2006. (III. 20.) számú határozatának melléklete

KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Káptalantóti Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete 12/2006. (III. 20.) számú határozatának melléklete ÜZENET KFT. 2006.

KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Káptalantóti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2006. (III. 20.) számú határozatának melléklete

Készült Káptalantóti Község Önkormányzata megbízásából Megbízó:

Káptalantóti Község Önkormányzata 8283 Káptalantóti, Petőfi u. 48.

Megbízó képviselői: Mészáros Zoltán Káptalantóti polgármestere dr. Máté András Körjegyző Generáltervező: Ügyvezető:

Üzenet Kft. 1022 Budapest, Lórántffy Zs. u. 5. Polgár Judit

Vezető tervező:

Koszorú Lajos M-Teampannon Kft. TT1 01-1246/01 Településrendezés, településfejlesztési koncepció: Meyndt Szilvia M-Teampannon Kft. Polgár Judit Üzenet Kft. Tóth Gergely Horiterv Kft. Szőke Tamás M-Teampannon Kft. Tábori Attila M-Teampannon Kft Tájrendezés: Laposa József Környezetterv Kft. TT1 01-5032/02 Közlekedés: Kajtárné Varga Ida Szerkezetek Kft. K1d-1/19 0320 Közműtervező: Kovács Péter Környezetterv Kft. T1-01-0088 Értékvédelem: Hornyák Attila Horiterv Bt. Régészet: Somogyi Krisztina Ásastárs Kft. 2.3.1/667-5/2004. Munkatárs: Vég István Horiterv Bt. ÜZENET KFT. 2006


2006.

BEVEZETÉS Az önkormányzati törvény a településfejlesztést a települési önkormányzatok feladataként határozza meg. A településfejlesztés összetett feladat, jelentős mértékben azonos a helyi politikával. A településfejlesztés távlatos tevékenységének irányt szabó fejlesztési koncepció kialakítása során figyelembe kell venni a település fizikai-ökológiai adottságait, infrastrukturális ellátottságát, földrajzi-gazdasági helyzetét, környezetét, hagyományait, polgárainak szociális körülményeit, együttműködési készségét és nem utolsó sorban a környezetével kialakított kapcsolat-rendszerét. A településfejlesztési koncepciónak tartalmaznia kell a település hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, elkészítése előfeltétele a települési rendezési tervek kidolgozásának, illetve korszerűsítésének. Egy település fejlesztésének és működtetésének esetében három időtávlat különböztethető meg. A hosszú távon gondolkodó tervezői időtáv, a politikai időtáv, amely elsősorban választásiönkormányzati ciklusokra épül, és a befektetői időtáv, amely az egészen rövid időszaktól a hosszú távig is terjedhet. A településfejlesztési koncepció készítői hosszabb időtávban gondolkodnak. Ez az időszak túlhalad ugyan a település vezetői számára könnyebben belátható és kiszámítható politikai időtávon, de nem jelenti azt, hogy a koncepció nem ad rövid-, vagy középtávú fejlesztési javaslatokat. Ezek azok a fejlesztési javaslatok, amelyek a település döntéshozói számára segítségül lehetnek a potenciális befektetői szándékok befogadásának elbírálásakor. A településfejlesztési koncepció Káptalantóti község közép- hosszú távú (kb. 15 évre szóló), több politikai ciklust átívelő fejlesztési elképzelé-

ÜZENET KFT.

seit, lehetőségeit foglalja rendszerbe. A település társadalmi, gazdasági és környezeti adottságaira alapozott közép- és hosszú távon megvalósítható fejlesztési célokat és prioritásokat fogalmaz meg. A célok és prioritások a településfejlesztés szereplői – az állam, az önkormányzat, a vállalkozók, a civil szervezetek, - valamint a lakosság által elfogadott jövőképre épülnek. A közösen elfogadott célok alapján intézkedési javaslat készül, amely a célok megvalósításának rövid, közép és hosszú távú lépéseit tartalmazza. A gyorsan változó globális követelményekhez való igazodás lehetőségei szűkülnek a kisebb települések esetében. A koncepció elsődleges célja, hogy biztosítsa Káptalantóti társadalmiföldrajzi-gazdasági adottságainak optimális hasznosítását. Ezen adottságok meghatározásából vezethetők le az elérendő fejlesztési célok, illetve az ezekhez kapcsolódó konkrét fejlesztési lépések, cselekvési programok. A munka közvetlen célja, hogy segítse a képviselőtestület jövőt formáló tevékenységét, lehetőség szerint előkészítse és megerősítse a szükséges döntéseket. A településfejlesztési koncepciónak – a fentieken túl – jelentős kontroll szerepe is van. Lehetővé teszi, hogy bármely, a települést érintő elképzelés értékelhető legyen abból a szempontból, hogy hozzájárul-e a kitűzött célok megvalósításához. Ebben az összevetésben eldönthető, hogy a javaslat (tervezet) támogatandó, eltűrhető, vagy kifejezetten veszélyezteti a célok megvalósítását, tehát megakadályozandó. A településfejlesztési koncepciónak közmegegyezésen kell alapulnia, hiszen ez garantálhatja a politikai ciklusoktól való függetlenségét, a megvalósítás folytonosságát.

1.

2006.


I. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. TÁJI, REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI ADOTTSÁGOK Káptalantóti a Balaton-felvidékhez tartozó Tapolcai Kistérségben, Veszprém megyében helyezkedik el, két kistáj, a Tapolcai-medence és a Badacsony-Gulács-csoport területén. A település mindkét kistáj jellegzetességeit magán hordozza. Térségi elhelyezkedése és megközelítése kedvező. Káptalantóti Tapolca vonzáskörzetében, Badacsonytomaj és Tapolca között, a Balatontól kb. 6 kilométerre található. A kis falut a Tapolcai medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek határolják. A település egész külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba tartozik. A TapolcaBalatonfüred vasútvonal legközelebbi állomása a településtől nyugatra, Nemesgulács és Kisapáti között fekszik, de a tapolcai vagy a révfülöpi vasútállomás könnyebben megközelíthető tömegközlekedéssel. Közúton a Balaton északi partja felől Zánkán, Badacsonytördemicen és Badacsonytomajon keresztül közelíthető meg. Káptalantóti belterületén halad át észak-déli irányban a 7344. sz. közút, amely Badacsonytomajt köti össze a 7313. sz. Tapolca-Zánka összekötő úttal. Ez utóbbi a település belterületétől kb. 200 méterre, észak-keleti irányban húzódik. A belterületen halad át a 73144. sz. bekötőút is. A 71-es főútól 10 km távolságra helyezkedik el. Tömegközlekedés szempontjából 19 járatpár érinti a települést Tapolca és Révfülöp irányába. Kimondottan rossz tömegközlekedési kapcsolata van ugyanakkor a szomszédos Nemesguláccsal, amely a közös körjegyzőség központja. A legközelebbi Balaton-parti településre, Badacsonytomajra csak átszállással lehet eljutni. Káptalantóti az ország legismertebb és legnagyobb Kiemelt Idegenforgalmi Térségéhez, a Balatoni üdülőövezethez tartozik. A település számára gazdasági-társadalmi-kulturális téren egyaránt meghatározó ereje van a Balatonnak, illetve a különleges adottságú Balaton-felvidéki tájnak. Káptalantóti a Tapolcai statisztikai kistérség tagja. A kistérséghez 33 település tartozik, lakosainak száma összesen kb. 37 000 fő. A kistérség két városa: Tapolca és Badacsonytomaj. A kistérség földrajzi fekvése az országon belül relatíve szerencsés, a Közép-dunántúli régió nyugati térségében, a Balaton kiemelt üdülőövezetben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon belül, és a 2.

Nyugat-dunántúli régió szomszédságában terül el. A Közép-dunántúli régión belül periférikus fekvésű térség, de ezt ellensúlyozza a Balaton közelsége. A statisztikai kistérségen belül Zalahaláp központtal, 1995-ben a Balatonfelvidéki Térségfejlesztési Társulás alakult meg, majd 2005-ben létre jött a Tapolcai Többcélú Kistérségi Társulás is. Önkormányzati feladatainak tekintetében Nemesguláccsal közös körjegyzőséget tart fenn, Nemesgulács székhellyel. Nemesgulács és Káptalantóti infrastrukturális kapcsolatát erősíti, hogy a szennyvízelvezető hálózat kiépítése a nemesgulácsi hálózatra rácsatlakozva történhet meg. A környező táj arculatát a hegyek lankáin települt szőlők és pinceházak határozzák meg. A szőlészet és borászat a múltban és a jelenben is a legfontosabb munkalehetőséget és megélhetési forrást jelentette a település lakói számára. A szőlészet és borászat mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az idegenforgalom, a Balaton és a Balaton-felvidéki táj üdülésiturisztikai vonzerejének kihasználása. A település közlekedés-földrajzi helyzete kistérségi viszonylatban viszonylag jónak minősíthető. Közvetlen közút összeköttetéssel rendelkezik Nemesgulács, Gyulakeszi (Tapolca), Kékkút, Mindszentkála, és Badacsonytomaj irányába. A tervezett Tapolca-Diszel-Badacsonytomaj öszszekötő út tovább javítja a helyzetet. Tágabb, nagy régiós viszonylatban Káptalantóti fekvése közepesen jónak mondható. A fontos európai és regionális autópályáktól távol fekszik, a községet nem érinti főút. A nagy forgalmú utaktól távolabb fekvő, de azoktól nem elzárt település számára ez a helyzet előnnyé formálható. A csendes, nyugalmas környezetet nem háborítja a nagy forgalmú utak zaj- és légszennyezése, a település mégis könnyen elérhető mind déli (Balaton), mind északi (Tapolca) irányból. Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek vonatkozásában a település térségi elhelyezkedése inkább hátrányosnak mondható, mivel a szomszédos Kálimedence hasonló adottságú települései idegenforgalmi vonatkozásban jelentős ismertséggel bírnak, elsősorban a Művészetek Völgye elnevezésű hagyományos rendezvénysorozat révén. ÜZENET KFT.


2006.

2. FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A település völgyi fekvésű. Teljes területe 11,74 km2. A település adottságai szerint inkább mezőgazdasági jellegű, lakóinak hagyományosan legfontosabb megélhetési forrása a szőlőművelés. Az 1920-as években a Tóti hegy északi oldalán bazaltbányát létesítettek. A bányászattal régen felhagytak, a hatalmas bányagödröt jótékonyan takarja az elburjánzott növényzet.

Káptalantóti Veszprém megye Tapolcaimedencéjében, a Balaton északi partjától kb. 6 km-re fekszik. A falu legmagasabb pontjáról, a templomdombról körültekintve északról a várromokkal koronázott Csobánc, nyugatról a bazalt kőzsákokkal csipkézett Szentgyörgy-hegy teszi változatossá a körképet. Délnyugatról a Gulácsi hegy, délről a Tóti hegy erdős bazaltkúpja zárja le a láthatárt. Művelési ágak megoszlása (forrás: Takarnet) MŰVELÉSI ÁG Belterület. Külterület: zártkert Összesen erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kivett szántó szőlő

TERÜLET m2 594714 9 521 379 1 624 796 11 740 889 1 776 052 1 259 325 138 708 80 042 1 283 524 3 326 794 2 648 886

TERÜLET % 5 81 14 100 15 11 1 1 11 28 23

3. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK 3.1. NÉPSZAPORODÁS akban közölt táblázatokból általános érvényű tendenciák által meghatározott helyi folyamatok rajzolódnak ki.

A településfejlesztési koncepció tartalmát a lehetséges jövőképek alapján kiválasztott és kívánatosnak tartott fejlődési irány határozza meg. Éppen ezért a településfejlesztési koncepció készítésekor, az idősoros statisztikai adatok görbéjéből leolvasható, jelenleg zajló folyamatokból kell kiindulni. A demográfiai adatokból kirajzolódó tendenciák jelentős mértékben meghatározzák a lehetséges jövőképek kereteit. Az alábbi-

Ezek felismerése és értelmezése alapozza meg a település várható fejlődésének határértékeit. A határértékeken belül a helyi politika és a civil döntések határozzák meg a település tényleges fejlődési ütemét és irányát.

Népszaporodás, 1970 – 2001 (KSH Népszámlálás 2001.) terület

Megye

lakónép. 1970

term. vándorlási szap., különböill. zet fogyás 1970-1979

lakónép. 1980

term. szap., ill. fogyás

vándorlási különbözet

lakónép. 1990

1980-1989

term. szap., ill. fogyás

vándor-lási különbözet

Lakónép. 2001

1990-2001

362678

24041

4667

382052

4102

- 7715

378439

- 8135

3490

373794

Tapolcai kistérség

38234

996

342

39572

- 276

- 666

38630

- 969

- 305

37356

Veszprém

40415

6386

10448

57249

3647

2971

63867

1192

- 2208

62851

Tapolca

12049

1384

3728

17161

1061

42

18264

482

- 524

18222

189975

5073

- 22994

172054

- 4602

- 9739

157713

- 7198

7201

157716

829

- 26

- 168

635

- 63

- 69

503

- 25

- 55

423

Összes község Káptalantóti

ÜZENET KFT.

3.

2006.


Káptalantóti és táji környezete 4.

ÜZENET KFT.


A melléklet táblázatban közölt statisztikai adatokból kiolvasható, hogy a hetvenes években még a környező városokban és a községekben is pozitív volt az élve születés és a halálozás egyenlege, vagyis a természetes szaporodás volt jellemző. Káptalantótiban azonban már ekkor is természetes fogyás volt tapasztalható. A vándorlási különbözet a községekben erősen negatív, míg a városokban pozitív egyenleget mutatott. Az 1970-es évektől a vidéken élők városokba áramlása volt jellemző. A nyolcvanas években romlott a születések és a halálozások egyenlege, hiszen a városokban tapasztalható némi természetes szaporodás csak kis mértékben múlta felül a községekre jellemző természetes fogyást. A vándorlási különbözet csak néhány városban nem fordult negatívba, a megye egészében azonban konstansan negatív volt. A vizsgált periódusban Káptalantóti tovább fogyott. A kilencvenes évtizedben minden települési szinten (országosan is!) természetes fogyás volt tapasztalható, az egyre romló születési és halálozási aránynak köszönhetően. Bár Veszprém megye városai közül éppen Tapolca esetében ekkor még némi természetes szaporodás volt tapasztalható, a vándorlási irány azonban meg-

2006.

fordult. A városok negatív vándorlási különbözete a községekben vándorlási nyereségként jelentkezett. A 2000 utáni időszakról még nincsenek (nem lehetnek) értékelhető adataink, de az éves demográfiai felmérésekből, valamint a lakásépítési és ingatlan forgalmazási tendenciákból megállapítható, hogy az új évezred első évtizedében a „városelhagyási” tendencia tovább folytatódik. Az érzékelhető folyamatok szerint, a vándorlás iránya tartósan fordult meg és a városok felől a községek felé erősödött. Káptalantóti ennek a tendenciaváltásnak eddig nem vált „nyertesévé”, a természetes fogyás és az elvándorlás tovább csökkentette a község lélekszámát. A bemutatott össztársadalmi folyamatnak Káptalantóti szempontjából azonban még jelentősége lehet, amennyiben a szép fekvésű, kellemesen nyugodt és csendes település néhány városban dolgozó, de kertes házra, vidékies nyugalomra vágyó család számára vonzó letelepedési célponttá válna. A település fejlesztési koncepciójának egyik sarkalatos pontja, hogy a község milyen módon és mértékben kívánja támogatni, és saját javára fordítani ezt a folyamatot.

3.2. ISKOLÁZOTTSÁG A népesség iskolai végzettség szerint (%) (KSH Népszámlálás 2001.) terület Megye Tapolcai kistérség Veszprém Tapolca Összes község Káptalantóti

10-X éves ált.isk. első évf.-t sem végezte el 0,4 0,7 0,2 0,3 0,7 0,5

15-X éves 18-X éves legalább ált. isk. 8 legalább középisk. osztály érettségi a megfelelő korúak százalékában (%) 89,5 33,6 88,3 32,0 94,8 53,9 94,0 40,9 84,9 22,2 81,5 16,5

A táblázat nem tartalmazza a megye többi községére vonatkozó adatokat, de megállapítható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve Káptalantóti a középmezőnybe tartozik. (Főként a Balaton-parti községekre jellemző, hogy átlag feletti a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.) A népesség iskolai végzettségét vizsgálva meg kell említeni, hogy a legalább nyolc osztályt elvégzettek aránya a megfelelő korú népességen belül, Káptalantótiban alacsonyabb, mint a megye községeinek átlagában. Ugyanez mondható el a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők arányáról is, hiszen az 5,7 százalékkal alatta marad a megyei községi átlagnak. Összességében megállaÜZENET KFT.

25-X éves egyetem, főiskola oklevéllel 10,6 9,5 21,7 12,9 5,5 5,4

pítható, hogy a népesség iskolai végzettsége alacsony a községben, ezáltal a munkavállalók előnytelen munkaerő piaci pozícióban vannak.

5.

2006.


3.3. FOGLALKOZTATOTTSÁG 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak és 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma, 1970 – 2001 (KSH Népszámlálás 2001.)

terület

Megye Tapolcai kistérség Veszprém Tapolca Összes község Káptalantóti

1970 1980 1990 2001 100 ház100 csa100 ház100 csa100 ház100 csa100 ház100 csatartásra ládra jutó tartásra ládra jutó tartásra ládra jutó tartásra ládra jutó jutó 15 évesjutó 15 évesjutó 15 évesjutó 15 évesfoglalkoz- nél fiata- foglalkoz- nél fiata- foglalkoz- nél fiata- foglalkoz- nél fiatatatott labb tatott labb tatott labb tatott labb 149 91 144 81 125 75 106 58 136

91

133

80

119

75

97

59

157 138 145 157

93 98 90 84

152 143 139 165

98 97 73 60

135 135 118 113

83 84 71 59

115 108 101 98

54 59 62 55

A népesség megélhetését és boldogulását, általános életszínvonalát elsődlegesen meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, a keresők és eltartottak aránya. A táblázat adatai szemléltetik, hogy az utóbbi évtizedekben hogyan változott meg a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak aránya és ezzel párhuzamosan a 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma. Országosan jellemző az a tendencia, amely a fenti adatokból kiolvasható (a keleti országrész megyéiben rendre kedvezőtlenebb mutatókkal). A foglalkoztatottság mértéke országosan már a nyolcvanas évtizedben erősen süllyedt, majd az évezred utolsó évtizedében határozottan erősödött ez a folyamat. Veszprém megyében némileg késleltetett a foglalkoztatás szintjének romlása, Tapolca városában, sőt Káptalantóti községben a nyolcvanas évek elejéig még emelkedett a száz háztartásra jutó foglalkoztatottak száma, miközben a megye községeiben már ekkor jelentősen csökkent a 15 évesnél fiatalabbak száz családra jutó száma. Káptalantótiban az 1970-től 1980-ig tartó időszakban a 100 családra jutó 15 éven aluliak arányának visszaesése már kifejezetten drasztikus volt. Megyei szinten a nyolcvanas évtized végére (1980 és 1990 között) a foglalkoztatottság jelentősen csökkent, a nagyobb városokban kevésbé, a községekben erőteljesebben. Káptalantótiban 1990-re kiugróan romlott a száz háztartásra jutó foglalkoztatottak száma (165-ről 113-ra), a 15 évesnél fiatalabb eltartottak száma viszont már alig csökkent, hiszen már korábban is rendkívül alacsony volt. A kilencvenes években további jelentős romlás következett be minden településkategóriában. A foglalkoztatottak aránya és a gyermekek aránya az új évezred elejére negatív rekordokat döntött. A negatív irányú változás Káptalantóti lakossága körében különösen nagy mértékű volt. Az 1970-es 6.

és 1980-as átlagon felüli foglalkoztatottsági arány 2001-re jóval a megyei átlag alá süllyedt. A 2001. évi népszámlálás idején az összes (156 fő) káptalantóti-i foglalkoztatottak egy harmadának (53 fő) volt helyben munkája, a munkavállalók kétharmada más településre járt dolgozni. (A legfrissebb – önkormányzati – adatszolgáltatás szerint a foglalkoztatottak száma további drasztikus fogyatkozáson ment keresztül, amennyiben 72 főre csökkent, s ebből helyben foglalkoztatott mindöszsze 12 fő. A helyben foglalkoztatottak számának csökkenése elsősorban az iskola, majd az óvoda bezárásával függ össze.) Napjainkban sokkal kevesebb munkavállaló kell, hogy eltartson sokkal több családtagot, mint korábban. Káptalantótiban a 2001. évi népszámlálás idején egy keresőre 1,7 munkanélküli, inaktív, illetve eltartott jutott. Ez az arány azóta tovább romlott. A településfejlesztési koncepciónak erre a problémára is megoldási javaslatokat kell tartalmaznia, vagyis munkahelyek teremtésével és képzéssel kell elősegíteni a kereső – eltartott arány javulását. A gyermekvállalási hajlandóság a foglalkoztatottsági arány romlásával párhuzamosan csökkent országszerte, a városokban még erősebben, mint a kisebb településeken. Az összefüggés tehát nem közvetlen, de létezik. Káptalantóti lakosságszáma a legfrissebb adatok szerint 467 fő. A munkaügyi központ adatai szerint 2004. év végén 289 fő volt a munkaképes korú népesség létszáma a községben. Ebből összesen 13 fő volt a regisztrált munkanélküliek száma, ami a munkavállalói korú népesség 4,5%-a, ez a megyei átlagnál (3,1%) magasabb. A regisztrált munkanélküliek száma azonban nem tükrözi hűen a valóságos foglalkoztatottsági anomáliákat. A népszámlálás idején összesen 160 háztatást számláltak a községben. 100 háztarÜZENET KFT.


tásra átlagosan 264 személy és mindössze 98 foglalkoztatott jutott. Mint láttuk, a foglalkoztatottak száma mára még jobban csökkent. Az önkormányzat személyi jövedelemadó bevétele 2004ben 22.199.000 Ft volt, 2005-re kevesebbet, 18.853.000 Ft-t terveztek. Összefoglalva, a település népességszáma alacsony (bár az utóbbi néhány évben néhány fővel

2006.

emelkedett!). A lakosságon belül a 14 évesnél fiatalabbak aránya az országos átlagnál kisebb, ami a lakosság elöregedésének jele. Az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya magas. A lakosság iskolai végzettsége alacsony. A terület eltartó képessége alacsony, az aktív dolgozók jelentős része naponta ingázik.

4. GAZDASÁGI JELLEMZŐK 4.1. MEZŐGAZDASÁG, IPAR Káptalantóti gazdasági adottságai jónak mondhatók, a település jelentős szőlőterületekkel rendelkezik. A Balatoni borvidék borainak jelentős része a település területéről származik. A településen több gazdasági társaság működik, részben

biztosítva a helyi foglalkoztatást. A szántó és szőlőterületeket helyi vállalkozás bérli, illetve bérmunkában műveli, részlegesen ellátva a volt termelőszövetkezet funkcióit.

4.2. KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁS Káptalantóti kiskereskedelmi és vendéglátó üzleteinek száma és forgalma alatta marad a kistérségi átlagnak. A település nagyságrendje, Tapolcához és Badacsonytomajhoz való közelsége, valamint a jelentős számú ingázó munkavállaló életformája ezt megmagyarázza. A csekély idegenforgalom nem indokolja a jelenleginél szélesebb körű helyi ellátás biztosítását. A vásárlási

szokások átalakulása, a nagy bevásárlóközpontok elérhetősége is a helyi ellátás bővülése ellen hat. A napi cikkek beszerzésén túl a vonzásközpontok elégítik ki a szaküzletek kínálata iránti lakossági keresletet. Jelenleg néhány kereskedelmi egység (vegyesbolt, élelmiszer bolt, faiskola), valamint kisvendéglő, büfé működik a településen.

4.3. ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS Jelentősebb helyi gazdasági erő hiányában, kis település lévén Káptalantói Önkormányzatának igen kevés pénzből kell gazdálkodnia. Az éves költségvetési összeg mellett szerény állami támogatás, viszonylag magas helyi és átengedett bevételek, egyéb helyi bevételek és helyi adók gyarapítják a település éves pénzügyi gazdálkodásának alapját. Ebből következően a nagyobb költségű befektetéseket alaposan át kell gondolni, illetve pályázati pénzeket kell igénybe venni. ÜZENET KFT.

A településnek az utóbbi 3 évben négy sikeres pályázata volt. 2003-ban a „Közösségi ház átalakítása magas-tetősre” címen 3.000.000 forintot, 2004-ben a CÉDA program keretében orvosi rendelő kialakítására 2.684.434 forintot nyertek el. 2005-ben pedig a Zöld Forrás alapból 600.000 forintot a települési környezetvédelmi programra, és a Balatoni Fejlesztési Tanácstól 2.070.000 Ftot a településrendezési terv készítésére sikerült megszerezni. 7.

2006.


Nem sikerült azonban a település fejlődését meghatározó „A faluközpont fejlesztése és felújítása program” elindítása, mert a pályázati anyag mind a Sapard, mind az AVOP programban elBevételek eFt-ban

2003

Éves költségvetés Saját folyó bevételek intézményi működési bevételek illetékek Helyi adók és sajátos bevételek Átengedett bevételek Ebből Személyi jövedelemadó Gépjárműadó Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Költségvetési hozzájárulások és támogatások Hitel- és értékpapír műveletekből származó bevétel Átvett pénzeszközök Pénzforgalom nélküli bevételek Helyi adó, bevallás dátuma Építményadó – lakás (1996.01.01) Építményadó - nem lakás célját szolgáló építményre (1996.01.01) Telekadó (1996.01.01) Idegenforgalmi adó tartózkodási idő után (2000.01.01) Helyi iparűzési adó nettó árbevétel szerint (2000.01.01) Helyi iparűzési adó napi átalány szerint (1998.01.01)

Díj 40Ft/m2 150Ft/m2 50Ft/m2 100 Ft/nap 1,5% 3000Ft/nap

Az önkormányzati forrásszerkezet fő jellemzője az állami költségvetési támogatás magas aránya (átlagosan 73%) és a saját források súlyának viszonylagos állandósága. A közölt táblázatból jól látható, hogy az elmúlt 3 évben bár a költségvetési hozzájárulások és az átengedett bevételek mértéke összegszerűen nőtt, az önkormányzat saját bevételei stagnálnak. A legfenyegetőbb, hogy a felhalmozási és tőke jellegű bevételek dinamikusan csökkennek, azaz a település folyamatosan éli fel tartalékait és még ilyen áron is egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodjon. Az önkormányzat a saját bevételek növelése és a működőképesség fenntartása érdekében bevezette az építményadót, a telekadót, az idegenforgalmi adót és a helyi iparűzési adót. Ennek mértékét a következő táblázat mutatja. Káptalantóti önkormányzata, mint elmaradott térséghez tartozó település pályázati úton forrásokat szerezhet a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács TEKI és CÉDE pályázatain és a Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TRFC, továbbá a Balatoni Fejlesztési Tanács 8.

utasításra került. A település csatlakozott a Vigándpetend vezetésével alakult LEADER + akciócsoporthoz, de a Leader térség pályázatát is elutasították.

43.192 3.585 1.565 2.020 9.617 8.417 1.200 14.100 15.890 -

2004 53.929 4.315 1.845 2.470 11.501 10.501 7.500 7.500 16.613 14.000 -

2005 (terv) 40.710 4.530 1.940 2.590 12.300 11.250 5.000 5.000 17.400 1.480

pályázatain. A központi pályázatok elbírálásánál előnyt jelent az elmaradott térséghez való besorolás. Várható, hogy a Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TRFC, továbbá a Balatoni Fejlesztési Tanács pályázati forráskeretei megnövekednek, de ezekhez átlagosan 30%-os önerőt szükséges biztosítani. Célszerű az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit a kistérség többi szereplőivel összehangolni, és közös pályázatokon előteremteni a szükséges forrásokat. Az önkormányzati vagyon összértéke 236.751 eFt, melyből 167.820. eFt az ingatlanvagyonból adódik. A település tulajdonában lévő területek zöme közút, árok, vagy szántó és szőlő, de előfordul néhány gyep is. A szőlőterületek elszórtan helyezkednek el a zártkerti részeken. Nagyobb értéket a település közelében fekvő két mezőgazdasági terület jelenthet, de ezek hasznosításának lehetősége bizonytalan. A település nem rendelkezik jelentősebb területi tartalékokkal a külterületen a településüzemeltetési faladatok ellátására. A belterületen néhány önkormányzati telek is található, melyek elszórtan helyezkednek el a település különböző részein. Ezek között építési telkek is vannak. A többi telek a település, mindennapjaiban fontos közszolgálati funkcióknak (polgármesteri hivatal, temető, közösségi ház) ad helyet. Összességében elmondható, hogy az önkormányzat elenyésző forgalomképes ingatlannal rendelkezik, ugyanakkor a működéséhez szükséges tőkét ingatlanjainak eladásából egészíti ki. A településfejlesztési koncepcióban meg kell jelenjen, hogy az elhatározott fejlesztési stratégia mely ingatlanok feltétlen megőrzését teszi szükségessé. ÜZENET KFT.


2006.

Folyó kiadások ágazati bontásban (adatok ezer Ft-ban) Év

Egészségügyi és szociális ellátás össz. szoc. ell.

Szórakoztatás, kultúra, sport

Oktatás

Szennyvíz és hulladékkezelés, köztisztaság

1999

325

113

4449

254

878

2000

314

290

3266

173

1120

2001 2002

149 106

147 105

3628 4172

201 340

1000 1393

2003

77

76

6520

764

1272

Káptalantóti Önkormányzatának főbb ingatlanvagyona Helyszín Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Belterület Külterület Külterület Külterület Külterület Külterület

Hrsz. 1/2 15 59 40 121/3 250 255 308/1 308/4 308/5 308/6 308/7 308/8 310 010/2 010/7 047/2 056 057

Megnevezés Gazdasági épület és udvar Kultúrház Közösségi épület és udvar Temető Szántó, gyep Beépítetlen terület Községháza Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Óvoda Szántó Szántó Szántó Sporttelep Gyep

5. TELEPÜLÉSZERKEZET, ÉPÍTETT KÖRNYEZET 5.1. LAKÁSÁLLOMÁNY A népesség életszínvonalát, egy-egy település „rangját”, megítélését nagymértékben meghatározza a lakásállomány komfortossága és felszereltsége. Az önkormányzat a közművek kiépítésével tud hozzájárulni a településen élők fejlődési, felzárkózási lehetőségeihez. A lakáskörülmények javításán túl a település közterületeinek rendezettsége, ápoltsága, a privát szférán kívüli környezet színvonalának emelése, alapvetően befolyásolja a településen élők és az odalátogatók közérzetét. A településkép és a közösségi

ÜZENET KFT.

terek formálása alapvetően önkormányzati hatáskörbe tartozik. A településfejlesztési koncepcióban az ezzel kapcsolatos feladatok is hangsúlyos szerepet kapnak. Káptalantóti számára kiemelkedően fontos infrastruktúrafejlesztési feladat a közcsatorna hálózat kiépítése, további lényeges fejlesztési cél a faluközpont fejlesztése és az egyéb közterületek rekonstrukciója.

9.

2006.


A lakások komfortossága (KSH Népszámlálás 2001.) terület

lakások száma ((db)

Megye Tapolcai kistérség Veszprém Tapolca Összes község Káptalantóti

összkomfortos (%) komfort nélküli (%)

141439 14440 23538 6599 59684 183

A könnyebb áttekinthetőség és értelmezés érdekében nem közöltük a lakások komfortfokozatára vonatkozó teljes adatsort, csak a szélső értékeket emeltük ki. A százalékos megoszlásból kiolvasható, hogy a városokban, különösképpen a megyeszékhelyen, Veszprémben jóval magasabb a legmagasabb komfortfokozatba sorolt lakások aránya, mint a községekben. A községi átlag (41,6%) jócskán elmarad a megyei átlagtól (56,7%). Káptalantótiban sajnos a községi átlagnál is alacsonyabb (39,3%) az összkomfortos lakások aránya. A településhierarchia mentén tapasztalható igazán súlyos különbségek a lakásállomány legalsó szintjébe tartozó, komfort nélküli lakások aránya szerint mutatkoznak. Ebben a kategóriában közel húszszoros a különbség Veszprém és Kápta-

56,7 51,0 75,3 67,5 41,6 39,3

7,6 9,8 1,0 4,0 14,3 19,1

üdülők száma (db) 34257 7516 430 420 25761 34

lantóti lakásállománya között. Káptalantótiban a lakásoknak közel egy ötöde komfort nélküli, vagyis még a víz sincs bevezetve! A népszámlálás másik adatsorából pedig az derül ki, hogy a község 183 lakásából 45-ben (a lakásállomány 20,8%-ában) nincs vízöblítéses WC. 2000 és 2004 között, öt esztendő alatt összesen 6 darab új lakás épült a községben. A lakosság anyagi helyzetéről, jövedelmi viszonyairól nem rendelkezünk adatokkal. Közvetett információval szolgál erre vonatkozólag a személygépkocsi ellátottság mértéke. 2001. évi adatok szerint Káptalantótiban a száz lakosra jutó gépkocsik száma (26,4) magasabb a megyei átlaggal (24,4), a községi átlagot (21,4) pedig jócskán meghaladta a gépkocsi sűrűség.

5.2. KÖRNYEZETÁLLAPOT Káptalantóti település környezetállapota összességében jó. A település környezetállapota kedvezőnek mondható, mert nincs jelentős levegőt szennyező létesítmény, és a zajszennyezés is elhanyagolható. A szántó és szőlőterületeken a talaj minősége az intenzív művelés hatására

tovább romlik, erodálódik, viszont az erdőterületeken a talajképződési folyamatok a jellemzők. A felszíni vizeket és a talajvizet elsősorban a szennyvízelvezető hálózat hiányából adódó szikkasztás veszélyezteti.

5.3. TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEK A településkép völgyi elhelyezkedéséből következően lenyűgöző. Az elzártságból adódó kellemes, csendes környezet mindenképpen a település előnyére válik. Az utcák a fasorok hiánya miatt kopárak, viszont az erdő közelsége, a zártkertek belterülethez közel eső beerdősülő része, és a telkek gazdag növényzete miatt a település

zöldfelületi rendszere összefüggőnek mondható. Hiányzik a közpark, a közösségi zöldfelület. Ez utóbbiak lehetnének a fasorok az utak mentén, a telkek fásítása a község szélein, a dűlőutak menti fasorok, mezsgyék kialakítása és egyes területek ligetes erdősítése.

5.4. INTÉZMÉNYEK Káptalantóti intézményi ellátottsága szerepének és nagyságának következtében meglehetősen szegényes. Hiányzik az óvoda (2005-ben zárt be) és az iskola is (2004 óta nem működik). Nincs posta, nincs gyógyszertár. A polgármesteri Hivatallal egy épületben működik az orvosi rendelő, amelyben hetente két alkalommal rendel a 10.

háziorvos. A szakorvosi ellátás Tapolcán érhető el. Nincs szórakozási lehetőség, az alkalmanként megrendezett kulturális események színhelye a művelődési ház, amelyben a mozi már régen nem működik. Előny viszont, hogy van teleház szélessávú Internet eléréssel, valamint működik a könyvtár és a művelődési ház. ÜZENET KFT.


2006.

5.5. IDEGENFORGALOM, TURIZMUS Káptalantóti adottságai a turizmus területén: − Balaton közelsége − Badacsonyi borvidék: szőlészet, borászat − Szép, változatos, jelentős ökológiai értékkel bíró táji adottságok − A település szép fekvése, a környező bazalthegyek pazar látványa − Megfelelő közúti kapcsolatok Káptalantóti a fő közlekedési útvonalaktól relatíve távol eső, nyugalmat árasztó település. A település idegenforgalma jelenleg nem jelentős, kedvező adottságait jellemzően a bebíró hazai és külföldi ingatlantulajdonosok élvezik. A népi építészeti emlékekben gazdag, jellegzetes és értékes falu- és utcakép megfelelő turisztikai infrastruktúra kialakítása mellett a nyugalomra vágyó és az aktív szabadidő eltöltést előnyben részesítő családok számára lehet igazán vonzó.

A településen (majdan) szállást foglaló vendégek élvezhetik a gyalogos és a kerékpáros túrák változatos útvonalait és látnivalóit. A Balatoni strandolás lehetősége és a badacsonyi borok közelsége egymást erősítő vonzerők, ötvözve a háttér település rejtettsége által biztosított nyugalommal. A falusi turizmusba való bekapcsolódás lehetőségei adottak, de a település egyelőre csak korlátozott mértékben képes ez irányú adottságait hasznosítani. A falunapok és a sportrendezvények hagyománya olyan további adottságok, amelyek a környező településekkel közösen kialakítandó programcsomag részeivé tehetők. Káptalantóti község nem rendelkezik olyan jelentős turisztikai attrakcióval, vagy annak lehetőségével, amelyre komplex programcsomagot lehetne építeni, de a környező és a kistérséghez tartozó településekkel közösen a jelenleginél sokkal hatékonyabban kihasználhatná adottságait.

5.6. INGATLANPIACI FOLYAMATOK A Balatoni üdülőkörzet az ország egyik legfrekventáltabb területe, a parti sáv 70-es évekbeli kiparcellázásával telepszerű nyaraló negyedek ÜZENET KFT.

jöttek létre. A 90-es évek igényeinek változásával a települések csak újabb és újabb területek építési területté való kijelölésével tudták kielégí11.

2006.


teni az igényeket és a rájuk nehezedő nyomást. Az üdülőkörzet háttértelepüléseinek felfedezésével és a turizmusba való bevonásukkal folyamatosan nő azon külföldiek és hazai látogatók száma, akik földterületet és házat szeretnének venni nyaralás és letelepedés céljából a területen. A magyar törvények szerint külföldi állampolgár nem juthat földterülethez külterületen, belterületen pedig a Közigazgatási Hivatal hozzájárulása szükséges. Ez a területen kétirányú folyamatot indított el, egyrészt a 60-70-es években épült szocialista stílusú nyaraló és lakóépületek értéke lecsökkent, másrészt a régi építészeti jegyeket hordozó ingatlanok értéke, ha megfelelő méretű telekkel rendelkeznek megnőtt. A háttértelepüléseken, mivel a 70-es évek nyaraló inváziója nem érintette őket, jelentős számú építészetileg értékes ingatlan maradt meg, és a falvak megőrizték sajátos hangulatukat. Az elöregedő népesség valamint a kialakult kereslet következtében jelentős számú ingatlant próbálnak értékesíteni a területen. A belterületi ingatlanok megemelkedett ára a panorámás zártkerti ingatlanok iránti keresletet növelte. Az ide építkezni vágyók nem kívánnak szőlőt művelni, hanem csak kikapcsolódni, ennek következtében a zártkertek jelentős része átalakult (például Révfülöp). A Balaton törvény előírásainak következtében megnőtt a belterületi közművesített ingatlanok értéke, és azon zártkerti ingatlanok értéke, melyek megfelelő telekmérettel és panorámával rendelkeznek. Azon ingatlanok, melyek a telekméret miatt nem beépíthetők, rohamosan veszítettek értékükből. A szántó, gyep, rét művelésű ágú területek jelentős része részarány-tulajdonba került a kárpótlás során.

A külföldiek megjelenése, a korábban a szobakiadásból kiegészítő bevételre szert tett állandó lakóknak jelent jelentős konkurenciát. A külföldi vendég inkább honfitársának nyaralóját veszi igénybe és legtöbbször „elfelejti” az idegenforgalmi adót is befizetni, ezáltal a település bevételei s csökkennek. Ennek legjobb példája Hévízen figyelhető meg. A külföldiek és bebírók ingatlanvásárlásának másik következménye, hogy a területen megugrottak az ingatlanárak. A településen élő fiataloknak nincs esélyük, hogy saját falujukban telepedjenek le, hisz egy romos épületért akár 20 millió forintot is elkérnek. Az önkormányzatok a települések elöregedésének megakadályozása érdekében megpróbálnak új építési telkeket kijelölni, mely révén és kedvezményekkel támogatva a helyi fiatalokat próbálják maradásra bírni, illetve újakat letelepedésre ösztönözni. Ezzel próbálják igazolni a települési beépítésre szánt területek növelését. Azonban a területek infrastruktúrával való ellátása, illetve a meglévő infrastruktúra fenntartása újabb költségekkel növeli az önkormányzati kiadásokat. A területre jellemző idegenforgalmi, gazdasági és táji sajátosságok, továbbá az itt élő népesség igényei folyamatosan ütköznek. A Nemzeti Park igyekszik megőrizni a táji értékeket, a szőlőgazdálkodók megpróbálnak megélni, az idegenforgalom pedig mind nagyobb területeket akar igényeinek kiszolgálására, ezek mellett pedig a területen élők is szeretnék megtalálni számításukat. Káptalantótiban mintegy 30 ingatlan van külföldiek és un. bebírók tulajdonában. Ezeket az ingatlanokat döntően a nyári időszakban használják. Beépítetlen telek jelenleg 11 db van a községben, amelyből 3 önkormányzati tulajdon, 8 pedig magántulajdonban van.

5.7. TÁJSZERKEZET, TÁJI-TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Káptalantóti a Káli- és a Tapolcai-medence határán, a bazalt hegyek csodálatos táji környezetében helyezkedik el. Északról a Csobánc, valamint a Fekete-Bács határolja. Dél felé fekszik a bányászat által megrongált Tóti-hegy, amely a településhatár egyik legértékesebb része. A Tótihegy déli lejtőiről az ún. Hegymögi dűlőből feltárul a tó és a Badacsony látványa, egy kivételesen szép tájképi panoráma. Az alacsonyabb térszínen fekvő falut szántóföldek, rétek veszik körül. Kelet, valamint dél felé találhatók a szőlőhegyek (Sabar, Bodok) a tóti határ legértékesebb elemei. Szőlőhegyek a falu12.

tól távolabb is vannak, mint a már említett Hegymögi dűlőben, illetve észak felé a Fenyős domb alatti részen, valamint Feketebács lankáin. Káptalantóti külterületének értékelésekor ki kell emelnünk, hogy itt a természeti adottságok, elsősorban a szőlőtermesztésre való különlegesen kedvező adottságok azok, amelyek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Közismert, hogy a Balaton-parti sávjából egyre inkább kiszorul a szőlő, ugyanakkor Káptalantótiban – bár a hagyományos „paraszti” szőlőhegyi szőlőtermesztés itt is visszaesett – a középüzemi jellegű szőÜZENET KFT.


lőművelés erősödik. Több tíz hektár új telepítés található a község területén. Ez a nagyságrend ma Magyarországon ritkaság számba megy. Természetesen ha tudjuk, hogy Káptalantóti közigazgatási területének 46%-a a szőlőkataszter szerint I. osztályú terület, akkor ez nem meglepő. A hitelesség kedvéért annyit meg kell jegyeznünk, hogy az I. osztályúnak minősített területek egy része, különösen a mélyfekvésű, medencei részek biztos, hogy nem egyenértékűek a hegyi területekkel! Az előzetes elemző részben azt is ki kell emelnünk, hogy ez a terület a bazaltvulkánok földje, azaz tájképi szempontból is kivételes értékű terület. 2005-ben ismét felvetődött a bazalt hegyek világörökségre való felterjesztése és az előzetes javaslat Káptalantóti teljes területét Világörökségi védelemre javasolta. Ez nem jelent gyakorlatilag semmilyen biztosítékot a védelemre, de az biztos, hogy a településrendezési terv szabályozását azoknak a szigorú elveknek figyelembevételével kell megalkotni, amelyek a Világörökségi védelemre és címre alkalmassá és méltóvá tehetik Káptalantótit! Külterületi vizsgálat Káptalantóti külterületét tájszerkezeti egységenként értékeljük. 1. Tájszerkezeti egység A falutól, pontosabban a Zánka-Tapolca között húzódó országúttól északra eső területet soroltuk az 1. tájszerkezeti egységbe. A terület egy része a Csobánc szoknyáján lévő Fenyős domb, valamint a hegy alatt lévő Herceg-major és környéke. A Csobánc hegy és a Bács-hegy közötti völgyben húzódó Diszel felé vezető út gazdaságilag igen fontos, ám évtizedek óta gyalázatos állapotban van. Azért fontos gazdaságilag, mert ahogy a bevezetőben említettük Tóti-ban nem csökken a szőlőterület és bár az út a két hegy közötti völgyben halad, mégis kétoldalt jelentős nagyságú új szőlőtelepítés található. A diszeli úttól nyugat felé, a Csobánc alatti részeken, a Fenyős domb emelkedő lankáin a szőlőültetvények a jellemzők. A mélyebb részeken szántó- és parlagterületek találhatóak. Közvetlen a Fenyős domb nagyüzemi telepítésű szőlői mellett van egy volt zártkerti terület is. A kb. 6 ha nagyságú területen 3 présház, 3 hétvégi ház jellegű épület és két pince található. A terület mintegy 35-40% szőlő, ugyanannyi parlag és bozót, a többi szántó és gyümölcs. A Herceg-major területe korábban gumitelep volt, jelenleg használaton kívül van. A diszeli úttól kelet felé előbb a zömmel új telepíÜZENET KFT.

2006.

tésű nagyüzemi szőlőterületek találhatók. A mélyebb fekvésű medencei területen parlag, szántó, valamint zömmel gyep található. A magasabb, dombos részeken (Bács-hegy, Fekete-Bács) nagyüzemi jellegű szőlőültetvények és régi szőlőhegyi területek találhatók. A középső gyepterület (a Bácsi rét) a Balatoni Nemzeti Parkon belül is védettségi szempontból szigorúbb övezetbe természeti - kezelt területbe tartozik. A Bács-hegy vidéke – ahol több gyönyörű, nemesi présház is található – megkülönböztetett értékű hely. A 604 hrsz-on álló kápolna a törökök által elpusztított és egykor ezen a helyen állt Bács falura emlékeztet. A kápolnát 1774-ben emelték és azóta vigyázza a Bács-hegyi szőlőművelőket. A 9 db. helyi védelemre javasolt épület is jelzi, hogy ezen a tájrészleten a történetiség a meghatározó. Sajnos a volt szőlőhegyi (zártkerti) területek művelése erősen visszaesett. Különösen a meredekebb és a kevésbé jól megközelíthető, magasabb részeken hagyták fel a művelést. A felső részeken így jelentős nagyságú az erdő, illetve a parlag. Az 5 darabban lévő egykori szőlőhegy mintegy 25-30%-a szőlő. A szántó és gyümölcsös a terület mindössze 3-4 százalékán található. A terület többi része elenyésző részben (kb. 5%) gyep, a többi mintegy 1/3-1/3-ad részben parlag, bozót, erdő. Jól jelzi a terület fokozatos felhagyását a parlagon, bozóton, erdőn kívül az is, hogy 12 db rom, vagy romos épület van a területen. Ugyancsak a történeti múltra – Bács falura – emlékeztet az, hogy a 15 db hagyományos présház, a 10 db újabb építésű présház, a 18 db hétvégi ház, nyaraló mellett még 6 db lakóház található a területen. A bódé jellegű, illetve nem időálló anyagokból épített építmények száma viszonylag kevés, mindössze 12 db. A régi és új építésű pincék száma 7 db. Káptalantóti ezen határrésze rendkívül változatos a terepviszonyokat tekintve. A délnek futó dombhátak, a dombok közötti völgyek gazdag sokszínűsége a hagyományos értékeit elveszítő Balaton-felvidéki táj mintaterülete is lehetne. Az egyre több parlag, erdő lassan azt az érzetet kelti a szemlélőben, hogy ez a folyamat, a szőlőhegyek pusztulása visszafordíthatatlan. Az 1. tájszerkezeti egység rendkívül gazdag értékes tájrészletekben és történeti, táji szempontból jellemző épületekben. 13.

2006.


Ugyanakkor már vizsgálati szinten meg kell említeni, hogy a Balaton-törvény feltehetőleg tévedésből ezen a területegységen nem jelölt kertes mezőgazdasági területet. Tekintettel arra, hogy a terület nagy része a Balaton-törvény életbeléptekor zártkerti helyrajzi számokkal rendelkezett, azaz a mai fogalmaink szerint kertes mezőgazdasági terület volt, a területek jelentős részét (a nagyobb erdőfoltokat és parlagokat kivéve) kertes mezőgazdasági területként kell majd szabályozni. 2. Tájszerkezeti egység A Badacsonytomaj felé vezető úttól, illetve a településtől nyugatra eső határrész tartozik a 2. tájszerkezeti egységbe. Ez a határrész jóval egyneműbb, mint az 1. tájszerkezeti egység. Egyetlen gyümölcsös, valamint egy szőlőültetvény kivételével a terület erdő, gyep, illetve szántóterület. Ez elsősorban azért van így, mert ez a határrész a Csobánc alatti részeket kivéve kifejezetten alacsony térszínű, medencei terület, ahol a legmélyebb részeken a gyep és az erdő a kissé magasabb, kevésbé vizenyős részeken a szántó az optimális területhasználat. Szőlő egyedül a Gyulakeszivel közvetlenül határos részen, a zánkai országút alatt található – Szeremley Huba kissé öreg Muskotályos szőlője. Egy fiatal, épp pusztulófélben lévő diós található a falu és a zánkai országút között a 010/3 hrsz-ú földterületen. Ha ezt a dióst csak azért ültették, hogy építési engedélyhez jussanak, akkor igen szomorú, hogy vissza lehet élni a Balatontörvény szabályozásával. A terület mintegy 45-50%-a szántó, jelentős a gyepterület kb. 25-30% és az erdő, bozót 1520%. Van néhány parlag földrészlet is, ezek 12%-ot képviselnek. Épület, építmény a VÍZMŰ gépházán, illetve a futballpálya öltözőjén kívül nincs a tájszerkezeti egységben. A terv készítésekor ezt a határrészt valószínűleg a kialakult tájhasználatnak megfelelően kell szabályozni a belterületbe vonható részek kivételével. 3. Tájszerkezeti egység A falutól keletre, illetve délre a zánkai, illetve a badacsonytomaji országút, valamint a közigazgatási határ által körbezárt területet jelöltük ki a 3. tájszerkezeti egységnek. Ez a határrész szinte még változatosabb, mint az 1. tájszerkezeti egység. Itt található az erdők többsége – csaknem 200 ha – és négy volt szőlőhegy. Az erdőkön és a volt szőlőhegyeken kívül né14.

hány látványosan felhagyott parlag, egykori szántóföldi terület, illetve szántó, parlag és bozótosodó gyepterület van a területen. A szántó, gyep és parlag területek többsége a zánkai országúttól délre a mélyebb, medencei területen találhatók. A szőlők, a volt szőlőhegyeken (Bodok, Sabar, Hegymögi dűlő), illetve a Vágási részen találhatók. Új telepítések a Hegymögi dűlő szennyvíztisztító felöli részén, illetve a Vágási részen találhatók. Meg kell jegyeznünk, hogy a Bodoki, Sabari szőlőhegy egy része északkeleti, északi fekvésű és itt a borvidékre kevésbé jellemző, kifejezetten kemény, savas borok teremnek. Az erdőterületek körül a Tóti-hegy süvegét körbeölelő erdők, illetve a Cseres-hegy erdői a Balatoni Nemzeti Park kezelési terve szerint természeti övezetnek – azaz fokozottan védett területnek – minősülnek. Ennek a határrésznek a legértékesebb része a Hegymögi dűlő, ahonnét feltárul a Balaton, Badacsony és az Örsi-hegy. Itt a déli, délnyugati fekvésben kiváló borok teremnek. A Rizapusztaigazdaság két értékes épülete a volt Szalay gróf féle pince és a nyári lak Káptalantótihoz tartozik. Sajátos kapcsolat lehetett korábban Badacsonytomajjal, mert nemcsak a Rizapusztai borkombinát és vendéglátóhely, hanem az egykori szennyvíz-ülepítő – amit csak Badacsonytomaj felől lehet megközelíteni – is kettévágva félig átnyúlik Káptalantóti területére. Az előbb említett – legértékesebb – Hegymögi dűlőben az épületek zöme kinézetében, jellegében már inkább nyaraló, hétvégi ház. Alig maradt hagyományos, nagy értékű épület. A 37 épületnek a fele, 18 db hétvégi ház, illetve nyaraló, 6 db újabb stílusú présház, illetve 3 új építésű pince. Hagyományosnak nevezhető présház mindössze 6 db van a Hegymögi részen, amelyből egyetlen egy az, ami esetleg helyi védelemre javasolható. Egészen varázslatos a Tóti-hegy keleti oldalán lévő kicsiny, volt zártkerti rész, amelynek ugyan a fele erdő, ám egészen káprázatos kilátás nyílik észak felé a sabari, illetve bácsi részekre. Ezen a kicsiny részen 7 db művelt szőlő, 3 pince, 4 db présház, kettő hétvégi ház, egy rom és egy hihetetlen – 2-3 éven belül – örökre megszűnő hangulat és tájkép található. A faluhoz legközelebb a Bodoki szőlőhegy található. Itt is egyértelmű, hogy a településhez közeli részeken jobban művelik a területeket, mint a távolabbi részeken. Említettük, hogy ez a szőlőÜZENET KFT.


hegy jellemzően észak felé lejt s így vannak, lehetnek kiváló fekvései, mégis az egész szőlőhegy nem sorolható a legértékesebb szőlőtermőhelyek közé. Ennek ellenére itt is vannak új telepítések és a terület 50-55%-a szőlő, ami kifejezetten kedvező arány. 12 db új, 5 db régi présház, 10 db hétvégi ház, illetve nyaraló, két új pince, öt bódé, egy védendő kőkép és egy jellegzetes szép, új présház van a Bodoki hegyen. Káptalantóti legmagasabb egybefüggő szőlőterülete a Sabar-hegy. A Sabar-hegy is a kemény, savas borokról híres. A középső rész, a zömmel nyugati fekvésű területek kitűnően műveltek, a magasabb, illetve falutól távolabbi nehezebben megközelíthető részek azonban itt is parlagok, illetve bozótosodnak. A meredekebb részeket erdő borítja, de összességében – a középső részre – a szőlőművelés a jellemző. Az épületek több mint fele itt még szőlő-borház (présház), 16 régi, 17 új jellegű présházat találtunk. 10 új pinceszint épült engedély nélkül és 9 db (igen kevés) a hétvégi házak, nyaralók száma. Bódé jellegű építmény mindössze öt darab található. Ebből is következik, hogy a tájjelleget erősítő javaslatok kidolgozása és végrehajtása szükséges. Említettük, hogy ebben a tájszerkezeti egységben a mélyebb medencei részeken szántó, parlag, bozótosodó parlag és gyepterületek találhatók. A kékkúti határ felé a 0271/1 hrsz-ú ingatla-

ÜZENET KFT.

2006.

non egy régi stílusú lakóház, egy faház és több istálló funkciójú építmény található gondozott környezetben. A 0300/2 hrsz-ú gyepterületen egy új építésű, nyaraló kinézetű épület áll. Említettük, hogy Káptalantóti területén örvendetes a viszonylag sok szőlő, sőt jelentős nagyságú az új telepítés is. A Hegymögi részen a Rizapusztai-gazdaság és a volt zártkerti területek között is zömmel művelt szőlő van, sőt a szennyvíz-ülepítő felett több hektár új telepítés található. Ugyancsak szemet gyönyörködtető látvány az ún. Vágási részen a régi, felhagyott ültetvény helyén eltelepített több hektár új szőlő. Összefoglalva: Káptalantóti külterületi tájhasználata igen változatos. A medencei részeken a közepesnél gyengébb termőképességű földeken (szántó értéke átlagosan 16-17 AK, rét 12 AK, legelő 1,5-2 AK) kb. 250 ha-on folyik szántóföldi művelés, hasonló nagyságrendű a gyep (rét, legelő) terület együttesen, bár a legelők nagy része már inkább bozótosodó erdő. Az erdők területe is folyamatosan nő, a fával borított terület elérheti a 200 ha nagyságot is. Említettük, hogy 552 ha I. osztályú szőlőkataszteri terület van Káptalantótiban – csaknem a közigazgatási határ fele – és az új telepítésekkel becslésünk szerint ennek 50-55%-a be is van telepítve!

15.

2006.


5.8. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA Káptalantóti jellegzetes településszerkezetét a két karakteres, egymásra merőleges út, a Badacsonyi és a Petőfi Sándor út, és a település közepén keletről nyugati irányba futó patak természetes választóvonala határozza meg. A pataktól északra a kelet- nyugati irányú Petőfi Sándor út található. Az utca közepén alakult ki a településközpont a templommal, a polgármesteri hivatallal. A Petőfi Sándor utca északi oldalán a telkek szerkezete szalagos, az utca másik oldalán a patak és a templomdomb következtében állandóan változó, a környezeti adottságokat követő. Az utca keleti végénél kialakult egyedi telekcsoport után a telkek szélessége meghaladja a hosszát, majd a templomdombhoz közeledve, ahogy megnő az utca és a patak közötti távolság, a telkek rendszere is megváltozik. A telkek centrális formát öltenek, középpontjuk a templom. Az utca nyugati végén a szalagos beépítésre utaló kisebb telek csoportot látunk. A pataktól délre meghatározó településszerkezeti elem a Badacsonyi út, amely északdél irányú. A telkek szerkezete szalagos, mélységük a nyugati oldalon a falu széle felé egyre nő. A két fő úthoz több kisebb utca is kapcsolódnak, ezek közül a Rozsadomb és a Dózsa utca szerves egységet képez a régi településszerkezettel, 16.

a többi utca szerkesztett, egyenes vonalvezetése kissé elkülönül. Az utcák szűkös jellege, az enyhe ívű vonalvezetése és a falusias beépítésre jellemző utcára merőleges, kisebb tömegű épületek kellemes összképet adnak. Az épületek állaga változó, nagy átlaga közepesnek mondható, komfortfokozatuk elmarad a megyei átlagtól, általában komfortosak. A településen az épületek oldalhatáros beépítéssel épültek, jellemző az utcára merőleges beépítés, ahol a melléképület a főépület mögött található. Számos helyen láthatunk arányos méretű melléképületet a lakóépülettel szemben a szomszédos lakóház mellett 1-2 méterrel. A hagyományos lakóépületek utcafronti szélessége kb. 5 m, az épületet fedő nyeregtető utcára merőleges gerincű, utcai ablaka 1, esetleg 2 kisebb méretű (jó példa a Petőfi S. u. 63.). Az elmúlt évtizedekben a letisztult formájú lakóépületeket többé-kevésbé átépítették, bővítették, a legtöbb esetben az utcai tűzfalat elbontották, helyette kontyolt tetőt építettek, 2-3 soros kiülésű vakolt, vagy nyers téglapárkánnyal. Általában az épületeken az ablakok méretét megváltoztatták. A településen több csoportban találunk kevésbé átépített, tömegében értéket őrző lakóépületeket, pl. a Rózsadomb utca közepén a 12-18 sz., a ÜZENET KFT.


Badacsony utca közepe, a Petőfi S. u. több része. Értékes épületek sorakoznak a Badacsony utca és a patak találkozásánál, itt módosabb családok részére nagyobb épületek épültek, ezek általában utcával párhuzamos főépületrészszel, kontyolt, vagy nyeregtetős magastetővel állnak, méretük alapján kissé kitűnnek a lakóházak között. Értékes együttest képez a templom a kő támfalával, a köré épült lakóházakkal és a parókiával. A településen jellemző az 1-3, az újabb beépítéseknél az 5 méteres előkert elhagyása, de nem ritka az épületek utcafrontos beépítése sem. Az utcai kerítések tömör kőkerítések kisebb magassággal (kb.120-140 cm) az áttört kerítések kő

2006.

lábazattal (kb. 50-90 cm magas), kő pillérekkel közötte fém, vagy fa kerítésmezőkkel (100-150 cm magas) készülnek. A telekhatáron álló kerítések az udvari szakaszon kőből állnak. Sajnálatos módon megjelentek a formás régi parasztházak között a 70-es, 80-as években megépült kertvárosias lakóépületek, amelyek tervezésénél és telepítésnél nem vették figyelembe az építészeti hagyományokat, így jelenlétük megbontja az épített értékek által alkotott egységet. Az újabb utcaszakaszok, az egyenesebb vonalvezetésű utcák beépítése tükrözi a 70-es, 80-as és 90-es évek építészeti arculatát.

5.9. KÖZMŰELLÁTOTTSÁG A település közműellátottsága az átlagosnál magasabbnak mondható, mert a vízellátás, elektromosenergia-ellátás, földgázellátás és a telekommunikációs hálózat kiépítettsége mellett, elérhetők magasabb színvonalú szolgáltatások (szélessávú internet) is. A szennyvízelvezetés

megoldandó feladat, mert a 2000. évi CXII tv 2005. december 31.-től csak szennyvízhálózat megléte esetén engedélyezi új épület építését. A település tervezi a csatornahálózat kiépítését a közeljövőben.

6. KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGOK 6.1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Az országban végbement gazdasági és társadalmi változások felgyorsították az utazási és szállítási szokásokban eddig is fellelhető, de ez idáig lassú ütemben végbemenő folyamatokat. A gazdasági fejlődés együtt jár a személygépkocsi használat, az utazási igény és annak következményeként a forgalom növekedésével. Ezt növeli még az ország kedvező tranzit helyzetéből adódó, és szintén növekedést mutató közúti tranzitforgalom. Az ország egyes régióinak gyors megközelíthetőségét, ezáltal a kapcsolatok szélesítését és egyben a gazdasági fejlődés lehetőségét biztosítja a korszerű úthálózat kiépítése. Az időközben bekövetkezett társadalmi, gazdasági, műszaki, jogszabályi változások és az ÜZENET KFT.

újabb településfejlesztési elképzelések, továbbá a település kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése indokolttá teszi a térség községeinek területére új rendezési terv készítését, melyben meghatározó szerepe van a településeket elkerülő új útvonalaknak. Káptalantóti község területe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény hatálya alá tartozik. A közúti közlekedés feltételei fokozatosan épülnek ki (bár hiányoznak még a gyorsforgalmi utak), igazodva a jelenlegi fő áramlási irányokhoz. Folyik – ha lassú ütemben is – a településeken átvezető szakaszok kiváltása elkerülő 17.

2006.


szakaszok létesítésével. Meg kell oldani a 71-es számú főközlekedési út kiváltását, és a Balaton-felvidék településeinek rákapcsolódási lehetőségét az új távlati 77.sz. úttengelyre. Alapvető cél a balatoni idegenforgalom pozitív hatásainak kiterjesztése a háttér településekre, részben a tapolcai borvidék kínálatára alapozva, részben az egyedülálló természeti értékek (vulkáni tanúhegyek, Káli-medence) hasznosításával, s minderre egységes és vonzó programkínálat kialakításával. A turizmushoz kapcsolódó ágazatokban (szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás) a regisztrált foglalkoztatás jelentősen nő. A térség turisztikai vonzerejét növeli, hogy a Balaton vízminősége nem romlik, sőt javulás tapasztalható, de még ezen a téren is vannak tennivalók. A fő fogadó területeken a turizmus erősen szezonális, a főidény időtartama pedig szűkülő tendenciájú. A Balaton-felvidék belső – Balatontól távoli – területei turisztikai szempontból még nem jelennek meg önálló termékként, de már jelentős eredmény tapasztalható a „borutak” kiépülését követően a borturizmusnál. A Balaton hosszú távon meghatározó fejlesztési csomópont lesz, melyhez szervesen kapcsolódhatnak a háttér térségek, így a Balaton felvidék rekreációs és kulturális kínálata. Fokozatosan felértékelődnek a Balaton felvidék települései, köztük Káptalantóti, a „Balatoneffektus” már érződik a környező településeken is, így azok attraktivitásának fokozása, főleg az infrastrukturális ellátottság (csatornahálózat, telefonellátottság, közlekedési kapcsolatok) bővítése vált szükségessé. A Balaton fejlesztése vélhetően a következő esztendőkben folyamatosan napirenden marad. Központi (kormányzati) szinten főleg a parti települések további infrastruktúra kiépítését és a tó vízvédelmét támogatják, de más területfejlesztési akcióra is számíthatunk (háttér települések fejlesztése, közlekedési hálózat megújítása stb.). Országos közutak, forgalmi utak: A Balaton Törvény szerinti elkerülő utak kiépítése feltétlen fontos Káptalantóti szempontjából is, mivel a településen átvezető országos közutak jelenlegi keresztszelvényi kialakítása nem felel meg a kétirányú forgalom biztonságos áthaladásának. A 73144.sz. Káptalantóti - Nemesgulácsi bekötő út, azaz a település belterületi szakaszán a Petőfi Sándor utca, átlagosan 4,40m –es burkolat szélességgel rendelkezik. Az út mentén járda nincs, a gyalogosok is a főpálya burkolatán közlekednek. A burkolatszél és a kerítések, ill. a 18.

lakóépületek között a padka és a vízelvezető árok együttesen, 0,5m – 2,0m széles sávban helyezkedik el. Erről az útszakaszról a nehéz teherjárműveket feltétlenül és haladéktalanul ki kell tiltani, a célforgalommal való beközlekedés sem engedhető meg. Az egész település területére vonatkozó 40km/óra sebességkorlátozás alkalmazása indokolt, de a betartását is rendszeresen ellenőrizni kell. A 7344.sz. Badacsonytomaj – Káptalantóti öszszekötő út, azaz a Csobánci utca és a Badacsonyi utca, melyek átlagosan 5,40m – 6,5m burkolat szélességgel rendelkeznek, a kétirányú forgalom számára ez éppen, hogy elegendő a sebességkorlátozás betartása mellett. Az út mentén járda itt sincs, a gyalogosok is a főpálya burkolatán közlekednek. A burkolatszél és a kerítések, ill. a lakóépületek között a padka és a vízelvezető árok szintén együttesen, 0,5m – 2,0m széles sávban helyezkedik el. Lakóutak: Rózsadomb utca, mely átlagosan 3,5 – 4,0m burkolat szélességgel rendelkezik. Az utca szabályozási szélessége 10,0m –12,0m között változó, az új telekosztású szakaszon pedig 18,0m. A járda kialakításához szakaszonként megfelelő hely áll rendelkezésre. A járművek a padka igénybe vételével tudják csak egymást elkerülni. Dózsa György utca, nagyon szűk, 3,4m a legkeskenyebb szakaszon a szabályozási szélessége, mely szinte csak gyalogos kapcsolatra lenne alkalmas a Badacsony utca és a Rózsadomb utcák között. Gulácsi utca, mely átlagosan 3,0m burkolat szélességgel rendelkezik. A Séd patak mentén az út korona szélessége szűken 6,0m, mely éppen elegendő két jármű egymás mellett való elhaladására, de járda itt sincs. Az új telekosztású szakaszon a szabályozási szélesség már 10,0m, a keresztszelvényi kialakítás javítására, a burkolat szélesség növelésére a hely rendelkezésre áll. A kialakult beépítés miatt a település belterületén az utcák szabályozási szélessége a megfelelő közlekedési felület kialakítására nem alkalmas. Az átmenő forgalmat lehetőség szerint el kell terelni Káptalantóti területéről. A tehermentesítő útszakasz a Diszel irányából kiépítésre javasolt összekötő út folytatásaként, a 7313.sz út és a 73144.sz út csomópontján keresztül, a település lakott területét elkerülve a temető mellett továbbvezetve, keletről kerülné el Káptalantótit és a falu alatt csatlakozna be a ÜZENET KFT.


7344.sz. Badacsonytomaj – Káptalantóti összekötő útba. Ezzel ki lehetne váltani a keskeny belterületi útszakaszokat, és az átmenő forgalom megszüntetésével a balesetveszély jelentősen csökkenhet. Tömegközlekedés: A településen helyi járatú autóbusz közlekedés nincs, a helyi igényeket is a távolsági autóbuszok elégítik ki. A sűrű közvetlen autóbusz közlekedéssel a munkába és iskolába járáshoz igazodva, a közvetlen kapcsolat megoldott Tapolca és a kapcsolódó községek között. Kerékpárutak: Jelentős eredmény a közelmúltban kiépült Balaton körüli kerékpárút törzshálózat, melyről kiágazva több kerékpáros a 7313.sz. ZánkaGyulakeszi összekötőúton keresztül közelíti meg a Balaton-felvidék jelentősebb turisztikai nevezetességeit. A közúti gépjármű forgalom és a kerékpáros lassú jármű forgalom szétválasztását a kerékpárútnak a tovább építése megoldaná a 7301.sz. útig. Ez a baleseti forrást jelentősen csökkentené. A 7313.sz. Zánka- Gyulakeszi összekötőúttal közel párhuzamos összekötő jellegű kerékpárút kiépítését a közlekedés biztonsága érdekében a javasoljuk. Gyalogos forgalom A 7344.sz. Badacsonytomaj – Káptalantóti ösz-

2006.

szekötő út forgalmának kapacitását tovább növelné, ha a gyalogos forgalom még rövid szakaszon sem a burkolt főpályát lenne kénytelen igénybe venni, főleg esős időszakban, mivel a kiépített járda hiányzik. A gyalogjárdák hiánya sajnos a település egyéb forgalmi- és lakóútjaira is jellemző, a település központi buszfordulója környékének kivételével. Ugyancsak igény lenne a gyalogos keresztezések megfelelő kialakítására, esetleg az anyagi lehetőségek és gazdaságossági számítások függvényében a településközpont térségében. Parkolók A gépkocsik tárolása a családi házas beépítésnél általában saját területen biztosított, ill. a telken belül kell megoldani. A településrendezési tervben rendezni kell azonban a közintézmények, üzletek, turisztikai célterületek környezetében a település, vagy a tervezett fejlesztés léptékének megfelelő parkoló kialakítását. Közúti gépjármű üzemi létesítmények A település területén üzemanyagtöltő állomás nem üzemel. A belterület szomszédságában lévő volt TSZ majorban még megvan a belső használatra szánt töltőhely, de ez sem üzemel. A településhez legközelebb Tapolcán vagy Badacsonytomajban lehet tankolni. A település területén üzemanyag töltő építését a Balaton Törvény előírásai nem teszik lehetővé, de igény sem mutatkozik ilyen irányú fejlesztésre.

6.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS Káptalantóti községet a tapolcai vasútállomáson át, a Székesfehérvár - Tapolca-i vasútvonal kapcsolja Budapesten keresztül az országos vasúthálózatba. A vasútvonal „A” kategóriájú, normál nyomtávú, egyvágányú. A település közvetlenül nem kapcsolódik a vas-

útvonalhoz, nem is érinti a települést a vasútvonal, de a fővonal közelsége és a csatlakozó jó autóbusz közlekedés mégis biztosítja a település elérhetőségét, vagy esetleg a közeli Nemesgulácson lévő vasúti megállóhelyen keresztül.

6.3. LÉGI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉS Káptalantóti területén nincs légi közlekedéssel összefüggésben semmilyen létesítmény. A településhez legközelebbi nemzetközi repülőtér a Sármelléki, mely kifejezetten a külföldi turisták idényszerű Balatonra szállításáról gondoskodik.

Tapolcán helikopter-leszálló lett kialakítva, vegyes használatra. A település területén, nincs vízi közlekedésre alkalmas tó vagy vízfolyás. A településhez legközelebbi balatoni kikötő Badacsonytomajban van.

7. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A település tervei között szerepel a Tapolca - Diszel Badacsonytomaj összekötőút megépítése és ennek elkerülő szakaszának helybiztosítása, mely több ÜZENET KFT.

szempontból is hasznos lehet a településnek. Káptalantóti a Balaton kiemelt üdülőkörzet háttértelepüléseként jelentős átmenő turista forga19.

2006.


lommal bír. Erre alapozva a környező településekkel összefogva a falusi turizmus és borturizmus kiépítése indokolt. Ezzel is összefüggésben szükséges a kerékpárút hálózat fejlesztése. A település számára fontos, hogy egy rendezett, esztétikus faluközpont és közösségi ház kerüljön kialakítására. A Településkép és a közterületek megújítása mind a településen élők, mind az idelátogatók közérzetét javítja. Kiemelt feladat a közterületek megújításának programját kidolgozni, ami a település értékeinek védelmével és megőrzésével szorosan összefügg. A fiatalok helyben maradása és a városból kiköltözni vágyók igényeinek kielégítése érdekében a település kompaktságát megőrizve szükséges további építési telkek kínálatának elősegítése. A

20.

belterületen több építési telek is található, a falu nyugati végén nemrégiben alakítottak ki néhányat. A jelenlegi érdeklődés mellett újabb területek lakóterület céljából történő belterületbe vonása indokolt. Lényeges ez a falu jövőképe szempontjából, mert egy kiegyensúlyozott, üzemezetten beépíthető ingatlankínálat nagymértékben erősíti a település vonzerejét. Az idegenforgalom fellendítése érdekében szálláshelyek kialakítását és/vagy kemping létesítését támogatja a település önkormányzata. A település külterületén található látványosságokhoz, kirándulóhelyekhez vezető turistautak kialakítása, pihenőhelyek létesítése fontos a turizmus fellendítése érdekében. Pl. műemlék templom-rom a Toronyi dűlőben.

ÜZENET KFT.


2006.

II. SZINTÉZIS Az elvégzett vizsgálatok alapján a település aktuális helyzetének értékelése az alábbi SWOT analízisben került összefoglalásra. SWOT elemzés A SWOT az angol Strengthes (erősségek), Weaknesses (gyengeségek), Opportunities (lehetőségek), és Treaths (veszélyek) angol szavakból összerakott mozaikszó, a SWOT elemzés pedig a stratégiai tervezés során használt értékelő módszer, amit a településtervezés a gazdasági szférától vett át. Definíció szerint az erősség lehet egy erőforrás, (megkülönböztető) képesség, vagy más relatív előny a versenytársak-

hoz és a település saját igényeihez viszonyítva. A gyengeség egy korlát vagy hiányosság az erőforrásokban, képességekben, amely lényegesen korlátozza a magas szintű teljesítményt. A lehetőség a külső környezetben, a külső feltételekben fennálló kedvező szituáció, illetve várhatóan bekövetkező kedvező irányú változás. A külső környezet főbb trendjeinek változása a lehetőségek egyik fő forrása. A veszélyek a (külső) feltételeket jellemző alapvető fontosságú kedvezőtlen szituációk, trendek. Az erősségek és a gyengeségek tehát a belső jellemzőkre, adottságokra, míg a lehetőségek és a veszélyek a környezet értékelésére vonatkoznak.

ERŐSSÉGEK

° ° ° °

° ° ° ° °

° ° ° ° °

GYENGESÉGEK Térségi kapcsolatok 71-es út közelsége ° Közvetlen tömegközlekedési kapcsolat hiánya Nemesgulács és Badacsonytomaj felé Regionális központ (Tapolca) könnyű elérhetősége közúton ° Nincs kialakult együttműködés a szomszédos településekkel Összetett közúti kapcsolat a környező településekkel ° Kistérségen belül nincs sajátos szerepköre A regionális szennyvíz-csatornahálózatba való csatlakozás lehetősége Gazdaság Jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek ° A Balaton törvény és a NP szigorú szabályozása korlátok közé szorítja, akadályozza vagy megdráMűködő mezőgazdasági birtokközpontok gítja a fejlesztéseket Borvidéki státusz ° Helyi vállalkozások gyengesége, vállalkozói tőke Szőlészet, borászat helyi hagyományai hiánya A településen működik néhány jelentősebb vállal° Kevés a helyi munkalehetőség kozás ° Szőlőfeldolgozás, palackozó üzem hiánya ° Nehezen járható dűlőúthálózat ° A külterületi pincék borútba való bekapcsolásának nehézségei (infrastruktúra hiánya) Társadalom, intézményrendszer Kulturális rendezvényekre alkalmas művelődési ° Nagyarányú ingázás ház ° Alacsony iskolai végzettség, képzettségi színvonal Hazai és külföldi ingatlantulajdonosok anyagi és ° Gyenge a település megtartó ereje a képzett fiatakapcsolati tőkeereje lok számára A helyi társadalom nincs nagyon elöregedve ° Gyenge a lakosság és a gazdasági szereplők Intenzív sportélet hagyománya, sportpálya meglérészvétele a település igazgatásban te ° Intézmény ellátottság alacsony foka, meglévő Hazai és külföldi ingatlantulajdonosok pozitív minépületállomány kihasználatlansága tát adnak a hagyománytisztelő épület felújításra és környezetalakításra

ÜZENET KFT.

21.

2006. ° ° ° ° ° °

° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° °


Településszerkezet, településkép Különlegesen szép fekvésű település ° Közösségi zöldfelületek hiánya, elhanyagoltsága Történeti, organikus településszerkezet ° Nehézjármű forgalom a szűk keresztmetszetű lakó utcákban A település kompaktsága Szőlők, gyümölcsösök ápoltsága, rendezett mező- ° Lakóterület közé ékelődött zavaró funkciók, telephelyek gazdasági táj Aránylag homogén településkép, a lakóutcák beépí- ° Használaton kívüli intézmények (iskola, óvoda) tésének ritmusa kedvező ° Településközpont rendezetlensége Fennmaradt népi lakóházak, egyedi védelemre érdemes épületek Turizmus, idegenforgalom Balaton közelsége ° Szálláshelyek hiánya, idegenforgalmi szolgáltatások elégtelensége Badacsonyi borvidék Szép, változatos, nagy ökológiai értékkel bíró táji ° A turisztikai kínálat gyenge marketingje ° A térségi turizmusba való bekapcsolódás hiánya adottságok Értékes népi építészeti együttesek ° Helyi kézműves termékek, élelmiszerek feldolgozásának hiánya Közösségi és Sport rendezvények ° A településnek nincs önálló arculata, a közeli Borverseny, borturizmus feltételei adottak hasonló adottságú települések mögött ismertAktív szabadidő eltöltés lehetőségei: lovaglás; keségben erősen lemaradt rékpár- és gyalogtúrák; községi sportpálya Külterületi kegyhelyek, műemlék templom-rom Közlekedés, infrastruktúra, környezet Összetett közúti kapcsolat a környező települések- ° A településen áthaladó jelentős teherforgalom kel zavaró zaj hatása ás balesetveszélyessége (szűk utcák) Jó levegőminőség, nincs jelentős közlekedési és üzemi eredetű légszennyezés ° Nincs szennyvízcsatorna hálózat Nincs zajos ipari tevékenység, ° Csapadékvíz elvezetés nem kielégítő módon történik Vezetékes gáz kiépült Az elektronikus hírközlési hálózat kiépítése folya- ° (Térségi) kerékpárút hiánya matban van ° A szállítójárművek elhelyezésére nincs kijelölt terület A regionális szennyvízcsatorna hálózat tervének nyertes pályázata Egészséges, tiszta környezet KITÖRÉSI LEHETŐSÉGEK

° ° ° ° ° ° ° ° °

22.

VESZÉLYEK Térségi kapcsolatok A Balaton háttér településeinek szerepe erősödik ° A térség gazdasági élénkülése nem indul be (a terület érintetlensége és relatíve alacsony ára ° Elmaradnak az alapvetően térségi programokat, miatt versenyképes kínálat) együttműködési programokat segítő támogatások A közúti kapcsolati rendszer a Diszeli úttal tovább ° Az elképzelt turisztikai fejlesztések leértékelődése fejleszthető Kistérségi kapcsolatok és összefogás megerősítése Hasonló adottságú településekkel tapasztalatcsere, közös turisztikai programcsomag kialakítása Kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési program készült Gazdaság A természeti értékek védelmével a turisztikai ° A Nemzeti Park túlszabályozással gátolja a fejpotenciált erősíti a Nemzeti Parki besorolás lesztési lehetőségeket, a tájhasználat nem tud igazodni az igényekhez, gazdasági kihívásokhoz Intenzív szőlőművelés és borászat (feldolgozó kapacitás növelésének lehetősége) ° A csatornázás megoldatlansága akadályozza a fejlesztéseket Gyümölcstermesztés felélénkülése, és hozzá feldolgozóipar megteremtése ° A kisvállalkozások száma csökken A mezőgazdasági szektor termékskálája bővül, ° Szakképzett munkaerő csökken, elvándorol megjelenik a biotermesztés, ökológiai/integrált ° A termőföldek parlagosodása gazdálkodás ° Szőlőterületek csökkenése

ÜZENET KFT.

KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ° ° ° ° °

° °

° ° ° °

° ° ° ° ° °

° ° ° ° °

2006.

Társadalom, intézményrendszer Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások, ° A nagyarányú nyaraló vásárlás hatására emelkekereskedelem révén nő a település népességmegdő ingatlanárak a helyiek számára elérhetetlenné tartó ereje válnak, további elvándorlást indukálnak Jó minőségű, vonzó lakóterületek kínálata a hely- ° Tapolca vonzáskörzetében „alvó faluvá” alakul, ben maradást, illetve a beköltözést erősíti amelynek szolgáltatásai a város elszívó hatására tovább amortizálódnak környezettudatos oktatás, informatikai, idegen nyelvi oktatás erősítése a kistérség oktatási in- ° A hasznosítatlan területek növekedése, a foglaltézményeiben koztatás további csökkenése növeli a lakosság pesszimizmusát A meglévő intézményterületek és épületek lehetőséget biztosítanak régi és új közösségi funkciók ° A meglévő intézményi épületállományt nem sikerül kialakítására funkcióval megtölteni, ezért az épületek eladása, az intézményi ellátás lehetőségeinek romlása várFelnőttképzés, a borkultúrával kapcsolatos oktaható tásfejlesztés, a kistérségen belüli szakiskolákkal közös oktatás, gyakorlati képzés bevezetése ° A település alacsony ellátottsága következtében a falu elnéptelenedik, üdülőterületté alakul.. Településszerkezet, településkép Építészeti értékek rehabilitációja ° Az értékvédelmi rendelet hiányában pusztulnak a népi építészet emlékei, a falu elveszíti hagyomáA településközpont szerves fejlesztésének lehetőnyos, barátságos faluképét ségei adottak, lehetőség van a helyiek igényeit kielégítő és a turisztikai kínálatot erősítő magasabb ° A lakóterületek minőségét csökkentő, azokat felszínvonalú faluközpont kialakítására szabdaló zavaró hatású kisvállalkozások (szállítmányozás) elszórt megjelenése A közúti forgalomterhelés csökkentésének lehetősége, az elkerülő út megépülésének területi és ° A közterületek állapota tovább romlik szabályozási feltételei adottak ° Az időszakosan lakott épületek magas aránya Vonzó lakótelkek kialakítása miatt a településközpont időszakos kiürülése, lakatlansága következik be EU forrásokból értékvédelmi programok megvaló° a szőlőművelési struktúra átalakulásával (koncentsítása ráció) a táj hagyományos képe átalakul, esetleg Fasorok, védőerdősávok telepítésével a tájkép gondozatlanná válik változatossá válik, a talaj termőképessége nő Turizmus, idegenforgalom Falusi vendégfogadás kínálatának bővülése, idegen- ° Továbbra sem lesz szálláshely szolgáltatás, a forgalmi beruházások megvalósulása vendéglátás infrastruktúrája nem javul. A helyi borászok összefogása, kooperációjukkal a ° A boros gazdák elszigetelődnek, kooperáció hiáborturizmus fellendül, Borút létrehozása nya állandósul Kistérségi együttműködésekhez, pályázatokhoz, ° Csatornázás hiánya miatt a fejlesztési elképzeléprogramokhoz való csatlakozás sek nem valósulhatnak meg Helyi speciális termékek előállítása, térségi szintű ° Nemzeti Park előírásai akadályozzák a külterületi értékesítése fejlesztések, idegenforgalmi és egyéb beruházások megvalósulását Bel- és külföldi ingatlantulajdonosok integrálása révén társadalmi-gazdasági kapcsolatok hasznosí- ° Az azonos adottságú települések között a sajátos tása (lobbi tevékenység, marketing) arculat kialakításának hiányában, és a rossz érdekérvényesítés következtében, a versenyben leA sportrendezvények és kapcsolódó infrastruktúra marad, pályázati sikertelenség jellemzi hasznosítása a települési marketing céljai érdekében ° Az egyedi adottságok kihasználatlanok maradnak, a kistérség összefogás nem alakul ki Közlekedés, infrastruktúra, környezet Tapolca-Diszeli út megépítése ° A nehéz gépjármű forgalom zavaró hatása miatt a település turisztikai vonzereje gyengül Közúti forgalomterhelés csökkentése a település fő utcáján, elkerülő út megépítése ° A lakosság tőkehiány miatt csak részlegesen tud rácsatlakozni a szennyvízcsatornára, ezért a felA település vízelvezető hálózatának a tervek szeszíni és felszín alatti vizek tovább szennyeződnek rinti megépítése ° A talajvédelem és a tájhasználat konfliktusa köA szennyvízcsatorna hálózat kiépítése vetkeztében az eróziós károk növekednek A hulladéklerakó rekultivációja megtörténik

ÜZENET KFT.

23.

2006.


III. JÖVŐKÉP Módszer Káptalantóti jövőképei a következő 10-15 év lehetséges folyamatait vetítik előre, amelyek a mai adottságok mellett, az európai, nemzeti és regionális trendek ismeretében elképzelhetők. Mindezek fényében több elképzelés, változat is lehetséges, mivel a gazdasági és politikai folyamatok rendkívül bonyolultak, és több tényező befolyásolja működésüket. Miközben a gazdasági trendek nehezen becsülhetők, a helyi településpolitika sokat segíthet a jövőkép megvalósulásában. A lehetséges fejlődési irányok: NEGATÍV SCENÁRIÓ (DEFFENZÍV)

A település rosszul határozza meg saját helyzetét és lehetőségeit. Ennek mentén rossz célokat tűz ki és hajt végre. Az elhibázott cél megválasztása és a felülvizsgálat hiányában energiáit és tőkéjét, olyanra fordítja, amely nem biztosítja a település fejlődését. NEUTRÁLIS SCENÁRIÓ (PASSZÍV) A település nem törekszik saját helyzetét, kihasználatlan adottságait felmérni, és fejlesztési stratégiát kidolgozni. A tudatos ütemezett végrehajtás helyett a környezetében jelentkező eseményekre reagál, esetlegesen felbukkanó lehetőségeket próbál megragadni. POZITÍV SCENÁRIÓ (OFFENZÍV) Az adottságokra alapozott reális, a helyi közösség által támogatott célok programozott, több választási cikluson átívelő következetes megvalósítása. A munka folyamán az elért eredmények értékelése a kitűzött célok szemszögéből, ugyanakkor a célok felülvizsgálata a bekövetkező változások alapján. A lehetséges scenáriók alapján egy optimista és egy pesszimista forgatókönyv képzelhető el Káptalantóti lehetséges fejlődési irányira vonatkozóan. Két vízió arról, milyen lehet majd a község 15 év múlva. Az optimista forgatókönyv a község adottságaiból kiinduló tudatos, jól működő fejlesztő tevékenységet feltételez, ám számol azzal, hogy a külső feltételek nem mindenben kedveznek a célok megvalósításának. A pesszimista forgatókönyv abból indul ki, hogy a község rosszul méri fel a lehetőségeit, vagy függetlenül a külső feltételek alakulásától, nem képes a folyamatokat kézben tartani (defenzív és passzív scenárió). A döntéseket rendre olyan érdekek motiválják, amelyek legföljebb véletlenszerűen esnek egybe a lakosság hosszú távú érdekeivel, bizonyos vonatkozásokban elősegítve a fejlődést, más vonatkozásban viszont hosszú időre ellehetetlenítve. 24.

ÜZENET KFT.


Pesszimista – egy falu a sok közül Nem valósul meg a településkép és a közterületek szisztematikus szépítése, rendezése és felújítása. A csatornázás megvalósul, de nem jut pénz ezzel egy időben a közterületek rendezésére, kis parkok és közterületi parkolóhelyek kialakítására, útburkolatok megújítására és szélesítésére. A még fennmaradt népi lakóházak fokozatosan átalakulnak, a modernizálás és felújítás során elveszítik eredeti jellegzetességeiket, ezáltal megszűnnek a falu egyedi hangulatát jelentő helyi építészeti sajátosságok. A település arculatának elsivárosodása miatt - kevéssé vonzó a törekvő helyi fiatalok illetve a nagyobb városokból kiköltözni vágyó igényesebb családok és/vagy az üdülőingatlant keresők számára. Az ingatlanok értéke nem nő. A kevésbé értékes lakóingatlanokba szegényebb családok költöznek, akik a mindennapi megélhetés gondjai mellett nem képesek környezetük igényes kialakítására. A turisztikai potenciál hasznosítását szolgáló fejlesztések részben a fogadókészség, és részben az önkormányzat támogató szándékának hiánya következtében, nem valósulnak meg. Nem települ meg más jelentősebb foglalkoztató sem a település területén, a helyben foglalkoztatottak száma nagyon alacsony marad. Nem sikerül a település adottságait kihasználni. A szőlőtermelők nem szerveznek közös borturisztikai programcsomagot és más helyi specialitást sem sikerül megismertetni a tágabb fogyasztói rétegekkel. Munkalehetőség szinte csak ingázással érhető el a helyi lakosok számára. A település „elszürkül”, az egészséges lokálpatriotizmus megkopik. Optimista – Csendes, ápolt falu a Badacsonyi borvidék bazalt hegyei között Az optimista forgatókönyv kulcsszavai: fenntartható fejlődés, hosszú távú érdekek prioritása, a meglévő adottságokra épülő ésszerű fejlesztések, települési – természeti értékek megtartása és fejlesztése, vonzó lakókörnyezet, helyi vállalkozások és foglalkoztatás fejlődése, kompaktság megőrzése A település arculata csendes, jól ápolt, magával ragadó képet mutat. Az önkormányzat ütemezetten és jól szervezett módon gondoskodott a közterületek (parkok, terek, utcák) megújításáról és a rendezett, esztétikus faluközpont megformálásáról. Az utcák hangulatához igazodó közvilágítás teszi még barátságosabbá a közterületeket. A kis teresedések kertépítészeti tervek alapján dísznövényekkel és utcabútorokkal „berendezve” gazdagítják a faluképet. A fennmaradt népi lakóházak a helyi védelemnek és a felújításhoz biztosított támogatásoknak köszönhetően szépen megújultak és korszerű otthonokká válva emlékeztetnek a falu múltjára. ÜZENET KFT.

2006.

Kiépült a szennyvíz csatornahálózat és ezzel teljessé vált a település közműhálózata. Az út- és járdahálózat javításával és bővítésével egyidejűleg a csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése is megvalósult, a belterületi vízrendezés az övárkok kiépítésével beteljesedik. Káptalantóti úthálózata a Tapolca-Diszel összekötőút megépítésével és az elkerülő kapcsolattal bővül, ez jótékonyan hat a településen élők és a vendégek komfortérzetére. A volt iskola és óvoda épület új funkciót kap, a tornaterem helyi közösségi rendezvényekre is hasznosítható a tulajdonos és az önkormányzat, illetve a civil szervezetek megegyezése alapján. A kívül-belül megújult és korszerűsödött kultúrházban (közösségi házban) változatos szabadidős és kulturális programok várják a különböző korosztályokat és az eltérő érdeklődésű látogatókat. A település könyvtára is felújításra kerül, könyvállománya bővül, és informatikai szolgáltatásai korszerűsödnek. A település lakóit megelégedettséggel tölti el lakóhelyük szépülése és megmaradt intézményeinek korszerűsödése, gazdagodása. Az ápolt településkép, az új és vonzó közösségi terek lehetővé teszik az egészséges lokálpatriotizmus megerősödéséhez és a helyi közösség stabilizálásához. A település polgárai nem érzik hátrányos helyzetűnek önmagukat a közeli városok polgáraihoz képest, a falu megtartó ereje erőteljesen növekedik. A szépen felújított népi lakóházak egyikében tájház mutatja be a település és a tájegység múltjának tárgyi emlékeit. A tájház berendezése autentikus módon őrzi a korábbi nemzedékek életformájára jellemző tárgyi kultúrát, valamint lehetőséget biztosít egyes kézműves mesterségek alapjainak megismerésére és kipróbálására, a régi parasztételek elkészítésére és megkóstolására. A településkép javulása nemcsak a közterületek megújulásának, de az előkertek, utcák koncepcionális fásításának, virágosításának és tisztán tartásának is köszönhető. A takaros faluba szívesen látogatnak el a Balaton-felvidéki tájjal és a Badacsonyi Borvidékkel megismerkedni kívánó turisták, és szívesen választják lakóhelyül nem csak a helybéli fiatalok, de a nagyvárosból kiköltözni vágyó családok is. A mezőgazdasági táj rendezett gondozott képet mutat. A szőlőgazdaság, borászat virágzik és kialakultak a borturizmus helyi bázisai is. Káptalantóti fejlesztésének célja egy az adottságaival jól gazdálkodó, az értékeit megőrző, a lehetőségeit célorientáltan kihasználó, a helyi lakosok igényeit kielégítő, élhető, szép, egészséges környezetű település működtetése annak érdekében, hogy az itt lakók minőségi életet élhessenek, a letelepülni vágyók és a vendégek számára pedig vonzó alternatívát jelentsen. 25.

2006.


IV. STRATÉGIA 1. A STRATÉGIA FELADATA A stratégia feladata, hogy hidat képezzen az előbb ismertetett célállapot és a konkrét tennivalók rendszere között. A teendők rendszerbe szervezése az úgynevezett szinergikus (egymást pozitívan erősítő) hatásokban rejlő lehetőségek kihasználása miatt rendkívül fontos: az egyes célok elérésének többféle útja is lehetséges, a rendszerbe szervezéssel az erőforrások optimális felhasználása válik lehetségessé, egy-egy jól megválasztott lépés egyszerre több cél megvalósulását segítheti. Ugyanakkor egy rendszerbe nem illeszkedő lépés akár több cél elérését is meggátolhatja. Ez a településfejlesztés szereplőitől nagy fokú céltudatosságot, folyamatos önkontrollt és mindenekelőtt együttműködési készséget kíván. A stratégiához a prioritások meghatározása, valamint a legfontosabb intézkedéscsoportok rendszere köthető, melyek alapján lehetővé válik 4-5 éves ciklusra szóló konkrét programok, és azokon belül a projektek kidolgozása. A programok és projektek megfogalmazása, kidolgozása már nem a koncepció feladata, hanem az adott önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. 2. PRIORITÁSOK A stratégiai célok négy fő prioritás köré csoportosíthatók: Együttműködés ösztönzése, kapcsolatok erősítése A környező településekkel folytatott együttműködés mindenképpen a település javára válik. Ez egyrészt abból a szempontból kedvező, hogy a térség települései egymás között elosztják a feladatokat, minden település megtalálja az adottságaikhoz jól illeszkedő fejlesztési célokat, és így elkerülhető a versengés. Másrészt a közvetlen szomszédságban fekvő települések – amelyeknek az adottságai, igényei sokszor hasonlóak – együtt pályázhatnak egy-egy cél elérése érdekében. Ebből a szempontból ki kell emelni Nemesgulács és Káptalantóti együttműködését, melyek hosszú távon mindkét fél előnyére válnak. A Tapolca-Diszel - Káptalantóti összekötőút megépítésével a település térségi kapcsolatai javulnak. Élhető (lakó)környezet - Életkörülmények javítása A jó életkörülmények elsősorban a munkahelyek (iskolák) közelségét, a napi teendők könnyebb, gyorsabb elvégzését, az épületek magas komfortfokozatát és az esztétikus települési és lakókörnyezetet jelentik. A közúthálózat és a tömegközlekedés fejlesztésével a település könnyebb megközelítése lehetőséget ad a helyi lakosság számára a közelebbi 26.

munkavállalásra. A munkahelyteremtés másik záloga a helyi kisiparosok, vállalkozások fejlődésének ösztönzése. A településen működő civil szervezetek (nyugdíjasklub, polgárőrség) fejlődésével a szociális és mentális kapcsolatok javulnak. Az épületek magasabb komfortfokozatának elérése érdekében a lakókat támogatni kell, hogy minél többen csatlakozzanak rá a gázvezetékre, illetve ki kell építeni a szennyvízhálózatot A térségi szennyvíztisztítóra való rákötéssel a térség talajvíz szenynyezése csökkenhet, és lehetővé válik az építés/fejlesztés is a településen. A vonzó környezet és a települési szolgáltatások együttesen javítják az életminőséget. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a hagyományos falukép megtartása, a művi értékek felújítása, a helyi népi építészeti örökség védelme, megőrzése is hozzá tartozik a mindennapi élethez. A fiatal lakosság és a képzettebb munkaerő helyben tartásához biztosítani kell olcsó, pályakezdő önkormányzati bérlakás kínálatot, ösztönözni, támogatni kell a helyi fiatalok letelepedését. Az aprófalvak felé irányuló szuburbanizációs hatásból eredő lakások iránti fokozott kereslet kielégítésére lakóterület bővítéssel reagálhat a település. Turizmus A turizmus fejlesztése igen erősen összefügg az előző prioritásokkal. A Balaton háttértelepüléseinek felfedezésével és az összekötőút megépítésével erősödik a térségben meglévő turizmus. ÜZENET KFT.


A turizmus fejlődése helyi munkalehetőségeket kínál a lakosság számára. A művi értékek számba vétele, felújítása, (esetleg hasznosításukra vonatkozó programkidolgozása) a falusi turizmus megteremtését segítheti. Elsősorban a falusi vendéglátást érdemes támogatni, hiszen a környező településeken a fürdőzés biztosított. Olyan vendégek megjelenésére lehet számítani, akik szeretik a csendes, kellemes környezetet, szeretnek kirándulni és kerékpározni a környező szőlőhegyeken. Ezért ösztönözni kell, hogy újabb jelzett turistautak kerüljenek kijelölésre, ahol a vendégek megismerkedhetnek a lenyűgöző tájjal, a helyi népi építészeti emlékekkel és a borokkal. A népi építészeti emlékek többségét ezért érdemes megtartani, felújítani, és szállást kialakítani. A legjobb állapotban megmaradt épületben tájházat érdemes kialakítani, ahol a helyi szokásoknak megfelelően lehet berendezni a szobákat, illetve Káptalantóti múltját reprezentáló tárgyakat, iratokat lehet kiállítani. A jelenleg egyházi tulajdonban álló iskola infrastruktúráját idényjelleggel – erdei iskola, nyári szünet – csoportok fogadására érdemes hasznosítani, valamint közösségi rendezvényekre igénybe venni. A helyi vállalkozások segítésével a szolgáltatások körét is szélesíteni lehet (pl. térségi-helyi termékek árusítása a kisboltban), mely kielégíti az ide érkező vendégek igényeit, és megnöveli a vendégéjszakák számát. Érdemes a település területén található forrásokat pihenőhellyé kiépíteni, kis 3-7 km-es körtúrautakat kijelölni. A településen üdülő céllal ingatlant vásárolók számára célszerű információs füzetet összeállítani a helyi építési szokásokról, szolgáltatások (építőipari vállalkozók) igénybevételi lehetőségéről. A turizmussal (de a munkahelyteremtéssel, gazdálkodással is) szorosan összefügg az információs hálózat működése. Egyrészt a közösségi ház kialakításával a helyi lakosoknak is lehetőségük lesz termékeiket, szolgáltatásaikat reklámozni, új (üzleti) kapcsolatokat kialakítani, másrészt a település „hirdetése” (saját honlap) ismertté teheti a falut. A különböző helyi szokásokat felvonultató rendezvények (akár a szomszédos falvakkal együtt) szervezése szintén segíti az „elszigeteltség” oldását. A települési környezet javítása – kisebb pihenőpark, fasorok, parkolók kialakítása – az infrastruktúra fejlesztése, pozitív irányban befolyásolja a település lakóinak és az idelátogató vendéÜZENET KFT.

2006.

geknek a közérzetét. A helyi mezőgazdasági termékek, új specialitások kínálata, turistacsalogató rendezvények (borturizmus, szőlőhegyi kirándulás, pincesor stb.), ünnepségek szervezése a vendégéjszakák növelésére van hatással. Harmonikus tájgazdálkodás - Ésszerű tájhasznosítás A Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagyfokú jelenléte a településen kényszerítő erővel hat a környezetkímélő és megújító tájhasználat kiterjesztésére. Ennek főbb tényezői: a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás, a korszerű előrejelzésen alapuló növényvédelem, a termeléshez és a piaci viszonyokhoz igazodó birtokszerkezet (határrendezés, területcserék, földmegváltások, stb.). vízrendezés megoldása. A Balaton térsége, mint nemzeti természeti érték, és mint turisztikai vonzerő megóvása, a talajnak, mint termelőeszköznek és természeti kincsnek a védelme, egyaránt szükségessé teszi a melioráció, a talajvédelem maximális mértékű alkalmazását. Ennek végső eredménye az agronómiai, agrotechnikai műszaki eljárásokat komplex módon alkalmazó talajvédő hegy- és dombvidéki gazdálkodás, amely egyaránt magában foglalhatja a hagyományos integrált termelés mellett az ökogazdálkodást. A Badacsonyi borvidék ismert kiváló minőségű borairól, amelyeknek rekonstrukciója a mezőgazdasági fejlesztési program legfontosabb része. Ennek keretében meg kell oldani a hegyközségi birtokszerkezet átalakítását, végre kell hajtani a szőlőtermesztés rekonstrukcióját, a borászati üzemek, valamint a szőlészeti-borászati kutatásfejlesztését, a bor-út turizmus kiterjesztését. A sajátos növény- és állatvilág, a jellegzetes erdő- és állomány típusok a védett állatfajok hosszútávon való megőrzése és fejlődésük elősegítése elsőrendűen jelentkező feladat. Ennek keretében a táj természeti arculatának megőrzése, beépítettségének csak az ésszerű és gazdaságos mező- és erdőgazdasági területhasználat mértékében való növelése, a tájsebek, szennyezések eltüntetése, rekultiválása, az összefüggő zöldfelületi rendszerek, folyósok kialakítása elengedhetetlen tevékenységet igényel. Az ésszerű tájhasznosítás hozzájárul a lakók életminőségének javításához, és közvetett hatással van a turizmus alapjainak megteremtésére. Az ésszerű tájhasznosítás koordinálása, új agrotechnológiák elterjesztése a Nemzeti Park Igazgatósággal való szoros együttműködés révén lehetséges.

27.

2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

V. INTÉZKEDÉSI JAVASLAT A fejlesztési koncepció megvalósításának feltételei, főbb szereplői és együttműködési rendszerének javaslata A településfejlesztési stratégiában kiemelt prioritások hosszú távú érvényesülését az érintettek célorientált és összehangolt tevékenysége segíti elő. A település önkormányzatának irányító és orientáló szerepe van, az önkormányzat felelős a fejlesztési stratégia megvalósításáért. A javasolt intézkedések típusai az alábbiak:

Kommunikációs feladatok Tervezési, programozási feladatok Adminisztratív feladatok Forrásteremtéssel kapcsolatos feladatok Kivitelezéssel kapcsolatos feladatok

28.

CÉLRENDSZER – PRIORITÁSOK Együttműködés, kistérségi Gazdaság, gazdálkodás, Lakókörnyezet, életkörülmékapcsolatok fejlesztése foglalkoztatottság fejlesznyek minőségi fejlesztése (te(összekötő és elkerülő út, tése (turizmus, harmonikus lepüléskép, közterületek) tájgazdálkodás) szennyvíz csatorna) Információs kiadványok, helyi lakosság, ingatlanKistérségi társulás, körjegyhonlap, egészséges élettulajdonosok, vállalkozók meg- zőség erősítése, közös célok, mód, új agrotechnológiák nyerése közös megoldások terjesztése Turisztikai program készítéKözterületek, faluközpont tervezMűszaki tervek, pénzügyi se, monitoring, birtokszerketetése, pénzügyi program készíütemezés, szükség esetén zet, vízrendezés tervezése, tése, visszacsatolás, monitoring módosítás programozása Tulajdonosokkal egyeztetés, Útépítés és szennyvízcsatorfaluszépítő társaság szervezése, na építéshez közműfejleszté- Területhasználat ellenőrzése szükség esetén telekhatárok, si hozzájárulási szerződés tulajdon-viszonyok rendezése, Költségvetés, helyi ingatlantulajKistérségi pályázatok, költPályázatok donosok bevonása, pályázatok ségvetés, lobbizás, Kivitelezéshez kapcsolódó Műszaki tervek, kivitelezés, köz- közterület rendezés tervezémunka szervezése se, kivitelezése, közmunka szervezése


Stratégiai programok, alprogramok, intézkedési javaslatok

2006.

Megvalósítandó cél

Kapcsolódási lehetőség a regionális programokhoz

Térségi kapcsolatok javítása (elérhetőség, ismertség),

Balaton felvidéki Térségi fejlesztési Társulás területfejlesztési koncepciója

I. programcsoport: „kapcsolatok erősítése” 1. …a szomszédos településekkel • közös beruházások, a Tapolca-Diszel irányába összekötőút megépítésében való közreműködés • Nemesgulács körjegyzőséggel és a Káli medence településeivel kialakítandó szoros együttműködés 2. A térségen belüli közös fejlesztések ösztönzése • Közös pályázatokban való részvétel (egy közös cél elérése érdekében, ld: Leader program) • Turistautak-kerékpárút, forrásutak, borút kialakítása 3. A település „hirdetése”, megismertetése • A helyi lakosok tájékoztatása a közeli munkalehetőségekről, az ingatlankeresletről, a fejlesztési programokról stb., hivatali ügyintézés könnyebb érhetősége • Saját internetes honlap folyamatos karbantartása (alkalmas a község és a helyi programok és lehetőségek reklámozására) • Tájékoztató táblák, települési térkép elhelyezése a fontosabb látnivalók, értékek, szolgáltatók feltűntetésével

A lakosság életminőségének javulása Térségi kapcsolatok javítása

A térségi információáramlás javulása, A turizmus alapjának megteremtése Balaton felvidéki Térségi fejlesztési Társulás területfejlesztési koncepciója

II. programcsoport: „Élhető (lakó)környezet” 1. Ingatlan és infrastruktúrafejlesztés • A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat elkészítése és elfogadása • A helyi értékkataszter és az értékvédelmi rendelet kidolgozása és elfogadása • Népi építészeti emlékek felújítására, helyreállítására (hasznosítására) vonatkozó program kidolgozása • A szennyvízelvezető-hálózat megépítése ÜZENET KFT.

Tapolcai statisztikai kistérség agrár-struktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

A lakosság életminőségének Tapolcai statisztikai kistérség agrár-struktúra és vijavítása dékfejlesztési stratégiai programja a turizmus alapjának megteremtése A településkép javítása, Káptalantóti Környezetvédelmi programja Káptalantóti Szennyvízcsatornázás engedélyezési 29.

2006.


• • • • • •

A szennyvízelvezető-hálózatra történő csatlakozás támogatási rendszerének kidolgozása A területre érkező zártkerti, erdei csapadékvíz hordalékának kiszűrésére hordalékfogók telepítése közvetlenül a belterület előtt, vízmosások stabilizálása Fejlesztési területek kijelölése, munkahelyteremtés, helyi foglalkoztatás A belterületi ingatlanfejlesztés megalapozása, lakóingatlanok felújítását segítő program kidolgozása Önkormányzati építési telkek kijelölése A szőlőhegy vonzerejének megőrzése, a borturizmus beindítása

Infrastruktúrafejlesztés

terv Káptalantóti csapadékcsatorna megvalósíthatósági tanulmány

Munkahelyteremtés Népességmegtartó erő növelése A demográfiai egyensúly helyreállása,

2. Településkép, települési környezet javítása • • • •

Települési köztér rekonstrukció Játszótér kialakítása A településkép javítása, pihenőpark (utcabútorzattal) kialakítása a településre a turizmus alapjának megteérkező turisták számára remtése A sportpálya bővítése, teniszpálya kialakítása

3. Az ellátás javítása, fejlesztések o Faluház, közösségi ház kialakítása III. programcsoport: „a turizmus megalapozása” • Profitorientált, minőségi turisztikai kínálat megjelenítése (aktív hagyományőrzés, új attrakciók) • Borturizmus program kidolgozása a szomszédos településekkel (szoros összefogás) • Nemzeti parkra épülő Csendes turizmus, Öko- és élményturizmus meghonosítása, • Helyi termékek előállítása helyben termelt egészséges (bio) élelmiszerből • A helyi lakosok vállalkozó kedvének ösztönzésére kidolgozandó program (falusi szálláshelyek bővítése céljából) • Helyi túrautak kialakítása, kijelölése 30.

Szociális és mentális ellátás javítása

Speciális turisztikai kínálat

Fenntartható környezet fejlesztése A vendégváró falu gazdagodása ÜZENET KFT.


2006.

IV. programcsoport: „Harmonikus tájgazdálkodás” • • • • • • • • • • • • •

Integrált szőlőművelés meghonosítása a művelésben tartott zártkerti területrészek szőlőterületein együttműködve a Badacsonyi borászati kutatóintézettel. A települést övező hegyvidékeken az erózió védelme, és vízelvezetése, a mezőgazdasági úthálózat fejlesztése Tájrendezési, tájvédelmi feladatok elvégzése annak érdekében, hogy a táj természeti arculata megőrződjön Nemzeti Park hoz kapcsolódó tájhasznosítás és képzés megvalósítása a szomszédos településekkel Külterületi ingatlanok táji jellegének megőrzése. Környezetkímélő és megújító tájhasználat Az elhagyatott és rossz adottságokkal rendelkező zártkerti területrészek újratelepítése Birtokszerkezet korszerűsítése gyümölcstermesztés (elsősorban alma, körte, gesztenye) ösztönzésére vonatkozó programok kidolgozása A meredekebb szántóterületek, illetve rossz termelékenységű területek erdősítésére vonatkozó program kidolgozása, A mélyebb területek gyepesítésének megoldása, legeltetéses állattartással kapcsolatos hasznosítási program kidolgozása Alternatív gazdálkodási technikák elterjedése, biogazdálkodás Megújuló energiaforrások hasznosítása program kidolgozása (napenergia, bioenergia)

ÜZENET KFT.

Balaton felvidéki Térségi fejlesztési Társulás területA modern és komplex tájgaz- fejlesztési koncepciója dálkodási rendszer kialakítása Tapolcai statisztikai kistérség agrár-struktúra és viA lakosság életminőségének dékfejlesztési stratégiai programja Káptalantóti Környezetvédelmi programja javulása, Leader + program A vendégváró falu gazdagodása,

Jövedelmező mezőgazdaság alapjának megteremtése

31.

2006. (III. 20.) számú határozatának melléklete

Recommend Documents