2006.(I.20.) Rendeletének módosítása

Helyi Építési Szabályzat PALOZNAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-Testületének ……/2013.(…….) rendelete 1/2006.(I.20.) Rendeletének módosítása

P A L O Z N A K Településrendezési terv felülvizsgálat

PALOZNAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének ……/2012.(…….) rendelete 1/2006.(I.20.) Rendeletének módosítása Paloznak Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének Jóváhagyásáról

"Paloznak Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7.§ (3) bekezdés c.) pontjában, az Ötv. 8.§ (1) bekezdésében, az Étv. 13. § (1) bekezdésében, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és az Étv. 9.§ paragrafusában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az OTÉK 3. számú mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével jóváhagyja a szabályozási tervet és megállapítja az építési szabályzatot:" I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1.§ (1) (2)

(3)

A rendelet területi hatálya kiterjed Paloznak község teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: Paloznak területe). A rendelet hatálya alá tartozó területen, építési munkát1 végezni és mindezekre hatósági engedélyt adni, az OTÉK és mellékletei, Paloznak építési szabályzata és szabályozási terve, valamint az egyéb általános érvényű törvényi rendelkezések és hatósági előírások betartásával szabad. Paloznak építési szabályzata és annak mellékletét képező Sz-1-5 jelű tervlapokkal együtt alkalmazandó. Szabályozási elemek 2.§

(1)

Szabályozási alapelemek a következők: a) közigazgatási terület és határa, b) meglévő megmaradó közterületi telekhatár, a kialakult és az új közterületeknél tervezett szabályozási vonal, c) területfelhasználási egység határa, d) építési övezet és övezet határa és jele, e) védő és védett területek határa és azokra vonatkozó előírások,

1

az OTÉK 1.§ (1) -ben meghatározott értelemben

Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

1


f)

helyi értékvédelmi terület határa és arra vonatkozó előírások,

g) kilátás és látványvédelemre vonatkozó előírások, h) az építési hely i) (2)

sajátos jogintézmények határvonalai. A tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és/vagy építési szabályzat módosításával lehetséges. Fogalom meghatározás 3.§

(1)

Cégér- üzlet vagy műhely utcai homlokzatához vagy kerítésre illesztett, falsíktól tartószerkezettel eltartott, gyalogos felületekről az épülethez képest oldal irányból látható felirat, logó vagy kereskedelmi- ipari tevékenység jelképesen ábrázoló tárgy.

(2)

Címtábla - üzlet vagy műhely utcai homlokzatához vagy kerítésre illesztett, falsíkra rögzített, gyalogos felületekről az épülethez képest szemből látható felirat, logó vagy kereskedelmi- ipari tevékenység jelképesen ábrázoló tárgy.

(3)

Beültetési kötelezettség esetén a telken a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben növényzet telepítendő. A növénytelepítést háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint) növényzet ültetésével kell biztosítani. A felület 60%-án cserjék, lombos fák telepítendők. A használatba vételi engedély megkéréséig a növénytelepítés elvégzendő.

(4)

Telken belül megőrzendő növényzet jelölése esetén a telekrészen épületet elhelyezni nem lehet, a meglévő értékes növényzet megtartandó.

(5)

A beépítési magasság legnagyobb mértéke a jelen rendelet szerint: két paraméter határozza meg: Ém/ Hm azaz, a törvényi előírások szerint meghatározott Épület magasság és az épületek lejtő felöli vagy legnagyobb Homlokzat magassága. Sajátos jogintézmények 4.§

(1)

Az építési szabályzatban és a szabályozási tervben alkalmazott sajátos jogintézmények a következők: a) Elővásárlási jog érinti a Szabályozási terven jelölt, közcélok megvalósítása érdekében lehatárolt, telekrészeket, melyeket értékesíteni az Önkormányzat illetve a közcélt megvalósítani szándékozó Állami szerv megkérdezése és a tulajdon megszerzésről lemondó nyilatkozata után lehet. b) Közterület alakítási terv a szabályozási terven jelölt területeken egységes koncepció alapján kell a tereket tervezni. A közterület rendezési tervet vezető településtervező építész, tájépítészmérnök, közlekedés és közműtervező együtt készítheti el. Az építés feltételei 5.§

(1) Az építési helyen túl nyúló, meglévő, építési nyilvántartásban feltüntetett épületek közül azok építhetők át illetve bővíthetők, melyek az építési helyre vonatkozó előírások kivételével a többi jelenlegi előírásoknak megfelelően épültek és azok betartásával építhetők Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

2


át. Azokat az épületeket nem lehet bővíteni, amelyek nem felelnek meg a jelen rendelkezéseknek, elbontás után újraépíteni csak az övezetre vonatkozó előírások figyelembe vételével lehet (2) Azok az engedély nélkül épített épületek, amelyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet (pl.: felújítást, bővítést, korszerűsítést, átalakítást), ha a jelen szabályozási előírásokban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az elérhető. (3) 10%-nál meredekebb telken az építési engedélyezési terv részeként szintvonalas geodéziai felmérést és talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni. (4) A telkekre vonatkozó előírásban megengedett kialakítható telekméretek (szélesség, mélység, terület) legalább 80 %-os mértékét elérő kialakult telkek, ha az övezetekre vonatkozó egyedi előírások másképp nem rendelkeznek,- beépíthetők. (5) Használatba vételi engedély az építési engedélyben kikötött módon, csak a kiszolgáló utak rendelkezésre állása, a megfelelő közművek bekötése, valamint legalább a közút kezelője által elfogadott, burkolatalap szintjéig történt útkiépítés, valamint a minimálisan szükséges zöldfelület létrehozása, a növények telepítése után kérhető. (6) Beépítésre szánt területen az alap közművesítés: ivóvíz, szennyvíz, villanyvezeték megléte és az ingatlan rákötése a gerincvezetékekre. (7) Beépítésre nem szánt területen a közművesítés minimális szintje: vezetékes ivóvíz, villany, zártrendszerű szennyvíztároló. Építési engedély csak elkészült zártrendszerű szennyvíztároló megléte esetén adható. (8) A telken belül megőrzendő zöldfelülettel jelölt területen a meglévő természetközeli-, vagy ültetett növényzet min, 80%-ban megőrzendő.

értékes

(9) A telken belül kijelölt zöldfelület kialakítási javaslat területén településképi védelem érdekében a meglévő értékes növényzet, nádas és mezsgyék megtartandók. A fás szárú növényzet honos növényfajokkal, nagy lombkoronájú fákkal egészítendő ki. Telekalakítás általános szabályai 6.§ (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei. (2) A Szabályozási terven jelölt telekalakítások abban az esetben is engedélyezhetők, ha eltérnek az övezetben előírt minimális telekméretek egyik paraméterétől, de a zárvány telkek kialakulását megakadályozzák. (3) Az értékvédelmi területen kívül, új telekalakítása esetén utcafronti telekszélesség építési telek esetén 14 m-nél nem lehet keskenyebb. (4) Telekrendezés (osztás, határrendezés, összevonás,) akkor engedélyezhető: -

ha az osztás után kialakuló telkek területe és beépítési mutatói (pl.: beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) megfelelnek az övezeti előírásoknak, gépjárművel történő kiszolgálás, vagyis az útkapcsolat biztosítható és az osztás után kialakuló telkeknél „zárvány területrészek” nem maradnak,


3


-

ha a rendezés az előírásoknak megfelelő állapotok létrehozására irányul. Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de az előírt mértékhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(5) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetben előírt telek méreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembe vételével lehet. (6) A belterületen kialakult, de nem védett telekszerkezeten belül a telekösszevonás, illetve a telekhatár rendezés legfeljebb a szomszédos két telek és/vagy legfeljebb max. 45, 0 m-es utcai telekszélesség esetén engedélyezhető. (7) Az új beépítésre szánt területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelően építési telekké kell alakítani az érintett telekcsoport – legalább telektömbökként történő – újraosztásával. (8) Nyeles telek a területen újonnan nem alakítható ki. (9) A közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek megközelíthetőségét magánúttal kell biztosítani. (10) A településszerkezeti védelem alatt álló településrészben, az „Ófalu„területén a telkek tovább nem oszthatók, nem vonhatók össze. Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 7.§ (1) Az építési engedélyhez szükséges településképi véleményezési eljárásról, valamint a településképi bejelentési eljárásról az önkormányzat képviselőtestülete külön rendeletben rendelkezik. (2) A területen az egyes építési övezetekben és övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. (3) Az előkertet a kialakult állapotok szerint kell megállapítani, 3-3 szomszédos telken álló főépülethez igazodva. Az építési engedélyben az elhelyezést helyszínrajzon igazolni kell. (4) Oldalkert szélessége: a) Szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 4,0 méter, b) Oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, fejlesztési területeken és a kertes övezetekben új építés esetén 1,0 m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 4,0 méternek kell lennie. c) A hátsókert mélysége: - 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m, - 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m, - 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen, - 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő. d) Az oldalkert, hátsókert méreteit a helyi értékvédelmi területen a kialakult beépítés megőrzése miatt,- tűzvédelmi szakvélemény alapján kell megállapítani. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

4


(5) A tájkarakter védelme érdekében Paloznak közigazgatási területén: a) Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10%-ot, az épület körüli közvetlen környezet 5 m szélességet követően a rendezett terep (járda) a termett talajhoz (eredeti terepszinthez) képest legfeljebb 1 m bevágással vagy töltéssel létesíthető. b) Faház megjelenésű épület/építmény nem engedélyezhető. Lambéria, faburkolat legfeljebb a homlokzati felület 40%-a lehet. c) A település közigazgatási területén szélkerék semmilyen méretben nem létesíthető. (6) 5 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló 4 parkoló állásonként fásítva alakítható ki. (7) Látványvédelmi zóna, a szabályozási terven, a telken telekterület részeként jelölt közterület melletti 10 méteres sávban - a kilátás megőrzése miatt - be nem építhető terület. A telken a jelölt teleksávban épület a telekhossz 1/3-ánál nagyobb szélességben nem helyezhető el, lombos fa – alacsonyra metszett (max 3 m) gyümölcsfák kivételével nem ültethető. A meglévő épületek a jelölt területen belül magassági irányban nem bővíthetők. (8) Kerítések építésére vonatkozó szabályok: a) A település közigazgatási területén a közterület felöl, valamint közösségi területhasználatú telekkel közös oldalsó és hátsó telekhatárnál balesetet, sérülést okozó kerítés lezárás (pl.: szögesdrót, törtüveg) nem engedélyezhető. A tervezett és jelenlegi belterületen belül a szomszédos telekhatáron létesítendő kerítés lábazati, tömör része maximum 0,8 m magas lehet. b) Az „Ófaluban”, a helyi értékvédelmi területen a meglévő, - a Helyi értékvédelmi kataszterben szereplő - tömör, kőkerítések megtartandók. Új kőkerítés maximális magassága 1,50 m. Kizárólag helyi és környékbeli kőből kell kivitelezni. /Szőlősi terméskő, illetve Almádi vörös-kő/. c) Az „Ófaluban”, a helyi értékvédelmi területen kívül, a belterületen a kerítések az utcafronton legfeljebb 50 %-ban áttört kivitelűek legyenek. A kerítések legmagasabb pontja, az utcai szinthez viszonyítva sem lehet 1,80 m-nél magasabb. A betonból, zsalukőből készülő kerítések felülete kizárólag vakoltan elfogadható, azon kőlapburkolat, ragasztott téglaburkolat nem engedélyezhető. d) A külterületen szőlő, gyümölcsös táblák között csak dróthálóra futatott növényzettel (pl. szőlő) takart vadvédelmi kerítés, sövény létesíthető. Az utcai fronton, a kilátást nem zavaró kerítés csak a településképi eljárást lefolytatása után, a helyi szokásokhoz igazodó módon, természetes anyagból építhető. (9) Garázsok elhelyezésére vonatkozó előírás: amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, a garázsépület a főépülettel egy tömegben az épület előtt, az előkert betartásával és a lakóépület tömege mögött a főépület tömegéhez igazodóan lehet elhelyezni. (10) Engedélyhez nem kötött kerti építmény, az építési helyen belül ingatlanonként 1 db létesíthető, a megengedett a beépítési százalék betartása mellett. (11) Korlátozások: a) földfeletti gáztartály a település területén nem létesíthető b) a település területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető c) a település közigazgatási területén a meglévő földdel borított pincék megtartandók. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

5


II. PALOZNAK KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA Övezetek és építési övezetek 8.§ (1)

Paloznak beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik: Lakóterületek: Falusias lakóterület

Intézmény, vegyes területek: Településközpont vegyes terület Gazdasági: Kereskedelmi szolgáltató terület Üdülőterületek: üdülőházas terület hétvégi házas terület Különleges, beépítésre kemping szánt terület: temető (2)

Lf Vt Gksz-1 Üü Üh Kke Kte

A Paloznak beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő egységekre tagolódik: Mezőgazdasági: általános, árutermelő

Má

komposzttelep övezete

Má-3K

kialakult övezet

Mák

Mezőgazdasági kertes: szőlőhegyi kertterület

Mk -1-2

Zöld-: közkert, védőzöld

Z

Erdő-: védelmi (védett és védő),

Ev

egészségügyi, szociális turisztikai Különleges terület: turisztikai

Ee Kk-tu1

turisztikai-fogadó pont

Kk-tu2

honvédség

Kk-ht

Közlekedési és közmű: országos II. rendű főút, egyéb utak,

Köú-1 - 4;

parkolók, közlekedési létesítmények

P, Köu-É

vasút kötött pályás övezete

Kök

közműterületek: víztározó, vízmű

Köv

gázfogadó, nyomvonalas vezetékek sávjai, Vízgazdálkodási Balaton és a vízfolyások medre és partja, Természetközeli terület

Állandó vízfelület

Váv

Ideiglenes vízfelület

Tt-v

Nádas

Tt-ná

Mocsár

Tt-mo


6


III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások 9. § (1) A terep alatti beépítés mértéke legfeljebb a felszín feletti beépítés mértékénél a telekterület 15%-val lehet több. (2) A telkeken lévő földdel takart pincék megőrzendők, a kialakult, 30 m2-nél nem nagyobb pince a beépítési %-ba nem számítandók bele. Amennyiben a pincéket legalább 50 cmes földtakarás és növényzet borítja, területük a telekre előírt minimális zöldfelületi arányba is beszámítható. (3) Építészeti kialakításra vonatkozó előírások: a) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodóan, magastetős legyen, kialakult manzárd felújítható, újraépíthető (pl.: Pongrácz villa), új manzárd tető nem létesíthető. b) A kialakult beépítettségű területrészeknél a tetőformálás az utcában kialakult jelleghez illeszkedő legyen, a 2-2 szomszédos épülettel együtt utcaképi jelleggel megrajzoltan/fotóba illesztetten kell bemutatni és az építési engedélyezési kérelemhez kell csatolni. Az épület tetőhajlásszöge legfeljebb 42° lehet. c) Az oromfal jellegű tetőkiemelések szélessége is legfeljebb 6,0 m lehet. Az álló tetőablakok felületeinek összessége nem haladhatja meg a homlokzati hossz 1/3-t. d) Az épületek homlokzatán az építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető, természetes anyagokat (tégla, kő, vakolat, nád, cserép, fa) kell használni. Az épületeken műanyag nyílászárók, látszó beton felületek, csillogó fémfedés nem alkalmazhatók. e) Új melléképület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítéseknél a beépítésnek megfelelő oldalon, a telekhatártól legfeljebb 0,5 m-es csorgóközzel az oldalhatárra helyezendő el. f)

A lakóépülettől különálló melléképület (pl.: gazdasági épület, nyári konyha, pince) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

g) Az épületek hegy és a völgy felöli homlokzatainak magassága között legfeljebb 1,2 méter lehet az eltérés. (4) A természetes talaj alatt legalább 2 méteres földtakarással fedett meglévő pince a szomszédos telkek alá benyúlhat. (5) Új pince, melynek záró födémjének felső síkja felett nincs 2 m földtakarás,- a közterületet 3,0 m-nél jobban nem közelítheti meg, csak a telken belül alakítható ki. Az oldal-, és hátsókertbe csak a szomszédos telek építési lehetőségeit nem korlátozó módon nyúlhat be. A pincéket földdel fedetten kell kialakítani, oromfalán homlokzatképző felületein használható anyagok: látszó kőfelület, vakolt egyéb falazatú falszakasz, faanyagú nyílászárók. (6) Környezetalakítási követelmények: a) Napi tehergépjármű-forgalommal járó, vagy épületenként 10 személygépkocsi/óra és 2 busz/ óra forgalmat vonzó, -nem lakó- funkció nem engedélyezhető.


7


b) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 1 m távolságra lehet. Az út és a telekhatár közötti sávot legalább 1,0 m magasra növő sövénynyel, cserjesorral kell betelepíteni. c) Új támfal kőburkolattal, legfeljebb 1,75 m magas lépcsőkkel, a támfallépcsők között legalább 1,0 m széles növényzettel betelepített zöldsávval valósítható meg. Meglévő 1,75 m-nél magasabb támfalak felújíthatók újra építhetők. d) A közterületen a felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni. e) A telkek minden 150 m2-re után 1 db lombos fa elültetése szükséges.

Falusias lakóterületek 10. § (1) A falusias lakóterületeken az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el. a) Egyedi (családiházas) telken legfeljebb 2 db épület létesíthető, kialakult esetben 3 építmény megőrizhető, felújítható. b) legfeljebb 2 önálló rendeltetési egységet magába foglaló 1db lakóépület, c) egészségügyi-, szociális, d) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület, e) szálláshely-szolgáltató épület/rész, legfeljebb 4 vendégszobával, f)

900 m2-t meghaladó telekterületnél legfeljebb 50 m2-es úszómedence.

g) a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény, ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület. (2) Az Lf-1 övezetekben az új lakóépületek csak „hosszházas”, vagy „hajlítottházas” beépítési forma szerintiek lehetnek úgy, hogy a melléképületek az adott oldalhatáron közvetlenül csatlakoztathatók legyenek. A kialakult építési vonalhoz illeszkedően kell az épületet elhelyezni. Szabadonálló beépítési mód kialakult esetben, vagy 18 m-nél szélesebb telken alkalmazható. (3) Az Lf-1 övezetekben az épületek, a hosszanti tömegirányokkal párhuzamos, nyeregtetővel fedhetők le. Az épületek utcai homlokzatán és a lejtő felöl tetőtéri erkély, loggia nem létesíthető. (4) Lf-1 övezetekben a telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület az építési hely szélén, illetve végén is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást. a) A meglévő melléképület (gazdasági) felhasználásakor a kialakult beépítettségű lakóterületeknél állattartó épület/rész legfeljebb nettó 30,0 m2-es területtel helyezhető el. b) A különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani. (5) Lf-1 övezetben a kialakult telkek beépíthetők, ha méretei a kialakítható legkisebb telekre előírt paraméterek legalább 80%-át elérik. Új telekalakítás esetén vizsgálni kell, hogy a történelmileg kialakult telekstruktúrához illeszkedik-e a tervezett telekosztás. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

8


(6) Az Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5 övezetekben oldalhatáronálló és szabadonálló beépítési mód a kialakult esetekben megtartható, új épület építésekor szabadon álló beépítési mód 18 méternél szélesebb telek esetén engedélyezhető. (7) Az Lf-4, Lf-5 övezetekben a beépítéssel nem érintett szabad területeken, a telekhez rendelt zöldfelületi mérték részeként, a meglévő szőlő és gyümölcsös telekrész megőrzendő. (8) A falusias lakóterületekre vonatkozó előírások:

Övezeti jel

Beépítés módja

Lf-1

Kialakítható telek legkisebb

legnagyobb beép. (%)

beépítési magasság

Ém/Hm (m)

legkisebb zöldfelület (%)

szélessége (m)

mélysége (m)

terület (m²)

O

K

K

800

K 30

4,0 /5,0

50

Lf-2

O/Sz

14

30

K*-600

20

4,0 /5,0

60

Lf-3

O/Sz

14

35

K*-800

15

4,5 /6,0

60

Lf-4

O/Sz

14

35

900

10

4,0 /5,5

60

Lf-5

O/Sz

14

35

1250

10

4,0 /5,5

60

K*- Kialakult teleknagyság, minden kialakult telek beépíthető.

(9) Az övezetekben a tetőgerinc legmagasabb pontja a homlokzat magasság felett 4,0 méter lehet. Vegyes terület, településközponti övezetek 11.§ (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben, vagy lakóépületben lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók: a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület, c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, d) lakóépületek, e) játszókertek, közkertek, (3) Önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított. (4) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi-szolgáltató, igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

9


(5) Beépítés a) Előkert: - A kialakult előkert nélküli, vagy előkertes beépítésnél az illeszkedés elvét kell alkalmazni. Az új épület a szomszédos 3-3 épület által meghatározott építési vonalra illeszkedő legyen. b) Az épületeket bővíteni, elbontásuk esetén újraépíteni jelenlegi helyükön, vagy a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet. c) Oldalkert az oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkerti homlokzatra számított tényleges épületmagasság, de legalább 4,5 m, szabadon álló beépítésnél legalább 3,0 m. d) Hátsókert 25 m feletti telekmélység esetén legalább 6,0 m legyen, 25 m alatti telekmélység esetén az épület(ek) kiépíthetők tűzfalképzéssel a hátsó telekhatárig. e) A terep alatti beépítés mértéke legfeljebb a felszín feletti beépítés mértékével lehet megegyező. (6) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak: a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 2-2 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó montázs). b) Lakófunkciót és az azt kiegészítő funkciókat befogadó épület traktusmélysége legfeljebb 7,5 m széles lehet, egyéb funkciót befogadó épület esetén (pl.: igazgatási, szakrális, egészségügyi) a kialakult traktus mélysége megőrizhető, újra építhető. c) Kerítés építésére a lakóövezetekben meghatározott elvek alkalmazandók. (7) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Kialakítható telek legkisebb Övezeti jel

Beépítés módja

Vt-1


szélessége (m)

mélysége (m)

terület (m²)

O

-

-

K**

K***- 50

Vt-2

O/ Sz

-

-

K**

K***- 30

Vt-3

O/Sz

-

-

K**

20

Vt-4

KX

-

-

K**

25

K* K** K*** K****


Ém/Hm (m)

K****, 4,5/5,0 K****, 3,8/ 5,0 K****, 4,5/5,5 4,5/5,5


50 50 50 50

Kialakult beépítési mód: a meglévő épület beépítéséhez igazodó. Kialakult teleknagyság: minden kialakult telek beépíthető és nem osztható meg. Kialakult beépítési %: meglévő beépítettség megtartható, maximálisan a megadott értékig növelhető. Kialakult beépítési magasság: meglévőt adottságnak kell tekinteni, épület átépítése, hozzáépítése esetén illeszkedni kell az adottságokhoz, a telken új létesítmények a megadott értékek szerint építhetők.


10


Gazdasági terület Kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz-1) 12.§ (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben a lakóterületre megfogalmazott építészeti, kerítésépítési és környezetalakítási elvek alkalmazandók. (3) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. (4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Kialakítható telek legkisebb Övezeti jel

Gksz-1

Beépítés módja

Sz

szélessége (m)

-

mélysége (m)

-

terület (m²)

1000


30


Ém/Hm (m) Vegyes funkció: 5,5/6,5 m Gazdasági: 4,5/5,5 m


50

Üdülőterület Üdülőházas övezet (Üü) 13.§ (1) Az üdülőházas területen több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el. (2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Kialakítható telek legkisebb Övezeti jel

Beépítés módja

Üü

Sz

szélessége (m)

mélysége (m)

terület (m²)

-

-

7500


10


Ém/Hm (m)

5,0/6,0


80

Hétvégi házas övezete (Üh-1) 14.§ (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. (2) Beépítés, építészet a) Telkenként legfeljebb 1db üdülőépület építhető. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

11


b) Új épület elhelyezésekor 25 m széles, vagy annál keskenyebb telek esetén oldalhatáron álló beépítési mód, 25,0m-nél szélesebb telek esetén szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el épületek. c) Az épületek csak magastetővel építhetők, tetőhajlásszöge 25°-42° között változhat. A gerinc iránya az épület hossztengelyével párhuzamos legyen. A lejtő felöli homlokzaton teljes két szint+oromfalas megjelenés nem engedélyezhető. d) Magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, vakolat, cserép, nád, fa,) alkalmazhatók. A kerítés építésénél a lakóterületre megfogalmazott elvek alkalmazandók. a) Környezetalakítási követelmény: a telkek minden 100 m2-re után 1 db lombos fa elültetése szükséges. (3) Az Üh övezetekben a beépítéssel nem érintett szabad területeken, a telekhez rendelt zöldfelületi mérték részeként, a meglévő szőlő és gyümölcsös telekrész megőrzendő. (4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Övezeti jel

Beépítés módja

Üh-1

Sz/O


szélessége (m)

mélysége (m)

terület (m²)

K: 14 Új: 18

-

1250


10


Ém/Hm (m)

4,0/5,0


70

(5) Az övezetben az új főépület legmagasabb pontja tervezett épület homlokzat magassága felett legfeljebb 3,5 m lehet.

Különleges területek építési övezetei 15.§ (1) Építészeti megjelenésre vonatkozó előírások: a) Az épület(ek) magastetővel építhetők. A tetőhajlásszöge 30°-45° között változhat. A magastetős épületrészek traktusmélysége legfeljebb 12 m lehet. b) A magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, vakolat, agyag, cserép, réz, cink, fa) alkalmazhatók. c) Az övezetekben csak az engedélyezési terv részét képező kertépítészeti terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani. (2) Kke jelű vízparti kemping övezetében a fejlesztési program alapján készített külön szabályozási terv keletkeztet építési jogot. (3) Kte jelű övezet a meglévő temető övezete, amelyben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (pl.: ravatalozó, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el. Az övezetben szolgálati lakás, valamint kripta nem létesíthető.


12


a) A temető rendezését, felújítását, átalakítását kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet megvalósítani. b) A telekhatár mentén a kialakult adottságok figyelembe vételével 5,0m széles sávban beültetési kötelezettség keretében kétszintű növényzet telepítendő (cserje és lombkorona szint). c) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 60%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni. d) A temetőben, annak minden 200 m2 után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni. e) A temető telkétől a megtartandó védőtávolság 25,0 m. A védőtávolságon belül új építmény nem helyezhető el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható. f) A szükséges méretű, fásított parkoló a Szabályozási terven jelölt területen alakítandó ki. (4) A K-kem jelű övezet a meglévő, kialakult Mandl Kemping övezete. A kemping területén kereskedelmi szálláshely, kiszolgáló szociális, vendéglátó és kulturális, közösségi épületek és egy szolgálati lakás létesíthető. (5) Különleges jelű övezetre vonatkozó előírások az alábbiak:

Kialakítható telek legkisebb Övezeti jel

Beépítés módja

Kte

Sz

K-kem

O(K)

szélessége (m)

mélysége (m)

terület (m²)

a kialakult telek tovább nem osztható a kialakult telek tovább nem osztható



Ém/Hm (m)


10 max. 150 m2

4,0

70

15

4,5

65


13


IV. PALOZNAK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI

Mezőgazdasági területek övezetei (Má-1; Má-2; Má-3; Má-3K; Má-4; Mák) 16. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja: a) általános mezőgazdasági terület (Má), b) kertes mezőgazdasági terület (Mk). (2) Az épületek homlokzati megjelenése gazdasági jelleget, hagyományos arányrendszert tükrözzön. Tetőtérben erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető. A tető a gerincre nézve szimmetrikus hajlásszögű legyen, a hajlásszöge 35-42° között változhat. Mezőgazdasági övezetben fürdésre alkalmas medence nem építhető. (3) A mezőgazdasági területeken építmény igénnyel nem járó sportolási célú gyep, illetve erdő létesíthető.

Általános mezőgazdasági terület (Má) 17. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe Paloznakon az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas területek, valamint az egyéb gyep területek tartoznak. (2) Az általános mezőgazdasági területen a tájképi és népi építészeti hagyományokat figyelembevevő, a táj jellegét erősítő és gazdagító épületek létesíthetők. a) Az építménymagasság a 4,0 métert, a lejtő felöli homlokzat átlagos magassága az 5,0 métert nem haladhatja meg. Az épület legmagasabb pontja az övezetben engedélyezett építmény magasságnál legfeljebb 4 méterrel lehet nagyobb. b) Az épületek a telekhatártól legalább 10 méterre helyezendők el. c) A kerítés csak áttört jellegű lehet, legfeljebb 1,5-es magassággal. (3) Az „Má-1” jelű mezőgazdasági területen – szőlőkataszter I. osztályú terület, ahol a szőlőkultúra és a tájjelleg védelmében – kizárólag a terület min. 80%-át kitevő művelt szőlőültetvény, gyümölcsös esetén építhető legalább 1 ha nagyságú területre szőlő- és gyümölcsművelést, szőlő- és gyümölcsfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló épület, családi pincészet. a) A beépítettség mértéke max. 2,0 %, a terepszint alatti beépítés max. 5,0%, b) A beépített földfelszíni alapterület max. 300 m2 lehet. c) A kialakult földrészletek tovább nem oszthatók. (4) Az „Má-2” jelű szőlőkataszter I. osztályú mezőgazdasági területen kizárólag a terület min. 80%-át kitevő művelt szőlőültetvény esetén építhető legalább 2 ha nagyságú területre szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló épület. a) A beépítettség mértéke max. 1,0 %, a terepszint alatti beépítés max. 3,0%, b) A beépített földfelszíni alapterület max. 400 m2 lehet. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

14


c) A kialakult földrészletek 5000 m2-nél kisebb telekre nem oszthatók. (5) Az „Má-3” jelű mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el. Az övezetben 1 hanál kisebb földrészlet – osztással – nem alakítható ki. (6) Az „Má-3K” jelű mezőgazdasági terület a község komposztáló telepének elhelyezésére szolgál. Az övezetben épület nem helyezhető el. (7) Az „Mák” jelű mezőgazdasági területen a kialakult beépítés újra nem építhető. (8) Az „Má-4” jelű mezőgazdasági, gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk-1; Mk-1*, Mk-2; Mk-2*) 18. § (1) Paloznakon a kertes mezőgazdasági terület, részben a kisüzemi jellegű termelés, illetve saját ellátást szolgáló kertészkedés és döntő mértékben az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti (szőlő-, gyümölcsművelés) tevékenységének helyszíne. (2) A kertes mezőgazdasági területeken a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló épületek/építmények, valamint a borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el az övezeti paramétereknek megfelelően. (3) Az építés feltétele az „Mk” jelű övezetben, ha a telek legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított. Gyep (parlag), szántó, kert, gyümölcsművelési ágú telken épület nem helyezhető el, (4) Az épületek köré - a táji megjelenést javítandó – legalább 2 db nagyméretű gyümölcsfa ültetendő. (5) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági terülteken a kialakítható telekterület 80%-os nagyságát elérő meglévő telken az övezetben előírt feltételek mellett lehet épületet elhelyezni. (6) Az „Mk”-jelű kertes mezőgazdasági területen épületek az úttal határos telekhatártól legalább 10 méterre helyezendők el. (7) Az „Mk”-jelű kertes mezőgazdasági területen meglévő, építési engedély alapján megépített épület felújítható. (8) Az „Mk”-jelű kertes mezőgazdasági területen – szőlőkataszter I. osztályú terület – a 2. pontban felsorolt épület elhelyezésének feltételei az alábbiak:

szélessége (m)

mélysége (m)

terület (m²)


Sz

16

30

2000

3 (80)

3,5/5,5

G

Sz

20

50

3000

3(100)

3,5/5,5

G (L)

Övezeti jel

Beépítés módja

Mk-1 Mk-2



Ém/Hm

elhelyezhető épületek

(9) Az „Mk-1”-jelű és az „Mk-1*”-gal kertes mezőgazdasági területen az épület alapterülete max. 80 m2, a terepszint alatti beépítés max. 5%, max. 100 m2 lehet, Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

15


(10) Az „Mk-1*”-gal jelölt terület nem beépíthető. Ezen övezet szőlővel művelt telkeinek építési lehetősége a 298/2 hrsz-ú út feletti telkeken biztosítható, amennyiben a telkek azonos tulajdonban vannak és a két telek az építés feltételeit (szőlőművelés, nagyság, szélesség) együtt teljesíti. (11) Az „Mk-2” és a „Mk-2*”--jelű kertes mezőgazdasági területen az épület alapterülete max. 100 m2, a terepszint alatti beépítés max. 5 %, max. 150 m2 lehet. (12) Az „Mk-2*”-jelű kertes mezőgazdasági területen a 3000 m2-t meghaladó, teleknagyság esetén a megengedett épület nagyság területének 50%-ig lakás is kialakítható. (13) A kertes mezőgazdasági területen a tájképi és népi építészeti hagyományokat figyelembe vevő (falfelület és nyílászárók aránya legfeljebb 60%:40%), a táj jellegét erősítő, gazdagító épületek létesíthetők, kizárólag hagyományos építőanyagok felhasználásával (kő, tégla, fa legfeljebb homlokzati felület 40%-án, cserép, nád). Önálló gépkocsi tároló (garázs), tetőtérben erkély, loggia építése, nem megengedett. A hagyományos, terepszinthez kapcsolódó tornác, kódis-állás jellegű elem építhető, a védett, vagy védelemre javasolt épületeknél kialakult arányrendszerek követésével. Fedett, vagy nyitott, szabadtéri, fürdésre alkalmas medence nem építhető. (14) Az épületeknek magas-, nyeregtetős kialakításúnak kell lenni (tető hajlásszög 35-42° között legyen), az 5 méter traktus szélességig az épület völgy felöli homlokzatán kell, a helyi hagyományokat követő, az oromfalat elhelyezni. Ennél szélesebb épületen a nyeregtető a rétegvonallal párhuzamos legyen.

Zöldterületek (Z/1; Z/2; Zsp) 19. § (1) A „Z” jelű zöldterületeket, elsődleges funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján turizmust-szolgáló (pl.: csónakkikötő kiszolgáló épülete, vendéglátó, vendégfogadó, szálláshely-szolgáltató), sport-, pihenő-, díszpark, valamint vegyes – több funkciót hordozó – jellegű zöldterületekre oszthatjuk. A zöldterületen pihenést, szabadidő eltöltést, testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, sport és kulturális célú épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. (2) A tájkarakter megőrzése érdekében a zöldterületek kialakítása, felújítása során honos növényfajok telepítése javasolt. (3) Új zöldterületek kialakítása, illetve a meglévő zöldterületek felújítása, kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező – a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész tagozatába tartozó – kerttervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. (4) A település zöldfelületeinek védelme érdekében zöldterületen fák kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből, abban az esetben engedélyezhető, ha azt: a) a fák egészségi állapota, b) balesetveszély elhárítása, c) közegészségügyi szempontok indokolják. (5) Az eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell. (6) A „Zsp” jelű sport övezetben elhelyezhetők:


16


a) a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő- létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), szálláshely, szolgáltató funkciók, továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények, b) sportpályák, c) területhasználatához szükséges fásított parkolók. (7) Az övezetben az épületek szabadonálló módon, az elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezendők el. Övezeti jel

Beépítés módja

Z-1





szélessége (m)

mélysége (m)

terület (m²)

-

-

-

500

0

-

85

Z-2

Sz

-

-

7000

2

4,0/4,5

85

Zsp

Sz

szabályozási terven jelölt terület tovább nem osztható.

2

5,0/6,5

70

Ém/Hm

Erdőterületek 20. (1) A védett rendeltetésű „Ev” jelű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. Építmények a távközlési magas építmény, adótorony, antenna kivételével, ha az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park engedélyezi, akkor elhelyezhetők. (2) A védett erdőterületeken bánya nem nyitható, az erdőkben természetszerű, az erdők rendeltetését (pl.: természetvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció) messzemenően figyelembevevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben végezhető, de nagysága az 1 ha-t nem haladhatja meg. (3) Az „Ee” jelű közjóléti erdőben 10 ha-nál nagyobb telken lehetséges legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel az erdő egészségügyi, turisztikai rendeltetését és gondozását szolgáló épületet építeni.

Különleges beépítésre nem szánt területek (Kk) 21. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt övezetekben a lakóterületre megfogalmazott építészeti és környezetalakítási elvek alkalmazandók. (2) A Kk-tu1 jelű övezetben szállás, vendéglátás, sport, oktatás (erdei iskola), állattartás céljára helyezhetők el építmények. a) Az övezetben épületet elhelyezni a meglévő értékes fás növényzet megőrzésével lehetséges. Az építési hely meghatározásához növényfelmérést kell végezni, amelyben a meglévő fák fajtája, mérete bemutatásra kerül. b) Az övezetben a beépítés feltétele a közműellátás megléte, kiemelten fontos a keletkező szennyvizek megfelelő kezelésének biztosítása, meglévő hálózat bővítésével vagy - az illetékes hatóságok hozzájárulásával - egyedi szennyvízpótló berendezéssel. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

17


c) Az övezetben kialakítható legnagyobb beépítés 5%, legkisebb kialakítható telek 1ha. d) A maximális építménymagasság 6m, maximális beépített alapterület egy tömegben: 200 m2. e) A telken belül a meglévő növényzet min 90%-ban megőrzendő, új növények telepítésénél a függelék szerinti honos növényfajok alkalmazhatók. f)

Az övezetben a kerítés építésére mezőgazdasági területekre vonatkozó előírások vonatkoznak.

g) Az övezetben vízzáró burkolatú út nem létesíthető. h) A létesítmények ellátását biztosító újonnan épülő közművezetékeket a meglévő növényzet lehető legkisebb bolygatásával, felszíni alatt kell elhelyezni. (3) A Kk-tu2 jelű övezetben szállás, vendéglátás, sport, rekreáció céljára helyezhetők el építmények. Az övezetben kialakítható legnagyobb beépítés 2%, legfeljebb 300 m 2. Új telek nem alakítható. A maximális épületmagasság 4 m, legnagyobb homlokzatmagasság 3,6 m. A telken belül a nádas terület megőrzendő, a terep felszín a mai nádassal borított telekrészig rendezhető. Új növények telepítésénél a függelék szerinti honos növényfajok alkalmazhatók. Az övezetben a telkek nem keríthetők be. (4) A Kht jelű Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló területek övezete a fegyveres szervek tevékenységére, elhelyezésére szolgáló épületek, építmények, létesítmények helyezhetők el, illetve az erdőgazdálkodás érdekeit szolgáló létesítmények hozhatók létre az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban ÁESZ) Veszprémi Igazgatósága engedélye alapján. (5) A Kht övezetben a honvédelmi célú védő rendeltetésű erdőterületeken honvédelmi rendeltetésű, valamint az erdő- és a vadgazdálkodás céljait szolgáló létesítmények, épületek helyezhetők el az ÁESZ erdőterület igénybevételét jóváhagyó határozata alapján.

Vízgazdálkodási területek (Váv) 22. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a Balaton vízmedre és parti sávja, valamint a patakok, felszíni vizek medre és parti sávja. (2) A vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai, illetve a Balaton parti sávjában a vízpart-rehabilitációs terv szabályozása szerint. Természetközeli területek (Tt) 23. § (1) A természetközeli területek a településen az időszakosan vízzel is borított nádasok (Ttiv), nádasok (Tt-ná) és mocsaras területek (Tt-mo) tartoznak. Az övezetekben épületet elhelyezni nem szabad, a művelési ágnak megfelelően a kell fenntartani. Közutakra vonatkozó általános előírások 24. §


18


(1) Országos közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül reklámhordozók nem helyezhetők el. (2) Az országos közutak védőtávolsága a külterületi szakaszon az úttengelytől mért: - főútvonal esetén 100-100 m - mellékút esetén 50-50 m (3) Országos közutak belterületi szakasza melletti építési telkek kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatói funkciójú beépítéséhez közútkezelői és közlekedés hatósági hozzájárulás szükséges. (4) Országos közutak esetében közművek – külterületi szakasz esetén általánosan az út területén kívül (burkolt felület, padka) - a vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével helyezhetők el. (5) Helyi közutak esetében külterületen kerítés az úttengelyt 6m-nél jobban nem közelítheti meg. Sarokteleknél a saroktól számított 10-10m-es távolságon belül, belátást zavaró, új kerítés szakasz (pl.: tömör, sövény) nem létesíthető. (6) Magánút belterületen csak tömbbelsők feltárására alakítható ki. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak. Külterületen magánút min. 4 m szélességgel alakítható ki. Közlekedési és közmű elhelyezési terület Közlekedés általános előírásai 25.§ (1) A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk. (2) A tervezett közterületek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza, meglévő közterületek esetében az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meghatározott szélességek megtartásra kerülnek. (3) A 71. számú főút külterületi szakaszának hálózati szerepe II. rendű főút. (4) A 73. számú főút külterületi szakaszának hálózati szerepe II. rendű főút. (5) A 7221. számú országos közút belterületi szakaszának hálózati szerepe II. rendű főút, külterületi szakaszának hálózati szerepe összekötőút. (6) Az alábbi közterületek hálózati besorolása gyűjtőút. - Balatoni utca - Fő utca - Tódi utca - Vörösparti sor (7) A helyi közúthálózat, gyűjtő-utak, kerékpárutak, gyalogutak közé nem tartozó elemeinek, hálózati szerepe belterületen kiszolgáló út, külterületen egyéb közút. (8) Belterületen közműhálózatok csak az útépítési tervek figyelembevételével épülhetnek. (9) Az országos főutak külterületi szakaszán új, közvetlen gépjármű ingatlan kiszolgálást biztosító útcsatlakozás, kapubehajtó csak a közútkezelő hozzájárulásával létesíthető. (10) Beépítésre nem szánt területeken, amennyiben az ingatlanok kiszolgálását biztosító helyi közút vagy magánút kétirányú közlekedésre nem alkalmas, és az ingatlanok határán kerítés (kapu) épül; azt úgy kell kialakítani, hogy a kikerülés lehetőségét a közforgalom számára biztosítsa. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

19


Közúti közlekedési területek (Köu, Köu-É) 26.§ (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közúthálózati elemek, azok csomópontjai, kiszolgáló létesítményei, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak, járdák, mindezek vízelvezetési, zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A Köu-É jelű közlekedési övezetben a közlekedési területek kiszolgálását, utas tájékoztatást szolgáló épület, vendéglátó, turisztikai létesítmény helyezhető el. Az épület beépített alapterülete legfeljebb 50 m 2 lehet, építmény magasság 3,0 méter. Kötöttpályás közlekedési területek (Kök) 27.§ (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, egyéb közlekedési pályák, mindezek vízelvezetési, zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények lehelyezésére szolgál. (2) Az országos közforgalmú vasút szélső vágányának tengelyétől mért 50-50 m széles védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a MÁV Zrt. és a közlekedési hatóság hozzájárulásával lehet. Parkolás általános előírásai 28.§ (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtároló épületeket -

várakozó (parkoló) helyeket rakodóhelyeket a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon, és mennyiségben kell biztosítani.

(3) Csónakkikötő minden második hajóállása után egy parkolóhelyet kell biztosítani, mely 500 m-es gyaloglási távolságon belül, közterületen, vagy más építési telken alakítható ki. Közművesítés általános előírásai 29. § (1) A beépítésre szánt területeken új épületek, építési engedélyhez kötött megvalósítások kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába történő bekötése biztosított. (2) A település vízellátását két nyomászónával kell biztosítani. (3) Új épületnél házi vízbekötést csak a szennyvízcsatornára való rákötés esetén, szennyvízcsatornával el nem látott területen korszerű, szakszerű közműpótló berendezés megléte esetén szabad létesíteni. (4) A felszíni vízelvezetés rendszerét vízrendezési tanulmány alapján ütemezetten kell megoldani, a 8,0m, vagy 8,0m-nél keskenyebb közterületeken zárt rendszerű csapadékcsatorna alkalmazásával. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

20


(5) A 20KV-os villamos energia ellátó hálózat továbbépítését földkábellel kell megoldani. (6) A meglévő kisfeszültségű, közvilágítási és hírközlő hálózatott közös, földfeletti tartószerkezeten kell elhelyezni. Fejlesztési területek új hálózatait földalatti kábelhálózattal kell megvalósítani. (7) A közigazgatási területen a falukép védelmének érdekében 10 m-nél magasabb torony, távközlési, műsorszóró műszaki létesítmény nem helyezhető el. A közművekre vonatkozó előírások 30. § (1) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. (2) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. (3) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett. (4) A megvalósításra kerülő új létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni. (5) A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. (6) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz kizárólag földkábellel, önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a földhivatalnál be kell jegyeztetni. (7) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell. (8) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani. (9) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy a 10m-nél szélesebb utcákban az egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. Vízellátás 31. § (1)

A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

(2)

Beépítésre szánt területen házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető. Pro Arch. Építész Stúdió

1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

21


(3)

Beépítésre nem szánt területen a házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó medence magvalósítását követően létesíthető.

(4)

A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a hálózaton biztosítani kell.

(5)

Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől max. 100,0 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(6)

A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében lehetőség szerint körvezetékként kell kiépíteni. Szennyvízelvezetés 32. §

(6) Paloznak meglévő és tervezett beépítésű területein a szennyvízcsatorna hálózatot a keletkező összes szennyvízmennyiség elvezetésére kell kiépíteni. (7) A település területén a szennyvizek talajban történő elszikkasztása szigorúan tilos. (8) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat építési szándék esetén kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani. (9) Új létesítményre – a település belterületén a szennyvízcsatornával ellátott ingatlan esetén – építési engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötéssel adható. (10) A nem csatornázott területeken új házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó medence magvalósítását követően engedélyezhető. (11) A közcsatornába bevezetett vizek minőségének ki kell elégíteniük a mindenkori érvényes rendeletekben foglalt előírásokat. (12) Az előírásokat meghaladó szennyezettségű vizeket előtisztítás után szabad a közcsatorna hálózatba vezetni. Felszíni és csapadékvíz elvezetés 33.§ (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. (2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését részletes tervezés alapján, zárt csatornahálózat, nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani. (3) A parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba. (4) A hordalékfogó, illetve árvízcsúcs csökkentő „Nádas-tó” kotrását és a 71. sz. főút alatti áteresz tisztítását elő kell irányozni. (5) A terület délnyugati részének vízelvezetésére a volt fűzfasori árkot helyre kell állítani.


22


Villamosenergia-hálózatok 34.§ (1) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, alállomások biztonsági övezettel rendelkeznek. Hálózatbővítést földkábel kiépítésével kell megoldani. Távközlési hálózatok 35.§ (1) Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/földkábel kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani. (2) A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. (3) A távközlési létesítményeket a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok területe alatt kell elhelyezni. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. (4) Nyilvános távbeszélő állomást középületek közterületi frontján kell megvalósítani. (5) Mobil távközlésre szolgáló jelentős újabb bázisállomások, vagy adótornyok a belterület közterületein nem helyezhetők el. Gázvezeték hálózatok 36. § (1) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell. (2) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető. (3) Égéstermék elvezetésére külső homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

V. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Építészeti értékek és történelmi beépítés védelme 37. § (1) A védett műemléki épületeket, műemléki környezetet, a régészeti lelőhelyeket, a régészeti érdekeltségű területet, és helyi építészeti védelemre javasolt értékeket a szabályozási terv tünteti fel. (2) A Helyi értékvédelmi terület közterület és telek struktúrája, beépítése és egyedi épületei Paloznak történelmi hagyományainak hordozói, a falu identitásának megőrzése szempontjából megőrzendők. (3) A Helyi értékvédelmi területen belül a kialakult telekstruktúra és beépítés megtartandó. A telekalakítások és a beépítés megváltoztatását célzó engedélyezési tervek csak a helyi Építészeti tervtanács jóváhagyó véleménye után engedélyezhetők. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

23


(4) A Helyi értékvédelmi területen belül az egyedi beépítés megtartása érdekében a beépített hátsókertek, a megfelelő oldalkert távolság megtartása nélküli épületek, tűzvédelmi engedélyező hatóság jóváhagyó véleményével eredeti helyükön felújíthatók, átépíthetők. A hagyományos beépítés jellegének erősítése érdekében az értékvédelmi területen belül, tűzvédelmi engedélyező hatóság jóváhagyó véleményével a régi beépítési struktúrát őrző beépítés építhető. (5) A Helyi értékvédelmi területen belül a közterületen közlekedési, közműlétesítmény, zöldfelület csak vezető tervező, illetve műemléki szakvizsgával rendelkező építészmérnök bevonásával helyezhető el. A közterület alakítására vonatkozó építési engedélyek a települési főépítész jóváhagyó véleményével adhatók meg. (6) A Helyi értékvédelmi területen belül a közterületen csak természetes anyagú gyalogos felületek alakíthatók ki. Légkábel és tartóoszlop átépítés után nem tartható meg, felszíni közmű létesítmény (hírközlési elosztó ház, tűzcsap, transzformátor nem helyezhető el. A szükséges közlekedési és közműlétesítmények a hely szelleméhez igazodó kivitelben egyéb épített létesítménnyel együtt építhetők ki (kerítés, kerti bútor, szobor, kútház, stb.) (7) A helyi építészeti értékek állaga, beépítési struktúrája megóvandó, utcai homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő. (8) Az egyedi helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások: a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni. Bővítés esetén sem lehet a népi építészetben kialakult traktus mélységektől eltérni. b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. c) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma konvektor, külső szerelt-kémény). d) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el. e) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó. f) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető. (9) A Nagyhegyen lévő, az egykori szőlőművelésre emlékeztető kőbástyák és mikro teraszok – mint történelmi tájelem – védendők. Régészet 38. § (1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében az illetékes szakhatóság engedélyének beszerzése szükséges. (2) Régészeti érintettségű mezőgazdasági és erdő területen, a jelenlegi állapot megváltoztatása előtt (pl.: művelési ág váltás, szőlő vagy fák telepítése, bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunka, építés) a régészeti feltárást biztosítani kell. (3) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.


24


(4) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (5) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

Általános táji és természeti értékek védelme 39. § (1) Paloznak területén a tájképet, az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges. (2) Külterületen az új utak, kerékpárutak kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. (3) Paloznak Balaton-parti külterületén a vízgazdálkodási övezetbe sorolt területen a vízpartrehabilitációs tervben szereplő övezetek és építményeken kívül kizárólag nádas, gyep, valamint erdőművelési ágú területhasználat engedélyezhető. (4) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket a telken belül oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni (kerítéssel, növényzettel), hogy azok közterületekről, a főbb kilátópontokról ne legyenek láthatók, érzékelhetők. (5) A település üzemeltetéséhez szükséges telephely, a komposzttelep a 0707 hrsz-ú területen helyezhető el. A telek határán többszintű növényzetből álló, min. 10 méter széles takarófásítás szükséges és a komposztanyag az árok partjától legkevesebb 25 m távolságban helyezhető el. (6) Natura 2000 Természetmegőrzési területek és az Országos ökológiai hálózat területére a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok betartandók, ezek értelmében a természeti és táji értékeket veszélyeztető tevékenység nem folytatható. (7) A település területén található – ex lege védett – források környezetének karbantartásáról gondoskodni kell a terület tulajdonosának.

VI. KÖRNYEZETVÉDELEM Felszíni és felszín alatti vizek védelme 40. § (1)

Paloznak fokozottan érzékeny karsztos, illetve kiemelten érzékeny besorolású terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt határértékek teljesíthetők.

(2)

A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A Balaton és a felszíni vízfolyások körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

(3)

A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökológiai rendszereinek (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.


25


Levegőtisztaság-védelem 41. § (1) Paloznak, mint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tervezett területe, és mint üdülő- település, levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő. (2) Védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető. Új létesítmény, technológia létesítése, telepítése kizárólag akkor engedélyezhető, ha a megfelelő kibocsátási határértéket teljesíti. (3) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók. A termőföld védelme 42. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető. (2) Építéskor a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) Feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. (4) Az eróziónak kitett területeken talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával kell a termőtalaj lemosódását megakadályozni. A zaj elleni védelem 43. § (1) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében az üdülőterületre meghatározott határértéket nem haladhatja meg. (2) Zajt, rezgést okozó létesítmény kizárólag akkor üzemeltethető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében az üdülőterületre előírt érvényes határértékeket nem haladja meg.

VII.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Védőterületek, védőtávolságok 44. § (1) Közlekedési nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete: –

országos mellékutak mentén az út tengelyétől mért 50-50 m.

(2) Közművek védőtávolsága, védőterülete: –

közterületi szennyvíz átemelők lakóépülettől mérten, 25 m távolságon belül nem telepíthetők.

–

Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot szabadon fenn kell tartani. Pro Arch. Építész Stúdió

1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

26


–

Gázfogadó állomás részére r=10 m védőtávolságot szabadon kell hagyni.

–

Nagy-középnyomású gázhálózat 9-9 n védőtávolságát és a középnyomású gázhálózat4-4m-es védőtávolságát biztosítani kell.

(3) A családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet a Balaton partjától 1000 méteren belül, illetve a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthetők. (4) Vízparti területek – 50 méter széles sávban –, valamint a mély fekvésű vizenyős területek vízgazdálkodási övezetek. (5) Ivóvízvezeték védőtávolsága épület alapjától – NA 300 mm-ig 3,0 m, (6) A szennyvízcsatornák védőtávolsága épület alapjától: –

Gravitációs csatorna 3,0 m,

–

–Nyomóvezeték – NA 300 mm-ig 3,0 m.

(7) Föld feletti 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért – külterületeken 5,0 – 5,0 m-es – belterületen, kettős felfüggesztés esetében 2,5 - 2,5 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: – külterületeken (1-1 m-es kartávolság + 5-5 m-es védőtávolság) 6,0 – 6,0 m – belterületeken (1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 m-es védőtávolság) 3,5 – 3,5 m (8) Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: 2,0 – 2,0 m (9) Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed. (10) A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel, vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. (11) 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt 5 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. (12) Távközlési hálózatok: a) Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. b) Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. (13) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti gáznyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint kell biztosítani: a) nagyközép nyomású hálózatoknál 5,0 – 5,0 m b) középnyomású hálózatoknál 4,0 – 4,0 m c) gáznyomás szabályozó berendezésnél 10,0x10,0 m-es terület. Pro Arch. Építész Stúdió 1085 Bp. József krt. 36. [email protected], vezető tervező: R. Takács Eszter 0620-960-50-41

27


Záró rendelkezés 45.§ (1) Jelen rendelet kihirdetését követően 30. nap lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről az SzMSz-ben foglaltaknak megfelelően, a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Paloznak Község Önkormányzat Képviselőtestületének Paloznak község településrendezési tervéről szóló 1/2006.(I.20.) rendelet hatályát veszti. (3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. Paloznak, 2013.

Czeglédy Ákos polgármester

Tóth Gáborné körjegyző


28


1. számú melléklet

(1)

1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXV. törvény 18.§ (2) bekezdés b) pontjában biztosított lehetőséggel élve, a területrendezésről és területfejlesztésről szóló törvény módosításának 23/A.§ c) pontja alapján: – 242/5, 242/16, 242/27, 242/31-35, 242/37-38, és a 245/14hrsz telkek kikerülnek a C-1 „I. osztályú szőlőkataszteri terület” alövezetéből, a T-1 „tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület” alövezetből és az M-2 „kertgazdasági terület” alövezetéből. – A fenti helyrajzi számú telkek az U-1 „települési terület” alövezetéhez kapcsolódnak. (2) Az eltérések az alövezetekre vonatkozó rajzi mellékletekkel (Sz/m9, Sz/m6, Sz/m8, Sz/m7 jelű) igazoltan nem haladják meg az 5%-os küszöbértéket. (3) Az alövezetek további változtatása az 5%-os területi küszöb határain belül történhet, külön eljárás keretében, a jelenlegi változással érintett területek figyelembe vétele alapján.

Függelék 1.

Paloznak község régészeti lelőhelyei

Templomdomb MRT 2. 38/1, a középkori temető és a középkori település. a) A lelőhely kiterjedése az 1, 2/1-2, 3, 4/1-2, 5/1-2, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13/1-2, 14, 15, 16/1-3, 17/1-2, 18, 19, 20/1-2, 21, 22, 23, 24, 25/1-3, 26, 27/1-2, 28, 29/1-2, 30, 31-es helyrajzi számú telkekre valószínűsíthető. Királydomb (MRT 2. 38/2. lelőhely), római-kori telep. b) A lelőhely kiterjedése a 185/1, 185/4,185/6-7-8, 185/11-12, 189/4-5, 190/3, 190/5, 190/7-10, 191/1-2, 192/1, 192/3-4, 193/5, 193/8-10, 193/11, 193/14, 193/17, 194/2, 195, 196/2, 197/1. helyrajzi számú területekre valószínűsíthető. Hosszú-dűlő (MRT 2. 38/3. lelőhely) magyar honfoglalás kori temetkezés. A lelőhely kiterjedése a 0875, 0876, 0877 helyrajzi számú területekre valószínűsíthető. Malomhát (MRT 2. 38/4. lelőhely) villaszerű római-kori település c) A lelőhely kiterjedése a 0830, 0839, 0840, 0841, 0842, 0843, 0844, 0845, 0846, 0847, 0848, 0849, 0850, 0851, 0852, 0853, 0854, 0855, 0856, 0865, 0868, 0869, 0870, 0871, 0872hrsz-ú területekre valószínűsíthető. Tódi-dűlő (MRT 2. 38/5. lelőhely) újkőkori edénytöredékek, neolitikus települést valószínűsít. A lelőhely kiterjedése a 0948, 0949, 0950, 0951, 0952, 0955, 0956, 0957, 0958, 0959, 0960, 0961, 0962. hrsz-ú területekre valószínűsíthető. Hampaszkút-dűlő, (régi 728-729. hrsz-ú telek) (MRT 2.-ben még nem szerepel !) III.század első feléből származó, római-kori faragott kőszarkofágot.


29


A lelőhely kiterjedése a 237/6, 237/7, 237/18, 237/19, 237/20, 238/2, 238/10, 238/11, 238/12. hrsz-ú területekre valószínűsíthető. 2.

Építészeti értékek

Műemléki védelem alatt álló művi érték: megnevezés

cím

hrsz

Római katolikus templom

Kossuth u. 1.

1

Református harangtorony

Fő u. 8.

29

Tájház

Fő u. 6.

2/2

Népi lakóház

Fő u. 9.

87/1

Népi lakóház

Fő u. 14.

23

Présház

Mandula u. 9.

247/1

Népi lakóház

Petőfi u. 2.

91

Népi lakóház

Petőfi u. 7.

80/2

Helyi védelemre javasolt művi értékek megnevezés

cím

hrsz

Pongrácz villa barokk épülete,

Mandula u.

242/9

portahasználat, kerti kút, pince Népi lakóház

Fő u.

22

Népi lakóház

Nagyhegyi u.

39/4

Lakóház, üzlet

Zrínyi u.

122/1

Borház, pince

Mandula u.

242/1

Udvarház

Vincellér u.

0562

pince 3.

0590

Közlekedés: Út

Tervezési osztályba sorolás

Gyűjtőút: – – – –

Balatoni utca Fő utca Tódi utca Vörösparti sor

B.V.c.D.

Lakó, kiszolgáló utak

B. VI. d. C. és K. VIII.C

Kerékpár és/vagy gyalogutak

B.IX: és/vagy B. X.


30


4.

Honos növényfajok

FÁK:

Megjegyzés

Nagytermetű fák Acer platanoides Acer pseudoplatanus Betula pendula Carpinus betulus Fraxinus angustifolia subsp. pannonica Fraxinus excelsior Populus nigra Populus termula Prunus avium Quercus cerris Quercus petraea Quercus robur Salix alba Tilia cordata Tilia platyphyllos Ulmus laevis

Korai juhar Hegyi juhar Közönséges nyír Közönséges gyertyán Magyar kőris Magas kőris Fekete nyár Rezgő nyár Madárcseresznye Csertölgy Kocsánytalan tölgy Kocsányos tölgy Fehér fűz Kislevelű hárs Nagylevelű hárs Vénicszil

Középtermetű fák Malus sylvestris Prunus padus Pyrus pyraster Sorbus aucuparia Sorbus torminalis Ulmus minor Sorbus aria

Vadalma Májusfa, zselnicemeggy Vadkörte Madárberkenye Barkóca berkenye Mezei szil Lisztes berkenye

Kistermetű fák Acer campestre Acer tataricum Cerasus mahaleb Colutea arborescens Fraxinus ornus Laburnum anagyroides Quercus pubescens Salix caprea Staphylea pinnata

Mezei juhar Tatárjuhar Sajmeggy Sárga borsófa Virágos kőris Közönséges aranyeső Molyhos tölgy Kecskefűz Mogyorós hólyagfa

vízközelbe vízközelbe

vízközelbe vízközelbe vízközelbe

CSERJÉK: Talajtakarók: Hedera helix Vinca minor

Közönséges borostyán Kis télizöld meténg

Alacsony cserjék Prunus tenella Rosa pimpinellifolia Rubus caesius Spiraea media

Törpemandula Jajrózsa Hamvas szeder Szirti gyöngyvessző

Középtermetű cserjék Cerasus fruticosa Cotoneaster niger Lonicera xylosteum Rosa canina

Csepleszmeggy Fekete madárbirs Ükörke lonc Gyepűrózsa


31


Magas cserjék Berberis vulgaris Cornus mas Cornus sanguinea Coryllus avellana Crataegus laevigata Crataegus monogyna Euonymus europeus Euonymus verrucosus Ligustrum vulgare Prunus spinosa Salix cinerea Viburnum lantana Viburnum opulus

Közönséges borbolya Húsos som Veresgyűrű som Közönséges mogyoró Kétbibés galagonya Egybibés galagonya Csíkos kecskerágó Bibircses kecskerágó Közönséges fagyal Kökény Rekettyefűz Ostorménfa Kányabangita

Csak belterületen alkalmazható növényfajok: FÁK Aesculus hippocastanum Koelreuteria paniculata Paulownia tomentosa Prusnus fruticosa ’Globosa’ Sophora japonica Sorbus rotundifolia CSERJÉK Chaenomeles japonica Forsythia x intermedia Philadelphus coronarius Pyracantha coccinea Spiraea x vanhouttei Symphoricarpos albus Syringa vulgaris

vízközelbe

Vadgesztenye Bugás csörgőfa Császárfa Gömb csepleszmeggy Japánakác Kereklevelű berkenye Japán madárbirs Aranyvessző Jezsámen Tűztövis Kerti gyöngyvessző Nyugati hóbogyó Kerti orgona


32

2006.(I.20.) Rendeletének módosítása

Recommend Documents