2006 (II. 17.) OM

É 1880-06/1/12

A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése:

54 761 02 0010 54 01 54 761 02 0010 54 02 54 761 02 0100 33 01

Gyermekotthoni asszisztens Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermek- és ifjúsági felügyelő

É 1/7

Gyermekgondozó-nevelő Gyermekgondozó-nevelő Gyermekgondozó-nevelő

É 1880-06/1/12

1. Határozza meg az élettörténet-könyv vezetésének célját, feladatát! Soroljon fel tízet! –

a gyermek múltjának felkutatása

–

a gyermek által nem ismert életszakaszok megismerése

–

történések felidézése

–

lehetőség, hogy a gyermek önmagáról beszéljen

–

identitás, helyes önértékelés kialakulásának segítése

–

a gyermek önbecsülésének erősítése

–

az esetleges gyermeki bűntudat enyhítése, feloldása

–

a jelen megértése

–

a vér szerinti család tagjaihoz fűződő érzelmek megértése, megértetése

–

alap a jövő tervezéséhez

–

szorongások, idealizált fantáziák megszüntetése

–

indulatok csökkentése

–

veszteségek feldolgozása

–

félelmek feloldása

–

megbékítő sorsmagyarázat megtalálása

–

egészségügyi adatok összegyűjtése (gyermekbetegségek, kórházi

20 pont

kezelések, érzékenységek stb.) Helyes válaszonként 2-2 pont adható. Ponthatáron belül tartalmilag helyes egyéb válasz is elfogadható.

2. Egészítse ki az alábbi mondattöredékeket! Rendszerint mindannyiunknak van egy vonatkoztatási pontunk az életünkben arról, hogy mi minden történt velünk és miért. Legtöbbünk számára ez a pont a szüleink, másodsorban pedig emberek és helyek emlékei. Ezek a tapasztalatok segítenek bennünket abban, hogy elhelyezzük önmagunkat időben és térben, és nyújtanak egy elképzelést arról, hogy kik és mik is vagyunk. A helyes kiegészítésért 2-2 pont adható.

É 2/7

10 pont

É 1880-06/1/12

3. A történtek felidézésére milyen módszerek alkalmazhatók az élettörténet-könyv készítésénél? Soroljon fel ezek közül tízet!

10 pont

– beszélgetés – interjúkészítés – „amikor én kicsi voltam” (fogalmazvány) – „három kívánság” – kérdőívek alkalmazása – a gyermek játékának megfigyelése – játékos kommunikációs technikák (pl. bábozás, szerepjáték stb.) – információk gyűjtése (pl. a gyermek szülei, rokonai, régi kapcsolatai köréből) – dokumentumok gyűjtése – élettérkép készítése („hol születtem”, „hol laktam”, „merre jártam”) – kapcsolati térkép készítése („kivel laktam”, „kivel jártam óvodába/iskolába” stb.) – idővonal, időskála készítése (életgrafikon) – „családfa” készítése – rajzok készítése – „érzelmi kártyák” – jövőre vonatkozó kérdések (híd a múlt – jelen – jövő között) Helyes válaszonként 1-1 pont adható. Ponthatáron belül tartalmilag helyes egyéb válasz is elfogadható.

4. a) Milyen formában készíthetünk élettörténet-könyvet? Soroljon fel ötöt! – gyűrűskönyv – album – láda – doboz – táska – elektronikus napló b) Milyen általános követelmény fogalmazható meg az élettörténet-könyv formáját illetően? olyan tárolási formát válasszunk, mely lehetővé teszi a megszerzett emléktárgyak elhelyezését, folyamatos bővítését A tartalmilag helyes válaszért a) 1-1 pont, b) 2 pont, összesen 7 pont adható.

É 3/7

7 pont

É 1880-06/1/12

5. Sorolja fel a gyermekek személyes adatainak védelméről rendelkező jogszabályokat! – – – –

4 pont

Alkotmány 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 235/1997. (XII.17.) kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

Helyes válaszonként 1-1 pont adható.

6. Milyen kérdések tisztázása fontos az élettörténet-könyv készítésének első megbezélésén, melyen a gyermekkel közösen vesz részt? Soroljon fel ezek közül ötöt! –

meghatározni az élettörténeti munka célját

–

megnyerni a gyermeket az együttműködésre

–

tisztázni, hogy ez egy speciális, magánjellegű könyv lesz, amelybe csak a gyereknek és a gondozónak van betekintése

–

biztosítani kell a gyermeket arról, hogy az általa felidézett történeteket bizalmasan kezeljük

–

el kell mondani, hogy a gyermek minden kérdésre választ kap, nincs tabu- téma

10 pont

Helyes válaszonként 2-2 pont adható. Ponthatáron belül tartalmilag helyes egyéb válasz is elfogadható.

É 4/7

É 1880-06/1/12

7. Az élettörténet-könyv készítésének szakmai követelményei közül soroljon fel kilencet! –

ítélkezésmentes légkör

–

őszinte, nyílt kommunikáció

–

az információmennyiség feldolgozhatóságának figyelembevétele

–

a megrázó információk feldolgozásának segítése

–

folyamatosság

–

adatvédelem

–

a szakmai titoktartás szabályainak betartása

–

a gyermek érzéseinek tiszteletben tartása

–

nem alkalmazható jutalmazásként, büntetésként

–

a gyermek önkéntes részvétele

9 pont


8. Az élettörténeti munka a gondozó számára is fontos. Indokolja meg, hogy miért! Írjon öt indokot! –

megismeri a gyermeket

–

elmélyítheti a kapcsolatot

–

megismerheti a gyermek kapcsolatrendszerét

–

információkat szerezhet a gyermek fejlesztésének, jövőjének

10 pont

tervezéséhez –

feltárhatja a gyermek szükségleteit


É 5/7

É 1880-06/1/12

9. Az alábbiakban fogalom-meghatározásokat olvashat. Írja a fogalmak számát a meghatározások elé! 1 regresszió, 2 interiorizáció, 3 mediáció, 4 szupervízió 1

A fejlődésben való visszaesés egy korábbi fejlettségi szintre. Krízisben, lelki trauma esetén gyakori, pl. a hospitalizáció következményeként jelenik meg. Ranschburg Jenő a frusztráció hatásaként emlegeti.

4

Amikor az egyén életvezetése, munkája során a személyiség dinamikai áramlásaiban zavarok, gátak keletkeznek, s belső egyensúlyában súlyponteltolódások, egyensúlyvesztések alakulnak ki, állandósuló feszültségzónák keletkeznek, melyek akadályozzák az én érvényesítésében. E technika segítségével helyreállítható az egyensúly, a feszültségeket fel lehet oldani, a gátakat le lehet bontani.

3

A konfliktushelyzetek megoldásában részt vevő személyeknek (ügyvédeknek, menedzsereknek, tisztviselőknek, szociális intézmények munkatársainak) meg kell tudniuk határozni, hogy melyik a legalkalmasabb eljárás egy konkrét vita során ahhoz, hogy a felek érdekei a legkevésbé sérüljenek, a döntés közös megegyezésen alapuljon, elkerülhető legyen a külső döntéshozó (pl. bíróság) bevonása a folyamatba.

2

Belsővé tétel. Motivációja a belátás, értelmi és/vagy érzelmi, s ezáltal viselkedéses azonosulás a szabállyal. Jellemzője, hogy képviselője betartja és továbbadja, ehhez sem a szeretett személy jelenléte, sem a büntetéses szankció fenyegetettsége nem szükséges.


É 6/7

8 pont

É 1880-06/1/12

10. Az alábbiakban dokumentációs feladatokat olvashat. Húzza alá azokat, melyek 12 pont nem tartoznak az Ön munkaköri kötelességei közé! –

a „Gyermekek védelmében” elnevezésű egységes dokumentációs rendszer vezetése

–

a kapcsolattartás dokumentálása

–

élettörténet-könyv vezetése

–

jelenléti ív vezetése

–

a gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció vezetése

–

átvett pénzeszközök felhasználása

–

a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos dokumentáció vezetése

–

feljegyzés készítése rendkívüli eseményről

–

leltári nyilvántartás vezetése

–

zsebpénz nyilvántartása

–

eseménynapló vezetése

–

baleseti jegyzőkönyv készítése


A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 100%.

É 7/7

2006 (II. 17.) OM

Recommend Documents