Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2005.(X.28.)Kt. számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról egységes szerkezetben Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1.§ (2) bekezdésében, 32.§ (3) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) bekezdésében, 45.§ (2) bekezdésében és az 50.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet A rendelet hatálya 1.§ E rendelet hatálya kiterjed Ercsi Város közigazgatási területére vonatkozóan az Szt. 3.§ (1)-(2)-(3) bekezdésében foglalt személyekre. II. Fejezet Eljárási rendelkezések 2.§ [1] (1) [2] Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátást igénylő, vagy a törvényes képviselője terjesztheti elő az erre rendszeresített nyomtatványokon Ercsi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). (2) A kérelmező a kérelmében saját, valamint családja vagy a vele közös háztartásban lakó személyek adatairól (név, lakcím, születési adatok), jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni. (3) 4 [3] A jövedelemigazolás módja: - a havi rendszerességgel járó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme - egyéb jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlaga, az Szt. 10.§-ában foglaltak szerint. (4) [4] A R. 2.§ (3) bekezdésében meghatározott feltételek igazolása: - egészségkárosodás, munkaképesség csökkenés: ORSZI szakvélemény
- mentális állapot sérülés: pszichiátriai szakvélemény - foglalkozás egészségügyi orvos által kiállított alkalmatlanságról szóló igazolás - ápolási díj megállapító határozat (5)[5] A polgármester, illetve a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntése elleni fellebbezést írásban, a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A jegyző gondoskodik arról, hogy a benyújtott fellebbezés a Képviselő-testület legközelebbi ülésén a szükséges iratokkal együtt a Képviselő-testület elé kerüljön.
3.§ A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag a tárgyhót követő hó 5. napjáig kerül kifizetésre postai átutalás útján. A nem rendszeres, készpénzben megállapított ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül postai átutalás útján történik, vagy – a határozat külön előírása esetén – pénztári úton.
4.§ (1)[6] Az e rendeletben meghatározott eljárások tekintetében a Képviselőtestület, illetve a (3)-(4) bekezdés szerinti átruházott hatáskörben Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság és a polgármester jár el. (2)[7] A Képviselőtestület dönt: - a jogosulatlanul igénybevett szociális ellátás visszafizetésének méltányosságból történő részbeni vagy teljes elengedéséről a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság, valamint a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése elleni fellebbezések elbírálásáról (3) 8 [8] [9] [10]A Képviselőtestülettől átruházott hatáskörben a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság dönt: - a lakásfenntartási támogatásról - az Szt. 43/B.§ (1) bekezdésében meghatározott ápolási díjról a jogosulatlanul igénybevett szociális ellátások megtérítésének elrendeléséről, illetve részletekben történő visszafizetésének engedélyezéséről - az átmeneti segélyről (kivéve az R. 16.§ (2) bekezdés a) – d) pontja) (4)[11] [12] [13]A Képviselőtestülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt: - a temetési segélyről
-
a 16.§ (2) bekezdés a) – d) pontjában meghatározott átmeneti segélyről III.
Fejezet
Rendszeres szociális segély [14] 5.§ [15] (1) Az Szt. 37/B.§ (1) bekezdése alapján megállapított rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában – az egészségkárosodott személyek kivételével – az együttműködésre kijelölt szerv Ercsi Szociális Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjólét Szolgálat) (2) Az Szt. 37/.§ (1) bekezdés a) –c) pontjaiban meghatározottakon túl, rendszeres szociális segélyre jogosul az a személy, aki: - egészségkárosodott, munkaképesség csökkent; a károsodás, csökkenés mértékétől függetlenül - mentális állapotában sérült - közfoglalkoztatásra alkalmatlan személy vagy - akire tekintettel ápolási díj kerül folyósításra (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként a 6-7.§ szerinti együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. 6.§ (1)
A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében a.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b.) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról, a nyilvántartásba vételtől számított 65 napon belül c.) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, d.) köteles az Szt-ben és e rendeletben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.
(2) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei: a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskornyilvántartásba veszi, b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt, a beilleszkedést
c.)
d.) e.)
f.) g.)
segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával - módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével minden év december 15-ig tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról az együttműködés megszegésétől számított 8 napon belül írásban jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. 7.§
(1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a a.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra b.) az együttműködő személy számára előírt – a (6) bekezdésben részletezett - , az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (2)
A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a.)
a foglalkoztathatóság javítása, az álláskeresésre való felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztése, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, b.) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai
megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése, c.) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíjra, rehabilitációs járadékra, gyermeknevelési ellátásokra, ápolási díjra való jogosultság vizsgálata, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piacikapcsolódásokról. 8.§ (1) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátásra való jogosultságot – rendszeres szociális segélyt – annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. (Szt. 37/F.§ (1) bekezdés c) pontja) (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból: a.)
az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban előírt határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál, b.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban és helyen nem jelenik meg, c.) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt, és távolmaradásait 5 munkanapon belül nem igazolja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál, d.) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre. Lakásfenntartási támogatás 9.§[16] [17] Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A lakásfenntartási támogatás tekintetében a fogyasztási egység számítására vonatkozóan az Szt. 38. § (2a) bekezdésében foglaltak az irányadóak. 10.§ Lakásfenntartási költségként az alábbi kiadások vehetők figyelembe: - lakbér, albérleti díj - lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete - közös költség - víz, csatornadíj - szemétszállítás költsége
-
villanyáram és gázfogyasztás költsége tüzelőanyag költségei
11.§[18] A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) 2.500.- Ft, amennyiben a 10.§-ban meghatározott havi összes költség nem haladja meg 70.000.-forintot, egyedülélő esetén az 50.000.-forintot b) 2.700.-Ft, amennyiben a 10.§-ban meghatározott havi összes költség meghaladja az 70.000.-forintot, egyedülélő esetén az 50.000.-Forintot, de nem haladja meg a 90.000.-forintot, egyedülélő esetén a 60.000.-forintot c) 3.000.-Ft, amennyiben a 10.§-ban meghatározott havi összes költség meghaladja a 90.000.-forintot, egyedülélő esetén a 60.000.-forintot. 12.§[19] (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmeket évente két időszakban, minden év március 1-15. napja és október 1-15. napja között lehet benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a háztartásban élő személyeknek a kérelem benyújtását megelőző hónapban kapott jövedelmének nettó összegére vonatkozó igazolását, és - a háztartásban élő személyek vagyonára vonatkozó nyilatkozatát, és - a 10.§-ban felsorolt, a kérelem benyújtását megelőző havi, lakásfenntartási költségeket, melyeket a támogatást igénylő, vagy vele egy háztartásban élő személy nevére kiállított közüzemi számlákkal, a bérleti, albérleti díjat a bérleti, illetve albérleti szerződéssel, a hitelkölcsönt pénzintézeti igazolásokkal kell igazolni. 13.§ (1) A támogatást természetben kell nyújtani annak a személynek, akinek: - az önkormányzat felé fennálló lakbértartozása van önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vagy közhasznú társaság felé közüzemi tartozása van - 3 hónapot meghaladó közüzemi díj tartozása van (2) Nem állapítható meg a támogatás, illetve a megállapított támogatást meg kell szüntetni annak, akinek a lakása hasznosításából jövedelme származik. Ápolási díj 14.§ [20] (1) [21]
(2) (3) [22] Átmeneti segély[23] 15.§ 5 „(1) Az Szt. 45.§-a alapján átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt: aki egyedül élő és nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg”, feltéve, hogy családja vagy önmaga fenntartásáról, időszakosan vagy tartósan, más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorul. (2) [24]Az (1) bekezdés alkalmazásában időszakos vagy tartós létfenntartási gondnak tekinthető különösen: - - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban történt munkaviszony megszűnés - - betegség miatti munkaképtelenség - - egészségi állapota miatt önhibáján kívül munkaképtelen - - hajléktalanság (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában alkalmanként jelentkező többletkiadásnak tekinthető különösen: - - 14 napnál hosszabb ideig tartó kórházi ápolás gyógyászati segédeszközök (hallókészülék, kerekesszék, szemüveg, művégtag, gyógycipő) beszerzése - - elemi kár. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelemhez csatolni kell: - - a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolást - - táppénzes nyomtatvány fénymásolatát - - a munkaképesség csökkenést igazoló OSSZI szakvéleményt - a kórházi kezelésről szóló igazolást - a gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez szükséges orvosi szakvéleményt. (5) Elemi kár bekövetkezte esetén a kérelem benyújtását követően, a támogatás megállapításához környezettanulmányt kell készíteni
16.§ [25] (1) Az átmeneti segély összege alkalmanként 3.000.-Ft.
(2) [26] [27] [28] Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a kérelmező részére átmeneti segély állapítható meg jövedelemre való tekintet nélkül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-áig terjedő összegben az alábbi esetekben: a) lakóingatlanát ért elemi csapás b) tűzkár, vízkár c) azonnali egészségügyi beavatkozás d) bűncselekmény áldozatává válás. e) 50.000.-Ft-ot meghaladó közüzemi díjhátralék f) baleset, betegség miatti mozgásképtelenség, tartós gyógyászati kezelés (3)[29] Átmeneti segély évente maximum három alkalommal állapítható meg, melynek összege együttesen nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át. Természetben nyújtott átmeneti segély 17.§[30] [31] (1) A természetben nyújtott átmeneti segély jogosultsági feltételeire és az eljárásra az átmeneti segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) Az átmeneti segély természetbeni formái: - élelmiszercsomag - tüzelőtámogatás - gyógyszertámogatás 17/A.§[32] [33]
Természetben nyújtott rendszeres szociális segély[34]
17/B.§ [35] (1) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában nyújtható, ha a segélyezett családjában az I. fokú gyámhatóság határozata alapján védelembe vett gyermek él. (2)[36] Mértéke gyermekenként a segély összegének 15%-a, de összesen legfeljebb a segély 50%-a. (3) A természetbeni ellátás formája lehet: - étkezési díj - táborozási költség - közüzemi díj (víz, csatorna, gáz, villany)
-
kollégiumi díj
(4) A természetbeni ellátás megállapítása előtt a Polgármesteri Hivatal megkeresi a (3) bekezdés szerinti díjakat beszedő szolgáltatókat adategyeztetés céljából. (5) A természetben nyújtott ellátás mértékéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. Temetési segély 18.§ (1) A polgármester temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott: a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles b) vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) [37] Nem jogosult temetési segélyre: akinek a családjában a saját és a vele közös háztartásban élő személyek figyelembevételével számított egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 275%-át - akinek a hozzátartozója részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban - annak a hozzátartozója, akinek eltemettetése köztemetéssel történt. 19.§ (1) [38] A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 15%-a. (2) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékét e rendelet melléklete tartalmazza. Köztemetés[39] 19/A.§ (1) A köztemetés esetén az eltemettetésre köteles személyt a polgármester a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti. (2) A megtérítési kötelezettség alól különös méltánylást éremlő körülmények fennállása esetén mentesülhet az az eltemettetésre köteles személy, aki: a végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa; vagy - az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] és a törvényes öröklés rendje szerint az elhunyt után örököl. (3) Különös méltánylást érdemlő körülmény különösen: - a temetésre köteles személy az elhunyt után kizárólag ingó vagyont örököl, melynek
-
összes értéke nem haladja meg a 300.000.-forintot a temetésre köteles személy az elhunyt után sem ingó, sem ingatlan vagyont nem örököl, és a köztemetés költségeinek megtérítése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, vagy a temetésre köteles személy hajléktalan. Közgyógyellátás[40] 20.§ 3 6 [41] [42]
Az Szt. 50.§ (3) bekezdésére tekintettel közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a kérelmezőnek, akinek a jövedelme: a) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, b) családban élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20%-át eléri. 21.§ 7 Amennyiben a kérelmező kéri egyéni gyógyszerkeret megállapítását, a benyújtott kérelemhez mellékelni kell a háziorvosa által kiállított igazolást. Záró rendelkezések 22.§ (1) E rendelet 2005. november 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 21/2004.(VI.30.) Kt. számú rendelete és az azt módosító 26/2004.(VII.26.)Kt. számú, 6/2005.(II.17.) Kt. számú, 17/2005.(VII.4.)Kt. számú rendelete. (3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993(II.17.) Korm. rendeletben, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak az irányadók.
Bátki József Polgármester
Dr. Feik Csaba jegyző
Záradék: Ez a rendelet 2005. október 28-án kihirdetésre került.
Melléklet [43]
A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: - hamvasztással: 141.100.-Ft+ÁFA - koporsóban: 242.500.-Ft+ÁFA 1 Beiktatta. 12/2006. (IV.28.) Kt.sz. rendelete. hatálybalépés ideje. 2006. május 1. 2 Módosította: 12/2006 (IV.28.) Kt. sz. rendelete. hatálybalépés ideje: 2006. május 1. 3 Módosította: 12/2006 (IV.28.) Kt. sz. rendelete. hatálybalépés ideje: 2006. május 1. 4 Módosította: 20/2006. (VIII.30.) Kt. sz. rendletete. Hatálybalépés ideje: 2006. augusztus 30. 5 Módosította: 20/2006. (VIII.30.) Kt. sz. rendletete. Hatálybalépés ideje: 2006. augusztus 30. 6 Módosította: 20/2006. (VIII.30.) Kt. sz. rendletete. Hatálybalépés ideje: 2006. augusztus 30. 7 Módosította: 20/2006. (VIII.30.) Kt. sz. rendletete. Hatálybalépés ideje: 2006. augusztus 30. 8 Módosította: 20/2006. (VIII.30.) Kt. sz. rendletete. Hatálybalépés ideje: 2006. augusztus 30.
[1] Módosította: 5/2010. (II.17.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. február 17. [2] Módisította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [3] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [4] Beiktatta: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [5] Módosította: 18/2010. (XI.10.) sz. rendelet. Hatályos: 2010. november 12. [6] Módosította: 18/2010. (XI.10.) sz. rendelet. Hatályos: 2010. november 12. [7] Módosította: 18/2010. (XI.10.) sz. rendelet. Hatályos: 2010. november 12. [8] Módosította: 12/2007. (V.11.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2007. május 11. [9] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [10] Módosította: 18/2010 (XI.10.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. november 12. [11] Módosította: 12/2007. (V.11.) Kt. sz. rendelet. Hatályos. 2007. május 11.
[12] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [13] Módosította: 18/2010. (XI.10.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. november 12. [14] Módosította: 4/2009. (III.9.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2009. március 14. [15] Módosította: 5/2010. (II.17.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. február 17. [16] Módosította: 18/2010. (XI.10.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. november 12. [17] Módosította: 19/2011. (IX.28.) Kt. Sz. rendelet. Hatályos: 2011.09.28. [18] Módosította: 19/2011. (IX.28.) Kt. Sz. rendelet. Hatályos: 2011.09.28. [19] Módosította: 19/2011. (IX.28.) Kt. Sz. rendelet. Hatályos: 2011.09.28. [20] Hatályát vesztette: 5/2010. (II.17.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. február 17. [21] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [22] Beiktatta: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [23] Módosította: 35/2006. (XII.20.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2007. január 1. [24] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [25] Módosította: 5/2010. (II.17.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. február 17. [26] Módosította: 35/2006. (XII.20.) Kt. sz. rendelete. Hatályos: 2007. január 1. [27] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [28] Módosította: 18/2010. (XI.10.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. november 12. [29] Módosította: 35/2006. (XII.20.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2007. január 1. [30] Módosította: 2/2011. (I.26.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2011. január 27. [31] Módosította: 6/2011. (II.16.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2011. február 17. [32] Beiktatta: 2/2011.(I.26.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2011. január 27. [33] Hatályát vesztette: 6/2011. (II.16.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2011. február 17. [34] Beiktatta: 18/2007. (VI.28.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2007. 07.01. [35] Módosította: 2/2011. (I.26.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2011. január 27. [36] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [37] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [38] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [39] Beiktatta: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [40] Módosította: 35/2006. (XII.20.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2007. január 1. [41] Módosította: 33/2007. (XII.21.) Kt. sz.- rendelet. Hatályos: 2008. január 1. [42] Módosította: 5/2010. (II.17.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2010. február 17. [43] Módosította: 20/2009. (VII.3.) Kt. sz. rendelet. Hatályos: 2009. július 3.
