Rácalmás Nagyközség Képviselı-testületének 18/2005. (X.28.) sz. rendelete Rácalmás Építési Szabályzatáról (RÉSZ) Rácalmás község Képviselıtestülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§-ban, valamint a helyi önkormányzatról szóló módosított feladat- és jogkörében eljárva, Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, a Képviselıtestület 32/2005. (04.06.) számú határozatával jóváhagyott Rácalmás Településszerkezeti tervének figyelembe vételével Rácalmás Építési Szabályzatáról (továbbiakban: RÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja:
(1) (2)
(3)
(4)
(5)
(6)
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK Az elıírások hatálya és alkalmazása 1.§ A rendelet hatálya kiterjed Rácalmás község (továbbiakban: a község) teljes közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá építési telket, építési területet (közparkot és véderdıt) alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a) a módosított OTÉK elıírásai, b) az egyéb vonatkozó országos érvényő jogszabályok rendelkezései szerint, továbbá c) jelen rendelet és a rendelet 30. §-ban felsorolt mellékletei szerint szabad. A község területén végzendı – különösen a táj- és természetvédelmi, mőemléki jelentıségő, vagy helyi értékvédelmi területen, helyi védettségő objektumok tekintetében, azok környezetében és a sajátos elıírásokban megjelölt területeken – mindennemő telek- és területalakítási, építési, felújítási, korszerősítési munkálatok terveit a (2) bekezdésben felsorolt elıírások, jogszabályok betartásán túl Rácalmás Fıépítészének elızetesen véleményezni kell, aki szakvéleménye kialakításához szakértıket, illetve a Területi Fıépítészi Iroda Tervtanácsának közremőködését is igénybe veheti. A szakvéleményeket a végleges elvi-, vagy engedélyezési tervek elkészítésekor figyelembe kell venni. Szükség szerint a településen a Fıépítész vezetésével mőködı Építészeti Tervtanács felállításáról a Képviselı-testület (az Étv. 6.§ (7) bek. szerint) külön rendeletet hozhat. Azokon a területrészeken, ahol a szabályozási terv a jelenlegi területfelhasználástól eltérı területfelhasználást tesz lehetıvé, építési tevékenység csak az új területfelhasználási mód kialakításának, illetve továbbfejlesztésének érdekében, azzal összhangban végezhetı. Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv csak meghatározott feltételekhez kötött építésibıvítési- felújítási tevékenységet engedélyez, a részletes szabályozás szerinti feltételek teljesítése és azok hatósági ellenırzése után lehet a tevékenységet megkezdeni. A fenti területek lehatárolása és helyrajzi szám szerinti felsorolásuk táblázatban a 10. számú mellékletben szerepel. Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv szerint kialakult környezet fokozottan védelmi igényeket támaszt, a jelenlegi állapot a szabályozási tervben elıírtaknak nem felel meg, a szükséges környezetvédelmi, terület-elıkészítési, mérnök geológiai beruházásokat, vagy a tevékenység módosítását haladéktalanul el kell kezdeni. A szabályozás eszközei 2.§ 1
(1) (2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(1)
(2)
(3)
A településszerkezeti tervben a területek tagolására alkalmazott területfelhasználási egységeket a településszerkezeti terv elızetes módosításával lehet megváltoztatni. A szabályozási terven - kötelezı szabályozási, és - irányadó szabályozási elemek szerepelnek. Kötelezı (I. rendő) szabályozási elemek az alábbiak: - beépítésre szánt terület határa, - szabályozási vonal, - közterületek szabályozási szélessége, - védett területek határa, védıtávolságok, - építési övezet határa, - övezeti és építési övezeti elıírások. - építési hely, - építési vonal, - építési tilalom határa, - kötelezı fásítás, - telken belüli ültetési kötelezettség, - továbbtervezendı területek határa. A kötelezı szabályozási elemek módosítása csak a jelen rendelet és annak mellékletét képezı szabályozási tervlap módosításával lehet: - belterületen legalább egy tömb területének egészére; - külterületen legalább a területfelhasználási egység területének egészére. Irányadó (II. rendő) szabályozási elemek – a kötelezı szabályozási elemeken kívüli – a szabályozási tervlapon feltüntetett egyéb szabályozási elemeket jelenti, betartásuk ajánlott, módosításuk jelen rendelet és annak mellékletét képezı szabályozási tervlap módosítása nélkül lehetséges. Jelen építési szabályzatban meghatározott további részletesebb tervfajták (telekalakítási terv, kertépítészeti engedélyezési terv, környezetalakítási terv stb.) azok elfogadásával válnak kötelezıvé. Az építési hely vagy szabályozási terven jelölt (körülhatárolt) terület kottázva, vagy az építési teleknek az elı-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védıtávolságok megtartásával – az övezeti elıírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhetı(k). Szükség esetén (építészeti arculat, utcakép stb. védelmében) az építési helyen belül az építési vonal pontosítja az épület elhelyezését (pl. szabadon álló beépítés, oldalhatáron álló beépítés). Az építési engedélyezés általános szabályai 3.§ Az építésügyi hatóság az építési engedélykérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet kötelezıen meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6.§. 1/b. bek.). Természeti, mőemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minısülı terület ill. telek esetében az építési engedélyezési terv kötelezı részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévı növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. Az építési engedélykérelemhez minden esetben benyújtandó mellékletek: - 10% lejtés felett durva tereprendezési terv, amely a felszíni vizek, a tetıvizek és a burkolt felületekrıl lefolyó vizek elvezetésének módját is ábrázolja, 2
-
(4)
(5) (6)
(7)
(8) (9)
a helyi értékvédelmi területen, 10% lejtés felett, új épület esetén (ha az épület helyén eddig nem állt épület) geotechnikai szakvélemény alapján készített alapozási terv. A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásba az alábbi estekben: - kereskedelmi, gazdasági övezetben, - 7,0m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, elıregyártott és vázas tartószerkezető épületeknél, - 5,0m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, - 3,0m-nél nagyobb földvastagságot érintı tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás). A szabályozási terv elıírásai szerint egyébként engedélyezhetı építmény nem építhetı, ha létesítése a felszíni vizek természetes lefolyását gátolja. Építés (ill. telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyezı területfelhasználás esetében akkor engedélyezhetı, ha: - az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, vagy mőemlékvédelmi szempontok miatt) elengedhetetlen munkálat elvégzésére irányul, - a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-elıkészítés, közmővesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. Épület építése csak olyan telken engedélyezhetı, amelynek közterületrıl vagy önálló hrsz.-on bejegyzett magánútról gépjármővel közvetlenül történı megközelítése biztosított. A csapadékvíz-elvezetéssel nem rendelkezı területek beépítése elıtt a vízelvezetésre vízjogi engedélyt kell beszerezni a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelettıl. II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELİÍRÁSOK Közigazgatási terület tagozódása 4.§
A közigazgatási terület a) beépítésre szánt, b) beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(1)
Rendeltetési övezetek 5.§ A RÉSZ és annak mellékletei – a településszerkezeti tervvel összhangban – a község közigazgatási területét a) beépítésre szánt területen lakó (Lke, Lf), vegyes (Vt), gazdasági (Gksz, Gip-e, Gm), üdülı (Üh), különleges (K), b) beépítésre nem szánt területen közlekedés (KÖu, KÖk, KÖv) és közmő (KÖz), zöld (Zkp, Zkk), erdı (Ev, Eg), mezıgazdasági (Mk, Má, Mko), 3
vízgazdálkodási (V) rendeltetési övezetekre bontja fel. LAKÓTERÜLETEK 6.§ Lke jelő kertvárosias lakóövezet (1) A terület jellemzıen alacsony laksőrőségő, egy fıépületben max. két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, min. 3,3m, a szabályozási tervlap szerint max. 4,5m, 5,0m ill. 5,5m építménymagasságú lakóépületek, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet telkein csak F (földszintes), vagy F + tetıtér beépítéses lakóépületek építhetık, ahol a térdfal magassága max. 1,2 m lehet. (2) A területen az OTÉK 13.§ (2)-(4) bekezdésében foglalt elıírások szerinti építmények helyezhetık el, kivéve vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetéső italbolt. A terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény elhelyezéséhez hatástanulmány készítendı. (3) Állattartó építmények nem építhetık. (4) Egy telken csak egy melléképület építhetı, amely csak az építési helyen belül helyezhetı el. (5) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. Gépkocsitárolót elhelyezni vagy a fıépülettel egy tömegben, vagy a melléképülettel egy tömegben lehet. (6) Az OTÉK 1. számú mellékletének 54. pontjában ill. jelen rendelet 1. számú függelékében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetı el: állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, antennaoszlop. (7) A terület beépítésének feltétele a 26. § elıírásai szerinti közmővesítettség. (8) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel. Lf jelő falusias lakóövezet (1) A terület jellemzıen alacsony laksőrőségő, egy fıépületben max. két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, min. 3,3m, a szabályozási tervlap szerint max. 4,0m, 4,5m, 5,0m ill. 5,5m építménymagasságú lakóépületek, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet telkein csak F (földszintes), vagy F + tetıtér beépítéses lakóépületek építhetık, ahol a térdfal magassága - a helyi értékvédelemmel határolt területen - az épület alapterületének max. 25%-át meg nem haladó részén - max. 0,6 m lehet, - a község többi területén a térdfal max. 1,2 m lehet. (2) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében foglalt elıírások szerinti lakó, mezı- és erdıgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézmőipari, igazgatási építmények helyezhetık el a fıépületben vagy azzal szervesen összeépítve. Vendéglátó, mezı és erdıgazdasági (üzemi) építmény és üzemanyagtöltı elhelyezéséhez hatástanulmány készítendı, a helyi értékvédelmi területen belül mezı- és erdıgazdasági (üzemi) építmény, valamint üzemanyagtöltı nem helyezhetı el. (3) Állattartó építmény csak a helyi állattartó rendeletnek megfelelıen építhetı. (4) Egy telken csak egy melléképület építhetı, amely csak az építési helyen belül helyezhetı el. (5) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. Gépkocsitárolót elhelyezni vagy a fıépülettel egy tömegben, vagy a melléképülettel egy tömegben lehet.
4
(6)
(7) (8)
Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában ill. jelen rendelet 1 számú függelékében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetı el: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, antennaoszlop. A terület beépítésének feltétele a 26. § elıírásai szerinti közmővesítettség. A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel. VEGYES ÖVEZETEK 7.§
Vt jelő településközpont vegyes övezet (1) A terület jellemzıen több rendeltetési egységet magába foglaló, min. 4,5m, a szabályozási tervlap szerint max. 4,5m, 5,0m, 5,5m ill. 6,0m építménymagasságú lakó- és olyan helyi települési szintő, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az övezet max. 4,5m és 5,0m építménymagasságú épületei esetében csak F (földszintes), vagy F + tetıtér beépítéses épületek építhetık, ahol a térdfal magassága max. 1,2 m lehet. (2) A területen csak az OTÉK 16.§ (2) bekezdés, kivéve parkolóház, üzemanyagtöltı, (3) bekezdésben és (4) bekezdésében foglalt elıírások szerinti építmények helyezhetık el. (3) Közösségi célú létesítmények esetén egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı. (4) Ha a telken egy fıépületnél több épület kerül elhelyezésre – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) a környezetbe illesztés és az egységes építészeti arculat megteremtése érdekében az építési engedélyezési tervhez az összefüggı területet bemutató színes látványtervet és kertépítészeti tervet kell csatolni. (5) Állattartó építmény nem építhetı, kivéve öko- és lovas idegenforgalmi funkció esetén. (6) Egy telken csak egy melléképület építhetı, amely csak az építési helyen belül helyezhetı el. (7) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. Gépkocsitárolót elhelyezni vagy a fıépülettel egy tömegben, vagy a melléképülettel egy tömegben lehet. (8) Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában ill. jelen rendelet 1 számú függelékében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetı el: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, antennaoszlop. (9) A terület beépítésének feltétele a 26. § elıírásai szerinti közmővesítettség. (10) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel. GAZDASÁGI ÖVEZETEK 8.§ A gazdasági területek Gksz jelő - kistelkes, kereskedelmi, szolgáltató, üzemi, gazdasági Gip-e jelő - egyéb ipari (nem jelentıs mértékő zavaró hatású ipari) övezetekre tagozódnak. Gksz jelő kereskedelmi, szolgáltató övezet 5
(1)
A területen elsısorban nem jelentıs zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célokat szolgáló, kistelkes kereskedelmi, szolgáltató, üzemi, gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetık el, min. 4,5m - max. 7,0(10,0)m építménymagassággal.
(2)
Az övezet területén az építési övezeti elıírások figyelembevételével a következı fı rendeltetéső épületek helyezhetık el: a) kereskedelmi, b) kisipari épület, kézmőipari épület, c) szolgáltató épület, d) kutatás, fejlesztés védıtávolságot nem igénylı üzemi jellegő építménye e) kulturális, mővelıdési és – alapfokú oktatási létesítmények kivételével oktatási célú épületek, f) bemutatóterem, g) az alaptevékenységhez tartozó iroda épület, h) önálló irodaház, i) vendéglátó épület, j) egyéb közösségi szórakoztató épület, k) ipari épület, l) önálló üzemanyagtöltı.
(3)
Az övezet területén nem helyezhetı el: a) nagykereskedelmi épület, b) parkolóház, mélygarázs,
(4)
Egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı.
(5)
Ha a telken egy fıépületnél több épület kerül elhelyezésre – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) – az építési engedélyezési tervhez mellékelt látványtervben kell tisztázni.
(6)
Az elıkert, oldalkert és hátsókert elıírt legkisebb méretén belül nem alakítható ki szabadtéri tevékenység területe, terepszint alatti építmény, továbbá nem helyezhetı el melléképítmény, kivéve: a) közmőcsatlakozási mőtárgy, b) kirakatszekrény, c) szabadtéri bemutató-terület, d) tereplépcsı, rámpa, e) szabadonálló, legfeljebb 6m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(7)
Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolók esetében 4 parkoló-állásonként 1 db fa ültetése kötelezı.
(8)
A terület beépítésének feltétele a 26. § elıírásai szerinti közmővesítettség.
(9)
A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel.
Gip-e jelő egyéb ipari övezet (1) Egyéb ipari területen elsısorban ipari, gazdasági tevékenységi célokat szolgáló, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei helyezhetık el, min. 4,5 m, max. 15,0 m (a 29.§ (10) bek. szerint kivételesen 20,0 m) építménymagassággal. Egyéb ipari területen jelentıs mértékő zavaró hatású ipari terület nem alakítható ki.
6
(2)
Az övezet területén az építési övezeti elıírások figyelembevételével a következı fı rendeltetéső épületek helyezhetık el: a) védıtávolságot nem igénylı ipari épületek, b) kis- és nagykereskedelmi épületek, c) kisipari épület, kézmőipari épület, d) raktár épületek, e) javító-, szerelımőhely, f) szolgáltató épület, g) kutatás, fejlesztés védıtávolságot nem igénylı üzemi jellegő építménye, h) bemutatóterem, i) parkolóház, mélygarázs, j) az alaptevékenységhez tartozó iroda épület, k) önálló irodaház, l) vendéglátó épület, m) kulturális, mővelıdési és – alapfokú oktatási létesítmények kivételével oktatási célú épületek, n) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3)
Egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı.
(4)
Ha a telken egy fıépületnél több épület kerül elhelyezésre – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) – az építési engedélyezési tervhez mellékelt látványtervben kell tisztázni.
(5)
Az elıkert, oldalkert és hátsókert elıírt legkisebb méretén belül nem alakítható ki szabadtéri tevékenység területe, terepszint alatti építmény, továbbá nem helyezhetı el melléképítmény, kivéve: f) közmőcsatlakozási mőtárgy, g) kirakatszekrény, h) szabadtéri bemutató-terület, i) tereplépcsı, rámpa, j) szabadonálló, legfeljebb 6m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(6)
Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100 %-át a telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolók esetében 4 parkoló-állásonként 1 db fát kell ültetni.
(7)
A terület beépítésének feltétele a 26. § elıírásai szerinti közmővesítettség.
(8)
A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel.
Gm jelő mezıgazdasági majorokat magába foglaló övezet (1)
Gm jelő mezıgazdasági majorok befogadására kijelölt terület, melyen max. 20% beépítettség mellett min. 3,5m, max. szabályozási terven jelöltek szerint 5,5m építménymagassággal építhetık épületek. Kivételesen a terület funkciójához tartozó speciális rendeltetéső magasabb építmény (pl. siló, stb.) is elhelyezhetı a major területén. A területen min. 35% zöldfelületet kell biztosítani.
(2)
Egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı.
(3)
Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolók esetében 4 parkoló-állásonként 1 db fa ültetése kötelezı.
(4)
A terület beépítésének feltétele a 26. § elıírásai szerinti közmővesítettség. 7
ÜDÜLİÖVEZETEK 9.§ Üh jelő hétvégi házas üdülıövezet (1) A terület az OTÉK 21. §-át figyelembe véve legfeljebb egy fıépületben két üdülıegységet magába foglaló, min. 3,0m, max. 4,5m építménymagasságú üdülıépületek elhelyezésére szolgál. Az övezet épületein térdfal nem építhetı. (2) A területen a) csak üdülıépületek helyezhetık el, c) csak az OTÉK 23.§ (5) bekezdése szerinti parkolók és garázsok helyezhetık el. (3) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. (4) Állattartó építmény nem építhetı. (5) A terület beépítésének feltétele a 26. § elıírásai szerinti közmővesítettség. (6) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel. KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK 10.§ K jelő különleges intézményi övezet (1) A terület különleges célokat szolgáló – elsısorban nagy zöldfelület igényő - intézmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú, min. 3,0 m, max. 5,0 m építménymagasságú intézmények (pl. temetı, szabadidıközpont, idegenforgalom, sport, lovassport, szabadidı-rekreáció kiszolgáló épületei, stb.) és az azok rendeltetésszerő mőködéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetık el. A területeken nem helyezhetık el az OTÉK 24. § (3) bek. 1., 6., 8., 9., 10. valamint 11. pontja szerintiek. (3) Egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı. (4) Ha a telken egy fıépületnél több épület kerül elhelyezésre – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) környezetbe illesztés és az egységes építészeti arculat megteremtése érdekében az építési engedélyezési tervhez az összefüggı területet bemutató színes látványtervet és kertépítészeti tervet kell csatolni. (5) Állattartó épület nem építhetı, kivéve lovassport, lovarda területeit, a szabályozási tervben arra kijelölt területen. (6) A terület beépítésének feltétele a 26. § elıírásai szerinti közmővesítettség. (7) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás 11.-12. sz. mellékletében szerepel. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŐ ÖVEZETEK 11.§ Általános közlekedési terület (KÖu jelő) (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tartalmazza, illetve – konkrét tervi elıírás hiányában – az OTÉK 26.§ (2) bekezdése szerint kell megállapítani.
8
(2)
A tervlapon nem kottázott, meglévı szabályozási szélességeket meg kell tartani. A helyi értékvédelmi területen a településszerkezet védelme érdekében a teljes utcahálózatot – a kevés helyen jelölt szabályozási korrekció kivételével – meg kell tartani.
(3)
Az úthálózat országos közutakból, helyi közutakból, valamint magánutakból áll. Az utak építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása vonatkozásában a Közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1988. MT rendelettel) rendelkezik. A közlekedési területeken csak az OTÉK 26.§./1/ bekezdés szerinti mőtárgyak, továbbá közvilágítási lámpák, egyéb mőtárgyak, földalatti létesítmények és növényzet telepíthetı. A telepítésnél az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalását ki kell kérni, és az ennek figyelembevételével engedélyezhetı. A közlekedési területen belül a közvilágítási lámpákat, útjelzı táblákat, növényzetet úgy kell telepíteni, hogy azok a közlekedést és az útfelületek láthatóságát ne akadályozzák. Az utak-terek szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. Országos közutak külterületi szakaszán az út tengelyétıl mért - autópálya esetén 250-250 m-en belül, - fıútvonal esetén 100-100 m-en belül, - mellékút esetén 50-50 m-en belül belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy más szolgáltatási célú építményeket elhelyezni csak az út kezelıjének hozzájárulásával lehet.
(4)
(5) (6) (7)
(8)
(9) (10)
(11)
(12)
(13)
(14)
Az M6 autópálya tengelyétıl számított 250-250 méter széles területsáv beépítésre szánt területté – külön jogszabályban megjelölt gazdasági terület kivételével – nem nyilvánítható (a 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (1) bek. alapján. A közterületeknek összefüggı hálózatot kell alkotniuk. A közlekedési terület telkein elhelyezhetı építmények - által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, - magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő használatához szükséges - jármőtároló helyeket, - várakozó helyeket, - rakodóhelyeket a vonatkozó elıírásoknak megfelelı módon és mennyiségben kell biztosítani. Lakóközök általános szabályozási elvei: - A meglévı lakóközök néhány ház megközelítésére és a lakóutak összekötésére szolgálnak. A zsákszerő lakóközökbıl – egyirányúsítással – hurokutak alakíthatók ki. Szabályozási szélességnél kialakult, vagy max. 8m-re megnövelt. - A lakóközöknél a 8,0m-es vagy 8,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélesség esetén vegyeshasználatú minısítés és további korlátozás szükséges, külön forgalmi úttervek alapján. Parkolás: Közterületi parkolás max. 50%-ig a szabályozási terv megjelölt helyein, a helyi sajátos elıírásokkal szabályozott területeken lehetséges. Egyéb területeken személygépjármő elhelyezését 100%-ban saját telken belül kell biztosítani. Gyalogos közlekedés: A alátámasztó munkarészben szereplı mintakeresztszelvények szerint külön gyalogosforgalmi járdák alakítandók ki.
(15) A közutakat az ÚT 2-1.201 Közutak Tervezése c. Útügyi Mőszaki Elıírások alapján tervezési osztályokba kell sorolni. Az egyes útkategóriák tervezési osztályba sorolása a következı: 9
AZ ÚT NEVE
KÜLTERÜLETEN K.I.A K.III.A K.IV.A K.VI.A
M6 autópálya 6. sz. fıút 62. sz. fıút 62115. út 62311. út (Vasútállomás felé) 51122. út (Kulcsi út) 51123. út (Népfront utca) Forgalmi utak Venyimi út Arany jános utca Szélescsapás út Domb utca Szentkúti utca Sirály utca Győjtıutak Tóth Árpád utca Révai József utca Mikszáth Kálmán utca Móricz Zsigmond utca Baboskerti út Pacsirta utca Fecske köz Hattyú utca Bortorján utca Parti sétány Esze Tamás köz Esze Tamás utca Jankovich Miklós köz Kiss Ernı utca Szentháromság tér Kossuth Lajos utca Bajcsy-Zsilinszky Endre u. Kis-Duna parti út Páskom dőlı Dunai lejáró Jégmadár utca Mester utca Vasvirág utca József Attila utca Radnóti tér Szigetfı utca Deák tér Kiszolgálóutak
K.VI.A
BELTERÜLETEN B.III.a B
B.V.c B B.V.c D B.V.c D B.IV.b D
B.V.d D
B.VI. d D
Vasúti közlekedési terület (KÖk jelő) (1) A közlekedési és közmőelhelyezésre szolgáló KÖk jelő övezetben a vasúti vágányok, mőtárgyak, mőszaki és biztonsági berendezések, azok mőködtetéséhez szükséges építmények, raktárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 500 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb közlekedési 10
(2)
(3)
pályák, várakozóhelyek, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési létesítményei, továbbá közmővek és hírközlési létesítmények helyezhetık el. Az OTÉK 36.§.(7) bekezdés szerinti - országos közforgalmú vasút szélsı vágányának tengelyétıl mért - 50-50 m-en belül csak a illetékes közlekedési-vasúti szakhatósági engedélye és a MÁV Zrt. elızetes üzemeltetési véleménye alapján lehet építményt elhelyezni. A beépítésre szánt területre esı vasúti közlekedés telkein elhelyezhetı építmények - által elfoglalt terület a telekterület 2%-át - magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.
Közmőterület (KÖz) (1) A közmővek elhelyezése - közmőterületen (nyomvonal jellegő építmények) - önálló közmő-telek területén vagy - más területfelhasználási egységek területén szolgalmi jog biztosítása mellett lehetséges. (2) A beépítésre nem szánt területre esı közmőterület telkein elhelyezhetı építmények - által elfoglalt terület a telekterület 2%-át - magassága a 4,5 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. ZÖLDTERÜLET ÖVEZETE 12.§ (1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp övezet), vagy közkertként (Zkk övezet) lehatárolt, jellemzıen állandóan növényzettel fedett közterület. (2) Zöldterületen csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények, valamint vendéglátó építmények helyezhetık el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthetı. (3) Közkertben (Zkk övezet) épület nem építhetı. (4) Közparkban (Zkp övezet) a beépítettség max. 2% lehet, max. 4,5 m építménymagassággal. Közpark közhasználat elıl elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet. (5) Zöldterületen az azt igénybe vevık számára szükséges gépkocsi-parkoló csak terepszinten, fásítva, "zöldbeton" burkolattal létesíthetı, max. a közpark területének 5%-án. (6) Zöldterületen építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhetı meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján. (7) Új zöldterület kialakítása, meglévı átépítése, átalakítása csak kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet. Közparkban létesülı épület engedélyezési tervének is része kell legyen a változással érintett területrész kertépítészeti engedélyezési terve.
(1)
(2) (3)
(4)
ERDİÖVEZETEK 13.§ Erdıterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdımővelési ágban nyilvántartott, illetve más mővelési ágú, de természetbeni állapota alapján 1500 m2-nél nagyobb, erdı jellegő faállománnyal borított terület, valamint a szabályozási tervben erdıként megjelölt terület. Erdıterület igénybevétele kizárólag az erdészeti hatóság elızetes engedélye alapján valósítható meg. Az erdıterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából) a) védelmi (Ev) b) gazdasági (Eg) rendeltetéső övezetekbe tartozik. A szabályozási terven védelmi rendeltetéső erdıövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhetı. 11
(5) (6)
(1)
(2)
(3)
(4)
Védelmi rendeltetéső erdıövezetben az OTÉK 32.§-a szerinti építmények is csak akkor létesíthetık, ha az erdıt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. Gazdasági rendeltetéső erdıövezetként (Eg) szabályozott erdıterületen csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetık el a következı feltételekkel: Beépíthetı legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m2) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség (maximum): 0,5 % Építménymagasság (maximum): 4,5 m MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEK 14.§ A mezıgazdasági terület (M) a település mezıgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termıföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megırzését is figyelembe kell venni. Mezıgazdasági területen csak tájbaillı, magas tetıs, min.30o maximum 45° tetıhajlásszögő épület létesíthetı. Épületcsoportnál (egy telken kettı vagy több épület egymás közelében) azonos tetıkialakítást kell alkalmazni. A mezıgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása elıtt már meglévı lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtıl függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági elıírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen elıírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetıvé teszi – alapterületük bıvíthetı, illetve az érintett telken új épület is létesíthetı. A mezıgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következı terület-felhasználási egységekbe tartozik: a) általános mezıgazdasági terület (Má-1, Má-2 övezetek) b) kertes mezıgazdasági terület (Mk övezet) c) korlátozott használatú mezıgazdasági terület (Mko-1, Mko-2 övezetek) Általános mezıgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhetı el. A terület két övezetként kerül szabályozásra. Mindkét övezetben a kialakítható és beépíthetı telek szélessége az építési helynél legalább 30 m legyen. 4.1 Az általános mezıgazdasági terület Má-1 jelő üzemi árutermelı övezetében (jellemzıen szántó mővelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következık: Beépíthetı telek területe szántó, kert, gyep mővelési ág esetén: lakóépülettel: min.15ha (150 000 m2) gazdasági épülettel: min.5 ha (50 000 m2) Beépíthetı telek területe szılı, gyümölcsös mővelési ág, illetve intenzív kerthasználat esetén: lakóépülettel: min. 5 ha (50 000 m2) gazdasági épülettel min. 2 ha (20 000 m2) Mocsár, nádas vízállásos területrészek nem építhetık be. Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 1000 m2, a lakóépület alapterülete max. 250 m2 lehet. Építménymagasság: min. 3, max. 4,5 m (gazdasági épületnél max. 7,5 m, (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani) Beépítési mód: szabadonálló 12
5.1
(6)
Elıkert: min. 10 m. 4.2 Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. sz. Melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) belterülethez, lakóterülethez, üdülıterülethez 300 m-nél, állandó vízfolyás, tó partjához 100 m-nél közelebb nem létesíthetı. 4.3 Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri trágyalégyőjtı létesítésével. Az általános mezıgazdasági terület Má-2 jelő tanyabirtokos övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következık: Beépíthetı telek területe szántó, kert mővelési ág esetén: lakóépülettel: min.2ha (20 000 m2) gazdasági épülettel: min.0,5 ha (5 000 m2) Beépíthetı telek területe szılı, gyümölcsös mővelési ág, illetve intenzív kerthasználat esetén: lakóépülettel: min. 1 ha (50 000 m2) gazdasági épülettel min. 0,2 ha (2 000 m2) Gyep, mocsár, nádas vízállásos területrészek nem építhetık be. Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 800 m2, a lakóépület alapterülete max. 250 m2 lehet. Építménymagasság: min. 3, max. 4,5 m (gazdasági épületnél max. 7,5 m, (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani) Beépítési mód: szabadonálló Elıkert: min. 10 m. 5.2 Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. számú melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) belterülethez, lakóterülethez, üdülıterülethez 300 m-nél, állandó vízfolyás, tó partjához 100 m-nél közelebb nem létesíthetı. 5.3 Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri trágyalégyőjtı létesítésével. A kertes mezıgazdasági területbe (Mk) a jellemzıen kistelkes, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. A kertes mezıgazdasági terület övezetében telkenként általában egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhetı el. Nagylétszámú állattartó telep, továbbá birtokközpont a kertes övezetben nem létesíthetı. Az övezetben a beépíthetıség szempontjából említett mővelési ágak (szılı, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetık figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett mővelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy mővelt. Az Mk jelő övezetekben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következık: 6.1 Lakóépület az övezetekben nem építhetı. 6.2 Gazdasági épülettel beépíthetı telek: - Telekszélesség az építési helyen: min. 12 m A beépíthetıséghez meghatározott szükséges telekterület, illetve telekrész terület: - kert mővelési ág esetén (vagy ha a telek gyümölcsössel, (és) vagy szılıvel vegyes mővelési ágú): min. 1500 m2 13
gyümölcsös mővelési ág esetén (vagy ha a telek szılıvel vegyes mővelési ágú): min. 1000 m2 - szılı mővelési ág esetén: min. 720m2 - 720 m2-t el nem érı nagyságú, de a fenti mővelési ágakba tartozó telkeken csak egy földdel borított pince építhetı. - Amennyiben a telek nem a fenti mőveléső ágakba tartozik (pl. szántó, gyep, erdı, stb.) illetve nem rendelkezik a beépíthetıség feltételeként szükséges mővelési ágú és kiterjedéső telekrésszel sem, akkor a telken – függetlenül annak nagyságától építmény (az OTÉK 32.§ 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhetı. - erdımővelési ágú, vagy jogszabály szerint erdınek minısülı telken, vagy telekrészen épület nem építhetı. 6.3 Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan mővelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelı (tehát kert, szılı, vagy gyümölcsös), az egyéb mővelési ágú (szántó, gyep, erdı, stb.) telekrész területe a beépíthetıség számításánál nem vehetı figyelembe. 6.4 Beépítettség: max. 3%, de a kertes övezetben maximum egy 90 m2-es, (+ földdel borított pince) építhetı, tájbaillı, a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelıen, magas tetıvel (35-45o os nyeregtetı), cserép, vagy nád tetıhéjazattal, fehér vagy halványsárga színő falfelületekkel 6.5 Az övezetekben az építménymagasság min. 3 m, max. 4,5 m., a beépítési mód: szabadonálló, az elıkert min. 10m, az épületek között tartandó távolságra vonatkozóan az OTÉK 36.§.-ában foglaltakat kell betartani. 6.6 Az övezet területén meglévı azon épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bıvíthetı. A korlátozott használatú mezıgazdasági területbe (Mko) a jellemzıen a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló - részben ökológiai hálózati („zöld folyosó”) területként is védettség alá esı – területrészek (Mko-1), valamint a szélerımő-park közvetlen hatásterületével érintett mezıgazdasági területek (Mko-2) tartoznak. 7.1 Az Mko-1 övezetben a gyep (rét, legelı), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek mővelési ága nem változtatható meg. Elhelyezhetı épületek (funkció alapján): - lakóépület nem építhetı, - gazdasági épületként csak a gyepterületek mővelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhetı, - kivételesen elhelyezhetı a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást (lovaglás) szolgáló istállóépület is, - nagy létszámú állattartó telep nem létesíthetı, hígtrágyás rendszerő állattartás nem folytatható. -
(7)
Beépítés részletes elıírásai: A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthetı telek nagysága min. 8 ha (80 000 m2) - Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m2 összalapterülető épület (telkenként max. 2 épület) építhetı, a helyi építési hagyományoknak megfelelı, tájbaillı, magas tetıs, földszintes kialakítással. - Építménymagasság: max. 3,5 m - Beépítési mód: szabadonálló - Elıkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m. - Természetvédelmi, Natura-2000 és ökológiai hálózati (zöldfolyosó) területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelezı. 14
7.2
(8)
- Az épületnek élı vízfolyás, tó partjától, forrástól min. 50 m távolságra kell lennie. Az Mko-2 jelő övezetbe a szélerımővek közvetlen hatásterületébe esı, a szabályozási tervlapon lehatárolt mezıgazdasági területek tartoznak. - az Mko-2 jelő övezetben elhelyezhetıek a szelet, mint megújuló energiaforrást energiatermelésre hasznosító szélerımővek és járulékos létesítményeik. - A szélerımő építmények (mőtárgyak) kialakítása, elhelyezése (típus, magasság, telepítési hely a környezeti engedély alapján készült építési engedélyezési terv alapján történhet. - Az övezetben lakóépület, állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, gazdasági épület nem helyezhetı el, mezıgazdasági birtokközpont, kiegészítı központ nem alakítható ki.
Mezıgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás elıírásai 8.1 Rácalmás közigazgatási területén az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1.sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezıgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható 8.2 A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a mővelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben lehetséges, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületébıl - legalább 40 ha gyep, vagy - legalább 20 ha szántó, vagy - legalább 10 ha kert, vagy - legalább 5 ha gyümölcsös vagy szılı mővelési ágú. 8.3 Az OTÉK 29.§ (7) bek. szerinti kiegészítı központból birtoktestenként legfeljebb 2 db létesíthetı Rácalmás területén. 8.4 A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m2) kell legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani 8.5 A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhetı, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagassága max. 5,0 m lehet. 8.6 A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 7,5 m lehet. 8.7 Birtokközpont, kiegészítı központ kertes és korlátozott használatú mezıgazdasági területi övezetekben nem alakítható ki. 8.8 Kiegészítı központ kialakítására is a fenti elıírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítı központ már legalább 3000 m2 kiterjedéső telken is létesíthetı, de kiegészítı központ területén lakóépület nem építhetı. 8.9 Birtokközpont, kiegészítı központ területén nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. sz. melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) nem létesíthetı belterülethez, lakóterülethez, üdülıterülethez, különleges rekreációs területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez pedig 100 m-nél közelebb. Hígtrágyás rendszerő állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyőjtı létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével. 8.10 Birtokközpont és kiegészítı központ kialakításához – az OTÉK 29.§ (8) bekezdése szerint – elızetesen elvi építési engedélyt kell kérni. VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET 15.§ 15
(1) (2)
A vízgazdálkodással kapcsolatos (vízmő, vízmedrek), szabályozási terven jelölt terület (V), az OTÉK 30.§ (1) pontja szerint egy övezetként kerül szabályozásra. A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetık el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek építmények nem építhetık. Épület építési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelezı. Építési övezetekre vonatkozó általános elıírások 16.§
Beépítésre szánt területeken az építési övezetekre vonatkozó általános elıírások (1) A kertvárosias, falusias lakóövezetek, valamint a hétvégi házas üdülıövezetek telkein csak egy, a rendeltetésnek megfelelı fıépítmény helyezhetı el, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint. (2) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképület csak a fıépülettel azonos oldalhatárra helyezhetı el. Melléképületet a teleknek csak a szabályozási terv, vagy az OTÉK építési helyként meghatározott részén lehet elhelyezni. (3) Az engedély nélkül létesíthetı melléképítmények és engedélyköteles fürdımedencék létesítése a teleknek csak a szabályozási terv, vagy az OTÉK építési helyként meghatározott részén lehet. (4) Kiskereskedelmi és vendéglátó egység csak a fıépületben, vagy azzal szerves egységben létesíthetı. (5) Ha az egyedi telek területe az övezetre elıírt legkisebb telek területnél 30%-nál nagyobb, a beépítési % számításánál a 30% feletti telektöbbletet figyelmen kívül kell hagyni. (6) Az építési telken elhelyezendı építmény bármely része, illetve hirdetı berendezése az épület járdaszintjétıl mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m szélességben és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ig nyúlhat be. (7) A magastetıs épületek tetıhajlásszöge 30-45° között változhat, vagy a 16. számú mellékletben pontosított mértékő lehet. (8) Lapostetıs épület építése - a gazdasági területek kivételével – településképi okokból nem engedélyezhetı. (9) Tömbbelsı feltárás esetén az új telkek szélessége mindig nagyobb kell legyen, mint az út szabályozási szélessége, kivétel a szabályozási terven feltüntetett utolsó telek szélessége. (10) Új oldalhatáron álló beépítés estén – az esıvíz saját telken való elvezetése és az épület karbantartása érdekében – az épület oldalhatáron álló falának külsı síkja a kerítés vonalától min. 1m-re épülhet. Az oldalkert min: 6 m lehet, kivéve: - ha - a 6 m-es oldalkert betartása mellett - az épület utcai szélessége 7 m-nél kisebb méretet eredményez, akkor az oldalkert min. az építménymagasság méretéig csökkenthetı. (11) Köz- és magánterületen - településkép védelem érdekében - lakókocsit, konténert ideiglenesen sem lehet elhelyezni. Árusító pavilonok elhelyezéséhez – a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (pl. faluképbe illesztést, tömegalakítást, homlokzatalakítást, színhasználatot) tisztázó – elvi engedélyt kell benyújtani. (12) Közterületen és elıkertben ponyva vagy fólia személygépjármő tároló nem létesíthetı. (13) Az épületek lefedésénél 13.1 A helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken piros színő égetett agyagcserép vagy cserépszínő sajtolt betoncserép tetıfedés alkalmazható. 13.2 Egyéb helyeken a tetıfedés anyaga nincs szabályozva, a tetıfedés színe jellemzıen természetes égetett cserép színhez hasonló színő lehet. Nem alkalmazható fekete, világos szürke, kék, lila és hideg zöld színő tetıfedés. A községben a gazdasági területek kivételével – nem alkalmazható fémlemezfedés.
16
(14) Az épületek homlokzatszínezésénél 14.1 A helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken a hagyományos fehér, beige árnyalatok alkalmazhatók, 14.2 Egyéb helyeken a homlokzatok színezésénél nem használható rózsaszín, kék, lila, hideg zöld és sötét színő homlokzatszínezés, 14.3 Az épületek külsı felületére figurális falfestések nem kerülhetnek, 14.4 Épület átalakítással is járó új homlokzatszínezés építési engedély köteles. (15) A már 90%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzıket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetıforma, gerincmagasság, épületszélesség, elıkert-, hátsókert ritmusa stb.). Lakó és üdülıterületen az épületek a szabályozási tervtıl eltérıen is elhelyezhetık a kialakult beépítési vonal figyelembevételével – elızetes fıépítészi vélemény alapján - abban az esetben, ha az utca már több mint 90%-ban beépült. (16) Lakóterületen a kerítésmagasság max. 1,8 m lehet. A helyi értékvédelmi területen a kerítés 50-70%-ban áttört, fabetétes kı-, tégla vagy vakolt kivitelő, a nem helyi értékvédelmi területen 30-50%-ban áttört kivitelő lehet. Különleges intézményterületen és üdülıterületen a kerítés magassága max. 1,5 m lehet, 30-50%-ban áttört kivitelő, természetes anyagú (kı, fa stb.), vagy élı sövény lehet. A kerítések minden esetben a terepvonalat követı módon alakíthatók ki. A kerítés létesítésére vonatkozó egyéb elıírásokat az OTÉK 44.§ értelmében kell végezni. (17) Ahol a terv új közterületi határvonalat, vagy meglévı módosítását irányozza elı, ott kerítés csak a tervezett közterületi határvonalra építhetı. (18) Két telek között max. 2,0m magas kerítés, ha támfal építése is szükséges, akkor max. 1,5m magas kerítés építhetı. (29) Tereprendezés oldal- és hátsókertben csak akkor engedélyezhetı, ha az a felszíni vízelvezetés, vagy a szomszédos telek ill. épület megóvása miatt szükséges. (20) A településen 1,8 m-nél magasabb támfal csak növényzettel takartan, 2,5m magasságot meghaladó támfal csak felszín alatti építmény létesítése céljából emelhetı. (21) A telkek tereprendezésénél földtömegegyensúlyra kell törekedni, feltöltés csak eróziós károk helyreállítása, valamint árvízvédelem céljából engedélyezhetı. (22) Csúszásveszélyes, magas talajvízállásos területeken, valamint feltöltött területeken a telekalakításhoz és az építési engedélykérelemhez területismertetı talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. Belterület bıvítés esetén a mélyfekvéső területeken a tervezést megelızıen talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni. 17.§ Beépítésre nem szánt közterületekre vonatkozó általános elıírások (1)
A közlekedési területeken 1.1
A gépjármő- és az önálló gyalogos-kerékpáros utakat egymástól kiemelt szegéllyel kell elválasztani,
1.2
Az utak mellett az útburkolat és a gyalogos járdák között zöldsávot+fasort kell kialakítani min. az egyik oldalon (keresztmetszeti lehetıségeket figyelembe véve),
1.3
A gyalogátkelıhelyeknél a mozgássérültek számára lejáró rézső építendı,
1.4
A tervezett helyi értékvédelmi területeken az utak-terek burkolatánál részlegesen vagy teljesen a hagyományos útburkoló anyagokat kell használni (pl. részlegesen használt kisvagy nagykockakı burkolat),
1.5
A parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévıket ennek megfelelıen átalakítani,
1.6
A buszmegállókban az egységes buszvárókat, esıbeállókat karban kell tartani, 17
(2)
(3)
1.7
A település egészén meg kell ırizni és tovább kell fejleszteni az egységes utcabútorozást: utcatáblák, eligazító, információs táblák, szemétgyőjtık, padok elhelyezésével – az új beépítéső területeken környezetalakítási terv alapján,
1.8
A meglévı utcafásítások figyelembevételével, kertészeti ültetési terv alapján lehet új utcafásításokat megvalósítani. A díszfákból álló utcai fasorokhoz csak min. 2x iskolázott, elınevelt, sorfa minıségő növényeket lehet felhasználni.
A zöldterületeken 2.1
A játszóterek, pihenıparkok, sportterületek berendezését egységes, vagy egymással harmonizáló – lehetıleg természetes anyagok (fa, kı stb.) felhasználásával készült – eszközökkel, utcabútorokkal kell berendezni,
2.2
A közterületek, parkok, játszóterek kialakítását, (kertépítészeti) terv alapján kell megvalósítani.
2.3
A zöldfelületi mérték számításánál a zöldfelületek nagyságát az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
rendezését
környezetalakítási
a)
Nem termett talajon (tetıkert, terepszint alatti épület teteén, stb.) létesített zöldfelület esetében, amennyiben a szerkezeten a talajfedés vastagsága - 20-25 cm vastag, a felület max. 25 %-a - 25-100 cm vastag, a felület 50 %-a - 100 cm-t meghaladó termıföld vastagsága esetén 100 %-a számítható be a min. 30 % zöldfelületi mértékbe.
b)
Gyephézagos burkolat, gyeprács (20fh-nél kisebb parkolók, járófelületek) felületének max. 20 %-a számítható be a min. 30 %-os zöldfelületi mértékbe.
Óriás plakát belterületen, illetve beépítésre szánt területen belül nem helyezhetı el. A település külterületén „óriásplakátok”, reklámtáblák, egyéb nagymérető reklám-eszközök nem, illetve az 1988. évi I. tv. 12. § (3) bek. betartásával helyezhetık el: 3.1
Reklámtáblák nem helyezhetık el lakott területen kívül a fıút tengelyétıl mért 100-100 m-en, mellékút esetén 50-50 m-en belül.
3.2
A közúti jelzıtáblák kivételével csak max. 2 m2-es és 4 m magasságot meg nem haladó reklám vagy tájékoztató tábla, reklámeszköz helyezhetı el, Az építési övezetek részletes elıírásai 18.§
(1)
Az építési övezeteken belül – a folyamatos átépülések miatt – „nem kialakult” kategóriába tartoznak a szabályozási tervlapokon feltüntetett építési övezetek területei – kivéve a mőemléki, illetve azon az épültek telkeit, amelyek megtartása (felújítása) kötelezı, de továbbépítése, bıvítése nem lehetséges (pl. pincék)
(2)
A már beépült, de „nem kialakult” kategóriába sorolt területek az alábbiak szerint csoportosíthatók: 2.1 2.2
helyi értékvédelmi terület, nem helyi értékvédelmi terület, kivéve az új telekalakítással kialakuló alábbi lakóterületeket (továbbiakban: új lakóterületek): - a Kulcsi út melletti új lakóterület, - a Jankovich-kúria körül kialakuló új lakóterületek, - a Gárdonyi Géza utcától délre kialakuló új lakóterület, - a Barina utca környékén kertes területbıl átminısített, új lakóterületek, 18
(3)
(4)
A már beépült, de „nem kialakult” kategóriába sorolt területeken az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a zöldfelületek mértékét a szabályozási tervek által megjelölt övezeti elıírások határozzák meg. A szabályozási terv övezeti besorolásait, telekalakításait és zöldfelületi arányait jelen rendelet 11.-12. számú mellékletének táblázata rögzíti. A helyi értékvédelmi területre szóló különleges elıírásokat a terület földtani, talajmechanikai állapota, a településszerkezet, utcahálózat, telekosztás, beépítési mód állapotának értékmegóvási szándéka, a terület építészeti jellegének megırzésére irányuló törekvés indokolja. Ha a „nem kialakult” kategóriába sorolt – helyi értékvédelmi területre esı - telek meglévı jellemzıi az (3) pont alapján kijelölt és meghatározott építési elıírásoknak nem felelnek meg, akkor a telken az alábbi esetekben, illetve szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást folytatni: 4.1 Ha a telek meglévı beépítési módja nem felel meg az övezeti elıírásnak, és az elıírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél, vagy meglévı átépítésénél nem érvényesíthetı, akkor az építési hatóság – a Fıépítész elızetes véleménye alapján - az országos rendelkezések szerint meghatározhatja az övezeti elıírástól eltérı beépítési módot, de a telekre vonatkozó egyéb építési elıírásokat be kell tartani. 4.2 Ha a foghíjtelek (üres telek) meglévı teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a min. telekterület 80%-át eléri, akkor az egyébként érvényes beépíthetıség engedélyezhetı. A telekre vonatkozó egyéb elıírásokat ez esetben is be kell tartani. Ha az üres telek területe nem éri el a min. telekterület 80%-át, akkor csak telekrendezés után kialakult építési telek építhetı be. Ha a beépített telek meglévı teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de területe eléri oldalhatáron álló beépítés esetén az 500 m2-t, szabadon álló beépítés esetén a 650 m2-t és a meglévı beépítettség mértéke alacsonyabb az övezetre vonatkozó határértéknél, a meglévı alapterület legfeljebb 10%-kal növelhetı, vagy ezen mértékig az épület helyén újraépíthetı, de az elıírt max. beépítettséget ez esetben sem lépheti túl. A telekre vonatkozó egyéb elıírásokat ez esetben is be kell tartani. A meglévı telekméretek – a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetık. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Ha a beépített telek meglévı teleknagysága nem éri el oldalhatáron álló beépítés esetén az 500 m2-t, szabadon álló beépítés esetén a 650 m2-t, akkor alapterület bıvítés nélkül csak az épület felújítását, karbantartását lehet elvégezni. Bıvítés vagy új épület építése elıtt telekrendezéssel kell az elıírásoknak megfelelı mérető építési telket kialakítani. A szabályozási terven jelölt csúszásveszélyes területeken az üres, 500 m2 alatti telkeken építési tilalom van. 4.3 Ha a telek meglévı beépítettségének mértéke 10%-nál kisebb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, a meglévı épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhetı, kivéve a meglévı tetıtér térfal nélküli beépítését – ha azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik -, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhetı. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Ha a telek meglévı beépítettségének mértéke 10%-nál nagyobb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, akkor csak az épület szintterület-növelés nélküli felújítása lehetséges. 19
4.4
(5)
Ha a telken meglévı építményének magassága meghaladja az adott övezetre vonatkozó felsı határértéket, akkor a meglévı építmények csak úgy bıvíthetık, ha azok magassága nem több, mint az övezet elıírt max. építménymagassága, és a telekre vonatkozó egyéb építési elıírások betarthatók. Amennyiben a meglévı építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Szabadon álló, oldalhatáron álló és zártsorú beépítés foghíj beépítése estén – ha az elıírásban szereplı elıírt építménymagasságból számítható utcai homlokzatmagasság jelentısen eltér bármelyik szomszédos épület utcai homlokzatmagasságától és az eltérés nagyobb, mint 1.0m, akkor az új épület utcai homlokzatmagasságát a két szomszédos épület utcai homlokzatmagasságához kell arányosítani a 10. számú melléklet szerint. 4.5 Ha a javasolt helyi értékvédelmi övezet területén épületátépítés, bıvítés vagy új építés történik, akkor az övezetben általában az épület utcai homloksíkjától mért 6,0m-en túl lehet keresztszárnyat építeni, vagy az eredeti épületet lehet szélesíteni, úgy, hogy a kialakuló utcai homlokzat-szélesség mérete max. 7,0m lehet. A szabályozási terven jelölt, egyedi helyi védelemre javasolt épület utcai homloksíkjától mért 7,0m-en túl lehet keresztszárnyat építeni, az eredeti utcai homlokzat-szélesség méretét meg kell tartani. Ha a „nem kialakult” kategóriába sorolt – a helyi értékvédelmi terület és az új lakóterületek kivételével - telek meglévı jellemzıi az (3) pont alapján kijelölt és meghatározott építési elıírásoknak nem felelnek meg, akkor a telken az alábbi esetekben, illetve szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást folytatni: 5.1 Ha a telek meglévı beépítési módja nem felel meg az övezeti elıírásnak, és az elıírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél, vagy meglévı átépítésénél nem érvényesíthetı, akkor – a Fıépítész elızetes véleménye alapján - az építési hatóság az országos rendelkezések szerint meghatározhatja az övezeti elıírástól eltérı beépítési módot, de a telekre vonatkozó egyéb építési elıírásokat be kell tartani. 5.2 Ha a foghíjtelek (üres telek) meglévı teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a min. telekterület 90%-át eléri, akkor az egyébként érvényes beépíthetıség engedélyezhetı. A telekre vonatkozó egyéb elıírásokat ez esetben is be kell tartani. Ha az üres telek területe nem éri el a min. telekterület 90%-át, akkor csak telekrendezés után kialakult építési telek építhetı be. Ha a beépített telek meglévı teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de területe eléri oldalhatáron álló beépítés esetén az 550 m2-t, szabadon álló beépítés esetén a 700 m2-t és a meglévı beépítettség mértéke alacsonyabb az övezetre vonatkozó határértéknél, a meglévı alapterület legfeljebb 10%-kal növelhetı, vagy ezen mértékig újraépíthetı, de az elıírt max. beépítettséget nem lépheti túl. A telekre vonatkozó egyéb elıírásokat ez esetben is be kell tartani. A meglévı telekméretek – a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetık. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Ha a beépített telek meglévı teleknagysága nem éri el oldalhatáron álló beépítés esetén az 550 m2-t, szabadon álló beépítés esetén a 700 m2-t, akkor alapterület bıvítés nélkül csak az épület felújítását, karbantartását lehet elvégezni. Bıvítés vagy új épület építése elıtt telekrendezéssel kell az elıírásoknak megfelelı mérető építési telket kialakítani. 5.3 Ha a telek meglévı beépítettségének mértéke 10%-nál kisebb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, a meglévı épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhetı, kivéve a meglévı tetıtér beépítését – ha azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik -, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése 20
(6)
(7)
megengedhetı. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Ha a telek meglévı beépítettségének mértéke 10%-nál nagyobb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, akkor csak az épület szintterület-növelés nélküli felújítása lehetséges. 5.4 Ha a telken meglévı építményének magassága meghaladja az adott övezetre vonatkozó felsı határértéket, akkor a meglévı építmények csak úgy bıvíthetık, ha azok magassága nem több, mint az övezet elıírt max. építménymagassága, és a telekre vonatkozó egyéb építési elıírások betarthatók. Amennyiben a meglévı építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Az elıkert üdülı- és lakótelek esetében 6.1 Vagy az övezeti elıírásoknak és az OTÉK-nak megfelelıen 5,0 m (szabályozási terven nincs kottázva), 6.2 Vagy a helyi értékvédelmi övezetben az elıkerteket a már kialakult méretekben kell megtartani, 6.3 Vagy a sajátos építési elıírásokban rögzített módon, a 11.-12. számú melléklet táblázata szerint ill. a szabályozási terv szerinti kottázott értéket kell megtartani. A K jellel jelölt mőemlékek, egyházi épületek, meglévı temetık, valamint a pincesor esetében a kialakult állapotot kell megırizni. A vonatkozó védelmi övezeti elıírásokat a 20. § tartalmazza.
Az értékvédelmi övezetek 19.§ A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi értékvédelmi övezeteket jelöli: - a települési értékvédelmi, - a táj- és természetvédelmi övezeteket.
(1)
(2)
(3)
A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELMI ÖVEZETEK 20.§ A szabályozási terven jelölt (2. számú mellékletben felsorolt) védetté nyilvánított mőemlékek vonatkozásában a 2001. évi LXIV. törvény szerint az I. fokú építésügyi hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Iroda (továbbiakban: Hivatal). A 2001. évi LXIV. törvény alapján a (2. számú mellékletben felsorolt) mőemléki környezetnek minısülı ingatlanok esetében a Hivatal szakhatósági állásfoglalás formájában mőködik közre az építési engedélyezési eljárásban. A szabályozási terven jelölt, 3. számú mellékletben szereplı helyi településszerkezeti védelemre javasolt területre helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni. A helyi településszerkezeti értékvédelmi övezet területén a meglévı utcahálózatot, telekosztást (a szabályozási terv szerinti javasolt (irányadó) telekmegosztások kivételével), valamint a meglévı beépítési módot, építészeti arculatot meg kell ırizni. A helyi rendeletben az alábbiak védelmérıl gondoskodni kell: 3.1 A védeni kell a kialakult utcahálózatot. 3.2 Védeni kell a telekstruktúrát, telekosztást, a telkeket megosztani csak a szabályozási terv szerint lehet. 3.3 Védeni kell a jellegzetes beépítési módot, elıkertek kialakult méretét. 3.4 Védeni kell a jellegzetes építészeti arculatot, épületek utcai szélességét, homlokzatok kialakítását, anyaghasználatát, a tetık kialakult hajlásszögét és a tetıfedés anyagát, kerítéseket.
21
(4)
(5)
(6)
A szabályozási terven jelölt (5. számú mellékletben felsorolt), helyi védelemre javasolt épületek védelmére helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni. A helyi értékvédelmi rendeletben az alábbiak védelmérıl gondoskodni kell: 4.1 Épület, vagy épületrész bontását - bármely fokozatú védettség esetén - csak igen indokoltan, a helyreállítás mőszaki ellehetetlenülése esetében szabad engedélyezni. 4.2 Az épületek bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására a Fıépítészt és további szakértıket vonhat be, ez azonban az eljárás rendjét idıben nem változtathatja meg. 4.3 Az épületek bontása esetén szakszerő felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni, és azt archiválni kell. 4.4 Homlokzat-felújítás, -átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet. 4.5 Felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemzı, állapotrögzítı tanulmány készítését írhatja elı. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelızıen, de legkésıbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani. 4.6 A védett épületek, épületrészek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megırzendık, hiány esetén pótlandók. 4.7 Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágához illeszkedı módon szabad végezni. A településen található – helyi védelemre javasolt (5. számú mellékletben felsorolt) – kialakult (K) pincesorok 5.1 A pincesor telekosztása, telekméretei, beépítési módja, elıkertek, építészeti karakter kialakultként tartandó meg. 5.2 Csak tájba illı anyaghasználat (nád, piros cserép, kı, tégla fa, vakolt falfelület) engedélyezhetı. Régészeti védelmi övezet A régészeti örökség kezelése kapcsán a hatályos örökségvédelmi jogszabályok (2001. évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény – lásd 2. számú függelék) szerint kell eljárni. Az érintett ingatlanok hrsz. szerinti felsorolása a 4. számú mellékletben található. ZÖLDFELÜLET-, ÉS TÁJVÉDELEM
(1) (2)
(3)
(4)
Zöldfelületi értékvédelem 21. § Fakivágás csak fakivágási engedély esetén történhet. A közterületi zöldfelületek növényállománya lehetıség szerint maximálisan védendı. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása - közparkok, közkertek, védett egyedi fák ill. fasorok, nagyobb összefüggı közlekedési területek zöldfelületei, valamint a Ø30cm-nél nagyobb törzsátmérıjő fák esetében -. csak kertészeti szakvélemény, kertészeti ültetési terv, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhetı még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. Közparkokat, közkerteket, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetıket és kegyeleti parkokat érintı beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv alapján végezhetık. A községben a közterületi zöldfelületek, továbbá országos mőemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, mőemléki környezethez tartozó telkeken lévı növényzet, fa károsodásával járó tevékenység esetén - a helyi önkormányzat által elıírható 22
(5)
(6) (7)
pótlási kötelezettségen túl - fapótlási díj állapítható meg a károkozó terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi. Közterületen és közintézményekben csak túlkoros fákkal fásított parkolók létesíthetık és tarthatók fenn (OTÉK 42.§ (7) pont). Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 8 éves fa számít. Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni legkésıbb a közmővezetékek kiépítéséig. Természeti, mőemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minısülı telek esetében az építési engedélyezési terv kötelezı részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévı növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. Táj- és természetvédelem
22. § Rácalmás közigazgatási területét érintıen az országos jelentıségő védett természeti területek, természeti területek és Natura 2000 területek esetében a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (Duna meder és szigetek), illetve a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, helyi jelentıségő védett természeti területeket érintıen pedig a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala az elsı fokú természetvédelmi hatóság. A védett területeket érintı építési munkák, illetve a területek állapotát befolyásoló egyéb tevékenységek csak az elsı fokú természetvédelmi hatóság elızetes hozzájárulásával végezhetık. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó, a szabályozási terven megjelölt területeken a természeti területekre érvényes szabályok (Tvt. elıírásai) szerint kell eljárni. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK, KORLÁTOZÁSOK
(1)
(2)
Beültetési kötelezettség 23. § A szabályozási terven jelölt telkeken, a szabályozási terven kottázott mértékben közérdekő környezetalakítás céljából fásítást kell megvalósítani, jelen rendelet hatálybalépésétıl számított 2 éven belül, vagy a használatbavételi engedély kiadásáig. A fásítás ültetési sőrősége legalább 16 m2-enként 1 fa. A fásításhoz lakóterületen gyümölcs fafajok is felhasználhatók. A fenti elıírástól egyes településrészekre vonatkozó sajátos elıírások eltérıek lehetnek. A szabályozási terven jelölt, telken belüli, egyedi kötelezı faültetés megvalósítása a használatbavételi engedély feltétele kell legyen. A tilalmi és korlátozási övezetek 24. §
Tilalmi övezetek (1) A szabályozási tervlapon építési tilalommal jelzett ill. a közterületként szabályozott magánterületeken 10 éves idıtartamra építési tilalmat kell elrendelni (a közterületként szabályozott magánterületek kivételével a helyrajzi szám lista és településrendezési cél meghatározásával az építési szabályzat 8. számú mellékletében szerepel). (2) Az Ófalu területén a szabályozási tervlapon jelölt ill. a 8. számú mellékletben felsorolt helyrajzi számok esetében az építési tilalom a kb. 6 m-nél magasabb függıleges partfal 50m-es védısávjában került kijelölésre. Az építési tilalom által érintett önkormányzati tulajdonú ingatlan nem értékesíthetı. 23
Korlátozási övezetek A korlátozás alá esı területek a szabályozási tervlapon szerepelnek. Az építési szabályzat 9. sz. mellékletében – az út, vasút és közmőterületek védıtávolságába esı helyrajzi számok kivételével – a korlátozással érintett ingatlanok helyrajzi szám szerinti felsorolása szerepel. A szabályozási terv az alábbi korlátozásokat tartalmazza: (1) Építési korlátozás lép életbe azokon a telkeken, amelyek részben érintettek a szabályozási terven jelölt, függıleges partfal 50 m-es védısávja által, ill. a partfal meredek-rézsős szakaszai által részben, vagy teljesen. E területeknél részletes geotechnikai szakvélemény, beépíthetıségi vizsgálat, meglevı építmény esetén statikai vizsgálat is szükséges, majd ezek eredményeképpen lehet az építés feltételeit tisztázni és építési engedélyt adni. (2) Közterületen kívül vezetett közmővezetékek és közmőépítmények védıtávolsága lásd a 26. §-ban részletezve. (3) Beépítésre nem szánt területen haladó országos utak védıtávolsága: - az autópálya nyomvonalának tengelyétıl mért 250-250m, - a 6 és a 62 sz. út jelenlegi nyomvonalának tengelytıl mért 100-100m, - egyéb állami közutak nyomvonalának tengelyétıl mért 50-50m melyen belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelıjének hozzájárulása szükséges. (4) Az OTÉK 36.§.(7) bekezdés szerinti 50 m-es védıtávolságon belül csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági engedélye és a MÁV RT. elızetes üzemeltetési véleménye alapján lehet építményt elhelyezni. Az így engedélyezett építmények esetében a vasútüzembıl eredıen semmiféle kárigénnyel, követeléssel a vasút üzemeltetıjével szemben nem lépnek fel, kötelesek tőrni a vasútüzembıl eredı környezeti hatásokat. (5) Vízfolyások és az ökológiai folyosó védelmét szolgáló építési korlátozás területe. - a vízfolyások partján a partéltıl mért 6-6 m, - az önkormányzati kezelésben lévı árkok partéleitıl 3-3 m, a már beépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességő sávot fenn kell tartani, - a Barina patak völgyében vezetett zöld folyosó kialakítása és védelme érdekében a telken belül beépítés-mentes zöldsáv megtartása a szabályozási terven kottázott szélességben, egyes területeken külön beültetési jellel jelölt kötelezı telken belüli fásítással. (6) Távközlési átjátszó állomás 100m-es sugárzási sávjában (50-50 m) 40m magassági korlátozást kell figyelembe venni. (7) Nagynyomású gázvezeték és nagyfeszültségő villamos távvezeték védısávjában építési korlátozás érvényes, a 26. § szerint. (8) Nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. sz. melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) telekhatárától 300 m-en belül lakóépület, üdülıépület nem létesíthetı. (9) Építési korlátozás alá esı önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén az értékesítést megelızıen a korlátozásról ill. a beépítés feltételeirıl a vevıt részletesen tájékoztatni kell. (10) A szabályozási terven feltüntetett katasztrófavédelmi veszélyességi övezettel (Be=belsı, Kö=középsı és Kü=külsı övezetekkel) érintett területeken az engedélyezési eljárásba az illetékes hatóságokat be kell vonni.
24
III. FEJEZET EGYÉB ELİÍRÁSOK Közlekedési létesítmények általános elıírásai 25.§ A közutak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közmővek létesíthetık, illetve növényzet telepíthetı, egyéb idevonatkozó jogszabályi elıírások és szabályok betartásával. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási elıírások alapján helyezhetık el. Közmővek általános elıírásai 26. § (1) A település bel- és külterületén lévı, illetve azt érintı közmővezeték hálózatok, azok mőtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytıl mindkét irányban értendı − a törvényerejő rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített − biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek. Általános elıírások (2) A meglévı közmőhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. (3) A közmő létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. (4) A közmőhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetıség biztosítása mellett az MSz 7487/2-80 szerint. (5) A megvalósításra kerülı új létesítményeket a szennyvízcsatorna hálózatra rá kell kötni. (6) A közmőhálózatok, közmőépítmények védıtávolságát közterületen, vagy közmő üzemeltetı telkén belül kell biztosítani. Ettıl eltérı esetben – ha a vezeték és a védıtávolság magánterületre esik – a közmővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védıtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. (7) Amennyiben csak a védıtávolság esik magánterületre, azt csak az építési engedély kiadásánál kell figyelembe venni. (8) A közmővesítésre kerülı telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közmőhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötıvezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védıtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. (9) Új út építésénél a tervezett közmővek egyidejő megépítésérıl, a csapadékvizek elvezetésérıl, belterületen a közvilágítás megépítésérıl, útrekonstrukciónál a meglévı közmővek szükséges egyidejő felújításáról gondoskodni kell. (10) A meglévı közmővek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közmővet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerően meg kell oldani. (11) A közmővezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közmővek elrendezésénél mindig a távlati összes közmő elhelyezési lehetıségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közmővezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvezı esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. (12) Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetıség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható. (13) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.
25
Vízellátás - tőzvédelem (14) A meglévı helyi vízbázisok védıtávolságán belül csak a 123/1977. (VII.18.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében foglalt tevékenység végezhetı. (15) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történı bekötését követıen adható. (16) A szennyvízcsatorna hálózat megvalósulása után házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerő szennyvízcsatorna hálózatra történı rákötést követıen engedélyezhetı. (17) A mértékadó külsı tőzivíz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt Országos Tőzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell. (18) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tőzoltó gépjármővek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon. (19) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejőleg kell biztosítani. (20) Az ivóvízhálózaton föld feletti tőzcsapokat kell telepíteni. (21) A tőzcsapokat a védeni kívánt létesítménytıl max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni. (22) A tőzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni. (23) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetıség szerint – körvezetékként kell kiépíteni. Védıtávolság a MSz 7487/2-80 szerint:
− Ivóvízvezeték (épület alapjától)
NA 300 mm-ig NA 301-400 mm-ig NA 401-700 mm-ig
3,0 m 5,0 m 7,0 m
Szennyvízelhelyezés (24) A település területén a szennyvíz talajban történı elszikkasztása szigorúan tilos! (25) A szennyvízelvezetı csatornahálózat megépítését követıen az ellátott ingatlanokat a hálózatra rá kell kötni. (26) Csapadékvizet a szennyvízelvezetı rendszerbe vezetni tilos. Védıtávolságok
− Gravitációs csatorna (épület alapjától) − Szennyvíz nyomócsı D 300 mm-ig
3,0 m 3,0 m
Csapadékvíz elvezetés (27) Szennyvíz a csapadékvíz elvezetı hálózatba nem vezethetı! (28) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezetı árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani. (29) A kiemelt szegéllyel építendı parkoló felületekrıl és a szennyezéssel veszélyeztetett iparigazdasági területek belsı útjairól az összegyőlı csapadékvíz csak környezetvédelmi mőtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethetı a befogadóba. (30) A nagy eséső árkokat a vízsebesség csökkentése érdekében lépcsızni kell. (31) A Barina patak, a 948 hrsz-ú árok és a Dajapusztai árok melletti telekalakításoknál a vízvédelmi sáv 20,0 m, melyet szabadon kell hagyni. (32) E területen csak olyan mezıgazdasági tevékenység folytatható, amely nem jár a vízfolyás szennyezésével. (33) A vízfolyás egyéb szakaszain a fenntartási sáv a partéltıl számított 6,0 m, melyet szabadon kell hagyni. (34) A vízfolyások és vízbázisok közelében talajjavításra tızeget, vagy komposztot kell alkalmazni szerves trágya helyett. 26
(35) A vízfolyások és állóvizek parti sávjának használatánál és hasznosításánál a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet elıírásai irányadóak. (36) A csapadékvizek befogadóba történı bevezetései vízjogi létesítési engedélyezési eljárás keretében kerülnek meghatározásra. Védıtávolságok
− Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m − Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén 6,0 m széles szabadon hagyandó fenntartási sáv. Villamosenergia-hálózatok A villamosenergia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erımővek, alállomások és villamos mővek a mindenkori hatályos Villamos energia Szolgáltatási Törvényben, a vonatkozó szakági Korm.- és Miniszteri rendeletekben, illetve a szakági törvényerejő rendeletekben, továbbá az MSz.151; MSz.172; MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek. (37) Föld feletti kettıs rendszerő 220 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévı legszélsı vezetıktıl mért 18,0 – 18,0 m-es függıleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet (6-7 m-es kartávolság + 18 m-es védıtávolság) 25,0 – 25,0 m (38) Föld feletti 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védıtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévı legszélsı vezetıktıl mért külterületeken 5,0 – 5,0 m-es belterületen, kettıs felfüggesztés esetében 2,5 - 2,5 m-es függıleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: külterületeken (1 m-es kartávolság + 5 m-es védıtávolság) 6,0 – 6,0 m belterületeken (1 m-es kartávolság + 2,5 m-es védıtávolság) 3,5 – 3,5 m (39) Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévı legszélsı vezetıktıl mért 1,0 – 1,0 m-es függıleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: (1 m-es kartávolság + 1 m-es védıtávolság) 2,0 – 2,0 m (40) Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m-es függıleges síkokig terjed. (41) A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelzı-, mérı-, mőködtetı-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merılegesen 1,0 méteres távolságú függıleges síkokig terjed. (42) 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történı megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt 5 méteres védıtávolságot kell figyelembe venni. (43) A középfeszültségő hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó Villamos energia Szolgáltatási Törvényben, a vonatkozó szakági 27
Kormány- és Miniszteri rendeletekben, illetve a szakági törvényerejő rendeletekben, továbbá az MSz.151; MSz.172; MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített elıírásokat. Távközlési hálózatok (44) Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függıleges síkokig terjed. (45) Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány elıírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merılegesen 1,0 méteres távolságú függıleges síkokig terjed. (46) A vonatkozó jogszabályi háttér: a mindenkor hatályos Távközlési Törvény, a vonatkozó szakági Kormány-; és Miniszteri rendeletek, illetve a szakági törvényerejő rendeletek, továbbá az MSz.151; MSz.172; MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített elıírások, valamint az OTÉK idevonatkozó rendelkezései. (47) Hálózatbıvítést a MSz 7487. szabvány elıírásai szerint a közterületeken a meglévı távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csıhálózat/oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani. (48) A tervezett alépítményi csıszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. (49) A távközlési alépítményeket, földkábeleket, oszlopsorokat a telekhatár és a burkolat széle közötti sávban kell elhelyezni. (50) Nyilvános távbeszélı állomást elsısorban a kereskedelmi-szolgáltató épületek közterületi frontján kell elhelyezni. (51) Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen, ahol nincs vagy nem helyezhetı el alépítmény, a vonatkozó szakmai elıírások betartása mellett, a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten is megépíthetı. (52) Mobil távközlésre szolgáló jelentıs újabb bázisállomások vagy adótornyok közterületi elhelyezését nem tervezzük. (53) Az iparterületet is érintı mikrohullámú hírközlési lánc védıtávolsága vízszintes értelemben 5050 m, magasságilag 5,0 m, ami alól egyes területi egységek ( pl: iparterület ) felmentést kaptak. A település K-i oldalát érintı telekommunikációs védısáv szélessége 100-100 m. Gázvezeték hálózatok (54) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a vonatkozó szakági törvényerejő rendeletekben, továbbá a MSz 7048. és az MSz 7487/2-80 számú szabványokban a nyomásfokozatoktól függıen a csıvezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedıen az alábbiak szerint rögzítik: – nagyközépnyomású hálózatoknál 5,0 – 5,0 m – középnyomású hálózatoknál 4,0 – 4,0 m – gáznyomás-szabályozó berendezésnél 15,0x15,0 m-es terület (55) A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott Miniszteri; és törvényerejő rendeletekben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelezı jellegő! (56) A földgáz hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó szakági törvényerejő rendeletben, továbbá a MSz 7048. és a MSz 7487. számú szabványokban rögzített elıírásokat. (57) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487/2-80. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közmősávot az egyéb közmővezetékektıl 1,0-1,0 méteres 28
védıtávolsággal biztosítani kell. (58) Elıkerttel rendelkezı épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhetı. (59) Házi nyomáscsökkentı elıkertben és utcai homlokzaton nem helyezhetı el. (60) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény illetve szellızı berendezés csak a hátsó, vagy saját udvar felıli oldalon építhetı. A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság(MSz 7487/2-80 szerint) méretek m-ben Távközlı vezeték (védıszerkezetben)
Gázelosztó vezeték
Vízvezeték
Csatorna
Középfeszültségő kábel
-
1,5
0,7
0,7
0,7
Csatorna
1,5
-
1,0
1,0
1,0
Középfesz. kábel
0,7
1,0
-
0,5
0,5
Távközlı vezeték (védıszerkezetben)
0,7
1,0
0,5
-
0,5
Gázelosztó vezeték
0,7
1,0
0,5
0,5
-
Vezeték megnevezése
Vízvezeték
Környezetvédelem 27. § Általános elıírások (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági elıírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékő káros hatást a környezetükre. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegı tisztaságának védelme és a vízminıség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni. (2) A környezetre jelentıs hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra magasabb rendő jogszabályok alapján elızetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (20/2001. (II. 14.) sz. Korm. rendelet szerint). (3) Beépítési feltételek: Az építési telken építési területen a szabályozási elıírásoknak megfelelı építmény akkor helyezhetı el, ha - a rendeltetésszerő használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított, - a keletkezı szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott, - a használat során keletkezı hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított, - az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát. Levegıtisztaság-védelem Levegıtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek a 14/2001 (V.9) KöM-EüM-FVM egyesített rendelet szerint veendık figyelembe. Egyéb levegıtisztaság-védelmi kérdésekben a 21/2001.(II:14.) Korm. rendeletben (A levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) és a vonatkozó minisztériumi rendeletekben foglaltak alapján kell eljárni. Rácalmás területe a 4/2002. (X.7) KvVM r. alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik.
29
A község területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelıberendezésben történı égetése (kis mennyiségő háztartási papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történı ártalmatlanítása) nem engedhetı meg. Új nagylétszámú állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bőzt okozó létesítmény, lakóterülethez, üdülıterülethez 300 m-nél közelebb nem létesíthetı. Gázenergia felhasználása esetén utcafronton parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhetı. A telektulajdonosok kötelezettsége, hogy a telket az allergén hatású növényektıl (különösen a parlagfőtıl) mentesen tartsa. Zaj és rezgés elleni védelem (1) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendı zaj és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Épületekben, helyiségeken belül a rendelet 4. és 5.sz-ú mellékleteiben közölt terhelési határértékek (zaj ill. rezgés) érvényesítendık. Hulladékgazdálkodás (1) A kommunális hulladékok győjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévı önkormányzati köztisztasági rendeletben elıírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A területen keletkezı hulladékokat úgy kell győjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhetı. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a 16/2002.(IV. 10.) EüM r. alapján veendık figyelembe. (2) A község területén törmeléklerakás is csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel végezhetı. (3) A veszélyes hulladékok győjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévı magasabb szintő jogszabályban elıírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. (4) A szippantott szennyvizek leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges. Talaj (föld) védelem (1) Talajvédelmi érdekbıl a létesítmények építése során a talaj felsı humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl. a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell. (2) A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltı gyomnövényektıl (különösen a parlagfőtıl) való megóvása a tulajdonosok kötelessége. (3) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre (4) potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhetı el. (4) Trágyalé mezıgazdasági történı kiöntözése csak a talajvédelmi és a vízügyi hatósággal egyeztetve, engedélyükkel és jóváhagyásukkal történhet. (5) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyezıdésmentes anyaggal (kızet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet. Vizek védelme (1) A keletkezı szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ameddig erre nincs lehetıség, csak zárt rendszerő szennyvíztárolók létesítése engedélyezhetı. (2) Az élıvizeket terhelı szennyezı üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett - a vizeket kezelni, tisztítani kell. (3) Élıvízbe illetve közcsatorna hálózatba bocsátott szennyezıanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani a mindenkor érvényes felsıbb szintő jogszabályoknak megfelelıen. 30
(4) (5) (6)
A meglévı és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet). Az utak szilárd burkolattal történı ellátásával egy idıben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani. Szennyezıdés érzékenységi szempontból a község területe „érzékeny” besorolású. Építési övezetekben érvényes környezetterhelési határértékek 28. §
Lakóterületek A lakóterületen érvényes környezetterhelési határértékek: 1. Zaj és rezgés elleni védelem A község lakóterületének övezeteit érintıen a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtıl, építési munkától, illetve a közlekedéstıl származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák. A lakóterületek övezeteiben a zajtól védendı területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 2. sorszámmal jelzett ("Lakóterület (…kertvárosias, falusias…)") területi funkciónak megfelelıen kell figyelembe venni. Az épületek zajtól védendı helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek. Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek. 2. Levegıtisztaság-védelem a) A lakóterületek övezeteiben a légszennyezı források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/ 2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni. Üdülıterületek Az üdülıterületen érvényes környezetterhelési határértékek: 1. Zaj és rezgés elleni védelem A község üdülıterületének övezeteit érintıen a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtıl, építési munkától, illetve a közlekedéstıl származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák. A lakóterületek övezeteiben a zajtól védendı területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 1. sorszámmal jelzett ("Üdülıterület ") területi funkciónak megfelelıen kell figyelembe venni. Az épületek zajtól védendı helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek. Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek. 2. Levegıtisztaság-védelem b) A lakóterületek övezeteiben a légszennyezı források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 31
14/ 2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni. Gazdasági területek A gazdasági területen érvényes környezetterhelési határértékek: 1. Zaj és rezgés elleni védelem c) A gazdasági terület övezeteit érintıen a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtıl, építési munkától, illetve a közlekedéstıl származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák. A gazdasági területek övezeteiben a zajtól védendı területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 4. sorszámmal jelzett ("Gazdasági terület …") területi funkciónak megfelelıen kell figyelembe venni. Az épületek zajtól védendı helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében, illetve a munkahelyi helyiségekre vonatkozóan az MSZ 18151/2-1983 sz. szabványban foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek. Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek. 2. Levegıtisztaság-védelem d) A gazdasági területek övezeteiben a légszennyezı források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni. Településközpont vegyes terület A vegyes területeken érvényes környezetterhelési határértékek: 1. Zaj és rezgés elleni védelem e) A vegyes területek övezeteit érintıen a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtıl, építési munkától, illetve a közlekedéstıl származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák. A vegyes területek övezeteiben a zajtól védendı területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint a 3. sorszámmal jelzett ("…vegyes terület...") területi funkciónak megfelelıen kell figyelembe venni. Az épületek zajtól védendı helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek. Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek. 2. Levegıtisztaság-védelem f) A vegyes területek övezeteiben a légszennyezı források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni. Különleges területek 1. Zaj és rezgés elleni védelem 32
g) A különleges területek övezeteit érintıen a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtıl, építési munkától, illetve a közlekedéstıl származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák. A vegyes területek övezeteiben a zajtól védendı területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3. sz. mellékletei szerinti területi funkciónak megfelelıen az alábbiak szerint kell megállapítani: - Temetı, zöldfelületi rekreációs, szabadidıs, oktatási és mőemléki övezetek: 2. sorszámú területi funkció, - Sportolási övezetek: 4. sorszámú területi funkció Az épületek zajtól védendı helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek. Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek. 2. Levegıtisztaság-védelem h) A vegyes területek övezeteiben a légszennyezı források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni. IV. FEJEZET TELEPÜLÉSRÉSZEK SAJÁTOS ÉPÍTÉSI ELİÍRÁSAI 29. § (1)
A helyi településszerkezeti értékvédelmi terület – Ófalu - sajátos építési elıírásai (Az Ófalu helyi értékvédelmi jellel körülhatárolt területe) A rendeltetési övezetben leírt vonatkozó elıírások kiegészülnek a következı sajátos építési elıírásokkal: 1.1 A településrész országos védettségő mőemlékeit, helyi védelemre javasolt építményeit, régészeti területeit a szabályozási terv feltünteti. A helyi védelemre vonatkozóan a jelen szabályozáson túl a 20.§. (3)-(5) bekezdésében foglaltak szerint külön önkormányzati helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni 1.2 A területen található – egyházi, mőemléki, helyi védelemre javasolt – építmények, valamint a meglévı pincesor K kialakult övezeti besorolást kaptak, a területre vonatkozó építési elıírások az OTÉK építmények elhelyezésére vonatkozó általános elıírásain túl a 20.§-ban rögzített, meglévı építészeti értékek védelmét kell érvényesíteni. 1.3 A területen az egységes övezeti meghatározáson túl a speciális helyzetben lévı telkek beépítésének, épületek bıvítésének, korszerősítésének feltételei az építési szabályzat mellékletében szerepel. Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv csak meghatározott feltételekhez kötött építési-bıvítési-felújítási tevékenységet engedélyez, a részletes szabályozás szerinti feltételek teljesítése és azok hatósági ellenırzése után lehet a tevékenységet megkezdeni. A fenti területek rajzi lehatárolása és a helyrajzi számok táblázatos felsorolása a 6. és 7. számú mellékletben szerepel. 1.4 A szabályozásnak nem megfelelı állapot esetén felújítási, korszerősítési beruházásra csak a 18.§ (4) bekezdésének megfelelıen lehet építési engedélyt adni. 1.5 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven jelölve vannak. Az építési övezetekhez tartozó részben meglévı, részben megosztással vagy telekrendezéssel 33
1.6 1.7 1.8 1.9 1.10
1.11
1.12 1.13
1.14 1.15
1.16
1.17
kialakítható egyedi építési telkek min. telekmérete és min. zöldfelületi aránya és az egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 14.-15. számú mellékletében szerepelnek. Az épületek tetıhajlásszöge 36-45º között lehet. A területen az utcai homlokzatmagasság arányosítását értelmezı ábrát a 10. számú melléklet tartalmazza. A mérnökgeológiai és egyéb szempontok miatt építési tilalom alá esı telkek felsorolása a 11. számú mellékletben szerepel. A mérnökgeológiai szempontok miatt építési korlátozás alá esı telkek felsorolása a 12. számú mellékletben szerepel. Azon telkek esetében, melyek a jelenlegi szabályozási terv szerint nem esnek építési tilalom alá, de a tulajdoni lapjukon az építési tilalom (a régebben érvényes építési tilalom szerinti) bejegyzés még szerepel a tilalom törlését az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet kezdeményezni: - a telek szennyvízelvezetésének, csatornázásának kiépítése megtörtént, - a terület felszíni vízelvezetésének megoldása, az építési teleken belüli felszíni vízelvezetés korszerősítése megtörtént, - a telek környékének szivárgó rendszere kiépült, - a telek környékének partvédı mőve kiépült. A teljes építési területen (építési tilalom és építési korlátozás alá esı területek kivételével) közvetlen feltárásokon alapuló, részletes szakvélemény betartásával lehet építési vagy bıvítési munkálatokat végezni, kismagasságú, kisterheléső épületekkel. Új építést lehetıleg az elbontott régi épület helyére kell telepíteni, figyelembe véve a szabályozási tervet. A területen lévı ezen telkek beépítési feltételei a következık: - közvetlen feltáráson alapuló földtani v. talajmechanikai szakvélemény, - legfeljebb kétszintes (fszt. + tetıtér) épület magasság és kismértékő fajlagos terhelés, - a telkek felszíni vízelvezetésének gondos megoldása, - a telek növényzettel való telepítése, a meglévı ásott kutak locsolásra történı hasznosításra a talajvízszint csökkentés érdekében. A területen új állattartó épület nem építhetı. Az Ófalu beültetési kötelezettséggel jelölt területrészein az alábbi elıírások érvényesek a növénytelepítésre vonatkozóan: - ültetési kötelezettség általában 16m2-ként egy lombos fa, - a partfal vonalában haladó ültetési kötelezettség 100m2-ként egy lombos fa, - a magaspart koronavonalát követı cserjetelepítésre (alacsony, jól terjedı cserjékbıl álló) kijelölt 5m széles sáv, - a partfal közelében jelölt, csúszásveszélyes területen meglévı ill. tervezett sőrő fás növényzet, talajvédı erdı. A dunai partvédmő rézsője nem fásítható. Közterületen és magánterületen egyedi tájértékként, a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján, helyi egyedi védelem alá tartoznak a területen lévı, 5. számú mellékletben felsorolt fák, zöldterületek. A védelem alá tartozó fákat nem szabad kivágni, károsítani. Kivágásukra, jelentısebb csonkításukra csak rendkívül indokolt esetben, közvetlen balesetveszély elhárítása érdekében, szakvélemény alapján kerülhet sor A terület út- és közterület-hálózata kialakultnak és védendı településszerkezeti elemnek tekinthetı. Ezért a szabályozási szélességek – a szabályozási terven jelölt korrekciók kivételével – kialakult (kottázás nélküli) mértékeket rögzítenek. 34
1.18 A terület út- és közterület-hálózata győjtıút rendeltetéső lakóutakból és a néhány telek megközelítésére szolgáló ún. lakóközökbıl áll. Győjtıút rendeltetéső lakóutcák: Kossuth Lajos utca Bajcsy Zs. utca Deák tér Somogyi Béla u. Szabadság tér Kiss E. utca (Szabadság tértıl a hídig) A győjtıút rendeltetéső lakóutaknál a szükséges minimális szabályozási szélességkorrekciókat a szabályozási terv tartalmazza. Egyébként kialakult szélességek a mértékadóak. Lakóutak szabályozási elvei: a) Meglévı lakóutaknál kialakult szabályozás megtartandó, a terv alátámasztó munkarészében kiadott mintakeresztszelvények ajánlásait az utak kialakításánál figyelembe kell venni. b) A lakóutaknál néhány útszőkületnél a szükséges szabályozási szélességkorrekciókat a szabályozási terv tartalmazza. c) A lakóutcáknál a 8,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélesség esetén vegyeshasználatú minısítés és további korlátozás szükséges, külön forgalmi úttervek alapján. Lakóközök szabályozási elvei: a) A meglévı lakóközök néhány ház megközelítésére és a lakóutak összekötésére szolgálnak. Szabályozási szélességnél kialakult. b) A lakóközöknél a 6,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélesség esetén vegyeshasználatú minısítés és további korlátozás szükséges, külön forgalmi úttervek alapján. Parkolás: a) Az utakon a gépkocsi – várakozás – megállás – külön forgalomtechnikai szabályozását úgy kell megoldani, hogy az a forgalmat ne akadályozza /útszőkületek/. A javasolt útszakaszokat a szabályozási terv tartalmazza. Gyalogos közlekedés: A településrész egész területén 30 km/h sebességkorlátozás szükséges. Az alátámasztó munkarészben szereplı mintakeresztszelvények szerint külön gyalogosforgalmi járdák, illetve a keskenyebb utaknál és lakóközöknél vegyeshasználatú gépjármő-utak, burkolt- felületek alakítandók ki. A sebességkorlátozáson túl ezeken a felületeken a gyalogosok elınye biztosítandó. 1.19 Mind a meglévı épületek korszerősítése, bıvítése, felújítása, mind az új épületek létesítése esetén meg kell oldani a telek felszíni vízelvezetését, a tetıvizeket és a burkolt felületekrıl lefolyó vizeket az utcai vízelvezetı árokba (csatornába) kell juttatni. 1.20 A talaj, a felszíni és felszín alatti vízkészlet védelme érdekében, a terület földtani állapotára való tekintettel a felhagyott kutakba, csapadékcsatornákba, árkokba történı szennyvíz bevezetés szigorúan tilos. 1.21 A Duna-part fenti terv alapján történı rendezése, a kiépült szivárgó-rendszerek, figyelıkutak, egyéb mőtárgyak folyamatos karbantartása-üzemeltetése, az Önkormányzat feladatát képezi. A monitoring rendszer folyamatos mőködtetése fontos feladat. 1.22 Építési engedély csak a talajvíz-figyelı monitoring rendszer regisztrálásának megléte után adható ki a területen. 35
1.23 Az ingatlanokat a szennyvíz közmő gerincvezeték megépítést követıen max. 1 éven belül rá kell kötni a vezetékre 1.24 A területre számított biológiai aktivitásérték pótlásáról – a számítások szerinti kijelölt területen – az Önkormányzatnak gondoskodni kell. (2)
Martinász utca és környéke lakóterület sajátos építési elıírásai (Martinász utcai teleksor keleti telekhatára – 1789, 1791, 1810, 1848, 1851 hrsz-ú telkek déli telekhatára – Tulipán utca – Gárdonyi Géza utca által határolt tömb) 2.1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 14.-15. számú mellékletében szerepelnek. 2.2 A lakóterület telkeinek beépítettsége max. 30%, az egyéb burkolt felületek max. 20%-ot foglalhatnak el, a min. kialakítandó zöldfelület 50%. 2.3 Az épületek tetıhajlásszögét az általános elıírások (16.§) és a 12. számú melléklet tartalmazza. 2.4 Az elıkertek mérete a szabályozási terven jelölt érték, mely 5-20m-ig változhat. 2.5 A lakóterület kialakítása elıtt a tervezett drain-rendszert ki kell építeni. 2.6 A telkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy azok beépítetlen területének minden 100 m2 –re legalább egy lombos fa kerüljön. 2.7 A meglévı növényállományt védeni kell. 2.8 A terület út- és közúthálózata győjtıutakból, kiszolgáló utakból és ún. lakóútból áll. Győjtıutak Vasvirág utca Rózsa utca Lakóút szabályozási elvei: a) A lakóút néhány ház megközelítésére szolgál. b) A lakóútnál a vegyeshasználatú minısítés szükséges. 2.9 A zöldterületek kiszolgálására – a normatívák szerint – parkolókat el kell helyezni. 2.10 Gyalogos közlekedés: A mintakeresztszelvények szerint a kialakítható, külön gyalogosforgalmi járdák, illetve a keskenyebb utaknál és lakóközöknél vegyeshasználatú burkolt- felületet alakítandók. Ezeken a felületeken a gyalogosok elınye biztosítandó.
(3)
Zrínyi utca – Révai utca környéke lakóterület sajátos építési elıírásai (Zrínyi utca – Katona József utca – a Népfront utca északi tekesorának telekhatára – Révai utca által határolt terület) 3.1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 3.2 Az elıkert szélessége min. 5,0m, max. 15,0m lehet. 3.3 Az épületek tetıhajlásszögét a 12. számú melléklet tartalmazza. 3.4 A telkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy azok beépítetlen területének minden 100 m2 –re legalább egy lombos fa kerüljön. 3.5 Az 1927-40 hrsz.-ú telkek esetében a keletei, utcára nézı telekhatáron utcafásítást pótló fasor ültetendı azonos fajú fákból, a tervjóváhagyást követı 2 éven belül. 3.6 A horgásztó (1445/1 hrsz.) partvonalának legalább felén nádast kell telepíteni. 36
3.7
A közlekedési területen keletkezı zajhatások csökkentése és a közlekedésbiztonság érdekében a terület belsı úthálózatánál a sebesség felsı határa 30 km/ ó. 3.8 A terület út- és közterület-hálózata győjtıútból, lakóútból és ún. lakóközbıl áll. Győjtıutak: Révai utca Zrínyi utca Lakóút szabályozási elvei: a) lakóútnál a kialakult szabályozás megtartandó, a terv mellékleteként kiadott mintakeresztszelvények ajánlásait az utak kialakításánál figyelembe kell venni. b) A lakóútnál a horgász tó melletti útszőkületnél a szükséges szabályozási szélességkorrekciókat a szabályozási terv tartalmazza. Lakóköz szabályozási elvei: a) A lakóköz néhány ház megközelítésére és a lakóutak összekötésére szolgál. b) A lakóköznél a vegyeshasználatú minısítés szükséges. Gyalogos közlekedés Az alátámasztó munkarészben szereplı mintakeresztszelvények szerint külön gyalogosforgalmi járdák, illetve a keskenyebb utaknál és lakóközöknél vegyeshasználatú burkolt – felületek alakítandók ki. A belsı területeken a sebességkorlátozáson túl ezeken a felületeken a gyalogosok elınye biztosítandó.
(4)
Kulcsi úti lakóterület sajátos építési elıírásai (A Kulcsi út – Dr. Sárközi Ferenc utca – Pacsirta utca – 0473/13 hrsz-ú külterületi szántó által határolt terület 4.1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 4.2 Az övezetben melléképületek nem helyezhetık el, a gépkocsitárolót az épülettel egy tömegben kell kialakítani. 4.3 A lakóterület telkeinek beépítettsége max. 30%, az egyéb burkolt felületek max. 30%-ot foglalhatnak el, a min. kialakítandó zöldfelület 40%. 4.4 Az elıkert szélessége min. 5,0m, max. 15,0m lehet. 4.5 Az épületek tetıhajlásszögét a 12.számú melléklet tartalmazza. 4.6 A terület út- és közterület-hálózata győjtıutakból, kiszolgáló utakból és ún. lakóútból áll. a) Győjtıutak: Dr. Sárközi Ferenc utca, Pacsirta utca b) Kiszolgáló út: hrsz: 2023, 2018 c) Közút: 51122 Kulcsi bekötıút 4.7 Az 51122. jelő közút tengelyére merıleges kiosztású ingatlanokat a közúttal párhuzamos szervizútról kell megközelíteni.
(5)
Gárdonyi G. út melletti terület sajátos építési elıírásai (Gárdonyi Géza út – 1104 hrsz.-ú út – délrıl bel- és külterületi földek –6. sz. fıút által határolt terület) 5.1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 37
5.2 5.3
5.4 5.5
5.6 5.7 5.8 5.9 5.10 5.11 5.12
A falusias lakóövezetben melléképítmények az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont a),b),c),e),f),h) szerint helyezhetık el. A különleges területen sport, szabadidı célú állattartás, lovarda, istálló építmények elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi-szolgáltató létesítmények a többi épülettel szerves összefüggésben alakíthatók ki. A különleges övezetben melléképítmények az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont a),b),c),e),f),h) szerint helyezhetık el. Az elıkert mérete 5m, vagy a szabályozási terv szerint - a lovassport területén – min. 3m, - a nagy telek esetében min. 20,0m, max. 40,0m. Az épületek tetıhajlásszögét a 12. számú melléklet tartalmazza. A telkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy azok beépítetlen területének minden 100 m2 –re legalább egy lombos fa kerüljön. A lakóterületek telkein 20%-os beépítettségnél a min. zöldfelületi arány 50%. A lakóterületek telkein 5%-os beépítettségnél a min. zöldfelületi arány 80%. A különleges (sport intézményi) területen a minimálisan kialakítandó zöldfelület 40 %. A területen pince létesítése csak elızetes szakvélemény alapján, talajvizet kizáró szigetelés megvalósításával engedélyezhetı. A terület út- és közterület-hálózata győjtıutakból, kiszolgáló utakból és ún. lakóútból áll. a) Győjtıutak: Gárdonyi Géza út b) Kiszolgáló út: Vasvirág utca, hrsz: 1104 út
(6)
Tulipán u. - Jázmin u. - Gárdonyi G. út közötti terület sajátos építési elıírásai (Tulipán utca – Jázmin utca – Gárdonyi G. utca – Nyárfa sor déli oldal telkei által határolt terület) 6.1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 6.2 Az övezetben melléképítmények az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont a),b),c),e),f),h) szerint helyezhetık el. 6.3 A lakóterület telkeinek beépítettsége max. 30%, az egyéb burkolt felületek max. 30%-ot foglalhatnak el, a min. kialakítandó zöldfelület 40%. 6.4 Az elıkert szélessége min. 5,0m, max. 10,0m lehet. 6.5 Az épületek tetıhajlásszögét a 12.számú melléklet tartalmazza. 6.6 A meglévı növényállományt meg kell tartani. 6.7 A terület út- és közterület-hálózata győjtıutakból, kiszolgáló utakból, és ún. lakóútból áll. a) Győjtıutak: Gárdonyi Géza út b) Kiszolgáló út: Jázmin utca, Tulipán utca c) Lakóút: Tömbfeltáró zsákutca
(7)
Dunapart - 227/4 és 226 hrsz. út közötti terület sajátos építési elıírásai (Az Esze Tamás köz – Kiss Ernı utcai telekvégek – 226 hrsz.-ú út – Duna által határolt terület) 7.1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 7.2 A különleges övezeti besorolású terület szabadidı, sport, szolgáltató-kereskedelmivendéglátó funkciók elhelyezésére szolgál. 38
7.3 7.4
7.5
7.6
7.7 7.8 7.9 7.10 7.11 7.12 7.13 7.14
7.15 7.16
7.17
7.18 (8)
Az övezetben melléképítmények az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont a),c),e) szerint helyezhetık el. A területen elhelyezhetı épületek földszinti padlóvonala a mértékadó árvízszint fölött, 99,30-99,60 mBf között kell legyen. Az épületek max. 1,5m feltöltésre épülhetnek, amely nem lehet szigetszerő kialakítású. Lábakon álló kialakítás nem megengedett. Az építménymagasság a feltöltés koronaszintjétıl számított érték. Az épületek elhelyezéséhez geodéziai helyszínrajz szükséges, a Balti feletti magasság megjelölésével, valamint terep hossz-szelvény metszettel kell igazolni az épület és a feltöltés alaprajzi és magassági elhelyezését. Az alépítmény padlószintje min. 30 cm-rel magasabban kell legyen a rendezett tereptıl, gondoskodni kell arról, hogy az esetlegesen víz alá kerülı részbıl a víz természetes módon távozzon. Az alépítmény állékonyságáról és szerkezetérıl statikai tervet és számítást kell készíteni. Terepszint alatt pince nem építhetı. Az elıkert szélessége min. 5,0m, max. 25,0m lehet. Az épületek tetıhajlásszöge 40-45° között lehet. A lakóterület telkein a minimálisan kialakítandó zöldfelület aránya 70 %. A telkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy azok beépítetlen területének minden 100 m2 –re legalább egy lombos fa kerüljön A telkek Dunapart felıli oldalán 20 m széles sávban ligetes jellegő fásítást kell telepíteni ill. fenntartani. Az övezetekre elıírt legkisebb zöldfelületei arány számításánál növényzettel fedett területeként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú vetülete vehetı a számításba. A zöldfelületei fedettség számításánál a 17.§ (2) bek. 2.3 pontja szerint figyelembe kell venni, hogy nem termett talajon (tetıkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, mekkora a tetıszerkezeten a talajfedés vastagsága. Épület létesítése csak a mértékadó árvízszint feletti földszinti padlóvonal építésével engedélyezhetı. A gyalogos úttól délre esı terület telkeinek kiszolgálására közforgalom elıl elzárt magánút létesíthetı a szabályozási terven jelölt helyen. A szükség szerint kialakuló magánút számára telket kell alakítani, melynek szélessége min. 10m. A környezı terület út- és közterület-hálózata győjtıutakból, kiszolgáló utakból, és ún. lakóútból áll. a) Győjtıutak : hrsz: 227/4 Dunaparti út b) Kiszolgáló út: hrsz: 226 c) Lakóút: hrsz: 227/10 Gyalogos közlekedés: A mintakeresztszelvénye szerint külön gyalogosforgalmi járdák alakítandók ki.
Révai utca északi oldalának sajátos építési elıírásai (A Révai utca északi oldala – 1555 hrsz-ú lakótelek – a 0373/30, 0373/49 hrsz-ú külterületi földrészletek által határolt terület valamint a 2076 hrsz.-ú telek) 8.1 Falusias lakóterületen lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshelyül szolgáló épület és kézmőipari építmény helyezhetı el. 8.2 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 39
8.3
Azon a területeken, ahol a felszínen belvíz megjelenésével lehet számolni, ott a telek csak vízrendezés után építhetı be. 8.4 Pincét építeni nem lehet. Azokon a területeken, ahol a várható útkorona és a beépítési vonal között 1m-nél nagyobb szintkülönbség van, szuterén építése megengedett. 8.5 Az elıkert mérete 5,0m és 10,0m között lehet. 8.6 Az épületek tetıhajlásszögét a 12. számú melléklet tartalmazza. 8.7 A lakótelkeken a minimális zöldfelületi arány 40 %. 8.8 A Révai u. mindkét oldalán utcafásítást kell telepíteni, kertészeti terv alapján, egységes megjelenéssel, a terv jóváhagyását követı két éven belül. 8.9 A meglévı fás növényállomány megtartandó. 8.10 A közlekedési területen keletkezı zajhatások csökkentése érdekében a Révai utcában a sebesség felsı határa 30 km/h-ban korlátozandó. 8.11 A Révai utca győjtı út minısítéső, minimális szélessége 22 m, illetve a szabályozási terv szerint változó mérető. 8.12 A vízelvezetı ároktól 10-10m-re esı sávban építményt elhelyezni nem lehet. (9)
Jankovich-kúria és környéke sajátos építési elıírásai (A 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202/1, 202/2 és a 640/6 hrsz-ú telkek területére) 9.1 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 9.2 Az épületek tetıhajlásszögét a 12. számú melléklet tartalmazza. 9.3 A területen az épületek színezésénél a fehér és a természetes színek használata kötelezı, nem lehet alkalmazni kék, lila, hideg zöld és citromsárga színeket. 9.4 A területen állattartó épület nem létesíthetı, kivéve öko- és lovas idegenforgalmi funkció esetén. 9.5 A szabályozási terven jelölt, kötelezıen beültetendı területsávon a háromszintes növényállomány telepítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. Az építési telek további nem beépített és nem burkolt területének minden megkezdett 100m2-re után egy nagy lombkoronájú lombos fa telepítendı. 9.6 A terven megtartandónak jelölt növényzet (fák, cserjék) kivágása csak kertészeti szakvélemény és a települési fıépítész hozzájárulása alapján engedélyezhetı. 9.7 Az „ültetési kötelezettséggel” jelölt részeken 16m2/1fa sőrőségő, háromszintes növényállományt kell kialakítani és fenntartani. 9.8 Az övezetekre elıírt legkisebb zöldfelületei arány számításánál növényzettel fedett területeként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú vetülete vehetı a számításba. A zöldfelületei fedettség számításánál a 17.§ (2) bek. 2.3 pontja szerint figyelembe kell venni, hogy nem termett talajon (tetıkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, mekkora a tetıszerkezeten a talajfedés vastagsága. 9.9 Az elıkertek mérete 5m, vagy a szabályozási terv szerint változhat. 9.10 A területen az épületek utcai homlokzatán szabadon semmilyen vezeték nem vezethetı, csak falba süllyesztve és elvakolva. Falusias lakóterületen 9.11 A területen telkenként egy, egylakásos lakóépület (amely magába foglalja a szükséges kiegészítı funkciókat is), valamint az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. a),c),e),h),g),j) pontjai szerinti melléképítmények helyezhetık el. 40
9.12 Épületekre használatbavételi engedély csak az ültetési kötelezettség teljesítése és a zöldfelületek elıírt kialakítása után adható. 9.13 A területen új építés feltétele a szabályozási terv szerinti új utak kialakítása, valamint a közmővek teljes kiépítése. 9.14 Az új, kialakuló területekre telekalakítási tervet kell készíteni. 9.15 A területen állattartó épületet építeni nem lehet. Településközpont vegyes terület A Jankovich kúria területe 9.16 A Jankovich kúria mőemléki védettség alatt álló terület. 9.17 A Jankovich kúria telke az eredeti telekállapot szerint lehatárolandó. 9.18 A területen elhelyezhetı: oktatási épület, szálláshely szolgáltató épület, kulturális épület, igazgatási épület, egészségügyi-szociális épület, sportépítmény és az OTÉK 31.§ (2) bekezdésben elıírtak figyelembe vételével lakóépület építhetı. 9.19 A területen az eredeti állapotnak megfelelı telekalakítás és bármely építési, bontási (korszerősítési, felújítási, átalakítási, kertépítési, stb.) az épületeket és a területet érintı munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye és útmutatása szerint végezhetı. 9.20 A kúria területén további telekalakítás nem engedélyezhetı. 9.21 Az elıírásokban K-val jelölt adatokat (az elhelyezhetı új építmények magasságát, az elı-, oldal- és hátsókertek nagyságát, valamint a terepszint alatti beépítések lehetıségét és módját) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozhatja meg egyedi eljárás keretében. 9.22 A kúriához tartozó kert rekonstrukciója csak kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terv alapján történhet. A kúria kertjének területén további épület nem helyezhetı el, egyéb építmény is csak kertépítészeti kiviteli terv alapján. 9.23 A szabályozási terven jelölt kötelezıen beültetendı területsávokat ütemezetten is meg lehet valósítani. 9.24 A kúria parkjának védelme érdekében a szükséges parkolószám max. 50%-át kell a telken belül elhelyezni, a többi parkolóhely közterületen biztosítandó az új útépítésekkel egyidıben. A 202/1hrsz plébánia és a 194/24hrsz-ú telek területe 9.25 A meglévı telkek tovább nem oszthatók. 9.26 A szabályozási terven ültetési kötelezettséggel jelölt háromszintes növényállomány telepítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. 9.27 Új építmény kialakításánál a meglévı épülethez (tömeg, tetızet, homlokzatformálás, anyaghasználat) alkalmazkodni kell. A Jankovich kúria és a volt magtár közötti terület 9.28 A területen elhelyezhetı lakóépület, kereskedelemi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület. 9.29 A területre telekalakítási tervet kell készíteni. 9.30 A területen állattartó épületet építeni nem lehet. 9.31 Az építési övezetben új építés feltétele a szabályozási terven jelölt új út kialakítása, valamint a közmővek teljes kiépítése. 9.32 A elektromos vezetékeket közterületre kell áthelyezni. A megtartandó volt magtár épület és hozzá tartozó telek területe 9.33 A területen elsısorban szálláshely szolgáltatás (pl. panzió, lovas-panzió) alakítható ki. 41
9.34 A meglévı telek tovább nem osztható, a szabályozási terven jelölt közterület alakítás kivételével. 9.35 A területen állattartó épület csak a lovas-panzió kiszolgáló épületeként építhetı. 9.36 A szabályozási terven ültetési kötelezettséggel jelölt háromszintes növényállomány telepítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. Különleges terület 9.37 A területen elhelyezhetı sportépítmény, szálláshely szolgáltató épület, termálfürdı, rekreáció, kemping, kereskedelmi és vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, a tulajdonos, a használó és a személyzet céljára szolgáló lakás, valamint közmő létesítmény. 9.37 Az épületeket égetett cserépanyagú magas tetıvel lehet kialakítani. 9.38 A szabályozási terven jelölt árvízszint alatti terület nem építhetı be, azon bármilyen létesítmény csak a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet hozzájárulásával létesíthetı. Közlekedési területek 9.39 Közúti közlekedési területek szabályozása Út KÖu
Meglévı lakó- és kiszolgáló utak Új lakó és kiszolgáló utak
KÖu
Meglévı gyalogos utak Új gyalogos utak
Kategória Jelenleg Távlatban
Közlekedési terület szélessége
B. VI. d. B B. VI. d. B
meglévı (6-12 m) 12 m
K. IX.
K. IX.
meglévı (4-10 m) 6m
9.40 A közúti közlekedési területen az OTÉK 26 § (1) bekezdése, és a (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetık el. Az elhelyezhetı építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 1 %- át, építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. 9.41 Az utak mellett fedett vagy nyílt árkokkal kell gondoskodni a felszíni vizek eróziómentes győjtésérıl és elvezetésérıl. 9.42 Az utak melletti, szabályozási terven jelölt fasorokat az útépítéssel együtt kell kialakítani. (10) A 6 sz. fıút, dunaújvárosi közigazgatási határ, 059/2 út, Venyimi út által határolt iparterület sajátos építési elıírásai 10.1 A területen telket alakítani csak az e területen jelentkezı, 60 ha-t meghaladó mértékő telekalakítási igény ismeretében lehet. 10.2 Építési telek alakítása során közmő számára új szolgalmi jog nem létesíthetı. 10.3 A területen nyúlványos telek nem alakítható. 10.4 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 10.5 A területen az építménymagasság max. 18,0m. Pontszerő építmények (magasraktár, torony, siló, stb.) építhetık a telekterület max. 5%-án. 10.6 Vagy Paks mikrohullámú adósáv 100m-es sávjában (50-50 m) a mindenkor elıírt magassági korlátozást figyelembe kell venni. 10.7 A területen lapostetıs és magastetıs épületek egyaránt elhelyezhetık.
42
10.8
10.9
10.10 10.11
10.12
10.13 10.14
10.15
10.16
10.17
10.18
10.19
10.20
Az elıkert min. 10m. Oldalkert szélessége, valamint a hátsókert mélysége nem lehet kisebb az övezetre elıírt (max. megengedett) legnagyobb építménymagasság értékének felénél, vagy az oldalkertre nézı homlokzatmagasság felénél. Minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni. Az oldalkert és hátsókert sávjában a telekhatárnál csatlakozó meglévı terepszint és a teleken tervezett terepszint közötti legnagyobb eltérés max. 1,0m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül rézsővel max. 1,5m, támfallal max. 2,0m lehet. Az elıkert elıírt mélységén belül portaépület és csatlakozó létesítményei elhelyezhetık, amennyiben azok az utcai kerítéssel egy építészeti egységet alkotnak. Az utcai kerítést a környezetbe illesztés általános szabályai szerint kell kialakítani, de a kerítés magassága legfeljebb 2,0m lehet, az áttörtség mértéke min. 30%. Tömör kerítés nem építhetı. Az épületek kialakításánál a homlokzati és tetıfedı anyagok kiválasztásánál törekedni kell a természetes anyagok és természetes ún. fölpát színek használatára. Rikító, telített, természetbe nem illeszkedı színek nem alkalmazhatók. A területen kialakítandó építési telkeken az elıírt min. 30 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani. A 6. sz. út mellett kialakuló építési telkek 6. sz. út felöli telekhatárától mért 30 m széles területén – környezetvédelmi, településkép védelmi, környezetalakítási célú – telken belüli kötelezı háromszintes növénytelepítést, védıfásítást kell kialakítani a 23. § (1) pont szerinti ültetési sőrőséggel. A kötelezı védıfásítások a 30% zöldfelületi arányba beszámítható. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. A telkeken az uralkodó szélirány felıli – a mezıgazdasági területek határán - telekhatár mentén min. 10m széles háromszintes növényállomány telepítése kötelezı, mely csak a kapubehajtó céljából szakítható meg. Minden egyéb telekhatár mentén (telkenként) egy sor háromszintes növényzet, védıfasor telepítendı. A kötelezı védıfásítások a 30% zöldfelületi arányba beszámítható. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. A területen kialakuló építési telkeken építeni csak a konkrét építményre vonatkozó talajmechanikai szakvéleménnyel lehet, az engedélyezési dokumentációt látványtervvel és kertépítészeti tervvel kell benyújtani. A területen a szabályozási tervlapon jelölt kötelezıen kialakítandó utakon túl telekalakítással további közforgalom számára megnyitott magánutak hozhatók létre min. 14m szélességben, a kamionok kanyarodását biztosító paraméterekkel. Amennyiben a közforgalom számára megnyitott magánút kialakítása zsákszerő (max. 100m úthosszúságig), akkor az út végében min. 24x24m terület biztosítandó végforduló számára Közforgalom számára megnyitott magánutat – a max. 100m hosszú végfordulóval kialakított zsákutca kivételével - csak közterülettıl-közterületi csatlakozásig, egy szakaszban, a magánútról nyíló telkekkel egy ütemben telekalakítási terv keretében lehet kialakítani. A terület közforgalom számára megnyitott magánúttal érintett építési telekre akkor adható be építési engedély kérelem, ha a tömbfeltáró magánút telkének önálló helyrajzi számú, magánút megnevezéső kialakítása és földhivatali bejegyzése megtörtént. A Névtelen árokban lefolyó felszíni vizek elvezetésérıl az építési telek tulajdonosának kell gondoskodni, a részvízgyőjtı terület nagyságának megfelelı keresztmetszető és lejtésviszonyú árokkal.
43
10.21 Az 1 ha-t meghaladó ipari-gazdasági területen belsı felszíni vízelvezetı hálózatot meg kell tervezni, megépítése a használatbavételi engedély feltétele. 10.22 Tehergépjármő parkolók, vagy 20-nál több személygépjármő parkoló csapadékvizét hordalék- és olajfogó mőtárgyon keresztül kell a csapadékvíz elvezetı hálózatba vezetni. Gyephézagos burkolatú parkoló csak 20-nál kevesebb befogadóképességő személygépjármő esetén építhetı. 10.23 A villamosenergia-ellátás és a távközlés hálózatait úgy kell kialakítani, hogy a 0,4 kVos hálózat, a közvilágítás és a távközlés vezetékei közös, egyoldali oszlopsorra kerüljenek. 10.24 A szabályozott területen az NA 600-as vízvezeték és az NA 300 a. nagyközép-nyomású (6 bar) gázvezeték a szabályozási terven jelölt út nyomvonalán kiváltásra kerül. 10.25 Az NA 600-as ac.ny. regionális ivóvízvezeték 10,0-10,0 m-es védıtávolságán belül, valamint az NA 300 a. nagyközépnyomású (6 bar) gázvezeték 5,0-5,0 m-es védısávján belül tilos: a) épület és építmény elhelyezése, b) mély gyökérzónás növényzet ültetése, c) szerves, ill. hígtrágyás talajjavítás, d) ipari , kommunális hulladék lerakása, e) szennyvíz szikkasztás, f) vegyszerezés. 10.26 A szabályozott területen keresztülhaladó 20 kV-os szabadvezeték kiváltandó, építési telek felett nem vezethetı. (11) A 6. sz. fıút, Venyimi út, regionális közmővezetékek és a 080/15 és 082/1 (vasútállomáshoz vezetı út) által határolt terület sajátos elıírásai 11.1 A területen az irányadó telekhatárok és az irányadó telekhatárral kialakítandó - nem kötelezı - magánutak módosítása csak az érintett, összefüggı területegységre, egész tömbre kiterjedı, már meglévı telkeket is feltüntetı, telekalakítási terv szerint lehet. Építési telek alakítása során közmő számára új szolgalmi jog nem létesíthetı. 11.2 A területen nyúlványos telek nem alakítható. 11.3 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 11.4 A területen lapos tetıs és magas tetıs épületek egyaránt elhelyezhetık. 11.5 Az elıkert min. 6m. Oldalkert szélessége, valamint a hátsókert mélysége nem lehet kisebb az övezetre elıírt (max. megengedett) legnagyobb építménymagasság értékének felénél, vagy az oldalkertre nézı homlokzatmagasság felénél. Minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni. 11.6 Az oldalkert és hátsókert sávjában a telekhatárnál csatlakozó meglévı terepszint és a teleken tervezett terepszint közötti legnagyobb eltérés max. 1,0m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül rézsővel max. 1,5m, támfallal max. 2,0m lehet. 11.7 Az elıkert elıírt mélységén belül portaépület és csatlakozó létesítményei elhelyezhetık, amennyiben azok az utcai kerítéssel egy építészeti egységet alkotnak. 11.8 Az utcai kerítést a környezetbe illesztés általános szabályai szerint kell kialakítani, de a kerítés magassága legfeljebb 2,0m lehet, az áttörtség mértéke min. 30%, tömör kerítés nem építhetı. 11.9 A területen kialakítandó építési telkeken az elıírt min. 30 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani. 44
11.10 A 6. sz. út mellett kialakuló építési telkek 6. sz. út felöli telekhatárától mért 30 m széles sávban – környezetvédelmi, településkép védelmi, környezetalakítási célú – telken belüli kötelezı háromszintes növénytelepítést, védıfásítást kell kialakítani a 23. § 1) pont szerint. Minden egyéb telekhatár mentén (telkenként) egy sor háromszintes növényzet, védıfasor telepítendı. A kötelezı védıfásítások a 30% zöldfelületi arányba beszámítható. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. 11.11 A telkeken az uralkodó szélirány felıli telekhatár mentén min. 10m széles háromszintes növényállomány telepítése kötelezı, mely csak a kapubehajtó céljából szakítható meg. A kötelezı védıfásítások a 30% zöldfelületi arányba beszámítható. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. 11.12 A területen kialakuló építési telkeken építeni csak a konkrét építményre vonatkozó talajmechanikai szakvéleménnyel, valamint tereprendezési és felszíni vízrendezési tervekkel kiegészített építési engedélyezési tervdokumentáció alapján lehet. 11.13 A területen a szabályozási tervlapon jelölt kötelezıen kialakítandó utakon túl telekalakítással további közforgalom számára megnyitott magánutak hozhatók létre min. 14m szélességben, a kamionok kanyarodását biztosító paraméterekkel. Amennyiben a magánút kialakítása zsákszerő (max. 100m úthosszúságig), akkor az út végében min. 24x24m terület biztosítandó végforduló számára. 11.14 A közforgalom számára megnyitott magánutat – a max. 100m hosszú végfordulóval kialakított zsákutca kivételével - csak közterülettıl-közterületi csatlakozásig, egy szakaszban, a magánútról nyíló telkekkel egy ütemben telekalakítási terv keretében lehet kialakítani. 11.15 A terület magánúttal érintett területrészre akkor adható építési engedély, ha a tömbfeltáró magánút telkének önálló helyrajzi számú, magánút megnevezéső kialakítása és földhivatali bejegyzése megtörtént. (12) A 6. sz. fıút, a 080/15 és 082/1 (vasútállomáshoz vezetı út), a MÁV terület és a 0369/3 védıerdı által határolt terület sajátos elıírásai 12.1 Építési telek alakítása során közmő számára új szolgalmi jog nem létesíthetı. 12.2 A területen nyúlványos telek nem alakítható. 12.3 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. A Gksz-3 építési övezetben - a 6. számú fıút felöli telekhatártól mért 30,0m távolságon túl - az építménymagasság 6,0-10,0 m lehet. 12.4 A terület hangsúlyos „település bejárati” fekvése miatt építési engedélyt kiadni - egy fıépület esetében is - csak az Építészeti Mőszaki Tervtanács véleményével benyújtott, látványtervvel és kertépítészeti tervvel kiegészített építési engedély alapján lehet. A tervben az OTÉK 50.§ (2) bekezdésben foglaltakat fokozottan figyelembe kell venni, különös tekintettel a környezetbeilleszkedési, a beépítési, építészeti (tömegkialakítás, tetıfedés, színhasználat), településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi és mőszaki szempontokra. 12.5 A területen lapos tetıs épületek nem helyezhetık el, a magas tetı hajlásszöge 15-45º közötti lehet. 12.6 Az elıkert min. 5m. Oldalkert szélessége, valamint a hátsókert mélysége nem lehet kisebb az övezetre elıírt (max. megengedett) legnagyobb építménymagasság értékének felénél, vagy az oldalkertre nézı homlokzatmagasság felénél. Minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni.
45
12.7
12.8 12.9
12.10 12.11
12.12
12.13
Az oldalkert és hátsókert sávjában a telekhatárnál csatlakozó meglévı terepszint és a teleken tervezett terepszint közötti legnagyobb eltérés max. 1,0m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül rézsővel max. 1,5m, támfallal max. 2,0m lehet. Az elıkert elıírt mélységén belül portaépület és csatlakozó létesítményei elhelyezhetık, amennyiben azok az utcai kerítéssel egy építészeti egységet alkotnak. Az utcai kerítést a környezetbe illesztés általános szabályai szerint kell kialakítani, de a kerítés magassága legfeljebb 2,0m lehet, az áttörtség mértéke min. 30%, kivéve a zajvédı falat, melyet növényzettel kell befuttatni, vagy sövénysorral takarni kell. A területen kialakítandó építési telkeken az elıírt min. 30 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani. A 6. sz. út mellett meglévı és kialakuló építési telkek 6. sz. út felöli telekhatárán a szabályozási terv szerinti 5-10m-es telken belüli kötelezı háromszintes fásítás a 23.§ (1) pont szerinti telepítéssel, vagy a szabályozási terven jelölt, telken belüli fasor létesítése a használatbavételi engedély feltétele. A területen a szabályozási tervlapon jelölt kötelezıen kialakítandó utakon túl telekalakítással további magánutak hozhatók létre min. 14m szélességben, a kamionok kanyarodását biztosító paraméterekkel. Amennyiben a magánút kialakítása zsákszerő (max. 100m úthosszúságig), és két teleknél többet szolgál ki, akkor az út végében min. 24x24m terület biztosítandó végforduló számára. Max. 2db építési telek kiszolgálása esetén a magánút közforgalom elıl elzárt is lehet, több építési telek esetében közforgalom elıtt megnyitott kialakítású kell legyen. A terület magánúttal érintett területrészre akkor adható építési engedély, ha a tömbfeltáró magánút telkének önálló helyrajzi számú, magánút megnevezéső kialakítása és földhivatali bejegyzése megtörtént.
(13) A 0336/2 hrsz. út melletti iparterület sajátos építési elıírásai 13.1 13.2 13.3
13.4 13.5
13.6
13.7
13.8
A területen új telket alakítani csak a Fıépítész elızetes véleményével lehet. Építési telek alakítása során közmő számára új szolgalmi jog nem létesíthetı. A területen nyúlványos telek nem alakítható. A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. A területen lapos tetıs és magas tetıs épületek egyaránt elhelyezhetık. Az elıkert min. 6m. Oldalkert szélessége, valamint a hátsókert mélysége nem lehet kisebb az övezetre elıírt (max. megengedett) legnagyobb építménymagasság értékének felénél, vagy az oldalkertre nézı homlokzatmagasság felénél. Minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni. Az oldalkert és hátsókert sávjában a telekhatárnál csatlakozó meglévı terepszint és a teleken tervezett terepszint közötti legnagyobb eltérés max. 1,0m lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül rézsővel max. 1,5m, támfallal max. 2,0m lehet. Az elıkert elıírt mélységén belül portaépület és csatlakozó létesítményei elhelyezhetık, amennyiben azok az utcai kerítéssel egy építészeti egységet alkotnak. Engedélyezésük csak a kerítés terveivel együtt történhet. Az utcai kerítést a környezetbe illesztés általános szabályai szerint kell kialakítani, de a kerítés magassága legfeljebb 2,0m lehet, az áttörtség mértéke min. 30%, tömör kerítés nem létesíthetı. 46
13.9
A területen kialakítandó építési telkeken az elıírt min. 30 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani. 13.10 A telkeken az uralkodó szélirány felıli telekhatár mentén min. 10m széles háromszintes növényállomány, a többi telekhatáron fasor telepítése kötelezı, mely csak a kapubehajtó céljából szakítható meg. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. (14) Pálhalma – Újgalambos Biogázüzem sajátos építési elıírásai 14.1 A területen új telket alakítani csak a Fıépítész elızetes egyetértésével lehet. Építési telek alakítása során közmő számára új szolgalmi jog nem létesíthetı. 14.2 A terület sajátos építési övezeti besorolásai (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekméretek és min. zöldfelületi százalék és egyéb részletek szabályozása jelen elıírás 11.-12. számú mellékletében szerepelnek. 14.3 A 62. sz. fıút szabályozási szélessége 40m, az út fenntartójával a szükséges telekhatár módosítást, telekalakítást elızetesen egyeztetni kell. A szabályozási szélességen belül építési hely nem alakítható ki. 14.4 A 62. sz. fıút tengelyétıl mért 100-100 m-en belül építmény elhelyezésekor a közút kezelıjével egyeztetni kell. 14.5 A 62. sz. fıút felé esı 0173/1 és 0173/3 hrsz-ú telekhatárok mentén 10,0m szélességben háromszintes (fő, bokor, fa) zöldsáv-védıfásítás a 23. § (1) pont szerinti telepítése kötelezı. A telken belüli ültetés a használatbavételi engedély kiadásának feltétele kell. 14.6 A 0173/1 és 0173/3 hrsz-ú telken létesítendı építmények elhelyezésénél (elı-, oldal- és hátsókert) az OTÉK általános elıírásai érvényesek, ettıl kivétel a 62. sz. út melletti oldalkert, melyre az elızı bekezdés elıírásait kell betartani. 14.7 Az üzem területén létesítendı melléképítmények (nyitott trágyatároló, nyitott ömlesztett anyagtároló) területét a beépítési százalékba nem kell beszámítani. 14.8 A területen kialakítandó építési telkeken az elıírt min. 35 % zöldfelület min. felét (50%-át) háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani, melybe a telekhatáron telepített védıfásítás is beszámít. 14.9 A terület csak a 62. számú útról nyíló belsı köz- vagy magánútról szolgálható ki. Magánúttal érintett területrészre akkor adható építési engedély, ha a tömbfeltáró magánút telkének önálló helyrajzi számú, magánút megnevezéső kialakítása és földhivatali bejegyzése megtörtént. 14.10 A zárt rendszerő technológia biztonsági övezete nem terjed túl az üzem területének határvonalain. A megtermelt energia villamos áramként, 20 kV feszültségszinten kerül kivezetésre. A 20 kV-os hálózatokra vonatkozó szabályozás a villamosenergia ellátás c. fejezetben található. (15) Szélerımő-park sajátos építési elıírásai 15.1 A szélerımő park biztonsági övezete egybevág a terület határaival. A szélerımő egységek (tornyok) a föld feletti vonalas létesítményektıl dılési távolságon (130,0m.) kívül kerülnek telepítésre. Új föld feletti vonalas létesítmények tervezése során a 130,0m-es védıtávolságot be kell tartani. (16) A 6. számú fkl. út déli szakaszától keletre esı iparterület sajátos építési elıírásai 16.1
A szükséges közmőnyomvonal elhelyezése érdekében kialakítandó közmőtelek szélessége min. 6 m széles lehet, telekalakításkor nem kell figyelembe venni az iparterületre meghatározott min. 4000 m2 telekterületet. A közmőtelket csak közmővek 47
elhelyezésére, megépítésére lehet használni, egyéb építési tevékenység a területen nem végezhetı. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. § A jelen rendelet szerves részét képezik a következı mellékletek: - Szabályozás terv (digitalizált, egységes szerkezetbe feldolgozva)……...1. sz. melléklet - Mőemlékileg védett épületek és mőemléki környezetük hrsz. szerint .... 2. sz. melléklet - Helyi védelemre javasolt településszerkezeti egység………………… 3. sz. melléklet - Régészeti lelıhelyek által érintett ingatlanok………………………… 4. sz. melléklet (a belterületi ingatlanok felsorolása hrsz. szerint) - Helyi védelemre javasolt épületek és egyedi növények hrsz. szerint …..5. sz. melléklet - A helyi értékvédelmi területen lévı telkek beépítésének, az épületek bıvítésének, korszerősítésének feltételei (tömbönkénti bontásban) Átnézeti tervlap (M=1:2000)…………….6. sz. melléklet Táblázat…………………………………….7. sz. melléklet - Építési tilalommal jelölt ingatlanok hrsz. szerint……………………….8. sz. melléklet - Építési korlátozással jelölt ingatlanok hrsz. szerint…………………….9. sz. melléklet - Utcai homlokzatmagasság arányosítás értelmezése…………………...10. sz. melléklet - Övezeti besorolás, telekalakítás összefoglaló táblázata……………….11. sz. melléklet - Építési elıírások részletes összefoglaló táblázata……………………..12. sz. melléklet 31. § Jelen rendelet 2011. december 30-án lép hatályba. Schrick István polgármester
dr. Györe Andrea jegyzı
A rendelet kihirdetése 2011. november 30-án megtörtént. Rácalmás, 2011. ……………………
dr. Györe Andrea jegyzı
MELLÉKLETEK Szabályozás terv (digitalizált, egységes szerkezetbe feldolgozva)……..1. sz. melléklet
48
Mőemlékileg védett épületek (hrsz szerint) Megnevezés
2. sz. melléklet
Utca
Volt Jankovich-kúria és Kiss Ernı u. 5-7. parkja Lakások, volt Mondrovich- Bay tér 17. kastély Temetıkereszt Pieta-szobor Görögkeleti szerb templom Rác köz
Típus
Helyrajzi szám 194
Kastély, kúria
653/1
Kastély, kúria
1576
Kisemlék
1576 356
Kisemlék Templom
A mőemléki környezetnek minısülı ingatlanok (mőemléki környezet hrsz. szerint) 1) Volt Jankovich-kúria mőemléki környezete: 194/5*, 194/7, 194/11*, 195-201*, 202/2*, 202/1, 203-205, 221, 223, 224, 225, 228-234, 297 (A Jankovich-kúria telekalakítása és a szomszédos tervezett telekalakítások után a mőemléki környezet értelemszerően az elsı szomszédos ill. a határoló út túloldalán lévı elsı teleksor területére módosul, így a mőemléki környezet csökkenni fog. A szabályozási terv a jelenlegi állapot szerinti, telekviszonyoknak megfelelı mőemléki környezetet ábrázolja, de *-gal jelöli a terv szerint késıbb megosztásra kerülı helyrajzi számokat.) 2) Volt Mondrovich-kastély mőemléki környezete: 634, 636-638, 642-651, 654, 655, 671, 672, 676, 678/1, 678/4, 677, 687/3, 687/4 3) A 1576/1 hrsz-ú temetıben lévı temetıkereszt és Pieta-szobor mőemléki környezete: 716-729, 731/2, 733, 1421/10 (nagy kiterjedéső közpark), 1570/1*, 1571, 1575, 1576/2, 1578/1, 1579-1581, 1583/2 (A szabályozási terv a jelenlegi állapot szerinti, telekviszonyoknak megfelelı mőemléki környezetet ábrázolja, de *-gal jelöli a terv szerint késıbb megosztásra kerülı helyrajzi számot.) 4) Görögkeleti szerb templom mőemléki környezete: 350, 352-355, 358, 359
49
A helyi védelemre javasolt településszerkezeti egység ábrája
ábra
50
3. sz. melléklet
Régészeti lelıhelyek által érintett ingatlanok (az ingatlanok felsorolása hrsz. szerint)
4. sz. melléklet
Lelıhelyek Sorszám Lelıhely Göböljárás, Göböljárás 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
Rácalmás Göböljárás I. Rózsamajor Vasútállomásra vezetı út mellett Vasútállomástól északra Müller Márton földje Rácalmás-földek (Hankook telephely) Szesszió II. Vágóhíd utca 183. vasúti kilométerponttól északra Régi vasútállomás, a környéken lévı legmagasabb pont 55. km közelében, a 6.-os számú út keleti oldal
Megjegyzés:
Lelet kora ıskor, bronzkor, népvándorláskor, avar-kor, középkor, honfoglalás- és Árpád-kor ıskor, bronzkor népvándorláskor / avar / népvándorláskor / avar / római kor / mérföldkı/ azonosító - 37598 azonosító - 37601 azonosító - 56916 római kor / mérföldkı / római kor / ır torony / római kor. /ırtorony /
A táblázatban vastag betővel szedett leletek helye beazonosított, a többi nem, ezért hrsz. szerinti kigyőjtésük nem oldható meg.
1. Göböljárás
Göböljárás I. 2. Rózsamajor
ıskor, bronzkor, népvándorlás-kor, avar-kor, középkor, honfoglalás- és Árpád-kor Hrsz: 0472/9, 0473/6, 0473/15, 0473/13 ıskor, bronzkor
Hrsz: 0472/9, 0473/6, 0473/15
népvándorláskor / avar /
Hrsz: 0217/2, 0325, 0326/2,3,4,5
3.+4. Vasútállomásra vezetı út mellett népvándorláskor / avar / + Vasútállomástól északra Müller Márton földje római kor / mérföldkı/ Hrsz: 075/14, 075/16-20, 075/23,24, 081/3, 081/6, 092/13,14 5. Rácalmás-földek (Hankook telephely) Hrsz: 053/9 6. Szesszió II. Hrsz: 011/11,12,13,14,15,16,17,18, 015/7, 051, 052, 059/5,6,7, 073, 075/4, 078, 1138/2, 1237/48,53,54,55,56,57, 1717, 1869, 1870, 1871, 1872, 1873 7. Rácalmás Vágóhíd utca Hrsz: 6539 A helyi védelemre javasolt épületek és egyedi növények, zöldterületek listája (hrsz szerint)
5. sz. melléklet
Helyi védelemre javasolt épületek Épületek
hrsz:
202/1, 211, 225, 229, 256, 276, 313, 363, 370, 384, 517/2, 573
Helyi védelemre javasolt egyedi növények zöldterületek Kastélykertek
hrsz:
653 202
v. Bay-kastély kertje v. Jankovich-kúria kertje
Egyedi tájérték
hrsz:
313
v. Mária barlang
Közterületi növényzet hrsz: 560 elıtt 578 elıtt
Ø 40 Ø 40
-Aesculus hippocastanum, vadgesztenye 51
287 elıtt 283 elıtt 287-89 elıtt
Magánterületen hrsz:
Ø 60 4 db- Morus alba, eperfa,
Ø 30 7db-Aesculus hippocastanum, vadgesztenye -Sophora japonica, japánakác -Acer negundo, zöldjuhar -Celtis occidentalis, ostorfa 299 elıtt Ø 50 2db-Acer pseudoplatanus, korai juhar 387 elıtt -Populus hybrida, nyárfa 313 1db-Termıs borostyán 369 2db-Corylus colurna, törökmogyoró 1db-Tilia argentea, ezüsthárs 1db-Sophora japonica, japánakác 532 Ø 50/70 2db-Celtis occidentalis, ostorfa 4db-Aesculus hippocastanum, vadgesztenye 683 Ø 60 1db-Quercus robur, kocsányos tölgy 687 Ø 60 1db-Quercus robur, kocsányos tölgy
52
A helyi értékvédelmi területen lévı telkek beépítésének, az épületek bıvítésének, korszerősítésének feltételei (tömbönkénti bontásban) átnézeti tervlap
A3
53
(M=1:2000)
6. sz. melléklet
A helyi értékvédelmi területen lévı telkek– Ófalu - beépítésének, az épületek bıvítésének, korszerősítésének feltételei (tömbönkénti bontásban) táblázat
7. sz. melléklet
„A” csoportba tartoznak azok a telkek, amelyek teljes egészében építési tilalom alatt állnak. „B” csoportba tartoznak azok a telkek, amelyek részleges építési tilalom vagy korlátozás alatt állnak. „C” csoportba tartoznak azok a telkek, amelyek telekrendezés után építhetık be. „D” csoportba tartoznak azok a telkek, amelyek a meglévı épületek bontása esetén a régi fıépület helyére, bıvítési lehetıség nélkül építhetık be, illetve csak a meglévı épület újítható fel vagy korszerősíthetı. „E” csoportba tartoznak azok a telkek, amelyek a meglévı épületek bontása esetén vagy beépítetlen teleknél a szabályozási terv szerinti módon, bıvítéssel vagy új épülettel építhetık be.
Tömb
I.
II.
III.
Csoportok „A” csoportba „B” csoportba „C” csoportba „D” csoportba tartozó hrsz-ok tartozó hrsz-ok tartozó hrsz-ok tartozó hrsz-ok 191-193 88/10-11, 91/2-3, 92/2 101-102, 16188/16, 88/19, 162, 164-168, 169/1-2, 17093-99, 158-160, 177 178, 182, 183, 187-190, 571, 594, 619, 570, 572-573, 624-626, 563-567, 569, 621-622, 641, 582, 584, 585- 633 576, 641, 643, 645-652, 587, 589, 591592, 593, 595598, 617, 627/1-2, 628632, 634, 642, 644, 653/1 871 491, 494, 530/1-2
IV. 403, 406
V.
451-458, 466- 643, 532-533, 490, 492-493, 536, 539 495, 496, 508, 511-513, 516, 517/2-520, 524527, 529 282/1-7, 288/1, 384, 391, 407, 430, 434, 445446, 420, 421
40961, 409/2
268
265, 266, 269- 258, 275, 279, 270, 339-342/3, 280, 329, 344, 354, 355, 356 345
312/1
205, 210-212, 223-224, 247248, 304-305
VI.
VII. VIII.
465, 530/3-5, 517/1, 555-558
195-201, 202
54
219/1-2, 220221, 323, 327
„E” csoportba tartozó hrsz-ok 143/1-2, 145-147, 149-153, 155-157, 179, 180/1-2, 180, 185-186
560-562, 574-575, 577-579, 581, 599-601, 603, 605-607, 609/1-2, 610-616, 623, 677, 678/1, 678/4, 679, 687/2, 685-689,
822/3-4, 845, 852, 864-865, 872/1, 874, 876-878 450, 459, 460, 481, 497-499, 509, 510/1-2, 514-515, 521523, 534/A, 534/B, 540-541, 528, 542, 544-553
288/2, 289/1;2;3, 290-294, 378-383, 385, 387-390, 392399, 401-402, 404-405, 408, 410-418, 417/1, 431, 433, 435 253-257, 259, 261-264, 271, 273-274, 276-278, 330-336, 338/4, 343, 346, 347, 349353, 358-359, 361-376 203-204, 208-209/1-2, 213217, 225, 228-245, 249-251, 297-298/4-5-6, 299-303, 306-310, 313-322, 324, 326, 325
Építési tilalommal jelölt ingatlanok (hrsz. szerint) településrendezési indoklással
8. sz. melléklet
Helyi településszerkezeti értékvédelmi területen – Ófalu területén – csúszásveszélyes partfal miatt elrendelt tilalom: -
191-193, 530/1-2, 571, 594, 619, 621, 622, 643, 645-652 hrsz.
Az Ófalu területén, igen kis méretek miatt elrendelt tilalom: -
268, 403, 406 hrsz.
Árkok valamint a Barina patak mentén kijelölt zöld-folyosó kialakításának érdekében elrendelt tilalom: -
736, 1063 hrsz.
Közkert számára kijelölt területen elrendelt tilalom: -
312/1 hrsz.
Építési korlátozással jelölt ingatlanok (hrsz. szerint)
9. sz. melléklet
Helyi településszerkezeti értékvédelmi területen – Ófalu területén: -
88/10-11, 88/16, 88/19, 93-99, 158-160, 178, 182, 183, 187-190 (I. tömb)
-
570, 572-573, 582, 584, 585-587, 589, 591-592, 593, 595-598, 617, 627/1-2, 628-632, 634, 642, 644, 653/1 (II. tömb)
-
451, 452, 453, 466-490, 492-493, 495, 496, 508, 511-513, 516, 517/2-520, 524-527, 529 (IV. tömb)
-
195-201, 202 (VIII. tömb)
Az Ófalun kívüli belterületen: 733-735, 742, 751, 778, 779, 803-806, 809, 810, 832, 834, 836/1, 837, 838, 876, 877, 882-86, 889/1,2, 891, 892, 896, 897, 901-903, 905, 907, 911/3,4, 915-17, 918/2,3,4, 919, 920, 921/1,2, 922/1,2, 924, 925, 929, 731, 732/2, 933, 935-938, 939/6,7, 940/1,2, 944/1,2, 945/1, 950/2,3,4, 977/2,5,8,9, 980-982, 984, 985, 987/4,6, 1047-1059, 1060/1,2, 1062, 1063, 1065/1,2,3, 1066-1069 Kertes területeken: 6529/1, 6531/1, 6532/1, 6533/1, 6534/1, 6535, 6559/1,2,3,4,5,6,9,10, 6561/1,2, 6563/1,3,4, 6564, 6565, 6566/1,2, 6567, 6675-6678, 6679/3, 6680/2, 6681, 6683/2, 6686/2, 6687/1, 6688/1, 6689, 6690/1,2, 6691, 6692/1,2, 6694-6696, 6697/1,2,3, 6698
55
Utcai homlokzatmagasság arányosítás értelmezése
56
10. sz. melléklet
Övezeti besorolás, telekalakítás összefoglaló táblázat az építési telek ÖVEZETI BESOROLÁS építési övezet jele
legkisebb kialakítható
11. sz. melléklet az épület legkisebb kötelezı
legnagyobb megengedett
m2
m
%
m2/m2
terepszint alatti beépítés mértéke %
területe szélessége
beépítés mértéke
szintterületi mutató
zöldfelüle ti mértéke
legkisebb megengedett
legnagyobb megengedett
építménymagasság
%
m
m
Falusias lakóterület
Lf
O 4,5
30 700
700
14
30
0,4
-
40
3,3
4,5
Lf
O 5,0
30 700
700
16
30
0,4
*
40/60*
3,3
5,0
ahol * = a Millenniumi park északi részén kialakított lakótelkek esetében (a biológiai aktivitásérték megtartása érdekében)
Lf
O 5,0
30 800
800
18
30
0,4
*
40
3,5
5,0
Lf
O 4,0
20 800
800
16
20
0,4
P
50
3,3
4,0
Lf
O 5,0
30 900
900
20
30
0,4
P
40
3,3
5,0
Lf
O 4,5
20 1000
1000
18
20
0,4
*
50
3,3
4,5
Lf
O 4,5
20 700
700
16
20
0,4
P
50
3,3
4,5
Lf
SZ 4,0
25 800
800
16
25
0,4
P
50
3,3
4,0
Lf
SZ 4,0
30 800
800
20
30
0,4
-
40
3,3
4,0
Lf
SZ 4,0
25 900
900
20
25
0,4
P
50
3,3
4,0
Lf
SZ 5,0
5 5000
5000
70
5
0,4
P
70
3,5
5,0
Lf
SZ 5,0
20 700
700
18
20
0,4
P
50
3,5
5,0
Lf
SZ 5,0
30 700
700
18
30
0,4
-
40
3,5
5,0
Lf
SZ 5,5
20 2000
2000
40
20
0,4
P
60
4,0
5,5
Lf
SZ 5,0
20 5000
5000
40
20
0,4
P
60
4,0
5,0
Lf
SZ 5,5
30 900
900
24
30
0,4
-
40
4,5
5,5
57
Lf
SZ 5,5
30 1000
1000
20
30
0,4
-
40
4,0
5,0
Lf
SZ 5,5
30 800
800
20
30
0,4
-
40
4,5
5,5
Lf
SZ 5,0
30 900
900
24
30
0,4
-
40
4,0
5,0
Lf
SZ 5,0
30 800
800
20
30
0,4
-
40
4,0
5,0
Kertvárosias lakóterület
Lke
O 5,0
30 700
700
18
30
0,45
-
40
4,0
5,0
Lke
SZ 5,0
30 700
700
20
30
0,45
-
40
4,0
5,0
Lke
SZ 5,0
30 800
800
20
30
0,45
-
40
4,0
5,0
Lke
SZ 5,5
30 800
800
22
30
0,45
-
40
4,0
5,5
900
24
20
0,5
P
50/60*
4,0
4,5
Településközpont vegyes terület
Vt
HZ 5,0
50/60* 900
ahol HZ = hézagosan zártsorú * = saroktelek esetében max. beépítési lehetıség 50%+10%=60%
Vt
O 4,5
20 1000
1000
16
20
0,5
-
50
4,0
4,5
Vt
O 4,5
30 700
700
16
30
0,5
-
40
3,5
4,5
700
16
50
0,5
-
30
3.5
4.5
1000
20
20
0,5
-
50
4,0
4,5
5000
K
15
0,5
-
70
5,5
6,0
Vt Vt
O 4,5 SZ 4,5
50 700 20 1000
Volt magtár telke
Vt
SZ 6,0
15 5000
Mővelıdési Ház Volt magtár telke
Vt
SZ 5,5
20 2500
2500
K
20
0,5
-
50
5,0
5,5
5000
K
30
0,5
-
40
5,0
6,0
K
K
15
0,5
P
60
K
K
Általános Iskola
Vt
SZ 6,0
30 5000
Jankovich-kúria
Vt
SZ K
15 K
58
Paplak - panzió
Vt
SZ 5,5
40 1000
1000
20
40
0,5
P
50
4,5
5,5
30
30
0,5
-
40
4,5
5,0
Orvosi rendelı - Panzió
Vt
SZ 5,0
30 900
900
Polgármesteri Hivatal tömbje + Jankovich kúria és magtár közötti lakó
Vt
SZ 5,0
30 900
900
24
30
0,5
P
40
4,5
5,0
30
0,5
P
40
3,3
4,0
40
0,5
-
20
4,5
5,0
18
30
0,5
-
40
3,5
5,0
450
10
60
0,5
-
20
4,5
5,0
450
10
20
0,5
-
50
4,0
5,0
4000
30
10
0,4
-
70
3,5
5,5
20
0,4
-
50
3,5
5,0
Jankovich kúria és magtár közötti lakó
Vt
SZ 4,0
30 900
900
24
Radnóti M. tér – alközpont - kelet
Vt
SZ 5,0
40 700
700
18?
Radnóti M. tér – alközpont - nyugat
Vt
SZ 5,0
30 700
700
Szent János tér - alközpont
Vt Vt
Z 5,0
60 450
Z 5,0
20 450
Különleges terület
K
SZ 5,5
10 4000
ifjúsági tábor
K
SZ 5,0
20 2500
2500
50
lovassport
K
SZ 4,0
10 5000
5000
50
10
0,4
-
70
3,3
4,0
10 2500
2500
30
10
0,4
P
70
-
5,0
5
0,4
P
70
-
5,0
K
K
K
60
3,5
5,0
kemping
K
SZ 5,0
sport, szabadidı, vendéglátás
K
SZ 5,0
5 10 000
10 000
80
sport, szabadidı, vendéglátás
K
K
K
K
K
100
5
temetı - meglévı
K
SZ 5,0
5 50 000
50 000
0,4
temetı - tervezett
59
-
K
K
K
K
K
5000
40
10
0,4
4000
40
40
0,4
K
K
K
K
K
K
P
70
4,5
5,5
P
50
4,5
6,5
K
K
K
K
kegyeleti park
K
SZ 5,0
10 5000
sportterület
K
SZ 6,5
40 4000
sporcsarnok
Ppincék
K
Hétvégi házas üdülıterület
Üh
O 4,5
15 400
400
10
15
0,1-02
-
70
3.0
4.5
Üh
SZ 4,5
15 450
450
12
15
0.1-0.2
-
70
3.0
4.5
Ipari kereskedelmi, szolgáltató terület
Gksz-1
O 5,0
30 800
800
20
30
0,5
-
30
4,5
5,0
Gksz-2
SZ 5,0
40 1000
1000
25
40
0,5
-
30
3,5
5,0
Gksz-3
SZ 40 6-10* 2000
2000
30
40
1,0
-
30
4,0
6,0-10,0*
* Lásd. Sajátos építési elıírások (12) pont 12.3 bekezdés
Egyéb – nem szennyezı – ipari terület
Gip-e1
SZ 50 18,0 20 000
20 000
60
50
1,0 1,2
40**
30
Gip-e2
SZ 40 12,0 10 000
10 000
50
40
1,0 1,2
40**
30
4,0
12,0
Gip-e3
SZ 10,0
40 4000
4000
30
40
1,0 1,2
40**
30
4,5
10,0
Gip-e4
SZ 10,0
40 2000
2000
40
40
1,0 1,2
40**
30
4,0
10,0
Gip-e5
SZ 6,0
40 2000
2000
40
40
1,0
40**
30
4,0
6,0
60
4,0
18,0
Gip-e6
SZ 8,5
40 10 000
10 000
60
20
1,0 1,2
-
35
4,0
* pince építése egyedi, helyszíni vizsgálatok és egyeztetés alapján ** terepszint alatt igénybe vett bruttó szintterület, beleértve az épület alatti pinceszintet is. *** a 29.§ (10) bekezdésben pontosított módon
61
8,5
Építési elıírások részletes összefoglaló táblázata (a bedolgozásra került, régi jóváhagyott szabályozási tervek alapján)
15. sz. melléklet
RÁCALMÁS - Gárdonyi Géza út alatti terület
Övezeti jel
Klovassport
SZ 5,0
20 2500
Építési övezet Beépítési mód
Különleges - sportintézmények Szabadon álló
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
Sportintézmény közbensı >50,0m >40,0m >2500m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>5,0m >5,0m >6,0m >50% <20%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T pince építése nem javasolt >0,30m <0,90m <5,0m Fı karakter utcával párhuzamos 30-45º -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Cserép, pala Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
Csak garázs Fıépülettel egybeépítve Fıépülettel megegyezı
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
62
RÁCALMÁS - Gárdonyi Géza út alatti terület
Övezeti jel
Lf
SZ 5,0
5 5000
Építési övezet Beépítési mód
Falusias lakó Szabadon álló lakó
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
közbensı >70,0m >70,0m >5000m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>20,0m <40,0m >20,0m >20,0m >70% <5%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T >0,30m <0,90m <5,0 Fı karakter utcával párhuzamos 30-45˚ -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Cserép, pala Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
Csak garázs Fıépülettel egybeépítve Fıépülettel megegyezı
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >1,30m <1,80m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
63
RÁCALMÁS - Gárdonyi Géza út alatti terület
Övezeti jel
Lf
SZ 5,0
20 700
Építési övezet Beépítési mód Övezeten belüli kategória
Falusias lakó Szabadon álló
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
lakó közbensı >18,0m >40,0m >700m2
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>5,0m >3,0m >6,0m >50% <20%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T+ pince >0,30m <0,90m <5,0m Fı karakter utcával párhuzamos 30-45˚ 6,0-7,0m
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Cserép, pala Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
Csak garázs Fıépülettel egybeépítve Fıépülettel megegyezı
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >1,30m <1,80m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
TELEK
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
64
RÁCALMÁS – Duna-parti terület
Övezeti jel
Ksport, szabidı, vend
SZ 5,0
10 2500
Építési övezet Beépítési mód
Különleges – sport, szabadidı, vendéglátás Szabadon álló
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
sport, szabadidı, vendéglátás közbensı >35,0m >50,0m >2500m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>25,0m (tervezett magánúttól 10,0m) >10,0m >70% <10%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T >0,30m <0,90m <5,0m Fı karakter utcával párhuzamos 40-45˚ -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Vakolt Feltöltés Cserép, pala Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
-
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >1,30m <1,50m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
65
RÁCALMÁS – Duna-parti terület
Övezeti jel
Ksport, szabidı, vend
SZ 5,0
5 10 000
Építési övezet Beépítési mód
Különleges – sport, szabadidı, vendéglátás Szabadon álló
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
sport, szabadidı, vendéglátás közbensı >80,0m >100,0m >10 000m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>25,0m >12,0m >12,0m >70% <5%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T >0,30m <0,90m <5,0m Fı karakter utcával párhuzamos 40-45˚ -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Vakolt Feltöltés Cserép, pala Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
-
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >1,30m <1,50m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
66
RÁCALMÁS -Tulipán utcai lakóterület -Martinász-telep lakóterület
Övezeti jel
Lf
SZ 5,5
30 800
Építési övezet Beépítési mód Övezeten belüli kategória
Falusias lakó Szabadon álló
lakó
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
közbensı >20,0m >40,0m >800m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>5,0m <10,0m >3,0m >6,0m >40% <30%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T pince építése nem javasolt >0,30m <0,90m <5,5m Fı karakter utcára merıleges 30-45º -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Cserép, pala Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
Csak garázs Fıépülettel egybeépítve Fıépülettel megegyezı
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >1,30m <1,80m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı! 67
RÁCALMÁS - Zrínyi u. melletti lakóterület
Övezeti jel
Lke
SZ 5,0
30 700
Építési övezet Beépítési mód
Kertvárosias lakó Szabadon álló lakó
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
közbensı >20,0m >30,0m >700m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>5,0m <15,0m >3,0m >6,0m >40% <30%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T pince építése nem javasolt >0,30m <0,90m <5,0m 30-45º -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Cserép, pala, zsindely Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa -
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
Csak garázs Fıépülettel egybeépítve Fıépülettel megegyezı
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >0,80m <1,80m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
68
RÁCALMÁS - Zrínyi u. melletti lakóterület
Övezeti jel
Lke
O 5,0
30 700
Építési övezet Beépítési mód
Kertvárosias lakó Oldalhatáron álló lakó
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
közbensı >18,0m >30,0m >700m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>5,0m <10,0 >6,0m ill. 1,00m >6,0 >40% <30%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T pince építése nem javasolt >0,30m <0,90m <5,0m nyeregtetı Fı karakter utcára merıleges 30-45º max 7,50m
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Cserép, pala, zsindely Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa -
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
Csak garázs, mőhely Fıépülettel egybeépítve ill. külön Fıépülettel megegyezı
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >0,80m <1,80m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
69
RÁCALMÁS - Martinász telep -lakóterület
Övezeti jel
Lke
SZ 5,0
30 800
Építési övezet Beépítési mód
Kertvárosias lakó Szabadon álló
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
Lakóterület közbensı >22,0m >35,0m >800m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>5,0m <20,0m >3,0m >6,0m >40% <30%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T pince építése nem javasolt >0,30m <0,90m <5,0m Fı karakter utcával párhuzamos 30-45º -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Cserép, pala, zsindely Fa-fa spalettával Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
Csak garázs Fıépülettel egybeépítve Fıépülettel megegyezı
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >0,80m <1,80m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
70
RÁCALMÁS- Martinász telep -lakóterület
Övezeti jel
Lke
SZ 5,0
30 700
Építési övezet Beépítési mód
Kertvárosias lakó Szabadon álló
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
Lakóterület közbensı >22,0m >30,0m >700m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>5,0m <15,0m >3,0m >6,0m >40% <30%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T pince építése nem javasolt >0,30m <0,90m <5,0m Fı karakter utcával párhuzamos 30-45º -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Cserép, pala, zsindely Fa-fa spalettával Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
Csak garázs Fıépülettel egybeépítve Fıépülettel megegyezı
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >0,80m <1,80m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
71
RÁCALMÁS - Jankovich-kúria melletti lakóterület
Övezeti jel
Lf
TELEK
Építési övezet Beépítési mód
Rácalmás, falusias lakó Oldalhatáron álló
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
lakó közbensı >14,0m >40,0m >800m2
20 800
sarok
Zöldfelület Beépítési %
>5,0m >6,0m min. 10,0m ill. min. 25,0m – szabályozási terv szerint >60% <20%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
P+F >0,30m <0,90m < 4,0m Szimmetrikus nyeregtetı Fı karakter utcára merıleges 30-45˚ max. 8,0m
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Vakolt, festett törtfehér színő Vakolt, festett vagy tégla Égetett agacserép Vörös, vörösbarna, barna Fa Vakolt, kı, tégla, fa -
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
OTÉK 1 sz. mell. 54. bek. a,c,e,f,g,h,i,j,m,n, Fıépülettel egy építészeti egységben Fıépülettel azonos
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, tégla, vakolt tégla >1,30m <1,80m áttört (30%) Fa, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
Elıkert Oldalkert Hátsókert
O 4,0
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
72
RÁCALMÁS - Jankovich-kúria melletti lakóterület
Övezeti jel
Lf
TELEK
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Építési övezet Beépítési mód
Falusias lakó szabadon álló
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
lakó közbensı >20,0m >40,0m >900 m2
Elıkert Oldalkert Hátsókert
SZ 4,0
25 900
sarok
>5,0m >4,0m min. 10,0m ill. min. 25,0m szabályozási terv szerint >60% <25%
Zöldfelület Beépítési % Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma
P+F >0,30m <0,90m <4,0m Nyeregtetı, a már kialakult szélesebb telkek esetén az építési vonalhoz képest min. 4,0m mélységig nyeregtetı, vagy nyeregtetıs fedett terasz Fı karakter utcára merıleges gerinc, kialakult szélesebb telkek esetén min. 4,0m mélységig utcára merıleges gerinc 30-45˚ 8,0m (traktus szélesség), kialakult szélesebb telkek esetén min. 4,0m mélységig max. 8,0m traktus szélesség, utána a telekszélesség függvényében, az oldalkert megtartásával az épület és a gerinc L alakban befordulhat
Gerincvonal ÉPÜLET Tetı hajlásszöge Épület szélessége
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok
Vakolt, festett törtfehér színő Vakolt, festett vagy tégla Égetett agacserép Vörös, vörösbarna, barna Fa Vakolt, kı, tégla, fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
OTÉK 1 sz. mell. 54. bek. a,c,e,f,g,h,i,j,m,n, Fıépülettel egy építészeti egységben Fıépülettel azonos
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, tégla, vakolt tégla >1,30m <1,80m áttört (30%) Fa, fával burkolt fémszerkezet
HOMLOKZAT
EGYÉB
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı! 73
RÁCALMÁS - Kulcsi út melletti lakóterület
Övezeti jel
Lf
SZ 5,5
30 900
Építési övezet Beépítési mód
Falusias lakó Szabadon álló lakó
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
közbensı >22,0m >40,0m >900m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>5,0m <10,0m >3,0m >6,0m >40% <30%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T pince építése nem javasolt >0,30m <0,90m <5,5m Fı karakter utcával párhuzamos 30-45˚ -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Cserép, pala, zsindely Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
Csak garázs, mőhely Fıépülettel egybeépítve Fıépülettel megegyezı
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >1,30m <1,80m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı
74
RÁCALMÁS – Duna-parti terület
Övezeti jel
Ksport, szabidı, vend
SZ 5,0
5 10 000
Építési övezet Beépítési mód
Különleges – sport, szabadidı, vendéglátás Szabadon álló
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
sport, szabadidı, vendéglátás közbensı >80,0m >100,0m >10 000m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>25,0m >12,0m >12,0m >70% <5%
Szintszám Padlószint magassága Építmény magassága Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
F+T >0,30m <0,90m <5,0m Fı karakter utcával párhuzamos 40-45˚ -
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Vakolt Feltöltés Cserép, pala Fa Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa
MELLÉK ÉPÜLET
Funkció Elhelyezés Anyagok
-
KERÍTÉS
Anyaga Magassága Kapu
Fa, kı, tégla, vakolt tégla >1,30m <1,50m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
ÉPÜLET
HOMLOKZAT
EGYÉB
sarok
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
75
Övezeti jel
RÁCALMÁS – Duna-parti terület
Ktermálfürdı, rekreáció
SZ 6,0
Építési övezet Beépítési mód
Különleges – termálfürdı, rekreáció Szabadon álló Termálfürdı, rekreáció
TELEK
Használata Helyzete Szélessége Mélysége Nagysága
>80,0m >50,0m >5000m2
ÉPÜLET ELHELYEZÉS
Elıkert Oldalkert Hátsókert Zöldfelület Beépítési %
>6,0m >10,0m >6,0m >40% <40% P+F+1+TT <1,0m árvízvonal felett
ÉPÜLET
Szintszám Padlószint magassága Építménymagasság Tetıforma Gerincvonal Tetı hajlásszöge Épület szélessége
<6,0m Összetett Fı karakter utcával párhuzamos 30-45˚ -
HOMLOKZAT
Homlokzat anyaga Lábazat anyaga Tetı anyaga Tetı színe Nyílászáró anyaga Díszítés, tagozatok Portál, reklám
Vakolat, tégla, fa, üveg Cserép, pala Természetes anyagú Fa, eloxált alumínium Vakolat, kı, tégla, kerámia, fa Fa , plasztikus bető, világító felirat
Funkció
Szabadtéri büfé, szauna, kerti tetı, technológiai építmény, vizesblokk. Építési helyen belül A fıépülettel azonos minıségben
MELLÉK ÉPÜLET
Elhelyezés Anyagok Anyaga
KERÍTÉS
EGYÉB
Magassága Kapu
40 5000
Fa, kı, tégla, vakolt tégla, beton, acél rögzítı szerkezetek >1,30m <1,80m Fa, kovácsoltvas, fával burkolt fémszerkezet
Elıtetı, épített tornácok, verandák stb. csak tégla vagy fa tartószerkezettel, a fıépület héjalásával azonos anyaggal építhetı!
76
A SZABÁLYZAT FÜGGELÉKE (A függelék nem tárgya a jóváhagyásnak) RÁCALMÁS NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ TESTÜLETÉNEK 18/2005.(X.28.) számú rendeletéhez 1. Fogalmak és magyarázatuk 1. sz. függelék (A településrendezési terveknél általában használt fogalmak, amelyek közül a terv nem használja mindegyiket.) Beépítési mód Az épület építési telken való elhelyezésének módja. Ilyen lehet a szabadon álló, az oldalhatáron álló, az ikerházas, a zártsorú beépítési mód; az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. Beépítésre nem szánt terület A település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. Beépítésre szánt terület A település közigazgatási területének rendezési tervben meghatározott azon része, amelyen belül csak olyan építési övezet jelölhetı ki, amely elıírásai között a beépítettség megengedett mértékének felsı értéke 10%, vagy annál nagyobb. Kivétel néhány különleges intézmény övezet lehet, ahol az önkormányzat ennél szigorúbb, azaz kisebb beépítettséget is elıírhat (pl. 5%). Beépítettség A telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított értéke; a telek beépített területe a telken álló, a környezı terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedı építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni - az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, - a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévı és az építmény tömegétıl legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függıfolyosó, ereszpárkány, elıtetı, továbbá az építményhez tartozó elılépcsı vízszintes vetületét. Belterület A település közigazgatási területének – jellemzıen a település történetileg kialakult, elsısorban összefüggı, beépített, illetıleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része. Biológiai aktivitásérték Egy adott területen a jellemzı növénytársulásnak a település ökológiájára kifejtett hatását mutató érték. 4-es (egyéb) karakterő építési övezet A más karakter-zónába nem sorolható építési zónák csoportja. Ide sorolhatók például: - az akciószerően megvalósult vagy megvalósuló beépítési jellegükkel környezetükhöz nem vagy alig igazodó területek, - a telepszerően beépített/beépülı területek (pl. üdülı- és lakóparkok, ipari telephelyek,) Egyéb terület OTÉK által használt területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodással összefüggı területek (természetes és mesterséges állóvizek és vízfolyások medrei valamint partjai, a vízbeszerzési területek stb.) tartoznak. 77
Elıkert Az építési teleknek a közút vagy a magánút felıli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (elıkerti határvonal), illetıleg az oldalkertje(i) között fekvı része. Elvi telekhatár A szabályozási tervlapon alkalmazott szabályozási elem, amely által körülvett terület olyan elvi építési telek, amelyre az építési elıírások vonatkoznak. Építési hely Az építési teleknek az elı-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védıtávolságok megtartásával – az övezeti elıírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhetı(k). Épített környezet A környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsıdlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Építési övezet Az építéssel kapcsolatos elıírások homogén területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges elıírások azonosak; az építési zónák kategóriáit az építészeti karakterjegyek alapján csoportosítjuk, amelyek általában az alábbiak: - az 1-es (kisvárosias), - a 2-es (kertvárosias), - a 3-as (falusias), - a 4-es (egyéb) karaktertípusok; ezek bármilyen rendeltetéső övezeten megjelenhetnek; a fı karaktertípusokat altípusokba lehet sorolni, az elıírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság alapján. Építési telek Beépítésre szánt területen fekvı, az építési szabályoknak megfelelıen kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjármővel közvetlenül megközelíthetı telek, és az elıírásoknak megfelelı közmőellátottsággal rendelkezik. Építési terület Olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegő építmények elhelyezésére szolgál. Építési tilalom A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelızése érdekében szükséges, azt ilyen érdekbıl el lehet rendelni -
a feltétlenül szükséges idıtartamra és mértékre kell korlátozni, de meg kell szüntetni, ha az elrendelés alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn, a helyi építési szabályzattal és az ahhoz tartozó szabályozási tervvel együtt idıszakonként felül kell vizsgálni; az építési tilalom az építési engedély érvényességi ideje alatt nem terjed ki az elrendelés elıtt engedélyezett építési, a javítási, karbantartási munkákra, továbbá a korábban gyakorolt használat folytatására, valamint az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztetı állapotot megszőntetı, kárelhárító tevékenységre;
és a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
78
Építési vonal Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet – homlokzattal és a homlokzati határfal külsı síkjával – a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezıen helyezni kell. Építési vonal, irányadó Irányadó építési vonal esetében az épület közterület felé nézı homlokzati síkjának az építési vonalra történı illesztése településrendezési szempontból nem kötelezı, de javasolt. Az eltérés mértékét a szabályozási elıírások pontosítják. Építészeti érték Az épített környezet olyan eleme – annak minden alkotóelemével, tartozékával és berendezési tárgyaival együtt -, amely történeti, mővészeti, tudományos és mőszaki, valamint rendeltetésénél fogva használati értéket képvisel, ezért megtartásra érdemes. Építészeti örökség Az épített környezet – építészeti értéket képviselı – védett és nem védett elemeinek összessége, olyan anyagi és szellemi érték, amelyben a mindenkori társadalom önkifejezı és alkotóképessége jelenik meg. Építmény (az épület és mőtárgy győjtıfogalma) Építési tevékenység eredményeként létrejött, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött mőszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak a rendeltetésszerő és biztonságos használathoz szükséges alapvetı mőszaki és technológiai berendezések is. Építménymagasság Az építmény valamennyi homlokzata függıleges vetületi felülete összegének (F) valamennyi – vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendı – homlokzathossz összegével (L) való osztásából (F/L) eredı érték. A magasság megállapítása során: -
az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külsı felületének és a tetı síkjának metszésvonala vagy érintıvonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani,
-
az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetıszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felülető padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felülető reklámhordozók kivételével – mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tetı, tetırész vagy egyéb épületrész) a felületét, amely az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintıvonalra az épület irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedı 45° alatt vont sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével,
-
a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belsı udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belsı oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
-
az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni; az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
Épület Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés – jellemzıen emberi tartózkodás -, vagy rendeltetésével összefüggı, rendszeres munkavégzés céljából.
79
Értékvédelmi övezet Az értékvédelemmel kapcsolatos elıírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetıek, hogy - a települési értékvédelemre, vagy - a táj- és természetvédelemre vonatkoznak. 3-as (falusias) karakterő övezet A beépítésre szánt területen belül kijelölhetı építési övezetek egyik típusa, ahol szabadonálló, oldalhatáros beépítési móddal legalább 3,0 m és legfeljebb 4,5 m magasságú építmények helyezhetık el, 5,0 m-es elıkert megtartása mellett és ahol a telkek beépítettségének elıírt legnagyobb értéke 30% lehet. A meglévı beépítéshez illeszkedı esetekben elıkert nélkül alkalmazható. Fıépület A fıépület az épületeknek azon csoportja, mely a terület fırendeltetésének megfelelı funkciót hordozza. Gazdasági építmény A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építménye. Hátsókert Az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (hátsókerti határvonal), illetıleg az oldalkertje(i) között fekvı része; abban az esetben, ha az építési telek két, egymással párhuzamos homlokvonallal rendelkezik (azaz, ha a telek mindkét vége közlekedési célú közterület, illetve magánút felé néz), afelıl, hogy melyik telekrészt kell elıkertnek illetıleg hátsókertnek tekinteni, rendezési terv vagy annak hiányában az építési hatóság dönt. Homlokvonal A telek közterülettel érintkezı határvonala. Homlokzatmagasság Valamely homlokzat függıleges vetületének egységnyi homlokzathosszra esı része. Ikerházas beépítési mód Az építési teleknek olyan beépítési módja, amelynél az épület elhelyezésére kijelölt építési hely két szomszédos telek oldalhatárán egybe esik (OTÉK 1. ábra) Ikerházasan elhelyezett épület Két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymáshoz szerkezetileg független, nyílás nélküli tőzfalakkal csatlakozó két önálló épület elhelyezési módja, amely külsıleg egy épület képét mutatja. 2-es (kertvárosi) karakterő építési övezet A beépítésre szánt területen belül kijelölhetı építési övezetek egyik típusa, ahol a szabadon álló, ikerházas vagy oldalhatáron álló beépítési móddal legfeljebb 7,5 m magasságú építmények helyezhetık el, 5,0 m elıkert megtartása mellett, és ahol a telkek beépítettségének elıírt legnagyobb értéke 10 és 40% közötti lehet. 1-es (kisvárosias) karakterő övezet A beépítésre szánt területen belül kijelölhetı építési övezetek egyik típusa, ahol zártsorú, oldalhatáros beépítési móddal legalább 4,5 m és legfeljebb 7,5 m magasságú építmények helyezhetık el az utcai telekhatárral érintkezıen (elıkert nélkül), és ahol a telkek beépítettségének elıírt legnagyobb értéke 40 és 75% közötti lehet. Környezetvédelmi övezet A környezetvédelemmel kapcsolatos elıírások homogén területe; típusainak csoportosítása: 80
-
zaj elleni védelmi övezet, levegıtisztaság-védelmi övezet.
Kötelezı erejő szabályozás A szabályozás városrendezési-jogalkotási tevékenység, amely az építéssel összefüggı jogokat, kötelezettségeket, továbbá ajánlásokat rögzíti; a kötelezı erejő szabályozás megtartása kötelezı. Közlekedési célú közterület Az a közterület, amely általában a gépkocsi-közlekedés célját szolgálja, de ilyen terület a gyalogos közlekedés és önálló kerékpárút célját szolgáló közterület is. Közhasználatú építmény - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és - használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsıfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, mővelıdési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá - használata meghatározott esetekben kötelezı, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet - törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg. Közösségi intézmény A közösségi intézmények körébe csak a non-profit érdekeltségő intézmények (polgármesteri hivatal, bíróság, templom, közkönyvtár stb.) tartoznak. Különleges terület Az OTÉK által használt területfelhasználási kategória csoport neve. A sajátos használat miatt minısül különlegesnek. Ilyen pl. - a nagy bevásárlóközpontok, - kiállítások, vásárok, kongresszusok (konferencia központok) területei, - nagy összefüggı sportterületek, - egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülı) - rekreációs területek, idegenforgalmi központok, lovassportközpontok, - kizárólagos funkciót befogadó intézmények – strand, kemping, apartman házak, sportszállók, stb. - állat- és növénykertek, - a honvédelmi létesítmények, - a hulladékkezelık, lerakók stb. területei. Külterület A település közigazgatási területének belterületnek nem minısülı, elsısorban mezıgazdasági, erdımővelési, illetıleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) céljára szolgáló része. Lakópark A lakópark egyedi tervek alapján jelentıs zöldfelülettel rendelkezı – egyedi telekosztás nélküli – telepszerő lakóingatlanok, különbözı színvonalú szolgáltatással. Melléképítmény - közmő becsatlakozási mőtárgy, - közmőpótló mőtárgy, - hulladéktartály-tároló, - önálló – épülettıl különálló - kirakatszekrény, - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz), - háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, 81
-
állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop,
Melléképület Az épületeknek azon csoportja, amelyek a fıépület használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minısülnek melléképítménynek. Melléképület csak az építési helyen építhetı. Nem kialakult terület Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom; olyan építési zónák, amelyek vagy beépítetlenek, vagy az addig kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul; az utóbbi általában beépítési % és/vagy építménymagasság növelésével jár; ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. Oldalhatáron álló beépítési mód az építési teleknek olyan beépítési módja, amelynél az épület elhelyezésére kijelölt építési hely egyik határa a telek oldalhatárára esik (OTÉK 1. ábra), illetve az épület külsı épület síkja az oldalhatártól min. - max. 1 m-re esik. Oldalhatáron álló épület esetében az épület - általában a hosszabb - oldalával az oldalhatáron (oldalsó kerítésen), attól min. 1 m távolságra, a másik oldalával pedig a közterület felıli építési vonalon helyezkedik el; az oldalhatáron álló épület ereszpárkánya nem nyúlhat át a szomszédos építési telekre; az oldalhatáron álló épület és a szomszédos építési telken lévı (elhelyezendı) épület egymást átfedı homlokzatai között - az OTÉK 36. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt esetek kivételével - legalább 5,0 m távolságot kell meghagyni; az oldalhatáron álló épülethez keresztszárny építhetı. Oldalkert a) az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvı része, b) az építési teleknek az épület és az oldalhatár között fekvı része. Ömlesztett anyag tároló Az ömlesztett anyag tárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot meghaladja. Saroktelek Az a telek, amely a közterülettel egynél több határvonalán érintkezik. Ilyen esetben a közterülettel érintkezı valamennyi telekhatárt homlokvonalnak kell tekinteni. Siló Takarmány tárolására szolgáló légmentesen elzárt tartály vagy verem. Szabadon álló beépítési mód Az építési teleknek olyan beépítési módja, amelynél az épület elhelyezésére kijelölt építési hely egyik határával sem közös az építési telek határa (OTÉK 1. ábra) Szabadon álló épület Szabadon álló épület esetében az épületet a közterület felıl úgy kell elhelyezni, hogy azt minden oldalán a saját telkének beépítetlen területe – az elı-, oldal- és hátsókert – vegye körül.
82
Szabályozási elem A rendelet elıírásainak egységei (elemei), az elıírásokat az építési szabályzat tartalmazza, a rajzos elemeket a szabályozási tervlap; az övezeti tervek a szöveges szabályozási elemek területi érvényességét rögzítik. Szabályozási szélesség Az utca két oldalán az egymással szemben lévı telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. Szabályozási terv Az övezeti tervek és a szabályozási tervlap összefoglaló megnevezése; a szabályozási terv az építési szabályzat rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része. Telek Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. Terepszint alatti építmény Olyan építmény, amely teljes egészében a környezı (szomszédos) és a csatlakozó terepszint alatt van vagy legfeljebb a lejtı felıli homlokzat felülete és az olyan oldalhomlokzat felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez közvetlenül kerti szabadlépcsı vagy lejtı csatlakozik (pl. támfalgarázs). Tetıtér-beépítés Tetıtérben helyiség(ek), építményszint létrehozása.
helyiségcsoport(ok)
vagy
önálló
rendeltetési
egység
építésével
Vegyes (telepszerő) beépítési mód Az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabályozás során egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetısége; ezért az építési engedélyezést megelızıen az építési helyeket elvi építési engedélyben kell tisztázni. Védıterület, védısáv A védelmet igénylı építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál; a védıterületet valamely építmény körül, míg a védısávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani; az elıbbiek kiterjedését a védıtávolság határozza meg. Zártsorú beépítési mód Az építési teleknek olyan beépítési módja, amelynél az épület elhelyezésére kijelölt építési hely két oldala az építési telek oldal telekhatárával egybe esik (OTÉK 1. ábra). Zártsorúan elhelyezett épület Az, amikor az épület határoló falai a telek mindkét oldalhatárára, továbbá az utcai telekhatárra (építési vonalra) illeszkednek, az épületek pedig az oldalhatáron határfalakkal csatlakoznak egymáshoz. Zöldtetı Zöldtetı kellı szigeteléssel, földfeltöltéssel és növénytelepítéssel létrejövı lapos tetı kialakítás.
83
Régészeti területekre érvényes jogszabályok
2. számú függelék
A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelıhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenniük. A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény (továbbiakban Kötv) 10.§-a szerint a régészeti örökség elemeit lehetıleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megırizni. A Kötv 11.§-a szerint a régészeti lelıhelyek általános védelem alatt állnak, ahonnan a régészeti örökség elemei csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19.§ (1). A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és mővelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedı kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. Régészeti lelıhely esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az Kötv 22-23.§-a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának … részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14.§-a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19.§ (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22.§.(1). A tervezett tevékenység építési tevékenység elıtt a Kulturális Örökségrıl szóló törvény szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségének elızetes szakhatósági állásfoglalását kell kérni. A nagyberuházások esetében a régészeti szakszolgálattal, az értékhatár alatti beruházások esetében a szükséges megelızı kutatások elvégzéséhez a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. Váratlanul elıkerülı régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24.§-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetıségét biztosítani. Melyek elmulasztása a BTK alá tartozik és büntetıjogi felelıséggel jár. Nagyberuházások esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekrıl az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétıl vagy helyszínétıl. A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. §-ában meghatározott nagyberuházás esetén terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelı örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelezı melléklete. 84
A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az elıkészítı munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelıhelyeken, pedig megelızı feltárást kell végezni. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsıdleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintı elıkészítı munkafázisokban való részvételt is – a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerzıdés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelıhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történı megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. A beruházás, illetve a régészeti feltárás elıkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelıhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerzıdést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történı bemutatásával egyidejőleg megkéri a feltárási engedélyt. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elı, errıl a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetıje 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A bejelentett régészeti emlékek kezelésérıl – ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megırzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó elıírásokat – a bejelentı véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. A GÉSZ-ben szereplı régészeti lelıhelyek tájékoztató jellegőek. Hatósági eljárás során a közhitelesen nyilvántartott régészeti lelıhelyek adatait kell elsıdlegesen figyelembe venni.
85
