2005. ( ) számú rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ........./2005. ( ) számú rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) sz. rendeletének 1. számú módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően a Pécsi Építési Szabályzat (továbbiakban: PÉSZ) és a Pécsi Szabályozási Terv (továbbiakban: PSZT) megállapításáról szóló 29/2004.(11.26) sz.-on megalkotott rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1.§ A rendelet 2. § (4) és (5) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak: (4) Az irányadó szabályozási elemek az irányadó telekhatárok és a magánutak, valamint a bontandó épület. (5) Településszerkezeti terv módosítása nélkül az építési övezetek határai egy telek mélységig szabályozási terv készítésével igazoltan, és az önkormányzati tervtanács pozitív véleménye alapján módosíthatók, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet legalább 2 telekre kiterjedő marad. 2.§ A rendelet 3. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) Tervezett beépítésre szánt (az 1/b zónalapon lehatárolt) területeken – az Országos Településrendezési és Építési Követelmények a továbbiakban: OTÉK) 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni a) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig 1. a volt zártkertek területén csak a jelen rendelet 13. § (1) bekezdésének 2. az egyéb 1. pontban nem említett területen csak a jelen rendelet 13. § (3) bekezdésének előírásai szerint szabad. 3. § A rendelet 6. § (2) bekezdésének a), és (3) bekezdésének c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a (3) bekezdés b) pontjának 1. alpontja törlésre kerül, továbbá az 1., 2., 3., alpontok számozása 1., 2.-re változik:

(2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A zónába jellemzően közepes laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. Egy lakóépületben az összes nettó szintterület nem haladhatja meg a 900 m2 -t Zártsorú beépítés esetén, és ahol telkenként csak egy épület helyezhető el, és ha 2000. előtt telekösszevonás történt, az összevonás előtti telekállapot szerint vehető figyelembe az elhelyezhető épület szintterülete. (3) Kertvárosias lakózóna (Lke) c) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t. 4. § A rendelet 11. § (1) és (2) bekezdéseiben az „I., ill. II. rendű” szövegrészek törlésre kerülnek, továbbá a (4) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (4) Az újonnan elhelyezhető épület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át. 5. § A rendelet 17. § 1/b. táblázatának helyébe a következő táblázat lép, továbbá a 2/b. táblázat kiegészítő szövege az alábbi utolsó két új francia bekezdéssel egészül ki: 1/b táblázat Legkisebb telekmélység (m

15 ≤ 25 25

30

Legkisebb telek– nagyság (m2) 180 m2 300 m2 450 m2

600 m2

30 720 m2 35 900 m2 2 35 1100 m 50 2500 m2 50 4000 m2 Adottságtól függő

Kód 1 2 3

Újonnan kialakítandó legkisebb közbenső telekméretek m-ben beépítési mód szerint szabad szabad Oldal– Ikres Zártsor Zártsor Adottságtól on álló- on álló- határon úúFüggő telep– általáno álló általáno keretes szerű s s 1 2 3 4 5 6 0 6 X 8 X 14 12 9 10 15 X

4

18

14

10

12

15

X

5 6 7 8 9 0

18 20 20 25 40 X

14 16 16 16

12 12

14 16 16

X

X

X

15 20 20 25 35 X

X X X X X X

30 35 40 X

A saroktelek legkisebb mérete: • 20 m alatti telekszélesség esetén a közbenső telekméret + 2,0 m • 20 m, ill. 20 m feletti telekszélesség esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között.

--A belvárosi (1), és a zárt városi (2) építési zónák kivételével a táblázatban előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett telken belül a lakásonkénti legalább 20 m2 zöldfelületi normát is biztosítani kell. --A településközpont vegyes (Vt) terület felhasználás esetében, ha 50%-nál nagyobb mértékben csak lakások épülnek - közösségi létesítmények nélkül -, legalább 10 m2 zöldfelületet kell lakásonként biztosítani.

6. § A rendelet 18. § utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

18. § A legnagyobb beépítettséget, építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen 17. § 2-3. sz. táblázat keretei között meg kell határozni. 7. § A rendelet 19. § a) pontjának első mondata, továbbá c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítését, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az

építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett. Ha az építési hely szélessége 6,0 m-nél kevesebb, akkor a beépítési mód az adottságok figyelembevételével határozható meg, az egyéb országos és helyi előírások megtartásával. 8.§

A rendelet 20. § (1) bekezdése első mondatának az „újonnan az utcavonalon” szövegrésze helyébe „Az építési hely utcai határvonalán” szövegrész kerül, továbbá a (2) és (5) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik újonnan előkert nem alakítható ki. (5) Új építés, bővítés esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. 9.§ A rendelet 21. § (1) bekezdése, valamint az eredeti (4) és (6) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint új (2) bekezdéssel egészül ki, továbbá a (2) – (6) bekezdések számozása (3) – (7) re változik: (1)

Az építési hely utcai határvonalán magastetős épületek helyezhetők el, zártsorú-általános, beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny határfala telekhatáron az utcavonalától mért 20 m mélységig csak tűzfalként alakítható ki.

(2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan előkert nem alakítható ki. (4) Új építés, bővítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető.

10. § A rendelet 22. § (1) bekezdése és eredeti (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá új (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a (2) – (6) bekezdések számozása, (3) – (7)-re változik. (1) Az építményeket újonnan szabadon álló-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni, (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, 5,0 m előkert létesítése kötelező. (4) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. 11. § A rendelet 23. § helyébe a következő rendelkezés lép: 23. §

(1)

Hegyoldali kertes karakterű építési zónát a szabályozási terv csak a Mecsek lejtőin jelölhet ki.

(2)

Az építményeket újonnan szabadonálló-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni.

(3)

Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező.

(4)

Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 1100-2500 m2 között 2. mélysége 35-50 m között 3. szélessége 18-30 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 15-30% között

c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70-55% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-7,5 m között választható. (5) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35§ (10) bek. d) pontja szerinti eseteket (6) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (7) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (8) A szabályozási vonalon támfal-kerítés létesíthető. A támfal feletti kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,0 m-t. Nem támfal-kerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas tömör kő, vagy kőlábazatos tömör fa, ill. áttört faanyagú kerítés létesíthető. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felőli oldalán kell figyelembe venni. 12. § A rendelet 24. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: 24. § (1) Építményeket újonnan szabadon álló általános, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni; (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező; (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 300-1100 m2 között 2. mélysége 25-35 m között 3. szélessége 8-25 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 20-40% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-45% között

d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-10,0 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35. § (10) bek. d) pontja szerinti eseteket (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. 13. § A rendelet 25 § (1) bekezdése és az eredeti (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá új (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a (2) – (8) bekezdések számozása (3) – (9)-re változik, az eredeti (4) b) pont utolsó fordulata pedig kiegészül a „kivéve a 35. § (10) bek.d) pontja szerinti eseteket” szövegrésszel: (1) Az építményeket újonnan szabadon álló-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni; (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező (6) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. 14. § A rendelet 26. § -nak címe „VEGYES ÉPÍTÉSI ZÓNÁRA” változik, valamint a (2) és (5) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá a (6) bekezdés első mondata a következők szerint módosul:

(2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. (6) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalakkal, illetve építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési előírásokat. 15.§ A rendelet 27. § helyébe a következő rendelkezés lép: 27. § (1)

Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad: a) és az épület nem lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, és a tervezett szabályozási vonallal kettévágott épület bontása. b) és az épület lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, azzal a kivétellel, hogy a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el. c) és a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet.

(2)

Ha a tervezett szabályozási vonal nem érint meglévő épületet, akkor új épület, illetve 40,0 m² bővítés használatbavételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése

(3)

A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, az ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Pécs MJ Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége az alábbi képlet szerint számítható.

A telek megengedett beépítettsége= %

Tc Tk

Ahol %=az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplő beépítési százalék Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben b)

(4)

akkor az építési telek megosztásánál a figyelem bevehető legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható A telekmegosztásánál figyelem bevehető legkisebb Tc telekméret= tm Tk Ahol tm=a szabályozási tervlapon szereplő legkisebb telekterület m²-ben Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben= Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben

A szabályozási tervlapon jelölt a közterület felől rögzített, általános előírásoktól eltérő hátsókert terület 50%-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az általános előírásoktól eltérő hátsókert területeken újonnan nyeles telkek nem alakíthatók ki. A közúttal vagy magánúttal megközelíthető meglévő nyeles telkek beépíthetők, de a telekterület beépítési %-ának számításánál csak a telek 50%-a vehető figyelembe. (6) A lakó, gazdasági, különleges zónák építési telkein terepszint alatti építményei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, kivéve a támfal-garázst, mely az előkertben is elhelyezhető. (7) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 23. sz. melléklet szerint vehetők figyelembe. (8) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építménymagasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl. (9) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a. az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda, vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m-re, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12-20 m közötti szélességű utcákon legfeljebb 0,6 méter, míg a 20 m-nél szélesebb utcában legfeljebb 0,9 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át;

c) a telken belül a szabad területeken, ill. az épületeken reklámokat, információs táblákat csak Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata hirdetmények elhelyezésének rendjéről szóló rendelete alapján szabad. d) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatják meg. (10) Zártsorú (-általános és -keretes) beépítés esetén a)

az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Az épületet a telekhatáron tűzfalként kell kialakítani.

b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el; c) ha a telek sarok elhelyezkedésű és kisvárosias lakózónába tartozik a telek beépítettsége (a kódként megjelölt beépítési %) további 20%-kal növelhető. A megnövelt beépítettség azonban ez esetben sem haladhatja meg a 80%-ot. (11) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. (12) Az egyes építési zónákban a beépítettség mértéke új lakóépület elhelyezése, ill. 25 m2 beépített területet meghaladó lakóépület-bővítés esetén • belvárosi, városi zárt, társasházas karakterű építési zónákban 75%nál • belvárosi, városi zárt, társasházas karakterű építési zónákban 75%nál • hegyoldal-kertes, szabályos-kertes és átalakuló-falusias karakterű építési zónákban 40%-nál több nem lehet. E rendelkezés szempontjából az számít lakóépületnek, melyben legalább egy lakás kialakításra kerül. (13) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhetők. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket tűzfallal kell kialakítani. (14) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik – kivéve a hegyoldali és az egyéb építési zónákba sorolt telkek közterület felőli határát – kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével

a) a beépítési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (15) Az építési engedélyezési tervekhez készítendő helyszínrajzok (1:500-as vagy 1 :200-as méretarányban) tartalmaznia kell a tervezett tereprendezési és kertépítészeti megoldást. (16) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet. (17) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki. (18) Újonnan nyeles telek - kivéve ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki. Terepadottságok akkor indokolják nyeles telek kialakítását, ha a telek csak 15%-nál meredekebb köz, vagy magánúttal lenne megközelíthető. (19) Az építési hatóság az építési zóna kódjai szerinti teleknagyság előírástól telekmegosztás ill. telekhatár rendezés engedélyezése esetén a -3% mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik. 16. § A rendelet 28. § (2) bekezdése harmadik fordulatának a ”telek határán” szövegrésze helyébe „a védendő létesítménynél” szövegrész lép. 17. § A rendelet 30. § címének „helyi” szövegrésze törlésre kerül, továbbá az (1) bekezdés „6. sz. melléklet” szövegrésze helyébe a „6/a-d. sz. melléklet” szövegrész lép, valamint a (3) bekezdés törlésre kerül, illetve az (1) bekezdést megelőzően a következő szövegrésszel egészül ki: A fokozottan és kiemelten védett régészeti lelőhelyen, a nyilvántartott régészeti lelőhelyen, valamint a régészeti érdekű területen a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani. A világörökség területén, a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén a 2001. évi LXIV. Törvény és kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani. 18. §

A rendelet 31. § (1) bekezdésében a „7. sz. melléklet” szövegrész helyébe a „7/ab. sz. melléklet” szövegrész lép, továbbá az (1) bekezdést megelőző szövegrész kiegészül az alábbi utolsó mondattal: A NATURA 2000 természetvédelmi területeken a vonatkozó kormányrendelet előírásait kell alakalmazni. 19. § A rendelet 32. § (8) bekezdése kiegészül az alábbi utolsó mondattal, továbbá a (10) (11) és (12) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a (13) bekezdés „17. sz. melléklet” szövegrész helyébe a „ 17/b. sz. melléklet” szövegrész lép: (8) Az építési engedélyhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt kell mellékelni. (10) Hidrogeológiai és nyílt karszt terület védőzónáját a 16/b. sz. melléklet ábrázolja. A zónában újonnan építést engedélyezni, ill. meglévő épületet bővíteni csak szennyvíz elvezető közcsatorna kiépítését követően a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások szerint szabad. Közcsatorna kiépítettsége esetén az építési engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. (11) Forrás, kút, védőterületét a 16/a sz melléklet ábrázolja A zónában csak vízellátást szolgáló létesítmények, ill. a vonatkozó rendelet1 szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával. (12) A csúszásveszélyes területeket a 17/a. sz. melléklet tünteti fel. Csúszásveszélyes zónában építést engedélyezni csak közcsatorna kiépítését követően szabad. 20 m2-nél nagyobb beépített területű építés esetén az építési engedélyhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt kell mellékelni., amely kitér a csúszásveszély elleni védekezés épületszerkezeti követelményeire. Az épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek megakadályozzák a talajmozgásokból keletkező épületkárokat. 20. § A rendelet 34. § (3) bekezdése második fordulatának a „parkolóhelyek létesítéséről és megváltásáról szóló rendelete” szövegrésze helyébe a „parkoló létesítési kötelezettségről és a megváltásról szóló rendelete" szövegrész lép, továbbá az (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

1

a 123/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet

(5) Gépjárműforgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közművesítettség esetén 6,0 m. Nem teljes közművesítettség esetén a szükséges telekszélességet telekrendezési terv keretében kell meghatározni. 21. § A rendelet 35. § (1) (9) (11) és (12) bekezdéseinek, továbbá a (15) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a (10) d) pontja első fordulatának „területeken” szövegrésze helyébe a „4.-es, 5-ös, 6.-os jelű építési zónacsoportokba tartozó telkeken” szövegrész lép: (1)

Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(9) Vízellátás Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírások szerint az adott vezeték-keresztmetszet mellett: -

300 mm átmérőig 3 m, 600 mm-ig 5 m,

a)

A védőtávolságon belül újonnan építés nem engedélyezhető.

b) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. c) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz szükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály (OTSZ) alapján. d) A Pellérd-Tortyogói és a Tettyei vízbázis védőterületét kimondó határozat jogerőre emelkedését követően az érintett telkekre szóló korlátozással a településrendezési tervbe át kell vezetni. e)

Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. (f) Vízellátó hálózatok kiépítését tervezett beépítésre szánt területen csak akkor szabad engedélyezni, ha a szennyvíz-elvezető hálózat már kiépült, ill. egyidejűleg az is kiépíthető. (11)

Felszíni vízelvezetés

a) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési engedély

csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével a befogadóig. b) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított esővíz élővízbe történő

bevezetése előtt, a telken belül hordalékfogó, olaj- és uszadékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

c) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő

parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

d)

A már lakóépülettel beépült területeken a közterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig a telekről a csapadékvizek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében minden10,0 m² újonnan engedélyezett beépített terület után legalább 0,6 m³ csapadékvíztározókapacitást kell létesíteni.

e) A központi települési területeken a zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, ill. a középső vápa menti csapadékvíz-elvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelelő hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. A csapadékvizek biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervdokumentációban közműnyilatkozattal megerősített módon igazolni kell f) A vizek természetes lefolyását, ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. g)

A Pécsi víz, a Patacsi, a Keszű-Kökény vízfolyás, a Málomi, az Ürögi és a Nagyárpád-Postavölgyi, a Lámpási, a Meszesi, a Szabolcsi, a Tettyei, a Füzes árkok és a Vasas-Belvárdi vízfolyás part élétől 3-3 m, külterületen 6-6 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m széles sáv biztosítandó. Ugyanezen célból a tavak mentén 3-3 m beépítés mentes sávot kell biztosítani. Ettől eltérni a kezelő egyedi hozzájárulása esetén szabad. A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli beültetési kötelezettséget a fenti előírások megtartásával kell alkalmazni A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet intézkedik.

(12) Villamosenergia-ellátás A villamos művek biztonsági övezetét a 122/2004.(X.15) GKM számú rendelet, az MSZ 151 és az MSZ 172 számú szabvány előírásai szerint kell biztosítani. Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság: 400 kV-on 28-28 m, 120 kV-on 13-13 m 20 kV-on külterületen 5,0-5,0 m, belterületen 2,5-2,5 m. Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m. Földben elhelyezett villamoskábel biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig, 1,0 m, 35 kV-120 kV között 1,5 m. A villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv.

a) A villamos energia hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület,

építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Mindennemű tevékenység – a mezőgazdasági művelés kivételével – csak az ágazat hozzájárulásával végezhető.

b) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani.

c) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a központi belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha műszaki és gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtetőnek gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolnia kell a földfeletti elhelyezés indokoltságát. c) A központi belterületen meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. d) A nem központi belterületen, ill. a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia- és a távközlés-hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. e) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén, vagy a pincetérben vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető f) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (15) Hírközlés a) Városkép-védelem szempontból hírközlési és a kábel TV hálózatoknál a központi belterületen újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, Mindkét esetben kivétel tehető, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja 22.§ A rendelet 38. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá új (3) bekezdéssel egészül ki: (1) A városképi követelmények a meglévő környezethez, az adottságokhoz történő illeszkedés szabályának meghatározásánál a városi főépítész által vezetett Tervtanács, ill. a területi főépítész által vezetett Területi Tervtanács szakvéleményét érvényre kell juttatni. Ennek érdekében I. rendű

közterületekkel – gyűjtő utakat kivéve - érintkező építési telkeken, ill. korlátozott használatú mezőgazdasági területeken 300 m2-nél nagyobb terepszint feletti új építést és épületbővítést, továbbá köztéri szobrok, emlékművek elhelyezését a városképi, városépítészeti igényesség biztosítása, ill. a tájba illesztés érdekében, az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet. (3) Köztéri szobrok, emlékművek csak építési engedélyezési eljárás keretében helyezhetők el. Az építési engedélyezési tervet környezeti illeszkedést igazoló vizsgálatokkal, látványtervvel kell megalapozni. 23. § A rendelet 39. § helyébe a következő rendelkezés lép: 39. §

(1) A sajátos előírások területeit a 19/a-c)sz. melléketek tüntetik fel. A sajátos előírások e rendelet II-III. fejezetének előírásait módosíthatják, ill. kiegészíthetik. Azonos témában mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni. (2) PÉCS BELVÁROS TERÜLETÉRE (B) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya. a 19/a sz. mellékletben 2. jelű lehatárolt területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban2 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. Melléképítmény létesítése. 2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. Homlokzatszínezés, homlokzatokat érintő nyílászáró csere, redőny, redőnyszekrény-, antenna-,védőrács-, riasztó-, légkondicionáló közmű berendezések.

2

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában

5. Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása. d)

Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályokban3 meghatározottakon túlmenően az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1 A Területi Tervtanács állásfoglalását, kivéve a c) 1-3. pont szerinti építmények esetén. 2. KÖH által elfogadott bontási dokumentáció az MJT és MK területén. 3. A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst, a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében, kivéve ha az építési tevékenység utcai homlokzatot, vagy közterületre néző homlokzatot nem érint, illetve közterület felől az új építés nem látható. 4. A terület alápincézettségét és alapozási adottságait bemutató geotechnikai és mérnökgeológiai értékelést tartalmazó talajmechanikai szakvéleményt.

e) A c) pont szerinti építési engedélyhez kötött építési munkák esetén az engedélykérelemhez csatolni kell: 1. Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Bontási dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100-as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. OMvH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti, külső-belső részletekről. 3. Mindenfajta homlokzatot és tetőzetét érintő beavatkozás esetén: 3.1 homlokzat színezésnél – legalább két-két szomszédos épületet is bemutató homlokzat színterv M = 1 : 100-as méretarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel; 3.2 nyílászáró cserénél – M = 1 : 100-as méretarányú rajzot a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3 Redőny, redőnyszekrény-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezések felszereléséhez, loggiák beüvegezéséhez, parabolaantennák, légkondicionálók elhelyezéséhez be kell mutatni a 3

Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában

szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. 3.4 Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése esetén – a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50es méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről. 3.5 Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból. 3.6 Közterületek kialakítása esetén benyújtandó – M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni: a közterületet határoló térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmű berendezések helyét. 3.7 Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban4 meghatározott dokumentációt. 3.8 Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentációt. 3.9.M = 1 : 20-as méretarányú rajzot az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról. f) Az építési engedélyezési eljárások során az alábbi esetekben ki kell kérni a Magyar Geológiai Szolgálat véleményét: --négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú előregyártott, illetve vázas tartószerkezetek alkalmazása, --3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén, --minden esetben, amikor a lakosság, az önkormányzat vagy a tervezők kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlelnek. h) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeti előírásokat jelöli: Lk1000X4(B) Lk1000YX(B) Lk1000YY(B) Vt1000XX(B) Vt10007Y(B) Vt 711784(B) Vk1000XX(B) Vk1000YY(B) Vk1000ZZ(B) 4

Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3-8. §-ában, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-ában

Vk100000(B) i) Az Lk1000X4(B) építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a lakóépületek legfeljebb 6 lakásosak lehetnek. 2. A zártsorú keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Telkenként csak egy épület helyezhető el. 5. Az elhelyezhető épület magastetős legyen, égetett agyagcserép héjazattal. 6. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 10,0 m, az udvari homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m lehet. j) Lk 1000YX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú–keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. A zártsorú hézagos beépítés esetén az oldalkert legalább 4,0 m lehet. Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között tartandó a 4,0 m. 2. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 3. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m. 4. Az elhelyezhető épület magastetős, cserépfedéses legyen. Torony, tetőfelépítmény esetén fém, ill. üveg fedés is alkalmazható. A tető hajlásszöge 38-45o között változhat. k) Lk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a zártsorú-általános építési helyen belül egy épület és zártsorúan helyezhető el. 2. Az épületet magastetős kialakítás esetén égetett cserépfedéssel kell fedni. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell megtartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 12,5 m, az udvari homlokzatmagasság legfeljebb 7,5 m. l) Vt1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan vagy hézagos zártsorúan helyezhetők el.

2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserépfedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél általában legfeljebb 60%, a Király utca mentén és a Jókai térre néző teleknél legfeljebb 75%, saroktelkek esetében legfeljebb 80% lehet. 4. Zártsorúan elhelyezett épület esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 7,5 m. m) Vt10007Y(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. --1000 m2 vagy annál kisebb telekterületű telken csak egy épület helyezhető el. 2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserépfedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 4 A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 5,5 m. n) Vt 711784(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: --Az övezetben a telken elhelyezett épületfunkciók igényelte gépjárműelhelyezési igényen túlmenően további legalább 150 gépkocsi elhelyezéséről gondoskodni kell. o) Vk1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, udvaron a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m.

p) Vk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magastető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 9,5 m, udvaron legfeljebb 7,5 m. r) Vk1000ZZ(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%, kivéve 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 8,5 m. s) Vk100000(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben vallási célú épületek helyezhetők el, szabadonálló építési helyen belül. 2. Az épületek tetőkialakítása kialakult szerinti lehet, égetett agyagcserép, vagy fémfedéssel. 3. A legnagyobb megengedett beépítettség a meglévő érték. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatárok között, valamint két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság. t) A sajátos építési övezetekre vonatkozó közös előírások: 1. Nem műemléki épületekre, továbbá helyi (települési) értékvédelmi zónába eső épületekre önkormányzati szakbizottság kérésére is elrendelhető helyrehozatali kötelezettség. A helyrehozatali kötelezettségnek 3 éven belül eleget kell tenni. 2. Az építési övezetekben jelölt magas tető hajlásszög 38-45o-os előírását részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, ill. képviselet stílus alapján az alábbiak szerint kell differenciálni: 2.1 1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca. 42-45o hajlásszög tartandó;

2.2 1865-ös térképen nem regisztrálható (XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca. 38-40o hajlásszög tartandó; 2.3 1925-os térképen regisztrálható (XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszög tartandó; 2.4 Új beépítések, foghíjak tetőszerkezete 38-45o közötti hajlásszöggel alakíthatók ki. Lapos tető csak zöldtetőként létesíthető. A környezetet figyelembe véve, városképi szempontból a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal esetenként eltérő értékeket is meghatározhat. 3. A tetőszélesség új beépítésnél, utcai épület esetén (két szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 12,0 m, oldalhatáron vagy hátsó határon álló épületszárnynál (egy szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 9,0 m lehet. Meglévő, megmaradó utcai épülethez csatlakozó udvari szárny szélessége (traktusmélysége) az utcai épület szélességét nem haladhatja meg. 4. Az utcai oldalon csüngő eresz nem létesíthető. 5. Lapos tető újonnan csak kivételes esetben, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével létesíthető. u) A közlekedési célú közterületek sajátos előírásai: 1. A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők: --- hirdető berendezések, --- köztisztasággal kapcsolatos építmények, --- szobor, díszkút, --- távbeszélő fülke. 2. A tervben külön jelölt utak, terek felületét egyedi tervek alapján kőburkolattal kell kiépíteni. 3. A szabályozási tervben jelölt térszín alatti garázsokon kívül, igény esetén továbbiak is létesíthetők ha ---megvalósulását régészeti leletek előkerülése meg nem akadályozza, ---annak megvalósulása műemlékvédelmi értékeket nem veszélyeztet, ---kialakítása során védett növényzet nem semmisül meg. 4. A térszín alatti garázsok felületét minden esetben kertészeti tervek alapján kell kialakítani, kiselemes térburkolattal illetve növényesítéssel. Kivételt azon térszín alatti garázsok jelentenek, melyek sportpálya alatt létesülnek. Itt a sportpálya visszaépítendő. 5. A tervezési területen OTÉK-ban meghatározott személygépkocsi parkolási igény a következőképpen biztosítandó: 5.1 Lakófunkcióhoz 100%-os ellátás biztosítandó, elsősorban telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. 5.2 Kereskedelmi szállásférőhelyek – szállodák, panziók stb. – legalább 80%-os parkolási igénye biztosítandó elsősorban telken közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 20% Pécs város parkolási koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában létesítendő. 5.3 Egyéb létesítmények parkolási igényének legfeljebb 20%-a biztosítható telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 80% vagy 100%-os parkolási igény Pécs város parkolási

koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában biztosítandó. 6. Az 5. pontba foglalt létesítmények engedélyezési kérelméhez mellékelni kell az egyéb területen elhelyezendő személygépkocsi parkolási igény biztosítására vonatkozó szerződést. 7. A parkoló megváltás összegéről külön önkormányzati rendelet intézkedik. 8. Az 5. pontba foglalt létesítmények esetén minden esetben biztosítani kell a tehergépjárművel történő megközelítési, rakodási lehetőséget. 9. Autóbusz várakozóhely a tervezési terület közvetlen szomszédságában biztosítandó, a terv határától számított legfeljebb 150 m-es távolságon belül 10. A szabályozási tervlapon jelölt többlet gépkocsi elhelyezési igény közhasznú vagy nem közhasznú célokat szolgál. A gépjármű tárolók építése egyrészt lehetőség, másrészt önkormányzati fedezet biztosítása esetén kötelezettség. (3)PÉCS DONÁTUS ELŐÍRÁSOK

ÉS

KÖRNYÉKÉRE

(D)

VONATKOZÓ

SAJÁTOS

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékleten lehatárolt 3. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A tárgykörre vonatkozó jogszabályban5 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. a 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése, 2. reklám-hirdetés létesítése. d) Az építési engedélykérelemhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban6 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzati Településrendezési és Építészeti Tervtanácsának állásfoglalását, kivéve: 1.1 a c/1 pont szerinti építmények létesítésének 1.2 a bővítés nélküli korszerűsítés, felújítás esetét. 2. A tervezett állapotot [épület(ek), tereprendezés] a szomszédos telkekkel együtt bemutató fotómontázst minden olyan ingatlan esetében, amelynek átlagos lejtési viszonyai a 10%-ot meghaladják. 3. Helyszínrajzot kell készíteni: 3.1 minden olyan esetben, amikor a zónára előírt minimális zöldfelület nem biztosítható, 5

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában 6 Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. és 17. §-aiban

3.2 minden olyan telek esetében, amelynek lejtési viszonyai bárhol a 15%-ot meghaladják, 3.3 táji és vízügyi szempontból érzékeny területrészeken, 3.4 Lke jelű zónában, 3.5 a beépítésre nem szánt területeken bármilyen építési engedélykérelemhez. 4. Jegyző által engedélyezett Favédelmi tervet minden olyan építés engedélyezéséhez, amely meglévő – mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőjű fát is érint. Amennyiben az építési tevékenység során fa kivágás is szükséges, a favédelmi terv egyben fakivágási kérelem is. e) A c) pontban felsorolt további engedélyköteles építési munkák esetében az építési engedélyhez kell csatolni: 1. 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Reklám-hirdetés létesítése esetén M = 1 : 50-es méretben minden eltérő nézetet, 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, műszaki leírást a reklám anyagáról, színéről, felszerelésének, elhelyezésének módjáról. f) Az a) pont alatt megjelölt területen 1. Az építési telek nem közterület felé eső határvonalain, terepszint felett csak áttört kerítés max. 2,5 m nagyságig vagy élő sövény létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszint felett csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető. A támfal és a kerítés alapozása során a felszíni vizek átvezetésére alkalmas folyókákról gondoskodni kell. 2. Az építési telek közterület felé eső határvonalán végleges kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető. A közterület rendezését megelőzően ideiglenes kerítés létesítése kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető. 3. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 4. Különálló gépjárműtároló csak támfal-garázsban létesíthető. 5. A közmű csatlakozási műtárgyakat a szabályozási előírásoknak megfelelően a szabályozási vonaltól számítottan az ingatlan területén kell elhelyezni. g) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Lk 21X74X(D) - Lke41374Y(D) - Lke41372Z(D) - Lke41272Y(D) - Lke412X21(D) - Lke4127X3(D) - Ki7000Y0(D) h) Az Lk 21X74X(D) jelű sajátos építési övezet előírásai:

1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, a beépítési módot és az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet, kivéve szabadonálló beépítésnél, ahol legfeljebb 5,0 m engedélyezhető. 3. Az utcafronton magas tető létesíthető. A tető hajlásszöge 40-45o-os között engedélyezhető. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Héjalásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az épületek elhelyezhetők oldalhatáron álló, ikres ill. szabadon álló építési helyen belül. 5. előkert újonnan legalább 5,0m legyen. 6. hátsókert új beépítés esetén legalább 6,0 m. legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik 7. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. i) Az Lke41374Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m, nyeles telek esetén legfeljebb 5,5 m lehet. 3. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge utcafronton 40-45o, tömbbelsőben 35-40o között változhat. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Hajlásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet. j)

Az Lke41372Z(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. A tető szélessége 12,0 m-nél nem lehet több. Héjalásra hullámpala nem alkalmazható. 3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Előkert újonnan legalább 5,0 m legyen, ha a szabályozási tevlap másként nem intézkedik. 5. Csak egy épület helyezhető el építési telkenként.

k) Az Lke41272Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet.

Kivétel oldalhatáron álló épület elhelyezés és 1200 m2-nél kisebb teleknagyság esetén. Ez esetben nem lehet több mint 5,5 m. 3Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o között legyen. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége ne haladja meg a 12,0 m-t. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, legyen kivéve, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Hátsókert nem lehet kevesebb, mint 12,0 m. 7. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet. l)

Az Lke412X21(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, kivéve az újonnan kialakítható építési telek nagyságát. 2. Újonnan kialakítható építési telek nem lehet kisebb, mint 1800 m2. 3. Magastető létesíthető, 35-40o-os tetőhajlással, cserépfedéssel. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 9,0 m lehet.

m) A Ki7000Y0(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.A meglévő épületekben csak idegenforgalmi, vendéglátó funkció helyezhető el. 2.Az építési telek legfeljebb 280 m2 mértékéig építhető be, de a beépítettség legfeljebb 7% lehet. 3. A tető héjalására csak cserép alkalmazható n) Az Lke 4127X3(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázat előírásait kell alkalmazni, a beépítettség mértékét és a legkisebb telekszélességet kivéve. 2. A legkisebb telekszélesség 20 m 3. Az építési telek legfeljebb 160 m2 mértékéig építhető be. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 70%-os legyen. 5. Előkert újonnan 8,0 m legyen. Az Önkormányzat településrendezési és építészeti tervtanácsa állásfoglalása alapján ettől eltérő érték is meghatározható. 6. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o közötti tetőhajlással. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége nem lehet 12,0 m-nél több. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 7. Az épületek száma legfeljebb kettő lehet. o) Rendeltetési, ill. tereprendezési sajátos előírások 1. A fő funkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, anyaghasználata, a fő funkciót tartalmazó épületével összhangban legyen.

2. A terepalakítás során rézsű vagy legfeljebb 2,20 m magas támfal létesíthető. 3. Amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a két-két támfal közötti felület legalább 60% növényborítottsággal alakítandó ki. 4. Egy telken belül az össz-támfal magasság legfeljebb 10 m lehet. 5. A 1,5 m-nél magasabb támfalakon felületük legalább 60%-ában zöldhomlokzat létesítendő. 6. Meglévő utcafronti sövény kivágása esetén azt pótolni kell. 7. Utcafronton meglévő élő sövény kivágása esetén azt úgy kell pótolni, hogy kifejlett állapotában az út építési területét nem szűkítheti. 8. Telekhatártól való minimális telepítési távolságok: 8.1 sövény, cserje esetén: 1,0 méter 8.2 fa esetén: a fa 20 éves korban várható koronaátmérőjének 2/3 része 8.3 erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 m. p) A beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1.Az egészségügyi, turisztikai, oktatási rendeltetésű erdőben a helyi lakosság, a helyben üdülő és kiránduló népesség pihenésére, kikapcsolódására, testedzésére szolgáló építmények – sétaút, pihenőhely, tornapálya – továbbá a terv szerinti övezetben legfeljebb 5%-os beépítettséggel oktatási-kutatási, egészségügyi-szociális, vendéglátó, szállásférőhely rendeltetésű épület is elhelyezhető. 2. Az erdőtelek területe tovább nem osztható. 3. Az erdőterületen létesíthető építmények a következő paraméterek betartása mellett engedélyezhetők: - előkert min. 15,0 m, - az építménymagasság legfeljebb 6,5 m magas lehet, lejtő felőli homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t. 4. A létesítendő épület engedélyezési tervéhez csatolni kell a Településrendezési és Építészeti Tervtanács véleményét is. r) A szabályozási tervlapon jelölt védett tájértékű területeken újonnan épületek nem helyezhetők el és 1,5 m-nél nagyobb bevágás és feltöltés nem létesíthető. A terület 20%-ánál nagyobb felületen az eredeti lejtésviszonyokat megváltoztatni nem szabad. s) 40%-nál nagyobb lejtésű területrészeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. t) A településrész zöldfelületeinek védelme érdekében – mellmagasságban mért – 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag jegyzői engedéllyel történhet. (4) PÉCS SZIGETI VÁROSRÉSZRE (SZ) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 4. sz. területre terjed ki.

b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Minden építési övezetre vonatkozó sajátos előírások. 1. Építési tevékenységet csak a beépítendő terület alápincézettségének vizsgálata után szabad kezdeni. Az ennek megtörténtét igazoló dokumentumokat az építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell. 2. A telkeken 1,5 m-nél nagyobb támfal, rézsű nem létesíthető. 3. Használatbavételi engedélyt kiadni csak az építési engedélyben előírt kertépítés befejezése után szabad. 4. Az egyes homlokzatokra számított építménymagasság külön-külön sem haladhatja meg az építési övezetre előírt maximum értéket. d)

A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Lk2050X2(SZ) - Lk20506Y(SZ) - Lk2050XZ(SZ) - Lk20506Y(SZ) - Lk200052(SZ) - Lk2000Y2(SZ) - Ln70505X(SZ) - Ln70105Y(SZ) - Vt715XXX(SZ) - Vt70507Y(SZ) - Vt700060(SZ) - Ki70005X(SZ) - Ki70005Y(SZ) - Ki70050(SZ) - Kkö7118XX(SZ)

e) A sajátos kisvárosias lakóépítési övezetben a PÉSZ 6. § (2) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el: termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő, egyéb gazdasági építmény, csak 25 férőhelyes nagyságig helyezhető el szálláshely szolgáltató épület. f) A sajátos nagyvárosias építési övezetekben: 1. Különálló új épülettel csak a 4324 hrsz-ú telek (Garay u.) építhető be, egyéb helyeken új épületek közül csak gépjárműtároló építhető, max. 4,0 m-es építménymagassággal. A gépjármű-tárolók tömbtelken történő elhelyezési lehetőségét elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni. 2. A PÉSZ 6. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő. g) A sajátos településközponti vegyes építési övezetekben

1 .a PÉSZ 7. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el sportépítmény, üzemanyagtöltő; 2. kettőnél több telek összevonásával járó építés esetén építési engedély csak jogerős elvi építési engedély alapján adható. h) Az Lk2050X2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 10% legyen. 6. Az építménymagasság -utcafronton legfeljebb 6,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 7.A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. i) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 50%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 35%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építménymagasság -utcafronton legfeljebb 8,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m -oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyeregtető. j) Az Lk2050XZ(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. A lakótelkek legfeljebb 2500 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet, de a beépített bruttó terület nem haladhatja meg a 250, ill.. 300 m2-t. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építmény magassága -utcafronton legfeljebb 9,0 m,

-tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m -oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7.A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. k) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2.A lakótelkek legfeljebb 2000 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % és zöldfelületi fedettség a PÉSZ 2/b táblázat 6-os jelű kódja szerinti lehet. 4.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. 5.Az építmény magassága -utcafronton legfeljebb 10,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m -oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 6 A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. l) Az Lk200052(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2.Az építmény magassága -utcafronton legfeljebb 6,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 3.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot. 4.A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. m)Az Lk2000Y2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.A beépítési mód: kialakult. 2.A lakótelkek legfeljebb 1000 m2-ig vonhatók össze. 3.Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. 5.A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 15%, sarokteleknél legalább 10% legyen. 6.Az építmény magassága a szomszédos épületekhez igazodó, de legfeljebb 6,0 m legyen. 7.A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető. Tetőtér beépítésnél utcafronton csak tetősíkban fekvő ablakok helyezhetők el. n) Az Ln70505X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, építménymagasságot. 2.Az építmény magassága:

kivéve

az

-utcafronton legfeljebb 10,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 4,0 m lehet. 3.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot. o) Az Ln70105Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.Az 1-3. táblázatainak előírását kel alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2.Újonnan csak gépjárműtároló építhető legfeljebb 4,0 m építménymagassággal. 3.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot. 4.Magastető csak sátortetővel vagy kontyolt nyeregtetővel létesíthető elvi építési engedély alapján. p) A Vt715XXX(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve 1.1.teleknagyságot, mely újonnan legalább 350 m2 legyen, 1.2.beépítettséget, mely legfeljebb 75% lehet, 1.3 zöldfelületi fedettséget, mely legalább 10% legyen, 1.4 az építmény magasságát, mely -a Kodály Z. utcai homlokzatokon és a 4823/31 hrsz-ú telek Barbakán tér felőli homlokzatán legfeljebb 12,0 m -a Barbakán tér felőli egyéb homlokzatoknál legfeljebb 10,0 m -az Attila utcai (és a Barbakánt tér 1-ig tartó beforduló) homlokzatoknál legfeljebb 7,0 m -az udvari homlokzatoknál legfeljebb 16,0 m legyen. 2.Az épületeket (az Attila utca felőli homlokzat kivételével) legalább 30o-os hajlásszögű magas tetővel kell kialakítani. A tetőhéjalás anyaga csak cserép lehet. r) A Vt70507Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot, mely legfeljebb 8,0 m lehet. Az előírást minden homlokzaton külön-külön is meg kell tartani. 2. Az épületeket 35-45o közötti tetőhajlásszögű magas tetővel és cseréppel fedve kell kialakítani. s) A Vt700060(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A meglévő irodaház földszintes toldaléka bontandó. Magastető, a jelenlegi építménymagasság növelése nélkül kialakítható és beépíthető. 3. A szabályozási tervlapon jelölt zöldfelületet meg kell tartani, azon belül építmény nem helyezhető el. t) A Ki70005X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai:

1. Az övezetben csak egészségügyi, illetve azt kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Új épületek építménymagassága legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terület legalább 30%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. 5. Új épület vagy épületszárny építésére engedélyt adni csak a teljes területre készített közlekedési vizsgálat alapján lehet, melyben tisztázni kell a terület és az egyes épületek megközelítésének módját (gyalogos és gépjárműforgalom, dolgozó és látogató forgalom, mentő és tűzoltó járművek útja, stb.) és a gépjárművek elhelyezésének lehetőségét. A területen belül a gépjárművek elhelyezésére a felszíni parkoló mellett többszintes parkolóház, vagy mélyparkoló is építhető. u) A Ki70005Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben oktatási célú építmények és lakások helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Az építménymagasság: - az Attila u. 1. sz. alatti telken legfeljebb 8,0 m - az Attila u. 3. sz. alatti telken legfeljebb 7,5 m - egyéb helyen a jelenlegi építménymagasság lehet. 4. Az Attila u. 1. és 3. sz. alatti ingatlanok zártsorú beépítési móddal építhetők be, az utcával párhuzamos gerincű 35-40o közötti hajlásszögű magas tetővel. v) A Ki700050 (SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben csak strandfürdő-uszoda funkcióval összefüggő épületek helyezhetők el. Az uszodaszárny bővítésével egy időben legalább 75 férőhelyes parkolóház létesítéséről is gondoskodni kell. 2. Az építmények magassága a kapcsolódó épületszárnyakhoz illeszkedő legyen. z) A Kkö7118XX(SZ) Az övezet parkolóházak építésére kijelölt terület. Kialakításukat elvi építési engedéllyel kell tisztázni. zs) Egyéb sajátos előírások 1. Lakóterületen elhelyezendő nem lakáscélú építmény építési engedélyezési eljárásában az I. fokú építési hatóság környezeti hatásvizsgálat elkészítését írhatja elő. Ebben az új létesítményt vizsgálni kell a - meglévő művi értékekre hatása - meglévő táji, természeti értékekre hatása - közlekedés változásaiból eredő hatások - létesítmény működéséből eredő hatások szempontjából. 2. A forgalmi zaj elleni védelem érdekében

- a József Attila utcában - a Szabadság úton - a Rákóczi úton - a Klimó utcában - a Kodály Zoltán úton - a Petőfi utcában és - a Hungária úton az utcafrontot érintő minden új beépítésnél, átalakításnál és felújításnál az MSZ 18151/1-82 jelű szabvány beltéri határértékeinek teljesülését az építési engedélyezési eljárás során akusztikai számítással igazolni kell. 3. Építési, közmű- és útépítési munkák engedélyezéséhez – ha azok 15 cm törzsátmérőt meghaladó fát érintenek – favédelmi tervet kell benyújtani. 4. A védendő érték megőrzése érdekében az I. fokú építési hatóság a beépítettség mértékének 75%-ig történő növelésével és a gépjármű elhelyezési kötelezettségének 50%-os csökkentésével a telekre vonatkozó szabályozási előírásoktól eltérő szabályokat érvényesíthet – az OMvH és az illetékes tervtanács javaslata alapján. (5) PÉCS BUDAI VÁROS SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

DÉL

VÁROSRÉSZRE

(BD)

VONATKOZÓ

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 5. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Ln71274X(BD) - Ln700040(BD) - Lk2152X3(BD) - Lk 5151X1(BD) - Vt70507X(BD) - Vt20507X(BD) - Vk702090(BD) - Vk7020XX(BD) - Vk70209Y(BD) - Vk70209Z(BD) - Ki7129XX(BD) - Gksz705073(BD) - Gksz715565(BD) - Gksz715755(BD) d) A sajátos kisvárosias lakóépítési övezetek közös előírásai: 1. Az épületekben a lakófunkciójú terület 1/3-át nem meghaladó mértékben olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek a szomszédos lakásokra nem zavaró hatásúak. 2. Az Lk2151X1(BD) építési övezetet kivéve, önálló épületben elhelyezhető a helyi lakosság alapellátását szolgáló, 300 m2 bruttó szintterületet meg

nem haladó, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális, valamint az 1 pontban megfogalmazott feltételeknek is megfelelő gazdasági tevékenységet szolgáló épület. e) Az Ln71274X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. f) Az Ln700040(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. g) Az Lk2152X3(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 40%, sarokteleknél legfeljebb 75%. 3 .A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. h) Az Lk 5151X1(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % legfeljebb 75%. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%ot. i) A Vt 20507X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%ot. j) A Vt705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%ot. k) A Vk702090(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. Terepszint alatti beépítés nem engedélyezhető. l) A Vk7020XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot. 2. Beépítettség legfeljebb az építési hely területe.

3. Építménymagasság legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. m)A Vk70209Y(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, építménymagasságot. 2. Építménymagasság legfeljebb 15,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki. n) A Vk70209Z(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, építménymagasságot. 2. Az építménymagasság legfeljebb 16,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki.

kivéve

az

kivéve

az

o) A Ki7129XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot. 2. Beépítettség legfeljebb 35% lehet. 3. Építménymagasság legfeljebb 10,5 m lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. 5. A területen új épület és épület bővítés építésének engedélyezése csak a teljes területre készített, a beépítés rendszerét, az épülettömegek felső korlátját, a be nem épített területek használatát, a gépjármű elhelyezést bemutató elvi engedély alapján történhet. p) A Gksz705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A terület elsősorban kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető minden nem jelentős zavaró hatású gazdasági építmény, és a Zsolnay utcai front kivételével lakás. Nem helyezhető el egyházi, oktatási, művelődési, szociális, sport, egészségügyi létesítménye. r) A Gksz715565(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. s) A Gksz715755(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. t) Egyéb sajátos előírások: 1. A Zsolnay utcáról a Gksz705073(BD) építési övezet telkeire behajtó út kialakítása csak akkor engedélyezhető, ha a telkeknek nincs másik utcára néző határa.

2. A Zsolnay utca Gksz705073(BD) építési övezet telkei előtti szakaszán leállósáv alakítandó ki a parkoló megváltások céljaira. 3. A közpark területeken épület nem helyezhető el. A jelölt építési hely közterület föléépítési szolgalmat jelent a csatlakozó telek számára. A talajfedettség nem haladhatja meg a 25%-ot, lombkorona fedettségének pedig el kell érnie a 35%-ot. 4. A területre eső rendeltetési zónát érintő távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során közterületre kell helyezni. 5. A telek területének 15%-át meg nem haladó vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona-fedettsége eléri az 50%-ot, zöldfelületként kell figyelembe venni. 6. A telekterület 20%-át meg nem haladó nagyságú zöldtetővel kialakított épületrész beépített területének a felét nem kell a beépítés számításánál figyelembe venni, és a telek zöldfelületébe be kell számolni. 7. A parkoló állásokban 50% lombkorona-fedettséget kell biztosítani. 8. A területen lévő fákat kivágásuk esetén pótolni kell. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni. 9. A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani. 10. A Vk7020XX(BD), a Vk70209Y(BD) és a Vk70209Z(BD) építési övezetek telkeinek beépítését megelőzően az építészeti megoldás és a tervező kiválasztására az építtetőnek tervpályázatot kell lebonyolítani. A területre építési, elvi építési engedély csak eredményes tervpályázat szerint adható ki. Kivétel a rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott jogerős elvi építési engedély. 11. Az építési engedélyezési terv részeként kertészeti engedélyezési terv készítendő a Vk jelű építési övezetekben. A kertészeti engedélyezési tervnek tartalmaznia kell: - a kiinduló állapot felvételét (terepszintek és növényzet), - a durva tereprendezési munkákat (pl. szintvonalas ábrázolással), - a be nem épített telekrész tervezett funkcionális egységeit, - az épített elemeket (támfal, burkolatok, lépcsők, stb.), - a fontosabb telepítendő növényzetet és annak lombkoronáját, - a tervezett tetőkertet és zöldhomlokzatot, - a növényszintek meglévő és tervezett borítottságát, - a fapótlási, vagy favédelmi tervet, 1:200-as (1:500-as) léptékben, - az esetleg szükséges fakivágási, valamint - műszaki leírást, amely a további tervezési szempontokat ismerteti. 12. A Farkas István, Alsóbalokány, Halász, Major és Zsolnay utak által határolt területen, valamint a Felsőbakolány utcától induló mélyvezetésű csatorna nyomvonalában a 45/1997. KTM rendeletben meghatározott eseteken túl is minden a teherhordó szerkezetet, vagy annak terhelését megváltoztató építési engedélyezési tervhez talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni. 13. A nem közterületre eső távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során az építtető költségére közterületre kell áthelyezni. (6) PÉCS TETTYE-HAVI HEGY VÁROSRÉSZRE (T) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 6. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott engedélyköteles építési munkákon túl az alábbi építési munkák is csak engedéllyel végezhetők. 1. Melléképítmény létesítése. 2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. A Műemléki jelentőségű területbe (továbbiakban: MJT) és a Műemléki környezetbe (továbbiakban: MK) eső, védett területeken homlokzatszínezés, nyílászáró csere, redőny-, redőnyszekrény-, reklámhirdetés-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezése felszerelése. 5. Egyéb utcai reklám-hirdetés – megállító tábla – elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása. d) Az építési engedélykérelem tartalmi követelményei, feltételei. 1. Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban7 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1.1Az illetékes tervtanács állásfoglalását, a 38§ előírásai szerinti témákban, ill. a jelen bekezdés c/4-7 pontjaiban felsorolt építmények és közterület kialakítás esetén. 1.2A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) által elfogadott bontási dokumentációt az MJT és MK védettségű területeken. 1.3 A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében. 1.4 Tereprendezési tervet az Lke jelű építési övezetekben minden esetben, továbbá közterületeken. 2. A c) pontban építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell: 2.1Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 50-es méretarányú alaprajzot, legalább egy jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről.

7

Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményeket, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban

2.2Bontási dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100-as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. A KÖH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti. 3. A c/4. pont szerinti területeken, homlokzatot és tetőzetet érintő beavatkozás esetén az építési engedélykérelemhez csatolni kell: 3.1 Homlokzat színezésnél legalább két-két szomszédos épületet is bemutató homlokzati színtervet m = 1 : 100-as méretarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel. 3.2 Nyílászáró cserénél M = 1 : 100-as méretarányú rajzot vagy fotót a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3 Redőny, redőnyszekrény, reklám-hirdetés, antenna, védőrács, riasztó, közműberendezések felszereléséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. 4. Egyéb utcai reklám-hirdetés, megállító tábla elhelyezéséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről. 5. Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból felvéve. Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna (adóantenna) a tervezési területen nem létesíthető. 6. Közterületek kialakítása esetén benyújtandó: 6.1M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni a közterületet határoló térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közműberendezések helyét. 6.2 Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban8 meghatározott dokumentáció. 6.3 Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentáció. 6.4M = 1 : 20-as méretarányú rajz az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról. e) A Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatalától szakvéleményt kell kérni az egyes építményekkel, építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás során az alábbi esetekben: - 6,5 m-nél nagyobb építménymagasság esetén,

8

Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban

- 5,0 m-nél magasabb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, - 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén. f) Minden 2,0 m-nél nagyobb támfal építése csak mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálat alapján engedélyezhető. g) Használatbavételi engedély: - a szennyvízhálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztározó meglétének igazolásával adható, - a szennyvízhálózat kiépülése után csak a hálózatra való rácsatlakozással adható. h) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Lk3026XX(T) - Lk1050XX(T) - Lk2050XY(T) - Lk2050YY(T) - Lk2000ZZ(T) - Lk2000ZY(T) - Lke413721(T) - Lk 500032(T) - Lke50504X(T) - Vk7000X3(T) - Ki7000XX(T) i) Az Lk3026XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az építési telkek beépítettsége legfeljebb 250 m2 nagyságú beépítettségig, garázs célú hasznosítás esetén növelhető. 3. Telekosztás, telekhatár rendezés engedélyezhető. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 50% legyen. 5. Építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. Magastető nem létesíthető. 6. Az építési telken elhelyezkedő, közterületre nyíló garázsokat érintő mindenfajta építés, felújítás, átépítés, rekonstrukció engedélyezésének feltétele, azok egységes kapuzattal való ellátása, valamint a szerkezet fölött tetőkert létesítése. j) Az Lk1050XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség --300 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet --300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 +0,15(300-T) ahol a T = telekterület m2-ben.

A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1 A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2 A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3 A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4 A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően --450 m2-ig csak egy épülhet --450 m2 felett legfeljebb két épület. 6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 7. Építménymagasság --zártsorú épület elhelyezésénél legfeljebb 6,0 m --hézagos zártsorú, ill. oldalhatáron álló épület elhelyezésénél legfeljebb 7,0 m lehet. 8. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o közötti legyen. A tetőszélesség legfeljebb 9,0 m lehet. 9. Az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 10. Az eredetileg hézagosan zártsorú beépítésnél zártsorúvá válás esetén a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része az 1. sz. függelék szerint zöldfelületként beszámítható. k) Az Lk2050XY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség --300 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet --300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 + 0,15 (300-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B

ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1 A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább kétkét szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2 A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3 A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4 A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5 A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) 5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően --450 m2-ig csak egy épülhet --450 m2 felett legfeljebb két épület. Épületenként legfeljebb négy lakás alakítható ki. 6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 7. Építménymagasság --általában legfeljebb 5,5 m --Tettye u. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig 5,0 m lehet. 8. Újonnan előkert kialakítható. 9. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o között legyen. A tető szélesség legfeljebb 8,0 m lehet. 10. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 11. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 12. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. l) Az Lk2050YY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség --250 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 60% lehet --250 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni

% = 60 + 0,15 (250-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 90%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1 A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább kétkét szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2 A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3 A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4 A hézagosság a terv szerint tartandó: a szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5 A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) Kálvária, Majorossy Imre és Szikla utcák mentén zártsorú, ill. hézagosan zártsorú lehet. 4.6 Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult beépítés mértékéig engedélyezhető. 5. A telkeken csak egy, legfeljebb kétlakásos épület helyezhető el. 6. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel, 38-40o közötti tetőhajlásszöggel. A tető szélessége legfeljebb 8,0 m lehet. 8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. m)Az Lk2000ZZ(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2: A megengedett beépítettség --650 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 50% lehet --650 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 50+0,05(650-T)

ahol a T = telekterület m2-ben A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken elhelyezhető épület száma teleknagyságtól függően --450 m2-ig csak egy épület --450 m2 felett több épület. 5.-Ha mindkét oldalhatáron oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 6. Építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége az utcával párhuzamos gerincű tető esetén legfeljebb 10,0 m, utcára merőleges gerincű tető esetén 8,0 m lehet. 8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. n).Az Lk2000ZY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség --450 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet --450 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 45 + 0,10 (450 – T) ahol T = teleknagyság m2-ben A beépítettség nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma nem lehet kettőnél több. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Kivétel --a Majtényi u. 1-39. útszakasz Ny-i oldala, --és a Felsőhavi úttól keletre eső telkek, ahol legfeljebb 5,0 m lehet. 6. Magastető kialakítható, égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége legfeljebb 7,0 m lehet. 7. Az övezetben a tetőfelületeken fém, műanyag, üvegszerkezetű tetőfelépítmény nem alkalmazható. 8. Az övezetben a tetőfelépítmények a tetővel azonos cserépfedést kaphatnak, elhelyezésük a következők szerint lehet: utcafronttól legalább 2,0 m-re helyezhető el tetőfelépítmény, innen tovább 6,0 m-es épülethosszonként legfeljebb egy tetőfelépítmény létesíthető.

9. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni, szabad végfalai, ha az saroktelek kontyolt kialakításúak is lehetnek. 10. Az övezet kertjei pihenőkertek legyenek (ld. I/1. sz. melléklet). 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt a legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. o) Az Lke413721(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel. 2. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek oldalhatáron állóan és ikresen helyezhetők el. 3. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: --720 m2-ig csak egy épület --720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 4. Az előkert újonnan 8,0 m legyen. 5. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 6. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23.sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 7. Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. p) Az Lk 500032(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel. 2. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: --720 m2-ig csak egy épület --720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 3. Az előkert újonnan 6,0 m legyen. 4. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 5. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 6. Csak olyan terepszint alatti építmény létesíthető, melynek nagysága legfeljebb a teleknagyság 10%-ával haladhatja meg a telek megengedett legnagyobb beépítettségét. r) Az Lke 50504X(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A zártsorú-általános építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, hézagos zártsorúan és zártsorúan. 3. A telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma kettőnél több nem lehet.

4 Előkert újonnan sem létesíthető. 5. Az építménymagasság: --A Böckh J. u. és Hegyalja u. keleti oldala menti telkeken a Felsőhavi utcáig legfeljebb 6,0 m --a Hegyalja u. 122. sz. (16248 hrsz.), 116. sz. (16251 hrsz.), 114. sz. (16253/1 hrsz.), 108. sz. (16257 hrsz.), 106. sz. (16258 hrsz.), 68. sz. (16322 hrsz.), 64. sz. (16321 hrsz.), 52. sz. (16314 hrsz.) telkein legfeljebb 5,0 m, --egyéb területeken legfeljebb 7,0 m lehet. 6. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. 7. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 8. A hézagosan zártsorú kapcsolatot biztosító építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. s) A Vk7000X3(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A kialakult beépítettség legfeljebb 10%-kal növelhető. Kivétel a Majorossy I. u. 36. (16962 hrsz.) telke, ahol a kialakult beépítettség legfeljebb 5%-kal növelhető. 3. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. t) A Ki7000XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az arborétum területén kutatással, oktatással kapcsolatos, a terület ellátását biztosító, valamint igazgatási építmény, a használó(k) számára legfeljebb egy lakás létesíthető. 3. Új beépítés a védendő Pintér villától jól elkülönítetten létesüljön. 4. A kialakult beépítettség legfeljebb 350 m2 bruttó alapterület mértékéig növelhető. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet. u) A sajátos építési övezetek közös előírásai: 1. A kialakult állapotnak megfelelően lapos és magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge a közvetlenül szomszédos épületek tetőhajlásszögétől legfeljebb ± 5o-kal térhet el. Ezt fotómontázzsal igazolni kell. 2. A főfunkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, tömege, anyaghasználata, a főfunkciót tartalmazó épületével összhangban legyen, tömegarányait kövesse, annak építmény és gerincmagasságát ne haladja meg. 3. Tettye-Havihegy védetté nyilvánításáról szóló 1996. évi 68. számú önkormányzati rendelettel érintett telkek esetében a maximális

beépíthető alapterületet a szabályozási tervlapon ábrázolt nem beépíthető telekrész figyelmen kívül hagyásával kell számítani. 4. Terepszint alatti építmény alapterületi kiterjedése legfeljebb a teleknagyság 10%-ával haladhatja meg a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét. 5. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 6. Utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt. Kapuzat közterület felé fa burkolatot kapjon. 7. Utcai homlokzaton műanyag nyílászáró, külső redőnyszerkezet nem kerülhet beépítésre. v) Beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1. Közlekedési célú közterületeken az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építményeken kívül elhelyezhetők még hirdető berendezések, --közúti közlekedés várakozóhelyei, --köztisztasággal kapcsolatos építmények, --szobor, díszkút, --távbeszélő fülke. 2. A szabályozási tervlapon jelölt --Zo jelű közparkokban építmények nem helyezhetők el --Z1 jelű közparkban a beépítettség mértéke 0,5% --Z2 jelű közparkban a beépítettség mértéke 2% lehet. A Tettye téren, a városi főépítész által vezetett településrendezési és építészeti tervtanács véleménye alapján kivételesen elhelyezhető ideiglenes jellegű, szerelt szerkezetű építmény, meghatározott időre, az előírt beépítettséget meghaladó mértékben is. (7) Bf 210 ELŐÍRÁSOK

m

FELETTI

TERÜLETEKRE

(Bf)

VONATKOZÓ

SAJÁTOS

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 7. jelű területre terjed ki. b)

Az a) pontban lehatárolt területeken az alábbi előírásokat is meg kell tartani: 1. - a 40%-nál kisebb lejtésű építési telek területeken 1,5 m-nél nagyobb bevágás, feltöltés nem létesíthető. A telkek 20%ánál nagyobb felületen az eredeti terepviszonyokat megváltoztatni nem szabad, kivéve ha a teraszozás szőlőtelepítés miatt szükséges, - a 40%-nál nagyobb lejtésű építési telekterületeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. 2. A Bf 210 m-es rétegvonallal érintett kertvárosi és hegyoldali kertes karakterbe sorolt (Lke4…) építési telkeken telkenként csak egy épület és legfeljebb két lakás létesíthető. 3. Az építménymagassági előírás a lejtős terepre tekintettel 1,0 m-rel túl léphető. 4. Új épület tetőszélessége a lejtő felőli oldalon nem lehet több mint 9,0 m.

5. A zöldfelületek védelme érdekében a mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa – gyümölcsfa kivételével – kivágása csak jegyzői engedéllyel történhet. 6. 1,5 m-nél magasabb támfal nem létesíthető, kivéve, a szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot. A szabályozási vonalon létesített támfal mögött garázsok kialakíthatók. 7. Egy telken belül az össztámfal magasság legfeljebb 6,0 m lehet. A szabályozási vonalon létesített, ill. létesítendő támfal figyelmen kívül hagyható. Az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele. 8. A 210 Bf magasság hivatalos rögzítéséig, a szabályozási terven jelölt 210 Bf magassági határtól, mint a sajátos előírások határától el lehet tekinteni, ha a telektulajdonos bizonyítani tudja, hogy telkének telekhatárai menti töréspontok egyike sem esik a 210 Bf magasságra, illetve a 210Bf magasság fölé (7) PÉCSI IPARI ELŐÍRÁSOK

PARK

TERÜLETÉRE

(IP)

VONATKOZÓ

SAJÁTOS

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 8. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Gksz711775(IP) - Gksz711875(IP) - Gksz711X55(IP) - Ge711756(IP) - Ge711X56(IP) d) A sajátos építési övezeteken belül a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell megtartani, kivéve az X-el jelölt telekméreteket. 1. A Gksz711X55(IP) építési övezetben az X kód legalább 20 000 m2 teleknagyságot és legalább 80 m telekszélességet jelent. 2. A Gip 711X56(IP) építési övezetben az X kód legalább 10 000 m2 teleknagyságot és legalább 60 m telekszélességet jelent. e) Minden építési övezeten belül 1. Az oldalkert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, sem 6,00 m-nél, 2. A hátsókert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, sem 6,00 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.

3. Az építési engedélyezési tervet geotechnikai dokumentációval kell megalapozni f) A gazdasági célú építési övezetben 1. Az utca felőli telekhatárokon csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető. 2. 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. 3. A tervezett gazdasági területen lévő – távlatban megszűnő – lakóépületeken karbantartási, állagmegóvási és – a kártalanítási igény kizárásával, továbbá a későbbi átalakítás, vagy lebontás kötelezettségének előírása mellett – bővítéssel nem járó korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők. 4. Nem helyezhető el: - egészségügyi, szociális épület, - roncsautó tároló és bontó telepek. g)

Az I. rendű közlekedési célú közterületek felé útról látható reklámfeliratokat csak építési engedély alapján szabad elhelyezni.

(9) PÉCS, BUZSÁKI ELŐÍRÁSOK

IMRE

ÚT

KÖRNYÉKÉRE

VONATKOZÓ

SAJÁTOS

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 9. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A terület változatos geológiai felépítése és morfológiai jellege miatt az építési engedélyezési eljárás során 1. a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködése szükséges az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, továbbá a lakosság, Önkormányzat, vagy tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok esetén; 2. területre vonatkozó földtani, talajmechanikai, geotechnikai adatokat a tárgykörről intézkedő rendelet9 alapján a Magyar Geológiai Szolgálattól adatszolgáltatásként meg kell kérni; 3. a talajvíz magas szulfáttartalma miatt a mélyépítési munkák tervezésénél, kivitelezésénél az agresszív hatást figyelembe kell venni. d) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület előkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési 9

A Magyar Geológiai Szolgálat részére szolgáltatandó földtani kutatási adatok köréről és forgalmazásának rendjéről szóló 4/1997. (III. 5.) IKIM-KTM-KHVM együttes rendelet

engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható meg. e) A telekalakítással kapcsolatos sajátos előírások 1. A tömbökre –amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási tervek készítendők. A telekalakítási tervet minden beruházási szándék előtt el kell készíteni. A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza. 2. A telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik. f) Városépítészeti sajátos előírások 1. A főútvonalak menti területekre csak városképi szempontból is igényesen kialakított építmények telepíthetők. 2. Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a főforgalmi, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg. 3. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. 4 Az utca felőli telekhatáron csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető. g) Járművek elhelyezésével kapcsolatos sajátos előírások 1. A létesítmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében legalább az OTÉK 42. §-ában előírt mennyiségű járművek részére saját telken belül várakozó – parkoló – helyeket kell létesíteni. 2. A 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. h) Zöldfelületek kialakításával kapcsolatos sajátos előírások 1. A telkeken belül kialakítandó összefüggő zöldfelületeket kertépítészeti terv alapján többszintes növényállomány telepítésével kell létrehozni. A telekre előírt zöldfelület minden 150 m2-re számítva legalább egy darab nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, és legalább 40 darab lombhullató, vagy örökzöld cserje telepítendő. A telekre vetített zöldfelület mértéke csökkenthető az OTÉK 25. §-ában rögzített feltételek alapján. 2. A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára helyet kell biztosítani. 3. Az építési engedélyezési tervnek – a jelenlegi lejtési viszonyoktól függetlenül – tartozéka kell legyen a tereprendezési és kertépítészeti terv. 4. Közpark területre kertépítészeti terv készítendő. 5. Az új kialakítású utcákban az utcák mindkét oldali fásítását ki kell alakítani. i) Tűzvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások

1. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. 2. A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. j) Rendeltetéssel kapcsolatos sajátos előírások A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zónában nem helyezhetők el: - egészségügyi, szociális épület, - roncsautó tároló- és bontó telepek, - önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek telephelye, - önálló gépkocsijavító telepek. k) Környezetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások 1. A beruházások, fejlesztések, létesítések engedélyezéséhez 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján környezeti hatásvizsgálatokat és/vagy a környezetvédelmi munkarészeket, szakvéleményeket kell készíteni, melyeket az engedélyezési tervhez kell csatolni. 2. A főút melletti szakaszokon csak a közúti zajra nem vagy kevésbé érzékeny kereskedelmi, szolgáltatási funkciók helyezhetők el. (10) PÉCS, NYÍL UTCA ÉS KÖRNYÉKÉRE, ILL. AZ ADY ENDRE UTCA KÖRNYÉKI TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 10. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Telekmegosztások és összevonások nem engedélyezhetők. Kivéve a 2000 m2-t meghaladó telkeket. A telek területébe nem számít bele a szabályozási tervlapon jelölt általános előírásoktól eltérő hátsókert területe. d) Kisvárosias lakózónán belül telkenként legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló egy lakóépület építhető. e) Vegyes zónákban újonnan csak olyan közösségi célú építmények helyezhetők el, ill. újonnan csak olyan funkciók alakíthatók ki melyekhez 4-nél több gépkocsi elhelyezési igény nem tartozik.

f) Saroktelkek és zártsorú beépítési mód esetén a beépítettség mértéke a 2/b táblázattal szemben a kódszám szerinti értéket további 10%-kal haladhatja meg. g) A kódszám szerinti építménymagasságot az alábbi előírások megtartásával kell alkalmazni: 1. a Nyíl utcával, valamint az Antónia utca Nyíl utca és Mecsek utca közé eső déli oldalával határos homlokzatokon a kódszám szerinti magasságok új épületeknél, ill. bővítésnél 1,0 m-rel csökkentendők, 2. a Nyíl köz észak- déli vonalával határos homlokzatokon új épületeknél, ill. bővítéseknél 2,0 m-rel csökkentendők. (11) PÉCS SZIGETI ÚT – ACSÁDY IGNÁC UTCA – STADION UTCA – SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (St) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 11. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A Ki 711848 (St), valamint a Ki 711856 (St) építési övezetekben a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Szigeti út menti épületek út menti homlokzata csak 8,0 m lehet. (12) VÁROSKAPUK ÉS VÁROSRÉSZKÖZPONTOK VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

TERÜLETÉRE

A sajátos előírások a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 12. jelű területre terjed ki. Az e pontban lehatárolt területen építést engedélyezni csak a városkapu, ill. a városrészközpont területére kiterjedő elemzéssel igazolt elvi építési engedélyt követően lehet. Elvi építési engedély keretében kell tisztázni a PÉSZ és szabályozási terven túli további építési követelményeket. Elvi építési engedélyt az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet. (13) I. RENDŰ NEM GYŰJTŐÚT BESOROLÁSÚ KÖZTERÜLETTEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 13. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén újonnan létesítendő épületek földszintjén a közterület felőli homlokvonalon közhasználatú funkciókat kell telepíteni.

c) A közhasználatú épületrészek és a közterület között a telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető. d) Közterületekről kisgarázs közvetlenül nem nyitható. Épületenként egy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása legfeljebb 4,0 m lehet. e) Homlokzatok karakterét megváltoztató színezés, hőszigetelés, 4 m2-t nem meghaladó reklámok, információs táblák elhelyezése csak építési engedélyek alapján végezhető. (14) I. RENDŰ GYŰJTŐUTAKKAL ÉS II. RENDŰ KÖZTERÜLETEKKEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 14. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén közterületről telkenként legfeljebb kettő kisgarázs nyílhat vagy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása kisgarázsonként legfeljebb 4,0 m széles lehet. (15) SIKLÓSI ÚT-FELLBACH UTCA-SZTÁRAY MIHÁLY ÚT-AIDINGER JÁNOS ÚT ÉS A 23891/100 ÉS A 1389/93 HRSZ-U TELKEK ÉSZAKI TELEKHATÁRÁVAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK. a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 15. jelű területre terjed ki. b) A szabályozási terv a területen a Vt715777(M) sajátos építési övezetet jelöli Az övezetben a 3. sz.-ú táblázatokban meghatározott kódok szerinti előírások érvényesek, kivétel a zöldfelületi fedettség. A megengedett legkisebb zöldfelületi fedettség 20%, és figyelmen kívül hagyható a 20 m² zöldfelület lakásonkénti előírása. c) Az előírások szerint szükséges gépjármű-elhelyezési lehetőség 25 %-át közterületen is ki lehet alakítani. (16) PÉCSI VÍZ MENTI BŐRGYÁRI IPARTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE HRSZ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a mellékletben lehatárolt 16. jelű területre terjed ki b) Az a) pontban lehatárolt területen a PÉSZ 27§ (1) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni. (17) PÉCS, HÍRD 48482 HRSZ TELEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

A

telken az építés feltétele a környezetkárosítás mértékét feltáró szakvélemény készítése 24. §

A rendelet 40. § kiegészül az „Ideiglenes kerítés” továbbá a „Központi belterület” alábbi új fogalmaival, valamint a „Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület”, illetve a „Tetőszélesség” fogalom meghatározó szövegrészei helyébe az alábbi rendelkezések lépnek. - Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább3,0m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. - Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. - Központi belterület: Pécs történelmi város összefüggő belterülete, ahol az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található.- Tetőszélesség: Az épület tető alaprajzi kontúrjának lejtő felőli hossztengelyére (a rétegvonalak esésvonalára) állított merőleges vonal menti legnagyobb szélessége. 25.§ A rendelet 41. § (1) bekezdésében az „1. sz.” melléklet számozása „1/b.”-re változik, továbbá kiegészül az alábbi új 1/a. sz. melléklettel,. 1/a. melléklet: Belterület-nem belterület. 26. § E rendelet 2005. december 15.-én lép hatályba Rendelkezéseit 2005. december 15.-től kell alkalmazni. Dr. Toller László s. k. polgármester Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2005. november 24.-i ülésén. Kihirdetve: 2005. november ….. napján.

Dr. Papp Judit s. k. címzetes főjegyző