1
Derecske Város Önkormányzat Képvisel -testületének …../2005.(…….) sz. rendelete az építményadóról Az építményadó bevezetésér l Derecske Város Képvisel testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések 1.§. (1) Derecske Város Képvisel testülete illetékességi területén az építményadót vezeti be. (2) Az építményadó bevezetésének id pontját 1992. január 1-t l határozatlan id tartamra határozza meg.
Adókötelezettség 2.§. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén (bel- és külterület) lév építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). (2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetését l, illet leg hasznosításától függetlenül. (3) E rendelet alkalmazásában nem lakás céljára szolgáló épületnek min sül: • • • • • • • • • •
pihenésre, idényjelleg tartózkodásra szolgáló, nem lakás céljára használt építmény gazdasági épület garázs m hely üzlethelyiség raktár m terem iroda rendel kereskedelmi szálláshely(panzió, szálloda, camping)
(4) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszer használatához szükséges – az épületnek min sül építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem min sül építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyez nagyságú – földrészlet.
2
Az adó alanya 3.§. (1) A rendelet alkalmazásában adóalany: a./ a magánszemély b./ a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c./ a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkez személyi egyesülése. (2) Adómentes az 1.§ b./ –c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem min sül nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben amelyet megel z adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéb l származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétér l az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerz dés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (4) Az adó alanya (3.§.) az , aki a naptári év a (továbbiakban: év) els napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (a tulajdonos, a vagyoni érték jog jogosítottja a továbbiakban együtt tulajdonos.) (5) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (4) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (6) Társasgarázs, pihenésre, idényjelleg tartózkodásra szolgáló nem lakás céljára használt építménytulajdon esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. (7) A Htv. hatálya – a 34.§-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezel Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végz jogutódjára.
Adómentesség, adókedvezmény, adómérséklés 4.§. (1) Az 1990. évi C. tv. 13.§. alapján mentes az adó alól: a/ a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény. b./ a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illet leg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség c./ a lakás és az üdül ( pihenésre, idényjelleg tartózkodásra szolgáló nem lakás céljára használt építmény) épülethez tartozó kiegészít helyiségek. d./ az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló,
3 üvegház, terménytároló, magtár, m trágyatároló) feltéve, hogy adóalany rendeltetésszer en állattartási, növénytermesztési kapcsolódóan használja.
az épületet az tevékenységéhez
(2) Az önkormányzat döntése alapján mentes az adó alól: a./ valamennyi lakás céljára szolgáló építmény, ideértve a nyári konyha céljára használt építményt, helyiséget is b./ a helyi önkormányzat által alapított valamennyi intézmény helyisége c./ sportlétesítmények
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megsz nése 5.§. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illet leg a fennmaradási engedély kiadását követ év els napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követ év els napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érint változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átmin sítését) a következ év els napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megsz nik az építmény megsz nése évének utolsó napján, az építménynek az év els felében történ megsz nése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megsz nik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja 6.§. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke 7.§. A 6.§. szerinti adóalap számítás esetén 100.- Ft négyzetméterenként.
Bevallás, az adó megfizetése 8.§. (1) Az adózónak az adó megállapítása végett az adókötelezettség keletkezését (változását) követ 15 napon belül kell adóbevallást tennie. (2) Az adózónak az építményadót félévenként két egyenl részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.
4
Értelmez rendelkezések: 9.§. A helyi adókról szóló törvény és e rendelet alkalmazásában: 1./
Önkormányzat illetékességi területe: Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterület magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
2./
Vagyoni érték jog: A kezel i jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - , a földhasználat és a lakásbérlet.
3./
Építmény: Olyan ingatlan jelleg , végleges vagy ideiglenes m szaki alkotás (épület, m tárgy) , amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem min sül építménynek a három évnél rövidebb id tartamra létesített építmény.
4./
Hasznos alapterület: A végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt küls tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tet tér, valamint a többszintes lakrészek bels lépcs jének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
5./
Kiegészít helyiség: Az amely a lakás- és az üdül tulajdon rendeltetésszer használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzel tér, tüzel - és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince )
6./
Építmény megsz nése: Ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illet leg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
7./
Nevelési–Oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 13. §-ában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §-ában, a fels oktatásról szóló 1993. évi LXXX.. törvény 2.§-ában és a szakképzésr l szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2.§-ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület.
8./
Kommunális beruházás: A közm (a településekre vagy azok jelent s részére kiterjed elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, h -, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út és járdaépítés.
9./
Épület: Az olyan építmény, amely a környez küls tért l épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy id szakos tartózkodás, illet leg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környez csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület m szakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.
5 10./ Vállalkozó: A gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszer en végz a./ a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mez gazdasági stermel , feltéve, hogy stermel i tevékenységéb l származó bevétele az adóévben a 600.000,- forintot meghaladja, c./ a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d./ egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. 11./ Szociális intézmény: A szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. 12./ Egészségügyi intézmény: Minden olyan szervezet, vállalkozás amely járó- vagy fekv beteg-ellátást, megel z illet leg sz r vizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú, vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést rehabilitációt, illetve ment szolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz. 13./ Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, Diákhitel Központ Részvénytársaság továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végz szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távf tés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást ( a továbbiakban :szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközm -társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történ szolgáltatás nyújtásából származik. 14./
Tulajdonos: Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerz dést a földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerz d felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerz dés földhivatalhoz történ benyújtását követ en a szerz felet a használatbavételi engedély kiadásának id pontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történ tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.
15./
Építményhez tartozó földrészlet: Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetés szer használatához szükséges – az épületnek min sül építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem min sül építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyez nagyságú – földrészlet.
Záró rendelkezések 10.§.
6 (1) (2)
Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidej leg hatályát veszti Derecske Város Önkormányzatának az építményadóról szóló 50/2004. (XII. 22.) KT. számú rendelete.
(3)
E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létrehozásáról szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdet 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai közösségeknek az EKSz 87. cikk jogszabályaival összeegyeztethet szabályozást tartalmaz.
D e r e c s k e , 2005. január …
………………………………… CSATÓ ISTVÁN polgármester
………………………………… KOVÁCS KÁROLYNÉ jegyz
