Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I.28.) rendelete 12/2008. (III. 31.) számú rendeletével egységes szerkezetbe foglalt szövege az állattartás helyi szabályairól Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselőtestület) az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban Áeü.) és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Ávt.) és végrehajtási rendeletei figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja azon helyi szabályok megalkotása, melyek elősegítik az állattartók és az állatok tartásával érintett személyek érdekeinek érvényesülését, meghatározzák jogaikat és kötelezettségüket és ezzel biztosítják, hogy az állatok tartása és az állati hulladékok elhelyezése mások nyugalmát, biztonságát ne veszélyeztesse, mások vagyonát, értékeit ne károsítsa és mindenkor feleljen meg a közegészségügyi, állat – egészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak. 2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra. II. fejezet Az állattartás közös szabályai 3.§ (1) A város közigazgatási területén állatot – a mindenkor hatályos közegészségügyi, 1
állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állattartó köteles az állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályokban meghatározott, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételeket biztosítani. Köteles továbbá az állatokat megfelelően gondozni, ellátásukról, élelmezésükről, gyógykezelésükről, tisztántartásukról, - szállítás esetén megfelelő feltételekről gondoskodni. Az állatok megbetegedését, elhullását az állatorvosnak haladéktalanul be kell jelenteni. 4. § (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján – a felmerülő költségek megtérítése ellenében – az állat elszállításáról a gyepmester gondoskodik. (2) Tilos az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni, elűzni, ellátás nélkül magára hagyni, kínozni, éheztetni, bántalmazni, viadaloztatni, annak szükségtelenül szenvedést vagy fájdalmat okozni, állandóan sötétben tartani. Az állatokat mozgatáskor, átmeneti tartás esetén, féken tartás, vagy leölés alatt minden elkerülhető izgalomtól, fájdalomtól, vagy szenvedéstől meg kell kímélni. (3) A vágóhídra levágás céljából bevitt egypatájúak, kérődzők, sertések, nyulak és baromfi mozgatását, elszállásolását, féken tartását, levágás előtti kábítását, vagy azonnali leölését és elvéreztetését külön jogszabályban meghatározottak szerint kell végrehajtani. (4) A baromfi és nyúl magánfogyasztás céljából vágóhídon kívüli levágása, leölése esetén az (3) bekezdésben leírtak betartása nem kötelező, de a (2) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is be kell tartani. 12 hónapnál idősebb nagy állat házi vágása tilos. 5. § (1) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. (2) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles 2
haladéktalanul eltávolítani. 6. § Állatbetegségek megelőzése és leküzdése (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – annak tulajdonosa köteles gondoskodni. (3) Az Áeü. tv. 1. számú mellékletében megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás intézkedik. (4) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni: a)
Az állattartó az állati hulladékok kezeléséről szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerinti 1-3. terjedő veszélyességi osztályba sorolt állati hulladékot a veszélyességi besorolásnak megfelelő jogosultsággal rendelkező kezelő-, feldolgozó-, megsemmisítő (égető) üzembe, illetve állati hulladékgyűjtő-, vagy gyűjtő – átrakó telepre köteles a hatósági állatorvosnak történt bejelentés után az állati hulladék keletkezésétől számított 24 órán belül előírásszerűen elszállíttatni, vagy hatósági állatorvosi engedéllyel elszállítani. Amennyiben a 2. osztályba sorolt állati hulladék kezelése a fent előírtak szerint nem oldható meg, azt 2005. december 31-ig állati hulladéktemetőben (dögkútban) is ártalmatlaníthatják.
3
b)
2005. december 31-ig évente összesen 50 kg-ot meg nem haladó össztömegű elhullott baromfit, vagy három hetesnél fiatalabb malac, kedvtelésből tartott állat, szopós bárány, kecskegida, borjú hulláját az állattartó saját ingatlanán eláshatja. Ennek feltétele, hogy a szomszédos ingatlan határától 1,5 méter védőtávolságot kell tartani, és a felszín alatti víz nyugalmi vízszintje és a földelési mélység szintje között legalább 1 méter vastag talajréteg legyen. 2006. január 1-től állati hulladékot elföldelni tilos és a (4) bekezdés d) pont szerint kell eljárni.
c)
A jelentős köz-, vagy állategészségügyi kockázattal szállítható állati hulladékot az állategészségügyi állomás döntésének megfelelően el lehet
földelni. d)
Évente 50 kg össztömeget meghaladó, a (4) bekezdés b) pontban felsorolt állati hulladékot és az 50 kg-nál nagyobb egyedi testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő-, gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő-, feldolgozó-, megsemmisítő üzembe kell szállítani.
e)
Állattartó telepről hatósági állatorvos engedélyével a feldolgozást végző vállalkozó az állati hulladékot elszállíthatja. III. fejezet Az állatok tartása és elhelyezése 7. §
(1) Az állatok tartására szolgáló állattartó hely és állattartó telep és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények, műtárgyak kialakítása csak építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az állattartó építmények engedélyezésekor e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott védőtávolságokat és a 2. sz. mellékletben meghatározott lakóövezeti besorolást, valamint az állattartáshoz minimálisan szükséges terület meghatározást is alkalmazni kell. (2) Ahol az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem biztosíthatók, oda építési engedély nem adható. Lakóterületen közterület határától számított 15 méteren belül állattartó építmény (állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló) nem helyezhető el. (3) E rendelet hatályba lépése után a meglévő építési engedéllyel, vagy építési engedély nélkül épült és jóhiszeműen működő állattartó helyek (ólak, istállók, karámok) és állattartó telepek csak akkor tarthatók továbbra is fenn, ha az 1. §-ban meghatározott érdekeket az állattartás nem sérti. Amennyiben az állattartással érintett személyeknek az 1. §-ban meghatározott érdekei nem érvényesíthetők, az állattartást korlátozni kell, vagy az adott helyen meg kell tiltani. (4) Az állattartó létesítmények e rendelet szerinti kialakítására a képviselő-testület a nagy- és kis létszámú állattartó telepek esetében 2006. január 1-jétől kezdődően 4 év átmeneti időt biztosít. Az átmeneti idő elteltével Albertirsa Város közigazgatási területén csak az e rendelet előírásainak megfelelő állattartó hely, és állattartó telep működhet. 8. § (1) Az állattartó helyeken és állattartó telepeken az állat tartására szolgáló helyet, helyiséget – állatfajtól és tartási technológiától függően – úgy kell kialakítani, hogy az könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen, hézag és szivárgásmentes, egyenletes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes, szilárd padozattal, valamint állattartó telepen az 4
állattartó helyiségben hézagmentesen fedett, szivárgásmentes trágyagyűjtővel legyen ellátva. (2) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. (3) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. (4) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (5) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (6) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. (7) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó létesítmények, műtárgyak állandó tisztán tartásáról, karbantartásáról, folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres és hatékony irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen szag közömbösítéséről. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget, (istállót, ólat, ketrecet) vagy helyet, (kifutót, karámot) rendszeresen takarítani kell. A helyiségekben szükség szerint de évente legalább kétszer fertőtlenítő meszelést kell végezni. (8) Amennyiben az állatállomány kis állat esetén a 20 db-ot, nagy állat esetén 5 db-ot meghaladja, elkerített gazdasági udvart kell kialakítani. Az így elkerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, a kerítéstől számított legalább 1 mes sávot szabadon kell hagyni és – telepítési távolságot betartva – élő sövénnyel kell a szomszédos ingatlantól elválasztani. (9) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítania kell az állatok megfigyelhetőségét és az etető-itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférést. (10) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. (11) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kialakítani, a pormentesített bűzös gázokat természetes, vagy mesterséges szellőzéssel az építmény tetősíkja felé kell terelni. (12) Ahol egyes állatokat tartósan, vagy rendszeresen lekötnek, - az állat szabadabb mozgása érdekében – az állat élettani- és viselkedésbeli szükségleteinek kielégítésére, a bevált gyakorlat szerint elegendő teret kell biztosítani. Szabad tartás esetén biztosítani 5
kell olyan területet vagy létesítményt, ahol az állatok szélsőséges időjárási körülmények esetén, valamint ragadozókkal és ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. 9. § Állattartási övezetek (1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik: a) a településközpont b) családi házas övezet c) üdülőterület d) külterületi kertes övezet e) egyéb külterületi övezet f) az állattartás céljából egyéb övezetek Az a)–f) pontban felsorolt területek lehatárolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (2) A településközpont területén a) 1 állattartási épületek elhelyezése, haszonállatok tartása tilos. b) állatok tenyésztése tilos. c) ingatlanonként illetőleg – többlakásos ingatlan esetében – lakásonként 1 nagytestű eb, vagy 2 kistestű eb valamint maximum 2 macska tartható. (3) Családi házas övezetben a 1000 m2-t meg nem haladó területű ingatlanokon tartható: a) saját ellátásra nevelt maximum 3 kisállat, b) 2 egyéb kisállatból maximum 50, továbbá c) 2 eb, 2 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig. (4) Családi házas övezetben a 1000 m2-t meghaladó területű ingatlanokon a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám maximum 2 nagy állat, 20 kis állat, 2 eb, 2 macska valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig. (5) Külterületen – a kertes övezet kivételével – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. (6) A külterületi kertes övezetben a rendelet 17. § i) és j) pontjában meghatározott nagy és kis állatokból legfeljebb 2–2 tartható. (7) A (2)-(4) bekezdésekben foglalt egyedszám feletti eb tartását a Környezet- és Településkép- Védelmi Bizottság engedélyezheti. Az engedély kiadásának feltétele az állattartást támogató és egybehangzó - a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Állomás és az ÁNTSZ - szakvélemény, továbbá a közös telekhatárral rendelkező szomszédok hozzájáruló nyilatkozata. 10.§ 1 2
Módosította: a 12/2008. (III. 31.) rendelet, hatályos 2008. március 31-től. Módosította: a 12/2008. (III. 31.) rendelet, hatályos 2008. március 31-től.
6
A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem, vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén – függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 9.§ értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik – tilos haszonállatot tartani. IV. fejezet Az ebtartás szabályai 11. § (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az a házban, vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát a tulajdonosnak felróható okból ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, a közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjon, testi épséget ne veszélyeztessen. (2) Az ebet közterületen, több lakásos ház udvarán, valamint a lakóház közös használatú helyiségeiben biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon kell tartani, illetve vezetni. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni. (3) Az ebet csak olyan személy vezetheti, aki képes annak fizikai fékentartására. 12. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni. (4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (5) Ház, lakás, kutyával őrzött ingatlan bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni. 7
13. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya, mozgássérültet segítő kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe, b) üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldolgozó üzembe, c) nevelési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, kulturális létesítmény és fürdő valamint strand területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) játszótér területére. (2) Az eb tulajdonos, avagy az eb felügyeletével megbízott személy gondoskodni köteles arról, hogy az a közterületet (pl.: gyalogjárdát, sétányt, nyilvános parkot, lakóház közös használatú udvarát és helyiségeit) ne szennyezze. Az eb által e területen okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy haladéktalanul köteles gondoskodni, s ehhez megfelelő eszközt (kislapát, seprű, zacskó, stb.) kell magánál tartani. 14. § (1) Az eb tulajdonosa vagy tartója köteles minden 3 hónaposnál idősebb ebét veszettség ellen beoltatni, a 3 hónapos kort elérteket 30 napon belül, majd az első oltást követően 6 hónapon belül, ezt követően évenként. Az eb tulajdonosa vagy tartója köteles továbbá az ebet nyilvántartásba vétel végett bejelenteni, valamint akkor is ha az eb elhullott, vagy elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, illetve új tulajdonoshoz került. (2) A bejelentés a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon történik. A formanyomtatvány tartalmazza: az ebtartó nevét, lakcímét, az eb tartási helyét, nyilvántartási számát, fajtáját, születési évét, nemét, hívónevét, színét, valamint a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontját. 15. § Kóbor ebekre vonatkozó szabályok (1) A közterületen tartózkodó kóbor ebeket a gyepmester köteles befogni és elszállítani a gyepmesteri telepre. A gyepmester a befogás során olyan módot és eszközt nem alkalmazhat, amely az állaton sérülést okozhat, vagy annak elhullását eredményezi. (2) A gyepmester a befogott ebekről naprakész nyilvántartást köteles vezetni. A gyepmester a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. (3) Az elfogott és a telepre szállított kóbor ebet – a tartás költségeinek megtérítését követően – igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóbor állattal – a (4) bekezdésben foglalt korlátozásokat figyelembe véve – a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, életét kiolthatja). 8
(4) A befogott és ki nem váltott eb állatkereskedőnek vagy állatkísérleti célra nem adható át. (5) A ki nem váltott ebek életét kíméletes módon, altató injekcióval kell kioltani. 16. § Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. V. fejezet Értelmező rendelkezések 17. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartásának célja állati eredetű élelmiszer vagy termék magán-, vagy közfogyasztásra (pl: hús, tej, tojás, szőrme, gyapjú, bőr, stb) történő előállítása, illetve munkavégzés, valamint sportcélok elérése és kedvtelés. Magában foglalja a tenyésztést, szaporítást és végtermék előállítását. b) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. c) állatkínzás: az állat szükségtelen fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása. d) állattartó telep: egy háztartás állattartásból származó élelem igényét meghaladó mennyiségű állat tartására szolgáló építési engedéllyel megvalósított létesítmény. e) nagy létszámú állattartó telep: legkevesebb 30 ló, vagy 50 szarvasmarha, vagy 200 juh, kecske, vagy 100 sertés, vagy 2000 növendék baromfi, vagy 500 kifejlett baromfi, (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka stb), vagy 50 strucc, vagy 50 anyanyúl és szaporulata elhelyezésére szolgál. f) kis létszámú állattartó telep: ahol az e) pontban meghatározottnál kevesebb állat helyezhető el. g) állattartó hely: olyan építési engedéllyel létesített építmény, amelyben egy háztartás állattartásból származó élelem igényének kielégítésére tartanak állatokat. h) haszonállat: az i-l pontokban felsorolt állatok i) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér. j) kis állat: sertés, juh, kecske k) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl, angóra nyúl. l) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény. m) egyéb állat: minden más, e rendeletben meg nem nevezett állat. n) kedvtelésből tartott állat: ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, amelynek húsa az európai étkezési szokások 9
o) p)
q)
r) s)
figyelembevételével nem szolgál emberi fogyasztásra. Pl. (eb, macska, díszállat stb). állati hulladék: az állathulla, az állati eredetű melléktermék, és a hasznosíthatatlan állati eredetű anyag. állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná válik, valamint a hulladék okozta környezetterhelés csökken, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatását megszünteti, kizárja. állati hulladék tulajdonosa: az állattartó, a vadászatot, halászatot, horgászatot, az állattenyésztést az állatszaporítást végző, a vágóhidat, az élelmiszer-előállító-, valamint az állati eredetű terméket feldolgozó-, illetőleg forgalmazó helyet üzemeltető. állati hulladéktemető: e rendelet hatályba lépése előtt kialakított minden olyan létesítmény, amelyben állati hulladék ártalmatlanítása lerakással, elföldeléssel történik (pl. dögtér, dögkút, stb) állatállomány: minden haszonállat és kedvtelésből tartott állat. VI. fejezet Eljárási szabályok 18. §
(1) E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt, illetve az azt 2005. november 01-től felváltó „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) 3 Amennyiben a polgármester az állattartást korlátozza, vagy megtiltja, a határozatban, az állatállomány előírt mértékűre való csökkentésére, illetve az állattartás megszüntetésére – az ügy összes körülményének figyelembevételével – legfeljebb 12 hónapot biztosíthat. 19. § (1) Szabálysértést követ el, - és amennyiben a cselekmény súlyosabb megítélés alá nem esik - harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a jelen rendelet 3. § (2), (3) bekezdésében, a 4. §, 5. §, 6. §, 8. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (10), (11) bekezdésben, 9. § (2), (3), (4), (5), (6) bekezdésben, 10. §,11. §, 12, §, 13. §, 14. §-ban foglalt rendelkezéseket megszegi.
3
Megállapította: a 12/2008. (III. 31.) rendelet, hatályos 2008. március 31-től.
10
VI. fejezet Záró rendelkezések 20. § (1) E rendelet 2005. év február 15-én lép életbe. Hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti Albertirsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2000. (X. 27.) számú, az állattartás helyi szabályairól szóló rendelete. (2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni. (3) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
Fazekas László
Kovács Zoltánné
polgármester
Jegyző
Egységes szerkezetbe foglalva: 2008. április 11. Kovács Zoltánné dr. jegyző
1. számú melléklet Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok a védőtávolság méterben meghatározva 11
lakóépülettől pihenő épülettől
fúrott kúttól
ásott kúttól
nagyállat és kisállat – 25 állatig – 25 állat felett
15 m 20 m
10 m 10 m
15 m 50 m
egyéb kisállat – 200 állatig – 200 állat felett
15 m 20 m
5m 10 m
15 m 15 m
2. számú melléklet állattartási övezetek a) a településközpont (a településközponti területek) Lk-1 jelű kisvárosias lakóövezet Vt-1 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe Vt-2 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe Vt-3 jelű oktatási, egészségügyi és egyházi funkciójú meglévő 12
b) c)
d)
e)
f)
13
vegyes területe Vt-4 jelű tervezett vegyes területe Vt-5 jelű tervezett településközponti területe családi házas övezet Lf-1 jelű falusias lakóövezet Lf-2 jelű falusias lakóövezet üdülőterületek Üü jelű üdülőterület (a tervezett kemping területe) Üh-1 jelű meglévő üdülőterületek Üh-2 jelű meglévő és tervezett üdülőterületek külterületi (kertes) övezetek. Mk jelű mezőgazdasági övezet (kisparcellás mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő korábbi „zártkerti” területek Má-1 jelű mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő területek Má-2 jelű mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő területek egyéb külterületi övezetek: Eg jelű gazdasági erdőterületek Ev jelű erdőövezet (a véderdők területei) Má-t jelű mezőgazdasági övezet (természeti állapotban lévő gyep, nádas művelési ágú mezőgazdasági területek) az állattartás céljából egyéb övezetek: Gksz jelű kereskedelmi gazdasági övezet Gip jelű ipari-gazdasági övezet Ksp jelű különleges övezet (a sportpálya területe) Kt jelű különleges övezet (a temetők területei) Kst jelű különleges övezet (a strand területe) Kgy jelű különleges övezet (a tervezett gyógyszálló területe) Kh jelű különleges övezet (a hulladéklerakó területe) Kszt jelű különleges övezet (a közműtelephely – szennyvíztisztító területe) Kb jelű különleges övezet (a bányák terlülete) Ksze jelű különleges övezet (a tervezett szélerőművek területe) Kp jelű zöldterületi övezet (a közparkok területei) V jelű övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek)
