2005. évi tájékoztatója

Az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete 2005. évi tájékoztatója

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

2005. évi tájékoztatója Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról, és a szükséges tennivalókról

Felelős szerkesztő: Dr.Grosschmid Sándor Lezárva: 2006. március 1.

1


Közegészségügyi Osztály (Osztályvezető: Dr. Szentesi Zsuzsanna) TELEPÜLÉS- ÉS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY Ivóvíz higiéne Megyénk valamennyi települése közműves ivóvíz ellátással rendelkezik, kivételt egyes külterületi városrészek, majorok és puszták képeznek. A vízmű szolgáltatók száma 33, ebből 9 végez közüzemi vízszolgáltatást. Legnagyobb üzemeltetőnk az Északdunántúli Vízmű Rt., amely – a megye 76 településéből – 56 településen biztosít ivóvizet. A Duna-menti településeken élőknek a Dunamenti Regionális Vízmű Rt., a Hétforrás Kft., az Engonet Közmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft., az Alfen Kft., a Fókusz Kht. és a Vizák Kft., továbbá Bana község lakosainak a Pannon Víz Rt., Szárliget lakóinak a Fejérvíz Rt. Bicskei Üzemmérnöksége nyújt ivóvíz szolgáltatást. Az üzemeltetők az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében előírt önellenőrző vizsgálatokat – a megadott mintavételi pontokon – a saját akkreditált laboratóriumukkal, illetve az ÁNTSZ Laboratórium Kft.-vel végeztették el. Az üzemeltetői önellenőrző, valamint a hatósági ivóvízvizsgálatok megoszlását az alábbi táblázatban szemléltetjük. Bakteriológiai vízvizsgálatok

Kémiai vízvizsgálatok

Mikroszkópos biológiai vízvizsgálatok

Önellenőrző (%)

Önellenőrző (%)

Önellenőrző (%)

Év

megfelelő

kifogásolt

nem elfogadható

2004.

93,8

5,5

0,7

91,2

8,0

0,8

-

-

2005.

91,1

8,2

0,7

86,7

13,2

0,1

94,6

5,4

megfelelő kifogásolt

Hatósági

nem elfogadható

megfelelő

Hatósági

kifogásolt

Hatósági

megfelelő

kifogásolt

nem elfogadható

2004.

86,5

11,9

1,5

86,2

12,6

1,2

-

-

2005.

98,5

1,5

-

81,0

19,0

-

66,6

33,4

megfelelő kifogásolt

nem elfogadható

megfelelő

kifogásolt

Bakteriológiai kifogás – az esetek többségében – Coliform baktérium és telepszám 22 oC-on jelenléte miatt fordult elő. Nem elfogadható minősítést a minták E. coli, valamint Streptococcus faecalis paraméterek túllépése miatt kaptak. Az előbbiek hátterében az ellátó rendszerekben keletkezett pangó vizek jelenléte, illetve a mintavétel céljára kijelölt intézmények belső, elöregedett vezetékhálózata állhatott. Kémiai kifogás a minták vas és mangán, valamint összkeménység tartalma miatt merült fel. Nem elfogadható minősítést az ammónium, nitrit és nitrát paraméterek túllépése eredményezett. Az egyedi vízellátást biztosító magán kutak vízminősége közegészségügyi szempontból nem megnyugtató. A vizsgált kutakból vett vízminták 32 %-a bakteriológiai-, 31 %-a kémiai paraméterek túllépése miatt bizonyult kifogásoltnak. Nem elfogadható minősítést a minták 12-16 %-a kapott. A methaemoglobinaemiás megbetegedések megelőzése érdekében stratégiai tervet és vízmintavételi szabályzatot dolgoztunk ki. A tervben meghatároztuk az egyes hatósági közreműködők kivizsgálással kapcsolatos feladatait. Tárgyévtől kezdődően a területi védőnők minden esetben – ha az adott településen nincs megfelelő minőségű ivóvizet biztosító vezeték – felkeresik szolgálatunkat az érintett magán kút vízminőségi vizsgálatának kezdeményezése céljából. 2005-ben összesen 12 egyedi kútból vettünk mintát a methaemoglobinaemiás megbetegedések megelőzése érdekében. A mintákból mindössze 1 2


bizonyult megfelelő minősítésűnek. A további eredmények – a vizsgált bakteriológiai és kémiai komponensek tekintetében – kifogásolt, illetve nem elfogadható minősítésűek voltak. Tekintettel a vízminőségi kifogásokra az érintett pusztákon, az ott élő csecsemők részére palackos, vagy tartályos ivóvíz biztosítását rendeltük el. A megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet az érintett önkormányzatok biztosítják. Intézkedéseinkről a területi védőnőt minden esetben értesítettük. Megyénk területén az elmúlt évben methaemoglobinaemiás megbetegedés nem fordult elő. Fürdővíz higiéne 2005-ben megyénk területén a 33 nyilvántartott közfürdőből 30 – 13 szezonális, 17 folyamatos jelleggel – üzemelt. A közfürdőkben működő 64 medence közül 3 még töltő-ürítő rendszerű. A medencék tápvíz ellátása 9 fürdőben egyedi kútról, 21 fürdőben települési ivóvízhálózatról történik. A hatósági és üzemeltetői önellenőrző mikrobiológiai és kémiai vizsgálatok eredményeinek minősítés szerinti megoszlását az alábbi diagrammokon mutatjuk be: Hatósági és önellenőrző mikrobiológiai vizsgálatok eredményeinek alakulása 2005-ben

%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

9,5 %

15%

kifogásolt megfelelő

90,5 %

85%

önellenőrző

hatósági

1

2

A vizsgálati eredmények alapján medencés fürdőink vízminősége bakteriológiai szempontból jónak mondható. Hatósági és önellenőrző kémiai vizsgálatok eredményeinek alakulása 2005-ben

100 80 60 40 20 0

41%

50,5%

kifogásolt megfelelő

59%

49,5%

hatósági

önellenőrző

1

2

3


A kémiai paraméterek tekintetében a fürdővizek minőségének kifogásoltsági aránya igen magas, amelynek okai a következők lehetnek: A friss tápvíz előírt napi visszapótlását elmulasztják az üzemeltetők, annak kiváltására nagyobb mennyiségben adagolnak klórt és sósavat. Személyi számláló a fürdők bejáratánál nincs beépítve, emiatt a vendégek pontos létszámának nyomon követése nehézkes. A medencék túlterhelését okozhatja az úszásoktatás szervezetlensége, valamint a nyári csúcs idején mutatkozó tömeges vendégforgalom. Összességében elmondható, hogy közfürdőink esztétikai szempontból szépek, a jogszabályoknak megfelelő keretek között üzemelnek. A komáromi Gyógyfürdőben a 2004ben megkezdett beruházás folytatódott. Esztergomban 13 medencével felszerelt új élményfürdőt adtak át. Valamennyi közfürdő elfogadott Üzemeltetési Szabályzattal rendelkezik. Gyógyfürdő higiéne Elismert ásványvizű kút területünkön összesen 2 (komáromi „Thermál” és az esztergomi „Szent István” kút) üzemel. Ismereteink szerint mindkét kút vizének kizárólag külső célú – a komáromi „Gyógyfürdő” és az esztergomi új „Élményfürdő” gyógymedencéinek – tápvízként történő hasznosítása folyik. A hatósági és üzemeltetői önellenőrző tápvíz minták megfelelő minősítésűek. A gyógymedencékből vett vízminták eredményei már nem mutatnak ilyen kedvező képet. A 45 medencevíz mintából 19 bizonyult megfelelő minősítésűnek. Ezzel szemben a kifogásolt minták száma 26 volt. A kifogásoltságot az egyes mikrobiológiai komponensek határérték feletti jelenléte okozta. Ez utóbbi kedvezőtlen minősítés az üzemeltetői hiányosságokra, valamint a fürdőzők elégtelen higiénés viselkedéskultúrájára vezethető vissza. Megyénk területén az elmúlt évben víz által közvetített járványos megbetegedés nem fordult elő. Levegőhigiéne Tatabánya, Oroszlány, Tata, Lábatlan, Dorog, Esztergom, Almásfüzitő és Komárom települések levegő szennyezettségi helyzetét – az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat környezeti levegő féléves szennyezettségi átlag adatainak felhasználásával – az alábbi táblázatokban és ábrákon mutatjuk be: 2004 - 2005. FŰTÉSES FÉLÉV

SO2

µg/m

NO2

µg/m

ülepedő por

g/m

3

3

Almásfüzitő

Dorog

Esztergom

Komárom

Lábatlan

Oroszlány

Tata

Tatabánya

−

22

28

31

20

26

23

34

−

44

58

37

34

32

28

38

2

6,8

5,3

4,3

5,5

5,2

4,7

4,0

4,8

2005. NEM FŰTÉSES FÉLÉV Almásfüzitő

Dorog

Esztergom

Komárom

Lábatlan

Oroszlány

Tata

Tatabánya

−

6

7

6

5

8

7

7

3

−

34

66

34

26

27

27

26

g/m2

9,2

10,9

13,1

6,7

11,4

µg/m SO2 NO2 ülepedő por

3

µg/m

8,5

6,7

4

8,6


Kén-dioxiddal Tatabánya levegője a legszennyezettebb (a fűtéses félévben), de az előírt határértéket (50 µg/m3) a szennyezettség egyik településen sem haladta meg. A fűtéses félévben Lábatlanon, Esztergomban, Dorogon és Komáromban a tavalyi évhez képest jelentősen emelkedett a kén-dioxid koncentrációja. A nitrogén-dioxid koncentrációja minden településen emelkedett az előző évekhez képest. A nitrogén-dioxid szennyezettség mértéke a fűtési időszakban Dorogon és Esztergomban (44 µg/m3 és 58 µg/m3), a nem fűtéses félévben pedig Esztergomban (66 µg/m3) haladta meg az előírt éves egészségügyi határértéket (40 µg/m3). Az ülepedő por koncentrációja a nem fűtéses félév során Oroszlányban, Tatabányán és Lábatlanon meghaladta az előírt éves határértéket (10 g/m2*30 nap). Komárom-Esztergom megye levegőszennyezettsége 2005. 2004. évhez viszonyított százalékos eltérések FŰTÉSES FÉLÉV 190 SO2

%-os eltérés

140

NO2 ülepedő por

90 40 -10

Tatabánya

Tata

Oroszlány

Lábatlan

Komárom

Esztergom

Dorog

Almásfüzítő

-60

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

SO2 NO2

5

Tatabánya

Tata

Oroszlány

Lábatlan

Komárom

Esztergom

Dorog

ülepedő por

Almásfüzítő

%-os eltérés

Komárom-Esztergom megye levegőszennyezettsége 2005. 2004. évhez viszonyított százalékos eltérések NEM FŰTÉSES FÉLÉV


A fentieken kívül a következő trendek figyelhetők meg: Minden településre jellemző, hogy a nem fűtéses időszakban a 2002-ben bekövetkezett erőteljes ülepedő porkoncentráció megemelkedés utáni csökkenés, 2005-ben tovább folytatódott. Talajhigiéne Megyénkben gyakran fordult elő állattartással kapcsolatos lakossági panaszbejelentés. A települési önkormányzatok egy részénél még nem került sor az állattartási rendeletek elfogadására. A szabályrendeletek hiányában a panaszügyek megnyugtató rendezése gondot jelent. Elsősorban a helytelen trágyatárolás és ennek következményei (erős bűz, trágyaléfolyás, rovar és rágcsálók nagyfokú elszaporodása stb.) okoztak nehézséget. Néhány településen (Duna-menti községek, Dorog stb.) tovább javult az általános köztisztasági állapot. Oroszlány város és a környező községek köztisztasága szintén pozitív tendenciát mutat. Ez utóbbit elősegítették az évek óta meghirdetett köztisztasági akciók valamint az egyre nagyobb számban kihelyezett hulladékgyűjtő konténerek. Tatabánya város területén változó a közterületek tisztasága. A város szegénytelepein (Mésztelep, VI-os telep) a rendelkezésre álló konténerek számának emelése és ürítésük megfelelő gyakorisága mérsékelte a köztisztasággal kapcsolatos problémákat. Tárgyi évben a városokban nem bizonyult sikeresnek a nagyszámú eb tartásból eredő közterület szennyezés felszámolása. Szennyvíz higiéne Komárom-Esztergom megyében már lezajlott a jelentősebb szennyvízelvezető rendszerek beruházása, műszaki átadás-átvétele és üzembe helyezése. A vállalkozók az általuk gyűjtött szennyvizet a szennyvíztelepek kijelölt ürítő helyeire szállítják. Megyénkben több OMS rendszerű szennyvíztelep is működik, melyek alkalmatlanok a szippantó kocsik rácsatlakozására. Ez utóbbiak környékéről a folyékony hulladékokat távolabbi telepekre kell elszállítani. A nagykapacitású telepek kötelezettek az elfolyó tisztított szennyvíz fertőtlenítésére (pl. tatabányai, oroszlányi). A tatabányai folyékony hulladék, valamint több község szennyvíziszapja a szentgyörgypusztai iszapkezelő telepre kerül, ahol megfelelő technikával kezelik. Tata város területén 8 szennyvíztisztítóba kerül a térség folyékony hulladéka. Oroszlány város csatornázottsága közel 100 %-os. A keletkezett szennyvíz a helyi szennyvíztisztítóban kerül feldolgozásra. Megyénkben 4 fertőtlenítésre kötelezett szennyvíztisztító telep működik. A telepeken az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ellenőrzést és szennyvíz mintavételezést végzett, a területileg illetékes városi intézet közreműködésével. A tárgyi évben ellenőrzött 54 szennyvíztelep mintegy felénél – az ellenőrzések 38 %-ban – fordult elő határérték túllépés a kémiai paraméterek tekintetében. Kommunális szemétgyűjtés Valamennyi megyei településen rendszeresen összegyűjtik és elszállítják – különböző volumenű társaságok valamint egyéni vállalkozók közreműködésével – a hulladékokat. A legnagyobb hulladéklerakó telepet a tatabányai AVE Rt. üzemelteti. Itt évente kb. 80.000 tonna hulladékot raknak le. A telep korszerű, a lerakás gödörfeltöltéses módszerrel történik. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a nagy befogadóképességű korszerű, regionális szilárd hulladék lerakóhelyek (Tatabánya, Esztergom, Oroszlány) a jogszabályi elvárásoknak maradéktalanul megfelelnek. A hulladéklerakó telepek területének rovar- és rágcsáló irtását rendszeresen végrehajtják, a dolgozók érvényes egészségügyi könyvvel rendelkeznek.

6


A nem működő hulladéklerakók rekultivációja még nem valósult meg. Illegális hulladéklerakók változatlanul a kiskertek, erdőszélek környékén találhatók. Ez utóbbiak felszámolása évek óta sikertelen, mert újratermelődnek. A szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatban elmondható, hogy megyénk hulladékgazdálkodása a regionális lerakóhelyek nagyságát-, befogadóképességét- és a telepek működési rendjét figyelembe véve megfelelő. Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtésre való törekvések eredményei már az elmúlt években is megmutatkoztak. A városokban a konténerek ürítésének gyakorisága azonban még nem mindenhol megfelelő. A hétvégi napokon gyakran túltelítődés fordul elő. Megyénkben 1 hulladéklerakó udvar működik, amelynek ellenőrzése során közegészségügyi hiányosság nem merült fel. A terület őrzése megszervezett. A szelektív hulladékgyűjtés 2005. évi megyei helyzetképét az alábbi táblázatban mutatjuk be: Település típusa Város Község

Szelektív hulladékgyűjtést végeznek 10 63

Gyűjtőhelyek száma 147 63

Szelektív hulladékgyűjtést nem végeznek 0 1

Veszélyes hulladékgyűjtés Az üzemekben keletkező veszélyes hulladékok tárolása, elszállításig történő átmeneti gyűjtése a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon történt, melyet a városi intézetek munkatársai folyamatosan ellenőriztek. Veszélyes hulladékok főleg a gyári technológiák során keletkeznek. Tárolásuk és gyűjtésük kiépített, zárható, feliratozott üzemi gyűjtőkben történik. Elszállításukat, ártalmatlanításukat engedéllyel rendelkező, erre szakosodott vállalkozások végzik. A keletkezett hulladékok mennyiségéről, azok elszállításáról az üzemek nyilvántartást vezetnek. A veszélyes hulladékkal foglalkozó munkavállalóknak a védőeszközök és munkaruhák biztosítottak. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendeletben foglaltak értelmében tárgyi évben összesen 38 esetben kérte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Megyei Intézet közegészségügyi állásfoglalását. A véleményezett engedélykérelmek 21 esetben veszélyes hulladékok kezelésére, 17 esetben veszélyes hulladékok begyűjtésére és szállítására vonatkoztak. Veszélyes hulladék ártalmatlanítás Dorogon működik az ország legnagyobb veszélyes hulladék ártalmatlanító létesítménye, az ONYX Magyarország Kft. üzemeltetésében. Itt elégetésig a veszélyes hulladékokat halmazállapotuknak megfelelően tárolják és előkezelik. Az égetőmű szilárd, folyékony, pasztaszerű, ömlesztett és hordós hulladék komplex ártalmatlanítását végzi az adott hulladék jellegének megfelelően kialakított optimális eljárással. A Kft. ellenőrzése az ún. „zöld kommandó” akcióvizsgálat során történt meg. A részletes helyszíni vizsgálat után intézkedő határozat kiadására került sor. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az ONYX Magyarország Kft.-t a 2004. júliusában okozott rendkívüli környezetszennyezés mértékének és kiterjedésének feltárására, tényfeltárási záró dokumentáció benyújtására kötelezte. A dunai ivóvízbázis védelme érdekében a Felügyelőség 2005. augusztus 6-án ismételt határozati kötelezést adott ki Esztergom Város Önkormányzata, a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. dorogi Fióktelepe és az ONYX Magyarország Kft. részére. 7


Rendelkezett arról, hogy az ONYX Kft. telephelyétől kezdődően a Kenyérmezei patakig, az általuk közösen használt csapadékvíz elvezető rendszerben felgyülemlett iszapot távolítsák el. A meder kotrása és a bizonyítottan szennyezett iszap eltávolítása megvalósult. Az ÁNTSZ Esztergomi Városi Intézete az előzőekben leírt eljárásokban szakhatóságként vett részt. Állati tetemgyűjtés A dögkutak, dögterek, tetem gyűjtőhelyek, illetve konténerek ellenőrzése során több közegészségügyi hiányosság került feltárásra. Gyakran fordult elő állagbeli, karbantartási és higiénés probléma. Több gyűjtőhelyen a kerítések rossz állapotúnak és hiányosaknak bizonyultak. A dögkutak megfelelő zárhatóságának folyamatos biztosítása továbbra is gondot okoz. Kármentesítés Kármentesítendő terület az ÁNTSZ Dorogi Városi Intézet illetékességi területén (Dág Binderpuszta, Tokod - Farkas-Trans Kft.) keletkezett 2 esetben. A Dághoz tartozó Binderpusztán működő brojler csirketelepen észlelt olajszennyezés feltárásra került. A Farkas-Trans Kft. – veszélyes hulladékot szállító cég – telephelyén feltárt olaj és egyéb szénhidrogén származékkal történő talajszennyeződés kármentesítése folyamatban van. Mindkét kármentesítendő terület ipari külterületen helyezkedik el. A lakosság – 1000 méteres körzeten belül – egyik esetben sem volt veszélyeztetett. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – a volt tatabányai Alumíniumkohó területén – a kohászati tevékenység következményeként hátrahagyott veszélyes anyagok által okozott talajvízszennyezés megszüntetésére kötelezte a tatai Környezetvédelmi Rt.-t. Az elvégzett kárelhárítási munkálatok igazolására elkészített kármentesítési záró dokumentációt – a Felügyelőség megkeresésére – a Megyei Intézet véleményezte és azt közegészségügyi szempontból elfogadhatónak tartotta. Tárgyi évben a bejelentések hatékony kezelését elősegítő önkormányzati rendelettervezetekhez szakmai segítséget nyújtottunk. Környezeti zaj- és rezgés vizsgálatok Megyénk területén a közlekedés okozza a legjelentősebb környezeti zajterhelést. A 10. számú főközlekedési út több településünkön keresztül halad, emiatt az átmenő személygépkocsi-, illetve a nagyobb ipari üzemek termelését kiszolgáló tehergépkocsi forgalom a megengedettnél nagyobb környezeti zaj és rezgésterhelést jelent az ott élőknek. Kedvező, hogy Tatabányán folytatták az út menti zajvédő fal építését. A tulajdonosok az új ipari létesítmények használatbavétele előtt, a környezeti zajszint mérését elvégeztették. Tárgyi évben a már meglévő, ipari létesítmények termeléséből adódóan egy esetben érkezett panaszbejelentés az ÁNTSZ Tatai-, Oroszlányi Városi Intézetéhez. A "VTerra" Kft. fémmegmunkáló telepének közelében üzemi zajra panaszkodtak az ott lakók. A bejelentést a városi intézet felügyelője és a Polgármesteri Hivatal munkatársai közös ellenőrzésen kivizsgálták. A szemle során a tulajdonos bemutatta a zajmérési jegyzőkönyvet, amely szerint a mért eredmények nem haladták meg a küszöbértékeket. Fenti tények alapján a Polgármesteri Hivatal az eljárást megszüntette. Tudomásunk szerint a Kft. jövőre Tata város Ipari Parkjában, új telephelyen fogja folytatni a tevékenységét. Műszaki higiénés megelőző tevékenység Tatabánya Megyei Jogú Város területrendezési tervének tárgyalásán a Megyei Intézet munkatársa 15 alkalommal vett részt. A megyei intézet és a városi intézetek munkatársai áttanulmányozták a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat II. Megyei 8


Környezetvédelmi Programjának tervezetét. Javaslataikat és észrevételeiket írásban tették meg az önkormányzat felé. Tapasztalataink alapján az Intézetünkhöz beérkezett környezeti hatástanulmányok környezetegészségügyi részének kidolgozottsága megfelelt a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabályi előírásoknak. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Kormány rendelet alapján 23 esetben adtunk ki szakhatósági állásfoglalást, melyek egyharmada baromfi- és sertéstelepekre vonatkozott. Az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtására kötelezett legfontosabb létesítmények a Piszkei Papír Rt., a Richter Gedeon Rt. dorogi fióktelepe és a Tatabánya Erőmű Kft. voltak. A veszprémi Bányakapitányság megkeresésére – a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Kormány rendeletben foglaltaknak megfelelően – összesen 13 esetben adtunk szakhatósági állásfoglalást ásványi nyersanyag kutatására, felhasználására és kitermelésére, továbbá bánya bővítésére, bezárására vonatkozó Műszaki Üzemi Tervekhez. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a felszámolási eljárás és végelszámolás környezet-, és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Kormány rendelet alapján 91 felszámoláshoz, illetve végelszámoláshoz kérte a Megyei Intézet szakhatósági állásfoglalását. Környezet-egészségügyi hatásvizsgálatok 2005-ben összesen 27 környezeti hatástanulmány szakvéleményezésében működtünk közre az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felkérésére. A megküldött tanulmányok véleményezésekor a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásait alkalmaztuk. Az új létesítmények közül a Biogas-Energy Kft. tatabányai telephelyén létesítendő biogáz üzeme, a Holcim Hungária Rt. új cementgyára (Nyergesújfalu), a Bridgestone Gumiabroncsgyár (Tatabánya), a tatabányai Győri úti Szórakoztató-, Bevásárlóközpont és az Autóbusz pályaudvar előzetes környezeti hatástanulmányai voltak a legjelentősebbek. Ezeken kívül a tanulmányok részben már működő üzemek bővítésére, szélerőmű parkok megvalósítására, településeket elkerülő főutak építésére, új homok-, mészkő- és kavicsbánya megnyitására, bővítésére és hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatára vonatkoztak. Tapasztalataink szerint a benyújtott környezetvédelmi hatástanulmányok környezet-egészségügyi részének kidolgozottsága a fenti jogszabályban előírtaknak megfelelő. MUNKAEGÉSZSÉGÜGY A földrajzi elhelyezkedés (Budapest-Bécs fejlődési tengelyhez való kapcsolódás, szlovák határkapcsolat), a megfelelő közlekedési infrastruktúra (M1-es autópálya, dunai folyami áruszállítás, korszerűsített, villamosított vasútvonal), és a szakképzett munkavállalói jelenlét vonzó területté emelik a megyét a gazdasági szereplők számára. Az 1990-től megindult gazdasági fejlődés alapvetően a korszerű technológiát alkalmazó és piacképes termékeket előállító multinacionális nagyvállalatokra alapozott modern gazdaság létrejöttét eredményezte. Az ipari termelés számottevő része a megye több mint 20 000 főt foglalkoztató 9 ipari parkjából és a zöldmezős beruházásként megvalósult gyárakból kerül ki. Jelentős a hagyományokat továbbvivő gépipar, fémfeldolgozás, és elektronikai termékek gyártása. Húzóágazat az autó és a gépalkatrészgyártás, valamint az elektronikai termékek gyártása. A multinacionális cégek elsősorban Esztergomba, Oroszlányba, Tatabányára, az elmúlt években pedig jelentős számban Komáromba települtek. Az egységek korszerű technológiai és technikai feltételei biztosítják a megfelelő munkakörülményeket, a biztonságos munkavégzés 9


feltételeit, azonban a gyártási/szerelési technológiák – annak monoton természete – az egyre feszítettebb munkatempó, a klimatizált, jól megvilágított, de természetes környezetet (pl. ablakokat) mellőző gyártócsarnokok jelenléte miatt, egyre jelentősebb pszichoszociális leterheltséget is jelentenek az ott dolgozókra. Jó példa erre az esztergomi Magyar Suzuki Rt. munkavállalóinak többszöri panaszbejelentése. A jövőben fokozott figyelmet kell fordítanunk e munkáltatókra. A megye elhelyezkedéséből adódóan (szlovák határ közelsége) az elmúlt években jelentősen emelkedett a külföldi munkaerő foglalkoztatása. Célirányosan, a magyar jogrend által előírt feltételek teljesülését e munkavállalók irányába még nem vizsgáltuk. 2006ban megyei szintű kiemelt feladatként határoztuk meg a külföldi munkaerő foglalkozásegészségügyi ellátásának vizsgálatát. A multinacionális cégek mellett jelentős kis-, és középvállalkozás is található a megyében, jelentős részük beszállítói a nagyvállalatoknak, és ezáltal a megfelelő munkavégzési feltételek biztosítottak, hiszen ez alapfeltétele a szerződéskötésnek. Egyéni és kisvállalkozói gazdasági formában a járműjavító és fémfeldolgozó ágazat képviselői végzik tevékenységüket. Technológiájukat, a dolgozók munkakörülményeit, az épületek állagát évről-évre folyamatosan korszerűsítik, fejlesztik. A városi intézeti munkatársak helyszíni szemléinek tapasztalatai alapján célszerű folyamatosan vizsgálni a kézi tehermozgatás, a takarítással foglalkozó vállalkozások körülményeit és támogatni kell a szigorúan vett szakmai, munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi, kémiai biztonsági oktatási anyagon túl a helyes életmódra való oktatás munkahelyeken történő bevezetését is. Az ipari termelés mellett ki kell emelni az agrárhagyományú kisbéri kistérség helyzetét. Tárgyévben a korábban leszakadó, majd stagnáló helyzetet az előrelépés váltotta fel. Az ágazatban sikerrel végbemenő szerkezeti átalakulással megkezdődött a gépparkok korszerűsítése, épületek felújítása. Örömteli tény, hogy nő a magánháztartásokban foglalkoztatottak, ill. a családtagok megjelenési aránya a munkaköri alkalmassági vizsgálatokon. Megyénk iparában jelentős szerepet tölt még be a tradicionális építőanyag- és papírgyártás Lábatlanon, a műszálgyártás Nyergesújfalun és a vegyipar Dorogon. Környezet-egészségügyi és katasztrófavédelmi szempontból fontos megemlíteni, hogy megyénkben a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó egységek közül 2 felső küszöbértékű (Zoltek Rt. Nyergesújfalu, Közép-európai Gázterminál Rt. Dunaalmás) és 3 alsó küszöbértékű (IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt. Nagyigmánd, MOL Rt. Komárom, Richetr Gedeon Rt. Dorog) üzem végzi tevékenységét. KÉMIAI BIZTONSÁG A munkahelyi kémiai biztonság terén – ahol rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójából származó egészségkockázat lehetőségével kell számolni – megállapítható, hogy a munkáltatók minden esetben eleget tesznek jogszabály által előírt jelentési kötelezettségüknek. Javult a dokumentálási, nyilvántartási fegyelem. A hatósági ellenőrzések során munkatársaink folyamatosan szorgalmazzák a rákkeltő anyagok/készítmények kivonását a technológiából, illetve helyettesítését nem rákkeltő anyaggal. Ennek köszönhető, hogy több üzem csökkentette az expozíciónak kitett munkavállalói létszámot (Zoltek Rt. Nyergesújfalu, akrilnitril), kiváltotta kevésbé veszélyes anyagokra (pld. Grundfos Kft. Tatabánya, alacsony forráspontú nehézbenzin), illetve megszüntette a rákkeltő anyaggal végzett tevékenységét (pld. Sanyo Hungary Kft. Dorog, nikkel). Azon egységekben, ahol vegyi anyagok, illetve készítmények felhasználása történik, javuló tendencia figyelhető meg a kémiai biztonsági előírások betartása tekintetében. A 10


kockázatbecslési dokumentáció ma már nem csupán „felesleges adminisztratív tevékenyégben” nyilvánul meg, hanem a kockázatkezelési stratégia alapdokumentumává kezd válni. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényben foglalt kötelezettségek érvényesülése érdekében a jogszabályi előírások betartását munkatársaink rutinszerűen, az ellenőrzéseik alkalmával vizsgálják. Tárgyévben az ellenőrzött egységek száma 496 volt. A leggyakrabban előforduló hiányosságok a nem megfelelően kijelölt dohányzóhelyek, a dohányzóhely nem egyértelmű jelzése és a kijelölt helyiség higiénés rendjének kifogásoltsága voltak. Az intézkedések száma összesen 6 (ebből 5 rendelkező határozat, 1 egészségvédelmi bírság) volt, a kivetett bírság összege pedig 100 000,- Ft. Megállapítható, hogy a több éves akcióellenőrzési gyakorlatnak és a felvilágosító munkának köszönhetően a munkahelyi dohányzási fegyelem javult. Zárt térben a kijelölt helyiségek természetes és/vagy mesterséges (elszívó rendszerek beépítésével) szellőzése megfelelő. Ipari parkokban nagyobb létszámot foglalkoztató üzemekben már a tervezés során gondolnak az üzemcsarnokok folyamatos légcserével ellátott dohányzóhelyeinek kiképzésére. Valamelyest csökkent a munkahelyen dohányzók száma, amiben szerepet játszik a munkáltatók általi szankcionálási eszközök, illetve olyan megoldási lehetőségek alkalmazása (épületen, némely esetben telekhatáron kívüli kijelölés), melyek nehezítik a munkavállalók dohányzási szokásait. Pozitív előrelépés, hogy a munkáltatók szorgalmazzák a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával történő egészségvédelmi előadások tartását, sőt példa van a munkáltató általi (Proll Tech Kft., Leányvár) dohányzásról való leszokás támogatására is. Több egység az egészséges munkahelyi cím elnyerésére törekszik. SUGÁREGÉSZSÉGÜGY Az Egészségügyi Radiológiai Mérő- és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) megyei tevékenysége keretén belül tárgyi évben 443 mintából 516 célvizsgálat történt. A laboratórium kiemelt jelentőségű feladata a Mohi atomerőmű hatásának hazai területet érintő környezetellenőrzése. Ehhez kapcsolódóan Komárom város területén havi gyakorisággal gyűjtött fall-out és aerosol minták (22 mintából 34 vizsgálat) kerültek feldolgozásra. ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁSEGÉSZSÉGÜGY Komárom-Esztergom megyében a 2005. évben nyilvántartott élelmezés-egészségügyi egységek száma 3923, ami 22-vel több az előző évhez viszonyítva. A nyilvántartott egységben összesen 4017 helyszíni ellenőrzés történt. A vizsgálatok után 432 esetben (15,8 %) került sor rendelkező határozat kiadására, az alábbi higiénés problémák következtében: - műszaki és karbantartási hibák, - technológiai szabálytalanságok, - takarítatlanság, higiénés előírások be nem tartása, - hűtő berendezések kifogásolt állapota, hőmérők hiánya, - kereskedelmi egységekben hideg-meleg vizes kézmosási lehetőség hiánya. Minőségvédelmi bírság kivetésére – lejárt fogyaszthatósági és minőség megőrzési idők megállapítása következtében – 187 esetben, összesen 19510 eFt összegben került sor. A bírságok száma és összege lényegesen meghaladta az előző évit. Ezen kívül végrehajtási bírság kiszabására 16 esetben 460 eFt összegben, szabálysértési bírság kirovására 39 esetben 11


2442 eFt összegben került sor. Tevékenységet 4 kereskedelmi egységben függesztettek fel (vízhiány miatt 1-1 napra, illetve közétkeztetési egységben ételmérgezés gyanúja miatt 8 napra). Zárolásra került 5080 gr Captain’s fűszerkeverék Sudán I-IV. festéktartalom-, 13 kg nyers füstölt kolbász engedély nélküli előállítás-, 21630 db csirkés instant leves port magas mikróbaszám-, valamint 45,68 kg nyers tőkehúst határérték feletti E. coli jelenléte miatt A HACCP1 minőségbiztosítási rendszerek megyénk területén az élelmiszeripari egységekben teljes mértékben kiépítettek. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy ezen rendszerek működtetésével az üzemeltetés körülményei jelentősen javultak. A bevezetést követően bizonyos beruházások szükségszerűvé váltak, így az e csoportba tartozó egységek higiénés adottságai pozitív irányba változtak. A vendéglátás területén a HACCP kiépítettsége változatosabb képet mutat. Általánosságban elmondható, hogy a meleg konyhás vendéglátó egységekben a kiépítés megtörtént, azonban a gyakorlatban történő alkalmazás több helyen hiányos. Elmaradás a kisebb egységek (büfék, italboltok, stb.) esetében van, ahol a hiányosságok pótlására több esetben határozati intézkedés történt. Az élelmiszer kereskedelmi egységek esetében a multinacionális cégek központilag dolgozták ki egységeikre a belső minőségbiztosítási rendszereket, amelyek megfelelőek. Nyári fokozott ellenőrzések A 2005. május 1. és augusztus 31. közötti nyári fokozott ellenőrzések során – a 2004. évi nyilvántartott – 3901 élelmezés-egészségügyi egység 16 %-ában történt helyszíni ellenőrzés. Az ÁNTSZ városi intézetei által megvizsgált vendéglátó és élelmiszer-kereskedelmi egységek száma összesen 629 volt. A nyári fokozott ellenőrzéseken tapasztalt leggyakrabban előforduló hiányosságok az alábbiak voltak: - alapanyagok és késztermékek jelöletlensége, - köretek megengedettnél hosszabb ideig történő tárolása, - fogyaszthatósági és minőség megőrzési időn túl történő forgalmazás, - szakosítatlan tárolások, - műszaki és karbantartási hiányosságok, - fagylaltkönyv vezetésének elmulasztása, - mélyhűtött húsok jelöletlensége, - dolgozók elégtelen higiénés ismerete. Az ÁNTSZ városi intézeteinek munkatársai a feltárt közegészségügyi és higiénés hiányosságok megszüntetése érdekében összesen 121 egységben intézkedtek határozatilag. Szabálysértési bírságot 53 esetben róttak ki 1915 eFt összegben. Minőségvédelmi bírságot – a megengedett időn túl történő tárolások és forgalmazás miatt – 73 esetben, 9205 eFt összegben szabtak ki. Ételmérgezések, fertőzések 2005-ben a megye területén két egyedi ételfertőzés történt, összesen 7 fő megbetegedését okozva. Csoportos, tömeges ételfertőzés, valamint gombamérgezés nem fordult elő. A gombamérgezések megelőzése érdekében a megyei napi lapokban tájékoztattuk a lakosságot a saját szedésű gomba fogyasztásának veszélyeiről, a gombaszakértők elérési helyeiről, valamint az ingyenes gombavizsgálat lehetőségeiről. Tápanyagszámítás Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet által rendelkezésünkre bocsátott „NutriComp” számítógépes programmal – összesen 9756 fő bölcsődés, óvodás, 1

HACCP = Hazard Analysis and Critical Control Points

12


általános- és középiskolás, valamint felnőtt korcsoportba tartozó részére – szervezett étkeztetést nyújtó főzőkonyhák tápanyag kiszabatait vizsgáltuk. Összességében megállapítható, hogy megyénkben a közétkeztetők egyre inkább elfogadják és figyelembe veszik a táplálkozás-egészségügyi előírásokat, valamint az energia- és tápanyag beviteli javaslatokat. Az élelmezésvezetők lehetőségeikhez mérten törekszenek az étrendek ajánlásoknak megfelelő összeállítására. Sajnálatos, hogy a biztosított gyümölcs mennyisége nem közelíti meg a szükséges mennyiséget és kevesebb a tej és a tejtermék felhasználása is a szükséglethez képest. Ezzel szemben pozitívumként kell kiemelni, hogy az ételkészítés során a közétkeztetők nem használnak állati zsiradékot, többször szerepeltetnek az étrendben zöldségfélét párolva, valamint a szezontól függően nyers zöldségsalátát. Közigazgatási Hivatal által elrendelt célellenőrzés A Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal 2005-ben Süttő, Nyergesújfalu, Csém, Nagyigmánd, Ács és Tardos települések komplex ellenőrzését tűzte ki feladatul. A célvizsgálatokban az ÁNTSZ Esztergomi, Komáromi-, Kisbéri és Tatai-, Oroszlányi Városi Intézeteinek élelmezés-egészségügyi szakterületi munkatársai is részt vettek. A kijelölt településeken nyilvántartott egységeinek helyszíni ellenőrizését követően, az eredményekről és tapasztalatokról a Hivatal részére átfogó összefoglaló jelentés készült. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkból adódó kiemelt élelmiszerhigiéniai feladatok körében – monitoring vizsgálat céljából – vett minták száma 316 volt. Valamennyi minta feldolgozását az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézet Laboratóriuma végezte. A fenti mintákból történő vizsgálatok száma összesen 1223, amelyek során megfelelő minősítésű 272 élelmiszer- és 35 tisztasági kenet minta bizonyult. Kifogásolt minősítést 9 minta kapott különböző baktériumok és Penészgomba jelenléte miatt. Az élelmiszer minták vizsgálati eredményeit és minősítéseit részletesen az alábbi táblázatban mutatjuk be:

13


Megfelelő minta

Kifogásolt minta

Összes minta

Vizsgálati szám

Kifogásoltság oka

Élelmiszer

39

1

40

160

E. coli: 1

Élelmiszer

7

-

7

28

-

Élelmiszer Tisztasági

19 20

-

19 20

114 69

Élelmiszer

45

2

47

188

Tisztasági Élelmiszer

13 4

-

13 4

56 16

-

Tisztasági

2

-

2

10

-

Élelmiszer

86

4

90

270

St.aureus:1 E.coli:3

Élelmiszer

4

-

4

36

-

Élelmiszer

21

1

22

66

Penészgomba: 1

Élelmiszer

22

-

22

132

-

Élelmiszer

25

1

26

78

E. coli:1

307

9

316

1223

Mintázott élelmiszer típusa Pasztőrözött tejből készült lágysajtok Adagonként csomagolt 2 hidegkonyhai termékek 1

4 Készételek, törlések Készételek 5 Gyermekintézményekben elkészített ételek Cukrászsütemények Fogyasztásra 6 elkészített csecsemő tápszerek Saláta félék Frissen fóliázott 7 zöldség, csíráztatott magok Fóliába csomagolt húskészítmények 8 Kimért hidegkonyhai termékek Összesen:

14

E.coli:2 Mikrobaszám: 1


GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGHIGIÉNE 2005-ben a nyilvántartott szakterületi egységek száma 514 volt. Az egységek száma az elmúlt négy évben az alábbiak szerint változott: Nyilvántartott szakterületi egységek száma

560

Egységszám

550 540

548

553

530 520 517

510

514

500 490 2002

2003

2004

2005

év

Az egységek számának csökkenését a különböző típusú táborok, ipari gyakorló helyek és az előírásoknak nem megfelelő játszóterek megszűnése okozta. Az ÁNTSZ városi intézeteinek munkatársai 325 egységben összesen 451 helyszíni ellenőrzést végeztek. Az egységszámok és ellenőrzések 2002-2005. közötti alakulását az alábbi két ábrán mutatjuk be:

egységszám

Ellenőrzött egységek száma 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

440 320

2002

329

2003

2004 év

15

325

2005


Ellenőrzések száma 2002-2005. között 600 500

532 451

400 db 300

364

353

200 100 0 2002

2003

2004

2005

év

Az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére a városi intézetek 18 átiratot és 17 rendelkező határozatot adtak ki. Az átiratok és rendelkező határozatok 2002-2005. év közötti számszerű alakulása a következő:

db

Rendelkező határozatok száma között 35 30 25 20 15 10 5 0

29

2002-2005.

27 17 4

2002

2003

2004

2005

év

A változás iránya Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozásának követően megnőttek a pályázati lehetőségek, amelyeket az oktatási nevelési intézmények törekedtek maximálisan igénybe venni. Az elnyert pályázati összegeket bővítések, átalakítások, valamint berendezések, szemléltető eszközök, játékok beszerzésére fordították. A gyermekotthonok, óvodák udvarainak korszerűsítése, szabványnak megfelelő rögzített és mobil játékokkal történő felszerelése is EU-s pályázati pénzekből valósult meg. 16


Bölcsődék Több egységben a kihasználtság mértéke jóval meghaladja a 100 százalékot (pl.: Tata, Oroszlány, Esztergom). A bölcsődéket kivétel nélkül az önkormányzatok üzemeltetik. Három bölcsőde rehabilitációs csoportot működtet, amihez a megfelelő feltételek biztosítottak. Általánosságban elmondható, hogy egyes felújítási munkák (pl. meszelés, mázolás, kisebb karbantartási hiányosságok megszüntetése) szülői segítséggel, valamint közhasznú munkavégzéssel valósulnak meg. A gyermekek szabadban történő altatása ritkán fordul elő, mivel a levegőztető teraszok, ponyvák felújításra szorulnak, a fektető ágyak rozsdásak, esetenként balesetveszélyesek. A tatabányai játszóudvarok felmérését az önkormányzat elvégezte (szabvány szerinti kialakításuk részben történt meg). Óvodák Az egységek kihasználtsága változó. Különösen a kis létszámú településeken jellemző az alacsony csoportszám illetve csoportlétszám, melynek következtében csoportok megszüntetésére, összevonására került sor. A felszabadult csoportszobákat tornaszobává, logopédiai foglalkoztatóvá, „só” szobává, étkező helyiséggé stb. alakították át. Kisebb városok óvodáiban is megfigyelhető az egyre csökkenő gyermeklétszám. A szűkös anyagi háttér ellenére elmondható, hogy az óvodák ízlésesen, gyermek centrikus módon berendezettek, tiszták. Az óvodákban szinte kivétel nélkül elvégezték a konyhák és a vizesblokk tisztasági meszelését. A többi helyiségek meszelése részleges, több évre van beütemezve. Felújítási és karbantartási munkák a tárgyévben több óvodában is beütemezésre kerültek (pl.: Tatabánya, Dág, Esztergom, Nyergesújfalu, Lábatlan). Több tatabányai óvodában a 30-40 éves vízvezeték hálózat teljes rekonstrukciója várat magára. Általános iskolák Létszámcsökkenés miatt néhány településen iskolák összevonására került sor (pl.: Tatabánya, Nyergesújfalu, Oroszlány, Kisbér). Az általános iskoláknál gyakran előfordul, hogy az állagmegóvás elhúzódó, többlépcsős folyamat. Néhány iskolánál gondot jelent a tisztasági meszelés elvégeztetése is. Van olyan iskola, ahol öt év is eltelik egy-egy tanterem meszeléséig. A mesterséges világítást kis kivételtől eltekintve fénycsövekkel biztosítják. Kiemelésre méltó, hogy az ÁNTSZ Esztergomi Városi Intézet illetékességi területén működő iskolák 80 %-ában korszerűsítették a mesterséges világítást. Kisebb településeken tapasztalható, hogy az iskolában még nincs tábla-megvilágítás. Megyénkben az iskolai uszodák száma négy. Ezek vizének minőségét rendszeresen mintázzuk és ellenőrizzük. Tatabányán 2 iskolában van tanuszoda. Tárgyévben a tanmedence fürdővíz minőségével, valamint az üzemelés szakmai követelményeivel kapcsolatos hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedtünk. A technológiai felülvizsgálat megállapította, hogy mind a két uszoda esetében elavult a vízforgató berendezés. A feltárt közegészségügyi hiányosságokat a tanuszoda fenntartója felé az ÁNTSZ Városi Intézete jelezte. Az iskolák higiénés képe változó. Leggyakrabban a vizesblokkok higiénés állapotában tapasztalhatók hiányosságok. Az iskola-egészségügyi ellátás megszervezett. Továbbra sem bizonyul megfelelőnek az orvosi rendelők kialakítása és felszereltsége. Speciális általános iskolák A speciális általános iskolák száma csökkent, mivel a tatai 6-os iskolát összevonták, majd átköltöztették az Új úti Általános iskolába. A készségfejlesztő tantárgyakat szakképzett tanárok oktatják. Szakképzés a 9-10. évfolyamon történik. Az oroszlányi Benedek Elek Iskola diákjai 7-17 éves közöttiek. A városi uszodában hetente úszási lehetőséget biztosítanak az

17


erre igényt tartó gyermekeknek. A jelzések szerint az iskola több tanulójának az iskolai étkezés jelenti a napi összes étkezést. Gimnáziumok A gimnáziumok változatlan telephelyen, közel hasonló tárgyi és személyi feltételekkel működnek. Az egységek többségében a kihasználtság magas (pl. Tatabányán), ennek következtében nagy az igénybevétele a berendezéseknek és a vizes szerelvényeknek. A megfelelő higiénés állapotot csak folyamatos karbantartási és felújítási munkákkal tudják fenntartani. Szakközép- és szakképző iskolák, középiskolai tanműhelyek Tatabányán 2 középiskolát összevontak. A Réti úti iskolában kialakították a Térségi Integrált Szakképző Központot. Különösen a szakmunkásképzéssel foglalkozó iskolákban magas a tanulói létszám. Az oroszlányi Műszaki Szakközépiskolában nagy hangsúlyt fektetnek a számítástechnika oktatására. Az iskola tantermeit felújították, de a megvilágítás korszerűsítése még várat magára. A rossz körülmények között működő esztergomi „Vizivárosi” iskolatömbben még 2 szakközépiskola és 1 gimnázium működik. A középiskolák közül a Fellner Jakab Szakközép és Szakmunkás Iskolában évek óta ezer fő körüli a gyermeklétszám. Nagyobb felújításra szorulna valamennyi vizesblokk és közlekedő. Nem történt meg több helyiség tisztasági meszelése (pl. tornaterem és kiegészítő helyiségei). Diákszállók és kollégiumok Az alapítványi diákotthonok kivételével valamennyi önkormányzati egység külső-belső felújításra szorul. A vizes helyiségek száma és felszereltsége megfelelő, de állaguk kis kivételtől eltekintve rossz. A kollégiumok bútorzata régi, folyamatos javítást igényel. A tanulószobák a célnak megfelelően kialakítottak. Tanulási lehetőség a tanulószobákban és a hálószobákban van. A helyi megvilágítás gyakran hiányzik. A diákok részére teakonyhák állnak rendelkezésre, minimális alapfelszereléssel. A 2004-ben végzett felmérés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a városi intézetek munkatársai megtették a szükséges intézkedéseket, melynek eredményei 2005-ben már megmutatkoztak. Az esztergomi Géza Fejedelem Ipari Szakközépiskola kollégiumában a vizes blokkok, PVC-padlók felújítása megtörtént. A tatabányai Központi Kollégiumban (67 %-os kihasználtság) a 4. emeletet érintő mennyezeti beázások nagy részét kijavították, a penészes falakat felújították és kimeszelték. Lakásotthonok A tatai lakásotthonok működési engedélyének meghosszabbításához több higiénés feltétel teljesülése mellett járult hozzá az ÁNTSZ Tatai-, Oroszlányi Városi Intézete. A lakásotthonok berendezése, felszereltsége változatos. Vannak igényesen új, illetve újszerű, valamint elhasználódott, felújításra szoruló bútorokkal berendezett otthonok. Kettő oroszlányi családi házas lakásotthon állaga rossz, ahol csak kisebb felújítási, javítási munkálatok történtek. Gondot okoz még az udvarok rendezetlensége is. Ifjúsági javító-nevelő intézmény Közel ötven éve működik Esztergomban változatlan telephelyen, célépületben a javítóintézet. Az intézet fenntartója az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Néhány évvel ezelőtt az épület felújítása, átalakítása megtörtént. A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A lakrészek berendezése barátságos, családias jellegű. Az intézet lakóit tantermekben, helyben oktatják. Több gyakorlati teremmel rendelkeznek, melyekben szakképzett oktatók segítségével különböző szerelési, háztartási

18


tevékenységek elsajátítása folyik. Az épülethez tartózó nagyobb földterület növénytermesztésre alkalmas. Az üvegházban dísznövények nevelése, gondozása folyik. Az épület és berendezési tárgyak állaga megfelelő, az ellenőrzés során nagyobb hiányosságokat nem tapasztalt az illetékes Városi Intézet munkatársa. Napközis táborok Megyénkben évek óta kis számban működnek napközis táborok. 2005-ben mindössze 6 tábort üzemeltettek. A tatabányai Sportszövetség által megszervezett 300 fős nyári napközi a város szélén, szép természeti adottságokkal rendelkező területen helyezkedik el. Az épületekben különböző nagyságú és berendezésű foglalkoztató helyiségeket alakítottak ki. Közegészségügyi problémát jelent, hogy a táborban a karbantartási és műszaki hiányosságokat nem szüntették meg a szezonnyitásra. Üdülőtábor, időszakos és folyamatos gyermeküdülő Az egységek nagyobb része évről-évre változatlan helyszínen működik. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az egységek közegészségügyi feltételei teljesültek. A gyermekek táboroztatása, üdültetése terén a táboroztató szervezet között egyre nagyobb arányban vesznek részt a különböző egyházak és karitatív szervezetek, melyek különös figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű gyermekek nyári szünidőben történő foglalkoztatására ill. üdültetésére. Egyéb szabadidős tevékenység Az alapítványok, magánvállalkozások által fenntartott és üzemeltetett játszóterek lényegesen jobb körülmények között működnek, mint az önkormányzatiak. Komáromban az előző években megkezdték, és azóta is folyamatosan végzik a játszóterek felújítását. Tatabányán 3 játszótér kialakítása felel meg maradéktalanul a jogszabályi és szabványi előírásoknak. Dorogon 1 nyilvántartott játszótér van, amely évek óta rossz állapotú, így az kisgyermekek által alig látogatott. Esztergomban összesen 41 kisebb játszótér működik. A játszóterek 95 %ban nincsenek bekerítve, kutyasétáltatást tiltó tábla sincs kihelyezve. A gyermekhomokozók szennyezettek, gyakran kevés bennük a homok mennyisége. A rögzített játékok (hinták, mászókák, csúszdák) többnyire fémből készültek. Az önkormányzati játszótereken folyamatosan zajlik a játszótéri rögzített szerelvények cseréje a szabványban előírtaknak megfelelőre. Helyileg kezdeményezett kiemelt jelentőségű felmérés 2005-ben kiemelt feladatként kezeltük a megyei iskolafogászati ellátás helyzetének feltárását, valamint az iskolafogászati szűrővizsgálatok, kezelések dokumentálási rendjének áttekintését. Kérdőív segítségével tájékozódtunk az iskolafogászati munkáról és annak nehézségeiről. Az iskola fogorvosoktól visszaérkezett kitöltött kérdőívek adatait felhasználva, a Megyei Orvosnapon „Pillanatkép az iskolafogászati ellátásról” címmel tájékoztattuk a hallgatóságot az aktuális helyzetképről. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a fogászati szűrések, kezelések dokumentálása minden iskolafogászati rendelőben megtörténik, de nem egységes módon. A gyermekgondozási fogászati füzetnek nincsen egységes formanyomtatványa. A fogászati események rögzítése manuálisan (forgalmi napló, beteg karton), vagy számítógépes formában történik. A helyszíni ellenőrzések tapasztalati szerint a vezetett dokumentáció álátható, követhető, a szükséges adatok visszakereshetők. 2006-ban intézkedési terv kidolgozását követően, annak megvalósítására kerül sor, az iskolafogászati tevékenység hatékonyabbá tételének elősegítése és támogatása érdekében.

19


Helyi illetve közérdekű problémák A nevelési és oktatási intézmények működésében talán a legkiemelkedőbb probléma a szűkös költségvetés, melyből gazdálkodnak. A kötelező kiadások mellett a felújításokra, karbantartásokra, nagy volumenű állagmegóvó munkálatokra alig, vagy nem jut forrás. Tárgyi évben a csökkenő gyermeklétszám miatt újabb csoportösszevonások történtek bölcsődékben és óvodákban. Ezen kívül ismételt óvoda és iskola összevonásokra is sor került. Az átszervezés mindkét formája azt eredményezte, hogy magasabbak lettek a csoport- illetve osztálylétszámok. Ez utóbbi tendencia – az összevont oktatási intézményekben – kedvezőtlen irányba tolja el az oktatás feltételeit.

Epidemiológiai Osztály (Osztályvezető: Dr. Csajági Sára ) 2005-ben 29 féle fertőző megbetegedést regisztráltunk illetékességi területünkön. A bejelentett fertőző megbetegedések száma 2004-hez viszonyítva ugrásszerűen megnövekedett, mely elsősorban a bárányhimlő (varicella) megbetegedések bejelentési számának megduplázódásából adódott. Növekedett a vörheny (scarlatina) és az idegrendszeri megbetegedések száma is. A bejelentett salmonellosisok nagymértékben csökkentek, a campylobacteriosisok és az enteritis infectiosa (fertőző hasmenés) esetek száma megközelítőleg megegyezett az előző évben jelentett esetszámmal. Közösségi járványról 6 esetben szereztünk tudomást. Egy esetben salmonella enteritidis volt a kórokozó, a többinél a megbetegedések feltehetően vírus eredetűek voltak. 2005-ben megyénk területén az előző évekhez viszonyítva több járványos agyhártyagyulladás (meningitis epidemica) és HIV-fertőzés fordult elő. A HIV-AIDS Tanácsadót eljárási rendünk szerint működtettük az ÁNTSZ KomáromEsztergom megyei Intézetében. Az önkéntes anonym szűrési eredmények közül egy esetben kaptunk pozitív vizsgálati eredményt, az érintett gondozásba vétele megtörtént. A 2004/2005-ös influenza szezonban már negyedik alkalommal vettünk részt az OEK Légúti Kóroki Monitor programjában. A járvány tetőzése a 10. hétre esett, melyet megelőzően 2 esetben Influenza-B, majd egy esetben Influenza-A izolálására került sor a megyei sentinel orvosok által küldött torokváladék mintákból. A folyamatos oltási rendben elvégzett védőoltások valamint a kampányoltások teljesítése közel 100 %-os volt. Prioritásnak tekintettük, hogy a 2006. január 1.-től bevezetésre kerülő új védőoltási rendet megismertessük minden érdekelt szakemberrel. A fekvőbeteg-ellátást, a szakellátást és az alapellátást kiszolgáló sterilizáló berendezések 100%-ánál elvégeztettük az előírt mikrobiológiai ellenőrzést. Minden üzemelő sterilizátor készülék esetében megtörtént az időszakos műszaki felülvizsgálat is. A sterilizáló gépek nem megfelelő mikrobiológiai hatásfokát az előző évhez képest (3 %) többször kellet kifogásolnunk (5,5 %). A fejtetvesség mértéke 1,04 % volt, mely a tavalyi adatokhoz viszonyítva (0,81 %) kismértékű emelkedést jelent. 20


Az elmúlt évben 6 kórházunk közül háromban működött aktív surveillance tevékenység. 2005-ben 2 esetben fordult elő aspecifikus és 1 esetben specifikus kórházi járvány. Védőoltások 2005-ben Komárom-Esztergom megyében a folyamatos oltási rend szerint végzett védőoltások teljesítése 99,8-99,9 %-os, a kampányoltásoké 98,9-99,9 %-os volt. Esetenként heveny felsőlégúti megbetegedés miatt húzódik el hónapokig a védőoltás beadásának időpontja. Továbbra is gondot jelentettek a védőoltást tudatosan ellenző szülők. Ellenállásukat még tovább fokozta a médiákban időnként megjelenő oltásellenes hangulatkeltés. A gyermekorvos, a védőnő, és az ÁNTSZ munkatársai elsősorban meggyőzéssel értek el eredményt. Az új oltási rendszer bevezetésével kapcsolatos felkészítés minden érintett felé megtörtént. 2005 novemberében sajtótájékoztatót tartottunk a helyi médiáknak az új oltóanyagokról, illetve az ezzel kapcsolatos változásokról. A megyei epidemiológus főorvos városi intézet által összehívott háziorvosi értekezleteken tájékoztatta a háziorvosokat, védőnőket, illetve válaszolt a feltett kérdésekre. A megfelelő felkészítés eredményeként megyénkben az új védőoltási rendszerre történő átállás zökkenőmentesen zajlott. Hastífusz elleni védőoltásra beteg, illetve kórokozó hordozó környezetében nem került sor. Gamma-globulin védőoltásban májgyulladásos (hepatitises) beteg környezetében 72 fő részesült. Veszettség elleni védőoltásban 187 személyt részesítettek. Influenza elleni térítésmentes védőoltást a 2004/2005-ös szezonban 35227 személy kapott. A rendelkezésünkre álló oltóanyag 95 %-a került felhasználásra. Az újszülöttek HBV 2 fertőződésének megelőzésére irányuló program során 2747 gravida (várandós) szűrővizsgálata történt meg. Közülük 4 fő vizsgálati eredménye bizonyult HBsAg pozitívnak. Kettő újonnan felderített, kettő már korábban ismert HBsAg pozitivitást mutató várandós nő volt. Környezetükben megtörtént a járványügyi vizsgálat. Az ingyenes védőoltás lehetőségét egy kismama környezetében 3 fő vette igénybe. 2005-ben 2 pozitív gravida gyermeke született meg. Az újszülötteket aktív-passzív immunizálásban részesítették. 2005-ben fokozott oltási reakció, oltási szövődmény, illetve oltási baleset nem került bejelentésre. A városi intézetek az oltókörök 80 %-ában ellenőrizték a védőoltási tevékenységet. Kampányoltást 99 esetben ellenőriztek. Hiányosságot nem tapasztaltak. A védőnők a nyilvántartásokat, egyéb dokumentációkat pontosan vezetik. Az oltási körülmények mindenütt megfelelőek voltak. A HIV3-vizsgálatok és az ezzel kapcsolatos tanácsadó tevékenység az ÁNTSZ megyei intézeteiben, az intravénás kábítószer-fogyasztók HIV, HBV, HCV4 szűrésének adatai A megyei intézet működési területén 2005-ben önkéntes HIV szűrővizsgálat összesen 92 főnél történt, egy esetben pozitív eredménnyel. A vizsgálatra jelentkezők 72 esetben kértek anonimitást az eljárás során. A szűrést kérők minden esetben felvilágosító tanácsadásban részesültek. A vérminták vizsgálata az ÁNTSZ Veszprém Megyei Mikrobiológiai 2

HBV = hepatitis B vírus (heveny májgyulladást okozó vírus B típusa) HIV = humán immundeficiencia vírus 4 HCV = hepatitis C vírus 3

21


Laboratóriumában történik. 2005. november 1-től a 18/2002. (XII 28.) ESzCsM. rendeletben foglaltak, valamint az OTH vonatkozó utasítása alapján készült eljárási rendünk szerint folytatjuk a tevékenységet heti két alkalommal (kedd: 8-16 és szerda 8-12 óráig). 2005-ben sem történt kábítószer fogyasztók esetében HIV, HBV, HCV szűrővizsgálat az intézetünkben, bár e vizsgálati lehetőségre körlevélben hívtuk fel az egészségügyi szolgáltatók figyelmét. Beszámoló a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos járványügyi tevékenységről Kérelemre 560 esetben került sor hatósági igazolás kiadására. Az elmúlt öt év számszerű adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Év Kérelmek száma Elutasított kérelmek száma

2001

2002

2003

2004

2005

Összesen

621

554

455

500

560

2690

1

1

1

0

0

3

Közegészségügyet veszélyeztető betegség miatt tartózkodási, illetve letelepedési tilalom elrendelésére 2005-ben nem tettünk javaslatot. Egyébként minden nap, a teljes munkaidőben fogadtuk a kérelmet benyújtókat. A leletek elkészültét és benyújtását követően, néhány perces várakozás után kapták kézhez ügyfeleink az igazolást. A nemzetközi oltásokkal kapcsolatos tevékenység Az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézetében a Nemzetközi Oltóhely heti egy alkalommal (szerdánként de. 8-12 óra között) áll az utazók rendelkezésére. Azok az ügyfelek, akik a nemzetközi oltóhelyen megjelentek – függetlenül attól, hogy igénybe vették, vagy sem az általunk javasolt védőoltást – minden esetben részletes szóbeli tájékoztatást kaptak azokról a potenciális veszélyekről, amelyekkel az úticélul választott országban találkozhatnak, azokról a betegségekről, amelyek az adott földrajzi területen előfordulnak, vagy előfordulhatnak. Oltásokat követő oltási reakció, szövődmény az intézetünk által működtetett nemzetközi oltóhelyen 2005-ben sem fordult elő. Beszámoló a járványügyi oktatási, továbbképzési, ismeretterjesztési tevékenységről Ismeretterjesztő tevékenységünk során több előadást tartottunk, a Komárom-Esztergom Megyei Orvosnapon, a kórházhigiénés hálózat részére szervezett éves munkaértekezleten, egészségügyi szakdolgozóknak tartott értekezleteken, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon, a Megyei Önkormányzat Egészségügyi Bizottságának ülésén, a megyei gyógyszerészeknek tartott értekezleten, a védőnői és az alapellátási háziorvosi értekezleteken.

22


A járványügyi munkával kapcsolatos gondok ismertetése A gyors reagálás érdekében fontosnak tartanánk annak elősegítését, hogy az ellátó orvosok a fertőző betegségekkel kapcsolatos bejelentéseiket e-mailen, elektronikus formában megtehessék. Kórházi járványügyi tevékenység Alapellátás A Tisztiorvosi Szolgálat Komárom-Esztergom megyében működő városi intézetei 2005-ben összesen 812 alapellátási intézményt tartottak nyilván. A nyilvántartott egységek valamivel több mint 70 %-át, 572 felnőtt és gyermek háziorvosi, fogorvosi, foglalkozás-egészségügyi, iskolaorvosi rendelőt, mentőállomást, orvosi laboratóriumi tevékenységet stb. ellenőriztek. A kizárólag kórházhigiénés jellegű vizsgálatok száma 796 volt. A helyszíni ellenőrzések során feltárt hiányosságokkal kapcsolatban 457 átirati intézkedésre és 31 rendelkező határozat meghozatalára került sor. Városi intézeteink végrehajtási bírságolás során 110 ezer forint, szabálysértési eljárás során pedig 60 ezer forint befizetésére kötelezték a szankcionált intézményeket. A privatizált orvosi rendelők nagy része műszaki állapot és felszereltség tekintetében megfelel a szakmai minimumfeltételeknek, és a korszerű higiénés elvárásoknak. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok többsége kisebb kéziműszerek, kézfertőtlenítőszer adagoló, vagy bérsterilizálási szerződés hiányát, érintésvédelmi felülvizsgálat elmulasztását, egy-egy esetben takarítatlanságot, beázások miatti falfestés elhanyagolását, veszélyes hulladék helytelen tárolásának gyakorlatát jelezték. Városi intézeteink az alap- és járóbeteg szakellátásban dolgozók infekciókontrollal kapcsolatos képzésének, továbbképzésének helyi gyakorlatát is ellenőrizték. Megállapításaik szerint a szakdolgozók többsége nem vesz részt ilyen jellegű továbbképzésen. Háziorvosok, házi-gyermekorvosok részére a városi tisztifőorvosok által rendszeresen megtartott munkaértekezleteken nyílik lehetőség a közegészségügy és a járványügy aktuális kérdéseinek megbeszélésére. Az egészségügyi dolgozók védőeszköz és védőruha ellátottsága alapellátási szinten a tulajdonosi viszonyoktól függetlenül optimális. Az alapellátásban dolgozók hepatitis B elleni átoltottsága igen jó, és az influenza elleni oltásban részesülők aránya is kedvező. Járóbeteg szakellátás 2005-ben a nyilvántartott 351 egység 68 %-a került ellenőrzésre, és az ellenőrzések nyomán 8 átirat, valamint 5 határozati intézkedés született. A kórházakhoz integrált szakrendelések működési feltételeit, higiénés viszonyait az adott intézmény minőségbiztosítási rendszerének minőségügyi követelményei határozzák meg. A kórházak akkreditációja során elkészített és az infekció kontroll tárgykörébe tartozó protokollok kidolgozása minden intézményben – járóbetegellátás vonatkozásában is – a kórházhigiénés szolgálatok feladata volt. A fertőzés megelőzési protokollok szerinti működés biztosítja, hogy a járóbeteg forgalomhoz megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre mindaz, ami az aszeptikus betegellátáshoz nélkülözhetetlen (fertőtlenítőszer, egyszerhasználatos eszköz, steril textília, steril kesztyű stb.). Más a helyzet az önálló rendelőintézetekben. Ezekben az egységekben nincs külön higiénés szolgálat, a közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátása nagyrészt a vezető főnővér kompetenciája. Az infekció kontroll tevékenység többnyire az intézményi takarítás

23


felügyeletéből, a sterilizáló berendezések mikrobiológiai ellenőrzésének koordinálásából és a fertőtlenítőszer készlet nyilvántartásából áll. A Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzése nyomán hozott hatósági intézkedések 2005-ben elsősorban állagjavításra, mozgáskorlátozottak épületbe történő bejutásának könnyítésére (rámpaépítés, veszélyes hulladék tárolásának szabályozása) irányultak. A szakdolgozók infekciókontrollal kapcsolatos továbbképzése a kórházakhoz integrált szakrendelők esetében és ott, ahol higiénés szolgálat működik, biztosítva volt. Máshol a folyamatos képzés és továbbképzés lehetősége korlátozott. Az EuroCare Magyarország Egészségügyi Szolgáltató Rt. által Tatabányán, és a Fresenius Dialízis Center Kft. által Esztergomban működtetett dializáló központok a művese kezelésekhez szükséges tápvizet városi ivóvízhálózatról kapják. A víz előkészítése fordított ozmózis (RO) elven működő vízelőkészítő műtárgyak segítségével történik. Az MSZ 1507:1993. valamint az MSZ 1507:2002. szabványokban előírt vizsgálatokat a 2005. év első felében Tatabányán az ÁNTSZ Laboratóriumi Kft, majd az év második felétől – endotoxin vizsgálatokkal együtt – az Országos Környezetegészségügyi Intézet végezte. Az esztergomi állomáson 2005-ben a meglévő gépparkot teljes egészében lecserélték és korszerű, haemodiafiltrációra is alkalmas készülékeket helyeztek üzembe. Tatabányán a koncentrátum bemérő és oldat előkészítő helyiségekben szokásos évi levegő csíraszám meghatározás, valamint személyi higiénés, és környezetbakteriológiai vizsgálat eredménye 2005-ben is kifogástalan volt. Az ISO 2000 szerint minősített dialízis központok fokozott figyelmet fordítanak az intézményben kezeltek és a személyzet biológiai kockázatának csökkentésére irányuló biztonsági rendszabályok betartására. Kedvező a helyzet a vesebetegek és a dolgozók egészségvédelmét biztosító védőoltások tekintetében is. Kórházak A 2005. év második felében kezdte meg működését Dorogon egy 110 ágyas krónikus belgyógyászati és belgyógyászati rehabilitációs ellátást, valamint ápolást biztosító intézmény. Ezzel a megye kórházi ágyainak száma: 1965-re bővült. Kisbéren 2006. évi átadással új kórház épül, amely profiljában a régivel megegyező lesz, de korszerű, a szakmai elvárásoknak megfelelő színvonalon biztosítja majd a térség lakónak krónikus ellátását. Az elmúlt évben a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményeink 50 %-ában végeztünk ellenőrzést, illetve felmérést. Utóbbit konkrét, előre meghatározott témakörökben, részben az OTH kezdeményezésére, részben saját munkatervi feladatunk végrehajtásaként. Összesen 12 esetben került sor átirati intézkedésre. A betegellátás higiénés biztonságát sértő mulasztás miatt II. fokon helyben hagytuk a tisztiorvosi szolgálat városi intézetének végrehajtási bírságoló határozatát. A 2005. évi ellenőrzési terv szerint is azokon az osztályokon végeztünk ellenőrzést, ahol a nosocomiális infekciók kialakulásának kockázata általában nagyobb az átlagosnál, így elsősorban a sebészeteken és az intenzív ellátás területén. A városi intézetekkel közös vizsgálatra is sor került a kórházak főzőkonyháiban, illetve az élelmezés más részlegeiben. Megyénkben az endoszkópos diagnosztikát alkalmazó ambulanciákon végzett felmérés 2005ben került végrehajtásra. A kéziműszerek, az egyszerhasználatos eszközök, a steril textília, a kézmosás és kézfertőtlenítés korszerű eszközeinek a hiánya megyénkben már nem jelent napi problémát. Kórházaink többségében fertőzés megelőzési program (protokoll) rendelkezésre állásával, és az abban foglaltak alkalmazásával lehetőség nyílt minőség fejlesztésre a higiéne területén is.

24


Jelentősnek számító előrelépések mellett azonban még ma is vannak olyan kórházi osztályok, ahol évek óta megoldatlan a belső felújítás, a padlóburkolatok, vagy a nyílászárók cseréje, a zuhanyozók, WC-k korszerűsítése. Izoláció Fekvőbeteg ellátó intézményeink közül a megyei kórházban szinte minden osztályon van izolációs lehetőség. A belgyógyászat gasztroenterológiai részlegén a tisztázatlan infektológiai eseteket két, külön vizes blokkal ellátott kórteremben különítik el. Esztergomban az előző évhez viszonyítva jelentős változásnak tekinthető, hogy minden osztályon megteremtették az izoláció tárgyi és személyi feltételeit. Komáromban elsősorban a betegforgalomtól függ, hogy biztosítható-e az elkülönítés. Izoláció szempontjából ideálisnak csak a gyermekosztály tekinthető, ahol külön vizes blokkal ellátott kórtermeket tudnak erre a célra biztosítani. Tatán a standard izolációt személyi és tárgyi feltételek, valamint az építészeti adottságok miatt csak rövid ideig, maximum 7-8 napig tudják fenntartani. Kisbéren a többségében 6-8 ágyas kórterem miatt jelenleg nincs lehetőség a standard izoláció folyamatos biztosítására. Multirezisztens kórokozók elterjedésének veszélye esetén is csak nagyobb számú beteg elbocsátásával oldható meg az elkülönítés. Fertőtlenítés A folyamatos és zárófertőtlenítés rendje a kisbéri kórház kivételével valamennyi intézményben szabályozott, szakmai protokollok szerint történik, az alábbi alkalmazási területeken: - kézfertőtlenítés, - sebészi bemosakodás, - bőrfertőtlenítés, - nyálkahártya fertőtlenítés, - eszköz-műszerfertőtlenítés, - váladék- és edényzetfertőtlenítés, - felületfertőtlenítés, - fertőtlenítő mosogatás (a HACCP előírásainak megfelelően), - fertőtlenítő mosás (külső cég által elvégeztetve). A fertőtlenítőszereket hatóanyag tekintetében félévente váltják, ez alól kivétel a sporocid hatású Perform, mivel a zárófertőtlenítések végrehajtásánál minden kórházban ez bizonyult a leghatékonyabbnak. A Batthyány Kázmér Szakkórházban Kisbéren folyamatos fertőtlenítéshez változatlanul a hypo különböző koncentrációjú oldata van alkalmazásban. Ennek okát a kiadások csökkentésére irányuló intézkedésekkel indokolták. A folyamatos fertőtlenítés a napi takarítás része és a kórházak többségében takarító vállalatok végzik. Környezetbakteriológiai-tisztasági vizsgálatokkal a fertőtlenítés hatásosságát csak a tatabányai megyei kórházban ellenőrizték éves előirányzat szerint, negyedévenként.

25


Eredményeikről az alábbi ábrák adnak pontos információt: Szent Borbála Kórház által végzet környezetbakteriológiai vizsgálatok eredménye

Szent Borbála Kórház által végzett műtői tisztasági vizsgálatok eredménye

80

80

60

60

11

%-ban

%-ban

100

100

40

96,4

96,2

91

89

9

40 20

20 0

3,8

3,6

2004

2005

0 2004

2005

pozitív minta

negatív minta

pozitív minta

negatív minta

A Szent Borbála Kórház által a betegellátásban közvetlenül résztvevők körében 2005-ben végzett kézleoltások eredménye az alábbiak szerint alakult:

m űté ti b em os ak od ás előtt

m ű téti be m os ak od ás utá n 1 ,69

1 3 ,5

p oz itív m in ta

8 6 ,5 98 ,3 1

n eg atív m in ta

higién é s k éz fe rtőtlen íté s u tán 12 ,6

8 7 ,4

A műtéti bemosakodás után tesztelt kezeken mutatkozó 1,69 %-os pozitivitás elsősorban a kézmosási technika hibáira utal. Higiénés kézfertőtlenítés esetében igazoltan a behatási idő figyelmen kívül hagyása játszik szerepet. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban végzett kéztisztasági vizsgálatok 10 %-os pozitivitása után, a helyi higiénés szolgálat stopperórával megmérte, hogy egy-egy dolgozó mennyi időt fordít kezének fertőtlenítésére. A behatási idő a vizsgálat során átlagosan 10,5 másodperc(!) volt, ami alátámasztja a fenti megállapításunkat. Az ÁNTSZ Megyei Intézete felkérésre, a korábbi évekhez hasonlóan, 2005-ben is standard leoltásokat végzett az esztergomi kórház műtőiben, valamint az újszülött osztályon, a helyiségek mikrobiális helyzetének vizsgálata céljából.

26


Az ÁNTSZ Megyei Intézete által végzett környezetbakteriológiai vizsgálatok az esztergomi Vaszary Kolos kórházban 2003-2005. év eredmény 2003

2004

2005

összes vizsgált minta

255

161

211

negatív

242

149

184

pozitív

13 (5,1 %)

12 (7,5 %)

27 (12,8%)

Eredményeink szerint, a vizsgált egységek aszeptikus körülményeinek vonatkozásában az előző évihez képest 5,3 %-kal nőtt a pozitivitás. Környezeti mintákban leggyakrabban előforduló mikrobiális szennyezők 2005.

Enterococcus spp. 17% Egyéb 34%

E.coli 20% Klebsiella 7%

Pseudomonas aeruginosa 12%

Egyéb Pseudomonas spp. 10%

A környezeti mintákban 2005-ben is leggyakrabban bélbaktériumokat találtunk. Az egyes baktérium törzsek előfordulási gyakoriságának növekedése mellett számolnunk kell a rezisztencia megváltozásának veszélyével. Sterilizálás Kórházainkban a központosított sterilizálás mellett változatlanul alkalmaznak még helyi csíramentesítő eljárásokat is. A tatabányai megyei kórházban az összes sterilizálás 20 %-a még ma is különféle osztályokon elhelyezett autoklávokban és hőlégsterilizátorokban történik. Esztergomban az elmúlt két évben 7 db decentralizált hőlégsterilizátort vontak ki a forgalomból, hozzájárulva ezzel a központi sterilizáló kapacitásának jobb kihasználásához. A megyei kórházban, Komáromban és Tatán 2003-ban, Esztergomban és Kisbéren 2004-ben volt utoljára műszaki felülvizsgálat, amelyek során a központi sterilizálók berendezéseit további 3 évre alkalmasnak minősítették.

27


Változatlanul gondot jelent az endoszkópok és a hőre érzékeny műszerek folyadékban történő csíramentesítése. Az intézetünk által thyoglikolát táptalajra végzett leoltások eredménye 2005-ben 32 %-os pozitivitást jelzett. A helyben, azaz osztályokon végzett sterilizáló eljárást megelőző kézi eszköztisztítás, előfertőtlenítés gyakori hibaforrás. Ezt támasztják alá a vérnyomkimutató vizsgálatok eredményei is. A betegellátó intézmények invazív beavatkozásaihoz használt orvosi eszközeit, műszereit a sterilizálás előtt szúrópróbaszerűen vérszennyezettségi vizsgálatnak vetették alá. Két kórházunkban a kórházhigiénés szolgálatok összesen 1011 db ilyen jellegű vizsgálatot végeztek. A minták mintegy 85 %-a központi sterilizálóban, 15 %-a műtőkben sterilizálás előtt közvetlenül került levételre. 2005-ben a Hemodem teszttel végzett vérnyomkimutató vizsgálatok eredménye szerint, az összes vizsgált orvosi eszköz, műszer 1,2 %-a bizonyult pozitívnak. Egészségügyi dolgozók egészségvédelme, védőoltások A dolgozók körében végzett időszakos orvosi vizsgálatok valamennyi kórházban folyamatosan és az előírásoknak megfelelően történnek. Ezek dokumentálása részben a foglalkozás egészségügyi ellátás nyilvántartásában, részben a kórházhigiénés szolgálatok nyilvántartásában megtekinthető, ellenőrizhető. Sem a járóbetegellátásban, sem a kórházi ellenőrzések során nem találkoztunk az év folyamán védőruha, vagy védőfelszerelés hiánya miatti veszélyeztetéssel. Kórházainkban – a lehetséges leghosszabb inkubációs időt figyelembe véve – követik nyomon a tűszúrásos baleseteket, de más, különféle expozíciók vonatkozásában is igen szoros a nyomon követés. A megyei kórházban 2005-ben 9 esetben fordult elő tűszúrásos expozíció. Valamennyi intézményben gondoskodnak az exponálódott személyek passzív immunizálásáról. A munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások, (hastífusz elleni, Hepatitis B elleni immunizálás) valamint a megbetegedési veszély elhárítására szolgáló védőoltás (influenza ellen Fluval A+B) 2005-ben is fennakadás nélkül, rendben megtörténtek. Oktatás Az egészségügyi dolgozók infekciókontroll témakörben történő folyamatos képzése, oktatása kórházi szinten inkább személyre szabott, mint szakmánként csoportosan szervezett. Komáromban, Tatán és új kórházunkban Dorogon is rendszeresek a helyi képzések, amelyek szervezése az intézeti főnővér és a higiénés szolgálat kompetenciája. A kórházhigiénés hálózat munkatársai rendszeresen részt vesznek az OEK5 által szervezett munkaértekezleten, és az országos konferenciákon is, bár utóbbiakon a magas költségtérítés miatt csak korlátozottan. A megyei kórház higiénés szolgálatának egyik munkatársa II. éves, az esztergomi kórház dolgozója pedig III. éves hallgató az Egészségügyi Főiskola közegészségügyi-járványügyi felügyelői szakán.

5

OEK = Országos Epidemiológiai Központ

28


Fekvőbeteg intézmények nosocomiális infekció megelőzésére vonatkozó tevékenységének értékelése higiénés infektológus szakterület konziliárius (fő) lehetőség

profilja

928

vegyes

4

van

van

van

539

vegyes

3

van

van

van

151

vegyes

2

nincs, de elérhető

van

van

Rehabilitációs VSZ.*** Tata

120

rehabilitációs szakkórház

2


nincs

Van minőségirányítási kézikönyv részeként

Rehabilitációs VSZ***. Kisbér

117


1


nincs

nincs

nincs

nincs 2005. októberétől folyamatosan készül

Szent Borbála MK.* Tatabánya Vaszary Kolos VK**. Esztergom Selye János VK.** Komárom

Szent Borbála Szakkórház*** Kft. Dorog

110


1


nosocomiális surveillance

infekció kontroll kézikönyv

ágyszám

A kórház neve

* megyei kórház ** városi kórház ***szakkórház A kórházhigiénés hálózat személyi ellátottsága: higiénikus orvos: 5 fő (megbízott orvos) közegészségügyi-járványügyi felügyelő: Tatabányán; 1 fő + 1 fő másodéves főiskolai hallgató Esztergomban; 1 fő harmadéves főiskolai hallgató Komáromban, Tatán, Kisbéren nincs nosocomiális nővér: Tatabányán; 1 fő (GYES-en) Esztergomban; 18 fő Komáromban; 1 fő Tatán, Kisbéren nincs Tatabányán és Esztergomban infektológus konziliárius lehetőség folyamatosan jelen van, mivel a kórházhigiénés tevékenység vezetésével megbízott főorvosok egyben infektológus szakorvosok is. Feladatuk elsősorban a diagnózis felállításában és a terápia kialakításában való közreműködés, azaz infektológiai szakvizsgálat. Emellett aktív szerepük van az intézmények antibiotikum felhasználásának szabályozásában is. Kisbéren megbízásos szerződés alapján a győri megyei kórházból látják el a konziliáriusi feladatot.

29


Surveillance Az elmúlt évben 6 kórházunk közül kettőben működött aktív surveillance tevékenység. A Szent Borbála megyei kórházban Tatabányán 2005-ben teljes körű nosocomiális surveillance folyt az urológiai, az idegsebészeti, az általános-, és ér-sebészeti, valamint a traumatológiai osztályon. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban végzett aktív surveillance 2005-ben az alábbi tevékenységekre terjedt ki: • katéterezéssel összefüggő fertőzések követése • branülök alkalmazásával összefüggő fertőzések követése • műtéti sebfertőzések követése • gépi lélegeztetéssel összefüggő fertőzések követése Az EFRIR-ben lejelentett surveillance tevékenység 2005-ben • a császármetszések után kialakuló sebfertőzések, valamint • az ITO (Intenzív Terápiás Osztály) eszközhasználatával összefüggő fertőzések követésére terjedt ki. A komáromi Selye János kórház márciustól vett részt az EFRIR programban. Az év első 6 hónapjában az appendectomiákat, majd azt követően a cholecystectomiákat monitorozták. Tatán és Kisbéren változatlanul passzív módszerrel történik a kórházi fertőzések nyomon követése. Az akkreditált kórházakban alkalmazott infekciókontroll kézikönyvek formailag és tartalmilag is különbözőek. Felülvizsgálatuk, tartalmi módosításuk általában évente, legfeljebb kétévente, illetve szükség esetén megtörténik. Az infekciókontroll kézikönyv többségében a KES alapú minőségügyi rendszerek részét képezi és általában az alábbi protokollokat tartalmazza: • decubitus megelőzés, kezelés • fertőzésveszély miatt izolálandó betegek ellátása • teendők gázgangréna előfordulása esetén • teendők enteritis infectiosa előfordulása esetén • MRSA protokoll • SARS protokoll • endoszkópok fertőtlenítése • oltási szabályzat • higiénés kézfertőtlenítés • bőrfertőtlenítés • perifériás-centrális véna kanülálás • injekciózás (iv., im.) • hólyagkatéterezés • biológiai kockázat csökkentése a betegellátás során vérrel, testváladékkal terjedő vírusinfekciók megelőzése • sebkötözés • kórházi véráram-fertőzések megelőzése • személyi higiéne • beteg higiéne • antibiotikum politika • lélegeztetéssel kapcsolatos szövődmények ellátása

30


A kórházak infekciókontroll tevékenységüket éves munkaterv szerint és a 32/1980. (EüM) utasítás alapján végzik. Az évek során rögzült egy szemlélet, amely egy-egy intézetre egyedileg priorizálja a helyi higiénés vizsgálatok gyakoriságát, a sterilizálás és a fertőtlenítés gyakorlatának ellenőrzését, valamint a jelentések elkészítésének menetét. A kórházi higiénés szolgálatok a munkájukat a még érvényben lévő 32/1980. (EüM) utasítás alapján, a mindenkori kórházi menedzsment utasításai szerint végzik, az ÁNTSZ megyei intézetének felügyelete mellett. Ellenőrzési tevékenységük kiterjed a betegellátó-, és a diagnosztikai osztályokra, rendelőkre, ambulanciákra. Figyelemmel kísérik a fertőtlenítést és a sterilizálást, ellenőrzik a takarító vállalatok munkájának hatékonyságát, a hulladékok, valamint a textília kezelését, a rovar-rágcsálóirtást. Ezen túlmenően oktatnak, továbbképzéseket szerveznek, tudományos tevékenységet folytatnak. Nosocomiális járványok Megyénkben 2005-ben aspecifikus nosocomiális járvány Esztergomban a Vaszary Kolos Kórház Pszichiátriai és Belgyógyászati, valamint Tatán a Városi Rehabilitációs Szakkórház Belgyógyászati és Rehabilitációs osztályán fordult elő. Specifikus kórházi járvány Tatabányán a Szent Borbála Kórház intenzív osztályán zajlott. A sporadikus kórházi fertőzések a sebészeti és az intenzív, valamint a belgyógyászati és a krónikus ellátást nyújtó osztályokon fordultak elő nagyobb számban. A kórházhigiénés hálózat szakmai irányítására és felügyeletére vonatkozó tevékenység A tisztiorvosi törvény értelmében az ÁNTSZ felügyeletet gyakorol az intézmények kórházhigénés tevékenysége felett, ami a gyakorlatban két részből áll: 1. A kórházak rendszeres és eseti adatszolgáltatásra kötelezettek, így a tisztiorvosi szolgálathoz eljuttatott információkból lehetőségünk van megítélni a felügyelet alá tartozó egészségügyi intézmény infekció kontroll tevékenységét. Pl. az éves beszámolók, vagy olyan események jelentése, amelyek az adott egység higiénés viszonyaira kihatnak. Ilyenek a kórházi fertőzések, járványok, foglalkozási megbetegedések, megnövekedett biológiai kockázat veszélye stb. 2. Ellenőrzési, és intézkedési jogkörünkkel élve ellenőrzést, felmérést végzünk és ha szükséges intézkedést kezdeményezünk. A kórházakban tervezett és a higiénés viszonyokat is érintő változtatásokat előzetes szakmai konzultáció előzi meg. Az építési engedély köteles átalakítások, átszervezések, építkezések előtt az ÁNTSZ városi intézetei megelőző eljárásokban való részvételi kötelezettségüknek megfelelően járnak el. 2005-ben felmérést végeztünk a megye kórházaiban az MRSA 6 fertőzések megelőzése érdekében alkalmazott preventív intézkedésekkel kapcsolatban. A vizsgálat során alkalmazott kérdőíveket a módszertani útmutató felhasználásával állítottuk össze. A felmérés tapasztalatainak összegzése azt mutatta, hogy: • MRSA okozta kórházi fertőzés a megye kórházainak többségében még nem endémiás • A kórokozóval kapcsolatos ismeretek az egészségügyi személyzet körében hiányosak • A megelőzéshez, illetve a fertőzés tovább terjedésének a megakadályozásához szükséges feltételek csak részben állnak rendelkezésre

6

MRSA = rövidítés, a kórházi fertőzések kb. 60 %-át kitevő rezisztens methicillin Staphylococcus aureus (MRSA) baktériumtörzseket jelenti

31


Az endoszkópok alkalmazásának higiénés viszonyaival kapcsolatban megállapítható, hogy a vizsgálatok iránti igényhez képest nem áll rendelkezésre megfelelő számú eszköz. Gastroscopos vizsgálatok száma és a naponta váltva használt gastroscopok száma intézmény Szent Borbála Kórház Tatabánya Vaszary Kolos Kórház Esztergom Selye János Kórház Komárom Városi Rehabilitációs Szakkórház Tata Batthyány János Rehabilitációs Szakkórház Kisbér

vizsgálatok rendelési száma idő

Colonoscopos vizsgálatok száma és a naponta váltva használt colonoscopok száma

endoszkópok száma

250/hó

6 óra/nap

3 eszköz

140/hó

8 óra/nap

2 eszköz

60/hó

3 óra/nap

1 eszköz

18/hó

4 óra/nap

1 eszköz

48/hó

5 óra/nap

1 eszköz

intézmény Szent Borbála Kórház Tatabánya Vaszary Kolos KórházEsztergom Selye János Kórház Komárom Városi Rehabilitációs Szakkórház Tata Batthyány János Rehabilitációs Szakkórház Kisbér

vizsgálatok rendelési száma idő

endoszkópok száma

120/hó

6 óra/nap

2 eszköz

100/hó

8 óra/nap

2 eszköz

30/hó

3 óra/nap

1 eszköz

0

0

0

4/hó

2 óra/nap

1 eszköz

Az endoszkópok mikrobiális szennyezettségének vizsgálata során tapasztaltakról, a kimutatott baktériumokról a fentiekben, a Sterilizálás c. pontban volt szó. Az év folyamán öt kórházunkban vizsgáltuk az önálló étkezésre képtelen betegek mesterséges enterális táplálásának körülményeit. Ellenőriztük a gyárilag előállított tápok tárolását és felhasználását, valamint az u.n. házi turmixok főzőkonyhai előállítását, osztályokra szállítását, az ottani tárolást, végül pedig, a tápok szondán át történő tápcsatornába juttatásának higiénés viszonyait. Egyidejűleg egy kórházi konyháról az ott előállított tápból mintát vettünk, amelynek mikrobiológiai eredménye kifogástalan lett. A szondán át történő tápláláshoz csupán egy kórházunk, a Szent Borbála megyei kórház rendelkezett írásos protokollal, másik négy kórházunkban a tevékenység nem volt szabályozva. Tapasztalatainkat SWOT analízisben foglaltuk össze és az OTH 7 felé írásban juttattuk el. Intézkedésünk nyomán, ill. az utóellenőrzéseink alkalmával észleltek alapján, minden kórházban felszámolták a házi turmix előállítást és a gyárilag előállított szondatápok alkalmazására tértek át. Javaslatok a kórházhigiénés helyzet javítására • intézményi sterilizálás teljes centralizálása • a járványügyi izoláció minőségének javítása elsősorban az izolálás személyi feltételeinek optimalizálásával • az aszeptikus beavatkozások minőségi javítása • átgondolt antibiotikum politika • nosocomiális megbetegedésekkel kapcsolatos elemzések, prognosztizálás • szükséges továbbá a kórházi fertőzések kockázatának alaposabb ismerete, az egészségügyi dolgozók képzési színvonalának emelése. Igényként merült fel a területi kórházhigiénés hálózat részéről, hogy a jelentős költségtérítéssel járó konferenciákon, fórumokon való részvételük ellehetetlenülése miatt, az ott elhangzott és a gyakorlati munkában hasznosítható ismeretek más úton legyenek mindenki számára hozzáférhetőek. Például a higiénikusoknak szervezett negyedéves munkaértekezleteken kerüljenek ismertetésre, vagy nyomtatott formában jussanak el azokhoz is, akik más módon nem férhetnek hozzá korszerű ismeretanyaghoz.

7

OTH = Országos Tisztifőorvosi Hivatal

32


Fertőtlenítési, sterilizálási munka ellenőrzésének tapasztalatai, értékelése Fertőtlenítés A járványügyi kivizsgálások alkalmával a városi intézetek a helyszínen ellenőrizték az otthon ápolt fertőző betegek környezetében alkalmazott folyamatos- és zárófertőtlenítés elvégzését. Általában klór hatóanyag tartalmú fertőtlenítőszereket alkalmaztak. Minden város központjában van olyan fürdetésre alkalmas intézmény, ahol a teljes testfelületre kiterjedő személyi fertőtlenítő fürdetést meg lehet oldani, ha azt rendkívüli esemény indokolná. A megyei intézet és a városi intézetek részéről fertőtlenítőszer felhasználás nem történt. Az intézeteinknél nincs raktározott fertőtlenítőszer készlet. Megyénkben, az előző évekhez hasonlóan változatlanul, két egészségügyi mosodát tartottunk nyilván. A mosógépek száma hét. Az MSZ-03 30-83 számú egészségügyi ágazati szabvány alapján mind a két félévben ellenőriztük az egészségügyi textíliák mosásának fertőtlenítő hatását, az eredmény mindkét mosodában megfelelő volt. Sterilizálás Az egészségügyi szolgáltatók által üzemeltetett sterilizáló berendezések nyilvántartását géptípusok és az üzemeltetés helye szerinti csoportosításban naprakészen vezettük. Megyénkben a berendezések száma a 2004. évhez képest tizenhárommal csökkent, mivel néhány háziorvos leselejtezte a régi, elavult készülékét. Az elöregedett gépeknek korszerű sterilizáló berendezésre való cseréje 2005-ben is folytatódott. Minden üzemelő sterilizátor készülék rendelkezett érvényes időszakos műszaki felülvizsgálattal. A bioindikátor ellátás zavartalan volt. Jól szervezetten történt a hőkezelt tesztek visszajuttatása a laboratóriumba. A fekvőbeteg-ellátást, a szakellátást és az alapellátást kiszolgáló sterilizáló berendezések 100 %-ánál elvégeztük az előírt évente kétszeri – gázsterilizátoroknál négyszeri – mikrobiológiai ellenőrzést. A sterilizáló gépek nem megfelelő mikrobiológiai hatásfokát az előző évhez képest (3 %) többször kellett kifogásolnunk (5,5 %). Nem megfelelő sterilizáló hatásfok miatt az ismételt mikrobiológiai vizsgálat megfelelő eredményéig tíz esetben kórházi berendezés, húsz esetben alapellátást kiszolgáló gép üzemeltetését tiltottuk meg. Minden kifogásolt sterilizáló berendezés műszaki felülvizsgálata, majd az ismételt tesztelése megtörtént. A kifogásolt mikrobiológiai ellenőrzés feltételezhető okának tisztázása érdekében a sterilizáló berendezés üzemeltetőjétől a műszaki felülvizsgálat jegyzőkönyvének másolatát bekértük. Plazmasterilizátor berendezést továbbra sem használtak a megyében. A betegellátó intézmények invazív beavatkozásaihoz használt orvosi eszközeit, műszereit a sterilizálás előtt, szúrópróbaszerűen vérszennyezettségi vizsgálatnak vetik alá. Két kórházunkban a kórházhigiénés szolgálatok összesen 1011 db vizsgálatot végeztek. A minták mintegy 85 %-a központi sterilizálóban, 15 %-ban a műtőkben közvetlenül a sterilizálás előtt kerültek levételre. 2005-ben a Hemodem reagenssel végzett vérnyomkimutató vizsgálatok eredménye szerint, az összes vizsgált orvosi eszköz, műszer 1,2 % -a pozitívnak bizonyult. Az egészségügyi kártevők elleni védekezés helyzete A vérszívó tetvek elleni védekezés Lapostetvességről és ruhatetvességről az ÁNTSZ intézeteihez – a korábbi évekhez hasonlóan – bejelentés nem érkezett. A tetvesség elleni küzdelmet mind a városi intézetek, mind a megyei intézet kiemelt

33


feladatként látta el. Fejtetvesség azonnali kezelése érdekében minden városi intézetünk kezdeményezte a szociálisan rászorultak tetűirtószer ellátását az erre illetékes intézményeknél és önkormányzatoknál. A városi tisztifőorvosok szeptemberben ismét felhívták az óvodavezetők, iskolaigazgatók figyelemét a tetűirtószer biztosításának fontosságára. 2005-ben az önkormányzatok minden intézményük részére az azonnali kezelésekhez biztosították a tetűirtószert.A rendezett körülményekkel rendelkező családok az irtószert megvásárolták, azonban a szakszerű fejtetvetlenítés módszeréről további szakmai tanácsokat vártak tőlünk. A védőnők segítségével a „Fejtetvesség előfordulásakor szükséges teendők” című szórólapunkat eljuttattuk az érintett gyermekek szüleihez. Fejtetvességi vizsgálatot a városi intézet a nyilvántartott egységek 87 %-ánál tartott. A városi intézetek illetékességi területén a védőnők 2005-ben 43114 személynél összesen 186024 időszakos fejtetvességi szűrést végeztek el. A megyei fejtetvesség mértéke 2005-ben 1,04 % volt. Az előző két évhez képest kissé romlott a fejtetvesség helyzete megyénkben, bár a 2001-ben (1,2 %) és a 2002-ben (1,4 %) észlelt kedvezőtlen értéktől elmaradt. A bölcsődékben az idén sem tapasztaltunk fejtetvességet. A gyermekvédelmi intézményekben a fejtetvesség nőtt. A fejtetvesség mértéke 1,4 % volt. A családlátogatásokat követően a közösség védelmében az intézmény a visszatérő gyermekeknél a szűrést, szükség esetén a személykezelést minden esetben elvégezte. Az óvodákban a fejtetvesség mértéke előző évhez képest kissé emelkedett, 2004-ben 0,7 %, 2005-ben 0,9 % volt. Az általános iskolákban az előző évhez képest szintén emelkedett a fejtetvesség mértéke, 0,9 %-ról, 1,22 %-ra. Az általános iskolák felét érintette tárgyévben a fejtetvesség. A fejtetvesnek talált gyerekek 76 %-ánál a védőnők elvégezték az azonnali hajszeszes kezelést a szűrővizsgálatok helyszínén. Minden esetben megtörtént a fejtetvességre kiszűrt gyermekek kéthetenként megismételt ellenőrző vizsgálata. A városi intézetek, a védőnői bejelentések alapján, a gócgyanús családok tetvességi szűrővizsgálatait és a szükséges kezeléseket elvégezték. Az iskola védőnők gondos szűrővizsgálatai hatására a fejtetvesség halmozottan nem jelentkezett. A hajléktalanok ellátását végző szociális létesítmények közül Tatabányán hét, Komáromban, Tatán, és Oroszlányon kettő, Esztergomban egy éjjeli menedékhely, illetve nappali melegedő működött. A közösségekben a naponta cserélődő személyek tetvességi vizsgálatairól az intézmény gondoskodott. Az intézményeket igénybevevő hajléktalanok között a szociális munkások által elvégzett tisztasági vizsgálatok szerint fejtetvesség nem fordult elő. A közösségbe érkező csak fürdést, hajmosást követően vehette igénybe a menedékhelyeket. Az intézmények az utcai hajléktalanok részére is biztosítottak fürdési-mosási lehetőséget. A szálláshelyeken megoldják a tetvességre gyanús textília elégetését és tiszta ruhaneműt tudnak biztosítani. Az intézménybe való felvétel feltétele a negatív bőr-, tüdőszűrő- és székletvizsgálati eredmény. Egyéb ízeltlábúak (szúnyog, kullancs, csótány, ágyi poloska, bolha, fáraóhangya, rühatka) elleni védekezés aktuális helyzete Maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogokkal kapcsolatos járványügyi célú irtásra nem volt szükség. Csípőszúnyog ellen légi úton végrehajtott szervezett védekezést tizenkét Duna parti település térségében, valamint Bábolnán és Tata üdülőövezete felett végeztek. Lárvairtás egy alkalommal volt Tatán, összesen 30 hektáron. Kémiai kezeléssel imágóirtást 2005-ben 3055 hektáron végeztek el. A légi szúnyogirtást – lényegesen nem csökkenő terület felett – a Duna 34


parti önkormányzatok évről évre rendszeresen elvégeztetik. Az esős nyár miatt a szúnyoggyérítés elfogadható mértékű csökkentésére az előző évekhez képest legalább egy irtással többre volt szükség. Bár tavasszal a kullancsok – az előző évekhez hasonlóan – megjelentek területünkön, kullancsártalomról közérdekű panaszbejelentés 2005-ben nem érkezett az intézeteinkhez. Csótánygóc az előző évekhez képest ritkábban fordult elő. Közérdekű panaszbejelentés Oroszlány városi intézethez egy esetben érkezett. A városi tisztifőorvos határozatban kötelezte a lakásszövetkezetet a góc irtására, a csótánymentesség fenntartására. Az élelmezési egységekben, a megelőző kezelések hatékonyan zajlottak, a HACCP minőségbiztosítási rendszerek szerint szabályozottak. Fáraóhangya góc az utóbbi években elvétve fordult elő a nagyobb városközpontok tömblakásaiban. Tatabányán egy panasz volt, a kivizsgálást követően a hatékony irtás megtörtént. Búza, árpa, rozs termények készletkártevői közül gabonafutrinka, gabonazsizsik és gabonamoly ellen a nagyüzemi gazdaságok és a malomipar terménygázosítással védekezett. Alombogár, madártetű atka és baromfipoloska irtást a megye több állattartó telepén végeztek. Rágcsálók elleni védekezés aktuális helyzete Vándorpatkány ártalomra vonatkozó közérdekű panaszbejelentés Tatabányán nyolc, Esztergomban három, Oroszlányban két esetben volt. Az irtásra való kötelezést három esetben határozattal rendelték el. A panaszok oka hulladékkezelési, illetve állattartási szabálytalanságok voltak. A patkánygócok felszámolása megtörtént. Teljeskörű patkánymentesítési akció 1997-ben Komáromra, majd 2001-ben Tatára kiterjedően zajlott megyénkben. Mindkét város önkormányzata az idén is a patkánymentesség fenntartását szakvállalkozókkal elvégeztette. Egészségügyi kártevőirtással foglalkozó vállalkozások jellemzése A tizennégy nyilvántartott kártevőirtó vállalkozásból 11-et saját telephelyükön a városi intézetek ellenőriztek. A hatósági ellenőrzések lényeges szabálytalanságot nem találtak. Az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézet Komáromi Hajózási Kirendeltségén a regisztrált hajók száma az elmúlt évben 2938 db volt, az előző évihez viszonyítva jelentősen nőtt. A hajók forgalma a megszokott mértékben ingadozott az év folyamán. Rendkívüli esemény, mely közegészségügyi - járványügyi intézkedést igényelt volna nem fordult elő, mentő, orvos hívására sem volt szükség. A beérkezett hajók kapitányai az egészségügyi nyilatkozatokat minden esetben kitöltötték. A vezetett nyilvántartások folyamatosak és naprakészek. A kapcsolattartás a határforgalom biztosításában résztvevő társhatóságokkal (határőrség, rendőrség) jónak ítélhető. A közvetlen kapcsolat folyamatosan biztosított.

35


Jelentés Komárom-Esztergom Megye lakosságának egészségi állapotáról Demográfia Komárom-Esztergom megye lakosságának korösszetételét ábrázoló korfán 2005-ben is nőtöbblet mutatkozott valamennyi 45 éven felüli korcsoportban. Amíg 1996-ban a lakosság korösszetételének jellegzetessége az volt, hogy a 20-24 éves és 40-44 éves korcsoportokban voltak a legtöbben, addig a 2005. évet a 25-29, valamint az 50-54 évesek számának túlsúlya jellemezte. A megye településszerkezet szempontjából nem tekinthető kedvező helyzetűnek, mivel 76 településéből 43-ban 2000 lakosnál kisebb számú népesség él. Az elmúlt öt évben mindkét nemben – bár nem azonos mértékben – csökkent a 15 év alatti lakosság aránya. A csökkenés mértéke a nőknél nagyobb volt. Ugyanakkor a 65 év felettiek aránya mind a férfiaknál, mind a nőknél növekedett, bár az utóbbiaknál nagyobb mértékben. Ezek a tendenciák a lakosság világszerte jellemző elöregedését mutatják. A születéskor várható élettartam az elmúlt öt év alatt mindkét nemben minimálisan megemelkedett (a férfiaknál 1, a nőknél 1,5 évvel). Megyénk demográfiai helyzetét összességében a népesség fogyása jellemzi. A természetes fogyás az 1997-es javulást követően az ezredforduló után növekedett. A lakosság fogyásának mértéke - a 2003-ban az öt évvel ezelőttit is meghaladó értékhez képest - 2004-ben kissé mérséklődött. Az elmúlt öt éves időszakban a nyers élveszületési arány 2002-ig emelkedett, majd 2003-ban az öt évvel ezelőtti szintre esett vissza, de 2004-ben újra elérte a 2002-es szintet. Ugyanakkor a halálozási arány 2001-ig csökkent, majd 2004-re olyan mértékben emelkedett meg, hogy az öt évvel ezelőtti értéket is meghaladta. A csecsemőhalálozás az öt évvel ezelőttihez képest csökkent. A válások arányát tekintve nincs számottevő változás, az elmúlt öt éves időszakban tapasztalható ingadozás után a 2004. évi mutató kissé magasabb az öt évvel ezelőttinél. A foglalkoztatottak és gazdaságilag aktívak száma, az elmúlt öt év alatt tapasztalható növekedést követően, 2004-ben kismértékű csökkenést mutatott, és ezzel egyidőben a munkanélküliségi ráta növekedett, az öt évvel ezelőtti szintet közelítve. Halálozás A halálozások feléért 2004-ben is a keringési rendszer betegségei voltak felelősek (férfiak: 46%, nők: 55%), míg az összes haláleset negyede (férfiak: 27%, nők: 23%) a daganatos megbetegedések miatt következett be. A haláloki struktúrában a harmadik helyen mindkét nemben az emésztőrendszer betegségei állnak, ezt követik a külső okok, majd a légzőrendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálozások. A vezető halálokok miatti mortalitás standardizált megyei értékeit a régiós illetve országos adatokkal 20 év távlatában összehasonlítva megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében az emésztőrendszer megbetegedései miatti halálozás a vizsgált időszak egészében, mindkét nemben markánsan a régiós és az országos érték felett van. Kiemelkedően magas az eltérés a 90-es évek elején. Nők esetében mintegy 25 százezrelékkel, férfiaknál közel 60 százezrelékkel magasabb a standardizált halálozási arány a régiós illetve országos értéknél. Az emésztőrendszer megbetegedései miatti halálozási mutató 2004-ben a férfiaknál kissé magasabb, a nőknél alacsonyabb az előző évihez viszonyítva. Kedvezőtlen a helyzet a keringési betegségek miatti halálozásnál is, különösen a férfiak esetében. A mutató szinte a vizsgált időszak egészében meghaladja az országos értéket. A különbség az ezredfordulót követően 2002-ben éri el a maximumot. Azóta kismértékű 36


csökkenés tapasztalható. A 2004-es adat is valamivel az előző évi érték alatt marad. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a nőknél emelkedett a keringési betegségek miatti halálozás a 2003-as adattal összevetve. A daganatos betegségek miatti halálozás a férfiak körében az ezredfordulón tapasztalható javulást követően ismét nőtt. 2004-ben mindkét nemben magasabb volt a megyei halálozás a 2003-as értékekhez képest, míg az országos mutatók némileg csökkentek. A légzőrendszer betegségei miatti halálozás a 90-es évek második felétől kezdődően mindkét nemben az országos érték alatti. 2004-ben a mutató a férfiaknál további csökkenést, a nőknél viszont kismértékű emelkedést jelez. A 2004-es év kiemelt halálokok miatti mortalitási adatait vizsgálva megállapítható, hogy az ischaemiás szívbetegségek, valamint a krónikus májbetegségek és májzsugor miatti halálozás mind a régiós, mind az országos értéket meghaladja mindkét nemben. A nők körében az emlő valamint a vastagbél, végbél és a méhnyak rosszindulatú daganata miatti halálozás megyei értékei haladják meg a régiós és az országos szintet. Nőknél a 2003as évi adathoz képest megemelkedett az idült alsó légúti betegségek miatti halálozás. A férfiak körében mind a régiós, mind az országos értéket meghaladja az agyérbetegségek miatti halálozás. A 2003-ban viszonylag alacsonyabb prosztata daganat miatti halálozás 2004ben a régiós értéket nem, de az országos értéket meghaladta. Mind régiós, mind országos viszonylatban kedvezőbb a halandósági mutatók alakulása férfiak esetében a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata, az idült alsólégúti megbetegedések, valamint a szándékos önártalom okozta halálozás tekintetében. Nők esetében az agyérbetegségek és a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatai miatti halálozás alacsonyabb, mint az országos illetve a régiós érték. Morbiditás8 A vizsgált források (OSAP háziorvosi gondozási adatok, HMAP) prevalencia adatainak elemzése során kapott eredmények a morbiditás szemszögéből is alátámasztják, hogy a kardiovaszkuláris betegségek, különösen a magasvérnyomás, igen elterjedtek KomáromEsztergom megyében is, ezzel együtt jelentős társadalmi terhet jelentenek. A 65 év felettiek több mint a fele, a 45-54 évesek egyötöde magasvérnyomás-betegségben szenved. A máj betegségei már a középkorúak között is jelentős arányban fordulnak elő. Jelentőségüket tovább fokozza az a tény, hogy Komárom-Esztergom megyében az emésztőrendszer megbetegedései miatti halálozás az elmúlt két évtizedben folyamatosan meghaladta a régiós és az országos értéket is. Megyénkben is jelentős arányban fordul elő a cukorbetegség, melynek gyakorisága világszerte növekvő tendenciát mutat. A gond az, hogy a betegek nagy részénél a cukorbetegség mellé más megbetegedés is (pl. magasvérnyomás, elhízás, magas koleszterinszint) társul. A daganatos megbetegedések közül a férfiaknál − a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján – 2004-ben a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai közül fordult elő a legtöbb új megbetegedés. Ezt követték a vastag- és végbél-, majd az ajak- és szájüregi daganatok. A nőknél az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedései álltak az első helyen. Ezután a vastag- és végbél daganataiból regisztrálták a legtöbb esetet (ez 2003-ban a harmadik helyen volt), míg a harmadik helyet légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganataiból foglalták el.

8

Morbiditás = Átfogó elnevezés a fiziológiai és/vagy pszichológiai jóllét állapotáról – objektíve vagy szubjektíve – megállapított eltérések összességére

37


Egészséget befolyásoló mutatók Az egészséget befolyásoló mutatók értékelése a teljesség igénye nélkül, az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 9 2003) régiós és országos adatainak felhasználásával készült. A testtömeg-indexre vonatkozóan csupán a megyénket is magába foglaló közép-dunántúli régióban élő lakosságot jellemző mutatókat állt módunkban elemezni. Az itt élők közül az elhízottak aránya minimálisan, de az országos átlag alatt van mindkét nem esetében. A túlsúlyosok aránya férfiaknál megegyezik az országos átlaggal, de a közép-dunántúli nők esetében az országos átlag feletti arányról tudunk beszámolni. Régiónkban szintén az OLEF 2003-as adatait alapul véve a dohányzási szokások alig különböznek a magyar lakosságra általában jellemző dohányzási szokásoktól. Az u.n. nagydohányos férfiak (napi 20 szál cigarettát, vagy annál többet elszívók) aránya kisebb, a nagydohányos nők aránya valamivel magasabb az országos átlaghoz viszonyítva. A régióban arányait tekintve több férfi és kevesebb nő szokott le a dohányzásról, mint az országos átlag. A megye lakosainak alkoholfogyasztási szokásaira reprezentatív adat nem áll rendelkezésünkre. A régiós vizsgálat szerint (OLEF 2003) az itteni férfiak és nők is többször isznak alkohol tartalmú italokat, mint az országos átlag, azaz az itt élők között nagyobb a rendszeresen alkoholizálók aránya a magyarországi átlag populációhoz képest. A táplálkozási szokások felmérésével kapcsolatban a zöldség-gyümölcs és a halfogyasztásra sincs az előző évi jelentésünk óta újabb reprezentatív megyei adat. Régiónkban a napi rendszerességgel gyümölcsöt és zöldséget fogyasztók arányát tekintve az országos átlagnál kedvezőtlenebb a helyzet. Ugyanakkor a zöldségféléket és általában gyümölcsöt egyáltalán nem fogyasztók átlagban lényegesen kevesebben vannak, mint az országban. A fizikai aktivitás, napi rendszeres testmozgás az Országos Lakossági Egészségfelmérés szerint régiónkban kedvezőbb arányban vált a mindennapok részévé, mint az országban általában. Arányait tekintve lényegesen kevesebben vannak az olyan férfiak és nők, akik egyáltalán nem végeznek semmilyen testmozgást.

9

OLEF= Országos Lakossági Egészségfelmérés

38


DEMOGRÁFIA 1. ábra: Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele 1996. január 1-jén Férfi

Nő 9590-94 85-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

20 000

15 000

10 000

5 000

0

5 000

10 000

15 000

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 1997 2. ábra: Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele 2005. január 1-jén Férfi

Nő 9085-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

20 000

15 000

10 000

5 000

0

5 000

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 2004

39

10 000

15 000


1. táblázat: Települések száma népességszám szerint Komárom-Esztergom megyében, 2005. Települések száma

Megye Komárom-Esztergom

-999

1000-1999

2000-9999

10000 -

Összesen

21

22

27

6

76

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 2004 2. táblázat: 15 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os aránya Komárom-Esztergom megyében, 2000 és 2005 január 1-jén Férfi Nő 15 év alatti 65 év feletti 15 év alatti 65 év feletti Év lakosság lakosság lakosság lakosság száma aránya száma aránya száma aránya Száma Aránya 2000

27503

18,5%

15293

10,2%

26148

16,3%

25613

15,9%

2005

25486

16,8%

16958

11,1%

24297

14,8%

28672

17,7%

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 1999, 2004 3. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Komárom-Esztergom megyében, 2000-2004. Férfi Nő Megye 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004 66,61 67,95 66,88 67,42 67,54 74,77 76,25 75,76 75,76 76,30 Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megyei statisztikai évkönyvek

40


4. táblázat: Lakónépesség, népmozgalom, 2000-2004. Indikátor Népesség száma

2000

2001

316998

317110

2002

2003

2004

315515

315886

315544

Élveszületés

2960

2956

2987

2800

2979

Halálozás

3985

3867

4149

4125

4164

26

22

23

22

21

-1025

-911

-1162

-1325

-1185

9,3

9,3

9,4

8,9

9,4

12,6

12,2

13,1

13,1

13,2

8,8

7,4

7,7

7,9

7,0

-3,2

-2,9

-3,7

-4,2

-3,8

Teljes fertilitási arány (‰)

37,45

37,90

37,99

34,52

38,5

Házasságok száma

1514

1350

1418

1379

1307

Válások száma

871

925

789

830

905

Elváltak aránya (‰)

2,7

2,9

2,5

2,6

2,9

Csecsemőhalálozás Természetes fogyás/szaporodás Nyers élveszületési arány (‰) Nyers halálozási arány (‰) Csecsemőhalálozási arány (‰) Természetes szaporodási arány (‰)

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megyei statisztikai évkönyvek

41


HALÁLOZÁS 5. táblázat: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében 2004-ben, 0-X évesek, halálesetek száma Halálok

BNO-10 kód

Férfi

Nő

Fertőző és élősdiek okozta betegségek

A00-B99

8

6

Daganatok

C00-D48

595

461

Keringési rendszer betegségei

I00-I99

988

1098

Légzőrendszer betegségei

J00-J99

70

53

Emésztőrendszer betegségei

K00-K93

217

130

Morbiditás és mortalitás külső okai

V01-Y98

178

94

-

137

129

2193

1971

Egyéb, felsorolásra nem kerülő halálokok Összesen

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve, 2004

42


3. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, 0-X éves férfiak, 2004.

Morbiditás és Egyéb halálokok 6% mortalitás külső okai 8% Emésztőrendszer betegségei 10% Légzőrendszer betegségei 3%

Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 27%

Keringési rendszer betegségei 46%

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve, 2004

4. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, 0-X éves nők, 2004. Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve, 2004

Morbiditás és Egyéb halálokok mortalitás külső 7% okai Emésztőrendszer betegségei5% 7% Légzőrendszer betegségei 3%

Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 23%

Keringési rendszer betegségei 55%

43


5. ábra: A daganatos betegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás KomáromEsztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2004. megye

régió

Magyarország

450 400

Férfiak

350 300

Nők

250 200 150 100 50

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Standardizált halálozás 100 000 főre

500

Forrás: Magyar Egészségadattár OEK 6. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás Komárom Esztergom megyében, , a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2004. megye 1000

régió

M agyarország

Férfiak

800 700 600 500

Nők

400 300 200 100

Forrás: Magyar Egészségadattár OEK

44

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004


900


7. ábra: A légzőrendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) okozta halálozás KomáromEsztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2004. megye

régió

Magyarország


140 120

Férfiak

100 80 60

Nők

40 20

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

0

Forrás: Magyar Egészségadattár OEK 8. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta halálozás KomáromEsztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 19852004. megye

régió

Magyarország

Férfiak 200 150

Nők

100 50


45

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004


250


9. ábra: Morbiditás és mortalitás külső okai miatti halálozás Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 19852004. megye

régió

Magyarország

Férfiak 200 150

Nők

100 50

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004


250


46


10. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás (SHH) a férfiak körében, KomáromEsztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 2004. Standardizált halálozás 100 000 főre 0

50

100

150

200

178,4 Agyérbetegség

92,35

Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú dag. 51,72

29,99 Prosztata rosszind.dag

101,69

Krónikus májbetegség, májzsugor Idült alsó légúti betegségek

300

350 338,61

Ischaemiás szívbetegség

Vastagbél, végbél rosszind. dag.

250

31,13

33,04 Szándékos önártalom

megye

régió

Magyarország

*Standard: az európai népesség 1976. évi kormegoszlása

Forrás: Magyar Egészségadattár, OEK

47

400


11. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás (SHH) a nők körében, Komárom-Esztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 2004. Standardizált halálozás 100 000 főre 0

50

100

150

200

250 215,67

Ischaemiás szívbetegség 105,98 Agyérbetegség

Légcső, hörgő, tüdő rosszind. dag.

23,04

28,28

Vastagbél, végbél rosszind. dag.

33,98 Emlő rosszind. dag. 9,63 Méhnyak rosszind. dag. 29,67

Krónikus májbetegség, májzsugor Idült alsó légúti betegségek

19,98

9,11 Szándékos önártalom

megye

régió

Magyarország

. *Standard: az európai népesség 1976. évi kormegoszlása

Forrás: Magyar Egészségadattár, OEK

48


6. táblázat: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások férfiaknál KomáromEsztergom megyében, 2000-2004. Halál oka

BNO-10 kód

2000

2001

2002

A légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata

C33-C34

59,17

65,33

51,08

Bőr rosszindulatú melanómája

2003

2004

66,39 51,34

C43


I20-I25

125,06 96,65

111,78 97,31 102,08

Krónikus májbetegségek és májzsugor

K70-K76

122,33 104,77 110,25 82,44 84,3

Közlekedési balesetek

V01-V99

21,2

20,4

Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások

29,76

27,3

288,88 303,95 273,1 261,91

Standard: az európai népesség 1976. évi kormegoszlása

Forrás: OEK (a hiányzó adatok nem állnak rendelkezésre) 12. ábra: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások férfiaknál KomáromEsztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 19852004 régió

Magyarország

310 300 290 280 270 260 250 240

Forrás: OEK (1985-2000-ig nem áll rendelkezésre adat)

49

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

230 1985


megye


7. táblázat: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások nőknél KomáromEsztergom megyében, 2000-2004. BNO-10 kód 2000 2001 2002 2003 2004

Halál oka A légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata

15,36 12,77 15,42 12,24 13,02

C33-C34

Bőr rosszindulatú melanómája

C43


I20-I25

44,93 29,51 37,11 30,23 28,48

Krónikus májbetegségek és májzsugor

K70-K76

42,71 34,18 30,67 37,09 24,26

Közlekedési balesetek

V01-V99

3,39

Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások/100000 fő

4,76

8,04

3,58

82,88 91,13 83,57 73,61

Standard: az európai népesség 1976. évi kormegoszlása

Forrás: OEK (a hiányzó adatok nem állnak rendelkezésre) 12. ábra: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások nőknél KomáromEsztergom megyében, a Közép-Dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2004 régió

Magyarország

Forrás: OEK (1985-2000-ig nem áll rendelkezésre adat)

50

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1985


megye


Megbetegedés 8. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségei 2004-ben a HMAP-ból származó adatok alapján (prevalencia %-ban) Férfiak Korcsoportok Megbetegedések Hipertónia Cukorbetegség Májzsugor

BNO-10 15-24

25-34

35-44

45-54

55-64

75-x

1,5

3,0

9,7

23,2

38,9

58,3

E10-E11

0,4

0,6

2,1

7,5

13,1

14,1

K70.3, P78.8, K74.3, K74.4, K74.5,K76.1,

0,0

0,1

1,2

3,4

3,0

1,7

0,0

0,1

0,7

3,4

9,6

26,1

I10, I11, I12, I13, I15

Ischaemiás szívbetegségek

I20, I25

Infarktus

I21-I22

0,0

0,0

0,4

1,5

3,1

6,9

Stroke

I60-I64

0,0

0,0

0,4

1,2

3,9

10,4

Tüdőrák

C33-C34

0,0

0,0

0,0

0,2

0,3

0,4

Vastagbélrák

C18-C21

0,0

0,0

0,0

0,2

0,9

3,1

Prosztatarák

C61

0,0

0,0

0,0

0,1

0,1

2,1

Forrás: DE. OEC. Népegészségügyi Kar Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék 8/a. táblázat A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségei 2004-ben a HMAP-ból származó adatok alapján (prevalencia %-ban) Nők Megbetegedések

Korcsoportok

BNO-10 15-24

25-34

35-44

45-54

55-64

75-x

I10, I11, I12, I13, I15

0,7

1,6

8,0

22,5

45,6

65,7

E10-E11

0,2

0,5

1,9

3,0

10,8

16,3

K70.3, P78.8, K74.3, K74.4, K74.5,K76.1,

0,0

0,0

0,5

0,9

1,1

0,5

Ischaemiás szívbetegségek Infarktus

I20, I25

0,0

0,0

0,6

3,5

8,4

26,0

I21-I22

0,0

0,0

0,0

0,6

1,4

2,7

Stroke

I60-I64

0,0

0,0

0,3

1,2

2,1

6,8

Tüdőrák

C33-C34

0,0

0,0

0,0

0,0

0,2

0,1

Emlőrák

C50

0,0

0,0

0,2

0,5

2,0

1,9

Vastagbélrák

C18-C21

0,0

0,0

0,0

0,1

0,4

1,3

Méhnyakrák

C53

0,0

0,1

0,3

0,4

0,4

0,6

Hipertónia Cukorbetegség Májzsugor

Forrás: DE. OEC. Népegészségügyi Kar Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

51


9. táblázat: 2004-ben (vagy a legutolsó elérhető adatok alapján) nyilvántartásba vett új betegek száma nem és korcsoport szerint Komárom-Esztergom megyében Megbetegedés

BNO-10

Férfi

Nő Korcsoport

0-18 19-64 65-X Együtt Ajak, szájüreg, garat, rosszindulatú daganata Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata Gyomor rosszindulatú daganata Vastagbél, végbél rosszindulatú daganata Emlő rosszindulatú daganata Méhnyak rosszindulatú daganata Prosztata rosszindulatú daganata

Összes rosszindulatú daganat

0-18 19-64 65-X

Együtt

C00-C14

0

90

29

119

0

26

7

33

C33-C34

0

120

73

193

0

55

38

94

C16

0

12

28

40

0

9

19

28

C18-C20

0

61

82

143

0

39

61

100

C50

-

-

-

-

1

165

80

246

C53

-

-

-

-

0

22

6

28

C61

0

23

62

85

-

-

-

-

C00-C97

5

550

525

1080

12

520

486

1018

Forrás: Nemzeti Rákregiszter

52


10. táblázat: Főbb betegségcsoportok vonatkozásában a 100 000 főre számított kórházi morbiditás (2003-as adatok) Megbetegedés Keringési rendszer betegségei Rosszindulatú daganatok Mentális és viselkedészavarok Csont-izomrendszer kötőszövet betegségei

BNO-10

Együtt

I00-I99

5210,3

C00-C99

2312,0

F00-F99

2068,4

M00-M99

2032,3

K00-K93

1762,7

S00-T98

1695,0

J00-J99

1628,8

és

Emésztőrendszer betegségei Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos következményei Légzőrendszer betegségei

Forrás: ESKI adatbázisa

53


Egészséget befolyásoló tényezők 11. sz. táblázat: A felnőtt lakosság megoszlása a testtömeg index alapján, 2003. (a megkérdezettek %-os arányában) KomáromEsztergom megye Soványak aránya Normál súlyúak aránya Túlsúlyosak aránya Elhízottak aránya

Közép-Dunántúl

Országos

férfi

nő

férfi

nő

nincs adat

0

5

1

5

nincs adat

41

46

40

47

nincs adat

39

33

39

30

nincs adat

19

16

20

18

Forrás: OLEF 2003. 12. táblázat: A felnőtt lakosság megoszlása mért vérnyomásuk alapján ( a megkérdezettek %-os arányában) KomáromEsztergom megye nincs és nem volt magas vérnyomása van/volt magas vérnyomása

Közép-Dunántúl

Országos

férfi

nő

férfi

nő

nincs adat

75

66

74

67

nincs adat

25

34

26

33

Forrás: OLEF 2003.

54


13. táblázat: Dohányzási szokások (a megkérdezettek %-os arányában) KomáromEsztergom megye soha nem dohányzók dohányzásról leszokottak alkalmi dohányosok rendszeresen napi 20 szálnál kevesebbet rendszeresen legalább napi 20 szálat

Közép-Dunántúl

Országos

férfi

nő

férfi

nő

nincs adat

32

60

35

60

nincs adat

25

11

24

12

nincs adat

7

4

4

3

13

14

14

15

23

11

23

10

nincs adat

nincs adat

Forrás: OLEF 2003.

14. táblázat: Alkoholfogyasztási szokások (a megkérdezettek %-os arányában) KomáromEsztergom megye

Közép-Dunántúl

Országos

férfi

nő

férfi

nő

nem fogyaszt

nincs adat

24

59

28

62

alkalmi fogyasztó

nincs adat

23

29

23

28

mértékletes ivó

nincs adat

34

8

31

8

nagyivó

nincs adat

19

4

18

3

Forrás: OLEF 2003.

55


15. táblázat: Közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek száma Komárom-Esztergom megyében, 2004 Megnevezés

1990

2000

2002

2003

2004

Összes baleset

687

515

623

671

679

Ebből: ittasan okozott

143

53

73

87

106

Összes személy

1038

696

881

892

903

Ebből: az okozó ittassága miatt balesetet szenvedett

215

69

106

121

142

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 2004 16. táblázat: Felnőtt lakosság által használt zsiradékféleségek fogyasztási szokásai (a megkérdezettek %-os arányában) KomáromEsztergom megye olajat

Közép-Dunántúl férfi

nő

Országos férfi

nő

nincs adat

62

68

58

62

zsírt/szalonnát nincs adat

6

7

9

9

24

31

27

0

0

0

1

0

0

1

1

olajat és zsírt vegyesen vajat

nincs adat

29

nincs adat

1

margarint

nincs adat

0

egyiket sem

nincs adat

nem főzneksütnek otthon

nincs adat

1

2

0

Forrás: OLEF 2003.

56


17. táblázat: Felnőtt lakosság gyümölcs és zöldség fogyasztási szokásai (a megkérdezettek %-os arányában) KomáromEsztergom megye naponta többször naponta két-három naponta hetente ritkábban, mint hetente egyáltalán nem fogyasztott

Közép-Dunántúl

Országos

férfi

nő

férfi

nő

nincs adat

10

18

12

19

nincs adat

48

51

41

50

nincs adat

31

20

29

20

nincs adat

6

5

10

6

nincs adat

4

4

5

4

1

1

2

19

nincs adat

Forrás: OLEF 2003.

18. táblázat: Felnőtt lakosság fizikai aktivitása (a megkérdezettek %-os arányában) KomáromEsztergom megye egyáltalán nem végez testmozgást nem megfelelő fizikai aktivitás megfelelő fizikai aktivitás

nincs adat

Közép-Dunántúl

Országos

férfi

nő

férfi

nő

4

6

8

8

7

7

8

9

89

87

84

84

nincs adat

nincs adat

Forrás: OLEF 2003.

57


Egészségfejlesztési Osztály (Osztályvezető: Dr. Solymos Andrásné) Feladatainkat az Egészség Évtizede Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV.16.) OGY határozat szellemében végeztük. A 2005. évi munkatervünk összeállításánál figyelembe vettük a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda által ez évre meghatározott prioritásokat, mely szerint kiemelten foglalkoztunk az egészséges táplálkozás, a dohányzás visszaszorítása lehetőségeivel, a népegészségügyi szűrésekre motiválással, az elsősegélynyújtási ismeretek nyújtásával, valamint a parlagfű elleni védekezés fontosságával. A lakosság egészségének fejlesztése össztársadalmi összefogást, interszektoriális együttműködést, partnerséget igényel a társadalmi élet szereplői (az állam, az önkormányzatok és a helyi közösségek) között, melyben Osztályunk is aktív szerepet vállalt. Az osztály feladatai - A megye területén zajló egészségfejlesztési tevékenység koordinálása, irányítása együttműködés az egészségkultúra javításában közreműködő érdekeltekkel. - A megye lakossága egészségfejlesztő attitűdjének formálása, az egészségesebb választás irányába történő befolyásolás. Stratégiai partnereink voltak az egészségügyi dolgozók, pedagógusok, társszervezetek és civil szervezetek. A hozzánk forduló partnereink munkáját szakmai tanácsadással, programjainkhoz kapcsolódó kiadványokkal, valamint a programokban való közvetlen részvételünkkel támogattuk. Felhívtuk a figyelmüket a pályázati lehetőségekre, igényük szerint segítettük őket a pályázatok megírásában és lebonyolításában. A Népegészségügyi Program megvalósítása érdekében szoros együttműködésre törekedtünk. Partnereink elérhetőségét tartalmazó adatbázist folyamatosan frissítettük. Programjaink célcsoportjai Első félévben a nők, második félévben a férfiak jelentették a fő célcsoportot. Az elmúlt évekhez hasonlóan kiemelt célcsoportoknak tekintettük a gyermekeket és az ifjúsági korosztályt, mert ebben az életkorban a legfogékonyabbak az attitűd formálásra. Pedagógusoknak, egészségügyi szakdolgozóknak 18 továbbképzést szerveztünk, melyek multiplikációs hatással bírtak. Valamennyi programunk az esélyegyenlőség biztosításával zajlott. Az AIDS Világnapján nyílt napot szerveztünk az Epidemiológiai Osztállyal közösen. A Nemzeti Program 2005. év prioritásai 1. Táplálkozással és mozgással az egészségért Az év első felében a „Nő az egészség értéke” tavaszi programsorozatban az egészséges táplálkozást és a mozgást népszerűsítettük. Az aktív testmozgás elterjesztése, a mozgásgazdag életmód kialakítása számos civilizációsnak nevezett betegség leghatékonyabb lakossági szintű megelőzési lehetősége. A programokat elsősorban a mindennapok „karmestereinek”, a nőknek ajánlottuk, mert ők azok, akik a családok életét, életmódját a legeredményesebben tudják befolyásolni. A programsorozat március 8-án indult és június 12-én az Országos Gyaloglónappal zárult. Ez idő alatt nyolc programot szerveztünk, ebből négy központilag kezdeményezett országos szervezés volt. („Minden anya és gyermek számít”, „Start az 58


egészségért”, munkahelyi egészségfejlesztő program, „TESCO Egészségsziget”, „Országos Gyaloglónap”) A lakosság táplálkozási szokásait az iskolai oktatás és a közétkeztetés fejlesztésével és egészségessé tételével lehet befolyásolni. Ezt a célt szolgálta az „Életminőség-ételminőség” programsorozatunk, melyet a városi intézetekkel és az OPTIMUM Alapítvánnyal közösen szerveztük 5 helyszínen (Tarján, Esztergom, Tata, Komárom, Budapest). A záróprogramot Budapesten a Zwack Székházban szerveztük, ahol összegeztük a megoldásra váró feladatokat. A meghívottak körébe tartoztak az iskola orvosok és védőnők, a közétkeztetési – elsősorban gyermekélelmezést nyújtó – konyhák élelmezés vezetői, az önkormányzatok és civil szervezetek képviselői, vagyis mindazok, akik saját munkakörükből adódóan sokat tehetnek a gyermekélelmezés javítása, a helyes és egészséges táplálkozás megvalósításának elősegítése érdekében. A Fórumon a megyei és városi intézetek munkatársai részéről tájékoztató előadások hangzottak el a tápanyagszámítással kapott pozitív és negatív eredményekről, valamint a változtatáshoz szükséges javaslatokról. Mindhárom rendezvényt és az azokat követő párbeszédeket eredményesnek ítéljük meg. Komárom-Esztergom megye vételkörzetében működő Radír Rádióban heti rendszerességgel hangzik el táplálkozási tanácsadás „Harapj rá” címmel, melyet az osztályunkon dolgozó egészségfejlesztő-dietetikus tart. 2. Dohányzásmentes életmód népszerűsítése A második félévben a „Férfiak egészsége” elnevezésű programsorozat kiemelkedő témája volt a dohányzás elleni küzdelem és a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítása. Az egészségügyi intézmények a gyógyítás mellett az egészség mint érték terjesztésében, az ismeretek átadásában, valamint a magatartási modellek nyújtásában töltenek be fontos szerepet. A dohányzásmentes életmód népszerűsítésének ezévi fő célcsoportjának az egészségügyben dolgozókat jelöltük meg. Programjaink célja az volt, hogy segítsük a dohányzó egészségügyi dolgozókat a füstmentes életmód választásában. Ezt a célt szolgálta a tatabányai Szent Borbála Kórházban szervezett „Füstmentes egészségügy – kórházi egészségnap” rendezvényünk, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Orvosnapok külön szekciója. A Szakdolgozók Megyei Konferenciája is napirendre tűzte a témát. Örvendetes, hogy az ÓvodaiDohányzás Megelőzési Programhoz ebben az évben 20 óvoda csatlakozott, így a megyében összesen 33 óvoda foglakozik kiemelten a dohányzás megelőzéssel. Az Iskolai Dohányzás Megelőzési Programot 41 iskolához juttattuk el CD lemezen. Valamennyi gyógyszertárba eljuttattuk a megyében működő dohányzásról leszokást segítő rendelések címjegyzékét. 3. Laikusok elsősegélynyújtási ismereteinekkibővítése Alapvető elsősegélynyújtási ismereteket nyújtottunk pedagógusoknak megyei továbbképzés keretében három alkalommal, három helyszínen. (Kisbér, Esztergom, Tata) Közreműködő partnerünk a Megyei Pedagógiai Intézet volt. 4. „Éljen a lehetőségekkel” (célzott népegészségügyi szűrés) A lakosság ösztönzését a célzott szervezett szűrőprogramokon való részvételre egész évben kiemelt feladatunknak tekintettük. Valamennyi programunkon ismeretek nyújtásával személyes tanácsadással, rendezvényeken való előadások tartásával törekedtünk a részvételi arány növelésére. A szűrések szervezését jelentősen megkönnyítette a tavasszal kapott „szűrési” gépkocsi, mely lehetőséget nyújtott a közvetlen személyes kapcsolatok felvételére. 59


Megszerveztük a méhnyakszűrést népszerűsítő „Liliom” program kampányának sajtótájékoztatóját. Az Országos Rákellenes Liga tatabányai rendezvényén bemutattuk a népegészségügyi szűrés megyei helyzetét. Részt vettünk a tatabányai „Hídsétán”. A tatabányai Szent Borbála Kórházban a szakemberek és civil szervezetek számára a Nemzeti Rákellenes Program társadalmi vitája céljaiból Fórumot szerveztünk. 5. Jobb életminőség parlagfűmentesen A parlagfű elleni védekezés fontosságára valamennyi programunkon felhívtuk a figyelmet. (A parlagfűmentesítési akciót a Közegészségügyi Osztály koordinálta.) ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT AZ ÁNTSZ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI INTÉZETÉNEK 2005. ÉVI PARLAGFŰMENTESÍTÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL TELEPÜLÉS

RÉSZTVEVŐK SZÁMA (fő)

CÉL

1210

2 program: parlagfűgyűjtés 8 program: ismeretterjesztés

Bajna (2 program)

146


Ács (2 program)

12 20


Mocsa

35

Ismeretterjesztés a parlagfűről

Bábolna (2 program)

150


Koppánymonostor (2 program)

58


KomáromSzabadidőpark

100


Tata-Agostyán (2 program)

145


Tatabánya (10 program)

60

EREDMÉNY parlagfüves területek száma csökkent; bővült a résztvevők ismerete parlagfüves területek száma csökkent; bővült a résztvevők ismerete parlagfüves területek száma csökkent; bővült a résztvevők ismerete bővült a résztvevők ismerete bővült a résztvevők ismerete bővült a résztvevők ismerete bővült a résztvevők ismerete bővült a résztvevők ismerete


Tata- Öregtó

68


Oroszlány

51


Oroszlány

25

Parlagfűgyűjtés

Dorog (8 program)

512


Leányvár

30

Parlagfűgyűjtés

Esztergom (2 program)

124

Esztergom(9 program)


1217

Lábatlan

52


Tát, Nyergesújfalu

188

Ismeretterjesztés és parlagfűirtás

Összesen: 47 program

4143

61

bővült a résztvevők ismerete bővült a résztvevők ismerete parlagfüves területek száma csökkent bővült a résztvevők ismerete parlagfüves területek száma csökkent parlagfüves területek száma csökkent; Esztergomi Városi TV-ben ismeretek bővítése bővült a résztvevők ismerete bővültek a résztvevők ismeretei


ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT A CIVIL SZERVEZETEK KOMÁROM-EZSTREGOM MEGYEI TEVÉKENYSÉGÉRŐL(2005.)

SZERVEZET NEVE

SZÉKHELYE

TELEPÜLÉS

RÉSZTVEVŐK SZÁMA(fő)

(AHOL A MUNKÁT VÉGEZTE)

Utcai Szociális Segítők Tatabánya, Gál ltp. Tatabánya, Gál ltp. Egyesülete 405.

21

Bakonyalja Tetermészetvédelmi és Turisztikai Egyesület Magyar Vöröskereszt Komárom-Esztergom Megyei Szervezete Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Sportegyesület Labdarugó Szakosztály

Csatka, Szabadság Csatka, Súr, Ácsteszér tér 86.

60

Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület IV. Béla Cserkészcsapat

Tata-Agostyán, Kossuth u. 68/A

Tatabánya, u.5.

Posta Tatabánya, Mésztelep

Dorog, Bécsi u. 42. Tokod, u.97.

124

Dorog

40

Kossuth Tokod

12

Tata

4

Esztergom, IV. Esztergom Béla Király u. 03.

Esztergomi Evezősök Esztergom Pf. 42. Hajós Egyesülete

7

Esztergom

40

62

CÉL

EREDMÉNY

Parlagfűgyűjtés, parlagfű csökkentése Parlagfűgyűjtés, parlagfű csökkentése Parlagfűgyűjtés, parlagfű csökkentése Parlagfűgyűjtés, parlagfű csökkentése Parlagfűgyűjtés, parlagfű csökkentése Parlagfüves területek feltérképezése Parlagfüves területek feltérképezése Parlagfüves területek feltérképezése

Parlagfűves területek száma csökkent a lakótelepen Parlagfűves területek száma csökkent Parlagfüves területek száma csökkent Parlagfüves területek száma csökkent Parlagfüves területek száma csökkent Gyors és hatékony parlagfűitrás Parlagfüves területek száma csökkent Parlagfüves területek száma csökkent


Esztergomi Környezetkultúra Egyesület ÉLETTÉR Közösségés Településfejlesztő Egyesület

Esztergom, Bajcsy Esztergom Zs.u. 04.

50

Komárom,Újszállás Koppánymonostor, puszta 11. Újszállás puzsta, Komárom Művelődési Ház környéke Magyar Vöröskereszt Oroszlány, Fürst S. Oroszlány területei Szervezete u. 20. Falu Hagyományőrző Oroszlány, és Kulturális Egyesület Alkotmány u. 58.

Oroszlány

63

7

Parlagfüves területek feltérképezése Parlagfüves területek feltérképezése

25

Parlagfüves területek feltérképezése

20

Parlagfüves területek feltérképezése

Parlagfüves területek száma csökkent Parlagfüves területek száma csökkent Parlagfüves területek feltérképezése, parlagfüves területek csökkentek Parlagfüves területek feltérképezése, parlagfüves területek csökkentek


6. A jövő generáció egészségének védelme és fejlesztése Az iskolai egészségnapokon, osztályfőnöki órák tartásával, pedagógusoknak, szülőknek nyújtott szakmai tanácsadással támogattuk a gyermekek és fiatalok egészségnevelését. A fiatalok felelős párkapcsolatra történő felkészítése érdekében 12 programot szerveztünk, melyen 330 fiatal vett részt. Médiakapcsolat A megyei és városi médiával egyaránt sikeresen együttműködünk. A kommunikációs munkaterv alapján leggyakrabban egészségfejlesztéssel, népegészségügyi szűréssel kapcsolatos információkat, ill. cikkeket, világnapi tájékoztatókat, közérdekű közleményeket jelentettünk meg, és aktuális témákban válaszoltunk az újságírók kérdéseire. Egészségfejlesztés témakörében összesen 142 média esemény volt. A világnapok célja, hogy reflektorfénybe állítsák az olyan problémákat, köztük az egészségügyi problémákat is, melyek az emberiség jelentős részét érintik. A programjainkon és a médián keresztül eljuttattuk a világnapok üzenetét a megye lakosságához. A következő világnapokról emlékeztünk meg: - Egészség Világnapja - Nemdohányzók Világnapja - Környezetvédelmi Világnap - Kábítószerellenes Világnap - Szív Világnapja - Rákellenes Világnap - „Ne gyújts rá!” Világnap - AIDS Világnap Osztályunk 140 db videofilmmel rendelkezik, melyből 53 db filmet kölcsönöztek a védőnők, pedagógusok és az alapellátás munkatársai. A színtér-programok az élet mindazon közösségi színtereinek egészségesebbé tételét szolgálják, amelyekben az emberek életük nagy részét töltik (nevelési, oktatási, egészségügyi intézményekben, munkahelyeken, közösségi színtereken és a sajtóban). Az egészséges életmódot különböző színtereken sokféle módszerrel propagáltuk. Az év során tíz színtéren 12 témában összesen 213 egészségfejlesztési eseményt szerveztünk kb. 4802 résztvevővel. Elmondható, hogy a megye egészségfejlesztési tevékenységét a nehézségek ellenére sikerült úgy összehangolnunk, hogy az pozitívan hatott az illetékességi területünkön élő lakosság egészségének megőrzésére. Szakirányító, koordináló és szervező tevékenységünket úgy próbáltuk alakítani, hogy közelebb kerüljünk távlati céljaink megvalósításához. Összefoglaló a városi intézetek egészségfejlesztési tevékenységeiről A városi intézetek egészségfejlesztési feladataik végrehajtását a területen dolgozó védőnők, orvosok, pedagógusok, vöröskeresztes szervezetek és egyéb civil szervezetek bevonásával végezték. A városi intézetek valamennyi dolgozója folyamatosan végez szakterületéhez kapcsolódóan egészségfejlesztési tevékenységet. Problémaként jelezték, hogy az ÁNTSZ Tatai-, Oroszlányi Városi Intézete kivételével nem volt főállású egészségfejlesztő munkatárs, s hiányosak voltak az infrastrukturális feltételek is.

64


Szakmai kiadványok eljuttatásával segítették a háziorvosok és asszisztenseik és a védőnők egészségfejlesztő munkáját. Az orvosok életkorhoz kötötten és a rizikótényezők figyelembevételével folyamatosan szűrték gondozottaikat, s egyénre szabottan életmód tanácsadásban részesítették betegeiket, valamint felkérésre oktatási intézményekben tartottak előadásokat. A városi intézetek egészségfejlesztési tevékenységük során szoros együttműködési kapcsolatot alakítottak ki a települési önkormányzatokkal, oktatási-nevelési, szociális intézményekkel, művelődési házakkal és civil szervezetekkel. Az együttműködés kölcsönös segítségnyújtáson alapult. Sok esetben ingyenesen biztosították részükre a helyiségeket, műszaki felszereléseket. A munkaterveik elkészítésekor a Népegészségügyi Program, valamint a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda által meghatározott prioritásokat vették alapul. Kiemelten kezelték az ifjúsági korosztály egészségfejlesztését. Programjaikban az első félévben a nők, a második félévben a férfiak jelentették a fő célcsoportot. Valamennyi programon motiválták a résztvevőket a népegészségügyi onkológiai szűréseken való részvételre, biztosították az esélyegyenlőséget. Összefoglaló a népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokról Komárom-Esztergom megyében két népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat (méhnyakszűrés, mammográfia) szervezése folyik, melyet az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézetének Egészségfejlesztési Osztálya koordinál. Hosszú távú cél: a daganatos halálozások növekedő trendjének megállítása Rövid távú célok: A daganatos betegségek korai felismerése. - A népegeszségügyi onkológiai szűréseken való részvételi arány növelése. - Egészségtudatos magatartásra ösztönzés annak érdekében, hogy a nőkben tudatosodjék, hogy biztonságban csak akkor lehetnek, ha igénybe veszik a felkínált onkológiai szűréseket. Feladatok: A behívások ütemezési tervének elkészítése. - Szervezési feladatok végzése. - Kommunikációs stratégia kidolgozása. - A lakosság folyamatos tájékoztatása a szűréssel kapcsolatos ismeretekről, félelmek feloldása. - Motiválás céljából videokazetta készítése (mammográfia). - Személyes kapcsolatépítés háziorvosokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetek képviselőivel. - Felmerülő problémák megoldása. Mindkét szűrés esetében a szervezési folyamatok átláthatósága érdekében készítettük el a behívások ütemezési terveit, valamint a kommunikációs stratégiát. A részvételi arány növelése érdekében törekedtünk a személyes kapcsolatfelvételre a szűrésben érdekeltekkel, ebben nagy segítséget nyújtott a tavasszal kapott „szűrési” gépkocsi.

65


A Komárom-Esztergom megyei Orvosnapokon, valamint a Rákellenes Liga által szervezett szimpóziumon „Nehézségek és lehetőségek a népegészségügyi szűrések során” címmel ismertettük a megye szűréssel kapcsolatos helyzetét. Mammográfiás szűrés A szűrések szervezésében résztvevő partnereinkkel törekedtünk a személyes kapcsolat kialakítására, melynek során a szűrést nehezítő problémák megbeszélésére is sor került. Több település vezetője is említette az utazási nehézségeket, valamint azt, hogy az asszonyok szívesebben mennek a már ismert szűrőállomásra. Az utazási gondok megoldása érdekében felvettük a kapcsolatot a Volánnal és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral, és a második félévben sikerült a résztvevők számára ingyenes „szűrési járatot” indítani. Tapasztalataink szerint, ahol a település vezetője elkötelezett a szűrés irányában, ott a szervezésben is aktívabban vett részt. A Komáromi Televízió ingyenesen készítette el a mammográfiás vizsgálatot bemutató videokazettát. A videokazettából hat másolatot készítettünk, melyeket a behívólevelek elküldése előtt juttattunk el az érintett településekre. Javasoltuk a kazetta háromóránkénti képújságban történő levetítését abból a célból, hogy minél szélesebb körhöz jussanak el az információk. A film elkészítésének célja, hogy: - felhívja a figyelmet a szűrésen való részvétel fontosságára, hogy biztonságot csak a szűrésen való részvétel adhat, - bemutassa a vizsgálat folyamatát és helyszínét, - félelmek feloldása. Jó kapcsolatot tudtunk kialakítani a sajtóval, mely eredményeként a helyi médiában való megjelenések száma a következőképpen alakult. - 14 rádió interjú - 18 újságcikk - 1 sajtótájékoztató - a mammográfiás vizsgálatot bemutató videokazettánkat több alkalommal vetítették A mammográfiás szűrés esetében kb. három havi késésben vagyunk, melynek oka a szűrőállomáson dolgozó szakemberek alacsony létszáma. 2005. évben a mammográfiás szűrés adatai a következőképpen alakultak. Mammográfiás szűrés 2005. évi statisztikai adatai Behívottak 11577

45-49 éves 1073

Megjelentek 50-54 055-59 éves éves 1237 11066

60-65 éves 01117

Megjelentek összesen

Megjelenési arány

4493

38,8 %

2004-ben a megjelenési arány 25,72 % volt. Méhnyak-szűrés A szervezési feladatok könnyítése céljából elkészítettük a méhnyak-szűrés hároméves ciklusára vonatkozó behívási ütemét. Megyénkben a résztvevők 11 nőgyógyászati szakrendelőt kereshetnek fel méhnyak-szűrés céljából. A megjelenési arány növelése céljából az alábbi feladatokat láttuk el: - Kommunikációs stratégiát dolgoztunk ki.

66


-

A szűrés ütemezésének megfelelően tájékoztattuk a nőgyógyászati szakrendelések vezetőit a területi lejelentésekről a várható paciens-forgalom növekedése miatt. Kapcsolódtunk a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda által kezdeményezett Liliom program népszerűsítéséhez. Megszerveztük a Liliom program megyei sajtótájékoztatóját. A Liliom program információs anyagait eljuttattuk a szakrendelőkhöz. Személyes tanácsadást nyújtottunk a bennünket telefonon megkereső hölgyek számára.

2005. évben a méhnyak-szűrés adatai a következőképpen alakultak. Méhnyak-szűrés 2005. évi statisztikai adatai Behívottak 15536

25-34 éves 126

Megjelentek 35-44 45-54 55-65 éves éves éves 163 326 424

65 év felett 4

Megjelente k összesen (fő) 1043

Megjelenés i arány (%) 6,7

2004-ben a megjelenési arány 3,68 % volt. Bár 2005-ben némileg emelkedett a megjelenési arány, azért ez rendkívül alacsony megjelenést jelent. Miután a méhnyak-szűrés a női kalosság körében a legismertebb szűrésfajta, ezért valószínű, hogy a tényleges szűrésszám magasabb. A magánorvosnál végzett szűrések számáról nincs információnk. Igazgatási Osztály (Osztályvezető: Dr. Földessy Zsuzsanna) A 2005. év fontosabb eseményei az alábbiak: • 2005. február hónaptól van a tatabányai Szent Borbála Kórháznak MEP által befogadott 20 ágyas onkológiai osztálya. • A dorogi Szent Borbála Szakkórház Kft. 2005. év végén kezdte meg működését. 110 ágyon krónikus belgyógyászati osztály, belgyógyászati rehabilitációs osztály és ápolási osztály működik a minimumfeltételeknek megfelelő korszerű körülmények között. • 2005. év végére sikerült a tatabányai Szent Borbála Kórháznak szerződést kötnie a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral Drogambulancia működtetésére csökkentett óraszámban. A csökkentett óraszám is nagy előrelépés ezen a területen. Az intézmény vezetője szerint máris nagy az érdeklődés a drogambulancia iránt. A kórház területén lerakták az alapkövét a minimumfeltételeknek megfelelő drogambulancia épületének. • Stroke részleg a Szent Borbála Kórházban és a Vaszary Kolos Kórházban a Neurológiai Osztály keretében működik. Elkülönített személyzete nincs, és a tárgyi feltételek mindkét helyen hiányosak. Mindkét intézménynél minőségbiztosítási rendszer működik, tehát a stroke ellátásra vonatkozó protokollokkal rendelkeznek. • 2005. évben a Bábolnai Önkormányzat átadta működtetésre a szakellátásokat a Kardirex Kft-nek. A szakellátásokat a Kardirex Kft. két telephelyen – Bábolnán és Győrött – osztott óraszámban működteti. A működési engedélyeket – telephelytől függően – a Komárom-Esztergom Megyei és a Győr-Moson-Sopron Megyei

67


•

•

• •

ÁNTSZ adta ki, de a Komárom-Esztergom megyei Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Az év kiemelt feladata volt a sürgősségi betegellátás megszervezése mind az alapellátásban, mind a szakellátásban. Megyénkben a Vaszary Kolos Kórházban SO2 besorolású sürgősségi osztályt alakítottak ki. Az intézmény pályázott a meglévő gép-műszer park fejlesztésére, de nem nyert. A Szent Borbála Kórházban a sürgős betegek fogadására egy belgyógyászati típusú és egy sebészeti típusú fogadóhely működik. Az intézmény vezetése pályázott sürgősségi osztály kialakítására – erre a tervrajzok is elkészültek – azonban a megnyert pénz szűkössége miatt az osztály kialakítására később kerül sor. Az alapellátásban 2005. december 31-i határidővel – Dömös és Pilismarót kivételével – mindenhol megvalósult az összevont, egy telephelyű ügyelet a megye városaira telepítve. Az OMSZ és az alapellátás között több helyen született megállapodás, de a központi ügyelet beindítása az OMSZ fejlesztésén múlik. A fogászati ügyelet problémája évek óta húzódó folyamat. Ebben a témában több konszenzus megbeszélést hívtunk össze valamennyi érintett részvételével. A jogszabálynak megfelelően a megyeszékhelyen működik pihenőnapokon és munkaszüneti napokon 6 órás ügyelet, de a megyeszékhely fogorvosain kívül megoldhatatlannak látszó feladat a megye többi fogorvosát bevonni az ügyeletbe. Az itt dolgozó kevés orvosra ezáltal aránytalanul sok munka hárul munkaidőben és ügyeleti időben egyaránt. A megye más (húszezer lakosszám feletti) városában viszont eddig nem szerveztek fogászati ügyeletet. 2005-ben címzett pályázatot a Vaszary Kolos Kórház, a Szent Borbála Kórház és a Tatai Kardiovaszkuláris Szakkórház nyújtott be. Többletkapacitási kérelmek közül 2006. évre befogadást nyert a megyei kórházban a DSA, a SPECT és az ODM készülék. Mindhárom fontos előrelépés a korszerű diagnosztika terén. Sajnos az MR készülék befogadása elutasításra került, de tárgyalások folynak utólagos befogadásról.

Az év folyamán az igazgatási osztályon 20 panaszügyet vizsgáltunk ki. A panaszok nagy része kommunikációs hiba, a szolgáltató és a beteg között kialakult, az emberi méltóságot sértő magatartások problémáit tartalmazza. Ezekben az esetekben érdemben eljárni nem tudtunk. A bizonyítottan szabálytalanul eljáró orvosoknál egyik esetben a MEP tette meg a szükséges intézkedéseket, másik esetben szabálysértési eljárás során saját hatáskörben figyelmeztetésben részesítettük a vétkes orvosokat. Több alkalommal történt bejelentés az OMSZ részéről rendezvények egészségügyi biztosításában való részvételről, amikor is a rendezvények egészségügyi biztosítását vállaló mentőszervezet, vagy késve jelentette, vagy „elfelejtette” bejelenteni a mozgóőrséget, illetve a mozgóőrségben való részvétele során a balesetet szenvedettet az Országos Mentőszolgálattal vitette el. A városi intézetek igazgatási munkájának összefoglalása Megyénkben ez év végén kettő üres háziorvosi körzetet tartunk számon AnnavölgySárisáp és Nyergesújfalu településeken. A dorogi városi ÁNTSZ felhívta az annavölgyi önkormányzat figyelmét az OALI pályázat lehetőségére, de az önkormányzat nem élt ezzel a lehetőséggel, mert inkább a körzetegyesítést tartják járható útnak. A nyergesújfalui üres háziorvosi körzetet a bajóti háziorvos nyerte el pályázat útján, amelyet 2006. január 1-jén töltött be. A bajóti üres körzetet helyettesítéssel oldja meg új háziorvos jelentkezéséig. 68


Ápolás Szakfelügyeleti Osztály (Osztályvezető: Dr. Békefi Dezsőné) Komárom-Esztergom megyében az ápolási-gondozási tevékenység szakfelügyeletét jelenleg hat fő látja el, a megyei vezető ápoló irányításával. A szakfelügyeletet ellátó ápolók valamennyien szakirányú végzettségűek, öt fő főiskolai, egy fő egyetemi végzettséggel rendelkezik. Az ápolás-szakfelügyelet tevékenysége során rendszeresen vizsgálja a gyógyítómegelőző ellátás működését, az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülését a mindenkori ápolási színvonalhoz mérten, továbbá közvetíti a szakmai irányelveket és a minőségi követelményeket. Komárom-Esztergom megyében 2005. év során összesen 1142 ápolás-szakfelügyeleti ellenőrzés történt. Ápolás-szakfelügyeleti ellenőrzések megoszlása 2005. évben 291

alapellátás 621 szociális ellátás 63

51

utóellenőrzés 2 66

magánvállalkozás 48 célellenőrzés 66

48 621

szakellátás 51 egyéb 291

2 63

Fekvőbeteg szakellátás Komárom-Esztergom megyében a korábbiaknál eggyel több, jelenleg kilenc fekvőbeteg intézmény működik. Az elmúlt évben átadásra került a Dorogi Szent Borbála Szakkórház, amely kiemelkedően kultúrált körülményeket biztosít a rehabilitációra szoruló betegek számára, 110 ágyon. A fekvőbeteg intézményekben az ápolási szolgáltatást az ápolási igazgatók menedzselik. Kiemelt feladatuknak tekintik, az eredményes, hatékony feladatellátás érdekében az ápolási tevékenység minőségének fejlesztését. Az ápolás elengedhetetlen feltétele a humán erőforrás biztosítása. Az elmúlt években több munkatárs jött vissza az egészségügybe dolgozni, akár többéves kihagyás után. Az ő továbbképzésükre fokozottan figyelnek és támogatják újabb szakképesítésük megszerzését. A mennyiségi megfelelés mellett nagy gondot fordítanak arra, hogy mindenki a szakképesítésének megfelelő feladatot végezze. A betegellátás tárgyi feltételeit valamennyi intézetben igyekeznek biztosítani. Az ápolás tárgyi feltételeinek bővülése minden esetben az intézmények anyagi lehetőségeinek függvénye. Az elhasználódott eszközök pótlása, cseréje folyamatosan a prioritások figyelembe vételével 69


történik. A megye kilenc fekvőbeteg intézetéből 6 helyen működik a belső minőségügyi rendszer, egy intézetben folyamatban van, két intézetben még nem történt meg a belső auditálás. Azokban az intézményekben, ahol működik a minőségügyi rendszer, az ápolás szervezettsége, gyakorlatának szabályozottsága magasabb szinten történik. Az ápolás minden szintjén személyre szóló munkaköri leírásban rögzített az ápolásban résztvevők feladata, hatásköre, és felelőssége. Az ápolás szakmai ellenőrzése szabályozott, dokumentált, amelyet általában ápolási vizitek formájában valósít meg az ápolási igazgató. A megyében minden fekvőbeteg intézményben teljes körű az ápolási folyamat dokumentálása. A szakdolgozók szakmai tudásának szinten tartására az intézmények rövid és hosszú távú továbbképzési tervet készítenek. A költségek kímélése érdekében az intézmények maguk is szerveznek pontszerző továbbképzéseket. Betegelégedettségi felméréseket valamennyi kórházban folyamatosan végeznek. A betegjogok érvényesítése a jogszabályban előírtaknak megfelelően történik. Járóbeteg szakellátás Komárom-Esztergom megyében járóbeteg szakellátást három önálló szakrendelő intézet, öt kórházhoz integrált szakrendelő intézet, két egyéb szakrendelés folytat. A szakdolgozók létszáma és szakmai képzettsége nem mutat jelentős eltérést az előző évhez képest. Az ellenőrzött szolgálatoknál a szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonyban látják el faladataikat. A szakirányú végzettségűek aránya a szakrendelőkben 90 % feletti. Az ápolási tevékenységük jól dokumentált, a számítógépes programokat folyamatosan korszerűsítik. A betegellátás minőségi javulása érdekében legtöbb szakrendelőben előjegyzéssel, illetve sorszám szerinti betegfogadással segítik a zökkenőmentes beteg ellátást. Összességében értékelve a szakfelügyeleti ellenőrzések jegyzőkönyvi megállapításait elmondható, hogy az ellenőrzött járóbeteg szakellátás területén folyó ápolási-gondozási tevékenységek szervezetten, a szakma szabályainak betartásával, több esetben a modern ápolási módszerek alkalmazásával folynak. Alapellátás Felnőtt és vegyes praxisú háziorvosi szolgálat Komárom-Esztergom megyében 158 felnőtt háziorvosi szolgálat működik. A szakdolgozók száma összesen 192 fő. A létszám tekintetében nem történt jelentős változás, legtöbb szolgálatnál egy szakdolgozót alkalmaznak. A szakdolgozók munkájának jelentős részét az adminisztratív feladatok teszik ki. A nővér látogatások száma praxisonként nagy eltérést mutat, kevés a betegek otthonában történő ápolás, gondozás. A szakdolgozók 90 %-a jogszabály által előírt szakképesítéssel rendelkezik, illetve folyamatban van annak megszerzése. Az ápolók feladataikat a szakma szabályainak megfelelően, tevékenységüket a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. Az ápolónő az orvossal együtt részt vesz a gondozás, a megelőzés, a szűrés folyamatában. Az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyének felülvizsgálata, valamint a szakfelügyeleti ellenőrzések kapcsán megállapítható, hogy a jogszabályban előírt tárgyi feltételek minden szolgálatnál adottak. A privatizált orvosi rendelők berendezése, műszerparkja, felszerelése megújult, ezáltal az ápolónők munkakörülményei is javultak.

70


Házi gyermekorvosi szolgálatok Megyénkben összesen 50 házi gyermekorvosi szolgálat tevékenykedik. A szakdolgozói létszám 52 fő. A szolgálatokban a vállalkozó orvos egy szakdolgozót foglalkoztat. Az ellenőrzött szolgálatoknál a munkakörre előírt szakképesítéssel az ápolók csak 77 %-a rendelkezik. Az ápolónők a rendelőkben látják el feladataikat, területi munkát csak néhány esetben végeznek. Munkaidejük jelentős részét a vizsgálatoknál való asszisztálás és a számítógépes adminisztráció teszi ki. A rendelés tárgyi feltételeinek ellenőrzése során – gyógyszerkészlet, gyógyszertárolás módja, újraélesztés tárgyi feltétel rendszere, steril eszközök megléte – szabálytalanságot nem tapasztaltunk. Fegyveres erők és rendvédelmi szervek alapellátása Komárom-Esztergom megyében 5 szolgálat működik, ahol összesen 41 szakdolgozót foglalkoztatnak. A szolgálatoknál a szakdolgozók végzettsége megfelelő. Ellenőrzések alkalmával a szolgálatok tevékenységében hiányosságokat nem észleltünk. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat Megyénkben 103 foglalkozás-egészségügyi szolgálat 122 szakdolgozóval látja el feladatát. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok jelentős része a háziorvosi tevékenység mellett folytatja tevékenységét, többnyire egy ápolónőt alkalmaznak mindkét feladat ellátására. A rendelések részben az üzemek orvosi rendelőiben, illetve a háziorvosi rendelőkben folynak, de időben elkülönülve a praxisokban folyó munkától. Valamennyi dolgozó rendelkezik az előírt üzemápolói szakképesítéssel és regisztrációs kártyával. A rendelőkben a jogszabályban előírt dokumentációt szabályosan vezetik. A tárgyi és működési feltételek az előírtaknak megfelelnek. Fogorvosi alapellátás Megyénkben 62 fogorvosi alapellátás működik, a szakdolgozók száma 63 fő. Az asszisztensek fogászati, illetve klinikai fogászati higiénikus szakképesítéssel rendelkeznek. Az asszisztensek a gondozási tevékenység mellett prevenciós és szűrési tevékenységben is folyamatosan részt vesznek. A fogászati alapellátás területén a privatizáció megtörténte óta a rendelők jól felszereltek, az előírásoknak megfelelnek. Ügyeleti szolgálat A megyében 10 ügyeleti szolgálat működik, a szakdolgozók száma 63 fő. A központi ügyeletekben főállású ápolók, míg az összevont ügyeletekben a háziorvos saját asszisztense biztosítja az ügyeleti szolgáltatást. Szakképesítésük az előírásoknak megfelelő. A tárgyi feltételek adottak, a jogszabályban előírtaknak megfelelnek. Otthoni szakápolás, hospice Megyénkben 12 otthoni, és 1 hospice szakápolási szolgáltató működik meghatározott jogszabályi és szakmai elvek szerint, következetes ellenőrzés mellett. A szolgáltatók többféle ápolási tevékenységet végeznek. A szakemberek szakmai végzettsége az előírásnak megfelel, továbbképzésük folyamatos, működési nyilvántartásba vételük megtörtént. Minden szolgáltató rendelkezik a jogszabályban előírt tárgyi feltételekkel. Az otthoni szakápolási szolgálatok dokumentációja egységes, áttekinthető és teljes körű. A szolgáltatók működési engedélyét megvizsgálva megállapítható, hogy megyénk valamennyi kistérségében jelen van az otthoni szakápolási szolgálat. Ennek ellenére vannak olyan települések, ahol a rászorulók részére szinte elérhetetlen az otthoni szakápolási szolgáltatás, amelynek elsősorban anyagi oka van.

71


Az ápolók a betegek otthonába gyalog, vagy tömegközlekedési eszközökkel jutnak el, mivel gépkocsival nem rendelkeznek. Ahol az adott település tömegközlekedéssel nehezen érhető el, ott nem tudnak ápolást sem vállalni. Így a kis falvakban – ahol több az egyedül élő beteg, idős ember – nem tudnak jelen lenni. Összegezve: A szakfelügyeleti ellenőrzések azt igazolják, hogy az otthoni és hospice szakápolási tevékenység betegcentrikus, a betegek érdekét szolgáló ellátási forma. Megállapítható továbbá, hogy minél szélesebb körben válik ismertté az otthoni szakápolás, annál több beteg választja gyógyulása érdekében ezt a formát a kórházi kezeléssel szemben. Szakdolgozói vállalkozások/magángyakorlat Az ellenőrzött magánvállalkozók száma 64. Évről évre emelkedik az egészségügyi magánvállalkozásokra működési engedélyt kérő szakdolgozók száma. A vállalkozások átmeneti működési engedéllyel rendelkeznek a szakmai minimumfeltételek hiánya miatt. Az elvégzett ellenőrzések során a vállalkozó szakdolgozók tevékenységében hiányosságot, szabálytalanságot nem tapasztaltunk. Szociális ellátás Megyénkben valamennyi egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmény Közigazgatási Hivatal által kiadott működési engedéllyel rendelkezik. Az ellenőrzött szociális intézmények száma 63. A dolgozók szakirányú képzettségének aránya a legtöbb intézményben 80 % feletti. Az ápolók feladataikat a szakma szabályainak megfelelően, tevékenységüket a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. Műszakonként legalább egy, illetve két fő szakképzett ápoló, gondozó vesz részt a gondozottak ellátásában. Az ápolási-gondozási dokumentációk vezetése javult, tartalmi része lényegesen bővült a korábbiakhoz képest. A látogatott intézmények tárgyi feltételei az előírtaknak megfeleltek, de építészetileg nem, ugyanis az akadálymentes közlekedés nem mindenütt biztosított. Védőnői Szakfelügyeleti Osztály (Osztályvezető: Hegyiné Balatoni Ágnes) Komárom–Esztergom megye illetékességi területén, öt városi ÁNTSZ vezető védőnő és egy megyei vezető védőnő látja el a szakfelügyeleti tevékenységet. Az előző évhez képest változás következett be a szakfelügyelet rendszerében. 2005. június 01-től az ÁNTSZ Oroszlányi és a Tatai Városi Intézete összevonásra került. Az új intézet illetékességi területére egy vezető védőnő kapott kinevezést, a másik volt vezető védőnőt a megyei tisztifőorvos a CSVSZ védőnői feladatok ellátásával bízta meg. A szakfelügyeleti tevékenység nagyrészt a területi védőnők munkavégzésének, a kiemelt 2005. évi célfeladatok ellenőrzésére, szakmai látogatások és megbeszélésének céljából történt. A szakfelügyeletek fő témái az OTH kiemelt célprogramja, az anyatejes táplálás alakulása, a szoptatás népszerűsítése, a hiteles környezet megvalósítása. A 2005-től hatályba lépett új védőnői jogszabályoknak megfelelően megtörtént a védőnői szolgálatok átalakítása, az önkormányzatokkal történt egyeztetések után. A szakmai irányítást végző megyei és városi vezető védőnők írásban és telefonos megkereséssel felhívták az

72


illetékességi körükbe tartozó önkormányzatok, jegyzők figyelmét a MEP-pel történő szerződésmódosítás szükségességére. Megyénkben az ellátandó lakosságszámnak megfelelő körzetek kialakítása során csak néhány, és csak olyan védőnői körzet szűnt meg, amelynek fenntartása az ellátandó lakosság létszáma alapján nem volt indokolt. Egyetlen aktív, dolgozó védőnő állása sem szűnt meg, egyetlen aktív korú védőnőt sem küldtek el. Sőt, ahol szükséges, új védőnői állások kialakítására került sor. Összegezve: 13 területi védőnői állás szűnt meg, illetve alakult át főállású iskolavédőnői ellátássá. Az újonnan kialakított, 121 területi ellátást végző védőnő kétharmada, (67,7 %-a) területi ellátási kötelezettségén túl, iskola-egészségügyi tevékenységet is szükségszerűen ellát. Ennek oka elsősorban az, hogy községekben az alacsony gondozotti létszám nem teszi lehetővé, egy új, főállású iskolavédőnői állás létrehozását. Területi védőnői munkára vonatkozó szakmai felügyeleti tevékenység Tárgyévben a védőnői szolgálatok 100 %-ában megtörtént a szakfelügyelet. A védőnői ellátásról az ÁNTSZ-hez panaszbejelentés két esetben fordult elő. A bejelentés tárgya egy esetben tetvességi-vizsgálat, másik esetben a védőnő választhatósága volt. Negatív irányú változás – 30 %-os csökkenés – mutatható a vezető védőnők tömegkommunikációs tevékenységének területén, mely elsősorban a helyi szintű előadások, munkaértekezletek és nyilatkozatok számának csökkenéséből fakad. Mind a vezető, mind a területi védőnők tevékenységüket a hatályos jogszabályoknak, szakmai irányelveknek megfelelően végezték. Az ellenőrzés célját, a munkaterv és a szakfelügyeleti szempontrendszer határozta meg. A szakfelügyeleti tevékenység nagyrészt a védőnők munkavégzésének ellenőrzésére, szakmai látogatások és megbeszélésének céljából történtek. A védőnők 2005-ben 20403 családot gondoztak. Egy gondozott családra évi 4,8 családlátogatás jutott, valamint 5,95 szaklátogatás. Általánosan jellemző pozitív tapasztalatok: • Az irányelvek elfogadása. • A szakmai instrukciókhoz való alkalmazkodás. • A változásokhoz, az újhoz való rugalmas hozzáállás. • Többnyire precíz, igényes munka. • Szakmai továbbképzéseken történő részvételi arány növekedése. Negatívumok: • Dokumentálás „naprakészségének” hiányai. • Nem változott a megyénkben a védőnői látogatást nem igénylő családok száma: 2005-ben 5 ilyen család volt megyénkben. Ez 0,24 ‰-es aránymutató. • Nem csökkent szignifikánsan az otthon szült várandósok száma. Összesen 14 eset fordult elő, ennek közel fele tervezett otthon-szülés volt, elsősorban Dorog és környékén. A többi rohamos szülés, késői mentőhívás, illetve hanyagság miatt területen történő szülésnek minősült.

73


Otthon szülések számának területi megoszlása 6

5

5

5

db

4

3

2 2

1

1

Komárom

Tata-Oroszlány

1

0

Dorog

Esztergom

Tatabánya

A területi védőnői szolgálat tevékenysége elsősorban az egészség megőrzésére, a gondozott családokban előforduló egészségi, mentális és szociális veszélyezettség megelőzésére, felismerésére és jelzésére, valamint megszüntetésére irányul. A tevékenység az egészségügyi alapellátáson kívül érinti azonban a szociális alapellátás, a gyerekvédelem, az oktatási intézmények, valamint a civil –, és karitatív szféra prevenciós területeit is. A védőnői munka további területeit elemezve megállapítható, hogy 2005-ben a gyermekelhanyagolási arány emelkedést mutat, így a gondozott családok számának tükrében 1,6 %-os arány jelentkezett. Gyermekelhanyagolások előfordulási gyakorisága a védőnők jelzései alapján 1997-2005

450

398

400 350

420

409

300 esetszám

322

306

359 338

274

267

250 200 150 100 50 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

A gyermekbántalmazások száma nem változott. Ennek köszönhetően, a védőnők 15 %-kal kevesebb környezet-tanulmányt végeztek, viszont 8 %-kal többször került sor szociális intézkedésre.

74


Gyermekbántalmazások előfordulási gyakorisága a védőnők jelzései alapján 1997-2005

80

70

70

esetszám

60

75

61

61

50

41

40 30

24

31

20

23

23

10 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

A védőnői munkában továbbra is irányadó az Egészség Évtizede Nemzeti Programjának célkitűzése. A körzeti védőnők gondozási munkájának fontos mutatója az anyatejes táplálás alakulása. A körzeti munka értékelésekor évek óta kiemelt hangsúlyt kap a szoptatás alakulása. A védőnők szakmai felkészültségét, elhivatottságát jelzi az országosnál jobb megyei mutató. Hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás aránya 1997-2005

%

45 40 35

39,3

30 29,4 25 20 15

29,9

31,8

33,24

36,9

42,5 39,8

40,8

10 5 0 1997

1998 1999

2000

2001 2202

2003

2004 2005

A szoptatás elvárható emelkedési üteme megyei szinten, sajnálatos módon nem teljesült. Az egyes illetékességi területeken (Dorog, Esztergom) elmaradás tapasztalható, melynek okát a szakfelügyelet vizsgálja.

75


Iskola-védőnői munkára vonatkozó szakmai felügyeleti tevékenység A szakfelügyelet tapasztalata, hogy az iskolavédőnők és a pedagógusok kapcsolata pozitív irányba változik. Erre jó példa, hogy számos oktatási intézményben igényt tartanak pedagógusok számára készült tájékoztatásra is. A főállású iskolavédőnők színvonalas munkáját és az oktatási intézmények elismerő visszajelzéseit pozitívumnak tartom. Minden évben előfordul, hogy az oktatási intézmény levélben köszöni meg a védőnő kiemelkedő, éves munkáját. Megyénkben tárgyévben az iskola-egészségügyi tevékenységet 31 főállású, és körzetek mellett ezt a funkciót betöltő védőnők látják el, az iskolaorvossal jó együttműködésben. Valamennyi oktatási intézményben a védőnők készítettek éves egészségnevelési munkatervet, mely egyeztetésre került a tanév kezdetén az iskola vezetésével. Minden védőnői szolgálatnál megtörtént az iskola-egészségügyi munka szakfelügyelete. 2005-ben kiemelt feladat volt az 5. osztályosok egészséges táplálkozásra ösztönzése és a 6. osztályosok dohányzás megelőzési programja. Megyénkben összesen 107 db 5. és 6. osztállyal rendelkező oktatási intézmény található, melynek mindegyikében készült az osztályokra vonatkozó egyeztetett munkaterv. Az iskola (pedagógus), a védőnő és az orvos a munkatervek 86,3 %-ában vállalt feladatot, míg 5 %-ban csak a védőnő vesz részt a célprogram megvalósításában, mely megyénkben összesen 7631 diákot érint. Kórházi védőnői munkára vonatkozó szakmai felügyeleti tevékenység Megyénkben 2 főállású kórházi védőnő dolgozik Tatabányán és Esztergomban. A komáromi kórház szülészeti osztályán a helyi körzeti védőnő megbízás alapján látja el ezt a feladatot. A kórházi védőnők a Szakmai Kollégium által megfogalmazott Módszertani Ajánlás alapján végzik tevékenységüket, melynek szakfelügyelete tárgyévben megtörtént. Hiányosság nem merült fel. Területi védőnőkkel kapcsolatuk rendszeres, kölcsönös, a vezető védőnők által szervezett munkaértekezleten részt vesznek, ahol adott a lehetőség az információ átadására. Családvédelmi munkára vonatkozó tevékenység Komárom-Esztergom megyében a Családvédelmi Szolgálat hat telephelyen, négy védőnő közreműködésével végzi az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztését, a válsághelyzetű várandós anyák segítését, illetve a terhesség-megszakítás előtti és az azt követő tanácsadást (Esztergom, Tatabánya, Tata, Komárom, Oroszlány, Kisbér.) Valamennyi tanácsadó az ÁNTSZ keretén belül működik, önálló tanácsadó nem található megyénkben. A legnagyobb forgalmú a tatabányai és az esztergomi tanácsadó, ahol az összes megjelenés 33,2 %-a, illetve a 30,4 %-a zajlik. Legalacsonyabb a forgalom Kisbéren, ahol a válsághelyzetben lévők 4,7 %-a fordult segítségért a Családvédelmi Szolgálathoz.

76


CSVSZ 2005. évi forgalmának területi megoszlási aránya

4,7

11,8

8,7 11,2

30,4

33,2 Esztergom

Komárom

Kisbér

Tata

Oroszlány

Tatabánya

2005. évben 6,3 %-kal csökkent a Családvédelmi Szolgálathoz fordulók száma. Míg az összjelenések százalékos aránya csökken, addig a családtervezési tanácsot kérők aránya 3 %kal emelkedett. Csökkent a 15 éves kor alatti fiatalkorú kérelmezők száma. (0,2 %) Csökkent 1,3 %-kal a 9 hétnél nagyobb terhességgel jelentkezők számaránya (11,2 %). Emelkedett 1,6 %-kal a partnerrel és 2,8 %-kal az egyéb személlyel való megjelenések gyakorisága. Növekedett a megtartott terhességek számaránya (4 %). A csökkenő forgalom maga után vonta a napi megjelentek számának csökkenését (3,6-ról 3,4re), az egy megjelenésre jutó tanácsadási idő emelkedését (12 perccel), valamint a preventív alkalmak számának növekedését. 2005-ben, 60 %-kal több alkalommal szerveztek és tartottak előadásokat, foglalkozásokat a védőnők, melyen a résztvevők száma 25 %-kal volt magasabb. A védőnők szakmai tudásának fejlesztésére, saját mentálhigiénéjük ápolására negyedévenkénti rendszerességgel esetmegbeszélő csoportfoglalkozásokat tartottunk, valamint folytattuk a negyedévenkénti CSVSZ munka- és továbbképző értekezletet. Az év közben megtartott megyei szintű esetmegbeszélés a CSVSZ védőnők alacsony létszáma miatt nem tudott megfelelően működni. Az esetmegbeszélések sikerességét nagymértékben befolyásolhatja a résztvevők létszáma, ezért a megyei szakfelügyelet szakmailag indokoltnak tartotta a szomszédos megyék bevonását és ezáltal a csoporttagok létszámának bővítését. Ennek keretében egy regionális értekezlet már 2005. évben megvalósult. A kibővült létszámmal klasszikus esetmegbeszélő csoportfoglalkozásokat tarthatunk 2006-ban háromhavonta, minden alkalommal más helyszínen. CSVSZ tevékenység során szerzett tapasztalatok. Megállapítható, hogy a terhességük megszakítását kérelmező nők leggyakoribb indoka anyagi okokra vezethető vissza. A munkanélküliség, a kedvezőtlen életkörülmények hatására már a második terhességet sem merik vállalni, ennek ellenére a védekezésre sem fordítanak gondot.

77


A t e r h e s s é g m e g s z a k ít á s k é r e lm e k e ls ő ö t le g g y a k r a b b a n m e g n e v e z e tt v á ls á g in d o k a i

50 4 7 ,1 45

40

35

%

30

25

20 14

15

1 3 ,4

1 2 ,1

1 1 ,5

e g é s z s é g i in d o k

é le tk o r i p ro b lé m á k

10

5

0

anyagi okok

p á rk a p c s o la ti p ro b lé m a

n e m a k a r tö b b g y e rm e k e t

Terhességük megszakitását kérelmező 19 év alattiak területi megoszlása 16

14,5 14

13,1 12,5

12 12

10

9,1 8,5

8

6

4

2

0

Esztergom

Kisbér

Komárom

Tata

Oroszlány

Tatabánya

Elégedettségi kérdőívek összegzése Az elégedettségi kérdőíveket az összes megjelenés viszonylatában a megjelentek 51 %-a töltötte ki. A beérkezett 1687 kérdőívet értékelve, 65,8 % nagyon elégedett volt a tanácsadás tartalmával, 64,4 % pedig nagyon elégedett volt a tanácsadás módjával. A kérdőívek áttekintése során a leginkább pozitívumnak találták a megjelentek, az együtt érző, emberséges, segítőkész együttműködést a probléma megoldásában. Több esetben említést tettek arról, hogy a tanácsadás során nyugodt környezetben, szívélyes fogadtatásban volt részük, ahol az oldott légkörben meggyőzően találtak megoldást, valamint kaptak teljes körű tájékoztatást a fogamzásgátlással és a műtéti eljárással kapcsolatban.

78


Megyei tisztifőgyógyszerész (Tisztifőgyógyszerész: Dr. Csőkör Györgyné) Gyógyszerellátás Komárom-Esztergom megye gyógyszerellátásában 62 közforgalmú-, 16 fiók-, 5 intézeti-, és 7 orvosi kézigyógyszertár vett részt 2005. évben. Tatabányán egy közforgalmú gyógyszertár, a személyi jog átadás következtében kialakult jogi viták miatt, az év elején közel két hónapig zárva tartott. A gyógyszertár jelenleg hatósági vezetővel működik. A megye öt kórházában működik intézeti gyógyszertár. Tatabányán a Szent Borbála Kórház intézeti gyógyszertára gyógyszerkészítő laboratóriummal és infúziós laboratóriummal rendelkezik. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház közreműködő igénybevételével gondoskodik gyógyszerellátási kötelezettségéről. Az intézeti gyógyszertárban citosztatikus keverék infúziók készítése folyik, valamint vényforgalmat bonyolító speciális szaktevékenységet végeznek. Az esztergomi kórházban fokozatosan kerül bevezetésre az egyéni gyógyszerellátó rendszer. Három intézeti gyógyszertár nem teljes körű, a gyógyszerek raktározására, eltartására alkalmas, a magisztrális gyógyszereket a közeli közforgalmú gyógyszertárból szerzik be. Két intézeti gyógyszertár rendelkezik végleges működési engedéllyel. Egy intézeti gyógyszertár a személyi feltételek hiánya miatt, két gyógyszertár a tárgyi minimumfeltételek hiánya miatt kapott határozott idejű működési engedélyt. Az öt intézeti gyógyszertárban összesen 14 gyógyszerész dolgozik, 9 főállású és 5 részmunkaidős. A közforgalmú és fiókgyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek száma: 131 fő. A 2004. évi Statisztikai Évkönyv adatai alapján, Komárom-Esztergom megye lakónépessége 315 544 fő. A fenti adatokkal számolva, a megyében egy közforgalmú gyógyszertár átlagosan 5 089 lakost lát el. A gyógyszerészek száma gyógyszertáranként átlagosan: 2,1 fő. A közforgalmú és fiókgyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek számát (131 fő) összevetve a megye lakóinak számával, egy gyógyszerészre 2408 lakos jut. Megállapítható, hogy a megye területén a gyógyszertár hálózat megfelelő, ellátatlan fehér folt nincs. Hatósági tevékenység Az elmúlt évben a megyei tiszti főgyógyszerész 21 államigazgatási határozatot hozott, tárgyuk szerint a következőket: 7 gyógyszertár működésének engedélyezése, 1 közforgalmú gyógyszertár áthelyezése, 6 szolgálati rend módosítás, 1 eljárás felfüggesztése, 2 intézkedés elrendelése, 4 figyelmeztetés, illetve bírság kiszabása a gyógyszertár működésével kapcsolatos szabálysértés miatt. A fentieken túl az ötéves továbbképzési időszak elteltével, jogszabályi felhatalmazás alapján, 30 gyakorlati-idő igazolást adott ki, a személyi jogos gyógyszerészek kérelmére. Területi ellenőrzések Éves munkaterv alapján folynak a szakmai ellenőrzések a megye gyógyszertáraiban. 2005. évben 83 alkalommal történt terv szerinti ellenőrzés, azon területeken, ahol jogszabály a tisztifőgyógyszerész számára szakmai felügyeletet ír elő, 8 alkalommal rendkívüli célellenőrzésre került sor. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gyógyszertárak többsége a jogszabályokat és a szakmai előírásokat betartja, de az előző évekhez képest növekedett a gyógyszertárak működésével összefüggő szabálytalanságok száma. Hat esetben intézkedett a hatóság a gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészeivel szemben. Egy esetben bírság kiszabására is sor került. A gyógyszertárak rendszeres 79


ellenőrzésétől, a gyógyszerészek folyamatos tájékoztatásától és a szankciók következetes alkalmazásától, a hiányosságok számának csökkenését várjuk. További elérendő cél, hogy az onkológiai tevékenységet végző kórházak intézeti gyógyszertáraiban történjen a citosztatikus keverék gyógyszerek készítése, valamint az előírt minimumfeltételek megteremtését követően, kiadhatóak legyenek a végleges működési engedélyek. A gyógyszertárak megfelelnek a kémiai biztonsági előírásoknak, a munkahelyi kockázatbecslések elkészültek, a működtetők a foglalkozás-egészségügyi orvossal szerződést kötöttek. Gyógyszer-nagykereskedelem A megye területén egy gyógyszer-nagykereskedelmi cég, a BUS-OXY kisbéri telephelye működik. 2005. évben nem volt tisztifőgyógyszerészi ellenőrzés a telephelyen. Ügyeleti és készenléti szolgálat A 38 ügyeletes gyógyszertár a megye hét területén, váltott ügyeletben vesz részt, 12 a készenlétet tartó gyógyszertárak száma. A városokon belül, hetenként vagy naponként váltják egymást az ügyeletet tartó gyógyszertárak. A váltott ügyeletek rendje sokszor bonyolult, de a lakosság tájékoztatása megfelelő. A gyógyszertárak a nyitva tartást jelző táblán, a helyi újság, televízió, rádió útján adnak tájékoztatást a mindenkori ügyelet helyéről, valamint Interneten is hozzáférhető a megyében ügyelő gyógyszertárak napra kész listája. Gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos feladatok A gyógyszer felhasználással kapcsolatos szakfelügyelet keretében biztosítjuk, hogy a forgalomból kivont készítmények ne kerüljenek további felhasználásra. 2005. évben 26 esetben továbbítottuk a gyógyszert forgalmazó- és felhasználó helyekre az OGYI és az OTH által küldött forgalomból kivonást, gyógyszer lefoglalást, illetve annak feloldását elrendelő határozatot. Ellenőrzött szerek A megye gyógyszertáraiban a szakmai ellenőrzések alkalmával történik az ellenőrzött szerek (kábítószerek, pszichotróp- és a prekurzor anyagok) készletének, nyilvántartásának, tárolásának vizsgálata. A prekurzorok forgalmi adatait a gyógyszertárak megküldték az ÁNTSZ Megyei Intézetének, a hatályos Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az összesített adatokat továbbítottuk az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felé. A KomáromEsztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya az ellenőrzései során felvett jegyzőkönyvek másolatát megküldi az ÁNTSZ-nek. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy a gyógyszertárak kábítószer készlete minden esetben egyezett a nyilvántartott mennyiséggel, csak néhány adminisztrációs hiba fordult elő, amit az ellenőrzés ideje alatt korrigált a gyógyszertár vezetője. Nagyobb mennyiségű selejt kábítószer ártalmatlanítása az OGYI 1 hozzájárulásával a megyei tisztifőgyógyszerész jelenlétében, a dorogi Hulladékégetőben történik. 2005. évben hét alkalommal került sor a megyei tisztifőgyógyszerész fenti kötelezettségének ellátására. A gyógyszertárakban évek óta felhalmozódott selejt kábítószerek begyűjtésére és ártalmatlanítására a múlt évben került sor. A megyében a MEDIMPEX Rt. közreműködésével, 67 helyről két nap alatt gyűjtöttük össze, majd szállítottuk a dorogi Hulladékégetőbe a leselejtezett kábítószereket.

1

OGYI = Országos Gyógyszerészeti Intézet

80


Helyszíni mintavételezés Megállapítható, hogy egyre csökken a magisztrális gyógyszerek forgalma. A gyógyszertárak a magisztrális készítmények többségét, előre kiszerelve vásárolják a nagykereskedőktől. A fentiekből következően, évről évre kevesebb a vizsgálandó minták száma. Az elmúlt évben anyagi okok miatt szünetelt a gyógyszerek mintavétele. Panasz bejelentések kivizsgálása 13 gyógyszerészetet érintő panasz érkezett intézetünkhöz 2005. évben. A panaszok tárgyuk szerint igen változatosak voltak: felhasználhatósági időn túl expediált gyógyszer, az előírtnál kisebb mértékű TB támogatás alkalmazása, lejárt gyógyszer visszavételének elutasítása. Panasz bejelentés kapcsán egy gyógyszercserére is fény derült, de szerencsére a gyógyszer alkalmazása előtt kiderült a tévedés. A panasz bejelentéseket a megyei tiszti főgyógyszerész kivizsgálta és megtette a szükséges intézkedéseket, a vizsgálat eredményéről tájékoztatta a panaszost. Célellenőrzés Az Országos Tisztifőgyógyszerész által elrendelteknek megfelelően, a megyeszékhelyen lévő nyolc gyógyszertárban ellenőrzésre került, hogy a lejárt gyógyszerek gyűjtésére kötelezettek eleget tettek-e jogszabályban foglaltaknak.

81

2005. évi tájékoztatója

Recommend Documents