2005. évi szakmai pályázatának záródokumentuma

Javaslatok a családi napközi ellátás fejlesztésére

„Civilek a Családi Napközikért” Nemzeti Civil Alapprogram 2004/2005. évi szakmai pályázatának záródokumentuma

I. rész

A családi napközik helyzete Magyarországon A családi napközi 20 hetestől 14 éves korig biztosít gyermekfelügyeletet, a szülők munkabeosztásához rugalmasan igazodva. Egy családi napköziben fogadhatók tehát a gyes mellett dolgozó szülők kisgyermekei, az iskola-előkészítés előtti korban lévő idősebb gyermekek és a dolgozó szülők napközbeni felügyeletet igénylő kisiskolás gyermekei az iskola utáni időszakban. I.1. A családi napköziket működtető fenntartók típusai: I.1.1. Nem állami fenntartású családi napközik: • egyéni vagy társas vállalkozás, az önkormányzattal megkötött ellátási szerződés keretében, a támogatás módja legtöbbször csak az, hogy a normatívát (100%) az önkormányzatok megigénylik és átadják a családi napközinek • egyéni vagy társas vállalkozás, a normatív állami támogatást (a normatíva 30 %-át) közvetlenül igénybe véve, önkormányzati háttér nélkül • egyéni vagy társas vállalkozás - a feladat ellátásához a forrásokat a szülői befizetések biztosítják (normatívát nem igénylik meg) • alapítvány, egyesület és közhasznú társaság formájában, a normatíva igénybevétele mellett és az önkormányzattal ellátási szerződéses jogviszony keretében részt vállalva a gyermekvédelmi törvényben az önkormányzatok számára meghatározott gyermekek napközbeni ellátása alapfeladatok teljesítésében • alapítvány, egyesület és közhasznú társaság keretei között, a normatív állami támogatást (100%) közvetlenül igénybe véve, önkormányzati szerződés nélkül I.1.2. Állami fenntartású családi napközik: • a helyi vagy kistérségi önkormányzatok közvetlenül működtetnek családi napköziket, vagy közalapítványt bíznak meg ezzel a feladattal I.2. A családi napközik működési kiadásai: I.2.1. személyi kiadások: – családi napközi gondozók munkabére, – vállalkozóknál az önfoglalkoztatás költségei, – nagyobb gyermeklétszám esetén a kisegítő alkalmazott bére – a bérekhez kapcsolódó közterhek (32% járulék és az egészségügyi hozzájárulás) – a normatív támogatás igénybevételével járó kötelezettségek teljesítése: munkabér és egyéb juttatások a közalkalmazotti törvény szerint, 13. havi munkabér fizetése

2

I.2.2. A gondozás helyéhez kötődő kiadások: – Közvetett költségek I.: Bankköltség, adminisztratív költségek (könyvelés, bérszámfejtés, stb.), vállalkozással kapcsolatos adók – Közvetett költségek II.: közüzemi kiadások (fűtés, víz, villany,) takarítószerek, kommunikációs és útiköltségek, karbantartás, stb., – Beruházási költségek: - A tárgyi feltételek folyamatos biztosítása: az amortizáció miatt szükséges felújítás, az elhasználódott berendezések cseréje (hűtőszekrény, bútorok, nagy értékű játékok, stb.) új eszközök beszerzése I.2.3. A gondozási tevékenységhez kötődő kiadások: – A játékhoz és gondozási tevékenységben általában egy évnél hosszabb ideig használatos eszközök költségei – A játékhoz és gondozási tevékenységben egy évnél rövidebb ideig használatos eszközök költségei I.3. A családi napközi intézményi térítési díját alkotó költségek: A dologi, a fenntartási és a foglalkoztatási kiadások együttesen alkotják a szolgáltató tevékenység intézményi térítési díját, mely családi napközinként különbözik. A családi napközi működtethető a gondozó saját háztartásában, vagy más erre a célra engedélyezett helyen. Az alábbi táblázat bemutatja egy általánosnak tekinthető családi napközi modell költségelemzését, ahol a gondozó havi munkabére 80 ezer Ft, az ellátott gyermekek száma 3 fő, a családi napköziben töltött gondozási napok száma 222 nap/év/gyermek az éves szabadság miatt. 1. sz. diagram: A családi napközi átlagos költségei (forrás: Csákvári Tamás közgazdász: „A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE” című tanulmány, mely a Civilek a családi napközikért NCA program keretében készült) Ssz Költségtételek Egység Egységek száma Egységköltség Összesen 1. Személyi jellegű kifizetések 1 308 600 1.1 Nevelő bruttó bére hó 12 80 000 960 000 1.2 Járulékok hó 12 29 050 348 600 2. Dologi kiadások 748 057 2.1 Több évet érintő (am.) kiadások 195 357 2.1.1 Nagy értékű eszköz beszerzése (pl.: bútor) év 1 43 750 43 750 2.1.2 Játszótér kialakítása év 1 37 500 37 500 Háztartási gépek (hűtőszekrény, mosógép, 2.1.3 mosogatógép, pórszívó) év 1 31 250 31 250 Építési költség (lakásfelújítás: vizesblokkcsere, 2.1.4 fűtésrendszer felújítás) év 1 40 000 40 000 2.1.5 Állagmegóvás: Tapétázás, parkettázás, festés év 1 42 857 42 857 2.2 Évente egyszeri kiadások 190 000 2.2.1 Játékok beszerzése év 1 100 000 100 000 2.2.2 Fenntartási, javítási költség év 1 50 000 50 000 2.2.3 Játszótér karbantartása év 1 40 000 40 000 2.3 Rendszeres havi kiadások 362 700 2.3.1 Étkezés nap 666 450 299 700 2.3.2 Játékok (kis értékű, fogyóeszköz) hó 12 4 000 48 000 2.3.3 Biztosítás (felelősség, eü. stb.) hó 12 1 250 15 000 3. Közvetett költségek 249 000 3.1 Rezsi hó 12 15 000 180 000 3.2 Tisztító-, takarítószerek hó 12 3 000 36 000 3.3 Távközlési költségek hó 12 2 500 30 000 3.4 Bank költség év 1 3 000 3 000 Összesen 2 305 657 Összesen Beruházási kiadások nélkül 1 920 300 Összesen Beruházási és étkezési kiadások nélkül 1 620 600

3

Az általános modell alapján számított intézményi térítési díj valamivel kevesebb, ha a családi napközi a saját háztartásban működik. Lényegesen magasabb az intézményi térítési díj, ha a családi napközi külön erre a célra kialakított épületben nyújt szolgáltatást, mert ilyenkor a közvetett költségek nagymértékű emelkedésével kell számolni. Ekkor, hogy a működési forráshiány további növekedését elkerüljék, a családi napközi fenntartók kihasználják az önálló épület előnyeit és a családi napközi tevékenység mellett kiegészítő tevékenységeket is folytatnak. Ilyenek a játszóház, a baba-mama klub, születésnapok, kapcsolatügyelet, délutáni foglalkozások, hétvégi gyermekfelügyelet, bébi-hotel, stb. Ezek a tevékenységek nem tartoznak a gyermekvédelmi törvény támogatott ellátásai közé, normatívában nem részesülnek. Amennyiben (és csak akkor) a településen van igény és fizetőképes kereslet a gyermekes szülők részéről, akkor ez a stratégia biztosítja a családi napközi működését. Ilyen módon sok családi napközi működik a gazdaságilag fejlettebb településeken, a nagyobb városok biztosította munkahelyek vonzáskörzeteiben. Természetesen a kiegészítő tevékenységek végzése nem zavarhatja az alapfeladat ellátását, a kiegészítő tevékenységek csak külön hely és személyzet rendelkezésre állása mellett lehetnének engedélyezhetők, de a valóságban erre a helyzetre jellemző az általános bizonytalanság a szabályozást illetően. Az 1.sz.diamram alapján a teljes intézményi térítési díj összege egy hónapra és egy gyermekre számítva 64 ezer Ft. Az állami normatív támogatás évi 156.200.- Ft. 100 %-os igénybevétele esetén az összeg gyermekenként havi 13 ezer Ft, ha a gyermek mind a 252 nyitvatartási napon jelen van a családi napköziben, de a hiányzások csökkentik a támogatás összegét. Az állami normatíva összege 100 %-ban történő jogosultság esetén a hiányzások miatt átlagosan havi 12 ezer Ft. A táblázatból kiszámítható, hogy a szülő és az önkormányzat részéről a feladat ellátásáért a teljes költséget figyelembe véve együttesen havi 52 ezer forint fizetendő, ha 100%-os állami támogatással működik a családi napközi. A vállalkozásban működő családi napközik közvetlenül csak a normatíva 30 %-át igényelhetik, ez hiányzások nélkül számítva havi 3900 forint. Mind a vállalkozásban, mind a társadalmi szervezetek esetében a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek, a bér és járulékterhek jelentik a fenntarthatóság problémáját, mert a családi napköziben a kis gyermeklétszám miatt a gondozó/gyermek arányszám alacsony. A családi napköziben, ahol többnyire óvodáskor alatti gyermekek ellátása folyik, ez kívánatos is a gondozási tevékenység tartalma miatt. Hasonló ez az arány, mint a bölcsődében gondozott gyermekek esetében (vezetőket, gondozónőket, kisegítő személyzetet is egybeszámítva), ahol ezt az állami támogatás mértékének megállapításakor, a bekerülés költségeit jelentősen megemelő tényezőként figyelembe veszik. Részben emiatt lényegesen magasabb a bölcsődei normatíva, mint a nagyobb gyermeklétszámmal működő óvodai támogatás. A személyi kiadások munkabérként történő fizetése akadályozza a kisebb kapacitású gondozási helyek kialakítását. Az a gyesen lévő anyuka, vagy főállású anya, aki saját gyermeke(i) mellé egy vagy két gyermek gondozását vállalná, a feladatot csak akkor kezdheti el, ha kiváltja a vállalkozói igazolványt, vagy telephelyet létesít az otthonában valamely családi napközi fenntartó, és őt alkalmazza.

4

I. 4. Működési források: I.4.1. A költségvetési törvény 3. számú melléklete szerint1 biztosított normatív állami támogatás mindössze a költségek 20 %-át fedezi, míg a szociális és gyermekjóléti ellátásoknál ez az arány átlagosan 60%-os.

A normatíva megigénylésére kezdetben csak a családi napközit fenntartó, illetve a feladatellátásra ellátási szerződést megkötő önkormányzatok voltak jogosultak. Információink szerint még a jogosult önkormányzatok közül is sokan nem hívták le a normatívát, így a rendelkezésre álló központi forrás más szociális és gyermekjóléti szolgáltatás működési költéseire fordítódott. 2005. évben annyi előrelépés történt, hogy lehetővé vált a normatíva közvetlen igénylése a nem állami fenntartók számára, melyek közül a társadalmi szervezetek által működtetett családi napközik az önkormányzati fenntartókkal megegyező mértékű normatív támogatásra, a szolgáltatást egyéni vagy társas vállalkozásban végzők a normatíva összegének 30%-ára jogosultak. Kimutatható, hogy a normatíva összegének 100%-a is csak szolgáltatás költségeinek ötödrészét fedezi, ugyanakkor a közpénz felhasználásával együtt járó kötelezettségek teljesítése (közalkalmazotti bér és juttatások, 13.havi bér, stb.) önmagukban meghaladják a normatív támogatás összegét. Emiatt azok a vállalkozók, akiknek működési költségeiben a normatív támogatás 30 %-os igénybevétele következtében olyan mértékben növekedtek volna a foglalkoztatási költségek, hogy bevétel helyett ténylegesen teljesítendő plusz kiadás keletkezett volna, 2005. évben sem igényelték meg a normatív támogatást. Így a családi napközi működését szolgáló állami forrás jelentős százaléka ebben az évben is más szociális és gyermekjóléti feladatok ellátását támogatta. A 20 hetestől öt éves (az óvoda utolsó évében folyó iskola-előkészítés már nem napközbeni kisgyermekellátás, hanem közoktatási feladat) korú gyermekek gondozását végző gyermekintézmények normatív támogatásait összehasonlítva: az óvodába járó 3–tól 5 éves korú gyermekek után járó normatív támogatás 2005. évben 199.000.- ezer Ft, ez a családi napközi normatíva 127 %-a. A két szakember vezette óvodai csoport létszáma 25 fő lehet, míg a családi napköziben egy gondozó legfeljebb 5 gyermeket láthat el. Emiatt a munkabérre még akkor is sokkal többet kell költeni, ha figyelembe vesszük, hogy a családi napközi gondozói munkakör betöltéséhez nem kell diploma. A bölcsődei normatíva 462.900.- Ft. Ez 246%-a az óvodai normatívának, ami többek között azzal indokolható, hogy a bölcsődében nevelt gyermekeket kiscsoportban kell gondozni és különleges bánásmódot igényelnek, emiatt a költségek jóval magasabbak.

1

2004. évi CXXXV. Törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről - 1. számú melléklet: IX. fejezet: Helyi önkormányzatok támogatásai: 1. cím: Normatív támogatások 17. alcím: gyermekek napközbeni ellátása: 3332,9 millió Ft; - 3. számú melléklet: A helyi önkormányzatok támogatásai: 17/b pont: családi napközi ellátás: 156200 Ft/fő/252 nap

5

I.4.2. A többcélú kistérségi önkormányzati társulások megalakulásának ösztönzésével egyidőben új támogatási lehetőség2. nyílt a családi napközik számára. A kistérségek 2005ben a gyermekek napközbeni ellátásának feladatáért lakosságszám alapján meghatározott normatív támogatást igényelhettek működési támogatásra, amennyiben biztosították a kistérség településeinek a jogszabályok által meghatározott mértékű ellátását Rendkívül sajnálatos, hogy ennek a forrásnak a családi napközi működését szolgáló felhasználása ez idáig csak egy-két kistérségben történt meg. I.4.3. Önkormányzati hozzájárulás és a kiegészítő szolgáltatások árbevétele: Tapasztalható, hogy a gyermekek napközbeni ellátásának a 10000 lakos alatti települési önkormányzatokra is vonatkozó kötelező feladatához való viszonyulást károsan befolyásolja, hogy a az állam által biztosított normatív támogatás sokszorosával kellene kiegészíteni a családi napközi működési költségeit. A kötelező feladat ellátását nem vállaló önkormányzatok esetében a képviselőtestületek döntése, „feladatvállalási kedvetlensége” a családi napközi létesítésének, illetve a működő családi napközik önkormányzati „támogatásával” kapcsolatban, főként anyagi okokra vezethető vissza. A hátrányos helyzetű önkormányzatok képtelenek, a jobb helyzetű önkormányzatok, pedig nem motiváltak egy olyan közfeladat közvetlen, vagy kiszerződéssel történő ellátására, melyben a költségeknek csak 30%-át fedezik a szülői térítési díjak és az állami normatíva összesen. Egyetlen más normatívával rendelkező szociális és gyermekjóléti alapfeladatra sem jellemző, hogy a feladat ellátására a költségek 70%-át önkormányzati saját forrásból kellene fedezni. Azokban az elvétve előforduló esetekben, amikor az önkormányzat támogatja a családi napközit, a szerződésben szereplő összeg meghatározása nem az intézményi térítési díj figyelembe vétele alapján történik. Nem egyszer előfordul, hogy a szolgáltatásért fizetett díjként az államtól megigényelt és átadott normatíva összegének átvételével kénytelen beérni a kiszolgáltatott helyzetben lévő családi napközi vezető, aki szerződésben vállalja az önkormányzati feladat ellátását. Annak következményeként, hogy az önkormányzat lényegesen alacsonyabb összeget térít, mint amennyibe az ellátás kerül, csak azok a családi napközik tudnak működni, ahol az állami forrás és a szülői térítési díj (étkezési költség nyersanyagárának ÁFÁ-val növelt összege) mellett a költségeket egyéb források biztosítják, amelyek esetlegesek (pl. munkáltatói, egyéni támogatások, pályázati források, önkéntes munka, kiegészítő szolgáltatások díjai, stb.). A kiegészítő tevékenység árbevétele csökkentheti a családik napközi forráshiányát, de erre csak akkor van mód, ha rendelkezésre állnak az alaptevékenységen kívüli kapacitás biztosításának tárgyi, személyi és financiális feltételei (meg tudnak szervezni néhányat az úszás, torna, nyelvoktatás, a speciális fejlesztő szolgáltatások, a hétvégi és nyitva tartáson kívüli ügyelet, játszócsoport, stb. lehetőségek közül) és a kiegészítő szolgáltatásokra van fizetőképes kereslet.

2

2004. évi CXXXV. Törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről - 1. számú melléklet: IX. fejezet: Helyi önkormányzatok támogatásai: 2. cím: Központosított támogatások 20. alcím: többcélú kistérségi társulások normatív működési támogatása: 9000 millió Ft

6

I.4.4. A szülőre háruló költségek: A szülő által fizetett szolgáltatási díj az intézményi térítési díj fedezésére rendelkezésre álló forrásoktól függ. Kevesebbet fizet a szülő, ha a családi napközi intézményi térítési díja alacsonyabb, ha a normatíva összegét 100 %-ban megkapja, ha az ellátási szerződésben az önkormányzat pénzzel is ellentételezi, hogy a családi napközi kötelező alapellátási feladatát valósítja meg, ha a nonprofit családi napközi pályázati vagy egyéb támogatási forrásokat is be tud vonni. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy nagyon kevés családi napközi tudja elérni a szülőn kívüli forrásokat, de még az állami és önkormányzati támogatás mellett is magasabb a szülőkre háruló költség, mint az önkormányzati fenntartású bölcsődei, az óvodai és az iskolai napközi esetében.3 Ennek oka, hogy a fenntartó önkormányzat és a feladatra nem állami szervvel szerződő önkormányzat más-más arányban járul hozzá a költségekhez. Míg saját intézményei esetében a működési költségek 100 %-át fedezi az önkormányzat, a kiszerződés útján ellátott kötelező feladatok működési költségeihez a hozzájárulás mértékében a felek közösen megállapodnak. Ebben a szerződéskötési folyamatban azonban, mint azt már az önkormányzati forrásokkal foglalkozó részben említettük, a családi napközik pozíciói gyengék, már az is sikerként könyvelhető el számukra, ha az önkormányzat megigényli és átadja az állami normatívát. Ebben a helyzetben a működéshez szükséges bevételeket a többi napközbeni ellátáshoz viszonyítva sokkal magasabb szülői bevételekkel kénytelenek biztosítani. Az alacsony egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családokban nevelkedő gyermekeket nem, vagy csak akkor tudja ellátni a családi napközi, ha a férőhely igénybe vételéért a szülő által fizetett szolgáltatási díjat és az állami normatívát – a férőhelyhez kapcsolódó működési költségek fedezésének mértékéig – további önkormányzati támogatás egészíti ki. Támogatás híján, a családi napközik csak egy-egy esetben - saját veszteségüket növelve - vállalják fel az alacsony jövedelemmel rendelkező családok gyermekeinek gondozását, különböző kedvezményekben részesítve azokat a szülőket, akikről tudják, hogy a jövedelmükből alig telik másra, ha a családi napközi gondozásért ki kell fizetni az ellátás költségeit. Bár a hátrányos helyzetű gyermekek számára biztosított gyermekfelügyelet segít megelőzni az iskolai beilleszkedési problémákat, ezt a lehetőséget a jelenleg működő családi napközikben nagyon kevés önkormányzat használja ki. Általában jellemző a gyermeküket családi napközibe beírató szülőkre, hogy nagyon elégedettek az ellátás színvonalával, de nagyon sok helye lenne annak az összegnek, amit ha támogatásban részesülnének, nem kellene a családi napközi ellátásért kifizetniük. Így is az tapasztalható, hogy a családi napközivel rendelkező településeken a családok a szolgáltatás igénybevételét nagy segítségnek élik meg. Az a szülő, akinek gyermekét más gyermekintézmény is fogadhatja, a gyermekellátó szolgáltatások egyik alternatív lehetőségeként mérlegelheti a családi napközi igénybevételét. Azokon a településeken viszont, ahol nincs a gyermek korosztályának megfelelő gyermekintézmény, vagy az intézményi kapacitás elégtelen, az önkormányzati feladat ellátása egyáltalán nincs megoldva. Majdnem 3000 településen nincs bölcsőde és csak összesen 70 családi napközi áll rendelkezésre az egész országban. Ez a helyzet megérett a változásra, annál is inkább, mert a 10 ezer lakos alatti településeken ez a

A családi napköziben, a bölcsődében és az óvodában hasonló okok miatt veszik igénybe az ellátást ( a szülők jogos okból – főleg munkavégzés miatt - kérik a napközbeni felügyelet biztosítását), de az önkormányzati fenntartású bölcsődékben és óvodákban elhelyezett gyermekek után fizetendő térítési díj egységesen alacsony, mértéke nem igazodik a bekerülés költségeihez és a családok anyagi helyzetéhez., illetve a hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes ellátást kapnak.

3

7

szolgáltatás biztosítani tudja a költséghatékony és garantált minőségű kisgyermekgondozást. A gyermekintézmények kiépítetlensége, elégtelen kapacitása, az ellátáshoz való hozzáférés területi egyenlőtlensége, a támogatások elosztásának egyenlőtlenségét eredményezi. I.5. A családi napközi engedélyezésének és működésének szabályozottsága: A gyermekvédelmi törvényben és a végrehajtással kapcsolatos jogszabályokban rögzített a családi napközi működése, azonban ezek a jogszabályok nem minden területen biztosítják a zavartalan működést. Nem történt meg a szakhatóságok – közegészségügyi, közétkeztetési szempontok miatt az ÁNTSZ, a tűzvédelem biztosítása szempontja miatt a tűzoltóság, az épület megfelelőségének biztosítása szempontja miatt az építéshatóság - engedélyezési tevékenységére vonatkozó jogszabályok megalkotása annak ellenére, hogy erre kormányhatározat 4 kötelezi a döntéshozó szerveket. A családi napköziben folyó tevékenységgel kapcsolatos szabályozás nem veszi figyelembe, hogy az a családi működést modellezi. Meggyőződésünk, hogy az előírásokat egy gyermekközpontú és jól felszerelt családi otthonhoz, a jól vezetett háztartás jellemzőihez és nem a gyermekintézményekkel szemben támasztott követelményekhez kellene igazítani. Szabályozatlanok a komplex gyermekjóléti ellátási feladat vállalásának lehetőségei, ezért megvalósításuk akadályokba ütközik. A gyermekvédelmi törvény 66/P § (4.) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy helyettes szülő napközbeni ellátási feladatot lásson el. Ugyanakkor nem tartalmazza a gyvt a 43§-ban azt, hogy a családi napközi gondozó is elláthat helyettes szülői feladatokat, ha a helyettes szülői tevékenység folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. Ennek hiányában a gyermekvédelmi engedélyezéssel foglalkozó szervek elutasíthatják a helyettes szülői működési engedély megadását. Hiányzik a több település ellátásra kiterjesztett, hálózatszerűen működő családi napközik szabályozása, mely nélkül ezek kialakítása nehezen megvalósítható.

I. 6. A szolgáltatás ismertségének szintje: Az önkormányzatok még mindig tájékozatlanok a családi napközik működésével kapcsolatban (a feladat mibenléte, a szolgáltatás megszervezése, engedélyezés, ellenőrzés, szakmai támogatás, finanszírozás, stb.) A gyermekes családok körében is jellemző, hogy nem ismerik ennek a szolgáltatásnak az igénybevételéhez kapcsoló lehetőségeket, az önkormányzat szerepét. I. 7. A családi napközik szakmai támogatása: A családi napközi gondozók felkészítése jelenleg az országban öt helyen történik. A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet engedélyével rendelkező képző intézmények tanfolyamai magas színvonalúak, a tanfolyamokon résztvevők költségeiket maguk fizetik. Kedvező hatással lenne a családi napközik számának növekedésére, ha a családi napközi

4

376 /2004 (XII.28.) számú kormányrendelet

8

felkészítő tanfolyamot elvégzők költségeikhez támogatást kapnának, ha a tanfolyamot követő egy éven belül működési engedélyt szereznek. A családi napközi gondozók továbbképzésének támogatására nincs állami forrás, évek óta nincsenek már pályázatok a szakmai munka fejlesztése érdekében. A képző helyek saját forrásból nem tudnak kellő mértékű segítséget nyújtani a gondozók szakmai tanácsadásához, továbbképzéséhez, nem biztosított a kifáradást megelőző szupervízió sem. A szakmai támogatás hiánya összefüggésben hozható a családi napközi működtetését megszüntetők magas számával is. Hiányoznak a több település ellátásra kiterjesztett, hálózatszerűen működő családi napközik kialakulását, fejlődését ösztönző szakmai programok, támogatások.

I. 8. Az önkormányzati háttér nélkül, vállalkozásban működő családi napközik helyzete: Az önkormányzati szerződéssel nem rendelkező vállalkozások részére nagy terhet jelent, hogy a normatívának közvetlenül csak a 30%-át igényelhetik. Nincs egy olyan pályázati lehetőség sem, amelynek keretében a gyermekek napközbeni ellátása kötelező feladat megvalósításában résztvevő családi napközik fenntartási, felújítási kiadásokhoz nyerhetnének támogatást. Azok a vállalkozók, akik számára a normatíva felhasználásával együtt járó kötelezettségek a normatíva összegénél nagyobb terhet jelentenek, a normatívát meg sem igényelik. Elégtelen állami és önkormányzati támogatás nélkül a működési költségeket legalább minimálisan fedező összeg legnagyobb része a szülőktől kért szolgáltatási díj által biztosítható. Ez a többi gyermekjóléti alapellátás térítési díjához mérten lényegesen magasabb költséget jelent a szülők számára, emiatt a tevékenység társadalom oldaláról történő megítélésében sokszor megjelenik az üzletszerűség, nyereségérdekeltség és vagyonszerzési elem feltételezése. Ezt erősíti, hogy bár a szociális szolgáltató (gyermekjóléti vállalkozási) tevékenységet külön jogszabály tartalmazza, de a működés során az 1990. évi V. törvény az irányadó, amely gazdasági, és nem szociális tevékenységet szabályoz. A családi napközi működtethetőségében és támogatásában mutatkozó problémák megoldási kényszere károsan befolyásolhatja a családi napközikben dolgozók szemléletét, háttérbe szorulhat a gyermekellátás szabályainak betartása.

9

II. rész A családi napközik fejlődését akadályozó legfontosabb problémák II. 1. A családi napközi alulfinanszírozottsága miatt a szolgáltatásban meglévő lehetőségek ellenére nem tudja fogadni az alacsony jövedelmű családok gyermekeit. A normatív támogatás jelenlegi rendszere nem segíti megfelelő mértékben, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya alább felsorolt rendelkezései a családi napközik működésén keresztül megvalósulhassanak: - 17. §.. ”A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik” - 67. § (1) bekezdése..” a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. „ - 70/A § (3) bekezdése ..„(a) Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti” - 70/B § (1) bekezdése ..„A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához,…” II.2. A működő családi napközik szinte mindegyike kisebb nagyobb szabálytalanságok elkövetésére kényszerül a fennmaradás érdekében. A gondozást végző személyek túlterheltsége - önmagukat kizsákmányolva napi 12-14 órát dolgoznak, hogy a működéshez szükséges forrást előteremtsék - és a gazdaságossági okokból be nem tartott előírások (ilyen például a működési engedélyben engedélyezett férőhelyszám túllépése), veszélyeztethetik a gondozási tevékenység minőségét. II.3. A családi napközik különböző konstrukcióban működnek, de ezek egyike sem alkalmas arra, hogy fenntartható módon biztosítani lehessen a szolgáltatást akkor is, amikor csak egy vagy két gyermek fogadására van szükség.

II.4. Az önkormányzatok, kistérségi önkormányzatok információi hiányosak a családi napközivel kapcsolatban. Nincsenek felkészülve, nem kapnak támogatást, ösztönzést a gyermekek napközbeni ellátása feladatának megszervezéséhez. Ennek következtében gyakran nem tekintik ezt teljesítendő kötelező feladatuknak.

II.5. A családi napközik fejlődését ösztönző állami és önkormányzati kiemelt programok hiányában az óriási igény ellenére alig néhánnyal több új családi napközi nyílik, mint amennyi a működtetés vesztesége miatt megszűnik. A 3 évnél fiatalabb gyermekek számára biztosított szolgáltatások kiépítetlensége megakadályozhatja a nők esélyegyenlőségére és a megfelelő munkaerő-kínálat megteremtésére vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseinek megvalósulását

10

III. rész

Megoldási javaslatok

Javaslataink egyfelől a központi költségvetésből való normatív alapon megállapított részesedés emelésének és a minőségi gyermekgondozási szakmai tevékenység támogatásának szükségességére, másrészt a terület szabályozásának átvizsgálására vonatkoznak. A gyermekjóléti szempontból és az esélyegyenlőséget vizsgálva, a jelenlegi hiányos ellátórendszer fejlesztésére van szükség, hogy a kistelepüléseken élő családok számára is lehetővé váljon a gyermekfelügyelet biztosítása a szülő munkába állása, vagy az elhelyezkedését segítő képzésen való részvétel esetén. Rendkívül fontos, hogy a kisgyermekkori napközbeni ellátás biztosításával jelentősen csökkenteni lehet a gyermekek szocializációs hátrányait. A gyermekbarát, biztonságos környezet, és a személyiség harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításának eredményeként a minőségi kisgyermekgondozás a hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében meghatározó jelentőséggel bír a szocializációs hátrányok leküzdésében. Foglalkoztatáspolitikai jelentősége, hogy a gondozási feladatot ellátó személyek foglalkoztatási szempontból inaktív státuszukat feladják, a családi napközi gondozó jogviszony ellátására felkészülve bekapcsolódnak a felnőttképzésbe, új szakmát tanulnak, amely későbbi életükben más személyes gondoskodást biztosító munkahely elfoglalását is lehetővé teszi. A családi napközik szolgáltatását igénybe vevő szülők számára lehetővé válik, hogy gyermekük felügyeletét megoldva munkát vállalhassanak, vagy olyan képzésen vegyenek részt, amely elősegíti elhelyezkedésüket. A területfejlesztés és a hatékonyabb szolgáltatásszervezés kialakítása a kistérségi központok bázisán, elősegíti az adott terület gazdasági fejlődését, a közfeladat-ellátásban is részt vevő szociális gazdaság kialakítását és erősödését. III.1. Javasoljuk a családi napközi központi költségvetési normatíva mértékének emelését.

A családi napközi ellátás igénybevételére jogosult gyermek után járó normatív támogatás összegét a többi szociális és gyermekjóléti normatíva átlagos szintjére javasoljuk emelni. Emellett új kiegészítő normatíva bevezetését javasoljuk az alacsony jövedelmű családok gyermekeinek fogadhatósága és a szolgáltatás hátrányos helyzetű térségekben történő kiépülése érdekében. A gyermekek esélyegyenlőségét növelő kiegészítő normatíva bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy a családi napközik fogadni tudják az alacsony jövedelemmel rendelkező családokban nevelkedő gyermekeket. A hátrányos helyzetű önkormányzatok a kiegészítő támogatásnak köszönhetően fedezni tudják a szülő által fizetendő személyi térítési díj és a családi napközi intézményi térítési díja közötti különbséget.

11

III.2. Szabályozási javaslatok: III.2.1. A családi napközi fejlődésének érdekében szükséges szakmai szabályozás újragondolása és az engedélyeztetés folyamatában érintett szakhatóságok jogszabályalkotó tevékenysége az érintettek bevonásával. Meggyőződésünk, hogy más szabályozás alkalmazandó a családi napközi működésére, mint a gyermekintézményekben. A családi napközi működésének engedélyezése és szakmai ellenőrzése során betartandó jogszabályok meghozatalára nagy szükség van. A jelenlegi szabályozásnál pontosabban kell meghatározni, hogy milyen feltételek szükségesek a családi napközi működéséhez, milyen szakmai alapelvek alapján történjen a gondozási tevékenység. Érintett jogszabályok: A gyermekvédelmi törvényben szereplő módszertani levél, az étkezésre, higiénére, biztonságra, a gyermekellátás helyével szemben támasztott követelményekre, a gondozás során használt eszközökre vonatkozó törvények, kormány-, miniszteri és helyi önkormányzati rendeletek. Meg kell változtatni azt a gyakorlatot, hogy a szakhatóságok, amelyek a működési engedélyeztetés során engedélyeket adnak ki a családi napköziknek, a nélkül végzik munkájukat, hogy a szempontok az adott területen kidolgozásra kerültek volna. Az építéshatóságok, a tűzoltóságok és az ÁNTSZ illetékes szervei részéről kiszámíthatatlan, hogy milyen feltételek meglététől teszik függővé a szakhatósági engedély kiadását, annak ellenére, hogy az erre vonatkozó szabályok megalkotását a 376/2004-es kormányrendelet elrendelte. Javasoljuk, hogy a nyitott jogalkotás elve alapján a szabályozási folyamatban az érintett családi napközi gondozók képviselői is vegyenek részt. III.2.2. Komplex gyermekjóléti szolgáltatások kialakításának támogatása. A gyermekvédelmi törvény és a kapcsolódó rendeletek kiegészítését javasoljuk egyfelől a hálózatban működtethető családi napközi telephelyekre vonatkozó szabályozással, másfelől azzal, hogy a személyi és tárgyi feltételek megléte esetén a családi napközi gondozó helyettes szülő feladatokat is vállalhasson. III.2.3. A családi napközi gondozói jogviszony kialakítása. A kisebb gyermeklétszámmal működő családi napközik és a családi napközi hálózatok fejlődése érdekében javasoljuk megvizsgálni a családi napközi gondozói jogviszony bevezetésének lehetőségét. A munkaviszonyt egy, két és három gyermek fogadása esetén helyettesítő „díjazás ellenében munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony” alkalmazásával a gondozási tevékenységbe bekapcsolódhatnak a gyesen lévő és a főállású anyák, aktív életet élő nyugdíjasok, akiknek kapacitása csak néhány gyermek fogadását teszi lehetővé. A rugalmasabb szolgáltatás kialakulása érdekében, az ellátott gyermekek száma és a teljesített gondozási napok alapján fizetett családi napközi gondozói díj bevezetésével, lehetővé válik az egy-két, esetenként három gyermeket fogadó, nem önálló családi napközi telephelyek hálózatszerű kialakítása. Négy, vagy öt gyermek ellátása esetén, illetve kisegítő alkalmazásával 7 gyermek fogadásakor a családi napközi gondozó munkabérének és juttatásainak legalacsonyabb mértékét törvényben javasoljuk meghatározni (a hivatásos nevelőszülőéhez hasonlóan). Javasoljuk, hogy kormányrendelet szabályozza a gyermekek ellátására minimálisan fizetendő gondozási díjat, az étkezési és a közvetett költségek fedezésére fordítható ellátmánynál elszámolható költségeket, egy gyermekre vonatkozóan meghatározva. 12

Javasoljuk a családi napközi gondozói díj adóterhet nem viselő járandóságként történő meghatározását. Mértéke gyermekenként kerüljön meghatározásra, egy gyermek ellátásának díja ne lehessen kevesebb a mindenkori éves átlag bruttókereset 20 %-ánál. A közvetett költségeket fedező ellátmány legyen járulék és adómentesen elszámolható, amennyiben az intézményi térítési díjat alkotó, ténylegesen felmerült és igazolható költségeken alapul.

III.3. A szakmai munka minőségének biztosítása érdekében javasoljuk a szakmai segítségnyújtás és szupervízió feltételeinek megteremtését. A minőségi gyermekgondozó tevékenység alapja, hogy minden gyermek ugyanolyan magas színvonalú gondozásban részesüljön. A felnőttképzés keretében kidolgozandó egy olyan képzési rendszer, amely családi napközi munka megkezdésére felkészítést követően, a tevékenység végzése mellett magasabb szaktudás és képzettség megszerzését is lehetővé teszi. A legmagasabb szint egy olyan főiskolai szintű végzettség elérése, mely átjárhatóságot biztosít az iskola előtti életkorban lévő kisgyermekek nevelésének szakterületén belül. Javasoljuk a kisgyermekgondozásra felkészítő felnőttképzési rendszer kialakításának, a rendszer részét képező családi napközi felkészítő tanfolyamok és továbbképzések központi költségvetésből történő támogatását.

III.4. A családi napközi szolgáltatás kötelező feladatként történő elismerésének érdekében a családi napközivel kapcsolatos információk terjesztése, a szolgáltatás ismertebbé tétele.

Javasoljuk a már működő családi napközi szolgáltatás fejlesztése és további családi napközik létrehozása érdekében a többcélú kistérségi és települési önkormányzatok számára továbbképzések szervezését, illetve központi ösztönző rendszer kialakítását, hogy segítsék az önkormányzatokat e jogszabályokból eredően kötelező és nagyon nagy jelentőségű gyermekjóléti alapfeladatuk ellátásában.

III.5. Javaslataink megvalósítása érdekében szükségesnek véljük egy a családi napközik támogatására elkülönített állami pénzalapot kezelő szerv (pl. közalapítvány) létrehozását. Ez a terület kiemelkedően fontos a társadalom számára gyermekjóléti, esélyegyenlőségi, foglalkoztatáspolitikai és területfejlesztési jelentősége miatt. Az alapot kezelő szerv regionális és országos szinten működne, tevékenységével szakmai és normatív támogatást nyújtva, valamint pályázati úton elosztva a rendelkezésre álló forrásokat. Regionális és kistérségi központok kialakításával biztosítható a szakmai-módszertani támogatás és az ellátások kapacitáshoz igazodó kialakítása minden egyes településen.

13

2. sz. diagram: A családi napközik támogatási rendszere (forrás: Csákvári Tamás közgazdász: „A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE” című tanulmány, mely a Civilek a családi napközikért NCA program keretében készült)

Családi napközi ellátásra a működési engedélyek szerint meghatározott keret 100%-a csökkentve a kifizetett normatíva összegével

Államkincstár

Normatív állami támogatás

Pályázati Alap

1. Családi napközik éves működési költségéhez 2. Jelentős beruházásaik támogatására 3. Hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása családi napközi fenntartásának finanszírozásához

Szülő

Pályázati támogatás

Családi Napközi

Önkormányzati hozzájárulás Támogatás családi napköziknek meg nem fizetett önkormányzati hozzájárulás

Helyi önkormányzat

Étkezési hozzájárulás + kedvezményes szolgáltatási díj

Szerződés kiegészítő támogatásra

A rendszer lépésről-lépésre történő bővítésével, a fejlesztések nagyfokú hatékonysága és a rövid időn belül megmutatkozó jelentős eredmények miatt, gyorsan és alacsony összegű támogatással elérhető a családi napközi fejlesztésében kitűzött célok megvalósítása.

Az elkülönített állami pénzalap forrásai lehetnek: A források egy részét képezheti a családi napközik számára a központi költségvetés 3. sz. mellékletében biztosított normatív támogatás kerete, amely a rendelkezésre álló összeghez viszonyítva, az elmúlt két évben kihasználatlannak tekinthető.

14

A foglalkoztatáspolitikai célok, a humán erőforrások bővülését szolgáló fejlesztések fedezésére a foglalkoztatási tárca, a kistérségek és régiók fejlődésére, a hátrányos helyzetű önkormányzatok forrásainak kiegészítéséhez a belügyi tárca forrásainak bevonására látunk lehetőséget. A családi napközik egyfelől közfeladatot látnak el, másfelől a szociális gazdaság fejlődésének meghatározó szereplőivé válhatnak, ezért a civil fenntartók erősítéséhez indokolt lenne a Nemzeti Civil Alapon belül kiemelt működési támogatást biztosítani és részesíteni a szociális gazdaság erősítésére, fejlesztésére szánt források felhasználásából.

Budapest, 2005. december

Szerzők: Csákvári Tamás, dr. Mátay Katalin, dr. Révész Piroska, dr. Vilusz Antónia, Vokony Éva szakértők, és a Nemzeti Civil Alap pályázatában együttműködő civil szervezetek részéről: Grosch Mária, Rabi Edina

–Fehér Kereszt Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesület

Mészáros Andrea

–Kék Madár Alapítvány

Mészáros Zuzsanna

– Felső Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete

Ráczné Olasz Edit

– Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete

Schreindorferné Sárközi Valéria – Székesfehérvári Csemete Alapítvány Szabacsi Lujza

– Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány

Vágó Lászlóné, Vágó László

– Hétszínvirág 98 Közhasznú Társaság

15