Mencshely Község Képviselõ-testületének 12/2004. (VIII. 13.) rendelete Mencshely község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérõl. Mencshely Község Képviselõ-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7.§-ában adott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. (A vonatkozó magasabb szintû jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK Az elõírások hatálya 1.§. Jelen rendelet hatálya Mencshely község teljes közigazgatási területére terjed ki.
Az elõírások alkalmazása 2.§. (1) A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényû rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet elõírásainak megfelelõen szabad. (2) Jelen rendelet kötelezõen alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1.sz. melléklet Szabályozási terv-Beépítésre szánt területek, 2.sz. melléklet Szabályozási terv – Beépítésre nem szánt területek, 3. sz. melléklet Szabályozási terv Kertes-Mezõgazdasági), 4. sz. melléklet Szabályozási terv- É-i Gazdasági terület. A rendelet elõírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók.
A szabályozás elemei 3.§. 1. Az alkalmazott kötelezõ szabályozási elemek: 1 a) Szabályozási vonal b) Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa c) Területfelhasználási egységek határa d) Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, beépíthetõ legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó elõírások, és a beépítettség környezeti feltételei. 2. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntetõ jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmû-vezeték nyomvonala. 3. Az irányadó szabályozási elemek elõírásaitól az engedélyhatározat az egyéb elõírások 1
az OTÉK alapján
2
betartása mellett eltérhet. 4. A kötelezõ szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.
Külterület és belterület 4.§. A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.
Területfelhasználás 5.§. 1.
A település területe építési szempontból a. beépítésre szánt területekre b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik: a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Lakóterület: - Kertvárosias - Falusias Vegyes terület: - Településközpont vegyes terület Gazdasági terület: - Kereskedelmi, szolgáltató - Mezõgazdasági major Különleges terület: - temetõ - komposztáló telep területe
Lke Lf Vt Gksz Gm Kt Kko
b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Közlekedési és kömû terület: Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt: - országos közutak - a helyi közutak területe Zöldterület: - zöldterület Erdõterület: - védelmi - gazdasági Mezõgazdasági terület: - kertes mezõgazdasági terület - általános
KÖu külön nem jelölt Z Ev Eg Mk Má
2
3
Vízgazdálkodási terület: - vízgazdálkodási terület
V
Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetõk el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.
II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A lakóterületek általános elõírásai 6. §. 1. A lakóterületeken elhelyezhetõ legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltõt. 2. A fõ funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhetõ el. A telken elhelyezésre kerülõ mellékfunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetõk el. A fõfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhetõ mellék funkciójú épület. A mellék funkciójú épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem elõzheti meg a fõ funkciójú épület használatbavételi engedélyét. 3. Nyeles telek csak úttól elzárt belsõ fekvésû meglévõ telek esetében alakítható ki. 4. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani. 5. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges az építési engedélyhez a parkolási tervet kell készíteni a közút kezelõ szakhatóságként való bevonásával. 6. Az épületek csak magas tetõvel (nyeregtetõvel) létesíthetõk. A fõ funkciójú épület fõ tömegét (tömeget) meghatározó tetõ hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb (kivéve Lke-ben ahol ez az érték 30°) és 45°-nál meredekebb nem lehet. A fõfunkciójú épület fõ tömegén égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó (vörös és vörösesbarna) egyéb héjalás alkalmazható (zöld, kék szín nem alkalmazható). Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés, tegola. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévõk pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Alkalmazható viszont a hagyományos régi betoncserép és nád. 7. A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhetõ el, úgy, hogy külsõ megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre elõírt beépítési %-ok betartásával. A mûködéshez szükséges parkolási lehetõséget az eddigi telken belül kell biztosítani.
3
4
8. Mellékfunkciójú épület tömege nem haladhatja meg a fõfunkciójú épület tömegét. 9. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetõk. 10. A lakóövezetek telkeit a közterülettel határos oldalakon általában a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet és a helyben szokásos mészkõbõl soros rakással készülhet. Natúr deszka kerítés csak natúr fa megjelenésû lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 35 % áttörtségû. Egyéb kerítés max. 160 cm magas (kivéve Lke-ben ahol 180 cm) lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élõsövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belsõ kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukõ nem alkalmazható. 11. Meglévõ épület a telek méretétõl függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyezõ méretû új épület építhetõ az övezet sajátos elõírásainak betartásával. 12. A beépíthetõ minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó telken a többszörösség számának megfelelõ számú épület építhetõ, de csak a minimális beépíthetõ teleknagyság és a max. beépítés mérték szorzatának megfelelõ nagyságú épültekkel, valamint az építési hely illeszkedés alapján meghatározott folytatásában. Az Lke és Lf-4 övezetekben a kialakítható telek nem haladhatja meg a legkisebb kialakítható telekméret 3x-osát. 13. Oldalhatárra elõírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól 100 cm-re lehet, kivéve a kialakult állapotot és az Lfm övezetet, ahol 0 cm is lehet. A hátsókert általában min. 6 méter, de a kialakult állapot miatt az Lfm övezetben kivételesen engedélyezhetõ a 0 méter is. Az oldalkert egyik övezetben sem lehet kisebb mint 5 méter. 14. A lakóövezetekben az utcafronti épületszélesség a 8 métert (Lke övezetben a 10 métert) nem haladhatja meg az épület utcafronti homlokzatától számított 3 méterig. 15. A kialakítható teleknagyságok út és közmûlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre elõírt minimális értéktõl. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetõnek kell maradnia legalább az eseti elõírásokkal. 16. Az építés feltétele a kiépített alapközmû (víz, csatorna, elektromos) gerincvezeték megléte. 17. Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet. 18. Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhetõ.
Kertvárosias lakóterület (Lke) 7.§ 1. Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a 4
5
következõ táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti Kialakítható/beépít Kialakítható/beépíth jel hetõ telek min. etõ telek legkisebb nagyság (m2) telek szélesség, (m)
Lke
1200
Beépítés módja
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
SZ
20
4,5
25
2. Az övezetben az elõkert mérete 7 méter.
Központi falusias lakóterületek (Lfm) 8.§ 1. Az Lfm övezetben az alábbi táblázatban meghatározott elõírások alapján helyezhetõk el az építmények. AZ ÉPÍTÉSI TELEK Övezeti jel
Lfm
Kialakítható telek min. nagyság (m2)
Beépítés módja
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
Beépíthetõ min. telekszélesség (m)
800
O
30
3,5
12
2. Tetõtér beépítésekor a tetõablakok a tetõsíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek. 3. Az övezetben a hagyományokhoz illeszkedõ homlokzati megjelenés kialakítása elõírás legyen. 4. Az övezetben a villamos energia valamint a távközlési vezetékek lehelyezését a 2000. évi CXII. törvény 27.§ b) szerint kell megoldani. A közmûvek és kapcsolódó létesítményeik (tájesztétikai szemléletû) takart elhelyezéssel kerüljenek kialakításra. 5. Az övezetben az elõkert a kialakulthoz illeszkedõ kell, hogy legyen.
Falusias lakóterületek (Lf) 9.§. 1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következõ táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel
Lf-1 Lf-2 Lf-3 Lf-4
Kialakítható telek min. nagyság (m2)
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)
Beépítés módja
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
900 1100 1100 3000
18 18 24 50
SZ O SZ SZ
30 30 30 20
4,5 4,5 4,5 Lakóépület 4,5 Lovarda 7,0
2. A szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelezõ jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni. Az Lf-2 és Lf-3 és 4 -es övezetben az elõkert mérete 7 méter. Az Lf-1 övezetben a kialakult helyzethez igazodó. 3. Az Lf-4 övezetben építhetõ lovarda tetõhajlása 15-30 fokos lehet. Anyaga lehet matt felületû
5
6
lemez fedés is, mely színben harmonizál a természetes cseréppel.
Településközpont vegyes terület (Vt) 10. §. 1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsõsorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sport épületek elhelyezésére szolgál. 2. A településközponti vegyes területen nem helyezhetõ el - Parkolóház, üzemanyagtöltõ
3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következõ táblázat szerint kell meghatározni: K-kialakult állapot szerint kizárólag a templomokra érvényes Övezeti jel
Vt-k Vt-1
Kialakítható telek min. nagyság (m2)
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)
Beépítés módja
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
900 ill. K 1500
18 ill. K 30
SZ SZ
30 20
3,5 ill. K 4,5
4. A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetõk el. Elhelyezésük meglévõ vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet. 5. Az új intézmények létesítésével egyidejûleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni. 6. A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem építhetõk. 7. Az épületek csak magastetõvel létesíthetõk. A fõ funkciójú fõtömeget meghatározó tetõ hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a Vt övezetben, ahol a kialakult szerinti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévõk pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. A Vt övezetben ettõl eltérõ is lehet, de csak a mûemléki hatóság engedélye alapján. Kivétel a templom. 8. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 140 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. 9. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi elõírások vonatkoznak: a) az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani. b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintû (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintû (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
6
7
c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendõ. d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és mûleírást kell tartalmaznia. e) új intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.
Gazdasági terület (1)
11.§. A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhetõ épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, b) Gm: mezõgazdasági major területe.
(2)
A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következõ táblázat szerint kell meghatározni: építési kialakítható/ kialakítható/ Beépí- beépítettség min. építményövezet beépíthetõ beépíthetõ tés max. zöldfelületi magasság jele telek min. telek legkisebb módja mértéke borítottság max. (m) nagysága (m2) szélessége (m) (%) (%) 3000 40 SZ 35 30 6,0 Gksz-1 Gksz-2
1200
24
SZ
50
20
6,0
Gm
5000
50
SZ
25
35
6,0*
*terményszárító, silótorony, takarmánykeverõ és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhetõ, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendõ látványtervvel kell igazolni. (3)
Az építési övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elõkertben: a telek szélétõl min. 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétõl min. 6 m-re, kivéve Gksz-2 ahol 3 m, ill. kialakult esetben a meglévõ, a) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétõl min. 6 m-re húzódik.
(4)
A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi elõírások vonatkoznak: a) az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes elõírásai tartalmazzák. b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintû (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintû növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja. c) a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelezõ zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggõen kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5,0 m széles, az oldal és a hátsókertben többszintû növényzetbõl (fasor alatta cserjesávval) álló, az
7
8
(5)
elõkertben legalább kétszintû növényzetbõl (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendõ. d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendõ. e) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok elõtérbe helyezése javasolt. f) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertészeti tervet kell készíteni. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és mûleírást kell tartalmaznia. g) létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént. Az épületek szélessége nem haladhatja meg a 12 m-t, míg az 500 m2-nél nagyobb alapterületû épületek csak több max. 500 m2-es megosztott tömegû egységbõl alakíthatók ki.
Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) 12.§. (1)
A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK-ban felsorolt épületek, építmények helyezhetõk el.
(2)
Az épületek tetõszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló (pasztell színû) lehet. A környezettõl erõsen elütõ színû és fénylõ nem lehet.
Mezõgazdasági major terület (Gm) 13.§. (1)
A mezõgazdasági major terület az üzemi méretû árutermelõ mezõgazdasági tevékenység: állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.
(2)
A mezõgazdasági major övezet területén: a) a mezõgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények, b) állattartó épületek, c) terménytárolók, d) szerszám- és géptárolók, e) vegyszertároló, f) terményfeldolgozó, g) mezõgazdasági gépjavító, h) biztonsági okokból szükséges õrházak, i) termékvezetékek és mûtárgyaik, j) komposztáló telepek építményei, k) a mezõgazdasági tevékenység során keletkezõ veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetõk el.
8
9
(3)
A mezõgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillõ, hagyományos szerkezetûek, magastetõs, 15°-45° tetõ hajlásszögûek lehetnek.
(4)
A mezõgazdasági major gépjármûvek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
(5)
A mezõgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet 30-35. §-ainak környezetvédelmi elõírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetõk, ill. üzemeltethetõk: a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bûzhatás csökkentése érdekében: i) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és õsszel) fertõtleníteni, ii) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképzõdést csökkentõ szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni. b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerû (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.
Különleges területek 14.§. A különleges területek funkciójuk, valamint az elhelyezhetõ épületek, építmények alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók: a) temetõ területe (Kt) b) komposztáló telep területe (Kko).
Temetõ területe (Kt) 15.§. (1) A Szabályozási terven temetõként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetõk el. (2) Az övezet részletes elõírásai az alábbiak: övezeti kialakítható kialakítható beépítés beépítettség jel telek min. telek legkisebb módja max. nagysága telekszélessége mértéke (m2) (m) (%) Kt
1ha
100
SZ
10
minimális zöldfelületi borítottság (%)
max. építménymagasság (m)
40
5,5
SZ: szabadon álló (3) Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elõkertben: a telek szélétõl min. 20 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétõl min. 20 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétõl min. 20 m-re húzódik. (4) A temetõ területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi elõírások vonatkoznak: a) a temetõ telekhatára mentén többszintû növényzetbõl álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendõ. A temetõ bõvítése esetén a bõvítési terület telekhatára mentén 30,0 m széles, többszintû, honos, lombhullató növényzetbõl álló növénysáv létesítendõ.
9
10
b) a temetõ növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. c) a temetõ átépítése, bõvítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.
Komposztáló telep területe (Kko) 16.§. 1. A Szabályozási terven komposztáló telepként (Kko) a hrsz: 039/7-es területen a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontásához, tárolásához szükséges épületek, építmények, valamint a terület fenntartását szolgáló gazdasági és szociális (pl. iroda) épületek helyezhetõk el. 2. Az övezet részletes elõírásai az alábbiak: övezeti kialakítható kialakítható beépítés beépítettség jel telek min. telek legkisebb módja max. nagysága telekszélessége mértéke (m2) (m) (%) Kko
K
K
SZ
minimális zöldfelületi borítottság (%)
max. építménymagasság (m)
30
4,5
10
K: kialakult telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló 3. Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elõkertben: a telek szélétõl min. 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétõl min. 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétõl min. 10 m-re húzódik. 4. A komposzttelep telekhatára mentén legalább 10 m széles, többszintû növényzetbõl (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) álló növénysáv alakítandó ki.
Beépítési kötelezettségek meghatározása 17. §. (1)A tervszerû telekgazdálkodás és a településkép elõnyösebb kialakítása érdekében a 2. bekezdésben feltüntetett beépítetlen építési telkeket a beépítési kötelezettség ingatlannyilvántartásba történõ bejegyzésétõl számított két éven belül lakóingatlannal be kell építeni. A beépítettséget a használatba vételi engedéllyel kell igazolni. (2) A beépítendõ építési telkek a következõk: (helyrajzi számokkal jelölve) - Balatoni utca 412/10, 414/3, 414/8 hrsz - Petõfi Sándor utca 416/2, 402, 385/1 hrsz - Kossuth Lajos utca 329/1, 329/2 hrsz - Fõ utca 408/2, 409/1, 409/2 hrsz (3) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.
III. FEJEZET 10
11
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek és létesítmények(KÖ) 18.§. 1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védõtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. 2. A közlekedési területen és a közlekedési védõtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a kezelõ hozzájárulásával és elõírásai szerint lehet. 3. A települést érintõ országos utak (forgalmi utak): 7311sz. Nagyvázsony-Zánka ök. út, K. V., B. V., 73112 sz. Mencshely-Balatonakali ök. út, K. V., B. V. 4. A 7311sz. ök. út jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A távlatban az összekötõ út a községet északról elkerülõ külterületi nyomvonalra kerül. A külterületen, a jelenlegi és a távlati nyomvonalon egyaránt, az út mentén a tengelytõl számított 50-50 méteres védõtávolság van érvényben. 5. A 73112 sz. ök. út jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A távlatban az összekötõ út a községet keletrõl elkerülõ külterületi nyomvonalra kerül. Az új nyomvonal szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti, 24 és 30 méter közötti. A külterületen, a jelenlegi és a távlati nyomvonalon egyaránt, az út mentén a tengelytõl számított 50-50 méteres védõtávolság van érvényben. 6. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mezõ- és erdõgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytõl számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni. 7. A tervezett lakóutcák (B. VI.) szabályozási szélessége minimum 12 méter, jellemzõen 16 méter. 8. A különleges burkolat-kiképzésû közterületek (közös jármû-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását közterület rendezési terv alapján kell megépíteni. A közterület rendezési tervnek tartalmaznia kell a helyszínrajzi elrendezést, a magassági méreteket, keresztmetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot burkolatokat, közmûhálózat kialakítását, köz-és díszvilágítás megoldását, parkolás megoldását, a terület kertépítészeti kialakítását. 9. Meglévõ létesítmények, ill. meglévõ épületben funkcióváltással létrejövõ új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhetõ. 10. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK elõírásainak megfelelõen telken belül kell megoldani.
11
12
11. Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki. A fák telepítési távolsága legfeljebb 10,0 m lehet. 12. A 4 gépjármûállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, 4 gépjármû-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott lombos fa ültetésével engedélyezhetõk.
Zöldterületek (Z) 19.§. 1.
Zöldterület az SZA-B jelû szabályozási tervlapon „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.
2. A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhetõ létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak: a. Z-1: települési szintû közpark b. Z-2: lakóterületi szintû közpark, közkert c. Z-3: kegyeleti park 3. A zöldterületek részletes elõírásai az alábbiak: övezeti kialakítható/ kialakítható/ beépítés jel beépíthetõ beépíthetõ módja telek min. telek legkisebb nagysága (m2) telekszélessége (m) 10 000 (1 ha) 100 SZ Z-1
beépítettség max. mértéke (%)
max. építménymagasság (m)
2
4,5
Z-2
1500/-
30/-
-
-
-
Z-3
K/-
K/-
-
-
-
SZ: szabadonálló K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható 4. A Z-1 övezetben: - pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenõhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.), - sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltözõ, lelátó), - kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon), - vendéglátó létesítmény, - a terület fenntartását szolgáló épület, valamint - a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.) helyezhetõk el a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségéig. 5. Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elõkertben: a telek szélétõl 15 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétõl 15 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétõl 15 m-re húzódik. 6. A Z-1 övezetben elhelyezésre kerülõ épületek, építmények kizárólag tájba illõ építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésûek, színezésûek) lehetnek.
12
13
7. A Z-1 övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintû növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintû növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja. 8. A Z-2 övezetben: - pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenõhely, sétaút, játszótér, kisebb sportpálya stb.), - köztárgyak, mûtárgyak (szobor, emlékmû, díszkút, szökõkút stb.), - kerti építmények (pl. pergola) helyezhetõk el. A Z-2 övezetben épületek nem építhetõk. 9. A Z-2 övezetben az egyes telkek területének minden 100 m2-e után legalább 1 db nagy lombkoronát nevelõ lombhullató fát kell telepíteni a park kialakításakor, ill. átalakításakor. 10. A Z-3 övezetben a testedzést szolgáló létesítmények (sportpálya, játszótér) kivételével a Z-2 övezetben megengedett építmények helyezhetõk el. 11. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévõ zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), favédelmi tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és mûleírást kell tartalmaznia. 12. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében: a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelõen, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérõ mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendõ növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni. b) A visszapótlásra kerülõ növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának elõnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.
Erdõterület (E) 20.§. 1. A közigazgatási területen található erdõterületek funkciójuk és az elhelyezhetõ építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók: a) Ev-1: védett erdõ, b) Ev-2: védõ erdõ, c) Eg: gazdasági erdõ. 2. Az erdõterületek részletes elõírásai az alábbiak: övezeti beépíthetõ beépíthetõ beépítés jel telek min. telek legkisebb módja nagysága (m2) telekszélessége (m) Ev-1
-
-
-
beépítettség max. mértéke (%)
max. építménymagasság (m)
-
-
13
14
Ev-2
-
-
-
-
-
Eg
100 000 (10 ha)
50
SZ
0,3
4,5
SZ: szabadonálló 3. Védett erdõterületbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, valamint bõvítési területén található erõterületek, továbbá a természeti területként nyilvántartott erdõterületek tartoznak. 4. A védett erdõ övezetben (Ev-1) a táji, természeti értékek megõrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdõ övezetben a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdõmûvelés (szálaló vágás, õshonos fafajokkal történõ erdõfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. Védett rendeltetésû erdõterületen épületek nem helyezhetõk el. 5. A védõ erdõterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegû építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegû közmû és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetõk el, amelyek az erdõt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védõ rendeltetésû erdõterületen épületek nem helyezhetõk el. 6. Gazdasági rendeltetésû erdõterületen (Eg) kizárólag az erdõ rendeltetésének megfelelõ épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetõk el, ha azt az erdõhasználat, az erdõmûvelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul. 7. A gazdasági erdõ övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elõkertben: a telek szélétõl 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétõl 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétõl 10 m-re húzódik. 8. Az épületek, építmények kizárólag tájba illõ, hagyományos szerkezetûek, magastetõs, 35°45° tetõ hajlásszögûek lehetnek. 9. Erdõtelepítés, erdõfelújítás során valamennyi erdõterületen a termõhelyi adottságoknak megfelelõ honos fafajok telepítendõk, ill. természet- és környezetkímélõ gazdálkodási módszerek alkalmazandók. 10. Amennyiben a jelenlegi elsõdleges rendeltetésû erdõterületen más ajánlott elsõdleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetõség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni. 11. Erdõterületen erdõgazdálkodás kizárólag az erdõtörvény, az erdõterv, ill. a különbözõ tulajdonú erdõk kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdõbirtokossági társulás) belsõ elõírásai, ill. védett területen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelési terve szerint történhet. 12. Az erdõterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdõtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdõterületek igénybevételének minõsülõ tevékenységekhez (kivonás, idõleges kivonás, rendeltetésszerû használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdõterületek megosztásához a természetvédelmi és az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.
14
15
Mezõgazdasági rendeltetésû terület 21.§. 1. A mezõgazdasági területek sajátos használatuk szerint: a. Mk: kertes mezõgazdasági területek és b. Má: általános mezõgazdasági területek. 2. A mezõgazdasági területekre az alábbi általános elõírások vonatkoznak: a. lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegû építmény a mezõgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhetõ el (kivéve méhészethez szükséges mobil egység és mobil WC) b. az egyes övezetekben elhelyezhetõ épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelõ, tájbaillõ építészeti kialakítással és magastetõvel létesíthetõk. c. a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki. d. az épületek maximális szélessége 12 m lehet. e. állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében elõírt környezetvédelmi, közegészségügyi elõírások betartásával történhet. 4. Az SZA-K és SZA-Mk jelû szabályozási tervlapokon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi elõírások vonatkoznak: a) a kialakult geomorfológiai formák megõrzendõk, b) a tájhasználat megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erõsítése érdekében engedélyezhetõ, c) a terület tájképi, településképi érzékenysége miatt növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor nem helyezhetõ el, d) önálló reklámhordozók, hirdetõ berendezések nem helyezhetõk el, e) táv és hírközlõ vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetõk, kivéve ha védendõ érték veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik, f) 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése tilos.
Kertes mezõgazdasági terület (Mk) 22.§. 1. A kertes mezõgazdasági területbe az SZA-Mk jelû szabályozási tervlapon „Mk” jellel lehatárolt mezõgazdasági területek tartoznak. 2. A kertes mezõgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége min. 14m. 3. A kertes mezõgazdasági területek I. osztályú szõlõkataszteri területek. A hagyományos tájhasználat, valamint a szõlõterületek védelme érdekében: a) A kertes mezõgazdasági övezetekben kizárólag a szõlõmûveléshez, szõlõfeldolgozáshoz, borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épületek (présház, pince) helyezhetõk el. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhetõ, ha a telek legalább 80 %-a szõlõmûveléssel hasznosított. b) A kertes mezõgazdasági területek szõlõmûveléssel hasznosítandók. A szõlõ mûvelési ágú terület más mûvelési ágba nem sorolható át, a más hasznosítású területek mûvelési ága kizárólag szõlõ mûvelési ágra változtatható.
15
16
4. A kertes mezõgazdasági területek a beépítés feltételei alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók: a) védett tájhasználatú kertes mezõgazdasági övezet (Mk-1) és b) védelem alatt nem álló kertes mezõgazdasági övezet (Mk-2). 5. A kertes mezõgazdasági övezetek részletes elõírásai az alábbiak: Övezeti Épület Beépíthetõ min. Beépíthetõ min. Beépítés Max. Max. jel típus teleknagyság telekszélesség módja beépítési építmény (m2) (m) % magasság (m) G K:2700* 14 SZ 2%** 4,0 m Mk-1 Ú:3000 G K:2000* 14 SZ 3%** 4,0 m Mk-2 Ú:3000 G: gazdasági épület K: e Rendelet hatályba lépése elõtt kialakult telek esetén Ú: e Rendelet hatályba lépése után kialakításra kerülõ telek esetén SZ: szabadon álló *Lásd még: (6) bekezdés ** Lásd még: (8) bekezdés 6. Az Mk-1 övezetben a jelen Rendelet hatályba lépése elõtt kialakult 1500-2700 m2 közötti nagyságú telkeken, az Mk-2 övezetben a jelen Rendelet hatályba lépése elõtt kialakult 15002000 m2 közötti nagyságú telkeken jogszerûen létesült épületek, építmények átépítése, bõvítése az adott övezetben megengedett maximális beépítési % mértékéig engedélyezhetõ. 7. Az 1500 m2–nél kisebb telkek nem építhetõk be, a területükön álló épületek nem bõvíthetõk, de alapterület növekedés nélkül átalakíthatók, felújíthatók úgy, hogy jelen építési szabályzatnak megfeleljen. 8. A kertes mezõgazdasági területen egy telken egy gazdasági épület helyezhetõ el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 100m2 lehet. 9. Az övezet egyes telkein az építési helyek az SZA-Mk jelû szabályozási terven jelölt építési sávon (általában 20 m) belül jelölhetõk ki a következõ módon: az építési hely határvonala az elõkertben a telek szélétõl ill. a szabályozási vonaltól 3,0 m-re, az oldalkertben a telek szélétõl 3,0 m-re húzódik. Az építési hely hátsókerti határvonala megegyezik az SZA-Mk jelû szabályozási terven szereplõ építési sáv hátsókerti vonalával, de legalább a telek szélétõl 10,0 m-re húzódik. Az egyes telkeken épületek, építmények kizárólag az építési helyeken belül helyezhetõk el. Ebbõl csak a földdel fedett pince lóghat ki. 10.A tájkarakter erõsítése és a tájkép védelme miatt az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésû épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelõ, tájbaillõ építészeti kialakítással létesíthetõ. a) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki: - az épület falazóanyaga: kõ, vagy tégla, - a homlokzat: kõporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felületû, vagy nyers kõhomlokzat, (lila, kék, zöld és bármilyen élénk ill. telített színû nem lehet),
16
17
b) c) d) e)
a nyílászárók: sötétszínûre mázolt, vagy pácolt fa nyílászárók, a burkolat: tégla, fa, vagy kõ, a tetõ: cserép-(natur, piros vagy antikolt), vagy nádfedésû ill. zsindely, 45° tetõhajlásszögû lehet, jellemzõen lejtõ irányú gerinccel. Tilos a mûanyag, fém és szürke eternit lemezek és hullámlemezek alkalmazása. Oromfalon, tetõtérben terasz, loggia, vagy erkély nem alakítható ki. A gazdasági épülettõl különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki. A kertes mezõgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthetõ.
11.A kertes mezõgazdasági területen állattartó épület, valamint üzemi méretû (saját szükségletet meghaladó mennyiséget elõállító) mezõgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezõgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetõk el. 12.Kerítés a kertes mezõgazdasági területen kizárólag élõsövénybõl létesíthetõ.
Általános mezõgazdasági területek (Má) 23.§. 1. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megõrzése érdekében az általános mezõgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következõ övezetekre tagolódik: a) Má-1: védendõ tájhasználatú mezõgazdasági övezet, b) Má-2: szõlõtermelõ mezõgazdasági övezet, c) Má-3: árutermelési mezõgazdasági övezet. 2. Az általános mezõgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m2, szélessége min. 30m. 3. Az általános mezõgazdasági terület övezeteinek részletes elõírásai az alábbiak: övezeti épület mûvelési beépíthetõ beépíthetõ beépítés max. max. jel típus ág min. min. módja beépítési építmény teleknagysá telekszélessé % magasság g g (m) (m2) (m) Má-1 G gyep 200.000 50 SZ 0,1 G: 4,5 2 (20 ha) (max:400m ) Má-2 G szõlõ 20 000 50 SZ 1 G: 4,0 (2 ha) (max:500m2) Má-3 G, T * 200 000 50 SZ 0,1 G, L: 4,5 (20 ha) (max:500m2) SZ: szabadon álló G: gazdasági épület T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe L: tanyagazdaság lakóépülete *: a mûvelési ág nem a beépítés feltétele
4. Az övezetekben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elõkertben: a telek szélétõl 10 m-re,
17
18
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétõl 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétõl 10 m-re húzódik.
Védendõ tájhasználatú mezõgazdasági övezet (Má-1) 24.§. 1. Az övezetbe az SZA-K jelû szabályozási terven lehatárolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén és tervezett bõvítési területén található, valamint természeti területként nyilvántartott, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezõgazdasági területek tartoznak. 2. Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhetõ el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévõ növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képzõdményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. 3. Az övezetben gazdasági épületek, építmények kizárólag a gyep mûvelési ág fenntartása érdekében helyezhetõk el (pl. istálló és takarmánytároló létesítmények), amennyiben az épületek, építmények kialakításához az elsõfokú természetvédelmi igazgatóság is hozzájárul. Az övezetben lakófunkciójú épület nem engedélyezhetõ. 4. Az övezetben a gyep mûvelési ág megváltoztatása, ill. közmû és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhetõ. 5. Az övezetben az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhetõ el. 6. Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegû, természet-, ill. környezetkímélõ gazdálkodást. 7. Az övezetben kerítések nem létesíthetõk, kivéve az erdõvel határos mezõgazdasági területeket, ahol legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli, vadvédelmi célú kerítés építhetõ, kivéve karám. 8. Az övezetben az épület külsõ burkolata, felületképzése és tetõfedése fémlemez (Lindab, v. ahhoz hasonló) nem lehet. Formai megjelenése tájbaillõ legyen.
Szõlõtermelõ mezõgazdasági övezet (Má-2) 25.§. 1. Az SZA-K jelû szabályozási terven Má-2 jellel jelölt övezetbe a kertes mezõgazdasági területen kívüli szõlõkataszter szerinti I. osztályú területek tartoznak. 2. A tájkarakter erõsítése érdekében az övezet területe szõlõmûveléssel hasznosítandó. Az övezetben a szõlõ mûvelési ágú terület más mûvelési ágba nem sorolható át. A nem szõlõ mûvelési ágú terület kizárólag szõlõ mûvelési ágra változtatható. 3. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhetõ, ha a telek legalább 80 %-a szõlõmûveléssel hasznosított. 4. Az övezetben kizárólag a szõlõmûvelést, szõlõfeldolgozást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény helyezhetõ el. 5. Az övezetben kerítés nem létesíthetõ. 6. Az övezetben az épület külsõ burkolata, felületképzése és tetõfedése fémlemez (Lindab, v.
18
19
ahhoz hasonló) nem lehet. Formai megjelenése tájbaillõ legyen. 7. A tájkarakter erõsítése és a tájkép védelme miatt az övezetekben bármilyen rendeltetésû épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelõ, tájbaillõ építészeti kialakítással létesíthetõ. a) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki: - az épület falazóanyaga: kõ, vagy tégla, - a homlokzat: kõporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felületû, vagy nyers kõhomlokzat, (lila, kék, zöld és bármilyen élénk ill. telített színû nem lehet, - a nyílászárók: sötétszínûre mázolt, vagy pácolt fa nyílászárók, - a burkolat: tégla, fa, vagy kõ, - a fõ tömeget meghatározó tetõ: cserép--(natur, piros vagy antikolt), vagy nádfedésû ill. zsindely, 45° tetõhajlásszögû lehet, jellemzõen lejtõ irányú gerinccel. b) Tilos a mûanyag, fém és szürke eternit lemezek és hullámlemezek alkalmazása. c) Oromfalon, tetõtérben terasz, loggia, vagy erkély nem alakítható ki. d) A gazdasági épülettõl különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki. A mezõgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthetõ.
Árutermelési mezõgazdasági övezet (Má-3) 26.§. 1. Árutermelési mezõgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 és Má-2 övezeten kívüli mezõgazdasági területek. 2. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetõk el. 3. Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhetõ el, ha az OTÉK-ban felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély az elõírt feltételek teljesülését követõen adható ki. 4. Tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépítési % fele, de legfeljebb 200 m2 lehet. 5. Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérûskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-t. 6. Kerítés kizárólag a tanyagazdaság központi része körül, valamint az erdõvel határos mezõgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdõvel határos mezõgazdasági területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli, vadvédelmi célú kerítés építhetõ. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthetõ.
Vízgazdálkodási Terület (V) 27.§. 1. Vízgazdálkodási területbe az árkok medre és partja, valamint a vízmûterületek tartoznak. 2. Az árkok parti sávja a partélektõl számítva 3-3 m.
19
20
3. Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelõ és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetõk el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki. 4. A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelõ létesítési engedélye alapján létesíthetõk. 5. A vízfolyások parti sávjában kizárólag gyep mûvelési ágú terület alakítható ki.
Közmûvesítés, közmûlétesítmények 1.
2.
3. 4.
5.
6.
7.
8.
28.§. Közmûlétesítmények és közmûhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK elõírásait, valamint a megfelelõ ágazati szabványokat és elõírásokat figyelembe kell venni. Az elõírások szerinti védõtávolságokat biztosítani kell. A védõtávolságon belül mindennemû tevékenység csak az illetékes üzemeltetõ, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhetõ. A meglévõ és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elõírások szerinti biztonsági övezeteik számára közmûterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettõl eltérõ esetben -ha azt egyéb ágazati elõírás nem tiltja- a közmûvek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemû (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkezõ érintett hozzájárulásával engedélyezhetõ. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. Felhagyott, feleslegessé vált közmûvet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhetõ, ha az OTÉK-ban rögzített közmûvesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülõ-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében az elõírt közmûellátás rendelkezésre áll. Ettõl eltérni csak a csapadékvíz elvezetésének megoldásában, a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet. A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférõhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevõ épület felsorolt célra történõ funkció váltása csak akkor engedélyezhetõ, ha a (6) bekezdésnek megfelelõ ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a felszíni vízrendezés a (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelõen biztosítható. A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférõhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevõ épület felsorolt célra történõ funkció váltása csak akkor engedélyezhetõ, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. Mencshely a Balaton vízgyûjtõjén, a 8005/1995 (KHV Ért. 22.) KHVM tájékoztatója szerint az I. Sérülékeny környezetû vízbázisok, az I./2 Fokozottan érzékeny vízkészletek területén fekszik, ezért a vízbázis védelmét szolgáló ágazati elõírásokat és a Balaton törvényben elõírtakat be kell tartani. A szennyvízekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:
20
21
a)
A vízbázisok védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid idõre- sem engedélyezhetõ. b) Az esetleg elõforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb idõszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történõ szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A csatornázásra kerülõ utcákban, a csatorna kiépítését követõen az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre (egy éven belüli határidõvel) kötelezni kell. d) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhetõ építményben keletkezõ szennyvizeket ha : · a napi keletkezõ szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenõrzötten- zárt szennyvízgyûjtõ medencébe kell összegyûjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb elõírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyûjtõ medence szippantókocsival történõ megközelítési lehetõsége (a feltáró út megfelelõ kialakítása) nem biztosítható. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. · a napi keletkezõ szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelõ befogadó rendelkezésre áll, egyéb elõírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a VIZIG hozzájárul a keletkezõ szennyvizek tisztítására engedélyezhetõ helyben létesítendõ szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védõtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérõ telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz. (amennyiben a keletkezõ szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhetõ, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!) 9. Vállalkozási, gazdasági, ipari területrõl (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsájtott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési elõírásoknak meg kell felelni, az ettõl eltérõ szennyezettségû vizet telken belül létesítendõ szennyvízkezeléssel a megengedett szennyezettség mértékéig- elõ kell tisztítani. 10.Közvetlen az élõvízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által elõírt megfelelõ kezelés után szabad. 11.Az önkormányzati kezelésében lévõ vízfolyás partéleitõl 6-6 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességû sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó. 12.Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. 13.A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezõbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a) zárt csapadékvíz elvezetõ (közcsatornás, vagy burkolt-fedett árkos) rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevõ nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következõ rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejûleg kell a zárt csapadékvíz elvezetést kiépíteni. 21
22
Kivételt csak falusias lakóövezeti besorolású területen belül lehet tenni, ha az út szabályozási szélessége ezt utcafásítással együtt is lehetõvé teszi (a szabályozási szélesség meghaladja a min 16 m-t). b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthetõ beépítésre nem szánt területen illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén, illetve ahol azt az a) bekezdés megengedi. 14.A csapadékvíz élõvízbe történõ bevezetése elõtt hordalékfogó mûtárgy elhelyezése kötelezõ. 15.A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenõrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületû) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelõ biztonsággal továbbvezethetõ a befogadóig. 16.20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyûjthetõ legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekrõl a nagyobb parkoló felületekrõl és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belsõ útjairól összegyûlõ csapadékvíz csak hordalék és olajfogó mûtárgyon keresztül vezethetõ a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos! 17. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetõségét meg kell oldani. 18. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkezõ területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségû, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevõ hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. 19. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetõségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetõek. 20. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevõ közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhetõ. 21. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. 22. A telken belül tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetõek el. A berendezés a telkek elõkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetõek. A gazdasági területet kivéve csak földalatti gáztartály engedélyezhetõ. 23. A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhetõ). 24. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkezõ területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevõ rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkezõ utcákban egyelõre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetõségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. 25. Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási 22
23
lehetõségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetõek.
IV. FEJEZET AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME 29.§. 1. A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek körül takarófásítás szükséges. 2. A mûemlék védelem alatt álló épületek állagmegõrzése, felújítása, korszerûsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetõhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó. 3. A mûemlék jellegû épületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegõrzése csak a KÖH jóváhagyásával történhet. Bontásuk életveszély esetén engedélyezhetõ.
Régészeti, történeti településszerkezet és mûemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása 30.§. 1. A mûemléki környezet (az Országos Mûemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület. 2. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt mûemléki környezeti területen a kulturális örökség védelmérõl szóló Tv –ben foglaltak szerint kell gondoskodni. 3. A szabályozási terveken lehatárolt mûemléki környezet területén területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, bármely létesítményt elhelyezni, mindennemû építési és bontási munkát végezni csak a mûemléki hatóság által elõírt módon és elõzetes hozzájárulásával, továbbá – a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával – a szabályozási terv alapján szabad. 4. A mûemléki környezetben lévõ ill. településképi jelentõségû területen bármilyen építmény, fõ- vagy melléképület bontását az építési hatóság, a települési fõépítész és mûemléki hatóság véleményének figyelembevételével bírálhatja el. 5. Az M 1:2.000-es léptékû Beépítésre szánt területek szabályozási terven jelölt mûemléki, településképi, illetve helyi védettségû, és az Országos Mûemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelmérõl megfelelõ módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendelésérõl a képviselõ testület külön rendelkezik. 6. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közmûsávokon túlmenõen. 7.
A fentieken túl értelemszerûen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány
23
24
javaslatait. Mûemlékek: - Evangélikus templom. - Odor kúria
hrsz:376/2 hrsz:317/1
8. Mencshely teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelmérõl gondoskodni kell. Ennek megfelelõen az TRT szabályozási tervlapján jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges elõzetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni. Bármilyen újabb lelet elõkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot. - A nyilvántartott régészeti lelõhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV.tv. (Kövt.) 63. §-a alapján szakhatóságként jár el. - Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elõ, a Kövt. 24. §-a alapján kell eljárni. - A régészeti lelõhelyek határát a szabályozási tervek jelölik. Régészeti területtel érintett helyrajzi számok: 0102/7, /8, /21, 042/3,/7, /5, /1, 041, 033/1-4, 034, 035, 036/1-3, 037, 039/1, /8, /3, 038, 029/2-3
Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek A levegõ védelme 31.§. 1. Levegõterhelést okozó légszennyezõ forrásokra az elérhetõ legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek. 2. A közigazgatási terület az egyes légszennyezõ anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik: a) kéndioxid: F, d) szilárd (PM10): E, b) nitrogéndioxid: F, e) benzol: F. c) szénmonoxid: F, Amennyiben a légszennyezettég mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlõdéssel összhangban meg kell õrizni a meglévõ jó állapotot. 3. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe levegõtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendõ. 4. Levegõtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylõ tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhetõ, ha védõ övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (zöldterület), továbbá védett természeti területet, vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülõépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetõk el.
24
25
5. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bûzt okozó tevékenységek a belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezõgazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhetõ, ha megfelelõ technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyezõ anyagok terjedése megakadályozható. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme 32.§. 1. Mencshely a felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekkel összefüggõ egyes feladatokról szóló Korm. rendelet szerinti „A” fokozottan érzékeny besorolású terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során jogszabályban elõírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minõségi védelméhez szükséges, az “A” fokozottan érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetõk. 2. A felszín alatti vizek minõségérõl szóló Korm. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben elõírt hatósági engedéllyel folytathatók. 3. Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejûleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévõ beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag a Btv. közmû feltételeinek teljesülése esetén engedélyezhetõk. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhetõ. 4. A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetõség a közcsatornára történõ csatlakozásra, új épület építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerû csatornaközmûpótló) megléte esetén engedélyezhetõ. 5. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyûjtõbe nem vezethetõk. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés elõtt a telephelyen belül elõtisztítani, ill. elõkezelni kell. 6. Az összegyûjtött csapadékvizek élõvízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetõk, ha minõségük az errõl szóló aktuális rendeletben az 1. vízminõség-védelmi területi kategóriára (Balaton és vízgyûjtõje) vonatkozó elõírásoknak megfelel. 7. Mencshely nitrátérzékeny területen lévõ település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezõgazdasági tevékenységek során az errõl vonatkozó aktuális. rendelet mellékletében meghatározott elõírásokat be kell tartani. 8. Mezõgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet. A termõföld védelme 33.§. 1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtõl függõen víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetõk. Mezõgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyûjthetõ.
25
26
2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület elõkészítése során a beruházónak a termõföld védelmérõl, összegyûjtésérõl, megfelelõ kezelésérõl és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. 3. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minõsített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát. 4. A telkeken rézsûk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsû állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. 5. A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25•-nál nagyobb hajlásszögû rézsûk nem alakíthatók ki. Hulladékelhelyezés 34.§. 1. A keletkezõ kommunális szilárd hulladékok rendezett gyûjtését és a szükséges idõközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkezõ hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók. 2. Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményezõ tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetõk (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.). 3. A gazdasági területeken keletkezõ veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban elõírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyûjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. 4. A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel. 5. Az állattenyésztésbõl és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok elõírásait be kell tartani. Környezeti zaj elleni védelem 35.§. 1. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethetõ, ill. engedélyezhetõ, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendõ létesítmények környezetében nappal (600-2200) a 45 dB, éjjel (2200-600) a 35 dB zajterhelési határértékeket nem haladja meg. 2. A közlekedésbõl származó környezeti zajszint a zaj ellen védendõ létesítmények környezetében a vonatkozó jogszabályban az üdülõterületekre meghatározott határértékeket nem haladhatja meg. Településképi és egyéb környezetvédelmi elõírások 36.§.
26
27
1. A kedvezõtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintû növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületrõl ne okozzanak rendezetlen, kedvezõtlen látványt. 2. A gazdasági és mezõgazdasági területeken robbanás és tûzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb elõírások betartásával folytatható.
Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken. 37.§. 1. Az épületen elhelyezhetõ reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %-át. 2. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhetõ el, a meglévõk megszüntetendõk. 3. A mûemléki környezetben valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles, valamint a közterülettel határos homlokzatra épületgépészeti berendezés és parabola antenna nem helyezhetõ el.
V. FEJEZET ÉPÍTÉSI TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK 38.§. 1. Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közmûellátás biztosított. 2. Szabályozással érintett területen csak rendezett telekre adható új épület építésére építési engedély. 3. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhetõ el. 4. Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad. 5. Felvonulási épület kizárólag az építkezés idõtartamára létesíthetõ és a használatba vétel idõpontjáig tartható fenn. 6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad. 7. A település beépítésre nem szánt területén 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad (BTSZ 8.§(1)). 8. A település közigazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületû csarnok jellegû épület nem létesíthetõ (BTSZ 12.§) 9. A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg. (BTSZ 13.§(1)).
27
28
VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 39. §. 1. Jelen rendelet a kihirdetés napját követõ hónap elsõ napján lép hatályba és az ezt követõen indult ügyekben kell alkalmazni. 2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a Mencshely Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/1998.(IX.9.) rendeletet, a Mencshely Község Zártkerti Rendezési Tervérõl szóló 1/1983. KKT. Rendelet és az azt módosító 5/1991.(VII.1.) és 4/1994. (V.16.) rendelet. 3. A Településszerkezeti Tervet lehetõleg 10 évenként felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani. 4. Minden új beépítésre szánt területen építési engedély csak akkor adható ki, ha elõtte a szolgáltatók igazolása alapján bizonyítható, hogy a Balaton törvényben elõírt csatornázottsági feltétel teljesült! 40. §. A rendelet kihirdetésérõl a jegyzõ a helyben szokásos módon gondosodik. Mencshely, 2004. augusztus 10. Tóbiás Ilona polgármester
dr. Reichert László körjegyzõ
A rendelet kihirdetésének napja: 2004. augusztus 13. A hatálybalépés napja: 2004. szeptember 1. dr. Reichert László körjegyzõ
28
29
FÜGGELLÉK:
A szabályozási elõírásban felsorolt településképi jelentõségû épület - az önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és mûemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a települési fõépítész és a mûemléki hatóság véleményét figyelembe kell venni.
Helyi védettségre javasolt épületek -
Fõ u. 57. Fõ u. 37. Fõ u. 32. Petõfi S. u. 7. Petõfi u. 39.
-
Petõfi 18. Petõfi 24. Petõfi 12. Petõfi 5. Kossuth u. 24.
- Kossuth u. 18. - Református templom - Római katolikus
templom
29
