2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

A

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége...................................................................... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe .............. 5 1.2. Az ellátott tevékenységi kör................................................................................... 5 A/ A SZAKMAI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE .................................................... 8 1. Intézményi szerkezeti változások.......................................................................... 8 1.1. Szolgáltató szervezetek összevonása ..................................................................... 9 1.2. Központi irányítást végző szervezetek.................................................................. 9 1.3. Kari szervezeti egységek ........................................................................................ 9 1.4. Integrációs folyamatok .......................................................................................... 9 2. A hallgatói létszámváltozások ............................................................................. 11 2.1. Képzési tevékenység ............................................................................................. 11 2.1.1. Főiskolai alapképzés.............................................................................................. 11 2.1.2. Felsőfokú szakképzés ............................................................................................ 13 2.1.3. Újabb diplomás képzés .......................................................................................... 14 2.1.4. Szakirányú továbbképzés....................................................................................... 14 2.1.5. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés jellemzői ....................... 15 2.2. Köztársasági ösztöndíj ......................................................................................... 16 2.3. Egyéb ösztöndíjak ................................................................................................ 16 2.4. Kollégiumi támogatás .......................................................................................... 17 2.5. Jegyzettámogatás.................................................................................................. 17 2.6. Sport, kultúratámogatás...................................................................................... 17 2.7. Tudományos Diákköri Tevékenység................................................................... 17 2.8. Meghatározott jogcímeken biztosított többletforrások felhasználása............. 17 3. A hallgatói mobilitás ............................................................................................ 18 3.1. Részképzésen résztvevő magyar hallgatók létszáma......................................... 18 3.2. Teljes idejű, illetőleg részképzésre fogadott külföldi hallgatók létszáma ....... 19 3.3. Részképzésen fogadott hallgatók ........................................................................ 19 4. A képzési szerkezet változása .............................................................................. 19 4.1. Alapképzés (szakok, szakirányok) jellemzése.................................................... 21 4.2. Felsőfokú szakképzések ....................................................................................... 24 4.3. Szakirányú továbbképzés .................................................................................... 24 4.4. Tanfolyami és egyéb képzés................................................................................. 25 4.5. Nemzetközi együttműködésben hirdetett képzések .......................................... 26 5. Gyakorlati képzés ................................................................................................. 26 6. Oktatói kar helyzete (változása).......................................................................... 28 6.l. Az oktatói kar létszám változása......................................................................... 28 6.2. Tudományos fokozattal rendelkező oktatók helyzete (változása).................... 29 6.3. Külső alkalmazások.............................................................................................. 30 6.4. Külföldi oktatók és külföldön oktató magyar oktatók...................................... 30 7. A tudományos tevékenység.................................................................................. 31 7.1. Kutatási tevékenység............................................................................................ 31 7.2. Pályázati tevékenység........................................................................................... 34 7.3. Konferenciákon való részvétel és rendezés ........................................................ 37 8. Változások az intézményi szolgáltatásban ......................................................... 38 8.1. A Főiskolán dolgozók és tanulók munkakörülményei (változása)................... 38 8.2. Könyvtári szolgáltatás.......................................................................................... 38 8.3. Az informatikai szolgáltatás helyzete ................................................................. 43

2

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása 8.4. Testnevelési szolgáltatás ...................................................................................... 49 8.5. Kulturális tevékenység......................................................................................... 50 8.6. Tanácsadási tevékenység ..................................................................................... 50 9. Megvalósuló beruházások, felújítások................................................................ 50

3

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása Bevezetés A Budapesti Gazdasági Főiskola (a továbbiakban BGF, Főiskola vagy Intézmény), a három kar (a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara, a továbbiakban KVIFK, a Külkereskedelmi Főiskolai Kar, a továbbiakban KKFK, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, továbbiakban PSZFK) és alapvető szervezeti egységei (Rektorátus, Gazdasági Műszaki Főigazgatóság, a továbbiakban GMF stb.) a 2004. évben is nehéz feltételek (pl. hallgatói létszám – egyes képzési területeken - több éve tartó folyamatos növekedése, pénzügyi források szűkössége, a bolognai modellnek megfelelő kétciklusú képzésre való áttérés előkészítése, a központi rendelkezések – beavatkozások – gyakori változása stb.) mellett folytatta tevékenységét. Örvendetes, hogy a különféle visszajelzések szerint a Főiskolán dolgozók értékes munkája eredményeként – az előzőekben jelzettek ellenére – összességében jó hatású és hatékony volt a működés. Az Intézmény gyümölcsöző tevékenységet végzett a hatályos Intézményfejlesztési Tervében (IDP) megfogalmazott programok időarányos teljesítésében és az éves munkaterv megvalósításában. Örömteljes, hogy a beszámolási időszakban ¾ széles körben modernizálódott az oktatott anyagok tartalma, módszertana, s kiterjedtebbé vált az oktatók tudományos-, publikációs tevékenysége, kisugárzása, ¾ az oktatási tevékenység fejlesztésében kellő prioritást kapott a kétciklusú – BsC–MsC – képzési tevékenység előkészítése, korszerű stratégiai megállapodások (pl. a Budapesti Corvinus Egyetemmel) létrehozása, ¾ a MAB 2006. évi akkreditációjára való felkészülés szervezése (szak-, tantárgy felelősi rendszer korszerűsítése-, kari intézkedési tervek kidolgozása, vezetői utánpótlás helyzetének felmérése, esedékes intézkedések kezdeményezése stb.), ¾ a változó követelményeknek megfelelő munkaerő kapacitások felmérése (pl. tanári terhelések – kidolgozott új módszertani anyagok szerinti – eredményeinek kiértékelése, az új tényezőkkel – pl. szakmai tantárgyak idegen nyelven történő tanítása, e-learning tananyagfejlesztés, vizsgáztatás stb. többletterheinek meghatározása, záró vizsgák előkészítésével-, megvalósításával összefüggő többlet feladatok számbavétele- stb.) összefüggő intézkedési ajánlások előkészítése, ¾ hallgatói véleménynyilvánítás egységes módszertani (kérdőíves stb.) anyagának kifejlesztése és alkalmazása, ¾ a PhD hallgatók előrehaladásának kiemelt figyelése, segítése, támogatása, tudományos minősítettek számának növelése, ¾ a gazdálkodási tevékenység – gyakran változó – központi követelményeknek megfelelő irányítása, az esedékes feladatok jó színvonalú teljesítésének elősegítése, a pénzügyi stabilitás megőrzése, ¾ a vállalkozási jellegű tevékenység – és ezzel összhangban a saját bevételszerző (főként az élethosszig tartó tanulás korszerű követelményeit megalapozó új képzési programok kidolgozásával stb.) tevékenység – erősítése, és sikeres pályázatokkal a főiskolai oktatás-, infrastruktúra ellátás, informatikai szolgáltatás stb. fejlesztése. Az integrált intézményben dolgozók együttes munkájának eredményeként a beszámolási időszakban tovább erősödött a BGF elismertsége és az eseti belső problémák, feszültségek ellenére sikerült mind egységesebb arculattal képviselni az Intézmény és a karok érdekét, fejleszteni hazai és nemzetközi kapcsolatát, továbbá gyarapítani a Főiskola vonzását, kisugárzását. Összefügg ez azzal, hogy a BGF

4

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása

¾ a változó munkaerő-piaci igények ismeretében végezte és fejlesztette a 2004. évben az oktatói-, tudományos tevékenységét; ennek keretében kiemelt figyelemmel vett részt • a megújuló felsőoktatási törvény előkészítésében, a BA- és a MA szakok, szakirányok OM rendeleti meghatározásának kigondolásában, a képesítési követelmények kialakításában, az új kreditrendszerű tantervek kidolgozásában, • az Intézmény alapképzési, FSZ képzési-, továbbképzési stratégiájának és megújítási akciótervének kimunkálásában, • a gyorsított akkreditációs követelmények jó színvonalú és az előírt határidőknek megfelelő teljesítésében, • a szellemi műhelyek tevékenységének irányításában, időszerű teendőkre irányuló összehangolt munkavégzés szervezésében, ¾ néhány területén – főként a Markó utcai épület használatba vételével, a Liget utcai épületben az FSZ képzés koncentrálásával elsődlegesen a KVIFK-on és a PSZFKon – javította a munkafeltételek adottságát (pl. korszerűsödött a főiskolai tevékenység informatikai-, audiovizuális-, oktatástechnikai eszköz stb. ellátottsága), ¾ a folyamatosan megújított vezetői tevékenység eredményeként biztosított volt az oktatási-, gazdasági- és pénzügyi munka összhangja, az Intézmény rendszeres fizetőképessége. 1.

A BGF feladatköre és tevékenysége

1.1.

Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Az Intézmény neve: Budapesti Gazdasági Főiskola Törzskönyvi azonosító száma: 15329826 Honlapjának címe: www.bgf.hu

1.2.

Az ellátott tevékenységi kör Tevékenységi kör: A Főiskola folyamatosan megújuló, versenyképes és rugalmas, a piaci igényekhez alkalmazkodó képzést kínál a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom és szálloda, a külgazdasági, a nemzetközi kommunikáció, a nemzetközi marketing és minőségmenedzsment, a gazdaságdiplomácia, az Európai Uniós ismeretek, a pénzügy, számvitel, gazdasági informatika, vállalkozásszervező, humán erőforrás menedzser, és az ezekhez kapcsolódó közgazdász tanári, szakoktatói területre. Az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az időt álló alapismeretek, és a szakmai tevékenységre való közvetlen felkészülést szolgáló elméleti és gyakorlati ismeretek között. A felsorolt tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott követelmények szerint, főiskolai szintű alapképzést, szakirányú továbbképzést, felsőfokú szakképzést folytat nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban és e képzési formákban végzettek részére oklevelet, illetve bizonyítvány ad.

5

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása Az integrált Főiskola az Európai Unió országaiban folyó képzés tartalmával és módszereivel összhangban, a három kar szakterületén – az ország legnagyobb szakfőiskolájaként – arra törekszik, hogy a felsőfokú szakemberképzésben betöltött szerepét megőrizve folyamatosan emelje az oktatás színvonalát és az integráció eredményeként létrejött, széleskörű szellemi kapacitásával hozzájáruljon a magyar, illetve a közép-kelet európai gazdaság fejlesztéséhez, munkaerő problémáinak megoldásához. Integrált oktatási szervezetével igyekszik megfelelni a változó munkaerő-piaci igényeknek, követelményeknek azzal, hogy a hallgatói számára magas színvonalú és ösztönző tanulási környezetet teremt a gazdasági, valamint az alapszakhoz tartozó más társadalmi, műszaki, élelmezési, pedagógiai vagy nyelvtudományi területeken, s így a hallgatók képességeik fejlesztésére és egyéniségük sokoldalú kibontakoztatására széles körben kapnak lehetőséget. Az oktatás területén az integrált Főiskola küldetése az, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén az ország, a keletközép-európai térség egyik vonzó, vezető gazdasági felsőoktatási (főiskolai) intézménye legyen. Hosszabb távon elérendő cél, hogy a Főiskola a már nemzetközileg elismert szakaihoz hasonlóan, külföldi partnerekkel együttműködve a különböző képzési szinteken kiadandó szakképesítések, közgazdász végzettséget igazoló oklevelek Európailag akkreditáltak és nemzetközileg elismertek legyenek. A Főiskola a diplomaszintek kínálatában továbbra is meghatározó profiljának tekinti a főiskolai diplomát, melyet a jogszabályi lehetőségek figyelembe vételével kíván szélesíteni, mind a felsőfokú szakképzés, mind a szakirányú továbbképzés, egyetemi kiegészítő alapképzés stb. irányában. A kutatási és szakértői tevékenységét a Főiskola az oktatás szempontjaival összhangban alakítja ki, hangsúlyozva ezek szoros kapcsolatát az oktatók egyéni fejlődésével, és a tananyag korszerűsítésével. A Főiskola szoros kapcsolatot tart fenn a gazdasági élet szereplőivel, ápolja és fejleszti hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét. A főiskola oktatási-kutatási feladatait egyetemi, illetve kivételes esetekben vagy átmenetileg főiskolai végzettségű közgazdasági, gazdasági, és a képzés részét képező más tudományos területen dolgozó, illetve a szakmai gyakorlatban széleskörű tapasztalatokkal rendelkező, felkészült szakemberekkel oldja meg. A Főiskola a hallgatók szakmai életpályára való felkészítése érdekében olyan tanulási környezetet alakít ki, mely fejleszti az önálló gondolkodást, erősíti a társadalom és a világ iránti nyitottságot, valamint magyar és idegen nyelven kommunikációs készséget, segíti az egészséges munkamorál kialakulását, továbbá a csoportmunkában való eredményes részvétel képességét. A tantervi követelmények keretei és a rendelkezésre álló feltételek között ez a szakirányok, specializációk szabad választását, és a párhuzamos képzés vállalásának szabadságát feltételezi. A Főiskola feladata és célja a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti felnőttképzés folytatása. A Főiskola célkitűzései között szerepel a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztése is. A Főiskola országos és nemzetközi beiskolázással képez szakembereket a munkaerőpiacra. A Főiskola biztosítja minden hallgató és oktató egyenlő esélyeit,

6

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása egyenlő elbírálását az értékelésben és az előmenetelben. Olyan nyitott és kritikus légkört teremt, amelyben minden résztvevő felelősséggel és szabadon fejtheti ki meggyőződését. Támogatja a fejlődést segítő, önálló kezdeményezéseket, az új feladatok vállalását. Biztosítja a hallgatói mobilitást, bekapcsolódásukat a nemzetközi felsőoktatási együttműködésekbe. A Főiskola külső kapcsolatrendszerének alakításában döntő szempontnak tekinti azt, hogy az ország gazdasági és kulturális középpontjában helyezkedik el, és országos hálózattal rendelkezik. Ennek megfelelően a hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, a gazdasági élet országos és helyi szereplőivel együttműködik, és arra törekszik, hogy ennek az ösztönző környezetnek az előnyeit kihasználja, felkészítse a hallgatókat a hazai és nemzetközi munkaerőpiac speciális igényeire. Az Intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban saját szervezetében lát el feladatokat, a főiskolai infrastruktúra szabad kapacitásait hasznosítja. Az év során teljesült feladatoknál, a szakmai működés értékeléséről a szöveges beszámoló „SZAKMAI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE” című része ad tájékoztatást.

7

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása A/

A SZAKMAI FELADATELLÁTÁS ÉRTÉKELÉSE* 1. Intézményi szerkezeti változások A BGF ötödik évét zárta a 2004. év végével (a 3 kara korábban 3 önálló intézményként működött) és a 2000. évi elhatározásnak megfelelően és holding típusú szervezeti rendben dolgozott (a Rektorátus a legfontosabb intézménypolitikai-, oktatás-kutatásfejlesztési-, gazdálkodási-, humánerőforrás gyarapítási stb. irányelveket határozta meg, koordinálta a Főiskola egészét érintő folyamatokat és közvetetten irányította a karok tevékenységét, ezáltal kivételes volt a kari szervezetek tevékenységébe az operatív beavatkozás). Megvalósult a 2004. évben (és a korábbi évek) sikeres tevékenységek eredményeként ¾ az egységes központi oktatásirányítás (rektorátusi tevékenység, főiskolai honlap, Internet és intranet rendszer stb. továbbfejlesztése), újszerű költségvetési gazdálkodási követelmények érvényesítése, ¾ a kijelölt területeken – a Főiskola egészére kiterjedően – a szellemi műhelyek létrehozatala, (bár a tevékenységük eredményessége nagyon kezdetleges), ¾ az informatikai szolgáltatás stratégiai teendőinek összehangolása, ¾ néhány új feladatra új szervezeti egység, pl. az Idegen nyelvi – Kommunikációs Intézet (az idegen nyelvi képzés és vizsgáztatás irányítására, és koordinálására), a Felnőttképzési Intézet (a főiskolai szintű – főként új típusú és több kar együttdolgozását igénylő továbbképzési rendszerek – kifejlesztésére és ezen képzési formák működtetésére), a Pályázati Iroda (a pályázati tevékenység központi koordinálására, koncentrálása stb.) létesítése, ¾ a nemzetközi kapcsolatok összehangolása stb. A Főiskola – a központi vezetés minden törekvése ellenére – nem jutott megfelelő fejlesztési forráshoz, s így – főként elhelyezési problémák és a karok nagy földrajzi távolsága stb. miatt – nem lehetett – az IDP-ben tervezettnek megfelelően – létrehozni az összevont szervezeteket, kiiktatni a párhuzamosságokat, hasznosítani az ésszerű munkamegosztás előnyeit. A szervezeti struktúra kialakításakor és működtetésekor elsődleges törekvés volt a karok eddigi imázsának megőrzése (növelése). Erőteljes központi törekvés van az OM részéről a kevesebb számú szervezeti egység működtetésére, a párhuzamosságok (pl. a túlzottan tagolt tanszéki rendszer stb.) leépítésére, az integrációból adódó előnyök kihasználására. Várhatóan a bolognai folyamatokkal is összhangban szükséges korszerűsíteni a karok szervezeti struktúráját, s ezért is indokolt, hogy a jelenlegi szervezeti egységek is kezdeményezzék a szakmai integráció továbbfejlesztését. Ennek keretében alapvető feladat ¾ a humán erőforrás kihasználtságának javítása, ¾ a felelősségi körök korszerű meghatározása (az átfedések kiszűrése), *

A BGF a szakmai feladatokat szövegesen az OM vonatkozó átiratának 1. sz. mellékletében előírt tematika szerint készítette. (Figyelembe véve a számszaki beszámoló 4, 6, 9, 10/a, 14 sz. mellékletében szerepeltetett jogcímeket is)

8

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása ¾ a foglalkoztatottak összehangolt, sikeres együttdolgozásának sürgetése, ¾ a hatékonyabban működő optimális szervezeti egységek kialakítása (pl. a holding típusú irányítás tapasztalatainak áttekintése és hatásainak jobb szervezeti rendben való érvényesítése stb.), 1.1. Szolgáltató szervezetek összevonása Elmaradt szolgáltató szervezetek, pl. az Informatikai Központ, a közös raktárak, műhelyek stb. kialakítása a nagy földrajzi távolságok és a fejlesztési források hiánya miatt. 1.2. Központi irányítást végző szervezetek Központi irányítást végző alapvető szervezeti egységek (Rektorátus, Gazdasági Műszaki Főigazgatóság, Belső ellenőrzés stb.) – rossz elhelyezési adottságokkal – létrejöttek 2000. év elején és lényegében azóta is az akkor kialakított szervezeti rendben működnek (néhány területen ésszerűvé vált a szervezeti keretek módosítása nélkül a munkafolyamatok átrendezése). Kulturáltabb és szervezettebb munkavégzést biztosít, hogy a Markó utcai épületben néhány szobát el lehetett különíteni az oktatási terület kapacitásának csökkentése nélkül – a rektor, a Pályázati Iroda, Felnőttképzési Intézet, Idegennyelvi – Kommunikációs Intézet részére, továbbá használható a nagy tanácsterem is. 1.3. Kari szervezeti egységek A beszámolási időszakban a karok szervezeti struktúrája lényegében nem változott. A KVIFK a Pedagógiai Intézetet Pedagógiai és Társadalomtudományi Intézetté szervezte át, meghagyva alapfeladataként a közgazdász tanárok és szakoktatók képzését, és kibővítve az Intézet tevékenységét a humán és a szakmai képzés alapját szolgáló tantárgyak oktatásával (pl. Általános és alkalmazott lélektan, Kommunikáció alapjai, Gazdaságszociológia, Gazdaságpolitika stb.). A tapasztalatok azt is jelzik, hogy a jogelőd intézmények egymás mellé rendelésétől még hosszú az út az erőforrások hatékony működéséig. A kihasználatlan kapacitások (pl. a KKFK idegen nyelvi oktatóknál), a párhuzamosságok leépítése, (főként azokon a területeken – matematika, statisztika, közgazdaságtan, informatika stb. – ahol eddig is lényegében azonos tematika szerint szervezett az oktatás) sajnos nagyon lassan halad. Remélhetően a bolognai folyamat hozta változások, segítenek e tekintetben is a közeljövőben. 1.4. Integrációs folyamatok A központi rendelkezésre öt évvel ezelőtt elhatározott integráció a beszámolási időszakban is hozott néhány – a korábban jelzett – területen biztató eredményt. A

9

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása 2004. évben az integráció kiteljesedése egyaránt megmutatkozott az oktatás, a kutatás, nevelés, és a gazdálkodás hatékony és eredményes kibontakozásában. A szellemi kapacitások hatékonyabb kihasználásának érdekében – főként a létrehozott szellemi műhelyek szervezésében – rendszeresek voltak a szakmai konzultációk az oktatáshoz és annak korszerűsítéséhez kapcsolódó témakörökben. Az együttműködés különösen kiemelkedőnek tekinthető az alapozó közgazdasági képzés tantárgyaiban, pl. módszertani szigorlati tantárgyak, informatika és számítástechnika-oktatás, valamint a közgazdaságtani szigorlat ismeretkörei tekintetében. Ez jelenti a korábban kialakított közös tematikák további fejlesztését, korszerűsítését, aktualizálását és az új korszerű oktatási módszerek adaptációját is. A főiskolai szinten a műhelyek egységes és közösen kidolgozott tananyagokat fogadtak el, amelyek egységes követelmények meghatározását is jelentik (például a beszámolási időszakban jelent meg – mind a három karon dolgozó szerzők tollából – a Környezetgazdaságtan alapjai című Perfekt által kiadott tankönyv, melyet már a 2004. őszi vizsgaidőszakban valamennyi Karon használtak, és ez a tananyag került számkérésre). Előrelépés történt az idegen nyelv oktatásának a területén is, amely az alapszakok sajátosságának szem előtt tartása mellett közös tematikák, módszertani anyagok, kidolgozását jelentette. Ebben a Főiskolai szintű Idegen Nyelvi Intézetnek meghatározó része volt. Az integrált főiskolai képzési tevékenység megvalósítása szempontjából nagy előrelépést jelentett a Főiskola Felnőttképzési Intézetének létrehozása, valamint az akkreditációs követelmények sikeres teljesítése. Jelentős előrelépést hozott a Pályázati Iroda létrehozása, amely olyan integrált szervezeti egysége lett a BGF-nek, amely a pályázatokon való sikeres részvételt segíti elő elsősorban a koordináló tevékenységén keresztül. A három Kar között meglévő földrajzi távolság ellenére a hallgatók áthallgatása, illetve az oktatók Karok közötti átoktatása valamelyest bővült. Ez bizonyos esetekben a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználását jelentette, de elősegíti a számonkérésben meglévő különbségek csökkentését is. Jellemző a szakmai tantárgyak bővebb körű átoktatása is (pl. Marketing oktatás a KVIFK közreműködésével a PSZFK-on, a KKFK részvételével a Közgazdaságtan a KVIFK-on és a PSZFK-on). Sajnálatosan a rendkívül alacsony óradíjak nem ösztönzik az „átoktatást”. Kialakította az Intézmény az új tantárgy felelősi rendszert. Az új szakok kidolgozása főiskolai szinten történt és a vezetés a leginkább megfelelő kollégát bízta meg tantárgy felelősi feladatok ellátásával. Az alkalmazott kreditrendszer kiteljesedése teremtette meg a hallgatók részére (remélhetőleg mind nagyobb körben) az áthallgatások bizonyos mértékű növekedését (pl. a KKFK hallgatóinak egy csoportja a kötelezően választható tárgyak közül a Gazdaságtörténetet a KVIFK-on hallgatja). A tapasztalatok azt is jelzik, hogy az igazi tartalmi kohézió realizálásáig sok még a tennivaló, az adottságok jobbításában, a befogadókészség stb. fejlesztésében.

10

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása 2. A hallgatói létszámváltozások 2.1. Képzési tevékenység 2.1.1. Főiskolai alapképzés A Főiskolai alapképzésre a 2004. évben a BGF-re 25.231 fő hallgató jelentkezett. Főként az ismert demográfiai problémák (az érettségizett tanulók számának csökkenése stb.) miatt, a közgazdászképzés széleskörű (a hazai és külföldi) kiterjesztése következtében mérséklődött (4.650 fővel, 15,6 %-kal) az alapképzésre jelentkezett hallgatók száma. Örvendetes, hogy a KKFK-on a beszámolási időszakban is tovább nőtt (725 fővel) a jelentkezettek száma, de – a korábbi évek tendenciájától eltérően – a KVIFK-on 1.283 fővel, a PSZFK-on (főként a két területi intézetben) csökkent (4.092 fővel) a jelentkezett hallgatók száma (1/a sz. melléklet). A felvételre első helyen ide jelentkezők száma minden szakon többszöröse (a KVIFK-on közel 6 szorosa, a KKFK-on 4 szerese, a PSZFK-on közel 2 szerese) az OM által engedélyezett keretszámnak. Összességében a Főiskola iránti érdeklődés továbbra is magas szintű, amit a felvételi jelentkezők nagy száma is bizonyít. A főiskolai alapképzésre – az OM által engedélyezett létszám kereten belül – felvettek létszáma – a korábbi évek tendenciájával összhangban – tovább nőtt. A 2004. évben a BGF-re 5.483 fő hallgató beiskolázása valósult meg, amely 835 fővel, 18 %-kal több mint a megelőző évben (a KKFK-on 565 fővel, a KVIFK-on 418 fővel nőtt, a PSZFK-on 148 fővel csökkent a felvett hallgatók száma). Ennek nem az Intézményben jelentkező hallgatói létszám csökkenés volt az oka, hanem a felvételi eljárás során – a ponthatár megállapításakor – került kevesebb hallgató felvételre. A főiskolai alapképzésen a 2004. októberi adatszolgáltatás szerint – 15.611 fő volt a hallgatói létszám, amely, mindössze 5 fővel magasabb, mint a megelőző évben, mert jelentős a „lemorzsolódók” létszáma (sajnálatosan évek óta alacsonyabb a felvettek egy részének a tudás szintje a kívánatosnál és így ezek többiekkel való „lépéstartása” – az oktatói kar erőfeszítése ellenére – problematikus). A 2004. évben általánossá vált minden évfolyamon a korábban bevezetett kreditrendszer – egyéni tanrendek – alkalmazása, amely hozzásegít a képzési idő meghosszabbításához, az oktatás-szervezési problémák növekedéséhez. A főiskolai alapképzésen résztvevők 2003. és a 2004. évi létszámát karonként a következő diagram szemlélteti:

11

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása

Az alapképzésben résztvevő hallgatók létszámának változása fő

6 260

7 000

6 186

5 532 6 000

5 245

5 000

4 101

3 893

4 000

2003. október 2004. október

3 000

2 000

1 000

0 KKFK

KVIFK

PSZFK

Az egyenértékre átszámított hallgatói létszám 16.107 fő volt a Főiskolán a beszámolási időszakban, amely mindössze 64 fővel (0,4 %-kal) kevesebb a 2003. évinél (1/b. sz. melléklet). A 2004. évben az alapképzésen résztvevő államilag finanszírozott hallgatók létszáma 9.539 fő (55 fővel) több, a költségtérítéses hallgatói létszám 6.072 fő (50 fővel) kevesebb, mint a megelőző évben. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók létszámát karonként a következő diagram szemlélteti: A hallgatói létszám megoszlása az alapképzésben karonként, évenként fő 7 000

6 000 1 738

1 939 5 000

Költségtérítéses hallgatók 2 933

2 634

4 000 1 549

Államilag finanszírozott hallgatók

1 401

3 000 4 448

4 321 2 000 2 552

2 492

2 611

2 599

1 000

0

2003.

2004. KKFK

2003.

2004. KVIFK

2003.

2004. PSZFK

Egyenértékre átszámítva a beszámolási időszakban az államilag finanszírozott hallgatók létszáma a főiskolai alapképzésen 9.477 fő (58 fővel több, mint a

12

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása megelőző évben) és a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatói létszám 3.737 fő volt (138 fővel több, mint a 2003. évben). A nappali tagozatos alapképzési hallgatók száma a 2004. évben a Főiskolán 10.693 fő volt, amely 395 fővel (3,8 %-kal) több mint a megelőző évben (a KKFKon 51 fő, a KVIFK-on 184 fő, a PSZFK-on 160 fő volt a növekedés). A távoktatásos képzésen a 2004. évben 3.299 fő vett részt, amely – a Főiskola törekvése ellenére – 54 fővel kevesebb, mint a megelőző időszakban, pedig e rugalmasságot garantáló képzés jól illeszthető a munka melletti ismeretszerzéshez. A levelező tagozatos hallgatói létszám a beszámolási időszakban 3.274 fő volt, amely 376 fővel (10,3 %-kal) kevesebb, mint a 2003. évben (a PSZFK-on 71 fővel nőtt, de a KVIFK-on 108 fővel és a KKFK-on 339 fővel csökkent a levelező tagozatos hallgatók létszáma). A levelező tagozatos létszámból 1.619 fő az alapképzésen, 1.496 fő a szakirányú továbbképzésen és 159 fő a felsőfokú szakképzésen vett részt. A kereslet-csökkenés összefügg azzal, hogy e képzési forma már kevésbé tekinthető korszerűnek (túlzottan tradicionális), s ez kevésbé felel meg a munka melletti tanulás speciális elvárásainak, követelményeinek. 2.1.2. Felsőfokú szakképzés A felsőfokú szakképzésen résztvevők létszáma a Főiskolán a 2004. évben 2.206 fő volt, amely – a központi törekvések ellenére – 64 fővel (2,8 %-kal) kevesebb, mint a 2003. évben (a KVIFK-on is 26 fővel nőtt e képzési formán tanulók száma, de a KKFK-on 26 fővel, a PSZFK-on 64 fővel csökkent a felsőfokú szakképzésen résztvevők létszáma). A felsőfokú szakképzésen résztvevő hallgatók létszámát karonként a következő diagram szemlélteti: A felsőfokú szakképzésben résztvevők létszámának alakulása fő 1 400

2003. október

1 200

2004. október 1 000

800

600

400

200

0 KKFK

KVIFK

PSZFK

13

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása Sajnálatosan e képzési forma nem kellően vonzó a továbbtanulók részére, pedig a jó tanulók számára garantált a Főiskola nappali tagozatán a továbbtanulás lehetősége és a gyakorlati szakterületeken keresett szakképesítéseket (pl. gazdasági idegen nyelvű levelező, kereskedelmi szakmenedzser, idegenforgalmi szakmenedzser, banki szakügyintéző, pénzügyi-számviteli szakügyintéző, projektmenedzser asszisztens stb.) lehet szerezni. Főként a költségtérítéses képzésen résztvevők aránya csökkent (bár a képzés költségtérítésének összege a költségtérítéses piacon átlagosnak tekinthető). Probléma, hogy ezen a képzési formán résztvevők egy része nem tanul kellő intenzitással (ez összefügg azzal, is, hogy a hallgatóknak – a Főiskola felmérése szerint – 30-40 %-a azért jelentkezett e képzési formára, mert nem sikerült más irányú továbbtanulási terve), s így jelentős (15-20 %-os) – az oktatók erőfeszítése ellenére – a hallgatók lemorzsolódása. 2.1.3. Újabb diplomás képzés Az újabb diplomások létszáma a Főiskola vezetésének törekvése ellenére tovább csökkent a beszámolási időszakban. A 2004. évben az alapképzésen 1.462 hallgató vett részt, amely 542 fővel (27 %-kal) kevesebb, mint az előző évben volt (mindhárom karon – a KKFK-on 259 fővel, a KVIFK-on 146 fővel, a PSZFK-on 137 fővel csökkent az újabb diplomás hallgatók létszáma). Az újabb diplomás képzésen résztvevő hallgatók létszámát karonként a következő diagram szemlélteti:

Az újabb diplomás képzésben résztvevők létszámának alakulása fő 1 200

1 000 KKFK KVIFK PSZFK

800

600

400

200

0 2003. október

2004. október

2.1.4. Szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzésen résztvevők létszáma – a Főiskola szándéka ellenére – a 2004. évben csökkent, bár a meghirdetett szakképzések jó alkalmazási lehetőségeket garantálnak a munkaerőpiacon. A beszámolási időszakban a

14

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása Főiskolán, szakirányú továbbképzésen 1.656 fő vett részt, amely 409 fővel (közel 20 %-kal) kevesebb volt, mint a megelőző évben. A 2004. évben a PSZFK-on jelentősen (327 fővel) csökkent a szakirányú továbbképzésen résztvevők létszáma a KKFK-on 80 fővel, a KVIFK-on 2 fővel csökkent a szakirányú továbbképzésen résztvevők létszáma. A szakirányú továbbképzésen résztvevő hallgatók létszámát karonként a következő diagram szemlélteti: A szakirányú továbbképzésben résztvevők létszámának alakulása fő

1 800 1 600 1 400

KKFK KVIFK PSZFK

1 200 1 000 800 600 400 200 0 2003. október

2004. október

A gazdálkodás új követelményei, a konkurens intézmények tevékenységének (elszívó hatása), a korszerű EU-s szakismeretekkel rendelkezők számának bővítése, az Intézmény pénzügyi forrásainak szükségszerű növelése is sürgeti a szakirányú – de az újabb diplomások – tantervének képzési programjának – bolognai követelményekkel is összhangban levő – modernizálását. A tapasztalatok azt is jelzik, hogy mindhárom karon tovább kell erősíteni a Főiskola beiskolázási – reklám, propaganda – tevékenységét is. 2.1.5. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés jellemzői A Főiskolán a beszámolási időszakban 11.477 fő volt az államilag finanszírozott hallgatók száma, s így az előző évhez képest alapvetően nem változott (összességében 83 fővel 0,7 %-kal emelkedett az államilag finanszírozott hallgatók létszáma: a KVIFK-on 132 fővel, és a PSZFK-on 37 fővel nőtt, a KKFK-on 86 fővel csökkent). A hallgatói létszám struktúráját a Főiskolán képzési formák szerint – karonkénti bontásban – a 2003. és a 2004. évre karonként a következő összeállítás szemlélteti:

15

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása 2003. október Megnevezés Alapképzés Nappali tagozat Esti tagozat Levelező tagozat Távoktatás Együtt FSZ képzés Nappali tagozat Levelező tagozat Együtt Szakirányú továbbképzés Mindösszesen

Változás BGF szinten 2004/2003

2004. október KKFK

KVIFK

PSZFK

BGF összesen

KKFK

KVIFK

PSZFK

BGF összesen

2552 0 0 0 2 552

2 480 0 131 0 2 611

4 321 0 0 0 4 321

9 353 0 131 0 9 484

2 492 0 0 0 2 492

2 475 0 124 0 2 599

4 448 0 0 0 4 448

9 415 0 124 0 9 539

62 0 -7 0 55

0,7% -5,3% 0,6%

102 0 102 0 2 654

986 0 986 0 3 597

822 0 822 0 5 143

1 910 0 1 910 0 11 394

76 0 76 0 2 568

1 130 0 1 130 0 3 729

732 0 732 0 5 180

1 938 0 1 938 0 11 477

28 0 28 0 83

1,5% 1,5% 0,7%

fő

%

A BGF-en a 2004. évben – a Főiskola sajnálatára – csökkent a költségtérítéses képzésen résztvevők létszáma. A beszámolási időszakban, az Intézményben a költségtérítéses hallgatók száma 7.996 fő volt, amely 551 fővel (6,4 %-kal) kevesebb, mint a megelőző évben (örömteli, hogy a KVIFK-on – az előző évek tendenciájával összhangban, megfelelően tovább nőtt, 179 fővel, viszont a PSZFK-on 502 fővel, a KKFK-on pedig 228 fővel csökkent). A hallgatói létszám képzési formák szerinti összetételét karonként a következő összeállítás szemlélteti: 2003. október Megnevezés Alapképzés Nappali tagozat Esti tagozat Levelező tagozat Távoktatás Együtt FSZ képzés Nappali tagozat Levelező tagozat Együtt Szakirányú továbbképzés Mindösszesen

Változás BGF szinten 2004/2003

2004. október KKFK

KVIFK

PSZFK

BGF összesen

KKFK

KVIFK

PSZFK

BGF összesen

352 0 1197 0 1 549

463 0 627 1 544 2 634

130 0 0 1 809 1 939

945 0 1 824 3 353 6 122

463 0 938 0 1 401

652 0 557 1 724 2 933

163 0 0 1 575 1 738

1 278 0 1 495 3 299 6 072

333 0 -329 -54 -50

35,2% -18,0% -1,6% -0,8%

1 0 1 347 1 897

176 167 343 115 3 092

16 0 16 1 603 3 558

193 167 360 2 065 8 547

1 0 1 267 1 669

87 138 225 113 3 271

21 21 42 1 276 3 056

109 159 268 1 656 7 996

-84 -8 -92 -409 -551

-43,5% -4,8% -25,6% -19,8% -6,4%

fő

%

2.2. Köztársasági ösztöndíj A hallgatók Köztársasági ösztöndíja címén mintegy 21 MFt költségvetési támogatás illeti meg a Főiskolát (visszafizetési kötelezettség 2005. évben 3,5 MFt). Köztársasági ösztöndíjban, a tavaszi félévben 65 fő, míg az őszi félévben 79 fő részesült. 2.3. Egyéb ösztöndíjak Bursa ösztöndíj támogatásból a Főiskolát jogosultan 44 MFt illette meg a 2004. évben, azonban a felügyeleti szerv a beszámolási időszakban 55 MFt-ot bocsátott az Intézmény rendelkezésre. A 11 MFt-os különbözet rendezését 2005. évben az előirányzat-maradvány elszámolásakor az OM elvonja. Békésy György Posztdoktori ösztöndíj címén 978 eFt állt a Főiskola rendelkezésére, melyből az előírásoknak megfelelően 1 fő oktató részére, 8 hónapra megtörténtek a kifizetések, így e jogcímen 326 eFt befizetési kötelezettség keletkezett az intézménynél.

16

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása 2.4. Kollégiumi támogatás Kollégiumi támogatás címén 82 MFt-ra jogosult a Főiskola a 2004. évben, amely mintegy 13 MFt-tal kevesebb a rendelkezésre álló összegnél. Kollégiumi férőhelyet a 2004. évben 4.191 hallgató igényelt (közel 500 fővel több mint a megelőző évben), de a férőhelyek száma csak 1.639, s ezért 2.566 hallgatónak a Főiskola nem tudott kollégiumi lakhatást biztosítani (2. sz. melléklet). Lakhatási támogatás címén a hatályos előírások szerint a Főiskola 279 MFt-ra jogosult, amelynél 33 MFt-tal több a rendelkezésre álló előirányzat. Lakhatási támogatásra a 2004. évben 5.584 hallgató volt jogosult (A KKFK-on 1.392 fő, a KVIFK-on 1.784 fő, a PSZFK-on 2.408 fő). Lakhatási támogatásban 2004. évben 2.777 fő részesült (ebből a KKFK-on 757 fő, a KVIFK-on 680 fő, a PSZFK-on 1.340 fő), s létszámuk 42 %-kal volt több mint a megelőző évben (2. sz. melléklet). 2.5. Jegyzettámogatás Tankönyv-jegyzettámogatás címén közel 73 MFt-ra jogosult a Főiskola, amelyből a beszámolási időszakban csak 66 MFt állt rendelkezésre. A normatíva összegét a hallgatóknak átadja az Intézmény, mert 2003. évben a jegyzetforgalmazás jogát könyvkiadó cégnek átengedte. 2.6. Sport, kultúratámogatás Sport-kulturális támogatás címén a 2004. évben mintegy 8,5 MFt illette meg a Főiskolát. 2.7. Tudományos Diákköri Tevékenység A növekvő hallgatói-oktatói terhelés mellett e tevékenység dinamizmusa, fejlesztése csak szűkkörben valósult meg a 2004. évben. Sajnálatosan nem nagy számban készülnek TDK dolgozatok. A karok által szervezett TDK konferenciákon 42 db dolgozatot védtek meg, amelyből 27 sikeresen szerepelt az Országos TDK konferencián is (az országos helyezésen kiváló eredményt elért dolgozatokat a Főiskola lapjai publikálták. Alapítványi normatív kutatási forrásból mintegy 800 eFt-tal támogatta a Főiskola a TDK tevékenységet. 2.8. Meghatározott jogcímeken biztosított többletforrások felhasználása Az 51/2002. (III. 26. Korm. rend. 22. § alapján, a főiskolán tanuló és költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók közül a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban (továbbiakban: GYES-GYED) részesülők mentesülnek a képzések költségtérítésének megfizetése alól.

17

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása A hatályos jogszabály értelmében a Főiskola ezen hallgatók után csak a képzési és fenntartási normatíva (képzési szintnek megfelelő) átszámított összegét kapja meg támogatásként (alapképzés és felsőfokú szakképzés esetében 75.000 Ft/fő/félév, míg szakirányú továbbképzésnél 45.000 Ft/fő/félév a legmagasabb támogatási összeg), míg a költségtérítési díjak befizetése 70.000 – 310.000 Ft/fő/félév bevételt jelentene. Az említett jogszabály hatálybalépése az elmúlt években az Intézménynek több mint 150 MFt bevétel elmaradást okozott, - mivel a rendelkezésre álló támogatás összege 2004. évben csak 27.300 eFt volt. Jogszabály szerint a Főiskolát megillető támogatás ezen a jogcímen összesen 62.174 eFt, a különbözetet (34.874 eFt-ot) remélhetőleg a maradvány-elszámolás keretében fogja az OM rendezni. (Valószínűsíthető, hogy a nevesített jogalkotás elmaradása esetén a hallgatói létszám is kevesebb lenne). Azonosulva a központi oktatáspolitikai törekvéssel, hogy a GYES-GYED-en lévők tanulmányi „kedvét” szociális körülmények miatt nem lehet visszafogni, de ennek megoldásaként az OM-nek a teljes költségtérítés összegét biztosítani kellene a képző intézmények számára. Amennyiben ezt a problémát nem sikerül a Kormányzatnak megoldani, hosszabb távon a képzések gazdaságosságát, ebből kifolyólag a képzések indítását veszélyeztetheti a GYES-GYED-es hallgatók létszám növekedéséből adódó bevétel kiesés. Az OM a hallgatók idegen-nyelvvizsgadíjának visszatérítésére 20.600 eFt támogatást biztosított a Főiskola részére. A Minisztérium irányelveinek megfelelően a BGF is elkészítette a belső Szabályzatát a vizsgadíjak visszafizetésére. A Szabályzat értelmében a jogos igénylések alapján, közel 4 millió forintot kellett visszafizetni a hallgatók részére. A különbözetet (16.878 eFt-ot) az akkreditált nyelvvizsga központ infrastrukturális fejlesztésére fordítja a Főiskola. A hallgatók pénzbeli juttatása címén a hatályos normatíva és a jogosultak létszáma alapján (10.397 fő) – a Főiskolát 946 MFt illeti meg, amelyből a 2004. évben 865 MFt állt rendelkezésre, a különbözet (mintegy 81 MFt) rendezése – az OM részéről – szintén a maradvány-elszámolás keretében történik meg 2005. évben. 3. A hallgatói mobilitás A hallgatói mobilitás – a Főiskola törekvése ellenére – nem bővült a beszámolási időszakban, pedig az alapvető követelmény az Európai Felsőoktatási Térségbe történő integrációnak. A hallgatói mobilitás az EU országokra összpontosul. 3.1. Részképzésen résztvevő magyar hallgatók létszáma Külföldre – részképzésre – a Főiskoláról a 2004. évben 124 hallgató utazott. A KKFK hallgatói közül – Erasmus program keretében – a 2003-2004. tanév II. félévében 53 magyar hallgató, 2004-2005. tanév I. félévében 30 fő vett rész külföldi részképzésen. A KVIFK 35 hallgatót küldött külföldre, tanulmányi –

18

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása szakmai gyakorlati stb. céllal. A PSZFK hallgatói közül 6 hallgató tanult külföldön. 3.2. Teljes idejű, illetőleg részképzésre fogadott külföldi hallgatók létszáma A Főiskolán a 2004. évben 177 külföldi hallgató tanult (a KKFK-on 44 fő, a KVIFK-on 107 fő, a PSZFK-on 26 fő), amely 8 fővel kevesebb volt, mint a megelőző évben). Örvendetes, hogy a KVIFK kiterjedt idegen nyelvű oktatása miatt fokozatosan bővítette a külföldi (főként osztrák, német stb.) fiatalok képzését. 3.3. Részképzésen fogadott hallgatók A KKFK-ra – az Erasmus program keretében – 2003–2004. II. félévében 33 főt, 2004–2005. I. félévében 36 főt fogadtak. A beszámolási időszakban a KVIFK a 2003-2004. II. félévében 19 főt, a 2004-2005. I. félévében 24 főt fogadott. 4. A képzési szerkezet változása A beszámolási időszakban a Főiskolán a képzési szerkezet (karok, szakok, szakirányok, tanterv, képzési időtartam stb.) felépítése lényegében nem változott. Elmaradt a – bolognai folyamattal összhangban az IDP-ben kilátásba helyezett – képzési célok, a tanítástervek, tanítási programok stb. olyan módosítása, amely az oktatási feladatok teljesítését számottevően befolyásolta volna. A 2006. őszén induló képzések tantervi, tantárgyi programjai elkészítésénél érvényesítjük a javaslatokat. A hatályos képzési szerkezetnek megfelelő tananyagellátás alapjában – nagy többségében jó színvonalú tananyagokkal – biztosított volt. Természetszerűleg a korszerűsítési folyamat főként a szakmai ismeretkörök tekintetében a 2004. évben is megtörtént. A Főiskola oktatói (és a felkért gyakorlati szakemberek) a beszámolási időszakban is tevékenyen végezték a tananyagírási, lektorálási stb. feladataikat a hagyományos tankönyvek, jegyzetek, példatárak, valamint e-learning tananyagok megjelentetése érdekében. Kiemelt figyelmet kapott az EU-s ismeretekkel és az intézményeik működésével összefüggő ismeretkörök feldolgozása közreadása, illetőleg a hazai kezdeményezésű új eljárások (korszerű gazdálkodási módszerek) jelzése, (megtanítása). Sajnálatosan néhány területen (pl. mikro-, makroökonómia stb.) elmaradt az írásos tananyag – bolognai modellbe illeszkedő – korszerűsítése (nem lehetett garantálni az időszerű döntések késedelme miatt a célszerű tananyagfejlesztést). A színvonalas tananyagellátást (publikációs tevékenységet) serkentette a BGF szintű „Tudományos Díj” kiosztása is. A 2004. évben a főiskolai szerzők tollából 118 db kiadvány (tankönyv, szakkönyv, jegyzet, példatár stb. jelent meg (3/a, 3/b sz. mellékletek). Az IDP-ben meghatározott fejlesztési törekvések több területen új irányt vettek, összhangban az időszerű felsőoktatási reform, az új felsőoktatási törvény, illetve képzési rendszer bolognai modell szerinti átalakításának előkészületeivel, az új alapszakok stb. koncepciójának 2004. évi kidolgozásával.

19

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása

A hatályos képzési szerkezet szerint a beszámolási időszakban is folytatódott a tananyagfejlesztés az alapképzés a továbbképzés stb. területén is. Így pl. a KKFKon új szakkönyv, illet jegyzet jelent meg „A Keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai és az EU-csatlakozás”, a „Kultúraközi kommunikáció és menedzsment spanyol nyelven” és a Nemzetközi gazdaságelemzés és a külgazdaság-fejlesztés alapjai” címmel. A KVIFK-on új szakmai alternatív tantárgy lett az idegenforgalmi és szálloda szakon: „Idegenforgalmi pályázatok menedzselése és projektmenedzsment az Európai Unióban”, valamint a „Regionális politika a vidék és regionális turizmusfejlesztés lehetőségei az önkormányzati területen” A Kereskedelmi szakon: „Az eurokonform szállítási rendszerek”, valamint az „Ingatlan befektetés, mint üzleti vállalkozás”. A vendéglátó és szállodaszakon: „Animáció a szállodákban”, valamint a „Prezentációs ismeretek”. Az Informatikai Intézet által meghirdetett funkcionális választható tantárgyak lettek: „Likvid vállalkozások pénzügyi egyensúlyának követése számítógéppel”, valamint a „Vállalkozások elszámolása és vezetői döntések támogatása számítógéppel” és a „Vállalkozások eszköz és készletnyilvántartása számítógéppel”. Idegen nyelven felvehető új választható tárgyak: „Vevőcentrikus értékesítési készségek (angol nyelven)”, valamint „Az Európai Unió és a Hispán világ idegenforgalma”, továbbá „A Hispán civilizáció és turizmus” és az „Itália kulturális öröksége”. Ezzel egyidejűleg funkcionális választható tárgyak lettek idegen nyelven: „Fordítás a vendéglátás, az idegenforgalom és kereskedelem területén”, valamint „Angol nyelvű prezentációs készségfejlesztés”, továbbá az „Angol szaknyelvű beszédértés”, s ezeken felül „Üzleti kommunikáció a kereskedelemben és az idegenforgalomban” és a „TOEFL vizsgára való felkészítő kurzusok” stb. A PSZFK-on a HEM szakos hallgatók speciális szakági igényeinek megfelelően elkészült a „Humáninformatikai tananyag” és 4 új példatár (a 2004. évi tananyagfejlesztésről részletesebben a szöveges beszámoló 7. pont alatti része tartalmaz további információkat). Sajnálatosan megtorpant – a kialakult „kivárási időszak”-ban – több területen a tananyagfejlesztés, mert nem áll rendelkezésre (nincs elfogadva) az új képzési szerkezetnek megfelelő tanterv, tantárgyi program stb. Ez a körülmény átmenetileg megnehezíti esetenként még a törzstárgyakból is (pl. mikro-, makro- ökonómia stb.) a korszerű ismeretek közreadását, számonkérését. A 2004. év kezdetétől intenzív gondolkodás (véleménycsere és befolyásolás) van a Főiskolán a BGF és a karok stratégiai versenyhelyzetével összefüggően ¾ a képzési irány ésszerű átalakítására, ¾ a munkaerőpiaccal – és az öregdiákokkal való célszerű együttműködési rendszer meghonosítására, ¾ az oktatói állomány struktúrájának és szintjének módosítására, ¾ a hazai- és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének célszerű átalakítására, ¾ az idegen nyelvi képzés újszerű feladatainak kialakítására, ¾ a hallgatói igények várható változásának új területeire,

20

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása ¾ az igazgatási-, a fejlesztéseire stb.

szabályozási-, a

finanszírozási

rendszer

esedékes

Az alapképzés, a felsőfokú szakképzés (FSZ), a szakirányú továbbképzés stb. alkalmazott rendszeréről átfogó tájékoztatást ad, a tagozatonként, szakonként készített összeállítás, a végzett hallgatók létszámának egyidejű jelzésével (4. sz. melléklet). 4.1. Alapképzés (szakok, szakirányok) jellemzése A BGF-en a beszámolási időszakban is a három kar (Külkereskedelmi Kar, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, továbbá a Pénzügyi és Számviteli Kar) végezte a közgazdászképzést. A karokon szervezett szak- és szakirányok a 2004. évben is a következők voltak: KKFK

KVIFK

Gazdaságdiplomácia és nemzetközi

PSZFK Pénzügyi szak

menedzsment

Idegenforgalmi és szálloda

Adó-illeték szakirány

EU kapcsolatok szakirány

Idegenforgalmi és szálloda

Közpénzügyek szakirány

(angol nyelven) Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

Idegenforgalmi és szálloda

Pénzintézeti szakirány

Szakdiplomácia szakirány

(német nyelven)

Biztosítási szakirány

Európai üzleti tanulmányok szakirány

Idegenforgalmi- szállodai közgazdász

Vám és jövedék

tanári

szakirány

Public relations szakirány

Kereskedelmi

Számviteli szak

Nemzetközi marketing és teljes körű

Kereskedelmi (angol nyelven)

Vállalkozási szakirány

minőség irányítás (TQM)

Kereskedelmi (német nyelven)

Vállalkozásszervező

Nemzetközi marketing és teljes körű

Kereskedelmi közgazdász tanári

szakirány

minőségirányítás

Vendéglátó és szálloda

Gazdasági informatika

Fogyasztói marketing szakirány

szak

Szolgáltatás és non profit szakirány

Vendéglátó és szálloda (angol nyelven) Vendéglátó- szállodai közgazdász tanári Kereskedelmi szakoktatói

szakirány

Médiamenedzsment szakirány

Vendéglátó szakoktató

Banki informatika

Európai üzleti tanulmányok szakirány

Idegenforgalmi szakmenedzser

szakirány

Logisztikai szakirány

Kereskedelmi szakmenedzser

Humán erőforrás

Reklám szakirány

Vendéglátó szakmenedzser

menedzser szak

Üzleti (B2B) szakirány

Számvitelszervező

Szakdiplomácia szakirány Nemzetközi kommunikáció EU kapcsolatok szakirány

Vállalkozásszervező

Európai üzleti tanulmányok szakirány

szak

Nemzetközi gazdaságelemző szakirány Reklám szakirány Public Relation szakirány Médiamenedzsment szakirány Szakdiplomácia szakirány Nemzetközi marketing szakirány Logisztika szakirány Távolkeleti interkulturális szakirány Külgazdasági szak Európai üzleti tanulmányok szakirány EU kapcsolatok szakirány Tőzsde-pénzintézetek szakirány Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

21

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása KKFK

KVIFK

PSZFK

Logisztika szakirány Export-import menedzsment szakirány Médiamenedzsment szakirány Reklám szakirány Szakdiplomácia szakirány Public Relations szakirány Nemzetközi marketing szakirány Nemzetközi menedzsment szakirány Fogyasztói marketing szakirány

Új szakok, szakirányok indítására vonatkozó – a főiskolai IDP-ben meghatározott – törekvések az esedékes felsőoktatási reform, az új felsőoktatási törvény, illetve a képzési rendszer bolognai modell szerinti átalakításának előkészületei miatt időszerűtlenné váltak. Ugyanakkor a 2004. évben a Főiskola – más felsőoktatási intézményekkel együtt – intenzíven részt vett a bolognai modellnek megfelelő új alapszakok/szakirányok kidolgozásában. Ennek keretében kialakult – időközben az OM rendeletként közzé tett – a felsőoktatási reform szerinti a BGF-en 2006. év szeptemberétől alkalmazni tervezett üzleti alapszakok/szakirányok rendszere a következők szerint: Alapszak 1.

Gazdálkodás és menedzsment

Szakirány

Felelős kar

Vállalkozásszervező Közgazdász informatikus

PSZFK

Statisztikus elemző 2.

Pénzügy és

Pénzügy

számvitel

Számvitel

3.

Emberi erőforrások

nincs

4.

Turizmus-

Idegenforgalom és szálloda

vendéglátás

Vendéglátás és szálloda

Kereskedelem és

Kereskedelem

5.

marketing

Marketing kommunikáció Minőségmenedzsment és TQM

PSZFK PSZFK KVIFK

KKFK (és KVIFK)

Nemzetközi marketing 6.

Nemzetközi

Külgazdasági vállalkozási

gazdálkodás

Gazdaságdiplomácia

KKFK

Nemzetközi üzleti kommunikáció

Lényegében a beszámolási időszakban kidolgozásra került az üzleti szakoktató alapszak, amelynek szakindítási kérelme gyakorlatilag kész (követve a hat alapszak mintáját). Az elvi indításhoz a FT már korábban hozzájárult, de a beadása még nem valósult meg. A szak sajátossága, hogy bár az üzleti képzési ágba tartozik, de a végzettek nem szereznek közgazdász végzettséget. A képzésért a KVIFK felelős. Elsősorban jogi természetű akadályok miatt nem realizálódhatott az, az IDP-ben megfogalmazott törekvés, hogy a KVIFK-on 30 éve folyó közgazdász tanárképzést a PSZFK-val együttműködve terjesszük ki a pénzügyi-számviteli tanárképzésre is. Ugyanakkor a 2004. évben fontos előre lépés volt ebben a

22

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása vonatkozásban, hogy az ugyancsak 30 éve működő, a kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szakos közgazdász diplomával rendelkezők számára szervezett kiegészítő tanárképzést kiterjeszthettük egyetemi, illetve főiskolai szintű pénzügyi, illetve külgazdasági közgazdász diplomát szerzettek kisebb 10-15 fős csoportjára is. Az eredetileg kitűzött cél megvalósítását a tanárképzés általános mesterfokozatra emelése és az ehhez szükséges akkreditáció megszerzése fogja jelenteni. A 2004. évben beindult – és ez időszakban is folyik – a nem az üzleti, hanem a társadalomismeret képzési ágba tartozó Kommunikáció és médiatudományok alapszak indítási kérelmének összeállítására. A Rektori Tanács már megtárgyalta az első előterjesztést, és azzal a határozattal zárta, hogy támogatja képzést, de álláspontja szerint nem kerülhet versenyhelyzetbe (főként az államilag finanszírozott hallgatói létszámban) az üzleti szakokkal. A képzésért a BGF-en belül a KKFK felelős. A Főiskola 2004. évben tevékenyen részt vett ¾ az üzleti ágazat (a BsC képzés) közös A és B moduljainak kidolgozásában, ¾ az új szakok és szakirányok C és D moduljainak elkészítésében, ¾ a tervezett képzések tantervi hálójának összeállításában, valamint a program ajánlások kimunkálásában és vitájában stb. Időközben véglegesítette a Főiskola a hat alapszak szakindítási dokumentumait is, amelyet jóváhagyásra az illetékesek részére megküldte. Egy-egy szak tekintetében az elküldött csomag a következőket tartalmazza: I. kötet: a szakindítás szöveges kérelme (adatlap I-V fejezetei), tantervek (nappali, esti, levelező tagozat, UD képzés), a C és D modul tantárgyi leírásai, a szakmai gyakorlat bemutatása, a csak a C és D modulban oktatók személyi adatlapjai és nyilatkozatai, a MAB táblázatai a szakra vonatkozó adatokkal. II. kötet: tantervek az adott szakhoz adaptált változatban, az A és B modul tantárgyi leírásai, a modulok személyi feltételei, a MAB táblázat intézményi adatokkal. 1-3. sz. melléklet: az A és B modulban oktatók személyi adatlapjai. 4. sz. melléklet: az A és B modulban oktatók nyilatkozatai stb. A szakmai képzések tartalmi elemeinek fejlesztését, kidolgozását jól segíti az is, hogy a BGF koordinálásával 29 felsőoktatási intézménnyel együtt dolgozik (HEFOP pályázati forrással támogatottan) az esedékes új képzések ismeretköreinek kialakításában stb. (részletesebben a B/6.7. alcím alatt).

23

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása 4.2. Felsőfokú szakképzések Az IDP-ben meghatározott célokkal összhangban – természetszerűleg a változó munkaerő-piaci igényeket és lehetőségeket mérlegelve – a beszámolási időszakban intenzív munka folyt a Főiskolán, mindhárom karon – a felsőfokú szakirányú képzések ésszerű bővítésére. Ennek eredményeként is 2004. évben a három karon, a következő szakterületeken vehettek részt felsőfokú szakképzésben a hallgatók: KKFK

KVIFK

PSZFK

Gazdasági idegen nyelvű levelező

Kereskedelmi szakmenedzser

Számviteli szakügyintéző

Vendéglátó szakmenedzser

Pénzügyi szakügyintéző

Idegenforgalmi szakmenedzser

Banki szakügyintéző

A beszámolási időszak fejlesztési tevékenység eredményeként (a kidolgozott képzési programokra épített tananyagok megírása stb. után sikerült kifejleszteni – és akkreditálást követően – több új területen is beindítani (pl. a PSZFK-on Projektmenedzseri asszisztens, Közbeszerzési referens, Informatikai statisztikus és gazdasági tervező) az FSZ képzést. Az új alapképzési programok kifejlesztését követően elkezdődött a FSZ átalakítása is (összhangban azzal, hogy az FSZ képzésen elsajátított ismereteket be lehessen számítani az átalakuló alapképzésbe). Ennek keretében előtérbe került az FSZ képzés területén új, vonzónak ígérkező szakképzési programok kidolgozása is (így pl. a KKFK-on: Külgazdasági üzletkötő, Európai Uniós üzleti szakügyintéző, Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, a KVIFK-on: Üzleti szakmenedzser, Európai Uniós üzleti szakügyintéző, Intézményi kommunikátor, Kis- és középvállalkozási menedzser, Titkárságvezető, Gazdálkodási menedzserasszisztens, a PSZFK-on: Közpénzügyi szakügyintéző, Biztosítási szakügyintéző stb., FSZ képzési programok kidolgozása és az akkreditációs beadványok előkészítése). 4.3. Szakirányú továbbképzés A Főiskola és mindhárom kara jelentős erőfeszítéssel fejlesztette ki – a beszámolási időszakban is tevékenyen végezte – a szakirányú továbbképzés alkalmazott rendszerét. Ez karonként és szakirányonként a következő: KKFK Gazdaságdiplomácia és nemzetközi

KVIFK

PSZFK

Vendéglátó és szálloda

Közgazdász szakmérnök

menedzsment

Kereskedelmi

Külgazdasági

Reklám-marketing

Nemzetközi kommunikáció

Vállalkozás és marketing

Pénzügy, váll.szakértő (Pénzügy, adó, vám, illeték szak) Szakközgazdász

Nemzetközi marketing és teljes körű

Idegenforgalmi és szálloda

Pénzügyi szakértő

minőségirányítás (TQM)

(Számviteli-vállalkozási)

Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmácsképzés (EU-ban használt munkanyelveken)

A szakirányú továbbképzés rendszerében az IDP-ben foglaltakkal összhangban bővült a más diplomával, felsőfokú végzettséggel rendelkezők újabb diplomát

24

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása eredményező továbbképzése. Nem teljesült viszont az IDP-ben prognosztizált dinamizmussal a KKF-t, a KVIF-t, a PSZF-et végzett, volt hallgatóink, - tehát a Karon közgazdász végzettséget és szakképzettséget szerzettek – számának a szakirányú továbbképzés rendszerében való bővítése. E cél realizálása érdekében a következő években új típusú megoldásokat és programokat kíván kidolgozni a Főiskola (összhangban a BsC képzéssel). Így pl. a KKFK-on már a beszámolási időszakban kialakult az Európai tanulmányok, valamint a Vállalkozás és marketing szakok új tanterve, korszerű képzési programja, a PSZFK-on előterjesztés készül a Közszolgálati közgazdász szak létesítésére (akkreditáltatására) stb. Természetszerűleg az új képzési feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen az oktatói állomány megújítása, fejlesztése is. 4.4. Tanfolyami és egyéb képzés A tanfolyami képzésen résztvevők létszáma a 2004. évben nőtt (723 fővel, 40 %-kal). A tanfolyami – OKJ és egyéb – képzésen a beszámolási időszakban 2.531 fő vett részt (örömteli, hogy a PSZFK-on 2.421 fő volt – 763 fővel, 46 %kal nőtt – a résztvevők száma; a KVIFK 59 fő tanult; a KKFK tanfolyami képzést nem szervez, azt már korábban önálló vállalkozásnak engedte át). A tanfolyami képzésen résztvevő létszám szerkezetét a következő összeállítás szemlélteti: Megnevezés OKJ-s képzés: Adótanácsadó Információ-rendszerszervező Közbeszerzési referens

Mérlegképes könyvelő Okleveles könyvvizsgáló Pénzügyi és számviteli szakellenőr Pénzügyi -számviteli ügyintéző Számítógépkezelő Számítástechnikai programozó Társadalombiztosítási ügyintéző Vendéglátóipari menedzser Angol középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam

Borschola ECDL vizsgára felkészítő Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Valutapénztásros Egyéb tanfolyamok Előkészítő, felkészítő BGF összesen

2003. október

2004. október

Változás 2004/2003 fő

% 114,9% 101,3%

962 75

1 105 76

143 1

0 0

16 389

16 389

576

198

-378

34,4%

65 12 128 30 11 0 65 56

147 25 98 35 16 46 59 72

82 13 -30 5 5 46 -6 16

226,2% 208,3% 76,6% 116,7% 145,5% 90,8% 128,6%

0

51

51

10 222 0 199

12 876 18 235

2 654 18 36

120,0% 394,6%

359

162

-197

45,1%

1 808

2 531

723

140,0%

118,1%

Örömteli, hogy a két kar oktatói tevékenyen közreműködnek e képzési formákon a résztvevő gyakorlati szakemberek továbbképzésén és így is bővítették a gazdálkodó szervezetek szakembereivel az együttgondolkodást, tapasztalatcserét, s

25

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása ebben a körben is gyarapították a Főiskola imaget. Ezzel egyidejűleg bővült a Főiskola – egyébként nélkülözhetetlen forrást eredményező – bevétele is. Természetszerűleg szükségszerű tovább növelni és az új korszerű képzésekkel összhangban korszerűsíteni – mind három karon a jövőben is – az OKJ-s, valamint egyéb modern szakképzések rendszerét. 4.5. Nemzetközi együttműködésben hirdetett képzések A MAIB képzés 2003. februárban indult a brit Anglia Polytechnic Universityvel együttműködésben. A képzésre beiratkozott hallgatók a brit partnerintézmény hallgatói, a BGF az oktatásban és a diplomadolgozatok konzultációjában működik közre, mint konzultációs központ. A képzésen a 2003-as kezdés óta négy évfolyam indult. Eddig összesen 30 fő végezte el sikeresen a képzést. Ebből 9 fő 2004. évben vette át a diplomáját, míg 21 fő várhatóan 2005. áprilisban teljesíti tanulmányi kötelezettségét. A jelenlegi (2005. februárban indult) évfolyamon 22 hallgató tanul. További 23 hallgató a diplomadolgozatát írja.) Az oktatásban a BGF oktatóin kívül a brit partnerintézmény oktatói is rendszeresen részt vesznek. A tananyagokat és a vizsgadolgozatok anyagát a brit partnerintézmény biztosítja a Főiskola számára, továbbá a két intézmény oktatói közvetlenül is kapcsolatban állnak egymással, hogy az oktatás során felmerülő kérdéseket azonnal megbeszéljék, ezzel is elősegítve az oktatás hatékonyságát. Az oktatás az elmúlt két tanévben a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karán folyt. A 2005. évtől kezdődően a képzés a BGF Markó u-i épületében a Felnőttképzési Intézet szervezésében folyik. A hallgatók jobb kiszolgálása érdekében a KKFK Könyvtárából a képzésen használt szakirodalmakat a Főiskola a Markó u-i épület Könyvtárába telepítette át (a Markó u-i Könyvtár a képzés időbeosztásához igazodóan meghosszabbított nyitva tartással áll a hallgatók rendelkezésére. A PSZFK gondozásában működik idegen nyelven a francia Nanterre-i (Párizs) Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás szerint a már diplomával rendelkezők továbbképzése. A saját fejlesztésű tananyagokkal a kurzust elvégzők vállalkozási szakos diplomát kapnak (főként kis- és középvállalkozások munkatársai vesznek részt a képzésen). Gondot főként az oktatáson résztvevő (70 fő) hallgatók vegyes, illetve gyenge előképzettsége jelenti. 5. Gyakorlati képzés A Főiskolán folyó képzés gyakorlatigényes, érvényesítése – az adottságok általános szűkülése miatt – csak korlátozottan lehetséges. A Főiskolának nincs gyakorló iskolája, ezen a címen külön állami támogatásban nem részesül. A gyakorlatias képzést a karon elsődlegesen a gyakorlati foglalkozásokon biztosítják az oktatók a hallgatók részére (gyakorlati feladatok, esettanulmányok stb. megoldásával). A sikeres szakképzés garantálásához a 7. félévben hazai és külföldi vállalkozásoknál,

26

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása költségvetési-, nonprofit stb. szervezeteknél dolgoznak (6-11 hónapon át) a Főiskola hallgatói, bővítik szakismeretüket, készítik záró dolgozatukat, végzik karrierépítő tevékenységüket. Sajátos a vendéglátást tanuló hallgatók szakmai gyakorlata. Örvendetes, hogy a gyakorló helyek – mind Magyarországon, mind külföldön – széles választéka áll a hallgatók rendelkezésére. Ezeken a gyakorló helyeken általában egybefüggő 6 esetenként – külföldön hallgatóknál – 11 hónapos gyakorlat alkalmával lehetőség van arra, hogy a hallgatók érdemben bekapcsolódjanak egy-egy munkafolyamatba, megismerjenek egy vagy több munkaterületet, illetve, hogy ott önálló munkát végezzenek. Örvendetes, hogy a bolognai modellben is sikerült megőrizni – a 30 kredittel járó féléves gyakorlati rendszert (a turizmus-vendéglátó szak többlet szükségletét sajnos még nem sikerült biztosítani). A KVIFK-on és a PSZFK-on üzemeltetett Alma Mater tanétterem alkalmas arra, hogy a Főiskola Vendéglátós hallgatói megismerjék az „üzemeket” gyakorlóhelyeket. A tanétteremben végzik a főiskolai hallgatók a kötelező gyakorlatokat (alapvető részét). Így: ¾ az alapozó gyakorlat során a hallgatók elsajátítják az ételkészítés és értékesítés alapjait; (a félév végén a megszerzett ismeretanyagból szóbeli vizsgát tesznek); ¾ ezt követi az üzemelő gyakorlat, (amelyet már ténylegesen a konyhában, illetve az értékesítő területen végeznek; ez az a forma, amely hozzásegíti a hallgatót a gyakorlati fejlődéshez; itt a hallgatóknak hétről-hétre helyt kell állniuk mind a konyhában, mind a vendégtérben; szituációs helyzetben gyakorolják mindazt, amit már elméletben megtanultak); ¾ a nappali tagozatos vendéglátó és szálloda szakos hallgatóknak kötelezően előírt a hat hónapos gyakorlat. (Ezt a gyakorlatot az Alma Mater két – KVIFK-on és a PSZFK-on lévő – étteremében, illetve két szállodában (Hélia, Margitsziget) teljesítik; az Alma Materben általában négy hónapot töltenek; két hónapig a termelésben vesznek részt, vagyis a konyhában szakácsok mellett és az ő utasításuk szerint végzik a rájuk bízott feladatokat; a másik két hónapot az értékesítés területén töltik, ahol is a büfében – beleértve a Liget utcai és a kollégiumi büfét is – és a Pub-ban a forgási rend szerint szereznek szakmai gyakorlatot; itt már „élesben” találkoznak a vendéggel és az esetleges problémákkal. A dolgozói létszám is úgy lett kialakítva, hogy a hallgatók segítenek a mindennapos működésben; ez nagy segítség a gyakorlati oktatás megszerzésének szempontjából, hiszen ez által biztosítva van a diákok gyakorlati helye; az Alma Mater étterem külső és belső rendezvények szervezését és lebonyolítását egyaránt vállalja, az ezeken való aktív részvétel szintén nagyon fontos szerepet játszik a hallgatók gyakorlati oktatásában, tapasztalatszerzésében és szakmai fejlődésükben); ¾ a kötelező hat hónapos gyakorlat után a nappali tagozatos vendéglátó és szálloda szakos hallgatók végzik, az un. hallgatói projekteket; (ennek keretein belül négy fős csoportokban előre kihúzott téma alapján önálló

27

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása estéket szerveznek; ilyenkor az ő feladatuk az egész rendezvény megszervezése, lebonyolítása; a hallgatóknak kell a menüsort összeállítani, a kalkulációkat elkészíteni, a nyersanyagokat megrendelni, illetve a többi hallgatót – akik a segítségükre vannak az este lebonyolításában – irányítani; a bevétellel el kell számolniuk, végül pedig egy vezetői jelentésben elemezniük kell az egész estét; az estek színhelye az Alma Mater önkiszolgáló étterme és konyhája; a hallgatók az étterem eszközeit használják, és a nyersanyagokat is innen kapják előzetesen leadott rendelés alapján; a vezetői feladatok megismeréséhez, illetve az ezek ellátásához szükséges ismeretek elsajátításához is nagymértékben hozzájárulnak ezek az estek); ¾ a THM német képzésben részt vevő hallgatók alapozó gyakorlaton vesznek részt; a THM angol képzésben részt vevő hallgatóknak az alapozó gyakorlatokon kívül üzemelő gyakorlatot is tartanak, sőt a vendéglátó és szálloda szakos hallgatókkal egyezően az úgynevezett projekt feladatok is szerepelnek képzésük tárgyai között; a vendéglátó és szálloda szak angol nyelvű képzésében részt vevők is alapozó gyakorlaton vesznek részt; ¾ a vendéglátó és szálloda szakos hallgatóknak az utolsó félévben menedzserasszisztensi gyakorlaton kell részt venniük; az étterem 2 főnek tud helyet biztosítani az irodában, ahol a hallgatók ismereteket szerezhetnek a rendezvényszervezésről és a gazdálkodásról egyaránt. 6. Oktatói kar helyzete (változása) 6.l. Az oktatói kar létszám változása A Főiskolán az oktatók igénybevételével (túlterhelésével) biztosítható a kiterjedt, oktatási képzési feladat ellátása. A Főiskola és a karok vezetése jelentős erőfeszítést tett a 2004. évben is – az újszerű követelményekkel összhangban – az oktatói kar minőségi összetételének javítására. Az előrehaladás dinamizmusa – a bérfeszültségek, nagyfokú túlterhelések stb. miatt – mérsékelt. A beszámolási időszakban az oktatási feladatokat lényegében változatlan oktatói létszám látta el a Főiskolán. A teljes munkaidős oktatók létszáma 464 fő volt, 1 fővel több, mint a megelőző évben, s a részmunkaidős oktatók létszáma 35 fő volt, s így a foglalkoztatottak száma 4 fővel volt több mint a 2003. évben (5/a. sz. melléklet). A hallgatók kontaktóra kötelezettsége a 2004. év tavaszi félévében a Főiskolán 2.065 óra, az őszi félévben 2.354 óra volt. A kontaktórák száma a beszámolási időszakban, a tavaszi félévben 237 órával (13,1 %-kal), az őszi félévben 265 órával (12,7-kal) nőtt (a hallgatók kontaktóraszámait karonként és képzési formák szerint a 6. sz. melléklet szemlélteti. A jelenlegi képzési struktúrában tovább kellene növelni a gyakorlati közgazdasági szakismereteket oktatók számát. A 2004. évben a – a vezetés törekvése ellenére – nem javult az oktatói kar korfája. Az oktatói kar szükségszerű fiatalításában nem volt előre lépés, sőt a 30 éves és

28

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása fiatalabb oktatók száma a 2004. évben a Főiskolán csökkent (6 fővel; a KKFK-on 4 fővel, a PSZFK-on 2 fővel, a KVIFK-on nem változott; mert a végzős közgazdászokat lényegesen magasabb bér- és juttatási stb. rendszerrel vonzza a magánszféra, az igazgatás stb. Tovább nőtt – a Főiskolán együttesen 11 fővel – az 55 éves (és az annál idősebb) oktatók létszáma (a KKFK-on 10 fővel, a PSZFK-on 5 fővel, a KVIFK-on viszont csökkent 4 fővel). A 31-45 éves oktatók létszáma – örvendetesen – a Főiskolán 11 fővel nőtt (a PSZFK-on 7 fővel, a KKFK-on és a KVIFK-on 2-2 fővel). Rendkívül kevés az óraadók – gyakorlati szakemberek – foglalkoztatása is. A pénzügyi keretek szűkössége miatt rendkívül alacsony – jelképes – óradíjakat szégyen ajánlani külső szakembereknek, ha mégis meg lehet nyerni valakit az oktatásban való részvételre, azt csak közeli barátsággal lehet elérni. Esetenként – pl. az újabb diplomások képzésekor stb. – az alulfinanszírozott belső oktatóknak törekszenek a karok lehetőséget biztosítani. A kedvezőtlen pénzügyi adottságok miatt gyenge a külföldi oktatók meghívása is. Az oktatói kar minőségi összetétele – főként a szűkös bérfejlesztési adottságok miatt – nem javult. Rendkívül kevés volt az előléptetés. A Főiskolán 5 főt minősítettek át tanársegédből adjunktussá (a KKFK-on 3 főt, a PSZFK-on 2 főt), 6 főt adjunktusból docensé (a KKFK-on 4 főt, a KVIFK-on 1 főt, a PSZFK-on 1 főt). A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke 2 főt nevezett ki tanárrá. Kiemelt stratégiai cél – a hallgatói létszámszint megőrzésével egyidejűleg – a teljes munkaidős oktatók illetményének a növelése, a külföldi oktatók, és a főiskolai oktatók külföldi foglalkoztatásának bővítése, a humán erőforrással való gondolkodás hatásosságának javítása, az időszerű – központi – és helyi – követelmények összehangolása, kielégítése (szükségszerű növelni a kvalifikált oktatók arányát, a pénzhiány ellenére lehetőleg el kell kerülni a „profi oktatók” olcsó óradíjasokkal való felváltását, a korszerű képzési színvonal veszélyeztetését stb). 6.2. Tudományos fokozattal rendelkező oktatók helyzete (változása) Az oktatói kar minőségi fejlesztése érdekében kiemelten szorgalmazza a Főiskola vezetése a tudományos fokozattal rendelkező oktatók körének bővítését, támogatását. A beszámolási időszakban tovább nőtt a minősített oktatók száma. A BGF-en a 2004. évben 78 fő rendelkezett tudományos minősítéssel (az oktatói kar 16 %-a), amely 12 fővel volt több, mint a megelőző évben. A KKFK-on 40 fő, a KVIFK-on 18 fő, a PSZFK-on 20 fő rendelkezett tudományos minősítéssel. Gondot okoz, hogy csak a KKFK-on dolgozik elegendő számban minősített oktató (a MAB által előírt kritériumokat – szakfelelős-, szakirányvezetői-, főtantárgyfelelősi stb. követelményeket teljes biztonsággal – jelenleg – csak a KKFK-on tudják teljesíteni). Ugyanakkor viszont igen nagyszámban rendelkeznek az oktatók a szakmájuk legmagasabb (pl. okleveles könyvvizsgálói stb.) végzettségével, s hosszú gyakorlat után az ország elismert, neves szakemberei.

29

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása A tapasztalatok azt is jelzik, hogy a karokon a PhD-s végzettség megszerzését követő – tudományos és gyakorlati képességekkel összefüggő – előremenetel biztosítására a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani. A magas hallgatói létszám, óratartási kötelezettség, kiterebélyesedett vizsgáztatási, szakdolgozat bírálati stb. feladat bővüléssel egyidejűleg a Főiskola jelentős erőfeszítéseket tesz az oktatói kar minőségi fejlesztésére. A karok az utolsó erőtartalékok mobilizálásával (pl. a képzésben résztvevők költségei egy részének átvállalásával, esetenként munkaidő kedvezmények biztosításával, a disszertáció tervezetek szakmai vitájának lebonyolításával, szakmai konferenciákon való részvételi lehetőséggel stb.) segítik a PhD képzésen résztvevő 86 főt (ebből 33 fő a KVIFK-on, 32 fő a KKFK-on, 21 fő a PSZFK-on dolgozik). A Főiskola oktatói közül 142 fő (15 fővel több, mint a megelőző évben) vett részt szervezett önképzésen a 2004. évben. (A PhD képzésen túl 26 fő újabb diploma megszerzésén munkálkodott, 28 fő idegen nyelven tanult, 2 fő egyéb képzésen vett részt 5/b. sz. melléklet). 6.3. Külső alkalmazások Megbízási szerződés alapján – az ismert pénzügyi gondok miatt – sajnos rendkívül kevés külsős óraadót tud foglalkoztatni a Főiskola (pedig a gyakorlatias képzés stb. növelése ezt igényelné). Változó szinten, időkeretben mindössze 71 fő óraadó vett részt az alapképzésben – támogatásból – a 2004. évben (a KVIFK-on 50 fő, a PSZFK-on 21 fő). 6.4. Külföldi oktatók és külföldön oktató magyar oktatók Alacsony létszámban – mindössze 36 főt – foglalkoztat a Főiskola külföldi oktatót. A KKFK és a PSZFK – az Erasmus oktatói mobilitási program keretében – 3-3 főt, a KVIFK viszont 30 főt fogadott (a KVIFK-on az Idegen-nyelvi Intézet keretében 4 fő, az angol nyelvű képzésben 9 fő, a német nyelvű képzésben 17 fő vett részt). A cseretanárok – szakterületüknek megfelelően – általában előadásokat tartanak, szemináriumokat vezetnek, és oktatási módszereket tanulmányoznak, illetve különböző – főként pályázatokon elnyert – projektekben vesznek részt. Rendkívül kevés (mindössze 12 fő) a Főiskolai oktatók közül, aki külföldön szervezett képzésben tevékenyen részt vett (pl. az Erasmus oktatói mobilitási program keretében) a 2004. évben (a KKFK-ról és a KVIFK-ról 5-5 fő, a PSZFK-ról 2 fő), általában 1-1 hetes időtartamban tanított külföldön. Tartósan külföldön főiskolai oktató nem dolgozott (dolgozik). A belső integrációs folyamatokról a szöveges beszámoló 1.4 alatti része nyújt tájékoztatást.

30

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása 7. A tudományos tevékenység 7.1. Kutatási tevékenység A Főiskolán folyó tudományos tevékenység összhangban van az Intézmény képzési profiljával, a gazdasági és a társadalmi életben végbemenő változásokkal, az új kihívásokkal (különös tekintettel hazánk európai uniós csatlakozásával, a közgazdaságtudomány alkalmazott fejlesztésével a felsőoktatási képzés modernizálásával stb.). A Főiskola – jellegéből adódóan – elsősorban az alkalmazott kutatást helyezi előtérbe, összhangban a gyakorlati képzés követelményével. Ugyanakkor mindent elkövet, hogy a foglalkoztatott oktatók lépést tartsanak tudományáguk legfrissebb eredményeivel, s ösztönzöttek legyenek a tudományos minősítés megszerzésére és folyamatos kutatási és fejlesztési munka végzésére. Kutatási tevékenység fókusza az alkalmazott, diszciplináris kutatás, amely több területen (főként az EU-s ismeretekkel) kibővült és megkezdődött a „Bolognai folyamathoz” kapcsolódó esedékes átalakítások tudományos tevékenységre is épített fejlesztése. A főiskolai szintű szellemi műhelyek többségében intenzív munka folyt, oktatóinak közreműködésével a tananyagok és a követelmények összehangolása, közös és a kari speciális tananyagok kidolgozása, továbbá a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek (karok közötti nagy távolságok) ellenére a párhuzamos képzés, illetve az áthallgatás, átjárás bővítési feltételeinek megteremtése érdekében. A korszerű tananyagellátásban meghatározó tényező volt az oktatás tartalmi korszerűsítése (a nagyrészt közös munkával végzett modernizált tematikák, oktatási programok, szerzői kéziratok stb.), amely összhangban valósult meg a kreditalapú mintatanterv követelményeivel. Főként a vezető oktatók kutatói és tudományos tevékenysége eredménye révén tovább javult a hallgatók korszerű tananyag (tankönyv, szakkönyv, jegyzet, példatár, esettanulmány) ellátása, az új felsőoktatási struktúrának megfelelő program-előkészítés, célszerű oktatási ismeretkör kifejlesztésének előkészítése. A hallgatók jelenleg nagyrészt a Főiskola oktatói által készített tananyagokból tanulnak és vizsgáznak. A tananyagok többsége külső kiadók és nyomdák (PERFEKT, SALDO, UNIÓ, HVG-ORAC stb.) gondozásában jelenik meg, s ez által használják a gyakorlati munkahelyeken dolgozók és más felsőoktatási intézmények tanárai is. A 2004. évben megjelent 116 új kiadvány. Ebből: o 5 tankönyv, o 12 szakkönyv, o 11 főiskolai jegyzet, o 14 példatár, o 16 esettanulmány, műhelytanulmány o 58 egyéb kiadvány (CD stb.)

31

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása

A KKFK gondozásában 52, a KVIFK közreműködésével 15, a PSZFK szervezésével 49 új kiadvány jelent meg 2004. évben. A 2003-2004. évi kiadványok összesített adatait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A szakmai feladatellátást néhány területen (elsősorban a pénzügyi-, számviteli stúdiumok tekintetében) jelentősen nehezítette, hogy központi (parlamenti-, kormányzati stb.) rendelkezésre gyakoriak az új előírások (összhangban az EU-s csatlakozással stb.), s emiatt új szakkönyv-, jegyzet stb. nem állt kellő időben rendelkezésre. Esetenként ezért az előadásokat és a gyakorlati foglalkozásokat jórészt jogszabályok, szakcikkek, média hírforrások stb. alapján kellett megtartani. Mindez a jelenlegi oktatói létszám mellett – egyes területeken – erőn felüli megterhelést jelentett. Problémát okoz néhány területen az is, hogy a tanszékek kevesebb gondot fordítanak a szükségesnél a tananyagok megjelentetése előtt a kiadványok – könyvek, jegyzetek, példatárak stb.) – munkahelyi vitájára. Sajnálatosan széleskörű – főként a hallgatók részéről – a tananyagok másolásával a szerzői jogok semmibe vétele. Szükséges lenne olyan új rendelkezések kidolgozása és azok betarttatása, amelyek gátolnák e probléma további terjedését is. A Főiskolai vezetés döntésének megfelelően folyamatban áll egy olyan szakkönyv sorozat megjelentetése (munka neve: BGF könyvek), amely azokon a területeken kerül kiadásra, amelyek azonosak a Főiskola mindhárom karán, illetőleg a bolognai folyamat után több felsőoktatási intézménynél is. Az új könyveket többségében a három karon dolgozó – az egyes szakmai műhelyekből álló – kollektívák készítik elő és többségében országos felhasználásra is kerülnek. Örvendetes, hogy a nyomtatott tananyagok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak – főként a távoktatásban – az elektronikus médiumok (Internet, videokazetták, CD lemezek és hangkazetták stb.). A 2004. évben BGF szerzői által megírt (és a kiadók által megjelentetett) kiadványok jegyzékét, címét stb. (3/b. sz. melléklet) tartalmazza. A Karok, Intézetek és a szaktanszékek oktatói a szakma kiváló képviselői, akik országos és nemzetközi szervezetek tagjai, illetve vezető képviselői is egyben. Ennek megfelelően, mind a szakmai előadások és képzések, mind a folyóiratokban, szaklapokban stb. megjelenő publikációk (szakcikkekkel, tanulmányokkal stb.) konstruktív ráhatással vannak a jövő szakembereinek képzésére és a gazdálkodó szervezetek foglalkoztatott munkatársaira. A KKFK gondozásában rendszeresen megjelenik az EU Working Papers kiadvány, amelyben magyar nyelven kívül angol, német, francia, spanyol nyelven jelennek meg tanulmányok, az EU, ill. Magyarország és az EU kapcsolatai stb. témakörben. A KKF Szakmai Füzetekből évente egy szám jelenik meg. Ebben a Főiskola oktatói és egyes hallgatói adhatják közre kutatási eredményeiket (mind a gazdaság, mind a nyelvtudományok köréből). A publikációs listák jelzése szerint a kiadványok 85-90 %-a hazai megjelentetésű és 10-15 %-a külföldi. E szerint – adottságukhoz mérve is – számottevőek a Főiskola oktatói által írt és a külföldön megjelentetett publikációk, amelyek

32

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása gyakran a BGF-el kooperáló felsőoktatási intézményekben hasznosulnak, illetve rangos nemzetközi konferenciák kötetében jelenik meg. A kutatási tevékenység eredményei növekvő arányban hasznosulnak a beadott pályázatokban is. A BGF normatív kutatástámogatási** kerete 2003. évben sajnos 34 %-kal csökkent a korábbi évekhez képest és így, a 2004. évben ugyanakkora összeg, azaz 5.760 eFt állt a három kar és a két területi intézet rendelkezésére. Az I/2002. számú rektori utasításnak megfelelően a Minisztérium által a BGF részére megítélt összeg 30 %-a központi alapba került és 70 %-a a karoké lett tudományos minősítéssel rendelkező oktatók létszámával arányosan. A 2004. évi normatív kutatástámogatás felhasználása PSZFK

Kar

Központi keret

KKFK

KVIFK

Összeg eFt

1.717

1.684

1.264

Budapest 744

Salgótarján Zalaegerszeg 106

245

A 2004. évi normatív kutatástámogatás felhasználásával kiemelten folyt a Főiskolán az itt művelt diszciplínák, valamint az oktatási gyakorlatorientáltság miatt elsősorban alkalmazott kutatás-fejlesztés időszerű feladatainak teljesítése. A központosított keretből 2004. év során három kiemelkedő feladatot támogatott a vezetés: ¾ „Tudástranszfer és információs társadalom” címmel rendezett 2004. évi konferenciát. ¾ a 2004. évben már második alkalommal kiosztott a BGF Tudományos Díjakat; a cím odaítélése két kategóriában történt: szakkönyv és tudományos publikáció; a díj iránt rendkívül komoly érdeklődés nyilvánult meg; a Tudományos szakkönyvek kategóriában 11 pályázat érkezett, a Tudományos Szakcikk kategóriában 11 szerző 48 tanulmánnyal pályázott; ¾ a pénzjutalmat (a 2004. évben a kiváló teljesítményt nyújtó oktatók részére). Kari szinten a 2004. évi normatív kutatástámogatásból – a rendelkezésre álló összeg alacsony mértéke miatt – kiemelkedő kutatási és fejlesztési feladatokat alig lehetett megvalósítani. A normatív kutatástámogatás közvetlen felhasználásával a karok elsősorban a ¾ ¾ ¾ ¾

doktorjelölteket támogatták, oktatók konferenciákon való részvételét segítették, szakkönyv és folyóirat állománybővítést szolgálták, OTDK-n való részvételt támogatták.

Az OM által rendelkezésre bocsátott – 5.760 eFt – összegből 635 eFt maradt meg a beszámolási időszakban, mely összeget az említett jogcímek közül a PhD hallgatók támogatására tartalékolt az Intézmény, ennek várható kifizetése 2005. I.

**

a számszaki beszámoló 7. sz. melléklete alapján

33

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása félévében lesz. A 2003. évről áthúzódó 727 eFt-ot a Főiskola teljes egészében – a PhD-n hallgatók, képzési támogatására – használta fel. A K+F feladatra a Főiskolának beszámolási időszakban összesen 17.885 eFt összeg állt rendelkezésre: Ebből: Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól IKTA pályázat Puskás Tivadar Közalapítványtól Országos Foglalkoztatási Közalaptól Leonardo IV projektre (Miskolci Egyetem konzorciumi Partnereként)

14.390 eFt 1.000 eFt 1.240 eFt 1.255 eFt.

A tudományos tevékenységek fő célja volt az írott és e-Learninges tananyagfejlesztés. A 2004. évben a nevesített pályázatokból 9.943 eFt összegű pénzügyi kifizetést teljesített az Intézmény. A maradvány (7.942 eFt) kifizetése, csak a szakmai teljesítések befejezését követően 2005. évben várható (természetesen a támogatási szerződések ütemterve alapján). 7.2. Pályázati tevékenység A 2004. évben a Főiskola kiemelt figyelmet fordított a sikeres pályázati tevékenységre (a pályázati stratégia kidolgozására, jó színvonalú pályázatok elkészítésére, az elnyert pályázatok megvalósítására, a pályázati források elszámolására, a pályázati eredmények értékelésére, ellenőrzésére stb.). Ezúton is lehetett hasznosítani a főállású dolgozók kutatási, tanulmányi stb. produktumait és ezek is elősegítik a Főiskolán az időszerű korszerű oktatási-, infrastrukturális stb. fejlesztések megvalósítását (a szűkösen bővülő állami források stb. kiegészítését). A Főiskola alapvető szervezeti egységei összefogottan, konzorciumban vagy önállóan pályáztak és így a Főiskola a beszámolási időszakban 81 db pályázatot adott be (küldött el az illetékes szervezetekhez). Az eddigi tájékoztatás szerint a nyertes pályázatok száma 36 db, elbírálás alatt van még 22 db, s nem nyert 23 db. Örvendetes, hogy a pályázatok eredményeként számottevően bővült – az előző évhez képest is – a 2004. évben a pénzügyi források összege. A megpályázott támogatás összegét, az elnyert pályázati támogatás összegét, az adott évben felhasznált pályázati támogatás összegét és a K+F téma – pályázatok összegét – a Főiskola egészére és szervezeti egységenként – a következő összeállítás és diagram szemlélteti: A BGF pályázati tevékenysége 2003-2004. évben adatok eFt-ban Megnevezés

KKFK 2003. év

KVIFK

2004. év

2003. év

PSZFK

2004. év

2003. év

Rektorátus

2004. év

2003. év

BGF összesen

2004. év

2003. év

2004. év

Változás %-a

Megpályázott támogatás összege

69 833

89 188

163 600

128 232

300 422

749 374

208 010 2 312 318

741 865 3 279 112

- ebből hazai

63 977

38 725

155 350

101 199

300 422

285 097

208 010

727 759

5 856

50 463

8 250

27 033

0

464 277

Elnyert pályázati támogatás összege

26 933

38 496

82 348

28 821

61 652

74 342

23 430

273 547

194 363

415 206

- ebből hazai

15 125

22 098

80 265

1 788

54 468

12 552

23 430

10 232

173 288

46 670

27%

- ebből külföldi

11 808

16 398

2 083

27 033

7 184

61 790

0

263 315

21 075

368 536

1749%

Adott évben felhasznált pályázati támogatás összege

24 733

31 518

80 076

8 070

45 405

47 420

102

51 234

150 316

138 242

92%

- ebből hazai

12 925

5 972

79 919

6 482

32 660

6 111

102

5 782

125 606

24 347

19%

- ebből külföldi

466%

- ebből külföldi

202 251

0 2 110 067

627 272

442% 86%

14 106 2 651 840 18799% 214%

11 808

25 546

157

1 588

12 745

42 650

0

45 452

24 710

115 236

K+F témára megpályázott összeg

2 100

6 000

60 435

16 000

38 833

18 839

102

90

101 470

40 929

40%

- ebből hazai

2 100

6 000

60 435

16 000

38 833

18 839

102

90

101 470

40 929

40%

0

0

0

0

0

0

0

0

- ebből külföldi

0

34

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása A megpályázott és elnyert támogatások, karonként 2003-2004. években

eFt 2 500 000

Megpályázott támogatás Elnyert pályázati támogatás

2 000 000

1 500 000

1 000 000

500 000

0 2003. év

2004. év KKFK

2003. év

2004. év KVIFK

2003. év

2004. év

2003. év

PSZFK

2004. év

Rektorátus

A Pályázati Iroda által összeállított beadott és nyertes pályázatok jegyzékét alapvető szervezeti egységenkénti részletezéssel a 7. sz. melléklet tartalmazza. A beadott pályázatok főbb céljuk szerint a következő volt: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

a BsC képzés új követelmények szerinti kialakítása, előkészítése, az FSZ képzés megújítása, a kisvállalkozói képzések fejlesztése, a felnőttképzés korszerűsítése, az infrastruktúra fejlesztése, a multimédia-, e-learing, könyvtár stb. fejlesztése, a tudásközpont és felnőttképzési hálózat bővítése, a kommunikációs-, szakmai-, idegen nyelvi képességek fejlesztése külföldön (hallgatók és oktatók részére).

A pályázati tevékenység eredményeként sikerült megvalósítani: a KKFK-on: ¾ IHM Magyarország pontok kialakítását, az ország egész területét behálózó közösségi nyilvános Internet-hozzáférési lehetőségek bővítését, ¾ a Tempus közalapítvány hallgatók külföldi gyakorlatokon való részvételét, a tudás-transzfer jegyében németországi továbbképzés szervezése multikulturális kommunikáció, pszichológia és vállalati stratégiai gondolkodást, ¾ a Tempus Világ-nyelv pályázaton német nyelvű tananyagfejlesztést, tankönyvkészítést, ¾ az OTKA pályázat marketingeszközök, nyújtotta lehetőségek kutatását (a hazai borpiac védelmében az EU csatlakozást követően), ¾ az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont – A nemzetközi kommunikáció szak 3 szakirányán (PR, Médiamenedzsment és Reklám) folyó oktatás infrastrukturális hátterének fejlesztését, csúcstechnológiát képviselő, a gyakorlati tárgyak oktatásához szükséges eszközök beszerzését, ¾ a NFI – a felnőttképzési tevékenysége technikai fejlesztésének támogatását,

35

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása ¾ Nemzeti Kulturális Alapprogram - főiskolai jegyzet elkészítését ( az „Internetes adatbázis- és könyvtárhasználat” című tantárgyhoz); a KVIFK-on: ¾ az Osztrák-Magyar akció Alapítványnál idegennyelvű tananyagok fejlesztését (különös tekintettel a BGF-nek a salzburgi IFM intézet MBA programjába való bekapcsolódására), ¾ a Modern Keleti Akadémia (HEFOP) ¾ IBC – BGF pályázat virtuális oktatását; a PSZFK-on: ¾ a kollégiumi tanulóközpont kialakításához számítógépek, monitorok és szoftverek beszerzését, ¾ egyéni tematikus kutatási program finanszírozását OTKA pályázat (A tanulmányok elkészítésére az elkövetkező években kerül sor. Kutatásait teljes mértékben a pályázatokból finanszírozta a Kar);. BGF (Rektorátus): ¾ a Socrates - Erasmus – közös tantervfejlesztést, ¾ a HEFOP 3.3. – globális BSc az üzleti képzésben, országos szintű felsőfokú alapképzés megteremtésére (az üzleti alapszakokon) beindítását, ¾ a HEFOP 3.3. – Felsőfokú szakképzés, az üzleti szakképzés új programjainak kidolgozását, megkezdését, ¾ a HEFOP 3.3. – A közgazdasági képzési ág alapszakjaira vonatkozó egységes szerkezetű képzés követelményeihez igazodó oktatási infrastruktúra kialakításaát és kidolgozását (elindítását), ¾ az OMAI – Felsőoktatási könyvtártámogatási pályázaton alapuló fejlesztést, ¾ a IHM – COBIT alapú interaktív audit és kontroll tevékenységet támogató intelligens rendszer kialakítását, ¾ OMAI-FPO – költségtérítéses képzésben résztvevő roma fiatalok támogatását, ¾ NFI – a BGF Felnőttképzési Intézetének infrastruktúrális fejlesztését, információs és tanácsadó szolgáltatásának fejlesztését stb, A pályázati tevékenységet – célszerű prioritás biztosításával – nagyrészt csoportmunkában – ésszerű feladat megosztással – végezte a Főiskola (esetenként több kar együttdolgozásával). Egyes karok pályázatának száma ezért is csökkent a megelőző évhez viszonyítva. Jól szervezi és végzi a pályázatfigyelést a Pályázati Iroda a kari pályázati referensek segítségével. A pályázatok megírása, végrehajtása, kiértékelése, elszámolása stb. – a kijelölt téma -, projektvezetők irányításával – oktatói-, műszaki-, gazdasági stb. tevékenységet végző munkatársak, közreműködésével készül, (valósul meg), s lehetőség szerinti személyes érdekeltség garantálásával. A sikeres pályázati tevékenységet jól megalapozta a Főiskolán szervezett belső tanfolyami képzés, a vezető oktatók részére szervezett külön értekezlet is.

36

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása 7.3. Konferenciákon való részvétel és rendezés A Főiskola dolgozóinak oktatási-, tudományos stb. tevékenysége jól hasznosult a beszámolási időszakban a hazai és a nemzetköz (külföldi) konferenciákon is. Több száz tudományos tanácskozáson (konferencián) vettek részt a BGF munkatársai. A részvétel biztosítása a szűkös pénzügyi adottságok miatt nem volt problémamentes, de széles körben eredményes és hasznos volt. A részvétel mintegy 90 %-ban előadást vagy felkért hozzászólást is magába foglalt, és a szakrendezvények tapasztalatait összegező kiadványok a kollegák véleményét, állásfoglalását, javaslatait is közreadták (mintegy 50-60 esetben szakcikk és más publikációk közreadását is jelentették). A BGF oktatói több külföldi ösztöndíjat nyertek el, túlnyomórészt OECDországokban. Az ösztöndíjak közel kétharmada szakmai tananyagok fejlesztését, nyelvoktatási és módszertani célt szolgált (főként angol, francia, német nyelvterületen). A cél országban szerzett tapasztalatok közvetlenül is hasznosultak: tanulmányutasaink szakpublikációban és tudományos fokozathoz vezető disszertációkban is felhasználták azokat. A BGF 2004. évben is megrendezte az évente szokásos Tudományos Konferenciáját. Az integráció jegyében, koordináltan, a Karok közös részvételével történt meg a rendezvény megszervezése, amelyen nemcsak vezető oktatók, hanem a tudományos képzésben résztvevő fiatal oktatók és hallgatók is helyet kaptak, tudományos eredményeik állásának bemutatására. Mint az ország legnagyobb és szakmailag legelismertebb szakfőiskolája, ezzel a rendezvénnyel is igyekezett a Főiskola az itt végzett, illetve a képzésben lévő hallgatóink szakmai világra látását bővíteni. A 2004. évi konferencia vezérgondolat: „Tudástranszfer és információs társadalom volt”. A 2004. évi konferenciát a KVIFK szervezte, nagyon sikeresen, a Markó utcai épületben. A konferencián és az 5 szekcióban (Üzleti élet, Pénzügyi, számvitel, Kereskedelem, vendéglátás, Pedagógia, Kommunikációs nyelvészet, Matematika-statisztika, Informatika) közel 100 előadás, konreferátum, hozzászólás stb. hangzott el. A konferencia válogatott előadásaiból jelent meg a szponzorok (Siemens, Allianz Hungária támogatásával) a BGF Tudományos Évkönyv 2004. című kiadvány, mely most már negyedik alkalommal jelent meg és 32 előadást tartalmazott (ebből a KKFK-on 6, a KVIFK-on 7, a PSZFK-on 12 fő oktató tartotta). A KVIFK nagy sikerrel megrendezte – a hazai és külföldi oktató-, diákok részvételével – 35 éves Jubileumi Konferenciáját is. A plenáris ülést követően a konferencia három szekcióban került megrendezésre: 1. Történelmi visszatekintés és a jövő feladatai (itt végzett jeles személyiségek részvételével); 2. A felsőfokú szakképzés előtt álló feladatok; 3. Our International Relations and the Bologna Process angol-német nyelvű.

37

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása 8.

Változások az intézményi szolgáltatásban

8.1. A Főiskolán dolgozók és tanulók munkakörülményei (változása) Valamelyest – főként a Markó utcai épület teljes egészének igénybevételével – javult a Főiskolán dolgozók és hallgatók munkakörülménye (a Főiskola épület-, és tanterem ellátottságát – karonkénti részletezéssel – 8. sz. mellékletek szemléltetik. Különösen kedvezőtlen a tanterem- és irodaellátottság a PSZFK budapesti székhelyén (a korábban meglévő tantermek egy részét a Rektorátus használja és a múlt években dinamikusan nőtt a hallgatói létszám is). A nyugodt és elmélyült alkotó munkát akadályozza sok területen (főként a PSZFK-on), hogy az egyébként kismértékű tanszéki szobák túlzsúfoltak. A hallgatókkal való egyéni foglalkozást, konzultációt, szakdolgozati témák megbeszélését és véleményezését stb. gátolja az oktatók szűkös elhelyezése (gyakori, hogy 7-9 oktató van elhelyezve egy-egy szobában). A részfoglalkozású, óraadó stb. oktatóknak – helyhiány miatt – alig lehet a helybeni munkavégzés lehetőségét biztosítani. A főiskolán általánosan javult a számítógépes ellátottság. A PC és az Internet – használat egyre szervesebben beépül a szervezeti egységek (főként a tanszékek) mindennapi munkájába. Sajnálatosan még mindig sok a korszerűtlen és lassú gépek száma – főként – egyes tanszékeken, amelyek nehezítik a munkavégzést. Gondot okoz az is, hogy az informatikai rendszer nem mindig hozzáférhető, a NEPTUN rendszer esetenként „lefagy”, s nem megoldott a tanulmányi szolgáltatáshoz kapcsolódó hallgatói térítési díjak egységes rendszerbeni kezelése, a NEPTUN és a TÜSZ rendszer összekapcsolása stb. A tananyagellátás általában jó, de a kari könyvesboltok (Perfekt) időnként túl későn kezdeményezik az utánrendeléseket, ezzel néhány napos csúszást okoznak a hallgatók tanulmányi munkájában. Továbbra is problémát okoznak az oktatástechnikai rendszer egyenetlenségei, sok helyütt változatlanul kevés az audiovizuális eszköz – némelyik felújításra, selejtezésre szorulna -, kevés az előadásokon használható projektor stb. Az irodákban sok a rossz fénymásoló, nyomtató. Több tanszéken hiányos az irodabútor felszereltség stb. A munkahelyi étkeztetés adottsága (színvonala) a Főiskolán eltérő (bár általában biztosított a melegétkeztetés és a büfé ellátás) és sajnálatosan rendkívül magas (különösen KVIFK-on és a PSZFK-on) a támogatás szükséglete. 8.2. Könyvtári szolgáltatás A Főiskola egységes könyvtári rendszerében hét, földrajzilag különböző helyen lévő kari és karhoz tartozó, valamint intézeti könyvtár biztosítja az oktatás helyszínén a szakirodalmi információellátást és tájékoztatást. A könyvtárak mindegyike nyilvános könyvtár, amelyeknek hagyományos és elektronikus szolgáltatásait az előző évinél is nagyobb számban vették igénybe a Főiskola oktatói, hallgatói és egyéb felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a szakmában dolgozó szakemberek.

38

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása A könyvtárakban az elhelyezési körülmények, az olvasóhely területe és az ellátandó olvasói létszámhoz viszonyított olvasói férőhelyek kialakítása a helyi adottságoktól függ, és változatos képet mutat (részletesen a 9. sz. melléklet szerint). A hét könyvtár közül 2003. évig az olvasók elhelyezési körülményei a legzsúfoltabbak a PSZFK könyvtárában és a KVIFK könyvtárában voltak. Ez utóbbi könyvtár az olvasótermi és a raktári zsúfoltságának enyhítése céljából kapott helyet a BGF Markó utcai épületében. A KVIFK könyvtárának meghatározó eseménye volt 2004-ben, hogy tavasszal megkezdte tevékenységét a Markó utcai Elektronikus Könyvtár. A Könyvtár 90 négyzetméter alapterületű olvasóterme 23 olvasói munkahely kialakítását tette lehetővé, amelyek egyidejűleg internetes munkaállomások, és elsősorban a könyvtári adatbázisok, köztük az EU adatbázisok és az intranetes tananyagok elérését biztosítják. Az olvasóteremhez csatlakozó 50 négyzetméteres munkaterem a feldolgozásra és a tankönyv állomány kéziraktári tárolására szolgál. A Műemlékvédelmi Felügyelőség támogatásával helyreállított XIX. századi szekrénysor 100 folyóméter könyv szabadpolcos tárolását oldotta meg. Itt kapott helyet – kihelyezett állományként – az Európai Dokumentációs Központ 2000 kötetes gyűjteménye is. A hagyományos könyvtári szolgáltatást 3063 leltári egység idegen nyelvű tankönyv átvétele és adatbázisba emelése előzte meg. Ezt követően a szemeszter kezdetére az idegen nyelvű képzések mintegy 2000 hallgatója részére a teljes tankönyv állomány kölcsönzését biztosítani tudták. Az Elektronikus Könyvtár létrehozása a KVIFK könyvtári szolgáltatási adottságait számos új elemmel gazdagította: ¾ az idegen nyelvű képzések hallgatói, valamint az emelkedő számú ERASMUS ösztöndíjas hallgatók az oktatás helyszínén jutnak szakirodalomhoz és elektronikus forrásokhoz, ¾ az Európai Dokumentációs Központ gyűjteménye tágas, esztétikus környezetbe helyezve megfelelőbb, könnyebb hozzáférést biztosít az Európa Tanulmányok magyar és idegen nyelvű hallgatóinak és a külső felhasználók kulturált munkavégzéséhez, ¾ korszerű információtechnológiai felszereltsége megkétszerezte a korábban az olvasók rendelkezésére álló könyvtári számítógép kapacitást, s így szélesebb körben nyújtott segítséget a könyvtári dokumentumok eléréséhez, ¾ gépparkja, tágassága lehetővé tette a tananyag intranetes közreadását és hozzáférését és sokaknak biztosít jobb feltételeket a munkavégzéshez, ¾ az új könyvtári tér lehetőséget nyújtott a nagy értékű, korábban a Nyelvtanárok Szövetsége kezelésében állt nyelvkönyv állomány befogadásához (ezáltal lehetővé vált a Markó utcai nyelvi képzés szakirodalmi hátterének megerősítése is). A KVIFK kari és elektronikus könyvtára azóta is szervezetileg és működés szempontjából is szorosan együttműködve végzi tevékenységét.

39

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása A BGF legzsúfoltabb könyvtárában, a PSZFK könyvtárában (Budapesten) azonban a helyzet 2004. évben tovább romlott, mivel a beiratkozott olvasók száma itt az előző évihez képest 203-mal tovább nőtt, (az elhelyezésükre a lehetőség továbbra sem bővült, egyidejűleg most is mindössze 44 olvasót lehet leültetni). Az olvasótermi szolgáltatások (például a kézikönyvtár, a folyóiratok, a CD-n tárolt szakdolgozatok, valamint az egyre bővülő elektronikus szolgáltatások) egyidejű igénybevételére – a felhasználói statisztika mutatói alapján – sokkal nagyobb az igény, mint amennyit a helyszűke miatt lehetőség van kielégíteni. A PSZFK könyvtárának a jelenlegi helyén semmilyen irányban nincs lehetősége a bővítésre, ugyanakkor megoldást kell találnia az olvasótermi és raktári zsúfoltság felszámolására, elegendő helyet kell biztosítania a szolgáltatások igénybevételére, a hagyományos dokumentumok és a folyóiratok szabadpolcos tárolására, a számítógépes munkaállomások elhelyezésére. A felhasználói környezet jelen és jövőbeni igényeinek ismeretében hosszútávra szóló megoldást jelentene a BGF Intézményfejlesztési tervében szereplő koncepció megvalósítása. Az ebben foglaltak szerint a főiskolai épületfejlesztések során a BGF Központi Könyvtárának és a PSZFK könyvtárának azonos területen történő elhelyezésével megvalósulhatna egy összevont költséghatékony könyvtárműködési modell, biztosítva a gyűjtemények, a szolgáltatások, az olvasók és a könyvtári dolgozók megfelelő elhelyezését és környezetét. Az új struktúrában az új helyen a BGF Központi Könyvtár vezetésével Integrált Központi Szolgáltatási Rendszer működne, amely hálózatba szervezi a Főiskola fenntartásában működő könyvtárakat, létrehozza a központi könyvtári katalógust, ami tartalmazza a BGF könyvtárainak teljes anyagát, kialakítja az elektronikus szolgáltatások integrációját, központilag szolgáltatja az online magyar és angol nyelvű adatbázisokat, CD ROM adatbázisokat, az elektronikus folyóiratokat és szótárakat, Jogtárat, a BGF oktatóinak publikációit, valamint központilag üzemelteti a kiszolgáló rendszert és rendelkezik az adatkezelés biztonságát garantáló eszközökkel. A PSZFK könyvtára pedig értékes könyv és folyóirat állományának, gazdag kézikönyvtárának, korszerű szabadpolcos hozzáférést biztosító helyet kapna a közösen kialakított könyvtári területen, ahol költséghatékony munkamegosztásban a Központi Könyvtárral közösen működtetné a kari könyvtár korszerű infrastruktúráját és az olvasótermét. A PSZFK olvasói így a karon oktatott tudományok szakirodalmával együtt láthatnák és igénybe vehetnék a Központi Könyvtár állományát és szolgáltatásait is, pl. a BGF szintű közös jegyzeteket, az elektronikus forrásokat, ugyanakkor a Központi Könyvtárat felkereső olvasók szintén használhatnák a PSZFK könyvtárának szolgáltatásait is, mindannyian gazdagodva az oktatás helyszínén közösen nyújtott korszerű információellátással. A Főiskola tudásszolgáltató szerepéhez nélkülözhetetlenül kapcsoló könyvtári tudásbázis számára a korszerű követelményeknek megfelelő könyvtári környezet létrehozása jogos elvárása a BGF oktatóinak és a különböző szintű képzésekben résztvevő, folyamatosan emelkedő számú főiskolai hallgatónak. A könyvtárak infrastruktúrájáról általában elmondható, hogy főleg az elnyert pályázatoknak köszönhetően alapszinten a szolgáltatások folyamatos

40

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása biztosításához szükséges szoftver és hardverellátottság mindenütt megfelelő. A könyvtárosi munkagépeken történik a könyvtárosi munkafolyamatok nagy része, a dokumentumok tartalmi és formai feltárása, az adatbázis-építés, a kölcsönzés, a statisztika, a tájékoztatáshoz az internetes források használata, nyilvántartások stb. Az olvasók rendelkezésére állnak a könyvtárak helyi hálózatában szolgáltatott információforrások, a könyvtárak által előfizetett online adatbázisok, továbbá a könyvtárak által közvetített adatbázis elérések. Az olvasói munkaállomások többsége mindenütt internetes, a szolgáltatások elérhetők a könyvtári helyi hálózatokon, az intraneten és az Interneten, Főiskolán belül és kívülről egyaránt. A szolgáltatásokhoz szükséges egyedi és hálózati nyomtatók, szkennerek és fénymásolók szintén mindenütt megtalálhatók. Hardver szinten folyamatosan megoldandó feladat az elöregedett, elavult gépek cseréje, szoftver szinten, pedig a BGF könyvtárainak közös szoftver használatára történő átállás. A PSZFK Zalaegerszegi Intézet Könyvtárában 2004. évben a PCk elhelyezése könyvtáron belüli átrendezéssel az olvasói férőhelyek rovására történt, amelyek száma így tízzel csökkent. (Az asztalokra tett monitorok hátuljához nem tud olvasó leülni). A mellékelt táblázatban összefoglalva láthatók a könyvtárak számítógépes infrastruktúrájának 2003. és 2004. évi adatai is. A táblázatban a számítógépes ellátottság 2003. és 2004. évi adataiban látható 2-2 db-os csökkenés a régi gépek leselejtezése, illetve a 2 db-os növekedés új gépek üzembeállítása miatt látható). Az állománygyarapodás könyvtáranként nagyjából az előző évihez hasonló mértékű volt, azonban a könyvek árának drasztikus emelkedése miatt jóval nagyobb anyagi ráfordítást igényelt. A könyvtári állományok gyarapítását és a szolgáltatások fejlesztését a 2004. évben többféle forrásból oldották meg a könyvtárak, de ez összességében is csak a legszükségesebb igények kielégítésére volt elegendő. (A 2004. évtől az áfa visszaigénylés viszonylag jelentős összegétől is elestek a könyvtárak, a visszaigénylés lehetőségének megszüntetése miatt.) A felhasználói igények figyelembevételével történő könyvtári állománygyarapításban a könyvek közül a kötelező és az ajánlott irodalom beszerzése továbbra is prioritást élvezett. A könyvtárak biztosították a törvényi szabályozás gyakori változásait követő aktualizált ismereteket tartalmazó szakkönyveket és tankönyveket, a főiskolai jegyzeteket, a tudományos kutató és a tanulmányi munka számára nélkülözhetetlen elektronikus információforrásokat. Könyvtáraink tavaly is tagjai voltak a Corvinus Egyetem Központi Könyvtára vezetésével megalakult szakterületi konzorciumnak, amely az OTKA-hoz benyújtott közös pályázaton két külföldi adatbázis szolgáltatásának költségét nyerte el. Ezen kívül egy gazdag ismeretanyagot felölelő külföldi Európai Uniós adatbázis előfizetéséhez kedvezőbb áron jutottak a BGF kari könyvtárainak konzorciumi megrendelése révén. A könyvtárak rendszeresen és folyamatosan kivonják állományukból a tartalmilag elavult, a tönkrement és az olvasók által elvesztett, pénzben megtérített könyveket (a könyvtárak elmúlt évi állományadatait a mellékelt táblázatok tartalmazzák).

41

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása A könyvtárak szolgáltatásaikkal segítik a Főiskola oktató, kutató tevékenységét és a tanulmányi munkát. Helyben használatra az olvasók rendelkezésére áll a könyvtárak szabadpolcos állománya ¾ kézikönyvtári dokumentumok (lexikonok, szótárak stb.) állománya, ¾ a médiatár, ¾ CD-ROM gyűjtemény, ¾ szakdolgozat-gyűjtemény, ¾ folyóirat-olvasóterem, ¾ 3 szakolvasóterem (KKFK-on) Adatbázisok online használata a könyvtárban és a hálózaton is biztosított. A könyvtár által előfizetett, és szolgáltatott, illetve az OM által előfizetett, és a könyvtárak által közvetített adatbázis elérések: ¾ Webes Jogtár ¾ Európa Szerver ¾ Központi Statisztikai Hivatal – Stadat adatbázis ¾ EISZ adatbázis ¾ EBSCO adatbázis ¾ Generál Business File ¾ Econlit ¾ Know Europe ¾ CD-ROM szolgáltatás A felsőoktatási könyvtárak kölcsönzési rendje mindig alkalmazkodik az anyaintézet igényeihez. Kötelező irodalomból nagyobb példányszámnak kell rendelkezésre állnia, a jobb kihasználtság érdekében a műveket rövid időre lehet kölcsönözni. Mindegyik könyvtárban lehetőség van az ott nem található dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés útján más könyvtárból kikérni. Általános, technikai jellegű tájékoztatás a könyvtári szolgáltatásokról, a dokumentumállományról, számítógépes adatbázisokról, keresési lehetőségekről. A szaktájékoztatás túlnyomórészt egy-egy évközi feladathoz, szakdolgozathoz kapcsolódó konkrét problémák megoldásához is segítséget nyújt. A szaktájékoztatást segítik az angol nyelvű folyóiratcikk-adatbázisok is, amelyek több ezer angol és amerikai szakfolyóirat teljes szövegű anyagát tartalmazzák. A BGF minden könyvtárának (az újonnan alakult Markó utcai kivételével) honlapjáról elérhetők a folyamatosan bővülő számítógépes katalógusok, segítve a hallgatók és a szakemberek tájékozódását és Interneten keresztül is. A távhasználatok száma minden könyvtárban megnőtt az elmúlt évben, kivéve a KVIFK könyvtárát, ahol a számítógépeknek az elektronikus könyvtárba történő áthelyezése miatt csökkenést mutatott. A KKFK 2002. évben indította Elektronikus könyvtárát, amely tartalmazza az oktatói publikációkat, az EU Working Papers című szakfolyóirat cikkeit, azon hallgatók diplomamunkáit, akik hozzájárultak az internetes közléshez, más intézmények elektronikus dokumentumait (mint pl.: Budapesti Kereskedelmi Kamara), valamint a beszkennelt, és a hálózaton közzétett kötelező irodalmat. A nyomtatás (színes és fekete-fehér formában) biztosított.

42

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása A Főiskola könyvtári rendszerében a KVIFK-on és a KKFK-on működik Európai Dokumentációs Központ, amely az európai uniós képzésekben többletértéket képvisel. A könyvtárak elmúlt évi, a napi statisztikák alapján készült konkrét olvasóforgalmi adatait a mellékelt táblázatok tartalmazzák. A könyvtárak minden évben teljesítik a könyvtárosok kötelező továbbképzésének az adott évre tervezett akkreditált továbbképzésben való részvételét. A továbbképzések a könyvtári munka színvonalának további emelését szolgálják. Ezen kívül a BGF könyvtárosai szakmai rendezvényeken, konferenciákon is részt vettek. (Networkshop, Vándorgyűlés stb.). A BGF könyvtárainak humán erőforrás ellátottsága a teljes könyvtári tevékenységhez és a szolgáltatásokhoz képest mindenütt szűkre szabott. Több könyvtár csak polgári szolgálatos katonák segítségével tudta megoldani a napi munka és a szolgáltatások biztosítását. Ők ennek a lehetőségnek a megszűntével nehéz helyzetbe kerültek. A KVIFK-on az elektronikus könyvtár dolgozói a kar két könyvtárából kerültek ki átcsoportosítással. A feladatok ellátásához szükséges létszám bővítés lehet feltétele a magas színvonalú, minőségi könyvtári munkának. Növekvő igénybevétellel, rendkívül hasznos tevékenységet végeznek a Főiskola könyvtárai, ahol főként az elektronikus szolgáltatás színvonalát lehetett fejleszteni a múlt évben is, de sajnos nem lehetett bővíteni – főként a PSZFK-on okoz ez sok problémát – az olvasótermi férőhelyeket. 8.3. Az informatikai szolgáltatás helyzete Az elmúlt években a Budapesti Gazdasági Főiskola mindhárom karán mind a hallgatók által, mind pedig az oktató és nem oktató munkatársak által használt számítástechnikai infrastruktúra mennyiségi jellemzőit tekintve elért egy kielégítő szintet. A Főiskolán a beszámolási időszakban 3.060 db számítástechnikai eszköz működött, 312 db-al (11 %-kal) több mint a megelőző évben. A KKFK-on a 2004. évben 593 db, 92 db-al (18,4 %-kal), a KVIFK-on 723 db, 119 db-al (19,70 %-kal), a PSZFK-on 1.439 db, 61 db-al (4,4 %-kal) a NYTKon 16 db-al, a Rektorátuson 289 db, 24 db-al (9,1 %-kal) több számítástechnikai eszköz volt, mint a 2003. évben. Minden karon több gépteremben összességében több száz személyi számítógép áll a hallgatók rendelkezésére (10. sz. melléklet). A mennyiségi adatokat, s azok bázis évről tárgy évre történt változását a következő táblázat mutatja:

43

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása BGF összesen Megnevezés

Változás 2003. év

2004. év db

%

Hálózati számítástechnikai eszközök száma (db)

338

356

18

5,3%

Hallgatók által használt számítógépek száma (db)

693

748

55

7,9%

Könyvtárakban használt számítógépek száma (db)

151

188

37

24,5%

Kollégiumokban, hallgatói irodákban stb. helyen használt számítógépek száma (db)

147

241

94

63,9%

Oktatók által használt számítógépek száma (db)

430

429

-1

-0,2%

Nem oktatók által használt számítógépek száma (db)

396

412

16

4,0%

Projektorok száma (db)

68

114

46

67,6%

Előadótermekben használható számítógépek száma (db)

72

83

11

15,3%

453

489

36

7,9%

Számítástechnikai eszközök összesen

2748

3060

312

11,4%

Szoftverek száma (db)

1992

2315

323

16,2%

1942

2265

323

16,6%

Egyéb helyeken használt számítógépek száma (db)

Ebből: jogtiszta szoftverek száma (db)

Fogalmak értelmezése: Hallgatók által használt számítógépek: számítógépes tanteremben lévő gépek és közösségi területen lévő gépek együtt. Oktatási egység által használt számítógépek: tanszékeken lévő gépek, beleértve az oktatók és az ügyviteli alkalmazottak által használt gépeket is. Nem oktatók által használt gépek: tanulmányi osztályok, gazdasági szervezeti egységek és vezetés által használt gépek. Előadótermekben használható számítógépek: az előadótermekben fixen telepített előadói prezentációs gépek. Szoftverek száma: a gépenként telepített licenszek összszáma. Az eszközpark minőségileg is – többszöri fejlesztést követően – beállt egy egyenletes, korrektnek mondható színvonalra. Ezen túl azonban a beszámolási időszakban mindhárom karon megfigyelhető volt ¾ hallgatók által, az oktatásban használt infrastruktúra, ¾ az oktatáson kívüli hallgatói hozzáférés, ¾ a nem oktató szervezeti egységek ellátottsága, s a ¾ hálózati erőforrások fejlesztésére irányuló törekvés. A hallgatók által, az oktatásban használt infrastruktúrafejlesztése Az elmúlt évek szakképzési támogatási rendszerben hozott változásai számottevően javítottak a hallgatók számítógépes infrastruktúrához való hozzáférési lehetőségein. Annak ellenére is azonban, hogy ma már órarendi keretek között lényegében általánosnak mondható a minden hallgató egyéni hozzáférése az

44

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása eszközökhöz, az órán kívüli gyakorlás, s más egyéni felhasználás keretei az elmúlt években jelentősen megnövekedett hallgatói létszám miatt még mindig szűkösnek mondhatók. Az alapvető minőségi követelményeket ma már kielégítő gépparkok azonban a megújuló követelményekhez igazodva igénylik az ergonómiai igényekhez is, igazodó minőségi fejlesztést is. A karok e területen megvalósított törekvéseit jól mutatja, hogy a KVIFK-on a 2004. éves beruházások összértéke 56.064 eFt volt, amelynek 70%-a számítástechnikai eszközökben testesült meg (30 %-át oktatástechnikai eszközök beszerzésére fordították). Az Intézetek és a számítástechnika oktató termek számítógép parkjából több mint 200 műszakilag elavult gépet cseréltek le az igényeknek megfelelő korszerű PC-re. A KKFK-on az elmúlt év során 60 db új tantermi gépet helyeztek üzembe, melyek már rendelkeznek előlapi USB csatlakozóval, a hordozható nagykapacitású adathordozók (pendrive) kezeléséhez. Ezek a gépek DVD olvasóval, CD íróval is fel vannak szerelve. A PSZFK-on 50 db új számítógép került beszerzésre. E beszerzések forrása is jelentős mértékben a szakképzési hozzájárulás volt. Mindenütt figyelemmel voltak a minőség javítására is. A KKFK-on a gépcserék párosultak nagyobb monitorok üzembe állításával, a KVIFK-on 100 db hagyományos CRT monitort cseréltek le sugárzásmentes, korszerű LCD monitorra, hasonló fejlesztés történt két gépteremben, mintegy 50 számítógépet érintően a PSZFK-on is. Az oktatáson kívüli hallgatói hozzáférés Mindhárom karon megtalálható az a törekvés, hogy javítsuk az oktatáson kívüli hallgatói hozzáférés lehetőségeit. Ez által is tágabb kereteket lehet biztosítani az egyéni, önálló hallgatói munkának: lehetőséget adva az órán kívüli tanulásra, Internet használatra, levelezésre. Ennek jegyében olyan fejlesztések történnek, melyek a hallgatók által használt „közterületeken” elhelyezett gépek számát célozzák növelni és minőségét javítani. Ezért a KKFK-on 10 új munkaállomás került üzembeállításra a zsibongóban, a lecserélt tantermi munkaállomások, pedig a kollégiumba kerültek. A KVIFK-on 9 db új – pályázaton nyert – számítógép került a kollégiumba. A PSZFKon 55 számítógép került üzembe állításra az előadók előtti közösségi területen, illetve az aulában. Tanszéki és adminisztrációs területek ellátottsága A fejlesztéseknél meghatározó volt az a szándék, hogy javuljon a tanszéki és adminisztratív munkahelyek ellátottsága is. A KKFK-on a tanszékek és más szervezeti egységek 40 db számítógépet kaptak. Ez részben új gépeket, részben korábbi elavult konfigurációk cseréjét jelentette. Minden munkahelyre korszerű, LCD képernyő került. A PSZFK-on korábban tantermekben használt (igen jóállapotú és korszerű) géppark egy része került tanszéki használatba. Minden tanszéki előadó LCD monitort kapott. A beszámolási időszakban jellemző volt a mobil eszközökkel való ellátottság bővítése is.

45

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása

A KKFK-on 15 db notebook került üzembe helyezésre, részben állandó használatra oktatóknál, munkatársaknál, részben eseti alkalmazásban, oktatásban, üzemeltetésben. A KVIFK-on 10 db notebookot vásároltak. Hálózati erőforrások fejlesztése A felhasználási területek bővülése, a gépek számának növekedése szükségessé tette a hálózati erőforrások fejlesztését is. A főiskola területi széttagoltsága jelenti a legnagyobb nehézséget az informatikai rendszerek, hálózatok építése esetén, viszont éppen ezért van szükség a hálózatok kiépítésére. A beszámolási időszakban az új telephely, a Markó utcai épület belépése, ennek az igényes hálózati szolgáltatások iránti követelményei szükségessé tették, hogy a Főiskolán 2000 óta üzemelő, a PANTEL által szolgáltatott (és eddig kielégítő) infrastruktúra megújításra kerüljön. Pályázati forrásból, a karok meglévő internetes kapcsolataira építve kialakításra került egy korszerű, üzembiztos hálózati alap-infrastruktúra, mely hosszú távon is biztosítani látszik a főiskolai igényeket. Jelenleg a KVIFK és a Markó utca összeköttetése már ezen a kapcsolaton üzemel, s az új hálózat kiépítés folyamatban van Zalaegerszeg, Salgótarján és a KKFK felé is, mely várhatóan 2005 második negyedévétől működhet. Ez a beruházás mintegy 15 millió Ft-ba került, mely a korábban használt PANTEL vonal kiváltásával térül meg. A KKFK-on a hálózati kiszolgáló gépek számát növelték, melyek vírusvédelmi, hálózat menedzsment, ill. tűzfal feladatokat látnak el. A KVIFK-on kiemelt feladatot jelentett az Alkotmány utca 9-11. és a Buzogány utca 11-13. épületek közötti adatkommunikációs összeköttetés kiépítése, és a számítógépes hálózati eszközök integrálása. A PSZFK-on a nyári szünet alatt megvalósult a hálózat korszerűsítése és strukturális átalakítása. A jelenlegi állapotban a tanszéki igényeknek megfelelő összes végpont kialakításra került, az aktív elemek kapacitásában végre csekély redundancia mutatkozik. Üvegszálas szakaszok kialakításával a belső hálózat sebessége megnövekedett. Az átalakítás után valamennyi tanteremben végpont áll az oktatási tevékenység szolgálatában. Vezeték nélküli hálózati eszközök kerültek beszerzésre a felmerülő rendkívüli esetek kezelésére. Továbbra is biztosítva van az egységes gazdasági rendszer biztonságosabb működtetéséhez szükséges leválasztás, így a Gazdasági Igazgatóság és a Rektorátus külön hálózati szegmensen helyezkedik el, ami növeli a biztonságot. Az esztendő során megvalósult a Liget utcában elhelyezett Felsőfokú Szakképzési Központ Internet elérésének kapacitásnövelése, mivel a MATÁV a csatlakozás sebességét megnövelte. Ez javította a helyzetet, de már látszik, hogy hosszabb távon ez nem lesz elegendő, ezért kezdeményeztük az átviteli kapacitás növelését, amelyhez bírjuk a NIIF Iroda támogatását.

46

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása Szoftverellátottság A Főiskola egészére elmondható, hogy általános a jogtiszta szoftverek használata. Nagyon sokat javított a helyzeten, hogy az Oktatási Minisztérium a Campus szerződéssel a leggyakrabban használt Microsoft operációs rendszerek és felhasználói szoftverek használatát gyakorlatilag legálissá tette. Megkönnyebbüléssel vettük tudomásul, hogy a Campus projekt ez évben meghosszabbításra került. Hasonlóképpen az Oktatási Minisztérium szervezése mellett jutottunk hozzá egy a Főiskola egészét átfogó vírusvédelmi licenszhez: Antivírus (Symantec). Általános gondként fogalmazódik meg, hogy a karokon a géptermek gyakorlatilag teljes kihasználtsággal üzemelnek, csak alig-alig adva lehetőséget a hallgatóknak az órán kívüli feladatok elvégzésére. A KVIFK-on külön gondként fogalmazódik meg, hogy az Alkotmány utca 9-11 sz. épületében a munkakörülményekben nem történt számottevő változás. Továbbra is fennáll az a nem túl kedvező állapot, hogy tantermek túlnyomó részének mérete, szellőzése nem elfogadható. Adatvédelmi követelmények kielégítése Ma az informatikai szolgáltatások jelentős részét hálózaton keresztül vesszük igénybe. Ennek számtalan előnye és kényelme mellett számos veszélye is van. A káros intelligencia Interneten terjedő termékei feladják azt a kockázatot, hogy komoly, lehet jóvátehetetlen károkat okozhatnak az adatvagyonban, presztízs és bizalomvesztést okozhatnak, s sérülhetnek a személyiségi jogok. A Főiskola tudatosan törekedett e kockázatok minimalizálására már az előbb említett hálózati fejlesztések tervezése és megvalósítása során is. Az előbbieken túl egy teljes körű vírusvédelmi rendszer (a fentebb említett szoftveres környezetre támaszkodva) is megvalósult, előbb a Főiskola központjára, majd kiépítésre került a karok felé is. Ez jelenleg a Főiskolán hálózatban üzemelő összes számítógép vírusvédelmét biztosítja (a bevezetésétől mintegy 10 000 e-mailben terjedő vírust „fogott meg”). A Rektori hivatalban kiépült egy olyan tűzfal rendszer, mely a központban tárolt adatok védelmét szolgálja az Internetről jövő támadásokkal szemben. Ezzel együtt lehetővé vált, hogy a Főiskola központjában dolgozók levelezésüket az Internet segítségével az intézmény falain kívülről is elérhessék. Az adatbiztonsággal kapcsolatos, a vírusvédelmi és egyéb biztonságot fokozó intézkedésekre a beszámolási időszakban közel 5 MFt volt a kifizetés. A fentieken kívül számos olyan alap-fejlesztés valósult meg, amely azt biztosítja, hogy a Főiskola valamennyi jogosult felhasználója egységes környezetben, színvonalasan és biztonságosan vehesse igénybe a gazdálkodás-ügyviteli, a tanulmányi információs rendszerek, valamint a levelezés szolgáltatásait. A fejlesztések egyúttal alapot teremtettek az olyan stratégiai fontosságú megoldások későbbi bevezetésének, melyek az elektronikus ügyvitel, az ügyviteli folyamatirányítás [workflow], az elektronikus dokumentumkezelés, a csoportmunka-

47

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása szolgáltatások, az átfogó vezetői információs rendszer kialakítása irányába mutatnak. E fejlesztésekre mintegy 10 MFt volt a kifizetés a beszámolási időszakban. Személyi feltételek alakulása A Főiskola és karai az informatikai ellátási igények kielégítésére 12 helyszínen működnek. Az informatikai személyi háttér a Főiskola központjában, illetve a kari székhelyeken koncentrálódik. Egyes helyszínek nem rendelkeznek önálló szakmai személyi háttérrel. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁS ÜZEMELTETŐI LÉTSZÁM 2003-2004. Megnevezés

2003 KKFK

2004

KVIFK PSZFK

INFORMATIKUS

6

7

13

OKTATÁSTECHNIKUS

3

3

5

BGF

KKFK 2

VÁLTOZÁS % 2003-hoz

KVIFK PSZFK

7

6

13

2

2

5

BGF

KKFK 2

KVIFK PSZFK

117%

86%

100%

67%

67%

100%

BGF 100%

Gondot jelent a karok számára, hogy miközben a gépállomány folyamatosan nő, a telephelyek száma az elmúlt időszakban mindössze kettővel nőtt, a személyi háttér gyakorlatilag változatlan, esetleg inkább csökkenő. Az oktatástechnikai infrastruktúra a Főiskolán alapvetően ¾ az oktatáshoz, kapcsolódó szemléltetési, prezentációs tevékenységet, ¾ a tantermi hangosítást, ¾ az idegen nyelvi képzést támogatja. Az elmúlt időszakban új feladatként jelentkezett a nyelvvizsgáztatási tevékenységhez kapcsolódóan az Idegennyelvi Továbbképző és Vizsgaközpontnál a nyelvvizsgák műszaki hátterének biztosítása. Két kar (KVIFK és a PSZFK) rendelkezik videokonferencia berendezéssel, melyet főleg az oktatás segítésére alkalmaznak. Az oktatók egyre jelentősebb része (a beszámolási időszak adata szerint mintegy 65 %-a) részesíti előnyben a számítógépes prezentációt az írásvetítővel szemben. Ennek következtében arányosan megemelkedett a hordozható laptop-projektor párosítás utáni igény. A következő években ez a tendencia valószínűleg tovább fog erősödni. A jelenlegi ellátottságot figyelembe véve oktatástechnikai eszközök szempontjából ezen a területen van szükség elsősorban eszközállomány fejlesztésre. A prezentációkat segítő projektorok részben fixen telepített eszközök az előadótermekben, illetve a számítógépes géptermekben, részben hordozható eszközök. A szükséges párosítás okán, pedig növekszik a hordozható notebookok száma is. Az elmúlt időszakban – figyelembe véve a tendenciákat – mindhárom kar törekedett az oktatástechnikai eszköztár fejlesztésére. A KKFK-on a beszámolási időszakban minden előadóterembe beépített projektort és motoros vásznat helyeztek üzembe. Az oktatástechnika ezen kívül 6 szemináriumi teremben (egy az északi épületben, öt a déli épületben) beépített projektort működtet.

48

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása Beszerzésre került 6 új laptop számítógép az oktatás technikai támogatásához, melyet előadásra, szemináriumra az oktatástechnikától lehet igényelni. Az oktatók nagy kapacitású elektronikus adathordozót (pendrive) igényelhetnek munkájukhoz. Ezen túl, multimédiaoktatáshoz, alkalmazáshoz digitális fényképezőgépek és felvevők állnak rendelkezésre. A KVIFK-on is javult az oktatástechnikai eszközzel való ellátottság az elmúlt évben. Megvalósult 10 db hordozható projektor és 10 db Notebook beszerzése. A projektorok első helyi karbantartása is megtörtént (400 órás használat utáni), szűrő tisztítás stb. A PSZFK-on a legjelentősebb fejlesztést négy előadóban az állandó vetítéstechnikai háttér kialakítása jelentette, valamint 3 nagyelőadó hang és videó stúdiójának kialakítása, illetve felújítása. 8.4. Testnevelési szolgáltatás Kiterjedt- s viszonylag nagy létszámú hallgatóság veszi igénybe – a Főiskolán a testnevelési szolgáltatást, a szűkös sportolási lehetőséget. Sajnálatosan a tornatermi adottságok minden szervezeti egységnél (Budapesten és vidéken egyaránt) kedvezőtlenek és szűkösek. A KVIFK a 2004. évben a kollégium nagytermét tornateremmé alakította át, s ezzel a teremgondjait jelentős mértékben enyhítette, bár a sportkör óráit, illetve a fakultatív testnevelési órákat továbbra is a bérelt tornatermekben tudja megvalósítani. A Laufenauer utcai épületben található kondicionáló terem kihasználtsága maximálisan biztosított. Évek óta problematikus – a létesítményi feltételek hiánya miatt – a testnevelési órák megtartása a KKFK-on és a PSZFK Zalaegerszegi Intézetében (csak magas bérleti díj kiadással lehetséges, gyakran kedvezőtlen körülmények között). A folyamatosan korszerűsödő követelményrendszer arra ösztönzi a Főiskola hallgatóit, hogy rendszeresen látogassák az órákat és a választott sportágban fejlődést, tudjanak felmutatni. Szakmailag kiválóan felkészült tanárok garantálják az oktatott sportágakban a színvonalas komoly szakmai munkát. A tanszékeken dolgozó tanárok az alapvető sportágakban edzői, szakedzői és szakoktatói képesítésekkel rendelkeznek. A Főiskolán testnevelést oktató tanárok – a tanórákon kívül – tevékenyen részt vesznek különféle egészségmegőrző programok, háziversenyek, hazai és külföldi sporttáborok stb. szervezésében és lebonyolításában. A Főiskola – az adottságok keretein belül – kiemelt figyelmet fordít mind a minőségi, mind a tömegsportra. A hallgatók részére a Főiskola úszási-, labdarúgási-, kosárlabdázási-, röplabdázási-, asztaliteniszezési-, tollaslabdázási stb. lehetőséget kínál (nagyrészt bérleményekben). Folyamatosan bővül – a nagy földrajzi távolság ellenére – a három kar közötti együttműködés (főként egyetemi és főiskolai bajnokságokon való együttes részvétel stb. útján). Az egészséges életmódra nevelésben, a sporteszközök korszerűsítésében stb. – lassan bővülő mértékben – áll rendelkezésre az állami támogatás, szponzori juttatás, pályázati forrás stb.

49

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása

A hallgatók részére biztosított sportolási lehetőségeken túl a Főiskola arra is törekszik, hogy a dolgozók is résztvegyenek egészség megőrző programon, amely elsősorban az úszás, illetve az aerobic edzéseken való részvétellel, kondicionálótermek igénybevételével stb. valósulhat meg. 8.5. Kulturális tevékenység A Főiskola szervezésében viszonylag kevés a kulturális rendezvény. A Főiskola hallgatóinak és a dolgozóinak főként a civil szervezetek, kollégiumok, közönségszervezők stb. közreműködésével biztosított a különböző kulturális rendezvényeken való részvétel. 8.6. Tanácsadási tevékenység A Főiskolán dolgozók nagy többsége végez tanácsadói tevékenységet a gazdálkodó szervezetek, tudományos műhelyek, országos és helyi szervezetek stb. részére. Az így végzett munka elsődlegesen a végzők helyzetét javítja. Sajnos a tapasztalatok szerint nagyon kevés a lehetőség a vállalkozási alapon végzett tanácsadói tevékenységből – az Intézményi bevétel növelésére. 9. Megvalósuló beruházások, felújítások Beruházások Az OM a 2004. évi költségvetésben biztosított (81 MFt) eredeti előirányzaton felül, további (40 MFt) támogatást juttatott – központi beruházásra – a Főiskola részére. A két jogcímen rendelkezésre bocsátott állami forrásból az Intézmény az évek során elhasználódott berendezési tárgyait (irodabútorait) cserélte ki, illetve több oktatási és irodahelyiség klímatizálását oldotta meg, (mivel a Főiskola több épülete betonpanelekből épült, és évek óta a tavaszi, nyári hónapokban a melegtől „elviselhetetlen” volt, s ez a kedvezőtlen helyzet a képzésben a hallgatók figyelmét elvonta, illetve a munkavégzés körülményeit is nehezítette). Az Oktatási Minisztérium központi forrásból biztosított évközi többlettámogatásáért ezúton is köszönetet mondunk, melyből megvalósulhatott a Főiskola Markó u-i épületének szakhatósági előírás szerinti tűz-víz és ivóvíz hálózat bővítése, és az épület homlokzatának balesetveszély elhárítása. E jogcímen átadott pénzeszközből, beszámolási időszakban elkészülhetett a HEFOP 4.1.2. intézkedéshez szükséges, PSZFK Buzogány u-i infrastrukturális fejlesztés elvi építési engedélyezéséhez szükséges tervezési feladat is. A költségvetési forráson felül, az Intézmény pótlólagos forrásainak mobilitásával „saját forrás”-ból – főként a szakképzési hozzájárulásból vállalkozások által átutalt, fejlesztési támogatásokból – az előző évi felhalmozási előirányzat-maradványból a Főiskola számos oktatástechnikai és informatikai infrastruktúrafejlesztést hajtott

50

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása végre 2004. évben. Az oktatási feltételek javításához számítógépes terminálokat, szoftvereket, projektorokat vásárolt. Az eszközbeszerzéseken túlmenően örvendetes esemény volt a PSZFK székhelyének főépületében elkészített AULA új kialakítása. Saját bevételi megtakarításokból beszámolási időszakban készült el a teljesen újjáépített recepció, aula, és kibővült az épület egy közösségi helyiséggel is. A KKFK-on a nyomdai szolgáltatások színvonalának javítása és bővítése érdekében új nyomdagépek vásárlását is sikerült lebonyolítani. A KVIFK épületében is kisebb átalakítások váltak szükségessé. Elkészült a tornaterem leválasztásából több tanári szoba kialakítása. A kollégium épületében öltözők kerültek megépítésre, illetve a kar és jogelődjének 35. évfordulója alkalmából egy képzőművészeti alkotást vásároltak, mely az eredeti épületet ábrázolja és a kar tanácstermében került elhelyezésre. Felújítások A 2004. évi költségvetés keretében állami támogatást felújítási jogcímre a Főiskola nem kapott. Év közben a felügyeleti szerv (134 MFt) pótlólagos forrást bocsátott az Intézmény rendelkezésére, mely felhasználásával befejeződött a Markó u-i épület teljes felújítási munkálata. Az Intézmény saját bevételek egy részének (előző évi előirányzat-maradvány és az 5 %-os befizetési kötelezettség alóli mentesülés) felhasználásával a B.3.4. pontban felsorolt épület infrastruktúra felújítási munkálatait végezte el. A Főiskolán az infrastruktúra kiépítettsége jelenleg egyenetlen és több területen hézagos (a szöveges beszámoló a kiéleződött problémákat ezúton is tartalmazza, de a Főiskola erőforrás fejlesztési terve tartalmazza). A beszámolási időszakban úgy tűnik kimozdult a „holtpontról” a szükséges fejlesztések egy része. Az OM közlése szerint közeljövőben beindul a HEFOP/2004/4.1.2. „Felsőoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítása” című pályázaton elnyert 1.134 MFt összegű támogatásból (az igényelt összeg 1.639 MFt volt) az építkezés. Ennek keretében meg épül a XIV. Buzogány u. 10-12. alatti telken (a PSZFK közvetlen használatára) ¾ az „A”-„C” épület közötti üres – parkolóként használt – részen egy több funkciós nagy előadó terem (amelyet aulaként is lehet használni), ¾ egy toldalék épület az „A” épület folytatásaként a Bagolyvár utcai telekhatárig legalább 6 db gyakorlati képzést szolgáló előadóterem (az „E” épületben a Rektorátus részére elvett PSZFK tantermek visszapótlásaként) és 1 lift akadálymentes közlekedésre – főként a mozgáskorlátozottak zavartalan bejutására stb.), valamint ¾ az „A” épület lapos tetőének nyeregtetővel, történő befedésével bővíthető a számítástechnikai-, idegen nyelvi laborok és az irodahelyiségek területe, ¾ továbbá, a Markó u-i épületben, az udvar lefedésével egy több funkciós közösségi tér kerül kialakításra.

51

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2004. évi gazdálkodási beszámolójának szöveges indoklása A PPP program keretében megvalósulhat (a közeli döntés alapján) mintegy 1.950 MFt beruházási költséggel ¾ a KKFK-on a sportcentrum rekonstrukciója, ¾ a KVIFK-on a főépület rekonstrukciója és kisebb bővítése, ¾ a Markó utcai épület alagsorában létesítendő tankonyha és tanétterem megépítése, felszerelése.

Budapest, 2005. április 18.

Dr. Roóz József főiskolai rektor

Nagy Géza Antal gazdasági műszaki főigazgató

52