Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2003. (IX. 11.) számú rendelete az állatok tartásáról (a továbbiakban: Ár.) Módosította: 7/2012. (V. 31.) önkormányzati rendelet (egységes szerkezetben) Verőce Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36. § (5) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jelen önkormányzati rendeletben határozza meg az állattartás helyi szabályait. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya Verőce község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a.) a fegyveres testületek, fegyveres erők, rendészeti szervek feladatuk ellátásához szükséges állattartásra; b.) az alkalmi cirkuszi rendezvényekre; c.) kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatokra; d.) lovasiskola állattartására, valamint e.) az egészségügyi okokból rászoruló által tartott vezető- és jelzőkutyákra. 2. § (1) Verőce község területén állatot tartani csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásával, az építési előírásoknak megfelelő épületben, e rendeletben meghatározott módon lehet. (2) A szakhatósági előírások be nem tartása, illetve az állattartás előfeltételeinek hiányában e rendelet előírásainak érvényesülése érdekében az eljáró hatóság a jogszabályoknak megfelelő végrehajtási intézkedést tesz. (3) E rendeletben szabályozott állattartási ügyben I. fokon Verőce Község Polgármestere a Képviselő-testülettől átruházott önkormányzati hatósági jogkörben jár el. (4) A (3) bekezdés értelmében tett intézkedés az Ár. előírásainak megsértésén, be nem tartásán alapulhat, ilyen esetben az érintett személy határozattal illetve határidő megszabásával kell kötelezni az Ár. rendelkezéseinek betartására. (5)
1
(6) A polgármester az (3)-(4) bekezdésekben meghatározott önkormányzati hatósági jogköre nem érinti az említett szakhatóságok önálló intézkedési jogkörét. 1
Hatályon kívül helyezte a 7/2012. (V.31.) önk-i rendelet 1. § d) pontja. Hatálybalépés napja: 2012. június 1.
3. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából: a.) nagyhaszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly b.) kishaszonállat: sertés, juh, kecske, strucc c.) egyéb kishaszonállat: baromfi, galamb, nyúl d.) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka (az a.) - d.) pont alattiak a továbbiakban együtt: haszonállat) e.) kedvtelésből tartott állat: mindaz, ami nem minősül haszonállatnak. (2) Az állatszaporulat valamennyi fajta esetében legfeljebb három hónapos korig a tartható állatok számát nem érinti. 4. § (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő és a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására. (2) Osztatlan közös tulajdonban lévő közös földrészleten, melyen több önálló lakóépület áll, haszonállat csak az összes tulajdonos (bérlő) írásbeli hozzájárulásával - lakásonként egy szavazattal - tartható abban az esetben is, ha egyébként az állatok tartási feltételei megteremthetők. (3) Szakhatósági vélemény alapján az állattartás azon a területen is eltiltható, illetve feltételhez köthető, ahol e rendelet szerint engedély nem szükséges, ha az állattartó a tartás feltételeit maradéktalanul nem biztosítja. Haszonállat-tartási övezetek 5. § A község közigazgatási területét a jelen önkormányzati rendelet három állattartási övezetre osztja. I. övezet a.) Közintézmények, középületek területe. b.) Olyan telek, amelyen 4, vagy ennél több lakásos (illetőleg társas) lakóépület található. c.) Község üdülőhelyi jellege miatt Magyarkút, az Eresztvény-Csattogó üdülőterületek, valamint az Aranyoskút területe. Az I. számú állattartási övezetben haszonállat nem tartható. Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén az állategészségügyi és közegészségügyi hatóság véleményének előzetes figyelembe vételével az a.) és b.) pontokban meghatározott területeken az Önkormányzat jegyzője engedélyezheti az állattartást. II. övezet Az II. számú állattartási övezetbe azok a belterületi lakóingatlanok tartoznak, melyek az I. övezetbe nem. Az II. sz. állattartási övezetben jelen rendelet előírásai, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott védőtávolságok és korlátozások betartása mellett tartható haszonállat.
III. övezet A III. számú állattartási övezetbe azok a külterületi ingatlanok tartoznak, melyek az I. övezetbe nem. A III. számú állattartási övezetben - a védőtávolságok figyelembe vételével - korlátozás nélkül tartható haszonállat. 6. § (1) Állattartási övezet határtól függetlenül a 720 m2 alatti ingatlanon nagyhaszonállat nem, kishaszonállat legfeljebb 3 db tartható. (2) Állattartási övezet határtól függetlenül a prémes állatok tartásához - a 2. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulások alapján - a jegyző engedélye szükséges. 7. § (1) A hazánkban nem honos, továbbá a természetvédelem alatt álló állatok tartásának engedélyezését egyedi elbírálás alá kell vonni. (2) Az egyedi állattartás engedélyezése iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani, elbírálása a Képviselő-testület hatásköre. (3) Ezen engedély nem pótolja a természetvédelmi hatóság jogszabályban előírt engedélyét vagy hozzájárulását. 8. § Az állattartást meg kell tiltani, ha: a.) az állattartáshoz szükséges feltételek nem biztosíthatók (férőhely, védőtávolság), b.) az állattartó az Ár. szerinti állattartás feltételeit előzetes figyelmeztetés ellenére sem biztosítja, c.) az állattartás a környék lakóinak nyugalmát zavarja, d.) az állattartó nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges jogszabályban meghatározott engedéllyel. II. FEJEZET Haszonállat tartása, elhelyezése 9. § (1) Haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között, arra alkalmas épületben (istálló, ól, ketrec) tartható. (2) A haszonállat tartására szolgáló új épület létesítése építési engedély köteles. (3) Haszonállat tartására szolgáló épület alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az új épület létesítéséhez szükséges engedélyezési eljárás, illetve bejelentés és kérelem esetén az érvényben lévő előírások alapján az építési hatóság határozza meg. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell a helyszínről készített helyszínrajzot, feltüntetve a tervezett építmény távolságát a telekhatártól és a már meglévő épületektől, egyúttal a szomszédos
épületektől, a közúttól, közterülettől és a vízvezetéktől. A beadványban közölni kell továbbá a tartani kívánt állatok faját, számát és a tartási technológia (takarmányozás, takarítás, trágyakezelés) rövid leírását is. (5) Többlakásos lakóépületben és annak nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben (pince, fáskamra, mosókonyha, stb.) – az elkülönítetten használt udvarrészek kivételével – haszonállat nem tartható. (6) Családi házban a lakóépület arra alkalmas elkülönített – nem lakás céljára szolgáló – helyiségében a 2. § (4) bekezdés c.) pontjában meghatározott haszonállat tartható. (7) Haszonállat tartására szolgáló épület és az ahhoz tartozó kifutó, illetve trágya- és trágyalétároló a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott védőtávolságok megtartása mellett, és az OTÉK III. és IV. fejezetében leírtak szerint engedélyezhető, illetve létesíthető. (8) A védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb lévő nyílásai között légvonalban kell mérni. Ez a távolság maximum 20 %-kal csökkenthető saját tulajdonú és használatú épületnél, valamint zárt rendszerű technológiánál – a szakhatóságok véleményének figyelembevételével. (9) Állattartásra szolgáló létesítménynek kell tekinteni a fedett vagy fedetlen karámot, kifutót és a kisállattartásra szolgáló ketreceket is. (10)Az állatok tartására szolgáló épület létesítésére, bővítésére az építésügyi jogszabályok szerint kell engedélyt kérni. 10. § (1) Trágya és trágyalé tárolása a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történhet a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott védőtávolságok betartásával. A trágyatároló a II. és III. sz. állattartási övezetben csak terepszint alatti fedett kialakítású lehet. A keletkező nem híg trágyát szivárgásgátló alappal és ugyancsak szivárgásgátló oldalfalakkal rendelkező tárolóban kell gyűjteni, melynek a bűz kiáramlását megakadályozó fedéséről is gondoskodni kell. Az építési hatóság a trágya (trágyalé) tárolására az érintett szakhatósági véleményekre figyelemmel további feltételeket állapíthat meg. (2) Az újonnan épült, állattartásra szolgáló épületek mellett zártrendszerű, fedett trágyatelepeket kell létesíteni, lehetőleg külön a híg és külön a szilárd trágya részére. A trágya szagtalanításáról foszfát vagy zeolit tartalmú anyaggal kell gondoskodni. A trágyatelepet szükség szerint kell üríteni úgy, hogy a trágyaszállítás az utakat ne szennyezze. (3) Az állatok tartására szolgáló épületek és építmények takarítását szükség szerint el kell végezni, évenként – legalább egyszer – nagytakarítás után fertőtlenítéssel szükséges az állattartó helyeket higiénikus állapotba tartani. Gondoskodni kell továbbá ezen épületek, építmények folyamatos takarításáról, rendszeres fertőtlenítéséről valamint rovar- és rágcsáló irtásról. (4) A trágyalé a szomszédos telekre nem folyhat át, és a saját ingatlan talaját sem fertőzheti. A trágyatároló aknát fedetten kell tartani.
(5) A keletkezett bűzős gázok áramlását szellőztetéssel a magasba kell terelni, lehetséges módszer továbbá a fásítás, bokrosítás is. (6) Az ammóniaképződés csökkentésére a trágyába, alomanyagba megfelelő szerek keverhetőek, továbbá a kellemetlen szagú takarmányokat fedett állapotban kell tartani. (7) Trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell. 11. § (1) Tilos a község területén fekvő egészségügyi létesítmény, művelődési, kulturális, oktatási, szociális intézmény, élelmiszeripari üzem, élelmiszer áruda, vendéglátóipari egység, strand, sporttelep területén és ezek 50 méteres védőkörzetében nagy- és kishaszonállatot, míg 20 méteres védőkörzetében egyéb kishaszonállatot és prémes állatot tartani kivéve, ha az állattartást a létesítmény védőkörzetében, annak üzemelése előtt már megkezdték, s folyamatosan végzik. (2) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos azonnal köteles eltávolítani. 12. § (1) Galambot csak ott lehet tartani, ahol galambdúc, vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Lakóház (kivéve családi ház) padlásán vagy erkélyén galambtartás tilos. (2) Galamb a II. sz. állattartási övezetben lakásonként legfeljebb 50 pár, a III. számú állattartási övezetben korlátozás nélkül tartható. (3) A galambok kiengedését - a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében - a jegyző határozott időre eltilthatja. Több galambtartót érintő esetben az eltiltás előzetes közhírré tétellel történik. 13. § Méheket a község területén csak az érvényben lévő jogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével szabad tartani úgy, hogy emberre, állatra veszélyt ne jelentsenek. 14. § (1) Többlakásos épületben lakásonként legfeljebb 2 macska tartható. A közös használatú helyiségekben (lépcsőház, folyosó, udvar, stb.) tilos macskát és a 18. § (1) kivételével egyéb állatot tartani. (2) Énekes- és díszmadár a lakásban engedély nélkül tartható. III. FEJEZET Az ebtartás szabályai 15. § Az e fejezetben leírt rendelkezések Verőce község területén tartott ebek tulajdonosára, továbbá az
ebek felügyeletével megbízott más személyekre (továbbiakban: tulajdonos) terjednek ki. 16. § (1) Az eb tartója – a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetésvégrehajtási-, a vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével – köteles Verőce Község Jegyzőjének bejelenteni a rendelet 2. sz. mellékletét képező formanyomtatványon, ha az állata a.) a három hónapos kort elérte, b.) elhullott vagy elveszett, c.) tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy d.) új tulajdonoshoz került. (2) Az eb eltűnését a tulajdonos köteles haladéktalanul bejelenteni Verőce Község Jegyzőjének. (3) Az eb tartója köteles kutyáját ebazonosítóval ellátni. (4) Az ebazonosító az eb oltásának igazolására, illetve annak nyilvántartására szolgáló jelvény (biléta). (5) Az eb tulajdonosa az eboltás alkalmával – kivéve a vakvezető ebet – köteles az ebazonosítót megvásárolni, gondoskodni annak az eb általi közterületen történő viseléséről, elvesztése esetén pótlásáról. A közterületen található és ebazonosítót nem viselő ebet a gyepmester köteles befogni. (5) Közterületen kutyát felügyelet nélkül hagyni tilos! (6) A helyi önkormányzat a képviselő-testület által meghatározott időközönként, illetve lakossági bejelentések alapján gondoskodik a közterületen kóborló, felügyelet nélküli ebek befogásáról és elszállításáról. (7)
A (6) bekezdésben foglaltak szerint befogott kutyát a gyepmester a befogás időpontjától számított 14 napig a gyepmesteri telepen tartja és ellátja. Ezen időtartamon belül az eb tulajdonosa a befogott kutyát a gyepmestertől átveheti, a befogás és ellátás, valamint a szükségessé vált állategészségügyi szolgáltatás költségeinek befizetéseinek ellenében. A határidő letelte után a tulajdonost az ebbel kapcsolatban jogosítvány már nem illeti meg.
(8) A gyepmester köteles a befogott eb tartóját haladéktalanul értesíteni, amennyiben az azonosító alapján az megállapítható. (9) A 14 napig ki nem váltott ebek értékesíthetők vagy kiirthatók. Értékesítés esetén - új tulajdonos jelentkezésének hiányában - a legközelebbi engedéllyel rendelkező állatmenhelyet kell megkeresni. (10)
2
17. § 2
Hatályon kívül helyezte a 7/2012. (V. 31.) önk-i rendelet 1. § d) pontja. Hatálybalépés napja: 2012. június 1.
(1) A tulajdonos úgy köteles ebét tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, a szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja, s anyagi kárt ne okozzon se személynek, se közösségnek. E rendelkezések megsértése esetén, valamint szakhatósági vélemények alapján – ha annak indoka fennáll – a tartás feltételhez köthető, illetve megtiltható. (2) A tulajdonos köteles az ebet gondozni, megbetegedés esetén az eb gyógyításáról gondoskodni. Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről (eladás, ajándékozás, stb.) gondoskodni. (3) A tulajdonos köteles: a.) ebét egészségügyi szempontból megfelelő körülmények között tartani, külső élősködők észlelése esetén azok irtásáról gondoskodni; b.) bélférgesség gyanúját az állatorvosnak bejelenteni, ha az eb galandféreggel fertőzöttnek bizonyul, annak gyógykezeléséről köteles gondoskodni. (4) Aktív gümőkorban szenvedő személy környezetében élő ebet az illetékes orvos köteles bejelenteni a hatósági állatorvosnak, aki az eben köteles gümőkorra irányuló vizsgálatot végezni. (5) Veszettségre gyanús eb észlelését azonnal jelenteni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak és/vagy a hatósági állatorvosnak. 18. § (1) Többlakásos lakóépületben lakásonként legfeljebb egy eb tartható. A tartás a lakóépület közös használatú helyiségeiben vagy annak udvarán - ideértve a külön használatú udvarrészt is - csak valamennyi tulajdonostárs vagy lakáshasználó (lakásonként egy szavazattal) írásbeli hozzájárulásával történhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti lakóépület többi lakójának vagy azok egy részének eb tartással összefüggő, indokolt írásbeli panasza esetén az ebtartás megtiltható. (4) A (1) és (2) bekezdés hatálya a vakvezető eb tartására nem vonatkozik. (5) A 5. § c.) pontja szerinti területrészeken őrzés céljából ingatlanonként maximum két eb tartható. 19. § (1) Közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben, s annak udvarán az ebbel csak biztonságos – más személyek testi épségét és tulajdonát nem veszélyeztető – módon lehet közlekedni. Az eb(ek) felügyelet nélkül nem hagyható(ak). (2) A szájkosár, vagy a póráz, avagy mindkettő használata nem kötelező, - kivéve a közforgalmú közlekedési eszközön való szállítást, - de a mellőzéséből eredő következményekért a kutya tulajdonosa, illetőleg az adott helyen és időben a kutya felügyeletét végző személy felel. (3) 14 éven aluli gyermekre olyan eb felügyeletét bízni nem szabad, amelynél a szájkosár alkalmazása indokolt volna.
(4) A tulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben (udvarán) az eb ürülékét azonnal eltávolítani. (5) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! (6) Harapós, vagy támadó természetű ebet a nap minden szakaszában csak kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon szabad tartani. (7) A (6) bekezdés szerinti eb bekerített udvarnál is csak zárt kapubejárat esetén maradhat megkötetlenül, de a közterületre nyíló bejáraton ez esetben is a „harapós kutyára” utaló táblát szembetűnő módon el kell helyezni. (8) Embert megmart, megharapott eb tulajdonosa - valamint a megsérült ember - haladéktalanul köteles bejelentést tenni a körzeti állatorvosnak, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak. Az eb megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. 20. § (1) Jelen rendeletben leírt kikötéseken és korlátozásokon túlmenően tilos a község belterületén ebtenyészetet fenntartani. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában ebtenyészetnek az a tevékenység minősül, ha valakinek a birtokában folyamatosan és hosszabb távon legalább 5 (öt) eb található. 21. § (1) Nem szabad ebet beengedni, bevinni illetőleg megtűrni: a.) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, továbbá élelmiszert árusító üzletbe; b.) oktatási, egészségügyi, művelődésügyi intézmények területére; c.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe; d.) játszótérre; e.) strandra. (2) Az (1) bekezdés szerinti tilalmak – indokolt esetben – nem terjednek ki a vakvezető, a rendőrségi és az öl ebekre. (3) Élelmiszert szállító járművön állatot szállítani tilos. IV. FEJEZET Az állati hullák és az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítása 22. § Az állati hullák, hulladékok ártalmatlanná tételéről az állattulajdonos, amennyiben ez ismeretlen a települési önkormányzat, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az illetékes állategészségügyi és élelmiszerállomás illetőleg az állatorvos köteles gondoskodni.
V. FEJEZET Szabálysértés esetén alkalmazandó eljárás és az állatvédelmi bírság esetei 23. § 3 VI. FEJEZET Záró rendelkezések 24. § (1) E rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvényben, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben, a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek vonatkozásában az 1974. évi 17. törvényerejű rendeletben és az ezekkel kapcsolatos végrehajtási jogszabályokban - kormány és miniszteri rendeletekben - leírtakat kell alkalmazni. (2) Jelen önkormányzati rendelet 2003. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az állattartással összefüggő helyi szabályokról szóló a 21/1996. (X.29.) Ktr., az 5/1998. (V.15.) Ktr., a 2/1999. II.10.) Ktr., a 15/1999. (XII.1.) Ktr., a 3/2000. (II.24.) Ktr., a 14/2000.(IX.28.) Ktr. sz. önkormányzati rendeletekkel módosított 21/1995. (IX.31.) Ktr. számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. (3) Jelen rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Verőce, 2003. szeptember 11. Bethlen Farkas polgármester Záradék: Rendelet egységes szerkezetbe foglalva: 2012. június 10.
3
Oroszi Beáta jegyző
Oroszi Beáta jegyző
Hatályon kívül helyezte a 7/2012. (V. 31.) önk-i rendelet 1. § d) pontja. Hatálybalépés napja: 2012. június 1.
1. számú melléklet az állatok tartásáról szóló 11/2003. (IX. 11.) számú önkormányzati rendelethez
Új állattartó épület engedélyezése, illetve bővítése során betartandó minimális védőtávolságok Kisállat / házinyúl, tyúk, Lúd, kacsa, baromfi, strucc Stb./ lakó ill. ásott vagy víz- kerti külter. ill. ólja, kifutója, üdülő mélyfúrású veze- csap- zártkerti pitrágya, trágyalé tárolója épülettől kúttól téktől tól henő ép.től 100 állatig 101-500 501-1000
8m 10 m 15 m
10 m 10 m 15 m
1m 1m 1m
1m 1m 1m
8m 8m 10 m
1000 felett külön egyedi elbírálás alá esik. nagyállat /sertés, juh, kecske, ló öszvér, szamár, szarvasmarha, bivaly/ istálója, ólja kifutója, trágya ill. trágyalé tárolója 5 állatig 6-10 11-50
10 m 15 m 20 m
15 m 15 m 50 m
2m 2m 2m
3m 3m 3m
10 m 15 m 20 m
50 felett külön egyedi elbírálás alá esik. Korszerű tartásnál (zárt technológiánál) a védőtávolságok 20 %-kal csökkenthetők a szakhatósági vélemények figyelembe vételével.
2. számú melléklet az állatok tartásáról szóló 11/2003. (IX. 11.) számú önkormányzati rendelethez
Bejelentés ebtartásról
Eb tulajdonosának neve:.......................................................................................... Az eb tulajdonosának lakcíme: .............................................................................. Az eb tartási helye: .................................................................................................. Az eb fajtája: ........................................................................................................... Az eb neve, azonosítási száma .............................................................................. Az eb születési ideje: ................................................................................................. Az eb neme: .......................................................... színe:........................................... Az eb utolsó védőoltásának időpontja: .................................................................. Elhullás időpontja : ........................................................................................................ Elvesztés időpontja, helye :...........................................................................................
Dátum:
állattartó aláírása
