. B A L . M E D
A DEMONSTRÁCIÓS LABORATÓRIUM GYAKORLATAI I. félév
1. Ingamozgás, rezgőmozgás 2. Mérőkísérletek magnetométerrel 3. Hőtani kísérletek 4. Elektrosztatikai kísérletek 5. Kísérletek váltakozó áramú körökkel 6. Az áram mágneses hatása. Az elektromágneses indukció 7. Az anyag szerkezetére utaló kísérletek I. 8. Elektrokémiai kísérletek 9. Kísérletek a fény törésére és visszaverődésére 10. Az optikai leképezés törvényei. Tükrök, lencsék 11. Kísérletek a fényinterferenciára és a fényelhajlásra 12. Kísérletek a fény diszperziójára és a polarizációra
FIZIKA DEMONSTRÁCIÓS LABORATÓRIUM 2002/2003. I. félév
II. félév
1. Hullámtani kísérletek 2. Mechanikai kísérletek 3. Demonstrációs kísérletek a felületi feszültségre 4. Hidro(aero)dinamikai és sztatikai kísérletek 5. Elektronikai kísérletek 6. Elektromosságtani demonstrációs és mérőkísérletek 7. Az anyag szerkezetére utaló kísérletek II. 8. Számítógépes fizikai mérések, kísérletek 9. Csillagászati modellkísérletek 10. Kísérletek a fény és anyag kölcsönhatására 11. Fényelhajlási kísérletek 12. Kísérletek poláros fénnyel - adatrögzítést, kiértékelést kívánó kísérlet - óvatosságot, fokozott figyelmet igénylő kísérlet
http://metal.elte.hu/~dlab
ELTE, TTK ÁLTALÁNOS FIZIKA TANSZÉK
Az ELTE TTK Általános Fizika Tanszék Demonstrációs Laboratóriumának programja
Irodalom
. B A L . M E D
A tantárgy neve: Fizika Szakmódszertani Laboratórium A tantárgy jellege: egyéni laboratóriumi munka heti óraszáma: 3 összóraszám két félévben: 2x42=84 A hallgatói munka értékelése: A hallgatók a laboratóriumi munkájukra mindkét félévben gyakorlati jegyet kapnak. A jegy megajánlása a - félév végi zárthelyi-dolgozat eredménye, - a laboratóriumi munka és jegyzőkönyv, valamint az esetleg tartott kiselőadások, kísérleti bemutatók alapján történik.
A tantárgy célja: A fizika szakmódszertani laboratórium (demonstrációs laboratórium) a középiskolai tanárképzést szolgálja. A laboratóriumi foglalkozások célja, hogy tanárjelöltjeinket felkészítsük arra, hogy tanári munkájuk során képesek legyenek: -a természeti jelenségek iránti érdeklődés felkeltésére, -a jelenségek közötti összefüggések, törvények bemutatására, és -a tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztésére. Az érdeklődés felkeltése nem képzelhető el tanári demonstráció és tanulói kísérletezés nélkül. Ezért szükséges, hogy a tanárjelöltek: -megismerjék a fizikatanítás demonstrációs eszközeit, szertári anyagát, -gyakorolják az eszközök használatát, a kísérleti berendezések összeállítását, -megismerjék a tanári demonstráció és a tanulói kísérleteztetés hatékony módszereit.
Szükséges előképzettség: Fizikatanár, illetve fizikus szakon elvégzett alapozó kísérleti és elméleti fizika tárgyak ismerete. Eredményes kísérleti fizika szigorlat. Laboratóriumi munkában való jártasság, amelyet az I.-III. évben előírt laboratóriumok elvégzése jelent. Ajánlott továbbá: a tanárképzéshez kapcsolódó általános pszichológiai, pedagógiai stúdiumok ismeretének anyaga.
A tantárgy tartalma: A Demonstrációs Laboratórium programjának teljesítése speciális hozzáállást (szakmódszertani) és speciális (demonstrációt szolgáló) eszközöket igényel. Ez a körülmény a többi laboratóriumtól alapvetően megkülönbözteti: koncepciója, tematikája és eszközparkja sem hasonlítható a tanárképzésben ugyancsak nélkülözhetetlen, de merőben más célkitűzésű laboratóriumokéhoz.
Hallgatóink két félév során 24 gyakorlatot végeznek el heti 3 órás foglalkozásokon. A hallgatói csoportok optimális létszáma 12 fő. A hallgatók egyénileg dolgoznak, beosztás szerint körbejárva az első majd a második félévre beállított 12-12 gyakorlatot. Az alábbi lista egy-egy rövid címmel megnevezi a 24 gyakorlatot, illetve a gyakorlatokon elvégzendő konkrét feladatokat. Egy-egy foglalkozás alkalmával a hallgatók 810 demonstrációs-, illetve mérőkísérlettel találkoznak. A két félév anyaga több mint 200 kísérletet tartalmaz.
A laboratóriumi munkára való felkészülést számos irodalom segíti. A klasszikus források mellett a laboratórium oktatói az elmúlt évtizedekben számos cikket, könyvet, monográfiát írtak, amely közvetlenül használható a kísérletező munkában. Külön említést érdemel a kb. 1500 oldalas Fizikai Kísérletek Gyűjteménye I-II-III, c. monográfia, melynek szerzői közül többen oktatnak ebben a laboratóriumban. A felkészüléséhez szükséges irodalmat az alábbiakban mellékeljük. A tematikát, irodalomjegyzéket az egyes kísérletek leírásával együtt a félév elején a hallgatók kézhezkapják. A felkészülést INTERNET-es kísérletgyűjtemény és kereső is támogatja. (http://metal.elte.hu/~phexp) Az irodalomjegyzék csak a legkönnyebben hozzáférhető magyarnyelvű szakirodalmat adja meg. Ezekre hivatkozunk a feladatlapokon. Az egyes feladatok után álló hivatkozások azonban nem minden esetben adják meg a feladat megoldásának pontos leírását, rendszerint csak hasonlót ismertetnek, vagy éppen a feladat érdemi elvégzéséhez nélkülözhetetlen minimális elméleti ismeretek felfrissítését könnyítik meg az érdeklődő hallgató számára. A laboratórium konkrét eszközeit és azt, hogy ezekkel hogyan kell az előírt feladatokat elvégezni, a munkahelyen olvasható eszközleírások és útmutatók tartalmazzák. A feladatok elvégzéséhez a gyakorlatvezetők is szívesen adnak segítséget. Irodalomjegyzék a Fizika Szakmódszertani Laboratórium gyakorlataihoz:
[1] Budó Á.: Kísérleti Fizika I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. [2] Budó Á.: Kísérleti Fizika II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. [3] Budó Á. és Mátrai T.: Kísérleti Fizika III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. [4] Fizikai Kísérletek Gyűjteménye I.,szerkesztő Juhász A., Arkhimédész Bt.&TYPOTEX Kiadó, Budapest, 1994. [5] Fizikai Kísérletek Gyűjteménye II.,szerkesztő Juhász A., Arkhimédész Bt.&TYPOTEX Kiadó, Budapest, 1994. [6] Levius E.: Optikai Demonstrációs Kísérletek , Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. [7] Jegyzet a IV. éves fizikaszakos tanárjelöltek demonstrációs laboratóriumi gyakorlatához. Szerk.: Párkányi L., Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. [8] Poór I.: Előadási Kísérletek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983 [9] Fizikai Kísérletek Gyűjteménye III., szerkesztő Juhász A., Arkhimédész Bt.&TYPOTEX Kiadó, Budapest, 1995. [10] Rajkovits Zs., Főzy I.: Egyszerű kísérletek, ELTE, Budapest, 1991. [11] Bérces Gy., Főzy I.: Fizikai kísérletek számítógéppel, ELTE, Budapest, 1991. [12] Bérces Gy., Főzy I., Juhász A. és Tasnádi P.: Versenyfeladatok Kísérleti Fizikából 1973-1993, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. [13] Fizikai Kísérletek Gyűjteménye I., http://metal.elte.hu/~phexp , 1997.
Említést érdemel még, hogy a középiskolai fizika tanulmányi versenyek kísérleti fordulóját húsz éven keresztül a demonstrációs laboratóriumban rendezték. A feladatokat, eszközöket a tanszék dolgozói állították össze. Ezen kísérletek összefoglalása a Bérces Gy., Főzy I., Juhász A. és Tasnádi P.: Versenyfeladatok Kísérleti Fizikából 1973-1993, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. munkában megtalálható.
A Demonstrációs Laboratórium I. félévi gyakorlatai
. B A L . M E D 12. GYAKORLAT
1. GYAKORLAT
A FÉNY DISZPERZIÓJA ÉS POLARIZÁCIÓJA
INGAMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS
1. Folytonos színkép vetítése egyszerű prizmával [6] 95-96, [4] 304-305, [3] 31-34.
2. Folytonos színkép vetítése egyeneslátású prizmával [6] 97-98, [4] 304-305, [3] 34. 3. A folytonos spektrum színeinek egyesítése [6] 99, [4] 306. 4. A spektrum színeinek részleges egyesítése [6] 99-100.
1.
Fonálinga lengésidejének vizsgálata [1] 85-87, [7] 14-15: a) az ingatest anyagának és tömegének függvényében, b) a fonálhossz függvényében, c) a nehézségi gyorsulástól való függés szimulálása.
2. Egy harmonikus rezgőmozgást végző test és egy egyenletes körmozgást végző test árnyékának összehasonlítása [1] 36-39, [8] 17.
5. Komplementer színek előállítása kettősprizmával [6] 100-102, [4] 306-307.
3. Rugóra akasztott test rezgésidőjének számítása egy mérőszalaggal végzett mérés eredményéből. A számított rezgésidő ellenőrzése közvetlen időméréssel [1] 74-75.
6. Poláros fény előállítása fekete üvegről visszaverődéssel [6] 120-121, [4] 357-358, [3] 202, [3] 206-208, [3] 226.
4. Csatolt rezgések bemutatása inga-párral [1] 299-301, [4] 231, [7] 17, [8] 108.
7. Polarizálás üveglemez kötegen történő sorozatos fénytörés révén [6] 121-122, [4] 359, [3] 208, [3] 226. 8. Polárszűrők használata, rezgési síkjuk megállapítása [6] 123-125, [4] 358-359, [3] 228.
5. Rezgéscsatolás bemutatása Wilberforce ingával [4] 232.
6. Kényszerrezgés és rezonanciajelenség bemutatása. ("Rezonancia kocsi".) [1] 295-299, [4] 230. 7. Rezgések összegezése [1] 287-291, [2] 191-192:
9. Mészpát kristály kettőstörő tulajdonságának bemutatása [6] 122-123, [4] 362, [3] 216-217.
a) Két, egymásra merőlegesen mozgó átvilágított réssel, diapozitívként vetítve [4] 79, [4] 283-294. b) Két, hanggenerátorral keltett rezgés összegezése oszcilloszkóppal (Egyirányú és egymásra merőleges rezgések.) [1] 286-291, [2] 316, [4] 80.
8. A fizikai inga lengésidő-formulájának illusztrálása [1] 162, [4] 137-138, [7] 16-17.
. B A L . M E D 2. GYAKORLAT
11. GYAKORLAT
MÉRŐKÍSÉRLETEK MAGNETOMÉTERREL
KÍSÉRLETEK A FÉNYINTERFERENCIÁRA ÉS ELHAJLÁSRA
1. Permanens rúdmágnes terének vizsgálata kis mágnestűvel, mint mérődipóllal [2] 72-73, [2] 76-77.
1. Interferencia létrehozása Fresnel-féle biprizmával (fehér fénnyel) [6] 64-67, [4] 317-318, [3] 144-149, [3] 150-151.
2. Áramjárta tekercs (külső) mágneses terének vizsgálata kis mágnestűvel, mint mérődipóllal [2] 126-127.
2. A vörös fény hullámhosszának mérése Fresnel-féle biprizmával [6] 65-67, [4] 318-319, [3] 150-151.
3. Mágnesek kölcsönhatásának torziós mérleggel [2] 78-79.
demonstrálása
4. Áramjárta tekercs belsejében kialakuló mágneses tér mennyiségi jellemzése [2] 128-130, [2] 132: a) a tekercs áramerősségének függvényében, b) a tekercs menetszámának függvényében, c) a tekercs hosszának függvényében, d) a tekercs átmérőjének függvényében. (A mérést kis mérődipóllal kell elvégezni, az eredményt táblázatba kell foglalni és grafikusan kiértékelni.) 5.
Mérőkeretre ható forgatónyomaték mérése állandó mágneses térben [2] 140-141: a) a mérőkeret áramerősségének függvényében, b) a mérőkeret területének függvényében. (Az eredmény táblázatba foglalása, grafikus kiértékelése.)
3. Fényinterferencia előállítása csillámlemezzel, Na lámpa fényben (Egyenlő beesés görbéi.) [6] 67-68, [4] 322, [3] 152. 4. Az egyenlő vastagság görbéinek megfigyelése Na fényben [6] 68-69, [4] 322, [3] 153. 5. Newton színes gyűrűinek észlelése, kivetítése [6] 70, [4] 322-323, [3] 159-160.
6. Drótszál (vagy tű) elhajlási képének bemutatása [6] 72, [4] 330-331, [3] 168-171. 7. Réselhajlási jelenség bemutatása [6] 74, [4] 333, [3] 173-174.
8. Fényelhajlás előállítása optikai rácson. Hullámhossz mérés [6] 75-77, [4] 333-335, [3] 179-180. 9. Keresztrácson elhajló fény interferenciaképének bemutatása [6] 77, [4] 336, [3] 183.
. B A L . M E D 10. GYAKORLAT
3. GYAKORLAT
AZ OPTIKAI LEKÉPEZÉS TÖRVÉNYEI. TÜKRÖK, LENCSÉK
HŐTANI KÍSÉRLETEK
3. Az ún. virágcsokor kísérlet bemutatása [6] 48, [4] 293.
1. Kísérletek fémek lineáris hőtágulásának bemutatására: a) Vékony fémpálca (kötőtű) hőtágulásának szemléltetése fénymutató használatával (Melegítés gyertyalángon.) [4] 396, [7] 38. b) Görgőn (varrótűn) nyugvó vasrúd hőtágulásának kimutatása (Melegítés Bunsen lángon.) [1] 261, [4] 379, [4] 396. c) Különféle anyagú fémrudak hőtágulásának bemutatása nagy áttételű mechanikus mutatóval. d) A lineáris hőtágulási együttható értékének nagyságrendi becslése mérőkísérlettel (Melegítés csövön átáramló vízgőzzel.) [1] 368-369, [4] 398-399, [7] 39.
4. A domború tükör képalkotásának bemutatása [6] 48, [4] 294, [3] 45.
2. A hőtágulási együttható anyagfüggésének demonstrálása bimetal szalaggal. "Tűzjelző" modell készítése [1] 370-371, [4] 401.
5. Virtuális tárgyról domború tükörrel előállított valódi kép bemutatása [6] 48-49, [4] 295, [3] 44.
3. Test és üreg hőtágulásának megfigyelése az ún. S' Gravesande készülékkel [1] 369-370, [4] 400.
1. A síktükör leképezési törvényének demonstrálása [6] 47, [4] 290-300, [3] 36. 2. Homorú tükör képalkotásának bemutatása [6] 47, [4] 292, [3] 40-45.
6. Gyűjtőlencse képalkotásának kvalitatív megfigyelése [6] 49, [4] 309, [3] 53-58. 7. Kísérlet diapozitívek vetítésére. A vetítés megfigyelése [6] 51-52, [4] [3] 90.
optimális hibáinak 283-284,
8. Vetítés Schlieren módszerrel [6] 52-55, [4] 348, [3] 91.
9. Optikai eszközök modelljeinek összeállítása: a) Mikroszkóp modell [6] 55, [4] 312-313, [3] 93-94. b) Galilei távcsőmodell [6] 56, [4] 313, [3] 100-101. c) Kepler távcsőmodell [6] 56, [4] 313, [3] 97-98.
4. Folyadék (víz) hőtágulásának bemutatása [1] 371-372, [4] 403, [7] 39.
5. Kísérletek a gázok nyomásának és térfogatának hő hatására bekövetkező változására: a) A levegő hőtágulásának és nyomásváltozásának egyszerű demonstrálása lombikra csatlakozó nyitott vízmanométerrel (A lombikot kézzel kell melegíteni.) [4] 407. b) Az ún. Heron-labda kísérlet bemutatása [4] 407. 6. Mérőkísérletek a gázok állapotváltozásait leíró törvényekre [1] 373-376: a) A Boyle-Mariotte törvény igazolása az ún. Melde féle csővel [4] 173. b) A Gay-Lussac törvények igazolása [4] 408-410. 7. Kísérlet az adiabatikus tágulással járó lehűlésre és a kondenzációs magvak szerepére a ködképződésnél [1] 396-397, [1] 457, [4] 460.
8. Kísérletek a hősugárzásra és a hőelnyelésre: a) Hősugarak tükrös visszaverődése. Leképezés homorú gömbtükörrel, hősugarak segítségével [4] 477-478, [4] 386-387. b) A hősugárzás és a hőelnyelés kvalitatív kimutatása kettős termoszkóppal [4] 381, [4] 385, [4] 480.
4. GYAKORLAT
9. GYAKORLAT
ELEKTROSZTATIKAI KÍSÉRLETEK
KÍSÉRLETEK A FÉNY TÖRÉSÉRE ÉS VISSZAVERŐDÉSÉRE
. B A L . M E D 1. Párhuzamos fénynyaláb előállítása [6] 39, [4] 282, [3] 13-14.
1. Anyagok elektromos állapotba hozása dörzsöléssel (érintkezési, dörzsölési elektromosság) [2] 12, [7] 47.
5. Elektroszkóp feltöltése megosztással [2] 14-15, [7] 48.
2. Kísérletek a Hartl-féle koronggal [6] 40-41, [4] 280: a) Visszaverődés sík-, homorú- és domború tükrön [6] 41, [4] 289, [4] 291, [4] 294, [3] 21-22, [3] 40-47. b) A fénytörés törvény bemutatása. Törésmutató számítás [6] 42, [4] 296, [3] 23. c) A teljes visszaverődés demonstrálása [6] 42, [4] 299, [3] 28. d) A totálreflexiós (képfordító) prizma sugármenetének bemutatása [6] 42, [4] 299, [3] 28-29. e) A prizma fénytörésének vizsgálata [6] 43, [4] 303, [3] 26-27. f) Fénytörés planparallel lemezen [6] 43, [4] 302, [3] 26. g) Gyűjtő- és szórólencse sugármenetének bemutatása [6] 44, [4] 307-308, [3] 52-53.
6. Az elektrofor működésének bemutatása [2] 49.
3. A száloptika modellezése görbe üvegpálcával [6] 42, [4] 301, [3] 29.
7. Vezetőre vitt töltés elhelyezkedésének vizsgálata [2] 32-34.
4. Fénytani kísérletek vizeskáddal [6] 44, [4] 281: a) A fénytörés és a fényvisszaverődés együttes bemutatása [4] 295. b) A teljes visszaverődés bemutatása [4] 300. c) Levegőlencsék fénytörése víz közegben [6] 45, [4] 308, [3] 54.
2. Töltött testek között működő erőhatás kimutatása [2] 12, [2] 15-18, [7] 47-48. 3. Ellentétes töltések összegezése. Az előjeles jelölésmód indoklása [2] 13-14.
4. Annak bemutatása, hogy két anyag érintkezésekor a kétféle töltés szétválasztódik ("Kénpor és sörét kísérlet") [2] 67-69, [7] 48.
8. Kísérletek a csúcshatásra (Az eszközöket a Van de Graaf generátorról kell feltölteni.) [2] 50, [2] 34-35, [2] 164, [7] 47: a) Gyertyaláng elfújása elektromos széllel. b) Elektrosztatikus Segner kerék működtetése. c) Elektroszkóp feltöltése csúcshatással.
5. Fénytani "gombostű kísérletek" [6] 45, [4] 290:
9. Kísérletek Faraday kalitkával és Faraday pohárral [2] 33-34. 10. Töltött testek körül kialakuló erővonalrendszer modellezése olajba szórt darával. Dipólláncok kialakulása [2] 55-56, [7] 48-49. 11. A kapacitás fogalmának kialakítására szolgáló alapkísérlet bemutatása [2] 36-39, [7] 49-50.
12. Dielektrikum (üveg) polarizációjának bemutatása leydeni palackkal [2] 40, [2] 55-56, [7] 50.
a) Planparallel üveglemez törésmutatójának meghatározása [6] 45, [4] 297, [3] 26. b) A tükrös visszaverődés törvényének igazolása [6] 46, [4] 290.
8. GYAKORLAT
5. GYAKORLAT
ELEKTROKÉMIAI KÍSÉRLETEK
KÍSÉRLETEK VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖKKEL
. B A L . M E D
1. Az elektrolitikus vezetés szemléltetése sóoldattal, zsebizzóval [2] 151-152. 2. Az ionvezetés szemléltetése: a) káliumpermanganát ionok elmozdulásával [2] 161, b) réz- és dikromát ionok elmozdulásával [7] 73.
3. Vízbontás Hoffmann-féle készülékkel. A Faraday állandó számítása a vízbontással mért adatokból [2] 153-155, [7] 72-73. 4. Ólomacetát oldat elektrolízise ólomelektródák között. ("Ólomfa" növesztés.) A küvettában előállított jelenség (diapozitívként) kivetítése [4] 283-284, [2] 153. 5. Az ionsúrlódási jelenség kimutatása. Kivetítés írásvetítővel [4] 284, [2] 164.
1. Zárási- és nyitási jelenség bemutatása induktív tagot tartalmazó áramkörben: a) a bekapcsolási jelenség demonstrálása párhuzamosan kapcsolt ohmos ill. induktív tagot tartalmazó ágak zsebizzóinak megfigyelésével [2] 241-242, [7] 83. b) a kikapcsolási jelenség demonstrálása vasmagos tekerccsel párhuzamosan kapcsolt glimmlámpa felvillanásával [2] 241-242, [2] 198-199, [7] 83.
2. A permeabilitás térerősség-függésének demonstrálása [2] 250.
6. Galvánelem vizsgálata [2] 70.
összeállítása,
működésének
7. Az elektrolitikus polarizáció demonstrálása [2] 168-169.
3. Tekercs (1200 menetes iskolai transzformátortekercs) önindukciós együtthatójának számolása ohmos ellenállásának és impedanciájának mért adataiból [2] 268-272. 4.
Kondenzátor töltése és kisütése ohmos ellenálláson át [2] 303: a) A töltő- és a kisütőáram irányának és időfüggésének demonstrálása. b) A töltőáram időfüggésének mérése és grafikus ábrázolása.
5.
Kondenzátor kapacitásának számolása az impedancia mérésével [2] 268-272.
6.
Feszültségrezonancia bemutatása soros RLC áramkörben [2] 273-274, [7] 85.
7.
Áramrezonancia bemutatása párhuzamos (LR)C körben [2] 274, [7] 85.
8. Elektromos jelek átalakítása (Kimutatás oszcilloszkóppal.) [2]191-192: a) Trapézjel (négyszögjel) előállítása szinuszjelből, diódás határolóval [2] 224-226, [2] 326-327. b) A trapézjel "differenciálása" differenciáló RC körrel. c) A trapézjel "integrálása" integráló RC körrel.
. B A L . M E D 6. GYAKORLAT
7. GYAKORLAT
AZ ÁRAM MÁGNESES HATÁSA AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ
AZ ANYAG SZERKEZETÉRE UTALÓ KÍSÉRLETEK I.
1. Oersted kísérlete az áram mágneses terének kimutatására [2] 126.
2. A mágneses tér áramra gyakorolt hatásának kimutatása [2] 135-136. 3. A mozgási indukció jelenség demonstrálása [2] 228-229.
4. A mozgási indukció mennyiségi viszonyainak érzékeltetése [2] 231-233, [7] 81. 5. A nyugalmi indukció jelenség bemutatása [2] 237-238.
6. A Lenz szabály szemléltetése ún. abroncs-készülékkel [2] 230-231.
7. Az örvényáramok hatásának bemutatása Waltenhofen-féle ingával [2] 243-244, [7] 79.
8. Az örvényáramok "kézzelfogható" hatásának érzékelése elektromágnes pólusai közé suhintott fémlemezzel.
1. Festékszemcsék Brown mozgásának megfigyelése [1] 416, [1] 440-441, [3] 93-96, [7] 45-46. 2. Füstszemcsék Brown mozgásának megfigyelése [1] 416, [1] 440 -441, [3] 93-96, [7] 45-46. 3. Közvetlenül érintkező, egymásra rétegezett folyadékok (rézszulfát oldat és víz) diffúziójának kimutatása [1] 431-432. 4. Porózus falon át érintkező gázok (háztartási gáz és levegő, széndioxid és levegő) diffúziójának demonstrálása [1] 432-433. 5. Ozmotikus "növények" képződésének bemutatása (Vetítéssel.) [1] 433-434, [4] 283-284. 6. A kinetikai gázelméletre utaló golyómodell működtetése (Kivetítés írásvetítővel.) [1] 416-417, [4] 482-483.
9. A dia- és a paramágneses tulajdonság demonstrálása inhomogén mágneses térbe lógatott bizmut- ill. alumínium golyóval [2] 245-246. 10.
A Lenz szabályt demonstráló Thomson-féle gyűrűkísérlet bemutatása [2] 230-231.
11. A transzformátor áttételi viszonyainak szemléltetése [2] 292-294.
7. A Crookes-féle radiométer működtetése [3] 118-119, [4] 480-481.
8. A Boltzmann állandó számértékének meghatározása étergőz parciális nyomásának mérésével [1] 419-420, [4] 451.
12.
Működő motormodellek összeállítása [2] 288-290.
