2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervrıl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a mőszakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlıdésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megırzésére, illetve erıforrások védelmére. A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentıs elızmények ellenére elmondható, hogy Magyarországon még nem készült olyan országos léptékő területrendezési terv, amely a térségi szerkezet meghatározásának és a területfelhasználás szabályozásának igényével lép fel és amelynek jóváhagyása parlamenti szinten történik. Az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) elkészítésérıl a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tft.) rendelkezett. A törvény 7. §-ának a) pontja szerint, a kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében elıkészíti és az Országgyőlés elé terjeszti az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket és azok önkormányzatokra is kötelezı elemeit. Az OTrT készítését idıszerővé teszi, hogy a társadalmi, gazdasági rendszerváltozásnak a területi fejlıdést és az országos léptékő területhasználatot már konkrét módon is befolyásoló következményei vannak. Ilyen az országos térszerkezeti súlypontok és erıvonalak eltolódása, a határ menti térségek helyzetének átalakulása, és a szuburbanizálódási-agglomerálódási folyamat felgyorsulása, azaz olyan területi változások, amelyek országos szintő rendezést sürgetnek. Felgyorsult az országos jelentıségő, illetve az országos térségi szerkezetet meghatározó infrastruktúra-hálózat fejlesztése, egyre jelentısebbekké váltak az ország nemzetközi térszerkezeti kapcsolatai és ezek további változásokat generálnak. A területrendezés eszközeit is fel kell használni ahhoz, hogy az infrastruktúra-hálózat új elemei és a rendszer egésze összhangban legyenek a területi-környezeti kritériumokkal, és a területi fejlıdést a lehetı legnagyobb mértékben szolgálják. Az OTrT elkészítése és elfogadása azért is fontos, mert az irányadó, országos szintő keretek rögzítése elengedhetetlenül szükséges a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervek elkészítéséhez. Az OTrT lényeges feladata, hogy biztosítsa az ország bekapcsolódását az európai térszerkezetbe és elısegítse a nemzetközi elıírások érvényesítését. Kidolgozása ezért a környezetre, a természetre és a kulturális örökség védelmére, valamint a mőszaki infrastruktúrára vonatkozó legfontosabb nemzetközi kötelezettségek és egyezmények figyelembevételével történt. Ezek közül a térszerkezet alakítása szempontjából különös figyelmet érdemel az 1997. évi Helsinki Egyezmény, amely rögzíti a multimodális közlekedés nagy európai folyosóit, valamint az ESDP, azaz az Európai Területi Terv (European Spatial Development Perspective), amely az európai tervezési rendszerrel és az EU fejlesztési irányokkal való összehangolás terén ad támpontot. Az OTrT kidolgozása során hangsúlyos szerepet kaptak az ESDP olyan alapelvei, mint az információhoz és az infrastruktúra-hálózathoz való kiegyenlített hozzáférés elısegítése, a policentrikus településrendszer kialakulásának szorgalmazása, a természeti és kulturális örökség védelme. A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülı, mőszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvetı funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. Feladatuk nem a területfejlesztés céljainak, folyamatának, eszközeinek, ütemeinek meghatározása, hanem a fejlesztés, a fejlıdés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetıségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezet értékei védelmének biztosítása mellett. Országgyőlési, illetve megyei önkormányzati jóváhagyásuk révén legfontosabb elıírásaik jogszabályként fejtik ki hatásukat.
A területrendezési tervek között legjelentısebb az OTrT, amely az ország egészére határozza meg − a léptéknek megfelelı mélységben − a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövıképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. Az országos szinten, illetve országos érdekbıl meghatározott irányelvek és szabályok megszabják a kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek, és így közvetve a települések rendezési terveinek és helyi építési elıírásainak mozgásterét is. Ez azt jelenti, hogy az országos terv olyan keretterv, amelynek elıírásai − megfelelı szintő elfogadásukat és pontosításukat követıen − döntıen az alacsonyabb szintő területrendezési, valamint a településrendezési terveken keresztül érvényesülnek. Az OTrT figyelembe vette az Országgyőlés 35/1998. (III. 20.) OGY határozatával elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fejlesztési irányokat és területi célkitőzéseket, amelyek megegyeznek az ország távlati térszerkezete kialakításának alapvetı elveivel is. BH2006. 128. Bányatelek megállapítását az elfogadott általános és részletes rendezési terv oly módon is kizárhatja, hogy a vitatott területen más tevékenységet engedélyez (2003. évi XXVI. tv. 1. §).
Fogalommeghatározások 2. § E törvény alkalmazásában: 1. ártéri tájgazdálkodás: a természetesen mély fekvéső területeken az ártéri természeti adottságokat hasznosító gazdálkodási rendszer, amely a sajátságoknak megfelelı haszonvételt biztosít, 2. belterjes mezıgazdasági térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelyben elsısorban mezıgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó vagy szılı, illetıleg gyümölcsös mővelési ágban nyilvántartott terület, 3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a mőszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védıterületük tartoznak, 4. erdıgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban erdıterületek és az erdıfejlesztési tervben erdıtelepítésre szánt területek tartoznak, 5. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban a városi ranggal nem rendelkezı települések, illetve a 15 fı/ha-nál kisebb belterületi laksőrőségő települések települési területei tartoznak, 6. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a mőszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv, 7. mezıgazdasági térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban mezıgazdasági mővelés alatt álló területek tartoznak, 8. az ország szerkezeti terve: az ország térségi területfelhasználásának rendszerét, az országos mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, a fejlesztések mőszaki és ökológiai feltételeit, valamint a településrendszert meghatározó terv, 9. sík vidéki árapasztó tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló építmény, amely egyéb hasznosítása mellett az élet- és vagyonbiztonság megteremtésére szolgál, árvízvédelmi célú igénybevételére csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor, 10. települési terület: a beépítésre szánt területek közül a település belterületének és a belterülethez közvetlenül csatlakozó külterületi beépítésre szánt területeinek együttese, 11. települési térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban települési területek tartoznak, 12. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv elıírásokat határoz meg, 13. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzıkkel rendelkezı területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott elıírásokat kell alkalmazni, 14. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksőrőség jellemzıen 15 fı/ha fölötti,
15. vegyes területfelhasználású térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe többféle, de elsısorban erdıgazdálkodási és mezıgazdasági mővelés alatt álló területek tartoznak, 16. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsısorban a vízgazdálkodási területek tartoznak. A törvény rendelkezései szorosan kapcsolódnak a Tft. elıírásaihoz, a két törvény együttes alkalmazása érdekében szükséges a fogalmaik közötti összhang megteremtése. Két fogalom érdemel külön említést. A „térségi övezet” fogalomban a térségi jelzı különbözteti meg ezt az övezetet a településrendezési tervezésben használt, így már foglalt „építési övezet” és „övezet” fogalmaktól. A térségi övezet tehát egy övezettípust jelöl, amely alkalmazható a területrendezési tervekben, tehát országos, kiemelt térségi és megyei szinten egyaránt. A „sík vidéki árapasztó tározó” fogalmának bevezetését a Vásárhelyi Tervnek az OTrT-ben való figyelembevétele indokolja.
II. Fejezet AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV 3. § (1) Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. (2) Az Országos Területrendezési Terv a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény hatályát nem érinti. 4. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. (2) Az ország szerkezeti tervét a törvény M = 1:500 000 méretarányú 2. számú melléklete az országos övezetek határait a törvény M = 1:500 000 méretarányú 3. számú rajzi melléklete tartalmazza, az alábbiak szerint: a) 3/1. számú melléklet az országos ökológiai hálózat övezetérıl, b) 3/2. számú melléklet a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetérıl, c) 3/3. számú melléklet a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetérıl, d) 3/4. számú melléklet a komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezetérıl, e) 3/5. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetérıl, f) 3/6. számú melléklet a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetérıl. (3) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. (4) Az országos övezetek határait a kiemelt térség, illetve a megye területrendezési tervében pontosítani kell. (5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok, illetıleg a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megırzése szempontjából szigorúbb elıírásokat kell alkalmazni.
III. Fejezet AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Térségi területfelhasználási kategóriák 5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következı, legalább 1000 ha területő térségek: a) erdıgazdálkodási térség, b) mezıgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználású térség, d) vízgazdálkodási térség, e) települési térség, f) építmények által igénybe vett térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következı, legalább 50 ha területő térségek:
a) erdıgazdálkodási térség, b) belterjes mezıgazdasági térség, c) külterjes hasznosítású mezıgazdasági térség, d) vízgazdálkodási térség, e) városias települési térség, f) hagyományosan vidéki települési térség, g) építmények által igénybe vett térség. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektıl eltérı, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriát is kijelölhet a térség elsıdleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelıen. A törvény a jellemzı területhasználat szempontjából hat különbözı országos területfelhasználási kategóriát és hét különbözı, a kiemelt térségek és megyék területrendezési tervében alkalmazható térségi területfelhasználási kategóriát állapít meg. Az egyes kategóriákba történı besorolás általános feltétele, hogy a kategória területének meghatározó részére a kategória elnevezése szerinti területfelhasználási jelleg legyen jellemzı. A kiemelt térségek területrendezési terve törvénnyel kerül elfogadásra, ezért, valamint a térség egyedi sajátosságaira való tekintettel e törvény megadja a lehetıséget új területfelhasználási kategóriák kialakítására.
A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következı szabályokat kell alkalmazni: a) az erdıgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdıgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetı ki; b) a mezıgazdasági térséget legalább 75%-ban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezıgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetı ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban erdıgazdálkodási és belterjes vagy külterjes hasznosítású mezıgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhetı ki; d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhetı ki; e) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következı szabályokat kell alkalmazni: a) az erdıgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdıterület kategóriába kell sorolni; b) a belterjes mezıgazdasági térséget legalább 85%-ban mezıgazdasági terület kategóriába kell sorolni; c) a külterjes mezıgazdasági térséget legalább 75%-ban mezıgazdasági terület kategóriába kell sorolni; d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki; e) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályoknak az adott területfelhasználási kategória által érintett települések igazgatási területére vetítve, településenként is teljesülniük kell. A törvény részletezi az egyes térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésére vonatkozó szabályokat. A szabályok adnak mozgásteret az alacsonyabb szintő területrendezési és településrendezési tervek számára, oly módon, hogy az országos tervben meghatározott elsıdleges rendeltetéstıl a kiemelt térségi és megyei tervek 25%-ban eltérhetnek. Ez biztosítja, hogy az OTrT szerkezeti tervében meghatározott jellemzı térségi területfelhasználás ne változzon meg nagyobb mértékben. Az erdıterületek és az intenzív mezıgazdasági területek fokozottabb védelme érdekében az elsıdleges rendeltetéstıl való eltérés lehetısége az általában megengedett 25%-os mérték helyett kisebb.
A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok 7. § A közlekedési vonalas infrastruktúra erdıterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetık el. 8. § Borvidéki és bortermıhelyi település szılıkataszter szerinti I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minısíthetı. Szılımővelési ágban nyilvántartott földrészlet mővelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzıjének egyetértı nyilatkozata mellett változtatható meg.
Az országos mőszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 9. § (1) Az országos jelentıségő közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentıségő építmények elhelyezkedését a 2. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-8. számú mellékletek tartalmazzák. (2) Az állam kizárólagos tulajdonában lévı országos jelentıségő vizek, vízi építmények térbeli rendjét a 2. számú rajzi melléklet, az országos jelentıségő vízi építmények felsorolását az 1/9. számú melléklet, az állam kizárólagos tulajdonában lévı vizeket és vízi építményeket pedig a vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. (3) Az országos mőszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védıövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. (4) Az ökológiai folyosó területén áthaladó energetikai vonalas építmény és közlekedési infrastruktúra-hálózatok építési engedélyezési eljárásában a hatóság a szabványos értéket meghaladó feltételeket is elıírhat, amennyiben ezzel az ökológiai folyosó területén kényszerően okozott kár ésszerő ráfordítással bizonyíthatóan csökkenthetı. 10. § (1) Az országos mőszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket - az engedélyezési terv készítése során felmerülı ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal - a szerkezeti terv figyelembevételével és a törvény 1/1-9. számú mellékletében felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani. (2) A sík vidéki árapasztó tározók helyét és az ártéri tájgazdálkodásra alkalmas területeket - azok kijelölését követıen - a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében figyelembe kell venni. 11. § A bányászati tevékenységgel kapcsolatban - a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül - a következı elıírásokat kell alkalmazni: a) bányatelek-fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhetı, ha azt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki; b) újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelıen történhet.
IV. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK Térségi övezetek 12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiemelten fontos érzékeny természeti terület, c) kiváló termıhelyi adottságú szántóterület, d) komplex tájrehabilitációt igénylı terület, e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület, f) felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe. (2) A kiemelt térségi és megyei övezetek: a) védett természeti terület, b) védett természeti terület védıövezete,
c) természeti terület, d) ökológiai (zöld) folyosó, e) térségi tájrehabilitációt igénylı terület, f) tájképvédelmi terület, g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, h) rendszeresen belvíz járta terület, i) hullámtér és nyílt ártér, j) csúszásveszélyes terület, k) vízeróziónak kitett terület, l) széleróziónak kitett terület, m) honvédelmi és katasztrófavédelmi terület. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérı, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsıdleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban. (4) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/10. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezeteket és azok elıírásait is alkalmazni kell. (5) Ahol a törvény külön övezeti elıírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti elıírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. A törvény a térségi övezeteket is országos illetıleg térségi szinten kijelölhetı övezetekre osztja. Az egyes övezetekre vonatkozó elıírásokat az övezet területeire jellemzı területfelhasználás jellege szerinti jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. Egyes − alább felsorolt − övezetekre az OTrT törvény külön elıírásokat nem ad, ezekre az övezetekre a megfelelı ágazati jogszabályok vonatkoznak: a) az országos övezetek közül - a kiemelten fontos érzékeny természeti területre az érzékeny természeti területekre vonatkozó 2/2002. (I. 23.) KöM−FVM együttes rendelet vonatkozik, amely elıírásaival az övezet területén a támogatással ösztönzött, természetkímélı gazdálkodás megırzését biztosítja. - a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezet a legkiválóbb minıségő és termıképességő, árutermelésre legalkalmasabb szántóföldi területeket foglalja magában, amelyek agroökológiai adottságaikat, vagyis agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak és környezeti szempontból legkevésbé érzékenyek. Ezek az ország stratégiai mezıgazdasági árutermelésre legalkalmasabb területei. Az övezet kijelölésének alapja a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megalapozó vizsgálata, amely javaslatot tett Magyarország földhasználati zónarendszerének kialakítására. Az övezet területeibe azok a szántóterületek tartoznak, amelyek a fenti kutatás által felállított környezetérzékenységi agrártermelési értékskálán meghaladják a 150 pontot. A kiváló adottságú földterületek fokozott védelmét segíti a kiváló termıhelyi adottságú szántóterületeket tartalmazó övezet térképi megjelenítése a kiemelt térségi és a megyei területrendezési, valamint a településrendezési tervek kialakítása során, másrészt az engedélyezési eljárásban támpontot ad a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény alkalmazása során az átlagosnál jobb minıségő termıföldek megóvásához és más célú hasznosítása esetén az alacsonyabb minıségő földek igénybevételéhez. b) a kiemelt térségi és megyei övezetek közül - a védett természeti területek védıövezetére a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény elıírásai megfelelı szabályokat tartalmaznak. - a honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezet területét a honvédelmi területek esetében a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján, a katasztrófavédelmi területek esetében a Belügyminisztérium adatszolgáltatása, az ország településeinek polgári védelmi besorolását meghatározó 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet és a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekrıl szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet alapján kell kijelölni.
V. Fejezet AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Országos ökológiai hálózat övezete
13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhetı ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élıhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. (2) A közmővezetékeket és a járulékos közmőépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illıek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségő vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó elıírások alkalmazásával lehet. (4) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védıövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni. Az övezetet képezı ökológiai hálózat a természetes és természetközeli élıhelyek rendszere, amely az élıhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elısegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai diverzitás megırzését. Az országos ökológiai hálózat övezetben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatása alapján védett természeti területek, védett természeti területek védıövezete, természeti területek és ökológiai folyosó megyei övezeteket kell kijelölni. Az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat fogalmazta meg, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv pedig az ökológiai hálózat létesítésének célját határozta meg. Az ökológiai hálózat védelmében korlátozásokat vezet be a törvény különösen a területfelhasználás, a mőszaki infrastruktúra-hálózat létesítése, valamint a bányászati tevékenységek folytatása tekintetében.
Komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezete 14. § A komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. A komplex tájrehabilitációt igénylı területek övezetét a hagyományos DNy−ÉK-i ipari tengely és a Pécs környéki iparterületek mentén a több évtizedes ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult összefüggı, maradandóan megváltozott és károsodott területek alkotják. Ezen területek egyrészt a bányák, ipari építmények bezárása következtében funkcionális változáson mennek keresztül napjainkban, másrészt a meddıhányók, ipartelepek környezeti szennyezése olyan szintet ért el, hogy a rekultiváció halaszthatatlanná vált. Az ipari termelés alól felszabaduló területek térségi érdekő újrahasznosításának módja ma még nem mindenütt meghatározott, az újrahasznosítási célokról elsısorban a területrendezési terveknek kell dönteni.
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezet a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/2. számú melléklete szerinti szempontrendszer alapján és az 1999-ben készített térképekre támaszkodva került lehatárolásra. A terület védelme érdekében a bányászati tevékenység engedélyezésére vonatkozó szigorítását rendeli el a törvény.
Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete 16. § Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyőjtı területén keletkezı, illetve a vízgyőjtın kívül keletkezett szennyvizek vízgyőjtı területre történı be- vagy kivezetésérıl a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. A felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtıterületének övezete megfelel a települési szennyvizekrıl szóló 91/271 EGK irányelv hazai jogrendbe illesztése keretében készült, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek kijelölésérıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletnek, valamint a
használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirıl és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM−KöViM együttes rendeletnek.
VI. Fejezet A KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Védett természeti terület övezete 17. § Védett természeti terület övezetben új külszíni mőveléső bánya nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bánya területe (bányatelek) nem bıvíthetı.
Természeti terület övezete 18. § Természeti terület övezetben új külszíni mőveléső bánya nem nyitható.
Ökológiai (zöld) folyosó övezete 19. § Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minısíthetı beépítésre szánt területté.
Térségi tájrehabilitációt igénylı terület övezete 20. § A térségi tájrehabilitációt igénylı terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.
Tájképvédelmi terület övezete 21. § (1) A tájképvédelmi terület övezetben a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentısen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. (2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 22. § (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhetı el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területen, b) védett természeti területen és annak védıövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) természeti területen, d) erdıben, e) kiváló termıhelyi adottságú szántó-, szılı- és gyümölcsös területeken, f) rendszeresen belvíz járta területeken, g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen,
h) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken - a jelentıs mértékő zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelı, hulladéklerakó különleges terület kivételével -, továbbá azok határaitól 500 mes körzetben, i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülıtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhetı ki.
Rendszeresen belvíz járta terület övezete 23. § A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetı ki.
Hullámtér és nyílt ártér övezete 24. § A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki.
Csúszásveszélyes terület övezete 25. § A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki és külszíni mőveléső bánya nem nyitható.
Vízeróziónak kitett terület övezete 26. § (1) A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell elıírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdıterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsıdleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdıterület mővelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szılıkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a mővelési ág szılıre változtatható. (3) Az övezet területén szılı, gyümölcsös, rét és legelı mővelési ágban nyilvántartott földrészlet mővelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erısen veszélyeztetett rét- vagy legelımővelési ága erdıre vagy - borvidék szılıkataszter szerinti I. osztályú területén - szılıre változtatható.
Széleróziónak kitett terület övezete 27. § (1) A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell elıírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdıterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsıdlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdımővelési ágban nyilvántartott földrészlet mővelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szılı-, gyümölcsös, rét- és legelımővelési ágban nyilvántartott földrészletek mővelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani.
VII. Fejezet HATÁLYBA LÉPTETİ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 28. § (1) E törvény a kihirdetését követı második hónap 1. napján lép hatályba. (2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást
kihirdetı 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Mezıgazdasági és Orientációs Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról szóló 1257/99 EU Tanács rendelettel összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz. 29. § Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata legalább 5 évente történik.
1/1. számú melléklet A közúthálózat fı elemei 1. Gyorsforgalmi utak 1a. A „Helsinki közlekedési folyosók” hazai szakaszai IV. sz. folyosó M15: M1: M0: M5: M43: V. sz. folyosó M70: M7: M0: M3:
elágazás
(Szlovákia-Rajka**-M1 autópálya Ausztria-Hegyeshalom**-Gyır-M0 Budapest M1-M5 között M0 Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza*-Szeged térsége* M5 Szeged térsége*-Tisza-híd*-Nagylak***/Csanádpalota***-(Románia)
(Szlovénia-Tornyiszentmiklós***-M7 Letenye* M70 Letenye*-Zamárdi*-M0 Budapest M7-M3 között M0 Budapest-Hatvan-Füzesabony-Emıd-Tisza-híd-Polgár*-Görbeháza*Nyíregyháza*Vásárosnamény*-Tisza-híd*-Barabás***-Ukrajna Vásárosnamény*-Záhony***-Tisza-híd*-(Ukrajna)
Alternatív útvonal a nemzetközi tranzitforgalom számára M70: Szlovénia-Tornyiszentmiklós***-M7 Letenye térsége* M7: M70 Letenye térsége*-Nagykanizsa* M9: Nagykanizsa*-Kaposvár*-Dombóvár* M65: Dombóvár*-M65/M8 keresztezıdés* M8: M65/M8 keresztezıdés*-Dunaújváros*-Duna-híd*-Kecskemét*-Szolnok*Füzesabony* M3: Füzesabony-Emıd-Tisza-híd-Polgár*-Nyíregyháza*-Vásárosnamény*-Tisza-híd*Barabás***-Ukrajna) elágazás Vásárosnamény*-Záhony***-Tisza-híd*-(Ukrajna) V/b. sz. folyosó M7: V/c. sz. folyosó M6:
X/b. sz. folyosó M5:
M7/M70 Letenyei csomópont*-Letenye***-(Horvátország)
M0 Budapest*-Dunaújváros*-Szekszárd*-Bóly*-Ivándárda térsége***(Horvátország)
M5/M9/M43 csomópont Szeged térsége*-Röszke***-(Szerbia és Montenegró)
1b. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak M0 Budapest körüli győrő:
Budaörs*-Budakeszi*-Nagykovácsi*-Solymár*-Üröm*-Pilisborosjenı*Budakalász*Duna-híd*-Szigetmonostor*-Duna-híd*-Dunakeszi-Fót-Csömör*-Bp. XVI. ker.*-
Kistarcsa*-Nagytarcsa*-Bp. XVII. ker.*-Pécel*-Maglód*-Ecser*-Üllı*-Vecsés*Üllı*-Gyál*-Bp. XXIII. ker.-Dunaharaszti, Duna-híd-Szigetszentmiklós, DunahídBudapest XXII. ker.-Diósd-Törökbálint-Budaörs Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni. M0-M3 összekötés: M2: M4: M7: M8: M9: M10: M21: M25: M30: M35: M44: M47: M49: M57: M62: M65: M75: M76: M80: M81: vagy M85: M86: Szombathelyi bekötés:
Nagytarcsa*-Kistarcsa*-Kerepes*-Gödöllı*-Mogyoród* Budapest-Vác*-Rétság*-Parassapuszta***-(Szlovákia) Budapest*-Szolnok*-Tisza-híd*-Püspökladány*-Biharkeresztes***-(Románia) (Budapest-Székesfehérvár) M65 keresztezése-M8 keresztezése-Zamárdi*M9 keresztezése*-(Nagykanizsa*-Letenye***)-(Horvátország) (Ausztria)-Rábafüzes***-Veszprém*-M7 keresztezése*-(M65 keresztezése*Dunaújváros*-Duna-híd*-Szolnok*-Füzesabony* (Ausztria)-Sopron***-Szombathely térsége*-Zalaegerszeg*-(Nagykanizsa*Kaposvár*-Dombóvár*)-Szekszárd*-Duna-híd*-Szeged* M0 Budapest*-Dorog*-Esztergom, Duna-híd***-(Szlovákia) M3 Hatvan térsége*-Salgótarján*-Somoskıújfalu***-(Szlovákia) M3 Füzesabony térsége*-Eger* M3 Emıd térsége*-Miskolc*-Encs*-Tornyosnémeti***-(Szlovákia) M3 Görbeháza térsége*-M47 Debrecen térsége* M8 Kecskemét térsége*-Tisza-híd*-Békéscsaba*-Gyula***-(Románia) M3 Nyíregyháza térsége*-Debrecen*-Berettyóújfalu*-Békéscsaba*-Tisza-híd*M43 Szeged térsége* M3 Mátészalka térsége*-Csengersima***-(Románia) M6-Mohács*-Bóly*-Pécs*-Barcs***-(Horvátország) M7 Székesfehérvár térsége*-Dunaújváros* M7 Székesfehérvár térsége*-Tamási*-Dombóvár*-M57 Pécs térsége* M9 Bak térsége*-Rédics***-(Szlovénia) M9 Zalaegerszeg térsége*-Keszthely*-M7 Balatonszentgyörgy térsége* M81 Székesfehérvár térsége*-Várpalota*-M8 Veszprém térsége* M7 Székesfehérvár térsége*-Mór*-Kisbér*-Komárom***-Duna-híd*-(Szlovákia) M7 Székesfehérvár térsége*-Mór*-Kisbér*-Gyır*-Vámosszabadi***-Duna-híd*(Szlovákia) M1 Gyır térsége*-Csorna*-M9 Nagycenk térsége* M1 Mosonmagyaróvár térsége*-Csorna*-M9 Sárvár térsége* M9 Vát térsége*-Szombathely*
2. Fıutak 2a. A fıúthálózat elemei 1. sz. fıút: 2. sz. fıút: 3. sz. fıút: 4. sz. fıút:
5. sz. fıút: 6. sz. fıút:
Budapest-Tatabánya-Tata-Komárom-Gyır-Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom**(Ausztria) Budapest-Dunakeszi-Vác-Rétság-Parassapuszta**-(Szlovákia) Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Füzesabony-Mezıkövesd-Miskolc-Szikszó-EncsTornyosnémeti**-(Szlovákia) Budapest-Cegléd-Szolnok-Tisza-híd-Püspökladány-Debrecen-NyíregyházaKisvárdaZáhony**-(Ukrajna) Budapest-Dabas-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke**-(Szerbia és Montenegró) Budapest-Dunaújváros-Szekszárd-Pécs-Barcs**-(Horvátország)
7. sz. fıút: 8. sz. fıút: 10. sz. fıút: 11. sz. fıút: 111. sz. fıút 12. sz. fıút: 13. sz. fıút: 14. sz. fıút: 15. sz. fıút: 19. sz. fıút 21. sz. fıút: 22. sz. fıút: 23. sz. fıút: 24. sz. fıút: 25. sz. fıút: 26. sz. fıút: 27. sz. fıút: 31. sz. fıút: 311. sz. fıút: 32. sz. fıút: 33. sz. fıút: 34. sz. fıút: 35. sz. fıút: 36. sz. fıút: 37. sz. fıút: 38. sz. fıút: 40. sz. fıút: 405. sz. fıút: 41. sz. fıút: 42. sz. fıút: 43. sz. fıút: 44. sz. fıút: 441. sz. fıút: 442. sz. fıút: 443. sz. fıút: 45. sz. fıút: 451. sz. fıút: 46. sz. fıút: 47. sz. fıút: 471. sz. fıút: 48. sz. fıút: 49. sz. fıút: 491. sz. fıút: 51. sz. fıút: 52. sz. fıút: 53. sz. fıút: 54. sz. fıút: 55. sz. fıút: 56. sz. fıút: 57. sz. fıút: 58. sz. fıút: 61. sz. fıút: 611. sz. fıút:
Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Letenye**-(Horvátország) M7 Székesfehérvár-Veszprém-Rábafüzes**-(Ausztria) Budapest-Piliscsaba-Dorog-Nyergesújfalu-Almásfüzitı-1. sz. fıút Budapest-Szentendre-Visegrád-Esztergom-Tát-10. sz. fıút 10. sz. fıút Dorog-11. sz. fıút Esztergom 2. sz. fıút Vác-Nagymaros-Szob 81. sz. fıút Kisbér-Komárom**-(Szlovákia) 1. sz. fıút Gyır-Vámosszabadi**-(Szlovákia) 1. sz. fıút Mosonmagyaróvár-Rajka**-(Szlovákia) M1 Gönyő-1. sz. fıút Gyır 3. sz. fıút Hatvan-Somoskıújfalu**-(Szlovákia) 2. sz. fıút Rétság-Balassagyarmat-21. sz. fıút Salgótarján 21. sz. fıút Kisterenye-25. sz. fıút Tarnalelesz 3. sz. fıút Gyöngyös-Parád-25. sz. fıút Eger 3. sz. fıút Kerecsend-Eger-Bánréve**-(Szlovákia) 3. sz. fıút Miskolc-Kazincbarcika-Bánréve**-(Szlovákia) 3. sz. fıút Sajószentpéter-Edelény-Tornanádaska**-(Szlovákia) Budapest-Nagykáta-Jászberény-33. sz. fıút Dormánd 31. sz. fıút Nagykáta-4. sz. fıút Cegléd 3. sz. fıút Hatvan-Jászberény-4. sz. fıút Szolnok 3. sz. fıút Füzesabony-Tiszafüred-4. sz. fıút Debrecen 35. sz. fıút Polgár*-Tiszafüred térsége*-Kunhegyes-4. sz. fıút Fegyvernek 3. sz. fıút Nyékládháza-Polgár-Debrecen 33. sz. fıút 35. sz. fıút Polgár-4. sz. fıút Nyíregyháza 3. sz. fıút Felsızsolca-Szerencs-Sátoraljaújhely**-(Szlovákia) 37. sz. fıút Bodrogkeresztúr-4. sz. fıút Nyíregyháza 4. sz. fıút Albertirsa-Cegléd-4. sz. fıút Abony 4. sz. fıút Albertirsa-M5 Újlengyel 4. sz. fıút Nyíregyháza-Vásárosnamény-Beregsurány**-(Ukrajna) 4. sz. fıút Püspökladány-Berettyóújfalu-Biharkeresztes**-(Románia) 5. sz. fıút Szeged-Makó-Nagylak**-(Románia) 5. sz. fıút Kecskemét-Békéscsaba-Gyula**-(Románia) 4. sz. fıút Cegléd-Nagykırös-44. sz. fıút Kecskemét 4. sz. fıút Szolnok-Martfő*-Tiszaföldvár*-44. sz. fıút Kunszentmárton* 44. sz. fıút Szarvas-46. sz. fıút Gyomaendrıd 44. sz. fıút Kunszentmárton-Szentes-47. sz. fıút Hódmezıvásárhely M5 Kiskunfélegyháza-Csongrád-45. sz. fıút Szentes 4. sz. fıút Törökszentmiklós-Mezıtúr-Gyomaendrıd-Mezıberény-Békés-DobozSarkad-Méhkerék**-(Románia) 4. sz. fıút Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-43. sz. fıút Szeged 4. sz. fıút Debrecen-49. sz. fıút Mátészalka 4. sz. fıút Debrecen-Nyírábrány**-(Románia) 41. sz. fıút Rohod-Mátészalka-Csengersima**-(Románia) 49. sz. fıút Gyıztelek-Tiszabecs**-(Ukrajna) Budapest-Kalocsa-Baja-Hercegszántó**-(Szerbia és Montenegró) 5. sz. fıút Kecskemét-Solt-Duna-híd-M6 Dunaföldvár 52. sz. fıút Solt-Kiskunhalas-Tompa**-(Szerbia és Montenegró) 5. sz. fıút Kecskemét-Soltvadkert-51. sz. fıút Sükösd 5. sz. fıút Szeged-Baja-Duna-híd-M6 Bátaszék 6. sz. fıút Szekszárd-Mohács-Udvar**-(Horvátország) 58. sz. fıút Pécs-Mohács-Duna-híd*-51. sz. fıút Dávod térsége* 6. sz. fıút Pécs-Harkány-Drávaszabolcs**-(Horvátország) 6. sz. fıút Dunaföldvár-Dombóvár-Kaposvár-M7 Nagykanizsa 61. sz. fıút Dombóvár-66. sz. fıút Sásd
63. sz. fıút: 64. sz. fıút: 65. sz. fıút: 66. sz. fıút: 67. sz. fıút:
68. sz. fıút: 71. sz. fıút: 72. sz. fıút: 73. sz. fıút: 74. sz. fıút: 75. sz. fıút: 76. sz. fıút: 81. sz. fıút: 811. sz. fıút: 82. sz. fıút: 821. sz. fıút: 83. sz. fıút: 84. sz. fıút: 85. sz. fıút: 86. sz. fıút: 87. sz. fıút: 88. sz. fıút: 89. sz. fıút:
8. sz. fıút Székesfehérvár-Sárbogárd-6. sz. fıút Szekszárd 61. sz. fıút Simontornya-M7 Enying 6. sz. fıút Szekszárd-Tamási-Siófok 7. sz. fıút 6. sz. fıút Pécs-Sásd-Kaposvár 61. sz. fıút 7. sz. fıút Balatonszemes*-Látrány*-Kaposvár-Szigetvár*-Drávasztára térsége***(Horvátország) M7 Balatonszentgyörgy-Nagyatád-M57 Barcs**-(Horvátország) 7. sz. fıút Lepsény-Balatonfüred-M76 Keszthely 71. sz. fıút Balatonfőzfı-M80 Litér térsége 71. sz. fıút Csopak-M80 Veszprém 7. sz. fıút Nagykanizsa-Zalaegerszeg-8. sz. fıút Vasvár 71. sz. fıút Keszthely-Rédics**-(Szlovénia) M9 Zalaegerszeg-8. sz. fıút Körmend 8. sz. fıút, Székesfehérvár-Kisbér-Gyır, 1. sz. fıút 8. sz. fıút Székesfehérvár-1. sz. fıút Bicske M80 Litér térsége*-Gyulafirátót*-Zirc-1. sz. fıút Gyır Gyır 82-83. sz. fıutak bevezetı szakasza M8 Városlıd-Pápa-Gyır 821. sz. fıút 71. sz. fıút Balatonederics-Sárvár-Sopron**-(Ausztria) M85 Csorna-Kapuvár-M9 Nagycenk térsége 1. sz. fıút Mosonmagyaróvár-Csorna-Szombathely-M8 Körmend-ZalalövıZalabaksa*-Lenti*-Tornyiszentmiklós***-(Szlovénia) 8. sz. fıút Kám-Szombathely-Kıszeg**-(Ausztria) M9 Vát térsége-Sárvár 84. sz. fıút 87. sz. fıút Szombathely-Bucsu***-(Ausztria)
2b. Új fıúti kapcsolatok - (Szombathely)-Sárvár-Celldömölk-Pápa-Kisbér-Tatabánya-Tát-(Esztergom) - Csorna-Pápa - Pápa-Devecser-Tapolca - (Ausztria)-Fertıd**-M85 Fertıszentmiklós térsége - 81. sz. fıút Pér-Gönyő - (Szlovénia)-Bajánsenye**-Zalalövı-76. sz. fıút Zalaszentgyörgy térsége - Veszprém-Tapolca-Keszthely - Székesfehérvár-Zámoly-Csákvár-Bicske 811. sz. fıút - Sávoly-Marcali-Somogyvár-Gamás-Törökkoppány-Nagykónyi - Iregszemcse-Nagykónyi - Pécs-Vajszló - M9 Komló-M6 Pécs - 58. sz. fıút-Siklós-Villány - Rétság-Jobbágyi-Szurdokpüspöki-Gyöngyös - Bátonyterenye-24. sz. fıút - Encs-38. sz. fıút - Sárospatak-Kisvárda-Vásárosnamény - Nyíregyháza-Nyírbátor-Vállaj**-(Románia) - Polgár-Tiszacsege-Egyek-Tiszaörs - Gyöngyös-Karácsond-Heves-Kisköre-Tisza-híd-Kunhegyes - Kunhegyes-Kisújszállás-Túrkeve-Mezıtúr-Szarvas - Kalocsa-Kecel - Soltvadkert-Kiskunmajsa-Kiskundorozsma - Hódmezıvásárhely-Makó-Kiszombor**-(Románia) - Szarvas-Orosháza-Mezıkovácsháza-Battonya**-(Románia) - Szentes-Orosháza
- 34. sz. fıút Kunmadaras-Karcag-Füzesgyarmat-47. sz. fıút Szeghalom - M44 Békéscsaba-46. sz. fıút Doboz - Törökszentmiklós-Martfő - Maglód-Kóka-Szentmártonkáta-Farmos-Újszilvás-Szolnok - Nagykáta-4. sz. fıút Albertirsa - 31. sz. fıút Budapest-Nagykáta-M4 Szolnok - 38. sz. fıút Rakamaz-Tiszavasvári-Hajdúböszörmény 35. sz. fıút 2c. Fıútkorrekciók A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni. 1. sz. fıút: 2. sz. fıút: 3. sz. fıút: 4. sz. fıút: 5. sz. fıút: 451. sz. fıút: 6. sz. fıút: 7. sz. fıút: 8. sz. fıút: 10. sz. fıút: 11. sz. fıút: 14. sz. fıút: 15. sz. fıút: 21. sz. fıút: 22. sz. fıút: 23. sz. fıút: 24. sz. fıút: 25. sz. fıút: 26. sz. fıút: 27. sz. fıút: 31. sz. fıút: 311. sz. fıút: 32. sz. fıút: 33. sz. fıút: 34. sz. fıút: 35. sz. fıút: 36. sz. fıút: 37. sz. fıút: 38. sz. fıút: 41. sz. fıút: 43. sz. fıút: 44. sz. fıút: 45. sz. fıút: 442. sz. fıút: 45. sz. fıút: 46. sz. fıút: 47. sz. fıút: 51. sz. fıút:
Vértesszılıs, Tata, Almásfüzitı, Komárom, Gönyő, Gyır észak, Abda, Öttevény, Mosonmagyaróvár Rétság Gödöllı, Hatvan, Miskolc déli elkerülı, Szikszó, Aszaló, Csobád, Forró, Encs, Garadna, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Tornyosnémeti Vecsés, Üllı, Abony, Törökszentmiklós, Kenderes, Kisújszállás, Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtura, Nyírbogdány, Székely, Berkesz Alsónémedi, Örkény, Kiskunfélegyháza, Szeged Kiskunfélegyháza Érd, Ercsi, Dunaföldvár, Pécs, Szigetvár, Barcs Martonvásár déli elkerülı, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Agárd Márkó, Bánd, Ajka, Bakonygyepes, Tüskevár, Körmend, Jakabháza Tát, Nyergesújfalu Dömös, Pilismarót Gyır Mosonmagyaróvár, Bezenye Bátonyterenye, Salgótarján Érsekvadkert, Balassagyarmat, Szécsény Nemti, Kisterenye déli elkerülı Gyöngyös, Parádfürdı, Recsk Eger, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve Miskolc-Sajószentpéter között új szakasz, Putnok Edelény Nagykáta, Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, Heves Nagykáta Hatvan, Jászberény, Szolnok Dormánd, Besenyıtelek Kunmadaras, Kunhegyes Nagycsécs, Sajószöged, Polgár Tiszavasvári Sátoraljaújhely Rakamaz, Nyíregyháza Vásárosnamény Szeged, Makó Kecskemét, Cserkeszılı, Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas, Kondoros, Békéscsaba Hódmezıvásárhely Szolnok-Szandaszılıs, Rákóczifalva, Rákócziújfalu Kunszentmárton, Szentes Mezıtúr, Gyomaendrıd Debrecen, Berettyóújfalu, Mezıberény, Csorvás, Orosháza, Hódmezıvásárhely Kiskunlacháza, Dömsöd, Dunavecse, Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Baja, Nagybaracska
52. sz. fıút: 53. sz. fıút: 54. sz. fıút: 55. sz. fıút: 56. sz. fıút: 57. sz. fıút: 58. sz. fıút: 61. sz. fıút: 62. sz. fıút: 63. sz. fıút: 64. sz. fıút: 65. sz. fıút: 66. sz. fıút: 67. sz. fıút: 68. sz. fıút: 71. sz. fıút: 74. sz. fıút: 75. sz. fıút: 76. sz. fıút: 81. sz. fıút: 82. sz. fıút: 83. sz. fıút: 84. sz. fıút: 85. sz. fıút: 86. sz. fıút: 87. sz. fıút: 88. sz. fıút: 89. sz. fıút:
Dunaföldvár, Solt, Kecskemét Kiskırös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés Bátaszék, Baja, Csávoly, Felsıszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom Szekszárd, Dunaszekcsı, Bár, Mohács Pécs Pécs, Szalánta, Harkány Nagykanizsa, Pincehely, Simontornya Seregélyes, Perkáta Székesfehérvár, Bikács, Sárbogárd Simontornya Tamási Sásd Balatonlelle, Látrány, Somogytúr, Somogybabod, Kaposvár, Szentlászló Kéthely, Marcali, Kelevíz, Mesztegnyı, Böhönye, Nagyatád, Lábod Badacsony, Keszthely Nagykanizsa, Zalaszentbalázs, Hahót, Zalaegerszeg, Vasvár Pacsa, Bak-Lenti-Rédics Balatonszentgyörgy, Sármellék, Zalaegerszeg Székesfehérvár, Kisbér, Pér Nyúl, Écs, Ravazd, Veszprémvarsány, Zirc, Eplény, Gyulafirátót Gyırszemere, Tét, Gyarmat, Takácsi, Pápa Sárvár, Rábapaty, Kópháza, Sopron Enese, Csorna, Fertıszentmiklós, Nagycenk Csorna, Szil, Répcelak, Vámoscsalád, Vasegerszeg, Hegyfalu, Pósfa, Szeleste, Vát, Kissároslak, Egyházasrádóc, Zalalövı Kıszeg, Lukácsháza, Szombathely, Táplánszentkereszt, Tanakajd, Vasszécsény, Csempeszkopács Sárvár Szombathely, Sé, Torony
1/2. számú melléklet Az országos fıút és vasúthálózaton tervezett nagy hidak Tervezett Duna-hidak Közúti hidak:
Vasúti hidak:
Komárom vagy Vámosszabadi Esztergom Budapest
(M81) (M10) M0 északi hídja Aquincumi híd Galvani úti híd Albertfalvai híd Dunaújváros (M8) Szekszárd (M9) Mohács 57. sz. fıút A Budapestet délrıl kerülı vasútvonalon a Duna fı- és mellékágán.
Tervezett Tisza-hidak: Közúti hidak:
Vásárosnamény Polgár Kisköre
(M3) (M3) (új fıút)
Vasúti hidak:
Szolnok (M4) Tiszaug (M44) Algyı (bıvítés) (M47) Szeged M43 Szeged (Szeged-Temesvár összekötésén)
1/3. számú melléklet Határátkelık a gyorsforgalmi és fıúthálózaton, valamint a vasúti fıhálózaton Meglevı határátkelık Szlovákia felé: Rajka 15. sz. fıút Rajka M 15 Vámosszabadi 14. sz. fıút Komárom
Parassapuszta Salgótarján Bánréve Tornanádaska Tornyosnémeti Sátoraljaújhely Ukrajna felé: Záhony Beregsurány Tiszabecs Románia felé: Csengersima Nyírábrány Biharkeresztes Méhkerék Gyula Battonya Nagylak Szerbia és Montenegró felé: Röszke Tompa Hercegszántó Horvátország felé: Udvar Drávaszabolcs
Barcs Letenye Szlovénia felé: Rédics
13. sz. fıút
Tervezett határátkelık
Vámosszabadi vagy Komárom Komárom vagy Vámosszabadi Esztergom
2. sz. fıút 21. sz. fıút 26. sz. fıút 27. sz. fıút 3. sz. fıút 37. sz. fıút 4. sz. fıút 41. sz. fıút 491. sz. fıút
M3
Vállaj
M49 új fıút M4 új fıút M44
Csanádpalota Kiszombor
5. sz. fıút 53. sz. fıút 51. sz. fıút
6. sz. fıút 7. sz. fıút 86. sz. fıút
M10 M2 M21
Záhony és Barabás
48. sz. fıút 42. sz. fıút
56. sz. fıút 58. sz. fıút
M81
M30
49. sz. fıút
44. sz. fıút új fıút 43. sz. fıút
M81
M43 új fıút M5
Ivándárda Drávasztára térsége 67. sz. fıút M6 M7
M6
Tornyiszentmiklós 86. sz. fıút
M70
Bajánsenye Ausztria felé: Rábafüzes 8. sz. fıút Bucsu 89. sz. fıút Kıszeg 87. sz. fıút Kópháza 861. sz. fıút Sopron 84. sz. fıút Fertıd Hegyeshalom M1 1. sz. fıút Vasúti fıhálózaton levı határátkelık Szlovákia felé: Rajka Komárom Szob Somoskıújfalu Bánréve Hidasnémeti Sátoraljaújhely Ukrajna felé: Záhony/Eperjeske Románia felé: Nyírábrány Biharkeresztes Kötegyán Lökösháza Szerbia és Montenegró felé:
új fıút
M8
M9 új fıút
Kübekháza Röszke Kelebia Horvátország felé: Magyarbóly Gyékényes Murakeresztúr Szlovénia felé: İrihodos (Bajánsenye) Rédics Ausztria felé: Szentgotthárd Sopron Hegyeshalom A tervezett nagy sebességő vasútvonalak határátmenetei a következı települések térségét érintik: Rajka/Hegyeshalom Kelebia Záhony Murakeresztúr
1/4. számú melléklet Országos jelentıségő logisztikai központok és térségeik I. II. III.
Nyugat-dunántúli körzet Észak-dunántúli körzet Közép-dunántúli körzet
Sopron (részközpont: Szombathely) Gyır-Gönyő Székesfehérvár (részközpont: Dunaújváros,
IV. V.
Dél-dunántúli körzet Budapesti körzet
VI. VII. VIII. IX. X. XI.
Közép-alföldi körzet Dél-alföldi körzet Észak-keleti körzet Észak-tiszántúli körzet Délnyugat-dunántúli körzet Közép-tiszántúli körzet
Veszprém) Baja (részközpont: Mohács) Dél-Pest (Soroksár) Dél-Buda (Nagytétény) Csepel Nemzeti Szabadkikötı Szolnok Szeged (részközpont: Kisszállás) Miskolc/Tiszaújváros Záhony (részközpont: Nyíregyháza) Nagykanizsa Debrecen
1/5. számú melléklet A vasúthálózat fı elemei Nagysebességő vasútvonalak - Hegyeshalom/Rajka-Budapest-Kelebia (IV. sz. „Helsinki közlekedési folyosó” hazai szakasza) - Murakeresztúr-Budapest-Nyíregyháza-Záhony/Eperjeske (V. sz. „Helsinki közlekedési folyosó” hazai szakasza) Nemzetközi törzshálózati fıvonalak E50 (Párizs)-országhatár-Hegyeshalom-Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Záhony/Eperjeske-országhatár(Moszkva) - E52 (Bratislava)-országhatár-Szob-Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza - E56 Budapest-Újszász-Szolnok-Lökösháza-országhatár-(Bukarest) - E61 (Stockholm)-országhatár-Komárom-Budapest - E69 Budapest-Murakeresztúr-országhatár-(Koper) - E71 Budapest-Dombóvár-Gyékényes-országhatár-(Rijeka) - E691 Murakeresztúr-Gyékényes - E85 Budapest-Kelebia-országhatár-(Athén) - Püspökladány-Biharkeresztes - Felsızsolca-Hidasnémeti-országhatár - Székesfehérvár*-Boba*-Celldömölk*-Szombathely*-Szentgotthárd* - Gyır-Pápa-Celldömölk - Boba*-Ukk*-Zalaegerszeg*-Bajánsenye* - Cegléd*-Szeged* - Szombathely*-Sopron* - Debrecen*-Nyírábrány* Hazai törzshálózati fıvonalak - Székesfehérvár-Komárom - Gyır-Sopron - Rajka-Hegyeshalom-Porpác - Szombathely-Nagykanizsa - Balatonszentgyörgy-Tapolca - Szabadbattyán-Tapolca - Dombóvár-Pécs-Pécsbánya-rendezı - Pusztaszabolcs-Dunaújváros - Hatvan-Somoskıújfalu - Hatvan-Újszász - Miskolc-Bánréve-Ózd - Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas - Budapesti körvasút - Körmend*-Zalalövı* Egyéb fıvonalak
- Budapest-Rákosrendezı-Dorog-(Tokod)-Esztergom - Almásfüzitı-Tokod-Esztergom-Kertváros - Tatabánya-Környe-Oroszlány - Tapolca-Ukk - Dunaújváros-Mezıfalva-Rétszilas - Pusztaszabolcs-Szabadbattyán - Sárbogárd-Börgönd-Székesfehérvár - Rétszilas-Bátaszék - Dombóvár-Bátaszék - Gyékényes-Szentlırinc - Pécsbánya-rendezı-Magyarbóly - Aszód-Galgamácsa-Vác - Mezızombor-Sátoraljaújhely - Füzesabony-Eger - Nyékládháza-Tiszapalkonya-Erımő - Debrecen-Füzesabony - Apafa-Nyírbátor-Mátészalka-Záhony - Tiszatenyı-Hódmezıvásárhely-Makó - Szeged-Békéscsaba-Kötegyán - Kıbánya-Kispest-Kecskemét - Fülöpszállás-Kecskemét - Kiskunhalas-Baja-Bátaszék - Rákospalota-Újpest-Veresegyház-Vácrátót Mellékvonalak Az elızıekben fel nem sorolt valamennyi vonal. A vasúthálózat új elemei Nemzetközi törzshálózati fıvonalakhoz kapcsolódva: - A Budapestet délrıl elkerülı vasútvonal Komárom, Kisbér, Mór, Bodajk, Székesfehérvár, Börgönd, Pusztaszabolcs, Ercsi, Szigetújfalu*, Áporka*, Kiskunlacháza*, Bugyi*, Dabas*, Újhartyán*, Pusztavacs*, Cegléd* településeket érinti, a Dunán és a Ráckevei Duna-ágon új Duna-híddal*. - Szeged*-Szıreg*-Oroszlámos-Kikinda-Temesvár kapcsolat helyreállítása új Tisza-híddal*, Újszentiván*, Kübekháza* érintésével. Egyéb fıvonalakhoz kapcsolódva: - Bácsalmás-Csikéria-Szabadka-Röszke-Szeged összeköttetés helyreállítása - Rédics-Lendva kapcsolat visszaépítése - Bobánál deltavágány - Zalaegerszegnél deltavágány - Mátészalkánál deltavágány - Szegednél deltavágány
1/6. számú melléklet A repülıterek besorolása Nemzetközi kereskedelmi repülıterek: Budapest-Ferihegy Debrecen Sármellék Kereskedelmi (nemzetközi) repülıtérré fejleszthetı repülıterek: Baracs-Kisapostag (Dunaújváros) Békéscsaba Börgönd Budaörs
Fertıszentmiklós Kalocsa Kunmadaras Mezıkövesd Nyíregyháza İcsény Pécs-Pogány Pér (Gyır) Siófok-Kiliti Szeged Veszprém-Szentkirályszabadja Szombathely Tököl Közös felhasználású katonai és polgári repülıterek: Szolnok Taszár Állami repülések céljára szolgáló repülıterek: Kecskemét Pápa
1/7. számú melléklet Országos kerékpárút törzshálózat elemei Duna menti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 6. sz. útvonalának része): (Szlovákia)-Rajka**-Mosonmagyaróvár-Gyır-Komárom**-(Szlovákia)-Esztergom**-Szentendre-BudapestRáckeve-Solt-Baja-Mohács-Udvar**-(Horvátország)/Mohács-Hercegszántó**-(Szerbia és Montenegró) Dunakanyar-Ipolymente kerékpárút: Budapest-Vác-Szob-Letkés**-(Szlovákia)-Balassagyarmat**-(Szlovákia)-Ipolytarnóc**-(Szlovákia)-LitkeSalgótarján-Somoskıújfalu**-(Szlovákia) Duna menti kerékpárutat és a Fertı-Hanság kerékpárutat összekötı kerékpárút: Hegyeshalom-Mosonmagyaróvár Fertı-Hanság kerékpárút: (Szlovákia)-Rajka**-Hegyeshalom**-(Ausztria)-Jánossomorja-Fertıd**-(Ausztria)-Sopron-Fertırákos**(Ausztria)-Bük-Zsira**-(Ausztria)-Kıszeg**-(Ausztria) Gyır-Balaton kerékpárút: Gyır-Zirc-Veszprém-Balatonalmádi Balaton körüli kerékpárút: Keszthely-Fonyód-Balatonlelle-Siófok-Balatonkenese-Balatonalmádi-Balatonfüred-Tihany-ZánkaBalatonederics-Keszthely Budapest-Velencei-tó-Balaton kerékpárút: Budapest-Érd-Velence-Székesfehérvár-Balatonkenese Alpokalja-İrség kerékpárút: (Ausztria)-Kıszeg**-Bozsok-Szombathely-Körmend-Szentgotthárd-Rábafüzes**-(Ausztria)/Felsıszölnök**(Szlovénia)-Szentgotthárd-İriszentpéter-Lenti Alpokalja-Balaton kerékpárút: Szombathely-Kám-Keszthely Dráva menti kerékpárút: (Horvátország)-Udvar**-Siklós-Drávaszabolcs**-(Horvátország)-Berzence**-(Horvátország)-Csurgó-Molnári
Kis-Balaton-Mura-melléki kerékpárút: Fenékpuszta-Zalakaros-Nagykanizsa-Molnári-Letenye**-(Horvátország)-Tornyiszentmiklós**-(Szlovénia)-Lenti Vértes (Komárom-Budapest) kerékpárút: (Szlovákia)-Komárom**-Tata-Zsámbék-Budapest Tisza-Balaton kerékpárút: Tiszakécske-Kecskemét-Dunaföldvár-Ozora-Siófok Felsı-Tisza kerékpárút: Sárospatak-Pácin**-(Szlovákia)-Dombrád-Záhony**-(Ukrajna)-Vásárosnamény-Tiszabecs Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút (Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része): (Szlovákia)-Tornyosnémeti**-Telkibánya-Sátoraljaújhely-Tokaj-Tiszafüred-Szolnok-Tiszakécske-CsongrádSzeged-Röszke**-(Szerbia és Montenegró)-Szeged-Kiszombor**-(Románia) Karancs-Mátra-Tisza-tó kerékpárút: Somoskıújfalu**-(Szlovákia)-Salgótarján-Cered**-(Szlovákia)-Pétervására-Eger-Noszvaj-Mezıkövesd-Poroszló(Tisza-tó) Jászság-Tisza-tó kerékpárút: Budapest-Pécel-Jászberény-Tiszasüly Aggtelek-Cserehát kerékpárút: (Szlovákia)-Bánréve**-Putnok-Kelemér-Aggtelek**-(Szlovákia)-Rakaca-Encs-Gönc Hortobágy-Debrecen kerékpárút: Tiszacsege-Hortobágy-Debrecen Körösök mente kerékpárút: Tiszakécske-Cserkeszılı-Szarvas-Békés-Gyula**-(Románia) Dél-Magyarországi kerékpárút: Baja-Szeged-Békéscsaba-Szeghalom-Berettyóújfalu-Debrecen Dél-Dunántúl kerékpárút: Barcs-Pécs-Bonyhád-Szekszárd-Paks-Dunaföldvár
1/8. számú melléklet Nemzetközi és országos jelentıségő vízi utak és közforgalmú kikötık A vízi út neve Duna (nemzetközi vízi út) Duna (nemzetközi vízi út) Mosoni-Duna Mosoni-Duna Szentendrei-Duna Ráckevei-Duna Sió-csatorna
Sió-csatorna Dráva Tisza Tisza Tisza
A szakasz (fkm-fkm) 1812-1641 1641-1433 14-2 2-0 32-0 58-0 121-23
23-0 198-70 685-612 612-544 544-403
A vízi út osztálya VI/B VI/C III VI/B IV III IV/idıszakosan (Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések idıszakában hajózható, amelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetményben közzétesznek.) IV II I III III
Tisza Tisza Bodrog Sebes-Körös Kettıs-Körös Hármas-Körös Balaton Fertı tó Velencei-tó Keleti-fıcsatorna Hortobágy-Berettyó-fıcsatorna
403-254 254-160 51-0 10-0 23-0 91-0
II IV III II II II IV II II II II
45-0 7-0
Közforgalmú nemzetközi és országos jelentıségő kikötık Dunán: Gyır-Gönyő Budapest-Csepel Dunaújváros Szekszárd Baja Tiszán: Szeged Határkikötık Dunán: Komárom Esztergom Budapesti Nemzetközi Hajóállomás Mohács (schengeni) Tiszán: Szeged (schengeni)
1/9. számú melléklet Országos jelentıségő meglévı szükségtározók és új vízi építmények 1. Jászsági-fıcsatorna meghosszabbítása (Kisköre, Jászapáti, Jászdózsa, Alattyán) 2. Hortobágy-Berettyó Ágotai elzárás (Karcag, Püspökladány) 3. Szükségtározók Megnevezés Borsóhalmi Ér menti Halaspusztai Kisdelta Kutas
Vízfolyás Zagyva, Tarna Ér-Berettyó Berettyó-Sebes-Körös Fehér-Körös Berettyó
Lajta menti
Lajta
Ludasi Mályvádi Mérgesi
Bene-patak Fekete- és Fehér-Körös Sebes-Körös
Település Jászjákóhalma, Jászberény Pocsaj, Kismarja Szeghalom Gyula Szeghalom, Csökmı, Darvas, Zsáka Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Levél, Rajka, Bezenye Ludas, Detk Gyula Köröstarcsa, Körösladány
Nagyfüged-Tarnazsadányi
Bene, Tarna, Tarnóca
Rába menti
Rába
Visznek Zagyva jobb parti
Tarna, Gyöngyös patak Zagyva
Nagyfüged, Tarnazsadány, Tarnaméra Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc, Kemenesszentpéter, Várkeszı Visznek, Erk Jászberény, Jásztelek, Jánoshida
4. 10 millió m3-t meghaladó térfogattal tervezhetı tározási lehetıségek Bodrog
Tápláló vízfolyás
Tározó neve Bodrogkeresztúri
Ceredi Tarna
Terepesi
Kutas
Kutas I-II.
L.I-II-III. Lókos patak N-XIV. Parádi Tarna Rába
HTVR tározók Érsekvadkerti Füredkócsi (bıvítés) Recski Ikervár-Sótonyi
Sarkadér
Nagyiván
Takta csatorna
Inérháti
Túr
Túr jobb parti
Település Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegi, Szegilong, Bodrogkeresztúr, Tokaj, Vis, Zalkod Pétervására, Terpes, Szajla, Bükkszék Szeghalom, Csökmı, Darvas, Zsáka Debrecen Érsekvadkert, Szátok Tiszafüred Sirok, Recsk Sótony, Ikervár, Nyıgér, Bejcgyertyános, Egervölgy, Meggyeskovácsi, Rum, Kám Nagyiván, Kunmadaras, Karcag, Nádudvar Tiszalúc, Nagycsécs, Kesznyéten, Sajóörös, Tiszaújváros Garbolc, Kishódos, Nagyhódos
1/10. számú melléklet Térségi övezetek és azok kapcsolata Országos övezetek a) Országos ökológiai hálózat
b) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület c) Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület d) Komplex tájrehabilitációt igénylı terület
Kiemelt térségi és megyei övezetek a) Védett természeti terület b) Védett természeti terület védıövezete c) Természeti terület d) Ökológiai (zöld) folyosó
e) Térségi tájrehabilitációt igénylı terület f) Tájképvédelmi terület g) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület
e) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıségvédelmi terület f) Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe h) Rendszeresen belvíz járta terület i) Hullámtér és nyílt ártér j) Csúszásveszélyes terület
k) Vízeróziónak kitett terület l) Széleróziónak kitett terület m) Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület
2. számú melléklet Országos Területrendezési Terv Az Ország Szerkezeti Terve
3/1. számú melléklet Országos ökológiai hálózat övezete
3/2. számú melléklet Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete
3/3. számú melléklet Kiváló termıhely adottságú szántóterület övezete
3/4. számú melléklet Komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezete
3/5. számú melléklet Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıségvédelmi terület övezete
3/6. számú melléklet Felszíni vizek vízminıségvédelmi vízgyőjtı területének övezete
