2002. (V. 8.) OM rendelet. a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl

19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 93. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben - a következıket rendelem el: 1. § A közoktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmények tervezési munkáinál, különös tekintettel az akadálymentes környezet kialakításának szempontjaira - az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények mellett - az e rendelet a) 1. számú mellékleteként kiadott óvodai, b) 2. számú mellékleteként kiadott általános iskolai, c) 3. számú mellékleteként kiadott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, d) 4. számú mellékleteként kiadott gimnáziumok, e) 5. számú mellékleteként kiadott szakközépiskolák és szakiskolák, és f) 6. számú mellékleteként kiadott kollégiumok (diákotthonok) építészeti-mőszaki követelményeit (a továbbiakban: tervezési elıírás) is figyelembe kell venni. 2. § (1) Ez a rendelet 2002. június 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésekor már elkészült és engedélyezésre benyújtott, de még jóvá nem hagyott építési tervek tervezési elıírásaira a korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévı, a nevelési-oktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmény akkor felel meg a követelményeknek, ha a fenntartó - a külön jogszabállyal kiadott - kötelezı (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak a közoktatásról szóló törvény 124. § (20) bekezdésében, illetve a 132. § (11) bekezdésében meghatározott idıpontra eleget tesz. (4) A rendelet hatálybalépését követıen a tervezési elıírásban foglaltakat alkalmazni kell az építési engedély és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély kiadásakor.

1. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez A közoktatás nevelı és oktató intézményei tervezési elıírásai I. ÓVODA Ez a szabályozás az óvodák elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezıen elıírt követelményeket.

1. Általános elıírások 1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévı óvodák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott nevelési program, új óvoda létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni. 1.2. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükrözı demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani. 1.3. A tervezési programot az óvodafenntartó köteles elkészíttetni. A minıség és szakszerőség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévı óvoda esetén a nevelıtestület és az óvodavezetı, új óvoda létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerı, szakirányú (pedagógus) felsıfokú végzettségő, az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı szakember(ek)

közremőködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezı vezetı tervezı építész szakember(ek) készítheti(k). Ha az óvodában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı nemzetiségi szakértı(k) igénybevétele is szükséges. 1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a nevelési program, új óvoda létesítése esetén tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet óvodát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt óvodának nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék). 1.5. A tervezési programot az óvodafenntartó hagyja jóvá és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenırzi/ellenırizteti annak megvalósítását. Ha az óvodában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az óvodafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-mőszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történı benyújtás elıtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı közoktatási szakértıket kell bevonni. 1.6. Amennyiben az óvoda - a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban - fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó. 1.7. Amennyiben az óvodai gyermeklétszám nem éri el a közoktatásról szóló törvény 3. számú mellékletében meghatározott átlaglétszámot, abban az esetben a rendelet alkalmazása nem kötelezı, azonban a rendelet 1. számú melléklete 2. számú függelékében a csoportszobára vonatkozó elıírásokat be kell tartani. 1.8. Az alternatív óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak szerint eltérhetnek a rendeletben foglaltaktól, amennyiben a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében az óvodákra vonatkozó elıírásoknak eleget tesznek.

2. Településrendezési követelmények 2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat: - ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre óvodát építeni nem lehet; - az épület magassági kitőzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi felügyelettel véleményeztetni kell. 2.2. Az óvoda telepíthetı önállóan vagy közösen bölcsıdével, általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelıvel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetéső - a nevelést nem zavaró - intézménnyel, de az óvodának a közterület felıli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá az óvoda a gyermekrendelıvel közvetlenül nem érintkezhet. Magas zajterheléső és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelı kültéri (növénysáv, zajvédı fal) és belsı téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetı óvoda. Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetı. Óvoda 50 fı befogadóképességig létesíthetı más rendeltetéső épületben is (pl. lakó- vagy irodaépületben), de a teljes elválasztást és megfelelı mérető udvarterületet (kert, játszóudvar) biztosítani kell. Tömör városias (általában zártsorú) beépítéső területen a legfeljebb 50 gyermek befogadására szolgáló óvoda más fırendeltetéső épület tetıszintjén is elhelyezhetı, ha a személy és gazdasági bejárata független, a fokozott balesetvédelmi és tőzvédelmi elıírásoknak megfelel. Az alapvetı pedagógiai, egészségügyi követelményeket kielégítı játszókert tetıteraszon is kialakítható. 2.3.

3. Rendeltetés 3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetéső helyiségekbıl funkcionális egységeket kell szervezni. 3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

3.3. A különbözı funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. 3.4. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetıvé az intézményekben a kis-, közép- és nagycsoportos munkát. 3.5. A funkcionális egységeket a hatékonyabb mőködés érdekében lehetıleg tömör építészeti kialakítású (aulás, zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedıterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belsı zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedıt kell közöttük kialakítani. 3.6. A funkcionális egységekben: - a bevilágító felület és a helyiség terület aránya legalább 1:6; felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen; - kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterülető helyiségekben (aula, tornaszoba stb.) engedhetı meg, egyéb felülvilágított terekben az elıírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezéső oldalvilágítással kell biztosítani (további elıírásokat az OTÉK tartalmaz); - a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg; - a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni. A fentiektıl eltérı követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák. 3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (fızı- vagy melegítıkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet 4.1. Épületszerkezet Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezetek megvalósíthatók - hagyományos, - iparosított vagy - vegyes technológiával. A szerkezettervezésnél lehetıleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késıbbi átalakítás lehetıségét biztosítsák. A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellızést, megvilágítást, az egyszerő kezelhetıséget. A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani. A 6,00 méternél nagyobb menetmélységő terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása. Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tőzvédelmi Szabályzat szerint elıírt tőzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetıleg lábakon álló könnyőszerkezető elemek legyenek, ajtóit kívülrıl kulccsal nyithatóvá kell tenni. Valamennyi áttört korlátot, rácsot legfeljebb 12,0 cm nyílásszélességgel kell kialakítani. Törekedni kell a külsı falak és tetık nyári hıterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külsı árnyékolók, átszellıztetett tetık, zöldtetık stb.). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) 4.2. Épületgépészet Az intézményeket csak közmővesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a nevelési programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Vízellátás - csatornázás Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni: - gyermekenként

35 liter/nap;

- nevelık és kisegítı személyzet - fızıkonyha, melegítıkonyha esetén adagonként - a zöldterület öntözése

50-70 liter/nap; 80 liter/nap; 5 liter/m2/nap;

- a torna- és játszótér öntözése

2 liter/m2/nap. A mosdókat, mosogatókat, kiöntıket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges. A csatorna ágvezeték mérete a csatlakozást követıen legalább 50,0 mm-re bıvüljön. Az alapvezetékekbe, és/vagy ejtıvezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése. Melegvíz-ellátás Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli. A gyermekek által használt vizes berendezések melegvíz-ellátását központilag kevert vízzel kell megoldani. Gázellátás Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a tervezési program megköveteli. PB-gázellátás kazánházi és konyhai célra használható. Főtés A főtés szakaszolását az egyidejőség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelıtt, délután, este mőködı funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.). Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghımérsékletet az alábbi értékkel kell tervezni: - mosdó, zuhany, orvosi szoba +24 °C; - csoportszoba, öltözı, igazgatási és szociális helyiségek, +22 °C; könyvtár - tornaszoba, szertárak +18 °C; - mőhely, konyhaüzem, felnıtt illemhelyek, közlekedık +16 °C. A főtıberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-főtés). Lehetıséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (pl. foglalkoztató, sport- és szabadidı egység stb.) egyedi hımérséklet-szabályozására. A főtıtestek felületi hımérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkezı esetben burkolatról kell gondoskodni. A főtıtest burkolata megfelelıen „szellıs” legyen, hogy ne rontsa le a hıátadást, és tegye lehetıvé a takarítást. Szellızés A gyermekek által használt helyiségek levegıcseréjét természetes szellızéssel kell biztosítani. Lehetıség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét. Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elıírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellızést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségekben (pl. tornaszoba, aula stb.). A mesterséges szellızésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzés elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellızését lehetıleg természetes úton (ablakokkal, kürtıkkel), ilyen lehetıségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellızés elszívásos legyen, és a levegı utánpótlását megfelelı nyílásokkal kell biztosítani. (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Villamos berendezések és hálózatok Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell. Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elıírások betartásával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani. Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról: - tőzjelzı hálózat az elıírásoknak megfelelıen kötelezı; - vagyonvédelem (igény szerint); - hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése); - számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése).

Mesterséges megvilágítási értékek: - a 0,65 m magasságban lévı munkafelület és a padlósík szükséges megvilágítása legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - falitáblára vonatkozó követelmény legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - közlekedı, raktár egyéb legalább: 80-100 lux. Akusztika A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások szerint kell végezni. Különös gondot kell fordítani a tornaszoba, a többcélú nagyterem, a közlekedık akusztikai méretezésére (hangelnyelı felületek alkalmazása). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Felvonó Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni. A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük: - az asztalok, székek, valamint az ágyak méretei feleljenek meg a különbözı korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek; - a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetıségét és flexibilis használatát; - kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek; - biztosítsák a balesetmentes, fertızésmentes használatot, a könnyő tisztán tarthatóságot; - a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg a nevelés sajátos követelményeinek; - a könyvtári, az igazgatási, a konyhai, a többcélú nagytermi és az öltözı-berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek. A szabadtéri és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elıírások biztonsági követelményeit fokozottan be kell tartani.

6. Környezetkultúra Az intézmények külsı-belsı tereit az ízlésformálás érdekében lehetıség szerint, képzımővészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel, élısarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmő tájékoztató rendszer (elemei: szín, szám, bető, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetıvé teszi gyermekek és felnıttek számára egyaránt. A játszóudvaron gondoskodni kell a lehetı legnagyobb kiterjedéső zöldterületek létesítésérıl és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság Az üzemeltetési elıírásokban különös gondot kell fordítani - az egészségvédelmi, kábítószer elleni, - a tőzvédelmi, - a balesetvédelmi, - a munkavédelmi, - a betörésvédelmi, - a természeti katasztrófa elleni (villám, árvíz, földrengés stb.), - a terrortámadás elleni biztonsági elıírásokra.

1. számú függelék A jelen elıírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell: Egy gyermekcsoporttal alapított/mőködı óvoda esetén

Kettı-három gyermekcsoporttal alapított/mőködı óvoda esetén

1. 2.

Csoportszoba

3. 4. 5. 6.

Szertár

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Nevelıtestületi szoba


Orvosi szoba Elkülönítı szoba Gyermeköltözı Gyermekmosdó, WC

Orvosi szoba Elkülönítı szoba Gyermeköltözı Gyermekmosdó, WC

Felnıttöltözı, mosdó, zuhany, WC Tornaszoba, sportszertár Bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók Általános raktár

Felnıttöltözı, mosdó, zuhany, WC Tornaszoba, sportszertár Bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók Általános raktár

Játszóudvar

Játszóudvar A helyben étkezést szolgáló helyiség biztosítása az 1. számú melléklet 3.7. pontja szerint.

15. 16. 17. 18. 19. 20.

Csoportszoba Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Szertár Óvodavezetıi iroda Óvodavezetı-helyettesi iroda

Négy vagy annál több gyermekcsoporttal alapított/mőködı óvoda esetén Csoportszoba Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Szertár Óvodavezetıi iroda Óvodavezetı-helyettesi iroda Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Nevelıtestületi szoba Könyvtárszoba Orvosi szoba Elkülönítı szoba Gyermeköltözı Gyermekmosdó, WC Szülıi öltözı, mosdó, WC Felnıttöltözı, mosdó, zuhany, WC Tornaszoba, sportszertár Bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók Általános raktár Karbantartó mőhely Játszóudvar A helyben étkezést szolgáló helyiség biztosítása az 1. számú melléklet 3.7. pontja szerint.

2. számú függelék Fıbb funkcionális egységek Foglalkoztató egység

Helyiségek

Mennyiségi mutató

Tervezési elıírások

Csoportszoba

Alapterülete: legalább 50,0 m2, legfeljebb Gyermekcsoportonkén 75,0 m2 t egy (legfeljebb 25 Vízvételi lehetıséget biztosítani kell. gyermek részére) Egyéni fejlesztıszoba, Óvodánként egy Alapterülete: legalább 24,0 m2 logopédiai foglalkoztató A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alakított, mőködtetett óvodában a tervezési program szerint. Gyermeköltözı Alapterülete: legalább 15,0 m2 Gyermekcsoportonkén Másik gyermekcsoporttal közösen is t egy kialakítható, ha a helyiség alapterülete,

Gyermekmosdó, WC

illetve a gyermekek száma ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 15,0 m2

Szülıi öltözı, mosdó, WC Szertár Igazgatási egység

Óvodavezetıi iroda

Gyermekcsoportonkén Másik gyermekcsoporttal közösen is t egy kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma ezt lehetıvé teszi. Óvodánként egy Tervezési program, illetve OTÉK szerint. Óvodánként egy Óvodánként egy

Óvodavezetı-helyettesi Óvodánként egy iroda Telephelyenként egy

Gazdaságvezetıi iroda


Könyvtáregység Egészségügyi és szociális egység

Óvodánként egy

Óvodánként egy Telephelyenként egy

Dohányzó

Óvodánként egy

Könyvtárszoba Orvosi szoba

Óvodánként egy Óvodánként egy Telephelyenként egy

Elkülönítı szoba, mosdó, WC Felnıtt öltözı, mosdó, zuhany, WC

Óvodánként egy Telephelyenként egy Épületenként egy

Személyzeti szoba

Óvodánként egy

Szülıi fogadó tárgyaló

Óvodánként egy

Alapterülete: legalább 18,0 m2 Tervezési program szerint. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Óvoda székhelyén: A három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a helyettesi, gazdaságvezetıi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 15,0 m2 Ha a közoktatásról szóló törvény szerint a helyettes megbízása kötelezı; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában az óvodavezetıi, gazdaságvezetıi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 15,0 m2 Önálló gazdálkodás esetén; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a vezetıi (helyettesi) irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: 2,0 m2/fı (legalább 15,0 m2) Alapterülete: legalább 15,0 m2 A gépi szellızés biztosítása szükséges. Tervezési program szerint. Alapterülete: tervezési program szerint. Alapterülete: legalább 18,0 m2 A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában; az elkülönítı helyiséggel közösen is kialakítható. Alapterülete: legalább 12,0 m2 Méretezése OTÉK szerint. A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a felnıttek munkavégzésére szolgáló más helyiséggel közösen is kialakítható. Alapterülete: legalább 15,0 m2 Tervezési program szerint. Alapterülete: legalább 15,0 m2 Tervezési program szerint.

Sport- és szabadidı egység

Tornaszoba

Sportszertár

Közösségi tér


Tornaszobánként egy

Játszóudvar

Óvodánként

Többcélú nagyterem

Óvodánként

a) Legkisebb méretei: alapterület: 60,0 m2 szélesség: 6,0 m magasság: 3,0 m b) Berendezés: tervezési program alapján a korosztály adottságainak figyelembevételével. c) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényő káprázatmentes megvilágítást kell kialakítani (az esetleges mozgatható térelválasztók leengedett állapotára is tekintettel kell lenni). d) A tornateret minden oldalról fal vagy legalább 1,0 m magas palánk határolja. e) Határoló falak (palánkok) legalább 3,00 m magasságig sima, függıleges sík felületőek legyenek, a beépített nyílászárók tok és szárny felületeit a falsíkkal azonosan kell tervezni. Kilincseket, egyéb mőködtetı szerkezeteket falba süllyesztett vagy eltávolítható módon kell szerelni. A fal és nyílászáró felületeknek horzsolásos balesetek elkerülésére simának és egyben labdaállónak kell lenni, azon legfeljebb 0,8 cm széles rés engedhetı meg. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. f) A tornaszoba határoló szerkezeteibe és légterébe „labdaálló” anyagokat és szerkezeteket kell beépíteni vagy a sérülékeny szerkezeteket külön védelemmel kell ellátni. a) Legkisebb méretei: alapterület: 15,0 m2, belmagasság: 2,4 m, alaprajzi méret: 2,4 m, ajtónyílás méret: 1,6/2,0 m. b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedıtéren keresztül kapcsolódjon a tornaszobához. c) Padlószintje egy szintben legyen a tornaszobával legfeljebb 10%-os lejtı engedhetı meg. d) Ha a terem több célra (mővelıdési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani. Méretezése és kialakítása a 2.3. szerint. Közterületen is kialakítható, ha biztosítható a kizárólagos óvodai használat. Alapterülete a tervezési program szerint. Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítı berendezéseit (pl. vetítı fülke) úgy kell kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa - oktatás-nevelés,

Üzemeltetési egység

Bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók

Óvodánként

Általános raktár


Karbantartó mőhely

Óvodánként, amennyiben az óvodafenntartó a tervezési programban elıírja.

- továbbképzés, - közösségi (szülık-gyerekek közös rendezvénye), - mővelıdési, - sport-, szabadidıs funkciótartományokban. Kis települések iskola nélküli óvodájánál feltétlen létesíteni kell, mert az óvoda egyetlen alapfokú közintézményként a település közösségi, mővelıdési, sport tevékenységének szervezı és otthont adó intézménye. Tervezési program szerint. A közlekedı területeket lehetıleg összevontan kell kialakítani (pl. kis közösségi térré összevonni) így lehet biztosítani a terület többcélú hasznosítását (pl. közös játéktér, sportcélú használat stb.). A fogyatékosok sajátos igényeit fokozottan figyelembe kell venni. Tervezési program, illetve OTÉK szerint. Alapterülete: legalább 18,0 m2 A vegyszertárolást elkülönítetten kell megoldani. Alapterülete a tervezési program szerint. Az intézmény közmőellátása szerint - a vízellátás, - a szennyvízelvezetés, - a villamosenergia-ellátás, - a főtés, - a szellızés, - a melegvíz-ellátás, - a gázellátás, - a felvonóüzem biztosítása, - takarítás, - a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkezı valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

2. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez A közoktatás nevelı és oktató intézményei tervezési elıírásai II. ÁLTALÁNOS ISKOLA Ez a szabályozás az általános iskolák elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezıen elıírt követelményeket.

1. Általános elıírások 1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévı általános iskolák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni. Ha a meglévı épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni. 1.2. A tervezési programot az iskolafenntartó köteles elkészíttetni. A minıség és szakszerőség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévı iskola esetén a nevelıtestület és az igazgató, új általános iskola létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerı, szakirányú (pedagógus) felsıfokú végzettségő, az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı szakember(ek) közremőködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezı vezetı tervezı építész szakember(ek) készítheti(k). Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı nemzetiségi szakértı(k) igénybevétele is szükséges. 1.3. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükrözı demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani. 1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet általános iskolát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt általános iskolának nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék). 1.5. A tervezési programot az iskolafenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenırzi/ellenırizteti annak megvalósítását. Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az iskolafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-mőszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történı benyújtás elıtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı közoktatási szakértıket kell bevonni. 1.6. Amennyiben az iskola - a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban - fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó. 1.7. Az alternatív iskolák az alternatív iskolák kerettantervében foglaltak szerint eltérhetnek a rendeletben foglaltaktól, amennyiben a közoktatásról szóló törvény 131. § (1) bekezdésében, valamint a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében az iskolákra vonatkozó elıírásoknak eleget tesznek.

2. Településrendezési követelmények 2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat: - ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre iskolát építeni nem lehet; - az épület magassági kitőzési adatait az árvízi és a belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi vízügyi felügyelettel véleményeztetni kell. 2.2. Az általános iskola közösen telepíthetı más közoktatási intézménnyel, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelıvel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetéső - az oktatást nem zavaró - intézménnyel, de az iskola közterület felıli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá az iskola a gyermekrendelıvel közvetlenül nem érintkezhet. Magas zajterheléső és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelı kültéri (növénysáv, zajvédı fal) és belsı téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetı iskola. Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetı.

2.3. Amennyiben a település közoktatási intézményei a Faluházban nyernek elhelyezést, ez esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, mővelıdési, sport- és szabadidıs tevékenységének helyigénye és helyiségigénye is kielégíthetı. 2.4.

3. Rendeltetés 3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetéső helyiségekbıl funkcionális egységeket kell szervezni. 3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni. 3.3. A különbözı funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetıvé az intézményekben az egyéni és csoportos munkát. 3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb mőködés érdekében lehetıleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedıterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belsı zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedıt kell közöttük kialakítani. 3.5. A funkcionális egységekben: - a bevilágító felület és a helyiség területaránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen; - kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterülető helyiségekben (aula, tornaterem stb.) engedhetı meg, egyéb felülvilágított terekben az elıírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezéső oldalvilágítással kell biztosítani (további elıírásokat az OTÉK tartalmaz); - a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg; - a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni. A fentiektıl eltérı követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák. 3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni. Ilyenek különösen: - az aula használata mővelıdési, közösségi célra; - tornaterem használata mővelıdési, közösségi, szabadidıs programok számára; - konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is; - szaktantermek használata a felnıtt lakosság át-, illetve továbbképzésére; - számítástechnikai tanterem felnıttek képzésére, átképzésére. A többcélú használatból eredı világítási, szellızési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni. 3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (fızı- vagy melegítıkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet 4.1. Épületszerkezet Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezetek megvalósíthatók - hagyományos, - iparosított vagy - vegyes technológiával. A szerkezettervezésnél lehetıleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késıbbi átalakítás lehetıségét biztosítsák. A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellızést, megvilágítást, az egyszerő kezelhetıséget.

A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani. A 6,00 méternél nagyobb menetmélységő terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása. Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tőzvédelmi Szabályzat szerint elıírt tőzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetıleg lábakon álló könnyőszerkezető elemek legyenek, ajtóit kívülrıl kulccsal nyithatóvá kell tenni. Törekedni kell a külsı falak és a tetık nyári hıterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külsı árnyékolók, átszellıztetett tetık, zöldtetık). A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerített élvédıkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazat burkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön. 4.2. Épületgépészet Az intézményeket csak közmővesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Vízellátás - csatornázás Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni: - tanulónként - oktatók és kisegítı személyzet - fızıkonyha, melegítıkonyha esetén adagonként - a zöldterület öntözése

30 liter/nap; 50-70 liter/nap; 80 liter/nap; 5 liter/m2/nap;


2 liter/m2/nap. A mosdókat, mosogatókat, kiöntıket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges. A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követıen legalább 50,0 mm-re bıvüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtıvezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése. Melegvíz-ellátás Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli. Egyéb követelmény hiányában a zuhany melegvíz-szükségletét 40 tanuló/tanóra használatra kell méretezni. A tanulók által használt vizes berendezések melegvíz-ellátását központilag kevert vízzel kell megoldani. Gázellátás Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli. Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetıségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható. Főtés A főtés szakaszolását az egyidejőség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelıtt, délután, este mőködı funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.). Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghımérsékletet az alábbi értékekkel kell tervezni: - mosdó, zuhanyozó, orvosi szoba +24 °C; - tanterem, napközis terem, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, könyvtár +20 °C; - étterem, tornaterem, szertárak +18 °C; - mőhely, konyha, illemhelyek, közlekedık +16 °C. A főtıberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-főtés). Lehetıséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, tanulószobák stb.) egyedi hımérséklet szabályozására.

A főtıtestek felületi hımérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkezı esetben burkolatról kell gondoskodni. A főtıtest burkolata megfelelıen „szellıs” legyen, hogy ne rontsa le a hıátadást, és tegye lehetıvé a takarítást. Szellızés A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegıcseréjét természetes szellızéssel kell biztosítani. Lehetıség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét. Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elıírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellızést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben (pl. tornaterem, aula stb.). A mesterséges szellızésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzet elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellızését lehetıleg természetes úton (ablakokkal, kürtıkkel), ilyen lehetıségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellızés elszívásos legyen, és a levegı utánpótlását megfelelı nyílásokkal kell biztosítani. (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Villamos berendezések és hálózatok Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell. Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elıírások betartásával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani. Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetıségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrénybıl) végezhetıen. Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról: - tőzjelzı hálózat az elıírásoknak megfelelıen kötelezı; - vagyonvédelem (igény szerint); - hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése); - számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése). A szerelvények süllyesztett típusúak legyenek. Az osztálytermekben, elıadókban, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, mőhelyekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell készíteni. Mesterséges megvilágítási értékek: - a 0,65-0,95 m magasságban lévı munkafelület szükséges megvilágítása legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - falitáblára vonatkozó követelmény legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - közlekedı, raktár, egyéb legalább: 80-100 lux. A tanulók által használt helyiségekben csak általános világítást kell tervezni. Kivéve a tábla megvilágítását, ami káprázatmentes legyen. A mőhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is kell tervezni. Akusztika A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások szerint kell végezni. Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedı, az ének-zene szaktanterem akusztikai méretezésére (hangelnyelı felületek alkalmazása). Felvonó Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni. A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük:

- az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani; - az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különbözı korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek; - a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatók legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetıségét és flexibilis használatát; - kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek; - biztosítsák a balesetmentes, fertızésmentes használatot, a könnyő tisztán tarthatóságot; - a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek; - a szaktermi, a könyvtári, az igazgatási, az étteremkonyhai, a többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek. A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elıírások biztonsági elıírásait fokozottan be kell tartani.

6. Környezetkultúra Az intézmények külsı-belsı tereit az ízlésformálás érdekében lehetıség szerint képzımővészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élısarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmő tájékoztatórendszer (elemei: szín, szám, bető, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetıvé teszi gyermeknek és felnıttnek egyaránt. Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehetı legnagyobb kiterjedéső zöldterületek létesítésérıl és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság Az üzemeltetési elıírásokban különös gondot kell fordítani - az egészségvédelmi, kábítószer elleni, - a tőzvédelmi, - a balesetvédelmi, - a munkavédelmi, - a betörésvédelmi, - a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) elleni, - a terrortámadás elleni biztonsági elıírásokra.

1. számú függelék A jelen elıírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

A nyolc évfolyammal alapított/mőködı általános iskola esetén Tanterem Csoportszoba Szaktantermek a hozzájuk tartozó szertárakkal Általános szertár Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Könyvtár Nevelıtestületi szoba Igazgatói iroda Helyettesi iroda Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Ügyviteli helyiség Tanári pihenı, teakonyha, öltözı Tanári dohányzó

A négy vagy annál kevesebb évfolyammal alapított/mőködı általános iskola esetén Tanterem

Általános szertár Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Könyvtárszoba Nevelıtestületi szoba Igazgatói iroda Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Ügyviteli helyiség

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Tornaterem és kapcsolódó egységei Orvosi szoba Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Aula, közlekedı, zsibongó, porta/kapusfülke, ruhatár Illemhelycsoportok Általános raktár Karbantartó mőhely Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék)

Tornaszoba és kapcsolódó egységei Orvosi szoba Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Illemhelycsoportok Általános raktár Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék)

Az öt-nyolc évfolyammal alapított/mőködı általános iskola esetén a nyolc évfolyammal alapított/mőködı általános iskola helyiségkövetelményeit kell figyelembe venni. Szaktanterem a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhetı.

2. számú függelék A fıbb funkcionális egységek Általános oktatási egység

Helyiségek Tanterem

Csoportszoba

Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Könyvtár (adattár, stúdió, klub)

Könyvtárszoba

Általános szertár

Szaktantermi Számítástechnikai oktatási egység szaktanterem

Mennyiségi mutató Osztályonként egy A szaktanterem is beszámítható Iskolánként kettı Amennyiben önálló csoportszobák nem létesülnek, a tantermek 20-25%-át hangszigetelt, mozgatható válaszfalakkal kell megoszthatóvá tenni. Iskolánként egy

Iskolánként egy

A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított/mőködı iskolában egy Általános oktatási egységgel rendelkezı épületenként egy Iskolánként egy

Tervezési elıírások Alapterülete: 2,0 m2/fı (legalább 52,0 m2, legfeljebb 68,0 m2) Alapterülete: legalább 26,0 m2, legfeljebb 42,0 m2

Alapterülete: legalább 24,0 m2, legfeljebb 42,0 m2 Alapterülete: legalább 52,0 m2 Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Ebben az egységben kell kialakítani az oktatásinevelési folyamat zavarása nélkül a szülıi fogadás lehetıségét (tanár-család kapcsolat kialakítása). Alapterülete: legalább 26,0 m2

Alapterülete: tantermenként 3,0 m2, legalább 18,0 m2 Alapterülete: legalább 69,0 m2, legfeljebb 99,0 m2 A terem vízszintes és függıleges határoló

Számítástechnikai szertár

Iskolánként egy

Idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem

Iskolánként legalább egy

Idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szertár


Természettudományi szaktanterem

Iskolánként egy

Természettudományi szertár

Iskolánként egy

Ének-zene terem

Ének-zene szertár

Rajzterem

felületeit, a bútorokat, berendezéseket tükrözésmentes felületkezeléssel kell ellátni. A padlóburkolaton nem keletkezhet elektrosztatikus feltöltıdés. Alapterülete: legalább 18,0 m2 A számítástechnikai szaktanterem és szertár csatlakozhat a könyvtárhoz vagy az általános oktatási egységhez is. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 52,0 m2, legfeljebb 82,0 m2 A pedagógiai programtól függıen, idegen nyelvi, nemzetiségi oktatás feltételei a számítástechnikai szaktanteremben is megoldhatóak. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 69,0 m2, legfeljebb 89,0 m2 Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. A természettudományi szaktanteremhez - természettudományi elıkészítı, - kémiai, - fizikai, - biológiai szertárakból álló összevont szertár csatlakozzon. A szertárak alapterülete külön-külön legalább 18,0 m2 legyen.

Iskolánként egy

A szertárakat elınyös összevontan kialakítani, kivéve a kémiai szertárt, amelyet külön helyiségben kell kialakítani Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 52,0 m2, legfeljebb 82,0

Iskolánként egy

m2 Külön figyelmet kell fordítani a hangszigetelésre, a pormentességre és szükség esetén a helyi megvilágításra. Alapterülete: legalább 18,0 m2

Iskolánként egy

Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 69,0 m2, legfeljebb 82,0 m2 Egyenletes szórt fényő megvilágítást kell biztosítani.

Igazgatási és szociális egység

Rajzszertár

Iskolánként egy

Technika szaktanterem


Technika szertár


Igazgatói iroda

Helyettesi iroda


Iskolánként egy

Iskolánként legalább egy Telephelyenként egy

Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 52,0 m2 A szaktanteremben folyó papír-, textil-, fa-, fémmunka- vagy háztartási tankonyha tevékenységet a tervezési program határozza meg. A tevékenységnek megfelelıen kell a teremben a padló- és falburkolatot, az ajtóméreteket meghatározni és gépi szellızést alkalmazni. Alapterülete: legalább 18,0 m2 A szertárak számát a szaktanteremben folyó tevékenység határozza meg. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Az iskola székhelyén; a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Ha a helyettes alkalmazása kötelezı; a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói irodával, az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: 2,0 m2/fı, legalább 25,0 m2


Iskolánként egy

Gazdaságvezetıi iroda Ügyviteli helyiség

Önálló gazdálkodás esetén iskolánként egy Iskolánként egy

Dohányzó

Iskolánként egy

Alapterülete: legalább 18,0 m2 A négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 15,0 m2

Tanári pihenı, öltözı, teakonyha Tornaterem

Iskolánként egy

A gépi szellızés biztosítása szükséges. A tervezési program, illetve az OTÉK szerint.

Iskolánként egy

Alapterülete: legalább 18,0 m2

A sport- és szabadidı egységet tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell tervezni és megvalósítani. a) Méretezése és kapcsolódó egységei:

Alaprajz i méret Alapterület Szabad bel-

A 12/24 m

B 16/30 m

C 27/32 m

D 28/45 m

288 m2

480 m2

864 m2

1260 m2

8,0 m

8,0 m

10,0 m

10,0 m

magassá g Oszthatóság

Szertár Öltözı

Küzdıté ri WC Tanári öltözı Orvosi (elsısegély) szoba

Egyterő

40 m2 Két egység Egy egység

Egy egység Egy egység

Egyterő

Legaláb b 60 m2

Két Három térrészre térrészre osztható osztható

Két egység Egy egység

100 m2 Négy egység Két egység

120 m2 Hat egység Három egység

Egy egység Egy egység


Három egység Egy egység

b) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényő, káprázásmentes küzdıtéri megvilágítást kell kialakítani azonos minıséggel az egyterő és az osztott részekben is. A követelményt a tájolás, a bevilágító felületek helyzetének és mennyiségének, illetve ezek szükség szerinti árnyékolásának összhangjával kell teljesíteni. Általában a bevilágító felületek összessége legalább az alapterület 1/6-a, felülvilágítás esetén legalább 1/10-e legyen. c) Mesterséges világítást, szellızést, főtést a mozgatható térelválasztás(ok) különbözı állapotainak figyelembevételével kell megoldani úgy, hogy minden térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes világítást kapjon. d) A határolófalak legalább 3,0 m magasságig tömör sima, függıleges, sík felületőek legyenek. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. e) Küzdıtér padlóburkolatának csak pont vagy felület rugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett padlóburkolat alkalmazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelıen kell kialakítani. f) Sportberendezések A rögzített, rögzíthetı és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mőszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell.

Tornaterem kapcsolódó egységei

Sportszertár

Iskolánként egy

Öltözı + hideg-meleg Iskolánként és vizes mosdó és nemenként egy zuhany

a) Az elıírt legkisebb belmagasság: 2,40 m alaprajzi méret: 4,50 m ajtónyílás mérete: 2,20/2,30 m b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedı téren keresztül kapcsolódjon a küzdıtérhez. Közvetett kapcsolata csak labda- vagy kéziszertárnak lehet. Alaprajzi elrendezésével biztosítani kell, hogy két és három egységes terem esetén mindegyik térrész külön-külön is berendezhetı, illetve kiüríthetı legyen. c) Padlószintje egy szintben legyen a küzdıtérrel, a sportszermozgatás irányában küszöb nem lehet. Különleges esetekben legfeljebb 10%-os lejtı megengedhetı. d) Ha a terem több célra (mővelıdési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani. Öltözıegység elemei: - belátást gátló elıtér; - öltözı legalább 20,0 m2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m; - mosdó-párafogó legalább 5,4 m2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 1,8 m, berendezés: négy mosdó; - zuhanyhelyiség legalább 9,0 m2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m, berendezés: három beépített zuhany; - egy WC-fülke az elıtérbıl nyílóan


Tanári öltözı-iroda

Iskolánként egy

Orvosi szoba

Iskolánként egy

Tornaszoba

A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában egy

Az utcai cipıs-sportcipıs útvonalakat kényszerútvonalként kell kialakítani. Az öltözı és tornaterem között csak sportcipıs forgalom lehet. Közlekedıtéren keresztül - az öltözık érintése nélkül - közvetlenül kapcsolódjon a küzdıtérhez, teremtérrészekhez. Közlekedırıl nyíló elıtérbıl: - vizes helyiség egy mosdó és egy beépített zuhannyal; - öltözı-iroda helyiség legalább 10,0 m2. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Telepítés a küzdıtér közelében, közlekedı rendszerrıl nyílóan, ajtókapcsolattal egy öltözıhöz. Alapterülete: legalább 69,0 m2 Az öltözködés, tisztálkodás feltételeit nemenként biztosítani kell. A rögzített, rögzíthetı és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és

Tornaszoba kapcsolódó egysége

Sportszertár


Sportudvar

Lelátó, nézıtér

Tanuszoda

A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában egy Iskolánként egy

sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mőszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell. Alapterülete: legalább 18,0 m2

a) Telepítés: Telepítését az épületek, játszó, pihenı területeinek Helyettesíthetı a célra figyelembevételével, azokkal szerves összhangban alkalmas szabad kell megoldani. területtel, szabadtéri b) Méretezés: sportlétesítménnyel. A B C Alaprajzi 15/24 24/32 24/45 méret m m m Versenykosársport röplabd labda kézilabd szintő a a pálya elhelyezés c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit (pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai figyelembevételével, de az iskolai labdajátékok és az általános testnevelés céljára legalább egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell. d) Pályaburkolatként csak sportolás céljára kifejlesztett, minısített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok (mőanyag, salak) alkalmazhatók. Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minısül, beton, kı, mőanyag rács stb. burkolatot alkalmazni nem lehet. e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes szakaszait, nekifutóit észak-déli (±20°) hossztengellyel kell telepíteni, alacsonyabb igényő gyakorlópályák esetén a terület sajátos adottságai miatt ettıl el lehet térni. Belsıtéri vagy szabadtéri lelátót, nézıteret a tervezési program és a sporttechnológiai terv szerint lehet létesíteni, de a nézıszámnak megfelelı összes kiszolgáló létesítményt (parkolók, elıcsarnok, büfé, ruhatár, vizes helyiségek) biztosítani kell. A jó látás feltételeit és gépi szellızéssel a jó légállapotot lehetıleg minden egyes nézıhely esetében teljesíteni kell. Átlátás mértéke az egyes sorok között 15,0 cm legyen. 3000 tanuló ellátására Külön tervezési elıírások szerint. egy, több iskola tanulóinak ellátását

Közösségi tér

Illemhelycsoportok

Aula, közlekedı, zsibongó

Porta/kapusfülke

Iskolánként egy

Ruhatár

Iskolánként egy

Személyzeti WC

Épületenként, szintenként, nemenként egy Épületenként, szintenként, nemenként egy Iskolánként legalább egy Telephelyenként

Tanulói WC


egy tanuszodával lehet megoldani; kiváltható szerzıdés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel. Iskolánként egy

Általános raktár

Létesítése a tervezési program szerint. A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában (porta, várakozóhelyiség, büfé és ruhatár funkcióját is betöltheti). Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítı helyiségeit (színpad, vetítı, technikai helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa: - oktatási, nevelési, - közösségi, - mővelıdési, - sport-, szabadidıs funkciótartományokban. A kiegészítı helyiségeket a legnagyobb használói létszámra kell méretezni. A közlekedıterületeket lehetıleg összevontan kell kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani a terület többcélú használatát (pl. iskolai, közösségi, mővelıdési, sport- és szabadidıs tevékenységre). A bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók méretezését a kiürítésre vonatkozó elıírások szerint kell végezni. A mozgáskorlátozottak sajátos igényeit fokozottan figyelembe kell venni. A fıbejárat ellenırzésére, a központi tájékoztatás biztosítására és a központi kapcsoló-berendezések elhelyezésére kapusfülkét kell létesíteni. Alapterülete: tervezési program szerint. Kialakítható - központi és - csoportos elrendezéssel. Oktató-nevelı helyiségben ruhatárolás nem engedhetı meg. A tárolást a tervezési program szerint kell kialakítani. A tárolás lehetséges módjai: - felsıruha rögzített vagy mozgatható fogason; - felsıruha rögzített vagy mozgatható fogason + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben; - felsıruha + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben. (A szekrények tisztán tarthatóságáról és szellıztethetıségérıl gondoskodni kell.) Az OTÉK szerint.

Az OTÉK szerint.



egy Iskolánként egy

Alapterülete: legalább 18,0 m2 Az intézmény közmőellátása szerint: - a vízellátás, - a szennyvízellátás, - a villamosenergia-ellátás, - a főtés, - a szellızés, - a melegvíz-ellátás, - a gázellátás, - a felvonóüzem biztosítása, - a takarítás, - a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkezı valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

3. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez A közoktatás nevelı és oktató intézményei tervezési elıírásai III. GYÓGYPEDAGÓGIAI, KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Ez a szabályozás a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények (a továbbiakban: gyógypedagógiai intézmények) elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban, kötelezıen elıírt követelményeket.

1. Általános elıírások 1.1. Annak, aki gyógypedagógiai intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévı gyógypedagógiai intézmények esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új gyógypedagógiai intézmény létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni. Ha a meglévı épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni. 1.2. A tervezési programnak tartalmaznia kell a fogyatékos gyermekek ellátására vonatkozó valós, illetve helyi és regionális társadalmi igényt, melyet demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani. 1.3. A tervezési program rögzíti a gyógypedagógiai intézménybe, tagozatra kerülı gyermekek, tanulók fogyatékosságának jellegét, az egyes csoportok létszámát, valamint azt, hogy milyen arányban igényelnek óvodai, általános iskolai nevelést, oktatást és diákotthoni elhelyezést. A fogyatékosság jellege szerint eltérı sajátos igényeket kell figyelembe venni: - mozgássérült, - látássérült = vak,

= gyengénlátó, - hallássérült = siket, = nagyothalló, - értelmi fogyatékos = tanulásban akadályozott / enyhe értelmi fogyatékos, = értelmileg akadályozott / középsúlyos értelmi fogyatékos, - beszédfogyatékos és a „más” fogyatékos kategóriába tartozók esetében. 1.4. A tervezési programot a gyógypedagógiai intézmény fenntartója köteles elkészíttetni. A minıség és szakszerőség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévı intézmény esetén a nevelıtestület és az igazgató, új gyógypedagógiai intézmény létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerı, szakirányú felsıfokú végzettségő, az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı szakember(ek) közremőködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezı vezetı tervezı építész szakember(ek) készítheti(k). Ha a gyógypedagógiai intézményben nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı nemzetiségi szakértı(k) igénybevétele is szükséges. 1.5. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program új gyógypedagógiai intézmény létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1., 3., 5: számú függelékek). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet gyógypedagógiai intézményt létesíteni, illetve nem lehet az intézményt gyógypedagógiai intézménynek nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2., 4., 6. számú függelékek). 1.6. A tervezési programot az intézményfenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenırzi/ellenırizteti annak megvalósítását. Ha a gyógypedagógiai intézményben nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az intézmény fenntartójának be kell szereznie az intézmény székhelye szerinti illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-mőszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történı benyújtás elıtt, a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı közoktatási szakértıket kell bevonni.

2. Településrendezési követelmények 2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat: - ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas területre gyógypedagógiai intézményt építeni nem lehet; - az épület magassági kitőzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi vízügyi felügyelettel véleményeztetni kell. 2.2. A gyógypedagógiai intézményt célszerő önállóan telepíteni, de ha a helyi társadalmi igény megköveteli, közösen telepíthetı óvodával, általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelıvel, fogyatékosok egyéb intézményeivel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetéső oktatási-nevelési intézménnyel, de a gyógypedagógiai intézmény közterület felıli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá a gyógypedagógiai intézmény a gyermekrendelıvel közvetlenül nem érintkezhet. Magas zajterheléső és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelı kültéri (növénysáv, zajvédı fal) és belsı téri (ablakszigetelés) zaj- és levegıtisztaság-védelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetı gyógypedagógiai intézmény. Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetı. 2.3. Amennyiben a település közoktatási intézményei - így a gyógypedagógiai intézmény is - azonos helyen nyernek elhelyezést, a helykijelölésnél olyan területet kell kiválasztani, ahol a település közösségi, mővelıdési, sport és szabadidıs tevékenységének helyigénye és helyiségigénye is kielégíthetı. 2.4.

3. Rendeltetés 3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetéső helyiségekbıl funkcionális egységeket kell szervezni.

3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét, használhatóságát a fogyatékosság jellegének megfelelıen a tervezési program alapján kell meghatározni. 3.3. A különbözı funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. 3.4. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetıvé a gyógypedagógiai intézményekben az egyéni és csoportos munkát. 3.5. A funkcionális egységeket a hatékonyabb mőködés érdekében lehetıleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedıterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belsı zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedıt kell közöttük kialakítani. 3.6. A funkcionális egységekben: - a bevilágító felület és a helyiség területaránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen; - kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterülető helyiségekben (többcélú nagyterem, aula, tornaterem, összevont mőhely stb.) engedhetı meg, egyéb felülvilágított terekben az elıírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezéső oldalvilágítással kell biztosítani (további elıírásokat az OTÉK tartalmaz); - a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg vagy félmeleg csúszásmentes padló legyen, kivéve ahol a fogyatékosság jellegének megfelelıen a funkcionális igény más követelményt határoz meg; - a fogyatékosság jellegének megfelelıen, a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni. A fentiektıl eltérı követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák. 3.7. A funkcionális egységek többcélú használatát minden gyógypedagógiai intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni. Ilyenek különösen: - az aula használata mővelıdési, közösségi célra a teljes lakónépesség számára; - tornaterem használata mővelıdési, közösségi, szabadidıs programok számára; - konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is; - szaktantermek használata a felnıtt lakosság át-, illetve továbbképzésére; - számítástechnikai terem felnıttek képzésére, átképzésére. A többcélú használatból eredı világítási, szellızési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni.

4. Az épület megközelítésének, belsı kialakításának sajátos igényei Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott embereket is, akiknek ehhez sajátos létesítményekre, eszközökre, illetve mőszaki megoldásokra van szükségük. 4.1. Megközelíthetıség A telepítéshez olyan területet kell kiválasztani, amelyet tömegközlekedési eszközzel, kevés átszállással, jól meg lehet közelíteni. Ügyelni kell a gyógypedagógiai intézmény közelében lévı tömegközlekedési megállók megfelelı kialakítására is. Az épülethez vezetı útkeresztezıdésnél zebrás, hangjelzéssel kiegészített lámpás átkelési lehetıség a biztonságos a sérült tanulók számára. A gyalogút burkolatán mozgássérülteket és vakokat akadályozó burkolati hiba ne legyen. Indokolt a sérült gyermekek közlekedési biztonságát növelı, jól látható jelzıtáblák, tájékoztató táblák elhelyezése az intézmény közelében. Legyen parkolási lehetıség az épület bejáratának közvetlen környezetében. A parkolótól az épület vízszintesen vagy enyhe lejtéső lejtın közelíthetı meg. Az épület elıtti járdán burkolatváltás, vezetısáv segíti a látássérülteket, a bejárati ajtó elıtti rész lábbal tapinthatóan más burkolatú. 4.2. Bejárat Épületenként legalább egy akadálymentes bejáratnak kell lennie. Ha az épület bejáratánál lépcsı van, akkor megfelelıen kialakított lejtı és korlát építése is szükséges. 2,0-15,0 cm között elfogadható a 8%-os meredekségő lejtı, 15,0 cm felett csak 5%-os lejtı az elfogadható, és korlát is szükséges

(70,0 cm és 95,0 cm magasságban), 50,0 cm felett pihenı beépítése is kell, 150,0 cm feletti bejáratnál gépészeti megoldás ajánlatos. A bejárati ajtó lépcsıjénél megadott szélességet követıen mindkét oldalon szükséges korlátot (70,0 cm és 95,0 cm magasságban) elhelyezni a lejtıhöz hasonlóan. Az épület bejáratánál a küszöb ne okozzon akadályt (2,0 cm-ig nem szükséges akadálymentesíteni) a bejutásnál. A kerekesszékes közlekedésnél fontos, hogy az ajtók hogyan, merre nyílnak, megfelelı szélesek (legalább 85,0 cm) legyenek. A megfelelı tokméreten túl az ajtó nyitásához és csukásához is elegendı helyet kell biztosítani a kerekesszékesek számára. Annyi hely kell (1150,0 x 1200,0 mm), hogy a kerekesszékes lenyomhassa a kilincset úgy, hogy az ajtó nyitási ívén kívül maradva tudja felnyitni az ajtót. Kétszárnyú ajtó esetén aszimmetrikus ajtót kell tervezni, figyelembe véve a nyitás helyét, irányát. Az üvegajtó balesetveszélyes. Fontos a bejárati ajtó nyitószerkezetének (kilincs, forgógomb) magassága, és kézsérültek esetén a szerkezet könnyő mőködtethetısége. 4.3. Tájékoztató jelzések Már az épület bejáratánál jelzıtáblákat, tájékoztató, útbaigazító jelzéseket kell felszerelni. (Többek között például az iskola tapintható térképét Braille-írással.) Az épületen belüli tájékozódást segítik a feliratok, formák, szimbólumok, fények, színek, anyagok, hangok. A formákat, szimbólumokat, színeket elsısorban mozgás-, hallás- és értelmileg sérültek részére biztosítjuk, mint tájékozódást segítı elemeket, de gyengénlátók, színtévesztık számára is érzékelhetı nagyságban, formában és színben kell elkészíteni. - Színtévesztık számára az egymás melletti színek színtelítettségében és a világosságában a színek között legalább 30% eltérésnek kell lennie. - Gyengénlátók számára a nagyobb üvegezett felületeket fényvisszaverı sávval kell kijelölni. A 20,0 cm széles sáv 100,0-200,0 cm magasság között legyen. A feliratok és jelképek méreteit a látástávolság függvényében kell meghatározni (a továbbiakban az OTÉK szerint). A tájékoztató táblákon jól olvasható, nagymérető betőtípusokat kell használni. A feliratok, jelzések ne mosódjanak bele környezetükbe, üssenek el attól. A megvilágításuk legyen tükrözésmentes. A feliratokat és táblákat jól láthatóan, de a közlekedést nem zavarva kell elhelyezni. - Vakoknak és aliglátóknak hallható (jelzıhang, szöveg) és tapintható tájékoztatásra (Braille-írás, domború jelek, tapintható jelképek, felületváltások, szélek, kiemelkedı elemek) van szükségük. - Hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képpel, fénnyel kell kiegészíteni (pl. a szünetjelzı csengı mellett villogó fényjelzést is alkalmazni kell). - A mozgássérültek számára fontos helyeket, berendezéseket, eszközöket, melyek kerekesszékkel használhatóak, messzirıl, jól láthatóan jelölni kell a nemzetközileg elfogadott jelzéssel. A fent felsorolt tájékoztató, útbaigazító jelzéseket, táblákat alkalmazni kell az épület bejáratánál, az épületen belül kiemelten a folyosókon, közlekedıkben, lépcsıknél, tantermeknél, kiszolgáló helyiségek, illetve az illemhelycsoportok esetében. 4.4. Közlekedés az épületben Burkolatok: a burkolati tervezés jó lehetıséget biztosít a közlekedık tájékoztatására. A padlóburkolatok felületi érdességének és az erısen eltérı színeknek nagyon fontos tájékoztató jelentése van a gyengénlátók, aliglátók és vakok számára. Gyengénlátók és vakok számára ajánlatos burkolatváltási és színjelölési lehetıségek: - a folyosói falak szakaszonként eltérı színő festése, - lépcsıknél az elsı lépcsıfok elıtt és az utolsó lépcsıfok után a burkolaton világossárga figyelmeztetı csík, - érdesebb, színesebb burkolat elhelyezése lépcsık, felvonók, bejáratok elıtt és akadályok környékén, - közlekedési utak vonalvezetését, a széleket és a veszélyes helyeket az eltérı burkolattal érzékeltetjük, - kerti utak széleit szintugrással is (4,0-6,0 cm szintugrás az utak szélein) lehet jelezni, - a kerti utakat - vakok számára tájékozódást segítı és gyakorló céllal, mozgássérültek számára az eltérı burkolatokon történı közlekedés elsajátítása céljából - szakaszonként változó felülető, érdességő, kialakítású utcai járdaburkolatokkal kell megépíteni.

A balesetek megelızése érdekében fogyatékos gyermekek által használt szabadtéri játékok, hinták, mászókák alatt és környékén a talajt esést tompító anyaggal (gumírozott felület stb.) kell biztosítani. 4.4.1. Az elırehaladó mozgás akadálymentesítése Az ajtók, átjárók, közlekedık olyan szélességőek és magasságúak legyenek, hogy mozgássérült és kerekesszékkel közlekedı emberek is elakadás, beszorulás veszélye nélkül tudják használni. Nemcsak a kerekesszékkel közlekedınek van nagyobb területigénye az elırehaladáshoz, hanem az egyéb segédeszközzel (egy bot, két bot, két mankó, járókeret) közlekedıknek is, a segédeszköz használata és a mozgás jellege miatt. A talaj és a padlózat felületén a kerekesszékek a legkönnyebben akkor jutnak elıre, ha az kemény, szilárd és szabályos felülető. A puha, laza felületek, mint a bolyhos szınyeg, a laza homok, a kavics, a zúzott kı, a nedves agyag és a szabálytalan felületek, mint az utcai burkolatkı, jelentısen gátolják egy kerekesszék mozgását. A közlekedés helyigényei: A kerekesszék helyigénye (alapterület): 760,0 x 1220,0 mm. A kerekesszék fordulási körének átmérıje: 1525,0 mm. A folyosó legkisebb szélessége egyirányú kerekesszékes közlekedésre: 915,0 mm. Kétirányú kerekesszéken közlekedés esetén a legkisebb szélesség 1525,0 mm, az ajánlott folyosószélesség: 2000,0 mm. A mankóval közlekedı ember számára szükséges legkisebb szélességhez mindkét oldalon 15 cm biztonsági távolságot hozzá kell adni. Így a mankóval közlekedı helyigényére: 1200,0 x 1200,0 mm mérető területet kell figyelembe venni. A vakok közlekedéséhez legalább 1100,0 mm széles közlekedı szükséges. A folyosók közlekedési sávjában kerülni kell a közlekedést akadályozó tárgyak, épületelemek elhelyezését. Az akadályok a vakok számára bottal akkor érzékelhetıek, ha az akadály a tapintható területre esik és nem magasabb 685,0 mm-nél. A 70,0 cm feletti kiálló tárgyakat, kinyúló részeket bottal nem érzékelik. Ezért a lehetı legkevesebb akadály legyen a közlekedési utakon, mert a bot a kiálló tárgyak esetében kevés védelmet nyújt az elırehaladáshoz. 4.4.2. A függıleges közlekedést segítı eszközök A gyalogosútvonalak vezetésében amennyire csak lehetséges, el kell kerülni a szintkülönbségeket, ha mégsem sikerül, akkor azt felvonóval vagy lejtıvel kell áthidalni, könnyen járható lépcsıkkel kiegészítve. Az 1:20-nál kisebb lejtéső lejtıt mindenki képes használni, így ahhoz szükségtelen kiegészítı lépcsı. Ennél nagyobb lejtéső lejtı esetén kiegészítı lépcsı és korlát is kell. A lejtı emelkedési szöge attól függ, hogy mekkora magasságot kell áthidalni: 175,0 mm szintkülönbségig a lejtı emelkedése legfeljebb 8%, 500,0 mm szintkülönbségig az emelkedés legfeljebb 5%. A felvonó alapterülete (1400,0 mm x 1100,0 mm) és teherbíró-képessége legalább egy kerekesszékes ember és egy kísérı szállítására legyen elegendı. Az indítópult magassága a kerekesszékbıl elérhetıség miatt 110,0 cm. Az indítópult jelzései domborúak (a betők és a számok kiemelkedésével) vagy besüllyesztéssel is érzékelhetıek, további lehetıség a Braille-kijelzés: domborított pontírásos tájékoztatás. Hangjelzéses (dallam vagy szöveges) tájékoztató is segítheti a használót indulásnál, az egyes szinteknél és megérkezésnél. Gyengénlátóknak a nagyobb mérető betők, számok és a kezelıgomb legalább 30,0-40,0 mm átmérıjő, körkörös megvilágítása szükséges. Hallássérülteknek a számok, kiírások adnak tájékoztatást. A megfelelı mérető és kialakítású felvonó fontossága mellett ügyelni kell a felvonó megfelelı megközelíthetıségére és a felvonóajtó elıtti tér megfelelı méretére. Lépcsık esetében a lépcsıfokok ajánlott magassága 150,0-175,0 mm és mélysége 630,0 mm. Felfelé és lefelé haladáskor egyaránt fontos a korlátba kapaszkodás és a segítés lehetısége. Korlátok: a folyosókon, a lépcsıkön a mozgássérültek közlekedését segítik (vakok esetén vezetıkorlátként) a megfelelı magasságú, átmérıjő korlátok és a mozgássérültek számára használható pihenıülések. Vakok, aliglátók számára a lépcsık melletti korlátok végén egy, két, három körbevéséssel jelezhetı a szintek száma. A felnıttek és a gyermekek által használt korlátokra vonatkozó elıírások eltérıek az elhelyezés magassága és a korlát átmérıje szerint. 4-5 éves gyermekeknek 650,0 mm magasságban korlátot kell elhelyezni. 4-8 éves gyermekeknél a korlát átmérıje ne haladja meg a 32,0 mm-t, ami az engedélyezett legkisebb méret. 12 év feletti gyermekeknél se legyen a korlát átmérıje 45,0 mm-nél nagyobb, az elhelyezés magassága 700,0950,0 mm.

Kisebb gyermekeknél elhelyezhetık függıleges csövek is, amelyek tetszıleges magasságban használhatók kapaszkodásra. Veszély esetére a mozgássérültek és vakok számára is biztonságos és megfelelı jelzéssel ellátott menekülési útvonalak, valamint a hang- és fényjelzéssel ellátott riasztókészülékek elhelyezése szükséges. 4.5. Kapcsolók, jelzık, használati eszközök kezelhetısége A berendezések, kapcsolók, jelzık mőködtetését úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy azokat mindenki elérhesse, használatukhoz ne kelljen nagy erıfeszítés, és a rájuk vonatkozó használati utasítás legyen jól látható, tapintható és hallható is. A 900,0-1100,0 mm a megfelelı magasságtartomány a kilincsek, villanykapcsolók, nyilvános telefonok és felvonók vezérlıtablóinak elhelyezésére. A 400,0-1300,0 mm a megfelelı magasságtartomány ruhafogasok, könyvespolcok, dugaszoló aljzatok, mosdók elhelyezésére, így kerekesszékes személyek számára is elérhetıek. A látássérültek (vakok, aliglátók) számára viszont a „megszokott” magasság ad segítséget.

5. Szerkezet 5.1. Épületszerkezet Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezetek megvalósíthatóak - hagyományos, - iparosított vagy - vegyes technológiával. A szerkezet tervezésénél lehetıleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késıbbi átalakítás lehetıségét biztosítsák. A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellızést, megvilágítást, az egyszerő kezelhetıséget. A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani. A 6,0 méternél nagyobb menetmélységő terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása. A padlóburkolatok minden esetben fokozottan kopásállóak legyenek. A burkolatok fajtáját (hideg, félmeleg, meleg, csúszásmentes vagy részben csúszásmentes stb.) funkcionális egységenként a fogyatékosság jellegének megfelelıen a tervezési programban meg kell határozni. Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tőzvédelmi Szabályzat szerint elıírt tőzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztófalai lehetıleg lábakon álló könnyőszerkezető elemek legyenek, ajtóit kulccsal nyithatóvá kell tenni. A gyermekek által használt területen küszöb nem lehet. Törekedni kell a külsı falak és a tetık nyári hıterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külsı árnyékolók, átszellıztetett tetık, zöldtetık stb.). Valamennyi szerkezeti részletet (különösen a lépcsık, lejtık, korlátok, kapaszkodók, falsarkok élvédelme stb.) a fogyatékosság jellegének megfelelıen kell kialakítani. (Egyebekben az OTÉK szerint.) 5.2. Épületgépészet Az intézményeket csak közmővesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a tervezési programból kell kiindulni. (Egyebekben az OTÉK szerint.) Vízellátás - csatornázás Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni: - tanulónként - oktatók és kisegítı személyzet - fızıkonyha, melegítıkonyha esetén adagonként - zöldterület öntözése

40 liter/nap; 50-70 liter/nap; 80 liter/nap; 5 liter/m2/nap;

- torna- és játszótér öntözése

2 liter/m2/nap. A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követıen legalább 50,0 mm-re bıvüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtıvezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése. Melegvíz-ellátás Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli. A zuhanyok melegvíz-szükségletét a fogyatékosság jellegének megfelelıen a tervezési programban kell meghatározni. A tanulók által használt vizes berendezések melegvíz-ellátását központilag, illetve a fogyatékosság jellegének megfelelıen helyileg kevert vízzel kell megoldani. Gázellátás Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a tervezési program megköveteli. Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetıségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható. Főtés A főtés szakaszolását az egyidejőség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelıtt, délután, este mőködı funkcionális egységek, tanítási szünet stb.). Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghımérsékletet az alábbi értékekkel kell tervezni: - mosdó, zuhany, orvosi rendelı +24 °C; - tanterem, napközis terem, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, +20 °C; könyvtár - étterem, tornaterem, szertárak +18 °C; - mőhely, konyhaüzem, illemhelyek, közlekedık +16 °C. A főtıberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-főtés). Lehetıséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, tanulószobák stb.) egyedi hımérsékletszabályozására. A főtıtestek felületi hımérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkezı esetben burkolatról kell gondoskodni. A főtıtest burkolata megfelelıen „szellıs” legyen, hogy ne rontsa le a hıátadást és tegye lehetıvé a takarítást. Szellızés A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegıcseréjét természetes szellızéssel kell biztosítani. Lehetıség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét. Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elıírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellızést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségekben (tornaterem, többcélú tér, aula stb.). A mesterséges szellızésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzet elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellızését lehetıleg természetes úton (ablakokkal, kürtıkkel), ilyen lehetıségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellızés elszívásos legyen, és a levegı utánpótlását megfelelı nyílásokkal kell biztosítani. (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Villamos berendezés Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell. Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elıírások betartásával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani. Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetıségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrénybıl) végezhetıen. Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról:

- tőzjelzı hálózat az elıírásoknak megfelelıen kötelezı; - vagyonvédelem (igény szerint); - hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése); - számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése). A szerelvények süllyesztett típusúak legyenek. A tantermekben, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, mőhelyekben és folyosókon az elektromos takarítóeszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell készíteni. Mesterséges megvilágítási értékek: - a 0,65-0,95 m magasságban lévı munkafelület szükséges megvilágítása legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - falitáblára vonatkozó követelmény legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - közlekedı, raktár, egyéb legalább: 80-100 lux. A tervezési programban meg kell határozni azokat a követelményeket, amelyeket a fogyatékosság jellegének megfelelıen fenti elıírásoktól eltérıen figyelembe kell venni (pl. a dugaszoló aljzatok, kapcsolók különleges szerelése, berendezések kapcsolási biztonsága, a tőzoltóságra bekötött tőzjelzı rendszer hı- és füstérzékelıvel stb.). Akusztika A helyiségek akusztikai méretezését és kialakítását a fogyatékosság jellegének megfelelıen a tervezési programban meg kell határozni, egyebekben a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások szerint kell eljárni. Különös gondot kell fordítani a tornaterem, a többcélú tér, az aula, a zsibongó, a közlekedık akusztikai méretezésére (hangelnyelı felületek alkalmazása). (egyebekben az OTÉK szerint.) Felvonó A felvonó megközelítésére, használatára vonatkozó sajátos követelményeket a fogyatékosság jellegének megfelelıen a tervezési programban meg kell határozni. [Egyebekben a felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.]

6. Berendezés A fogyatékosság jellegének megfelelı egyedi bútorok, berendezések fajtáját, kialakítását, számát a tervezési programban meg kell határozni. A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük: - az oktatóhelyiségek berendezését egyes asztalokkal, székekkel kell megoldani; - az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különbözı korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek; - a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatók legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetıségét és flexibilis használatát; - kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek; - biztosítsák a balesetmentes, fertızésmentes használatot, a könnyő tisztán tarthatóságot; - a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek; - a szaktermi, a könyv- és adattár, az igazgatás, a mőhely, az étterem-konyha, a többcélú nagyterem és a ruhatár berendezése feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek. A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elıírások biztonsági elıírásait fokozottan be kell tartani.

7. Környezetkultúra Az intézmények külsı-belsı tereit az ízlésformálás érdekében lehetıség szerint képzımővészeti alkotásokkal gazdagítani kell.

A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmő tájékoztatórendszer (elemei: szín, szám, bető, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetıvé teszi gyermeknek és felnıttnek egyaránt. A tájékoztató rendszert a fogyatékosság jellegének megfelelıen a tervezési programban különös gonddal kell meghatározni (pl. különleges fény, hangjelzések, színek, betőméret, tapinthatóság stb.).

8. Biztonság Az üzemeltetési elıírásokban a fogyatékosság jellegének megfelelıen különös gondot kell fordítani - az egészségvédelmi, - a kábítószer elleni, - a tőzvédelmi, - a balesetvédelmi, - a betörésvédelmi, - a természeti katasztrófa elleni (villám, árvíz, földrengés), - a terrortámadás elleni biztonsági elıírásokra.

1. számú függelék (ÓVODA) A jelen elıírás 1.1. és 1.5. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal A háromnál több gyermekcsoporttal alapított/mőködı alapított/mőködı óvoda esetén óvoda esetén Csoportszoba Csoportszoba Egyéni fejlesztıszoba Egyéni fejlesztıszoba Logopédiai foglalkoztató Logopédiai foglalkoztató Szertár Szertár Óvodavezetıi iroda Óvodavezetıi iroda Óvodavezetı-helyettesi iroda Gazdaságvezetıi iroda önálló gazdálkodás esetén Gazdaságvezetıi iroda önálló gazdálkodás esetén Nevelıtestületi szoba Nevelıtestületi szoba Orvosi szoba Orvosi szoba Elkülönítı szoba Elkülönítı szoba Gyermeköltözı Gyermeköltözı Felnıttöltözı Felnıttöltözı Szülıi öltözı, mosdó, WC Könyvtárszoba Étkezı-konyha (abban az esetben kell, ha helyben Étkezı-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek) étkeznek) Tornaszoba, sportszertár Tornaszoba, sportszertár Kerekesszék tároló Kerekesszék tároló Gyermekmosdó, zuhany, WC Gyermekmosdó, zuhany, WC Felnıttmosdó, zuhany, WC Felnıttmosdó, zuhany, WC Általános raktár Általános raktár Karbantartó mőhely Mosó-szárító helyiség Játszóudvar Játszóudvar

2. számú függelék

(ÓVODA) Fıbb funkcionális egységek Foglalkoztató egység

Helyiségek Csoportszoba

Mennyiségi mutató, általános tervezési elıírások Gyermekcsoportonként egy Alapterülete: 3,0 m2/fı, legalább 35,0 m2

A fogyatékosság típusa szerinti tervezési elıírások Csoportszoba kialakításánál a következı elıírásokat kell figyelembe venni: - a bejárati ajtó mérete 0,90/2,10 m-nél kisebb nem lehet, az ajtó környezetében szabad helyet kell biztosítani (kerekesszék); - az ajtókilincsek mőködtetése a kéz minimális igénybevételével történjen; - küszöb ne legyen; - csúszásmentes padlóburkolattal kell ellátni; - az átlátszó ablakfelület és a helyiségterület aránya legalább 1:6. Gyengénlátók sajátos igényei a csoportszoba kialakításánál: - a padlóburkolat világos színő legyen; - a teljes ablakfelület lehetıleg két oldalról (a folyosó felıl is) megvilágítható legyen; - a mesterséges fény erıssége (mennyezeti) 8001000 lux; - peremes szélő óvodás mérető asztalok (állítható magasságú, dönthetı lapú) elhelyezése szükséges. Mozgássérültek sajátos igényei a csoportszoba kialakításánál: - ülı helyzetbıl is kilátást biztosító ablakok (a mellvéd magassága legfeljebb 0,6 m). A kiesés elleni védekezésrıl gondoskodni kell; - állítható magasságú mosdó legyen a csoportszobákban; - karral állítható, dönthetı tükör; - székek állítható magasságú ülıkével, lábtartóval; - peremes szélő, óvodás mérető asztalok (állítható magasságú, dönthetı legyen) elhelyezése szükséges.

Egyéni fejlesztıszoba

Fogyatékos gyermekeket nevelı óvodában egy Alapterülete: legalább 12,0 m2

Logopédiai foglalkoztató

Fogyatékos gyermekeket nevelı óvodában egy Alapterülete: legalább 12,0 m2

Szertár

Óvodánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

Értelmi fejlıdésben akadályozottak részére: - székek állítható magasságú ülıkével, lábtartóval; - peremes szélő, óvodás mérető asztalok (állítható magasságú, dönthetı lapú) elhelyezése szükséges. A fejlesztıszobákat az elıírt feladat (látásnevelés, egyéni anyanyelvi nevelés, differenciált képességfejlesztés, augmentatív kommunikáció, tapintás- és hallásfejlesztés stb.) kívánalmai szerint kell kialakítani. A foglalkoztatóban legyen egy 1,0 m x 0,6 m nagyságú tükör elhelyezéséhez megfelelı falfelület kellı megvilágítással. Tervezési program szerint.

Igazgatási egység

Óvodavezetıi iroda


Óvoda székhelyén: a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a helyettesi, gazdaságvezetıi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Óvodavezetı Óvodánként egy helyettesi iroda Alapterülete: legalább 15,0 m2

Gazdaságvezet ıi iroda

Ha a közoktatásról szóló törvény szerint a helyettes megbízása kötelezı; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában az óvodavezetıi, gazdaságvezetıi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Óvodánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m2

Önálló gazdálkodás esetén; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában az óvodavezetıi (helyettesi) irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Nevelıtestületi Óvodánként egy szoba Alapterülete: 2,0 m2 Dohányzó

Könyvtárszoba Könyvtáregysé g Egészségügyi és szociális egység

Orvosi szoba

Elkülönítı szoba, mosdó, WC

legalább 25,0 m2 Óvodánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m2

A tervezési program, illetve az OTÉK szerint. A gépi szellızés biztosítása szükséges.

Óvodánként egy Alapterülete: tervezési program szerint. Óvodánként egy Telephelyenként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

A szemészeti vizsgálat érdekében a szoba egyik mérete legalább 5,0 m hosszúságú legyen

Óvodánként egy Telephelyenként egy Alapterülete: legalább 12,0 m2

A tercezési program, illetve az OTÉK szerint.

Gyermekcsoportonként egy Gyermeköltızı Alapterülete: legalább 15,0 m2

Felnıttöltözı


Tornaszoba

Sportszertár

Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetıvé teszi. Óvodánként egy Alapterülete: legalább 12,0 m2 A három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a felnıttek munkavégzésére szolgáló más helyiséggel közösen is kialakítható. Óvodánként egy, az óvodai nevelést szolgáló épületen belül kell kialakítani. Telephelyenként egy Legkisebb méretei: alapterülete: legalább 60,0 m2

Gyermeköltözı kialakításánál: - az ajtó mérete 0,90/2,10 m-nél kisebb nem lehet; - az ajtó elıtti szabad terület: 1150,0 x 1200,0 mm legyen.

A fogyatékos gyermekek kisebb létszámú, osztott csoportjaival (3-5 fıs csoport) végzett egyensúlyi, mozgáskoordináció, ritmusfejlesztı és gyógytestnevelés foglalkozásokhoz a két térrészre osztható terem szükséges.

szélesség: 6,0 m magasság: 3,0 m Két térrészre osztható. Tornaszobánként egy, közvetlenül kapcsolódjon a tornaszobához. Alapterülete: legalább 15,0 m2

Játszóudvar

Étterem, konyha egység

Illemhelycsoportok

Óvodánként egy A szabadtéri játékok, hinták, mászókák alatt és Közterületen, iskolában is környékén a talajt esést tompító anyaggal kialakítható, ha biztosítható a (gumírozott felület stb.) kell borítani. kizárólagos óvodai használat. A mozgássérült és vak gyermekek részére a szabadtéri közlekedés gyakorlásához ki lehet alakítani a különbözı minıségő burkolatú felületet. Fızıkonyha Óvodánként egy, ha helyben Méretét és berendezését a tervezési program, fıznek. illetve konyhatechnológiai terv határozza meg. Óvodánként egy, Méretét és berendezését a tervezési program, Melegítıkonyh telephelyenként egy, illetve konyhatechnológiai terv határozza meg. a ha nem helyben fıznek. Étterem Óvodánként egy, Méretét és berendezését a tervezési program, telephelyenként egy, illetve konyhatechnológiai terv határozza meg. alapterülete: legalább 35,0 m2 Gyermekmosd ó, zuhany, WC

Gyermekcsoportonként egy Alapterülete: legalább 15,0 m2

A mosdó, WC, zuhany kialakításának sajátos igényei: A WC, zuhany tervezésénél elegendı helyet (ajtó elıtti terület: 1150 x 1200 mm) kell biztosítani az El kell helyezni két gyermekajtó nyitásához és csukásához. WC-t, két mosdót, egy

zuhanyfülkét.

Annyi hely kell, hogy a kerekesszékes lenyomhassa a kilincset úgy, hogy az ajtó nyílási ívén kívül maradva tudja felnyitni az ajtót. Mivel kerekesszékkel kisebb helyiségek esetén nehezebb az ajtó nyitási ívén kívül maradni, ezért inkább ajánlatos a tolóajtó alkalmazása. Mosdó: Az akadálymentes mosdó helyszükséglete: 800,0 x 1650,0 mm. A mosdó lehetıleg állítható magasságú legyen flexibilis bekötéső lefolyócsıvel, így nem akadályozza a térd elhelyezkedését a mosdó alatt. Rögzített mosdó esetén a mosdó felsı széle 865,0 mm magasan, az alsó széle 685,0 mm magasságban legyen, így a kerekesszékes térde még a mosdó alá fér. Tükör: Legmegfelelıbb a karral állítható, billenthetı tükör. Rögzített elhelyezés esetén a tükör felsı szélét legalább 1880,0 mm magasra kell elhelyezni ahhoz, hogy a kerekesszékes is használni tudja.

Óvodánként egy Akadálymentes WC


Zuhanyfülke: Mérete legalább 1400,0 x 1700,0 mm. A zuhanypad magassága 455,0 mm legyen. A kapaszkodó korlátot 840,0-915,0 mm magasságban kell elhelyezni. Az akadálymentes WC-ben biztosítani kell a kerekesszékkel való mozgást, fel kell szerelni a szükséges kapaszkodókkal, és a berendezések (WC, öblítı, csap, zuhany) kezelıszerkezete mozgássérültek számára jól használható legyen. Egy kerekesszékes számára egy WC-ben, zuhanyfülkében vagy öltözıben: 1400,0 x 1700,0 mm a helyszükséglet. A WC-ben a kapaszkodó korlát magassága: 840,0915,0 mm. A WC-ülıke ajánlott magassága 430,0-485,0 mm. Külön a technikai személyzet számára.

Felnıttmosdó, zuhany, WC

Szintenként és nemenként egy Alapterülete: legalább 10,0 m2

Általános raktár

Óvodánként egy Telephelyenként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

A fejlesztı eszközök, játékok, textíliák tárolásához. A vegyszertárolást elkülönítetten kell megoldani.


Óvodánként, amennyiben az óvodafenntartó a tervezési programban elıírja.

Alapterülete a tervezési program szerint. Az intézmény közmőellátása szerint - a vízellátás, - a szennyvízelvezetés, - a villamosenergia-ellátás, - a főtés, - a szellızés, - a melegvíz-ellátás,

Kerekesszék tároló


- a gázellátás, - a felvonóüzem biztosítása, - takarítás, - a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkezı valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Mozgássérülteket nevelı óvoda estén a kerekesszék helyigénye (1200,0 x 900,0 mm) szerint kell biztosítani a tároló alapterületét. 6 db kerekesszék helyigénye: 10,0 m2 Az elektromos kerekesszék akkumulátorának töltését a tárolóban kell megoldani.

Mosó-szárító helyiség


3. számú függelék (ISKOLA) A jelen elıírás 1.1. és 1.5. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell: A nyolc évfolyammal alapított/mőködı iskola esetén 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Tanterem Csoportszoba Szaktantermek a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal Általános szertár Kerekesszék tároló Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Könyvtár Orvosi szoba Pszichológusi szoba Igazgatói iroda Helyettesi iroda Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Nevelıtestületi szoba Ügyviteli helyiség Tanári pihenı, öltözı, teakonyha Tanári dohányzó Ebédlı-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek) Tornaterem és kapcsolódó egységei Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Tanuszoda Aula, közlekedı, zsibongó, porta/kapusfülke, ruhatár Illemhelycsoportok Általános raktár

A négy vagy annál kevesebb évfolyammal alapított/ mőködı iskola esetén Tanterem

Általános szertár Kerekesszék tároló Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Könyvtárszoba Orvosi szoba Igazgatói iroda Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Nevelıtestületi szoba Ügyviteli helyiség

Ebédlı-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek) Tornaszoba és kapcsolódó egységei Sportudvar (szabadtéri sportpálya)

Illemhelycsoportok Általános raktár

24. 25. 26. 27. 28.

Karbantartó mőhely Segédeszköz karbantartó mőhely Segédeszközraktár Nıi és férfi öltözık, vizes helyiségek (technikai alkalmazottak részére) Iskolaudvar (szünetbeni tartózkodás, játék)

Nıi és férfi öltözık, vizes helyiségek (technikai alkalmazottak részére) Iskolaudvar (szünetbeni tartózkodás, játék)

Az öt-nyolc évfolyammal alapított/mőködı iskola esetén a nyolc évfolyammal alapított/mőködı iskola helyiségkövetelményeit kell figyelembe venni.

4. számú függelék (ISKOLA) A fıbb funkcionális egységek Általános oktatási egység

Helyiségek

Tanterem

Mennyiségi mutató általános tervezési elıírások Osztályonként egy Alapterülete: 3,0 m2/fı, legalább 35,0 m2 A mozgássérültek esetében legalább 45,0 m2

A fogyatékosság típusa szerinti tervezési elıírások Tanterem kialakításánál a következı elıírásokat kell figyelembe venni: - a bejárati ajtó mérete 0,90/2,10 m-nél kisebb nem lehet, az ajtó környezetében szabad helyet kell biztosítani (kerekesszék); - az ajtókilincsek mőködtetése a kéz minimális igénybevételével történjen; - küszöb ne legyen; - csúszásmentes padlóburkolattal kell ellátni; - az átlátszó ablakfelület és a helyiségterület aránya legalább 1:6. Gyengénlátók sajátos igényei a csoportszoba kialakításánál: - a padlóburkolat világos színő legyen; - a teljes ablakfelület lehetıleg két oldalról (a folyosó felıl is) megvilágítható legyen; - a mesterséges fény erıssége (mennyezeti) 800-1000 lux; - kisfeszültségő vezetékekkel a tanulói asztalok egyéni megvilágítása szükséges; - egyszemélyes tanulói asztalok, életkornak megfelelı méretben, állítható magasságú, dönthetı lapú, peremes kialakítással. Mozgássérültek sajátos igényei a csoportszoba kialakításánál: - ülı helyzetbıl is kilátást biztosító ablakok (a mellvéd magassága legfeljebb 0,6 m). A kiesés elleni védekezésrıl gondoskodni kell; - állítható magasságú mosdó legyen a csoportszobában; - karral állítható, dönthetı tükör;

- állítható magasságú tábla (alsó széle 0,6 m magasságban); - székek állítható magasságú ülıkével, lábtartóval; - egyszemélyes tanulói asztalok, életkornak megfelelı méretben, állítható magasságú, dönthetı lapú, peremes kialakítással.

Iskolánként kettı Csoportszoba Alapterülete: legalább 25,0 m2 Amennyiben önálló csoportszobák nem létesülnek, a tantermek 20-25%-a hangszigetelt, mozgatható válaszfalakkal kell megoszthatóvá tenni. Logopédiai Négyosztályonként egy foglalkoztató, Alapterülete: legalább 12,0 m2 egyéni 2 fejlesztıszob legfeljebb 20,0 m a


Mozgássérültek és értelmi fejlıdésben akadályozottak részére: Egyszemélyes tanulói asztalok, életkornak megfelelı méretben, állítható magasságú, dönthetı lapú, peremes kialakítással. A mozgássérültek, kerekesszékes tanulók többlet területigénye a segédeszköz használatából, a mozgás jellegébıl, illetve a Petı-bútorok méretébıl adódik. A sajátos igények megegyeznek a tantermeknél leírtakkal.

A fejlesztıszobákat az elıírt feladat (logopédiai, differenciált képességfejlesztés, habilitációsrehabilitációs foglalkozás, látásnevelés, egyéni anyanyelvi nevelés, augmentatív kommunikáció, pszichológiai foglalkozás, tapintás- és hallásfejlesztés, tantárgyi korrepetálás stb.) kívánalmai szerint kell kialakítania

Oktatási egységgel rendelkezı épületenként egy Alapterület: tantermenként 3,0 m2 legalább 18,0 m2

Kerekesszék tároló

Szaktantermi Számításoktatási technikai egység szaktanterem

Számítás-

Mozgássérülteket nevelı-oktató intézmények esetében szintenként legalább kettı, egyébként iskolánként egy Alapterülete: legalább 24,0 m2

Iskolánként egy Alapterülete: legalább 45,0 m2 legfeljebb 65,0 m2

Iskolánként egy

A kerekesszék helyigénye: 1200,0 x 900,0 mm, 24,0 m2 16 db kerekesszék tárolására alkalmas. Az elektromos kerekesszékek akkumulátorának töltését a tárolóban kell megoldani. A sajátos igények megegyeznek a tantermeknél leírtakkal. A terem vízszintes és függıleges határoló felületeit, a bútorokat, berendezéseket tükrözésmentes felületkezeléssel kell ellátni. A padlóburkolaton nem keletkezhet elektrosztatikus feltöltıdés.

technikai szertár Idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem Idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szertár Természettudományi szaktanterme k

Természettudományi szertár

Ének-zene terem

Ének-zene szertár

Rajzterem

Rajzszertár

Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Iskolánként egy Alapterülete: legalább 35,0 m2 legfeljebb 45,0 m2

A sajátos igények megegyeznek a tantermeknél leírtakkal. A pedagógiai programtól függıen, idegen nyelvi, nemzetiségi oktatás feltételei a számítástechnikai szaktanteremben is megoldhatóak.

Iskolánként legalább egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Iskolánként kettı (a fizika-kémia és biológia-földrajz oktatásához): Alapterülete: legalább 35,0 m2

A sajátos igények megegyeznek a tantermeknél leírtakkal. Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatását ellátó intézményre a legfeljebb 45,0 m2 szaktanterem kialakítására vonatkozó Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 kötelezı követelményt nem szükséges m széles - terület padlóburkolata mosható kiterjeszteni. legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. Iskolánként három szertár a szaktantermi Középsúlyos értelmi fogyatékos eszközöknek. tanulók oktatását ellátó intézményre a szertárak kialakítására vonatkozó Alapterülete: legalább 18,0 m2 kötelezı követelményt nem szükséges A szertárakat elınyös összevontan kiterjeszteni. kialakítani, kivéve a kémiai szertárt, amelyet külön helyiségben kell kialakítani. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Iskolánként legalább egy A „Hallás-ritmus-mozgásnevelés” 2 szaktanterem 3,0 x 1,5 m-es Alapterülete: legalább 35,0 m türkörfelülettel rendelkezzen. legfeljebb 45,0 m2 15 tanulócsoporttal mőködı intézmény Külön figyelmet kell fordítani a esetén: hangszigetelésre, a pormentességre és - gyengénlátók és vakok intézményében szükség esetén a helyi megvilágításra. két szaktanterem szükséges, - nagyothallók, siketek intézményében a „Hallás-ritmus-mozgásnevelés” tantárgy oktatásához két szaktanterem kell. Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Iskolánként egy Alapterülete: legalább 45,0 m2 legfeljebb 60,0 m2 Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

A teremben egyenletes szórt fényő megvilágítást kell biztosítani.

Technika szaktanterem

Technika szertár

Könyvtár

Könyvtár

Könyvtárszo ba Igazgatási egység

Igazgatói iroda

Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Papír-, textil-, agyagmunkához egy Fa-, fémmunkához egy Háztartási tankonyha egy Alapterülete: legalább 35,0 m2 A tevékenységnek megfelelıen kell a teremben a padló- és falburkolatot, az ajtóméreteket meghatározni, és gépi szellızést alkalmazni. Iskolánként legalább kettı Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Iskolánként egy (könyvtár, adattár, stúdió, klub) Alapterülete: legalább 52,0 m2 Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Ebben az egységben kell kialakítani az oktatási-nevelési folyamat zavarása nélkül a szülıi fogadás lehetıségét (tanár-család kapcsolat kialakítása). A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában. A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított/mőködı iskolában egy Alapterülete: legalább 26,0 m2 Iskolánként egy

Helyettesi iroda

Alapterülete: legalább 18,0 m2 Az iskola székhelyén a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított, iskolában a helyettesi, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Iskolánként legalább egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

Gazdaságvezetıi iroda

Ha a helyettes alkalmazása kötelezı, a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói irodával, az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Önálló gazdálkodás esetén iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

Iskolánként egy Nevelıtestüle Alapterülete: 2,0 m2/fı, ti szoba legalább 25,0 m2 Ügyviteli Iskolánként egy helyiség Alapterülete: legalább 18,0 m2

A szaktantermek funkcióját a fogyatékosság típusának megfelelıen a tervezési programban kell meghatározni.

Dohányzó

Tanári pihenı, öltözı, teakonyha Gondnoki iroda Egészségügyi egység

Étterem, konyha egység


A négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Iskolánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m2 Iskolánként egy

A tervezési program, illetve az OTÉK szerint. A gépi szellızés biztosítása szükséges. A tervezési program, illetve az OTÉK szerint.

Iskolánként egy

Alapterülete: legalább 12,0 m2 Orvosi szoba Iskolánként egy, illetve látás-, mozgás-, hallássérültek intézményeiben további egy vizsgáló (szemészeti, audiológiai, orthopédiai). Alapterülete: legalább 18,0 m2

A szemészeti vizsgálatok érdekében a szoba hosszúsága legalább 5,0 m legyen.

Ha bentlakásos az intézmény, akkor a betegszobával együtt kell kialakítani. Iskolánként egy Pszichológusi Alapterülete: legalább 12,0 m2 szoba Étterem Iskolánként egy Alapterülete: az étkezık száma szerint, kivéve, ha az étkezést iskolán kívül oldják meg. Fızıkonyha Iskolánként egy, ha helyben fıznek. Melegítıkonyha Tornaterem

A tervezési program, illetve konyhatechnológiai terv szerint. Iskolánként egy, ha nem helyben étkeznek. A tervezési program, illetve konyhatechnológiai terv szerint. Iskolánként egy a) Fogyatékos gyermekek nevelıA sport- és szabadidı egységet tervezési oktató intézménynél „A” mérető program és sporttechnológiai terv alapján tornaterem is általában elegendı. Fontos kell tervezni és megvalósítani. azonban, hogy a kisebb létszámban végzett mozgásfejlesztési, gyógytestnevelési foglalkozásokon két térrészre osztható legyen a terem. b) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényő, káprázásmentes küzdıtéri megvilágítást kell kialakítani azonos minıséggel az egyterő és az osztott részeken is. A követelményt a tájolás a bevilágító felületek helyzetének és minıségének, illetve ezek szükség szerinti árnyékolásának összhangjával kell teljesíteni. Általában a bevilágító felületek összessége legalább az alapterület 1/6-a, felülvilágítás esetén legalább 1/10-e legyen. c) Mesterséges világítást, szellızést, főtést a mozgatható térelválasztás(ok) különbözı állapotainak

figyelembevételével kell megoldani úgy, hogy minden térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes világítást kapjon. d) A határoló falak legalább 3,0 m magasságig tömör, sima, függıleges, sík felületőek legyenek. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. e) Küzdıtér padlóburkolatának csak pont vagy felület rugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett padlóburkolat alkalmazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelıen kell kialakítani. f) Sportberendezések: A rögzített, rögzíthetı és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mőszaki, kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell. A tornaterem kialakítása során a sportágak fajtáinak sajátos igényeit figyelembe kell venni. a) Méretezése és kapcsolódó egységei: Alaprajzi méret Alapterület

A 12/24 m

B 16/30 m

C 27/32 m

D 28/45 m

288 m2

480 m2

864 m2

1260 m2

8,0 m

10,0 m

10,0 m

8,0 m Szabad belmagasság Oszthatósá Egyter g ő

Szertár Öltözı Küzdı

40 m2

Egyter ő

Legalább 60 m2

Két térHárom részre térrész oszthat ó re osztható 100 m2

120 m2

Két Két Négy Hat egység egység egység egység Egy Egy Két egység egység egység Három


Sportszertár

Öltözı + hidegmelegvizes mosdó és zuhany

egység téri WC Tanári Egy Egy Két öltözı egység egység egység Három egység Egy Egy Egy Egy Orvosi egység egység egység egység elsısegély szoba Iskolánként egy a) Az elıírt legkisebb belmagasság: 2,40 m alaprajzi méret: 4,50 m ajtónyílás mérete: 2,20/2,30 m. b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedı téren keresztül kapcsolódjon a küzdıtérhez. Közvetett kapcsolata csak labda- vagy kéziszertárnak lehet. Alaprajzi elrendezésével biztosítani kell, hogy két- és háromegységes terem esetén mindegyik térrész külön-külön is berendezhetı, illetve kiüríthetı legyen. c) Padlószintje egy szintben legyen a küzdıtérrel, a sportszer mozgatás irányában küszöb nem lehet. Különleges esetekben legfeljebb 10%-os lejtı megengedhetı. d) Ha a terem több célra (mővelıdési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani. Iskolánként és nemenként egy Mosdó: Öltözı egység elemei: Az akadálymentes mosdó helyszükséglete: 800,0 x 1650,0 mm. - belátást gátló elıtér; 2 A mosdó lehetıleg állítható magasságú - öltözı legalább 20,0 m , legyen flexibilis bekötéső lefolyócsıvel, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m, így nem akadályozza a térd - mosdó-párafogó legalább 5,4 m2, elhelyezkedését a mosdó alatt. legkisebb alaprajzi mérete Rögzített mosdó esetén a mosdó felsı legalább 1,8 m, széle 865,0 mm magasan, az alsó széle berendezés: négy mosdó; 685,0 mm magasságban legyen, így a 2 kerekesszékes térde még a mosdó alá - zuhanyhelyiség legalább 9,0 m , fér. legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m, Tükör: berendezés: három beépített zuhanyozó; Legmegfelelıbb a karral állítható, - egy WC-fülke az elıtérbıl nyílóan. billenthetı tükör. Az utcai cipıs-sportcipıs útvonalakat Rögzített elhelyezés esetén a tükör felsı kényszerútvonalként kell kialakítani. szélét legalább 1880,0 mm magasra kell Az öltözı és a tornaterem között csak elhelyezni ahhoz, hogy a kerekesszékes sportcipıs forgalom lehet. is használni tudja. Zuhanyfülke: Mérete legalább 1400,0 x 1700,0 mm. A zuhanypad magassága 455,0 mm legyen.

A kapaszkodó korlátot 840,0-915,0 mm magasságban kell elhelyezni.



Tanári öltözı-iroda

Iskolánként egy Közlekedıtéren keresztül - az öltözık érintése nélkül - közvetlen kapcsolódjon a küzdıtérhez, teremtérrészekhez. Közlekedırıl nyíló elıtérbıl: - vizes helyiség egy mosdó és egybe épített zuhannyal; - öltözı-iroda helyiség legalább 10,0 m2.

Tornaszoba

A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolákban egy. Alapterülete: legalább 69,0 m2.

Sportszertár (tornaszoba kapcsolódó egysége) Sportudvar

Az öltözködés, tisztálkodás feltételeit nemenként biztosítani kell. A rögzített, rögzíthetı és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mőszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell. A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolákban egy. Alapterülete: legalább 18,0 m2. Iskolánként egy Helyettesíthetı a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri sportlétesítménnyel; kiváltható szerzıdés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel. a) Telepítés: Telepítését az épületek játszó-, pihenıterületeinek figyelembevételével, azokkal szerves összhangban kell megoldani. b) Méretezés: Alaprajzi méret Versenysport szintő pályaelhelyezés

A 15/24 m röplabda

B 24/32 m kosárlabda

C 24/45 m kézilabda

c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit (pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai figyelembevételével, de az iskolai labdajátékok és az általános testnevelés céljára legalább egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell.

A sportudvar létesítésénél a fogyatékosság jellege szerint eltérı sajátos igényeket figyelembe kell venni.


Tanuszoda

Közösségi tér


Porta/kapusfülke

d) Pályaburkolatként csak sportolás céljára kifejlesztett, minısített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok (mőanyag, salak) alkalmazhatók. Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minısül, beton-, kı-, mőanyagrács- stb. burkolatot alkalmazni nem lehet. e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes szakaszait, nekifutóit észak-déli (+/-20 fok) hossztengellyel kell telepíteni, alacsonyabb igényő gyakorlópályák esetén a terület sajátos adottságai miatt ettıl el lehet térni. Belsıtéri vagy szabadtéri lelátót, nézıteret a pedagógiai program és a sporttechnológiai terv szerint lehet létesíteni, de a nézıszámnak megfelelı összes kiszolgáló létesítményt (parkolók, elıcsarnok, büfé, ruhatár, vizeshelyiségek) biztosítani kell. A jó látás feltételeit és gépi szellızéssel a jó légállapotot lehetıleg minden egyes nézıhely esetében teljesíteni kell. Átlátás mértéke az egyes sorok között 15,0 cm legyen. Iskolánként egy A tanuszoda kialakítását a Külön tervezési elıírások szerint. fogyatékosság típusának megfelelıen a tervezési programban kell meghatározni. Iskolánként egy A bejáratok, közlekedık, lépcsık, Alapterülete a tervezési program szerint. felvonók méretezését a kiürítésre A legalább nyolc évfolyammal alapított vonatkozó elıírás, valamint „Az épület iskolában (porta, várakozóhelyiség, büfé és megközelíthetıségének, belsı ruhatár funkcióját is betöltheti). kialakításának sajátos igényei” címő Létesítése a tervezési program szerint. fejezetben leírtak szerint kell tervezni. Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítı helyiségeit (színpad, vetítı, technikai helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa: - oktatási, nevelési, - közösségi, - mővelıdési, - sport-, szabadidıs funkciótartományokban. A kiegészítı helyiségeket a legnagyobb használói létszámra kell méretezni. A közlekedıterületeket lehetıleg összevontan kell kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani a terület többcélú használatát (pl. iskolai, közösségi, mővelıdési, sport- és szabadidıs tevékenységre). Iskolánként egy A fıbejárat ellenırzésére, a központi tájékoztatás biztosítására és a központi

Ruhatár

Illemhelycsoportok

Üzemeltetési

Személyzeti mosdó, WC Tanulói mosdó, WC

Segédeszköz

kapcsoló-berendezések elhelyezésére kapusfülkét kell létesíteni. A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában. Iskolánként egy Alapterülete: tervezési program szerint. A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában (az aulában is kialakítható). Kialakítható: - központi és - csoportos elrendezéssel. Oktató-nevelı helyiségben ruhatárolás nem engedhetı meg. A tárolást a tervezési program szerint kell kialakítani. A tárolás lehetséges módjai: - felsıruha rögzített vagy mozgatható fogason; - felsıruha rögzített vagy mozgatható fogason + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben; - felsıruha + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben. (A szekrények tisztán tarthatóságáról és szellıztethetıségérıl gondoskodni kell.) Épületenként, szintenként, nemenként egy. Az OTÉK szerint. Épületenként, szintenként, nemenként egy. Az OTÉK szerint. Szintenként egy akadálymentes WC; mozgássérülteket nevelı-oktató intézményben minden WC akadálymentes.

Mozgás-, látás-, hallássérülteket nevelı-

Az akadálymentes WC-ben biztosítani kell a kerekesszékkel való mozgást, fel kell szerelni a szükséges kapaszkodókkal, és a berendezések (WC, öblítı, csap, zuhany) kezelıszerkezete mozgássérültek számára jól használható legyen. Az akadálymentes használathoz biztosítani kell: - ajtó elıtti terület: 1150,0 x 1200,0 mm - WC helyszükséglete: 1400,0 x 1700,0 mm - kapaszkodókorlát magassága: 430,0-485,0 mm - mosdó helyszükséglete: 800,0 x 1650,0 mm - mosdó felsı széle 865,0 mm, alsó széle 685,0 mm magasságban legyen - tükör keretének felsı széle 1880,0 mm magasságban - zuhanyozófülke helyszükséglete: 1400,0 x 1700,0 mm - zuhanypad magassága: 455,0 mm - kapaszkodókorlát magassága: 840,0-915,0 mm - zuhanycsaptelep felszerelési magassága 1220,0 mm A segédeszközök készítéséhez és

egység

karbantartó mőhely

oktató iskolák esetében iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

Segédeszköz Mozgás-, látás-, hallássérülteket nevelıraktár oktató iskolák esetében iskolánként egy Alapterülete: legalább 8,0 m2 Általános raktár Karbantartó mőhely

javításához szükséges. A tárolás a meghibásodott segédeszközök cseréjéhez és a kölcsönzéshez (integráltan tanulók részére) szükséges.

Iskolánként legalább egy Telephelyenként egy Alapterülete: legalább 30,0 m2 Iskolánként egy


5. számú függelék (DIÁKOTTHON) A jelen elıírás 1.1. és 1.5. pontja alapján elkészített tervezési programnak diákotthon esetén legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell: 1. Háló 2. Nappali, étkezı 3. Teakonyha 4. Nevelıi szoba 5. Könyvtár 6. Dohányzó 7. Étterem-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek) 8. Orvosi szoba és vizes helyiség 9. Betegszoba 10. Elkülönítı helyiség és vizes helyiség 11. Illemhelycsoportok 12. Kerekesszék tároló 13. Központi mosoda (mosoda, szárító- és vasalóhelyiség) 14. Ágynemőraktár 15. Karbantartó mőhely 16. Eszközraktár 17. Nıi és férfiöltözık, vizeshelyiségek (technikai alkalmazottak részére)

6. számú függelék (DIÁKOTTHON) Helyiségek Háló

Mennyiségi mutató, általános tervezési elıírások Alapterülete: legalább: 14,0 m2 (három fı részére)

Nappali, étkezı

Alapterülete: legalább: 20,0 m2 (kilenc fı részére) Minden három hálóhoz tartozik egy nappali.

Teakonyha

Alapterülete: legalább 9,0 m2 (kilenc fı részére) Minden három hálóhoz tartozik egy teakonyha. Diákotthononként egy Alapterülete legalább: 52,0 m2

Könyvtár (adattár, stúdió, klub)

WC, mosdó, zuhany

Nevelıi szoba, WC, mosdózuhany Dohányzó Konyha-étterem Központi mosoda (mosoda, szárítóés vasalóhelyiség) Mosó-szárító helyiség Ágynemőraktár Orvosi szoba, WC, mosdózuhany Betegszoba

Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Alapterülete: legalább 12,0 m2 (kilenc fı részére) (két WC, két zuhanyfülke, két mosdó). Minden három hálóhoz tartozik egy WC, mosdó, zuhanyozó egység.

A fogyatékosság típusa szerinti tervezési elıírások Sajátos esetben „Az épület megközelíthetıségének, belsı kialakításának sajátos igényei” címő fejezetben leírtak és az OTÉK szerint. Sajátos esetben „Az épület megközelíthetıségének, belsı kialakításának sajátos igényei” címő fejezetben leírtak és az OTÉK szerint.

Szintenként egy WC, mosdó, zuhanyzó egységet akadálymentesen kell kialakítani. Akadálymentes WC helyszükséglete: 1400,0 x 1700,0 mm. Akadálymentes zuhanyfülke helyszükséglete: 1400,0 x 1700,0 mm. Akadálymentes mosdó helyszükséglete: 800,0 x 1650,0 mm. Mozgássérült gyermekek diákotthonában minden WC, mosdó, zuhanyozó egységet akadálymentesen kell kialakítani.

Szintenként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 Épületenként egy Alapterülete: legalább 15,0 m2 Diákotthononként egy

A tervezési program, illetve OTÉK szerint. A gépi szellızés biztosítása szükséges. A tervezési program, illetve konyhatechnológiai terv szerint.

Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 40,0 m2 Szintenként egy Alapterülete: legalább 20,0 m2 A diákok önkiszolgáló tevékenységéhez. Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 6,0 m2 Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 Diákotthononként kettı

A szemészeti vizsgálatok érdekében a szoba hosszúsága 5,0 m legyen.

Alapterülete: három fı részére legalább 15,0 m2

Betegszoba, WC, mosdó, zuhanyozó Elkülönítı szoba

Elkülönítı, WC, mosdó-zuhany Nıi öltözı, WC, mosdó-zuhany Férfi öltözı, WC, mosdó-zuhany Általános raktár

Nemek szerint egy-egy betegszobát kell kialakítani. Alapterülete legalább 9,0 m2 Diákotthononként egy Alapterülete: három fı részére legalább 15,0 m2 Nemek szerint egy-egy elkülönítı szobát kell kialakítani. Alapterülete legalább 9,0 m2 Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 A technikai dolgozók részére. Diákotthononként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 A technikai dolgozók részére. Diákotthononként (székhelyen és telephelyen) egy Alapterülete legalább: 30,0 m2

Kerekesszék tároló és ruhatár

Alapterülete: legalább 5,0 m2 (a kerekesszékek számától függ) Minden három hálóhoz tartozik egy tároló.

Eszközraktár

Diákotthononként egy


Az OTÉK szerint.

Alapterülete: legalább 8,0 m2 Berendezési tárgyak, eszközök tárolására. Diákotthononként egy

A mozgáskorlátozott tanulókat ellátó diákotthonban. Az elektromos kerekesszék akkumulátorának töltését a tárolóban kell megoldani.


4. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez A közoktatás nevelı és oktató intézményei tervezési elıírásai

IV. GIMNÁZIUM Ez a szabályozás a gimnáziumok elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezıen elıírt követelményeket.

1. Általános elıírások 1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület megfelelı feltételeket biztosít. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévı gimnáziumok esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatásról szóló törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új gimnázium létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni. Ha a meglévı épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni. 1.2. A tervezési programot az intézményfenntartó köteles elkészíttetni. A minıség és szakszerőség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévı gimnázium esetén a nevelıtestület és az igazgató, új gimnázium létesítése esetén a helyi társadalom és a beiskolázási körzet igényeit jól ismerı, szakirányú (pedagógus) felsıfokú végzettségő, az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı szakember(ek) közremőködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezı vezetı tervezı építész szakember(ek) készítheti(k). Ha a gimnáziumban nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı nemzetiségi szakértı(k) igénybevétele is szükséges. 1.3. A tervezési programot a helyi társadalom és a beiskolázási körzet valós igényeit tükrözı demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani. 1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új gimnázium létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet gimnáziumot létesíteni, illetve nem lehet az intézményt gimnáziumnak nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék). 1.5. A tervezési programot az intézményfenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenırzi/ellenırizteti annak megvalósítását. Ha a gimnáziumban nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az intézményfenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-mőszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történı benyújtás elıtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı, az intézmény típusának megfelelı közoktatási szakértıket kell bevonni.

2. Településrendezési követelmények Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat: 2.1. Ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas, szennyezett területre gimnáziumot építeni nem lehet. Az épület magassági kitőzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az érintett területen az illetékes vízügyi vízügyi felügyelettel véleményeztetni kell. A gimnázium közösen telepíthetı más közoktatási, közmővelıdési és egészségügyi intézménnyel, de a közterület felıli megközelítést és bejáratokat el kell különíteni. Magas zajterheléső és forgalmas útvonalhoz közeli területen ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelı kültéri (növénysáv, zajvédıfal) és belsı téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetı gimnázium. A telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetı.

2.2. Amennyiben a település közoktatási intézményeit közmővelıdési intézményekkel összevontan telepítik, abban az esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, mővelıdési, sport- és szabadidıs tevékenységének helyigénye is kielégíthetı. 2.3.

3. Rendeltetés 3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetéső helyiségekbıl funkcionális egységeket kell szervezni. 3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni. 3.3. A különbözı funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a jó közérzetet biztosító légállapotot és a látást zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetıvé az egyéni és csoportos munkát. 3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb mőködés érdekében lehetıleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedıterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belsı zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de nyitott közlekedıt kell közöttük kialakítani. 3.5. A funkcionális egységekben: - Bevilágítófelület és a helyiség-terület aránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen. - Kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterülető helyiségekben (aula, tornaterem stb.) engedhetı meg, egyéb felülvilágított terekben az elıírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezéső oldalvilágítással kell biztosítani (további elıírásokat az OTÉK tartalmaz). - A padlóburkolat könnyen tisztítható meleg vagy félmeleg padló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg. - A használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni. A fentiektıl eltérı követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák. 3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni. Ilyenek különösen: - az aula használata mővelıdési, iskolai ünnepségek befogadására; - tornaterem használata szabadidıs programok számára; - konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is; - szaktantermek használata a felnıtt lakosság át-, illetve továbbképzésére; - számítástechnikai tanterem használata felnıttek képzésére, átképzésére. A többcélú használatból eredı világítási, szellızési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni. 3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (fızı- vagy melegítıkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet 4.1. Épületszerkezet Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezeti kialakítások feleljenek meg a korszerő energiatakarékossági elıírásoknak. Az épületszerkezetek megvalósíthatóak: - hagyományos, - iparosított vagy - vegyes technológiával. A szerkezet tervezésnél lehetıleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késıbbi átalakítás lehetıségét biztosítsák. A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellızést, megvilágítást, az egyszerő kezelhetıséget. A mélyen üvegezett szerkezeteket ütésálló üvegezéssel vagy üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani.

A 6,0 m-nél nagyobb menetmélységő terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása. Acél ajtószárnyak csak az Országos Tőzvédelmi Szabályzat szerint elıírt tőzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetıleg lábakon álló könnyőszerkezető, de idıtálló elemek legyenek, ajtóit kívülrıl is nyithatóvá kell tenni. A külsı falak és a tetık nyári hıterhelését mérsékelni (pl. növényzet, külsı árnyékolók, átszellıztetett tetık, zöldtetık) kell. A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerekített élvédıkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazatburkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön. 4.2. Épületgépészet Az intézményeket csak közmővesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban rögzíteni kell (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Az épületgépészeti berendezések és szerelvények feleljenek meg a korszerő energiatakarékossági elıírásoknak. Vízellátás - csatornázás Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni: - tanulóként - oktatók és kisegítı személyzet - fızıkonyha, befejezı konyha esetén adagonként - a zöldterület öntözése

30 liter/nap; 50-70 liter/nap; 80-120 liter/nap; 5 liter/m2/nap;


2 liter/m2/nap. A mosdókat, mosogatókat, kiöntıket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges. A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követıen legalább 50,0 mm-re bıvüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtıvezetékekbe minden esetben tisztítóidom elhelyezése szükséges. Melegvízellátás Használati melegvizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli. Egyéb követelmény hiányában a zuhanyozók melegvíz-szükségletét 40 tanuló/tanóra használatra kell méretezni. A tanulók által használt vizes berendezések melegvíz-ellátását központilag kevert vízzel kell megoldani. Gázellátás Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli. Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetıségét oly módon, hogy az elzáró szerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható. Főtés A főtés szakaszolását és szabályozását az egyidejőség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelıtt, délután, este mőködı funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.). Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghımérsékletet az alábbi értékkel kell tervezni: - mosdó, zuhanyozó, orvosi szoba +24 °C; - tanterem, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, +20 °C; könyvtár - étterem, tornaterem, szertárak +18 °C; - mőhely, konyha, illemhelyek, közlekedık +16 °C. A főtıberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvízfőtés). Lehetıséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, szaktantermek stb.) egyedi hımérsékletszabályozására.

A főtıtestek felületi hımérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkezı esetben burkolatról kell gondoskodni. A főtıtest burkolata megfelelıen „szellıs” legyen, hogy ne rontsa le a hıátadást, és tegye lehetıvé a takarítást. Szellızés A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegıcseréjét természetes szellızéssel kell biztosítani. Lehetıség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét. Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elıírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellızést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben, pl. tornaterem, aula stb. A kémia elıadóban a szennyezett levegı keletkezési helyén helyi elszívó berendezést kell tervezni, a környezetet nem terhelı módon. A mesterséges szellızésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzés elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellızését lehetıleg természetes úton (ablakokkal, kürtıkkel), ilyen lehetıségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellızés elszívásos legyen, és a levegı utánpótlását megfelelı nyílásokkal biztosítani kell. (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Villamos berendezések és hálózatok Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell. Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elıírások betartásával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani. Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetıségét, az arra kijelölt személy által egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrénybıl). Gondoskodni kell gyengeáramú hálózatról: - tőzjelzı hálózat az elıírásoknak megfelelıen kötelezı; - vagyonvédelem (igény szerint a biztosítással összhangban); - hangosítás, távközlés, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése); - számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése). A szerelvények lehetıleg süllyesztett típusúak legyenek. A tantermekben, elıadókban, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, mőhelyekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell szerelni. Mesterséges megvilágítási értékek: - középiskolák esetén a tantermek megvilágítása: legalább: 500 lux; - a 0,65-0,95 m magasságban lévı munkafelület szükséges megvilágítása: legalább: 500 lux; - falitáblára vonatkozó követelmény: legalább: 500 lux; - közlekedı, raktár, egyéb: legalább: 80-100 lux. Ezekben a helyiségekben szabályozható világítást kell létesíteni. A tábla megvilágítását káprázatmentesen kell megoldani. A mőhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is tervezni kell. Energetikailag kedvezıtlen lámpatestek (D osztályú készülékek) nem alkalmazhatóak. Akusztika A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások szerint kell végezni. Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedı, ének-zene szaktanterem akusztikai méretezésére (hangnyelı felületek alkalmazása). Felvonó Felvonót az OTÉK, valamint a felvonók biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés

A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni, és az építési engedélyezési tervben ábrázolni. A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket ki kell elégíteni: - az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani; - az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különbözı korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek; - a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetıségét és flexibilis használatát; - kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek; - biztosítsák a balesetmentes, fertızésmentes használatot, a könnyő tisztántarthatóságot; - a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek; - a szaktantermi, a könyvtári, az igazgatási, az étterem-konyhai, többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek; - a szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elıírások biztonsági követelményeit be kell tartani.

6. Környezetkultúra Az intézmények külsı-belsı tereit a kulturált és esztétikus környezet megvalósítása és a tanulók ízlésformálása érdekében lehetıség szerint képzımővészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élısarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmő tájékoztató-rendszer (elemei: szín, szám, bető, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetıvé teszi a tanulónak és felnıttnek egyaránt. Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehetı legnagyobb kiterjedéső zöldterületek létesítésérıl és megóvásáról (gyep, fásítás).

7. Biztonság Az üzemeltetési elıírásokban különös gondot kell fordítani: - az egészségvédelmi, - a tőzvédelmi, - a balesetvédelmi, - a munkavédelmi, - a betörésvédelmi, - a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) biztonsági elıírásokra.


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A négy évfolyammal alapított / mőködı gimnázium esetén Tanterem Csoportszoba Könyvtár, adattár, klub Stúdió Általános szertár Szaktantermek a hozzájuk tartozó szertárakkal Elıadótermek, laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal Mőhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítı helyiségekkel Igazgatói iroda

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Helyettesi iroda Nevelıtestületi szoba Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Ügyviteli helyiség Irattár Tanári pihenı, teakonyha, öltözı Dohányzó Orvosi szoba Várószoba Ebédlı-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek) Tornaterem és kapcsolódó egységei Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Aula, közlekedı, zsibongó, porta / kapusfülke, ruhatár Illemhelyek Általános raktár Méregraktár Karbantartómőhely Iskolaudvar

Szaktanterem, elıadóterem, laboratórium a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhetı.



Csoportszoba

Könyvtár (adattár, klub)

Stúdió

Mennyiségi mutató


Osztályonként egy Alapterülete: 2,0 m2/fı A szaktanterem is (Legalább 52,0 m2 - legfeljebb 68,0 m2) beszámítható A helyiségek számát Alapterülete: 2,5 m2 /fı tervezési programban (Legalább 26,0 m2 - legfeljebb 42,0 m2) kell meghatározni. Amennyiben önálló csoportszobák nem létesülnek, a tantermek 20-25%-át hangszigetelt, mozgatható válaszfalakkal kell megoszhatóvá tenni. Iskolánként egy Alapterülete: legalább 82,0 m2 Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Ebben az egységben kell kialakítani az oktatásinevelési folyamat zavarása nélkül a szülıi fogadás lehetıségét (tanár-család kapcsolat kialakítása). Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2



Elıadótermek, laboratóriumok

Oktatási egységgel rendelkezı épületenként egy Iskolánként legalább egy







Fizikai elıadóterem

Iskolánként egy

Fizikai szertár és elıkészítı

Iskolánként egy

Fizikaielektrotechnikai laboratórium

Iskolánként egy

Kémiai-biológiai elıadóterem

Iskolánként egy

Alapterülete: tantermenként 3,0 m2 legalább 18,0 m2 Alapterülete: 4,0 m2/fı (Legalább 69,0 m2 - legfeljebb 99,0 m2) A terem vízszintes és függıleges határoló felületeit, a bútorokat, berendezéseket tükrözésmentes felületkezeléssel kell ellátni. A padlóburkolaton nem keletkezhet elektrosztatikus feltöltıdés. Alapterülete legalább 18,0 m2 A számítástechnikai szaktanterem és szertár csatlakozhat a könyvtárhoz vagy az általános oktatási egységhez is. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 2,0 m2/fı (Legalább 52,0 m2 - legfeljebb 68,0 m2) A pedagógiai programtól függıen, idegen nyelvi, nemzetiségi oktatás feltételei a számítástechnikai szaktanteremben is megoldhatóak. Alapterülete legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 2,7 m2/fı (Legalább 72,0 m2 - legfeljebb 94,0 m2) Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. Alapterülete: legalább 34,0 m2 A szaktantermi egység szertárait elınyös összevontan kialakítani, kivéve a kémiai szertárat, amelyet külön helyiségben kell kialakítani. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 3,0 m2/fı (Legalább 54,0 m2 - legfeljebb 105,0 m2) Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. Alapterülete: 2,7 m2/fı (Legalább 72,0 m2 - legfeljebb 94,0 m2) Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen.

Kémiai-biológiai szertár és elıkészítı

Iskolánként egy

Kémiai-biológiai laboratórium

Iskolánként egy

Biológiai szertár

Iskolánként egy

Ének-zene-drámamédia terem

Iskolánként egy

Ének-zene-drámamédia szertár

Iskolánként egy

Rajz- és képzımővészeti terem

Iskolánként egy

Rajz- és képzımővészeti szertár

Iskolánként egy

Mőhely egység Mőhely terem

Mőhely raktár

Igazgatási egység


Mőhelytermenként legalább egy

Igazgatói iroda

Iskolánként egy

Helyettesi iroda

Iskolánként, a jogszabályban elıírtaknak megfelelıen

Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. Alapterülete: legalább 34,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 3,0 m2/fı (Legalább 54,0 m2 - legfeljebb 105,0 m2) Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. Alapterülete: legalább 34,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 2,5 m2/fı (Legalább 69,0 m2 - legfeljebb 82,0 m2) Külön figyelmet kell fordítani a hangszigetelésre, a pormentességre és szükség esetén a helyi megvilágításra. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: 2,5 m2/fı (Legalább 69,0 m2 - legfeljebb 82,0 m2) Egyenletes szórt fényő megvilágítást kell biztosítani. Rajztermek esetén a megvilágítás legalább:750 lux. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: 4,0 m2/fı (Legalább 72,0 m2 - legfeljebb 94,0 m2) A szaktanteremben folyó papír-, textil-, fa-, fémmunka vagy háztartási tankonyhatevékenységet a tervezési program határozza meg. A tevékenységnek megfelelıen kell a teremben a padló- és falburkolatot, az ajtóméreteket meghatározni, és gépi szellızést alkalmazni. Alapterülete: legalább 18,0 m2 A raktárak számát a mőhelyteremben folyó tevékenység határozza meg. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Alapterülete: legalább 18,0 m2

Szociális egység




Alapterülete: legalább 3,0 m2/fı (Legalább 50,0 m2)




Irattár

Iskolánként egy

Tanári pihenı, öltözı teakonyha Dohányzó

Iskolánként egy

A tervezési program, egyebekben: OTÉK szerint.

Iskolánként egy

Orvosi szoba

Iskolánként egy

Várószoba

Iskolánként egy

Tornaterem

Iskolánként egy

A tervezési program, egyebekben: OTÉK szerint. A gépi szellızés biztosítása szükséges. 500 fı fölötti tanulólétszámú iskola esetén a tervezési program szerint. 500 fı fölötti tanulólétszámú iskola esetén a tervezési program szerint. A sport- és szabadidı egységet tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell tervezni és megvalósítani. a) Méretezése és kapcsolódó egységei: A B C D 12/24 m 16/30 m 27/32 m 28/45 m Alaprajz i méret Alap1260 288 m2 480 m2 864 m2 terület m2

Alapterülete: legalább 18,0 m2 Alapterülete: legalább 18,0 m2

Szabad belmagassá g

8,0 m

8,0 m

Egyterő

Egyterő

Osztható ság Szertár Öltözı

Legalább 2 40,0 m 60,0 m2 Két egység Egy egység


10,0 m

10,0 m


100,0 m2

120,0 m2

Négy egység Két egység

Hat egység Három egység

Küzdıté ri WC Tanári Egy Egy Két Három öltözı egység egység egység egység Orvosi Egy Egy Egy Egy (elsıegység egység egység egység segély) szoba b) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényő, káprázatmentes küzdıtéri megvilágítást kell

kialakítani azonos minıséggel az egyterő és osztott részekben is. A követelményt a tájolás, a bevilágító felületek helyzetének és mennyiségének, illetve ezek szükség szerinti árnyékolásának összhangjával kell teljesíteni. Általában a bevilágító felületek összessége legalább az alapterület 1/6-a, felülvilágítás esetén legalább 1/10-e legyen. c) Mesterséges világítást, szellızést, főtést a mozgatható térelválasztás(ok) különbözı állapotainak figyelembevételével kell megoldani úgy, hogy minden térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes világítást kapjon. d) A határolófalak legalább 3,0 m magasságig tömör sima, függıleges, sík felületőek legyenek. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. e) Küzdıtér padlóburkolatának csak pont vagy felület rugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett padlóburkolat alkalmazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelıen kell kialakítani. f) Sportberendezések: A rögzített, rögzíthetı és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mőszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazniuk kell. Tornaterem kapcsolódó egységei

Sportszertár

Iskolánként egy

Öltözı + hideg-meleg vizes mosdó és Épületenként és zuhanyozó nemenként egy

a) Az elıírt legkisebb belmagasság: 2,4 m alaprajzi méret: 4,5 m ajtónyílás mérete: 2,2/2,3 m b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedı téren keresztül kapcsolódjon a küzdıtérhez. Közvetett kapcsolata csak labda vagy kézi szertárnak lehet. Alaprajzi elrendezésével biztosítani kell, hogy két és három egységes terem esetén mindegyik térrész külön-külön is berendezhetı, illetve kiüríthetı legyen. c) Padlószintje egy szintben legyen a küzdıtérrel, a sportszer mozgatás irányában küszöb nem lehet. Különleges esetekben legfeljebb 10%-os rámpa megengedhetı. d) Ha a terem több célra (mővelıdési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani.

Öltözı egység

a) Az egység elemei: - belátást gátló elıtér; - öltözı legalább 20,0 m2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m; - mosdó - párafogó legalább 5,4 m2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 1,8 m, berendezés: négy mosdó; - zuhanyozó helyiség legalább 9,0 m2,


legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m, berendezés: három beépített zuhanyozó; - egy WC fülke az elıtérbıl nyílóan. Az utcai cipıs - sportcipıs útvonalakat kényszerútvonalként kell kialakítani. Az öltözı és a tornaterem között csak sportcipıs forgalom lehet. Közlekedıtéren keresztül - az öltözık érintése nélkül - közvetlenül kapcsolódjon a küzdıtérhez, teremtérrészekhez. Közlekedırıl nyíló elıtérbıl: - vizes helyiség egy mosdó és egy beépített zuhanyozó, WC; - öltözı-iroda helyiség legalább 10,0 m2.

Tanári öltözı - iroda

Iskolánként egy

Orvosi szoba

500 fı alatti Alapterülete: legalább 18,0 m2 tanulólétszámú iskola Telepítés a küzdıtér közelében, közlekedırıl esetén, iskolánként egy nyílóan, ajtókapcsolattal egy öltözıhöz. Iskolánként egy a) Telepítés Helyettesíthetı a célra Telepítését az épületek, játszó, pihenı területeinek alkalmas szabadtéri figyelembevételével, azokkal szerves összhangban sportlétesítménnyel; kell megoldani. kiváltható szerzıdés alapján igénybe vett b) Méretezése sportlétesítménnyel. A B C 15/28 m 19/32 m 24/44 m Alaprajz i méret VersenyKosárKézisportRöplabd labda labda, szintő a kispályá pályas elhelyezé labdas rúgás c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit (pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai figyelembevételével, de az iskolai labdajátékok és az általános testnevelés céljára legalább egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell. d) A pályaburkolatként csak sportolás céljára

Sportudvar


Közösségi tér

Illemhely

Aula, zsibongó

Iskolánként egy

Porta/kapusfülke

Iskolánként egy

Ruhatár

Iskolánként, illetve épületenként egy

Személyzeti mosdó, zuhanyozó, WC

Épületenként, szintenként, nemenként

kifejlesztett, minısített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok (mőanyag, salak) alkalmazhatók. Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minısül, beton, kı, mőanyagrács stb. burkolatot alkalmazni nem lehet. e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes szakaszait, nekifutóit észak-déli (±20°) hossztengellyel kell telepíteni, alacsonyabb igényő gyakorlópályák esetén a terület sajátos adottságai miatt ettıl el lehet térni. Belsıtéri vagy szabadtéri lelátót, nézıteret a tervezési program és a sporttechnológiai terv szerint lehet létesíteni, de a nézıszámnak megfelelı összes kiszolgáló létesítményt (parkolók, elıcsarnok, büfé, ruhatár, vizes helyiségek) biztosítani kell. A jó látás feltételeit és gépi szellızéssel a jó légállapotot lehetıleg minden egyes nézıhely esetében teljesíteni kell. Átlátás mértéke az egyes sorok között 15,0 cm legyen. Létesítése a tervezési program szerint, a porta, a várakozóhelyiség, a büfé és a ruhatár funkcióját is betöltheti. Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítı helyiségeit (színpad, vetítı, technikai helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell kialakítani, hogy többcélú használatot biztosítson: - oktatási, nevelési, - mővelıdési, - sport-, szabadidıs funkció tartományokban. A kiegészítı helyiségeket a legnagyobb használói létszámára kell méretezni. A közlekedıterületeket lehetıleg összevontan kell kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani a terület többcélú használatát (pl. iskolai, mővelıdési, sport- és szabadidıs tevékenységre). A bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók méretezését a kiürítésre vonatkozó elıírások szerint kell végezni. A fıbejárat ellenırzésére, a központi tájékoztatás biztosítására és a központi kapcsoló berendezések elhelyezésére kapusfülkét kell létesíteni. A tervezési program szerint kell kialakítani központi vagy csoportos elrendezéssel. A tárolás lehetséges módjai: - felsıruha rögzített vagy mozgatható fogason + eszköztároló tanulóként zárható szekrényben, - felsıruha + eszköztároló tanulóként zárható szekrényben. Oktató-nevelı helyiségben ruhatárolás nem engedhetı meg. A szekrények tisztán tarthatóságáról és szellıztethetıségérıl gondoskodni kell. OTÉK szerint

Tanulói mosdó WC


Általános raktár Méregraktár


egy OTÉK szerint Épületenként, szintenként, nemenként egy Iskolánként legalább Alapterülete: legalább 18,0 m2 egy Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 A veszélyes anyagok, veszélyes készítmények tárolását külön jogszabályban elıírtak szerint kell megoldani. Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 Az intézmény közmőellátása szerint: - a vízellátás, - a melegvíz-ellátás, - a szennyvízellátás, - a gázellátás, - a villamosenergia-ellátás, - a felvonóüzem biztosítása, - a főtés, - a takarítás, - a szellızés, - a szeméttárolás és elszállítás stb. terén jelentkezı valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

5. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez A közoktatás nevelı és oktató intézményei tervezési elıírásai V. SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA Ez a szabályozás a szakközépiskolák, szakiskolák elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezıen elıírt követelményeket.

1. Általános elıírások 1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület megfelelı feltételeket biztosít. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévı szakközépiskolák, szakiskolák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatásról szóló törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új szakközépiskola, szakiskola létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni. Ha a meglévı épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni. 1.2. A tervezési programot az intézményfenntartó köteles elkészíttetni.

A minıség és szakszerőség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévı szakközépiskola, szakiskola esetén a nevelıtestület és az igazgató, új szakközépiskola, szakiskola létesítése esetén a helyi társadalom és a beiskolázási körzet igényeit jól ismerı, szakirányú (pedagógus) felsıfokú végzettségő, az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı szakember(ek) közremőködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezı vezetı tervezı építész szakember(ek) készítheti(k). Ha a szakközépiskolában, szakiskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı nemzetiségi szakértı(k) igénybevétele is szükséges. 1.3. A tervezési programot a helyi társadalom és a beiskolázási körzet valós igényeit tükrözı demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani. 1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új szakközépiskola, szakiskola létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet szakközépiskolát, szakiskolát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt szakközépiskolának, szakiskolának nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék). 1.5. A tervezési programot az intézményfenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenırzi/ellenırizteti annak megvalósítását. Ha a szakközépiskolában, szakiskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az intézményfenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-mőszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történı benyújtás elıtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı, az intézmény típusának megfelelı közoktatási szakértıket, illetve szakképzési szakértıket kell bevonni.

2. Településrendezési követelmények Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat. 2.1. Ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas, szennyezett területre szakközépiskolát, szakiskolát építeni nem lehet. Az épület magassági kitőzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az érintett területen az illetékes vízügyi vízügyi felügyelettel véleményeztetni kell. A szakközépiskola, szakiskola közösen telepíthetı más közoktatási, közmővelıdési és egészségügyi intézménnyel, de a közterület felıli megközelítést és bejáratokat el kell különíteni. Magas zajterheléső és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelı kültéri (növénysáv, zajvédı fal) és belsı téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetı szakközépiskola, szakiskola. Zajos bőzös üzemő tanmőhely telepítésénél az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) környezetvédelmi elıírásait be kell tartani. Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetı. 2.2. Amennyiben a település közoktatási intézményeit közmővelıdési intézményekkel összevontan telepítik, abban az esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, mővelıdési, sport- és szabadidıs tevékenységének helyigénye is kielégíthetı. 2.3.

3. Rendeltetés 3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetéső helyiségekbıl funkcionális egységeket kell szervezni. 3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni. 3.3. A különbözı funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a jó közérzetet biztosító légállapotot és a látást zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetıvé az egyéni és csoportos munkát. 3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb mőködés érdekében lehetıleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedı terek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belsı zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de nyitott közlekedıt kell közöttük kialakítani.

3.5. A funkcionális egységekben: - A bevilágító-felület és a helyiség-terület aránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen. - Kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterülető helyiségekben (aula, mőhely, tornaterem stb.) engedhetı meg, egyéb felülvilágított terekben az elıírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezéső oldalvilágítással kell biztosítani (további elıírásokat az OTÉK tartalmaz). - A padlóburkolat könnyen tisztítható meleg vagy félmeleg padló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg. - A használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni. A fentiektıl eltérı követelményeket az egyes funkcionális egységek elıírásai tartalmazzák. 3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni. Ilyenek különösen: - az aula használata mővelıdési, iskolai ünnepségek befogadására; - tornaterem használata szabadidıs programok számára; - konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is; - szaktantermek használata a felnıtt lakosság át-, illetve továbbképzésére; - a számítástechnikai szaktanterem használata felnıttek képzésére, átképzésére. A többcélú használatból eredı világítási, szellızési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni. 3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (fızı- vagy melegítıkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni. 3.8. A tanmőhelyekben a gépek és berendezések, az utak és tanulók, valamint a szakoktatók által elfoglalt, illetve használt területeket technológiai tervben kell meghatározni úgy, hogy egy foglalkoztatott létszámra legalább 2,0 m2/fı szabad terület jusson, és a gépek berendezések a falaktól legalább 0,6 m távolságra legyenek. Szennyezett levegıjő helyiségekben (hegesztı, kovácsmőhely stb.) egy fıre legalább 20,0 m3 légteret kell biztosítani.

4. Szerkezet 4.1. Épületszerkezet Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezeti kialakítások feleljenek meg a korszerő energiatakarékossági elıírásoknak. Az épületszerkezetek megvalósíthatóak: - hagyományos, - iparosított vagy - vegyes technológiával. A szerkezet tervezésnél lehetıleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késıbbi átalakítás lehetıségét biztosítsák. A gépek által elıidézett rezgések káros hatásának megakadályozására rezgéscsillapító szerkezeteket, illetve rezgés elleni szigetelı szerkezeteket kell közbeiktatni, vagy a gépalapokat az épülettıl függetlenül kell megépíteni, akusztikai szakvélemény alapján. A mőhelyek padlóburkolatát, csúszást gátló anyagból a várható kopási és terhelési igénybevétel, valamint a technológiai elıírások figyelembevételével kell tervezni. Azokban a helyiségekben, amelyekben savak, sók, kıolajtermékek stb. a padlóburkolattal érintkeznek, a padlóburkolatokat, padlócsatornákat ezeknek ellenálló és könnyen tisztítható anyagokból kell készíteni. A nyílt vízhasználatú mőhelyekben a padlóburkolatot, csúszást gátló anyagból, lejtésben kell készíteni. A nagy kiterjedéső beton padlóburkolatokat tágulásra is méretezni kell. A tágulási hézagokkal megosztott felületek 16,0 m2-nél nagyobbak nem lehetnek. Csövek, sínek vagy más balesetveszélyes tárgyak sem a mőhelyek, sem a közlekedı terek padlóburkolatából nem állhatnak ki. Mosdóknál és zuhanyozóknál mosható falfelületet kell tervezni legalább 2,1 m magasságig.

A mőhelyek ajtóinak szélességét és magasságát, valamint anyagát, a személyforgalom nagysága, a technológiai folyamatokból eredı követelmények, valamint a tőzvédelmi elıírások alapján kell meghatározni. A kijáratok, illetıleg vészkijáratok számát a veszélyesség mértékétıl és a berendezések elhelyezésétıl függıen a tervezési programban kell meghatározni. A vészkijárat, valamint a vészkijárathoz vezetı útvonalon beépített ajtó mérete egyszárnyú ajtó esetén legalább 0,85 m; kétszárnyú ajtó esetén legalább 1,40 m tokbelmérető legyen. A jármőforgalom céljára szolgáló nagyforgalmú, valamint a 4,0 m2-nél nagyobb kapuk mellé személyi átjárásra alkalmas külön ajtószárnyat kell tervezni. A mőhelyek ajtói és a robbanás- vagy tőzveszélyes helyiségek, valamint az olyan helyiségek ajtaja, melyekben hirtelen felszabaduló mérgezı gázok, gızök keletkezhetnek, továbbá a vészkijárat céljára szolgáló ajtók és ablakok kifelé nyíljanak. Az ablakok nyíló szárnyait belülrıl kezelhetı a padlószintrıl elérhetı, mechanikus mőködtetéső nyitószerkezettel vagy távvezérléssel kell mőködtetni. Az ablakfelületek legalább 1/3-át belülrıl kezelhetıen, a padlószintrıl könnyen nyithatóan kell kialakítani. A mőhelyekben az ablakok mellvédmagassága legalább 1,2 m legyen. A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellızést, megvilágítást, az egyszerő kezelhetıséget és tisztíthatóságot. A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel, vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani. A 6,0 m-nél nagyobb menetmélységő terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása, a mőhelycsarnokban pedig hatékony felülvilágítást kell tervezni. Acél ajtószárnyak csak a mőhelyek technológiai elıírásai, valamint az Országos Tőzvédelmi Szabályzat szerint elıírt tőzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetıleg lábakon álló könnyőszerkezető, de idıtálló elemek legyenek, ajtóit kívülrıl is nyithatóvá kell tenni. A külsı falak és a tetık nyári hıterhelését mérsékelni (pl. növényzet, külsı árnyékolók, átszellıztetett tetık, zöldtetık) kell. A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerekített élvédıkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazatburkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön. 4.2. Épületgépészet Az intézményeket csak közmővesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai, illetve a szakmai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Az épületgépészeti berendezések és szerelvények feleljenek meg a korszerő energiatakarékossági elıírásoknak. Vízellátás - csatornázás Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni: - tanulóként - oktatók és kisegítı személyzet - fızıkonyha, befejezı konyha esetén adagonként - a zöldterület öntözése - a torna- és játszótér öntözése

30 liter/nap; 50-70 liter/nap; 80-120 liter/nap; 5 liter/m2/nap,

2 liter/m2/nap. A mosdókat, mosogatókat, kiöntıket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges. A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követıen legalább 50,0 mm-re bıvüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtıvezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése. A használt üzemi vizet elvezetı csatornát úgy kell tervezni, hogy a távozó szennyvizek mind a közcsatornára, mind a befogadóra ártalmatlanok legyenek. Az ipari szennyvizek vagy a keletkezési helyükön, vagy fajtánként összegyőjtésük után központosan elhelyezett, a szabványok által elıírt megfelelı mőködéső tisztító (semlegesítı, derítı) berendezéseken keresztül vezethetık a befogadóba. A tőz- vagy robbanásveszélyes gázt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet csatornahálózatba bevezetni tilos. Melegvízellátás

Használati melegvizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli. Egyéb követelmény hiányában a zuhanyozók melegvíz-szükségletét 40 tanuló/tanóra használatra kell méretezni. A tanulók által használt vizes berendezések melegvíz-ellátását központilag kevert vízzel kell megoldani. Gázellátás Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli. Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetıségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható. Főtés A főtés szakaszolását és szabályozását az egyidejőség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelıtt, délután, este mőködı funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.). Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghımérsékletet az alábbi értékekkel kell tervezni: - mosdó, zuhanyozó, orvosi szoba +24 °C; - tanterem, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, +20 °C; könyvtár - étterem, tornaterem, szertárak +18 °C; - mőhely, konyha, illemhelyek, közlekedık +16 °C. A főtıberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvízfőtés). Lehetıséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, szaktantermek, mőhelyek stb.) egyedi hımérséklet szabályozására. A főtıtestek felületi hımérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkezı esetben burkolatról kell gondoskodni. A főtıtest burkolata megfelelıen „szellıs” legyen, hogy ne rontsa le a hıátadást és tegye lehetıvé a takarítást. Technológiai szempontból állandóan alacsony vagy magas hımérsékletet igénylı mőhelyeket más hıfokú helyiségektıl és a külsı szabad tértıl szigetelni kell. Szellızés A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegıcseréjét természetes szellızéssel kell biztosítani. Lehetıség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét. Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elıírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellızést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben, pl. tornaterem, aula, mőhelycsarnok stb. A kémia elıadóban a szennyezett levegı keletkezési helyén helyi elszívó berendezést kell tervezni, a környezetet nem terhelı módon. A mesterséges szellızésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzet elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellızését lehetıleg természetes úton (ablakokkal, kürtıkkel), ilyen lehetıségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellızés elszívásos legyen, és a levegı utánpótlását megfelelı nyílásokkal kell biztosítani (további elıírásokat az OTÉK tartalmaz). A mőhelyekben a technológiai követelmények szerinti mesterséges szellızést vagy klíma berendezést és a gépeknél helyi elszívást (forgács, por stb.) kell tervezni. Ha az erısen bőzös, robbanásveszélyes, egészségre ártalmas, gızös, gázos, poros vagy nagyon meleg munkafolyamatok az ott dolgozóktól elkülönítetté nem tehetıek, a keletkezés helyén helyi elszívó berendezést kell tervezni, a környezetet nem terhelı módon. Ködtelenítı berendezést kell létesíteni a munkafolyamatoknál képzıdı, a dolgozó látását zavaró vagy egészségükre ártalmas köd vagy gız eloszlatására, illetve a köd kicsapódásának megelızésére. Töménységet érzékelı mőszerrel ellátott vészszellızést kell tervezni abban a mőhelyben, amelyben a mérgezı vagy robbanásveszélyes porok, gázok, gızök üzemzavar miatti töménysége mérgezést vagy robbanást okozhat. Azokban a mőhelyekben, amelyeken a veszélyforrást okozó berendezés mőködése miatt a levegı veszélyes mértékben szennyezıdhet, a szennyezıdést okozó berendezés üzemi kapcsolója és a szellızı berendezés kapcsolója kényszerkapcsolatban legyen. Villamos berendezések és hálózatok

Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell. A világítási berendezések elektromos hálózata az erıátviteli technológiai hálózattól független legyen. Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elıírások betartásával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani. Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetıségét, az arra kijelölt személy által egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrénybıl). Gondoskodni kell gyengeáramú hálózatról: - tőzjelzı hálózat az elıírásoknak megfelelıen kötelezı; - vagyonvédelem (igény szerint a biztosítással összhangban); - hangosítás, távközlés, TV, antennarendszer (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése), - számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése). A szerelvények lehetıleg süllyesztett típusúak legyenek. A tantermekben, elıadókban, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, mőhelyekben és folyosókon az elektromos takarítóeszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell szerelni. Mesterséges megvilágítási értékek: - középiskolák esetén a tantermek megvilágítása: legalább: 500 lux; - a 0,65-0,95 m magasságban lévı munkafelület szükséges megvilágítása: legalább: 500 lux; - falitáblára vonatkozó követelmény: legalább: 500 lux; - közlekedı, raktár, egyéb: legalább: 80-100 lux. Ezekben a helyiségekben szabályozható világítást kell létesíteni. A tábla megvilágítását káprázatmentesen kell megoldani. A mőhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is tervezni kell. Energetikailag kedvezıtlen lámpatestek (D osztályú készülékek) nem alkalmazhatóak. Akusztika A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások szerint kell végezni. Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedı, ének-zene szaktanterem, a mőhelyek akusztikai méretezésére (hangnyelı felületek alkalmazása). Felvonó Felvonót az OTÉK, valamint a felvonók biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni és az építési engedélyezési tervben ábrázolni. A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket ki kell elégíteni: - Az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani. - Az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különbözı korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek. - A bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetıségét és flexibilis használatát. - Kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek. - Biztosítsák a balesetmentes, fertızésmentes használatot, a könnyő tisztántarthatóságot. - A felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek. - A szaktantermi, a könyvtári, az igazgatási, az étterem-konyhai, többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek. - A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elıírások biztonsági követelményeit be kell tartani.

- Valamennyi tanmőhelyt technológiai terv szerint kell berendezni, de a helyiségekben kiöntıt, ivókutat és kézmosót mindig kell tervezni.

6. Környezetkultúra Az intézmények külsı-belsı tereit a kulturált és esztétikus környezet megvalósítása és a tanulók ízlésformálása érdekében lehetıség szerint képzımővészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élısarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmő tájékoztató rendszer (elemei: szín, szám, bető, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetıvé teszi a tanulónak és felnıttnek egyaránt. Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehetı legnagyobb kiterjedéső zöldterületek létesítésérıl és megóvásáról (gyep, fásítás).



1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Szakközépiskola, Szakiskola Tanterem Csoportszoba Könyvtár, adattár, klub Stúdió Általános szertár Szaktantermek a hozzájuk tartozó szertárakkal Elıadótermek, laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal Mőhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítı helyiségekkel Igazgatói iroda Helyettesi iroda Nevelıtestületi szoba Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Ügyviteli helyiség Irattár Tanári pihenı, teakonyha, öltözı Dohányzó Orvosi szoba Várószoba Ebédlı-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek) Tornaterem és kapcsolódó egységei

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Aula, közlekedı, zsibongó, porta/kapusfülke, ruhatár Illemhelyek Általános raktár Méregraktár Karbantartómőhely Iskolaudvar

Szaktanterem a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhetı.



Csoportszoba

Könyvtár (adattár, klub)

Mennyiségi mutató Osztályonként egy A szaktanterem is beszámítható, azonban a pedagógiai program alapján a tantermek számát 20%-kal csökkenteni lehet. A helyiségek számát tervezési programban kell meghatározni. Amennyiben önálló csoportszobák nem létesülnek, a tantermek 20-25%-át hangszigetelt, mozgatható válaszfalakkal kell megoszhatóvá tenni. Iskolánként egy

Stúdió

Iskolánként egy


Általános oktatási egységgel rendelkezı épületenként egy Iskolánként legalább egy


Tervezési elıírások Alapterülete: 2,0 m2/fı (Legalább 52,0 m2 - legfeljebb 68,0 m2)

Alapterülete: 2,5 m2/fı (Legalább 26,0 m2 - legfeljebb 42,0 m2)

Alapterülete: legalább 82,0 m2 Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Ebben az egységben kell kialakítani az oktatásinevelési folyamat zavarása nélkül a szülıi fogadás lehetıségét (tanár-család kapcsolat kialakítása). Alapterülete: legalább 18,0 m2 Alapterülete: tantermenként 3,0 m2 legalább 18,0 m2 Alapterülete: 4,0 m2/fı (Legalább 69,0 m2 - legfeljebb 99,0 m2) A terem vízszintes és függıleges határoló felületeit, a bútorokat, berendezéseket tükrözésmentes felületkezeléssel kell ellátni. A padlóburkolaton nem keletkezhet

elektrosztatikus feltöltıdés.

Elıadótermek, laboratóriumok







Fizikai elıadóterem

Iskolánként egy

Fizikai szertár és elıkészítı

Iskolánként egy

Fizikaielektrotechnikai laboratórium

Iskolánként egy

Kémiai-biológiai elıadóterem

Iskolánként egy

Kémiai-biológiai szertár és elıkészítı

Iskolánként egy

Kémiai-biológiai laboratórium

Iskolánként egy

Alapterülete legalább 18,0 m2 A számítástechnikai szaktanterem és szertár csatlakozhat a könyvtárhoz vagy az általános oktatási egységhez is. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 2,0 m2/fı (Legalább 52,0 m2 - legfeljebb 68,0 m2 A pedagógiai programtól függıen, idegen nyelvi, nemzetiségi oktatás feltételei a számítástechnikai szaktanteremben is megoldhatóak. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 2,7 m2/fı (Legalább 72,0 m2 - legfeljebb 94,0 m2) Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. Alapterülete: legalább 34,0 m2 A szaktantermi egység szertárait elınyös összevontan kialakítani, kivéve a kémiai szertárat, amelyet külön helyiségben kell kialakítani. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 3,0 m2/fı (Legalább 54,0 m2 - legfeljebb 105,0 m2) Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. Alapterülete: 2,7 m2/fı (Legalább 72,0 m2 - legfeljebb 94,0 m2) Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. Alapterülete: legalább 34,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 3,0 m2/fı (Legalább 54,0 m2 - legfeljebb 105,0 m2) Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m

Biológiai szertár

Iskolánként egy

Ének-zene-drámamédia terem

Iskolánként egy

Ének-zene-drámamédia szertár

Iskolánként egy

Rajz- és képzımővészeti terem

Iskolánként egy

Rajz- és képzımővészeti szertár

Iskolánként egy

Mőhely egység Mőhely, gyakorló terem (tankonyha, tanlakás, tankórterem stb.) kiegészítı helyiség (labor, elıkészítı, bemutató terem stb.) szertár, raktár, tároló, iroda, személyzeti és tanulói öltözı, mosdó, zuhanyozó, illemhely, elsısegélyhely, dohányzó

széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. Alapterülete: legalább 34,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet biztosítani kell. Alapterülete: 2,5 m2/fı (Legalább 69,0 m2 - legfeljebb 82,0 m2) Külön figyelmet kell fordítani a hangszigetelésre, a pormentességre és szükség esetén a helyi megvilágításra. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: 2,5 m2/fı (Legalább 69,0 m2 - legfeljebb 82,0 m2) Egyenletes szórt fényő megvilágítást kell biztosítani. Rajztermek esetén a megvilágítás legalább 750 lux. Alapterülete: legalább 18,0 m2

Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Pedagógiai, illetve Az alább felsorolt szakma csoportok szerint. szakmai program A tervezési programban meg kell határozni: alapján, iskolánként és - a helyiségek alapterületét, szakterületenként a - a padlóburkolat, az oldalfalak, a mennyezet tervezési programban kialakítását, anyagát, meghatározott - a helyiségek természetes, mesterséges számban megvilágításának, szellızésének, módját, mértékét, - a technológiai követelmények szerint a vízellátás - csatornázás, melegvíz-ellátás, gázellátás, főtés, villamosenergia-ellátás, akusztikai kialakítás módját, mértékét, - a technológiai követelmények szerinti berendezést, felszerelést és biztonsági követelményeket. Szakmacsoportok: Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás (oktatás, pedagógia) Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció (zene-, tánc-, képzı- és iparmővészet, színmővészet, bábmővészet, színházmővészet, sajtó, közmővelıdés) Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minıségbiztosítás) Elektrotechnika - elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika)

Igazgatási egység

Igazgatói iroda

Iskolánként egy

Helyettesi iroda

Iskolánként, a jogszabályban elıírtaknak megfelelıen Iskolánként legalább egy


Szociális egység




Irattár

Iskolánként egy


Iskolánként egy

Orvosi szoba

Iskolánként egy

Várószoba

Iskolánként egy

Tornaterem

Iskolánként egy

Iskolánként egy

Informatika (szoftver) Vegvinar (vegyipar, laborvizsgálatok) Építészet (építészet, építıipar, építıanyag-ipar, közlekedés - építı) Könnyőipar (ruha-, textil-, bır-, szırme-, cipıipar) Faipar Nyomdaipar Közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés üzemvitel) Környezetvédelem - vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) Vendéglátás - idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus) Egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tőzvédelem, munkavédelem, kis- és kézmővesipar) Mezıgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet) Élelmiszeripar Alapterülete: legalább 18,0 m2 Alapterülete: legalább 18,0 m2

Alapterülete: legalább 3,0 m2/fı (Legalább 50,0 m2) Alapterülete: legalább 18,0 m2 Alapterülete: legalább 18,0 m2 Alapterülete: legalább 18,0 m2 A tervezési program szerint, egyebekben: OTÉK szerint. A tervezési program szerint, egyebekben: OTÉK szerint. 500 fı fölötti tanulólétszámú iskola esetén a tervezési program szerint. 500 fı fölötti tanulólétszámú iskola esetén a tervezési program szerint. A sport- és szabadidı egységet tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell tervezni és megvalósítani. a) Méretezése és kapcsolódó egységei: A B C D 12/24 m 16/30 m 27/32 m 28/45 m

Alaprajz i méret Alapterület Szabad belmagassá g

288 m2

480 m2

864 m2

1260 m2

8,0 m

8,0 m

10,0 m

10,0 m

Egyterő

Egyterő

Osztható ság Szertár Öltözı

Legalább 2 40,0 m 60,0 m2 Két egység Egy egység



100,0 m2

120,0 m2

Négy egység Két egység

Hat egység Három egység

Küzdıté ri WC Tanári Egy Egy Két Három öltözı egység egység egység egység Orvosi Egy Egy Egy Egy (elsıegység egység egység egység segly) szoba b) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényő, káprázatmentes küzdıtéri megvilágítást kell kialakítani azonos minıséggel az egyterő és osztott részekben is. A követelményt a tájolás, a bevilágító felületek helyzetének és mennyiségének, illetve ezek szükség szerinti árnyékolásának összhangjával kell teljesíteni. Általában a bevilágító felületek összessége legalább az alapterület 1/6-a, felülvilágítás esetén legalább 1/10-e legyen. c) Mesterséges világítást, szellızést, főtést a mozgatható térelválasztás(ok) különbözı állapotainak figyelembevételével kell megoldani úgy, hogy minden térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes világítást kapjon. d) A határolófalak legalább 3,0 m magasságig tömör sima, függıleges, sík felületőek legyenek. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. e) Küzdıtér padlóburkolatának csak pont vagy felület rugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett padlóburkolat alkalmazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelıen kell kialakítani. f) Sportberendezések: A rögzített, rögzíthetı és mozgatható sportszerek


Sportszertár

Iskolánként egy

Öltözı + hideg-meleg Iskolánként és vizes mosdó és nemenként egy zuhanyozó

fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mőszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazniuk kell. a) Az elıírt legkisebb belmagasság: 2,4 m alaprajzi méret: 4,5 m ajtónyílás mérete: 2,2/2,3 m b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedıtéren keresztül kapcsolódjon a küzdıtérhez. Közvetett kapcsolata csak labda vagy kézi szertárnak lehet. Alaprajzi elrendezésével biztosítani kell, hogy két és három egységes terem esetén mindegyik térrész külön-külön is berendezhetı, illetve kiüríthetı legyen. c) Padlószintje egy szintben legyen a küzdıtérrel, a sportszer mozgatás irányában küszöb nem lehet. Különleges esetekben legfeljebb 10%-os rámpa megengedhetı. d) Ha a terem több célra (mővelıdési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani. Öltözı egység a) Az egység elemei: - belátást gátló elıtér; - öltözı legalább 20,0 m2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m; - mosdó - párafogó legalább 5,4 m2; - legkisebb alaprajzi mérete legalább 1,8 m, berendezés: négy mosdó; - zuhanyozó helyiség legalább 9,0 m2; legkisebb

Sport- és szabadidı

Tanári öltözı - iroda

Iskolánként egy

Orvosi szoba

Iskolánként egy

Sportudvar

alaprajzi mérete legalább 3,0 m, berendezés: három beépített zuhanyozó; - egy WC fülke az elıtérbıl nyílóan. Az utcai cipıs - sportcipıs útvonalakat kényszerútvonalként kell kialakítani. Az öltözı és a tornaterem között csak sportcipıs forgalom lehet. Közlekedıtéren keresztül - az öltözık érintése nélkül - közvetlenül kapcsolódjon a küzdıtérhez, terem-térrészekhez. Közlekedırıl nyíló elıtérbıl: - vizes helyiség egy mosdó és egy beépített zuhanyozó, WC; - öltözı-iroda helyiség legalább 10,0 m2.

Alapterülete legalább 18,0 m2. Telepítés a küzdıtér közelében, közlekedırıl nyílóan, ajtókapcsolattal egy öltözıhöz. Iskolánként egy a) Telepítés Helyettesíthetı a célra Telepítését az épületek, játszó, pihenı területeinek

egység

alkalmas szabad területtel, szabadtéri sportlétesítménnyel; kiváltható szerzıdés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel

figyelembevételével, azokkal szerves összhangban kell megoldani. b) Méretezése

A 15/28m

B C 19/32 m 24/44m

Alaprajz i méret


Közösségi tér


Iskolánként egy

KosárKéziVerseny Röplabd labda labda a sportszintő pálya elhelyezés c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit (pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai figyelembevételével, de az iskolai labdajátékok és az általános testnevelés céljára legalább egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell. d) Pályaburkolatként csak sportolás céljára kifejlesztett, minısített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok (mőanyag, salak) alkalmazhatók. Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minısül, beton, kı, mőanyagrács stb. burkolatot alkalmazni nem lehet. e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes szakaszait, nekifutóit észak-déli (±20°) hossztengellyel kell telepíteni, alacsonyabb igényő gyakorlópályák esetén a terület sajátos adottságai miatt ettıl el lehet térni. Belsıtéri vagy szabadtéri lelátót, nézıteret a tervezési program és a sporttechnológiai terv szerint lehet létesíteni, de a nézıszámnak megfelelı összes kiszolgáló létesítményt (parkolók, elıcsarnok, büfé, ruhatár, vizes helyiségek) biztosítani kell. A jó látás feltételeit és gépi szellızéssel a jó légállapotot lehetıleg minden egyes nézıhely esetében teljesíteni kell. Átlátás mértéke az egyes sorok között 15,0 cm legyen. Létesítése a tervezési program szerint, a porta, a várakozóhelyiség, a büfé és a ruhatár funkcióját is betöltheti. Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítı helyiségeit (színpad, vetítı, technikai helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell kialakítani, hogy A többcélú használatot biztosítsa: - oktatási, nevelési, - közösségi, - mővelıdési,

Illemhely

Porta/kapusfülke

Iskolánként egy

Ruhatár

Iskolánként, illetve épületenként egy

Személyzeti mosdó, zuhanyozó, WC

Méregraktár

Épületenként, szintenként, nemenként egy Épületenként, szintenként, nemenként egy Iskolánként legalább egy Iskolánként egy


Iskolánként egy

Tanulói mosdó WC


Általános raktár

- sport-, szabadidıs funkció tartományokban. A kiegészítı helyiségeket a legnagyobb használói létszámára kell méretezni. A közlekedıterületeket lehetıleg összevontan kell kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani a terület többcélú használatát (pl. iskolai, közösségi, mővelıdési, sport és szabadidıs tevékenységre). A bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók méretezését a kiürítésre vonatkozó elıírások szerint kell végezni. A fıbejárat ellenırzésére, a központi tájékoztatás biztosítására és a központi kapcsoló berendezések elhelyezésére kapusfülkét kell létesíteni. A tervezési program szerint kell kialakítani központi vagy csoportos elrendezéssel. A tárolás lehetséges módjai: - felsıruha rögzített vagy mozgatható fogason + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben; - felsıruha + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben. Oktató-nevelı helyiségben ruhatárolás nem engedhetı meg. A szekrények tisztántarthatóságáról és szellıztethetıségérıl gondoskodni kell. OTÉK szerint

OTÉK szerint

Alapterülete: legalább 18,0 m2 Alapterülete: legalább 18,0 m2 A veszélyes anyagok, veszélyes készítmények tárolását külön jogszabályban elıírtak szerint kell megoldani. Alapterülete: legalább 18,0 m2 Az intézmény közmőellátása szerint: - a vízellátás, - a melegvízellátás, - a szennyvízellátás, - a gázellátás, - a villamosenergia-ellátás, - a felvonóüzem biztosítása, - a főtés, - a takarítás, - a szellızés, - a szeméttárolás és elszállítás stb. terén jelentkezı valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek

számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.

6. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez A közoktatás nevelı és oktató intézményei tervezési elıírásai VI. KOLLÉGIUM (DIÁKOTTHON) Ez a szabályozás a kollégiumok elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezıen elıírt követelményeket.

1. Általános elıírások 1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület megfelelı feltételeket biztosít. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévı kollégiumok esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatásról szóló törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új kollégium létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni. Ha a meglévı épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni. 1.2. A tervezési programot az intézményfenntartó köteles elkészíttetni. A minıség és szakszerőség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévı kollégium esetén a nevelıtestület és az igazgató, új kollégium létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerı, szakirányú (pedagógus) felsıfokú végzettségő, az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı szakember(ek) közremőködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezı vezetı tervezı építész szakember(ek) készítheti(k). Ha a kollégiumban nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı nemzetiségi szakértı(k) igénybevétele is szükséges. 1.3. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükrözı demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani. 1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új kollégium létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet kollégiumot létesíteni, illetve nem lehet az intézményt kollégiumnak nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék). 1.5. A tervezési programot az intézményfenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenırzi/ellenırizteti annak megvalósítását. Ha a kollégiumban nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához a fenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-mőszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történı benyújtás elıtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı, az intézmény típusának megfelelı közoktatási szakértıket kell bevonni.

2. Településrendezési követelmények Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat.

2.1. Ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas, szennyezett területre kollégiumot építeni nem lehet. A kollégium közösen telepíthetı más közoktatási intézménnyel, általános iskolával, gimnáziummal, szakközépiskolával, szakiskolával, közkönyvtárral, mővelıdési intézménnyel, uszodával, gyermekrendelıvel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetéső - a nevelést, a kollégiumi foglalkozást, az oktatást nem zavaró - intézménnyel, de a közterület felıli megközelítést és bejáratokat el kell különíteni. A közösen telepített intézmények szakmai és tervezési programját a minıség és szakszerőség biztosítása érdekében az ésszerőség keretein belül össze kell hangolni (pl. közös igazgatás, üzemeltetés stb.). Magas zajterheléső és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelı kültéri (növénysáv, zajvédı fal) és belsı téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetı kollégium. Amennyiben a kollégium nem közvetlenül kapcsolódik az oktatási intézményhez, akkor városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetı. 2.2. Amennyiben a település közoktatási intézményeit és a kollégiumot közmővelıdési intézményekkel összevontan telepítik, az esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, mővelıdési, sport- és szabadidıs tevékenységének helyigénye is kielégíthetı, de a terület zajos szórakozóhelytıl, kórháztól és tőzoltóságtól legalább 100,0 m távolságra legyen. 2.3.

3. Rendeltetés 3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetéső helyiségekbıl funkcionális egységeket kell szervezni. 3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni. 3.3. A különbözı funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a jó közérzetet biztosító légállapotot és a látást zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. 3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb mőködés érdekében lehetıleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedıterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belsı zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de nyitott közlekedıt kell közöttük kialakítani. 3.5. A funkcionális egységekben: - A bevilágító-felület és a helyiség-terület aránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen. - Kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterülető helyiségekben (aula, rendezvényterem stb.) engedhetı meg, egyéb felülvilágított terekben az elıírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezéső oldalvilágítással kell biztosítani (további elıírásokat az OTÉK tartalmaz). - A padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmeleg padló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg. - A használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni. A fentiektıl eltérı követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák. 3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni. Ilyenek különösen: - az aula használata mővelıdési, közösségi célra; - rendezvényterem használata mővelıdési, közösségi, szabadidıs programok számára; - konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is; - számítástechnikai tanterem használata felnıttek képzésére, átképzésére. A többcélú használatból eredı világítási, szellızési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni. 3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (fızı- vagy melegítıkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.

4. Szerkezet 4.1. Épületszerkezet Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

Az épületszerkezeti kialakítások feleljenek meg a korszerő energiatakarékossági elıírásoknak. Az épület magassági kitőzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából, az érintett területen az illetékes vízügyi vízügyi felügyelettel véleményeztetni kell. Az épületszerkezetek megvalósíthatóak: - hagyományos, - iparosított vagy - vegyes technológiával. A szerkezet tervezésnél lehetıleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késıbbi átalakítás lehetıségét biztosítsák. A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellızést, megvilágítást, az egyszerő kezelhetıséget. A mélyen üvegezett szerkezeteket ütésálló üvegezéssel, vagy üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani. A 6,0 m-nél nagyobb menetmélységő terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása. Acél ajtószárnyak csak az Országos Tőzvédelmi Szabályzat szerint elıírt tőzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetıleg lábakon álló könnyőszerkezető elemek legyenek, ajtóit kívülrıl is nyithatóvá kell tenni. Törekedni kell a külsı falak és a tetık nyári hıterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külsı árnyékolók, átszellıztetett tetık, zöldtetık). A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerekített élvédıkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazatburkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön. 4.2. Épületgépészet Az intézményeket csak közmővesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai, illetve a szakmai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz). Az épületgépészeti berendezések és szerelvények feleljenek meg a korszerő energiatakarékossági elıírásoknak. Vízellátás - csatornázás Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni: - tanulónként 140 liter/nap; - nevelık és kisegítı személyzet 70-80 liter/nap; - fızıkonyha, befejezı konyha esetén adagonként 80-120 liter/nap; - a zöldterület öntözése 5 liter/m2/nap; - a torna- és játszótér öntözése - zöldséges kert és gyümölcsös öntözésére

2 liter/m2/nap; 10 liter/m2/nap.

A mosdókat, mosogatókat, kiöntıket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges. A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követıen legalább 50,0 mm-re bıvüljön. Az alapvezetékekbe, és/vagy ejtıvezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése. Melegvízellátás Használati melegvizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli. Egyéb követelmény hiányában a melegvízszükségletet az alábbi használatra kell méretezni: - zuhanyozók 40 liter/nap/tanuló; - teakonyhák, tanulói mosóhelyiségek 20 liter/nap/tanuló; - mosdók 10 liter/nap/tanuló. A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátását központilag kevert vízzel kell megoldani Gázellátás Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli. Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetıségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt

személy egy zárható helyrıl végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható. Főtés A központi főtés szakaszolását és szabályozását az egyidejőség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelıtt, délután, este, hétvégén mőködı funkcionális egységek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.). Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghımérsékletet az alábbi értékkel kell tervezni: - Mosdó-, zuhanyozó, orvosi szoba +24 °C; - háló-, betegszoba, elkülönítı +22 °C; +20 °C; - tanuló-, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, könyvtár, étterem, testedzı szoba, hálószint, közlekedı - szertárak, tanulószint közlekedı, aula +18 °C; - konyha, illemhelyek, mőhely, közlekedık +16 °C. A főtıberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvízfőtés). Lehetıséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tanulók, igazgatás stb.) egyedi hımérsékletszabályozására. A főtıtestek felületi hımérséklete ne haladja meg a 65 °C-ot, ellenkezı esetben burkolatról kell gondoskodni. A főtıtest burkolata megfelelıen „szellıs” legyen, hogy ne rontsa le a hıátadást és tegye lehetıvé a takarítást. Szellızés A tanuló- és hálóhelyiségek, valamint az igazgatási és szociális egység levegıcseréjét természetes szellızéssel kell biztosítani. Lehetıség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét. Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elıírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellızést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben, pl. rendezvényterem, aula stb. A mesterséges szellızésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzés elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellızését lehetıleg természetes úton (ablakokkal, kürtıkkel), ilyen lehetıségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellızés elszívásos legyen, és a levegı utánpótlását megfelelı nyílásokkal kell biztosítani. (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Villamos berendezések és hálózatok Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell. Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elıírások betartásával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani. Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetıségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyrıl. Gondoskodni kell gyengeáramú hálózatról: - tőzjelzı hálózat az elıírásoknak megfelelıen kötelezı; - vagyonvédelem (igény szerint a biztosítással összhangban); - hangosítás, távközlés, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése); - számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése). A szerelvények lehetıleg süllyesztett típusúak legyenek. A tanulókban, hálókban, egyéb közösségi helyiségekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell szerelni. Mesterséges megvilágítási értékek: - a tanulószoba megvilágítása: legalább: 500 lux; - a 0,65-0,95 m magasságban lévı munkafelület szükséges megvilágítása: legalább: 500 lux; - falitáblára vonatkozó követelmény: legalább: 500 lux; - közlekedı, raktár, egyéb: legalább: 80-100 lux.

Ezekben a helyiségekben szabályozható világítást kell létesíteni. A tábla megvilágítását káprázatmentesen kell megoldani. A tanulókban és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is tervezni kell. Energetikailag kedvezıtlen lámpatestek (D osztályú készülékek) nem alkalmazhatóak. Akusztika A helyiségek akusztikai méretezését - a kiviteli tervezés során - a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások szerint kell végezni. Különös gondot kell fordítani a rendezvényterem, tornaterem (tornaszoba, testedzı szoba) az aula, zsibongó, közlekedı, akusztikai méretezésére (hangnyelı felületek alkalmazása). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Felvonó Felvonót az OTÉK, valamint a felvonók biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.

5. Berendezés A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban - különös tekintettel a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet 3. számú mellékletére - kell meghatározni és az építési engedélyezési tervben ábrázolni. A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket ki kell elégíteni: - Az oktató-nevelı helyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani. - Az asztalok, székek és a fekvıhelyek méretei feleljenek meg a különbözı korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek. - A bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetıségét és flexibilis használatát. - Kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek. - Biztosítsák a balesetmentes, fertızésmentes használatot, a könnyő tisztántarthatóságot. - A felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg a sajátos szakmai követelményeknek. - A számítástechnikai terem, a könyvtár, az igazgatás, az étterem-konyha, rendezvényterem és a ruhatár berendezése feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek. - A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elıírások biztonsági követelményeit fokozottan be kell tartani.

6. Környezetkultúra Az intézmények külsı-belsı tereit a kulturált és esztétikus környezet megvalósítása és a tanulók ízlésformálása érdekében lehetıség szerint - különös tekintettel a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet 3. számú mellékletére - képzımővészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élısarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmő tájékoztató rendszer (elemei: szín, szám, bető, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetıvé teszi a tanulónak és felnıttnek egyaránt. Az udvaron gondoskodni kell a lehetı legnagyobb kiterjedéső zöldterületek létesítésérıl és megóvásáról (gyep, fásítás).


1. számú függelék

A jelen elıírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmazni kell:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A 100-nál több tanulót befogadó kollégium létesítése/mőködése esetén Tanulószoba Szakköri, diákköri szoba Hálószoba - hálóterem Teakonyha Számítástechnikai terem Könytár, adattár, klub Stúdió Igazgatói/kollégiumvezetıi iroda Helyettesi iroda Nevelıtestületi szoba Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Ügyviteli helyiség Irattár Ügyeletes nevelıi szoba Tanári pihenı, teakonyha, öltözı Dohányzó Orvosi szoba Betegszoba (nemenként) Vendégszoba Testedzı terem és kapcsolódó egységei Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Aula, közlekedı, zsibongó, porta / kapusfülke, ruhatár, rendezvényterem, társalgó Étterem-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek) Illemhelycsoportok Általános raktár Méregraktár Karbantartómőhely Udvar

A 100-nál kevesebb tanulót befogadó kollégium létesítése/mőködése esetén Tanulószoba Szakköri, diákköri szoba Hálószoba - hálóterem Teakonyha Számítástechnikai terem Könytárszoba Stúdió Igazgatói/kollégiumvezetıi iroda Nevelıtestületi szoba Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén)

Ügyeletes nevelıi szoba Tanári pihenı, teakonyha, öltözı Dohányzó Orvosi szoba Betegszoba (nemenként) Vendégszoba Testedzı terem és kapcsolódó egységei Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Aula, közlekedı, zsibongó, porta / kapusfülke, ruhatár, társalgó Étterem-konyha (abban az esetben kell, ha helyben étkeznek) Illemhelycsoportok Általános raktár Méregraktár Karbantartómőhely Udvar

2. számú függelék A fıbb funkcionális egységek Tanuló-háló egység

Helyiségek Tanulószoba (felkészülıszoba)

Szakköri, diákköri

Mennyiségi mutató


Kollégiumonként egy, Alapterülete: 2,0 m2/fı illetve, ha a hálószobák ilyen célra nem alakíthatók ki, a tanulói létszám figyelembevételével Kollégiumonként egy Alapterülete: 2,0 m2/fı

szoba Hálószoba - hálóterem Kollégiumonként négy tanulónként egy egység

Teakonyha Számítástechnikai terem Könyvtár, adattár, klub

Könyvtárszoba

Stúdió Igazgatási egység

Igazgatói/kollégiumvezetıi iroda Helyettesi iroda

Nevelıtestületi szoba Gazdasági vezetıi iroda Ügyviteli helyiség

Irattár

Ügyeletes nevelıi szoba (öltözıszekrény, mosdó, zuhanyozó,

A tanulók 15%-ának egyidejő befogadásához tanulószobában is kialakítható. Alapterülete: 8,0 m2/fı

Az egység elemei: két elıtér, benne egy-egy 0,60/1,20 m mérető beépített szekrény, két szoba részére közös mosdó, két szoba. Háló-tanuló szoba nyugati tájolású nem lehet. Szintenként egy Tervezési program szerint. Kollégiumonként egy Alapterülete: 4,0 m2/fı (Legalább 69,0 m2 - legfeljebb 99,0 m2) Kollégiumonként egy Alapterülete: legalább 104,0 m2 Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Ebben az egységben kell kialakítani az oktatásinevelési folyamat zavarása nélkül a szülıi fogadás lehetıségét (tanár-család kapcsolat kialakítása). Kollégiumonként egy Alapterülete: legalább 52,0 m2 A 100-nál kevesebb tanulóval mőködı kollégium esetében, ha a feladatot az iskolai könyvtár nem tudja ellátni. Kollégiumonként egy Alapterülete: legalább 52,0 m2

Kollégiumonként egy

Ha nem a könyvtárral összevontan alakították ki. Alapterülete: legalább 18,0 m2

Kollégiumonként egy

Alapterülete: legalább 18,0 m2 A 100-nál kevesebb tanulóval alapított/mőködı kollégium estén, az igazgatói irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Kollégiumonként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

Önálló gazdálkodás esetén kollégiumonként egy Kollégiumonként egy


Alapterülete: 18,0 m2 A 100-nál kevesebb tanulóval alapított/mőködı kollégium estén az igazgatói irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Kollégiumonként egy Alapterülete: 18,0 m2

Szintenként és nemenként egy A 100-nál kevesebb tanulóval

A 100-nál kevesebb tanulóval alapított/mőködı kollégium estén a gazdaságvezetıi irodával, az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 18,0 m2

WC)

Szociális egység


Orvosi szoba


alapított/mőködı kollégium esetén kollégiumonként egy Kollégiumonként egy

A tervezési program szerint, egyebekben: OTÉK szerint. Kollégiumonként egy Tervezési program szerint, egyebekben: OTÉK szerint. A gépi szellızés biztosítása szükséges. Kollégiumonként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2

Betegszoba elkülönítı Kollégiumonként egy

Alapterülete: legalább 18,0 m2 Közlekedıbıl nyíló elıtérbıl: - öltözıszekrény, mosdó, zuhanyozó, WC; - szoba alapterülete: legalább 10,0 m2.

Vendégszoba

Kollégiumonként nemenként egy

Alapterülete: legalább 18,0 m2 Közlekedıbıl nyíló elıtérbıl: - öltözıszekrény, mosdó, zuhanyozó, WC; - szoba alapterülete: legalább 10,0 m2

Testedzı terem

Kollégiumonként egy Ha a kollégium más közoktatási és sportintézménnyel egy építési telken helyezkedik el, abban az estben kiváltható a célra alkalmas létesítményekkel.

Legkisebb méretei: Alapterület: legalább 60,0 m2, - legfeljebb 100,0 m2 Szélesség: 6,0 m Magasság: 3,0 m a) Berendezés tervezési program alapján a korosztály adottságainak figyelembevételével. b) Természetes bevilágítással egyenletes szórt fényő káprázatmentes megvilágítást kell kialakítani. c) A tornateret minden oldalról fal vagy legalább 1,0 m magas palánk határolja. d) Határoló falak (palánkok) legalább 3,0 m magasságig sima, függıleges sík felületőek legyenek, a beépített nyílászárók tok és szárny felületeit a falsíkkal azonosan kell tervezni. Kilincseket, egyéb mőködtetı szerkezeteket falba süllyesztett, vagy eltávolítható módon kell szerelni. A fal-, nyílászáró felületeknek horzsolásos balesetek elkerülésére, simának és egyben labdaállónak kell lenni, azon maximum 0,8 cm széles rés engedhetı meg. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. e) A terem padlóburkolatának csak pont vagy felület rugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett padlóburkolat alkalmazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelıen kell kialakítani. f) Sportberendezések: A rögzített, rögzíthetı és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mőszaki kiviteli terveknek a sportberendezések

Testedzı terem Sportszertár kapcsolódó egységei


Sportudvar

Közösségi

Aula, közlekedı,

beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell. Kollégiumonként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 a) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedıtéren keresztül kapcsolódjon a testedzı teremhez. Közvetett kapcsolata csak labda, vagy kézi szertárnak lehet. b) Padlószintje egy szintben legyen a testedzı teremmel, a sportszer-mozgatás irányában küszöb nem lehet, különleges esetekben 10%-os lejtı megengedhetı. c) Ha a terem több célra (mővelıdési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani. Kollégiumonként egy a) Telepítés Ha a kollégium más Telepítését az épületek, játszó pihenı területek közoktatási és figyelembevételével azokkal szerves összhangban sportintézménnyel egy kell megoldani építési telken b) Méretezése helyezkedik el, abban az esetben kiváltható a célra alkalmas létesítményekkel. A B C 15/28 m 19/32 m 24/44 m Alaprajz i méret KosárKézilabda Verseny Röplabd labda a sportszintő pálya elhelyezés c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit (pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai figyelembevételével, de a labdajátékok és az általános testnevelés céljára legalább egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell. d) A pályaburkolatként csak sportolás céljára kifejlesztett, minısített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok (mőanyag, salak) alkalmazhatók. Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minısül, beton, kı, mőanyagrács stb. burkolatot alkalmazni nem lehet. e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes szakaszait, nekifutóit észak-déli (±20°) hossztengellyel kell telepíteni, alacsonyabb igényő gyakorlópályák esetén a terület sajátos adottságai miatt ettıl el lehet térni. Kollégiumonként egy Porta, várakozóhelyiség, társalgó, látogató fogadó,

egység

zsibongó

Porta, kapusfülke

Ruhatár

Rendezvényterem

Társalgó (látogató fogadó) Étteremkonyha egység

Illemhely

Étterem

büfé, étterem, ruhatár funkcióját is betöltheti. Alapterülete: legalább 80,0 m2 Létesítése a tervezési program szerint. Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítı helyiségeit (színpad, vetítı, technikai helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa: - oktatási, nevelési, - közösségi, - mővelıdési, - szabadidıs tevékenységekre. A kiegészítı helyiségeket a legnagyobb használói létszámra kell méretezni. A közlekedıterületeket lehetıleg összevontan kell kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani a terület többcélú használatát (pl. közösségi, mővelıdési és szabadidıs tevékenységre). A bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók méretezését a kiürítésre vonatkozó elıírások szerint kell végezni. Kollégiumonként egy Alapterülete: legalább 12,0 m2 A fıbejárat ellenırzésére, a központi tájékoztatás biztosítására és a központi kapcsoló berendezések elhelyezésére kapusfülkét kell létesíteni. Kollégiumonként egy Alapterülete: (központi ruhatár esetén) 0,3 m2/fı A tervezési program szerint kell kialakítani, abban az esetben, ha az aulát közösségi, mővelıdési célra is használják. Kollégiumonként egy Alapterülete: 1,2 m2/fı

Kollégiumonként szintenként egy

A legalább száz tanuló befogadására létesített kollégiumban, aulában és étteremben is kialakítható. Alapterülete: legalább 40,0 m2

Összevontan az aulában, a rendezvényteremben is kialakítható. Kollégiumonként egy Alapterülete: 1,2 m2/fı Legalább a tanulók 50%-ának egyidejő befogadására kell méretezni. A 100-nál kevesebb tanulóval létesített/mőködı

kollégium esetén az alapterület: legalább 50,0 m2. Hideg-melegvizes kézmosás lehetıségét az illemhelyek mosdóitól függetlenül biztosítani kell. Kialakítható az aulában, rendezvényteremben vagy a társalgóban. Fızı/melegítı konyha Kollégiumonként egy Fızıkonyhát kell kialakítani, ha helyben fıznek. A konyha és kiszolgáló helyiségei méretét és berendezését konyhatechnológiai terv alapján kell meghatározni. OTÉK szerint Személyzeti öltözı, Épületenként, mosdó, zuhanyozó, szintenként,

WC Tanulói mosdó, zuhanyozó, WC Üzemeltetési

Általános raktár

egység


nemenként egy Épületenként, szintenként, nemenként egy Kollégiumonként egy

OTÉK szerint

Alapterülete: legalább 30,0 m2 Alapterülete: legalább 18,0 m2

A veszélyes anyagok, veszélyes készítmények tárolását külön jogszabályban elıírtak szerint kell megoldani. Kollégiumonként egy Alapterülete: legalább 18,0 m2 Az intézmény közmőellátása szerint - a vízellátás, - a szennyvízellátás, - a villamosenergia-ellátás, - a főtés, - a szellızés, - a szeméttárolás és elszállítás, - a melegvízellátás, - a gázellátás, - a felvonóüzem biztosítása, - a takarítás terén jelentkezı valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni (pl. tisztítószer, takarítóeszközök és gépek tárolója, ágynemőraktár, mosókonyha, szárítóhelyiség, vasaló- és fehérnemő javító helyiség stb.).

2002. (V. 8.) OM rendelet. a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl

Recommend Documents