7/2002. (V. 25.) ISM–OM együttes rendelet az ifjúságsegítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el: 1. § Az ifjúsági és sportminiszter ágazatába tartozó ifjúságsegítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a rendelet melléklete tartalmazza. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Melléklet a 7/2002. (V. 25.) ISM–OM együttes rendelethez Az ifjúságsegítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8419 02 2. A szakképesítés megnevezése: ifjúságsegítő II. A szakképesítés munkaterülete ----------------------3419 Egyéb pedagógusok 2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------3713 Kulturális szervező munkatárs 3715 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása Az ifjúságsegítő alapvető feladata a fiatalok szociális és kulturális módszerekkel történő aktivizálása, érdekvédelme, a helyi társadalom és a helyi közösségek FEOR száma megnevezése 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ----------------------A munkakör, foglalkozás támogatása. A szubkulturális csoportok közötti kapcsolatépítés és -tartás, valamint a párbeszéd kiépítésének segítése. A (veszélyeztetett) fiatalok tanácsadással történő segítése, munkaerőpiacon való elhelyezkedésük támogatása. Tevékenységét a szociális- és közművelődési intézményekben, valamint a civil szféra különböző területein, szervezeteiben végzi. Az akkreditált felsőfokú
ifjúságsegítő szakképzés országos és regionális hatáskörű szociális-, kulturális- és civil szervezetek adminisztratív és szervező munkaköreire készíti fel a képzésben résztvevőket. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik – a tágan értelmezett kultúra eredményeinek birtokában – felkészültek az összeurópai értékek közvetítésére, az ifjúság érdekeinek, szervezeteinek képviseletére, érzékenyek és fogékonyak az ifjúsági szubkultúra (társadalmi, szociális, kulturális) problémái iránt, képzettek ezen problémák szociokulturális megoldására, a korosztályos közösségek fejlesztésére. III. A szakképesítés szakmai követelményei A) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, követelmények 1. Információszolgálati és tanácsadási ismeretek alkalmazása Az ifjúságsegítő ismeri és alkalmazza a szakterületéhez kapcsolódó feladatok korszerű eszközökkel és módszerekkel történő megoldását. Munkáját önállóan dokumentálja, mindehhez megfelelő iroda-ügyviteli, pénzügyi és számítástechnikai ismeretekkel, illetve jártassággal rendelkezik. Feladata ellátásához fejlett kommunikációs és kapcsolatteremtő készség járul. Esetenként irodai, oktatás- és rendezvényszervezési munkát végez. A fiatalok sajátos helyzete szükségessé teszi, hogy megfelelő és elérhető információs rendszereket, adatbázisokat, valamint tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Az ifjúságsegítő szakember munkája során – a rendelkezésére álló, illetve az általa létrehozott adatbázisokból –, továbbá ismeretei alapján tájékoztatást ad: – a képzési és a munkalehetőségekről; – a szenvedélybetegségekről és azok következményeiről; – az életvezetési technikákról; – a helyi és tágabb környezet társadalmi és kulturális eseményeiről; – a civil szférába való bekapcsolódás és együttműködés lehetőségeiről; – a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségekről. 2. Pedagógiai, társadalmi és mentálhigiénés ismeretek, módszerek és technikák alkalmazása a fiatalok segítésében Az ifjúságsegítő ismeri az ifjúsági szubkultúrák sajátosságait. Rendelkezik a devianciák korosztályos segítésének eszközeivel, továbbá az ennek ellátásához elengedhetetlenül szükséges kommunikációs készséggel és eszköztárral, szervezőkészséggel, valamint jogi tájékozottsággal az ifjúságot érintő törvények, rendeletek alkalmazásában. Ennek érdekében: – átlátja a társadalmi jelenségek főbb folyamatait, törvényszerűségeit; tájékozott a társadalomismeret, a szociológia, a pedagógia, az andragógia, valamint a pszichológia területén; – részt vesz a reszocializációt segítő folyamatokban; – ismeri az ifjúságpolitika elveit, főbb törekvéseit; – ismeri és használja a szociális segítés hazai intézményrendszerét; – szakképzett partnereket keres a beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalok segítéséhez; figyelemmel kíséri helyzetüket; – támogatja a fiatalkorúak börtönéből kikerülő, ,,újrakezdő'' fiatalok visszailleszkedését a társadalomba; – tájékozott a civil és a nonprofit szervezetek működése, jogi szabályozása tekintetében,
– képes a fiatalok aktivizálására, kapcsolatépítésük és -tartásuk, valamint kezdeményezéseik támogatására a korosztályos segítés módszereivel. B) Általános szakmai követelmények 1. Az ifjúsági munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés. 2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció és kooperáció. 3. A munkavégzéshez szükséges önismeret IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: – az oktatási programban előírt beiskolázási feltételek teljesítésének igazolása; – a képzési idő teljesítésének igazolása; – a vizsgáztatási-értékelési rendben meghatározott aláírások megszerzése, a kollokviumi, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése, valamint a szakmai vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal leadott, minimum 20 oldal terjedelmű, legalább elégségesre minősített záródolgozat (1 oldal: 60 leütés/sor, 24 sor/oldal, minimum 30 000 leütés). A záródolgozat a specializáció területéről szabadon választott, a képzést szervező intézmény által jóváhagyott témájú és című, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő írásmű. A dolgozatot a képzést szervező intézmény által felkért szakértő ötfokozatú érdemjeggyel minősíti. A dolgozatot – a szakértői bírálattal együtt – a szakmai vizsga előtt 15 nappal a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga elméleti (szóbeli és írásbeli), valamint gyakorlati vizsgarészekből áll. a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama: – Magyarország a XX. században – Állampolgári ismeretek – Jogi ismeretek – Egészségfejlesztési alapismeretek – Drogprevenciós alapismeretek – Andragógia – Általános pedagógia és didaktika – Munkavállalási ismeretek, irodai ügyvitel és oktatásszervezés Az írásbeli vizsgán a fenti tantárgyakból központilag összeállított, nyitott és zárt kérdésekből álló feladatlapot kell kitölteni. Az írásbeli vizsga kérdései az Ifjúsági és Sportminisztérium szakemberképzést koordináló szervezeti egységénél vehető át a vizsga megkezdése előtt 48 órával. A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre. Az írásbeli vizsga javasolt érdemjegyét a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott időpontban és módon megtekintheti, ahhoz észrevételt tehet. b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama A komplex szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, akinek záródolgozatát legalább elégségesre értékelték és eredményes írásbeli, valamint gyakorlati vizsgát tett. A szóbeli vizsga két kérdést tartalmazó komplex tételeit az alábbi tantárgyakból kell összeállítani:
– Ifjúságszociológia – Kommunikáció – Pszichológia – Az ifjúsági tanácsadás módszertana – Az ifjúsági csoport szerveződése, kultúraközvetítés – Szociokulturális animáció – Ifjúságpolitika – Választott specializáció A szóbeli vizsga tételsorát a vizsgát szervező intézmény a vizsga előtt legalább három hónappal jóváhagyásra elküldi az Ifjúsági és Sportminisztérium szakemberképzést koordináló szervezeti egységének. A tételek jóváhagyásáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó észrevételeiről a minisztérium a kézhezvételt követő 30 napon belül értesíti a vizsgát szervező intézményt. A vizsgázó a komplex szóbeli vizsga témaköreit – tételsorát – a szóbeli vizsga megkezdése előtt legalább 30 munkanappal a vizsgát szervező intézménytől megkapja. A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama vizsgázónként legfeljebb 20 perc. A szóbeli vizsga időtartama vizsgázónként legfeljebb 15 perc. c) A gyakorlati vizsga részei és időtartama A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye megegyezik a IV. félévben teljesítendő – gyakorlatvezető által irányított – 100 órás terepgyakorlat érdemjegyével. A szakmai gyakorlati vizsga helyét – a képzést szervező intézmény javaslatának figyelembevételével – az Ifjúsági és Sportminisztérium jelöli ki. A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegyét a terepgyakorlaton nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. A szakmai gyakorlat lebonyolításának és dokumentálásának szakmai szempontjait az ifjúságsegítő szakképesítés központi programja tartalmazza. 3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével a) Az írásbeli vizsga tartalma: a vizsgatárgyak alapfogalmai és összefüggései. b) A szóbeli vizsga tartalma: az általános és a speciális szakmai törzsanyag tantárgycsoportjainak és témaköreinek legfontosabb fogalmai és összefüggései, valamint ezek kapcsolata az ifjúságsegítő munkájával. Az általános szakmai törzsanyag vizsgakövetelményei Magyarország a XX. században: Gazdasági és politikai folyamatok régiónkban és hazánkban a XX. században. A társadalmi reprodukció egyes törvényszerűségei, ezek összefüggései a társadalomszerkezet változásával, valamint a kulturális fejlődéssel. A magyarországi kisebbségek kulturális jellemzői századunkban. Állampolgári ismeretek: Politológiai fogalmak. Politikai folyamatok. A parlamentarizmus működésének politikai és jogi feltételei. Alkotmánytani alapfogalmak. A civil szervezetek jogi szabályozása. A helyi társadalom fogalma, jellemzői. Jogi ismeretek: A jogegyenlőség kérdései. Az ifjúság közigazgatási meghatározása. A kulturális és az ifjúsági szféra jogi szabályozása. Közösségi, egyesületi jogok. A nonprofit és a civil szféra jogi kérdései.
Az európai jogharmonizáció kérdése, és hatása a hazai ifjúsági és művelődési joggyakorlatra. Büntető jog. Családjog. Kisebbségi jogok. Az ifjúságot érintő jogok érvényesítésének technikái. Egészségfejlesztési alapismeretek: Az egészség mint érték (alapfogalmak, definíciók). A bio-pszicho-szociális jólét megőrzése, fejlesztése, az ezzel összefüggő egészségügyi, szociális és bűnügyi ártalmak és hátrányok csökkentése. Az egészséget támogató társadalompolitika kialakításának kérdései. Az egészséget támogató környezet kialakításának technikái. A közösségi akciók erősítése. Az egyéni képességek fejlesztése. Az egészségügyi ellátás orientációja. Nemzetközi kitekintés. Drogprevenciós alapismeretek: A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozatban foglaltak ismerete. A kábítószerek és pszichotrop anyagok kultúrtörténete, csoportosításuk; hatásmechanizmusuk jogi, egészségügyi, társadalmi következményei. Rizikófaktorok. Mindezek vonatkozásában a legalitás és illegalitás kérdésköre a társadalmi és jogi megítélés oldaláról. Az addikciók kialakulásának és fenntartásának színterei (mikro-, és makrokörnyezetben egyaránt). A prevenció, és hatékonyságának kérdései. Magyarország drogpolitikája. Az egészségügyi, szociális ellátórendszer jelenlegi felépítése, intézményi strukturáltsága. Nemzetközi kitekintés, különös tekintettel a kapcsolódó ENSZ egyezményekre. Kommunikáció: Kommunikációelméleti és -gyakorlati alapismeretek. A humán kommunikáció sajátosságai, szociálpszichológiai összefüggései. A befolyásolásra törő kommunikáció – kommunikációs stratégiák. A nonverbális kommunikáció jellemzői. Általános pedagógia és didaktika: Rendszerszemlélet a pedagógiában. A neveléstudomány alapkérdései. A nevelési folyamat értelmezése. Társadalmi tényezők a nevelés folyamatában. Nevelési hatások, módszerek. Speciális nevelési helyzetek, feladatok. A tevékenység és a tudás. A tanulás pedagógiai kérdései. A tanítási-tanulási folyamat funkciói, szervezése. Pedagógiai értékelés. A nevelési folyamatok, a tapasztalás és a meggyőzés gyakorlata. A nevelés módszerei és eszközei. Erkölcsi, értelmi, esztétikai, testi és munkára nevelés. Nevelési értékek. A nehezen nevelhetőség problematikája. Pszichológia: A pszichológia és az emberismeret. Pszichológiai irányzatok. Az általános pszichológia alapfogalmai. A személyiségfunkciók kialakulása. Személyiségtípusok, személyiségvonások. Az attitűd, előítélet, személypercepció, első benyomás percepció. Az életkor speciális pszichológiai problémái. A csoportfolyamatok elemzésének készség szintű elsajátítása. A hatékonyságfejlesztés és a kommunikáció speciális problémái. A szerep. Formális és informális csoportok. A csoportnorma és értékteremtő szerepe. A speciális szakmai törzsanyag vizsgakövetelményei Ifjúságpolitika:
Az ifjúság fogalmának politikai, szociológiai meghatározása, a korosztály politikai szerepvállalásának lehetőségei. Az ifjúságpolitika európai mintái. Az Európai Unió politikai, jogi és gazdasági integrációs folyamatai. Ifjúságszociológia: Az ifjúságszociológia alapkérdései. Esélyegyenlőség a művelődési folyamatokban. Modernitáskultúra-szubkultúra. Tudás- és értékszociológiai kérdések. A hátrányos helyzet fogalmának meghatározása. A devianciák kezelése a kultúraközvetítés eszközeivel. Az intézményes segítés határai. Az önkéntesekkel való kapcsolattartás elmélete és módszerei. A korosztályi fenyegetettségből származó problémák. Andragógia: Az andragógia kialakulása, színterei, ágazatai. A felnőttkor jellemzői, sajátos tanulási motivációi, csoportdinamikai szempontjai. A felnőttképzés és a munkaerő-piaci képzés összefüggései. Az európai, illetve a hazai iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás formái és módszerei. Szociokulturális animáció: A szociokulturális animáció mint az egyéni művelődés és a (helyi) közösségek fejlesztésének módja és eszköze. Az animáció célja, tartalma, módszerei, színterei. Az animátor szerepe, feladatai. Az önkéntesség, öntevékenység és önszerveződés helye a civil társadalomban. A csoport- és tréningvezetés módszertani kérdései. Program-, forgatókönyv-, költségvetés-készítés. Munkavállalási ismeretek, irodai ügyvitel és oktatásszervezés: Közgazdaságtani alapfogalmak. Makro- és mikro-ökonómia. A kereslet és a kínálat összefüggései. A GNP és a GDP. Infláció és munkanélküliség. Gazdasági növekedés. A közgazdaságtan módszerei. A nemzetközi kereskedelem és a pénzügypolitika. Munkaerőpiacszerepek. A nonprofit szféra finanszírozása, az ifjúsági vállalkozások speciális formái. Piackutatás és tervezés. A képzési terv, a tematika- és a költségvetés-készítés alapjai. Adminisztrációs és pénzügyviteli kérdések. Szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismeretek. Az ifjúsági tanácsadás módszertana: Az intézményes segítőhelyek és ezek munkamódszerei a gyakorlatban. A segítés hagyományos módjai. A szociálpolitika és a gyermekvédelem rendszere Magyarországon. A marginalizálódott fiatalok élethelyzetéből adódó veszélyek (fiatalkori bűnözés, alkoholizmus, drog, negatív csoportosulások, szekták, bandázás és rasszizmus stb.). A fogyatékosokkal való foglalkozás módszerei, sajátosságai. A tanácsadás módszerei, eszközei. Életvezetési technikák. Az ifjúsági csoportok szerveződése, kultúraközvetítés: Az ifjúsági szubkultúrák sajátosságai. A devianciák kezelése a kultúraközvetítés eszközeivel. Az intézményes segítés határai. Az önkéntesekkel való kapcsolattartás elmélete és módszerei. Az önsegítő-hálózat működésének szabályozása és irányítása. Erőszak. Szexuális kultúra, szexuális szokások és ezek konzekvenciái. Választható specializációs terület Válsághelyzetben lévő fiatalok segítése: Jogismeret és alkalmazásának lehetőségei. A büntethetőség kérdései. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés sajátosságai, a büntethetőség problematikája. Intézményes segítőhelyek a gyakorlatban.
A szociálpolitika rendszere Magyarországon. A fogyatékosságból fakadó esetek kezelési technikái, módszerei. A segítés és a tanácsadás korszerű módszerei, eszközei. Konfliktusmegoldó technikák. Szenvedélybetegségek. Érdekegyeztetés, érdekvédelem. Állami és civilszféra: Érdekartikulációs és érdekvédelmi technikák, érdekképviseleti csatornák a gyakorlatban. A civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Kormányzati szintű ifjúsági koncepciók. Az ifjúsági párbeszédrendszer működése. Az ifjúsági szolgáltató intézményrendszer. Nemzetközi kapcsolatok: A nemzetközi ifjúsági szervezetek struktúrája, felépítése, működésének jellemzői. Az EUcsatlakozás stratégiája az ifjúság szempontjából. Az európai ifjúságsegítő modellek. Animáció: A szabadidőre nevelés mint az életminőség (fizikai, mentális, szociális jólét) javításának, az egyén önmegvalósításának egyik legfontosabb forrása és területe. A csoport- és tréningvezetés módszerei, gyakorlata. A szabadidőre nevelés stratégiája Európában és Európán kívül. Az animáció közösségépítő funkciói. Animáció és rekreáció (egészséges életmód, szabadidősport). Az animáció és az ifjúsági turizmus. c) A gyakorlati vizsga tartalma Ifjúsági szervezetek, önkormányzatok, ifjúságsegítő intézmények, civil vagy egyházi ifjúsági szervezetek, nemzetközi ifjúsági programok és táborok működésének ismerete. Középszintű tervezési, szervezési és animációs feladatok. A fiatalok pályaválasztásával, munkaerő-piaci helyzetével foglalkozó szervek, szervezetek. A munkahelyek kiválasztásával és a sikeres elhelyezkedéssel kapcsolatos ismeretek. 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A 100 órás szakmai gyakorlat teljesítése alól – írásbeli kérelem alapján – felmentést kaphat az a vizsgázó, aki a tevékenységi körben, intézményes keretek között, legalább egy évet dolgozott, és erről az intézmény vezetője érdemjeggyel minősítő, írásban indokolt cégszerű igazolást ad ki. 5. A szakmai vizsga értékelése – Az írásbeli vizsga feladatlapot központi javítókulcs és útmutató szerint, ötfokozatú skálán, érdemjeggyel kell értékelni. – A szóbeli vizsga két kérdést tartalmazó tételére – a szakmai vizsgabizottság előtt – adott választ ötfokozatú skálán, érdemjeggyel kell értékelni. – A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegye megegyezik a IV. félévben teljesített 100 órás terepgyakorlat érdemjegyével. A vizsgarészeket (gyakorlati vizsga, elméleti vizsga) külön érdemjeggyel kell értékelni. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek érdemjegyeinek számtani átlaga adja. Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a megelőző vizsgafeladatból (záródolgozat), továbbá a gyakorlati, a szóbeli vagy az írásbeli vizsgarész bármelyikéből elégtelen érdemjegyet kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből vagy tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A sikertelen szakmai vizsga a vizsga befejezését követő 30 napon túl, de legfeljebb két éven belül megismételhető. V. Egyéb tudnivalók 1. A szakmai és vizsgakövetelmények teljesítésével 120 kredit szerezhető. A megszerzett kreditekből a tanító, valamint a művelődésszervező főiskolai szakon egyaránt 40-40 kredit számítható be. Ezt a rendelkezést 2002. szeptember 1-jétől kezdődően kell alkalmazni. 2. A beiskolázás feltétele: érettségi bizonyítvány. 3. A képzési idő teljesítésének igazolása: – az elméleti képzésben való részvételről szóló igazolás; – a képzést szervező intézmény előírása szerinti szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása. 4. Egyebek A szakmai vizsgával kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló – a vizsga időpontjában hatályos – jogszabályban foglaltak az irányadók.
