Előterjesztő megnevezése:
Dr. Botka László polgármester
Iktatószám:
01/25472/2009.
Tárgy:
Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet módosítása
Melléklet:
1 pld. rendeletmódosítás tervezet
Készítette:
Városüzemeltetési Iroda
Véleményezésre megküldve:
Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság Pénzügyi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
2009. március
Tisztelt Közgyűlés!
Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy rendelet (továbbiakban Kgy. rendelet) módosításának elfogadását javaslom az alábbi részletes indokolás alapján. 1. §-hoz A Kgy. rendelet 2. § (2) bekezdése szabályozza a bérbeadás jogcímeit. A bérbeadás néhány esetére nem tartalmaz a Kgy. rendelet megfelelő jogcímet. A bérlőkijelölő szerv által bérlőkijelölés útján történő bérbeadás jogcíme hiányzik. Bérlőkijelöléssel érintett helyiség esetén a bérlőkijelölő szerv határozata alapján jön létre a bérleti jogviszony, de ettől függetlenül a bérbeadásnak rendeletben meghatározott jogcím alapján kell megtörténnie. Életvédelmi létesítmény bérbeadása esetére sincs megfelelő jogcím – mivel ezeket a helyiségeket a kiürítési kötelezettség miatt pályáztatni nem lehet és a 4. § (10) bekezdés alapján történő bérbeadás esetén is pályáztatási kötelezettség áll fenn - új jogcím szükséges a bérbeadáshoz. Több, önkormányzati tulajdonban lévő rendelőt megbízási szerződés alapján egészségügyi alapellátás orvosi feladatainak ellátására ingyenesen használó orvos jelezte igényét az IKV Zrt.-nél mint üzemeltetőnél arra vonatkozóan, hogy az általuk igénybe vett helyiséget rendelési időn kívül bérbevennék, azonban a fenti rendelet a bérbeadási jogcímek között erre sem ad lehetőséget. Fentiek okán válik szükségessé a Kgy. rendelet 2. § (2) bekezdésének j), k) és l) pontokkal történő kiegészítése. 2. §-hoz A pályázat útján történő bérbeadást érintően egy lényegi módosítást javaslunk. Az eddigi szabályok értelmében amennyiben a pályázati eljáráson legalább két pályázó nyújt be pályázati ajánlatot és a pályázati tárgyaláson egyikük sem tesz a pályázati ajánlat szerinti induló ajánlatnál magasabb ajánlatot, úgy a pályázat eredménytelennek minősült. Megfelelő lenne, ha ez esetben nem lenne eredménytelen a pályázat, hanem sorsolás útján kerülne kiválasztásra a pályázat nyertese. Tekintettel arra, hogy a fentieken kívül a Kgy. rendelet 3. §-ának szerkezetét illetően is több módosítás szükséges, és ezáltal szinte minden bekezdés számozása illetve a felsorolás jelölése módosulna, a könnyebb áttekinthetőség érdekében javasoljuk a teljes 3. § módosítását, és a Kgy. rendeletnek a 3/A. §-sal történő kiegészítését, amely az eredeti 3. § jobb tagolását segíti. 3. §-hoz A Kgy. rendelet 4. § (5) bekezdésének b) pontja szövegének pontosítása szükséges.
A Kgy. rendelet 4. § (10) bekezdésének könnyebb áttekinthetősége érdekében szükséges annak szerkezetén változtatni. Továbbá a hivatkozott bekezdés utolsó mondatában szereplő „...egy éven belül...” kifejezést „..a bérleti szerződés megszűnését követően a helyiség megüresedésétől számított hat hónapon belül...” kifejezésre módosítani az alábbiak okán: A jelenlegi szabályozás alapján az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. a bérbeadástól számított egy éven belül köteles a helyiséget megpályáztatni. Kis számú helyiséget pályáztatni – már csak a hirdetések árát figyelembe véve - komoly kiadást jelent. Ráadásul az IKV Zrt. pályázatai érdeklődés hiánya miatt jellemzően eredménytelenül szoktak zárulni. Amennyiben tehát az IKV Zrt. eleget tenne a rendelkezésnek, néhány havonta egy-két helyiséget pályáztatna. Ehelyett jellemzően évente kétszer (tavasszal és ősszel) indít pályázati eljárást, amelyben 5-15 db helyiséget pályáztat. Ezen kívül a pályázaton kívüli bérbeadással, legfeljebb 1 évre ill. bontás, felújítás esetén feltétel bekövetkezéséig tartó időtartamra létrejött jogviszonyok esetén nincs szabályozva az albérletbe adás, a bérleti jog átruházás illetve a csere lehetősége. Tekintettel arra, hogy az albérletbe adás, a bérleti jog átruházás illetve a csere általános szabályai között erre vonatkozó tiltás nincs, a jelenlegi szabályok alapján a Kgy. rendelet 4. § (10) bekezdése alapján létrejött jogviszonyok esetén is megilletik a bérlőt a fenti jogosultságok. Tekintettel arra, hogy a bérlő ez esetben bérleti jog ellenértéket nem fizet, az átruházás illetve a csere lehetőségét, a jogviszony bizonytalan időtartamára tekintettel pedig az albérletbe adás lehetőségét is ki kellene zárni, mely szabályozást a 4. § (10) bekezdés kiegészítésével kellene megoldani. Azon helyiséghasználók esetében, akik a bérbeadó rendes felmondása következtében váltak jogcím nélküli használóvá, nyilvánvalóan az a bérbeadói szándék, hogy a bérleti jogviszony szűnjön meg és a helyiség kerüljön vissza a bérbeadóhoz. Ezért indokolt a Kgy. rendelet 4. § (12) bekezdés feltételrendszerét kiegészíteni azzal, hogy elhelyezésre jogosultak köréből azokat a helyiséghasználókat kizárni, akik a bérbeadó rendes felmondása következtében váltak jogcím nélküli használóvá.
4. §-hoz A Kgy rendelet 5. § (1) bekezdés szerint bérlő bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet. Tekintettel arra, hogy bérlőtársi jogviszony több bérlővel történő szerződéskötéssel létesülhet, csak utólagosan nem létesíthető, célszerű az 5. § (1) bekezdés ennek megfelelő módosítása. A Kgy. rendelet 5. § (2) bekezdése szabályozza a bérlőtársi jogviszony megszüntetésének azt az esetét, amikor a bérlőtársi jogviszony azért szűnik meg, mert az egyik fél az általa használt helyiségrész bérleti jogát átruházza a másik bérlőtárs részére. Ebből fakadóan – tiltó rendelkezés hiányában – a bérlőtársak jogosultak az általuk használt helyiségrész átruházására, akár harmadik fél részére is, sőt egyéb módon is megszüntethető a bérlőtársi jogviszony (pl.: a felek együttesen kérik a bérlőtársi jogviszony megszüntetését). Az Ltv. 4. § (5) bekezdése alapján a bérlőtársak kizárólag együttesen jogosultak rendelkezni a bérleti jog átruházásáról, nem pedig külön-külön az általuk használt helyiségrészről. A fentiekre tekintettel indokolt a bérlőtársi jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének teljesen új szabályozása, a Kgy. rendelet 5. § (2) bekezdésének módosítása, és (3) bekezdéssel történő kiegészítése.
5. §-hoz A Kgy. rendelet 6. § (6) bekezdésében foglalt jogszabályi hivatkozások – Ltv. 43. § (2) bekezdése és a 77. §-a - hatályon kívül lettek helyezve, ezért javasolt a Kgy. rendelet ezen szakaszából azok törlése. 6. §-hoz A Kgy. rendelet 7. §-a tartalmazza a helyiség albérletbe adásának feltételeit. Az albérletbe adás kifejezés alatt kell érteni a rendelet szerint a helyiség más módon történő használatba adását is. Nincs pontosan megfogalmazva, hogy a helyiség más gazdasági társaság székhelyeként vagy telephelyeként történő bejegyzése kimeríti-e az albérlet fogalmát. Mivel a székhelybejelentés esetében a tényleges használat nem biztos, hogy megvalósul (pl.: a székhely csupán levelezési címként funkcionál), az albérletbe adás szabályainál – az albérlet speciális eseteként - a bérbeadói érdek alapján célszerű lenne nevesíteni a fenti eseteket is. Mivel a bérbeadó a székhelybejelentésről többnyire utólagosan szerez tudomást, szükséges lenne – a 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelethez hasonlóan - az utólagos hozzájárulás kiadásának feltételeit is szabályozni, a bérlői kötelezettségszegésre tekintettel az előzetes hozzájáruláshoz képest bérlő számára többlet terhet jelentő feltételeket meghatározva. Tekintettel arra, hogy a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 7/A. §-a (székhelyszolgáltatás) alapján az ügyvéd irodájának címére jogosult gazdasági társaságokat bejelenteni ezt mindenképpen kivételként kellene megfogalmazni. A fentiekre tekintettel javasoljuk a Kgy. rendelet 7. § (1) bekezdését módosítani, és (6) és (7) bekezdéssel kiegészíteni. 7. §-hoz A Kgy. rendelet 8. § (2) bekezdés a/ pontjában foglalt jogszabályi hivatkozások – Ltv. 43. § (2) bekezdése és a 77. §-a - hatályon kívül lettek helyezve, ezért javasolt a Kgy. rendelet ezen szakaszából azok törlése. A Kgy. rendelet 8. § (3) bekezdésében a „...használati jogának megszerzéséért igénybevételi díjat, vagy bérleti jog ellenértéket fizetett...” kifejezés szerepel. A félreértések elkerülése végett indokolt ezt a szabályt pontosítani – miszerint ezen összegek megfizetése a bérbeadó részére történjen meg-, ugyanis az ügyfelek a bérleti jog megszerzésekor nyilvánvalóan az eladónak is fizetnek ellenértéket, a pénzbeli térítés kapcsán azonban a mindenkori bérbeadó részére fizetendő ellentételezés vehető figyelembe. 8. §-hoz Önkormányzati feladatellátáshoz vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységhez helyiség bérbeadásával kapcsolatosan szükséges a Kgy. rendeletet 11/A. §-sal kiegészíteni, mely a bérleti jogviszony időtartamára, a bérleti díj összegére és a helyiség bérlemény albérletbe adásának, a bérleti joga átruházásának vagy annak más módon történő hasznosításának kizárására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
9. §-hoz A fentiekben foglalt módosítási javaslatok indokolják a hatásköri rendelkezések pontosítását.
10.§ A Kgy. rendelet módosítását célszerű 2009. április 15. napjával hatályba léptetni és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni. A Kgy. rendelet 12. § (3) bekezdés hk/ pontja hatályon kívül kell helyezni, ugyanis a helyiségbérleti jogviszonyok esetén a szemétszállítás nem tartozik a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások körébe. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslat szerint dönteni szíveskedjenek. Szeged, 2009. március 26.
Dr. Botka László
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének .../2009. (..........) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról rendelkező többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet módosításáról (továbbiakban : Kgy. rendelet) az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Kgy. rendelet 2. § (2) bekezdése az alábbi j) k) és l) pontokkal egészül ki: „2. § (2) j/ életvédelmi létesítmény bérbeadása a 4. § (17) bekezdése alapján k/ üres helyiség bérbeadása a 4. § (18) bekezdése alapján l/önkormányzati feladatellátáshoz vagy önkormányzat által támogatott tevékenység végzéséhez használt helyiség használója, bérlője részére helyiség bérbeadása a 4. § (19) bekezdése alapján.” 2. § A Kgy. rendelet 3. §- a az alábbiak szerint módosul, és a következő 3/A. § -sal egészül ki: „3. § (1) A bérlő kiválasztása a helyiség bérleti jog ellenértékének vagy a bérleti díj mértékének pályázati úton történő licitáltatásával történik. A pályázati eljárás lefolytatására az alábbi rendelkezések az irányadóak. (2) A pályázat meghirdetésére pályázati felhívás útján kerül sor, melyet bérbeadónak helyi napilapban kell közzétennie, valamint ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán. (3)A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a/ a helyiség adatait (címe, rendeltetése, alapterülete), b/ a pályázati alapár összegét, c/ a bánatpénz összegét, d/ az ingatlan megtekinthetőségének időpontját, e/ a pályázati dokumentáció megvásárlásának módját, helyét, azzal, hogy ennek megvásárlása az érvényes pályázat benyújtásának feltétele. (4)A pályázat részletes feltételeit a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell: a/ a helyiség adatait (fekvése, rendeltetése, alapterülete, felszereltsége, műszaki állapota), b/ a bérleti jog ellenértékre történő pályáztatás esetén a bérleti díj mértékét, c/ bérleti díjra történő pályáztatás esetén a bérleti jog ellenérték összegét d/ a bérleti jogviszony időtartamát, e/ a helyiség profilkötöttségére történő feltétel meghatározását,
f/ a pályázati alapárat, az alapár emelésének mértékét, g/ a bánatpénz, valamint a szerződési biztosíték összegét, h/ a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét, i/ a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a rendelkezésre álló idő ne legyen kevesebb 10 napnál, j/ a pályázati tárgyalás helyét, idejét, k/ az ingatlan megtekinthetőségének időpontját azzal, hogy a megadott időpontokban való megjelenés, a helyiség megtekintése, illetőleg a helyszínen felvett jelenléti ív aláírása a pályázati ajánlat érvényességének feltétele l/ az eredményhirdetés helyét, idejét. m/ ha a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, illetve szerkezetkész állapotú, úgy a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkálatok meghatározását, a kivitelezési határidőt és az elvégzendő munkálatok költségét. (5) Pályázni a pályázati ajánlat bérbeadóhoz történő benyújtásával lehet. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell: a/ természetes személy esetében a pályázó nevét, lakóhelyét, értesítési címét, telefonszámát, születési helyét, idejét, anyja nevét, személyi igazolványának számát, bankszámlaszámát; gazdasági társaság esetében a pályázó nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát/nyilvántartási számát, adószámát, bankszámlaszámát, képviseletére jogosult személy nevét, anyja nevét, értesítési címét, telefonszámát, b/ a helyiség általa tervezett felhasználási célját - ide nem értve a profilkötöttséggel meghirdetett helyiségeket, c/a pályázati dokumentációban foglalt feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot. (6) A pályázati ajánlathoz a pályázónak mellékelnie kell: a/ a tevékenység végzésére jogosító okirat másolatát (30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy vállalkozói igazolvány, a tevékenység jellegétől függő egyéb hatósági igazolás, APEH által kiállított adószám), vagy ennek beszerzésére vonatkozó nyilatkozatot, kivéve állandó garázs és raktár pályáztatása esetén, amennyiben a pályázó nem folytat a fentiekhez kötött tevékenységet és erről a pályázat benyújtásakor nyilatkozik, b/ 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányt, c/ gépkocsitároló esetén a pályázó nevére szóló érvényes forgalmi engedély másolatát, d/ rendeltetésszerű használatra alkalmatlan helyiség esetén pályázó nyilatkozatát, hogy a helyreállítási munkálatokat a pályázati kiírásban megjelölt határidőben elvégzi. e) a megpályázott helyiségre vonatkozó pályázati dokumentáció megvásárlásának igazolását, f) a bánatpénz megfizetésének igazolását, g) meghatalmazást, amennyiben a pályázati ajánlatot nem a pályázó nyújtja be. (7) A pályázati tárgyalást megelőzően a bérbeadó képviselője (továbbiakban: bérbeadó) köteles megvizsgálni a pályázat alaki és tartalmi kellékeit. A pályázónak a tárgyalásig van lehetősége – bérbeadó külön felszólítása nélkül - a hiányosságok pótlására, amelynek elmulasztása a pályázó kizárását vonja maga után.” “3/A. § (1) A nyilvános pályázati tárgyaláson a bérbeadó, az érvényes pályázattal rendelkező pályázók és a jegyzőkönyvvezető részvétele kötelező. A pályázók személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt a tárgyaláson. Bármely pályázó kérésére a nyilvánosságot ki kell zárni.
(2)A pályázati tárgyaláson jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a bérbeadó, a pályázók, valamint a jegyzőkönyvvezető írnak alá. (3)A pályázat nyertese az, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj vagy legmagasabb összegű bérleti jog ellenérték fizetésére tett ajánlatot és előbbi esetben elfogadja a pályázati dokumentációban meghatározott bérleti jog ellenérték összegét, utóbbi esetben pedig elfogadja a pályázati dokumentációban meghatározott bérleti díj mértékét. Amennyiben a pályázati eljáráson legalább két pályázó nyújt be pályázati ajánlatot és a pályázati tárgyaláson egyikük sem tesz a pályázati dokumentáció szerinti induló ajánlatnál magasabb ajánlatot, úgy a pályázat nyertese sorsolás útján kerül kiválasztásra. A pályázat nyertesét a bérbeadó a pályázati tárgyaláson hirdeti ki. (4) Bérbeadó a nyertes pályázónak a bérleti megállapodás megkötésekor a megfizetett bánatpénzt a bérleti jog ellenértékébe beszámítja, a többi pályázónak a pályázati tárgyalást követő 3 munkanapon belül visszatéríti. Amennyiben a pályázati tárgyaláson a pályázó nem jelenik meg, akkor az általa befizetett bánatpénzt elveszíti. Amennyiben a pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, akkor a befizetett bánatpénzt elveszíti. Amennyiben a több ajánlatot benyújtó pályázó egyik ajánlata a tárgyaláson nyertes és emiatt a többi pályázati ajánlatát a tárgyalás során visszavonja, akkor a befizetett bánatpénz 15 %-ának megfelelő összeget elveszíti. (5) A pályázat nyertese a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül, a vállalt bérleti jog ellenérték egyösszegben történő megfizetését követően köteles a bérleti szerződést megkötni, amelynek elmulasztása esetén a bánatpénzt elveszíti. Helyreállítatlan, vagy szerkezetkész állapotú helyiség bérbeadása esetén a pályázat nyertese a bérleti jog ellenérték helyreállítási költséggel csökkentett összegét köteles befizetni, továbbá vállalja, hogy a bérleti jog ellenérték fennmaradó összegét a pályázati hirdetménynek megfelelően a helyiség helyreállítására fordítja. Pályázó köteles a pályázati dokumentációban meghatározott határidőn belül a helyiséget helyreállítani, illetve kulcsrakészségét kialakítani. (6) A pályázati eljárás eredménytelensége esetén, illetve amennyiben a pályázat nyertese a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül nem fizeti meg a bérleti jog ellenértéket, vagy e határidőn belül nem köt bérleti szerződést, úgy – kivéve a 4. § (16) bekezdését - a helyiséget ismételten pályázat útján kell hasznosítani.”
3. § A Kgy. rendelet 4. § (5) bekezdésének b) pontja és a (10) bekezdése az alábbiak szerint módosul, (12) bekezdése a következőkkel egészül ki és a 4. § az alábbi (17), (18) és (19) bekezdésekkel egészül ki: “4. § (5) b) a leendő bérlő vállalja az ellenérték fejében átadni kívánt helyiségre vonatkozó, bérbeadó által megállapított bérleti jog ellenérték 25%-ának megfelelő átruházási díj egyösszegű megtérítését és megállapodik a bérbeadóval a helyiség bérleti díja, valamint a szerződési biztosíték mértékében,” “4. § (10)A kezelő szervezet pályázati eljáráson kívül bérbeadhat üres helyiséget
a/ az ingatlan önkormányzati beruházásban történő felújítása vagy bontása esetén a munkálatok megkezdéséig, továbbá b/ pályázati eljáráson történő hasznosításáig, illetve c/ önkormányzati feladat vagy önkormányzat által támogatott tevékenység ellátása érdekében történő bérbeadásáig. A bérleti szerződés egy évnél rövidebb időtartamra szóló bérbeadás esetén meghosszabbítható, de a bérbeadás időtartama összességében az egy évet nem haladhatja meg, kivéve az a/ pontban foglaltakat, amikor a bérbeadás időtartama az egy évet meghaladhatja. A bérbeadás feltétele, hogy a leendő bérlő vállalja, hogy a piaci bérleti díjnak megfelelő összegű bérleti díjat fizet, valamint vállalja, hogy egyhavi bérleti díjnak megfelelő szerződési biztosítékot a szerződéskötés előtt a bérbeadónak egyösszegben megfizet. A kezelő szerv köteles a helyiséget – kivéve az a/ pontban foglalt helyiségeket – a bérleti szerződés megszűnését követően a helyiség megüresedésétől számított hat hónapon belül a 3. §-ban meghatározottak alapján megpályáztatni. A bérlők nem jogosultak a helyiség bérleményt albérletbe adni, a helyiség bérleti jogát átruházni, elcserélni, vagy azt más módon használatba adni.” “4. § (12) ... és akinek a bérleti jogviszonya nem a bérbeadó rendes felmondása következtében szűnt meg.” „4.§ (17) Életvédelmi létesítmény bérbe adható az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak alkalmazásával. (18) Bérbeadó bérleti szerződést köt az Ltv. 1994. január 01. napján történő hatályba lépésekor bérlőkijelölési joggal rendelkező jogi személy döntése és értesítése alapján. (19) Bérbeadó bérleti szerződést köt a önkormányzati feladatellátáshoz vagy önkormányzat által támogatott tevékenység végzéséhez használt helyiség használójával, bérlőjével az alaptevékenységen kívüli bérletre a polgármester döntése alapján.”
4. § A Kgy. rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul és a következő (3) bekezdéssel egészül ki: “5. § (1) A bérlő utólagosan bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet. (2) Bérlőtársi jogviszony megszüntetéséhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges. A bérlőtársak együttes írásbeli kérelmére bérbeadó az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá a bérlőtársi jogviszony megszüntetéséhez: a) a bérlőknek a helyiség vonatkozásában igénybevételi díj, bérleti jog ellenérték, bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, illetve az önkormányzat, valamint a bérbeadó felé más jogcímen tartozása nincs, b) a bérleti jogviszony nem áll felmondás alatt, c) a bérbeadó és a bérlők között a helyiség bérleti díjában nincs jogvita. d) az a bérlő, akinek a bérleti jogviszonya fennmarad, vállalja, hogy bérbeadó által
megállapított bérleti jog ellenérték bérlőtársak száma arányában meghatározott eszmei hányadának 25 %-át egy összegben megfizeti bérbeadó részére. (3) Az a bérlő akinek a bérleti jogviszonya fennmarad, a hozzájáruló nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a (2) bekezdés d/ pontja szerinti összeg megtérítésével egyidejűleg a bérbeadóval új bérleti szerződést kötni.” 5. § A Kgy. rendelet 6. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „6. § (6) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a helyiséget legalább az átadáskori állapotban és felszereltséggel elhelyezési és kártalanítási igény nélkül a bérbeadónak visszaadni, ha jelen rendelet másként nem rendelkezik.”
6. § A Kgy. rendelet 7. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul és az alábbi (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: “7. § (1)A bérbeadó a helyiség albérletbe adásához vagy más módon történő használatba adásához, illetve a bérlemény harmadik személy székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként történő bejegyzéséhez (továbbiakban: albérlet) legfeljebb öt éves időtartamra hozzájárulhat. Az albérletbe adás iránti kérelemhez csatolni kell a bérlő és az albérlő között létrejött – 30 napnál nem régebbi – albérleti szerződést, az albérlő tevékenysége végzésére jogosító okirat másolatát (3. § (6) bekezdés b) pontja szerint), aláírási címpéldányt.” “7. § (6) Amennyiben a bérlemény címe harmadik személy székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként bérbeadói hozzájárulás nélkül kerül bejegyzésre, az utólagos bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy bérlő - a (2) bekezdés b), c), és e) pontjában foglalt feltételek együttes teljesülése mellett - vállalja a 2009. április 15. napját megelőző cégbírósági bejegyzés esetén 2009. április 15. napjáig visszamenőleg, a 2009. április 15. napját követő cégbírósági bejegyzés esetében a cégbírósági bejegyzés napjáig visszamenőleg az albérletbe adott terület, illetőleg annak üzemeltetéséhez szükséges szociális és egyéb helyiség alapterülete után 50 %-kal emelt bérleti díj megfizetését.” (7) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól kivételt képez a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról, és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. 7/A §-a alapján nyújtott székhelyszolgáltatás.” 7. § A Kgy. rendelet 8. § (2)bekezdés a/ pontja és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „8. §
(2) a/ a bérlő határozatlan idejű bérleti jogviszonyát a bérbeadó felmondja és a felmondási idő az egy évet eléri vagy meghaladja.” „8. § (3) A bérlő a határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszony megszűnése esetén pénzbeli térítésre akkor tarthat igényt, ha a használati jogának megszerzéséért a bérbeadó részére igénybevételi díjat, vagy bérleti jog ellenértéket fizetett és a szerződés a 8. § (1) bekezdés a), b) és h) pontjai alapján szűnik meg, valamint a 10. § (2) bekezdése esetében. A térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg a helyiség fekvése, felszereltsége, és műszaki állapota figyelembe vételével.” 8. § A Kgy rendelet az alábbi 11/A. §-sal egészül ki: „11/A § (1) Önkormányzati feladatellátáshoz vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységhez szükséges helyiség bérbeadása határozott időre történhet, a bérleti díj vonatkozásában a 6. § (2) bekezdése az irányadó. (2) Az önkormányzati érdekből elhelyezett bérlők nem jogosultak a helyiség bérleményt albérletbe adni, bérleti jogát átruházni, vagy azt más módon hasznosítani.” 9. § A Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés a/ ab/ pontja az alábbiak szerint módosul és az a/ pont a következő ad/ ponttal egészül ki: ab/ döntés az önkormányzati feladatok vagy az önkormányzat által támogatott tevékenység ellátásához szükséges helyiség bérbeadásáról ad/ döntés önkormányzati feladatellátáshoz vagy önkormányzat által támogatott tevékenység végzéséhez használt helyiség használója, bérlője részére az általa használt helyiség alaptevékenységen kívüli bérbeadásáról
10. § A Kgy. rendelet 2009. április 15. napján lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A hatálybalépéssel egyidejűleg a Kgy rendelet 12. § (3) bekezdés hk/ pontja hatályon kívül helyezésre kerül. Dr. Botka László sk. polgármester
Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző
Megalkotta: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. április 3. napján tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében.
