V I Z S G Á L A T O K
M E G Á L L A P Í T Á S A I 1-
ELŐZMÉNY -
Az Római-Part RRT. 1997. évi anyagában olvasható:
,,…..az Aranyhegyi pataktól a Barát patakig terjedő mintegy 5.5 km2 területű Bp. Lőpormalom dűlő – Rómaifürdő – Csillaghegy települések
árvízveszélynek vannak kitéve a jelenlegi elégtelen színvonalú ármentesítés miatt.” T1-T2 TÉRKÉP METSZET
A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal megrendelte: ,,A Budapest Római-parti GÁT II. ütem KOCKÁZAT ELEMZÉSE 2006.nov.30.” című THESIS Mérnökszakértői KFT által készített anyagban olvasható:
1./ A jelenlegi állékonyság és veszélyeztetés: ,,Jelenleg az árvízvédelemi előírásoknak nem megfelelő magasságú és állékonyságú védvonal veszélyezteti Csillaghegy és Római-fürdő területét .” lásd T1-T2 TÉRKÉP - METSZET ,,A mentett árterületet védő…Nánási út – Királyok útja mentén húzódó, szivárgásgátlás nélküli védvonal állékonysága nem kielégítő, magassága változó, a minimális 0,3 m magassági biztonság 0,1-1,0 m-el marad el a hagyományos védműre előírás szerinti 1,3 m értéktől… árvizes időszakban potenciális veszélyforrást jelent.” ,,A védvonal-szakasz sajátossága, hogy árvízvédelmet csak árvízvédekezési beavatkozásokkal – árvízi kulisszák lezárásával, a földművek állékonyságának lokális és ideiglenes biztosításával – kiegészítésével képes biztosítani. ,, A jelenlegi védvonal az általa mentesített árterület (Csillaghegy, Római-fürdő) elöntését akadályozó védelmi feladatának… egyszer történő meghaladásnak valószínűsége egy 40 éves intervallumban közel 83%!” ,,A több mint 3 km hosszúságú szakaszon a földművet… 50 cm magasságú víznyomás terheli a mértékadó árvízszint esetén” (= 8,61 m) ,, A földmű keresztszelvény területe csekély, néhány m2 nagyságrendű, vízszintes és függőleges szivárgásgátlás nélkül.”
2./
3./
4./
5./
A vizsgálat alapját képező résfalas műszaki megoldásról olvasható: 6./ ,,A 3-6 m magasságú vízelvezető kavicsréteg szivárgásgázló résfal-lal
való lezárása árvízi időben nem hatékony,…1-2 m-rel magasabb talajvíz-árhullámot eredményez, mint ami résfal nélkül alakulna ki… Árvízmentes időben a résfal szintén káros. Nem teszi lehetővé a megcsapolódást a Duna felé, így a mentett oldalon 2-3 m-es talajvízszint emelkedéseket okoz.
F O G A L M A K
ELŐZMÉNY
2-
–
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT: (a védelmi szint egyik alap fogalma)
867 cm = az 1876. évi jégmentes árvízszint 600 cm = I. fokú árvízvédelmi készültség 650 cm = alsórakpart átlagos kiépítettsége
(Mértékadó árvízszint: az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények megvalósításánál –tervezésénél- figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint; Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület = nagyvízi meder; Nyári gát: a hullámtéren épült vízilétesítmény, a fővédvonalnál alacsonyabb töltés, amely a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb és ezért gyakoribb árvíz ellen véd; -- lásd: 21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet)
Utóbbi száz évben mért legmagasabb árvíz szintek: 845 cm – 1965 848 cm – 2002 861 cm – 2006 (mértékadó árvízszint – 6 cm)
PARTVÉDELEM: a fővédvonal biztonsággal növelt magassága 867 cm + 130 cm (biztonság) = 997 cm FŐVÉDVONAL: az árvízvédelem kiépítésének nyomvonala Nánási út – Királyok útja (Nánási – Rozgonyi sarok cca. 9,30m) 21/2006. (I. 31.) Korm. Rendelet KIVONAT A FOLYÓK NAGYVÍZI MEDRÉNEK HASZNÁLATA ÉS HASZNOSÍTÁSA 5. § (1) A nagyvízi medret csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. (2) A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. (3) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. (4) A nagyvízi mederben - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízlétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízrendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A létesítés során az engedélyező hatóság eljárásában a felügyelőség szakhatóságként működik közre. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (5) Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat , valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál. VAN NINCS ÉbertÁgostonokleveleépíté s szmérnök2010.06.20
Helyesen: Az Arany pataktól – Barát patakig, a FŐVÉDVONAL-tól nyugatra a domb lábáig (Pusztakúti útészak-nyugaton a Szentendrei útig). ÉbertÁgostonokleveleépít s észmérnök2010.06.20.
ÁRVÍZ UTÁN – ÁRVIZEK ELÖTT ! 2010.06.20. Második változat -1- JAVASLAT ÁRVÍZ Javaslat RÓMAI-PART árvízvédelmének differenciált, ütemezett megoldására 1. KI N D U L Á S lásd MEGÁLLAPÍTÁSOK – FOIGALMAK – TÉRKÉPEK (T)- FOTÓK (F) Idézet 1997.évi rendezési tervhez (RRT-hez) készített ÁRVÍZVÉDELMI munkarészből:
,,…..az Aranyhegyi pataktól a Barát patakig terjedő mintegy 5.5 km2 területű Bp. Lőpormalom dűlő – Rómaifürdő – Csillaghegy települések árvízveszélynek vannak kitéve a jelenlegi elégtelen színvonalú ármentesítés miatt.” T1-T2 Dr. Csoma János : Vízállások valószínűsítése A 1997.évi rendezési tervhez (RRT-hez) készített ÁRVÍZVÉDELMI munkarészből átvett) VIGADÓ TÉRI VIZMÉRCE ADATAIVAL KIEGÉSZÍTÉSEKKEL: (DÖLT betűk= kiegészítések) lásd
VÍZÁLLÁS
cm
Átlagos visszatérés
ÉV
671 cm 2,5 év 703 cm 5,0 év 742 cm 10,0 év 774 cm 20,0 év 834 cm 100 év 867 cm 1876 jégmentes ár 895 cm 1000,0 év 997 cm
TÉRKÉP - METSZET
Előfordulás valószínűsége
%
AVASLAT ÁRVÍZ
A TERÜLET EGÉSZÉRE – három éves változtatási tilalom alatt - SZABÁLYOZÁSI TERVET KELL készíteni és ennek egyik eleme az ÁRVÍZVÉDELEM.
Folyamatos izgalmat a HULLÁMTÉR – nagyvízi meder - védelme jelenti. KIGÉSZÍTŐELV: ALVÉDVONAL J2 a Duna-parti SÉTÁNY, illetve a telkek Duna felöli vonala. Ezen a területen is biztosítható a M É R T É K A D Ó Á R V Í Z S Z I N T E L L E N I V É D E L E M. F2 A SÉTÁNY 7,50 (- 8,00) m körüli magasság korrekciója (emelése) önmagában cca 10 éves gyakoriságú árvizek ellen biztonságot adna. Amennyiben az ÉGHAJLATVÁLTOZÁS is így alakul! Az ettől a szinttől a mértékadó árvízszintig hiányzó + 1,10 – 0,70 cm –es védelem a telekhatárok kerítés lábazatának, mint összefüggő támfal kialakításával, vagy rézsűkkel biztosítható. F3 Ezzel a hullámtérben lévő építmények árvízvédelme is megoldható. Ez esetben nem megoldott a rendeltben a partvédelemre előírt + 1,30 m-es ,,tartalék biztonság”. Megjegyzés: ezt az értéket, későbbiekben a telektulajdonosok ,,mobil gáttal” biztosíthatják. Ezen védelmi vonal mértékadó árvízszintre kiépítésnél javasoljuk a kölcsönös, arányos költségviselés elvét követni. Kivétel az 1999 előtt, engedéllyel épült épületek, ezeknél az állam felelőssége megáll. lásd
lásd
41% 20% 10% 5% 100 év 1%
cca. RómaiPart sétány – átlag mag.
MÉRTÉKADÓ szint
0,01% PARTVÉDELMI MŰ
Megjegyzés: Az utóbbi száz évben mért legmagasabb árvíz szintek: 845 cm – 1965 848 cm – 2002 861 cm – 2006 (mértékadó árvízszint – 6 cm) Azaz HÁROMSZOR volt 834 cm-t meghaladó árvízszint, ez nem 1%-os valószínűség, hanem tény adat !
2. K Ö V E T K E Z T E T É S E K – J A V A S L A T O K: J1 - J2 ALAPELV:a FŐVÉDVONAL J1a Nánási út Duna felöli oldala
Ez nem jelenti kizárólag az út melletti telekhatárt
A táblázat elemzéséből levonható következtetések (rangsor nélkül):
1./ A megfelelő magasság vezetésű Nánási – Királyok útja biztosítaná a mértékadó árvízszint(8,67cm) szerinti védelmet. Ez az érték lényegében azonos az eddigi száz évben mért legmagasabb árvízszinttel (8,61 m – 2006). A Nánási út ebben a magasságban ma is biztonságot ad, az Arany pataktól a Kalászi útig cca. 9,30 m az út korona szintjével. Ez az útkorona szint, a Kalászi úttól a mélyebben fekvő Pünkösdfürdőig, cca. + 0,5 m-es korrekciójával, azaz feltöltéssel – az útkorona szint megemelésével - biztosítható. Ez az ELSŐ ÜTEM lásd F1 Ebben az esetben az áttöréseknél az eseti árvízvédelem – mértékadó árvízszintig - feleslegessé válik! Költsége: a felesleges résfalak elhagyásával megegyező. 2./ Alap probléma az, hogy a mértékadó árvízszinthez kötelezően előírt, tartalékkal növelt PARTVÉDELM-et – azaz a 9,97 m-es szintet- hogyan biztosítjuk? Ez az érték cca.+0,6 –1,0 m a korrigált út koronához viszonyított emelést jelent. Ez a ,, tartalék” kismagasságú magasság a telekhatáron támfallal – kerítés lábazattal- megoldható,vagy tetszőleges nyomvonalon, szakaszolhatóan, ütemezhetően! Amennyiben ez a védelem létrejön a nyúlgát elbontható. lásd F5 Ez az
-2- J
FŐVÉDVONAL kiépítése azaz a MÁSODIK ÜTEM
Összefoglalva: minél magasabb koronaszintű Nánási – Királyok útja betöltheti a gát funkcióját, az az ,,hozza” a MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT-et, sőt az eddig mért legmagasabb árvízszinthez képest is cca. 0,5 m tartalékot jelentene. Számításaink szerint az út magasság korrekciója gazdaságosabb megoldás mindenféle egyéb gátnál. Megjegyzés: A második ütem szakaszosan – ,,al” ütemekre
A RÓMAI-PART árvízvédelem szempontból nem kezelhető homogén területként. A terület kiépítettsége, magassági viszonyai ( Dunára merőleges metszetekben és a Dunával párhuzamos irányban is) lényeges eltérést mutat, ezért ezt külön kell elemezni: a./ DÉLI szakasz: Összekötő vasúti hídtól – a Rozgonyi Piroska (Kalászi ?) utcáig: Parti sétánya az un ,,VIGALMI NEGYED” Rozgonyi Piroska utcától a Vitorla utcáig. A terület jelentősen és intenzíven átépült, korábbi csónakház, vízsport jellegét lényegében elvesztette. Több új beépítés, feltöltéssel, - az érvényben lévő OBVSZ előírásoknak megfelelően - a mértékadó árvízszint felett van. Az új épületek közterület felöli oldalának kialakítása városképi megjelenése és árvízvédelme mintául szolgálhat: - közterületnek átadott részen enyhe rézsűk, lépcső teraszok képezik az átmentet a sétány és az árvíztől védett területek között, F2 - F3 - a problémát a közbenső rendezetlen területek adják. (Nemzeti Bank üdülő, Bibic2 csónakház, Csónakház mulató, Evezős büfé, Kvaspálya) JAVASLAT: a rendezetlen területektől közérdekből kisebb sáv leadása után összefüggő 8,70 m-es szinten védett területek alakíthatók ki, a már védett területekkel összefüggő árvízvédelmi rendszerré alakítva: - rézsű rendszerrel, vagy a telekhatáron támfallal, illetve ezek kombinációjával. - a Dunára merőleges utcák enyhe rézsűvel a mértékadó árvízszintre emelhetők, vagy árvízi kapukkal kiképezhetők. F4 lásd
lásd
Adatok hiányában a következő részek elemzés alatt: b./ KÖZÉPSŐ szakasz: Rozgonyi Piroska utcától – Piroska utca (Mély fekvésű szakasz) Külön kell kezelni a Nánási út – Királyok útja melletti régi lakóházakat. (pl. Duna felöli telekhatáron – mértékadó árvízszint magasságában – védmű, államköltségen) c./ ÉSZAKI szakasz: Piroska utca – NAGY gátig (Kialakulatlan szakasz)
ÉbertÁgostonokleveleépít s észmérnök2010.06.20.
bontva is – megvalósítható
ÉbertÁgostonokleveleépít s észmérnök2010.06.20.
FŐVÉDVONAL
F1 ELSŐ ÜTEM
Nánási út – Királyok útja
A megfelelő magasság vezetésű
NÁNÁSI – KIRÁLYOK
útja
biztosítaná a MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT (8,67 cm) szerinti VÉDELMET. Ez az érték lényegében azonos az eddigi száz évben mért legmagasabb árvízszinttel (8,61 m – 2006)
F1dél NÁNÁSI út
A MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT -ig a NÁNÁSI út jelenlegi a magasságával ma is biztonságot ad, - az Arany pataktól a Kalászi útig cca. 9,30 m az út korona szintjével.
F1észak KIRÁLYOK útja
A Nánási út szintje a Kalászi úttól a mélyeb-
ben fekvő Pünkösdfürdőig, cca. + 0,5 m-es korrekciójával, azaz feltöltéssel – a KIRÁLYOK útja útkorona szint megemelésével - biztosítható.
E L S Ő
Ü T E M
lásd F1
Az áttöréseknél az eseti árvízvédelem – mértékadó árvízszintig - feleslegessé válik! Költsége: a felesleges résfalak elhagyásával megegyező, vagy alatta marad.
ÉbertÁgostonoklevelesépítészmérnök
JA V A S L A T
ÁRVÍZVÉDELEM
2010.06.20.
