TÉMAKÖR: ÉLETMŰVEK 2. TEMATIKUS, SZERKEZETI ÉS FORMAI VÁLTOZATOSSÁG ARANY JÁNOS BALLADAKÖLTÉSZETÉBEN
1. Bevezetés a)
Összegző jellegű megállapítások művészetének alapvető jegyei:
Arany
Jánosról,
a romantikus és a romantikus illúziókat elvesztő kor határán állt → költészetében mindkét kor irodalmi törekvéseit megszólaltatta összefoglalója és betetőzője mindannak, amit az ő koráig a magyar irodalom alkotott: hatott rá Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty bölcseleti lírája; a balladát világirodalmi színvonalra emelte; folytatója a Petőfi-féle tárgyias költészetnek számára is alap a népköltészet, de a népiesség Aranynál egyben nemzeti költészetet is jelentett zárkózott, rejtőzködő, érzékeny, meditatív személyiség a magyar nyelv legnagyobb mestere: a népiességtől indulva a szimbolizmus előkészítőjévé vált b.) Arany költői indulása a Kisfaludy Társaság irodalmi pályázataira írt epikus művei: Az elveszett alkotmány – vígeposz (1845); Toldi – elbeszélő költemény (1846) barátsága Petőfivel: ugyanazokat az elveket vallják; a népiesség az eszményük
c) Életrajzi adatok (csak azok, amelyek az adott tételhez kapcsolódnak): - 1850 őszén a nagykőrösi református egyház hívta meg Arany Jánost tanárnak a gimnáziumba - Aranynak nem volt tanári diplomája, ezért nehezen szánta rá magát a költözésre - kiváló tanár lett; a magyar és a latin nyelvet és irodalmat tanította - majdnem egy évtizedet töltött Nagykőrösön (18511860), de nem érezte jól magát itt - a nagykőrösi évek alatt kezd el balladákat írni 2. Tárgyalás - A ballada meghatározása, formai jegyei: - a ballada eredetileg ősi népköltészeti műfaj (népballadák: Kádár Kata; Kőműves Kelemen stb.) - a műballada a romantika korában lett népszerű, amikor megnőtt az érdeklődés a népköltészet iránt - a romantikus ballada epikus műfaj, a három műnem sajátos keveréke: „tragédia dalban elbeszélve” (nem szabad összetéveszteni a középkori balladával, amely műforma és nem műfaj (pl. Villon balladái) - a ballada cselekménye sűrített, legtöbbször tragikus történetet mond el, előadásmódja szaggatott, jellemző a balladai homály, a drámaiság, a párbeszédes forma, a bűn és bűnhődés motívuma, erős lélektaniság, párhuzamos szerkesztés, az idősíkok váltogatása, a filmszerű vágások - Arany balladáinak forrása: a székely és a skót balladák
Arany balladáinak csoportosítása téma szerint: történelmi: célja az 1850-es évek fásultságából felrázni a nemzetet; hitet és reményt adni a magyarság számára A walesi bárdok V. László Szondi két apródja személyes tragédiát bemutató balladák (lélektani): ezekben a fő motívum a bűn és bűnhődés kapcsolata Ágnes asszony A hamis tanú szerkezet szerint: egyszólamú: V. László két-vagy többszólamú (párhuzamos szerkesztésű): Szondi két apródja; Tengeri-hántás Az Ágnes asszony című ballada bemutatása: lélektani ballada, amely egyéni tragédiát mutat be; a témát a népéletből merítette Arany: a szeretőjét férje megölésére felbujtó asszony tragédiáját ábrázolja a helyszínek szerint a mű három szerkezeti egységre bontható: a.) a patak partja (1-4. szakasz) b.) a börtön és a tárgyalóterem (5-19.szakasz) c.) a patakpart (20-26. szakasz) jellemzi a művet a balladai homály, hiszen az első 4 strófában még csak sejthető valamiféle bűn különböző szórványos utalásokkal (véres lepedő; a férj nincs odakint; a hajdú megjelenése)
a tragikus vétség a második szerkezeti egységben derül ki, a tárgyalóteremben: Ágnes asszony rávette a kedvesét férje megölésére a leghosszabb szerkezeti egységben, amelynek színhelye a börtön és a bíróság helyisége, az események a lélekben játszódnak: Ágnes asszony megőrülésének lelki folyamatát írja le Arany hiteles lélekrajz ez, amelyben a költő korát megelőzve felfedezi a tudatalatti fogalmát Arany hűen érzékelteti az asszony félelmét a megőrüléstől, a rémlátomásait a börtönben, a sürgős feladat rögeszméjének (a véres lepedő kimosása) elhatalmasodását az ítélet kimondása után a bűn és bűnhődés motívuma áll a ballada középpontjában; a bűnhődés egy olyan erőteljes lelkiismeretfurdalás, amely a bűnös megőrüléséhez vezet (más balladákban is előfordul: A walesi bárdok, V. László, Tetemrehívás, Tengeri-hántás) a harmadik szerkezeti egység újból a patakpart: Ágnes megöregszik, de még mindig a lepedőjét mossa; az idő a végtelenbe tágul, a vezeklés örökké tart a balladában Arany erkölcsisége összeolvad a szerencsétlen asszony iránti mély részvéttel, szánalommal a bírák is szánják Ágnest, és hazaengedik, hiszen az őrületnél nem kell nagyobb büntetés; mindez már az isteni igazságszolgáltatás eredménye a ballada drámaiságát fokozza a versszakok végén folytonosan visszatérő refrén („Oh! irgalom atyja, ne hagyj el”) A Szondi két apródja című ballada bemutatása: témáját tekintve történelmi ballada, szerkezete szerint többszólamú „a hűség és a hősiesség balladája” (Gyulai Pál)
Szondi Györgynek a hősies helytállása a török elleni harcban, illetve az apródok (költők) hazához való rendületlen hűsége Szondi és katonái életüket adták a hazáért (Drégely várát védték), hősies önfeláldozásuk és vitézségük példaértékű a ballada első két strófája három színhelyet mutat be, ezek közül kettő fent, a magasban helyezkedik el, egy pedig lent, a völgyben a bérc tetején a lerombolt vár a hősi harc színhelye, a hazaszeretet és önfeláldozás jelképe; a szemközti hegy tetején Szondi György sírja domborul, és ott térdelnek az apródok az egyik helyszín a véres csata komor tragikumát árasztja, a másik a megdicsőült hős túlvilági békéjét a harmadik helyszín lent, a völgyben a győztes törökök ünneplését, örömmámorát jelképezi a ballada további része egy drámai „párbeszéd” Ali követe és Szondi két apródja közt; a győztes fővezér azt akarja, hogy az apródok az ő diadalát énekeljék meg úgy, ahogy Edward király is szerette volna A walesi bárdok című Arany-balladában a két apród azonban nem figyel a török követ szavára, meg se hallják, amit mond, így nem is alakulhat ki köztük párbeszéd, hanem csak két, egymás mellett párhuzamosan futó monológ az apródok a lantjukat pengetve históriás éneket mondanak Szondi vitézségéről, bátor küzdelméről és önfeláldozó magatartásáról elbeszélésükből megtudjuk, hogy a török fővezér kegyelmet ajánlott Szondinak a vár feladásáért cserébe, de ő ezt határozottan visszautasította, és inkább a küzdelmet, a hősi halált választotta a két dalnok éneke kezdetben tárgyilagos, majd egyre szenvedélyesebbé válik, végül a pátosz, az ünnepélyesség hangján zárul megnő a szövegben a stilisztikai eszközök száma, sok az ismétlés, a felkiáltás („Hogy vítt ezerekkel!
hogy vítt egyedül!”), régies szavak, igealakok, azonos alakú szavak használata: álgyú, dalnok, vítt, álla, „Mint hulla a hulla!” Szondi két dalnoka a múltról beszél, a török küldött pedig a jelenről; kezdetben hízelgő szavakkal ajánl fel mindent az apródoknak, csak álljanak át a megszálló és elnyomó hatalom oldalára, legyenek hazaárulók, és dicsőítsék a török fővezért; csábítása azonban hasztalan, így a későbbi beszédében már a fenyegetés is megjelenik burkolt formában: „Idekinn hideg éj sziszeg aztán!” majd kifogy az érvekből, sőt egy pillanatra az apródok lelkesedése őt is magával ragadja, és maga is elkezdi dicsérni a hős Szondit: „Rusztem maga volt ő!” végül nyíltan és durván börtönnel és kínzásokkal fenyegeti a két költőt, akik azonban erre sem válaszolnak, meg sem ijednek, sőt van bátorságuk ahhoz is, hogy megátkozzák Szondi gyilkosát a két egymástól teljesen különböző erkölcsi világ és a két értékrend ellentéte kizárja, hogy bármiféle kapcsolat vagy párbeszéd kialakuljon a hazájukhoz és Szondihoz hűséges apródok és az elnyomó hatalom képviselője között Az Őszikék versciklus balladái: a Nagykőrösön keletkezett balladák mellett ugyanolyan értéket képviselnek az Őszikék versciklus balladái a művek témája nem történelmi, hanem többnyire szerelmi, illetve a népi hiedelmek, babonák világa; a bűn és bűnhődés kérdésköre a realitást valami kísérteties fantasztikum hatja át, pl. Vörös Rébék szerkezetileg a többszólamúság jellemző, pl. Tengerihántás
A Tengeri-hántás című ballada: a témát a népéletből merítette Arany, a falu szokástörvényeit megsértő szerelmesek büntetése halál, illetve a megőrülés, amely öngyilkossághoz vezet Tuba Ferkó elhagyja a gyermeket váró szeretőjét, Dalos Esztit, aki bánatában öngyilkos lesz, majd Tuba Ferkó a lány halála miatt érzett lelkiismeret-furdalásba beleőrül, holdkóros lesz, és lezuhan a templom tornyáról. szerkezetét tekintve ez a ballada is többszólamú: az első és utolsó strófa kerettörténetének elbeszélésébe egy másik elbeszélés kapcsolódik, amelyet a kukuricafosztás egyik résztvevője mesél el a fiatalok okulására; a strófák utolsó előtti, gondolatjellel ellátott sora megszakítja a történetmondás folyamatát: egy-egy kiszólás, figyelmeztetés hordozójává lesz; a mesélő vagy valaki más az ottlévők közül rászól a fiatalokra, vagy felfigyel valami külső jelenségre, amely szimbolikus kapcsolatba hozható a történettel A Vörös Rébék című ballada: témája egy falusi történet, amelyben a valóság babonás elemekkel, irreális látomásokkal keveredik Vörös Rébék (a Rebeka név változata) képes az átváltozásra, ezért a történetben hol varjúként, hol vén boszorkányként, kerítőasszonyként jelenik meg; házasságtörésre csábította „a Sinkóék cifra lányát, a Terát”, amelynek következtében a férj, Pörge Dani először Rebi nénit öli meg, majd a felesége szeretőjét, a kasznárt, végül a törvény őt is megbünteti, felakasztják a ballada összetettségét a címszereplő alakváltozásai, a sokat sejtető elhallgatások adják, és mindezt a bonyolultságot a refrén még fokozza is: „Hess, madár!” – ez a felszólítás a Gonosz elűzésére hivatott
az utolsó strófa jelen ideje azonban azt sugallja, hogy a Gonoszt nem lehet elpusztítani, hatalma örökké tart, és a védekezés ellene eléggé reménytelen
3. Befejezés A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre, ezek a művek a legjobban szerkesztett költeményei. Történelmi balladáival a nemzet ügyét akarta szolgálni: nemzeti öntudatot, jövőbe vetett hitet, reményt adni, a nemzet egységét erősíteni. Arany balladáinak nagy értéke, hogy egyedi jellemeket bemutató műveiben különösen nagy gondot fordít a lélektani indokoltságra, a lelki folyamatok ábrázolására.
Forrás:Mohácsy Károly: Irodalom 10., Krónika Nova, Bp., 2003
