2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai
1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata
2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata
3. A germán út, a feudalizmus 3.1. Meghatározás, elsődleges jellemzők, sajátos előzmény 3.2. A feudális állam és jog jellemzői 3.3. A feudális állam és jog fejlődésének szakaszai 4. A három út közös jellemzői
Feld.: - Hammurapi törvényei (internet) - XII táblás törvények
2
1. Az ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása - az ázsiai kontinensen ment végbe a legkorábban az állam- és jog kialakulása, - ugyanakkor a nemzetségi társadalmak fölbomlása és az állam, illetve az első félállamok kialakulása nemcsak Ázsiában alakult ki, hanem hasonló módon - Egyiptomban, - Észak-Kínában, - Indus-völgyében, - Észak-Peruban és - Közép-Amerikában, - az ázsiai utat Mezopotámia modellezi le a leginkább, mi is ezt mutatjuk be, itt alakultak ki először a városállamok. 1.2. Az ázsiai út jellemzői - előzmény: az állattenyésztés és a földművelés kialakulása
ezen okok miatt a törzsi-nemzetiségi társadalmak differenciálódtak
- Mezopotámia („folyók közötti ország”) a közel-keleti területen, a Tigris és az Eufrátesz között feküdt, az ókori események dátumai máig vitatottak, - a törzsi-nemzetiségi társadalmat itt az i.e. 4.000-3.500 körül mintegy 30-40 öntözéses földművelő közösség váltotta, - a mezopotámiai fejlődésnek három szakaszát különböztetjük meg: - faluközösségek, - városközösségek, - despota államok; - a faluközösségek körülbelül i.e. 3500-ig funkcionáltak jellemzői: - öntözéses földművelés megerősödése ennek hármas hatása: - többlettermék halmozódott föl, - ebből látták el a vezetőket, akik már nem dolgozták a földet, - új elosztási viszonyok alakultak ki, ez pedig érdekkülönbséget alakított ki; - a közügyeket egyre inkább a vezetők és a papok intézték, de erőszak nélkül! - az első korszak végére Mezopotámia északi részén a folyók kiszáradtak, a faluközösségek délre húzódtak, itt így nőtt a népsűrűség, a faluk lassan összenőttek, egyesek kiemelkedtek – itt nőtt a terméktöbblet;
3
- i.e. 3500 körül kialakultak az első városállamok: Úr, Uruk, Larsra, Lagas, Babilon, Kis, Assur, Umma
- a városállamok jellemzői:
szervezési értelemben:
társadalmi értelemben:
- építészetileg a templom köré épültek a házak, a várost fallal vették körül, - a várost védeni kellett, ehhez katonaságra volt szükség a katonák ellátása magasfokú szervezést kívánt, - továbbra is szervezni kellett az öntözést; - ezek a feladatok differenciálták a városállamok népét: - földművesekre, - iparosokra, - kereskedőkre, - papokra, - adót beszedőkre és egyéb hivatalnokokra, - vezetőkre, élükön a királlyal; - állandóvá váltak a támadások, ennek eredményeként leromboltak és újjáépítették a városokat, így új birodalom központok jöttek létre; - az új uralkodók a leigázott lakosságot rabszolgává tették;
- despotizmus – a városállamok egységesítését az akkádok valósították meg i.e. 2300 körül – kialakult az ország politikai egysége, ahol a közösségi föld a despota tulajdona, aki - istentől származtatta magát - kezében összpontosult:
- a tv. hozói, - a legfőbb papi, - a legfőbb hadvezéri és - a bírói hatalom; - a néptől elkülönült az igazgatási apparátus, - megjelent a szokásjog, - az ázsiai út differencia specifikája: a despotizmusban sem szűnt meg a faluközösség, ezek ugyan a despota alá tartoztak, de rendelkeztek - helyi igazgatással, - saját önkormányzattal.
Az ázsiai út lezárása: i.e. 1500 körül az ázsiai út „beállt”, a faluközösség – városközösség – despotizmus fejlődési szakaszokat nem követte újabb. Jöttek a perzsa hódítások, majd Nagy Sándor. A legjelentősebb korszakok egyike Hammurapi nevéhez, Babilóniához, i.e. 1700 körüli időhöz köthető. (Hammurapi törvényei – 2,25 m. kőoszlopon 280 jogi előírás – lex talió=azonos megtorlás elve, vagyis szemet…)
4
2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzménye - az „antik” út másként: a rabszolgatartással jellemezhető görög és római társadalmak kialakulását jelenti (gyakran „rabszolgatartó” korszaknak is hívják); - az ázsiai és az antik út azonos kiindulási pontjai: - mindkettőben az ősi társadalom után törzsi-nemzetségi faluközösségi szervezet jött létre, - mindkettőben a föld közösségi, nemzetségi tulajdonban állt, de magánbirtoklásban került művelésre; - az antik államok kialakulását befolyásolták - az ázsiai típusú társadalmak - és a katonai típusú formációk, a katonai demokráciák, melyek a germán útnak is szükségszerű előzménye. A katonai demokráciák: - a katonai demokrácia olyan
- nomád, - állattenyésztő, - törzsi nemzetségi társadalom, amely ÁTMENETET képez az őstársadalomból az osztálytársadalomba, az államiságba, - földrajzilag a mai Mongóliától Ukrajnáig, illetve nyugati nyúlványa a Kárpát medencéig terjed, ez a terület volt a legalkalmasabb a nomád állattartásra, - alapvető jellemzőjük: az állandó háborúskodás okai: - a legeltetéssel együtt járt az állandó, ciklikus továbbvándorlás, emiatt le kellett igázniuk az őslakosságot, - a gyakori portyázás együtt járt a rablásokkal, - a katonai fölény (ügyesebb harcosok, képzettebb lovasok, szervezettebb katonák) a jámbor földművesek, parasztok feletti fölényt jelentette, ez gyakran erőszakot szült, - a háborúskodás közösségi következményei: - a tekintélyt, így a kiválasztodást a katonai erények váltották ki, - a vérségi elv szerepe gyöngült, mivel a törzsbe beolvadtak a legyőzöttek és a más törzsből önként csatlakozók, - kialakultak a törzsszövetségek, a vezérnemzetségek, vezértörzsek, - társadalmi következmények: - az állatállomány örökölhetősége miatt + - a katonai vezetők személyi tekintélye okán differenciálódni kezdett a törzsi összetétel + - a háború fegyelmet követelt, ez pedig a katonai vezetők döntéseinek kikényszeríthetőségét, - a közügyekben a döntéseket demokratikusan: - a népgyűlésen vagy a - tanácsban (vezérek tanácsa) hozták
5
ez pedig korlátozta a katonai vezetők hatalmát, - nem alakult ki az elkülönült közhatalmi réteg.
2.2. Az antik út folyamata - I.e. 1600-1200 közötti időszakkal kezdődik az ún. mükénéi társadalommal az ELSŐ SZAKASZ - a földrajzi viszonyok: - mesterséges vízszabályozásra nem volt lehetőség, - és területileg erősen tagolt, - illetve a termékcserére a tenger adott lehetőséget ezen okok miatt nem alakulhatott ki nagy kiterjedésű centralizált birodalom; - a termelőtevékenység sajátosságai: - teraszos kertgazdálkodás mellett az - állattenyésztés és a - fejlett cserekapcsolatok differenciálták a családokat, emellett kialakította az ingó-magántulajdonokat, ezek felhalmozását. A föld közösségi tulajdonban volt (miként az ázsiai termelési módnál). - a politikai berendezkedés jellemzői: - nem alakult ki despotizmus, - az arisztokrácia a katonai tisztségekhez kötődött, - nem jött létre hivatali rendszer, - az egyes városállamok önállóak voltak, - a király hatalma korlátozott, - a döntéseket tanácsban hozták, tagjai: - katonai vezetők, - tekintélyesebb családfők.
- A MÁSODIK SZAKASZ a mükénéi társadalomban az i.e. 1200-as éveket követően indul, - a városállamok rablóháborúk következtében megsemmisültek, - így az állam fölbomlott, az adóztatás megszűnt és teljesen elkülönültek, önállósultak a családi gazdaságok, - az idegen törzsek támadásai miatt az athéni és Athén közeli faluközösségek egyesültek, - így hatékonyabban védekeztek a helyi faluközösségek, - ez katonai szervezettséget igényelt, - ez pedig intenzívebb termelést, amit erősített a sok menekült ellátása ezek okán világtörténelmi jelentőségű változás állt be a földtulajdonlásban annak a lehető leghatékonyabb megművelhetőségére: - a földtulajdonviszony új formája kialakult: - részben köz- részben magántulajdonba került, így létrejött az antik (rabszolgatartó) termelési mód alapja, egy új politikai szerkezet kezdete. Ennek tipikus példája tehát Athén, ahol az elszigetelt földközösségeket egyesítették. Minden közföld állami tulajdonná változott, másrészt megmaradt a polgárok földmagántulajdona is. Különbség az ázsiai városállamokhoz képest:
6
a kettős földtulajdonban a poliszpolgárok az állami földek haszonélvezői, másrészt a sajátjukat tulajdonosként használhatták.
- a kettős földtulajdon osztályosodási hatása: - a kisebb parasztgazdaságok a későbbiekben ahhoz, hogy termelni tudjanak uzsorakölcsönre kényszerültek az arisztokráciától, - ha a törlesztés elmaradt, akkor - egy részük az arisztokrata rabszolgája lett, - más részük az arisztokrata földjén bérlőként dolgozott - az arisztokrácia és a rabszolgák/bérlők közötti réteg: - kézművesek - kereskedők - az új városállam rendszer (poliszok) hatalmi rétegződése három szintű: - népgyűlés, - népgyűlések között működött a tanács, - a király csekély hatalmával a tisztségviselők, akik állami földet birtokoltak.
A HARMADIK SZAKASZ i.e. 600-tól számítható, amikor a szolóni alkotmány eltörli az adósrabszolgaságot, hatása, következménye - tömeges rabszolga utánpótlásra volt szükség, emiatt állandósultak a hódító háborúk, - a termelés alapját egyre inkább a rabszolgák jelentették, ehhez az állam katonai szerepének növelésére volt szükség, - a tömeges rabszolgatartás tönkre tette a szabad parasztokat és a kézműveseket így elkorcsosult a poliszi demokrácia.
Ebben a korban a magántulajdon kialakulása és dominánssá válása, az árucsere megkövetelte a jog fejlődését. Ez kiemelten a világbirodalommá vált Rómához köthető. (XII táblás törvények) 3. A germán út, a feudalizmus 3.1. – meghatározása: az állammá szerveződés azon útja, amelyet a germán törzsek, így - a szászok, - a vikingek, - a gótok, - a frankok, - a longobárdok, - a vandálok és számos más népek, mint például - a magyarok, - a szlávok, - a kunok követtek.
- elsődleges közös jellemző: - valamennyi nép a törzsi-nemzetségi kor után a katonai demokráciát vette fel, - ennek keretei között egy-egy vezér és ezek kíséretei a hanyatló Római Birodalom tartományai ellen rabló, majd hódító hadjáratai eredményeként: - meggazdagodtak, - letelepedtek;
7
- a germán út kialakulásának sajátos előzménye: - a katonai demokráciában élő népek - és a római magántulajdon találkozása.
Így a letelepedő germán törzsek az összeomlott Róma tartományain rövid idő alatt létrehozhatták az államilag szervezett társadalom három alapintézményét: - a néptől elkülönült közhatalmi apparátust, - a területi alapú szervezettséget, - az adóztatás rendszerét; - a germán út történelmi jelentősége: ez az út, ez a folyamat vezetett a korai feudalizmus kialakulásához, az újtípusú állam- és jogfejlődéshez. 3.2. A feudális állam és jog jellemzői alapja a feudális földmagántulajdon, a bővített újratermelés magán formában folyik, a jobbágyság elnyomását, a kényszer biztosítását a feudális nagybirtokosok maguk oldották meg, vagyis az államhatalom decentralizált, ezt fejezte ki az immunitás: a bíráskodást, adóztatást, helyi védelmet, helyi igazgatást a saját területükön az adott földesúr látta el, ebben teljes védettséget élveztek a királlyal szemben, a jog széttagolt, partikuláris volt, vagyis az egész országra kiterjedt és egységes jog lényegében alig volt, az egyes megyékben, városokban különböző jogszabályok voltak érvényesek, ennek alapját pedig - a szokásjog - és a helyi úr szabta meg, a feudális államra és a jogra a rendiségben megjelenő nyílt egyenlőtlenség volt a jellemző, ez országonként eltérő, de lényegében: - az azonos rendhez tartozók CSAK RÁJUK JELLEMZŐ STÁTUSSZAL és meghatározott JOGOKKAL (és kötelezettségekkel) rendelkeztek három területen: - a vagyoni viszonyokban, - a felelősségre vonhatóságban, - és az állami életben való részvételben; a magánhatalom nagysága politikai hatalommal is járhatott, a feudális hierarchia politikai státuszt adott, az egyház nagy kiterjedésű földtulajdona révén politikai hatalommal is rendelkezett, nagy szerepet vállaltak a politikai rendőrség területén (inkvizíció); az abszolút monarchiák idején az egyház alárendelődött az államnak; a feudális állam alapfunkciói: 1. a hűbéri földtulajdon és a jobbágy-parasztok kizsákmányolásával a feudális termelési mód biztosítása, 2. a jobbágyok és a polgárok ellenállásának az elnyomása, 3. a feudális tulajdon védelme, 4. a nyílt politikai és jogi egyenlőtlenség biztosítása, 5. az egyházzal együttműködve az antifeudális ideológiák elnyomása, 6. a külső védelem.
8
3.3. A feudális állam és jog fejlődésének szakaszai 3.3.1. Korai szakasz Jellemzői: - gyakori hódítások, - a törzsi vezérek hatalma a királyra száll vagy a királyi tanácsra, - megmaradt a szabad harcosok gyűlése, de szerepe csökkenőben.
3.3.2. Feudális széttagoltság szakasza Jellemzői: - felszámolásra kerül a szabad parasztság, - kialakul a nagybirtokrendszer, - a politikai hatalom a feudális arisztokrácia kezében összpontosul, - kialakul az immunitás, - a nagybirtokosok hatalma nagyobb, mint a királyé, - a parasztfelkelések elnyomására elegendő a nagybirtokos ereje.
3.3.3. Rendi-képviseleti monarchia - erősödik a központi hatalom, de a király a hatalmat a rendekre támaszkodva gyakorolja, - erőteljesen fejlődnek a pénzviszonyok, a polgárság, - kialakul a köznemesség, - bővül a királyi bíráskodás, - fokozódik a jobbágyok kizsákmányolása, - az erősödő parasztfelkelések erősödő központi hatalmat idéznek elő, - visszaszorul a jogi partikularizmus.
3.3.4. Abszolút monarchia: feudális kor válsága előtti - erőteljes centralizáció, - zsoldoskods. - fizetett apparátus.
4. A három út közös jellemzői Az állam és a jog – a) mindhárom tipikus úton nagyjából egyidejűleg jött létre, b) kialakulására CSAK a földművelésre való áttérés + az állandó letelepedés után kerülhetett sor, ami terméktöbbletet okozott, c) a társadalmi fejlődés során sajátos szükségletként jött létre, d) a termelés fejlődése „kikövetelte” a munkamegosztást + az újraelosztást + a cserét, e) állandósultak a katonai védekező/támadó cselekvések, f) nőttek a vagyoni különbségek, g) az állam stabilizálta a kialakult egyenlőtlenségeket, kialakultak az osztályok, h) az állam létrehozta a néptől elkülönült hatalmi apparátust, az adóztatást.
