Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő hivatalos lapja
bEPillantó 1. évfolyam / 2. szám
Mi lesz veled Európa?
VÁLSÁG A deviza alapú adósság nem nálunk vezetett először pénzügyi válsághoz. A magas devizahitelállomány kulcsszerepet játszott például a mexikói és ázsiai pénzügyi válságok kirobbanásában és elmélyülésében. A magyar hatóságoknak, akik elmulasztották megtenni a legminimálisabb intézkedéseket a jelenség visszaszorítása érdekében nem kellett volna a jövőbe látniuk ahhoz, hogy tisztában legyenek annak veszélyeivel. A lakossági devizahitelek állománya Magyarországon 2011 közepén 6,6 ezermilliárd forint (a 2010-es GDP 24 százaléka) volt. A devizahitelezés kb. 1 millió háztartást érint, azaz minden harmadik családot. 10 százalékos leértékelődés, vagy 2 százalékpont kockázati felár emelkedés 80-90 milliárd forint többletterhet jelent a devizahiteles háztartásoknak. Ezen hitelek túlnyomó többségét 2004 és 2008 között vették fel, legtöbben 145-155 közötti svájci frank árfolyamon. A devizahitelezés egy részét képezte annak a kockázati versenynek, ami a magyar bankrendszerben az elmúlt évtizedben kialakult. A forint alapú hiteleket az euró, majd a svájci frank alapú hitelek váltották fel. Folyamatosan nőtt a szerepe az ügynöki értékesítésnek. Azaz egy folyamatos eltolódás volt az egyre kockázatosabb hitelek és egyre kockázatosabb ügyfelek felé. A bankok közölték ugyan az ügyfelekkel, hogy devizakockázatot futnak, de annak mértékéről nem adtak kellő felvilágosítást. Az árfolyamkockázat egy nagyon komplex dolog, aminek részleteivel az ügyfelek nem lehettek tisztában. A bankok a kamatokat kezdetben teljesen önkényesen és átláthatatlan módon alakították, ami kiszolgáltatottá tette a már meglévő adósokat, csökkentette a versenyt, és növelte a szektor monopolprofitját. 2000-ben a támogatott forinthitelezés indította be a lakossági hitelpiacot. 2004 második feléig a forint alapú hitel szinte egyeduralkodó volt a lakáscélú szegmensben. 2003 decemberében még csak az összes lakáscélú hitel alig több mint 1 százaléka deviza alapú. A támogatás 2003-as eltörlése azonban egy csapásra piacképtelenné tette a terméket. A támogatott konstrukciók 6 százalékban maximalizálták az ügyfél által fizetett kamatot. A forinthitelezést ezután gyorsan felváltotta az euró, majd a még olcsóbb svájci frank alapú hitel. 2004-től a hitelállomány növekedése már szinte teljes egészében a devizahitelezés eredménye. Öt év alatt elértünk arra a pontra, hogy minden harmadik háztartásnak lett deviza – főleg svájci frank – alapú hitele. Jelenleg a lakossági devizahitelek állománya mintegy 6,6 ezermilliárd forintot tesz ki, ami a 2010-es GDP 24 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy 10 százalékos forintgyengülés 80 milliárd forinttal, a GDP 0,3 százalékával csökkenti a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét. A válság 2008-as kitörése után kezdetben a forint euróval szembeni gyengülése, majd a frank általános erősödése, illetve ezzel párhuzamosan a kockázati felárak emelkedése jelentősen megnövelte a háztartások törlesztőrészleteit. 2009-ben azért gyengült a forint, mert a bankszektor növekvő nemfizetéses hiteleinek számával egyre nőtt a befektetők szemében egy magyar bankválság kockázata. 2011ben az euro zóna és az USA adósságválsága miatt a svájci frank minden devizával szemben szárnyalni kezdett. Egy átlagosnak tekinthető svájci frank hitel kezdeti törlesztőrészlete 2007 augusztusában 41 ezer, míg eurónál 46 ezer forint volt. Ezek a törlesztőrészletek 2011 júniusára 64, illetve 52 ezerre nőttek. Ezzel egy időben az adósok túlnyomó többségénél az átértékelődés miatt a hátralévő adósság magasabbra nőtt, mint amennyi a hitel felvételének pillanatában volt.
bEPillantó
A lakossági devizahitelezés áll a vállalati csődráták emelkedése mögött is. A belső kereslet zuhanása miatt a főként belső piacra termelő KKV-k konjunktúra kilátásai drasztikusan romlanak. Az emelkedő vállalati csődráta miatt a bankok vonakodnak hitelezni őket, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A válság óta a vállalati csődráták legjobban a kizárólag belső piacra termelő építőiparban és a szolgáltató szektorban romlottak. A KKV szektor a leginkább munkaerő intenzív szektor, így egységnyi kibocsátás veszteség itt jár a munkanélküliség legnagyobb mértékű emelkedésével. A magyar állam finanszírozási igénye egyedül messze meghaladta az összes hazai megtakarítást. Ezzel közvetlenül is növelte a külső adósságot, illetve közvetetten azáltal, hogy a magánszektor (vállalatok, lakosság) már csak külföldi hitelhez fért hozzá. Amikor egy belföldi egy külfölditől vesz fel hitelt mindenképpen keletkezik egy árfolyam-pozíció, hiszen mindketten más devizában realizálják a bevételeiket. Ezt a nyitott deviza pozíciót vagy a külföldnek kell felvállalnia (forintban finanszíroz), vagy valamelyik belföldi szektornak (devizában adósodik el). A növekvő eladósodás láttán a külföld egyre kevésbé volt hajlandó az árfolyampozíció felvételére. Ezt a forintkeresletet nagyrészt elszívta a forint állampapírpiac, amelyen keresztül a kormányok finanszírozták az államadósság növekedését. Miután a szűkös forintforrás elvonta az állam, a magánszférának csak a külföldi deviza maradt. Jól látható, hogy a növekvő külső adóssághoz kapcsolódó devizakitettség túlnyomó részét a háztartások voltak kénytelenek, hajlandóak felvállalni. Az inflációs célkövetés sikertelenségéért elsősorban a kormányzat inflációs politikája okolható. 2001-ben a jegybank áttért az inflációs célkövetés rendszerére, amelyet számos kis nyitott gazdaság alkalmaz, alkalmazott sikerrel az infláció leszorítására és a konjunktúraingadozások simítására. Az inflációs célkövetés legfőbb előnye, hogy sokkal rugalmasabb keretrendszert biztosít, mint az egyedüli alternatívát jelentő fix árfolyamrendszer, ahol a hazai kamatok egy az egyben lekövetik a referencia valuta kamatait. Az új rendszer kezdetben nálunk is eredményes volt, 2002-ben az infláció közel 4 százalékpontot esve 5,3 százalékon alakult, ami benne volt a jegybank tolerancia-sávjában. A dezinfláció növekedési áldozat nélkül zajlott le, hiszen 2002re a növekedés 4,1 százalékra gyorsult, a 2001-es 3,8 után. 2003-ban megkezdődhetett volna a forintkamatok konvergenciája. Azonban a 2002-ben kezdődő fiskális keresletösztönzés egyre nagyobb inflációs nyomást okozott. Ezt tetőzte be 2003 nyarán a forint leértékelése. A kormányzat nyomására a jegybank eltolta a forint ingadozási sávját 2,26 százalékkal a gyenge irányba. Ennek a lépésnek a hatására a jegybank előző években felépített hitelessége egy csapásra elillant a befektetők szemében. A jegybank az infláció megfékezése érdekében 5 hónap alatt 6,5 százalékról 12,5 százalékra kellett, hogy emelje az alapkamatot. Azonban – miután a kamatemelések mintegy 1,5 év alatt fejtik ki teljes hatásukat – ez már későnek bizonyult ahhoz, hogy a jegybank ne vétse el 2003-ban és 2004-ben a célját. A kamatemelések hatására az infláció csak 2005-ben süllyedt újra a jegybank tolerancia sávja közé. A devizahitelezés térnyerését segíthette, hogy a jegybank a sáv 2001-es kiszélesítése során sokáig még hivatalos árfolyamcélt kommunikált, és később is erőteljesen törekedett az árfolyam finomhangolására. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy amikor a befektetői hangulat kedvezőtlenül változott a jegybank kamatot emelt, hogy az árfolyam gyengülését tompítsa. Ennek eredményeképpen, noha az árfolyamsáv 234,7 és 317,5 forint-euró árfolyam-ingadozást engedett volna meg, a forint havi átlagban soha nem lépett ki a 236-277-es sávból. Ez azt jelenti, hogy deviza alapú hitel a válság előtt soha nem emelkedett 17 százaléknál jobban a forint gyengülése miatt. Ez az árfolyamsimítás hamis biztonságérzetet adott a devizahiteleseknek, akik azt látták, hogy az árfolyam kisebb kilengések után mindig visszatér a már megszokott 250-es szint közelébe.
Az MNB csak 2008 elején jött ki a PSZÁF-el együtt egy olyan ajánAz Ebben az időszakban az MNB volt felelős a makroprudenciális kockázatok monitoringozásáért. Az MNB a Jelentés a pénzügyi stabilitásban c. kiadványaiban valóban többször (2005-ben elsőként) felhívta a figyelmet az ebben rejlő kockázatokra. Azonban az is elmondható, hogy egyszer sem állt elő konkrét javaslatokkal abban a tekintetben, hogy a kockázatkezelésért felelős kormányzat és felügyelet miképpen fékezhetné a devizahitelek terjedését. Noha makroprudenciális szabályozási jogköre az MNB-nek nem volt, a kötelező tartalékolási rendszer átalakításával saját hatáskörében is megpróbálhatta volna büntetni a devizahitelezést. 3
bEPillantó
bEPillantó
MNB csak 2008 elején jött ki a PSZÁF-el együtt egy olyan ajánlással, hogy a bankok mutassák be az ügyfeleiknek egy 20 százalékos leértékelődésnek és 100 bázispontos kamatemelkedésnek a hatását a törlesztőrészletekre. Utólagos okoskodásnak tűnhet, hogy ezt, mint legrosszabb forgatókönyvet feltüntetni az ügyfelek felé igencsak félrevezető volt. Ilyen feltételekkel a frankhitelek még mindig kedvezőbbek voltak a forint alapúaknál. Ezután az ügyfél okkal gondolhatta okos pénzügyi döntésnek a frankhitel felvételét a forintalapú helyett. Ez ellentmond annak a legalapvetőbb pénzügyi elméletnek, miszerint nincs többlethozam többletkockázat nélkül. Az ma már világos, hogy a kockázatok ennél lényegesen nagyobbak voltak. Azonban ha az MNB akkor elvégzett volna egy a bankszakmában általánosnak tekinthető statisztikai kockázatvizsgálatot egészen más számokkal állhatott volna elő már a 2008-as (vagy korábbi) információk alapján is. A banki gyakorlat egy portfólió kockázatainak felmérésére annak a kiszámolása, hogy az adott időszak alatt mekkora az a veszteség, ami 95 százalékos valószínűséggel nem következik be.
A piac telítettségével a bankok az egyre agresszívabb értékesítési csatornák felé nyitottak. 2006-ban és 2007-ben a lakáscélú hitelek már több mint felét ügynökökön keresztül értékesítették a hitelintézetek. A 2008-ban egyéves, ügynökök által folyósított hitelek nemfizetési aránya majdnem kétszerese a 2007-ben egyéves ügynöki hitelekénél. A devizahitelek kamatainak árazása teljesen átláthatatlan volt. Ennek az állapotnak a legnagyobb hátránya az volt, hogy az egyes bankok ajánlatai összehasonlíthatatlanok voltak, ami nagyban vis�szafogta a piaci versenyt és növelte a bankok monopolprofitját. Az, hogy X bank kisebb THM mellett kínálta a devizahitelét, mint Y nem garantálta, hogy ez a hitel futamideje alatt végig így marad, ezért nem érte meg a hitelkiváltás költségeit felvállalni, és semmi nem kényszerítette X bankot, hogy csökkentse kamatát. A szabályozó előírhatta volna, hogy a devizahiteleket például a londoni bankközi kamatlábhoz (LIBOR) kell kötni. Ebben az esetben, ha van valakinek egy devizahitele, amit LIBOR +
250 bázisponton fizet, és azt látja, hogy ezt egy másik banknál ki tudja váltani egy LIBOR + 200 bázispontú hitellel valószínűleg élni fog ezzel a lehetőséggel, mert a képlet alapján biztos lehet benne, hogy az új hitelével hosszabb távon is csökkennek a terhei. Ez a fokozott verseny az eredeti bankját is arra ösztönözné, hogy csökkentse kamatát LIBOR + 200 felé. A bankok felelőssége leginkább abban áll, hogy nem világosították kellően fel a devizahiteleseket a termék kockázatairól. Ezt az alapvető szakmai etikai szabályt akkor is be kellett volna tartani, ha a törvények ezt nem követelték meg. A törvény által előírt kockázatfeltáró nyilatkozatban ugyan aláírattak egy papírt az adóssal, amiben ő tudomásul vette, hogy árfolyam és kamatkockázatot fut, de ennek mértékéről fogalma sem lehetett, és ebben nem is segítették őt a bankok. A támogatott forinthitelezés megszüntetése adott körülmények között ellehetetlenítette a forint alapú hitelezést. Ha a bankrendszer nem állt volna elő a devizahitelekkel, az a lakossági hitelezés és az
ingatlanpiac azonnali lefagyásához vezetett volna. Rövidtávon mind a bankrendszernek, mind a kormánynak érdekében állt, hogy ez ne következzen be. Ha a Kormány egyszerre „tiltja be” a forint és a deviza alapú hitelezést óriási népszerűségvesztést szenvedhetett volna el, és a bankok is lemondhattak volna egy igazán jövedelmező szegmensről, aminek kiépítésébe korábban már sokat invesztáltak. Rövidtávú szavazatmaximalizálás szempontjából racionális lépés volt a Kormány részéről, hogy ebben a kérdésben beleegyezőleg hallgatott. A megszorítások éveiben szintén kedvezett a kormányoknak az a tény, hogy a lakosság a romló jövedelmi helyzetére az eladósodottságának növelésével reagált. Ekkor ugyanis már a devizahitelek jelentős része fogyasztási célokat szolgált. 2006-tól 2008-ig a szabad felhasználású frank jelzáloghitelek állománya minden évben megduplázódott. Amennyiben nem állt volna ez az eszköz a lakosság rendelkezésére, vagy kevésbé tűnt volna vonzónak a kockázatai miatt, a belső kereslet sokkal jobban visszaeshetett volna.
A hitelintézeti törvényt a Kormány ugyan 2004-ben módosította úgy, hogy a bankok ún. kockázatfeltáró nyilatkozatott kellett, hogy aláírassanak az ügyfelekkel. Ez azonban csupán annyiból állt, hogy tájékoztatták az adóst arról, hogy deviza és kamatkockázatot fut, ám ennek mértékéről nem adtak felvilágosítást. A Kormánynak, a PSZÁF-nek és az MNB-nek különböző eszközei voltak a devizahitelezés korlátozására. A szabályozás alapvetően a Kormány felelőssége volt, a PSZÁF csak a kormányrendeletben előírt szabályok alkalmazását vizsgálhatta. Nem teljesen egyértelmű kérdés, hogy az adott környezetben a PSZÁF rendelhetett volna-e el szigorúbb előírásokat a devizahitelek estében. Az MNB-nek szabályozói jogköre nincs és nem is volt, azonban a kötelező tartalékolási rendszert átalakíthatta volna akképpen, hogy a devizahitelezés költségeit emelje. A lehetséges szabályozói lépéseket az IMF osztályozta. A legenyhébb reakció a devizahitelezés kockázatainak monitoringolása, ami önmagában még semmilyen tényleges lépést nem von maga után. A devizahitel felvételi kritériumainak szigorítása már egy határozott korlátozást jelent. Azonban ezt a kormányzat csak 2009-ben rendelte el. A magasabb kockázati súlyok és céltartalékolás elrendelése azt jelentette volna, hogy a bankoknak több tőkét kellett volna képezniük egy deviza alapú jelzáloghitel folyósítása során, mint egy ugyanolyan forint alapú esetében. Ez effektíve megdrágította volna a deviza alapú hitelt és növelte volna a bankok tőketartalékait, ami jól is jött volna a 2008-as válság bekövetkezés utáni időszakban. A kötelező tartalékolási rendszer átalakítása egy olyan konstrukció lehetett volna, amelyben a jegybank elrendeli, hogy a devizahitelek után a kereskedelmi bankoknak pótlólagos jegybanki kötelező tartalékuk keletkezzen, amelyre a piacinál alacsonyabb kamatot fizetett volna. Ez szintén a devizahitel kamatainak emelkedésén keresztül csökkentette volna annak keresletét.
A magyar Kormány 2010-ben lényegében betiltotta a lakossági jelzálog alapú devizahitelezést. Igaz ugyan, hogy ekkorra a kereslet ezen hitelek után már lényegesen lecsökkent, másrészről a tilalom ezt a lecsökkent hitelaktivitást is képes volt megszüntetni a jelzálog piacon. Ez arra utal, hogy határozott lépésekkel hatékonyan lehetett volna fellépni a devizahitelezés ellen a korábbi években is. Még akkor is, ha ezek sikertelenek lettek volna a felelős hatóságok ma legalább tiszta lelkiismerettel mondhatnák azt, hogy ők megtettek minden tőlük telhetőt a devizahitel-katasztrófa bekövetkezése ellen. Összességében a közgazdászok sokat tanultak a 90-es évek feltörekvő piaci válságaiból és a pénzügyi liberalizáció kockázataiból, azonban a nemzetközi intézmények között az maradt az uralkodó álláspont, hogy nem szabad semmilyen akadályt gördíteni a tőke szabad áramlása elé. Az IMF rengeteg tanulmányt írt a külső eladósodás veszélyeiről, de a tőkekorlátozásokat 2010-ig minden körülmények között elkerülendőnek tartotta. Az Európai Unió a válság előtt egyáltalán nem is foglalkozott devizahitelezés problematikájával. A devizahitelezés adminisztratív betiltását az EU a mai napig az Alapokmány megsértéseként értelmezné.
A devizahitelállomány egyik legfőbb mellékhatása, hogy a gazdaság érzékenyebbé válik a külső sokkokra. Egy kedvezőtlen külső sokk esetén egyszerre romlanak a konjunktúra kilátások, emelkednek a kockázati felárak és gyengül az árfolyam. A csökkenő bérdinamika és növekvő munkanélküliség mellett a törlesztőrészletek megugrása is zsugorítja a fogyasztást, emeli a csődbe ment hitelek arányát és nyomás alá helyezi az ingatlanárakat. A belső keresletet tovább gyengíti, hogy az adósok korábbi várakozásainál sokkal kiszámíthatatlanabbakká válnak a jövőbeni törlesztőrészletek, ami az óvatossági megtakarítás motívumát is erősíti. A belső piacokra termelő vállalatok csődvalószínűsége a kockázati felárak és ezáltal a finanszírozási terhek emelkedése mellett, a zuhanó belső kereslet miatt is emelkedik. Ez a bankokat visszatartja a vállalati szektor hitelezésétől. Ezek a realizálódó kockázatok az egész ország csődvalószínűségét megemelik, ami pozitív visszacsatolásként felerősíti az eredeti sokkot. A gazdaság így negatív spirálba kerül. A fedezetlen devizapozíciók kiépülése nagymértékben csökkenti a monetáris politika képességét a konjunktúraciklusok simítására és az infláció kordában tartására. A monetáris politika egyik legfontosabb csatornája a kamatcsatorna. Amennyiben a jegybank kamatot emel, csökken a hitelkereslet, ezáltal hűti a gazdaságot túlfűtöttség idején és kamatcsökkentéssel stimulálja rossz gazdasági környezetben. A jegybank ugyanakkor csak a hazai devizában denominált hitelek kamatára tud hatni. Amennyiben senki nincs a ezen a piacon, ez a csatorna teljesen megszűnik. Ha kellően nagy a devizahitelek állománya a jegybank még prociklikusan is kénytelen viselkedni, azaz kamatot kell, hogy emeljen az árfolyam védelme miatt olyan helyzetekben, amikor az inflációs és gazdasági kilátások az ellenkezőjét indokolnák. Bagó Zoltán
HÍREINK 2011. május 05.
2011. május 10.
Aktív együttműködés az EP-képviselő és a térségi vezetés között
Szocialista riogatás és képmutatás az Európai Parlamentben?
Amint arról helyi híreinkben korábban beszámoltunk, a kalocsai és térségi vezetőség folyamatos kapcsolatban áll a régiónkat és hazánkat az Európai Parlamentben képviselő dr. Bagó Zoltánnal. Az EP-képviselő rádiónknak elmondta, hogy rendkívül hosszú a prioritási lista mindazon témákban, melyben segítséget várnak tőle, ő pedig igyekszik ezeknek eleget tenni. Dr. Bagó Zoltán visszautalt arra a nyilatkozatára is, melyben potenciális munkahelyteremtő beruházásról beszélt Kalocsán, illetőleg egyes honvédségi ingatlanok önkormányzati fennhatóság alá szervezéséről. koronaradio.hu
Az Európai Parlament tegnap késő esti plenáris ülésén szocialista EP-képviselők képmutató felszólalásokkal igyekeztek Magyarországot és a magyar kormányt lejáratni. Az alaptalan és képmutató vádakat a Magyar Néppárti Képviselőcsoport a leghatározottabban visszautasítja.
2011. május 9.
Uniós, megyei és területi összefogással fejlesztenék a régiót A Duna Stratégia térségi fejlesztéseinek összehangolására alakult a Duna-völgyi Térségfejlesztési Társulás Közhasznú Egyesület, melynek céljai között szerepel egy az országunkban is már több határ-menti térségben létrejött szervezet megalakítása, működtetésének elősegítése, és az abban való tevékeny részvétel is. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén ezért kezdeményezték a „Duna és Tisza Ölelésében” Európai Területi Társulás létrehozását, melyben a megyei vezetés alapító tagként kíván részt venni. Dr. Bagó Zoltán Európai Parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió, a BácsKiskun megyei vezetőség, valamint a kalocsai önkormányzat összefogásával megvalósuló projektet jó kezdeményezésnek tartja, és biztosított az ehhez szükséges lobbi-tevékenységről. koronaradio.hu 4
A tegnap esti MSZP-s rágalomáradathoz a szlovák szocialista (Smer) Monika Flaąíková Beňová is csatlakozott. Vajon aggódott-e a képviselőasszony az emberi jogok és a jószomszédi kapcsolatok miatt, amikor saját pártja a szélsőségesen nacionalista és kirekesztő Jan Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal kormányzott, a felvidéki magyarok jogait súlyosan korlátozó nyelvtörvényt fogadott el, vagy amikor Sólyom László volt köztársasági elnököt nem engedte Szlovákia területére belépni? A fentebbi szocialista riogatásokkal szemben, a Fidesz-KDNP kormány, ellentétben a szocialista-liberális kormányokkal, tiszteletben tartja a demokratikus és emberi jogokat, köztük a gyülekezési jogot és a sajtószabadságot. A FideszKDNP kormány, szemben a korábbi szocialista vezetéssel, keményen és határozottan fellép mindenfajta kirekesztő, erőszakos csoporttal és tevékenységgel szemben, a közrendet a rendőrség megerősítésével helyreállította, a roma lakosság felzárkóztatása érdekében romaügyi államtitkárságot hozott létre és európai stratégiát indít. Az új magyar kormány szintén különös hangsúlyt fektet a jószomszédi kapcsolatokra, melyek az elmúlt egy év diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen javultak. A jelenlegi Fidesz-KDNP kormány tehát igyekszik mindazokat a hibákat és mulasztásokat helyrehozni, amelyeket a korábbi szocialista kormányok örökségül hagytak.. Strasbourg, A Magyar Néppárti Képviselőcsoport sajtóközleménye 5
bEPillantó
2011. május 12.
Főszerepben a kultúra és az oktatás Több kulturális és oktatási jellegű kérdés került megvitatásra az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő elégedett a dokumentumok elképzeléseivel, amelyek kiemelik az európai identitás tudatosságára való nevelés fontosságát; a gyermekek oktatásának korai évek alatti megkezdését; a kulturális diplomácia szerepének megerősítését és a kulturális ágazatban lévő potenciál kiaknázásának lehetőségét. A „Mozgásban az ifjúság” című jelentés a mobilitásra és az oktatásra jutó uniós befektetések növelését célozza. A dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalok egyes, kevesebb lehetőséggel rendelkező csoportjaira, hogy újra bekerülhessenek az oktatás vérkeringésébe. A „Korai oktatás” elnevezésű jelentés megállapítja, hogy bár nincs a tagállamokra vonatkozó egyetemes megközelítés a kora gyermekkori oktatás és nevelés elsajátítására, az EP azonban ösztönözni kívánja a tagállamokat, hogy támogassák a kora gyermekkori oktatás és nevelés programjainak elindítását és a minőségi oktatást.
és egy, a kultúrára vonatkozó, látható közös uniós stratégia kialakulását. A cél, hogy az Európai Külügyi Szolgálat tevékenységében is ösztönözze a kulturális szempontok stratégiai kiaknázását.
2011. május 21.
„A kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról” című jelentés szorgalmazza a kulturális és kreatív iparágak azonosításának szükségességét és hatásainak elemzését. Emellett a Bizottságot ösztönzi a kulturális és kreatív iparágak interneten történő növekedésének, a digitalizáció által nyújtotta lehetőségek kihasználásának elősegítésére. Az Európai Parlament emellett megerősítette, hogy 2014-ben kivételesen egy nem EU tagállam fővárosa, a boszniai Szarajevó legyen Európa kulturális fővárosa. MTI
Parlamenti sétán, szavazós interaktív játékban és a döntéshozókkal zajló párbeszédben is részt vehettek a középiskolás csoportok az Országházban rendezett parlamenti ifjúsági napon. Az európai ifjúsági hét keretében rendezett eseményen a fiatalok fidelitasos Európai Parlamenti és országgyűlési képviselőkkel is találkozhattak. A fiatalok megismerkedtek a parlamenti szavazással és gombnyomással válaszoltak kérdésekre. Ezt követően három csoportba osztva váltakozva megtekinthették a Parlament épületét és a díszőrség bemutatóját, próbára tehették az országgyűléssel illetve az EU-val kapcsolatos ismereteiket és részt vehettek a Kérdezd a képviselőt! című strukturált párbeszéden. A beszélgetéseken a fiatalok találkozhattak többek között a fidelitasos Ágh Péter és Mihalovics Péter országgyűlési képviselőkkel és Bagó Zoltán Európai Parlamenti képviselővel is. Az EU soros elnöksége miatt Európa és a világ figyelme hazánkra irányul, ez a politikai és szakmai felelősség mellett lehetőséget jelent, hogy eddig ismeretlen problémákra is felhívjuk a figyelmet - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke megnyitó beszédében, hozzátéve: Európában nincs egységes ifjúságpolitika, a fő irány kijelölése mindig a nemzeti kormányok feladata.
„Az EU külső fellépésének kulturális dimenziói” című állásfoglalási indítvány szerint a kultúrát az EU valamennyi külső politikájában figyelembe kell venni. Az Európai Parlament aggodalmának adott hangot az EU külső kulturális politikáinak és projektjeinek elaprózódása miatt, ami szerinte akadályozza a kulturális erőforrások és költségvetés stratégia szerinti, hatékony felhasználását,
2011. május 17.
Még van remény a tárgyalások júniusi lezárásra Horvátországgal Kockázattal járna minden késlekedés Horvátország EU-belépésénél – jelentette ki Bagó Zoltán EP-Képviselő 2011. május 16-án Dubrovnikban. További erőfeszítéseket kért Zágrábtól a csatlakozási feltételek teljesítésében, a Bizottságtól pedig azt, hogy gyorsan értékelje az utolsó horvát dokumentumokat.
Bagó Zoltán, mint az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség póttagja, a 13. dubrovniki ülésen vett részt. Megerősítette, Horvátország teljesítménye elismerést érdemel, és – minden érintett támogatása mellett – van esély a csatlakozási tárgyalások júniusi lezárására. A magyar elnökség álláspontja szerint a tárgyalások gyors lezárásra van szükség, ettől visszatérhetne a horvát közvéleményben az EU-csatlakozás támogatottsága a korábbi szintre, és aggasztónak nevezték a legutóbbi horvát közvélemény-kutatási adatokat. Egyidejűleg Bagó is hangot adott az elnökség ama reményének, hogy a Bizottság gyorsan fogja értékelni a Horvátország által a fennmaradt feltételek teljesítéséről benyújtott utolsó jelentéseket, és nem lassítják technikai problémák a folyamatot. A magyar kormány köszönetet mondott a Bizottságnak és személy szerint Stefan Füle bővítési biztosnak azért az elszántságért, amellyel előmozdították a horvát csatlakozási tárgyalások ügyét, és a különösen az utóbbi hónapokban és hetekben egyre intenzívebbé vált munkájukért. Sürgették Horvátországot, hogy tegyen további lépéseket a még megoldatlan kérdések terén, ezek: az igazságügy reformja, a korrupció elleni fellépés, a háborús bűncselekmények elkövetőinek igazságszolgáltatás elé állítása és a menekültek hazatérése. Horvátországnak teljes mértékben együtt kell 6
működnie a volt Jugoszláviával foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY), ez továbbra is alapvető kérdés. Horvátország javította viszonyát a szomszédaival, és aláhúzták, hogy a horvát csatlakozásnak regionális jelentősége is van. MTI
2011. május 20.
Az Európai Kulturális Örökség címről döntött a Tanács Politikai megállapodásra jutottak az Európai Unió kultúráért felelős miniszterei az Európai Kulturális Örökségi Cím (European Cultural Heritage Label) uniós szintre emeléséről, 2011. május 19-i, brüs�szeli ülésükön. Bagó Zoltán, Európai Parlamenti Képviselő, a Kulturális és Oktatási Bizottság tagja, a spanyol-belga-magyar elnökségi trió közös sikerének nevezte a döntést.
„A politikai megállapodás elfogadása a magyar elnökség munkája szempontjából is kiemelkedő eredménynek számít. Örülök, hogy sikerült kialakítani a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára is elfogadható kompromisszumos szöveget” – üdvözölte a történteket Bagó Zoltán Brüsszelben. „Franciaország még 2006-ban kezdeményezte, hogy az UNESCO által odaítélt kulturális világörökségi cím mintájára, Európai Kulturális Örökség címet és a díjazottakat felsoroló jegyzéket hozzanak létre. Ez eddig kormányközi együttműködés keretében létezett, mostantól viszont EU-s szintre emelkedhet. A cím hozzájárul az olyan helyszínek értékének és ismertségének növeléséhez, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában, például az Európai Unió létrejöttében. Ezáltal is szeretnék javítani az európai polgárok – főként a fiatalok – ismereteit Európa közös, de tagállamonként eltérő kulturális örökségéről. A cím általános célkitűzései közé tartozik az is, „hogy az európai polgárokban a történelem és a közös örökség alapján megerősítse az Európai
Egy nap a fiataloknak a Parlamentben
Kitért arra is, hogy az EU-ban több mint 5 millió 25 év alatti pályakezdő fiatal van állás nélkül, az ifjúsági munkanélküliség pedig 20 százalék felett van. Mint mondta, a fiatalokat be kell vonni a velük kapcsolatos döntésekbe, mert a „tapasztalat hiányát a kreativitás és a fiatalos lendület pótolja”.
Unióhoz való tartozás érzését, és élénkítse a kultúrák közötti párbeszédet. Amennyiben az Európai Parlament következő plenáris ülésén módosítás nélkül jóváhagyja a javaslatot, annak végleges, formális elfogadása rövid időn belül megtörténhet, és a cím uniós szintűvé válhat.” Egy sajtótájékoztatón Andrulla Vasziliu kultúráért felelős uniós biztos méltatta az elnökség szerepét a megállapodás elérésében, és hangsúlyozta: „a cím egy nagyon fontos minőséget és presztízst ad az európai kulturális értékeknek”. Az ülésen a miniszterek elfogadták „A kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához” elnevezésű tanácsi záródokumentumot. A szöveg bemutatja, hogyan tudja a kultúra erősíteni az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést az Unióban. Szőcs Géza a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a cél, hogy más szakpolitikai területek irányítói is elismerjék a kultúrának ezt a szerepét. „Meggyőződésünk, hogy a kulturális szektor segítséget fog nyújtani Európa számára, hogy kilábaljon a jelenlegi válságból” - fogalmazott. Andrulla Vasziliu a sajtótájékoztatón csatlakozott a magyar Kormányhoz, szerinte „az európai prosperitás megteremtésének egyik legfontosabb eszköze lehet a kultúra”. Az irányadó vita során „arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a tagállamok kulturális és más felelős hatóságai közötti együttműködést, hiszen a művészek mobilitásával kapcsolatban gyakran felmerülnek igazgatási és szabályozási nehézségek” - szólt a magyar álláspont. Elsősorban az adózás, a társadalombiztosítás, a vízumok és a szellemi tulajdonjogok kérdésében kell együttműködniük a tagállamoknak, ugyanis ezek a kérdések „a kulturális hatóságok feladatkörén kívül esnek. A miniszterek döntöttek arról is, hogy a már korábban kijelölt belgiumi Mons mellett a csehországi Pilsen lesz Európa kulturális fővárosa 2015-ben. Ezt követően a magyar elnökség adott tájékoztatást a Tanács 2011 és 2014 közötti kulturális munkatervének végrehajtásáról és a kulturális miniszterek március 28-i gödöllői informális találkozójáról. Végül a stafétabotot átvevő lengyel elnökség mutatta be programját a minisztereknek. MTI
Az eseményen a diákokat Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium politikai államtitkára, Galambos Adorján, a Foglalkoztatási Hivatal - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgatója és Virág András, az Országgyűlés Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának hivatalvezetője is köszöntötte az Országház Felsőházi termében. fidelitas.hu
2011. május 24.
Elfogadták az Európai Unió sport munkatervét A magyar európai uniós elnökség legfontosabb sport témájú hivatalos eseménye zajlott Brüsszelben, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára, Czene Attila elnökletével. Az EU Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanácsa (OIKST) ülésén az uniós tagállamok sportminiszterei megvitatták a magyar elnökség által előkészített sportszakmai dokumentumokat, s elfogadták az Európai Unió Sport Munkatervét - tájékoztatott Bagó Zoltán EP Képviselő, aki a sportért is felelős Bizottság magyar tagja. A Lisszaboni Szerződés elfogadásával a sport olyan szakmai területté vált, amelyen az Európai Unió megfelelő indokoltság esetén, a közös uniós érdeket szem előtt tartva önállóan is felléphet. A sporttal kapcsolatos általános intézkedések természetesen továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak. Azokat a területeket, amelyeken kimutathatóan létezik uniós többletérték, az Európai Bizottság 2011. január 18-án elfogadott Közleménye gyűjtötte össze. A magyar elnökség által kidolgozott munkaterv a Közleményen alapulva a tagállami prioritásokat előtérbe helyezve fekteti le az uniós fellépések irányvonalait. A tanácsülés másik meghatározó témája a sportfogadások problematikája volt. A témában elhangzó miniszteri felszólalások egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a sportmozgalom jövője és a sport fenntartható finanszírozása szempontjából nem nélkülözhetik a kiemelt figyelmet a sportfogadások körül zajló sajnálatos események. Az online fogadások sporthoz kötődő aspektusai a sportmozgalommal szoros együttműködést igényelnek, a kérdést a soron következő lengyel elnökség is napirenden tartja majd. A tanácsülés zárásaként Czene Attila sportért felelős államtitkár tájékoztatást adott az uniós sportminisztereknek a magyar elnökség alatt megszervezett informális sportminiszteri értekezlet, a nemzetközi sportszervezetekkel folytatott strukturált párbeszéd, illetve a WADA Alapító Tanács ülésének fejleményeiről. „Az OIKST befejezésével a magyar EU-elnökség a sport területén sikerrel teljesítette a célkitűzéseket. Az elnökségi félévet lezáró informális sportigazgatói ülést 2011. június 27-28-án, Gödöllőn rendezik” - nyilatkozta Bagó Zoltán. MTI
2011. május 24.
Tanácsi határozat az Európai Atomenergiaközösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) (NFM, OAH) A magyar szakdiplomácia a napokban foglalkozott a paksi Atomerőművet érintő Tanácsi határozattal - tájékoztatott Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő. Az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) 2011. május 12-13-ai ülésén tárgyalta az atomerőművek tervezett biztonsági felülvizsgálatának tárgykörért és a vizsgálati szempontjait. A stressz tesztekre megállapított kritériumrendszer kapcsán kialakult kompromisszumot egyedül a Bizottság, Ausztria és Németország nem támogatta. A kompromisszum jóváhagyására 2011. május 18-ig csendes eljárásban volt lehetőség.
A legutóbbi Coreper ülés célja tehát az volt, hogy az ún. általános megközelítés véglegesítése megtörténjen, ugyanis az egyhangúságot igénylő tervezet elfogadását Ausztria blokkolja - nyilatkozta Bagó. A Bizottság 2011. november 23-ig kérte a tagállamok nemzeti jelentéseinek elkészítését annak érdekében, hogy azok alapján decemberi EiT-re egy előzetes elemzést készíthessen. Elképzelhető az a forgatókönyv, hogy a tagállamok a megadott időpontig csak az előrehaladási jelentéseket véglegesítik. Magyarország előreláthatólag az alábbi menetrendben készíti el a szükséges dokumentumokat. Az előrehaladási jelentést 2011. augusztus 15-ig fogadja el a paksi atomerőmű; szeptember 15-ig hagyja azt jóvá a hatóság. 2011. október 15-ig készül el a nemzeti jelentés első változata, és a végleges jelentést december 31-ig küldjük meg a Bizottság részére - jelentette ki az Európai Parlamenti Képviselő. Brüsszel, 2011. május 25.
7
bEPillantó
2011. júnus 28.
2011. június 08.
Sportügyekben a sportigazgatók informális értekezletével zár a magyar EU-elnökség
Európai Bizottság: Az alkotmányozás nemzeti hatáskör A baloldal ennek ellenére is folytatja hazugságokra épülő politikai hecckampányát
A Magyar Néppárti Képviselőcsoport sajtóközleménye: Az Európai Parlament (EP) liberális, szocialista, zöld és kommunista frakcióinak nyomására a magyar Alaptörvényről rendeztek vitát az EP mai plenáris ülésén. A vita alatt az Európai Bizottság ismételten leszögezte: nincs hatásköre a nemzeti alkotmányok vizsgálatára, az alkotmányozás kizárólag egy ország szuverenitásába tartozik. A felszólalások során ugyanakkor ismételten bebizonyosodott: az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciói a tények figyelmen kívül hagyásával, jogalap nélkül is kétségbeesetten folytatják hazugságokra és csúsztatásokra épülő politikai hecckampányukat az Alaptörvénnyel és Magyarországgal szemben. Elfogadhatatlan az MSZP EP-képviselőinek magatartása, akik bár tisztában vannak azzal, hogy a saját és külhoni kollégáik vádjai alaptalanok, téves információk terjesztésével tudatosan vitát gerjesztenek, a lejárató akciókban pedig vezető szerepet vállalnak. A vita alatt az Európai Bizottság képviseletében Viviane Reding alapjogi biztos ismételten megerősítette, hogy az Európai Uniónak nincs hatásköre a nemzeti alkotmányok vizsgálatára, az alkotmányozás kérdése a nemzeti szuverenitás része. Úgy tűnik azonban, hogy az EP liberális és baloldali frakciói az ismételt egyértelmű bizottsági állásfoglalások ellenére sem képesek ezt megemészteni, s kétségbeesetten folytatják kifulladóban lévő hecckampányukat. Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint az Alaptörvénnyel szemben ma elhangzott hazugságok és csúsztatások sorozata. A felszólaló szocialista, liberális, zöld és kommunista EP- képviselők többek között az Alaptörvény olyan pontjait kritizálták (például az ombudsman, a házasság intézménye, a határon túli magyarok iránti felelősség kérdése), mely rendelkezések számos más európai alkotmányban is szerepelnek, ahogyan erre több néppárti EP- képviselő is egyértelműen rámutatott. A kettős mérce további nyílt megnyilvánulása volt, hogy egyes baloldali EP- képviselők úgy kritizálták a magyar alkotmánybírósági szabályozást, hogy több tagállamban nem is létezik az alkotmánybíróság intézménye. Mindezek mellett meglepő volt a baloldali és liberális EP- képviselők felkészületlensége, ami a súlyos tárgyi tévedéseik kimagasló számában is megnyilvánult. A mai vita során ismételten bebizonyosodott, hogy a korábbi esetekhez hasonlóan a mostani vita mögött sem az észérvek, hanem a 2/3-os országgyűlési többséggel rendelkező Fidesz-KDNP kormánnyal szembeni liberális és baloldali erők frusztrációja áll, mely csoportok kétségbeesetten igyekeznek fogást találni Európa legerősebb felhatalmazásával rendelkező, jelenleg az EU soros elnökségét betöltő jobbközép magyar kormányon. Képmutató magatartás, hogy míg az Alaptörvénnyel kapcsolatos magyar országgyűlési vitában a szocialisták megtagadták a részvételt, addig az MSZP EP-delegációja európai fórumokon - többek között hazug körlevelekkel, felszólalásokkal és nyilatkozatokkal - aktívan dolgozik a Magyarország elleni alaptalan viták gerjesztésén és az ország lejáratásán. Strasbourg, 2011. június 8.
2011. júnus 15.
Uniós Elnökség „Amilyen nehezen indult, olyan jól végződhet a magyar EU-elnökség. Pénteken kiderült, teljesült az egyik legfőbb célkitűzés, a horvát EU-csatlakozás, délkeleti szomszédunk 2013 júliusában lehet az unió teljes jogú tagja. Ha a gazdasági kormányzás szigorú hatpontos csomagjáról meg tudnak egyezni, siker koronázza majd a magyar fél évet. Ma estére közös vacsorára hívta össze a magyar uniós elnökség az EU pénzügyminisztereit Brüsszelbe. Az informális parti középpontjában egy bizalmas elnökségi jelentés áll majd: ez egyrészt összegzi az Európai Parlament és a tagállami érdekeket képviselő Európai Tanács nevében eljáró magyar elnökség között zajló tárgyalások állását, másrészt felsorolja azokat a pontokat, melyekben leginkább eltér a két intézmény álláspontja. A desszert idejére a minisztereknek talán sikerül megegyezni arról, milyen kérdésekben és mennyit hajlandók engedni az EP-nek. Ezután a magyar diplomaták irányításával ismét a kompromisszumkeresés jöhet, a jövő hétfői Ecofin-ülésre pedig már végleges formába önthetik álláspontjukat az uniós miniszterek.” - nyilatkozta Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő MTI
2011. júnus 16.
EU: Bagó Zoltán emlékeztetett… Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának legutóbbi ülésén Androulla Vassiliouval, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal folytattak eszmecserét a képviselők. Bagó Zoltán feltette azt a fogyatékossággal élők oktatásáról szóló kérdést, amit Kósa Ádám európai parlamenti képviselőtársával közösen dolgoztak ki: „Mit gondol, hogyan lehet a fogyatékossággal élő gyermekek korai lemorzsolódását legalább az EUátlaghoz közelíteni, és ebben, tekintettel a siket gyermekekre, milyen szerepet szán a jelnyelvek használatának?” Bagó Zoltán emlékeztetett az EUD, Siketek Európai Szövetsége állásfoglalására, mely szerint a jelnyelv használatával lehet a siket gyermekek integrációját a leghatékonyabban elérni. Vassiliou asszony válaszában elmondta, hogy az Európai Bizottság célja, hogy az oktatáshoz való hozzáférést minden egyes gyermek számára egyenlő joggal biztosítsa. Szerinte speciális figyelmet kell szentelni a fogyatékossággal élőkre, bár azt is elismerte, hogy ebben a kérdésben nincsen speciális programja a Bizottságnak.
bEPillantó
Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkárának elnökletével tartja Gödöllőn a magyar-EU elnökség sport témájú, hivatalos záróeseményét, a kétnapos Informális Sportigazgatói Értekezletet - tájékoztatott Bagó Zoltán sportügyekért felelős EP Képviselő. A magyar EU-elnökség fő célkitűzése a sport uniós jövőjének biztosítása volt. A sport az európai uniós politika új területe. Helyzetét jelenleg három fő tényező határozza meg: • a z alig több mint egy éve hatályba lépett Lisszaboni Szerződés, • a 2011. január 18-án nyilvánosságra hozott Európai Bizottsági Közlemény, • é s az unió első Sport Munkaterve. A magyar elnökség által kidolgozott, és elnökségünk legnagyobb sikereként elismert első Sport Munkaterv a „Sport európai dimenziójának fejlesztése”
2011. július 06.
Dicséret az Európai Parlamenttől: A magyar soros elnökség sikerre vitte programját Kiváló teljesítmény, kiemelkedő sikerek, jelentős előrelépések, fontos döntések - az Európai Parlament mérsékelt erői e szófordulatokkal jellemezték a magyar soros elnökség munkáját a mai strasbourgi plenáris ülésen, megerősítve Európa vezető politikusainak korábbi véleményét. Bár néhány baloldali képviselő igyekezett beárnyékolni az elnökség teljesítményét, az elért sikerek és az elismerő nyilatkozatok egyértelműen bizonyítják, hogy a magyar kormány lejáratását célzó baloldali kísérletek kudarcot vallottak. Elfogadhatatlan a magyar szocialista EP-delegáció magatartása, amely az elmúlt fél évben az elnökség támogatása helyett pártpolitikai okokból az ország elleni alaptalan lejárató akciók gerjesztésén munkálkodott.
című bizottsági Közleményen alapul. A valamennyi uniós tagállam által elfogadott Munkaterv három évre határozza meg az unió tagállamainak sportra vonatkozó közös vállalásait és elsődleges feladatait. A magyar elnökség sokat tett azért, hogy az uniós kompetenciák közé újonnan bekerült sport terület anyagi támogatására létrejöjjön a sport keretprogram. „Ennek kapcsán februárban, a Gödöllőn szervezett informális sportminiszteri értekezletünkön is megszólítottuk a sportminisztereket, akiknek véleményét, így az Európai Bizottság is meghallhatta - márpedig a költségvetés tervezését az unión belül az Európai Bizottság végzi, tagjaik javaslatától függ, hogy a sportprogram létrejön-e 2014-től. E javaslat első verziója talán még idén napvilágra kerülhet.”- jegyezte meg Bagó. A jól megalapozott sportpolitikai döntések megszületéséhez uniós szinten is nélkülözhetetlen a sport nem-kormányzati szervezeteit képviselő vezetők véleményének, gondolatainak és elvárásainak részletes megismerése és az ezt elősegítő strukturált párbeszéd. A civil sportmozgalmak, a tagállamok, illetve az uniós intézmények és az Európa Tanács sportigazgatói ma arról tárgyaltak, hogy miként kapcsolódhatnak be a sportszervezetek az új uniós sport munkaterv megvalósításába. Budapest, 2011. június 28.
Az Európai Parlamentben ma elhangzott felszólalások megerősítik a másik két uniós csúcsszerv - az Európai Tanács és az Európai Bizottság - korábbi értékelését. A vita során az EP mérsékelt erőinek felszólalói megerősítették a korábbi napokban az európai csúcsvezetők - többek között Herman Van Rompuy, José Manuel Barroso, Jerzy Buzek - által tett elismerő nyilatkozatokat, miszerint a magyar soros elnökség kiemelkedő teljesítményt nyújtott, feladatát magabiztosan és eredményesen látta el, számtalan területen ért el jelentős előrelépéseket és sikereket. A hozzászólók méltatták az európai gazdaság, az euró valamint a költségvetési fegyelem megerősítése érdekében, többek között az európai gazdasági kormányzás kérdésében valamint az első Európai Szemeszter koordinálásában tett rendkívüli elnökségi erőfeszítéseket. Szintén elismerően szóltak az energiapolitika, a kohéziós politika, a Közös Agrárpolitika és más közösségi politikák terén tett előrelépésekről. A felszólaló politikusok üdvözölték az első uniós szintű Roma keretstratégia és a Duna-stratégia megszületését, Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárását, valamint Románia és Bulgária schengeni csatlakozása kérdésében hozott pozitív döntést. Sajnálatos, hogy a magyar soros elnökség sikerét az elmúlt fél évben és a mai vita során az egyes baloldali képviselők igyekeztek
politikai indíttatású alaptalan rágalmakkal beárnyékolni. Ezek az erők az elmúlt időszakban mindent elkövettek Európa legerősebb jobbközép kormányának lejáratása és a magyar soros elnökség munkájának megnehezítése érdekében. Lejárató akcióik azonban rendre kudarcba fulladtak, a magyar soros elnökség pedig sikerre vitte programját. Halkuló hangjukra Európa egyre kevésbé figyel. Sajnálatos, hogy a soros elnökség munkájában és sikereiben a magyar szocialisták nem akartak osztozni, és az együttműködés helyett a lejáratás és az áskálódás politikáját választották. Elfogadhatatlan, hogy az MSZP EP-delegációja az elmúlt fél évben hazug körlevelek, nyilatkozatok, felszólalások formájában megkísérelte Magyarország ellen hangolni a nemzetközi közvéleményt, a nemzeti érdekek szolgálata és a soros elnökség támogatása helyett pártpolitikai okokból az ország elleni alaptalan lejárató akciók aktív gerjesztője és résztvevője volt, ezzel akadályozva és gáncsolva a magyar soros elnökség munkáját. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport a leghatározottabban visszautasítja ezt a magatartást és felszólítja az MSZP EP-delegációját, hogy hagyjanak fel ezzel a politikával. Strasbourg, 2011. július 5. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport sajtóközleménye
2011. július 12.
Polgármestereket fogadott Bagó Zoltán Brüsszelben Bács-Kiskun megye egyetlen brüsszeli képviselője, a kulturális bizottságban helyet foglaló Bagó Zoltán polgármestereket fogadott és vezetett körbe Brüsszelben, ezen belül a parlamentben. Ez az utazás nem maradhatott titokban, hiszen a képviselő a saját facebook profiljára tett ki egy egész képgalériát az eseményről. hiros.index.hu
Bartha Szabó József - gondola.hu
8
9
bEPillantó
2011. július 13.
2011. július 14.
„Az EU audiovizuális politikája a digitális korban” címmel rendezett meghallgatást az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága. Az ülésen többek között Erkki Ormala, a Nokia üzleti környezetért felelős alelnöke és Claude-Eric Poiroux, az Europa Cinemas ügyvezető igazgatója is elmondhatta véleményét az EU audiovizuális politikájáról. Bagó Zoltán európai parlamenti képviselő (Fidesz) szerint a MEDIA Programot meg kell újítani 2013 utánra is, sőt annak kell segítenie a kisebb, független mozik digitalizációját.
Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságában (CULT) élénk eszmecsere alakult ki a mai napon „A sport európai dimenziója” című jelentéstervezet megvitatása alatt. Több képviselő nehezményezte, hogy a tervezet szövege javasolja, hogy az európai zászló lobogjon az Unió területén megrendezett nagy sporteseményeken, és szerepeljen a tagállamok sportolóinak mezén is. Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő véleménye szerint jobban tenné a CULT Bizottság, ha arra a pontra koncentrálna, melyben az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre mobilitási programot a fiatal sportolók számára.
Digitális átállás a független európai mozikban
A versenyszektorban résztvevők véleménye szerint, amit Ormala közvetített, a digitális jogok európai szabályozásának hatékonyabbnak és átláthatóbbnak kellene lennie, illetve a szerzői jogi adórendszer áttekintésre szorul. Ha az Uniónak lenne egy digitális egységes piaca, akkor az európai digitális tartalmakat lehetne Európán kívülről is követni, ezen szabályozások nélkül azonban csak disztribúciós piac vagyunk. Az Európai Bizottság képviselője megerősítette, hogy mai napon a Bizottság zöld könyvet adott ki a digitális egységes piac lehetőségeinek megragadásával és Európának ebbe az irányba való elmozdulásával kapcsolatos nézetek összegyűjtésére. Bagó Zoltán európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a tájékoztató szolgáltatások nagy jelentőséggel bírnak, ezért azokat minden eszközön kellene terjeszteni. A néppárti képviselő elmondta, hogy a digitális technológiák a kreatív iparban is óriási lehetőséget biztosítanak, például digitálisan teljesen más jellegű filmeket lehet előállítani, mint régebben. Bagó szerint az európai filmek Európán kívüli terjesztésére pedig meg kell találni a gyors megoldást. Brüsszel, 2011. július 13. Bagó Zoltán sajtóközleménye
2011 szeptember 7.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet jövőjével kapcsolatos nyilvános konzultáció eredménye A budapesti székhelyű Intézet jövőjével kapcsolatban, közel 200 szervezet és magánszemély részvételével lezajlott nyilvános konzultáció szeptember 7-én nyilvánosságra hozott eredményeként a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és az üzleti szervezetek határozottan támogatták az Intézet küldetését, és egyetértettek abban, hogy az Intézetnek kiemelt szerepet kellene játszania az Unió „Horizont 2020” kutatási és innovációs programjában és az egyéb európai és nemzeti kezdeményezések összehangolásában. A konzultáció eredményeit a Bizottság figyelembe veszi majd az Intézet stratégiai innovációs tervének kialakításakor, amire az év végéig tesz javaslatot - számolt be sajtótájékoztatóján dr. Bagó Zoltán, az Európai Parlament CULT Bizottságának magyar tagja. origo.hu
2011. szeptember 9.
Kultúráért és Audiovizuális politikáért felelős miniszterek informális ülése Lovas Lajos miniszteri biztos részvételével lezajlott ülésen a kulturális örökség fenntarthatóságának problémakörén belül Magyarország a Magyar Nemzeti Digitális Archívum bemutatásával igyekezett hozzájárulni a tagállami jó gyakorlatok megosztásához -nyilatkozta dr. Bagó Zoltán, az EP CULT Bizottságának tagja. MTI 10
bEPillantó
2011. október 6.
Mobilitás a sportban is - Sport Erasmus
A nyelvi sokszínűség gátja Európában Az EP Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) tegnapi ülésén egyhangú szavazással fogadták el a Tanács első olvasatos megállapodását az Európai Örökség címről, majd az európai felsőoktatási térség jelenlegi helyzete került megvitatásra. A meghallgatás aktualitását az Európai Bizottság nemrégen kidolgozott új stratégiája adta, mely a felsőoktatás modernizálása céljából jött létre. Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő szerint a kisebb nyelvek oktatására nem fektetnek kellő hangsúlyt. Felhívta a figyelmet, hogy az Erasmus programmal külföldön tanuló magyar diákok többsége kétféle nyelvterületre - német és angol - jelentkezik, ezért lenne szükséges a kisebb nyelveket vonzóbbá tenni.
„A sport európai dimenziója” című jelentéstervezet a sport társadalmi szerepével, gazdasági dimenziójával, szerveződésével és a sportnak az európai identitással való kapcsolatával foglalkozik. A jelentés első részében hangsúlyozza a sporttevékenységek gyakorlásának ösztönzését, kéri a tagállamokat, hogy tiltsák a huliganizmust, és folytassák a dopping elleni küzdelmet. A sport gazdasági dimenziója alatt említi a sport önkéntes jellemzőjét, és kéri a strukturális alapok támogatását. A sport szerveződésével kapcsolatban kiemeli a képzési juttatások fontosságát, javasolja a játékos-ügynökök európai nyilvántartásának létrehozását, és elismeri a sportbíróságok legitimitását. Az európai identitás sporton keresztül történő támogatása képezte a bizottsági vita alapját. Bagó Zoltán az európai zászló használatára vonatkozó javaslat megvitatása helyett a fiatal sportolók mobilitási programjára irányuló kezdeményezésre hívta fel a figyelmet, és elmondta, hogy módosító indítványt fog benyújtani a Sport Erasmus kialakítására vonatkozó kezdeményezés szövegbe foglalására. Brüsszel, 2011. július 14. Bagó Zoltán sajtóközleménye
2011. szeptember 20.
Elkészült az EU-s stratégia A Bizottság bemutatta a felsőoktatás modernizációját célzó stratégiáját, amely a végzők számát, az oktatás minőségét, illetve a felsőoktatás gazdaságra gyakorolt pozitív hatásának növelését hivatott elősegíteni - számolt be Bagó Zoltán, az Európai Parlament Képviselője. MTI
2011. szeptember 28.
Az Európai Iskolák rendszerének kivételes modellje Bagó Zoltán európai parlamenti képviselő kiáll az Európai Iskolák rendszerének szükségessége mellett. A képviselő e véleményét a mai plenáris szavazás után hangsúlyozta „Az EP állásfoglalására irányuló indítvány az Európai Iskolák rendszeréről” című jelentés kapcsán. A mai plenáris ülésen „Az EP állásfoglalására irányuló indítvány az Európai Iskolák rendszeréről” című jelentésről szavaztak a képviselők, melynek jelentéstevője a néppárti Jean-Marie Cavada. Ezen iskolák alapvető célja, hogy biztosítsa az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy az Európai Iskolák célja az, hogy kialakítsák az oktatás európai dimenzióját. Megállapítja, hogy az európai oktatás egyik legjobb formájaként mintául kellene szolgálniuk, mivel e modell bizonyos elemeinek – például az idegennyelvtudás hangsúlyosságának – a nemzeti és regionális oktatási rendszerekbe való
beépítése elősegítené a szakmai mobilitást, és hozzájárulna a többnyelvűség és az európai integráció előmozdításához. Költségvetési szempontból kiemeli, hogy ésszerűsíteni kell ezen iskolák igazgatási költségeit, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kiadások visszafogása nem kérdőjelezheti meg az Európai Iskolák koncepciójának alapját képező elveket.
Bagó Zoltán kifejtette, hogy „Az Európai Iskolák szükségszerűek, hiszen az európai intézmények alkalmazottainak gyerekei számára biztosítják az anyanyelvükön történő oktatást annak érdekében, hogy ők bármikor vissza tudjanak illeszkedni származási országuk intézményeibe.” Szerinte az oktatást továbbra is minden nehézség ellenére anyanyelvi tanárok által kell folytatni. A több mint ötvenéves koncepciót pedig tovább kell fejleszteni, és az új gazdasági és társadalmi követelményekhez kell igazítani. Háttér: Az első Európai Iskolát 1953 októberében, tisztviselők egy csoportjának kezdeményezése nyomán hozták létre Luxembourgban. A különböző anyanyelvű gyermekek oktatása során felgyűlt tapasztalat hamarosan pozitívnak bizonyult, és így idővel különböző városokban 14 Európai Iskolát alapítottak. Ezek az iskolák 2010-ben 22 778 tanulót számláltak, s ebből 14 292-t, azaz a tanulói létszám 63%-át a brüsszeli és luxembourgi iskolák tették ki. 2007 és 2010 között a tanulói létszám 8,35%-kal emelkedett. 2012-re Brüsszelben és Luxembourgban két új iskola megnyitását tervezik. Brüsszel, 2011. szeptember 27. Bagó Zoltán sajtóközleménye
2011. október 5.
Jelentés a közalkalmazottként dolgozó pedagógusok fizetéséről A Bizottság október 5-én közétett - a 27 uniós tagállamra, valamint Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Törökországra kiterjedő - a közalkalmazottként dolgozó pedagógusok fizetését összehasonlító jelentése szerint a kezdő pedagógusok bruttó alapfizetése csaknem valamennyi európai országban alacsonyabb, mint az egy főre jutó nemzeti GDP (Németország, Spanyolország és Portugália kivételével). Az adatok alapján az EU legjobban fizetett tanárai Luxemburgban, Dániában és Ausztriában dolgoznak, a legalacsonyabb fizetést pedig a bolgár és román pedagógusok kapják. Általánosságban elmondható, hogy 2009-ben a pedagógusok fizetésének vásárlóereje nem csökkent, 2010-ben pedig csak néhány országban volt hatással a fizetésekre a gazdasági válság - számolt be Bagó Zoltán, az Európai Parlament magyar tagja. MTI
Az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) jelenlegi helyzetéről szóló meghallgatáson elhangzott, hogy az EHEA egy széles intézményi keretet képvisel a bolognai folyamat átültetésére. A bolognai folyamat elsőszámú prioritásán kívül - azaz a felsőoktatási végzettség kölcsönös elismerése az EU területén - a mobilitást, foglalkoztathatóságot és az életen át tartó tanulást továbbra is kívánatos elősegíteni. A résztvevő képviselők egyetértettek abban, hogy mind a tagállamoknak mind a felsőoktatási intézményeknek támogatniuk kell a Bolognai-folyamatot. Kölcsönös bizalomra van szükség az egyes országok oktatásai rendszerei között, amelyhez a tagállamok együttműködése kell. Az egyetemek rangsorával kapcsolatban vizsgálatra szorul, hogy a jelenlegi rangsorolási kritériumok mennyire megfelelőek, objektívek. Megállapították, hogy az Erasmus ösztöndíj nagyon sikeres, ezért azt továbbiakban is folytatni kell, és a program kapcsán felmerülő nyelvi sokszínűség hiányát meg kell oldani. Bagó Zoltán kifejezte azon véleményét, miszerint a kisebb nyelvek oktatására nem fektetnek elégséges hangsúlyt, azaz az Unió egyik fő elve, a nyelvi sokszínűség nem érvényesül. A képviselő véleményét alátámasztja egy az ülésen bemutatott felmérés eredménye is, miszerint a nyugat-európai diákok 2/3-a, amennyiben külföldön szeretnének tanulni, általában a középiskolában elsőként elsajátított idegen nyelv (angol, német, spanyol, francia) országát választják. Azaz az oktatási mobilitás hangsúlya négy fő nyelvterületre koncentrálódik, és ezáltal a kevésbé elterjedt nyelvek hátrányos helyzetbe kerülnek. Brüsszel, Bagó Zoltán sajtóközleménye
2011. október 13-14.
Sport miniszterek informális ülése Az informális sportminiszteri értekezlet két témát vitatott meg. A sportmérkőzések manipulálása („bundázás”) témakörében a lengyel elnökség a lehetséges uniós tevékenység, fellépés irányairól tervez eszmecserét. A másik téma a sport gazdasági szerepét és a sportfinanszírozást érintette - tájékoztatott Bagó Zoltán EP Képviselő MTI
2011. október 14.
Pentatónia kiállítás
Pentatónia címmel megnyílt a brüsszeli Balassi Intézet legújabb kiállítása 2011. október 12-én. A tárlaton kortárs magyar öltözéktervezők darabjai mutatkoznak be, amelyek a magyar népviselet formakincséből merítenek, mindezt a XXI. század nyelvezetének, stiláris jegyeinek gondolkodásmódján, a kortárs iparművészet szellemében. A címválasztás alapja az a szellemi örökség, melyet Bartók és Kodály munkássága alapozott meg, akik alkotásaikban alkalmazták, megjelenítették a „tiszta forrás” nyelvezetét, kincsestárát. A kiállítás anyagának válogatásáról a következőket mondta el Simonffy Márta textilművész, a szervező Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnöke, a tárlat kurátora: „Azt a példát igyekeztünk bizonyítani, hogy századunk iparművészete, a művészetnek ez a területe is képes a nemzeti tárház beemelésére, bemutatására. Felfedezhető a ruhákon a kalocsai, sárközi, matyó, kalotaszegi, széki, torockói, csángó, zalatnai, valamint a gránátalmás, szűrrátétes motívum és formakincs, egyenes kapcsolatot teremtve és építve a kortárs divat jelenével, bizonyítva a népi motívumkincs feldolgozásának, adaptálásának lehetőségét a kortárs iparművészet számára.”
A tárlatot megnyitó Bagó Zoltán EP-képviselő (Európai Néppárt) szintén kiemelte a hagyomány kreatív továbbvitelének szükségességét. Mint mondta, „felelősek vagyunk azért, hogy saját kulturális kincseinket megőrizzük, továbbvigyük, terjesszük. Legyenek erősek és mélyek a gyökereink, mert a gyökértelen fát kidönti a szél. Már pedig a szél fúj, azt sem tudjuk, honnan jön, s merre tart.” Ráadásul „minél mélyebben merülünk el népművészetünk ízlésvilágában, annál jobban ráismerünk benne a magunk eredeti ízlésére és egész jellemére.”
A kiállított ruhák tervezői között éppúgy találunk frissdiplomásokat, mint a szakmában már elismerésnek örvendő művészeket – sőt, a figyelmes nézők felfedezhetik, hogy a kollekció néhány darabja a tavasszal megrendezett Gombold újra divatbemutatóján is a kifutón szerepelt: a versenyen második helyezést elérő Surányi Szilárd két kreációját is láthatja a brüsszeli közönség. A bemutatott öltözékeket a tervek szerint más országok érdeklődői is megismerhetik majd, Brüsszelbe pedig a 2012 évi Magyar Bálra érkeznek majd vissza. A mostani tárlat a NEFMI, a Nemzeti Kulturális Alap és a Balassi Intézet támogatásával jöhetett létre. Brüsszel, 2001. október 14. 11
bEPillantó
bEPillantó
2011. október 15.
Újabb előrelépés a horvát csatlakozás ügyében - Hamarosan megérkezik a 12 horvát európai parlamenti megfigyelő Az Európai Bizottság 2011. október idusán hozta nyilvánosságra éves bővítési csomagját, mely bővítési stratégiát vázol fel az elkövetkező időszakra, s értékeli a már tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országok integrációs előrehaladását. A Bizottság két úgynevezett véleményt is megfogalmazott, az egyiket Szerbiával kapcsolatban, a másikat pedig a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásáról. Ez utóbbi a Csatlakozási Szerződés aláírásához szükséges. Az EU–Horvátország parlamenti vegyes bizottság e heti ülése elfogadta Horvátország csatlakozásával kapcsolatban megfogalmazott közös ajánlásokat. A dokumentumok többek között üdvözölték a 2011. június 30-i kormányközi konferencián hozott, a csatlakozási tárgyalásokat lezáró döntést, valamint a csatlakozási folyamat alatt véghezvitt reformokat. Ezek közül kiemelendő a versenypolitika valamint az igazságszolgáltatás és alapvető jogok területén elért eredmények. A dokumentum kiemeli: a regionális együttműködésben és a jó szomszédsági kapcsolatokban szerzett horvát tapasztalatok pozitív példák az egész régió számára. Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő szerint a magyar diplomácia továbbra is proaktív Horvátország csatlakozása kérdésében. Magyarország, mint a meghatározott feltételek teljesítésén alapuló bővítési folyamat mellett elkötelezett tagállam, megkülönböztetett figyelmet szentel a bizottsági megállapításoknak, annál is inkább, mert 2011. első félévi soros elnökségünk céljai között számos, bővítési és a nyugat-balkáni térség integrációját érintő feladat és eredmény szerepelt. Horvátország esetében egyetértés áll fenn a Bizottság megállapításával, miszerint a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásával a bővítési folyamat új szakaszba lépett. Helytelen ugyanakkor, ha a hat évvel ezelőtt kezdett procedúrát úgy ítélik meg, mintha annak sikere kizárólag a jelenlegi kormány dicsősége lenne. A csatlakozási tárgyalások 2011. június 30-i lezárása a magyar soros elnökség és Horvátország közös sikere volt. Horvátország Csatlakozási Szerződés decemberi aláírása az egész térség felé jelzi: az Európai Unió nyitva áll a feltételeket telesíteni kész és képes országok előtt. Horvátország csatlakozása ugyanakkor lendületet adhat a bővítési folyamat egészének. index.hu
2011. október 16.
Növelték kutatás-fejlesztési beruházásaikat a vezető uniós vállalatok. Az Európai Bizottság által kiadott 2011. évi K+F beruházási eredménytáblázat (angol nevén ’scoreboard’) alapján a vezető uniós cégek jelents mértékben növelték kutatás-fejlesztési beruházásaikat, azonban így sem zárkóztak fel globális versenytársaikhoz. Ugyan a 2010-ben mért 6,1%-os növekedés komoly előrelépés az előz évi 2,6%-os visszaeséshez képest, a világranglistán az 1400 legelőkelőbb helyet elfoglaló cég adataiból azonban az is kiderül, hogy az uniós székhely: cégek összességében továbbra is le vannak maradva az amerikai és ázsiai versenytársakhoz képest. A ranglistát vezet 50 vállalat közül 15 az Európai Unióban, 18 az Egyesült Államokban, 13 pedig Japánban működik, a legjobb európai eredményt a Volkswagen produkálta, mely a ranglista 6. helyét foglalja el. A táblázat eredményei szerint az európainál nagyobb, 10%-os növekedést értek el K+F beruházásiak terén az egyesült államokbeli cégek, egyes ázsiai or-
szágok vállalatai pedig 20%-ot is meghaladó bővülést mutattak - számolt be Bagó Zoltán, az Európai Parlament illetékes magyar tagja. MTI
2011. október 18.
Az Európai Parlament Belső piaci bizottsága a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv végrehajtásával kapcsolatos jelentéséről szavazott Emma McClarkin (brit, Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport) jelentését 32 igen és egy tartózkodó szavazattal fogadta el a szakbizottság. A jelentéssel az EP az Európai Bizottság decemberben várható jogalkotási javaslatához kíván hozzájárulni. A képviselők elképzelései szerint a külföldön munkát vállaló orvosok, mérnökök, nővérek és egyéb szakemberek szakképesítésének elismerési eljárását fel kell
2011. október 28.
Az EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK ülése (Bel- és Igazságügy) Luxemburg Az európai igazságügyi képzés új dimenziója vonatkozásában az ún. stockholmi Program tartalmazza az a célkitűzést, miszerint a tagállam igazságügyi alkalmazottak, bírák és ügyészek részesülhessenek uniós jogi képzésekben. A következtetések az uniós szinten már meglévő képzési intézményekre alapozva kívánják ösztönözni az igazságügyi alkalmazottak, bírák és ügyészek a későbbiekben pedig a szakma további képviselőinek uniós jogi képzését. A Javaslat felhívja a Bizottságot, hogy indítson Erasmus-jellegű csereprogramot a pályakezdő bírák számára, tegyen elérhetővé e-learning eszközöket az egységes európai igazságügyi portálon, valamint arra is, hogy növelje az igazságügyi képzési célokkal kapcsolatos pénzügyi támogatásokat. A Javaslat magyar érdekek szempontjából lényeges eleme, hogy a regionális képzések jelentőségére való utalások kérésünkre belekerültek a szövegbe (a Visegrádi Négyek valamint Horvátország igazságügyi minisztere által aláírásra került 2011. május 5.-én egy megállapodás arról, hogy az igazságügyi alkalmazottak képzését erősíteni kívánják, amihez uniós forrásokat is igénybe kívánnak venni). A Bizottságnak minden évben jelentést kell készítenie a jövőben az igazságügyi képzés helyzetéről, amennyiben a tanácsi következtetések elfogadásra kerülnek. A tanácsi következtetésekről egyetértés alakult ki, a téma hamis „B” pontként szerepel az ülés napirendjén - tájékoztatott Bagó Zoltán, az oktatás-képzésért felelős magyar EP-képviselő MTI
gyorsítani, ugyanakkor az általuk nyújtott szolgáltatásnak megbízhatónak kell lennie és nem veszélyeztetheti az állampolgárokat. A szakbizottság szerint többek között a gazdaság fellendítéséhez és a munkaerőpiac rugalmasságának fokozásához elengedhetetlen a szakképesítések elismerésének felülvizsgálata. Egyes szakmák mobilitásának elsegítését segíthetné az önkéntes szakmai kártya bevezetése, amelyet egy, az európai hatóságokat összeköt elektronikus adatcsere- rendszerhez (International Market Information System, IMI) kötnének, ugyanakkor a kártyának különleges adatvédelmi feltételeknek kell megfelelnie. Az IMIrendszeren belül egy proaktív riasztási rendszert is be kellene vezetni, amellyel az összes tagállamot értesíthetnék, amennyiben egy regisztrációt vagy a szolgáltatás-nyújtás jogát a hatóságok korlátozzák. A képviselők szerint a jelenleg hatályos irányelv nyelvi rezsimjére vonatkozó szabályokat is tisztázni kell, és az egészségügyi dolgozók esetében felül kell vizsgálni a szabályozást. A jelentést a novemberi plenáris ülésen vitatja meg a Parlament plénuma - tájékoztatott minket Bagó Zoltán, oktatásért és képzésért felelős EP Képviselő. nol.hu
2011. november 16.
Létrejött az Európai Örökség cím Bagó Zoltán sajtóközleménye Az Európai Parlament mai plenáris ülésén a képviselők nagy többséggel elfogadták az Európai Örökség cím megalkotásáról szóló jelentést. Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő beszédében hangsúlyozta a magyar elnökség kiemelkedő szerepét a májusi politikai megállapodás létrejöttében. Az Európai Örökség cím az UNESCO világörökségi cím mintájára francia kezdeményezésére jött létre, s eddig kormányközi szinten működött. A cím hozzájárul az olyan helyszínek értékének és ismertségének növeléséhez, melyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában, például az Európai Unió létrejöttében. A cím általános célkitűzései közé tartozik az is, hogy az európai polgárokban a történelem és a közös örökség alapján megerősítse az európai közösséghez tartozás érzését, és élénkítse a kultúrák közötti párbeszédet. A jelentés mai elfogadásával az Európai Örökség cím uniós szintű jogi státuszt nyert. A képviselők módosítás nélkül jóváhagyták a Tanács álláspontját, mely konkretizálja a jogszabály földrajzi hatályát és az átmeneti intézkedéséket. A jövőben valamennyi tagállam kétévente legfeljebb két helyszínt választhat: egy nemzeti, és egy több államot érintő helyszínt. A jelentés értelmében továbbá az ugyanabban a tagállamban található, egy konkrét téma köré csoportosuló helyszínek közös pályázatot nyújthatnak be a cím elnyerésére. Bagó Zoltán fideszes képviselő a tegnapi vitában emlékeztett: a magyar soros elnökség minden erőfeszítést megtett a politikai megállapodás eléréséért.
„A három szereplő: a Tanács, a Bizottság és a Parlament között megszületett májusi politikai megállapodás a magyar elnökség megérdemelt sikere” - hangsúlyozta a néppárti politikus. A lengyel soros elnökség a november 29-i Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanácson fogja bejelenteni a cím létrehozását, illetve tájékoztatást nyújt majd a kiválasztási és ellenőrző testület négy tagjának jelölésével kapcsolatos eljárási szabályok tervezetéről. Háttér: A magyar soros elnökség alatt a májusi Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács ülésén a jogalkotási a résztvevő miniszterek elfogadták az Európai Örökség címmel kapcsolatos politikai megállapodást. Ezáltal sikerült lezárni a több hónapja tartó tárgyalási folyamatot és kompromis�szumot kötni a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között. Bagó Zoltán
12
2011. november 9.
Coreper I. ülés volt a 2011. november 28-29-ei Oktatás, Ifjúsági, Kultúra és Sport Tanácsülés előzetes napirendjének összeállítása végett. Napirenden volt többek között tanácsi következtetés elfogadása a mobilitást növelő nyelvi kompetenciákról és a felsőoktatás modernizációjáról, tanácsi állásfoglalás elfogadása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról, továbbá politikai vitára kerül sor a hatékony beruházás az oktatás és képzésbe a válság idején témában. Továbbá a fiatalok és világ ifjúsági együttműködés az EU-n túl témában politikai vitára kerül sor. Határozatot fogadnak el a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezmény aláírásáról. Következtetéseket fogadnak el a gyermekek védelméről a digitális világban, továbbá a kulturális szektor hozzájárulása a gazdaság helyreállításához, a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a társadalmi fejlődéshez- a tényeken alapuló megközelítés előmozdítása témában politikai vitára kerül sor. Napirenden lesz továbbá egy állásfoglalás az EU tagállamok képviseletéről a Doppingellenes Világszervezetben (WADA) és az EU pozíciójának koordinációja a WADA üléseket megelőzően. Tanácsi következtetések elfogadása várható a sportbéli önkéntesség az aktív állampolgárság elősegítésében betöltött szerepéről és a sportmérkőzések eredményének manipulálása elleni küzdelemről. MTI
2011. november 16.
Az európai mozi belépett a digitális korba – Bagó Zoltán sajtóközleménye „Az európai mozi a digitális korban” című jelentést a szerdai plenáris ülésén fogadta el az Európai Parlament. Ez az első jelentés az utóbbi tíz évben, ami a mozi kérdésével foglalkozik, és az első egyértelmű jelzés az európai mozik digitalizálására való elkötelezettségről. A jelentés az európai mozik jelenlegi kihívásairól szól, különös tekintettel a filmkészítés, a terjesztés és a vetítés digitális kihívásaira. Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő üdvözölte az európai filmekről szóló jelentést, és szerencsésnek tartja azt a véletlent, hogy a Lux-díjra jelölt nyertes film díjátadó ünnepségével esett egybe a jelentés megszavazása. „Az európai filmek ipara nagy potenciállal bír: pán-európai viszonylatban évi közel 30.000 vetítést jelent, és 1200 film legyártását. A 2010-es 1 milliárdos jegyeladásból az európai filmek csak 27 százalékot tesznek ki. A digitalizáció mozik bezárásához vezethet, ami kifejezetten jellemző lehet majd a kevésbé fejlett magas költsége régiókban. Ezért javasolták a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjai egy olyan pénzügyi támogatórendszer kialakítását, amely többek között strukturális alapokon, az Európai Fejlesztési Bank kedvezményes hitelein, és a MEDIA program folytatásán alapul. Azonban a mozik digitalizációjának a folyamatát nemcsak az európai intézmények által kell finanszírozni, hanem a tagállamok, illetve regionális és helyi önkormányzatok által is” mondta el Bagó. Doris Pack, a Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke hozzátette, hogy egyetért azzal a megközelítéssel, miszerint a mozit politikai tevékenységnek kellene értékelnünk, amely az európai lelket alakítja. Európának saját lelke van, ami az európai mozin keresztül tehető láthatóvá. hiros.index.hu
2011. november 16.
„Les neiges du Kilimandjaro” kapta idén a Lux-díjat Bagó Zoltán sajtóközleménye, EP - CULT - HUN - MEP Október óta mutatták be az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Bizottságának egyik legismertebb projektje keretében a Lux díj idei három döntős filmjét. A győztest a képviselők szavazatai alapján tegnap választották ki, a díjátadó ma, november 16-án volt a Parlament Plenáris ülésén. Robert Guédiguian francia rendező filmje, a Les neiges du Kilimandjaro (A Kilimandzsáró hava) nyerte a testület filmdíját idén. Ezt Jerzy Buzek, a Parlament elnöke jelentette be szerda délben Strasbourgban. A győztes filmet az EU 23 hivatalos nyelvén feliratozzák majd és bemutatják az uniós országokban. A Marseille-ben forgatott film Michel és Marie-Clair történetét meséli el. A pár fegyveres rablótámadás áldozataivá válik, így meghiúsul tervezett afrikai utazásuk. A történet csak tovább bonyolódik akkor, amikor fény derül az elkövető kilétére. A győztest a képviselők szavazatai alapján választották ki. Háttér: Az Európai Parlament filmdíjával 2007 óta évről évre olyan filmeket díjaznak, amelyek az európai kultúra sokszínűségét mutatják be és aktuális társadalmi kérdéseket dolgoznak fel. A filmdíj célja az európai filmművészet támogatása és a társadalmi vita elősegítése egy egy filmben feldolgozott témáról. A győztes filmet minden évben az EU huszonhárom hivatalos nyelvére feliratozzák és minden uniós tagállamban bemutatják. A 2011. évi Lux díj döntősei voltak: Attenberg; Athina Rachel Tsangari filmje, Görögország; Les neiges du Kilimandjaro (A Kilimandzsáró hava); Rober Guédiguian filmje, Franciaország; Play; Ruben Östlund filmje, svéd francia dán koprodukció. origo.hu 13
bEPillantó
2011. november 21.
A kereszténység helyzetéről tárgyalt az EP delegációja Libanonban Dr. Bagó Zoltán sajtóközleménye A Közel-Keleten élő keresztények helyzetéről folytatott megbeszéléseket az Európai Parlament delegációja a hétvégén Libanonban. A látogatásnak különös aktualitást adott a térségben végigsöprő „arab tavaszt” követő folyamatok és azoknak a keresztény felekezetekre gyakorolt hatásai. Bagó Zoltán fideszes képviselő, az EP Oktatási és Kulturális Bizottságának tagjaként vett részt a témában rendezett konferencián. A magyar kormány - együttműködve más nemzetközi szervezetekkel, mint az Európai Parlament - nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi keresztény egyházi kapcsolatok kiépítésére, ápolására. Ennek keretében 2011. június 2-án Gödöllőn került megrendezésre az Elfogadás, tolerancia, vallási sokszínűség című konferencia, augusztus 20-án pedig III. Senudát, az egyiptomi kopt egyház vezetőjét fogadta Schmitt Pál és Semjén Zsolt Budapesten. 2011. november 10-11-e között az Európai Parlament néppárti frakciója szervezett magas rangú egyházügyi konferenciát Esztergomban, a múlt héten pedig Semjén Zsoltot fogadta I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka Isztambulban. A „kereszténység jövője a Közel-Keleten” című konferencia november 18-19-e között került megrendezésre Bejrúttól északra fekvő Kaslik városában, a Szent József maronita keresztény egyetemen. Az eseményen többek között Najib Azmi Mikati libanoni miniszterelnök, magas rangú vallási vezetők; európai parlamenti képviselők; a térségbeli országok parlamenti képviselői; katonai és rendvédelmi vezetői; szakértői vettek részt. A konferencia előadója volt továbbá a maroniták antiochiai pátriárkája, Béchara Boutros Rai bíboros. A felszólalókkal egyetértve Bagó Zoltán a konferencián kijelentette: A Közel-Keleten, amely térség számos vallás és nép bölcsője és otthona, ugyanakkor feszült a politikai és a biztonsági
helyzet, elengedhetetlen az emberek vallási és kulturális identitásának megőrzése és tiszteletben tartása. „Az emberi szabadság mellett kiemelkedő jelentőségű a személyes felelősségvállalás. E hozzáállás a feltétele a békés egymás mellett élésnek, amelyre különösen nagy az igény ebben a térségben” - jelentette ki a néppárti politikus. „A vallásszabadság mint személyhez kapcsolódó jog soha nem önmagában, hanem egy-egy közösségen belül, egyházban fejti ki hatását, s mint ilyen egy adott állam társadalmi és politikai irányát is meghatározza. Ez igaz hazánkra, az EU27 tagállamára, illetve a keleti kereszténységre is” - emlékeztetett. Bagó Zoltán szerint bár az egyház és az állam szétválasztása a Közel-Keleten is érvényesül, jól látható, hogy sok esetben a hatalmi befolyással rendelkező csoportok radikális vallási irányzatokat képviselnek, mely törékennyé és veszélyessé teszi a térség biztonságát. „Ezért minden felelősségteljes politikusnak és szervezetnek azon kell dolgoznia, hogy a vallások közötti párbeszéd ne üres szólam, hanem tartalmas és eredményes folyamat legyen. Az Európai Unió és Magyarorszag példa lehet az Önök számára!” - jelentette ki a fideszes EP-képviselő. Háttér: Libanon 4,1 millió fős lakosából körülbelül 1 millió fő maronita keresztény, akik meghatározó szerepet töltenek be az ország társadalmi, politikai életében.
Bagó Zoltán elérhetőségei 1047 Brüsszel, Rue Wiertz 60, ASP 12E214 Tel./Fax: +32-2-284-7189 E-mail:
[email protected] Web: www.bago.fidesz-eu.hu Hírlevélre feliratkozás: www.fidesz-eu.hu/hirlevel
Bagó Zoltán hivatalos programja keretében több kétoldalú megbeszélést is folytatott, többek között Angelina Eichhorsttal, az Európai Unió Libanonba delegált nagykövetével, Ablahad-A-Sawa iraki parlamenti képviselővel és Emir Hares Chehabbal, aki az egyik legbefolyásosabb közel-keleti vallási szervezet, az Iszlám-Keresztény Nemzeti Párbeszéd főtitkára. A találkozók és néhány további megbeszélés eredményeként várhatóan hamarosan Magyarországra látogat a maroniták antiochiai pátriárkája, Béchara Boutros Rai. origo.hu
2011. december 1.
Az EP megadta hozzájárulását, hogy Horvátország a 28. uniós tagállam lehessen Az Európai Parlament mai plenáris ülésén a képviselők nagy többsége kifejezte egyetértését a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásával. Bagó Zoltán, fideszes EP-képviselő üdvözölte a parlament döntését, és emlékeztetett, hogy a magyar külpolitikai törekvésünk elmúlt hat évének, és soros elnökségi félévünk egyik prioritásának a lezárására került sor a mai történelmi eseménnyel. Magyarország és az Európai Néppárt erősen támogatta a tárgyalások során Horvátország felvételét. A horvát európai uniós csatlakozási tárgyalások hat éve folynak, az EP mai döntését követően az EU Horvátországgal még december 9-én alá fogja írni a csatlakozási szerződést. Horvátország a tervek szerint az Unió 28. tagállamává válhat 2013. július 1-jétől. Bagó szerint a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása az uniós bővítési folyamat hitelességét erősíti, illetve az európai integráció kiterjesztésének kilátásba helyezése az Unión kívüli országok megbékélését, a jószomszédi kapcsolatok kialakítását segíti. „A nyugat-balkáni térségben a stabilitás és békés együttélés támogatására még napjainkban is nagy szükség van, különösen egy ilyen mértékű gazdasági válság alatt. A csatlakozási folyamat során pedig rendkívül fontos, hogy egy országot a saját érdemei alapján ítéljenek meg, illetve tartózkodjanak a tagállamok a bilaterális viták csatlakozási folyamatba való beemelésétől.” - fogalmazott a politikus. Külön üdvözli, hogy Horvátországnak nem kell semmilyen utólagos csatlakozási ellenőrzési mechanizmussal szembenéznie. Háttér: 2011. június 30-án a magyar elnökség alatt a Tanácsban lezárták a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalásokat. A Csatlakozási Szerződés aláírására 2011. december 9-én került sor, amit követnek a tagállami ratifikációk és a horvát népszavazás. MTI
2011. december 1.
Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt kívánunk! A kötet az Európai Néppárt (ENP) EP-frakciójának támogatásával készült.
Súlyos aggályok a verespataki beruházás körül Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a tervezett verespataki aranybánya megnyitásának körülményeit vette vizsgálat alá csütörtöki rendkívüli ülése keretében Bukarestben. Az elmúlt időszakban több petíció is érkezett az EP szakbizottságába a beruházással kapcsolatban. Az ülésen résztvevő Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő kiemelte: „Magyarország számára továbbra sem elfogadható a súlyos környezetvédelmi kockázatokkal járó beruházás. Komoly aggályok fogalmazódnak meg a beruházás hatástanulmányának hitelessége, a projekt biztosítékrendszere, és átláthatósága szempontjából is.” A Rosia Montana Gold Corporation a romániai Verespatak községben olyan bányát kíván létesíteni, amely a cianidos lúgozási technológiát alkalmazná. 800 hektár területével és 250 millió tonna összbefogadó képességével Európa legnagyobb arany- és ezüstbányája jönne létre, ám ez a jelenlegi természeti környezet teljes lerombolásával járna. Az alkalmazni kívánt cianidos technológia ugyanakkor különösen rossz emlékeket idéz Magyarországon. A 2000-es pusztító tiszai ciánszennyezés, szintén egy romániai - nagybányai - létesítmény gátszakadásának következtében érte el hazánkat és pusztította ki szinte teljesen a Tisza élővilágát. Bagó Zoltán a tényfeltárást követően kijelentette: „Határozott álláspontom, hogy nem megnyugtató a projekt kivitelezéséről készült hatástanulmány. Súlyos hitelességi kérdéseket vet fel, hogy annak megrendelője maga a beruházó volt, s így megkérdőjeleződik az objektivitás és a semlegesség elvének alkalmazása.” index.hu
Kiadja: Dr. Bagó Zoltán EP-képviselő Grafikai szerkesztő: G. Katalin A kiadvánnyal kapcsolatos információkat, észrevételeket az alábbi elérhetőségeken várjuk: Hanzel Henrik főszerkesztő: Tel:+ 36 70 45 19 905 E-mail:
[email protected] Ház Szilvia tördelő szerkesztő: Tel: +36 30 70 03 041 E-mail:
[email protected]
14
