Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele
2010/2. szám
Tartalom: Év eleji aktualitások Év eleji aktualitások 1. oldal Támogatási lehetıség ültetvényre
Év elején célszerő áttekintést nyújtani azokról a fontosabb határidıkrıl, amelyek érinthetik az idei évben partnereinket. Legfrissebb információink szerint az alábbi határidıkre
2. oldal Gazdálkodói kérdések és válaszok
érdemes odafigyelni a közeljövıben: EMVA elıleg elszámolás
5. oldal Információk területméréssel kapcsolatban
2010. március 31-ig meghosszabbítva
Fontosabb EMVA kifizetési kérelem benyújtási idıszakok: Állattartó telepek korszerősítése
2010. márc.-jún.szept.-dec.
Kertészet korszerősítése
2010. ápr.-júl.-okt.
Kertészeti gépbeszerzés
2010. ápr.-júl.-okt.
Erdészeti gépbeszerzés
2010. ápr.-júl.-okt.
Növénytermesztés létesítményeinek korszerősítése (szárítók)
2010. ápr.-júl.-okt.
Mezıgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP)
2010. ápr.-júl.-okt. 2010. ápr.-júl.-okt.
Vitasem vetıgépek – egyszerően
III. tengely-vidékfejlesztés (Turisztika, mikrovállalkozás, falufejlesztés, vidéki örökség)
kezelhetı profi technika
Öntözésfejlesztés
2010. ápr.-júl.-okt.
5. oldal A talajvizsgálatokon alapuló trágyázás jelentısége, a vizsgálati eredmények értelmezése II. 6. oldal AKG – Zöldtrágyázás jelentısége és gyakorlata 13. oldal
15. oldal VETİGÉP AKCIÓ! 17. oldal Növénybiztosítások 18. oldal
Várható EMVA támogatási kérelem beadási idıszakok: Ültetvénytelepítés - Bıvebben hírlevelünkben
2010. március
Lágy, és fásszárú energiaültetvények telepítése
2010. márc. -ápr.
LEADER
2010. márc. - ápr.
Pénzügyi segítség a gazdaságoknak! Kifizetési kérelem készítési igényeiket, kérjük jelezzék a 19. oldal
[email protected] e-mail címen! -1-
Támogatási lehetıség ültetvényekre A tavaly év végi, ez év eleji pályázati „rohamok” után jelenleg közel 11.000 db támogatási kérelem lezárásán dolgoznak az MVH referensei. Feldolgozás alatt vannak többek között a Nemzeti Diverzifikációs Program, az EMVA fiatal gazda, az öntözésfejlesztés, a kertészet, az értéknövelés és az állattartó telepi kérelemigények. Bajnai Gordon miniszterelnök januári rendeletének értelmében 2010. április 1. után nem lehet támogatási döntéseket hoznia a hivataloknak. Az FVM és az MVH vezetıit ez arra a lépésre kényszerítette, hogy prioritási sorrendet határozzanak meg az anyagok feldolgozásánál. Forgács Barnabás szakállamtitkár ígérete szerint áprilisig a diverzifikációs és az értéknöveléses pályázatok esetében születhetnek meg a határozatok. Idıközben információink szerint elkezdték feldolgozni a fiatal mezıgazdasági termelık támogatási igényeit is, több termelı jelezte már ugyanis, hogy hiánypótlásra felszólító levelet kapott. A többi jogcímnél vélhetıen meg kell várni az új kormány megalakulását. Szakállamtitkár úr gödöllıi „ÚMVP workshopon” elhangzott szavai szerint idén tavasszal a gyümölcs-, és az energiaültetvények telepítésére lehet igényelni támogatást.
EMVA ültetvénytelepítés E havi cikkünkben az EMVA ültetvények telepítéséhez, korszerősítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeit mutatjuk be. A kiírást a 75/2007-es FVM rendelet és annak módosításai szabályozzák.
A támogatás célja ültetvények telepítésével, meglévı ültetvények korszerősítésével, a fajtaszerkezet javításával a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó hatékony és a minıségi követelményeknek megfelelı gazdálkodás hátterének megteremtése.
Vissza nem térítendı támogatás vehetı igénybe az ültetvények faj/fajtaszerkezet-változtatása, korszerősítése érdekében meglévı ültetvények újratelepítésére, kiegészítı jellegő telepítésére és új ültetvények telepítésére és a termıre fordulásig történı ápoláshoz.
Ki pályázhat? •
Mezıgazdasági termelı, ha TEÁOR’08 szerinti 01.2-évelı növény termesztése, illetve 01.5vegyesgazdálkodási tevékenységek valamelyikét végzi.
•
A beruházással érintett mezıgazdasági üzem mérete meghaladja a 4 EUME-t. (Induló vállalkozás esetén a beruházás befejezését követı 12 hónapon belül kell ezt a méretet elérnie.)
Milyen telepítés támogatható? •
Támogatás a rendeletben meghatározott mérető ültetvény telepítéséhez adható. -2-
•
Meglévı, korszerő ültetvény kiegészítı telepítése is támogatható, amennyiben így az ültetvény mérete eléri a támogatható legkisebb méretet.
•
Telepíteni a kajszi, ıszibarack és szilva fajok esetében csak certifikált kategóriájú szaporítóanyaggal lehet. Más fajok esetében - certifikált szaporítóanyag hiányában - C.A.C., csemegeszılınél standard szaporítóanyag is felhasználható. Spárga telepítés minısített vetımagból elıállított palántával történhet.
•
A támogatás az alábbi tevékenységek megvalósítására vehetı igénybe: o terület-elıkészítés, o tápanyagfeltöltés, o szaporítóanyag-beszerzés, o telepítés, o a beruházás befejezéséig a telepítési terv szerinti éves ápolás, o támberendezés létesítése, o kerítés, térburkolat-kialakítás, o parcellán belüli öntözési rendszer kiépítése, korszerősítése, o egyéb elszámolható kiadások
•
Támogatás a rendeletben meghatározott fajok telepítéséhez adható: o Alma, meggy, ıszibarack, szilva és bodza fajok telepítése esetében a támogatás feltétele a telepítendı terület 200%-ának megfelelı ültetvény kivágása, o Szeder, köszméte, pirosribiszke fajok telepítése esetében a telepítendı terület 100%-ának megfelelı ültetvény kivágása. o A támogatható csemegeszılı fajtákat a rendelet tartalmazza.
A kivágott ültetvény területébe csak gyümölcsös mővelési ágban nyilvántartott ültetvény területe számítható be. A kivágási kötelezettség nem vonatkozik a fiatal mezıgazdasági termelıkre. A kivágott ültetvény területe - e rendelet alapján megállapított támogatáshoz kapcsolódóan kötelezıen kivágandó területként - csak egy telepítéshez, egy alkalommal vehetı figyelembe.
A támogatásban részesülı kötelezettségei •
A fenti tevékenységeket a támogatási határozat közlésétıl számított 24 hónapon belül befejezni; (kivéve az éves ápolás)
•
Az ültetvényt termesztésben tartani a beruházás befejezésétıl számított, a rendeletben meghatározott idıpontig;
•
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, e jogcím tárgyában szervezett kötelezı képzésen részt venni az utolsó kifizetési kérelem benyújtása elıtt; (társaságunknál lehet a képzésekre jelentkezni). -3-
•
A rendeletben meghatározott elvárt hozamszintet teljesíteni;
•
Az ültetvénykivágást, továbbá az ültetést követı egy éven belül a Mezıgazdasági és Szakigazgatási Hivatalnál a kivágás, illetve a telepítés elvégzése tényének ellenırzését kezdeményezni.
Mekkora támogatás igényelhetı? Támogatás összege évente és ügyfelenként legfeljebb 100 millió forint lehet. A támogatásban részesülı területekre a kötelezı termesztésben tartásig e jogcím keretében egy alkalommal vehetı igénybe támogatás. Mértéke a beruházás összes elszámolható kiadásának 40 %-a alapesetben, ami fiatal mezıgazdasági termelık esetén, vagy ha a terület NATURA 2000-es, vagy KAT-os, kiegészülhet 10-10 %-kal, akár 60 %-ra is. Az egyes fent már részletezett tevékenységek esetén, az elszámolható kiadások arányát a rendelet szabályozza.
A támogatási kérelem beadása A jelenleg hatályos rendelet és a minisztérium tervei szerint a támogatási kérelmeket 2010. március 1 – 31. között lehet beadni a területileg illetékes Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz. A csatolandó dokumentumokról és az elıkészületekrıl pályázati csoportunknál lehet bıvebb felvilágosítást kérni.
Milyen következményekkel jár a kötelezettségek nem teljesítése? o Ha az ügyfél a kivágási és telepítési kötelezettségének nem a telepítési engedély szerint tesz eleget, úgy a már addig kifizetett támogatás visszafizetendı. o Ha a 24 hónapos befejezési határidınek, a kötelezı termesztésben tartási kötelezettségnek nem tesz eleget, a támogatás visszafizetendı. o Az MgSZH-hoz történı bejelentési kötelezettség elmulasztása szintén visszafizetési kötelezettséggel jár. o A kötelezı képzésen való részvétel elmulasztása a támogatás 20 %-ának elvesztésével jár. o Ha az elvárt hozam 20 %-kal elmarad az elıírttól, a teljes támogatás 10 %-át kell visszafizetni. o Amennyiben az ültetvény nem termı idıszakában az ügyfél ápolási kötelezettségeit nem teljesíti, a hiányokat nem pótolja, úgy köteles az ellenırzési jegyzıkönyvben meghatározott hiány mértékének megfelelı támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. ο Amennyiben az árbevétel 30 %-kal nagyobb mértékben marad el a vállalttól, úgy szintén visszafizetési kötelezettség van. ο Amennyiben az ellenırzés során megállapítást nyer, hogy az ügyfél öntözıberendezés kiépítését vállalta, de azt nem valósította meg, úgy az addig felvett támogatást vissza kell fizetni.
-4-
A támogatási kérelem összeállításához a fentieken kívül szükséges, hogy a beruházási elképzelések a kiíráshoz igazodjanak. Éppen ezért szükséges olyan szakembert keresni, aki ismeri a kapcsolódó rendeleteket, közleményeket.
Pályázati csoportunk munkatársai a 2008-as kiírásban is számos nyertes kérelmet készítettek, így várják a pályázók kérdéseit a
[email protected] e-mail címen, és a 06-96/213-788-as telefonszámon.
Nagy Balázs Univer-Penta Társaság
Gazdálkodói kérdések és válaszok Az új AKG programban mikor kell leadni a földhasználati és tápanyag tervet? A területazonosítási (GPS-es) kérelmet jóváhagyó vagy részben jóváhagyó határozat jogerıre emelkedésétıl (15 nap) számított 60 napon belül.
AKG gyep célprogram esetén kell-e tartani az állatlétszámot? Igen kell. Legeltetés vállalása esetén 0,2 ÁE/ha, a 3. év végére pedig el kell érni a 0,3 ÁE/ha-t. Kaszálás esetén 0,2 ÁE/ha-t kell tartani.
Családi gazdaság vagyunk. Az állatok és földterületek külön családtag nevén vannak. Most hallottuk, hogy az állatok után csak akkor kapható támogatás, ha van mögötte föld. Igaz ez? Igen, a top-up támogatás sajnos csak a területalapú támogatással együtt hívható le. Ha a két jogosultság egy kézben lesz, akkor az idei top-upra már jogosultak lesznek, de akkor most meg kell csinálni az átadást. Ezt a támogatást FVM szintjén a 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet a történelmi bázis jogosultságról szabályozza, az MVH oldaláról pedig a 74/2007. (X. 02.) MVH Közlemény. A K9000 nyomtatványt kell benyújtani a szükséges mellékletekkel.
Információk területméréssel kapcsolatban Cégünk megállapodást kötött egy olyan szolgáltató trásasággal, aki a méréshez szükséges eszközökkel rendelkezik. Így azok a termelık, akiknek területméretük miatt nem éri meg GPS-t venni, cégünkön keresztül jelentkezhetnek a GPS felmérés szolgáltatás igénybevételére. Felhívjuk azonban a gazdálkodók figyelmét, hogy az igény rendkívül nagy, az idı elırehaladtával a felmérési díjak emelkednek, ezért érdemes mielıbb jelezni felénk igényüket! A felmérést a kedvezıtlen idıjárás is befolyásolja, ami ugyancsak korlátozza a cég felmérési kapacitásait. Jelentkezni a szaktanácsadá
[email protected] e-mail címen vagy a 06-96/213-788 telefonszámon lehet. -5-
A talajvizsgálatokon alapuló trágyázás jelentısége, a vizsgálati eredmények értelmezése II. A talajvizsgálati eredmények értelmezése A talajvizsgálatok során mindenekelıtt a talaj N-, P- és K-tartalmát (szőkített talajvizsgálat) kell meghatározni. Ez a három elem alkotja a növényi makrotápelemek legfontosabb csoportját, de közel sem jelenti az összes tápelemet. Az a talajvizsgálat lehet csak hosszabb távon használható, amely a többi elemet is vizsgálja. Meg kell még határozni legalább a Ca, a Mg, a S, a Na, a Zn, a Cu, és a Mn elemeket is (bıvített talajvizsgálat). A makro- és mikroelemekre való felosztás ugyanis nem fontossági sorrendet jelent, hanem csak az illetı elemnek a növényekben található mennyiségére utal. A következetes tápanyagellátás megtervezéséhez szükséges a talaj fizikai-kémiai és fizikai tulajdonságainak ismerete is, mivel a talajból való tápanyagfelvételt a talaj e tulajdonságai alapvetıen meghatározzák. Ez ugyanakkor a legnehezebben definiálható hatás. A növényi gyökerekhez való tápanyagszállításban tehát valamennyi talajtulajdonság szerepet kap, fizikai és kémiai jellemzık egyaránt. Könnyen beláthatjuk, hogy nem egyszerő dolog a talaj ellátottságát megállapítani, mert az ellátottság megállapítására szolgáló talajvizsgálati módszereket úgy kell kialakítani, hogy a kivont és megmért tápelem megfeleljen a talajoldatban való készletnek és a talaj azon képességének, amellyel a növény által a talajoldatból kivont tápelemet pótolni képes. Tehát azt a változó mennyiségő tápanyagot kell jeleznie, amely a talajban levı készlet, a trágyázás, a növény tápanyagfelvétele és a környezeti tényezık következtében kialakul. A hazai talajvizsgálati és szaktanácsadási gyakorlatban általánosan 14 vizsgálati paramétert használunk a talajok legfontosabb jellemzıinek a meghatározására. Ezek a kémhatás (pH), az Arany-féle kötöttségi szám (KA), a vízoldható összes só (%), a humusztartalom (%), a szénsavas mésztartalom (%), az AL oldható P2O5, K2O, valamint Na tartalom (mg/kg); a nKCl-oldható Mg, NO2-NO3-N, valamint SO42--S tartalom (mg/kg), illetve az EDTA oldható Cu, Mn, és Zn (mg/kg) tartalmak. Fenti paraméterek meghatározásának módját és elıírásait a MSZ-08-0206-2:1978; MSZ-08-0205:1978; MSZ-08-0210-2:1977, illetve a MSZ-20135:1999 szabványok írják le részletesen. A minták laboratóriumi vizsgálata eredményeképpen kézhez kapjuk a talajvizsgálati eredménylapot, amelyen a szerzık által ajánlott bıvített talajvizsgálat esetén a következı paraméterek szerepelnek. (Az egyes paramétereket, valamint azok határértékeit a MÉM-NAK szaktanácsadási rendszer alapján adjuk közre) A pHKCl a talaj kémhatását mutatja. Az pHKCl eredmények alapján talajainkat a következı kémhatás kategóriákba sorolhatjuk be (1. Táblázat)
1. táblázat: A talaj kémhatás-kategóriái (pH Kcl)
-6-
pHKCl
kategória
<4,5
erısen savanyú
4,5-5,4
savanyú
5,5-6,7
gyengén savanyú
6,8-7,1
semleges
7,2-7,9
gyengén lúgos
8,0<
lúgos
A talajok kémhatása közvetlenül és közvetve is meghatározza a növények növekedését és fejlıdését. A növények tápanyagfelvételére a gyengén savanyú, illetve a semleges közeli kémhatás a legoptimálisabb. A lúgos kémhatás kedvezıtlen a mikroelemek felvételére, míg a túl savanyú körülmények toxikus mennyiségő makrotápelem – és egyéb nehézfém – oldódásához és felvételéhez vezethetnek
Az Arany-féle kötöttség (KA) – a fizikai talajféleség
Az Arany-féle kötöttséget úgy határozzuk meg, hogy a légszáraz talajhoz desztillált vizet adunk keverés közben és mérjük, hogy 100 g talaj esetében hány milliliter vízre van szükség ahhoz, hogy az egy meghatározott konzisztenciájú pép legyen, amely az úgynevezett fonálpróbát adja. A 100 g talajból való, még éppen nem folyós pép készítéséhez szükséges víz mennyisége ml-ben egyenlı a kötöttségi számmal. A kötöttségi szám a talaj agyagtartalmával van leginkább összefüggésben, így kötött talajnál, nagy agyagtartalom esetén nagy számot kapunk, laza homoktalajoknál kicsit. A 2. táblázat a fizikai talajféleség, a KA, az agyagtartalom (A %), az iszap+agyagtartalom (I+A %), az 5h kapilláris vízemelés, valamint a higroszkóposság (hy %) összefüggéseit mutatja be. 2. táblázat: A fizikai talajféleség, valamint a talaj A%, (I+A)%, KA, 5h vízemelés és a hy kapcsolata
A talaj szövete, fizikai talajféleség
A%
(I+A) %
KA
5hmm
hy %
Durva homok (dh)
<5
<10
<25
350<
0-0,5
Homok (h)
15.máj
25.okt
25-30
350-300
0,5-1
Homokos vályog (hv)
15-20
25-30
30-37
250-300
1,2
Vályog (v)
20-30
30-60
37-42
150-250
2-3,5
Agyagos vályog (av)
30-40
60-70
42-50
75-150
3,5-5
Agyag (a)
40-45
70-80
50-60
40-75
06.máj
Nehézagyag (na)
45<
80<
60<
40>
6<
Az összes só % A talajban levı, vízben oldható sók összegét nevezzük a talaj összessó-tartalmának. Ez a mérés nem ad felvilágosítást arról, hogy valójában milyen sók vannak a talajban. Ismerete elsısorban a szikes talajokon jelentıs, mert a túl sok só a gyenge termékenység egyik oka. Kis sótartalmúnak mondjuk a talajt, ha a sók mennyisége kevesebb, mint 0,05 %, gyengén szoloncsákosnak, ha 0,05-0,15 % és szoloncsákosnak, ha 0,15-0,4 % sót tartalmaz. 0,4 % felett erısen szoloncsákos a talaj.
-7-
A humusz % - a humusztartalom A humusztartalom a talajok szervesanyag-tartalmának jellemzésére szolgál. Meghatározása a szerves anyagok oxidálhatóságán (karamellizálhatóság) alapul. A hazai talajok humusztartalma leggyakrabban 0,5-6 % között alakul. A humuszellátottságot sohasem szabad azonban a talaj fizikai összetételétıl, genetikai típusától függetlenül megítélni. Egy homoktalaj esetében 2 % általában nagy értéknek számít, kötött réti talajon viszont ugyanez nagyon sovány talajt jelent. A humusztartalom alapján határozzuk meg a talajok hosszú távú nitrogén-szolgáltató képességét. A humusztartalom határértékeit a 3. táblázat adja közre.
3. táblázat: A talaj humusztartalmának határértékei a nitrogénellátottság megítéléséhez (MÉM-NAK) Szántóföldi termıhely
KA
Humusz % Igen gyenge
I. Csernozjom talajok
Gyenge
Közepes
Jó
Igen jó
<42
<1,50
1,51-1,90 1,91-2,50
2,51-3,50
3,50<
>38
<1,50
1,51-1,90 1,91-2,50
2,51-3,50
3,50<
<38
<1,20
1,21-1,50 1,51-2,00
2,01-3,00
3,00<
>50
<2,00
2,01-2,50 2,51-3,30
3,31-4,50
4,50<
<50
<1,60
1,61-2,00 2,01-2,80
2,81-4,00
4,00<
30-38
<0,70
0,71-1,00 1,01-1,50
1,51-2,50
2,50<
IV. Homok- és laza talajok
<30
<0,40
0,41-0,70 0,71-1,20
1,21-2,00
2,00<
>50
<1,80
1,81-2,30 2,31-3,10
3,11-4,00
4,00<
V. Szikes talajok
<50
<1,40
1,41-1,80 1,81-2,60
2,61-3,50
3,50<
>42
<1,30
1,31-1,70 1,71-2,40
2,41-3,30
3,30<
<42
<0,80
0,81-1,21 1,21-1,90
1,91-2,80
2,80<
<42
<0,80
0,81-1,21 1,21-1,90
1,91-2,80
2,80<
II. Barna erdıtalajok
III. Kötött réti és glejes erdıtalajok
VI. Sekély termırétegő, vagy erısen erodált lejtıs talajok
A CaCO3% - a szénsavas mésztartalom A talaj mésztartalmának jellemzıje. Úgy határozzuk meg, hogy a talajhoz sósavat adunk, és gázbürettával (Scheibler-féle kalciméter) mérjük a talajban levı összes karbonáttal keletkezett CO2 mennyiségét. Ebbıl visszaszámolással állapítjuk meg, hogy az mennyi CaCO3-tal egyenértékő. A talaj szénsavas mésztartalma alapján az alábbi kategóriákat különböztetjük meg (4. táblázat): CaCO3 % 4. táblázat: A talaj szénsavas mésztartalmának határértékei
-8-
kategória
0
Mészhiányos
0,1-4,9
Gyengén meszes
5,0-19,9
Közepesen meszes
20-
Erısen (túlzottan) meszes
A növényélettani vonatkozásokon túl a mész kedvezıen alakítja a talajok szerkezetességét és a talaj szerkezeti elemeinek a stabilitását. A talaj szerkezetén keresztül a megfelelı mészállapot kedvezıen befolyásolja a talajok víz-, hı-, és levegıgazdálkodását, valamint ezen keresztül a tápelemek feltáródásához elengedhetetlen mikrobiológiai folyamatokat. A talajok szénsavas mésztartalma alapvetıen befolyásolja azok kémhatását, így a különbözı tápelemek felvehetıségét is.
AL-oldható P2O5 és K2O mg/kg – az oldható foszfor- és káliumtartalom
A talajból az AL (Ammónium-laktát) oldattal kivonható különbözı foszfor-, illetve káliumtartalmú vegyületek mennyiségét jelenti, P2O5-ben, illetve K2O-ban megadva.
Talajaink összes foszfor- és káliumtartalmából a növények csak az általuk hozzáférhetı, könnyen felvehetı foszfort és káliumot képesek hasznosítani. Ennek, a növények számára hozzáférhetı tartalomnak a becslésére hazánkban a 60-as évek óta használjuk az AL (Ammónium-laktát) módszert. A tápanyagellátás tervezése során a talaj ezen módszer alapján meghatározott foszfor- és káliumtartalmát vetjük össze a termeszteni kívánt növény fajlagos P2O5 és K2O igényével és határozzuk meg a növény fajlagos mőtrágya hatóanyag igényét. A talajok AL-oldható foszfor- és káliumellátottságának határértékeit az 5. és a 6. táblázat mutatja be.
5. táblázat: A talaj AL-oldható foszfortartalmának határértékei a foszforellátottság megítéléséhez (MÉM-NAK) Szántóföldi termıhely
Karbonátosság CaCO3 %
AL-P2O5 % Igen gyenge
Gyenge
Közepes
Jó
Igen jó
I. Csernozjom talajok
>1
50
51-90
91-150
151-250
251-450
<1
40
41-80
81-130
131-200
201-401
II. Barna erdıtalajok
>1
40
41-70
71-120
121-200
201-400
<1
30
31-60
61-100
101-160
161-360
III. Kötött réti és glejes erdıtalajok
>1
40
41-70
71-110
111-180
181-380
<1
30
31-60
61-100
101-150
151-350
IV. Homok- és laza talajok
>1
50
51-80
81-130
131-250
251-450
<1
30
31-60
61-100
101-200
201-400
V. Szikes talajok
>1
40
41-70
71-120
121-180
181-380
<1
30
31-60
61-100
101-140
141-340
>1
50
51-80
81-130
131-200
201-400
<1
30
31-60
61-100
101-150
151-350
VI. Sekély termırétegő, vagy erısen erodált lejtıs talajok
-9-
6. táblázat: A talaj AL-oldható káliumtartalmának határértékei a foszforellátottság megítéléséhez (MÉM-NAK) Szántóföldi termıhely
Arany-féle kötöttség (KA)
AL-K2O % Igen gyenge
Gyenge
Közepes
Jó
Igen jó
I. Csernozjom talajok
>42
100
101-160
161-240
241-350
351-550
<42
80
81-130
131-200
201-300
301-500
II. Barna erdıtalajok
>38
90
91-140
141-210
211-300
301-500
<38
60
61-100
101-160
161-250
251-450
III. Kötött réti és glejes erdıtalajok
>50
150
151-250
251-380
381-500
501-700
<50
120
121-200
301-330
331-450
451-650
IV. Homok- és laza talajok
30-38
90
91-120
121-160
161-220
221-420
<30
50
51-88
81-120
121-180
181-380
>50
200
201-280
281-400
401-550
551-750
<50
150
151-230
231-330
331-450
451-650
>42
120
121-160
161-220
221-300
301-500
<42
80
81-120
121-180
181-250
251-450
V. Szikes talajok
VI. Sekély termırétegő, vagy erısen erodált lejtıs talajok
Jegyezzük meg ugyanakkor, hogy napjaink „hosszú távon fenntartható, környezetkímélı trágyázási rendszerei” (MTA-TAKI – MTA-GKI, 3RP System) kisebb talaj tápelemellátottsági határértékekkel számolnak. Összességében, termesztett növénytıl és talajtípustól függetlenül megállapíthatjuk, hogy a talajok 180-200 mg/kg-os AL-oldható K2O tartalma, valamint 150-160 mg/kg-os AL-oldható P2O5 tartalma jónak ítélhetı. Az AL-oldható Na mg/kg – az oldható Na tartalom A talajból az AL-oldattal kivonható Na-vegyületek mennyiségét jelenti Na mg/kg-ban megadva. A túlzott Na tartalmak kedvezıtlenek termesztett növényeink számára és a szikesedés folyamatait jelzik. Általános irányelvként elfogadhatjuk, hogy 30 mg/kg értékig az AL-Na tartalom megfelelı. 40-60 mg/kg értékek között már bizonyos nem kívánatos folyamatokra utalhat. Nem szikes területeken ilyenkor célszerő átgondolni és átvizsgálni öntözési technológiánkat, bevizsgáltatni az öntözıvizet, valamint áttekinteni tápanyagellátási technológiánkat (pl. sok éven át tartó túlzott vinaszkijuttatás). A 90 mg/kg érték feletti AL-Na tartalmak már kedvezıtlen szikesedésre, szikességre utalnak. A nKCl-oldható Mg mg/kg – az oldható Mg tartalom Az 1 M-os KCl-dal kivonható magnéziumvegyületek mennyiségét jelenti elemi magnéziumban megadva. A talajok magnéziumellátottságának megítélését a 7. táblázat mutatja be.
- 10 -
7. táblázat: A Mg ellátottság megítélése (Buzás, 1983) Kötöttség (KA)
Mg mg/kg Gyenge
Közepes
Jó
<30 (homoktalajok)
<40
40-60
60<
30-43 (homokos vályog, vályogtalajok)
<60
60-100
100<
>43 (agyagos vályog, agyagtalajok)
<100
100-200
200<
Erısen meszes-, illetve nagy adagú meszezésben részesített talajokon számolnunk kell az esetleges magnéziumhiány megjelenésével. A hiányt a nagy dózisú nitrogén-, foszfor-, valamint káliumtrágyázás tovább fokozza, így ilyen területeken a tápanyagellátást végezzük különösen körültekintıen! Területeinken törekedjünk a Ca:Mg = 6, valamint a K:Mg = 0,5 ionarány kialakítására és fenntartására. A nKCl- oldható NO2 + NO3 – N, valamint SO42- - S mg/kg – az oldható nitrit- és nitrát-nitrogén, valamint a szulfát-kén Röviden csak nitráttartalomnak, illetve szulfáttatalomnak szoktuk nevezni. Azzal a NO3--ion formában levı nitrogénmennyiséggel, valamint SO42--ion formában levı kénmennyiséggel egyenlı, amelyet 1 M KCl-oldattal a talajból ki lehet vonni. Annak ellenére, hogy ez az egyetlen olyan sorozatban végzett talajvizsgálat, amelynek segítségével a Nmőtrágyázásnak a talaj N-szolgáltató képességére gyakorolt hatása kimutatható, a szaktanácsadási gyakorlatban betöltött szerepe vitatható. Az EDTA-oldható Cu, Mn, Zn, (Fe) mg/kg – az oldható Cu, Mn és Zn tartalom A mikroelemek - köztük a réz, a mangán és a cink - a növényi szervezetben csak kis mennyiségben (0,01% 0,00001%) fordulnak elı. Csekély mennyiségeik ellenére a növényi életfolyamatokban betöltött szerepük alapvetı jelentıséggel bír. Hiányuk esetén a terméskiesés meghaladhatja akár a 40%-ot is. A talajból EDTA (etilén-diamin-tetraecetsav) és 0,1 M-os KCl oldatával kioldható mennyiségüket jelenti. A vas meghatározásának általában nincs túlzottan nagy értelme, mert felvehetısége igen sok tényezıtıl függ, így a kivonható Fe nem arányos a növény által hasznosítható vas mennyiségével. Erre, valamint a Mo és B felvehetı mennyiségére is megbízhatóbb növényvizsgálatokból következtetni. A talajok EDTA-Cu, valamint EDTA-Zn tartalmának határértékeit a 8., 9. és a 10. táblázat mutatja be. 8. táblázat: A talaj EDTA-oldható Cu ellátottságának megítélése (mg/kg) (Buzás, 1983) Kötöttség (KA)
Kielégítı Cu ellátottság (mg/kg) Humusz (%) <1
03.jan
3<
30-42
0,2 -
0,3 -
0,6 -
>42
0,3 -
0,6 -
1,4 -
<30
- 11 -
9. táblázat: A talaj EDTA-oldható Zn ellátottságának megítélése (mg/kg) (Buzás, 1983) Kötöttség (KA)
Kielégítı Mn ellátottság (mg/kg) pHKCl <6
6-8
8<
<37 (homok)
26 -
7-
3-
37-50 (vályog)
52 -
13 -
4-
>50 (agyag)
118 -
30 -
7-
10. táblázat: A talaj EDTA-oldható Zn ellátottságának megítélése (mg/kg) (Buzás, 1983) Kötöttség (KA)
Zn (mg/kg) gyenge
jó
<38 (homok)
<1,0
1,0<
38-50 (vályog)
<2,5
2,5<
>50 (agyag)
<3,5
3,5<
A következı hónapban a tápanyagellátás tervezésérıl lesz szó, mely mindenki számára hasznos lehet az AKG program végrehajtása során.
Dr. habil. Kalocsai Renátó PhD.
UIS Ungarn Laborvizsgálati és Szolgáltató Kft.
címzetes egyetemi docens ügyvezetı igazgató
- 12 -
AKG – Zöldtrágyázás jelentısége és gyakorlata Szinte köztudott, hogy a föld felett a növények fotoszintézis segítségével az állatok és az ember számára hasznos anyagokat szintetizálnak. Ami kevésbé ismert az a talaj alatt zajló folyamatok összessége, melyek segítségével a talaj termékennyé válik és ezáltal alkalmas lesz a termesztett növények igényeit kielégíteni. A talajban 1 ha területen 2-3 tonna súlyú mikroorganizmus él, melyek feladata a tápanyagok és káros anyagok lebontása, víz megkötése és a növények számára hozzáférhetıvé tétele. Ez a talajban folyó tevékenység teszi alkalmassá a talajt a növények fejlıdéséhez. Ez a folyamat a talaj melegedésével beindul és kézzel foghatóan érzékelhetı. A talaj egyik hasznos lakója a földigiliszta, amely nagy mértékben hozzájárul a talaj termékennyé tételéhez. Azonban ha a talaj szervesanyag- vagy nedvességtartalma lecsökken, a földigiliszták is eltőnnek. A giliszták a mikroorganizmusokkal együtt képesek a növényi maradványokat a növények számára felvehetıvé tenni. Járataikkal pedig segítik a talaj levegızését és a csapadék elvezetését, ezáltal megszüntetik a talaj tömörödöttségét. Hasznos talajjavító „eszköz” az istállótrágya, melynek felhasználása az állatállomány csökkenése és a mőtrágyák elterjedése miatt jelentısen lecsökkent. Ahhoz azonban, hogy a mőtrágyák a növények számára hozzáférhetıek legyenek, szükséges a talaj mikrobiális közege is. Az istállótrágya, a komposzt, a zöldtrágya és a baktériumtrágya a talajélet fenntartását segítik. Ezek közül a legkevésbé költséges a zöldtrágyázás. Nem igényel bonyolult szervezési feladatokat, nincsenek járulékos költségek és jól tervezhetı. Emellett a sokat emlegetett ökológiai szemlélető környezetgazdálkodást is segíti. Elınye, hogy a talaj állandóan fedett állapotban tartható, csökken a talaj vízvesztése és javul a talaj struktúrája is. Ezáltal a talaj ideálisabb állapotban tartható, így a haszonnövények számára is jobb feltételek biztosíthatók. A zöldtrágyanövényekkel szemben támasztott követelmények: - rövid tenyészidejő legyen - erélyes növekedéső legyen - könnyen kezelhetı és gazdaságos legyen - nagy, mélyrehatoló gyökérzet a talaj jó víz-levegı arányának elérése céljából - nagy vegetatív tömeg – nagy szervesanyag-tartalom - lehetıleg minél kevesebb cellulóz és lignin tartalom - magas nitrogén tartalom A fenti követelményeknek – ha nem is mindnek – elsısorban a kétszikő növények felelnek meg. Ugyanis a nagy gyökértömeget az egyszikőek bojtos gyökérzetével nem tudjuk elérni. Fontos, hogy a növények nagy föld feletti tömeggel rendelkezzenek, ezzel növelve a talaj szervesanyag-tartalmát a beforgatás után. Ezért a gyakorlatban a kétszikő, rövid tenyészidejő, gyors fejlıdéső növények terjedtek el, mint pl.: a mustár, olajretek, somkóró, csillagfürt, facélia, stb… Nagyobb mennyiségő vetımag kijuttatásával növelhetı a - 13 -
zöldtömeg és a gyökértömeg. A növényeknek sok nitrogént kell tartalmazniuk, mely elısegíti a lebomlást a talajban. Ezt akkor érhetjük el, ha kevés cellulózt és lignint tartalmaz a növény, ez a fiatal növényekre a legjellemzıbb. Az Európai Unió területén a zöldtrágyanövények használatát elınyben részesítik és támogatják is. Magyarországon azonban a termelık nem szívesen termelték a zöldtrágyanövényeket, mert a költség akkor jelentkezik a gazdálkodásban, amikor nincs egyéb bevétel. A jövıben azonban ez változik, ugyanis több támogatási forma – AKG, KAT – esetén is feltétel a zöldtrágyanövények használata. Az 5 éves program során a teljes terület 20 %-án kötelezı a zöldtrágyanövények termesztése, úgy, hogy a teljes területen legalább egyszer zöldtrágyanövényt kell termeszteni. A zöldtrágyanövények kiválasztása összetett feladat. Az olajretek és mustár vetése inkább a nyár végén javasolt, ezek ugyanis rövidnappalos növények. Korábban elvetve nem fejlıdnek ki rendesen és így nem fejlıdik ki elég gyökér- és zöldtömeg. A facélia viszont igénytelen, így bármikor sikerrel termeszthetı. A zöldtrágyakeverékek viszont az adott körülményeknek, talajviszonyoknak megfelelıen választhatók ki. A zöldtrágyázás kezdete mindig augusztus elsı fele. A vetés költsége korszerő gépekkel 8-14.000 Ft/ha, ezt egymenetes talajelıkészítéssel és vetéssel érhetjük el. Természetesen a fınövény utáni tarlóhántás még az elızı növény költségeit terhelik. Az istállótrágyázással szemben a zöldtrágyanövények gyomelnyomó hatásúak és nincsenek járulékos költségek. A zöldtrágyázás megvalósítható fınövényként, ez azonban az árbevétel kiesés miatt háttérbe szorult. Lehetıség van az ıszi fınövény esetén rávetéssel, pillangós zöldtrágyanövények termesztésére. Ennek elınye, hogy nem igényel külön talajmunkát, azonban aszály esetén a herefélék termesztése meghiúsulhat. Somkoró esetén alkalmazható az az eljárás, hogy az elsı kaszálást takarmányként hasznosítjuk, a második növedéket pedig leszántjuk. A legkedveltebb eljárás azonban a tarlóhántás utáni vetés. Ez esetben a virágzás elıtt a növényt a talajba forgatjuk, esetleg tavaszig kint hagyjuk és tavasszal mulcsba vetünk (pl.: mustár). Különbözı talajtípusok esetén különbözı módszerek ajánlottak. Savanyú talajok esetében a meszezést jól kiegészítheti a mélyen gyökerezı zöldtrágyanövények termesztése. Erre általában homoktalajokon van szükség. Ennek a legmegfelelıbb növénye a csillagfürt, melyet futóhomok esetén fınövényként, termı homokon másodvetésben javasolt. Gyengén meszes homokon a fehérvirágú somkóró termesztése vált be. A rossz vízgazdálkodású réti agyag és szikes területeken a napraforgó, ıszi rozsos vagy búzás bükköny vagy a tavaszi vetéső szegletes lednek alkalmazható. Napraforgó esetén javasolt N mőtrágya adagolása. A szélsıséges talajokon tehát a bevált kevés növénnyel érhetı el siker, a semleges pH-jú talajokon pedig az anyagi lehetıségeink szabnak határt. A gyakorlatban a vetést javasolt gruberre szerelt egyszerő magtartállyal megoldani. Így az 1 hektárra jutó költségek nem haladják meg a 10 ezer Ft-ot. A zöldtrágyanövények hozadéka azonban ennek a költségnek a többszörösét hozza vissza, ugyanis véd az erózió ellen és jó levegı- és vízháztartást hoz létre a talajban és dúsítja annak nitrogéntartalmát. Így javul a talajélet és magasabb szinten valósítható meg az igazi hasznot hajtó fınövények termesztése. A zöldtrágyázás eredményeit azonban ne várják az adott évben, tartós alkalmazása vezethet látványos eredményekhez. - 14 -
Bányai Tibor
Vitasem vetıgépek – egyszerően kezelhetı profi technika A Pöttinger a Németországban található bernburgi vetéstechnikai üzem felvásárlásával Európa jelentıs vetıgépgyártójává fejlıdött.
Vetıgépei a legmagasabb funkcionalitásról, üzembiztonságról és teljesítményrıl gyızik meg használóikat. A Pöttinger vetéstechnikájához az egyedülálló adagoló rendszerek, az egyenletes vetés, illetve az egyszerő és kényelmes kezelhetıség egyaránt hozzátartoznak.
A következı rövid ismertetıben a 2010-es év tavaszi akciójában szereplı Vitasem 300 függesztett mechanikus vetıgép erényeirıl szeretnénk ügyfeleinket tájékoztatni.
A Vitasem vetıgép lelke az egyedülálló vetımag adagolási technika. A multi-vetırendszer minden vetımagfajtával pontosan dolgozik, a kijuttatható magmennyiség 0,9-400 kg/ha között mozog. A vetıgépnél megkülönböztetünk ún. alsó vetés és felsı vetés technikát. Az alsó vetés esetében a kijuttatható magmennyiséget 15-400 kg között változtathatjuk és alkalmas gabona, borsó, szója, mustár, facélia, olajretek és egyéb növények vetésére. A felsı vetést kifejezetten az aprómagvak vetésére használhatjuk, amelyeknél a hektáronkénti vetési mennyiség 0,9-4 kg között mozog. A felsı vetés alkalmazásakor a vetıtengely forgásirányát megfordítjuk és így a vetıkorong bütyök hátoldalának kicsi merítı vájatai mindig csak egy vetımagot vesznek fel és ejtenek a vetıcsıbe. Így valósul meg a szemenkénti magvetés elve, amely egyedülálló vetési pontosságot eredményez. - 15 -
A vetıtengely a meghajtását a járókerékrıl kapja, fokozatmentes olajfürdıs váltószekrényen keresztül. A gyártómő szériaként 510 l-es magtartállyal szereli a gépet, amely helyett 700 literes tartályt is opcionálhatunk. A magtartály oldalfalai rendkívül meredekek, így a tartályban lévı vetımag teljes mennyisége könnyedén eljut a magadagoló cellákba. A boltozódásra hajlamos vetımagvak problémamentes kijuttatására kétféle keverıtengelyt építhetünk a gépbe. A magtartály vízmentes zárása gázrugós fedéllel történik. A vetımag oldalirányú elmozdulását a tartályba épített merevítı lemezek akadályozzák meg még lejtıs talaj esetén is. Az alacsony töltınyílás magasság megkönnyíti a tartály feltöltését, a géphez ugyanakkor fellépı létrával ellátott töltıhíd is szállítható.
A magvezetı csövek két részbıl egy rozsdamentes nemesacél és egy mőanyag részbıl állnak, így sikerült minimálisra csökkenteni a vetımagok statikus feltöltıdését. A vetımagot egytárcsás rozsdamentes acél csoroszlya helyezi a talajba. A csoroszlyanyomás központilag állítható, csavarorsó segítségével, de lehetıség van egyedi csoroszlyanyomás állításra is.
A vetıcsoroszlyák után a talaj egyengetésére egyengetı rugós pálcasor szolgál, de az intenzív visszatömörítésre, valamint a precíz vetésmélység beállítására soronkénti nyomókerekek is felszerelhetıek.
A gép vezérlése a Multitronic fedélzeti számítógéppel történik, amely hektárszámlálásra, részterületmérésre, sebesség kijelzésre és mővelıút kapcsolásra egyaránt alkalmas.
Dr. Szabados Tamás
- 16 -
VETİGÉP AKCIÓ! Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy az Euro-Öko Farm Csoport meghirdette a mechanikus gabonavetıgép akciót, amelyben 30%-os mértékő árengedménnyel rendelhetıek a 3 m-es munkaszélességő Pöttinger Vitasem vetıgépek. Az akció csak korlátozott darabszám erejéig és 2010. február 12. napjáig megrendelt vetıgépekre érvényes. Az akcióban szereplı vetıgépek felszereltsége a következı:
Pöttinger VITASEM 300 függesztett mechanikus gabonavetıgép ALAPGÉP
Munkaszélesség: 300 cm
Vonóerıigény: 75 LE-tıl
Magtartály: 510 liter
Leforgatóberendezés leforgatókarral
Fokozatmentesen állítható olajfürdıs hajtás
Támasztóláb
Multi vetırendszer, szőkítı,15 - 400 kg/ha vetés
Gumizás:6.00 - 16
Kat. II függ. szerkezet lengés kiegyenlítıvel
Csoroszlyák száma: 25 db két sorban
Magtartály telítettség jelzı
Egytárcsás vetıcsoroszlyák
Fokozatmentes rugós csoroszlyaállítás
Sortávolság: 12,5 cm
Az akciós kivitel felszereltsége: Alapgép Nyomjelzı (félautomatikus) Felsıvetés apró magra 0,9 kg/ha-tól Fellépı lépcsı Keréknyom lazító Vetımagtakaró pálcasor 700 l magtartály Vetıtengely ellenırzés Multitronic vezérlıegység (hektárszámláló, mővelıút kapcsolás) Világításkészlet
*A kép illusztráció és extra felszereltséget tartalmazhat.
További információ: +36-30/438-57-61, +36-30/439-95-14, +36-30/916-78-17
[email protected] Dr. Szabados Tamás
- 17 -
Növénybiztosítások A mezıgazdasági növénytermelés különösen érzékeny a természeti hatásokra. A növényi kultúrában legnagyobb kárveszélyt a jégesı és a tőz jelenti, de például az ıszi búza esetében a téli fagy, vagy a szélvihar is igen érzékeny veszteséget okozhat. Növény biztosítással a növényi kultúrákat veszélyeztetı jelentıs káreseményeket csökkenteni lehet.A Biztosítók növénybiztosítási módozatai védelmet nyújtanak jég- és tőzkár ellen, valamint téli fagykár és viharkár esetén is. Minden szerzıdı a legkevesebb biztosítási díjat szeretné megfizetni, kár esetén pedig a legtöbb kártérítést szeretné megkapni. Az érdekek ellentétesek, gyakori a valós vagy vélt sérelem. Az alacsony kedvezı díjhoz általában gyenge szolgáltatás társul, a magasabb biztosítási díj esetén sem biztos a korrekt kárrendezés. Agrárkárenyhítés jogcímen csak azokra a káreseményekre nyújtható be kárigény, amelyeket a piacon szereplı Biztosítók nem vállalnak be. Az Euro-Öko-Farm Csoport biztosítási területen is segítséget kíván nyújtani a partner gazdaságok részére. A számtalan biztosítási ajánlat és feltétel értelmezése, de néha még az elolvasása is rengeteg idıt vesz igénybe. Milyen elınyei vannak egy biztosítási közössségben való részvételnek: •
Több száz cég, és gazdálkodó vesz részt benne, ezért nagy díjkedvezményeket
tudunk
biztosítani. •
Káresemény esetén az Euro-Öko Farm Csoport saját kárszakértıje rendezi a károkat
•
A biztosítás kötése során felmerülı adminisztrációs feladatokat elvégezzük, igény esetén zöldkártyát adunk ki.
•
Biztosítási szerzıdés kötése esetén azonnal igazolást tudunk adni az élı biztosításról.
Jelenleg aktuális biztosítási módozatok: •
Ültetvényekre jég, és tavaszi fagy biztosítás.
•
Jég és tőz biztosítás növényekre
•
Kidolgoztunk egy speciális integrátori szerzıdést ( növény biztosítások esetén)
•
AKCIÓ állatállományok elemikár biztosításaira
A folyamatos tanácsadói szerzıdés keretein belül ügyfeleink biztosítási állományát ingyenesen átvizsgáljuk, majd ezt követıen megkeressük a kedvezıbb lehetıségeket, és rávilágítunk a hiányosságokra! A tavalyi tapasztalataink azt mutatják, hogy a biztosítási portfóliók átnézése adott esetekben 20-40 %-os kedvezményt eredményezett ügyfeleink részére. A könnyebb elızetes tájékozódás érdekében tarifáló programot helyeztünk el a www.eurofarm.hu oldalon a Gazdaságfejlesztési Üzletág / Biztosítások cím alatt. Itt ügyfeleink maguk is készíthetnek egy elızetes kalkulációt. Biztosítással kapcsolatos egyéb kérdéseiket feltehetik a
[email protected] e-mail címen vagy a 06-30/647-6521 telefonszámon! - 18 -
Mayer Attila
Pénzügyi segítség a gazdaságoknak! A pénzügyi- és gazdasági válság kapcsán mezıgazdasági termelı vállalkozások részére a központi költségvetés átmeneti állami támogatás igénybevételt teszi lehetıvé. Igénybevevık köre: mezıgazdasági termékek elsıdleges elıállításával foglalkozó vállalkozások A támogatás nyújtásáról döntı szerv külön jogszabály vagy pályázati felhívás alapján fogja megítélni a mezıgazdasági termelı vállalkozásoknak a támogatást. Támogatás mértéke: -
az összes átmeneti állami támogatás támogatástartalma a 2008. január 1. és 2010. december 31. közötti idıszakban vállalkozásonként nem haladhatja meg a tizenötezer eurós értékhatárt
-
egy mezıgazdasági termelı vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti állami támogatás és a mezıgazdasági csekély összegő (de minimis) rendelet hatálya alá tartozó támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg a tizenötezer eurónak megfelelı forintösszeget.
-
azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti állami támogatás nem halmozható a mezıgazdasági csekély összegő (de minimis) rendelet hatálya alá tartozó támogatással.
-
azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti állami támogatás nem halmozható állami támogatással
Átmeneti állami támogatás nem nyújtható: -
a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján
-
halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végzı vállalkozásnak
-
az
EU-Szerzıdés
I.
Mellékletében
felsorolt
mezıgazdasági
termékek
feldolgozásában
és
forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak -
harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, illetve értékesítési hálózat kialakításához és mőködtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülı egyéb folyó kiadásokhoz
-
ha a támogatás az import áruk helyett hazai áru használatától függ
Átmeneti állami támogatással csak olyan mezıgazdasági termelı vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minısült nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak. Támogatás nyújtható továbbá azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2008. július 1-je után, a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében kerültek nehéz helyzetbe, de 2008. július 1-jén nem voltak nehéz helyzetben. A támogatás jogszabályi háttere még kidolgozás alatt áll. Amint újabb információk jelennek meg, ügyfeleinket tájékoztatni fogjuk. - 19 -
Kopácsi Beatrix
