2. rész. (Többcélú kistérségi társulások támogatása)

SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához

8/2. rész a Magyar Köztársasát 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. sz. melléklet III. rész szerinti normatív, kötött felhasználású támogatások (Többcélú kistérségi társulások támogatása)

Tartalomjegyzék Technikai információk ..................................................................................................................................... 5 Bevezetés ........................................................................................................................................................... 5 Függelékek és rendeltetésük ................................................................................................................ 5 A Segédletben előforduló jogszabályi rövidítések ......................................................................................... 6 A felülvizsgálat javasolt menete ...................................................................................................................... 8 I. A FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTUMAI ............................................................................................ 9 I.1. Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai .............................................................. 9 I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai ............................................................................................ 9 II. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ...................................................................................................................... 13 II.1. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 8. sz. mell. III. Kiegészítő szabályok vonatkozó előírásai ................................................................................... 13 II.2. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. sz. mell. III. Kiegészítő szabályok vonatkozó előírásai ................................................................................... 21 II.3. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. sz. melléklet Kiegészítő szabályok vonatkozó előírásai ......................................................................... 25 II.4. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény vonatkozó előírásai ............................................................................................................................ 25 II.5. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó előírásai ..................................... 26 II.6. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény vonatkozó előírásai ............................................................................................................................................. 27 II.7. A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet vonatkozó előírásai..... 27 II.8. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény vonatkozó előírásai ............................................................................................................................ 30 II.9. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet vonatkozó előírásai ............................................................................................................................................. 31 II. 10. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó előírásai ............................................................................................................................................. 32 II.11. A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai ........................................................ 34 II.12. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény vonatkozó előírásai ............................................................................................................................ 35 II.13. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai .............................................................................................................. 36 II.14. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény vonatkozó előírásai ..................................................................................... 36 II.15. A nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről szóló 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai ............................................................................................................................ 37 II.16. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény vonatkozó előírásai .................... 37 II.17. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény vonatkozó előírásai ........................ 38 II.18. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19) Korm. rendelet vonatkozó előírásai ............................................................................................................................................. 39 A helyi önkormányzati költségvetési szervek ................................................................................... 39 II.19. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai ............................................................................................................................ 40 2

III. JOGCÍMENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATI SZEMPONTOK............................................................ 42 A támogatás igénylésének általános feltételei .............................................................................................. 42 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 43 Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok ......................................................................... 43 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 45 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 45 2.1. a többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása .................................................. 46 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 46 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 46 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 47 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 47 2.2. A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása ............................................. 48 2.2.1. Közoktatási intézményi feladat ........................................................................................................... 48 2.2.1.a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás ...................................................................... 48 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 49 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ....................................................................... 49 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 53 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 53 b) Autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás.................................................... 56 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 56 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzéshez ................................................................................... 57 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ....................................................................... 57 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 57 A helyszíni vizsgálat szempontjai: .................................................................................................... 57 c) A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás .................................................................................................................... 59 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 59 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 60 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 60 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 60 d) Tagintézményi támogatás.......................................................................................................................... 61 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 61 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 62 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 62 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 62 e) Kistelepülési tagintézményi támogatás ..................................................................................................... 63 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 64 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 64 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 65 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 65 2.2.2. Közoktatási szakszolgálati feladat ...................................................................................................... 66 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 67 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 67 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 68 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 68 A helyszíni vizsgálat szempontjai valamennyi szakszolgálati feladatra vonatkozóan ...................... 68 3

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás ...................................................................................... 69 Nevelési tanácsadás ........................................................................................................................... 70 Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás .............................................................. 71 Fejlesztő felkészítés........................................................................................................................... 72 Logopédiai ellátás.............................................................................................................................. 72 Gyógytestnevelés............................................................................................................................... 76 2.3. A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása ............................... 77 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 77 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 78 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 79 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 79 2.4. A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása ...................... 81 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 83 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 83 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 85 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 86 2.5 A többcélú kistérségi társulások gyermekek átmeneti gondozási feladatainak támogatása ............. 87 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 87 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 88 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 89 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 89 2.6. A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása ..................... 91 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 91 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 92 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 93 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 94 2.7. A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatainak támogatása ...................................................................................................................................................... 95 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 95 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 95 A helyszíni vizsgálat dokumentumai................................................................................................. 96 A helyszíni vizsgálat szempontjai ..................................................................................................... 96 2.8. A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása ..................................... 98 Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai ............................................................ 98 Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok ........................................................................ 99 A helyszíni vizsgálat dokumentumai............................................................................................... 100 A helyszíni vizsgálat szempontjai ................................................................................................... 100

4

Technikai információk A külön jelölés nélküli, dőlt betűs szövegrészek a Kvtv. 8. sz. melléklete megfelelő pontjának tartalmával azonosak. A jogcímcsoportok, jogcímek, aljogcímek alkalmazott számozása és elnevezése azonos az ÖM elszámoló táblában találhatóakkal. A további, jelöléssel bíró, dőlt betűs szövegrészek jogszabály, vagy állásfoglalás szó szerinti idézetei.

Bevezetés Jelen Segédlet célja, hogy a Magyar Államkincstár Államháztartási Irodái a központi költségvetésből a többcélú kistérségi társulások (továbbiakban: többcélú kistérségi társulás vagy tkt.) számára 2011ben a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény, és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló CXXX. törvény 8. sz. melléklete III. rész alapján folyósított normatív kötött felhasználású támogatásai elszámolásának szabályszerűségi felülvizsgálatát azonos szempontok szerint végezzék.

Függelékek és rendeltetésük − 1. sz. függelék: A közoktatási jogcímeken vizsgált létszámok és csoportszámok jogszabályok és alapdokumentumok szerinti megfeleltetése − 2. sz. függelék: A szociális és gyermekjóléti jogcímeken vizsgált létszámok és mutatószámok megfeleltetése − 3. sz. függelék: Igazgatóságon belüli adatszolgáltatás a tkt. közoktatási jogcímeinek felülvizsgálatához − 4. sz. függelék: Igazgatóságon belüli adatszolgáltatás a tkt. szociális és gyermekjóléti jogcímeinek felülvizsgálatához Az 1-2. számú függelékek a felülvizsgálati feladatok elvégzéséhez nyújtanak segítséget, míg a 3-4. számú függelékek az egyes önkormányzati elszámolások felülvizsgálatának lezárását követően – Igazgatóságon belüli adatszolgáltatás keretében – a felülvizsgálat során elfogadott, a tkt. elszámolását befolyásoló adatokról (létszámok, mutatószámok, működési engedélyek megléte, érvényessége, stb.) szolgáltat információt a többcélú kistérségi társulás elszámolása felülvizsgálatának megalapozásához.

5

A Segédletben előforduló jogszabályi rövidítések Jogszabály

Alkalmazott rövidítés

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény

2011. évi Kvtv

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény

2010. évi Kvtv.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Ötv.

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény

Többcélú kistérségi társulás tv. / Tkt. tv.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

Tft. tv.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (hatályos: 2011.12.31-ig)

ÁhtR.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (hatályos: 2012.01.01-jétől)

Áht.

A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény

Ttv.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Szoctv.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

Közokt. tv.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény

Nek. tv.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Gyvt.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

Közművelődési tv.

4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról

4/2010. (I. 19.) OKM rendelet

321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről

321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet

240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről

240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

292/2009. (XII. 19) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (hatályos: 2011.12.31-ig)

Ámr.

6

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (hatályos: 2012.01.01-jétől)

Ávr.

64/1999. (IV. 28) Korm. rendelet a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről

64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet

259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről

259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet

193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről

Ber.

7

A felülvizsgálat javasolt menete A többcélú kistérségi társulások által a 2010. és 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész alapján igényelt és elszámolt támogatás felülvizsgálata nem függetleníthető a kistérséghez tartozó önkormányzatok kapcsolódó támogatásainak felülvizsgálatától. Célszerű ezért a többcélú kistérségi társulások által igényelt és elszámolt támogatás felülvizsgálatát akkor elkezdeni, amikor az egyes önkormányzatok felülvizsgálata az érintett támogatásokra már befejeződött, vagy párhuzamosan végezni a felülvizsgálatot a többcélú kistérségi társulásnál és a hozzá tartozó, az adott feladatot ellátó önkormányzatoknál, mert a két elszámolásban ugyanazoknak az alapadatoknak, illetve ugyanazon alapadatokból képzett mutatószámoknak kell megjelennie. A többcélú kistérségi társulások 2011. évi elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatát – a 2012.01.01-jétől hatályos Áht. 60. § (1) bekezdésnek megfelelően – 2013. június 30-ig kell az Igazgatóságoknak megkezdeni. A felülvizsgálat megkezdettnek akkor minősül, ha az Igazgatóság az az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívást kibocsátotta, illetve a helyszíni felülvizsgálatról szóló értesítést megküldte. Áht. 60. § (1) A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó hozzájárulások, támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig – a többcélú kistérségi társulások esetén a költségvetési évet követő második év június 30-áig – megkezdi. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi. A felülvizsgálat első lépése az igényjogosultság általános feltételei teljesülésének vizsgálata. Azonban az, hogy a többcélú kistérségi társulás teljesítette-e a támogatás igénybevételének általános feltételeit és ezáltal jogosult-e a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. része szerinti támogatásra, csak azt követően állapítható meg, ha a hivatkozott jogszabályrész 2. pontjában részletezett jogcímek felülvizsgálata megtörtént. Ennek megfelelően az általános feltételek teljesítésének vizsgálatát 2 lépésben kell végezni: a jogcímek vizsgálata előtt és a jogcímek vizsgálatát követően. A felülvizsgálat megkezdésekor célszerű az adott többcélú kistérségi társulás ÖM elszámoló táblájáról egy másolatot készíteni, majd a felülvizsgálat megállapításait ebbe, az Igazgatóság által létrehozott ÖM elszámoló táblájába berögzíteni. Minderre azért van szükség, mert az ÖM elszámoló tábla a beépített automatizmusok révén jogcímenként vizsgálja a támogatás igénybevétele általános feltételeinek (továbbiakban: általános feltételek) teljesülését, így az összesítő táblára csak abban az esetben emelődnek át az egyes jogcímek mutatószámai, ha az adott feladat ellátása az általános feltételek 1.1. pontjában, valamint a Kiegészítő szabályokban foglaltaknak megfelel. A többcélú kistérségi társulás helyszíni ellenőrzése során a többcélú kistérségi társulás által közvetlenül ellátott feladatok, illetve fenntartott intézmények vonatkozásában valósul meg az alapdokumentum szintű felülvizsgálat. Egyéb feladatellátási módok (intézményi társulás / külön megállapodás / ellátási szerződés) esetén a vizsgálat alapdokumentumai a feladatot ellátók által a többcélú kistérségi társulás részére szolgáltatott adatok, a többcélú kistérségi társulás belső ellenőri jelentései, stb. Ezen adatokat az Igazgatóságok által, az adott feladatellátóknál lefolytatott, az elszámolást megalapozó helyszíni ellenőrzések megállapításai természetesen felülírják, csakúgy, mint az egyes önkormányzati elszámolások felülvizsgálata során elfogadott, határozattal vagy záradékkal véglegesített létszámok, illetve mutatószámok. Azon jogcímek esetében, amelyek esetében a feladatot ellátóknál nem volt helyszíni ellenőrzés, illetve az adott feladat csak a többcélú kistérségi társulás által finanszírozott, úgy a feladatot ellátó intézmény által szolgáltatott adatok alapdokumentumai bekérhetőek a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához.

8

I. A FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTUMAI, ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI I.1. Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai − a többcélú kistérségi társulás 2011. évre érvényes Társulási megállapodása, módosításai, kiegészítései, − a többcélú kistérségi társulás 2011. évre érvényes ÖM elszámoló táblája (továbbiakban: ÖM elszámoló tábla), − a többcélú kistérségi társulás 2010. évi, igazgatósági felülvizsgálattal elfogadott ÖM elszámoló táblája, − a többcélú kistérségi társulás 2011. évre érvényes költségvetési beszámolójának 31. (amennyiben a Kvtv. 3. sz. melléklete szerinti is elszámolt támogatást), 46., 51., 54., 56. és 21. űrlapjai (az 54. űrlap jogcím szerint mutatja a társulás által igényelt és elszámolt adatokat Ftban), − a többcélú kistérségi társulás feladatellátásában érintett önkormányzatok 2011. évi költségvetési beszámolójának (amennyiben lehetséges: Igazgatóság által a felülvizsgálata során elfogadott) 31. és 51. űrlapjai, − a többcélú kistérségi társulás 2010. évre, felülvizsgálattal lezárt költségvetési beszámolójának 31. (amennyiben a Kvtv. 3. sz. melléklete szerinti is elszámolt támogatást) 46., 51., 54., 56. és 21. űrlapjai, − a többcélú kistérségi társulás feladatellátásában érintett önkormányzatok 2010. évi, felülvizsgálattal lezárt költségvetési beszámolójának 31. és 51. számú űrlapjai, − a többcélú kistérségi társulás 2011. évi elszámolását megalapozó adatszolgáltatása (továbbiakban: Segédtábla), abban az esetben, ha a Kvtv. 3. sz. melléklete szerinti is elszámolt támogatást, − nyilvános könyvtárak jegyzéke, − a Magyar Államkincstár közhiteles nyilvántartása (továbbiakban: törzskönyvi nyilvántartás) (pl.: az intézmények alapító okiratai, intézményfenntartó társulási megállapodások), − a működési engedélyek, − intézményi társulás által fenntartott szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézmények esetében a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a megállapodás törvényes, − a pótlólagos adatkérés dokumentumai (pl.: ellátási szerződések, külön megállapodások, stb).

I.2. A helyszíni vizsgálat dokumentumai a) Valamennyi jogcímre vonatkozóan − a többcélú kistérségi társulás 2011. évre érvényes Társulási megállapodása, módosításai, kiegészítései, a Kincstár közhiteles nyilvántartásának megfelelően, − a többcélú kistérségi társulás 2011. évi költségvetési beszámolójának elfogadásáról szóló határozat, annak megtárgyalásához készített előterjesztés, − a törzskönyvi nyilvántartás dokumentumai (pl.: alapító okiratok), − a működési engedélyezéssel összefüggő iratok, − a többcélú kistérségi társulás által biztosított feladatellátás esetén az igényjogosultságot alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások, analitikák az ágazati (szociális/közoktatási) Segédletben foglaltaknak megfelelően, − intézményi társulás, ellátási szerződés, illetve külön megállapodás keretében biztosított feladatellátás esetén: ƒ a feladatellátást megalapozó társulási megállapodások, ellátási szerződések, külön megállapodások, 9

−

− − − −

ƒ az éves elszámolást alátámasztó önkormányzati, fenntartói és/vagy intézményi adatszolgáltatások, tanúsítványok (pl. az intézményfenntartók adatszolgáltatása a többcélú kistérségi társulás felé), a támogatás felhasználását alátámasztó, illetve a támogatás összegének az érintett önkormányzatoknak és feladatellátást biztosító nem állami humán fenntartóknak felhasználásra történő átadásának bizonylatai, a felhasználásról kiállított tanúsítvány, a Társulás 2011. évi főkönyvi kivonata, az előző évi maradványról készített kimutatás és a felhasználást igazoló dokumentumok, a kötelezettségvállalást alátámasztó szerződések, bizonylatok és egyéb dokumentumok.

b) Meghatározott jogcímekre vonatkozóan (az I.2.a) pontban részletezett dokumentumokon kívül) Közoktatási intézményi feladatok: − a többcélú kistérségi társulás – a Közokt. tv. 85. § (4) bekezdése szerinti – önálló (közoktatási) intézkedési terve, valamint: ƒ annak a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel való összhangját bizonyító dokumentum, ƒ a települési nemzetiségi önkormányzatoknak a közoktatási intézkedési tervvel egyetértő nyilatkozata(i), ƒ a közoktatási fejlesztési terv felülvizsgálatát bizonyító dokumentumok. − a támogatással érintett önkormányzati közoktatási intézményfenntartók felülvizsgált 2011. évi 31-es űrlapjai (lezárult felülvizsgálat alapján elfogadott), továbbá ƒ a támogatással érintett közoktatási intézmények vizsgált nevelési évekre/tanévekre vonatkozó közoktatási statisztikái, ƒ a támogatással érintett közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok által a többcélú kistérségi társulás felé szolgáltatott egyéb, az elszámolást megalapozó dokumentumok, nyilvántartások, (pl.: nyilatkozat/tanúsítvány a 2 vagy 3 főként figyelembe vehető gyermekekről/tanulókról, a bejáró vagy nemzetiségi nevelésben/oktatásban részt vevő gyermekekről/tanulókról) ƒ a támogatással érintett, intézményi társulás által fenntartott közoktatási intézmények 2010. évi és/vagy 2011. évi költségvetésének közös elfogadásáról szóló képviselőtestületi határozat. − a többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézmények vizsgált nevelési évekre/tanévekre vonatkozó közoktatási statisztikái, továbbá ƒ az igényjogosultságot alátámasztó tanügyi dokumentumok, nyilvántartások, analitikák, a közoktatási jogcímek felülvizsgálatához készített Segédletben részletezettek szerint (pl.: az osztályszervezésnél 2-3 főként figyelembe vehető gyermekek/tanulók, a bejáró tanulók, illetve a nemzetiségi nevelésben/oktatásban részt vevő gyermekek/tanulók létszámának megállapításához). − az autóbusszal utaztatott gyermekek/tanulók alapján járó támogatáshoz: ƒ iskolabusz vásárlását, bérlését, lízingjét igazoló dokumentumok (pl.: adásvételi-, bérleti-, lízing szerződés, forgalmi engedély, biztosítási kötvény), ƒ iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlását igazoló szerződés, a teljesítéséről szóló számlák, ƒ a szolgáltatás megvalósulását igazoló nyilvántartások (menetlevelek, utaslisták), valamint a közoktatási intézményfenntartók által a többcélú kistérségi társulás részére szolgáltatott egyéb kimutatások, intézményvezetői nyilatkozatok, a gyermekek/tanulók kísérőinek megbízási/munka szerződése, megállapodása, munkaköri leírása, stb.

10

− az 1,2-szeres kistelepülési tagintézményi támogatás igénybevétele esetén: ƒ a tanulók integrációs nevelését alátámasztó dokumentumok: szülői nyilatkozatok, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozatok, az igazgatói döntésről szóló dokumentumok, a negyedéves értékelések, illetve az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás, ƒ pedagógusok végzettségét és szakképzettségét alátámasztó dokumentumok. Közoktatási szakszolgálati feladatok: − megállapodás és jogviszonyt létesítő okirat, megállapodás (helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás fenntartásában működő intézmény/intézmények útján történő feladatellátás esetén), − bankszámlakivonat a működtetéshez, foglalkoztatáshoz fizetett hozzájárulás átutalásáról, − a pedagógusok végzettségét és szakképzettségét alátámasztó dokumentumok − az egyes szakszolgálati feladatok jogszabályi előírásoknak megfelelő vezetett nyilvántartásai és egyéb, a jogosultságot alátámasztó dokumentumok az alábbiak szerint: ƒ Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás: a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás forgalmi naplója, illetve munkanapló, ƒ Nevelési tanácsadás: a nevelési tanácsadó szakvéleménye, munkanapló, forgalmi napló, egyéni fejlesztési lap, egyéni fejlesztési terv. ƒ Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás: a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, munkaterv, egyéni fejlesztési terv, forgalmi napló, egyéni fejlesztési napló, értékelési lapok. ƒ Fejlesztő felkészítés: a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, munkaterv, egyéni fejlesztési terv, forgalmi napló, egyéni fejlesztési napló, értékelési lapok. ƒ Logopédiai ellátás1: forgalmi napló, logopédiai vizsgálati vélemény, munkanapló, egyéni fejlesztési lap. ƒ Gyógytestnevelés: iskolaorvosi vagy szakorvosi beutaló, foglalkozási napló, egyéni fejlesztési napló. Szociális és gyermekjóléti feladatok: − intézményi társulás által fenntartott intézmények esetében a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a megállapodás törvényes. − a többcélú kistérségi társulás által biztosított feladatellátás esetén az igényjogosultságot alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások, analitikák, a szociális jogcímek felülvizsgálatához készített Segédletben részletezettek szerint (az ellátotti létszámok, mutatószámok megállapításához). Gyermekek átmeneti gondozása feladat: − helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodás. Mozgókönyvtári feladat: − a társulás által a szolgáltatás ellátására kötött szerződés(ek) valamely nyilvános városi könyvtárral vagy a megyei könyvtárral. Belső ellenőrzési feladat: − a többcélú kistérségi társulás 2011. évi belső ellenőrzési terve, − a többcélú kistérségi társulás belső ellenőrzési kézikönyve, 1

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közoktatási Irányítási Főosztály Szakmai iránymutatása alapján: lásd. a 2.2.2. Közoktatási szakszolgálati feladat Az egyes szakszolgálati feladatok speciális, oktatás-szakmai helyszíni ellenőrzési szempontjai Logopédiai ellátás cím alatt. 11

− a 2011. évre vonatkozó ellenőrzések jelentései, − a 2011. évi éves ellenőrzési jelentések, éves összefoglaló ellenőrzési jelentés és megbízhatósági jelentés, − a belső ellenőrök képzettségét igazoló okiratok, − külső erőforrás bevonása esetén a megbízási szerződés.

I.3. A helyszíni ellenőrzés – támogatás felhasználására vonatkozó – általános szempontjai 1. A támogatás felhasználásáról a többcélú kistérségi társulás tanúsítványt állított-e ki. 2. A tanúsítványon szereplő adatokat a bizonylatok (főkönyvi kivonat, számla, bankszámla kivonat, stb.) alátámasztják-e. 3. Az előző évről áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványt felhasználták-e és felhasználását dokumentálták-e. 4. Az általános feladatok után járó támogatást a többcélú kistérségi társulás a társulás feladatainak ellátására, a munkaszervezet működési és fejlesztési kiadásaira, a többcélú kistérségi társulás tv. 2. §. (1) bekezdése szerint vállalt feladatok, illetve egyes sportfeladatok ellátásához használta-e fel azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás a támogatást a közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, mozgókönyvtári és belső ellenőrzési feladatokra csak abban az esetben fordíthatja, ha azokat 2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet III. részben meghatározott feltételeknek megfelelően látta el. 5. A többcélú kistérségi társulás a közoktatási feladatok szerinti támogatást kizárólag az általa, valamint az intézményi társulás által fenntartott 2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet III. rész Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő intézmények és a 2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet III. rész 2.2.1. e) pont szerint támogatással érintett tagintézmények, működési és fejlesztési kiadásaira fordította-e valamint a pedagógiai szakszolgálati feladatok működési és fejlesztési kiadásaira fordította-e. 6. A szociális intézményi feladatokhoz járó támogatást a többcélú kistérségi társulás a 2011. évi 8. számú melléklet III. rész 2.3. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő intézmények fenntartása során felmerülő működési kiadásokra, szakemberek foglalkoztatására, utazási kiadásaira és ezen intézmények fejlesztésére fordította-e. 7. A szociális alapszolgáltatási feladatokhoz járó támogatást a többcélú kistérségi társulás az alapszolgáltatási feladatok ellátása és megszervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokra, szakemberek foglalkoztatására, utazási kiadásokra fordította-e. 8. A gyermekvédelmi szakellátási feladatokhoz járó támogatást a többcélú kistérségi társulás a feltételeknek megfelelő intézmények fenntartása során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokra, szakemberek foglalkoztatására, utazási kiadásokra és ezen intézmények fejlesztésére fordította-e. 9. A gyermekjóléti alapellátási feladatokhoz járó támogatást a többcélú kistérségi társulás a feltételeknek megfelelő feladatok ellátása és megszervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokra, szakemberek foglalkoztatására, utazási kiadásokra fordította-e. 10. A mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladathoz járó támogatást a többcélú kistérségi társulás a mozgókönyvtári feladat szervezése és ellátása, valamint közösségi programok szervezése során felmerült működési és felhalmozási kiadásokra, vagy könyvtárbusz működtetésére, közösségi színtérré való átalakításra, bővítésre – kizárólag szakmai célokkal összefüggő kiadásokra – fordította-e. 11. A belső ellenőrzési feladathoz a támogatást a többcélú kistérségi társulás a belső ellenőrzési feladat szervezése és ellátása során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokra fordította-e. 12. Az érintett önkormányzatok a tényleges felhasználásról elszámoltak-e a többcélú kistérségi társulás felé. 13. A többcélú kistérségi társulás a támogatás feladatok közötti átcsoportosításáról külön határozatot hozott-e. 12

II. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Megjegyzés: A támogatás jogosultság feltételeit a 2010. és 2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet III. A többcélú kistérségi társulások támogatása egyes jogcímei és a melléklet Kiegészítő szabályai együttesen határozzák meg. A jogcímek alapfeltételeit rögzítő 2010. és 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet jogszabályi hivatkozásait az egyes jogcímeknél jelöljük.

II.1. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 8. sz. mell. III. Kiegészítő szabályok vonatkozó előírásai A támogatás igénylésének általános feltételei 1. Általános szabályok 1.1. A többcélú kistérségi társulás az e fejezet 2.2-2.6. és 2.8. pontjai szerinti támogatások közül kizárólag azokat igényelheti, amelyekhez tartozó feladatok ellátásában: a) a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy b) a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét. 1.2. A 2.2-2.6. és 2.8. pont szerinti feladatok kizárólag attól a teljes hónaptól tekinthetők ellátottnak, amelytől a többcélú kistérségi társulás teljesíti a Kiegészítő szabályok 1.1. pontja szerinti feltételeket. Amennyiben egy feladat esetében 2011. december 31-e előtt részben vagy a kistérség egészében megszűnik a feladatellátás, illetve nem teljesülnek - a feladatellátásra vonatkozó - e fejezet szerinti feltételek, úgy a többcélú kistérségi társulás - részben vagy egészben - nem jogosult az adott feladat vonatkozásában támogatásra. Amennyiben az adott feladat vonatkozásában a többcélú kistérségi társulás támogatásra nem jogosult, és ennek következtében nem tudja teljesíteni az 1.1.1. pontban foglalt feltételeket, úgy nem jogosult az e fejezetben meghatározott támogatások igénybevételére. 1.3. A 2.2. pontban szereplő feladatok támogatásának további feltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás Közokt. tv. 85. § (4) bekezdése szerinti - két évnél nem régebben felülvizsgált - önálló intézkedési tervében foglaltakat betartsa. Amennyiben a kistérségben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek, tanuló beiskolázása meghiúsul, úgy a Társulás nem jogosult e fejezet szerinti támogatásokra. 1.4. A többcélú kistérségi társulás az e fejezet 2.1., 2.2.2., 2.3-2.8. pontjai szerinti támogatásokat azok felhasználási szabályainak megfelelően - felhasználhatja az általa vállalt bármely olyan feladathoz, amelynek ellátásához a 2.2-2.8. pontok szerint normatív támogatásban részesült. A többcélú kistérségi társulás a 2.2.1. pont szerinti támogatást kizárólag az általa, valamint az intézményi társulás által fenntartott, Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő azon intézményekre fordíthatja, amelyek után támogatásban részesült. 1.5. Az adott kistérség határán átnyúló feladatellátás esetében a támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényli, amely: – a 2.2., 2.3., 2.4. b), 2.4.d) és 2.5. pontok szerinti feladatok esetében az ellátást biztosító intézményt fenntartja, vagy amelynek tagja az intézményi társulás székhely települése, – a 2.4. a), 2.4 c) és 2.6. pontok szerinti feladatoknál e szolgáltatásokat a kistérségen kívüli települések lakosai számára biztosítja, – a 2.8. pont szerinti feladatellátást a kistérségen kívüli települési önkormányzatok költségvetési szervei számára biztosítja. A 2.4. pont szerinti feladatok esetében a kistérség határán átnyúló települések esetében nem feltétel, hogy a többcélú kistérségi társulás által ellátott - legalább két szociális alapszolgáltatási - feladatban részt vegyenek. 1.6. Az egyes feladatok ellátásához igénybe vett támogatás elszámolása a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján és feladatonként, a költségvetési évben jogszerűen elszámolt kiadások és vállalt kötelezettségek figyelembevételével történik. 1.7. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait a 2010. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2011. január 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. Az 13

e fejezet szerinti támogatásokat a Tkt. tv. 2011. január 1-jén hatályos melléklete szerinti kistérségekben megalakult többcélú kistérségi társulások igényelhetik. 1.8. Az e fejezet 2.3-2.8. pontjai szerinti támogatások esetében a többcélú kistérségi társulás egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján részesül támogatásban. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok támogatásának intézményi feltételei 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás, illetve - a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti - intézményi társulás e pont szerinti feltételeket teljesítő intézményt tart fenn, igényelheti a 2.2.1. pont szerinti támogatásokat. Azon önkormányzatokat, melyek önállóan tartják fenn intézményeiket, kizárólag abban az esetben lehet a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni, ha az intézmények teljesítik a Kiegészítő szabályok 2.1.1. a), illetve c) pontjai és a Kiegészítő szabályok 2.1.2. a), illetve c) pontjai szerinti feltételeket. 2.1.1. Az óvodákban a) az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak – a 2011/2012. nevelési évben indított valamennyi óvodai csoportban együttesen a 75%-át; b) amennyiben az óvoda fenntartásáról legalább 5 települési önkormányzat intézményi társulásban gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt, az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak – a 2011/2012. nevelési évben valamennyi óvodai csoportban együttesen a 65%-át; c) amennyiben az óvodát 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat, vagy olyan intézményi társulás tartja fenn, melynek tagja 10 000-nél nagyobb lakosságszámú önkormányzat, úgy az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak – a 2011/2012. nevelési évben valamennyi óvodai csoportban együttesen a 100%-át. 2.1.2. Az iskolákban a) az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámának – a 2011/2012. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamokon együttesen a 75%-át; b) amennyiben az iskola fenntartásáról legalább 5 települési önkormányzat társulásban gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt, valamint az oktatás egy ellátási helyen történik, az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak – a 2011/2012. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamokon együttesen a 65%-át; c) amennyiben az iskolát 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat, vagy olyan intézményi társulás tartja fenn, melynek tagja 10 000-nél nagyobb lakosságszámú önkormányzat, úgy az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak – a 2011/2012. tanévben az 5-8. évfolyamokon együttesen a 100%-át, az 1-4. évfolyamokon együttesen a 75%-át; d) amennyiben az iskola a többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskolaként működik, úgy a 2011/2012. tanévben a 9-13. évfolyamokon az osztályokra vonatkozó - a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszám 100%-a - átlaglétszámok egyes osztályokba járó tanulók számával súlyozott átlagát szükséges kiszámítani. Az intézményben tanulók átlaglétszámának el kell érnie az így kiszámított átlagot. 2.1.3. Az átlaglétszám számításánál figyelmen kívül hagyhatóak azon intézmények, amelyekben a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok vannak, és amely intézmények alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását. A többcélú kistérségi társulás abban az esetben igényelhet támogatást ezen intézmények után, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: 14

– az intézményt a többcélú kistérségi társulás, illetve intézményi társulás tartja fenn, – az átlaglétszám-számításnál a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett önálló csoportok, osztályok létszámát és az önálló csoportok, tanulócsoportok számát figyelmen kívül hagyva az átlaglétszámok megfelelnek a fenti - átlaglétszám számítására vonatkozó - szabályoknak, – a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok átlaglétszámának - évfolyamoktól függetlenül - el kell érnie a 2011/2012. nevelési évben és tanévben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át, – amennyiben egy osztályban nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoport van, amely eléri az előző bekezdés szerinti létszámot, úgy a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportot is beleértve kell elérnie az osztály átlaglétszámának a Közokt. tv. 3. számú mellékletében meghatározott csoport, illetve osztály átlaglétszám 65%-át. – a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok a nem nemzetiségi csoportokkal, osztályokkal is egybeszámíthatók az átlaglétszám-feltételek teljesülésének érdekében. 2.1.4. Nem vehető igénybe a közoktatási feladatra támogatás a Kiegészítő szabályok 2.1.1.-2.1.3. pontjai szerinti feltételeket teljesítő, – 2009. január 1-jét követően intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásába kerülő, továbbá – 2009. január 1-jét követően a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdése szerinti intézményátszervezésben érintett közoktatási intézményekbe járó gyermekek, tanulók után, ha a) a fenntartó intézményi társulás székhely települése nem egyezik meg a közoktatási intézmény székhelye szerinti településsel, vagy b) az általános iskolai feladatot is ellátó - intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott - közoktatási intézmény a székhelye szerinti településen nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működik, vagy c) a fenntartó intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn. A fenti esetekben az intézményi társulásban tag önkormányzatokat - az 1.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez - a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásában részt vevő önkormányzatok, amelyek nem teljesítik a Kiegészítő szabályok 2.1. pont szerinti feltételeket 2.2. A Kiegészítő szabályok 2.1. pont szerinti feltételeket nem teljesítő óvodákat és általános iskolákat fenntartó intézményi társulásban tag önkormányzatokat az ebben a pontban meghatározott esetekben - az 1.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez - a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. Ezen intézményekbe járó gyermekek, tanulók után azonban a közoktatási feladatra támogatás nem igényelhető. 2.2.1. Ha az óvoda fenntartásáról intézményi társulás vagy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik, úgy az óvodai csoportok átlaglétszáma két fővel lehet kevesebb a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak: – a 2011/2012. nevelési évben indított valamennyi óvodai csoportban a 75%-ánál. 2.2.2. Ha az általános iskola fenntartásáról intézményi társulás vagy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik, úgy az általános iskolákban az osztályok átlaglétszáma két fővel lehet kevesebb a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak: – a 2011/2012. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamon együttesen a 75%-ánál.

15

2.2.3. Ha az óvoda, iskola fenntartásáról legalább 3 települési önkormányzat társulásban gondoskodik: – a 2011/2012. nevelési évben az óvodai csoportok és az általános iskola 1-4. évfolyam esetén a csoportok, illetve az osztályok átlaglétszáma együttesen eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport/osztály átlaglétszámnak az 50%-át, – amennyiben az 5-8. évfolyamon az oktatás egy ellátási helyen történik, úgy 2011/2012. tanévben az 5-8. évfolyam esetén az osztályok átlaglétszáma együttesen eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak az 50%-át. Létszám, átlaglétszám számításra vonatkozó szabályok 2.3. A gyermekek, tanulók számának meghatározása az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából: 2.3.1. Az átlaglétszám számításánál az önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény tekintendő egy intézménynek. Az átlaglétszám számítás és támogatás szempontjából az azonosító számmal rendelkező tanulók és alkalmazottak, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek vehetők figyelembe. 2.3.2. A gyermekek, tanulók létszámának számításánál a Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész 1. a), b), d) és f) pontjaiban és a 3. számú melléklete II. rész 3. pontjában foglalt előírásokat is figyelembe kell venni. 2.3.3. Az átlaglétszámot összevont óvodai csoportok esetén az összevont és a nem összevont óvodai csoportokra vonatkozóan együttesen, az általános iskola 1-4. évfolyamán az összevont és a nem összevont osztályokra vonatkozóan együttesen kell teljesíteni. Az összevont csoportokat, illetve 1-4. évfolyamon az összevont osztályokat egy csoportként, illetve osztályként kell figyelembe venni. 2.3.4. Az 5-8. évfolyamon az osztályösszevonás az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából nem ismerhető el. Ezen intézményeket fenntartó önkormányzatokat nem lehet a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni. 2.3.5. A gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott csoportokat, osztályokat az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 2.3.6. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete közötti, a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezetnek a Magyar Köztársaság területén való településéről és működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXIV. törvény szerinti szerződés alapján Magyarországra érkező delegáció gyermekei és tanulói részére szervezett csoportokat, osztályokat az átlaglétszám és a támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 2.3.7. Azon települési önkormányzat, amelynek a területén - önkormányzati fenntartásban - nem működik közoktatási intézmény vagy intézményegység, az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából az egyes óvodai, iskolai évfolyamok tekintetében legfeljebb egy intézményfenntartó társulás tagjaként vehető figyelembe. 2.3.8. Azon települési önkormányzatot, amely önállóan is tart fenn óvodát, illetve általános iskolát, kizárólag abban az esetben lehet közoktatási intézményi társulás tagjaként átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelembe venni, ha más, területén működő óvodát, illetve általános iskolát intézményi társulás székhelyeként tart fenn. 2.3.9. Az óvodai nevelésben részesülő azon gyermekek után is igénybe vehető támogatás, akik 2011. december 31-éig, vagy - a Közokt. tv. 24. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2011/2012. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik. Azon gyermekek után, akik negyedik és ötödik életévüket betöltötték és a 2011/2012. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik, szintén igényelhető a hozzájárulás. 2.3.10. Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsődés korú, második életévüket betöltő gyermekeket is, akiknek nevelését a Közokt. tv. 33. §-ának (14) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között biztosítják.

16

Az igényjogosultságot megalapozó egyéb szabályok 2.4. A közoktatási intézményi feladat az egyes települések tekintetében akkor tekinthető ellátottnak, ha a településen található valamennyi - önkormányzat, intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásában levő - közoktatási intézmény 2011. évben teljesíti a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. számú mellékletének III. fejezetében foglalt és e törvény 8. melléklet III. fejezete Kiegészítő szabályainak 2.1. vagy 2.2. pontja serinti átlaglétszám-feltételeket. 2.5. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások kizárólag az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, továbbá OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett és nyilvántartásba vették. Az intézményi társulások esetében további feltétel az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. 2.6. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. 2.7. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők. 2.8. A közoktatási intézményi feladat esetében a feladat ellátásához kapcsolódó támogatások megállapítása - az autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók számának és az ehhez kapcsolódó támogatás meghatározásának kivételével - a tervezésnél a többcélú kistérségi társulás által közölt tényleges - a tárgyévet megelőző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok -, illetve a költségvetési évben induló tanévre becsült, tanévi nyitó létszámok figyelembevételével történik. Az elszámolásnál az intézményi társulás, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén figyelembe vett ellátottak, oktatottak 2010/2011. tanévi nyitó létszámát és a 2011/2012. tanévi nyitó létszámát kell figyelembe venni. Az autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók után a szolgáltatás megkezdésének hónapjától támogatás vehető igénybe: – a 2010/2011. tanév tekintetében időarányosan, legfeljebb 8 hónapra, – a 2011/2012. tanév tekintetében időarányosan, legfeljebb 4 hónapra. Az elszámolásnál az intézményi társulás, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén figyelembe vett, a 2010/2011. tanévben és a 2011/2012. tanévben utaztatott gyermekek, tanulók számát kell figyelembe venni a közoktatási intézmények vezetőjének adatszolgáltatása alapján. A pedagógiai szakszolgálati feladatok támogatására vonatkozó szabályok 2.9.A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és fejlesztő felkészítés esetében az ellátottak után igényelt támogatás elszámolása a következők szerint történik: az ellátottak – 2011. január 1-je és 2011. augusztus 3l-e közötti száma: az ezen időszakban a felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2011. év ellátási heteinek számával, – 2011. szeptember 1-je és 2011. december 31-e közötti száma: az ezen időszakban a felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2011. év ellátási heteinek számával. Ellátási hétnek – 2011. január 1-jétől 2011. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó tanítási heteket, továbbá – 2011. szeptember 1-jétől 2011. december 31-éig tartó időszakra vonatkozó tanítási heteket tekintjük. Az ellátotti létszámban egy héten egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe. A szociális és gyermekjóléti feladatok támogatására vonatkozó szabályok 3. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 3.1. A többcélú kistérségi társulás a 2.4. pontban foglalt szociális alapszolgáltatási feladatok ellátását biztosíthatja: – intézményfenntartóként, 17

– szervező tevékenységével létrehozott olyan - a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti - intézményi társulások útján, melyek: = lakosságszáma az étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, nappali intézményi ellátás alapszolgáltatási feladatok esetében legalább 3 000 fő. Amennyiben ez azért nem teljesíthető, mert a többcélú kistérségi társulásban a feladatot vállaló önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 3000 főt, úgy közvetlenül a többcélú kistérségi társulásnak kell a feladatellátást biztosítania, = feladatellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan e feladat ellátását nem biztosíthatják, nem rendelkezhetnek az adott feladat ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel, – a Szoctv. 120-122. §-a alapján kötött szerződés útján, kivéve a 2.4. ba) pont szerinti szociális étkeztetést, továbbá – írásban kötött külön megállapodás keretében, a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján, kivéve a 2.4. ba) pont szerinti szociális étkeztetést. 3.2. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.4. pontban foglalt szociális alapszolgáltatási feladatok ellátásáról - külön megállapodás keretében - a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján gondoskodik, úgy a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodásában ezt rögzíteni szükséges. Az adott feladat ellátására a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást kötő önkormányzat vagy intézményének működési engedélye legalább további két települési önkormányzat közigazgatási területére kell kiterjednie, és így a települések lakosságszámának együttesen legalább 3000 főnek kell lennie. További feltétel, hogy azon önkormányzatok és intézményeik, melyek területén a többcélú kistérségi társulás a szociális alapszolgáltatás(ok) biztosításáról - külön megállapodás keretében - gondoskodik, nem rendelkezhetnek az adott szociális alapszolgáltatás(ok) ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel. 3.3. A szociális étkeztetés esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 251-gyel; elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. Egy ellátott egy ellátási napon csak egyszer vehető figyelembe. 3.4. A házi segítségnyújtás esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma osztva 251-gyel; elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített ellátottak számának alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. Egy ellátott egy ellátási napon csak egyszer vehető figyelembe. 3.5. Az időskorúak a pszichiátriai és szenvedélybetegek a fogyatékos és demens személyek és a hajléktalanok nappali intézményi ellátása esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 251-gyel; elszámolásnál az időskorúak, a hajléktalanok, a demens, valamint a fogyatékos személyek estében a naponta ellátottak, a pszichiátriai és a szenvedélybetegek esetében a Szoctv. 94/B. §-a, illetve a 94/D. §-a szerinti, az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak - gondozási napló (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített - számának (a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap) alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 251-gyel. A hozzájárulás az éves átlaglétszámra a működési engedélyben szereplő létszám erejéig vehető figyelembe. A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézményben (nappali melegedő) az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott látogatási napló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál. 3.6. A többcélú kistérségi társulás a 2.6. pontban foglalt gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátásáról gondoskodhat: – intézményfenntartóként, – szervező tevékenységével létrehozott olyan Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerint létrehozott intézményi társulások útján, melyek: = lakosságszáma legalább 5 000 fő. Amennyiben ez azért nem teljesíthető, mert a többcélú kistérségi társulásban a feladatot vállaló önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri

18

el az 5000 főt, úgy közvetlenül a többcélú kistérségi társulásnak kell a feladatellátást biztosítania, = feladatellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan e feladat ellátását nem biztosíthatják, nem rendelkezhetnek az adott feladat ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel, – a Gyvt. 96-97. §-a alapján kötött szerződés útján, továbbá – írásban kötött külön megállapodás keretében, a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján. 3.7. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.6. pontban foglalt feladatokról - külön megállapodás keretében - a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján gondoskodik, úgy a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodásában ezt rögzíteni szükséges. Az adott feladat ellátására a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást kötő önkormányzat vagy intézményének működési engedélye legalább további két települési önkormányzat közigazgatási területére kell kiterjednie, és így a települések lakosságszámának együttesen legalább 5000 főnek kell lennie. További feltétel, hogy azon önkormányzatok és intézményeik, melyek területén a többcélú kistérségi társulás a gyermekjóléti alapellátás(ok) biztosításáról - külön megállapodás keretében - gondoskodik, nem rendelkezhetnek az adott gyermekjóléti alapellátás(ok) ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel. 3.8. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.5. pont szerinti gyermekek átmeneti gondozási feladatról a feltételeknek megfelelően gondoskodik és a feladat ellátásához e fejezet szerint normatív támogatásban részesül, úgy a 2.6. pont szerinti gyermekek átmeneti gondozása alapellátási feladatra támogatás nem igényelhető. 3.9. A 2.3. és 2.5. pont szerinti feladatoknál az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel; elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. 3.10. Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (tartós és átmeneti szociális intézményben, bölcsődében, családi napköziben, gyermekek átmeneti gondozását biztosító és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen - egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony - a kórházi és a gyermekvédelmi szakellátást kivéve - egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik. 3.11. A 2.3.-2.6. pontokban szereplő feladatok után abban az esetben igényelhető a 2.3.-2.6. pontok szerinti támogatás a teljes költségvetési évre, ha az e pontokban foglalt feltételeket teljesítő szolgáltató: – a 2.4. és 2.6. pontokban szereplő feladatok esetében legkésőbb 2011. január 31-éig, – a 2.3. és 2.5. pontokban szereplő feladatok esetében az ott megjelölt feltételek szerint rendelkezik az adott szociális szolgáltatásra, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre külön jogszabály szerinti érvényes és hatályos működési engedéllyel. Amennyiben a feladatellátás év közben kezdődik meg, illetve a fenntartó a feladat ellátásához szükséges működési engedélyt év közben szerzi meg, vagy az ellátási terület bővül, úgy az ellátott feladatok, illetve a feladatellátáshoz csatlakozó települések után időarányos támogatás igényelhető. Ebben az esetben a támogatási jogosultság kezdete a működési engedély hatálybalépését követő hónap első napja. A 2.3. és a 2.5. pont szerinti feladatok esetében a támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a feladatot ellátó intézmény(ek) működési engedélye(i) legalább a Kiegészítő szabályok 1.1. pontja szerinti településekre kiterjedjen(ek). 3.12. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.3.-2.6. pontokban foglalt feladatok ellátását a Ttv. 8. §-a, 9. §-a és 16. §-a szerinti intézményi társulás útján biztosítja, úgy a jogosultságot a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes, és a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.

19

3.13. A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatás nem igényelhető azonos időszakban, ugyanazon ellátott után az időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek fogyatékos és demens személyek, és hajléktalanok nappali intézményi ellátásához kapcsolódó támogatással. 3.14. A szociális étkeztetéshez kapcsolódó támogatás nem igényelhető azonos időszakban, ugyanazon ellátott után a pszichiátriai és szenvedélybetegek fogyatékos és demens személyek és hajléktalanok nappali intézményi ellátásához kapcsolódó támogatással.

A mozgókönyvtári feladatok támogatására vonatkozó szabályok 4. A mozgókönyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kapcsolódó támogatással összefüggő szabályok A többcélú kistérségi társulás abban az esetben igényelheti a támogatást, ha legalább négy, nyilvános könyvtárral nem rendelkező - könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító - települési önkormányzat számára az alábbiak szerint biztosítja a mozgókönyvtári szolgáltatásokat: – A nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzatok nyilvános városi vagy a megyei könyvtártól (a továbbiakban: szolgáltató) megrendelik a könyvtári szolgáltatásokat. A többcélú kistérségi társulás szerződést köt a szolgáltatóval. – A nyilvános könyvtárral nem rendelkező önkormányzatok (vagy a többcélú kistérségi társulás) könyvtári szolgáltató hely kialakításáról gondoskodnak, amelyekben a szolgáltató által kiszállított könyvtári állomány elhelyezhető, a könyvtári eszközök biztonságos tárolása megoldható, és ahol a megrendelt könyvtári szolgáltatások fogadhatók. – A többcélú kistérségi társulás gondoskodik a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges egyéb feltételek biztosításáról, különösen a nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató hely közötti információcseréről, a megrendelések fogadásáról, a dokumentumáramlást biztosító szállítóeszköz működtetéséről. – A többcélú kistérségi társulás a támogatásból hozzájárulhat a szolgáltató könyvtár által kialakított kistérségi információs portál működtetéséhez is - kapcsolódva a Rokka (kulturális fonál) és a Portál programhoz.

A belső ellenőrzési feladatok támogatására vonatkozó szabályok 5. A belső ellenőrzési feladatok ellátásához kapcsolódó támogatással összefüggő szabályok 5.1. A többcélú kistérségi társulás a belső ellenőrzési feladat ellátásáról – saját feladatellátás esetén intézményfenntartással, vagy munkaszervezeti feladatellátás keretében (önálló munkaszervezetében, vagy a munkaszervezet feladatával megbízott önkormányzati hivatal szervezeti egységében), illetve külső erőforrás szolgáltató bevonásával, – intézményi társulás(ok) útján gondoskodik. 5.2. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a belső ellenőrzés biztosításáról intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az egyes intézményi társulásban legalább hét települési önkormányzatnak részt kell vennie. A többcélú kistérségi társulás az intézményi társulások szakmai munkáját az ellenőrzési programok készítésére, az ellenőrzés lebonyolítására, realizálására vonatkozó belső ellenőrzési módszertan összehangolásával segíti. 5.3. A támogatásnál elismerhető költségvetési szervek száma meghatározásánál figyelembe veendő időpontok: – Az 1.2. pontban meghatározott feltételek 2011. január 31-éig történő teljesítése esetén 2010 2011. január 31-e. – A 2011. január 31-ét követően megkezdett feladatellátás esetén, az azt megelőző hónap utolsó napja.

20

II.2. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. sz. mell. III. Kiegészítő szabályok vonatkozó előírásai A támogatás igénylésének általános feltételei 1. Általános szabályok 1.1. – 1.8 1.1. A többcélú kistérségi társulás az e fejezet 2.2-2.6. és 2.8. pontjai szerinti támogatások közül kizárólag azokat igényelheti, amelyekhez tartozó feladatok ellátásában: a) a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy b) a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét. 1.2. A 2.2-2.6. és 2.8. szerinti feladatok kizárólag attól a teljes hónaptól tekinthetők ellátottnak, amelytől a többcélú kistérségi társulás teljesíti a Kiegészítő szabályok 1.1. pontja szerinti feltételeket. Amennyiben egy feladat esetében 2010. december 31-e előtt részben vagy a kistérség egészében megszűnik a feladatellátás, illetve nem teljesülnek – a feladatellátásra vonatkozó – e fejezet szerinti feltételek, úgy a többcélú kistérségi társulás – részben vagy egészben – nem jogosult az adott feladat vonatkozásában támogatásra. Amennyiben az adott feladat vonatkozásában a többcélú kistérségi társulás támogatásra nem jogosult, és ennek következtében nem tudja teljesíteni az 1.1.1. pontban foglalt feltételeket, úgy nem jogosult az e fejezetben meghatározott támogatások igénybevételére. 1.3. A 2.2. pontban szereplő feladatok támogatásának további feltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás Közokt. tv. 85. §-ának (4) bekezdése szerinti – két évnél nem régebben felülvizsgált – önálló intézkedési tervében foglaltakat betartsa. Amennyiben a kistérségben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek, tanuló beiskolázása meghiúsul, úgy a Társulás nem jogosult e fejezet szerinti támogatásokra. 1.4. A többcélú kistérségi társulás az e fejezet 2.1., 2.2.2., 2.3-2.8. pontjai szerinti támogatásokat – azok felhasználási szabályainak megfelelően – felhasználhatja az általa vállalt bármely olyan feladathoz, amelynek ellátásához a 2.2-2.8. pontok szerint normatív támogatásban részesült. A többcélú kistérségi társulás a 2.2.1. pont szerinti támogatást kizárólag az általa, valamint az intézményi társulás által fenntartott. Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő azon intézményekre, továbbá a 2.2.1. e) pont szerinti támogatással érintett tagintézményekre fordíthatja, amelyek után támogatásban részesült. 1.5. Az adott kistérség határán átnyúló feladatellátás esetében a támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényli, amely: − a 2.2., 2.3., 2.4. ba), 2.4. bc), 2.4. c) és 2.5. pontok szerinti feladatok esetében az ellátást biztosító intézményt fenntartja, vagy amelynek tagja az intézményi társulás székhely települése, − a 2.4. a), 2.4. bb) és 2.6. pontok szerinti feladatoknál e szolgáltatásokat a kistérségen kívüli települések lakosai számára biztosítja, − a 2.8. pont szerinti feladatellátást a kistérségen kívüli települési önkormányzatok költségvetési szervei számára biztosítja. 1.6. Az egyes feladatok ellátásához igénybe vett támogatás elszámolása a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján és feladatonként, a költségvetési évben jogszerűen elszámolt kiadások és vállalt kötelezettségek figyelembevételével történik. 1.7. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait a 2009. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2009. augusztus 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni. 1.8. Az e fejezet 2.3-2.8. pontjai szerinti támogatások esetében a többcélú kistérségi társulás egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján részesül támogatásban. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok támogatásának intézményi feltételei 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás, illetve – a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti – intézményi társulás e pont szerinti feltételeket teljesítő intézményt tart fenn, igényelheti a 2.2.1. pont szerinti támogatásokat. Azon önkormányzatokat, melyek önállóan tartják fenn intézményeiket, kizárólag abban 21

az esetben lehet a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni, ha az intézmények teljesítik a Kiegészítő szabályok 2.1.1. a), illetve c) pontjai és a Kiegészítő szabályok 2.1.2. a), illetve c) pontjai szerinti feltételeket. 2.1.1. Az óvodákban a) az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak a 2010/2011. nevelési évben indított valamennyi óvodai csoportban együttesen a 75%-át; b) amennyiben az óvoda fenntartásáról legalább 5 települési önkormányzat intézményi társulásban gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt, az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak a 2010/2011. nevelési évben valamennyi óvodai csoportban együttesen a 65%-át; c) amennyiben az óvodát 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat, vagy olyan intézményi társulás tartja fenn, melynek tagja 10 000-nél nagyobb lakosságszámú önkormányzat, úgy az óvodai csoportok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak a 2010/2011. nevelési évben valamennyi óvodai csoportban együttesen a 100%-át. 2.1.2. Az iskolákban a) az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámának a 2010/2011. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamokon együttesen a 75%-át; b) amennyiben az iskola fenntartásáról legalább 5 települési önkormányzat társulásban gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 föt, valamint az oktatás egy ellátási helyen történik, az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 2010/2011. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamokon együttesen a 65%-át; c) amennyiben az iskolát 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat, vagy olyan intézményi társulás tartja fenn, melynek tagja 10 000-nél nagyobb lakosságszámú önkormányzat, úgy az osztályok átlaglétszámának el kell érnie legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 2010/2011. tanévben az 5-8. évfolyamokon együttesen a 100%-át, az 1-4. évfolyamokon együttesen a 75%-át; d) amennyiben az iskola a többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskolaként működik, úgy a 2010/2011. tanévben a 9-13. évfolyamokon az osztályokra vonatkozó – a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszám 100%-a – átlaglétszámok egyes osztályokba járó tanulók számával súlyozott átlagát szükséges kiszámítani. Az intézményben tanulók átlaglétszámának el kell érnie az így kiszámított átlagot. 2.1.3. Az átlaglétszám számításánál figyelmen kívül hagyhatóak azon intézmények, amelyekben a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok vannak, és amely intézmények alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását. A többcélú kistérségi társulás abban az esetben igényelhet támogatást ezen intézmények után, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: − az intézményt a többcélú kistérségi társulás, illetve intézményi társulás tartja fenn, − az átlaglétszám-számításnál a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett önálló csoportok, osztályok létszámát és az önálló csoportok, tanulócsoportok számát figyelmen kívül hagyva az átlaglétszámok megfelelnek a fenti – átlaglétszám számítására vonatkozó – szabályoknak, − a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok átlaglétszámának – évfolyamoktól függetlenül – el kell érnie a 2010/2011. nevelési évben és tanévben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át, − amennyiben egy osztályban nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoport van, amely eléri az előző bekezdés szerinti létszámot, úgy a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportot is beleértve kell elérnie az osztály átlaglétszámának a Közokt. tv. 3. számú mellékletében meghatározott csoport, illetve osztály átlaglétszám 65%-át,

22

− a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok a nem nemzetiségi csoportokkal, osztályokkal is egybeszámíthatok az átlaglétszám-feltételek teljesülésének érdekében. 2.1.4. Nem vehető igénybe a közoktatási feladatra támogatás a Kiegészítő szabályok 2.1.1 .-2.1.3. pontjai szerinti feltételeket teljesítő, 2009. január 1-jét követően intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásába kerülő, továbbá 2009. január 1-jét követően a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdése szerinti intézményátszervezésben érintett közoktatási intézményekbe járó gyermekek, tanulók után, ha a) a fenntartó intézményi társulás székhely települése nem egyezik meg a közoktatási intézmény székhelye szerinti településsel, vagy b) az általános iskolai feladatot is ellátó – intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott – közoktatási intézmény a székhelye szerinti településen nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működik, vagy c) a fenntartó intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn. A fenti esetekben az intézményi társulásban tag önkormányzatokat – az 1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásában részt vevő önkormányzatok, amelyek nem teljesítik a Kiegészítő szabályok 2.1. pont szerinti feltételeket 2.2. A Kiegészítő szabályok 2.1. pont szerinti feltételeket nem teljesítő óvodákat és általános iskolákat fenntartó intézményi társulásban tag önkormányzatokat az ebben a pontban meghatározott esetekben – az 1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. Ezen intézményekbe járó gyermekek, tanulók után azonban a közoktatási feladatra támogatás nem igényelhető. 2.2.1. Ha az óvoda fenntartásáról intézményi társulás vagy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik, úgy az óvodai csoportok átlaglétszáma két fővel lehet kevesebb a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak: a 2010/2011. nevelési évben indított valamennyi óvodai csoportban a 75%-ánál. 2.2.2. Ha az általános iskola fenntartásáról intézményi társulás vagy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik, úgy az általános iskolákban az osztályok átlaglétszáma két fővel lehet kevesebb a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak: a 2010/2011. tanévben indított 1-4. és 5-8. évfolyamon együttesen a 75%-ánál. 2.2.3. Ha az óvoda, iskola fenntartásáról legalább 3 települési önkormányzat társulásban gondoskodik: − a 2010/2011. nevelési évben az óvodai csoportok és az általános iskola 1–4. évfolyam esetén a csoportok, illetve az osztályok átlaglétszáma együttesen eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport/osztály átlaglétszámnak az 50%-át, − amennyiben az 5–8. évfolyamon az oktatás egy ellátási helyen történik, úgy 2010/2011. tanévben az 5–8. évfolyam esetén az osztályok átlaglétszáma együttesen eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak az 50%-át. Létszám, átlaglétszám számításra vonatkozó szabályok 2.3. A gyermekek, tanulók számának meghatározása az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából: 2.3.1. Az átlaglétszám számításánál az önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény tekintendő egy intézménynek. Az átlaglétszám számítás és támogatás szempontjából az azonosító számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek vehetők figyelembe. 2.3.2. A gyermekek, tanulók létszámának számításánál a Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész 1. a), b), d) és f) pontjaiban és a 3. számú melléklete II. rész 3. pontjában foglalt előírásokat is figyelembe kell venni. 2.3.3. Az átlaglétszámot összevont óvodai csoportok esetén az összevont és a nem összevont óvodai csoportokra vonatkozóan együttesen, az általános iskola 1-4. évfolyamán az összevont és a nem 23

összevont osztályokra vonatkozóan együttesen kell teljesíteni. Az összevont csoportokat, illetve 1-4. évfolyamon az összevont osztályokat egy csoportként, illetve osztályként kell figyelembe venni. 2.3.4. Az 5-8. évfolyamon az osztályösszevonás az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából nem ismerhető el. Ezen intézményeket fenntartó önkormányzatokat nem lehet a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni. 2.3.5. A gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott csoportokat, osztályokat az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 2.3.6. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete közötti, a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezetnek a Magyar Köztársaság területén való településéről és működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXIV. törvény szerinti szerződés alapján Magyarországra érkező delegáció gyermekei és tanulói részére szervezett csoportokat, osztályokat az átlaglétszám és a támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 2.3.7. Azon települési önkormányzat, amelynek a területén – önkormányzati fenntartásban – nem működik közoktatási intézmény vagy intézményegység, az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából az egyes óvodai, iskolai évfolyamok tekintetében legfeljebb egy intézményfenntartó társulás tagjaként vehető figyelembe. 2.3.8. Azon települési önkormányzatot, amely önállóan is tart fenn óvodát, illetve általános iskolát, kizárólag abban az esetben lehet közoktatási intézményi társulás tagjaként átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelembe venni, ha más, területén működő óvodát, illetve általános iskolát intézményi társulás székhelyeként tart fenn. 2.3.9. Az óvodai nevelésben részesülő azon gyermekek után is igénybe vehető támogatás, akik 2010. december 31-éig a harmadik életévüket betöltik és a 2010/2011. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik. Azon gyermekek után, akik negyedik és ötödik életévüket betöltötték és a 2010/2011. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik, szintén igényelhető a hozzájárulás. 2.3.10. Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsőd és korú, második életévüket betöltő gyermekeket is, akiknek nevelését a Közokt. tv. 33. §-ának (14) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között biztosítják. Az igényjogosultságot megalapozó egyéb szabályok 2.4. A közoktatási intézményi feladat az egyes települések tekintetében akkor tekinthető ellátottnak, ha a településen található valamennyi – önkormányzat, intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásában levő – közoktatási intézmény 2010. évben teljesíti a 2009. évi Kvtv. 8. számú mellékletének IV. fejezetében foglalt és e törvény 8. számú melléklet III. fejezete Kiegészítő szabályainak 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti átlaglétszám-feltételeket. 2.5. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások kizárólag az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, továbbá OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett és nyilvántartásba vették. Az intézményi társulások esetében további feltétel az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. 2.6. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. 2.7. A közoktatási intézményi feladat ellátásához kapcsolódó támogatások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők. 2.8. A közoktatási intézményi feladat esetében a feladat ellátásához kapcsolódó támogatások megállapítása – az autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók számának és az ehhez kapcsolódó támogatás meghatározásának kivételével – a tervezésnél a többcélú kistérségi társulás által közölt tényleges – a tárgyévet megelőző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok -, illetve a költségvetési évben induló tanévre becsült, tanévi nyitó létszámok figyelembevételével történik. Az elszámolásnál az intézményi társulás, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén figyelembe vett ellátottak, oktatottak 2009/2010. tanévi nyitó létszámát és a 2010/2011. tanévi nyitó létszámát kell figyelembe venni. 24

Az autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók után a szolgáltatás megkezdésének hónapjától támogatás vehető igénybe: a 2009/2010. tanév tekintetében időarányosan, legfeljebb 8 hónapra, a 2010/2011. tanév tekintetében időarányosan, legfeljebb 4 hónapra. Az elszámolásnál az intézményi társulás, illetve többcélú kistérségi társulás szintjén figyelembe vett, a 2009/2010. tanévben és a 2010/2011. tanévben utaztatott gyermekek, tanulók számát kell figyelembe venni a közoktatási intézmények vezetőjének adatszolgáltatása alapján.

II.3. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. sz. melléklet Kiegészítő szabályok vonatkozó előírásai Az oktatás-szervezésre vonatkozó létszám-előírások 10. A 15-17. pont alatti normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészítő és értelmező rendelkezések: d) A hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, valamint a hozzájárulást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és elszámolásnál figyelembe kell venni a Közokt. tv., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt szakmai előírásokat, illetve az egyes normatívák igénylését megalapozó feltételeket. Nem korlátozzák az igénybevételt a közoktatási törvénynek a maximális csoport/osztály létszám betartására vonatkozó követelményei, kivéve, ha az adott feladathoz kapcsolódó normatív hozzájárulás igénylési feltételeként nevesített a maximális csoport/osztály létszám.

II.4. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény vonatkozó előírásai Többcélú kistérségi társulás feladatai, közszolgálati feladatok ellátása Területfejlesztési feladatok 3 közszolgálati feladat ellátása 2. § (1) A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról: a) oktatás és nevelés; b) szociális ellátás; c) egészségügyi ellátás; d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem; e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; g) ingatlan- és vagyongazdálkodás; h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás; j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; k) szennyvíztisztítás és –elvezetés; l) területrendezés; m) esélyegyenlőségi program megvalósítása; n) foglalkoztatás; o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; p) állat- és növényegészségügy; q) belső ellenőrzés; r) területfejlesztés. (2) Amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az (1) bekezdés a), b), c) és r) pontokban meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít. 25

Társulási megállapodás tartalma Többcélú kistérségi társulás által ellátott feladatkörök felsorolása a társulási megállapodásban 3. § (1) A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza: a) a többcélú kistérségi társulás nevét, székhelyét és lakosságszámát; b) a többcélú kistérségi társulás tagjainak nevét, székhelyét és lakosságszámát; c) a társulás tagjai által a többcélú kistérségi társulásra átruházott feladat- és hatásköröket; d) a – meglévő vagy tervezett – közös fenntartású intézmények megjelölését, amelyek biztosítják a többcélú kistérségi társulás által ellátott önkormányzati közszolgáltatásokat; e) a társulási tanács tagjait megillető szavazatot; f) a társulási tanács szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat; g) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit; h) az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz); i) a társulási tanács működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásának a módját, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezetét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét; j) intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket; k) a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket; l) a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésének a rendjét; m) a többcélú kistérségi társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét. (2) A társulási megállapodás tartalmazhatja: a) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás egyes feladatainak ellátását a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagja biztosítja saját intézménye útján, ha az érintett önkormányzat képviselő-testülete a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást köt; b) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás nem minden tagja számára biztosítja egyes feladat- és hatáskörök közös ellátását; c) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik a tagjai által fenntartott, azonos típusú intézmények gazdálkodásának biztosításáról; d) társszékhely(ek) megjelölését, amely(ek) elláthatja(ják) a többcélú kistérségi társulás egyes feladatait; e) a helyi adókból származó bevétel megosztásának módját; f) a társulási tanács elnökségének feladatait; g) a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatásának módját, valamint az együttműködés rendjét; h) a megyei önkormányzattal, a területfejlesztési tanácsokkal való együttműködés, kapcsolattartás rendjét; i) a társulási tanács és a társulás tagjai, valamint más települési önkormányzatok képviselőtestületei közötti kapcsolat rendszerét, a kölcsönös tájékoztatás, a döntés-előkészítés menetét, az egyes képviselő-testületeket megillető kezdeményezési jogot; j) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás keretében több intézményi társulás működik; k) azt, amiben a társulás tagjai megállapodnak.

II.5. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó előírásai A pedagógiai szakszolgálati feladatok felsorolása 34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; 26

d) e) f) g) h)

a nevelési tanácsadás; a logopédiai ellátás; a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; a konduktív pedagógiai ellátás; a gyógytestnevelés.

II.6. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény vonatkozó előírásai 43. § (4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak meg kell szerveznie a kisebbségi óvodai nevelést, továbbá a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.

II.7. A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet vonatkozó előírásai 2. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik. (2) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők: a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógus szakképzettség, illetve gyógypedagógia vagy gyógypedagógus tanári szakképzettség, továbbá a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi végzettség, b) konduktori munkakörhöz konduktor, c) pedagógus munkakörhöz a korosztálynak megfelelő óvodapedagógus vagy tanító, illetve tanár, d) fejlesztő pedagógus munkakörhöz az a)-c) pontban felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség és a szakirányú továbbképzésben szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettség, e) pszichológus munkakörhöz pszichológus, f) gyógytestnevelő munkakörhöz gyógytestnevelő tanár végzettség és szakképzettség. (3) Ha a gyógytestnevelést az óvodai nevelés vagy a nem szakrendszerű iskolai nevelés és oktatás keretében szervezik meg, a (2) bekezdés f) pontjában meghatározotton kívül megfelelő végzettség és szakképzettség a (2) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség, a gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakon szerzett végzettséggel együtt. (4) Szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatáshoz a (2)-(3) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai, neuropszihológiai, pedagógiai vagy tanácsadói pszichológus szakvizsgára van szükség. (5) A szakorvosnak a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi vagy csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria szakorvos, a szociológusnak szociológus, a szociális munkásnak szociális munkás, a szociálpedagógusnak szociálpedagógus, a gyógytornásznak gyógytornász végzettséggel kell rendelkeznie. (6) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy az alkalmazásnál a munkáltató előírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét. (7) A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak létszámát az 1. számú melléklet tartalmazza. 4. § (1) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a) a szülő kezdeményezése és döntése alapján történik, b) az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető. 27

(2) A pedagógiai szakszolgálat intézménye egész évben folyamatosan működik. Szorgalmi időn kívül a működést oly módon kell megszervezni, hogy valamennyi, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételével kapcsolatos szülői igényt teljesíteni lehessen. (3) A pedagógiai szakszolgálat intézménye feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez igazodva munkatervet készít. A munkatervnek biztosítania kell, hogy a) a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó munkanapjáig aa) elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához szükséges vizsgálatokat, ab) elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakvélemények; b) május utolsó munkanapjáig elkészüljenek azok a szakvélemények, amelyek tekintetében közigazgatási hatósági eljárás indult. (4) Ha a (3) bekezdés a) pontban meghatározott időpont lejártát követően kezdeményezik a gyermek, tanuló vizsgálatát, a rendelkezésre álló szabad vizsgálati napokra kell megtervezni a vizsgálatokat a beérkezés sorrendjében. (5) A pedagógiai szakszolgálat intézménye szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a) a működés rendjét, b) az érintett közoktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és rendjét, c) a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és rendjét, d) a vezetők közötti feladatmegosztást, e) a belső ellenőrzés rendjét, f) az a)-c) pont alá nem tartozó külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, g) mindazt, amelynek szabályozását jogszabály előírja. (6) A pedagógiai szakszolgálat intézménye a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a működési körzetét, a szervezeti és működési szabályzatát, az intézményi minőségirányítási programját, az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának értékelését, a gyermekek, tanulók, szülők fogadásának idejét. Pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén alkalmazandó nyilvántartások 5. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézménye az első alkalommal a gyermeket, tanulót a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. Ha a gyermek, tanuló részére ezt követően a pedagógiai szakszolgálat intézménye ellátást nyújt, minden alkalommal, munkanaplóban vagy egyéni fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást. A pedagógiai szakszolgálat intézménye évente legalább egyszer rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének eredményét. Továbbtanulási ellátás esetén alkalmazandó nyilvántartások 21. § (1) A nevelési tanácsadó a) a fejlesztő foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátást munkanaplóban rögzíti, b) a nevelési tanácsadás keretében folyamatos ellátásban, terápiás gondozásban részesülő gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát egyéni fejlesztési lapon kíséri figyelemmel. Korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés esetén alkalmazandó nyilvántartások Korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés módja (egyén és csoportos foglalkozás) Korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés időszükséglete 25. § (1) A korai fejlesztés és gondozás a tanév rendjéhez igazodik (a továbbiakban: fejlesztési év). A korai fejlesztés és gondozás fejlesztési év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés, gondozás szervezője az ellátott gyermekről a központilag kiadott forgalmi naplóban nyilvántartást vezet. (2) A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb három-öt gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. (3) A korai fejlesztés és gondozás keretében a fejlesztési feladatok végrehajtásához rendelkezésre álló minimális időkeretként a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében meghatározottak szerint a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek aa) nulla-hároméves kora között legalább heti két órát, ab) három-ötéves kora között legalább heti négy órát, b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek ba) nulla-hároméves kora között legalább heti négy órát, bb) három-ötéves kora között legalább heti hat órát 28

kell biztosítani. Amennyiben a gyermek egyéni és csoportfoglalkozáson is részt vesz, a minimális heti foglalkoztatási óraszámot a csoportfoglalkozásokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. 26. § (1) A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján kidolgozott, egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévő időszakára kell elkészíteni. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - az értelmi, a hallás-, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. (2) A korai fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember központilag kiadott nyomtatványon gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén - központilag kiadott nyomtatványon (a továbbiakban: értékelési lap)értékeli. Az értékelési lapot négy példányban kell kiállítani: két példányát meg kell küldeni a szülőnek, egy példányát a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. 28. § Ha a gyermek a közoktatásról szóló törvény 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben vesz részt, a korai fejlesztés és gondozás megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni: a) egyéni foglalkozás esetén legalább heti négy órát, csoportfoglalkozás esetén legalább heti hat órát kell biztosítani a gyermek fejlesztő felkészítésére, b) ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény 30/A. § (3) bekezdése szerint egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti tankötelezettségét, a szakértői és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlődését. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a tankötelezettség egyéni fejlesztő felkészítés keretében történő teljesítésére tesz javaslatot, a fejlesztő felkészítés ideje egyéni foglalkozás esetén legalább heti nyolc óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti tíz óra. Logopédiai ellátás igénybevételének feltételei Logopédiai vizsgálati vélemény Logopédiai ellátás esetén alkalmazandó nyilvántartások Logopédiai ellátás módja (egyéni és csoportos foglalkozás) 29. § (1)A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését. (2) Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges. (3) A logopédiai vizsgálati véleménynek tartalmaznia kell a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, a gyermek, tanuló nevelését, oktatását ellátó óvoda, iskola nevét, címét, b) a logopédiai vizsgálat rövid leírását: ba) a vizsgálat kérésének indoklását, bb) a vizsgálatban felhasznált vizsgálati eljárásokat, a konkrét vizsgálati értékeket és a logopédiai diagnózis meghatározását, bc) terápiás javaslatot a logopédiai fejlesztésre, bd) a vizsgálat eredményétől függően a gyermek, tanuló további - pedagógiai, pszichológiai, szakorvosi - vizsgálatának kezdeményezését, be) a szülő tájékoztatását a vizsgálat folyamatáról, eredményéről, a gyermek, tanuló logopédiai ellátásának megszervezéséről.

29

(4) A logopédiai ellátásban részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót kell vezetni. A legalább heti három alkalommal logopédiai ellátásban részt vevő gyermekek, tanulók fejlődését egyéni fejlesztési lapon kell figyelemmel kísérni. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a logopédiai vizsgálatra az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő időpontban került sor. 30. § (1) A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből, tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében szervezhető meg. (2) A logopédiai munka eredményét a fejlesztő tevékenység során hathónaponként, valamint az ellátás befejezésekor a munkanaplóban szövegesen értékelni kell.

II.8. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény vonatkozó előírásai Társulási megállapodás formái 8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. (2) A megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetőleg szervének döntése előtt a képviselőtestületek – megállapodás esetén a polgármesterek – véleményét ki kell kérni a közös intézmény, más szervezet vezetője, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A társulással kapcsolatos döntésekről a képviselő-testületeket tájékoztatni kell. (3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges. (4) A megállapodás tartalmazza: a) a társulás nevét, székhelyét; b) a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét; c) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését; d) a megállapodás időtartamát; e) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit; f) az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását), g) a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén; h) a társulás ellenőrzésének rendjét; i) államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról; j) a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit; k) intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket; l) azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak. 9. § Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. 16. § Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.

30

Kormány általános hatáskörű területi államigazgatás szerve vezetőjének nyilatkozata a társulás törvényességéről 20. § (1) A társulási megállapodást az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, amely arra harminc napon belül törvényességi észrevételt tehet. (2) A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a társulás szervezete, működése, döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak.

II.9. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet vonatkozó előírásai Integrációs fejlesztés 39/E. § (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók elkülönítését jelenti, ha az integrációs felkészítést nem a 39/D. § (9) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően szervezik meg. (2) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (3)2 Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján kezdeményezett, illetve 20. §-ának (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat eredményeként megszűnt, a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni. (3)3Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerint megszűnt, a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni. (4)4 Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.

(4)5Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.

(5) Az óvodai fejlesztő program keretében - a gyermek igényéhez igazodva - oldja meg az óvoda a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet, c) az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. (6) Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tizenöt százalékot. (7) Amennyiben az óvodában, az adott feladat-ellátási helyen korcsoportonként több párhuzamos csoport működik, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó 2 3 4 5

2011.07.01-jéig hatályos szöveg 2011.07.02-tól hatályos szöveg 2011.07.01-jéig hatályos szöveg 2011.07.02-tól hatályos szöveg 31

gyermekek létszámához viszonyított aránya és a párhuzamos csoport ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben, amennyiben az adott feladat-ellátási helyen több vegyes csoport működik. Vegyes csoport esetében a vegyes csoportba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és az óvoda, tagóvoda egészében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. (8) Az óvodai fejlesztő programot az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával szervezi meg, mely szakmai szolgáltatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 105. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is.

II. 10. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó előírásai Szociális alapszolgáltatások 57. § (1) Szociális alapszolgáltatások a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) hatályon kívül 2007.01.01-től c) az étkeztetés, d) a házi segítségnyújtás, e) a családsegítés, f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, g) a közösségi ellátások, h) a támogató szolgáltatás, i) az utcai szociális munka, j) a nappali ellátás. Szakosított ellátások 57. § (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon [a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény], d az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény [a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény], e) hatályon kívül 2005.01.01-től f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. Szociális szolgáltatásra kötött szerződés 120. § A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. 121. § (1) Az ellátási szerződést írásban kell megkötni. (2) Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell a) az egyházi, állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát; b) a szociális ellátás formáját, az ellátásban részesítendők körét, számát; c) az egyházi, nem állami fenntartó nyilatkozatát a szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történő betartatására; d) a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; e) szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötést; f) a szerződés felmondásának hónapokban meghatározott idejét.

32

g) az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettséget, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férőhellyel az intézményben; h) a panaszok érvényesítésének rendjét, az önkormányzat tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodást; i) az önkormányzat, illetve a társulás részére történő beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli; j) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását. k) az ellátási szerződés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatásért járó ellenérték összegét, l) az ellenérték megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket, m) az ellenértékkel történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket. 122. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át. Külön megállapodás Lásd: 8. sz. mell. III. Kiegészítő szabályok 3.1-3.2., 3.6-3.7. A szociális szolgáltató tevékenységet végzők működésének engedélyezése 92/K. § (1) Szociális szolgáltatásokat a 4. § (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott bármely állami, egyházi és nem állami fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szociális szolgáltató, illetve szociális intézmény a) megfelel az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, és b) jogerős működési engedéllyel rendelkezik. (2)6 A működési engedély kiadásáról – a fenntartó kérelmére – a működést engedélyező szerv dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek. (2)7 A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére a működést engedélyező szerv – első fokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének szakigazgatási szerveként működő szociális hatóság – dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek. (3) A működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, illetve intézmény működése megfelel-e a működési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak. (4) A működést engedélyező szerv – külön jogszabályban foglaltak szerint – a működési engedélyt visszavonhatja, és kötelezheti a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, ha működése nem felel meg a jogszabályokban, illetve a működési engedélyben foglaltaknak. (5) Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám száztíz százalékát, b) bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám százöt százalékát, éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását. (6) Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát.

6 7

2011.06.30-ig hatályos szöveg 2011.07.01-jétől hatályos szöveg 33

II.11. A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai Szociális szolgáltatók és intézmények működési engedélye 6. § (1) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt kiadja, ha a) a szociális szolgáltató, intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és b) az egyházi, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá c) a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan – ide nem értve a külső férőhelyeket ca) a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában van, vagy cb) olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött. (2) A működési engedélyben fel kell tüntetni a 3. számú melléklet szerinti adatokat. (3) Az alapszolgáltatás ellátási területe – a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével – legfeljebb a) a fővárosra és két – vele szomszédos – kistérségre, vagy b) négy szomszédos – a fővároson kívüli – kistérségre terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni. E szociális szolgáltatások esetén ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. (4) A szociális szolgáltató, intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, illetve telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy – fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén – a fővárosban kell lennie. (5) Ha a nappali, illetve a bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól – ideértve az (1) bekezdés cb) alpontja szerinti esetet, ha az ellátási szerződést határozott időre kötötték -, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt legfeljebb arra az időre adja ki, ameddig az ingatlan a szociális intézmény használatában van (határozott idejű működési engedély). (6) Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható. (7) Ha az (5)-(6) bekezdés alapján az adott szociális szolgáltatásra a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható, a működési engedélyt a legrövidebb hatállyal kell kiadni. A fennmaradt időre – ha a feltételei egyébként fennállnak – az ideiglenes működési engedély hatálya is meghosszabbítható. (8) A szociális szolgáltató, intézmény – ha a határozat későbbi időpontot nem állapít meg – a működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően működtethető.

34

II.12. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény vonatkozó előírásai Gyermekjóléti alapellátások Gyermekek átmeneti gondozása 15. § (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. 48. § (1) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. Gyermekvédelmi szolgáltatásra nyújtott szerződés 96. § (1) A helyi önkormányzat az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 81. § (1) bekezdése szerint, valamint a több önkormányzat illetékességi területére kiterjedő intézményi ellátási kötelezettségnek és a 94/A. §-nak a figyelembevételével más szervvel, személlyel kötött ellátási szerződés útján, illetve társulásban biztosítja. 97. § (1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását a helyi önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. (2) Ha az ellátási szerződés alapján a feladat ellátásában vallási vagy világnézeti elkötelezettségű nem állami szerv működik közre, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot, valamint az állami szervet a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek tekintetében, akinek szülője nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását igénybe venni. (3) Az ellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal, hogy a szerződés az Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza a) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték, amely időszak a bentlakásos gyermekintézmény esetén nem lehet kevesebb 5 évnél, b) a szolgáltatást végző nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak ismeretére és betartására. (4) Az ellátási szerződés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötésének, a szerződés módosításának, illetve megszüntetésének jogát nem ruházhatja át. Külön megállapodás Lásd: 8. sz. mell. III. Kiegészítő szabályok 3.2. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működésének engedélyezése 98. § (1) Az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltétellel rendelkező bármely, az 5. § s) pontja szerinti személy vagy szervezet folytathat gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet, illetve ennek érdekében intézményt létesíthet, helyettes szülőt foglalkoztathat, illetve helyettes szülői vagy nevelőszülői hálózatot működtethet. (2) A gyermekvédelmi szolgáltatás keretében nem végezhető olyan szolgáltató tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utal. 99. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek meg kell felelnie az e törvényben és a szakmai szabályokban foglalt követelményeknek. (2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében szolgáltatást csak a külön jogszabályban meghatározott képesítésű személy végezhet. 100. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység működési engedélyhez kötött. A működési engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. (2) A működési engedély kiadásáról – a fenntartó kérelmére – a működést engedélyező szerv dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárás illetékmentes. (3) A működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy a szolgáltató tevékenységet a működési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végzik-e.

35

(4) A működést engedélyező szerv – külön jogszabályban foglaltak szerint – a működési engedélyt visszavonja, ha a szolgáltató tevékenység nem felel meg a jogszabályokban, illetve a működési engedélyben foglaltaknak. (5) Az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a működési engedélyben meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 100%át.

II.13. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató működési engedélye 5. § (1) A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha a) a fenntartó a 4. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése szerinti mellékleteket csatolta, illetve a működést engedélyező szerv a 4. § (7) bekezdése alapján a szükséges adatokat, iratokat beszerezte, b) a szolgáltató tevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek. c) az egyházi, nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a működési engedély kiadásának további feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint a) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltató tevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, illetőleg a fiatal felnőttek ellátására, b) a helyettes szülő, illetőleg a nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására, c) a külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít.

II.14. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény vonatkozó előírásai A nyilvános könyvtárak jegyzéke 54. § (2) A nyilvános könyvtárakról a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság jegyzéket vezet. Az állami költségvetési támogatás csak a jegyzékben szereplő nyilvános könyvtárakat, illetőleg fenntartóikat illeti meg a 71. § (1) bekezdésében felsoroltak figyelembevételével. (3) A fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata és kérelme nélkül bekerülnek a nyilvános könyvtárak jegyzékébe: a nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtárak, a megyei könyvtárak, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtárak, illetőleg az állami egyetemek könyvtárai. (6) A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a döntés előkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét. (7) Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról.

36

II.15. A nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről szóló 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai Nyilvános könyvtári jegyzék tartalma, a nyilvános könyvtári jegyzék vezetése Nyilvános könyvtári jegyzékbe való felvétel és törlés 1. § (1) A nyilvános könyvtárak jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e rendeletben meghatározott dokumentumok alapján vezeti. (2) A jegyzék vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásában a 3- 4. §-ban meghatározott módon közreműködik a Könyvtári Intézet. 2. § (1) A jegyzék a könyvtár alapító okiratával, illetve – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény hatálya alá nem tartozó könyvtárak esetében – a nyilvános könyvtári tevékenység folytatására jogosító okiratával (a továbbiakban együtt: alapító okirat) egyezően tartalmazza a könyvtár - nevét és címét, - fenntartójának (működtetőjének) megnevezését, - alaptevékenységét (alaptevékenységeit), - vezetőjének nevét. (2) A könyvtár állami vagy helyi önkormányzati feladatként megállapított alaptevékenységét (alaptevékenységeit) az alapító okiratban egyértelműen fel kell tüntetni. 3. § (1) A törvény 54. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozó könyvtárak fenntartói jegyzékbe való felvételéhez a könyvtár alapító okiratát és a könyvtár vezetőjének nevét megküldik a Könyvtári Intézetnek. (2) A törvény 54. §-a (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó könyvtárak esetében a könyvtár fenntartója, illetve működtetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) a könyvtár alapító okiratának és a (3) bekezdés szerinti adattartalmú, a miniszter által rendszeresített formanyomtatványon kitöltött nyilatkozatának a Könyvtári Intézetnek való benyújtásával kérheti a jegyzékbe való felvételt. 4. § (1) A Könyvtári Intézet a hozzá beérkezett dokumentumokat megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a törvényben, valamint az e rendeletben foglaltaknak, és véleményével együtt harminc napon belül továbbítja a miniszternek. (2) A Könyvtári Intézet által továbbított dokumentumok alapján a miniszter – szükség esetén könyvtári szakértők bevonásával – dönt a jegyzékbe való felvételről. (3) A miniszter a jegyzéket, továbbá a változtatásokat évente közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben. (4) A nyilvános könyvtár alapkövetelményeinek teljesítését a miniszter a külön jogszabályokban meghatározott statisztikai és szakfelügyeleti jelentések alapján ellenőrzi. (5) Az alapkövetelményeket nem teljesítő könyvtárt a törvény 54. §-ának (5) bekezdése szerint elrendelt hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra megadott határidő elteltét követően törölni kell a jegyzékből. 5. § (1) A törvény 54. §-a (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó könyvtárak fenntartói bármikor kérhetik a könyvtáruk jegyzékből való törlését. A törlésről a miniszter 60 napon belül dönt. (2) A jegyzékből törölt könyvtár újból felvehető a jegyzékbe, ha teljesíti a Törvény 54. § (1) bekezdésében foglalt alapkövetelményeket.

II.16. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény vonatkozó előírásai A helyi önkormányzatok belső ellenőrzése 92. § (3) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. (7) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatnál, a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városi önkormányzatnál kötelező belső ellenőrzési egység létrehozása, kivéve, ha társulás keretében látja el a belső ellenőrzést. 37

(8) A (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó helyi önkormányzatnál a képviselő-testület döntése alapján a belső ellenőrzést elláthatja a) a képviselő-testület hivatala, b) az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet, c) a helyi önkormányzatok társulása.

II.17. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény vonatkozó előírásai Költségvetési szervek felsorolása és fogalma Költségvetési szervek alapítása 87. § A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez. 88. § (1) A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek: a) központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, vagy - az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével - a fejezetet irányító szerv alapíthat; b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat; c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat; d) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat; e) köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat. (2) A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell rendelkezni. Az alapító okiratot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és – helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. Ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetésétől számított harminc napon belül alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki. (3) Költségvetési szervet – autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szervek közösen is létrehozhatnak. Ez a jog megilleti az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt alapító szerveket is. (4) A költségvetési szerv a 18/K. § szerinti nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként. 121/A.§ (1) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 121/B. § (1) A belső kontrollrendszer keretén belül működő belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát. 38

(2) A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeket (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. (3) A költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálata a belső ellenőrzés tárgyát képezik. (4) A költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének, minisztérium esetén a miniszternek, vagy a miniszter döntése alapján a közigazgatási államtitkárnak (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együttesen: költségvetési szerv vezetője) közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet a) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal (ideértve a gazdálkodó szervezeteket is) való gazdálkodás tekintetében, c) a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél. (5) A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetésekés ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. (6) A bizonyosságot adó belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni. (7) A belső ellenőrzést végző személy munkáját (ideértve a bizonyosságot adó és a tanácsadói tevékenységet is) a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok/irányelvek figyelembevételével. (8) A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. (9) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.

II.18. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19) Korm. rendelet vonatkozó előírásai A helyi önkormányzati költségvetési szervek 8. § (3) Helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek a) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve aa) a főpolgármesteri hivatal, ab) a polgármesteri hivatal, ac) a megyei önkormányzati hivatal, ad) a körjegyzőség, ae) a társult képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal), b) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, 39

c) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása által alapított – az a)-b) pontban nem említett – költségvetési szervek.

II.19. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai A Ber. hatálya – a költségvetési szervek 1. § (1) E rendelet szabályozza a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek belső ellenőrzési tevékenységét. (2) A rendelet hatálya kiterjed: a) a központi költségvetési szervekre; b) a helyi önkormányzati, illetve települési és területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre (a továbbiakban: önkormányzati költségvetési szerv), valamint az országos kisebbségi önkormányzati szervekre; c) a köztestületi költségvetési szervekre; d) e) a központi államigazgatási szervek, helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, köztestületi költségvetési szervek, területfejlesztési tanácsok által alapított vagyonkezelői szervezetekre; f) g) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsokra és munkaszervezeteikre; h) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása munkaszervezetére és a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre. i) A belső ellenőrök képesítési feltételei 11. § (1) Belső ellenőrzési tevékenységet legalább az alábbi követelményeknek megfelelő személy láthat el: a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettség (közgazdasági, jogi, államigazgatási), vagy b) más felsőfokú iskolai végzettség esetén a következő képesítések valamelyikével rendelkezik: ba) okleveles pénzügyi revizori, bb) pénzügyi-számviteli szakellenőri, bc) okleveles könyvvizsgálói, bd) költségvetési ellenőri, be) mérlegképes könyvelői, illetve azzal egyenértékű képesítés, bf) a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri képesítése, bg) okleveles informatikai rendszer ellenőr, bh) közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértő, valamint legalább kétéves munkaviszony, köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony, hivatásos állományú szolgálati viszony megléte ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben. (2) hatályon kívül 2009.09.05-étől (3) Amennyiben a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységgel rendelkezik, a költségvetési szerv vezetője felsőfokú iskolai végzettségűeknek felmentést adhat az (1) bekezdésben foglaltak alól, de köteles gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési egység rendelkezzen mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges. (4) Költségvetési szervnél belső ellenőrzési vezetőnek az nevezhető ki, aki rendelkezik legalább 5 év gyakorlattal ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben és megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak. (5) Ha a belső ellenőrzési vezető feladatait külső szolgáltató látja el, a feladatot ellátó személynek meg kell felelnie a (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. 40

A belső ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok és nyilvántartások – a belső ellenőrzési kézikönyv, a belső ellenőrzési jelentés, az éves ellenőrzési jelentés,éves összefoglaló ellenőrzési jelentés 5. § (1) A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi és a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. 18. § Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján stratégiai ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá. 27. § (1) A belső ellenőr az ellenőrzés tárgyát, megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó ellenőrzési jelentést, vagy több kapcsolódó témájú ellenőrzési jelentés alapján összefoglaló ellenőrzési jelentést készít. 31. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért. Az éves ellenőrzési jelentést a költségvetési szerv vezetője megküldi a fejezetet irányító szerv vezetőjének (önkormányzati költségvetési szerv esetén a jegyzőnek, többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a munkaszervezet vezetőjének) a tárgyévet követő év március 15-ig. (2) A fejezetet irányító szerv vezetője köteles a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a felügyelete alá tartozó szervezetek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést – melyben értékelést ad a fejezetnél működő belső ellenőrzési rendszerekről is – megküldeni a pénzügyminiszter részére a tárgyévet követő év május 31-ig.

41

III. JOGCÍMENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATI SZEMPONTOK A támogatás igénylésének általános feltételei A 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 1. pontja alapján: 1.1. E fejezet szerinti támogatásokat azok a többcélú kistérségi társulások igényelhetik, amelyek: 1.1.1. legalább három közszolgáltatási feladatot ellátnak, melyek közül: a) egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati, b) második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok közül legalább egy feladat, c) további egy feladat, amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállalt, amely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (továbbiakban: Többcélú kistérségi társulás tv.) 2. §-a (1) bekezdésének a)-q) pontjai szerinti feladatok közül választható, 1.1.2. esetében az 1.1.1. pont szerinti feladatok ellátásában: a) a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy b) a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét, 1.1.3. az 1.1.2. pont szerinti feltételeket ugyanazon települési körre teljesítik az 1.1.1. pont szerinti három közszolgáltatási feladat tekintetében, 1.1.4. a közszolgáltatási feladatokat e fejezetben foglaltaknak megfelelően látják el, 1.1.5. ellátják a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. 1.2. A többcélú kistérségi társulások abban az esetben vehetik igénybe a támogatásokat, ha az 1.1.1-1.1.5. pontok szerinti feltételeket 2011. január 31-éig teljesítik. Amennyiben egy feladat ellátása 2011. január 31-ét követően kezdődik meg, vagy egy település 2011. január 31-ét követően vesz részt a feladatok ellátásában, úgy a többcélú kistérségi társulás a feladatellátás kezdetét követő hónap első napjától kezdődően időarányos támogatásra jogosult. A többcélú kistérségi társulás 4 havi közoktatási célú támogatást igényelhet, amennyiben legkésőbb 2011. szeptember 1-jétől a meglévő közoktatási célú intézményi társulás átszervezésére kerül sor, illetve új közoktatási célú intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény kezdi meg működését. 1.3. Amennyiben a - legkésőbb 2011. szeptember 1-jéig megalakult - többcélú kistérségi társulás 2011. január 31-éig nem teljesíti az 1.1.1-1.1.5. pontok szerinti feltételeket, de legkésőbb 2011. szeptember 1-jétől megfelel azoknak, úgy a 2.1. alapján időarányos, de legfeljebb 10 havi támogatást, a 2.2-2.8. pontok alapján legfeljebb 4 havi időarányos támogatást igényelhet. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.8. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja Egyéb jogszabályok: Többcélú kistérségi társulás tv. Lásd: Segédlet II.4. pontja

42

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. A többcélú kistérségi társulás törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént-e. 2. A többcélú kistérségi társulás a vizsgált időszakra vonatkozóan rendelkezett-e érvényes Társulási megállapodással. 3. A többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgált időszakra vonatkozóan szerepelt-e a következő: Ellátja a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. (Amennyiben a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgált időszakra vonatkozóan a kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása nem szerepelt, akkor a teljes támogatási összeg igénybevétele – további vizsgálat nélkül – jogtalan volt.) 4. A többcélú kistérségi társulás rendelkezett-e, a Közokt. tv. 85. § (4) bekezdése szerinti, legkésőbb 2008. szeptember 1-jéig elfogadott, önálló intézkedési tervvel. Az intézkedési tervet a feladatellátásban részt vevő önkormányzatoknak megfelelően, településenkénti bontásban készítették-e el. Megtörtént-e az intézkedési terv kétévenkénti felülvizsgálata. 8 (Ha a többcélú kistérségi társulás nem rendelkezett érvényes, aktualizált önálló közoktatási intézkedési tervvel, a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. része szerinti teljes támogatás igénybevétele jogtalan volt.)9 Amennyiben az előzőekben felsorolt kérdésekre adott válaszok alapján a támogatás igénybevétele szempontjából általános kizáró ok nem állt fenn, az igazgatósági felülvizsgálat további célja az, hogy az ezen Segédletben szereplő többi jogcímnél leírt felülvizsgálati szempontok alapján minősítse A támogatás igénylésének általános feltételei 1.1.1.-1.1.4., valamint az 1.2.-1.3. pontjaiban leírtak teljesülését az alábbiak szerint: 5. A többcélú kistérségi társulás teljesítette-e a Társulási megállapodásában vállalt legalább három közszolgáltatási feladat ellátását, azaz: − Megvalósult-e a közoktatási intézményi és a közoktatási szakszolgálati feladat ellátása. − Megvalósult-e legalább egy feladat ellátása az alábbi feladatok közül: szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok. − Amennyiben az előző gondolatjelnél felsorolt feladatok közül a szociális alapellátás feladat szerepelt a többcélú kistérségi társulás által vállalt feladatok között, megvalósult-e legalább kettő – a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 2.4. pontja szerinti – szociális alapellátási feladat ellátása. − Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a – szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási, gyermekjóléti alapellátási, egészségügyi feladatok közül – csak egy feladatot látott el, akkor megvalósult-e a Többcélú kistérségi társulás tv. 2. § (1) bekezdés a)-q) pontjaiban megjelölt feladatok közül legalább további egy feladat ellátása.

8

A Kiegészítő szabályok 1.3 pontjának megfelelően a többcélú kistérségi társulásnak 2 évnél nem régebben felülvizsgált közoktatási intézkedési tervvel kell rendelkeznie.

9

A közoktatási intézkedési terv meglétéről való – belső felülvizsgálat keretében történő – meggyőződés mindenképpen javasolt, az intézkedési terv a teljes támogatás igénybevételét befolyásoló alapdokumentum. A közoktatási intézkedési terv bekérése, melynek tartalma akár 2-300 oldal is lehet, ugyanakkor maximum elektronikus formában javasolt. A felülvizsgálat megalapozásához elegendő a közoktatási intézkedési terv elfogadásáról szóló társulási tanácsi határozat, illetve nyilatkozat bekérése arra vonatkozóan, hogy az intézkedési terv tartalma a jogszabályi előírásoknak megfelel. 43

6. A többcélú kistérségi társulás az általa vállalt közszolgáltatási feladatok közül azokat, amelyek ellátása esetén a vonatkozó Kvtv. előírásai alapján: − támogatásban részesült: a 2010. évi Kvtv. 8. sz. mell. III. részében, illetve a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. részében leírtak szerint látta-e el. − támogatásban nem részesült: a Társulási megállapodásának megfelelően (időtartamban és módon) dokumentáltan ellátta. 10 7. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás nem tett eleget minden – általa vállalt, központilag finanszírozott – közszolgáltatási feladat esetében a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. része előírásainak – a közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok esetén a 2010. évi és 2011. évi Kvtv. előírásainak – meg kell vizsgálni, hogy ezen jogszabályi előírásoknak megfelelt-e legalább a közoktatási intézményi és szakszolgálati, valamint 2 egyéb közszolgáltatási feladat esetében. 11 A többcélú kistérségi társulás: 12 − teljes évi támogatást csak akkor számolta-e el, ha 2011. január 31-éig teljesítette a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 1.1. pontjában foglalt feltételeket. − időarányosan, azaz a feladatellátás kezdetét követő hó első napjától kezdődően számolta-e el az adott feladatra jutó támogatást abban az esetben, ha 2011. január 31-éig teljesítette a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 1.1. pontjában foglalt feltételeket, de egy adott feladat ellátását csak 2011. január 31-ét követően kezdte meg, vagy egy település csak 2011. január 31-ét követően vett részt a feladatok ellátásában. − legfeljebb 4 havi közoktatási célú támogatást számolt-e el – egy adott közoktatási intézmény vonatkozásában – abban az esetben, ha a többcélú kistérségi társulás 2011. január 31-éig teljesítette a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 1.1. pontjában foglalt feltételeket, de legkésőbb 2011. szeptember 1-jétől a meglévő közoktatási célú intézményi társulás átszervezésére került sor, illetve új közoktatási célú intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény kezdte meg működését. − amennyiben 2011. január 31-éig nem teljesítette a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 1.1. pontja szerinti feltételeket, de legkésőbb 2011. szeptember 1-jétől megfelelt azoknak, úgy a 2.1. alapján – a megalakulást követő hónaptól – időarányos, de legfeljebb 10 havi támogatást, a 2.2. – 2.8. pontok alapján legfeljebb 4 havi időarányos támogatással számolt-e el.

10

Ezen szempont vizsgálata csak akkor szükséges, ha a vizsgált többcélú kistérségi társulás a támogatás igénybevételéhez szükséges, kötelezően ellátandó három közszolgáltatási feladatát úgy határozta meg, hogy abban a közoktatási intézményi és szakszolgálati feladaton kívül csak olyan – támogatási jogcímen nem nevesített – feladat ellátása szerepelt, amely után a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. része alapján normatív támogatást nem igényelhetett. Belső felülvizsgálat során nyilatkozat/tanúsítvány bekérésével igazolható a feladatellátás megvalósulása.

11

Amennyiben a közoktatási intézményi és szakszolgálati feladat ellátása mellett csak olyan feladatok ellátását vállalta a többcélú kistérségi társulás, melyekre nem jár normatív támogatás, értelemszerűen elegendő a közoktatási intézményi és szakszolgálati feladat esetében teljesíteni a 2010. és 2011. évi Kvtv-k vonatkozó előírásait, a központilag nem finanszírozott feladatok esetében elegendő a feladatellátás megvalósulásának igazolása (lásd a 10. számú lábjegyzetnél leírtakat).

12

A 2.2-2.6. és 2.8. szerinti feladatok kizárólag attól a teljes hónaptól tekinthetők ellátottnak, amelytől a többcélú kistérségi társulás teljesíti a Kiegészítő szabályok 1.1. pontja szerinti feltételeket. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás: − az általa választott közszolgáltatási feladatokat nem a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész pontjainak előírásai – a közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok esetén a 2010. évi és 2011. évi Kvtv. vonatkozó előírásai – szerint látta el, akkor azokra a feladatokra nem illeti meg a vizsgált támogatás. − a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész pontjainak előírásait – az abban meghatározott – minimális számú közszolgáltatási feladatra nem teljesítette, akkor a számára egyáltalán nem jár a támogatás. 44

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja – A helyszíni vizsgálat dokumentumai – vonatkozó dokumentumait

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az általános feltételek teljesülésének vizsgálata esetében: − a központilag finanszírozott közszolgáltatási feladatok esetében az általános feltételek teljesülésének vizsgálata az egyes jogcímek felülvizsgálata által megvalósul, − a központilag nem finanszírozott közszolgáltatási feladatok esetében a helyszínen vizsgálandó a feladatellátás megvalósulásának ténye és időtartama. (Kivéve: Ha nyilatkozat/tanúsítvány bekérésére került sor – lásd ezen Segédlet 10. lábjegyzetét.)

45

2.1. a többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása A 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 2.1. pontja alapján: 160 forint/fő FAJLAGOS ÖSSZEG: + 900 000 forint/kistérséghez tartozó legfeljebb 500 fő lakosságszámú település, + 600 000 forint/kistérséghez tartozó 501-1 000 fő lakosságszámú település, + 93 000 forint/kistérséghez tartozó 1 000 fő feletti lakosságszámú település, amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.2.1., 2.3.-2.6. feladatokat saját fenntartású költségvetési szervben látja el és e feladatok után jogosult e fejezet szerinti támogatásra, úgy + 2 500 000 forint/saját fenntartású költségvetési szervben ellátott feladat, amely esetében a 2.2.1., 2.3-2.6 feladatok egy-egy feladatnak számítanak, függetlenül attól, hogy e feladatokat egy vagy több költségvetési szervben látják el, de legalább 18 300 000 forint, és legfeljebb 32 300 000 forint társulásonként. A 2.2.1., 2.3.-2.6. feladatok esetében a saját fenntartású költségvetési szerveiben ellátott feladatok számát 2011. január 31-ei állapotnak megfelelően kell meghatározni. A támogatás a többcélú kistérségi társulásokat a közszolgáltatási feladataik ellátásához és munkaszervezetük működési és fejlesztési kiadásaihoz a kistérséget alkotó települések száma és lakosságszáma szerint illeti meg. A támogatás kizárólag az e fejezetben foglalt feladatok ellátásához - e fejezet felhasználási szabályainak megfelelően -, a munkaszervezet működési és fejlesztési kiadásaira, a Többcélú kistérségi társulás tv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint vállalt feladatok, illetve egyes sportfeladatok ellátásához használható fel azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás a támogatást a közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, mozgókönyvtári és belső ellenőrzési feladatokra csak abban az esetben fordíthatja, ha azokat az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelően látja el. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.4. és 1.7. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja Egyéb jogszabályok Többcélú kistérségi társulás tv. Lásd: Segédlet II.4. pontja

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Szerepeltek-e a többcélú kistérségi társulás vizsgált időszakra vonatkozó Társulási megállapodásában, az ÖM elszámoló táblája összesítő táblájában ellátottként jelzett feladatok. 13 2. A 2.2.1., 2.3.-2.6. feladatok esetében a saját fenntartású költségvetési szerveiben ellátott feladatok számát a 2011. január 31-ei állapotnak megfelelően határozták-e meg.

13

A támogatási összeg az ÖM elszámoló táblában automatikusan számítódik, így az egyéb feltételek teljesülésének külön vizsgálata (pl. a 2.500.000 Ft/saját fenntartású költségvetési szervben ellátott feladat) nem szükséges. 46

A helyszíni vizsgálat dokumentumai − a támogatás jogszerű felhasználását alátámasztó dokumentumok (pl.: főkönyvi kivonat, bankszámlakivonatok, számlák, stb.)

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A támogatás felhasználása jogszerűen, a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 2.1. pontja utolsó két bekezdésében, valamint a vonatkozó Kiegészítő szabályok 1.4. és 1.6. pontjaiban leírtaknak megfelelően történt-e.14 15 Lásd: Segédlet I.3. pontja.

14

A támogatás felhasználásának jogszerűségét csak azt követően célszerű vizsgálni, ha már megállapításra került, hogy az adott feladat vonatkozásában a feladatellátás a jogszabályi előírásoknak megfelelt.

15

Ezen jogcím szerinti támogatás a központilag megállapított adatok (településszám, lakosságszám) alapján automatikusan számítódik, így – ezen alapadatok helyességének megállapításához – külön helyszíni ellenőrzésre nincs szükség. 47

2.2. A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása 2.2.1. Közoktatási intézményi feladat A többcélú kistérségi társulás biztosítja, hogy saját fenntartásában működő, és a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok saját vagy társulásaik fenntartásában működő közoktatási intézmények megfeleljenek a Kiegészítő szabályok 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti feltételeknek. Ennek teljesítése úgy történhet, hogy az intézmények fenntartásáról − a többcélú kistérségi társulás, − a települési önkormányzatok által alkotott - a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti - intézményi társulások, vagy − a települési önkormányzatok önállóan gondoskodnak. Az egyes települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények után támogatás nem igényelhető. 2010. és 2011. évi Kvtv. 8. sz. m. III. Kiegészítő szabályok 2.1. Azon önkormányzatokat, melyek önállóan tartják fenn intézményeiket, kizárólag abban az esetben lehet a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe venni, ha az intézmények teljesítik a Kiegészítő szabályok 2.1.1. a), illetve c) pontjai és a Kiegészítő szabályok 2.1.2. a), illetve c) pontjai szerinti feltételeket.

2.2.1.a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény A 2010. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

98 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 8 hónapra

A 2011. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

100 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 4 hónapra

Intézményi társulás által fenntartott intézmény óvodás és 1-4. évfolyamos tanulói után A 2010. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 8 hónapra

A 2011. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 4 hónapra

Intézményi társulás által fenntartott intézmény 5-8. évfolyamos tanulói után A 2010. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

78 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 8 hónapra

A 2011. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

90 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 4 hónapra

A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott - a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő - óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára járó gyermekek, tanulók létszáma után igényelhető a következők szerint:

48

aa) alaptámogatás vehető igénybe a fenti intézményekbe bejáró azon gyermekek, tanulók után, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai, illetve általános iskolai ellátást. A 20 000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok területén működő, intézményi társulás által fenntartott intézményekbe bejáró gyermekek, tanulók után az alaptámogatás abban az esetben vehető igénybe, ha a bejáró gyermekek, tanulók lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) az intézményi társulásban részt vevő településen van, ab) az intézmény székhelyén/telephelyén állandó lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező gyermekek, tanulók után az alaptámogatás 50%-ának megfelelő támogatás vehető igénybe. E támogatás legfeljebb az aa) pont szerint bejáró gyermekek, tanulók számával azonos számú gyermekek, tanulók után igényelhető, mely szabályt az 1-4., illetve 5-8. évfolyamon különkülön kell alkalmazni. E támogatás szempontjából a külterületen lakó gyermekek, tanulók az intézmény székhelyén lakónak minősülnek. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja 2010. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.- 1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.2. pontja Egyéb jogszabályok Nek.tv. Ttv. Lásd: Segédlet, II. 6., 8. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok

16

1. Ellenőrizendő, hogy a többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásában vállalta-e a vizsgált időszakban a közoktatási feladatok ellátását. − Amennyiben a közoktatási feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában 2011. évre vonatkozóan nem szerepelt, a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. része szerinti teljes támogatás igénybevétele – további vizsgálatok nélkül – jogtalan volt. − Amennyiben a közoktatási feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgálat időszakra vonatkozóan szerepelt, további (itt részletezett) vizsgálatok szükségesek az igénybevétel és az elszámolás jogszerűségének megállapításához. 16

Azt, hogy az egyes közoktatási intézmények esetében (a fenntartó személyétől, a fenntartás módjától függetlenül) a Kiegészítő szabályok átlaglétszámra vonatkozó feltételei teljesültek-e, az ÖM elszámoló tábla vizsgálja! 49

2. Az ÖM elszámoló tábla megfelelő 2.2.1. (önálló fennt./int. társ/tkt. fennt.) munkalapjain csak olyan közoktatási intézmények vonatkozásában szerepeltettek-e adatot, amely intézmény: 17 − fenntartója önkormányzat, önkormányzati intézményfenntartó társulás vagy többcélú kistérségi társulás és − az alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, − rendelkezik OM azonosítóval, − a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett, és ott nyilvántartásba vették. 3. A többcélú kistérségi társulás nem számolt-e el közoktatási feladatra támogatást a vonatkozó Kiegészítő szabályok 2.1.1.-2.1.3. pontjai szerinti feltételeket teljesítő, 18 − 2009. január 1-jét követően intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásába került, vagy − 2009. január 1-jét követően a Közokt. tv. 121. § (1) bekezdése szerinti intézményátszervezésben érintett közoktatási intézményekbe járó gyermekek, tanulók után, ha: ƒ a fenntartó intézményi társulás székhely települése nem egyezett meg a közoktatási intézmény székhelye szerinti településsel, vagy ƒ az általános iskolai feladatot is ellátó – intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott – közoktatási intézmény a székhelye szerinti településen nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működött, vagy ƒ a fenntartó intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tartott fenn. 4. Töredékévi, azaz 4 havi támogatás elszámolása esetében igazolható-e, hogy legkésőbb 2011. szeptember 1-jétől a meglévő közoktatási célú intézményi társulás átszervezésére került sor, új közoktatási intézményi társulás, vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény kezdte meg működését. 5. Az ÖM elszámoló tábla megfelelő 2.2.1. (önálló fennt./int társ/tkt.fennt.) munkalapjain a feladatellátásban részt vevő önkormányzatok jelölése a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásával összhangban történt-e. 6. Önállóan fenntartott közoktatási intézmények esetén Az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. önálló fennt.” munkalapján csak azon önkormányzatok sorában szerepel-e adat, amely önkormányzatok a vizsgálat alapját képező közoktatási intézményt (óvoda, általános iskola) önállóan tartották fenn. 7. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézmények esetén Az ÖM elszámoló tábla 2.2.1. (Tkt fennt. /2011 és/vagy 2011/2012) munkalapjain csak azon közoktatási intézmények szerepelnek-e, amelyek fenntartója – a vizsgált nevelési években/tanévekben – a többcélú kistérségi társulás volt. 8. Intézményi társulás által fenntartott közoktatási intézmények esetén Az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. int. társ” munkalapján csak olyan közoktatási intézmények vonatkozásában került-e elszámolásra támogatás, amely közoktatási intézmények fenntartója – a vizsgált nevelési években/tanévekben – intézményi társulás volt.

17

Ezen szempontok vizsgálata csak abban az esetben szükséges, ha a többcélú kistérségi társulás felülvizsgálata megelőzi az intézményt fenntartó önkormányzat felülvizsgálatát. Egyéb esetekben ezen szempontok vizsgálata már az intézményt fenntartó önkormányzat/tkt. felülvizsgálata során megvalósul.

18

A felsorolt esetekben támogatás nem igényelhető, de az intézményi társulásban tag önkormányzatokat – az 1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. (Lásd: 2010. és 2011. évi 8. sz. mell. Kiegészítő szabályok 2.1.1.-2.1.4. pontjai.) 50

9. Az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. int. társ” munkalapján az intézményi társulási megállapodással összhangban történt-e a társulásban részt vevő önkormányzatok megjelölése. 10. Az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. int. társ” munkalapján csak azon önkormányzatok sorában szerepelt-e adat, amely önkormányzatok: − a 2011. évi beszámoló 31. űrlapja Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása jogcímén támogatást számolt el, − területén (az előző gondolatjelben foglalt feltételeket teljesítő) társult közoktatási intézmény tagintézménye működött. 11. Vizsgálandó, hogy: 19 − Megvalósult-e az érintett nevelés-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös működtetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. − A társulási megállapodás alapján, mely iskolafokozatokon került megszervezésre a közös feladatellátás. 12. Azon települési önkormányzatok, amelynek a területén – önkormányzati fenntartásban – nem működött közoktatási intézmény vagy intézményegység, az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából az egyes óvodai, iskolai évfolyamok tekintetében legfeljebb egy intézményfenntartó társulás tagjaként lettek-e figyelembe véve. 13. Azon települési önkormányzatokat, amelyek önállóan is tartottak fenn óvodát, illetve általános iskolát, kizárólag abban az esetben vették-e figyelembe közoktatási intézményi társulás tagjaként az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából, ha más, területén működő óvodát, illetve általános iskolát intézményi társulás székhelyeként tartott fenn. Általános, az intézmény fenntartásának módjától független, felülvizsgálati szempontok 14. A támogatás elszámolása során csak az önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tekintettéke egy intézménynek. 15. Az egyes közoktatási intézmények vonatkozásában elszámolt létszámok összhangban voltak-e: − a vizsgált közoktatási intézmény: ƒ alapító okiratában foglaltakkal (pl.: folyt-e az intézményben nemzeti-etnikai oktatás, oktathattak-e fogyatékos tanulókat, stb.) ƒ 2010. és 2011. október 1-jei közoktatási statisztikai jelentésében foglalt, a beszámolóban nem szereplő adatokkal (pl.: bejárók létszáma óvodások, illetve általános iskolások esetében), − az adott közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat 2011. évi beszámolója 31. űrlapján elszámolt, a 2010. és 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklete szerinti támogatások felülvizsgálata során az Igazgatóság (és az önkormányzat) részéről elfogadott mutatószámokkal. 16. A nemzeti, etnikai kisebbség nevelésére, oktatására vonatkozó oszlopok csak azon közoktatási intézmények vonatkozásában kerültek-e kitöltésre, amely intézmények alapító okirata tartalmazta a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és az intézmény fenntartója a 2011. évi beszámolója 31. űrlapján a Nem magyar nyelven folyó nevelés, oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás jogcímek valamelyikén számolt el támogatást. Az előzőek figyelembe vételével: Az ÖM elszámoló tábla 2.2.1. (önálló fennt./int. társ/tkt. fennt.) munkalapjai nemzetiségi nevelésre vonatkozó oszlopaiban csak azon önkormányzatok sorában szerepelt-e adat, amely önkormányzatok: 19

Az ezen pontban foglalt szempontok vizsgálata csak akkor szükséges, ha a támogatás felülvizsgálatára az intézményfenntartó önkormányzat elszámolásának igazgatósági felülvizsgálatát megelőzően kerül sor. Az intézményi társulásról szóló megállapodás a törzskönyvi nyilvántartás dokumentumai alapján, az intézmény vizsgált időszakra vonatkozó költségvetése közös elfogadásáról szóló képviselőtestületi határozatok pótlólagos adatbekérés keretében vizsgálhatók. 51

− a 2011. évi beszámolójuk 31. űrlapján a 2010. évi Kvtv. 16.3. és/vagy 16.4. jogcímein, illetve a 2011. évi Kvtv. 16.c és/vagy 16.d jogcímein támogatást számoltak el, 20 − területén (az előző gondolatjelben foglalt feltételeket teljesítő) közoktatási intézmény tagintézménye működött. 17. Az óvodai, iskolai csoportok, osztályok számának meghatározása során, az ÖM elszámoló tábla 2.2.1. (önálló fennt./int. társ/tkt. fennt.) munkalapjai megfelelő oszlopaiban: − az óvodai csoportok száma nevelési évenként, az iskolai osztályok száma évfolyamonként és tanévenként helyesen került-e meghatározásra, − az egyes nevelési évek, iskolai évfolyamok esetében az alapító okirattal összhangban történt-e az összevont óvodai csoportok, iskolai évfolyamok jelölése, − a gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott csoportokat, osztályokat az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelmen kívül hagyták-e. 18. A gyermekek, tanulók létszámának meghatározása során, az ÖM elszámoló tábla 2.2.1. (önálló fennt./int. társ/tkt. fennt.) munkalapjai megfelelő oszlopaiban a támogatás szempontjából figyelembe vehető gyermekek/tanulók létszáma összhangban van-e az intézményt fenntartó önkormányzat/többcélú kistérségi társulás 2011. évi beszámolója 31-es űrlapján felülvizsgált létszámokkal, különös tekintettel az osztályszervezés szempontjából 2, illetve 3 főként figyelembe vehető gyermekek/tanulók létszámára. 19. A létszámok meghatározása során: 21 − az osztályszervezés szempontjából 2 főként figyelembe vehető gyermekek, tanulók létszáma meghaladhatja a 2010. és 2011. évi Kvtv. 3. sz. mell. 16.2.1. d-e illetve)16.bad)-16.bae) jogcímeken elszámolt létszámot, mert ezen támogatás szempontjából a 2 főként figyelembe vehető gyermekek/tanulók között kell kimutatni: ƒ az egységes óvodai-bölcsődei ellátásban részesülőket, ƒ a felzárkóztató oktatásban részt vevőket, ƒ a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az osztályszervezésnél 2 főként figyelembe veendő gyermekeket/tanulókat, − az osztályszervezés szempontjából 3 főként figyelembe vehető gyermekek, tanulók létszáma meg kell, hogy egyezzen a 2010. és 2011. évi Kvtv. 3. sz. mell. 16.2.1. c) illetve 16.bac) jogcímen elszámolt gyermekek/tanulók létszámával, mert osztályszervezésnél 3 főként csak az vehető figyelembe, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkezik, − a bejáró gyermekek, tanulók létszáma eltérhet az adott intézmény közoktatási statisztikai jelentésében szereplő bejárók létszámától, mert ezen támogatás szempontjából a külterületen lakó gyermekek, tanulók az intézmény székhelyén lakónak minősülnek, így nem vehetők figyelembe a bejárók között. Továbbá eltérés adódhat a csoport és osztályszervezés során 2-3 főként figyelembe vehető gyermekek/tanulók számbevételére vonatkozó szabályok miatt is. 20. Az adott kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén a támogatást a többcélú kistérségi társulás csak abban az esetben számolta-e el, ha az ellátást biztosító: − intézmény fenntartója saját maga volt, illetve − intézményt fenntartó intézményi társulás székhely települése az adott kistérséghez tartozott.

20

21

A 16.4., illetve 16.d jogcímen elszámolt létszámból csak az a létszám vehető itt figyelembe, amelyek esetében nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezték meg az oktatást a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján. Ellenőrizhető az intézmény alapító okirata alapján. Az osztályszervezés szempontjából 2, illetve 3 főként figyelembe vehető gyermekekre/tanulókra vonatkozó számbavételi szabályok miatt a 2011. évi beszámoló 31. űrlapjával való egyezőség fennállásának megállapítása csak külön számítások elvégzésével lehetséges, de sok esetben ilyenkor is csak az adatok helyességének megbecsülése lehetséges (pl. a nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező, az osztályszervezésnél 2 főként figyelembe veendő gyermekek/tanulók létszáma miatt). 52

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja – A helyszíni vizsgálat dokumentumai – vonatkozó dokumentumai A helyszíni vizsgálathoz A többcélú kistérségi társulásoknál lefolytatott helyszíni ellenőrzés elsősorban a többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézmények esetében jelent tételes, a konkrét tanügyi dokumentumokon, nyilvántartásokon alapuló felülvizsgálatot. Az önkormányzatok által (önállóan/társult formában) fenntartott intézmények esetében elsősorban az vizsgálandó, hogy a többcélú kistérségi társulás az önkormányzatoktól érkezett adatszolgáltatásokkal (módszere, alkalmazott dokumentumai többcélú kistérségi társulásonként eltérőek lehetnek), a többcélú kistérségi társulás belső ellenőri jelentéseivel összhangban készítette-e el az elszámolását. Amennyiben egy önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény esetében: − a korábban (az önkormányzatnál) lefolytatott helyszíni ellenőrzés kiterjedt a 2010. évi Kvtv. 8. sz. mell. III. része és/vagy a 2011. évi Kvtv. 8. számú melléklet III. része szerinti kistérségi támogatási jogcímekre is (pl. óvoda esetén a bejárókat is dokumentálták a helyszíni ellenőrzés során), úgy az adott önkormányzat esetében a helyszíni ellenőrzés adata az „erősebb”, mint az önkormányzat többcélú kistérségi társulás felé történt adatszolgáltatása, mivel a Kincstár megállapítása a tanügyi dokumentumok tételes (és saját!) felülvizsgálatán alapul, − az önkormányzat többcélú kistérségi társulás felé történt adatszolgáltatása alapján a helyszínen megállapított létszámok eltérnek a Kincstár belső felülvizsgálata során (a rendelkezésre álló adatok alapján) a 31-es űrlapon elfogadott létszámoktól, a felülvizsgálónak minősítenie kell, hogy melyik adatot fogadja el mindkét elszámolás során.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Amennyiben belső felülvizsgálat keretében nem került/kerülhetett sor a helyszíni ellenőrzést megelőzően a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálatára, úgy lásd: A támogatás igénylésének általános feltételei/Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 4. pontjában megfogalmazott vizsgálati szempontokat. 2. Önkormányzatok (saját/intézményi társulás) által fenntartott közoktatási intézmények esetében Vizsgálandó, hogy az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. önálló fennt./int. társ” munkalapjának kitöltése a közoktatási intézmények/intézményfenntartók által szolgáltatott adatokkal (pl. a támogatással érintett nevelési évek/tanévek közoktatási statisztikai jelentéseivel), nyilvántartásokkal, a belső ellenőri jelentésekkel, a többcélú kistérségi társulás rendelkezésére álló adatbázisokkal, az alapító okiratokkal, az intézményi társulási megállapodásokkal, a képviselőtestületi határozatokkal stb. összhangban történt-e az alábbi adatok vonatkozásában: − Az adott intézményben nevelésben/oktatásban részesülők tényleges létszáma az alábbi bontásban: ƒ óvodába, általános iskola 1-4., illetve 5-8. évfolyamára járó gyermekek/tanulók tényleges létszáma, ƒ óvodában, általános iskola 1-4., illetve 5-8. évfolyamán nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban részesülő gyermekek/tanulók tényleges létszáma, ƒ óvodába, általános iskola 1-4., illetve 5-8. évfolyamára bejáró gyermekek/tanulók tényleges létszáma, ƒ óvodába, általános iskola 1-4., illetve 5-8. évfolyamára iskolabusszal bejáró gyermekek/tanulók tényleges létszáma, ƒ a nevelési tanácsadó vagy szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkező gyermekek/tanulók tényleges létszáma, ƒ felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók tényleges létszáma. − Az adott intézményben működő csoportok, osztályok száma az alábbi bontásban: ƒ óvodai, iskolai csoportok, osztályok száma, 53

ƒ az összevont csoportok, osztályok száma, ƒ a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést, oktatást biztosító osztályok, csoportok száma, ƒ a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelését, oktatását biztosító csoportok, osztályok száma. − A 20.000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok területén működő, intézményi társulás által fenntartott intézmények esetén csak azon bejáró gyermekek, tanulók után számolták-e el az alaptámogatást, akiknek a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) az intézményi társulásban részt vevő településen volt. − Intézményi társulás által fenntartott közoktatási intézmény esetén vizsgálandók továbbá az Ezen jogcím – Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 11-13. pontjaiban foglaltak. 3. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézmények esetében 22 − A támogatást csak olyan gyermekek/tanulók után számolták-e el, akik a közoktatási statisztikai létszámmérés időpontjában (2010. okt. 1-jén, illetve 2011. okt. 1-jén) óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesültek, és a 2010. és/vagy 2011. évi Kvtv. 3. sz. melléklete vonatkozó szabályai alapján alapnormatívára jogosultak voltak. 23 − Az óvodai nevelésben részesülő azon gyermekek után is igénybe vették-e a támogatást: ƒ

akik a 2010/2011. nevelési évben 2010. december 31-éig a harmadik, illetve a negyedik, ötödik életévüket betöltötték és legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal vették igénybe,

ƒ

akik a 2011/2012. nevelési évben 2011. december 31-éig, vagy – a Közokt. tv. 24.§ (1) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal vették igénybe, illetve akik negyedik, ötödik életévüket betöltik és legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal vették igénybe.

− Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként vették-e figyelembe azokat a bölcsődés korú, második életévüket betöltő gyermekeket is, akiknek nevelését a Közokt. tv. 33. §-ának (14) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között biztosították. − Az átlaglétszám számítás és támogatás szempontjából az azonosító számmal rendelkező tanulókat, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekeket vették-e figyelembe. − A gyermekek, tanulók létszámának számításánál a Közokt. tv. 1. számú melléklete Második rész A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása 1.a), b), d) és f) pontjaiban, valamint a Közokt. tv. 3. sz. melléklete II. rész 3. pontjában foglalt előírásokat figyelembe vették-e. − A támogatás elszámolásakor 3 főként csak azokat a gyermekeket/tanulókat vették-e figyelembe, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság megfelelő szakvéleményével rendelkeztek.

22

23

A többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézmények esetében az elszámolás alapját képező adatokat célszerű az egyes intézmények konkrét helyszíni ellenőrzése során meghatározni, mely helyszíni ellenőrzés a többcélú kistérségi társulás 2011. évi beszámolója 31. űrlapja kapcsolódó jogcímeinek felülvizsgálatát is jelenti. A tanügyi dokumentumokon alapuló helyszíni ellenőrzés lehet teljeskörű (valamennyi többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményre kiterjedő), illetve részleges (csak meghatározott többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményekre, illetve jogcímekre kiterjedő.) A helyszíni ellenőrzést a Segédlet az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből származó 2011. évi támogatásai elszámolásának kincstári felülvizsgálatához 3. rész vonatkozó jogcímei helyszíni vizsgálati szempontjai alapján kell elvégezni az itt részletezett kiegészítésekkel, eltérésekkel. A támogatások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem vehetők igénybe. 54

− A támogatás elszámolásakor 2 főként csak azokat a gyermekeket/tanulókat vették-e figyelembe, akik: ƒ a szakértői és rehabilitációs bizottság megfelelő szakvéleményével rendelkeztek, ƒ a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján az osztályszervezésnél 2 főként vehetők figyelembe, ƒ egységes óvodai-bölcsődei ellátásban részesültek, ƒ a felzárkóztató oktatásban vettek részt. − Az átlaglétszám számításánál a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatokat (is) ellátó közoktatási intézményekre vonatkozó szabályokat helyesen alkalmazták-e: ƒ Az átlaglétszám-számításnál a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett önálló csoportok, osztályok létszámát, valamint az önálló csoportok, tanulócsoportok számát figyelmen kívül hagyva kerültek-e meghatározásra a létszámok. ƒ A nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok átlaglétszáma – évfolyamoktól függetlenül – elérte-e mindkét vizsgált nevelési évben/tanévben a Nek.tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65 %-át (5 fő). ƒ Ha egy osztályban nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoport van, amelynek létszáma eléri a Nek.tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65 %-át, akkor a nemzeti, etnikai kisebbség nevelésére, oktatására szervezett csoportot is beleértve került-e meghatározásra az adott csoport/osztály létszáma. (A nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok a nem nemzetiségi csoportokkal, osztályokkal is egybeszámíthatók az átlaglétszám-feltételek teljesülésének érdekében.) − A gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott csoportok, osztályok létszámát az átlaglétszám-számítás és a támogatás szempontjából figyelmen kívül hagyták-e. 24 − Az óvodai csoportok számát nevelési évenként, illetve iskolai osztályok számát évfolyamonként a tanügyi okmányoknak megfelelően határozták-e meg. 4. A többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulás által fenntartott közoktatási intézmények esetén: − A 2.2.1. aa) pont szerinti bejárók létszámának meghatározásakor csak azokat a gyermekeket, tanulókat vették-e figyelembe, akiknek lakóhelye/tartózkodási helye nem az intézmény/tagintézmény székhely szerinti településén volt.25 − A 2.2.1. ab) pont szerinti helyben lakók létszámát az ÖM elszámoló tábla az összlétszámból és a bejárók létszámából automatikusan számolja az óvodai nevelés, valamint az 1-4. és 5-8. évfolyamok esetében külön-külön. 5. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézmények esetén vizsgálandók továbbá az Ezen jogcím – Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 2-3., 5-11., 13., 1519. pontjaiban foglaltak. 6. A támogatás felhasználása megfelelt-e a vonatkozó Kvtv. 8. számú melléklet III. rész Kiegészítő szabályok 1.4. és 1.6. pontjaiban foglaltaknak: − A többcélú kistérségi társulás a 2.2.1. pont szerinti támogatást kizárólag az általa, valamint az intézményi társulás által fenntartott, Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő azon intézményekre fordította-e, amelyek után támogatásban részesült. − Az egyes feladatok ellátásához igénybe vett támogatás elszámolása a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján és feladatonként, a költségvetési évben jogszerűen elszámolt kiadások és vállalt kötelezettségek figyelembevételével történt-e. Lásd: Segédlet I.3. pontja. 24

25

A gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott csoportok, osztályok létszáma táblázatban nem szerepeltethető. Lásd: Kieg. szabályok 2.3.5. pontját. Ezen támogatásnál a külterületen lakó gyermekek, tanulók az intézmény székhelyén lakónak minősülnek, így nem vehetők figyelembe a bejárók között. 55

b) Autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás A 2010. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 8 hónapra

A 2011. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

80 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 4 hónapra

ba) A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára az aa) pont szerint bejáró gyermekek, tanulók után vehető igénybe, amennyiben a fenntartó e gyermekek, tanulók utaztatását autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja. E támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek, tanulók mellett kísérő utazzon. bb) A támogatás 15%-a a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára járó, külterületen lakó gyermekek, tanulók után vehető igénybe, ha a fenntartó e gyermekek, tanulók utaztatását autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosítja. A támogatás igénylése és elszámolása a Kiegészítő szabályok 2.8. pontjában meghatározottak szerint történik. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja 2010. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.2. pontja Egyéb jogszabályok Nek.tv. Ttv. Lásd: Segédlet II.6., 8. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

56

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzéshez Az olyan, általánosnak tekinthető vizsgálati szempontok, mint pl.: − az alapító okirat meglétével, hatályosságával, tartalmával kapcsolatos vizsgálatok, − a társulási megállapodással kapcsolatos vizsgálatok, − az OM azonosító megléte, stb. az a) Bejáró gyermekek, tanulók után járó támogatás az Igazgatóságon elvégzendő vizsgálati szempontjainál, illetve A helyszínen elvégzendő vizsgálati szempontjainál kerültek meghatározásra. A 2.2.1. jogcím „aljogcímei” ugyanis egymásra épülnek, így egy-egy intézmény vonatkozásában ezen vizsgálatokat elég egyszer elvégezni! A vizsgálati szempontokat lásd: a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás szerinti normatíva Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 18. és 19. pontjainál.

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 26 1. A 2.2.1. ba) szerinti támogatást csak a többcélú kistérségi társulás saját fenntartásában vagy intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára a 2.2.1.aa) jogcím szerint bejáró gyermekek, tanulók után vették-e igénybe. 2. A 2.2.1. bb) szerinti támogatást csak a többcélú kistérségi társulás saját fenntartásában vagy intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára járó, külterületen lakó gyermekek, tanulók után vették-e igénybe. 3. Az autóbusz-szolgáltatást a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodásával összhangban, iskolabusz működtetésével, vagy szolgáltatás vásárlásával biztosította-e a közoktatási intézmény fenntartója. 4. Ha a fenntartó szolgáltatás vásárlásával gondoskodott a feladat ellátásáról, úgy azt a menetrendtől függetlenül – kizárólag e célból – indított járat igénybevételével biztosította-e. 5. Az autóbuszon a gyermekek, tanulók mellett utazott-e kísérő. 6. A többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásával összhangban, a szolgáltatás megkezdésének hónapjától vette-e igénybe a támogatást. 7. Az autóbusszal utazatott gyermekek/tanulók elszámolt létszáma (a külterületen, illetve a nem külterületen lakó, autóbusszal utaztatott összlétszám) – a 2011. évi Kvtv. ezen támogatásra vonatkozó eltérő számbavételi szabályai miatt az egyes önkormányzatok vonatkozásában meghaladhatja a 2.2.1. aa) jogcímen elszámolt bejárók és a külterületen lakók összes létszámát.

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai

A helyszíni vizsgálat szempontjai: 1. Az intézményi társulás/többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézmények esetében: Az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. (int. társ/tkt. fennt.)” munkalapjai megfelelő oszlopaiban − elszámolt létszámokat a menetlevelek, utaslisták, intézményvezetői adatszolgáltatások alátámasztották-e.

26

A 2-5. pontok belső felülvizsgálata csak pótlólagos adatbekérés keretében lehetséges. Bekérendő dokumentumok pl.: az iskolabusz szolgáltatás vásárlását alátámasztó szerződés, megállapodás, a fenntartó nyilatkozata a feladatellátás módjáról, a kísérő személyének biztosításáról, stb. 57

− elszámolt létszámok meghatározása során valamennyi utaztatott gyermeket, tanulót figyelembe vettek-e, nemcsak azokat, akik a közoktatási statisztikai létszámmérés időpontjában (2010. okt. 1-jén, illetve 2011. okt. 1-jén) óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesültek?. Tájékoztatás (Belügyminisztériummal történt egyeztetés, 2009. december 22., e-mail) Az Intézményvezető nyilatkozata kell arról, hányan kérték, illetve vették igénybe a szolgáltatást (a hiányzásokat nem kell figyelembe venni, azaz nem szükséges a naponkénti összegzés, arányosítás azonban lehetséges, ha pl. év közben vannak változások). 2. A további ellenőrzési szempontokat Ezen jogcím – Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok 1-7. pontjai tartalmazzák. Tájékoztatás (Belügyminisztériummal történt egyeztetés, 2010. december 6., e-mail) Az autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók támogatását meghatározó feltételeket a 2.2.1. b) pontja határozza meg, mely feltételeket kizárólag a gyermekek, tanulók utaztatásával kapcsolatban fogalmaz meg. Tekintettel arra, hogy a különcélú menetrend szerinti járatokkal utaztatott gyermekek, tanulók után is igényelhető a támogatás, melyek esetében a beállított autóbuszok más feladatokat is ellátnak más időpontokban, a társulás, illetve önkormányzatok fenntartásában működő autóbuszokkal is lehet más feladatokat ellátni a gyermekek, tanulók utaztatása mellett. Ezt nem tiltja egyetlen jogszabály sem.

58

c) A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény A 2010. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

100 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 8 hónapra

A 2011. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

100 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 4 hónapra

A támogatás a többcélú kistérségi társulás által fenntartott, - a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő – azon egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók létszáma után igényelhető, melynek az intézmény székhelyétől különböző településen tagintézménye működik. Amennyiben az egységes iskola része szakiskola is, úgy a szakiskola 9-10. évfolyamára, továbbá a szakképzés elméleti képzésére bejáró tanulók után vehető igénybe támogatás. Támogatás szempontjából bejáró tanulónak kizárólag az számít, akinek lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) nem az intézmény székhelye szerinti településen van. E támogatás a külterületen lakó gyermekek, tanulók után nem vehető igénybe. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja 2010. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.2. pontja Egyéb jogszabályok Nek.tv. Ttv. Lásd: Segédlet, II.6., 8. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzéshez Az olyan, általánosnak tekinthető vizsgálati szempontok, mint pl.: − az alapító okirat meglétével, hatályosságával, tartalmával kapcsolatos vizsgálatok, − a társulási megállapodással kapcsolatos vizsgálatok, − az OM azonosító megléte, stb. 59

az a) Bejáró gyermekek, tanulók után járó támogatás az Igazgatóságon elvégzendő vizsgálati szempontjainál, illetve A helyszínen elvégzendő vizsgálati szempontjainál kerültek meghatározásra. A 2.2.1. jogcím „aljogcímei” ugyanis egymásra épülnek, így egy-egy intézmény vonatkozásában ezen vizsgálatokat elég egyszer elvégezni! A vizsgálati szempontokat lásd: a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás szerinti normatíva Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatainak 18. és 19. pontjainál, figyelembe véve a vonatkozó évfolyamokkal összefüggő létszámokat.

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. A többcélú kistérségi társulás csak olyan, saját fenntartású intézményébe bejáró 9-13. évfolyamos tanulók után számolta-e el a támogatást, amely intézmény megfelelt az egységes iskolával szemben támasztott követelményeknek. 2. Vizsgálandó, hogy a feladatellátást biztosító közoktatási intézmények esetében az alapító okirattal és a társulási megállapodással összhangban történt-e az ellátott önkormányzati kör megjelölése az ÖM elszámoló tábla 2.2.1. (Tkt. fennt.) megfelelő oszlopaiban. 3. Az elszámolt létszámot a közoktatási intézmény közoktatási statisztikai jelentése alátámasztotta-e. A vonatkozó Kvtv. 3. sz. melléklete megalapozó jogcímén az elszámolás igazgatósági felülvizsgálata során elfogadott létszám összhangban van-e ezen létszámmal. 4. Amennyiben az adott egységes iskolában szakiskolai képzés is folyik, úgy vizsgálandó, hogy az ezen a jogcímen elszámolt létszám tartalmazta-e a szakiskola 9-10. évfolyamára, továbbá a szakképzés elméleti képzésére bejáró tanulók létszámát is.

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1.

Amennyiben a felülvizsgálat a 2.2.1.a) Bejáró gyermekek, tanulók után járó támogatásnál részletezett szempontok szerint megtörtént, további felülvizsgálatra nincs szükség. Amennyiben ezen oszlopok felülvizsgálata még nem történt meg, a 2.2.1.a) Bejáró gyermekek, tanulók után járó támogatásnál részletezett szempontok szerint elvégzendő.

60

d) Tagintézményi támogatás A 2010. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 8 hónapra

A 2011. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

90 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 4 hónapra

A támogatás a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény – a székhelyétől különböző községben – tagintézményeként működő óvodába, iskola 1-4. évfolyamára járó gyermekek, tanulók után vehető igénybe abban az esetben, ha az intézmény megfelel a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek. A 2007. január 1-je után tagintézménnyé váló – intézményi társulás által fenntartott – iskola esetében további feltétel, hogy legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön. Ha az intézmény óvodai és általános iskolai feladatot is ellát, az óvodai tagintézménybe járó gyermekek után támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha az általános iskolai tagintézmény 1-8. évfolyammal működik. E támogatás szempontjából az intézményi társulás által fenntartott intézményhez 2008. január 1-jét követően csatlakozó – korábban is tagintézményként működő – intézmény új tagintézménynek tekintendő. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja 2010. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.2. pontja Egyéb jogszabályok Nek.tv. Ttv. Lásd: Segédlet, II.6., 8. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

61

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. A 2.2.1.a) Bejáró gyermekek, tanulók után járó támogatás felülvizsgálata során vizsgálati szempontjai között szerepelt, hogy: „Tagintézményi oszlopokban csak azok az önkormányzatok szerepeltettek-e adatokat, melyek területén az alapító okirat szerint tagintézmény működött?” Amennyiben ezen oszlopok felülvizsgálata a 2.2.1.a) pontban részletezett szempontoknak megfelelően megtörtént, a további felülvizsgálati feladatok a következők: − A 2007. január 1-je után tagintézménnyé váló – intézményi társulás által fenntartott – iskola 2007. szeptember 1-jétől legfeljebb 1-6 évfolyammal működött-e? − Az intézményi társulás által fenntartott intézményhez 2008. január 1-jét követően csatlakozó – korábban is tagintézményként működő – intézményt új tagintézménynek tekintették-e? Amennyiben a tagintézményekre vonatkozó oszlopok felülvizsgálatára a 2.2.1.a) pontban részletezettek szerint még nem került sor, úgy lásd az ott részletezett felülvizsgálati szempontokat is . A felülvizsgálathoz Az alábbi vizsgálandó szempontok teljesülését az ÖM elszámoló tábla a beépített automatizmusok révén vizsgálja: 1. A tagintézményi támogatást csak az óvoda, iskola 1-4 évfolyamára járó gyerekek, tanulók után számolta-e el a többcélú kistérségi társulás. 2. Az adott intézmény megfelelt-e a vonatkozó Kvtv. 8. sz. melléklet Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek. 3. Többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény - székhelyétől különböző községben - tagintézményeként működő intézménybe járó gyermekek, tanulók után vette-e igénybe a támogatást a többcélú kistérségi társulás. 4. Amennyiben az intézmény óvodai és általános iskolai feladatot is ellátott, az óvodai tagintézménybe járó gyermekek után a támogatást abban az esetben is igénybe vette-e a többcélú kistérségi társulás, ha az általános iskolai tagintézmény 1-8. évfolyammal működött.

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Amennyiben a tagintézményre vonatkozó oszlopok felülvizsgálata a 2.2.1.a) Bejáró gyermekek, tanulók után járó támogatásnál részletezett szempontok szerint megtörtént, további felülvizsgálatra nincs szükség. Amennyiben ezen oszlopok felülvizsgálata még nem történt meg, a 2.2.1.a) Bejáró gyermekek, tanulók után járó támogatásnál részletezett szempontok szerint elvégzendő.

62

e) Kistelepülési tagintézményi támogatás A 2010. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

16 710 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 8 hónapra

A 2011. évi Kvtv. szerint: FAJLAGOS ÖSSZEG:

21 000 forint/fő/év a 2011. költségvetési évben, időarányosan 4 hónapra

ea) A támogatás a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény székhelyétől különböző, 1500 fő és az alatti községben tagintézményként működő óvoda, iskola 1-4. évfolyamára járó gyermekek, tanulók után vehető igénybe. A támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha az intézmény nem felel meg a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek. A 2007. január 1-je után tagintézménnyé váló iskola esetében további feltétel, hogy a tagintézmény legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön. E támogatás szempontjából az intézményi társulás által fenntartott intézményhez 2008. január 1-jét követően csatlakozó korábban is tagintézményként működő - intézmény új tagintézménynek tekintendő. eb) A támogatás 1,2-szerese vehető igénybe a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. Rendelet által meghatározott településeken működő tagintézménybe járó eba) óvodás gyermekek, ebb) az 1-4. évfolyamos tanulók után. Az ebb) pont szerinti esetben további feltétel, hogy az intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott feltételnek megfeleljen, és a tanulók integrációs nevelése 5. évfolyamtól biztosított legyen. Az érintett általános iskolai tagintézményben a kistelepülési tagintézményi támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat a Közokt. tv.-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartsák meg. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja 2010. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.1.-2.8. pontjai Lásd: Segédlet II.2. pontja Egyéb jogszabályok Ttv. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet melléklete Lásd: Segédlet II. 8-9. pontjai 63

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. A 2.2.1.a) Bejáró gyermekek, tanulók után járó támogatás, valamint a 2.2.1.d) Tagintézményi támogatás felülvizsgálat során ezen szempont szerinti támogatás részleges felülvizsgálata is megtörtént. Amennyiben ezen oszlopok felülvizsgálata a felsorolt jogcímeknél részletezett szempontoknak megfelelően megtörtént, a további felülvizsgálati feladatok a következők: a) A 2010/2011. tanévben az intézményi társulás által fenntartott iskola esetében az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. (int. társ)” elnevezésű munkalapja 30. oszlopának, többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetében az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. (TKT fennt 2010/2011)” elnevezésű munkalapja „BU” jelű oszlopának bekódolása a jogcímnél részletezett alábbi feltételeknek megfelelően történt-e: − Ha a tagintézmény teljesítette a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott feltételeket, és a gyermekek, tanulók integrációs nevelése 5. évfolyamtól biztosított volt, továbbá az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat a Közokt. tv-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartják meg: 2 − Ha az intézmény nem teljesíti az integrációs feltételeket, de az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat a Közokt. tv-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartják meg:1 − Ha az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat nem a Közokt. tv-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartják meg: 0. b) A 2011/2012. tanévben az intézményi társulás által fenntartott iskola esetében az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. (int társ)” elnevezésű munkalapja 62. oszlopának, többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetében az ÖM elszámoló tábla „2.2.1. (TKT fennt 2011/2012.)” elnevezésű munkalapja „BU” jelű oszlopának bekódolása a jogcímnél részletezett feltételeknek megfelelően történt-e: ∼ Ha a tagintézmény teljesítette a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott feltételeket, és a gyermekek, tanulók integrációs nevelése 5. évfolyamtól biztosított volt, továbbá az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat a Közokt. tv-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartják meg: 2 ∼ Ha az intézmény nem teljesíti az integrációs feltételeket, de az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat a Közokt. tv-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartják meg:1 ∼ Ha az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat nem a Közokt. tv-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartják meg: 0.

A felülvizsgálathoz: Az alábbi vizsgálandó szempontok teljesülését az ÖM elszámoló tábla a beépített automatizmusok révén vizsgálja: 1. A kistelepülési tagintézményi támogatást csak az óvoda, iskola 1-4 évfolyamára járó gyerekek, tanulók után számolta-e el a többcélú kistérségi társulás.

64

2. Az intézmény székhelyétől különböző, 1 500 fő és az alatti községben tagintézményeként működő intézménybe járó gyermekek, tanulók után vette-e igénybe a támogatást a többcélú kistérségi társulás. 3. Többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény tagintézményeként működő intézménybe járó gyermekek, tanulók után vette-e igénybe a támogatást a többcélú kistérségi társulás. (A támogatás elszámolás alapjául szolgáló létszámot az ÖM elszámoló tábla a beépített automatizmusok révén emeli át az „Összesítő” elnevezésű munkalap megfelelő oszlopaiba, így további belső felülvizsgálat nem szükséges. Azt, hogy mely települések tartoznak a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé, azt az ÖM elszámoló tábla a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján vizsgálja.) 4. A támogatást azon intézmények után is igénybe vettek-e, amelyek nem felelnek meg a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek.

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Amennyiben a tagintézményekre vonatkozó oszlopok felülvizsgálata a 2.2.1.a) Bejáró gyermekek, tanulók után járó támogatás, valamint a 2.2.1.d) Tagintézményi támogatás) pontban részletezettek szerint megtörtént, további felülvizsgálatra nincs szükség. Amennyiben ezen oszlopok felülvizsgálata még nem történt meg, a 2.2.1.a), illetve 2.2.1.d) pontban részletezett szempontok szerint elvégzendő. További vizsgálati szempontok 1. A tagintézmény teljesítette-e a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott feltételeket, és a gyermekek, tanulók integrációs nevelése 5. évfolyamtól biztosított volt-e. 2. Az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat a Közokt. tv-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartották-e meg.

65

2.2.2. Közoktatási szakszolgálati feladat Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás FAJLAGOS ÖSSZEG: 2000 forint/fő/év − 2010. évi Kvtv. alapján 2011. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra, − 2011. évi Kvtv. alapján 2011. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra. Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés. FAJLAGOS ÖSSZEG: 11 000 forint/fő/év − 2010. évi Kvtv. alapján 2011. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. FAJLAGOS ÖSSZEG: 14 000 forint/fő/év − 2011. évi Kvtv. alapján 2011. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra. A többcélú kistérségi társulás alaptámogatást a Közokt. tv. 34. § a)-b), d)-f) és h) pontjai szerinti pedagógiai szakszolgálati feladatok közül legalább kettő ellátásának megszervezése esetén azon ellátottak után veheti igénybe, akiket a társulás - az e célra vezetett nyilvántartás szerint - a nevelési évek/tanévek során legalább az alábbi gyakorisággal részesít ellátásban: - logopédiai ellátás esetén legalább heti egy alkalommal, - (a 2011. évi Kvtv. alapján:) a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. § (2) bekezdésében és az 1. számú melléklete 6. és 7. pontjában meghatározottak figyelembevételével megszervezett gyógytestnevelés esetén legalább heti két alkalommal a 2011. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra vonatkozóan,27 - nevelési tanácsadás keretében nyújtott terápiás gondozás esetén 2011. évben legalább hat alkalommal, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén a 2011. évben legalább egy alkalommal, - gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés esetén a 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben meghatározott időkeretben. A többcélú kistérségi társulás a nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés szakszolgálati feladatok esetében az alaptámogatás kétszeresét veheti igénybe azon ellátottak után, akik számára a szolgáltatást lakóhelyükön, vagy abban a közoktatási intézményben biztosítja, ahol óvodai nevelésben részesülnek, illetve tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Nevelési tanácsadás esetében a támogatás kizárólag a nevelési tanácsadó, a nevelési tanácsadás feladatait is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálat által biztosított fejlesztő foglalkoztatásban, terápiás gondozásban részesült ellátottak után igényelhető. A 2011. évben legalább hat alkalommal történő ellátásba a gyermek, a tanuló vizsgálata - melynek eredményeként az ellátásba vétel megállapításra kerül - nem számítható be, csak a szakvélemény alapján végzett tényleges fejlesztés, terápiás gondozás. Logopédiai ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehetők figyelembe - a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 29. § (1) bekezdésének rendelkezése szerinti - a kizárólag az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát szolgáló szűrővizsgálaton részt vevők. A többcélú kistérségi társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot elláthatja az általa fenntartott intézményben, vagy - megállapodás alapján - helyi önkormányzat, önkormányzati társulás vagy központi költségvetési szerv fenntartásában működő intézmény/intézmények útján a 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben foglaltaknak megfelelően.

27

a 2010. évi Kvtv. alapján: a gyógytestnevelés esetén 2011. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra legalább heti egy alkalommal, (2010. évi Kvtv. határozza meg a 2011. év 8. hónapjára vonatkozó igénybe vétel szabályait) 66

A közoktatási feladatokhoz a támogatás a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek megfelelő intézmények, továbbá a 2.2.1. e) pont szerinti támogatással érintett tagintézmények működési és fejlesztési kiadásához, valamint a pedagógiai szakszolgálati feladatok működési és fejlesztési kiadásaihoz használható fel. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész- Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1. 7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.9. pontja Lásd: Segédlet II.1. pontja 2010. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész- Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.7. pontjai 2. A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 2.9. pontja Lásd: Segédlet II.2. pontja Egyéb jogszabályok Többcélú kistérségi társulási tv. Közokt. tv. 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet Lásd: Segédlet II.4-5., 7., 9. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Ellenőrizendő, hogy a többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásában vállalta-e a közoktatási feladatok ellátását? − Amennyiben a közoktatási feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában 2011. évre vonatkozóan nem szerepelt, a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. része szerinti teljes támogatás igénybevétele (további vizsgálatok nélkül) jogtalan volt. − Amennyiben a közoktatási feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgált időszakra vonatkozóan szerepelt, további (ebben a pontban részletesen leírt) vizsgálatok szükségesek a közoktatási szakszolgálati feladatok igénybevétele és elszámolása jogszerűségének megállapításához. 2. Szakszolgálati feladatonként vizsgálandó, hogy a Többcélú kistérségi társulási tv. 3. § (1) c)-d) alapján a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában foglaltakkal összhangban történte: − az ellátott szakszolgálati feladatok nevesítése, − a feladatellátásban részt vevő önkormányzatok, valamint − a feladatellátás időtartamának jelölése az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalapján. 3. Amennyiben a közoktatási szakszolgálati feladatot a többcélú kistérségi társulás nem az általa fenntartott intézményben látta el, hanem helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy 67

központi költségvetési szerv fenntartásában működő intézmény/intézmények útján biztosította, akkor vizsgálni kell, hogy: − a feladatellátás megállapodáson alapult-e, a megállapodás az adott időszakban érvényes volt-e, és a megállapodásban szerepeltek-e az adott szakszolgálati feladatok, illetve az ellátási területében az adott települések, − a működtetéshez, foglalkoztatáshoz a többcélú kistérségi társulás hozzájárulást fizetett-e.28 4. Vizsgálandó, hogy a feladatot ellátó intézmény alapító okiratában az ellátott szakszolgálati feladatok szerepelnek-e, és az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalapja megfelelő oszlopainak adatai összhangban vannak-e az intézmény ellátási területével. 5. Vizsgálandó, hogy az adott kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén a többcélú kistérségi társulás a támogatást csak abban az esetben számolta-e el, ha az ellátást biztosító: − intézmény fenntartója saját maga volt, illetve ha az − intézményt fenntartó intézményi társulás székhely települése az adott kistérséghez tartozott. 6. Az 1-5. pontok szerinti felülvizsgálat elvégzését követően: A Közokt. tv. 34. §-ának a)-b), d)-f) és h) pontjai szerinti pedagógiai szakszolgálati feladatok közül legalább kettő ellátásának megszervezését – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – biztosította-e a többcélú kistérségi társulás.29

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja – A helyszíni vizsgálat dokumentumai – vonatkozó dokumentumai, illetve az egyes szakszolgálati feladatok helyszíni vizsgálat/speciális felülvizsgálati szempontjainál különkülön nevesített dokumentumok.

A helyszíni vizsgálat szempontjai A felülvizsgálathoz: Az egyes szakszolgálati feladatok helyszíni vizsgálatához kapcsolódó szempontrendszer két részből épül fel: − valamennyi szakszolgálati feladatra vonatkozó általános szempontok, − az adott szakszolgálati feladatra vonatkozó speciális, a feladatellátás szakmai szabályszerűségére, dokumentáltságára irányuló felülvizsgálati szempontok. A teljes körű felülvizsgálatot a két szempontrendszer együttesen biztosítja!

A helyszíni vizsgálat szempontjai valamennyi szakszolgálati feladatra vonatkozóan 1. A többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásában rögzítetteknek megfelelő formában látta-e el az egyes szakszolgálati feladatokat. 2. A feladatellátás módja megfelelt-e a 2010. évi, illetve a 2011. évi Kvtv. vonatkozó pontjaiban foglaltaknak, azaz a többcélú kistérségi társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot: − általa fenntartott intézményben, vagy − megállapodás alapján, a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy központi költségvetési szerv fenntartásában működő intézmény/intézmények útján a 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletben foglaltaknak megfelelően látta-e el.

28

A felülvizsgálat csak a szükséges dokumentumok (pl.: feladatellátásról kötött megállapodás, a többcélú kistérségi társulás által a működtetéshez, foglalkoztatáshoz hozzájárulás fizetésének megtörténte) pótlólagos adatbekérése esetén végezhető el az Igazgatóságon. 29 A felülvizsgálat során kapott adatok ÖM táblába történő bevitelét követően e szempont teljesülését az ÖM elszámoló tábla beépített automatizmusok révén vizsgálja. 68

3. Amennyiben a közoktatási szakszolgálati feladatot a többcélú kistérségi társulás helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás, vagy központi költségvetési szerv fenntartásában működő intézmény/intézmények útján biztosította, a feladatellátás megállapodáson alapult-e, és a működtetéshez a többcélú kistérségi társulás hozzájárulást fizetett-e. 30 4. A feladatot ténylegesen ellátó intézmény alapító okiratában az ellátott szakszolgálati feladatok szerepelnek-e, és az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalapja megfelelő oszlopainak adatai összhangban vannak-e az intézmény ellátási területével. 5. Az egyes szakszolgálati feladatoknál az ellátott önkormányzati kör megjelölése az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalapján a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásával összhangban és a tényleges feladatellátásnak megfelelően történt-e. 6. A többcélú kistérségi társulás a nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés szakszolgálati feladatok esetében az alaptámogatás kétszeresét azon ellátottak után vette-e igénybe, akik számára a szolgáltatást lakóhelyükön, vagy abban a közoktatási intézményben biztosította, ahol óvodai nevelésben részesülnek, illetve tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. 31 7. A támogatás felhasználása és elszámolása megfelelt-e a Kiegészítő szabályok 1.4. és 1.6. pontjaiban foglaltaknak? Lásd: Segédlet I.3. pontja. Szakmai iránymutatás 32 Kiadta: Önkormányzati Minisztérium Gazdasági Főosztály; Kelt: 2009. július 23., Ügyintéző: Szittáné Bilanics Erzsébet főosztályvezető helyettes, Hiv./Ikt. szám:ÖM/83/62(2009.) A 2009. évi költségvetési törvény 8. számú melléklet IV. rész kiegészítő szabályok 2.9. pontja határozza meg a szakszolgálati feladatokkal kapcsolatosan az igénybevételi és elszámolási szabályokat. „A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, és fejlesztő felkészítés esetében az ellátottak után igényelt támogatás elszámolása a következők szerint történik:  Az egyes hetek során ellátottak számát összesíteni szükséges külön-külön − a 2009. január 1. és 2009. augusztus 31. közötti, illetve − a 2009. szeptember 1. és 2009. december 31. közötti időszakra. Kizárólag a tanítási heteket kell ezen időszakokban figyelembe venni, melyek esetében a tört hét is egész hétnek számít. Az egyes időszakokban összesített létszámot a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti valamennyi ellátási (tanítási) hetek számával kell osztani (tehát mindkét időszak vonatkozásában a teljes évre jutó tanítási hetek száma az osztó). Az ellátotti létszámban egy héten egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe. Az egyes szakszolgálati feladatok speciális, oktatás-szakmai helyszíni ellenőrzési szempontjai

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 1. A feladatellátás dokumentálása során a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 5 § (1) bekezdésnek megfelelő nyilvántartásokkal történt-e, és ezen dokumentumokból az elszámolás alapját képező létszámok megállapíthatók voltak-e. 30

Pótlólagos adatbekérés esetén ez a vizsgálat elvégezhető az Igazgatóságon is.

31

Az ÖM elszámoló tábla „szakszolgálati adatok” munkalapon a beírt adatok alapján a Ft-osítást automatikusan elvégzi. A helyszíni ellenőrzés során az alapadatok helytállósága vizsgálandó!

32

A 2011. évi támogatás elszámolása is a szakmai iránymutatatásban részletezett elv alapján történik. 69

2. A támogatást csak olyan tanulók után vették-e igénybe, akik 2011. évben legalább egy alkalommal részt vettek továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadáson. 3. Egy tanulót csak egy alkalommal vettek-e figyelembe, függetlenül attól, hogy hány alkalommal vett részt a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadáson, és az milyen jellegű (egyéni vagy csoportos tanácsadás) volt. Tájékoztatás (Belügyminisztériumi egyeztetés, 2011. január 18., e-mail) A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás esetén a szabályozás célja: egy évben egyszer lehessen egy tanuló után támogatást igényelni, függetlenül attól, hogy melyik tanévben részesült ellátásban. A költségvetési törvény és a pedagógiai szakszolgálatokat szabályozó rendeletek nem írják elő, hogy mely korosztály számára kell biztosítani ezt az ellátást, ezért a középiskolások után is igénybe vehető a támogatás. 4. Az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 7-9. oszlopaiban: − csak a tényleges ellátási helyeken szerepelt-e adat, − a feltüntetett ellátotti létszámot a forgalmi napló és a munkanapló alátámasztotta-e, − a feladatellátás jelzett gyakorisága és módja (egyéni/csoportos tanácsadás) megfelelt-e a ténylegesnek.

Nevelési tanácsadás 1. A feladatellátás dokumentálása során a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 5 § (1) és 21. § (1) bekezdésnek megfelelő nyilvántartásokkal történt-e, és ezen dokumentumokból az elszámolás alapját képező létszámok megállapíthatók voltak-e. 2. A támogatást csak olyan ellátottak után számolták-e el, akiknek a szakvéleményében a terápiás foglalkozáson való részvétel előírása szerepelt, és számukra 2011-ben legalább hat alkalommal biztosították is a terápiás gondozást. 3. Az elszámolás során figyelembe vették-e, hogy a gyermek/tanuló vizsgálata – melynek eredményeként az ellátásba vétel megállapításra került – az éves ellátási alkalmak meghatározása során nem számítható be. 4. A támogatást 2011-ben a tanévektől függetlenül egy tanuló után csak egyszer vették-e igénybe. 5. Az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 5-6. oszlopaiban: − csak a tényleges ellátási helyeken szerepelt-e jelölés a feladat ellátás megvalósulására, és annak időtartamára vonatkozóan. 6. Az ÖM elszámoló tábla „Szakszolgálati adatok” elnevezésű munkalapjának: − 9. (2011. január-augusztus között) és 11. (2011.szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepelt-e adat, ahol a többcélú kistérségi társulás a szolgáltatást az ellátottak lakóhelyén, vagy abban az intézményben biztosította, ahol az érintett tanulók tanulói jogviszonnyal rendelkeztek, illetve − 10. (2011. január-augusztus között) és 12. (2011.szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepelt-e adat, ahol az ellátottak a nevelési tanácsadás igénybe vétele érdekében utaztak, − a feltüntetett ellátotti létszámot a forgalmi napló és a munkanapló alátámasztotta-e, − a feladatellátás jelzett gyakorisága és módja (terápiás gondozás) megfelelt-e a ténylegesnek.

70

Szakmai iránymutatás 33 Kiadta: Önkormányzati Minisztérium Gazdasági Főosztály; Kelt: 2009. július 23., Ügyintéző: Szittáné Bilanics Erzsébet főosztályvezető helyettes, Hiv./Ikt. szám: ÖM/83/62(2009.) Kizárólag a terápiás gondozás számít a támogatás igénylésekor, a szülővel folytatott konzultáció nem. Igénybe vehető a támogatás akkor is, ha a 6 alkalom több szakember által nyújtott szolgáltatással teljesül. A támogatás egy évben tanévektől függetlenül egy tanulóra egyszer vehető igénybe. Ha a 6 alkalom teljesül 2009. évben – függetlenül attól, hogy melyik tanévre esik a 6. alkalom – egész éves támogatás vehető igénybe.

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 1. A feladatellátás dokumentálása során a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 5 § (1) és 26. § (1)- (2) bekezdéseinek megfelelő nyilvántartásokkal történt-e, és ezen dokumentumokból az elszámolás alapját képező létszámok megállapíthatók voltak-e. 2. A támogatást csak azon gyermekek után vették-e igénybe, akiknek sajátos nevelési igényét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alátámasztotta, valamint az életkoruk és a biztosított ellátás gyakorisága megfelelt a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 25 § (3) bekezdésében foglaltaknak. 3. Az ellátotti létszám meghatározásakor egy gyermeket, tanulót hetente csak egyszer vettek-e figyelembe. 4. Az ellátotti létszám meghatározása a 2011. évi Kvtv. 8. melléklet III. rész Kiegészítő szabályok 2.9. pontjának megfelelően történt-e? 1. lépés: A 2011. év ellátási hetei számának meghatározása: Külön-külön meghatározandó a 2011. január 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti, illetve a 2011. szeptember 1je és 2011. december 31-e közötti időszak ellátási heteinek száma, majd a két adat összesítendő. 34 2. lépés: Az ellátottak 2011. január 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti számának meghatározása: Az ezen időszakban a felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2011. év ellátási heteinek számával, 3. lépés: Az ellátottak 2011. szeptember 1-je és 2011. december 31-e közötti számának meghatározása: Az ezen időszakban felösszesített heti ellátotti létszám osztva a 2011.. év ellátási heteinek számával. 4. lépés: A két időszak számított ellátotti létszámának összesítése. 5. Az ÖM elszámoló táblája „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 10-11. oszlopaiban: − csak a tényleges ellátási helyeken szerepelt-e jelölés a feladat ellátás megvalósulására, és annak időtartamára vonatkozóan. 6. Az ÖM. elszámoló táblája „Szakszolgálati adatok” elnevezésű munkalapjának: − 13. (2011. január-augusztus között) és 15. (2011. szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepel-e adat, ahol a többcélú kistérségi társulás a szolgáltatást az ellátottak lakóhelyén, vagy abban az intézményben biztosította, ahol az érintett tanulók tanulói jogviszonnyal rendelkeztek,

33

34

A Kvtv. ezen támogatás igénybevételére vonatkozó előírásai nem változtak 2009-hez képest, így az iránymutatásban foglaltak a 2011. évi felülvizsgálatnál is alkalmazandóak. Az ellátási hetek meghatározásánál kizárólag a tanítási hetek vehetők figyelembe. A tört tanítási hét is egész hétnek számít. 71

− 14. (2011. január-augusztus között) és 16. (2011. szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepelt-e adat, ahol az ellátottak a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás igénybe vétele érdekében utaztak, − feltüntetett ellátotti létszámot a tanügyi dokumentumok (forgalmi napló, munkanapló, vagy egyéni fejlesztési napló) alátámasztották-e, − a feladatellátás jelzett gyakorisága, időtartama és módja (egyéni/csoportos) megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak, illetve a ténylegesnek.

Fejlesztő felkészítés 1. A feladatellátás dokumentálása során a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 5 § (1) és 26. § (1)- (2) bekezdésnek megfelelő nyilvántartásokkal történt-e, és ezen dokumentumokból az elszámolás alapját képező létszámok megállapíthatók voltak-e. 2. A támogatást csak olyan ellátottak után vették-e igénybe, akiknek sajátos nevelési igényét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alátámasztotta, valamint a biztosított ellátás gyakorisága megfelelt a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 28. § a-b) pont szerinti bekezdésében foglaltaknak. 3. További ellenőrzési feladatok: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás jogcím 3-4. pontjában foglaltakkal megegyezően. 4. Az ÖM elszámoló táblája „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 12-13. oszlopaiban: − csak a tényleges ellátási helyeken szerepelt-e jelölés a feladat ellátás megvalósulására, és annak időtartamára vonatkozóan. 5. Az ÖM. elszámoló táblája „Szakszolgálati adatok” elnevezésű munkalapjának: − 17. (2011. január-augusztus között) és 19. (2011. szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepel-e adat, ahol a többcélú kistérségi társulás a szolgáltatást az ellátottak lakóhelyén, vagy abban az intézményben biztosította, ahol az érintett tanulók tanulói jogviszonnyal rendelkeztek, − 18. (2011. január-augusztus között) és 20. (2011. szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepelt-e adat, ahol az ellátottak a fejlesztő felkészítés igénybe vétele érdekében utaztak, − feltüntetett ellátotti létszámot a tanügyi dokumentumok (forgalmi napló, munkanapló, vagy egyéni fejlesztési napló) alátámasztották-e, − a feladatellátás jelzett gyakorisága, időtartama és módja (egyéni/csoportos) megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak, illetve a ténylegesnek.

Logopédiai ellátás 1. A feladatellátás dokumentálása során a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 5 § (1) és 29. § (2-4) bekezdésnek megfelelő nyilvántartásokkal történt-e, és ezen dokumentumokból az elszámolás alapját képező létszámok megállapíthatók voltak-e? Szakmai iránymutatás Kiadta: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közoktatás Irányítási Főosztály Kelt: 2011.01.24. Ügyintéző: Nagy Gyöngyi Mária Hiv./Ikt. szám: 101989/2011. 2010. augusztus 1-jéig a logopédiai ellátással kapcsolatos kötelező dokumentációt a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet szabályozta, amely alapján a logopédus írásos javaslata nem volt kötelező elem, 72

bár – szakmai indokok alapján – ilyet több helyen készítettek. 2010. augusztus 1-jén hatályba lépett a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I.19.) OKM rendelet, és ezen időponttól a logopédiai vizsgálati vélemény megléte az ellenőrzési dokumentumok között megalapozottan fog tudni megjelenni. 2. A támogatást csak olyan ellátottak után számolták-e el, akiknek igényjogosultságát a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, illetve a logopédiai vizsgálati vélemény alátámasztotta és számukra a felülvizsgálattal érintett nevelési években/tanévekben a logopédiai ellátást legalább heti egy alkalommal biztosították.35 3. Az elszámolás során figyelembe vették-e, hogy a támogatás szempontjából nem vehetők figyelembe – a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 29. § (1) bekezdésének rendelkezése szerinti – a kizárólag az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát szolgáló szűrővizsgálaton részt vevők. 4. Az ellátás megszervezése során betartották-e a csoportszervezésre vonatkozó jogszabályi előírásokat. 5. További ellenőrzési feladatok: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás jogcím 3-4. pontjában foglaltakkal megegyezően. 6. Az ÖM elszámoló táblája „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 1-2. oszlopaiban csak a tényleges ellátási helyeken szerepelt-e jelölés a feladat ellátás megvalósulására, és annak időtartamára vonatkozóan. 7. Az ÖM elszámoló táblája „Szakszolgálati adatok” elnevezésű munkalapjának: − 1. (2011. január-augusztus között) és 3. (2011. szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepelt-e adat, ahol a többcélú kistérségi társulás a szolgáltatást az ellátottak lakóhelyén, vagy abban az intézményben biztosította, ahol az érintett tanulók tanulói jogviszonnyal rendelkeztek, − 2. (2011. január-augusztus között) és 4. (2011. szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepelt-e adat, ahol az ellátottak a logopédiai ellátás igénybe vétele érdekében utaztak, − feltüntetett ellátotti létszámot a tanügyi dokumentumok (forgalmi napló, munkanapló, vagy egyéni fejlesztési lap) alátámasztották-e, − a feladatellátás jelzett gyakorisága, időtartama és módja (egyéni/csoportos) megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak, illetve a ténylegesnek. Szakmai iránymutatás Kiadta: Önkormányzati Minisztérium Ügyintéző: Szabóné Mészáros Angéla Érkezett e-mailben 2009.10.08.

35

Ha a gyermek sajátos nevelési igényét beszédfogyatékosság vagy a megismerési funkciók fejlődésének tartós és súlyos rendellenességébe sorolt olyan részképesség-zavar alapozza meg, amely esetében a rehabilitációs célú órakeret terhére szervezett foglalkozásokat a szakvéleményben foglaltak alapján logopédusnak kell végeznie, akkor a közoktatási intézmény a Közokt. tv. 52. § (6) bekezdése szerint meghatározott órakeretben biztosítja számára a rehabilitációs tanórai foglalkoztatást. Ebben az esetben a tanuló után nem vehető igénybe a szakszolgálati logopédiai ellátás után lehívható normatív támogatás, mert ezen foglalkozások szervezésére és biztosítására nem a pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében kerül sor, hanem a Közokt. tv. 52. § (6) bekezdése alapján kötelező tanórai foglalkozás keretében. Ha a gyermek azért vált sajátos nevelési igényűvé a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, mert pl. testi fogyatékos, akkor számára ezen fogyatékossági típusnak megfelelő rehabilitációs tanórai foglalkozást biztosítanak, de emellett – ha a logopédiai intézet úgy ítéli meg, hogy logopédiai ellátásra is szorul, akkor – a logopédiai ellátás, mint szakszolgálati ellátást számára is biztosítható. A logopédiai ellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevétel ilyen esetekben jogszerű. 73

TKT által felvetett kérdés: Igényelhető-e hozzájárulás a 8. m. 2.2.2 alapján logopédiai ellátás jogcímen azon tanulók után, akik nem nevelési tanácsadó szakvéleményével, hanem a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkeznek, amelyben szerepel a logopédiai ellátás is? További kérdés, hogy amennyiben ezen tanulók abban az intézményben részesülnek logopédiai ellátásban, amelyben a tanulmányaikat és végzik és részesülnek utánuk a 3.m. 16.2.1 szerinti hozzájárulásban, valamint a 8.m. 2.2.1 pontja alapján 2 főként lehet őket figyelembe venni, igényelhető-e utánuk a 8.m.2.2.2 szerinti támogatás is? ÖM válasz: Az OKM-mel egyeztetve az alábbi a válasz a kérdésre. A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. Ha a gyermek sajátos nevelési igényét beszédfogyatékosság, vagy a megismerési funkciók fejlődésének tartós és súlyos rendellenességébe sorolt olyan részképesség-zavar alapozza meg, mely esetében a rehabilitációs célú órakeret terhére szervezett foglalkozásokat a szakvéleményben foglaltak alapján logopédusnak kell végeznie, akkor a közoktatási intézmény a közoktatási törvény 52. § (6) bekezdése szerint meghatározott órakeretben biztosítja számára a rehabilitációs tanórai foglalkoztatást. Ebben az esetben a tanuló után nem vehető igénybe a szakszolgálati logopédiai ellátás után lehívható normatív támogatást, hiszen ezen foglalkozások szervezésére és biztosítására nem a pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében kerül sor, hanem az – a Kt. 52. § (6) bekezdése alapján kötelező tanórai foglalkozásnak minősül. Ez esetben ő utána a fenntartó igénybe veszi a 3. számú melléklet szerinti 16.2.1. pontja szerinti támogatást, illetve a 8. sz. melléklet IV. rész 2.2.1. pontja szerinti támogatásoknál két főként számolnak az ő létszámával. De 2.2.2 pont szerinti támogatásnál őt nem vehetik figyelembe, hiszen nem kap logopédiai, mint szakszolgálati ellátást. Ha a gyermek azért vált sajátos nevelési igényűvé a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, mert pl. testi fogyatékos, akkor a számára ezen fogyatékossági típusnak megfelelő rehabilitációs tanórai foglalkozást biztosítanak , (a közoktatási törvény 52. § (6) bekezdése szerint), de emellett - ha a logopédiai intézet úgy ítéli meg, hogy logopédiai ellátásra is szorul, akkor - a logopédiai ellátás, mint szakszolgálati ellátást számára is biztosítható. Ez esetben igénybe vehető utána a 2.2.2. pont szerinti támogatás, mint logopédiai ellátott után, illetve testi fogyatékossága miatt sajátos nevelési igényűként igénybe vehetik utána a 3. számú melléklet 16.2.1. pont szerinti támogatást, illetve a 8. számú melléklet 2.2.1. pontjánál őt három főként fogják a létszámoknál és a támogatásnál figyelembe venni.

74

Tájékoztatás (BM-től érkezett e-mail 2011.02.14.) A Kt. 52. § (6) bekezdése alapján a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Azaz: a rehabilitációs célú foglalkozások a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő intézményekben a tanórák részét képezik, (az iskolai nevelés, oktatás része ugyanúgy, mint például a matematika óra). Ebből következően a rehabilitációs célú tanórák nem tartoznak a pedagógiai szakszolgáltatások keretében végezhető, illetve biztosított ellátások körébe, és nem azonosíthatóak azzal. Ennek ellenére - a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának szervezésénél előfordul, hogy az intézmény, és annak fenntartója a kötelező rehabilitációs célú tanórákat „helyettesíti” a tanulónak valamelyik szakszolgálati ellátáshoz történő „átirányításával”. Ez a gyakorlat többszörösen - a gyermeki jogok, a szakmai követelmények és végül, de nem utolsó sorban az egyes feladatok ellátásához biztosított közoktatási célú normatív állami támogatások igénybevételének jogszerűtlensége törvényt sértő. A két foglalkozás – mint azt az első válasz tartalmazza – eltér egymástól, az egyik iskolai nevelési, oktatási feladat, a másik pedig a pedagógiai szakszolgálat által nyújtott pedagógiai szakszolgáltatás (a konkrét esetben logopédiai ellátás, aminek a feladatát a Kt. 35. § (5) bekezdése, valamint a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010.(I.19.) OKM rendelet 29. §-a határozza meg.). A gyakorlatban – főleg akkor, ha az iskola és a logopédiai feladatot is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálat fenntartója ugyanaz – van olyan szervezési megoldás, hogy a rehabilitációs célú tanórákat az iskola részére az egységes pedagógiai szakszolgálat alkalmazásában álló, utazótanári feladatot ellátó kollégák látják el. Erre a Kt.33. § (11) bekezdése lehetőséget ad: „(11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésbenoktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. …. ” Nincs akadálya tehát annak, hogy a pedagógiai szakszolgálatnál alkalmazott gyógypedagógus (a konkrét esetben a logopédia szakos gyógypedagógus) - a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartásával, munkaidejének egy részében egy vagy több intézménybe „kirendelve”, utazótanárként az érintett iskolákban a rehabilitációs célú tanórákat tartsa meg, munkaidejének fennmaradó részében pedig a pedagógiai szakszolgálat logopédiai feladatainak ellátásában vegyen részt. Az általa „ellátott” gyermekek, tanulók közül a Kvtv. 8. mellékletének a pedagógiai szakszolgálat logopédiai ellátásra meghatározott csak azok után a gyermekek, tanulók után igényelhető, akiket ez utóbbi (a pedagógiai szakszolgálat keretében végzett logopédiai ellátás) feladatkörében látott el. A Kvtv. 8. mellékletének a pedagógiai szakszolgálatok körében logopédiai ellátásra meghatározott hozzájárulás minden olyan gyermek, tanuló után jogszerű – függetlenül attól, hogy sajátos nevelési igényű-e, vagy sem – aki esetében a támogatás igénybevételéhez meghatározott feltételek teljesülnek.

75

Gyógytestnevelés 1. A feladatellátás dokumentálása során a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 5 § (1) bekezdésnek megfelelő nyilvántartásokkal történt-e, és ezen dokumentumokból az elszámolás alapját képező létszámok megállapíthatók voltak-e? 2. A támogatást csak olyan ellátottak után számolták-e el, akiknek igényjogosultságát iskolaorvosi vagy szakorvosi beutaló alátámasztja és számukra a gyógytestnevelést a felülvizsgálattal érintett 2010/2011. nevelési évben/tanévben legalább heti egy alkalommal, 2011/2012. nevelési évben/tanévben legalább heti két alkalommal biztosították. 3. További ellenőrzési feladatok: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás jogcím 3-4. pontjában foglaltakkal megegyezően. 4. Az ÖM elszámoló táblája „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 3-4. oszlopaiban: − csak a tényleges ellátási helyeken szerepelt-e jelölés a feladat ellátás megvalósulására, és annak időtartamára vonatkozóan, 5. Az ÖM. elszámoló táblája „Szakszolgálati adatok” elnevezésű munkalapjának: − 5. (2011. január-augusztus között) és 7. (2011. szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepelt-e adat, ahol a többcélú kistérségi társulás a szolgáltatást az ellátottak lakóhelyén, vagy abban az intézményben biztosította, ahol az érintett tanulók tanulói jogviszonnyal rendelkeztek, − 6. (2011. január-augusztus között) és 8. (2011. szeptember-december között) oszlopában csak azoknál az önkormányzatoknál szerepelt-e adat, ahol az ellátottak a gyógytestnevelés igénybe vétele érdekében utaztak, − feltüntetett ellátotti létszámot a tanügyi dokumentumok (forgalmi napló, munkanapló, vagy egyéni fejlesztési napló) alátámasztották-e, − a feladatellátás jelzett gyakorisága, időtartama és módja (egyéni/csoportos) megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak, illetve a ténylegesnek? Szakmai iránymutatás 36 Kiadta: Önkormányzati Minisztérium Gazdasági Főosztály; Kelt: 2009. július 23., Ügyintéző: Szittáné Bilanics Erzsébet főosztályvezető helyettes, Hiv./Ikt. szám:ÖM/83/62(2009.) A Közokt. tv. 52. § (8) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fős csoportokra heti 3 óra áll rendelkezésre. A Közokt. tv. 3. számú mellékletében meghatározott maximális osztály és csoportlétszámok között e csoport nincs feltüntetve, így nem lehet alkalmazni rá a maximális létszámtúllépésre vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor a 16 fő egy maximális létszámot jelent, mely nem léphető túl, hiszen e létszám a Közokt. tv-ben pedagógiai szempontok alapján lett meghatározva a gyógypedagógiai foglalkozás tartalmához igazítva, hogy az adott pedagógus a gyermekek számára megfelelő színvonalon tudja biztosítani az ellátást. A Kvtv. 3. számú mellékletének Kiegészítő szabályok 10.d) pontjában rögzítik, hogy nem korlátozzák az igénybevételt a Közokt. tv-nek a maximális csoport/osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei, ezt a jogsértő oktatás-szervezést az Oktatási Hivatal hatósági eljárásban vizsgálja és szankcionálja. A Kvtv. 8. számú mellékletében nem került e szabály hangsúlyozásra, azonban az előbb elmondottak analógiájára, elsősorban az Oktatási Hivatal hatósági jogköre e jogsértést szankcionálni.

36

A Kvtv. ezen támogatás igénybevételére vonatkozó előírásai nem változtak 2009-hez képest, így az iránymutatásban foglaltak a 2011. évi felülvizsgálatnál is alkalmazandóak. 76

2.3. A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása Többcélú kistérségi, társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: 180 000 forint/fő Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: 60 000 forint/fő A többcélú kistérségi társulás a támogatásra akkor jogosult, ha biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó, a Szoctv. szerinti szakosított ellátást biztosító intézmények közül legalább egy intézmény társult formában történő fenntartását: − időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona, − időskorúak vagy fogyatékos személyek gondozóháza, − pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona, − hajléktalanok átmeneti szállása. A társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül, ha a többcélú kistérségi társulás: − ezen intézmény(ek)et fenntartja, vagy − biztosítja, hogy a korábban legalább két települési önkormányzat által külön-külön fenntartott intézményeket intézményi társulás egy intézményként tartsa fenn, és az így létrehozott intézmény magasabb szakmai, gazdasági hatékonysággal működjön. A többcélú kistérségi társulás támogatást kizárólag a) a 2009. január 31-éig a többcélú kistérségi társulás fenntartásába átadott intézményben, továbbá b) intézményi társulás által fenntartott - 2008. évben e jogcímen támogatásban részesülő intézményben ellátottak után vehet igénybe. A támogatás az intézményi ellátottak után illeti meg a többcélú kistérségi társulást. A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő intézmények fenntartása során felmerülő működési kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz, ezen intézmények fejlesztéséhez használható fel. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.2.; 1.4.-1.6.; 1.8. pontjai 3. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 3.9.-3.12. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja

Egyéb jogszabályok Többcélú kistérségi társulási tv. Ttv. Szoctv. 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet Lásd: Segédlet II.4., 8., 10-11. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

77

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Ellenőrizendő, hogy a többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásában vállalta-e a vizsgált időszakban a szociális intézményi feladatok ellátását. − Amennyiben a szociális intézményi feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában 2011. évre vonatkozóan nem szerepelt, ezen támogatás igénybevétele – további vizsgálatok nélkül – jogtalan volt. − Amennyiben a szociális intézményi feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgálat időszakra vonatkozóan szerepelt, további (itt részletezett) vizsgálatok szükségesek az igénybevétel és az elszámolás jogszerűségének megállapításához. 2. Az adott kistérség területén legalább egy, a szociális intézményi feladat (szakosított ellátást) ellátását biztosító intézmény társult formában működött-e 2011-ben. 37 3. A feladatellátást biztosító intézmények rendelkeztek-e a 321/2009. (XI.29.) Korm. rendelet szerinti érvényes és hatályos működési engedéllyel a vizsgált időszakra vonatkozóan. 4. Amennyiben a feladatellátást biztosító intézmény fenntartója a többcélú kistérségi társulás volt, az adott intézményben ellátottak után a támogatást csak abban az esetben vették-e igénybe, ha az intézmény 2009. január 31-éig a többcélú kistérségi társulás fenntartásába került. 5. Amennyiben a feladatellátást biztosító intézmény fenntartója intézményi társulás volt, az adott intézményben ellátottak után a támogatást csak abban az esetben vették-e igénybe, ha − az intézményi társulás által fenntartott intézményben ellátottak után 2008. évben e jogcímen a többcélú kistérségi társulás támogatásban részesült, − az intézményi társulás megfelelt a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-ainak, − az adott intézményi társulás rendelkezett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozatával, mely szerint a megállapodás törvényes. 38 6. A működési engedély időbeli és területi hatályának vizsgálata a feladatellátást biztosító intézményenként, telephelyenként: − Az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 14., 18., 22., 26., 30., 34., 38., 42. oszlopaiban a feladatellátásban részt vevő önkormányzatok jelölése a feladatellátást biztosító intézmény működési engedélyében nevesített ellátási területnek, telephelyeknek megfelelően került-e meghatározásra. Azon önkormányzatoknál, amelyek közigazgatási területén feladatellátást biztosító intézményegység nem működik, vagy a feladatellátást a többcélú kistérségi társulás határán kívüli székhellyel rendelkező intézmény biztosítja, az ÖM elszámoló tábla felsorolt oszlopaiban az „ET” jelölés szerepelt-e. − Az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 15-16., 19-20., 23-24., 2728., 31-32., 35-36., 39-40., 43-44. oszlopaiban a feladatellátás kezdő hónapja és időtartama önkormányzatonként a feladatellátást biztosító intézmény működési engedélyével, valamint a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítettekkel összhangban került-e meghatározásra. − A támogatást a teljes költségvetési évre csak abban az esetben vették-e igénybe, ha a feladatellátást biztosító intézmény legkésőbb 2011. január 31-én és legalább 2011. december 31-ig rendelkezett a 3. pontban részletezett jogszabálynak megfelelő érvényes és hatályos működési engedéllyel, és 2008-ban ugyanezen intézmény vonatkozásában a többcélú kistérségi támogatásban részesült. 37

A társult formában történő intézményfenntartás akkor valósul meg, ha a többcélú kistérségi társulás: − volt ezen intézmények fenntartója, vagy − biztosította, hogy a korábban legalább két települési önkormányzat által külön-külön fenntartott intézményeket intézményi társulás egy intézményként tartsa fenn, és az így létrehozott intézmény magasabb szakmai, gazdasági hatékonysággal működjön.

38

A törzskönyvi nyilvántartás dokumentumai alapján vagy pótlólagos adatkérés keretében a két utolsó szempont is vizsgálható belső felülvizsgálat keretében. 78

− Az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 15-16., 19-20., 23-24., 2728., 31-32., 35-36., 39-40., 43-44. oszlopainak kitöltése során figyelembe vették-e, hogy a feladatellátáshoz év közben csatlakozott települések (pl.: az intézmény ellátási területe bővült) után csak időarányos támogatás vehető igénybe. Az érintett önkormányzatok esetében a támogatást csak a működési engedély hatályba lépését követő hónap első napjától számolható el. − Az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 17., 21., 25., 29., 33., 37., 41., 45. oszlopai közül a feladatellátás módjának megfelelő oszlopba egy adott önkormányzat vonatkozásában csak akkor került-e rögzítésre ellátotti létszám, ha a vizsgált önkormányzat közigazgatási területén volt az feladatellátást biztosító intézmény székhelye/telephelye. 7. Az elszámolt mutatószámok vizsgálata: − Az egyes támogatási jogcímeken elszámolt mutatószámok összhangban vannak-e a feladatot ellátó intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás gesztor önkormányzata 2011. évi beszámolója 31. űrlapján elszámolt, a 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklete szerint támogatások felülvizsgálata során az Igazgatóság (és a többcélú kistérségi társulás/önkormányzat) részéről elfogadott mutatószámokkal. − Az egyes támogatási jogcímeken elszámolt mutatószámok nem haladták-e meg a működési engedélyben meghatározott maximális férőhelyszámot. Telephelyek esetében vizsgálandó, hogy az elszámolt mutatószám telephelyenként sem haladta-e meg a működési engedélyben az adott telephelyre meghatározott férőhelyszámot. 39 8. A vizsgált kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén a támogatást a többcélú kistérségi társulás csak abban az esetben számolta-e el, ha az ellátást biztosító: − intézmény fenntartója maga a többcélú kistérségi társulás volt, illetve − intézményt fenntartó intézményi társulás székhely települése az adott kistérség területén volt. 9. A támogatás igénybevétele egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján történt-e.

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai Többcélú kistérségi társulás által történt feladatellátás esetén ezen Segédleten kívül lásd a Segédlet az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből származó 2011. évi támogatásai elszámolásának kincstári felülvizsgálatához 2. rész megfelelő jogcímeinél leírtakat.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A feladatellátást biztosító intézmények rendelkeztek-e a 321/2009. (XI.29.) Korm. rendelet szerinti érvényes és hatályos működési engedéllyel a vizsgált időszakra vonatkozóan. 2. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények esetében A feladatellátást alátámasztó, a szociális ágazati jogszabályok által előírt dokumentumok, nyilvántartások vizsgálata az ellátás jogszerűségének megállapítása szempontjából. 40 3. Intézményi társulás által biztosított feladatellátás esetében Intézményi társulásonként vizsgálandó, hogy:

39

A 2011. évi Kvtv. 3., illetve 8. sz. melléklete szerint elszámolható mutatószámok jogcímenkénti megfeleltetését lásd ezen Segédlet 2. sz. függelékében.

40

A felülvizsgálat a Segédlet az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből származó 2011. évi támogatásai elszámolásának kincstári felülvizsgálatához 2. rész megfelelő jogcímeinél leírtak alkalmazásával végezhető el teljes körűen. 79

− A többcélú kistérségi társulás rendelkezésére álló alapdokumentumok (pl.: működési engedélyek, intézményi társulási megállapodás, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozata a társulás törvényességéről) a támogatás jogszerű igénybevételét megalapozták-e. − Az intézményi társulás gesztor önkormányzata által a többcélú kistérségi társulás részére szolgáltatott adatok, az elszámolást megalapozó dokumentumok, nyilvántartások a többcélú kistérségi társulás elszámolását alátámasztották-e. 4. Az ÖM elszámoló tábla „2.2.2.-2.3. feladatok” elnevezésű munkalap 17., 21., 25., 29., 33., 37., 41., 45. oszlopaiba a vonatkozó Kiegészítő szabályok 3.9. pontja szerint számított, egész évre megállapított ellátotti létszám került-e rögzítésre. 5. A támogatás felhasználása megfelelt-e a vonatkozó Kiegészítő szabályok 1.4. és 1.6. pontjaiban foglaltaknak. Lásd: Segédlet I.3. pontja. 6. A további ellenőrzési szempontok megegyeznek Ezen jogcím – Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok 1-2. és 4-9. pontjaiban foglaltakkal. 41

41

Ezen feladatok már nem képezik közvetlenül a helyszíni ellenőrzés részét, a helyszíni adatfelvételt követően az Igazgatóságon is elvégezhetőek. 80

2.4. A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a Szoctv. szerinti következő szociális alapszolgáltatási feladatok közül legalább kettő biztosítása esetén, melyeket a Kiegészítő szabályok 3.1. pontja szerinti feltételeknek megfelelően lát el: − családsegítés, − szociális étkeztetés, − házi segítségnyújtás, − időskorúak nappali intézményi ellátása, − pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása, − fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása, − hajléktalanok nappali intézményi ellátása. E feladatok ellátásához kizárólag abban az esetben igényelhető támogatás, ha a) az abban részt vevő önkormányzatok legalább két szociális alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vesznek, és b) a Társulás által ellátott valamennyi alapszolgáltatási feladat esetében a részt vevő önkormányzatok száma és lakosságszáma megfelel az 1.1.2. pont szerinti feltételeknek. Egy önkormányzatot attól a teljes hónaptól lehet a támogatás szempontjából figyelembe venni, amikortól legalább két alapszolgáltatási feladat - e fejezet szerinti feltételeknek megfelelő ellátásában részt vesz. A Szoctv. 120-122. §-a alapján kötött szerződés, vagy külön megállapodás útján ellátott feladatra támogatás nem vehető igénybe, de az érintett önkormányzatokat - az 1.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez - a többcélú kistérségi társulás szociális alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni.

81

320

Ellátási szerződéssel, vagy külön megállapodással ellátott feladat esetén

a) A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik a családsegítés feladatának ellátásáról. A támogatás a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma után illeti meg a tkt-t. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek, önállóan nem foglalkoztathatnak családsegítőt.

Intézményi társulás által fenntartott intézmény esetében

CSALÁDSEGÍTÉS

A Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 2.4. pontja szerint finanszírozott szociális alapszolgáltatási feladatok

Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetében

A normatíva összege

288

0

Ft/fő

d) A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik az időskorúak, a pszichiátrai és szenvedélybetegek, a hajléktalanok, a demens, valamint a fogyatékos személyek nappali intézményei közül legalább egy alapszolgáltatás kistérségi szintű biztosításáról. Egy település vonatkozásában csak egy ellátásszervezési formában megszervezett, nappali ellátást biztosító intézmény(ek)ben ellátottak után igényelhető támogatás. A támogatás a tkt-t az ellátásban részt vevők száma alapján illeti meg. A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő alapszolgáltatási feladatok ellátása és megszervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz használható fel.

82

Ellátási szerződéssel, vagy külön megállapodással ellátott feladat esetén

HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

c) A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik a házi segítségnyújtás feladatának ellátásáról. A támogatás a többcélú kistérségi társulás az ellátottak száma alapján illeti meg. A támogatás arra az ellátotti létszámra is igényelhető, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek, önállóan nem foglalkoztathatnak gondozót.

6.500

Intézményi társulás által fenntartott intézmény esetében

SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS

b) A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a Szoctv. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint gondoskodik a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról. A támogatás az étkeztetésben ellátottak száma után illeti meg a tkt-t. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek.

IDŐSKORÚAK PSZICHIÁTRIAI ÉS SZENVEDÉLYBETEGEK, A FOGYATÉKOS ÉS DEMENS SZEMÉLYEK ÉS HAJLÉKTALANOK NAPPALI INTÉZMÉNYI ELLÁTÁSA

A Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 2.4. pontja szerint finanszírozott szociális alapszolgáltatási feladatok

Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetében

A normatíva összege

4.000

0

Ft/fő

60.000

40.000

0

Ft/fő

90.000

30.000

Ft/fő

0

2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III rész. - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.2.; 1.4.-1.8. pontjai 3. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 3.1.-3.5., 3.11.-3.14. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja Egyéb jogszabályok Többcélú kistérségi társulási tv. Ttv. Szoctv. 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet Lásd: Segédlet II.4., 9 8., 10-11. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Ellenőrizendő, hogy a többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásában vállalta-e a vizsgált időszakban a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátását. − Amennyiben a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában 2011. évre vonatkozóan nem szerepelt, ezen támogatás igénybevétele – további vizsgálatok nélkül – jogtalan volt. − Amennyiben a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgálat időszakra vonatkozóan szerepelt, további (itt részletezett) vizsgálatok szükségesek az igénybevétel és az elszámolás jogszerűségének megállapításához. 2. A feladatellátást biztosító fenntartók/intézmények rendelkeztek-e a 321/2009. (XI.29.) Kormányrendelet szerinti érvényes és hatályos működési engedéllyel a vizsgált időszakra vonatkozóan. 3. Családsegítés, szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás alapszolgáltatási feladatok esetében, amennyiben a többcélú kistérségi társulás a feladat ellátásáról az általa fenntartott intézmény vagy intézményi társulások útján gondoskodik, úgy az ellátott önkormányzatok, illetve az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok e feladatra működési engedéllyel nem rendelkezhetnek, valamint nem foglalkoztathatnak: − családsegítés esetén családsegítőt, − házi segítségnyújtás esetén gondozót. [2011. évi Kvtv. 8. sz. mell. III. rész 2.4.a), c)] 4. Intézményi társulás által biztosított feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: − A feladatot ellátó intézményi társulás megfelelt-e a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-ainak. 42 − Az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok együttes lakosságszáma elérte-e a Kiegészítő szabályok 3.1. pontjában előírt lakosságszámot, azaz: ƒ az étkeztetés, a családsegítés, a házi segítségnyújtás és nappali intézményi ellátás, alapszolgáltatási feladatok esetében legalább 3.000 főt. Amennyiben a többcélú kistérségi társulásokban a feladatot ellátó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem érte el a

42

A törzskönyvi nyilvántartás dokumentumai alapján vagy pótlólagos adatbekérés keretében vizsgálható. 83

3.000 főt, úgy közvetlenül a többcélú kistérségi társulás biztosította-e ezen feladatok ellátását. − Az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok a vizsgált szociális alapszolgáltatási feladatokat önállóan nem biztosították-e, illetve nem rendelkeztek-e ezen feladatok ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel.43 Tájékoztatás (Belügyminisztériummal történt egyeztetés, 2009. december 22-én, telefonon) Ha egy önkormányzat, melynek a területén az adott feladatot intézményi társulás keretében látják el, és az adott önkormányzat rendelkezik érvényes működési engedéllyel a vizsgált feladatra, akkor az adott önkormányzat esetében kizáró ok az igényjogosultság szempontjából a működési engedély megléte. 5. Külön megállapodás keretében biztosított feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: 44 − ezt a tényt a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítették-e. − az adott feladat ellátására - kivéve szociális étkezés - a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást kötő önkormányzat vagy intézményének működési engedélye legalább további két települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedt-e, és így a települések együttes lakosságszáma a 3.000 főt elérte-e. − a feladatellátásban érintett önkormányzatok nem rendelkeztek-e (kivéve a feladatellátást ténylegesen biztosító önkormányzat) az adott szociális alapszolgáltatás(ok) ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel. 6. Ellátási szerződés keretében biztosított feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy az ellátási szerződés megfelelt-e a Szoctv. 120-122. §-ában foglaltaknak. 45 7. A működési engedély időbeli és területi hatályának vizsgálata a feladatellátást biztosító fenntartónként/intézményenként: − Az ÖM elszámoló tábla „2.4. feladatok” elnevezésű munkalap megfelelő oszlopaiban a feladatellátásban részt vevő önkormányzatok jelölése a feladatellátás módjának és a feladatellátást biztosító fenntartó/intézmény működési engedélyében nevesített ellátási területnek megfelelően került-e meghatározásra. A kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén, ha a normatív támogatás igénylésére nem a többcélú kistérségi társulás jogosult (azaz a feladatot ellátó intézmény fenntartója, vagy a feladatellátás biztosítója más többcélú kistérségi társulás, vagy olyan intézményi társulás, melynek székhelye nem a kistérség területén van, vagy külön megállapodás esetén a feladatot ellátó települési önkormányzat más kistérségben található), akkor az ellátott önkormányzatok sorában az „IT” jelölés szerepelt-e. − Az ÖM elszámoló tábla „2.4. feladatok” elnevezésű munkalap megfelelő oszlopaiban a feladatellátás kezdő hónapja és időtartama önkormányzatonként a feladatellátást biztosító fenntartó/intézmény működési engedélyével, valamint a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítettekkel összhangban került-e meghatározásra. − A támogatást a teljes költségvetési évre csak abban az esetben vették-e igénybe, ha a feladatellátást biztosító fenntartó/intézmény legkésőbb 2011. január 31-én rendelkezett a 2.

43

44

Az egyes alapszolgáltatások esetében egy adott intézményfenntartó társulást érintően elszámolható mutatószám nem haladhatja meg a feladatellátást biztosító gesztor önkormányzat 2011. évi beszámolója 31es űrlapján elszámoltat. Amennyiben a tagként részt vevő önkormányzatok a feladatot önállóan biztosították és/vagy működési engedéllyel rendelkeztek az adott feladatra vonatkozóan, akkor az érintett önkormányzatra jutó támogatásrész visszafizetendő. -

45

Az ellátási szerződés vagy külön megállapodás útján ellátott feladatra támogatás nem jár, de az érintett önkormányzatok a többcélú kistérségi társulás szociális alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vevő tagként figyelembe vehetők. 84

pontban részletezett jogszabálynak megfelelő és legalább 2011. december 31-ig érvényes és hatályos működési engedéllyel. − Az ÖM elszámoló tábla „2.4. feladatok” elnevezésű munkalap megfelelő oszlopainak kitöltése során figyelembe vették-e, hogy amennyiben a feladatellátás év közben kezdődött meg, illetve a fenntartó a feladatok ellátásához szükséges működési engedélyt év közben szerezte meg, vagy az ellátási terület bővült, az érintett települések után csak időarányos támogatás vehető igénybe. Az érintett önkormányzatok esetében a támogatást csak a működési engedély hatályba lépését követő hónap első napjától számolható el. − Abban az esetben, ha a feladatellátás módja év közben megváltozott, az ÖM elszámoló tábla „2.4. feladatok” elnevezésű munkalapjának megfelelő oszlopai a feladat-ellátási mód változását megalapozó dokumentumokkal (működési engedély, társulási megállapodás, stb.) összhangban kerültek-e kitöltésre. 8. Az elszámolt mutatószámok vizsgálata: − Az egyes támogatási jogcímeken elszámolt mutatószámok összhangban vannak-e a feladatellátást biztosító többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás gesztor önkormányzata 2011. évi beszámolója 31. űrlapján elszámolt, a 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklete szerint igényelt és elszámolt támogatások felülvizsgálata során az Igazgatóság (és a többcélú kistérségi társulás/önkormányzat) részéről elfogadott mutatószámokkal. Kivéve házi segítségnyújtás, mert ezen ellátás esetében a támogatás arra az ellátotti létszámra is elszámolható, amely külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti létszámot meghaladja. − Az egyes támogatási jogcímeken elszámolt mutatószámok nem haladták-e meg a működési engedélyben meghatározott maximális ellátotti létszámot. Telephelyek esetében vizsgálandó, hogy az ellátottak száma telephelyenként sem haladta-e meg a működési engedélyében az adott telephelyre meghatározott férőhelyszámot. 46 9. A vizsgált kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén a támogatást a többcélú kistérségi társulás csak abban az esetben számolta-e el, ha: − az ellátást biztosító intézmény fenntartója maga a többcélú kistérségi társulás, vagy amelynek tagja az intézményi társulás székhely települése – a 2.4.b), 2.4.d) jogcímek esetében, − a szolgáltatásokat a kistérségen kívüli települések lakosai számára biztosítja – 2.4.a), 2.4.c jogcímek esetében. 10. A kistérség határán átnyúló települések esetében nem feltétel, hogy a többcélú kistérségi társulás által ellátott – legalább két szociális alapszolgáltatási – feladatban részt vegyen. (Kieg. szab. 1.5.) 11. A támogatás igénybevétele egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján történt-e.

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai Többcélú kistérségi társulás által történt feladatellátás esetén ezen Segédleten kívül lásd a Segédlet az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből származó 2011. évi támogatásai elszámolásának kincstári felülvizsgálatához 2. rész megfelelő jogcímeinél leírtakat.

46

A 2011. évi Kvtv. 3., illetve 8. sz. melléklete szerint elszámolható mutatószámok jogcímenkénti megfeleltetését lásd ezen Segédlet 2. sz. függelékében 85

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A feladatellátást biztosító fenntartók/intézmények rendelkeztek-e a 321/2009. (XI.29.) Kormányrendelet szerinti érvényes és hatályos működési engedéllyel a vizsgált időszakra vonatkozóan. 2. A többcélú kistérségi társulás által biztosított feladatellátás esetén A feladatellátást alátámasztó, a szociális ágazati jogszabályok által előírt dokumentumok, nyilvántartások vizsgálata az ellátás jogszerűségének megállapítása szempontjából. A felülvizsgálat a Segédlet az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből származó 2011. évi támogatásai elszámolásának kincstári felülvizsgálatához 2. rész megfelelő jogcímeinél leírtak alkalmazásával és a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész kiegészítő szabályok 3. pontja alapján végezhető el teljes körűen. 3. Intézményi társulás által biztosított feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: − A többcélú kistérségi társulás rendelkezett-e azon dokumentumokkal (pl. működési engedély, Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozata a társulás törvényességéről, ellátási szerződés, külön megállapodás, stb.), amelyek a támogatás jogszerű igénybevételét megalapozták. − A feladatellátást biztosító önkormányzat/intézményi társulás gesztor önkormányzata/nem állami humán intézményfenntartó által a többcélú kistérségi társulás részére szolgáltatott dokumentumok, nyilvántartások többcélú kistérségi társulás elszámolását alátámasztják-e. 4. Ellátási szerződés és/vagy külön megállapodás alapján biztosított feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: − Ezt a tényt a többcélú kistérségi társulás vizsgált időszakban érvényes Társulási megállapodásában rögzítették-e. − Az ellátási szerződés és a külön megállapodás a vizsgált időszakban érvényes volt-e, és megfelelt-e a Szoctv. 120-122. §-aiban foglaltaknak. − A többcélú kistérségi társulás rendelkezett-e azon dokumentumokkal (pl. működési engedély, ellátási szerződés, nyilatkozat a feladatellátás megvalósulásáról), amelyek a feladatellátás tényét megalapozzák. 5. A támogatás felhasználása megfelelt-e a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész Kiegészítő szabályok 1.4., illetve 1.6. pontjainak. Lásd: Segédlet I.3. pontja. 6. A további ellenőrzési szempontok megegyeznek Ezen jogcím – Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. és 3-11. pontjaiban foglaltakkal. 47

47

Ezen feladatok már nem képezik közvetlenül a helyszíni ellenőrzés részét, a helyszíni adatfelvételt követően az Igazgatóságon elvégezhetőek. 86

2.5 A többcélú kistérségi társulások gyermekek átmeneti gondozási feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény 320 000 forint/fő FAJLAGOS ÖSSZEG: Intézményi társulás által fenntartott intézmény 160 000 forint/fő FAJLAGOS ÖSSZEG: A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely biztosítja, hogy a kistérség területén valamennyi - korábban települési önkormányzat által fenntartott -, a gyermekek átmeneti gondozását biztosító alábbi intézmény társult formában működjön: − a helyettes szülői hálózat, − a gyermekek átmeneti otthona, − a családok átmeneti otthona. E társult intézményi ellátásnak a Gyvt. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerinti biztosításáról a többcélú kistérségi társulás gondoskodik. A társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül, − ha a többcélú kistérségi társulás ezen intézményeket fenntartja, vagy − a kistérség területén valamennyi intézmény fenntartásáról intézményi társulások gondoskodnak. A többcélú kistérségi társulás támogatást kizárólag a) a 2009. január 31-éig a többcélú kistérségi társulás fenntartásába átadott intézményben, továbbá b) intézményi társulás által fenntartott - 2008. évben e jogcímen támogatásban részesülő – intézményben ellátottak után vehet igénybe. A támogatás a többcélú kistérségi társulást az általa biztosított ellátásban részt vevő intézményi ellátottak után illeti meg. A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő intézmények fenntartása során felmerülő működési kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz, ezen intézmények fejlesztéséhez használható fel.

2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.2.; 1.4.-1.8. pontjai 3. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 3.8.-3.12. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja Egyéb jogszabályok Többcélú kistérségi társulási tv. Ttv. Gyvt. 259/2002 (XII.18) Korm. rendelet Lásd: Segédlet II.4., 8., 12-13. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

87

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Ellenőrizendő, hogy a többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásában vállalta-e a vizsgált időszakban a gyermekek átmeneti gondozási feladatainak ellátását. − Amennyiben a gyermekek átmeneti gondozási feladatainak ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában 2011. évre vonatkozóan nem szerepelt, ezen támogatás igénybevétele – további vizsgálatok nélkül – jogtalan volt. − Amennyiben a gyermekek átmeneti gondozási feladatainak ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgálat időszakra vonatkozóan szerepelt, további (itt részletezett) vizsgálatok szükségesek az igénybevétel és az elszámolás jogszerűségének megállapításához. 2. A kistérség területén valamennyi, a gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény társult formában működött-e 2011-ben. 3. A feladatellátást biztosító fenntartók/intézmények rendelkeztek-e a 259/2002 (XII.18) Kormányrendelet szerint érvényes és hatályos működési engedéllyel a vizsgált időszakra vonatkozóan. 4. Amennyiben a feladatellátást biztosító intézmény fenntartója a többcélú kistérségi társulás, az adott intézményben ellátottak után a támogatást csak abban az esetben vették-e igénybe, ha az intézmény 2009. január 31-éig a többcélú kistérségi társulás fenntartásába került. 5. Amennyiben a feladatellátást biztosító intézmény fenntartója intézményi társulás, az adott intézményben ellátottak után a támogatást csak abban az esetben vették-e igénybe, ha − az adott, intézményi társulás által fenntartott intézményben ellátottak után 2008. évben e jogcímen a többcélú kistérségi társulás támogatásban részesült, − a vizsgált intézményi társulás megfelelt a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-ainak, − az adott intézményi társulás rendelkezett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozatával, mely szerint a megállapodás törvényes.48 6. A működési engedély időbeli és területi hatályának vizsgálata a feladatellátást biztosító intézményenként, telephelyenként: − Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 7., 11., 15., 19. oszlopaiban a feladatellátásban résztvevő önkormányzatok jelölése a feladatellátást biztosító intézmény működési engedélyében nevesített ellátási területnek, telephelyeknek megfelelően került-e meghatározásra. Azon önkormányzatoknál, amelyek közigazgatási területén feladatellátást biztosító intézményegység nem működik, vagy a feladatellátást a többcélú kistérségi társulás határán kívüli székhellyel rendelkező intézmény biztosítja, az ÖM elszámoló tábla felsorolt oszlopaiban az „ET” jelölés szerepel-e. − Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 2-3.; 5-6.; 8-9.; 12-13.; 16-17.; 20-21. oszlopaiban a feladatellátás kezdő hónapja és időtartama önkormányzatonként a feladatellátást biztosító intézmény működési engedélyével, valamint a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítettekkel összhangban került-e meghatározásra. − Az ÖM elszámoló „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 2-3.; 5-6.; 8-9.; 12-13.; 16-17.; 20-21.oszlopainak kitöltése során figyelembe vették-e, hogy a feladatellátáshoz év közben csatlakozott települések (pl.: az intézmény ellátási területe bővült) után csak időarányos támogatás vehető igénybe. Az érintett önkormányzatok esetében a támogatás csak a működési engedély hatályba lépését követő hónap első napjától számolható el akkor, ha az intézmény a 2-5. felülvizsgálati pontokban meghatározott feltételeknek megfelel. − Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 10., 14., 18., 22. oszlopai közül a feladatellátás módjának megfelelő oszlopba egy adott önkormányzat vonatkozásában 48

A törzskönyvi nyilvántartás dokumentumai alapján vagy pótlólagos adatkérés keretében a két utolsó szempont is vizsgálható belső felülvizsgálat keretében. 88

csak akkor került-e rögzítésre ellátotti létszám, ha a vizsgált önkormányzat közigazgatási területén volt az feladatellátást biztosító intézmény székhelye/telephelye. − Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 1., 4. oszlopai esetében az egyes településeknél került-e rögzítésre az ellátotti létszám. 7. Az elszámolt mutatószámok vizsgálata: − Az egyes támogatási jogcímeken elszámolt mutatószámok összhangban vannak-e a feladatot ellátó intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás gesztor önkormányzata 2011. évi beszámolója 31. űrlapján elszámolt, a 2011.évi Kvtv. 3. számú melléklete szerint támogatások felülvizsgálata során az Igazgatóság (és a többcélú kistérségi társulás/önkormányzat) részéről elfogadott mutatószámokkal. − Az egyes támogatási jogcímeken elszámolt mutatószámok nem haladták-e meg a működési engedélyben meghatározott maximális férőhelyszámot. Telephelyek esetében vizsgálandó, hogy az elszámolt mutatószám telephelyenként sem haladta-e meg a működési engedélyben az adott telephelyre meghatározott férőhelyszámot.49 8. A vizsgált kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén a támogatást a többcélú kistérségi társulás csak abban az esetben számolta-e el, ha az ellátást biztosító: − intézmény fenntartója maga a többcélú kistérségi társulás volt, illetve − intézményt fenntartó intézményi társulás székhely települése az adott kistérség területén volt. 9. A támogatás igénybevétele egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján történt-e.

10. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.5. pont szerinti gyermekek átmeneti gondozási feladatról a feltételeknek megfelelően gondoskodott és a feladat ellátásához e fejezet szerint normatív támogatásban részesült, úgy a 2.6. pont szerinti gyermekjóléti alapellátási feladatra támogatást nem igényelhetett.50

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai Többcélú kistérségi társulás által történt feladatellátás esetén ezen Segédleten kívül lásd a Segédlet az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből származó 2011. évi támogatásai elszámolásának kincstári felülvizsgálatához 2. rész (továbbiakban: 2011. évi Szociális Segédlet) megfelelő jogcímeinél leírtakat.

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A feladatellátást biztosító fenntartók/intézmények rendelkeztek-e 259/2002 (XII.18) Kormányrendelet szerint érvényes és hatályos működési engedéllyel a vizsgált időszakra vonatkozóan. 2. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények esetében: A feladatellátást alátámasztó, a szociális és gyermekvédelmi ágazati jogszabályok által előírt dokumentumok, nyilvántartások vizsgálata az ellátás jogszerűségének megállapítása szempontjából. A felülvizsgálat 2011. évi Szociális Segédlet jogcímeinél leírtak alkalmazásával végezhető el teljes körűen.

49

A 2011. évi Kvtv. 3., illetve 8. sz. melléklete szerint elszámolható mutatószámok jogcímenkénti megfeleltetését lásd ezen Segédlet 2. sz. függelékében. 50 A vonatkozó Kiegészítő szabályok 3.8. pontja alapján ez esetben a 2.6. pont szerinti támogatás nem vehető igénybe. 89

3. Intézményi társulás által biztosított feladatellátás esetén, intézményi társulásonként vizsgálandó, hogy: − A többcélú kistérségi társulás rendelkezésére álló alapdokumentumok (pl.: működési engedélyek, intézményi társulási megállapodás, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozata a társulás törvényességéről) a támogatás jogszerű igénybevételét megalapozták-e. − Az intézményi társulás gesztor önkormányzata által a többcélú kistérségi társulás részére szolgáltatott adatok, az elszámolást megalapozó dokumentumok, nyilvántartások a többcélú kistérségi társulás elszámolását alátámasztották-e. 4. Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 1., 4., 10., 14., 18., 22. oszlopaiba a vonatkozó Kiegészítő szabályok 3.9. pontja szerint számított, egész évre megállapított ellátotti létszám került-e rögzítésre. 5. A támogatás felhasználása megfelelt-e a vonatkozó Kiegészítő szabályok 1.4., illetve 1.6. pontjaiban foglaltaknak. Lásd: Segédlet I.3. pontja. 6. A további ellenőrzési szempontok megegyeznek E jogcím – Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok 1-2. és 4-10. pontjaiban foglaltakkal. 51

51

E feladatok már nem képezik közvetlenül a helyszíni ellenőrzés részét, a helyszíni adatfelvételt követően az Igazgatóságon is elvégezhetőek.

90

2.6. A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: 1200 forint/fő Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: 600 forint/fő A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a Gyvt. szerinti következő egyes gyermekjóléti alapellátási feladatok közül legalább egy ellátás biztosítása esetén, melyet a Kiegészítő szabályok 3.6. pontja szerinti feltételeknek megfelelően intézményfenntartóként, vagy a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulások útján lát el: − a gyermekjóléti szolgáltatás, − a gyermekek napközbeni ellátása, valamint − a gyermekek átmeneti gondozása. A támogatás a feladat ellátásában részt vevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján illeti meg a többcélú kistérségi társulást. Több ellátás biztosítása esetén a többcélú kistérségi társulást feladatonként illeti meg a támogatás. Egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást lehet figyelembe venni. A Gyvt. 96-97. §-a alapján kötött szerződés, vagy külön megállapodás útján ellátott feladatra támogatás nem vehető igénybe, de az érintett önkormányzatokat - az 1.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez - a többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti alapellátási feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő feladatok ellátása és megszervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz használható fel. 201 1. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.2., 1.4.-1.8. pontjai 3. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 3.6.-3.8., 3.11.-3.12. pontjai Lásd: Segédlet II.1. pontja Egyéb jogszabályok Többcélú kistérségi társulás tv. Ttv. Gyvt. 259/2002 (XII.18) Kormányrendelet Lásd: Segédlet II.4., 8., 12-13. pontja

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

91

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Ellenőrizendő, hogy a többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásában a vizsgált időszakban vállalta-e a gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátását. − Amennyiben a gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában 2011. évre vonatkozóan nem szerepelt, ezen támogatás igénybevétele – további vizsgálatok nélkül – jogtalan volt. − Amennyiben a gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgálat időszakra vonatkozóan szerepelt, további (itt részletezett) vizsgálatok szükségesek az igénybevétel és az elszámolás jogszerűségének megállapításához. 2. A feladatellátást biztosító intézmények rendelkeztek-e 259/2002 (XII.18) Kormányrendelet szerint érvényes és hatályos működési engedéllyel a vizsgált időszakra vonatkozóan. 3. Intézményi társulás által biztosított feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: − A feladatot ellátó intézményi társulás megfelelt-e Ttv. 8., 9. vagy 16. §-ainak.52 − Az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok együttes lakosságszáma elérte-e a Kiegészítő szabályok 3.6. pontjában előírt lakosságszámot, azaz az 5.000 főt. Amennyiben a többcélú kistérségi társulásban a feladatot vállaló önkormányzatok együttes lakosságszáma nem érte el az 5.000 főt, úgy közvetlenül a többcélú kistérségi társulás biztosította-e a feladatellátást. − Az intézményi társulásban részt vevő önkormányzatok a gyermekjóléti alapellátási feladatokat önállóan nem biztosították-e, illetve nem rendelkeztek ezen feladatok ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel. 53 Tájékoztatás (Belügyminisztériummal történt telefonos egyeztetés, 2009. december 22.,) Ha egy önkormányzat, melynek a területén az adott feladatot intézményi társulás keretében látják el, és az adott önkormányzat rendelkezik érvényes működési engedéllyel a vizsgált feladatra, akkor az adott önkormányzat esetében kizáró ok az igényjogosultság szempontjából a működési engedély megléte. 4. Ellátási szerződéssel történő feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy a feladatellátást biztosító nem állami szolgáltató és a többcélú kistérségi társulás közötti ellátási szerződés megfelelt-e a Gyvt. 9697.§-aiban foglaltaknak. Amennyiben az ellátási szerződés nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, az érintett önkormányzatok nem vehetők figyelembe a többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti alapellátási feladat ellátásában részt vevő tagjaként. 54 5. Külön megállapodás keretében biztosított feladatellátás esetén: − ezt a tényt a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítették-e, − az adott feladat ellátására a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást kötő önkormányzat vagy intézményének működési engedélye legalább további két települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedt-e, és így a települések együttes lakosságszáma az 5.000 főt elérte-e, 52 53

54

A törzskönyvi nyilvántartás dokumentumai alapján vagy pótlólagos adatbekérés keretében vizsgálható. Amennyiben a tagként részt vevő önkormányzatok a feladatot önállóan biztosították és/vagy működési engedéllyel rendelkeztek az adott feladatra vonatkozóan, akkor az érintett önkormányzatra jutó támogatásrész visszafizetendő. A Gyvt. 96-97. §-a alapján kötött szerződés vagy külön megállapodás útján ellátott feladatra támogatás nem vehető igénybe , de az érintett önkormányzatokat a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 1.1. 2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti alapellátási feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. 92

− a feladatellátásban érintett önkormányzatok nem rendelkezhettek (kivéve a feladatellátást ténylegesen biztosító önkormányzat) az adott gyermekjóléti alapellátás(ok) ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel. 55 6. Vizsgálandó, hogy egy település vonatkozásában csak egy ellátás-szervezési formában megszervezett feladatellátást vettek-e figyelembe. (lásd továbbá az 54. lábjegyzetnél leírtakat.) 7. A működési engedély időbeli és területi hatályának vizsgálata a feladatellátást biztosító intézményenként: − Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 23., 26., 29., 32., 35., 38. oszlopaiban a feladatellátásban részt vevő önkormányzatok jelölése a feladatellátás módjának és a feladatellátást biztosító fenntartó/intézmény működési engedélyében nevesített ellátási területnek megfelelően került-e meghatározásra. A kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén, ha a normatív támogatás igénylésére nem a többcélú kistérségi társulás jogosult (azaz a feladatot ellátó intézmény fenntartója, vagy a feladatellátás biztosítója más többcélú kistérségi társulás, vagy olyan intézményi társulás, melynek székhelye nem a kistérség területén van, vagy külön megállapodás esetén a feladatot ellátó települési önkormányzat más kistérségben található), akkor az ellátott önkormányzatok sorában az „IT” jelölés szerepelt-e. − Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 24-25, 30-31., 36-37. oszlopaiban a feladatellátás kezdő hónapja és időtartama önkormányzatonként a feladatellátást biztosító fenntartó/intézmény működési engedélyével, valamint a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítettekkel összhangban került-e meghatározásra. − A támogatást a teljes költségvetési évre csak abban az esetben vették-e igénybe, ha a feladatellátást biztosító intézmény legkésőbb 2011. január 31-én és legalább 2011. december 31-ig rendelkezett a 2. pontban részletezett jogszabálynak megfelelő érvényes és hatályos működési engedéllyel. − Amennyiben a feladatellátás év közben kezdődött meg, illetve a fenntartó a feladatok ellátásához szükséges működési engedélyt év közben szerezte meg, vagy az ellátási terület bővült, vizsgálandó, hogy az ellátott feladatok, illetve a feladatellátáshoz csatlakozott települések után időarányos támogatást vettek-e igénybe. Ebben az esetben a támogatási jogosultság kezdete a működési engedély hatályba lépését követő hó első napja volt-e. − Abban az esetben, ha a feladatellátás módja év közben megváltozott, az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalapjának 26-28, 32-34, 38-40-es oszlopai a feladatellátási mód változását megalapozó dokumentumokkal (működési engedély, társulási megállapodás, stb.) összhangban kerültek-e kitöltésre. 8. A vizsgált kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén a támogatást a többcélú kistérségi társulás csak abban az esetben számolta-e el, ha a kistérségen kívüli települések lakosai számára e szolgáltatásokat biztosította. 9. A támogatás igénybevétele egy tizedesre kerekített mutatószámok alapján történt-e.

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai Többcélú kistérségi társulás által történt feladatellátás esetén e Segédleten kívül lásd a 2011. évi Szociális Segédlet megfelelő jogcímeinél leírtakat.

55

A Gyvt. 96-97. §-a alapján kötött szerződés vagy külön megállapodás útján ellátott feladatra támogatás nem vehető igénybe , de az érintett önkormányzatokat a 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész 1.1. 2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti alapellátási feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. 93

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A feladatellátást biztosító intézmények rendelkeztek-e a 259/2002 (XII.18) Kormányrendelet szerint érvényes és hatályos működési engedéllyel a vizsgált időszakra vonatkozóan. 2. A többcélú kistérségi társulás által biztosított feladatellátás esetén: A feladatellátást alátámasztó, a szociális és a gyermekvédelmi ágazati jogszabályok által előírt dokumentumok, nyilvántartások vizsgálata az ellátás jogszerűségének megállapítása szempontjából. A felülvizsgálat a 2011. évi Szociális Segédlet megfelelő jogcímeinél leírtak alkalmazásával végezhető el teljes körűen. 3. Intézményi társulás által biztosított feladatellátás esetén: − A többcélú kistérségi társulás rendelkezésére álló alapdokumentumok (pl.: működési engedélyek, intézményi társulási megállapodás, Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozata a társulás törvényességéről) a támogatás jogszerű igénybevételét megalapozták-e. − Az intézményi társulás gesztor önkormányzata által a többcélú kistérségi társulás részére szolgáltatott dokumentumok, nyilvántartások a többcélú kistérségi társulás elszámolását alátámasztják-e. 4. Ellátási szerződés alapján biztosított feladatellátás esetén vizsgálandó, hogy: − Ezt a tényt a többcélú kistérségi társulás vizsgált időszakban érvényes Társulási megállapodásában rögzítették-e. − Az ellátási szerződés a vizsgált időszakban érvényes volt-e, és megfelelt-e a Gyvt. 96-97. §aiban foglaltaknak. − A többcélú kistérségi társulás rendelkezett-e azon dokumentumokkal (pl. működési engedély, ellátási szerződés, nyilatkozat a feladatellátás megvalósulásáról), amelyek a feladatellátás tényét megalapozzák. 5. A külön megállapodás keretében történő feladatellátás esetében vizsgálandó, hogy: − Ezt a tényt a többcélú kistérségi társulás vizsgált időszakban érvényes Társulási megállapodásában rögzítették-e. − A külön megállapodás a vizsgált időszakban érvényes volt-e. − A többcélú kistérségi társulás rendelkezett-e azon dokumentumokkal (pl.: működési engedély, nyilatkozat a feladatellátás megvalósulásáról), amelyek a feladatellátás tényét alátámasztják. 6. A támogatás felhasználása megfelelt-e a vonatkozó Kiegészítő szabályok 1.4., illetve 1.6. pontjaiban foglaltaknak. Lásd: Segédlet I.3. pontja. 7. Vizsgálandó, hogy amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.5. pont szerinti gyermekek átmeneti gondozási feladatról a feltételeknek megfelelően gondoskodott és a feladatellátáshoz e fejezet szerint normatív támogatásban részesült, úgy a 2.6. pont szerinti gyermekek átmeneti gondozása alapellátási feladatra támogatást vett-e igénybe. A vonatkozó Kiegészítő szabályok 3.8. pontja alapján ilyen esetben a 2.6. pont szerinti támogatás nem igényelhető. 8. Vizsgálandó, hogy több ellátás biztosítása esetén az elszámolás feladatonként történt-e. 9. A további ellenőrzési szempontokat lásd ugyanezen jogcím Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. és 3-9. pontjaiban foglaltakat.56

56

Ezen feladatok már nem képezik közvetlenül a helyszíni ellenőrzés részét, a helyszíni adatfelvételt követően az Igazgatóságon is elvégezhetőek. 94

2.7. A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatainak támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 000 000 forint/könyvtári szolgáltató hely

A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a mozgókönyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához. A támogatás megállapítása során kizárólag a nyilvános könyvtárral nem rendelkező, könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító - a Kiegészítő szabályok 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő - települési önkormányzatok számát lehet figyelembe venni. A könyvtári szolgáltató helynek a) 1500 fő vagy az alatti lakosságszámú települések esetén hetente legalább két napon, hetente összesen minimum hat órás, b) 1500 fő feletti települések esetén hetente legalább négy napon, hetente összesen minimum tizenkét órás nyitva tartást kell biztosítania. A támogatás a mozgókönyvtári feladat szervezése és ellátása, valamint közösségi programok szervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz használható fel. A támogatás - a többcélú kistérségi társulás döntése alapján - felhasználható könyvtárbusz működtetésére is, amennyiben a nyilvános könyvtárral vagy szolgáltató hellyel rendelkező önkormányzat olyan településrészen biztosítja a feladatellátást, ahonnan a könyvtár (vagy a szolgáltató hely) távol van, vagy nehezen közelíthető meg. A támogatás felhasználható olyan átalakításhoz vagy bővítéshez is, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtári szolgáltató hely egyben közösségi színtérként is működhessen. Amennyiben a könyvtári szolgáltató hely közösségi színtérként is működik, a nyitvatartási időre vonatkozó kötelezettség közművelődési programok szervezésével és tartásával is teljesíthető. A támogatás kizárólag a szakmai célokkal összefüggő kiadásokra fordítható. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.4., 1.6. és 1.8. pontjai 4. A mozgókönyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kapcsolódó támogatással összefüggő szabályok Lásd: Segédlet II.1. pontja

Egyéb jogszabályok Többcélú kistérségi társulás tv. Közművelődési tv. 64/1999. (IV.28.) Korm. rend. Lásd: Segédlet II.4., 14. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Ellenőrizendő, hogy a többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásában vállalta-e a vizsgált időszakban a mozgókönyvtári és közművelődési feladatok ellátását. − Amennyiben a mozgókönyvtári és közművelődési feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában 2011. évre vonatkozóan nem szerepelt, ezen támogatás igénybevétele – további vizsgálatok nélkül – jogtalan volt. 95

− Amennyiben a mozgókönyvtári és közművelődési feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgálat időszakra vonatkozóan szerepelt, további (itt részletezett) vizsgálatok szükségesek az igénybevétel és az elszámolás jogszerűségének megállapításához. 2. A támogatást csak olyan önkormányzatok esetében igényelte és számolta-e el a többcélú kistérségi társulás, amelyek területén nem működött a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtár.57 3. A többcélú kistérségi társulás – a vonatkozó Kiegészítő szabályok 4. pontjának megfelelően – megkötötte-e a szerződést/szerződéseket azokkal a szolgáltatókkal (nyilvános városi vagy megyei könyvtár), amelyektől a települési önkormányzatok a könyvtári szolgáltatásokat megrendelték.58 Tájékoztatás (BM., érkezett e-mailben 2010. december 6-án) A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat 8. számú melléklet III. jogcím, kiegészítő szabályok 4. pontja alapján a nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzatok nyilvános városi vagy a megyei könyvtártól (a továbbiakban: szolgáltató) megrendelik a könyvtári szolgáltatásokat. A többcélú kistérségi társulás szerződést köt a szolgáltatóval. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 64.-65. §-ai alapján a városi és megyei könyvtár alatt a városi és megyei önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat értjük. 4. A többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodása, valamint a szolgáltatóval kötött szerződés(ek) alapján legalább 4 nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzat részére biztosította-e a szolgáltatást. 5. A feladatellátásban érintett önkormányzatok jelölése az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 48. oszlopában összhangban volt-e a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásával, valamint a szolgáltatóval kötött szerződés(ek) adattartalmával.59 6. Vizsgálandó, hogy a támogatás elszámolása egy tizedesre kerekített mutatószám alapján történt-e.

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. A többcélú kistérségi társulás legalább 4, korábban nyilvános könyvtárral nem rendelkező önkormányzat esetén teljesítette-e a támogatás igénybevételére vonatkozó alábbi feltételeket: − A többcélú kistérségi társulás a szolgáltatást biztosító nyilvános városi vagy megyei könyvtárral a szerződést megkötötte. − A könyvtári szolgáltató hely kialakítása megtörtént. − A könyvtári szolgáltató hely: ƒ az 1500 fő vagy az alatti lakosságszámú települések esetén hetente legalább két napon nyitva tartott és a heti összesített nyitva tartási idő elérte a 6 órát,

57

58 59

Nyilvános könyvtárak jegyzéke elérhetősége 64/1999. (IV.28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a miniszter a jegyzéket, továbbá a változtatásokat évente közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben. Csak a szolgáltatói szerződések pótlólagos adatszolgáltatás keretében történő bekérése esetén vizsgálható. Csak a 3. pontban jelzett dokumentumok bekérése esetén vizsgálható. 96

ƒ

1500 fő feletti települések esetén hetente legalább négy napon nyitva tartott és a heti összesített nyitva tartási idő elérte a 12 órát.60

2. A feladatellátásban érintett önkormányzatok jelölése az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 48. oszlopában összhangban volt-e a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásával, valamint a szolgáltatóval kötött szerződés(ek) adattartalmával. 3. A feladatellátás tényleges időtartama megegyezett-e az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 49. oszlopában, valamint a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában, valamint a szolgáltatóval kötött szerződés(ek)ben feltüntetett feladat-ellátási időtartammal. 4. Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalapja 48-49. oszlopainak kitöltése a többcélú kistérségi társulás nyilvántartásaival, a törzskönyvi nyilvántartás adataival, nyilvános könyvtárak jegyzékével, és egyéb, a feladatellátásban részt vevő önkormányzatok által szolgáltatott adatokkal összhangban történt-e. 5. A támogatás felhasználása megfelelt-e a vonatkozó Kiegészítő szabályok 1.4. és 1.6. pontjainak. A többcélú kistérségi társulás az éves beszámolójában a könyvtár szakfeladaton a támogatás összegét elérő kiadást számolt-e el. A támogatás kizárólag a szakmai célokkal összefüggő kiadásokra fordítható. Lásd: Segédlet I.3. pontja. 6. Vizsgálandó, hogy a támogatás elszámolása egy tizedesre kerekített mutatószám alapján történt-e. Szakmai iránymutatás Kiadta: MÁK Önkormányzati Főosztály (az OM Közgyűjteményi Főosztályával egyeztetve); Kelt: Bp., 2009. június 16. (Ügyintéző:dr. Bobák Erzsébet; Ikt. szám: ÖF-888/2009.) A közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: Könyvtár törvény) és a nyilvános könyvtárak vezetéséről szóló 64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet szabályait alapul véve az a könyvtár, amely nem szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékén, nem tekinthető nyilvános könyvtárnak. A Könyvtár tv. 64. § (1) bekezdése szerint könyvtári ellátás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladata, melyet vagy nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy ezen szolgáltatás megrendelésével teljesíthet. Az OM szerint az, hogy a könyvtári szolgáltató hely szervezeti formája költségvetési szerv, amely alapító okirattal is rendelkezik, még nem jelenti azt, hogy nyilvános könyvtár lenne. Az alapító okiratban a helyes megnevezés a könyvtár. Amennyiben az önkormányzat által fenntartott könyvtár nem felel meg a nyilvános könyvtár Könyvtár tv. szerinti alapkövetelményének és nem látja el az előírt alapfeladatokat, akkor az nem nyilvános könyvtár. Szakmai iránymutatás Kiadta: ÖM Önkormányzati Gazdasági Főosztály; Kelt: Bp., 2009. június 05. (Ikt. szám: ÖM/83/49/2009.) A Kvtv. a 8. sz. mell. Kiegészítő szabályok 4. pontja a támogatás igénybevételének feltételéül csak azt írja elő, hogy a feladatellátásban részt vevő önkormányzat nem rendelkezhet nyilvános könyvtárral, tehát az önkormányzatnak töröltetnie kell magát a nyilvános könyvtárak jegyzékéről. Fentieket figyelembe véve amennyiben az önkormányzat a nyilvános könyvtárak jegyzékéről töröltette magát, úgy a Társulás jogosan vette igénybe a mozgókönyvtári feladatok ellátásához kapcsolódó támogatást, függetlenül attól, hogy az önkormányzat a törzskönyvi nyilvántartásból nem töröltette magát.

60

Amennyiben a könyvtári szolgáltató hely közösségi színtérként is működött, a nyitvatartási időre vonatkozó kötelezettség közművelődési programok szervezésével és tartásával is teljesíthető. 97

2.8. A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG:

79 000 forint/költségvetési szervek száma alapján számított mutatószám

A támogatást az a többcélú kistérségi társulás igényelheti, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szabályai alapján - a Kiegészítő szabályok 5. pontja szerinti feltételeknek megfelelően - gondoskodik a belső ellenőrzési feladat ellátásáról. A többcélú kistérségi társulás biztosítja a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok, azok polgármesteri hivatalainak, illetve körjegyzőségeinek, önmaga és munkaszervezetének belső ellenőrzését, valamint az önkormányzatok, intézményi társulások és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzését. A többcélú kistérségi társulást a belső ellenőrzési feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek száma alapján alaptámogatás illeti meg az alábbiak szerint: − az alaptámogatás valamennyi települési önkormányzat száma, a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szerveinek, a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények 2007. január 1-jét követő átszervezése során létrejött tagintézményeinek, továbbá a 3500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek száma alapján, valamint − a 3500 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok költségvetési szervei közül legfeljebb a 3500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveivel azonos számú költségvetési szerv után igényelhető. Az alaptámogatás kétszerese vehető igénybe a 3500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek száma alapján, amennyiben a többcélú kistérségi társulás saját feladatellátásában gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról. A támogatás felhasználható a belső ellenőrzési feladat szervezése és ellátása során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz. 2011. évi Kvtv. 8. sz. melléklet III. rész - Kiegészítő szabályok 1. Általános szabályok 1.1.-1.2, 1.4.-1.8. pontjai 5. A belső ellenőrzési feladatok ellátásához kapcsolódó támogatással összefüggő szabályok Lásd: Segédlet II.1. pontja Egyéb jogszabályok Többcélú kistérségi társulás tv. Ttv. Ámr. ÁhtR. Ber. Lásd: Segédlet II.4., 8., 17-19. pontjai

Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.1. pontja – Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai

98

Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok 1. Ellenőrizendő, hogy a többcélú kistérségi társulás a Társulási megállapodásában a vizsgált időszakban vállalta-e a belső ellenőrzési feladatok ellátását. − Amennyiben a belső ellenőrzési feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában 2011. évre vonatkozóan nem szerepelt, ezen támogatás igénybevétele – további vizsgálatok nélkül – jogtalan volt. − Amennyiben a belső ellenőrzési feladatok ellátása a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában a vizsgálat időszakra vonatkozóan szerepelt, további (itt részletezett) vizsgálatok szükségesek az igénybevétel és az elszámolás jogszerűségének megállapításához. 2. Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 41., illetve 44. oszlopaiban a feladatellátásban részt vevő önkormányzatok köre és a feladatellátás módja a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítettekkel összhangban került-e jelölésre. 3. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás saját feladatellátás keretében biztosította a belső ellenőrzési feladatok ellátását, vizsgálandó, hogy a Társulási megállapodásában rögzített feladat ellátási forma megfelelt-e a vonatkozó Kiegészítő szabályok 5.1. pontjában foglaltaknak.61 4. Amennyiben a feladatellátás intézményi társulások keretében valósult meg, vizsgálandó, hogy legalább 7 települési önkormányzat részt vett-e az adott intézményi társulásban, 5. Vizsgálandó, hogy az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 42-43., illetve 45-46. oszlopaiban a feladatellátás időtartama (kezdő hónapja, időtartama) önkormányzatonként a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítettekkel összhangban került-e jelölésre. 6. Amennyiben év közben a feladatellátás módjában változás következett be, vizsgálandó, hogy az azzal kapcsolatos adatok az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalap 4243., illetve 44-46. oszlopaiban önkormányzatonként a többcélú kistérségi társulás Társulási megállapodásában rögzítettekkel összhangban kerültek-e jelölésre. 7. A törzskönyvi nyilvántartással összhangban, a 2011. január 31-ei állapotnak megfelelően került-e megállapításra a többcélú kistérségi társulás területén működő költségvetési szervek száma. A költségvetési szervek számbavételénél az Ámr. 8. § szerinti költségvetési szerveket vették-e figyelembe, az ÁhtR. 87-88. §-ra (2010.08.15-től hatályos) is. (A „2.5-2.8 feladatok” elnevezésű munkalap 47. oszlopában) 8. Vizsgálandó, hogy a költségvetési szervek számának meghatározásakor figyelembe vették-e: − a többcélú kistérségi társulást, valamint a többcélú kistérségi társulás költségvetési szerveinek a számát, − a 3.500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek a számát, − a 3.500 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok költségvetési szerveinek a számát.62 9. A 3.500 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok költségvetési szervei számának kétszeresével számoltak-e abban az esetben, amennyiben a többcélú kistérségi társulás saját feladatellátásában gondoskodott a feladatellátásról. 63

61

62 63

A saját feladatellátás megvalósulhat intézményfenntartással, munkaszervezeti feladatellátás keretében önálló munkaszervezetében vagy a munkaszervezet feladatával megbízott önkormányzati hivatal szervezeti egységében, illetve külső szolgáltató bevonásával. A törzskönyvi nyilvántartás alapján és/vagy pótlólagos adatbekéréssel vizsgálható. A feladatellátásban részt vevő önkormányzatok számát, a rendszer automatikusan számolja, így azt a költségvetési szervek között nem kell feltüntetni. A feladatellátás módját az ÖM táblába be kell írni, ezt követően amennyiben a feladat-ellátás módját saját fenntartásként jelöli meg a kistérségi társulás, úgy a költségvetési szervek számát automatikusan megduplázza a tábla, ahol a lakosságszám-korlátot is automatikusan figyeli. 99

10. A többcélú kistérségi társulás a belső ellenőrzésben érintett költségvetési szerveinek számát az ÖM elszámoló tábla „Összesítő” elnevezésű munkalapja 22. sorában (G 30 cella) helyesen tüntette-e fel. 11. A kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén a támogatást a többcélú kistérségi társulás csak abban az esetben számolta-e el, ha az ellátást a kistérségen kívüli települési önkormányzatok költségvetési szervei számára biztosította. 12. A támogatás elszámolása egy tizedesre kerekített mutatószám alapján történt-e. 13. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények 2007.01.01-ét követő átszervezése során létrejött tagintézményeinek számát az ÖM elszámoló tábla ”Összesítő” elnevezésű munkalapja 23. cellájában feltüntették-e.

A helyszíni vizsgálat dokumentumai Lásd: Segédlet I.2. pontja (A helyszíni vizsgálat dokumentumai) vonatkozó dokumentumai

A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Rendelkezik-e a többcélú kistérségi társulás belső ellenőrzési kézikönyvvel. 2. Készített-e a többcélú kistérségi társulás a 2011. évre vonatkozóan belső ellenőrzési tervet. 3. Készített-e a többcélú kistérségi társulás éves ellenőrzési jelentést, éves összefoglaló ellenőrzési jelentést és megbízhatósági jelentést a 2011. évre vonatkozóan. 4. A belső ellenőrzést végző személyek megfeleltek-e a Ber. 11. §-ában meghatározott képesítési előírásoknak, valamint a belső ellenőr rendelkezett-e az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az Áht.R 121/C. § (1) bekezdése előírásainak megfelelően. 5. A többcélú kistérségi társulás saját feladatellátása esetén a feladatellátás tényleges módja megfelelt-e vonatkozó Kiegészítő szabályok 5.1. pontjában foglaltaknak. Külső szolgáltató bevonása esetén a megbízási szerződés(ek) meglétének és tartalmának vizsgálata. 6. Amennyiben a feladatellátás intézményi társulások keretében valósult meg, vizsgálandó, hogy a feladatellátás a belső ellenőrzési társulások társulási megállapodásaiban rögzítetteknek megfelelően történt-e. 7. Az ÖM elszámoló tábla „2.5.-2.8. feladatok” elnevezésű munkalapja 41- 47. oszlopainak kitöltése a többcélú kistérségi társulás nyilvántartásaival, a törzskönyvi nyilvántartás adataival, és egyéb, a feladatellátásban részt vevő önkormányzatok által szolgáltatott adatokkal összhangban történt-e. 8. A támogatás felhasználása megfelelt-e a vonatkozó Kiegészítő szabályok 1.4., illetve 1.6. pontjaiban foglaltaknak. Lásd: Segédlet I.3. pontja. 9. A további ellenőrzési szempontokat lásd ugyanezen jogcím Az Igazgatóságon elvégzendő ellenőrzési feladatok 1-13 pontjaiban foglaltakat.64 Tájékoztatás (Belügyminisztériummal történt telefonos egyeztetés, 2009. december 22.,) A kisebbségi önkormányzatok nem számolhatóak el a belső ellenőrzés jogcím költségvetési szervei között, mivel ők nem tekinthetők külön költségvetési szervnek.

64

Ezen feladatok már nem képezik közvetlenül a helyszíni ellenőrzés részét, a helyszíni adatfelvételt követően az Igazgatóságon elvégezhetőek. 100