Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5 / 2003. (IV.22. ) számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) valamint, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról az egyének, a családok és a közösség szociális biztonságának és működőképességének elősegítése és megőrzése érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Az e rendeletben szabályozott ellátások biztosíthatók akkor, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak, közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításában. Az ellátások biztosítása a kérelmezővel közeli hozzátartozói jogviszonyban állók, vagy közös háztartásban élők életmódjának, szociális helyzetének és a rászorultságnak egységben történő vizsgálata alapján történik. 2. § A rendelet hatálya kiterjed Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területén élő: - bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, - legalább egy éve bejegyzett tartózkodási hellyel rendelkező, de bejelentett lakóhellyel máshol nem rendelkező állampolgárokra, - állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt személyekre, - a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, - a szociális törvény 7 § (1) bekezdésében meghatározott ellátások esetében a városban tartózkodó hajléktalan személyekre, az Európai Szociális Karta alapján , az 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokra is, függetlenül attól, hogy van-e bejelentett lakó vagy tartózkodási helye. 3. § (1) Szociális pénzbeli ellátások: a ) Munkanélküliek jövedelempótló támogatása b) Lakásfenntartási és lakbértámogatás c)Ápolási díj d) Átmeneti segély e) Kamatmentes szociális kölcsönsegély f ) Adósságkezelési szolgáltatás g) Temetési segély és hamvasztási hozzájárulás h ) Rendszeres szociális segély i ) Időskorúak járadéka j) Nyugdíjasok gépkocsi fenntartási szociális támogatása
2
(2) Gyermekvédelmi pénzbeli ellátások : a) Rendszeres gyermekvédelmi támogatás b) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (3) Természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások: a) Köztemetés b) Közgyógyellátás c) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság d) Intézményi étkezési térítési díj átvállalása 4. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, vagy a Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Irodáján lehet benyújtani a kérelemnek megfelelő formanyomtatványon személyesen, illetve postai úton. A kérelem elektronikus úton is benyújtható. (2) A kérelemhez csatolni kell a formanyomtatványon feltüntetett nyilatkozatokat és igazolásokat Sztv 4.§ ( 1 ) bekezdés a), i) és j) pontjaiban meghatározottak szerint. (3) E rendeletben meghatározott ellátásokra való jogosultság megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, kivéve az 51. § ( 2 ) és ( 3 ) bekezdésében meghatározott támogatások, amelyek esetében a jegyző valamint a 11.§ (2) bekezdésében és a 27. § (7) bekezdésében meghatározottak, amelynél a Szociális és Családvédelmi Bizottság a hatáskör gyakorlója. (4) Gyermeket egyedül nevelő igénylőnek csatolnia kell a gyermektartásdíj megfizetéséről szóló bírósági végzést, megállapodást, illetőleg a tartásdíj megelőlegezése iránti eljárás megindításáról szóló nyilatkozatot, és a jelenleg fizetett tartásdíj összegéről szóló igazolást. (5) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása során a háztartás összjövedelme, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe kell venni, az együttélő személyek esetében: - a nettó munkajövedelmet, - nyugdíj jövedelmet, - munkanélküli járadékot ill. egyéb ellátást, - GYED,GYES, GYET jövedelmet, - ápolási díjat, - rendszeres szociális segélyt, - társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelmet, - családi pótlékot illetve iskoláztatási támogatást, - tartásdíjat, - értékpapírból származó jövedelmet, - ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyonértékű jog átruházásából származó jövedelmet, - készpénzvagyonát.
3 (6) Az e rendeletben szabályozott ellátásokra - kivéve a 17. § ( 1 ) bekezdésében és a 33 - 42.§ - okban szabályozott ellátásokat - nem jogosult az a személy, akinek és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának a tulajdonában a Sztv. 4.§ ( 1 ) bekezdés b ) pontjában meghatározott értékű vagyon van, továbbá az sem aki, valamint a vele együtt élő közeli hozzátartozója szociális támogatás visszafizetésére való kötelezettségének nem tett eleget. 5. § (1) A támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyainak, lakóhelyének változását annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles a Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Irodán bejelenteni. Az igénylő vagy a támogatásban részesülő köteles 15 napon belül bejelenteni a Szociális Egészségügyi és Gyermekvédelmi Irodán azt is, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van. (2) Az Sztv-ben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény illetve e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell: a) a pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátás visszafizetésére, b) a természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (3) A szociális és gyermekvédelmi ellátás visszatérítésének elrendelése esetén a Szociális és Családvédelmi Bizottság a megtérítés összegét illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, a részletfizetést engedélyezheti. Az erre vonatkozó kérelmet az első fokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani. 6. § A határozatlan időre megállapított ellátásokat évente felül kell vizsgálni. A Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Iroda a támogatásra való jogosultságot folyamatosan figyelemmel kíséri és a támogatások célirányos felhasználása érdekében az ellenőrzésbe bevonhatja az önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézményeit is.
II. fejezet Szociális pénzbeli ellátások Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 7. § (1) Annak a jövedelempótló támogatásra jogosultnak, akinek jogosultsága 2000. május 1-jét megelőzően keletkezett és az ellátás megállapítása iránti kérelmét 2000. április 30-ig benyújtotta, illetve annak, akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása 2000. május 1. napján vagy ezt követően szünetel, a szüneteltetésre okot adó körülmény megszűnését követően a Sztv. 33 - 37. § - ai alapján kell a kérelmét elbírálni.
4
Lakásfenntartási és lakbértámogatás 8. § (1) Az önkormányzat rendszeres lakásfenntartási támogatásban részesíti azt, aki alacsony jövedelme és magas lakásfenntartással kapcsolatos kiadásai miatt nem képes biztosítani önmaga illetve családja fenntartását. (2) A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a (3) bekezdés d) pontja alapján legfeljebb 12 hónapra, a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott fűtésre adott lakásfenntartási támogatás esetén fűtési idény végéig kell megállapítani. (3) Támogatás annak adható, aki: a) a család létszámának megfelelő szobaszámú lakásban lakik 2 3 4 5 6 7
személyig személyig személyig személyig személyig vagy több személyig
2 2,5 3 3,5 4 4,5
lakószoba lakószoba lakószoba lakószoba lakószoba lakószoba vehető figyelembe, komfortfokozattól függetlenül.
b) és lakás és egyéb ingatlantulajdona (nyaraló, garázs stb.) hasznosításából származó jövedelme nincs, c) és a személy illetve háztartás összjövedelmét figyelembe véve az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 % -át, egyedülélő esetén 200 %-át: d) és a lakással kapcsolatos kiadások elérik vagy meghaladják a háztartás összjövedelmének 30 %-át e) vagy a lakás fűtésével kapcsolatos éves költség egyhatod része eléri vagy meghaladja a személy vagy háztartás havi jövedelmének 20 %-át. 9. § A lakással kapcsolatos kiadásoknál figyelembe kell venni: a) lakbért vagy lakáscélú pénzintézeti és munkáltatói kölcsön törlesztő részletét, b) albérleti díjat, c) fűtési díjat illetve ennek költségeit, a szolgáltató által igazolt, a kérelem benyújtását megelőző 12 havi fűtési díj egy hónapra eső összegét, vagy az erre vonatkozó szolgáltatói kalkulációt, egyedi fűtés ( olaj, fa szén ) esetén számla alapján 8000 Ft/hó fűtési díj vehető figyelembe, d) villanyáram költségeit (legfeljebb 150 kW/hó fogyasztásig, a villanyfűtés esetét kivéve) e) gázfogyasztás költségeit (legfeljebb 100 köbméter/hó fogyasztásig)
5 f) víz és csatorna használati díjat (legfeljebb 3 köbméter/hó/fő fogyasztásig, illetve az átalány összegét) g) közös költséget, szemétszállítás költségeit. 10. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától. (2) E rendelet alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit. (3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy is. Ebben az esetben a támogatás összege havonta 2000,- Ft, amelyet mindenkor ahhoz a szolgáltatóhoz kell utalni, ahol a legmagasabb az adóssága. A támogatás az adósságkezelés időtartamára, de legalább egy évre jár . 11. § (1) A támogatás összege az összjövedelem 30 % -át meghaladó összeg, amely azonban nem lehet kevesebb mint 1000 Ft / hó, és nem haladhatja meg a 5000,- Ft / hó összeget. (2) Amennyiben a lakással kapcsolatos kiadások meghaladják az összjövedelem 50 %-át, a Szociális és Családvédelmi Bizottság méltányosságból az (1) bekezdésben foglaltaknál magasabb lakásfenntartási támogatást is megállapíthat, amelynek összege azonban nem haladhatja meg a havi 7000,- Ft -ot. (3) A kérelmező jogorvoslati kérelme alapján - méltánylást érdemlő esetben - a Közgyűlés a 8. §. (3) bekezdés c), d) és e) pontjában szabályozottaktól 50% mértékig, a 11. § (1) és (2) bekezdéseiben szabályozottaktól 100 % mértékig térhet el. 12. § A támogatás formája: a) elsősorban közüzemi díj (fűtési díj, vízdíj, áramdíj, gázdíj, lakbér) részbeni kiegyenlítése közvetlenül a szolgáltatóhoz történő utalással, b) amennyiben az a) pontban meghatározott formák alkalmazására nincs lehetőség, postai úton történő készpénz utalás történhet.
13. §
6
(1) Önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha: a) a bérlő (bérlőtársak) és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettójövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 125 %-át, b) ingatlantulajdonnal nem rendelkezik, kivéve a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant c) a fizetendő havi lakbér összege eléri vagy meghaladja a bérlő (bérlőtárs) és családja valamint a vele együtt élő közeli hozzátartozók havi nettó összjövedelmének 10 %-át. (2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, a) aki a lakás vagy tartózkodási helye szerinti önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban részesül, b) akinek három hónapot meghaladó lakbérhátraléka van, c) aki a bérlakásának hasznosításával összefüggésben jövedelemhez jut (pl.: albérlet) d) aki szobabérlők házának bérlője. 14. § (1) A támogatás mértéke a család havi nettó összjövedelmének 10 %-a és a havi lakbér közötti különbség. (2) A nyújtható támogatás legkisebb mértéke 100,- Ft/hó. (3) A jogosultság megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik. (4) A lakbértámogatás folyósításának időtartama 1 év. Ezt követően újabb kérelmet lehet benyújtani. (5) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni. (6) Az Önkormányzat által nyújtott támogatást a Polgármesteri Hivatal negyedévenként utalja át egy összegben a SZÉPHŐ Rt. részére. 15. § Meg kell szüntetni a támogatást, ha a bérlő: a) bérleti jogviszonya megszűnik, b) támogatásra jogosultsága megszűnik c) lakbérfizetési kötelezettségének 3 hónapig folyamatosan nem tesz eleget.
Ápolási díj 16. § Az ápolási díj az önmaga ellátására képtelen, tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
17. §
7
(1) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (a jegyes kivételével), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló a) súlyos fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 életévét be nem töltött személy gondozását, ápolását végzi. (2) Ápolási díj adható annak a hozzátartozónak is, aki önmaga ellátására képtelen, állandó ápolásra, gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, feltéve ha a figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150 % -ánál. 18. § Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó a Sztv. által szabályozott esetekben. 19. § (1) Az ápolási díjra való jogosultságot a 17. § ( 1 ) bekezdésben meghatározott esetben két évente, a 17. § ( 2 ) bekezdésben meghatározott esetben évente felül kell vizsgálni. (2) Az ápolási díjat kérelmező és az önkormányzat az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint illetékes ÁNTSZ tisztifőorvosán keresztül. 20. § (1) Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-ánál. (2) Jogorvoslati kérelem alapján, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - a Szociális és Családvédelmi Bizottság javaslata alapján - a Közgyűlés az ápolási díj összegének felső határát a mindenkori minimálbér összegében határozhatja meg. Átmeneti segély 21. § (1) Átmeneti segély adható annak a 18. életévét betöltött személynek, aki önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és megélhetését nem képes biztosítani. (2) Átmeneti segély adható akkor, ha az egy főre jutó havi jövedelem: a) egyedülélő nyugdíjasok és gyermeküket egyedül nevelők esetében nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, b) családban élők esetében nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.
8 (3) Rendkívüli élethelyzetbe kerül különösen az, aki és akinek egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nem rendelkezik olyan, az Sztv 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal, amelyet értékesíthetne anélkül, hogy veszélyeztetné lakhatási és megélhetési feltételeit illetve vagyona hasznosításából jövedelem nem származik és: a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, illetve jelentős egyszeri kiadásra kényszerül, b) elemi kár, baleset, bűntény áldozata, c) legfeljebb 6 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka van és önerőből kiegyenlíteni nem tudja és a hátralék megfizetése érdekében a hitelezővel együttműködik, d) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátásának kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik. 22. § Az e rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokon és igazolásokon túl a kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást (pl. orvosi igazolást, rendőrségi jegyzőkönyvet, társadalombiztosítási igazolást, bírósági végzést, díjhátralékról szóló igazolást stb.) és vagyoni nyilatkozatot.
23. § (1) Átmeneti segély negyedévente egy alkalommal adható, ettől eltérni csak létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben lehet. A negyedévente kifizetésre kerülő segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 50 %-át. (2) Az egy családban élők átmeneti segélyének együttes összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. (3) A kifizetés elsősorban közüzemi díj részbeni kiegyenlítéséhez, a szolgáltatóhoz a jogosult számlájára történik. Készpénzben történő kifizetésre postai úton kerülhet sor. A segély házipénztárból történő azonnali kifizetése akkor rendelhető el, ha a segély összegének postai kiutalása a rászoruló életkörülményeiben elháríthatatlan veszéllyel járna. 24. § Az átmeneti segély iránti kérelmek elbírálása során a Szociális Egészségügyi és Gyermekvédelmi Iroda a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által készített környezettanulmányokat is felhasználhatja. Amennyiben a segélyt igénylő személy házigondozásban, idősek klubja ellátásban, vagy Kríziskezelő Központ által nyújtott ellátásban részesül, kérelméhez csatolni kell az intézmény vezetőjének vagy megbízottjának javaslatát az átmeneti segély megállapításához.
9
25. § (1) Gyógyszertámogatás címén átmeneti segélyben részesíthető az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik és a háziorvos által igazolt egy-egy betegség miatt jelentkező gyószerkiadása, vagy az egyes családtagok eseti gyógyszerköltsége együttesen meghaladja az egy főre jutó jövedelem 10 %-át, feltéve, hogy a családban vagy az életvitelszerűen együtt élő személyek viszonylatában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b) egyedülélő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. (2) A támogatás összege negyedévente az igazolt gyógyszerkiadás összege, de legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 50 %-a lehet. (3) Az átmeneti segély és a gyógyszertámogatás együttes összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. 26. § (1) Krízissegély baleset, elemi csapás, bűncselekmény esetén átmeneti segélyként adható. (2) A krízis tényét hitelt érdemlően igazolni kell. (3) A jogosultság megállapításánál a kérelmező és a közeli hozzátartozók vagyoni viszonyainak vizsgálatát figyelmen kívül kell hagyni, de kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét. A segély összege az öregségi nyugdíjminimum tízszeresét nem haladhatja meg.
Kamatmentes szociális kölcsönsegély és lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatás 27. § (1) Kamatmentes szociális kölcsönsegély adható annak a rendkívüli élethelyzetbe került jogosultnak, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, vagy igazoltan 3 hónapon belül rendszeres havi jövedelem folyósítása várható. (2) Kamatmentes kölcsönsegély elsősorban az alábbi célokra használható fel: - lakbér, illetve közüzemi díj legfeljebb 6 havi hátralékának kiegyenlítésére, - nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások megállapítása és folyósítása közötti időszak megélhetésére, - maga vagy közeli hozzátartozója ingyenes orvosi ellátás hatálya alá nem tartozó gyógykezelése vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésére, - közműre történő rákötés költségeinek kiegészítésére.
10
(3) A kamatmentes szociális kölcsönsegély nyújtásának feltétele két készfizető kezes állítása. A kezeseknek legalább 1 évi munkaviszonyból származó, vagy nyugdíjszerű ellátásból származó rendszeres jövedelemmel kell rendelkezniük. Havi jövedelmüknek meg kell haladnia a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át. (4) A kérelem benyújtását követő 30 napon belül a Szociális és Családvédelmi Bizottság dönt a kérelemről. A döntés alapján a jogosulttal a kölcsönszerződést Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere köti. A szerződésben rögzíteni kell a visszafizetés módját, idejét és egyéb feltételeit. (5) A kamatmentes szociális kölcsönsegély összegének felső határa a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszöröse, amelyet legfeljebb 24 hónap alatt kell visszatéríteni. (6) Ha a kölcsön összegét a szerződésben rögzítettek szerint, vagy határidőn belül nem fizetik meg, az ellátást jogosulatlanul igénybe vettnek kell tekinteni, és e rendelet 5. § (2) bekezdésében, valamint a szerződésben foglaltak szerint kell eljárni. ( 7 ) Kivételesen indokolt esetben a kölcsön visszafizetése részben vagy egészben elengedhető, ha a jogosult neki fel nem róható okból nem képes annak visszafizetésére. Az erre vonatkozó kérelmet az ok bekövetkeztét követő 30 napon belül kell benyújtani a Szociális és Családvédelmi Bizottsághoz. A kérelemről a Bizottság a benyújtást követő ülésén dönt.
(8) Nem részesíthető újabb kölcsönben az a személy, aki a részére az önkormányzat által korábban nyújtott adósságkezelési támogatás vagy kamatmentes kölcsön teljes összegét még nem törlesztette, továbbá annak sem, aki korábbi kölcsön törlesztésére irányuló kötelezettségének neki felróható okból nem tett eleget.
28. § Másodfokú eljárás során, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, a Közgyűlés a 21. § ( 2 ) bekezdésben , 25. § ( 1 ) és ( 2 ) bekezdéseiben és a 27. §- ban szabályozottaktól eltérően is dönthet. 29. § (1) Az önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt, akinek a) közüzemi díjtartozása, közös költség hátraléka, lakbérhátraléka vagy hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátraléka egyenként vagy együttesen meghaladja az 50.000,- Ft -ot, de legfeljebb 267.000,- Ft, b) az a) pontban meghatározott adósságok valamelyike legalább 6 havi és az, az igény benyújtását megelőző 18 hónapban keletkezett,
11 c) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíjminimum 200 % -át, d) e rendelet 8.§ (3 ) bekezdésben meghatározott minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, e) vállalja az önrész (adósság 25 % -ának ) egy összegben vagy részletekben történő megfizetését és erről az adósságkövetelés jogosultjával illetve jogosultjaival szerződést köt, f) részt vesz a Székesfehérvári Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat ( továbbiakban : intézmény ) által működtetett adósságkezelési tanácsadáson és erről a megállapodást az intézménnyel megköti. (2) A támogatás mértéke az adósság és az önrész különbözete, amely nem lehet több az adósság 75 % -ánál illetve 200.000,- Ft-nál. A támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell átutalni, egy összegben vagy részletekben. (3)
Az adósságkezelési támogatás tovább nem folyósítható és az addig kifizetett támogatást egy összegben vissza kell fizetni ha a jogosult az intézménnyel kötött megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget. 30. §
(1) A szolgáltatás igénylése formanyomtatványon történik, amelyhez csatolni kell az igénylő és családja jövedelmének igazolását, a vagyonnyilatkozatot, a tartozásról illetve tartozásokról szóló igazolást. Igazolást arról, hogy más közüzemnél tartozása nem áll fenn, valamint arról, hogy a lakás, amelyre vonatkozóan a tartozás fennáll saját tulajdona, illetve amennyiben bérlő, vagy albérlő az erre vonatkozó dokumentumokat. (2) Amennyiben az igénylő jogosult a szolgáltatásra, a Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Iroda közvetítő lappal ellátva az intézményhez irányítja, ahol segítséget nyújtanak az adósságkövetelés jogosultjával történő szerződés megkötésében és szerződést kötnek az adósságkezelési tanácsadáson való részvételről.
(3) A közvetítő lapot az intézmény 15 napon belül visszajuttatja a Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Irodára. 31. § (1) Az adósságkezelési tanácsadás az intézmény által, a Szakmai Programban rögzítettek szerint történik. Az adósságkezelési tanácsadáson történő részvételről a szerződést az adóssal az intézmény köti, amelyben rögzíteni kell, hogy a tanácsadáson történő részvétel minimum 12 hónap, de legalább a részletfizetés időtartama, az adós legalább havonta egy alkalommal megjelenik a tanácsadáson, igazolja, hogy az önrész részleteit fizeti, igazolja, hogy a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségének eleget tesz.
12
(2) Az intézmény a tanácsadást követő 8 napon belül havonta tájékoztatja a Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Irodát a tanácsadáson tapasztaltakról. Azonnali tájékoztatási kötelessége van, ha az adós a szerződésben foglaltaknak nem tesz eleget, illetve, ha az adós körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt a szerződés módosítása szükséges.
Temetési segély és hamvasztási támogatás 32. § Az önkormányzat temetési segélyt és hamvasztási támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik, kivéve aki hadigondozott eltemettetéséről gondoskodik. 33. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát. (2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemhez egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. (3) A temetési számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét a számlákra rá kell vezetni. (4) A temetési segély elbírálását az igénylés leadásakor, kifizetését a következő ügyfélfogadási napon kell teljesíteni, ha a kérelmező a más módon történő kifizetést nem kéri. 34. § Temetési segélyben az a személy részesíthető, aki: a) a temetésről gondoskodott és b) családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét, egyedülélő esetén háromszorosát. 35. § A temetési segély összege a család összes jövedelmének figyelembe vételével kerül megállapításra. Amennyiben az egy főre jutó jövedelem: (1) az öregségi nyugdíjminimum alatt van, akkor a segély összege 17.000,- Ft, egyedülélő esetén 20.000,- Ft,
13 (2) az öregségi nyugdíjminimumot meghaladja, de nem éri el annak másfélszeresét, a segély összege 14.000,- Ft, egyedülélő esetén 17.000,- Ft, (3) az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét meghaladja, de nem éri el annak kétszeresét, a segély összege 11.000,- Ft, egyedülélő esetén 14.000,- Ft, (4) egyedülélő esetén az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét meghaladja, de nem éri el annak háromszorosát, a segély összege 11.000,- Ft.
36. § A temetési segély a temetés költségeit igazoló számla hiányában is - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - megállapítható. 37. § (1) Hamvasztási támogatásban az a személy részesíthető, aki: a) a hamvasztásos temetésről gondoskodott és b) családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét, egyedülélő esetén háromszorosát. (2) A hamvasztási támogatás összege: 10.000,- Ft.
Rendszeres szociális segély 38. § (1) Rendszeres szociális segély jár annak, aki: a) a 18. életévét betöltötte, aktív korú és munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott és rendszeres pénzellátásban nem részesül, kereső tevékenységet nem folytat és igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző három évben az illetékes Munkaügyi Központtal legalább két év időtartamig együttműködött. 2000.május 1 -ét követően aktív korú nem foglalkoztatottnak minősül az, aki - munkanélküli járadék illetve jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát kimerítette, vagy - a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a munkaügyi központtal legalább egy év időtartamig együttműködött és kereső tevékenységet nem folytat. (2) Rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az igénylő vagy családja nem rendelkezik az Sztv. 4. § (1) bek. b) pontjában meghatározott mértékű vagyonnal, az igénylő megélhetése más módon nem biztosítható, és az igénylő jövedelme illetve családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
14 a) az (1) bekezdés a) pontja esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, b) az (1) bekezdés b) pontja esetén az igénylő jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át. (3) A rendszeres szociális segély havi összege: a) az (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított jogosultság esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, b) az (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított jogosultság esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a.
39. § Az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyt igénylő foglalkoztatásának lehetőségét az önkormányzat vizsgálja és számára Székesfehérvár Városgondnoksága vagy más önkormányzati intézmény által szervezett közcélú vagy közhasznú munkát ajánl fel. Amennyiben az önkormányzat a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja megoldani, vagy a felajánlott munka nem felel meg a Sztv. 37/A. § (9) bekezdésében foglaltaknak, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának időpontjától a rendszeres szociális segélyt meg kell állapítani.
40. § (1) A 39.§ (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított jogosultság esetén a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele a Munkaügyi Központtal és a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal (a továbbiakban Családsegítő Központ) való együttműködési kötelezettség vállalása illetve teljesítése. (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy a megállapító határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles: a) a Családsegítő Központnál jelentkezni, és a szolgálattal együttműködési megállapodást kötni, b) ezt követően a Családsegítő Központ által megjelölt időpontokban a szervezett egyéni képességfejlesztő, vagy életmód, vagy munkavégzésre felkészítő programokon rendszeresen részt venni. A programok tartalmát, követelményrendszerét a Családsegítő Központ szakmai programjában szabályozza. (3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő a ( 2 ) bekezdésben meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni és részére rendszeres szociális segélyt 36 hónapon belül megállapítani nem lehet.
15
(4) A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot - ezen belül az együttműködési kötelezettség teljesítését - évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
Időskorúak járadéka 41. § (1) Időskorúak járadékára jogosult az, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét betöltötte és havi jövedelme nem haladja meg: a) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-át, b) házastárssal, élettárssal rendelkezők esetén az összjövedelemből számított egy főre jutó jövedelmük az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át. (2) Az időskorúak járadékának havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a. (3) Amennyiben a jogosult jövedelemmel rendelkezik, a járadékot úgy kell megállapítani, hogy annak összege a jogosult jövedelmének figyelembevételével együtt érje el a (2) bekezdésben meghatározott összeget, illetve legalább 1000,- Ft / hó összeget. Nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 40 % - át nem éri el. (4) Nem állapítható meg járadék, illetve a folyósítását meg kell szüntetni, ha az igénylő illetve jogosult: a) előzetes letartóztatásban van, elzárás illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, b) három hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. (5) Az időskorúak járadékára való jogosultságot két évente egyszer felül kell vizsgálni.
Gyermekvédelmi pénzbeli támogatások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 42. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem elbírálása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény ( továbbiakban Gyvt.) 19-20 / A. § - ai és a végrehajtásról szóló módosított 149 / 1997. ( IX.10.) Korm. rendelet 65 - 68. § - ai alapján történik.
16 (2) A kérelemben és az ahhoz csatolt jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságát az önkormányzat környezettanulmány készítésével vizsgálhatja. Amennyiben a környezettanulmány megállapításai alapján a család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak, a kérelmező és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni helyzetét is meg kell vizsgálni. A vizsgálat során a Gyvt. 19.§ 7 - 8 bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. 43. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege 2003 évben gyermekenként 4600 Ft.2003 évet követően a támogatás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 % -ával. (2) Emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatásban kell részesíteni azt a szülőt illetve hozzátartozó gyámot, aki adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, időskorúak járadékában részesül. Ebben az esetben a támogatás havi összege gyermekenként 9200,- Ft. (3) Kivételes méltányosságból ( ha a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését veszélyeztető körülmények állnak fenn ) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás magasabb összegben is megállapítható, de akkor sem haladhatja meg gyermekenként a 8000,- Ft-ot havonta. (4) A kivételes méltányosságból adott magasabb összegről a Szociális és Családvédelmi Bizottság dönt. 44. § A szülő és a családban élő más tartásra köteles hozzátartozó köteles a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást, a lakcím illetve családi állapot megváltozását, valamint azt a tényt, hogy a jogosult nappali tagozaton folytatott tanulmányait befejezte, vagy abbahagyta 15 napon belül bejelenteni. Amennyiben ezt elmulasztja, a jogtalanul felvett segélyt vissza kell fizetni. 45. § A rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A támogatásnak ezt a formáját kell alkalmazni elsősorban a védelembe vett gyermekek esetén és azokban az esetekben, amikor a támogatás gyermek érdekében történő felhasználása így biztosítható.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
17
46. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapítására a Gyvt. 21. §-a alapján kerül sor. (2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható akkor, ha a gyermeket gondozó család létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. E rendelet alkalmazásában rendkívüli élethelyzetbe került különösen az a család, ahol a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesés keletkezett a kérelem benyújtását megelőző két hónapban, b) a gyermek betegségével vagy iskoláztatásával kapcsolatos jelentős egyszeri kiadásra kényszerülnek, c) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak elősegítése miatt támogatásra szorulnak, d) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés miatt anyagi segítségre szorulnak, e) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szorul. 47. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás negyedévente egy alkalommal adható. A támogatás akkor nyújtható, ha az együttélő közeli hozzátartozók összjövedelme alapján számított egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (2) A megállapított támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 % -át. (3) A támogatás kifizetése elsősorban készpénz postán történő utalásával történik. Amennyiben a postán történő utalásra a gyermek veszélyeztetése miatt nem kerülhet sor, a támogatás házipénztárból történő kifizetéséről kell rendelkezni. (4) A családban élők rendkívüli gyermekvédelmi támogatásának együttes összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. 48. § Kivételesen méltányolandó esetben, jogorvoslati kérelem alapján a Közgyűlés a 47. § ( 1 ) és ( 2 ) bekezdésének szabályaitól eltérhet.
Nyugdíjasok gépkocsi fenntartási szociális támogatása
18
49. § ( 1 ) Az önkormányzat gépkocsi fenntartási szociális támogatásban részesíti azt a nyugdíjast, aki saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik és a személygépkocsi után megállapított éves gépjármű súlyadót megfizette. A kedvezmény összege az éves gépjármű súlyadó 30 %-a. ( 2 ) A támogatást, az arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével kell igényelni a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, illetve az Adóirodán.
III. fejezet Természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások Köztemetés 50. § Székesfehérvár közigazgatási területén elhalálozott személy temetéséről, - amennyiben nincs vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles hozzátartozója, vagy az eltemettetésre köteles személy a temettetésről nem gondoskodik - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül az önkormányzat intézkedik. A köztemetés elrendelésének szabályait az Sztv. 48. §-a tartalmazza.
Közgyógyellátás 51. § (1) A szociálisan rászoruló személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. (2) A jogosultság megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik. (3) A közgyógyellátás alanyi jogon jár az Sztv. 50. § (1) bek. a) - h) pontjai által felsorolt esetekben. (4) A közgyógyellátás normatív alapon jár az Sztv. 50. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
19
52. § (1)Közgyógyellátási igazolványra való jogosultság méltányosságból akkor állapítható meg, ha: - Az igénylésre rendszeresített formanyomtatványon háziorvos igazolja, hogy a kérelmező idült megbetegedésben szenved, és ennek kezelésére a rendszeresen szedett gyógyszerek havi költsége az igazolásban megadott összeg. Az azonos hatóanyag tartalmú és mennyiségű gyógyszerek esetén a havi gyógyszerköltséget az alacsonyabb árú készítmény figyelembe vételével kell kiszámítani. - A kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem: a) az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg és a havi gyógyszerköltség meghaladja az egy főre jutó jövedelem 20 %-át, egyedülélő esetén 10 %-át, b) az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át meghaladja és a havi gyógyszerköltség magasabb mint az egy főre jutó jövedelem 30 %-a, egyedülélő esetén 20 %-át. ( 2 ) A méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolvány érvényessége egy évre szól. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 53. § A jogosultság megállapítása és felülvizsgálata az Sztv. 54. §-ában foglaltak szerint történik. Intézményi étkezési térítési díj átvállalása 54. § (1) Átvállalható a rendszeres intézményi térítési díja a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő kiskorú vagy középfokú, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló 25. életévét még be nem töltött, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező gyermeknek, akire tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatást nem folyósítanak. A támogatás akkor adható, ha a családban az együtt élő közeli hozzátartozók összes jövedelméből számított egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 % -át. Átvállalható az intézményi térítési díja továbbá annak is, akire tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak ugyan, de a család összes jövedelméből számított egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át. (2) Az intézményi étkezési díj átvállalására a tanév első napjától a tanév utolsó napjáig kerül sor. Az önkormányzat által működtetett nyári napközis tábort igénybevevő támogatottak részére a támogatás a tábor idejére is jár. Amennyiben a kérelem beadására a tanév kezdetét követően kerül sor, a támogatás a beadást követő hónap első napjától a tanév utolsó napjáig kerül megállapításra.
20 (3) Az intézményi étkezési térítési díj átvállalásának mértéke a ténylegesen igénybe vett étkezési napok és a napi étkezési díj szorzatával egyenlő. Az összeg átutalása az étkezést biztosító intézmény számlájára az igénybevételt követő hónap 15. napjáig történik. (4) Különösen méltányolandó esetben, jogorvoslati kérelem alapján a Közgyűlés az 54. § (1) bekezdésben foglalt mértéktől 20 % - kal eltérhet.
Zárórendelkezések 55. § (1) E rendelet 2003. május 01. napján lép hatályba, ügyekben is alkalmazni kell.
rendelkezéseit a folyamatban lévő
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35 / 2001 ( IX. 26.) számú, 2 / 2001 ( I.22.) számú és a 47/2000 ( I.15.) számú rendeletével módosított 10 / 2000 ( III.22. ) számú rendelete.
Székesfehérvár, 2003. április 22.
Warvasovszky Tihamér polgármester
Dr. Szabó Katalin jegyző
21
