1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és elemzése 3)működés előírásszerűségének ellenőrzése 4)környezeti haladás mérése 5)környezetpolitikák,stratégiák alapja.CÉLJA:1)döntés-előkészítés segítése (pl.:terhelhetőség megállapítása,működési engedély megadása,stb.) 2)tájékoztatás javítása 3)haladás mérése.HOL ALKALMAZZÁK?a) 6ásvizsgálat (EKHV,RKHT ),Felülvizsgálás,Teljesítményértékelés,Egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban (EKHE),Elővizsgálati dokumentációban,stb.b) Teljes-Msi-programok,tervek:NCP,GHT; Terület-és település rendezési tervek; Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram,stb.c) BAT meg6ározás,6ékonyság vizsgálat.d) Eljárások és kibocsátások áttekintése,csökkentése.e) Energia-és anyagfelhasználás minimalizálása.f) Károk megelőzésére,mérséklésére és elhántására tervezett intézkedések.MÓDSZEREI:1)adatgyűjtés,monitorozás,adatfeldolgozás,összehasonlító elemzés (pl.:6árértékhez,referencia adatokhoz,indikátorokhoz),2)térinformatikai módszerek alkalmazása,3)modellezés,4)prognosztizálás 5)jogszabályi megfelelőség vizsgálata 6)auditálás 7)teljesítmény értékelés. MUTATÓK:1)Jogszabályokban előírt terhelési-és 6árértékek.2)Alapadatok (eredeti helyzet,állapot),mely segítségével környezeti mutatók és indexek állapít6ók meg.3)KSH,GDP,ISEW stb.mutatók.4)Környezeti indikátorok.A környezeti mutatók tehát lehetnek:1.Abszolút (önálló dimenzióval bíró) értékek:(pl.:6árérték),fajlagos adatok,viszonyszámok ill.minősítő jelek.(Kiválasztásuk az adott helyzettől függ.)2.Relatív értékek:Relatív érték esetén a bázisadat értéke 1,00,ill.100%.A viszonyítás a közölt,vonatkozási,jellemző bázisértékhez történik.A „változás"-t önmagához viszonyítjuk.3.Fajlagos értékek:pl.:fajlagos hulladéktermelés kg/év/fő.Településnél pl.:1000 fő lakosra vonatkoznak.MUTATÓK JELLEGE:a)leíró típusú (képet ad az adott helyzetről) b)teljesítmény mutatók (azt jelzik,hogy a fenntart6ó állapothoz képest az adott helyzet kedvező-e avagy nem? c)6ékonysági mutatók (pl.:a termelési folyamatok 6ékonyságát fejezi ki) d)jóléti mutatók (pl.:ISEW azaz Fenntart6ó Gazdasági Jóléti Index) folyamatokat követő-ún.flow típusú-mutató valóságosabb képet ad a jólétről,gazdaságról (több tényezőt együttesen vizsgál).a környezeti mutatók keretmodelljei:ENSZ:1978-82 közt indította el a folyamatot a környezetre vonatkozó statisztikák fejlesztésének irányába.OECD:a tagországok által az elmúlt 25 év alatt kidolgozott környezetpolitikák jelentős fejlődésen mentek keresztül,ezekhez szükséges volt a mutatók rendszerének kidolgozása 1991.évi ajánlásának címe:„Ajánlás környezeti mutatókról és információkról".Fontosnak tartják az integrált statisztikai mutatókat,melynek modellje:terhelés-a lapot-válasz Ez a modell azon az ok-okozati viszonyon alapul,hogy az emberi tevékenység terheli a környezetet és változást idéz elő a minőségben,a természeti erőforrások mennyiségében.A társadalom válaszol ezekre a változásokra-a környezeti-gazdasági-szektorálas politikáin keresztül.EUROSTAT:a fenntart6óság,mérésének irányába tett kísérlete alapján javasolja a:6ÖTENYEZOK-TERHELÉS-ÁLLAPOT-6ÁS - VÁLASZ modellt. Definíciók:6ótényezők:az emberi tevékénységek (energiahasználat,közlekedés,fogyasztás,idegenforgalom,stb.),Környezetterhelés:természeti erőforrások használata környezetszennyezés,hull.kibocsátás adatai,stb.,Állapot:a környezet-és természet erőforrások terhelése nyomán létrejövő helyzet (pl.:légköri folyamatok)6ás:a biológiai és fizikai rendszerekre vonatkozik,pl.:emberi egészség,ökoszisztémák épsége,építmények állaga.Válasz:a káros 6ások csökkentésére,kiküszöbölésére irányuló intézkedések.Példa magyarországi mutatókra,melyek a mezőgazdaság fenntart6óságának vizsgálatához kapcsolódnak.1).6ótényezők,terhelés:földterület,földhasználati kategóriák szerint 2)Állapot:a talajpusztulás kiterjedése 3).Válasz:talajjavítás.MUTATOK MÓDSZERTANI CSOPORTOSÍTÁSA:a)igénybevételi,b)terhelési,c)szennyezettségi,stb.TÉMAKORÓK
SZERINTI CSOPORTOSITÁS:p1.:környezeti elemek mutatói,környezeti problémák mutatói.TÍPUSOK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS:pl.:statisztikai jellegű gazdasági,társadalmi mutatók; környezeti mutatók.Hazai példák:a)Hazánk környezeti állapotának mutatói (KvVM) b)Környezetstatisztikai adatok(KSH) c)TIKÖFE/(Debrecen Környezeti-atlaszok,jelentések.Hagyományos környezeti mutatók bemutatása.VÁTI Kht.módszere ill.mutatói:(mellékelve).KÖRNYEZETI KULCSMUTATÓK OECD készlete:(mellékelve).INDIKÁTOROK = MUTATÓK.(definíció)A fenntart6ó fejlődéssel kapcsolatban hozott intézkedések előkészítésében,az elindult folyamatok ellenőrzésében,vizsgálatában egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti mutatók.Mért van szükség környezeti mutatókra?a)elősegíti a kommunikációt.b)lehetővé teszik vagy előmozdítják az információcserét azon témán belül,amelyre vonatkoznak c)felhívják a figyelmet a környezeti problémákra.Jelenleg a döntéshozók számára a környezettel kapcsolatban rendelkezésre álló információk elég szűkösek.A környezeti mutatók kapcsán folyó kutatások próbálják ezeket az adatokat bővíteni.Minden rendszert makroszkopikus tulajdonságok (állapotjelzők) jellemeznek.Az állapotjelzők értékei a (kvázi) statikus rendszer állapotát teljesen és egyértelműen meg6ározzák.Az állapotjelzők nem függetlenek egymástól:közülük néhány (kiválasztott) egyértelműen meg6ározza a többit.Ezeket a kiválasztott változókat „állapotváltozóknak" vagy indikátoroknak tekinthetjük.1.a körvyezetállapotértékelés célja,alkalmazása:Környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése; a környezet állapotának,-veszélyeztetettségének felmérése és elemzése.; ehhez szükséges:adatgyűjtés,monitorozás,adatfeldolgozás,térinformatikai módszerek alkalmazása,modellezés. 2) Éghajlatváltozás:emberi tevékenység miatt légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége gyorsuló mértékben nő.Ipari forr.kezdete óta szakadatlanul zajlik.Atomenergia lassítja.Célok:CO2 és más üveggázok csökk.Trendek:elmúlt évtizedben gazdi visszaesés miatt a GDP erősen szétvált az 1000 USD−re vetített üveggáz kibocsátástól.Kibocsátási terendek szoros kapcsolatban vannak a fosszilis E hordozó felhasználásából származó üveggáz kibocsátásokkal.1990 évtizedben évi középhőm. 9 év során meghaladta a 30 éves átlagot.Kiugróan meleg volt 94 és 2000.Váltakozó a csapadékösszeg alakulása.
3)Sztratoszférikus O3 csökk:déli és északi sark fölött a legjelentősebb.UV−B sugárzás szintjének felszín közeli növekedése káros az emberi egészségre,terméshozamra,környre.Az O3 károsító anyagok kibocsátása és sztratoszférába kerülése közt hosszú idő telik el.Átfogó célok:metil−bromid és a HCFC fokozatos kivonása (2005 ill. 2020) és a meglévő CFC−k nemzetközi kereskedelmének csökkentése.Trendek:nemzetközi kötelezettségek alapján 94−től megszűnt a halonok,96−tól a CFC−k felhasználása.96−97:kis mértékű regenerálás,99−2000:kismérétkű visszanyerés a CFC−k esetében.92−től a helyettesítő anyagként belépő HCFC−k felhasználása 98−ig felfutott,majd lassan csökk.B.P.felett a függ.légoszlop teljes O3 tartalma 90−es években jelentős csökkenést mutatott.Össz O3 tartalom 90−es években a sokévi átlaghoz(69−91)viszonyítva évente 0,5−8,5%−kal kevesebb volt. 4) Eutrofizáció:rizsa. Célok:felszíni vizek tápanyaggazdagságának mérséklése a vízgyűjtő területen,emberi tevékenységből származó termelési és kommunális szennyvíz elvezetés és kezelése,vmint gondos,takarékos szerves és műtrágyafelhasználás és körny.kímélő növényterm.és állattartás.Trendek:műtrágya felhaszn.rekord mértékű(1év alatt több mint 70%)zuhanást követő enyhe emelkedés után 2000−ben elérte a 90−ben mértnek a 60%−át.Szerves trágya felhasználás lassú csökkenése folytatódott 2000−ig,ami a patások
zsugorodásásval lehet összefüggésben.Közcsatornába vezetett sz.víz mennyiségének csökkenése a csak mechanikai tisztított szvíz részarányának visszaszorulása és a biológiai tisztított szvíz mennyiségének növekedése említhető.Eutrofizációval kapcsolatos mutatókat más mutatókkal együtt kell vizsgálni:vízkészlet,települési környezet és csapadékmennyiséget jellemző mutatók. 5) Savasodás:körny savasodását emberi tev.során kibocsátott S és N vegyületek(SO2,NO)és NH3 idézézik elő.Oka:villamos erőművek,távfűtés,fosszilis tüzelők,trágyázás.Cél:ezek csökkentése a 79es genfi egyezménybenk és jegyzőkönyvében rögzített kötelezettségek végrehajtásával.Trendek:savas hatású gázok összkibocsátása 60%−ra csökkent 2000−re,egyre erősbödő,mindinkább telítődő szétválást mutat a GDP−vel.Ezzel szinte teljesen azonos az 1főre jutó kibocsátás trendje.Legszembetűnőbb szétválási tendenciát az 1000 USD−re vetített savas hatású gázkibocsátás mutatja,ami a 90es évek szerkezeti átalakulásának és körny.politikai intézkedéseinek együttes 6ásaival magyaráz6ó.SO2 és NOx légköri háttérkoncentrációinak alakulása vmint a S és N nedves ülepedése többé−kevésbé ellentétes tendenciát mutat,ami az adott év csapadékviszonyaival függhet össze. 6) Toxikus anyagok:nehézfémek kibocsátásának veszélyessége mérgező 6ásukból ered,ami kis mértékű légköri,élővizi,ill.talajban való felhalmozás esetén komoly károsodást okoz(tápláléklánc,ember…).Veszélyesek:Pb,Cd,Zn.Iparágak:kohászat,fémfeldolgozás,vegyip ar juttat levegőbe és vízbe nehézfémeket.Célok:levegőbe,vízbe,talajba kerülő toxikus anyagok kockázatának megelőzése,csökkentése és múltban felhalmozódott szennyező gócok megtisztítása.Trendek:közlekedési eredetű Pb kibocsátás az ólmozott benzin 99−ben történt teljes körű kivonásával megszűnt.7 nehézfém:Hg,Ni,As,Cd,Cr,Cu,szelén esetében 90−től 99−ig tartó különböző mértékű csökkenés majd 2000−ben jelentkező gyors emelkedés ellentétes irányú tendencia megindulására utalhat.Az égetésből származó HCB,PCP összkibocsátástól eltekintve vmennyi itt bemutatott mérgező szerves vegyület összkibocsátásának szintje 90−től foly.csökken.Rovarírtó és egyéb növényvédő szerek értékesítése a 90−es években folyamatosan szűkült.Gombaölő és gyomírtó szerek 91−ben és 94−ben megfigyelhető ugrásszerű emelkedést folyamatos csökkenés követi,kivéve 99. 7) Települési körny:település szerkezeteknek kialakulása alapvetően a természeti adottságokat biztosító tájpotenciál kiaknázásán a népesedési viszonyok alakulásán,vmint a gazdi,társi és kúltúrális viszonyokon alapul.A népesség sűrűsödése kedvező hatással volt a települések gazdaságnövekedésére:költség6ékony infrastruktúra,ellátás szervezés könnyítés.Negatív:szennyező források kis területre koncentrálódnak(zaj,hulladék,sz.víz),természet túlzott használata.Célok:ezek csökkentése,zöld területek növelése.Trendek:TOFP egyenértékben kifejezett CO nem metán illékony szerves vegyületek és NOx−ek kibocsátása 92−99 közt végig meghaladta a GDP indexet,míg 2000−ben gyenge szétválás.Szilárdanyag kibocsátás nagymértékű visszaesése erős szétválást mutat a GDP alakulásától.95−től(mikor közműolló nyílása legnagyobb volt)a közcsatornahálózatba bekapcsolt,vmint a szvíz tisztító telepre csatlakoztatott lakások arányának növekedési üteme jóval meghaladta a vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások arányát.Görbék meredeksége közvetetten a közműolló záródására világít rá.A települési szilárd hulladék gyűjtése alapján az összmenny.és a fajlagos érték is általában növekvő tendenciát mutat.Összes és egyfőre jutó városi közhasználatú zöld terület növekedett az elmúlt évtizedben,de a gondozottság romlott. 8) Biodiverzitás:technika fejlődésével a természeti élő és élettelen erőforrásokat érő 6ások(levegő,élővíz,talaj,élővilág)is egyre erőteljesebbek.Valóban természetes,teljesen érintetlen élőhely Európában általában és hazánkban is kevés van.Célok:ökoszisztémák,fajok és genetikai sokféleség fenntartása,helyreállítása és növelése,és élőhely
elvesztésének,feldarabolódásának megakadályozása.Trendek:elmúlt 30 évben jelentős átrendeződések történtek a földhasználatban,folyamatosan csökkent a mezőgazdasági területek részesedése,az erdőterület aránya 93után szinten maradt.2000−ben 70−hez képest 80%−kal nőtt a művelés alól kivett terület részaránya az összterülethez viszonyítva.90 óta 35%kal nőtt a védett területek száma,2001−re elérte az ország területének 9,2%−át.NP−ok területei meg3szorozódtak.Természetes vizek halzsákmánya 85−höz képest a fehér halak esetében 20−25%−os csökkenést mutat.Nemes hal zsákmány 2000−re a felére csökk.96−hoz képest a biogazdálkodás szempontjából ellenőrzött területek aránya dinamikusan növekedett,5 év alatt meg8szorozódott,miközben mezőgazdi területek radikálisan csökk. 9) Hulladék: Átfogó célok: -hull minimalizálása (termék életciklusa), -újrahasználat, -termékdíj, betétdíj, hull.gazd költsége (költséghatékonyság) Hulladékok csoportosítása: Nem veszélyes hull: -települési szilárd, -települési folyékony, -kommunális szennyvíziszap, építési, bontási és egyéb hull-ok, -mezőgazd-i és élelmiszeripari nem veszélyes hull-ok, -ipari és egyéb gazdálkodási nem veszélyes hull-ok, –csomagolási hull. Veszélyes hulladékok: -hulladék olajok, -akkumlátorok és szárazelemek, -elektromos és elektronikai hull-ok, -kiselejtezett gépjárművek, -egészségügyi hull-ok, -állati eredetű hull-ok, -növényvédőszerek és csomagolóeszközök, -azbeszt, -gumi. Zöld és biohulladékok kezelése: -komposztálás (ha erre alkalmas), -a szeméttelepre nem mehet-> a telepen anaerob körülmények között metán keletkezik, ezt vissza kell fogni mert üvegházhatású. A komposztálás azért jó mert levegőztetik mozgatják. A CO2 körforgásba kerül. A veszélyes hull nagyon sokféle lehet: Kormányrendelet 16/20001-> a hulladékok jegyzéke. 20 veszélyes hull csoport jelöl ki. 01 mezőgazdasági….20 települési. Pl 01 01 02 vagy 20 01 04 ezek a hull nevét adja meg. A hulladékjegyzék tartalmaz veszélyes és nem veszélye hull-okat. Ha veszélyes akkor a számok fölé csillagot teszünk. 2csoport:települési és termelési.Veszélyes hulladékok döntően termelési tevékenység során keletkeznek.Mo−n csak a veszélyes hulladékok esetében van önbevalláson alapuló adatszolgáltatás.Célok:minimalizáslás,megelőzés,újrahasznosítás.Trendek:lakosságtól elszállított települési szilárdhulladék mennyisége 92−től 2000−ig 30%kal növekedett és végig meghaladta a GDP növekedés ütemét.Ugyanebben az időszakban a veszélyes hull.keletkezés erősödő szétválása tapasztalható a GDP indextől.Ez a tendencia gazdaság szerkezeti változásaira,vmint korszerűbb és tisztább technológiák elterjedésére vezethető vissza.1főre jutó települési szilárd hulladék 90−hez viszonyítva a„többi város”kategóriában mutatta a legnagyobb értékű emelkedést(35%),BP−n 9−12%−os növekedés volt.BP−n a települési hull.összetételében a műanyag részesedése 96 után drasztikusan megemelkedett,mely 2000−re jóval meghaladta a 90−ben mért érték 3szorosát.Települési hull. lebomló szervesanyag tartalmának fokozatos növekedése figyelhető meg.Papír,üveg,fém textíl aránya csökk.A lakosságtól elszállított hull.mennyisége 93óta a háztartási fogyasztás bővülését is meghaladó mértékben növekedett. 10) Vízkészletek: A felszíni és a felszín alatti vizek folyamatos kölcsönhatásban vannak. -Felszíni: állóvíz, vízfolyások, csatornák -Felszín alatti: talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, hasadékvíz, parti szűrésű vizek. Felhasználható vízkészletnek csak azt a vízhozamot tekinthetjük amelyek tartósan és a kritikus időszakokban is kivehető a mederből.
Mo. területén a több ezer m vastagságú porózus szerkezetű rétegekben nagy mennyiségű vizek, rétegvizek vannak. Mo. a betelepülők célországa lehet mert felszín alatti vizekben gazdagok vagyunk. A felszíni problémák korábban jelentkeznek, mert hazánk viszonylag mély területen fekszik. Eleve szennyezetten érkezik hozzánk a víz, mi is tovább szennyezzük ezt a kommunális szennyvizekkel. Az időszakos vízfolyások befogadóként szerepelnek a szennyvizek esetében. Szennyvíz minőségű vizet tartalmaznak a csatornák, patakok. A felszíni vizeket terhelő szennyeződések: mezőgazdaság, üdülési, idegenforgalmi, hulladékok szakszerűtlen kezelése (ide tartozik a szennyvíz is). Az élővizek öntisztuló képessége csökken, ehhez hozzá járul még az éghajlatváltozás, az emberi beavatkozás a minőséget és a mennyiséget befolyásolja. Hazai víztermelés: 15% felszín alatti, 40% mélységi víztartó rétegekből, 30% partiszűrésű kutak, 20% karszt kőzetekből, 10% sekély rétegvizekből, 85% felszíni vizekből. Az ivóvízigény közel 95%-át felszín alatti vizekből elégítik ki. Az elmúlt időben 1/3-al csökkent a felszín alatti vízkészletünk. -környezeti célkitűzések: pl a felszín alatti vizek állapota feleljen meg a jó mennyiségi és minőségi állapotnak. -környezeti célkitűzések megvalósulása: 1, ki kell jelölni a víztesteket 2, gondoskodni kell ezek nyílvántartásáról 3, moitorozás 4, állapot értékelés (észlelő kutak alkalmazása, havi rendszerességgel vízszintet és rendszeresen minőségvizsgálatokat végzése) 5, vízgyűjtő gazdasági tervet kell készíteni 6, önkormányzatok feladatainak a kijelölése 1-2 fejezet: mennyiségvédelem és a minőségvédelem. 3. fejezet: a tevékenységek engedélyezése pl vízkivétel engedélyezése. Szennyező anyag elhelyezésének és kivezetésének engedélyezése. A jogszabály utal arra hogy elővizsgálati dokumentációt el kell végezni és a hatóság dönt majd, csak ezt követően lehet tervezéssel majd megvalósítással foglalkozni. 4. fejezet: engedélyköteles tevékenység bejelentése és adatszolgáltatás (nyilvántartási kötelezettség) pl benzinkút telepítése, felújítása: kockázatos anyagot tárol a felszín alatt ami a felszín alatti vizet veszélyezteti vagy veszélyeztetheti az 219/2004 (VII.21) jogszabályra vonatkozva un FABI bejelentést kell tenni. 5. fejezet: kivizsgálás: a felügyelőség vizsgálódik ha pl egy illegális hull lerakóról kap információt. Ezután kiszáll és ő maga is vizsgálódni kezd. A vízjogi engedélyeket magához veszi és indítványozza a kivizsgálást. Határozatot hoz a jogszabály tükrében, előírja a felülvizsgálatot , országos környezeti kármentesítési program. Kármentesítés lebonyolítása (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, monitoring). 8. fejezet: tartós környezeti károsodás 9 fejezet: nyilvántartási rendszer pl szennyezett területek kármentesítése, országos nyilvántartása 96%határon kívülről jön.Legfőbb poblémát a víz szennyezésnek(eutrofizáció,savasodás,mérgező szenny.)emberi egészségre,ivóvízkezelés költségére gyakorolt 6ása jelenti.Célok:vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodásnak biztosítása a túlzott használatot és romlást elkerülve úgy,h megfelelő minőségű és elegendő édesvizet biztosítsanak emberi felhasználásra,vmint vizi és más ökoszisztémák fenntartására.Ezen kívül a „szennyező fizet” és a „használó fizet”elv alkalmazását is igényli.Trendek:a tényleges felhasználás drasztikus visszaesésével(több mint 50%)és a hasznosítható vízkészlet minimális emelkedésével a tényleges vízfelhasználás és a hasznosítható vízkészlet aránya jelentős mértékben csökken.Abszolút értékben 99−ben
8,5%volt amely nemzetközi összehasonlításban alacsonynak tekinthető.92−óta az ívóvízfogyasztás mind abszolút és fajlagos értékeit tekintve 30%kal esett vissza.92−óta az építőipar szvíz kibocsátása 80%kal,feldolgozóiparé közel 60%kal csökkent.Jóval mérsékeltebb visszaesés mutatkozik a háztartások esetében,míg a bányászatnál erős ingadozás tapasztalható. 11) Erdővagyon:haszna:élőhely,talajt,vieket védi,levegőt tisztít,táj arculatát meg6ározza.Célok:erővagyonnal való gazdálkodás biztosítása,a túlzott használat és pusztulás elkerülése céljából úgy,h a termeléshez megfelelő mennyiségű faanyag álljon rendelkezésre.Trend:2000−ben 1,8M Ha−t borított erdő,ami az ország 19%−a.Erdő terület 90−hez képest 6%−kal nőtt,és a népesség fogyása következtében az egy főre jutó erdőterület növekedési dinamikája jóval e fölött volt(9%).Erdővagyon használatának intenzitását az jellemezte.h az elmúlt évtizedben a folyó növedék meghaladta a ténylege véghasználat mennyiségét.Ezért az élőfa készlet gyarapodott.Mindez azt jelenti,h a magyar erdővagyon gazdálkodásban a fenntathatóság erős,bár intenzitása gyengülni látszik.Az erdők egészségi állapota általánosságban romlik,amit jól mutat a tünetmentes álomány visszaszorulása.90−es évek 1.felében jelentkező gazdi visszaesés jól tükröződik az erdőtelepítés alakulásában. 12) Gazdaság és körny:MO az elmúlt évtizedek során jelentős politikai,gazdi,társi,környi átalakuláson ment keresztül.Világ egyik legnyitottabb gazdasága,ahol a GDP 85%−át a magángazdaság állítja elő.90−es évek 1.felében a GDP az ipari termelés és a mezőgazdaság kibocsátása jelentős mértékben visszaesett.Az elmúlt időszakban a GDP folyamatosan növekedett(kivéve 93),így 98−ban elérte a 90−es szintet.Célok:környterhelés gazdi növekedésétől történő szétválasztása integrált megközelítést igényel a fogyasztási és termelési formák kezelésénél.Az egész életciklus során a fogyasztási és termelési formák környi hatásait közvetlenül integrálni próbáló politikára van szükség.Trendek:elmúlt évtizedben a gazdaság szektorai közt jelentős átrendeződések játszódtak le.Mezőgazd GDP−ből való részesedése a 90es évi szint 25−30%közt állapodott meg az évtized 2.felében.Az ipar és építőipar GDP−hez való hozzájárulása szintén visszaesett,de 92−93as mélypontot követően lendületes növekedésnek indult.Szolgátlatási szektor bővülésének üteme vmennyi ágazat növekedés ütemét meghaladta.Jelenleg a GDP több mint 60%−át állítja elő.A GDP és egyes környterhelések szétválásának trendje MO esetében is jól tükrözi a termésvezérelt környterheléstől a fogyasztásból adódó környi problémák felé való elmozdulást(pl települési hull).Miközben a nemzetgazdaság E intenzitása csökken. Fő probléma: -energia fogyasztás + az ezzel járó problémák. –háztartási tevékenységek – vízhasználás, szerves bomló hulladékok A Föld népessége 40 év múlva kb 2x-re nő. -népességrobbanás, a fogyasztás összességében nő, el lehet e látni ennyi embert a földön. -a népesség 1/3-a a létminimum alatt él. Indikátorok a fogyasztási szokásokkal: -energia, -víz, -műtrágya, -szennyvíz, -hulladékok, -légszennyezés, -szállítás 13) Fogyasztási szokások:háztartások fogyasztása jelenti az erőforráshasználat és a körny terhelése egyik legfőbb forrását.A háztartások mint végfelhasználók a gazdi növekedés fő hajtóerői.A háztartások(közvetlenül v közvetve)hozzájárulnak az üvegházhatású,savas hatású gázok felszín közeli O3 képződésben.Háztartások jelentős E és vízfogyasztók.A háztartások fogyasztását a jövedelmi és népesedéi viszonyok nagy mértékben befolyásolják.Célok:fenntartható fogyasztási szokások és erőforrás takarékos életmód elterjesztése,környezettudatosság fokozásával,és környvédelmi tájékoztatás kiszélesítésével.Trendek:népesség 80−as évek eleje óta tartó fogyásával egyidejűleg a háztartások számának szembetűnő növekedése figyelhető meg,eközben az 1 háztartásra jutó személyek száma csökken.A háztartási fogyasztás szerkezetében a 90es években fűtés és E
felhasználás mértéke 50%al nőtt,de vasúti személyszállítás közel 30%−ra mérséklődött.1 főre jutó gázfogyasztás 90−hez viszonyított gyors felfutása érzékelhető.1000 lakosra jutó szgk.állomány évi több mint 2%−al gyarapodott.Jelentős vízáremelésnek köszönhetően 30%−al csökkent az 1 főre jutó ivóvízfogyasztás.A villamosenergia fogyasztás szinten maradt az évtized alatt.
