36/1999. (IV. 2.) FVM–KöM–GM együttes rendelet a kísérleti állatok tenyésztésének (szaporításának), tartásának, szállításának és forgalomba hozatalának szabályairól1 Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendeljük el: 1. § (1) E rendelet hatálya a kísérleti állatok tenyésztésének (szaporításának), tartásának, szállításának és azok forgalomba hozatalának engedélyezésére, illetve a tenyésztő, a beszállító és a felhasználó létesítmény (a továbbiakban együtt: létesítmény) vezetőjének, valamint e tevékenységeket folytató, a tartásért felelős személy kötelezettségeire terjed ki. (2) A rendelet előírásait az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint az állatszállításról szóló külön jogszabályok figyelembevételével kell alkalmazni. 2. § (1) A létesítmény működési engedélyét a kísérleti állat tenyésztésére (szaporítására) tartására, illetve forgalomba hozatalára a tartás helye szerint illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) adja ki. (2)2 A működési engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerint kell benyújtani. 3. §3 Az állomás nyilvántartást vezet az illetékességi területén lévő létesítményekről és azok vezetőiről, valamint a létesítmény egyes telephelyein dolgozó, az állatok megfelelő ellátásáért felelős személyekről és a számukra külön jogszabályban előírt képesítések meglétéről. 4. § (1) A létesítményben a következő nyilvántartásokat kell vezetni, amelyek tartalmazzák: a) az érkező és távozó állatok faját, létszámát, eredetét, a telephelyváltoztatás időpontját, valamint a fogadó nevét, címét; b) az alkalmi beszállítók nevét, azonosító adatait, a tőlük vásárolt állatok mennyiségét külön kell nyilvántartani; c) állatfajok szerint, a bekövetkezett betegségeket és elhullásokat, valamint az egyedi és csoportos kezeléseket. (2)4 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak kutya, macska és főemlős esetében tartalmazniuk kell az egyedi azonosítási és származási adatokat. (3)5 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokat legalább a legutolsó bejegyzéstől számított 5 évig meg kell őrizni, valamint azokat az állomás részére az általa végzett ellenőrzések alkalmával hozzáférhetővé kell tenni. (4)6 Ha felhasználó létesítmény helyben végzett kísérlethez állatot tenyészt, akkor eleget kell tennie mind a tenyésztő, mind a felhasználó létesítményekre vonatkozó előírásoknak, azonban az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokat csak egy példányban köteles vezetni.
(5)7 A kísérleti célra tenyésztett kutyát, macskát és főemlőst az azonosíthatóság érdekében a tenyésztő, szállító és felhasználó létesítményben – az anyától való elválasztás előtt – a legkevesebb fájdalmat okozó módszerrel egyedileg meg kell jelölni. Ha egyedi megjelölés nélküli kutyát és macskát szállítanak ilyen létesítménybe, akkor azt a létesítményben a legrövidebb időn belül meg kell jelölni. Ha kutyát vagy macskát elválasztása előtt egy másik létesítménybe visznek át, és így nincs lehetőség az elválasztás előtti megjelölésre, úgy a fogadó intézménynek az állatra vonatkozó minden adatot – beleértve az anyáét is – írásban meg kell őriznie az állat megjelöléséig. 4/A. §8 (1) A 2. számú mellékletben felsorolt állatfajok, -csoportok egyedét kísérleti célra felhasználni csak abban az esetben lehet, ha azt kísérleti állat tenyésztésére (szaporítására) működési engedéllyel rendelkező létesítményben e célra tenyésztették. (2) Az állomás az (1) bekezdésben foglaltaktól eseti eltérést engedélyezhet, az engedélyben meghatározva az eltérés feltételeit. 5. § A létesítmény állatházának vezetője kizárólag a külön jogszabályban előírt végzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkező személy lehet. 6. § (1) A kísérleti állatok szállítására kizárólag olyan szállítóeszköz használható, amely megfelel a következő feltételeknek: a) az állatokat megvédi az időjárás kedvezőtlen hatásaitól, azoknak sérülést nem okoz, és alkalmas arra, hogy a szállítás során az állatok szökését lehetetlenné tegye, és abból semmiféle anyag ne hullhasson ki; b) könnyen tisztítható és fertőtleníthető; c) az állatok ellenőrzésére és szükség szerinti ellátására alkalmas, és belsejében az állatokat a légcsere akadályozása nélkül el lehet helyezni; d) a légcsere és a rendelkezésre álló légtér összhangban áll a szállítás feltételeivel és az állatok fajának igényeivel; e) aljzata vízszintes helyzetben áll, szilárd és csúszásmentes; f) a padozatot a bélsár és a vizelet megkötésére alkalmas alomanyaggal kell borítani, kivéve, ha a trágyát rendszeresen eltávolítják. (2) A rágcsálókat zártfalú, de a szállítás ideje alatt is megfelelően szellőző dobozban, ládában, puha alomanyagon, ivóvízzel vagy ezt helyettesítő egyéb anyaggal (pl. steril zselé), hosszabb úton takarmánnyal ellátva, 18–24 °C szobahőmérsékleten tartva kell a lehető legrövidebb idő alatt a rendeltetési helyére szállítani. A dobozolásnak és az átrakásnak a kiindulási (feladási) és a rendeltetési (átrakási) helyen megfelelő higiéniai feltételek mellett kell történnie. (3) A szállítóeszközt olyan jelzéssel kell ellátni, amely utal arra, hogy abban élő állatot szállítanak. (4) A beléptető állategészségügyi határállomásokon az SPF, a VÁF és egyéb hasonló jelzéssel ellátott szállítmányok ellenőrzése – az izoláló doboz indokolatlan megbontása nélkül – kizárólag a dokumentációra és az azonosításra vonatkozó vizsgálatra terjed ki.
6/A. §9 (1) A felhasználó létesítménynek rendelkeznie kell a felhasznált állatfajnak és a tervezett kísérletnek megfelelő helyiségekkel és berendezésekkel. Ezek kialakítása és technológiája lehetővé kell tegye a kísérlet hatékony elvégzését és értékelhető eredmény elérését a lehető legkisebb számú állat felhasználásával, valamint a lehető legkisebb fokú fájdalom és szenvedés, tartós nélkülözés vagy maradandó károsodás okozásával. (2) A felhasználó létesítményben minden, az állatok ellátásáért és a berendezések működéséért felelős személyt meg kell nevezni, valamint megfelelő számban szakképzett személyzetet kell biztosítani, illetve megfelelően intézkedni kell az állatorvosi felügyelet és a kezelések biztosítása érdekében. Az állatok jóllétének biztosítása érdekében tanácsadóként állatorvost vagy más, a szakiránynak megfelelő felsőfokú szakképzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: – a Tanács 86/609/EGK irányelve a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolása a kísérleti vagy más tudományos célra használt állatok védelmének tekintetében. 1. számú melléklet a 36/1999. (IV. 2.) FVM–KöM–GM együttes rendelethez10 Kísérleti állatok tenyésztésére, szaporítására, tartására, forgalomba hozatalára szóló állategészségügyi hatósági engedély iránti kérelem 1. A létesítmény megnevezése: címe: 2. A létesítmény vezetőjének neve: munkaköre: levelezési címe: 3. A létesítmény besorolása: tenyésztő létesítmény
beszállító létesítmény felhasználó létesítmény 4. A bejelentéshez csatolt „A” űrlapok száma
(több válasz is megjelölhető!)
Kijelentem, hogy az intézményünkben tartott kísérleti állatok szükség szerinti állatorvosi ellátása biztosított. Dátum: ……………………… ……………………… … cégszerű aláírás „A” űrlap 5. Az intézmény azon telephelyeinek, részlegeinek adatai, ahol kísérleti állatot tartanak A telephely megnevezése és címe
A telephely vezetőjének neve, munkaköre és levelezési címe
A telephelyen az állatok ellátásáért felelős személy neve, beosztása
A telephely állatháza az alábbi fajú és higiéniai minősítésű állatok tartására alkalmas
Az „A” űrlapon sorolja fel az intézmény azon telephelyeit, részlegeit, ahol kísérleti állatot tartanak.
2. számú melléklet a 36/1998. (IV. 2.) FVM–KöM–GM együttes rendelethez11 Kísérlet céljára kizárólag laboratóriumi állatként felhasználható állatfajok és állatcsoportok 1. Egér (Mus musculus) 2. Patkány (Rattus norvegicus) 3. Tengerimalac (Cavia porcellus) 4. Aranyhörcsög (Mesocricetus auritus) 5. Nyúl (Oryctolagus cuniculus f. domestica) 6. Főemlősök (Primates spp.) 7. Kutya (Canis familiaris) 8. Macska (Felis catus) 9. Japán fürj (Coturnix japonica)
1
A rendeletet a 27/2013. (IV. 26.) VM rendelet 16. §-a hatályon kívül helyezte 2013. április 27. napjával. 2
A 2. § (2) bekezdése az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 3
A 3. § az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
4
A 4. § (2) bekezdése az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. 5
A 4. § (3) bekezdését az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe. 6
A 4. § (4) bekezdését az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe. 7
A 4. § (5) bekezdését az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe. 8
A 4/A. §-t az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.
9
A 6/A. §-t az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.
10
A melléklet eredeti jelölését az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 6. §-a 1. számú mellékletre változtatta. 11
A 2. számú mellékletet az 58/2002. (VII. 17.) FVM-KvVM-GKM együttes rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti melléklet jelölését 1. számú mellékletre változtatva.
