Orfű Község Önkormányzata Képviselőtestületének 4/1997.(VII.4.) számú önkormányzati rendelete a haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok tartásáról. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§-bán kapott felhatalmazás alapján Orfű Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi sajátosságokra tekintettel a haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet célja a haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok (a továbbiakban: állatok) tartásának helyi szabályozása. (2) A rendelet hatálya kiterjed Orfű község teljes közigazgatási területén folytatott állattartásra. (3) Orfű község területén állattartás csak az állatvédelmi törvény, a vonatkozó közegészségügyi és környezetvédelmi előírások, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK), a településre vonatkozó részletes rendezési terv rendelkezéseinek betartásával, e rendeletben meghatározott módon lehetséges. 2.§. A Rendelet alkalmazása szempontjából: - nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha - kis haszonállat: sertés, kecske, juh - apró haszonállat: baromfi, húsgalamb, házinyúl, prémes állat, méh - egyéb állat (kedvtelésből tartott állat): kutya, macska, díszállat, vadon élő állat - veszélyes állat: olyan, általában vadon élő állat, amely a szervezetében termelt méreg hatásánál fogva, vagy marásával, csípésével, szorításával az ember életét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetheti (ide kell érteni az un. "harci kutya" kategóriájába sorolt ebeket is); - árutermelő állattartás: nagy haszonállatból 6-nál több, kis haszonállatból 20-nál több tartása - sertés esetében a vágósúly eléréséig -, vagy 5-nél több tenyészállat tartása abból a célból, hogy a szaporulatot az elválasztása után értékesítik, továbbá apró haszonállatból 200-nál több tartása; - mélyalmos állattartás: az az állattartási mód, melynek során az állattartó az alom felújításáról utánalmozással rendszeresen és folyamatosan gondoskodik és az almot véglegesen egy-egy nevelési, illetve hízlalási időszak befejeztével távolítja el; - ingatlan: az állattartó jogszerű használatában lévő földrészlet vagy összefüggő földrészletek.
3.§. Állattartási ügyekben első fokon Orfű, Abaliget, Husztót és Kovácsszénája községek körjegyzője jár el. II. fejezet Az állattartás általános szabályai 4.§. Minden állattartó köteles a tartott állatok részére megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani és egyben gondoskodni arról, hogy állattartása következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek. 5.§. „(1) Állatot tartani – a (2) – (4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – csak a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak (EU szabványnak) megfelelő, állattartásra alkalmas melléképületben (istálló, ól) szabad. Az állattartó épület szabványnak való megfelelését az állattartó nagy számosállat tartására irányuló kérelem esetén az állategészségügyi hatósággal igazoltatni köteles. (2) Apró haszonállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített, nem lakás céljára szolgáló helyiségében (pl: alagsor, padlástér), juhok és kecskék szabadban is tarthatók, körülkerített területen. (3) Baromfi a lakóépülethez tartozó ingatlanon elkülönített és elkerített helyen is tartható. 6.§. Méhek tartásával (méhkaptárak elhelyezésével) kapcsolatban a méhészetről szóló külön jogszabályban (15/1969.(XI.6.) MÉM sz. rendelet) foglaltak irányadók.
7.§. (1) Az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezésének feltételeit - különös tekintettel a védőtávolságokra - az 1. számú melléklet tartalmazza. (1) Az állatok tartására szolgáló melléképületnek, helyiségnek mosható, tisztítható padozattal, szivárgásmentes, fedlappal ellátott trágyalé-, és három oldalról zárt trágyatárolóval kell rendelkeznie.
III. fejezet Az állattartás állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályai 8.§. (1) Az állattartó az állatok tartása során köteles az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásáról gondoskodni. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bántalmazása, egymásnak ugratása, elhagyása. (3)Ha az állattartó nem kívánja vagy nem képes tovább az állatot tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, illetve - egyéb elhelyezés hiányában felajánlani azt az állatvédő szervezetnek vagy a gyepmesteri telepnek. 9.§. (1) Az állatok tartására szolgáló melléképületeket és a hozzájuk tartozó létesítményeket, területeket szükség szerint, de legalább hetente szagtalanítani kell, valamint folyamatosan, de legalább havonta gondoskodni kell a férgek és rágcsálók irtásáról, fertőtlenítéséről. (2) Az állattartó köteles gondoskodni a./ hagyományos állattartás esetén az istálló, ketrec naponkénti takarításáról; b./ mélyalmos állattartás esetén egy-egy nevelési, illetve hízlalási időszak befejeztével az állattartó hely takarításáról és fertőtlenítéséről; c./ a keletkező trágya, trágyalé ártalommentes gyűjtéséről, tárolásáról és felhasználásáról. A keletkező almostrágyát szükség szerint, de évente legalább két alkalommal a felhasználási területre ki kell szállítani és a felhasználásig kazalban tárolni. Az összegyűjtött trágyalét az almostrágya-kazalra locsolva annak érlelésére kell felhasználni. 10.§. (1) A beteg, betegségre gyanús állatot annak tulajdonosa köteles közvetlenül, vagy a Polgármesteri Hivatal útján a hatósági állatorvosnak bejelenteni és az állatot a hatósági intézkedésig elkülöníteni. (2) Aki betegségre, fertőzöttségre, különösen veszettségre gyanús gazdátlan állatot vagy állati hullát észlel, köteles azt közvetlenül, vagy a Polgármesteri Hivatal útján a hatósági állatorvosnak bejelenteni.
11.§. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az elhullott állatoknak a kijelölt állati hulladék begyűjtő és átrakó állomásra történő elszállításáról ( Kővágószőlős ). A gazdátlan állati hullák elszállításáról a körjegyző gondoskodik. (2) A három hetesnél fiatalabb napos bárány, gödölye és malac, továbbá a kisállatok hulláját az állattartó az (1) bekezdésben előírtak helyett az állategészségügyi és közegészségügyi előírások betartásával a saját telkén is eláshatja. (3) A tulajdonos köteles a kutyát, valamint a közterületre, különösen az erdőbe vagy más külterületi részekre kijáró macskát évente veszettség ellen beoltani. E rendelkezés vonatkozik a "házhoz szokott" macskákra is, melyeket az ingatlan tulajdonosa vagy használója rendszeresen etet. IV. fejezet A haszonállatok tartásának szabályai 12.§. Üdülőterületen haszonállat nem tartható. 13.§. (1) Belterületi telken fajtától függetlenül, a szaporulatot is beleszámítva az alábbi állatok tarthatók; a./ 750 m2-nél kisebb telken legfeljebb 4 db kis és 50 db apró haszonállat, b./ 750 és 1500 m2 közötti telken legfeljebb 2 nagy haszonállat, vagy 6 db kis haszonállat és 100 apró haszonállat, c./ 1500 m2-nél nagyobb lakótelken Tekeres és Bános település részen korlátlan számú, egyéb településrészen 2 nagy haszonállat, 10 db kicsi és 100 db apró haszonállat tartható. d./ Kisorfűi településrészen 3000 m2 feletti lakótelken korlátlan számban tarható haszonállat. (2) Az állattartók kizárólagos használatában lévő egymással szomszédos telkek a területnagyság szempontjából összeszámíthatóak. 14.§. (1) A külterületi ingatlanokon tartható haszonállatok számára a 13.§.(1) bekezdésében foglaltak irányadók azzal, hogy 3000 m2-nél nagyobb külterületi ingatlanon haszonállatok korlátlan számában tarthatók, kivéve az ivóvízbázisok védelmét szolgáló védőterületeket. A védőterületek meghatározásánál a Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye az irányadó.” (2) Külterületen árutermelő állattartás céljára szolgáló épület a belterületi határtól számított 50 m-en belül nem létesíthető, ezen belül trágya és trágyalé nem tárolható.
15.§. Méheket belterületi lakótelken maximum 20 méhkaptárig, külterületen korlátozás nélkül lehet tartani. 16.§. 1./ Orfű belterületén közterületen állatot legeltetni csak a Polgármester által erre kijelölt területen és felügyelet mellett szabad. 2./ A közterületre kivitt haszonállatra alkalmazni kell a 19.§. (3) bekezdést. V. fejezet Ebek és kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai 17.§. „(1)Lakóépületben, üdülőben hozzájárulás nélkül kutyából és macskából 2-2 db és szaporulata legfeljebb 3 hónapos koráig, míg díszállat korlátlan számban tartható. A telek 50 m-es körzetében lévő telkek tulajdonosainak egyöntetű hozzájárulásával 4-4 kutya illetve macska és 3 hónapnál nem öregebb szaporulata tartható. Az érintetteket a jegyző nyilatkoztatja a bejelentéstől számított 30 napon belül. A kimentés nélkül nem nyilatkozók hozzájárulása megadottnak tekintendő. (2) Több lakásos lakóépületben és üdülőkben, valamint üdülőépületben (ide értve a volt zártkertekben lévő épületeket, valamint az üdülőövezetben lévő, lakóháznak minősített épületet is) kutyából és macskából 2-2 db, és szaporulata legfeljebb 3 hónapos koráig, míg díszállat korlátlan számban tartható. (3)Az állandó jelleggel az üdülőtelken tartott kutyát a tulajdonosa köteles nyilvántartásbavétel végett a Polgármesternek írásban bejelenteni. 18.§. (1) Veszélyes állat tartásához a körjegyző engedélye szükséges. (2)Természetvédelmi védettség alá eső állatok gyűjtéséhez, befogásához és tartásához a természetvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye szükséges. 19.§. (1) Kutyát csak olyan módon (elkerítve, kenelben, vagy legalább 4 méteres láncon) szabad tartani, hogy az az ingatlanról el ne kóborolhasson.
(2) Kutyát póráz - harapós vagy támadó természetű kutyát ezen kívül szájkosár nélkül közterületre kivinni vagy kiengedni, illetőleg ott őrizetlenül hagyni tilos. (3) Kutyák ürítése közterületen csak az úttest szélén, illetve az útest vagy járda melletti csapadékvíz-árokban engedhető meg oly módon, hogy az állat gazdája, vagy a felügyeletét ellátó személy az ürüléket haladéktalanul eltávolítja. (4) Állatot a vízbe engedni vagy fürdetni a gát és a szabadstrand területén tilos. 20.§. (1) A jegyző gondoskodik a közterületen felügyelet nélkül kóborló ebek begyűjtéséről és az állatmenhelyre vagy gyepmesteri telepre szállításáról. (2)Az (1) bekezdésben foglalt eljárás foganatosítása nem mentesíti a begyűjtött eb tulajdonosát az esetleges szabálysértési felelősségre vonás alól. VI. fejezet Szabálysértési rendelkezések 21.§. Amennyiben a cselekmény nem valósít meg szabálysértést, a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző 30.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt, aki a./ a 4.§-ban meghatározott életfeltételekre vonatkozó előírást megszegi; b./ az 5,6. és 7. §-ban meghatározott feltételektől eltérő állattartást folytat; c./ a 8.§.(2) és (3) bekezdésében, a 9.§-ban, a 10.§. (1) bekezdésében, a 11.§. (1) bekezdésében meghatározott állatvédelmi, állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat megszegi; d./ a 12.§-ban meghatározott tilalom ellenére üdülőterületen haszonállatot tart, vagy belterületen árutermelő állattartást folytat. e./ a 13., 14. és 15.§-ban meghatározottaknál nagyobb számú állatot tart; f./ a 16.§-ban foglalt legeltetési tilalmat megszegi; g./ a 17.§-ban foglaltnál több kutyát illetve macskát tart.” h./ a 18.§. szerinti veszélyes állatot engedély nélkül tart; i./ az ebek tartására vonatkozó, a 19.§-ban foglalt szabályokat megszegi. j./ A rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül a rendeletben foglaltakkal ellentétes ebilletve egyéb kedvtelésből tartott állat tartását nem szűnteti meg. VII. fejezet Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 22.§. E rendelet alkalmazása során történő eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL, valamint a szabálysértési eljárásról szóló 1968. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.
23.§. (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Orfű Községi Tanács 1/1985. számú rendelete az állatok tartásáról. (2) Az e rendelet hatályba lépéséig jogszerűen létesített haszonállat-tartás csak akkor szűntethető meg vagy korlátozható, ha az közérdeket sért. Az e rendeletben foglaltakkal ellentétes eb- illetve egyéb kedvtelésből tartott állat tartása a rendelet kihirdetését követő 90 napon belül megszűntethető. (3) A rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő egyekre e rendelet szabályait kell alkalmazni. Kovács Dezső sk. polgármester
Dr.Harmat Béla sk. jegyző
1. sz. melléklet: 1.sz melléklet Orfű Község Önkormányzata Képviselőtestületének 4/1997. számú rendeletéhez: Az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezési feltételei: 1.) A belterületen lévő lakótelkeken az állattartásra szolgáló melléképület és az ahhoz csatlakozó zárt kifutó, valamint trágya- és trágyalé tároló hátsó kertben az alábbi védőtávolságok betartásával helyezhető el:
Állatfajonként
baromfi, nyúl, prémes állat ólja, istállója ketrece, zárt kifutója, trágya /lé tárolója juh, kecske, sertés, ló, szarvasmarha ólja, istállója, zárt kifutója, trágya/lé tárolója
Védőtávolság lakóterületen (méterben) Eü. intézmények, Lakóvagy Ásott kúttól gyermek üdülőéülettől intézmények, élelmiszer és vendéglátó üzemek telkének határától
Fúrt kúttól (*)
20
6
10
5
50
10
15
5
* Ha a kút mélysége legalább 20 m, ellenkező esetben az ásott kútra vonatkozó védőtávolság irányadó. 2.) Külterületen állattartásra szolgáló gazdasági épület- beépítési mód és a helyi előírások figyelembevételével - az alábbi védőtávolságok betartásával létesíthető:
Védőtávolság külterületen(méterben)
Állatfajonként
baromfi, nyúl, prémes állat ólja, istállója ketrece, zárt kifutója, trágya /lé tárolója juh, kecske, sertés, ló, szarvasmarha ólja, istállója, zárt kifutója, trágya/lé tárolója
szomszédos gazdasági épülettől
különálló elhelyezés esetén épülettől
ásott kúttól
fúrt kúttól (*)
s.
6
3
10
5
10
3
15
5
