1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

OptiJus © Opten Kft.

I.

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A 2013.1.1. óta hatályos szöveg

Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK . . . . . A településszerkezeti terv . . . . . . . . . . . . . A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv . A településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szervek . . . . . .

1 1 1 2 2

II. Fejezet TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 2 TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS . . . . . . . . . . . . . . . . 2 A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA . . . . . . . . . . . . . . . 3 Építési övezetek, övezetek . . . . . . . . . . . . . 3 A közművesítettség mértéke . . . . . . . . . . . 3 A település zöldfelületi rendszere . . . . . . . . . 4 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK . . . . . . 4 Lakóterület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Nagyvárosias lakóterület . . . . . . . . . . . . . 4 Kisvárosias lakóterület . . . . . . . . . . . . . . 4 Kertvárosias lakóterület . . . . . . . . . . . . . . 5 Falusias lakóterület . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Vegyes terület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Településközpont vegyes terület . . . . . . . . . . 5 Központi vegyes terület . . . . . . . . . . . . . . 6 Gazdasági terület . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Kereskedelmi, szolgáltató terület . . . . . . . . . 6 Ipari terület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Üdülőterület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Üdülőházas terület . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Hétvégi házas terület . . . . . . . . . . . . . . . 7 Különleges terület . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa . . . . . . . . . . 7 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK . . . 8 Közlekedési és közműterület . . . . . . . . . . . 8 Zöldterület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Erdőterület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Mezőgazdasági terület . . . . . . . . . . . . . . . 9 Vízgazdálkodási terület . . . . . . . . . . . . . . 10 Természetközeli terület . . . . . . . . . . . . . . 10 Különleges beépítésre nem szánt terület . . . . . 10 Készült: 2012. április 24. 14:16

III. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE Általános előírások . . . . . . . . . . . . . . . . A telek beépítésének feltételei . . . . . . . . . . Az építési telkek beépítési módjának meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai . . . . . . . Épületek közötti legkisebb távolság . . . . . . . Védőterületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építmény elhelyezése közterületen . . . . . . . . Építmények megközelítése . . . . . . . . . . . . Járművek elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . Lakókocsi és üdülősátor elhelyezése . . . . . . . Kerítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Terepkialakítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . ÉPÍTMÉNYEK KÖZMŰELLÁTÁSA . . . . . . Vízellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés . . . . . . . Egyéb közművesítés, hírközlés . . . . . . . . . . Hulladékelhelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . IV. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSI ELŐÍRÁSAI ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK . . . . . . . . . . Állékonyság, mechanikai szilárdság . . . . . . Tűzbiztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . Higiénia, egészség- és környezetvédelem . . . . Használati biztonság . . . . . . . . . . . . . . Zaj- és rezgésvédelem . . . . . . . . . . . . . . Energiatakarékosság és hővédelem . . . . . . . Építmények egyes hatások elleni védelme . . . ÉPÜLETSZERKEZETEK . . . . . . . . . . . Alapok, lábazatok . . . . . . . . . . . . . . . . Tartószerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . Tetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Padlók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyílások, nyílászárók, üvegfalak, vészkijáratok Szintkülönbség-áthidalók általános előírásai . . Lépcsők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lépcsőfokok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lejtők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lépcsőpihenők, lejtőpihenők . . . . . . . . . . Korlát, mellvédfal . . . . . . . . . . . . . . . . Szellőzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Légakna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Légudvar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10 10 11 11 11 12 13 14 14 14 16 16 17 17 17 17 18 18 18 18 18 19 19 20 20 20 20 20 20 21 21 21 21 22 22 23 23 23 23 24 24 24

Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


Gravitációs szellőzőkürtő . . . . . . . . . . . . . Gravitációs (vízszintes vagy ferde) szellőzőcsatorna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Égéstermék-elvezetők . . . . . . . . . . . . . . . BEÉPÍTETT VEZETÉKHÁLÓZATOK, BERENDEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . Vízvezeték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szenny- és csapadékvíz csatornavezetéke . . . . . Hőellátó vezetékek, berendezések . . . . . . . . Gázvezetékek, gázfogyasztó készülékek . . . . . Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felvonó, mozgólépcső, mozgójárda . . . . . . . . Villamosenergia-hálózat . . . . . . . . . . . . . Távközlő vezetékek, berendezések . . . . . . . . HELYISÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI . . . Helyiségek méretei, kialakítása . . . . . . . . . . Benapozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A helyiségek megvilágítása . . . . . . . . . . . . Természetes megvilágítás . . . . . . . . . . . . . Mesterséges megvilágítás . . . . . . . . . . . . . Szellőzés, légcsere . . . . . . . . . . . . . . . . Természetes szellőzés . . . . . . . . . . . . . . . Mesterséges szellőzés . . . . . . . . . . . . . . . Belső hőmérséklet . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartalékfűtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . EGYES HELYISÉGEK, TEREK . . . . . . . . . Közlekedők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bejárat, szélfogó . . . . . . . . . . . . . . . . . . Folyosó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lépcsőház, szabadlépcső . . . . . . . . . . . . . Tisztálkodó helyiség és illemhely . . . . . . . . . Kazánhelyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tüzelőanyag- és salaktároló . . . . . . . . . . . . Göngyöleg-, konténer- és hulladéktároló . . . . . Gépjárműtároló . . . . . . . . . . . . . . . . . . ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI . EGYES ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK . . . . . . . . . . . . Lakás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Védelmi célú építmények . . . . . . . . . . . . . Felvonulási építmények . . . . . . . . . . . . . .

Készült: 2012. április 24. 14:16

II.

24 25 25 26 26 26 26 27 27 28 28 28 29 29 30 30 30 30 30 30 31 31 31 31 31 32 32 32 32 33 33 33 33 34 35 35 35 35


MEGLÉVŐ ÉPÍTMÉNYEK . . . . . . . . . . . Építmények bontása . . . . . . . . . . . . . . . . V. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK AZ EGYES ELŐÍRÁSOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS FELTÉTELEI . . . . . . . . . . . . . . . . 1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . 2. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek . . . . . . . . . . . 4. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe . . . . . . . 6. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . A gépjárműtároló kialakításának méretei . . . . 7. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . . . Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása . . . . . . . . . . . . . Függelék az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez . . . . . . . . . . . NL-I. építési övezet . . . . . . . . . . . . . . . . KL-II. építési övezet . . . . . . . . . . . . . . . . KEL-III. építési övezet . . . . . . . . . . . . . . FL-IV. építési övezet . . . . . . . . . . . . . . . ÜÜ-V. építési övezet . . . . . . . . . . . . . . . ÜÜ-VI. építési övezet . . . . . . . . . . . . . . . HÜ-VII. építési övezet . . . . . . . . . . . . . . HÜ-VIII. építési övezet . . . . . . . . . . . . . . Ábrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35 36 36 37 37 37 45 57

57 59 59

59 60 60 61

62 62 63 63 64 65 65 66 66 67 67

Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 1. –


253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos településrendezési és építési követelményeket (a továbbiakban: OTÉK), és elrendeli azok kötelező alkalmazását.

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. (2) Külön jogszabály alapján védett területet, építményt érintő felhasználást, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezés szerint szabad. (3) A rendeletben használt fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza. (4) 1 (5) 2 A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek megvalósítására vonatkozó szabályokat – az üdülő és a munkásszállás kivételével – külön jogszabály állapítja meg.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2. § (1) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját az e rendeletben foglaltak szerinti településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási terv), illetőleg helyi építési szabályzatban kell meghatározni. (2) A főváros esetében a településrendezési eszközök tekintetében az Étv. 14. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (3) A településrendezési tervekben, illetőleg a helyi építési szabályzatban az e rendelet 2. számú melléklete szerinti meghatározásokat kell alkalmazni.

(4) A településrendezési terveket az e rendelet 2. számú melléklete szerinti jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. Ha a helyi adottságok szükségessé teszik, az előírt jelkulcsok további jelkulcsokkal kiegészíthetők. (5) A településrendezési tervek jóváhagyandó, valamint kötelező és egyéb alátámasztó szakági munkarészekből állnak. (6) A településrendezési eszközök módosítása során a 3. és a 4. §-ban előírtakat a módosítás jellegének megfelelően kell alkalmazni.

A településszerkezeti terv 3. § (1) 3 A településszerkezeti tervben – az Étv. 8. és 10. §-ának előírásainak figyelembevételével – kell meghatározni az Étv. 11. §-ának (2) és (3) bekezdésében előírtakat. A településszerkezeti tervben a területek tagolására a területfelhasználási egységeket kell alkalmazni. (2) A településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarésze a település igazgatási területének felhasználását meghatározó terv és leírás. (3) A településszerkezeti terv kötelező alátámasztó szakági munkarésze: 1. a tájrendezési, 2. 4 a környezetalakítási (a külön jogszabály szerinti környezeti értékelésnek is megfelelő tartalommal), 3. 5 a közlekedési (az országos közutak és a helyi fő- és gyűjtőutak hálózata, csomópontjai és keresztmetszetei), 4. a közművesítési (víz, szennyvíz, csapadékvíz, energia), és 5. a hírközlési (távközlés, műsorszórás) 6. 6 a területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás). javaslat. (4) A településszerkezeti terv egyéb alátámasztó szakági munkarészeit a település sajátos helyi adottságai határozzák meg.

1A

182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § 5. bekezdését a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 26. § b) pontja iktatta be. Hatályos: 2003. 11. 05. 3 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 4 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § 3. bekezdésének 2. pontja a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 14. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 19. 5 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés 3. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 6 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés 6. pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 2A


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv 4. § (1) A szabályozási tervben, a helyi építési szabályzatban kell meghatározni, megállapítani az Étv. 12. §-ának (5) bekezdésében és 13. §-ának (2) bekezdésében előírtakat. A területfelhasználási egységeket az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően építési övezetekre, illetőleg övezetekre kell tagolni. (2) A főváros esetében a főváros építési keretszabályzatában és szabályozási kerettervében az Étv. 14. §-ának (2) és (5) bekezdésében foglaltakat kell meghatározni. (3) A helyi építési szabályzat a település igazgatási területén, a helyi sajátosságoknak megfelelően az építés rendjét – annak feltételeinek és módjainak meghatározásával – megállapító helyi települési önkormányzati rendelet. (4) 7 A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy „Készült az állami alapadatok felhasználásával”. (5) A szabályozási terv kötelező alátámasztó szakági munkarésze: a) amennyiben azok a településszerkezeti tervvel együtt készülnek, megegyeznek a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeivel, b) amennyiben azok nem a településszerkezeti tervvel együtt készülnek, 1. a településszerkezeti tervet megelőzően készülők esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti munkarészek, 2. 8 a településszerkezeti tervet követően készülők esetében a 3. § (3) bekezdése szerinti munkarészek közül csak az eltelt időszakra és a terv által megkövetelt részletezettségre figyelemmel szükséges alátámasztó munkarészek, (6) A szabályozási terv egyéb alátámasztó szakági munkarészei a 3. § (4) bekezdése szerinti munkarészek.

A településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szervek 5. § (1) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek körét a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) 9 Az Étv. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti előzetes véleményezési eljárásba minden esetben be kell vonni az (1) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket. Az előzetes véleményezéshez az államigazgatási szerveket tájékoztatni kell a rendezés alá vont területről, a rendezés általános céljáról és annak várható hatásáról. Az előzetes véleményében az érdekelt államigazgatási szervnek

– 2. –


nyilatkoznia kell, hogy az eljárás további szakaszaiban a részére megküldendő dokumentációt milyen formában kéri. Nyilatkozat hiányában a dokumentáció elektronikus adathordozón megküldhető. (3) Az Étv. 9. §-ának (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárásba azokat az államigazgatási szerveket kell bevonni, amelyek az előzetes véleményezési eljárásban állásfoglalást tettek, illetve ezt kérték.

II. Fejezet TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 6. § (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%, illetőleg b) beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% kell sorolni. (2) A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az igazgatási terület a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint 1. lakó-, 1. 1. nagyvárosias lakó-, 1. 2. kisvárosias lakó-, 1. 3. kertvárosias lakó-, 1. 4. falusias lakó-, 2. vegyes-, 2. 1. településközpont vegyes-, 2. 2. központi vegyes-, 3. gazdasági-, 3. 1. kereskedelmi, szolgáltató-, 3. 2. ipari-, 4. üdülő-, 4. 1. üdülőházas-, 4. 2. hétvégiházas-, valamint

7 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § 4. bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 2. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15. 8 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § 5. bekezdés b) pont 2. alpontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 2. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15. 9 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 50. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.10.01.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


5. különleges-, b) beépítésre nem szánt területeit 1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-, 2. zöld-, 3. erdő-, 3. 1. védelmi erdő, 3. 2. gazdasági erdő, 3. 3. egészségügyi-szociális, turisztikai erdő, 3. 4. oktatási-kutatási erdő, 4. 10 mezőgazdasági, 4. 1. kertes mezőgazdasági, 4. 2. általános mezőgazdasági, 5. vízgazdálkodási 6. 11 természetközeli, 7. 12 különleges beépítésre nem szánt területként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni. (4) 13 A beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a szintterület-sűrűség és a közüzemi közművesítettség mértékét.

A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA Építési övezetek, övezetek 7. § (1) 14 A 6. § (3) bekezdése szerinti területfelhasználási egységek területeit – a b) pont 1. alpontja kivételével közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre kell tagolni, továbbá ezeket beépítésre szánt területek esetén építési övezet(ek) be, beépítésre nem szánt területek esetén övezet(ek) be kell sorolni. (2) Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő és/vagy tervezett szerepkörük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján és úgy kell besorolni, hogy az azokon

– 3. –


belüli – azonos helyzetben lévő – telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg. (3) 15 Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább: 1. a kialakítható legkisebb telekterületméretet, 2. a beépítési módot, 3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, 4. 16 a megengedett legnagyobb építménymagasságot, 5. a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét, 6. a zöldfelület legkisebb mértékét, 7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)], 8. a terepszint alatti építményeket. (4) Az övezetre vonatkozóan az e rendeletben foglaltakon túlmenően meg lehet határozni: 1. a beépítési módot, 2. 17 a megengedett legnagyobb építménymagasságot. (5) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni: 1. 18 a felhasználás kizárólagosságát, illetőleg korlátozását, 2. 19 a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, a legkisebb építménymagasságot, az építészeti karakter jellemzőit, 3. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kialakítására vonatkozó egyéb előírásokat. 4. 20 a legfelső építményszint magasságát.

A közművesítettség mértéke 8. § (1) Az egyes építési övezetek közművesítettségének módját és mértékét helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben kell megállapítani.

10 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § 3. bekezdés b) pont 4-5. alpontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 3. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15. 11 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés 6-7. pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 12 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés 6-7. pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 13 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 14 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 15 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § 3. bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 4. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15. 16 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés 4. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 17 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés 2. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 18 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § 5. bekezdés 1. pontja a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 4. § 2. bekezdésének megfel. Hatályos: 2002. 03. 15. 19 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdés 2. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 20 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdés 4. pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 21 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 8. § 2. bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 5. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


(2)

21

– 4. –

A település zöldfelületi rendszere 9. § A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben – a főváros esetében a szabályozási kerettervben is – gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület 10. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. 22

Nagyvárosias lakóterület

A közművesítettség szempontjából

a) teljes közművesítettségnek minősül aa) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő) ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, ac) a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá ad) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés együttes megléte; b) részleges közművesítettségnek minősül ba) a közüzemi villamos energia szolgáltatás, bb) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, bc) az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá bd) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; c) hiányos közművesítettségnek minősül, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn; d) közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemi közműhálózat.

(2)


A lakóterület lehet:

1. nagyvárosias (sűrű beépítésű és 12,5 m feletti megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 2. kisvárosias (sűrű beépítésű és 12,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 3. kertvárosias (laza beépítésű és 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 4. falusias (7,5 m-t meg nem haladó – a lakóépületre vonatkozó – megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület.

11. § (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. sportépítmény. (3) A nagyvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. szálláshely szolgáltató épület, 2. igazgatási épület, 3. 23 a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, 4. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő. (4) A nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Kisvárosias lakóterület 12. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. sportépítmény, 5. 24 a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény. (3) A kisvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. 2. 3. 4.

szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő,

22 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. § 2. bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 6. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15. 23 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés 3. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 24 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés 5. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


5. 25 a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület. (4) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Kertvárosias lakóterület 13. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

– 5. –


1. lakóépület, 2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézműipari építmény, 6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 7. sportépítmény, 8. üzemanyagtöltő. (3) 28 A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. legfeljebb négylakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. 26 a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény. (3) A kertvárosias lakóterületen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. legfeljebb hatlakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, 3. sportépítmény, 4. üzemanyagtöltő, 5. 27 a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület. (4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: 1. szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, 2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, 3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Falusias lakóterület 14. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

Vegyes terület 15. § (1) A vegyes terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál. (2) A vegyes terület lehet: 1. településközpont vegyes terület, 2. központi vegyes terület.

Településközpont vegyes terület 16. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. igazgatási épület, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 6. sportépítmény, 7. parkolóház, üzemanyagtöltő, (3) A településközpont vegyes területen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. 29 nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

25 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés 5. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 26 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés 4. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 27 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés 5. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 28 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 29 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdés 1. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


2. termelő kertészeti építmény. (4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Központi vegyes terület 17. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A központi vegyes területen elhelyezhető: 1. igazgatási épület, 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, 4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 5. sportépítmény, 6. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, 7. 30 nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, 8. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 9. más lakások a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírása szerint: - meghatározott szintszám felett csak lakások létesíthetők, - az épületek szintterületének meghatározott arányát csak lakás létesítésére lehet felhasználni.

– 6. –


Kereskedelmi, szolgáltató terület 19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 3. igazgatási, egyéb irodaépület, 4. parkolóház, üzemanyagtöltő, 5. sportépítmény. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

Ipari terület 20. § (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) Az ipari terület lehet: 1. jelentős mértékű zavaró hatású terület, 2. egyéb terület. (3) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A központi vegyes területen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

1. a (2) bekezdés 6. pontjában nem szereplő üzemanyagtöltő, 2. a (2) bekezdés 8. pontjában nem szereplő lakóépület.

(5) Az ipari gazdasági területen – a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével – a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4) A központi vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Gazdasági terület 18. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A gazdasági terület lehet: 1. kereskedelmi, szolgáltató terület, 2. ipari terület.

1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

Üdülőterület 21. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az üdülőterület lehet: 1. üdülőházas (sűrű beépítésű, 6,0 m épületmagasságot meghaladó) terület,

30 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés 7. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


2. hétvégi házas (laza beépítésű, 6,0 m épületmagasságot meg nem haladó) terület. (3) Az üdülőterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

Üdülőházas terület 22. § (1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

Hétvégi házas terület 23. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. (2) A hétvégi házas területen a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben elő lehet írni, hogy az üdülőegységeket csak csoportos formában vagy csak kivételesen csoportos formában lehet elhelyezni. (3) A helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben megengedhető általános vagy kivételes jelleggel olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése. (4) A hétvégi házas területen egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el. (5) A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.

Különleges terület

– 7. –


ge miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a 10-23. §-ok szerinti területektől eltérő területek. (2) A különleges területek célját és használatuk fajtáját, a beépítési előírásait minden esetben a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben meg kell határozni. (3) A különleges területek lehetnek: 1. nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek, 2. vásárok, kiállítások és kongresszusok területei, 3. oktatási központok területei, 4. egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.), 5. nagykiterjedésű sportolási célú területek, 6. 31 a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló (pl. szél- és napenergia) területek, 7. 32 állat- és növénykertek területei, 8. 33 a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek, 9. 34 honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei, 10. hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes, radioaktív stb.), 11. épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre. 12. 35 temetők területei, 13. 36 mezőgazdasági üzemi terület, 14. 37 egyéb, a 10-23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.

A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa 25. § (1) 38 A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeit a következő táblázat tartalmazza:

24. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessé31 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés 6- 9. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 32 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés 6- 9. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 33 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés 6- 9. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 34 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés 6- 9. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 35 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés 12- 14. pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 36 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés 12- 14. pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 37 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés 12- 14. pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 38 Szerkezetét módosította a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 8. –


A településszerkezeti tervben a területfelhasználási egységekre meghatározandó

Az építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekre meghatározandó

Általános használat szerinti terület

lakó

vegyes

gazdasági

üdülő különleges

Sajátos használat szerinti terület

Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség

Megengedett legnagyobb beépítettség (%)

nagyvárosias kisvárosias kertvárosias falusias településközpont központi

3,0 1,5 0,6 0,5 2,4

80 60 30 30 80

3,5

a be nem épített terület 50 %-a

kereskedelmi, szolgáltató jelentős mértékű zavaró hatású ipari egyéb ipari üdülőházas hétvégiházas

2,0

a település legnagyobb mértékű lakóterületi beépítettségnél legfeljebb 25 %- kal megnövelt érték 60

1,5

30

40

1,5 1,0 0,2 2,0

50 30 20 40

39

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) 12,5< <12,5 <7,5

Legkisebb zöldfelület

10 20 50 40 10

20

6,0< <6,0

25 40 60 40

mú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

40

(2) 41 Többszintes növényállomány telepítése esetén az (1) bekezdésben előírt legkisebb zöldfelület mértéke az 5. számú melléklet szerint csökkenthető.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterület 26. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgal-

(2) 42 A közutak, vasutak elhelyezése céljára – más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában – legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani: 1. gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút) esetén 60 m, 2. főutak esetén 40 m, 3. országos mellékutak esetén 30 m, 4. helyi gyűjtőutak esetén 22 m, 5. kiszolgáló út esetén 12 m, 6. kerékpárút esetén 3 m, 7. gyalogút esetén 3 m, 8. kétvágányú vasút esetén 20 m, 9. egyvágányú vasút esetén 10 m. (3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést ki-

39 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének és 52. § (7) bekezdés e) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 40 A jelölt részt a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 41 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 42 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § 2. bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 7. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 9. –


Mezőgazdasági terület

szolgáló: 1. közlekedési építmények, 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3. igazgatási épület, 4. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

Zöldterület 27. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) A zöldterületen elhelyezhető: a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) vendéglátó épület, c) a terület fenntartásához szükséges épület. (5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

Erdőterület 28. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: 1. védelmi (védett és védő), 2. gazdasági, 3. egészségügyi-szociális, turisztikai,

29. § 43 (1) 44 A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. (2) A mezőgazdasági terület: a) kertes, b) általános mezőgazdasági terület lehet. (3) A mezőgazdasági területen 1. a 720 m 2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, 2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m2 -t meghaladó területű telken építmény 3%os beépítettséggel helyezhető el. (4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2 , egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. (5) 45 A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 68. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2 -t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

1. gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel,

(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlannyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra kerültek.

2. egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben

4. oktatási-kutatási rendeltetésű lehet. (3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. (4) A 100 000 m2 -t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken

44 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés f) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 43 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 29- 30. §-a a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15. 45 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 29. § (5) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 46 A 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 08. 28.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 10. –

a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg. (8)

46

Vízgazdálkodási terület 30. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek: 1. a folyóvizek medre és parti sávja, 2. az állóvizek medre és parti sávja, 3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, 4. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, 5. 47 a vízbeszerzési területek (védett vízbázis), 6. a hullámterek, 7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

Természetközeli terület48 30/A. §

49

(1) A természetközeli területek:

a) mocsár, b) nádas, c) karsztbokorerdő, d) sziklás terület, e) 50 (2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

Különleges beépítésre nem szánt terület51 30/B. §

52

(1) A különleges beépítésre nem szánt területek:

a) egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.), b) nagykiterjedésű sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya stb.), c) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek, d) állat- és növénykertek területei, e) temetők területei, f) nyersanyaglelőhelyek, g) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek,


h) egyéb, a 26-30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el. (3) A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

III. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE Általános előírások 31. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelemi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. (2) Az egyes építési övezetekben, illetőleg övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. (3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a már meglévő építmény, építményrész, átalakítása, bővítése, korszerűsítése vagy használatának megváltoztatása esetén is. (4) A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az az övezeti előírás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el. 32. § Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – elhelyezhetők: 1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, 2. a köztárgyak,

47 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés 5. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 48 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 30/A.- 30/B. §-át és megelőző alcímét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 49 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 30/A.- 30/B. §-át és megelőző alcímét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 50 A 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 51 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 30/A.- 30/B. §-át és megelőző alcímét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 52 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 30/A.- 30/B. §-át és megelőző alcímét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


3.

53

– 11. –

a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,

54

4. a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, 5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. 6. 55 a megújuló energiaforrások műtárgyai a külön jogszabályok keretei között.

A telek beépítésének feltételei 33. § Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek 1. 56 megközelíthetősége – beépítésre nem szánt területen a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével – gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül, 2. a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz), 3. a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése, 4. a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint


d) zártsorú és csoportos beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen (1. ábra). (2) 57 A helyi építési szabályzat, szabályozási terv építési vonalakat meghatározhat. (3) 58 Zártsorú beépítési mód esetén a helyi építési szabályzat előírhatja hogy az épületek zárt sora helyenként, a megengedett építménymagasság legalább 2/3-a, de minimum 10,0 m-es épületközzel szakadjon meg. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.

Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai 35. § (1) 59 Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá a (8) és (9) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem állhat.

5. a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése a 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.

(2) Az előkert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat, szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m.

Az építési telkek beépítési módjának meghatározása

(3) 60 Az oldalkert legkisebb szélességét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:

34. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell megállapítani úgy, hogy a) szabadonálló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül, b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen, c) ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felőli építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen,

a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c) 61 (4) 62 A hátsókert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:

53 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 32. § 3- 4. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 54 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 32. § 3- 4. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 55 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 32. § 6. pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 56 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33. § 1. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 9. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 57 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 58 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 59 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 60 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdés bevezető szövege a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 61 A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 62 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 12. –

- sem 6,0 m-nél, - sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél. (5) A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet: - növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor, - szennyvízszikkasztó (talaj-abszorpciós csatornapótló) műtárgy, - árnyékszék, - kemence, húsfüstölő, - állatkifutó, - trágyatároló, komposztáló, továbbá - siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló. (7) 63 A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között – helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni. (8) 64 A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat. (9) 65 Építési határvonalon kívülre eső épületrészt (pl. erkélyt): a) a legalább 5,0 m-es előkertméret, b) a telek közterületi homlokvonalára helyezett zártsorú beépítési módú épületeken a közterület fölé – a 39. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a legalább 18 m szélességgel szabályozott út esetében szabad létesíteni.


(10) 66 A kiugró épületrész hossza legfeljebb az adott teljes épület homlokzathosszának 4/5-e, legnagyobb szélessége (kiugrása) legfeljebb 1,0 m lehet. Az épületkiugrás a szomszédos telek határától legalább a kiugrás másfélszeresének megfelelő, de legalább 1,0 m távolságra lehet.

Épületek közötti legkisebb távolság67 36. § (1) 68 Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a meg-engedett legkisebb távolság nem lehet kisebb: a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál, b) sem a (4) bekezdés szerinti tűztávolságnál. (2) 69 A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani. (3) 70 Ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll – az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében – a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon. (4) 71 (5) 72 73 Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. (6) 74 Az országos közút mellett nem jelölhető ki beépítésre szánt terület – a gazdasági területek és a 24. § (3)

63 A

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § 7. bekezdése a 25/1998. helyesbítésnek megfelelően javított szöveg. Hatályos: 1998. 03. 25. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (8) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 65 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (9) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008. 07. 22. 66 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (10) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008. 07. 22. 67 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (10) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 68 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (1)- (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 69 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (1)- (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 70 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (1)- (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 71 A 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 72 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § 5. bekezdése a 324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § 3. bekezdés g) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007. 01. 01. 73 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § 5. bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 10. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15. 74 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 64 A


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 13. –

bekezdés 8., 10. és 13. pontja szerinti területek kivételével – az út tengelyétől számított a) gyorsforgalmi út esetében – amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik – 250-250 m széles területen, b) főút esetében 50-50 m széles területen. (7) 75 Az országos közút mellett nem sorolható egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területbe az út tengelyétől számított a) gyorsforgalmi út esetében 100-100 m széles terület, b) főút esetében 50-50 m széles terület. (8) 76 Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. 37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60◦ -nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30◦ -nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad. (2) 77 A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal. (3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével. (4) 78 Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60◦ -nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30◦ -nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak tároló-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület


pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

Védőterületek 38. § (1) A védőterület lehet: 1. védőövezet (biztonsági övezet), illetőleg 2. nyomvonal jellegű építmény esetén védősáv (biztonsági sáv). (2) A védőterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetőségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok – ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai – alapján kell meghatározni. (3) 79 Az építmények és a használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban vagy a hatóságok eseti előírásaiban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű hatást a környezetükre. (4) Ha a (3) bekezdésben említett terhelési határértéket meghaladó környezeti hatás más megoldással (pl. megfelelő műszaki kialakítással) nem hárítható el, a környezeti hatás előidézője védőterületet köteles kialakítani. (5) Ha valamely építményt a megengedett környezetterhelési határértékekkel szemben védeni szükséges és az műszaki kialakítással nem oldható meg, a védelemre igényt tartó köteles védőterületet kialakítani. (6) 80 A környezetterhelési határérték ismeretének hiányában a szükséges legkisebb védőtávolság mértékét – az építmény kialakításának figyelembevételével – az ügyben illetékes hatóságok esetenként határozzák meg. (7) A védőterületet (pl. véderdőt) a hatást előidéző, illetőleg a védelmet igénylő – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a saját területén (építési telkén, építési területén) belül köteles kialakítani és fenntartani. (8) 81 Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani. E követelményt működő temető, temetkezési emlékhely bővítési területére is alkalmazni kell.

75 A

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (7) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 77 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés g) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 78 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 37. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés g) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 79 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés h) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 80 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 38. § (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés h) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 81 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 38. § 8. bekezdését a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be. Hatályos: 2002. 03. 15. 82 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 13. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 76 A


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 14. –

Építmény elhelyezése közterületen 39. § (1) 82 Közterületen, közterület alatt és közterület fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a helyi építési szabályzat alapján, valamint a 35. § (8) bekezdése és (9) bekezdése b) pontja, továbbá a 40. § előírásai szerint lehet. (2) A járdán építmény, köztárgy, berendezés csak abban az esetben állhat, ha a) az a járda előírt legkisebb hasznos szélességét (gyalogossáv) – más hatósági előírás hiányában 0,75 m többszöröse, de legalább 1,50 m – nem csökkenti, b) a rendeltetésszerű használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti, c) a járművezetők kilátását nem gátolja, a közúti forgalmi jelzések felismerését nem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti, d) a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza (2. ábra). (3) A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyektől a forgalom haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részén 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat. 40. § (1) Az építési telek közterület vagy magánút felőli határvonalán építményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület, illetőleg a magánút területébe csak a következők szerint nyúlhat be (2. ábra): a) 83 a csatlakozó terepszinttől mért 2,50 m magasságig - a határvonaltól mért 0,50 m széles biztonsági sávban elhelyezett szerkezeti elem (pl. előlépcső, kirakat, levélgyűjtőszekrény, ablakrács, reklámhordozó, világítótest, falra kihajtva rögzített nyílószárny), amely a közlekedők által könnyen észlelhető és kialakítása baleseti veszélyt nem jelent, továbbá, ha az 0,40 m magasság felett kerül elhelyezésre, annak a biztonsági sávra eső vetülete legalább 0,10 m magas vagy 0,60 m széles a környező járófelület felületképzésétől, lábbal tapinthatóan, jelentősen eltérő burkolatú jelzősávval körül van véve, - a közterületi járda gyalogossávjába csak időnként és rövid ideig nyitva tartott nyílószárny (kirakat, gépjárműtároló ajtaja stb.),


b) 84 a terepszinttől mért 2,50 m és 3,0 m közötti biztonsági térbe, az a) pontban említetteken túlmenően legfeljebb a közúti űrszelvényig terjedően és csak könnyen elmozdítható elem (pl. napellenző ponyva, ponyvaelőtető), ha az rövid idő alatt le- és felszerelhető és felerősítése fokozottan biztonságos, c) a terepszinttől mért 3,0 m és a közúti űrszelvénymagasság (4,70 m) között – egyéb hatósági előírás hiányában – az űrszelvény szélétől legalább 1,0 m-re elmaradva építményrész (kiugrás). (2) 85 Közúttal határos, azzal összefüggő építményrészen reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés – kivéve a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmazó berendezést – csak jogszabályban előírt feltételek megléte esetén helyezhető el. (3) Az építmények alapja vagy terepszint alatti része a közterület alá 0,50 m-en túl csak a helyi építési szabályzat szerint nyúlhat be (2. ábra). (4) A közterület felett vagy alatt építmény, építményrész a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, ha az a közterület, illetőleg annak két oldalán fekvő építmények rendeltetésszerű használatát nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti. (5) A közművekhez tartozó vagy más közérdekű tárgyakat, valamint a reklámhordozókat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok a településképhez illeszkedjenek, a telkek és az építmények rendeltetésszerű használatát és megközelítését ne akadályozzák, továbbá azok állagát ne rontsák. (6) A telek helyrajzi számát, illetőleg az épület házszámát a közterületről, illetőleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni az erről szóló helyi önkormányzati rendelet szerint. (7) A telektömbök sarkain utcanévtáblákat kell elhelyezni.

Építmények megközelítése 41. § (1) Az építményeknek a rendeltetésüknek megfelelő módon megközelíthetőknek kell lenniük. (2) Kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthető módon kell kialakítani a közhasználatú építményeket. (3) Amennyiben a megközelítés biztosítására lejtő, rámpa is készül, úgy azt oly módon kell kialakítani, hogy az elérendő szinten legalább 1,5×1,5 m-es vízszintes, szabad terület legyen.

Járművek elhelyezése 42. § (1) 86 Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – a (10) bekez-

83 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés a) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés i) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 84 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés b) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés i) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 85 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés i) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 86 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (1)- (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 15. –

dés szerinti jogszabály hiányában – legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. (2) 87 Az egyes telkekhez és építményekhez a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.


(4) 88 Autóbusz-várakozóhelyet kell létesíteni – a (2) bekezdésben előírtakon túlmenően a) minden olyan építményhez 200 látogatónként, vásárlónként, illetőleg férőhelyenként, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell [pl. szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület (színház, múzeum, cirkusz, szabadidőközpont, állatkert, arborétum stb.), kereskedelmi bevásárlóközpont, sportépítmény (sportcsarnok, stadion, strand, uszoda stb.), emlékhely stb.]; b) hajóállomásokhoz a következők szerint

(3) A (2) bekezdés szerint számított minden megkezdett 50 db várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekből legfeljebb négy helyezhető közvetlenül egymás mellé. ba) 30 000 fő lakosig bb) 30 000-100 000 fő lakosig bc) 100 000 fő lakos fölött

Az ilyen építmények főbejáratánál biztosítani kell legalább egy, mozgáskorlátozottakat is szállító autóbuszból történő biztonságos ki- és beszállás lehetőségét. (5) 89 A telken a 7. számú melléklet szerint számított kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden olyan rendeltetésű építményhez, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.

(6) 90 91 A      103. §              . H            . (7) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani. (8) 92 Áru-rakodóhelyről kell gondoskodni minden olyan építmény részére, amelybe rendszeres áruszállítás történik. A rakodóhelyek nagyságát, számát és helyét a szállító jármű igénye szerint, továbbá úgy kell meghatározni,

1 db, 2 db, 4 db.

hogy a rakodás a közterület forgalmát és az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. (9) Felszíni gépjármű-várakozóhely (parkoló), rakodóhely és autóbusz megálló a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló földszinti helyiség homlokzati nyílászárójához – a saját tulajdonú gépjármű kivételével – 5,0 m-nél, b) nevelési-oktatási, gyógykezelés, regenerálódás célját szolgáló helyiségek nyílászáróihoz – 20 gépjárműnél nagyobb befogadóképesség esetén – 10,0 m-nél közelebb nem lehet. (10) 93 A (2) bekezdés szerint számított személygépkocsi elhelyezési kötelezettségtől a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján megállapított települési önkormányzati parkolási rendelet – a 4. számú melléklet 1. pontja alattiak esetében legfeljebb +50%-os, a többi pont alattiak esetében legfeljebb ± 50%-os eltéréssel – eltérő értékeket is megállapíthat. A közlekedési vizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozott terület településen belüli elhelyezkedésére, a használati sajátosságaira, a tömegközlekedési ellátottságára és a terület forgalmi terheltségére.

87 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (1)- (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 88 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § 4. bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 12. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15. 89 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (5) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 90 A 253/1997. (XII. 20.) K.  42. § (6)   182/2008. (VII. 14.) K.  14. § (3)     . H: 2013. 01. 01. 91 A 253/1997. (XII. 20.) K.  42. § (6)   182/2008. (VII. 14.) K.  52. § (7)  )      . H: 2008. 09. 12. 92 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (8) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 93 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (10) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 16. –

(11) Ha a település adottságai lehetővé vagy szükségessé teszik, a települési önkormányzat a település egész vagy rész területén – a helyi parkolási rendeletben szabályozva – a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) kialakítását a legfeljebb 500 m-en belüli parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával az út kezelőjének hozzájárulásával megengedheti. Ilyen esetekben a várakozóhelyek (parkolók) megépítése, továbbá azok használata és fenntartása a parkolási rendeletben rögzített feltételekhez köthetők. A feltételek ellenértékeként a várakozóhelyek (parkolók) kiépítését, illetőleg a meglévők használhatóságát és fenntartását: - parkolóház esetében legkésőbb öt éven belül, - közlekedési területen megvalósuló várakozóhelyek (parkolók) esetében legkésőbb egy éven belül biztosítani kell. (12) 94 A települési önkormányzatnak – az építményekhez biztosított gépjármű elhelyezésen túlmenően – biztosítania kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó forgalom ellátását szolgáló személygépjármű és autóbusz parkolóhelyeket, az igényeknek megfelelően, egyedi méretezés szerint. (13) 95 A települési önkormányzatnak – különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében – biztosítania kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehetőségét a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyedi méretezés szerint.

Lakókocsi és üdülősátor elhelyezése 43. § (1) A telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit és üdülősátrat csak helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településrészen és csak átmeneti tartózkodás céljára szabad felállítani, ha 50 m-en belül a tisztálkodás és illemhely használati lehetőség biztosított, továbbá, ha a telek ezáltal módosuló használata a szomszédos telkek és építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. (2) A telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit vagy sátrat, illetőleg huzamos tartózkodás célját szolgáló gépjárművet elhelyezni úgy szabad, hogy az azok által elfoglalt terület – 40 m2 /egység számításbavételével – a rendelkezésre álló telek megengedett beépítési százalékán túl nem haladhatja meg a fennmaradó szabad terület 35%át.


Kerítés 44. § (1) A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető. (2) 96 (3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak. (4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat. (5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni. (6) 97 A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg. (7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani (3. ábra). (8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között – a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál – meg volna osztva (3. ábra). (9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja. (10) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít (3. ábra). (11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni. (12) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és

94 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (12)- (13) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 95 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (12)- (13) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 96 A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 97 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 44. § (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 17. –

fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli (3. ábra). (13) Üdülőterületen – ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik – csak nem tömör kerítés vagy élősövény létesíthető. (14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani. (15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja. (16) 98 A honvédelmi és a katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telek telekhatárán, annak tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kerítést kell létesítenie. A kerítés nyomvonalában az őrzést biztosító építmény, illetve a kerítésre őrzést biztosító jelzőrendszer eleme elhelyezhető. Ezen telek esetében a (14) bekezdésben foglaltaktól – a külön használatú telekrész használatához szükséges műszaki megoldás építésügyi hatósági engedélyezése mellett – el lehet térni.

Terepkialakítás 99

45. § (1) Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el. (2) A terepkialakításhoz támfal, rézsű létesíthető. (3) 100 A helyi építési szabályzat településrendezési vagy biztonsági okokból lejtős terepen a telek határain támfal építését rendelheti el. Ilyen esetben a támfal kialakításának módját és anyagát is meghatározhatja. (4) A telek határán álló támfal építésének kötelezettsége az érintett telkek tulajdonosait (kezelőit, használóit) a tulajdoni hányaduk és az érdekeltségük arányában együttesen terheli. (5) Ha a telken rézsű létesítése szükséges, az (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

ÉPÍTMÉNYEK KÖZMŰELLÁTÁSA Vízellátás 46. § (1) Ha az építmény rendeltetésszerű használatához ivóvíz szükséges és nincs közműves vízszolgáltatás, az 98 A 253/1997.


ivóvízellátás szempontjából figyelembe vehető az is, ha a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül, egyéb módon biztosított. (2) Közterületen elhelyezhető építmény (pl. árusító-, szolgáltatópavilon) esetén – ha annak rendeltetésszerű használatához a személyi szükségleteken kívül víz nem szükséges – megengedhető, hogy ivóvíz vételére gyalogúton mérve 150 m-en belül másutt legyen biztosított lehetőség. (3) Az ivóvíz bekötővezetéket az arra vonatkozó szakmai előírások szerint kell megvalósítani.

Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés 47. § (1) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. (2) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható. (3) Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés és a (2) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására. (4) A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak végső megoldásként alkalmazható. (5) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági előírások megtartásával – nyílt árokban is vezethető. (6) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos. (7) A bekötő csatornavezetéket a vonatkozó szakmai ekőírások szerint kell megvalósítani. (8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. (9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. (10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

(XII. 20.) Korm. rendelet 44. § (16) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12.

99 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 16. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:

2008.09.12. 100 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 45. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 18. –

Egyéb közművesítés, hírközlés 48. § Az egyéb közművesítést (villamos energia, gáz, távhő stb.) és a hírközlést (távközlés, műsorszórás) a vonatkozó szakmai előírások szerint kell megvalósítani.

Hulladékelhelyezés 49. § (1) Települési (kommunális) hulladékot csak a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben erre a célra kijelölt területen szabad elhelyezni. (2) Veszélyes, radioaktív hulladékot a vonatkozó jogszabályok szerint szabad elhelyezni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló építményt hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízvédelmi, vízbázisvédelmi, sérülékeny földtani adottságú, valamint vízjárásos (mély fekvésű) területeken elhelyezni nem szabad.

IV. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSI ELŐÍRÁSAI ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 50. § 101 (1) 102 Az építményeket és részeit tervezési program (üzemelés-technológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani. (2) 103 Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,


d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit, e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását, f) építmény elhelyezési módja, építménymagassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését, g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához. (3) Az építmények és részei megvalósítása során a) az állékonyságra és a szilárdságra, b) a tűzbiztonságra, c) a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre, d) a használati biztonságra, e) a zaj és rezgés elleni védelemre, f) az energiatakarékosságra és a hővédelemre, g) az élet- és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni. (4) 104 Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szabad. (5) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok a) a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfelelően az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek, b) a várható hatások (nedvesség, szél, levegőszennyeződés, hang, rezgés, földrengés, sugárzás, napfény, hő stb.) okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű védelmet nyújtsanak, c) a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak [pl. mechanikai, (nap)fény, oldó, vegyi, hő, tűz, robbanás, korróziós és biológiai] az előírt mértékben ellenálljanak, illetőleg azoknak megfeleljenek, d) jókarbantartásuk, esetleges cseréjük céljából – a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül – hozzáférhetők legyenek.

Állékonyság, mechanikai szilárdság 51. § (1) 105 Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a

102 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 101 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § 1- 2. bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 13. §-ának megfelelően módosított szöveg, egyidejűleg a § új 3. bekezdéssel egészült ki, továbbá a korábbi 3-4. számú bekezdés jelölése 4-5. számú bekezdésre változott. Hatályos: 2002. 03. 15. 103 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 104 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés k) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 105 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés l) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 19. –


megvalósítás és a rendeltetésszerű használat során várhatóan fellépő terhek, hatások ne vezethessenek

b) légnemű, folyékony vagy szilárd légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése,

a) az építmény és részei teljes vagy részleges összeomlásához, b) az építmény és szerkezetei megengedhetetlen mértékű deformációjához, c) az építmény teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt a beépített berendezések és szerelvények károsodásához.

c) veszélyes sugárzás,

106

(2) Az építményt és szerkezeteit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használat során előálló hatások következtében sem az építmény szerkezeteiben (túlzott hőmozgás vagy páralecsapódás, korrózió stb.), sem környezetében vagy a talajban az építményre káros állapotváltozás (kifagyás, talajmozgás stb.) ne következzék be. (3) Az építmény és szerkezetei feleljenek meg a polgári védelem jogszabályban előírt követelményeinek. 107

(4) Építési, bontási tevékenységgel már meglévő építmények, építményrészek állékonyságát veszélyeztetni nem szabad.

Tűzbiztonság 52. § Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén a) állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon, b) a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgező elemet ne tartalmazzon,

d) szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék, e) az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása, f) elektrosztatikus feltöltődés, g) vegyi és korróziós hatás, h) biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása, i) káros mértékű zaj és rezgés. (2) Az építmények megvalósítása során biztosítani kell a) a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési, fűtési, természetes és mesterséges megvilágítási lehetőséget, b) a helyiségek nedvesség (csapadékvíz, talajvíz, talajpára, üzemi víz stb.) elleni védelmét, a páratartalom kicsapódása elleni védelmét, c) megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvizet, d) a használat során keletkező szennyvíz és füstgáz elvezetésének lehetőségét, a hulladékok átmeneti tárolásának és eltávolításának lehetőségét, e) az előírt mértékű földelést és villámvédelmet, f) a tisztíthatóság és a karbantarthatóság lehetőségét, g) az egyes önálló rendeltetési egységek egymástól független, zavartalan rendeltetésszerű használati lehetőségét.

c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább,

(3) Az egészségre és a környezetre káros hatású anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad.

d) az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen,

(4) Az építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak olyan módon szabad, hogy az az életet, az egészséget ne veszélyeztesse.

e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.

Higiénia, egészség- és környezetvédelem 53. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse a) mérgező gázok keletkezése és kibocsátása,

(5) 108 Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a faanyagvédelemre vonatkozó szabványoknak, vagy azzal egyenértékű védelmet biztosító előírásoknak megfelelő gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni. (6) Az építményt és részeit úgy kell megvalósítani, hogy a természetes vagy mesterséges forrásból származó sugárzás káros hatásával szemben a rendeltetésnek megfelelő védelmet nyújtsanak. Építményben a sugárterhelés a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéknél nagyobb nem lehet.

106 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés l) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 107 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 51. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés l) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 108 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 53. § (5) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 18. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 20. –


Használati biztonság

Energiatakarékosság és hővédelem

54. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget és annak részleteit úgy kell megvalósítani, ehhez az épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például

56. § (1) 110 Az építményt és részeit, úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési anyagot, az épületszerkezetet és a beépített berendezést megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen. (2) Az építmény térelhatároló szerkezetei és épületgépészeti berendezései – az energetikai, a hőtechnikai előírásoknak megfelelően – együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására.

a) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben), b) megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt), c) leesést (pl. váratlan szintkülönbség, vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt), d) fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt), e) ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, vészvilágítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból), f) égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől), g) áramütést (pl. földelési, szerelési hibából), h) robbanást (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt), i) elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).

57. § (1) Az építményt és részeit védeni kell az állékonyságot és a rendeltetésszerű használatot veszélyeztető vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben.

(2) Az építményt és részeit, továbbá a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy a fényhatás

(3) A csatlakozó terepfelszínt úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvizet az épülettől elvezesse.

a) az építmények és a helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, b) a környezet rendeltetésszerű használatát (pl. tükrözéssel) ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

Zaj- és rezgésvédelem 55. § (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zajés rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa. (2) 109 Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagokat, az épületszerkezeteket és a rögzített berendezési tárgyakat úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használatuk során keletkező zajés rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külső környezetének rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak.

Építmények egyes hatások elleni védelme

(2) A talaj irányából ható nedvességhatások ellen vízhatlan szigeteléssel kell megvédeni a huzamos tartózkodásra, az értékek és műkincsek tárolására szolgáló helyiségeket, továbbá minden olyan helyiséget, amelynek rendeltetése ezt szükségessé teszi, valamint minden olyan épületszerkezetet, amely nedvesség hatására jelentős szilárdságcsökkenést vagy egyéb károsodást szenvedhet.

(4) Az építmény villámcsapás, elektrosztatikus feltöltődés, kóboráram elleni védelméről a rendeltetésének megfelelően gondoskodni kell. (5) Az építmény környezetére károsan ható aktív védelem nem alkalmazható.

ÉPÜLETSZERKEZETEK Alapok, lábazatok 58. § (1) Az építmények és az önálló alapozást igénylő berendezések alapjait, továbbá a terepszint alatti szerkezeteket szilárd, víznek ellenálló anyagból, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy azok a rákerülő terheket biztonsággal adják át az építmény alatti talaj teherbíró rétegére és a fagy károsító hatásának ellenálljanak. A várható építménysüllyedés, talajmozgás az építményben káros hatást, az építmény és más építmények között káros kölcsönhatást (pl. talajmozgást, talajvízszint-emelkedést) nem eredményezhet. (2) Az építmény fagyhatásnak kitett teherátadó alapozási szerkezeteinek alsó síkja – a fagy károsító hatásának más módon történő elhárítása hiányában – legalább a mértékadó fagyhatáron legyen. A mértékadó fagyhatár általában

109 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 55. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 110 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés m) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 21. –


0,80 m, iszap és finomhomok talajokban, továbbá a tengerszint felett 500 m-nél magasabb területen 1,0 m.

követelményeknek is megfelelő padlóval kell megvalósítani.

(3) Az építmény lábazatát a terepcsatlakozás felett legalább 0,30 m magasságig szilárd, fagyálló anyagból kell készíteni, vagy fagyálló burkolattal kell ellátni.

(2) 116 117 A járófelületen alkalmazott rács (pl. taposórács, lépcsőfok) legfeljebb 20×20 mm osztású lehet. Menekülési útvonalon nem alkalmazható rács.

Tartószerkezetek111 59. § 112 (1) Az építmények tartószerkezeteit a vonatkozó előírások alapján úgy kell méretezni, hogy feleljenek meg a rendeltetési céljuk szerinti terheléseknek és az állékonyság követelményeinek. 113

(2) Az építmény rendeltetésszerű használatából eredő különleges hatások (fokozott nedvesség, jelentős hőmérséklet-változások, különösen magas vagy alacsony hőmérséklet stb.) nem okozhatnak élettartam, teherhordó képesség, hang- vagy hőszigetelő képesség csökkenést előidéző változást a tartószerkezetekben. (3) 114 Faanyagú tartószerkezeten, annak légzését gátló bevonat, burkolat nem alkalmazható.

Tetők

(3) 118 Akadálymentes közlekedés céljára az építmények belső közlekedőit és tereit összefüggő csúszás- és süppedésmentes padlóburkolattal kell ellátni, a vakok és a gyengénlátók számára eligazodást segítő kitapintható padlóburkolatot és optikai vezető sávot is kell tervezni és létesíteni. (4) 119 Akadálymentes közlekedés céljára új épületek esetében a küszöb legfeljebb 20 mm magas és lekerekített lehet. Meglévő közhasználatú épületek esetében az ennél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni.

Nyílások, nyílászárók, üvegfalak, vészkijáratok 62. § (1) A nyílások, nyílászárók, üvegfalak feleljenek meg az építmény, a helyiség rendeltetési céljának, a tűz-, a hő-, a zaj-, a használati és a még vonatkozó biztonsági követelményeknek.

60. § (1) A tető az építmény rendeltetésének megfelelő mértékben álljon ellen az időjárás (szél, csapadék, napsugárzás), a vegyi és mechanikai (pl. ellenőrzési, tisztítási) hatásoknak és a csapadékot a felületéről a tervezett irányba vezesse le.

(2) A nyílászárók a padlószintről könnyen és veszélymentesen kezelhetők legyenek. Ha az üvegfal felületei padlószintről nem tisztíthatók, a tisztításhoz szükséges szerkezeti megoldásról az építmény megvalósításával egyidejűleg kell gondoskodni.

(2) 115 A 25-75◦ közötti hajlásszögű tetőt hófogósorral kell ellátni, ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos. A 10 m-nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megvalósítani.

(3) Az ablakok, továbbá a tömegtartózkodásra szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség ajtószárnyai nyitott helyzetben biztonságosan rögzíthetők legyenek.

(3) A tetőre való kijutás lehetőségét biztosítani kell.

(4) 120 Építményben gyalogos közlekedés céljára szolgáló falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,60/1,95 m-nél, önálló rendeltetési egységek és lakásban a nappali tartózkodásra is szolgáló szobák ajtajának szabad mérete 0,85/1,95 m-nél kisebb nem lehet. A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség falnyílásának, ajtajának szabad mérete az

Padlók 61. § (1) Az építmények helyiségeit, tereit a rendeltetésüknek és a vonatkozó (pl. balesetvédelmi, munkavédelmi)

111 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdése és megelőző alcíme a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 19. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 112 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdése és megelőző alcíme a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 19. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 113 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 59. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés n) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 114 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 59. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés n) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 115 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 60. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 116 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 61. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 117 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 61. § (2) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdés c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 118 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 61. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 119 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 61. § (4) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 120 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 62. § (4)- (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 121 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 62. § (4)- (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 22. –


(5) bekezdésben foglaltak kivételével legalább 0,75/1,95 m legyen.

kell oly módon, hogy a közlekedés a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

(5) 121 Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas szabad falnyílás és ajtó 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet.

(3) A szintkülönbség-áthidalók járófelületeit csúszásgátló módon kell kialakítani.

(6) 122 Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen. (7) Az akadálymentes használathoz megfelelő, az ülő helyzetből is kilátást biztosító mellvéd magassága legfeljebb 0,6 m. A kiesés elleni védelemről gondoskodni kell. (8) Az építmény kiürítési útvonalára nyíló ajtókat, vészkijáratokat a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani. (9) A 0-18 éves gyermekek, tanulók részére szolgáló helyiségekben, terekben nem alkalmazható kiesést, sérülést gátló szerkezet nélküli forgó- és billenőablak, mélyen üvegezett ajtó és üvegfal. (10) 123 Akadálymentes használatra könnyen kezelhető, nagy erőkifejtést nem igénylő nyílászárókat kell beépíteni, szükség esetén automatikus nyitást biztosítva. (11) 124 A nagy üvegfelületek, üvegajtók olyan vastagságúak és szerkezetűek legyenek, amelyek biztonságot nyújtanak minden építményhasználó számára. A sérülésveszély elkerülése érdekében a nagy üvegezett felületeket, üvegajtókat 1,00-1,50 m magas sávban érzékelhető jelöléssel kell ellátni.

Szintkülönbség-áthidalók általános előírásai 63. § (1) Az építmények szintkülönbségeit a biztonságos gyalogos közlekedés és az építmény előírt időn belüli kiürítésének lehetővé tétele céljára lépcsővel és/vagy lejtővel kell áthidalni. Időszakos használat (pl. üzemi ellenőrzés) céljára hágcsó és rögzített létra létesíthető. (2) 125 Akadálymentes használhatósághoz az építmények és bejárataik szintkülönbségeinek áthidalása érdekében a lépcső mellett akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról (lejtő, felvonó, emelőlap stb.) is gondoskodni

Lépcsők 64. § (1) 126 A lépcső (lépcsőkarok és lépcsőpihenők együttese) járóvonalán, egy lépcsőkaron belül csak azonos lépcsőfok-méret lehet. Kivétel lehet az időszakos használatú építményszintekre (pinceszintre, tetőtérre) vezető lépcsőkar. (2) 127 A lépcső járóvonala, a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet. (3) A változó belépőszélességű lépcsőfok kisebbik belépőszélessége a lépcsőkar előírt legkisebb szélességén belül legalább 13 cm legyen. Kivétel lehet a 65. § (3) bekezdésében említett lépcső. (4) 128 A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdülőegységen belüli lépcső. Akadálymentes használatra szolgáló új építményben azonos belépő szélességű fokokat tartalmazó egyenes lépcsőkart kell alkalmazni, és a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át. (5) Közterületen, építmény kiürítési útvonalán – a járda és az előlépcső kivételével – a lépcső könnyen észlelhető figyelmeztetés hiányában három fellépésnél kevesebbet nem tartalmazhat. (6) A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb a) időszakos használatú lépcső esetén 0,6 m-nél, b) egy lakáson vagy üdülőegységen belüli lépcső esetén 0,80 m-nél, c) 129 tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 m-nél, d) egyéb építményekben 1,10 m-nél, e) akadálymentes használathoz 1,20 m-nél.

122 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 62. § (4)- (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 123 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 62. § (10)- (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 124 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 62. § (10)- (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 125 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 63. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 22. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 126 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 64. § (1)- (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 127 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 64. § (1)- (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 128 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 64. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 129 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 64. § (6) bekezdés c) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 23. –

(7) A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni. (8) Egy lakáson vagy üdülőegységen belül, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső feletti legkisebb szabad belmagasság indokolt esetben 1,90 m lehet.

Lépcsőfokok 65. § (1) A lépcsőfok méreteit a „2 m+sz = 60-64 cm” összefüggés alapján kell meghatározni [m = a fokmagasság cm-ben, sz = a fokszélesség (belépőszélesség) cmben, a járóvonalon mérve]. (2) A lépcsőfok magassága (m) a) általános esetben 17 cm-nél, b) akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet. (3) A lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér) vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet. 130

(4) Akadálymentes közlekedéshez a lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg. Az első és az utolsó lépcsőfokot eltérő színnel vagy jelölőcsíkkal jelezni kell. Három vagy kevesebb fokú lépcső esetében minden fokot feltűnő módon jelezni kell.

Lejtők 66. § (1) A lejtő lejtésének mértéke a) a gyalogos közlekedés útvonalán legfeljebb 8%-os, b) a rendszeres kézierős teherszállítás útvonalán legfeljebb 10%-os lehet. (2)

131

Akadálymentes közlekedéshez:

a) a lejtők egyenes karúak legyenek, b) a legfeljebb 2 cm-es szintkülönbség elfogadható, c) a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtésű rámpa is alkalmazható, d) a 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtésű rámpát kell alkalmazni, e) egy lejtőkarral legfeljebb 0,45 m szintkülönbség hidalható át,


f) a lejtőkar indulásánál és érkezésénél legalább 1,50 m átmérőjű szabad terület biztosítandó, g) a többkarú lejtők áttekinthetőséget biztosító mellvéddel alakítandók ki, h) a lejtőhöz két fogódzkodó korlátot kell biztosítani, a járófelülettől mért 0,70 m és 0,95 m magasságban, az 1,50 m-nél szélesebb lejtőknél mindkét oldalon kapaszkodót kell elhelyezni és a pihenők mentén megszakítás nélkül továbbvezetni, i) a szabadtéri lejtőt csapadéktól védetten, ennek hiányában megfelelő csúszásgátló bordázattal kell kialakítani, j) többkarú lejtő legfeljebb 1,80 m magasságkülönbség áthidalására létesíthető.

Lépcsőpihenők, lejtőpihenők 67. § (1) A kiűrítés céljára figyelembe vett lépcső pihenőjének kisebbik alaprajzi szabad mérete – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a lépcsőkar szabad szélességénél kevesebb nem lehet. Ezt a szabad méretet más rendeltetés (pl. keresztező közlekedés) nem zavarhatja, illetőleg benyíló nyílószárny, beálló berendezés nem csökkentheti. (2) Egyenes tengelyű lépcső közbenső pihenője a járóvonalon mérve legalább 0,60 m hosszú legyen. (3) Akadálymentes közlekedéshez a) a lejtőkarok hosszában legfeljebb 9,0 m vízszintes hossz után pihenőt kell beiktatni, amelynek hossza legalább 1,5 m legyen, b) ha a lejtő járóvonala törtvonalú, akkor a töréspontoknál legalább 1,5×1,5 m szabad terület biztosítandó a kerekesszék fordulásához, c) több karú lejtők esetében legalább minden második kar utáni pihenőn legalább két kerekesszék találkozásához szükséges szabad hely biztosítandó.

Korlát, mellvédfal 68. § (1) 132 Az 1,0 m-nél hosszabb vízszintes vetületű gyalogos közlekedés céljára szolgáló lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell megvalósítani. Azt a lépcsőt, rámpát, lejtőt, amelynek a járófelülete a csatlakozó terepszintnél a) 0,17 m-rel magasabban van, a fogódzókon felül megfelelő méretű lecsúszás elleni védőperemmel, b) legalább 0,95 m-rel magasabban van, lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal kell megvalósítani. (2) 133 A lépcsőkar legalább egyik – a 2,0 m-nél szélesebb lépcsőkar mindkét – oldalát fogódzásra alkalmas módon kell megvalósítani. A lépcső és a lejtőkar kezdetén és a

130 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 65. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 24. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 131 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 66. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 25. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 132 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 68. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 133 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 24. –

végén a kapaszkodók 0,30 m-rel nyúljanak túl. A kapaszkodó 4,5-5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű markolattal rendelkezzen. A markolat faltól való távolsága 4,5 cm legyen. A korlát markolatán a kéz legyen végigcsúsztatható és a környezethez képest színe kontrasztos legyen. 134

(3) Azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó terepszintnél 0,80 m-nél magasabban van, legalább 0,95 m magas kiesést gátló korláttal vagy mellvédfallal kell határolni. A magasság legfeljebb 0,80 m-re csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvédfal felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 0,30 m széles, vagy legalább ilyen biztonságot nyújtó, más megoldású stabil szerkezet. A korlát és a mellvéd magasságát – ha ezáltal balesetveszély nem keletkezik – jogszabály meghatározott esetre vonatkozóan, eltérően is meghatározhatja. (4) 135 A nevelési-oktatási építmények közterületi kijáratai előtt a járda és az úttest elválasztására korlátot vagy annak megfelelő építményt kell létesíteni.

Szellőzők 69. § (1) A légcsere (a friss levegő be-, illetőleg az elhasznált, vagy szennyezett levegő kivezetése) céljára szolgáló szerkezeteket és részeit a tűzvédelem követelményeinek megfelelő anyagból, a rendeltetésének megfelelően kell tervezni (méretezni) és megvalósítani. (2) A gravitációs szellőzés céljára – a közvetlen szabadba nyíló nyílászárókon túlmenően – légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg homlokzati szellőzőrács létesíthető.

Légakna 70. § (1) Légakna középmagas és magasépületben nem létesíthető. (2) 136 A légakna alapterülete legalább 0,96 m2 , alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan nem csökkenthető. (3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni. (4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell. (5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell.


(6) Légaknába nem szellőztethető a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, b) bűzös, gőzös üzemű helyiség. (7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál. (8) 137 Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el. (9) 138 Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be.

Légudvar 71. § (1) A légudvar alapterülete legalább 16,0 m2 , legkisebb alaprajzi szabad mérete legalább 3,0 m legyen. (2) A légudvar induló szintjén legalább 0,50 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetésről kell gondoskodni. (3) 139 Légudvarba nem szellőztethető bűzös, gőzös üzemű helyiség, nem helyezhető el zavaró hatású, zajt, rezgést, lecsapódást okozó, vagy más káros hatást keltő berendezés vagy annak tartozéka. (4) 140 Légudvarban – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – gázüzemű lakásfűtő és vízmelegítő készülék homlokzati égéstermék-kivezetéssel nem alkalmazható. (5) 141 Az 50 m 2 -nél nagyobb szabad légtér keresztmetszetű légudvarba a 80. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén 6 kW-nál nem nagyobb hőteljesítményű helyiségfűtő gázfogyasztó készülék égésterméke kivezethető.

Gravitációs szellőzőkürtő 72. § (1) A helyiségek használt levegőjének a tető fölé, a szabadba történő kivezetése céljára egyedi üzemű vagy mellékcsatornás gyűjtőszellőző létesíthető. E célra a tartalékfűtés kéménykürtője nem vehető igénybe. (2) Egy szellőzőkürtőbe, illetőleg a mellékcsatornás gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjébe csak egy önálló rendeltetési egységhez tartozó, azonos szinten lévő és legfeljebb két közel azonos légszennyezettségű (pl. tisztálkodó és WC, vagy főző- és élelmiszer tároló) helyiség légelvezetője köthető be.

134 A

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 68. § (3) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 136 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 70. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 137 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 70. § (8)- (9) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 138 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 70. § (8)- (9) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 139 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 71. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 28. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 140 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 71. § (4)- (5) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 141 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 71. § (4)- (5) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 135 A


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 25. –

(3) A szellőzőkürtőt általában függőlegesen kell vezetni. A szellőzőkürtő elhúzásainak vízszintes vetületi összege legfeljebb 2,0 m lehet. (4) A kürtő-keresztmetszet hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb a rövidebb oldalméret másfélszeresénél. (5) A szellőzőkürtő kitorkollásának magasságát a kéményekkel azonos módon kell meghatározni. (6) Szellőzőkürtőt a kéménykürtőtől legalább 0,25 m vastag tömör téglafalazattal, vagy azzal egyenértékű tűzállósági határértékű és légtömörségű szerkezettel kell elválasztani. (7) A szellőzőkürtő vagy a gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjének szabad keresztmetszete – a legfelső bekötés felett legalább 2,0 m-es függőleges kürtőmagasság vagy legalább ezzel egyenértékű huzatnövelő szerkezet alkalmazásával – legalább a következő legyen: Ha a kürtő szerkezete

Ha a helyiség légtérfogata legfeljebb

sima belső felületű kör keresztmetszetű

10 m3 113 m2 (átm.: 120) 144 cm2

20 m3 314 m2 (átm.: 200) 324 cm2

196 cm2

400 cm2

sima belső felületű négyszög keresztmetszetű falazott szerkezetű

Ha a helyiség légtérfogata a 20 m3 -t meghaladja, akkor kizárólag gravitációs szellőzőkürtővel nem szellőztethető.142

Gravitációs (vízszintes vagy ferde) szellőzőcsatorna 73. § (1) Szellőzőcsatorna csak egy, legfeljebb 10,0 m3 légtérfogatú helyiség szellőztetésére szolgálhat és csak annak az egy önálló rendeltetési egységnek a légterén belül vezethető, amelynek a szellőztetésére szolgál. (2) A szellőzőcsatorna vízszintes vetületi hossza – a határoló falszerkezetek vastagsági méretével együtt – legfeljebb 2,0 m lehet. (3) A szellőzőcsatorna legkisebb szabad keresztmetszete a) 5 m3 helyiség-légtérfogatig legalább 200 cm2 , b) 10 m3 helyiség-légtérfogatig legalább 400 cm2 legyen.


(4) A szellőzőcsatorna mindkét végét – az előírt keresztmetszeti felületet nem szűkítő – ráccsal, rovarhálóval vagy egyéb szerkezettel kell határolni. (5) A légakna, légudvar külső frisslevegő bevezetésére szolgáló szellőzőcsatornája 2 m-nél hosszabb is lehet és az épület kapualján vagy alagsori, pinceszinti helyiségek légterén is átvezethető.

Égéstermék-elvezetők143 74. § 144 (1) A tüzelő-, energiatermelő berendezések gáznemű égéstermékét – a 80. §-ban foglaltak kivételével – a tető fölé, szabadba kell kivezetni. E célra égéstermékelvezetőt (kéményt, füstcsatornát) kell tervezni és megvalósítani a vonatkozó előírások, továbbá a (2)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével. (2) Az építmény, önálló rendeltetési egység égéstermékelvezetőit olyan számban, helyzetben és úgy kell megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges összes tüzelőberendezést szabályszerűen lehessen azokra rácsatlakoztatni. (3) Tüzelőberendezés építményben csak a hozzá tartozó, vagy a hozzá alkalmas (a tüzelő berendezés égéstermékének elvezetéséhez szükséges, előírt követelményeknek megfelelő) égéstermék-elvezetővel együtt alkalmazható. (4) 145 Az égéstermék-elvezetőt úgy kell megvalósítani, hogy az feleljen meg a rácsatlakozó tüzelőberendezéshez és az égéstermékéhez tartozó, előírt követelményeknek és az égésterméket biztonságosan és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a szabadba. (5) Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezetőre csatlakoztatható, amely az adott berendezés égéstermékének elvezetésére alkalmas és az égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés is megfelel a szabályos, biztonságos működéséhez megállapított, előírt (engedélyezett) követelményeknek. (6) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze. (7) Az égéstermék-elvezető biztonságosan ellenőrizhető és tisztítható legyen. (8) 146 Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az égéstermék az építmény tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet. (9) Gyűjtőkémény csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető.

142 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 72. § (7) bekezdés jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés o) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 143 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 29. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 144 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 74. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 29. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 145 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 74. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 146 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 74. § (8) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés p) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 26. –

BEÉPÍTETT VEZETÉKHÁLÓZATOK, BERENDEZÉSEK 147

75. § (1) A vezetékhálózatokat, az épületgépészeti és egyéb berendezéseket az építmény rendeltetésének megfelelően úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy azok komplex módon elégítsék ki a velük szemben támasztott műszaki, rendeltetési, élet-, egészség-, környezetvédelmi, biztonsági és balesetvédelmi, továbbá műemlékvédelmi követelményeket. (2) A vezetékek és berendezések korrózió-, zaj- és rezgéselleni, hő- és érintésvédelméről gondoskodni kell. (3) 148 A vezetékeket olyan helyen kell vezetni, a berendezési tárgyakat elhelyezni és mindezeket olyan módon kell szerelni, hogy veszélyhelyzet ne keletkezzék, az esetleges meghibásodás az építmény és részei állékonyságát, továbbá a szomszédos helyiségek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse, a védelem alatt álló építészeti, képző- és iparművészeti értékeket ne károsítsa. (4) Akadálymentes használhatóság céljából a helyiség berendezéseit (kapcsolókat, a jelző és működtető berendezéseket, telefonokat stb.) a padlószinttől számított 0,901,10 m közötti magasságban kell elhelyezni.

Vízvezeték 76. § (1) Az építménybe úgy kell becsatlakozni, hogy a vízés a szennyvízvezeték között – védőcső hiányában – legalább 1,0 m-es vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték fölött kell bevezetni. (2) Vízvezetéket nem szabad vezetni a) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában, b) olyan helyiségben, amelynek belső hőmérséklete +2 ◦ C alá süllyedhet (pl. hűtőkamrában), c) 149 önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban, födémben, ha az huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget határol (pl. lakáselválasztó falban, ahol az lakószobával határos), d) 150 védelem alatt álló, képző- és iparművészeti értékű kiképzéssel megvalósított helyiségekben, valamint e helyiségek feletti helyiségekben, ezek határoló szerkezeteiben (falában, födémében, padozatában).


Szenny- és csapadékvíz csatornavezetéke 77. § (1) Az építmény csatornahálózatát úgy kell megvalósítani, hogy az építménybe szennyvíz- vagy csapadékvízvisszaáramlás ne keletkezzék. A csatornavezeték az elvezetett szennyvíz hatásának ellenálló, korrózióálló legyen. (2) Épületen belül a szennyvíz és a csapadékvíz csatornavezetékét egyesíteni nem szabad, kivéve az utcai telekhatáron álló épületet, amelyben a csatornavezetékek közvetlenül az épületből történő kivezetés előtt egyesíthetők, ha a közcsatorna egyesített rendszerű. (3) Az építmények alapfalaiba csővezetéki kapcsolásokat, idomokat beépíteni tilos. (4) Csatornavezetéket nem szabad vezetni, csőkapcsolatot, tisztítóidomot nem szabad létesíteni: a) 151 huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, ezen helyiségek födémében, padozatában, továbbá megfelelő hangszigetelés nélkül önálló rendeltetési egységek közötti elválasztófalban (pl. lakáselválasztó falban), b) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában, továbbá c) ejtővezetéket zajszigetelés nélkül lakószobák falában, illetőleg hő- és hangszigetelés nélkül építmények határoló (homlokzati) falában, beleértve a tűzfalat is. (5) 152 Egészségügyi intézmény gyógyító és betegellátó helyisége, valamint élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévő födémben, álmennyezetben csatornavezeték nem vezethető, az egy lakáson vagy üdülőegységen belüli csatornavezeték kivételével. Ha nem kerülhető el, vízszintes irányban csatornavezeték csak üzemi víz ellen szigetelt és lefolyást biztosító módon (pl. szerelőszintben, padlócsatornában, védőcsőben) vagy a födém felett vezethető. Függőleges irányban csatornavezeték átvezethető, ha az mechanikai sérülés ellen védett és oldható csőkapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz.

Hőellátó vezetékek, berendezések 78. § (1) A hőellátó rendszernek – a tüzelő-, a hőátadó és melegvíztermelő berendezésnek – összhangban kell lennie az építmény rendeltetésével és a határoló szerkezeteivel, az energiatakarékosságra vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak megfelelően.

147 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 75. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés q) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 148 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 30. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 149 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 76. § (2) bekezdés c) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 31. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 150 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 76. § (2) bekezdés d) pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 151 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 77. § (4) bekezdés a) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 152 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 77. § (5) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 32. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 27. –

(2) 153 A több önálló rendeltetési egységet tartalmazó házgyári panelos szerkezetű középmagas és magas épületben helyiségenkénti és önálló rendeltetési egységenkénti fűtőberendezés csak tartalékfűtés céljára létesíthető. (3) Hőellátó vezetéket nem szabad vezetni a) födémben, padozatban, kivéve, ha a hőellátási rendszer elemei és megoldása e célra engedélyezettek, b) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában, c) olyan helyiségben, amelynek belső hőmérséklete +2 ◦ C alá süllyedhet (pl. hűtőkamrában).

Gázvezetékek, gázfogyasztó készülékek154 79. § 155 (1) A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés) építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati előírások szerint szabad. (2) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék (főző, sütő, vízmelegítő, fűtő stb.) nem alkalmazható a) alvás céljára is szolgáló helyiségben, b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségben, c) nevelési-oktatási építményekben a 0-18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló terekben – a taneszköznek minősülő gázkészülékek kivételével -, d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben. (3) A gázkészülék működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) a (2) bekezdésben említett helyiségekre nem nyílhat. (4) 156 Nevelési-oktatási építménynek a 0-18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségében, terében gázfogyasztó készülék és kapcsolója, automatikája, csak úgy alkalmazható, ha ahhoz a gyermekek, tanulók nem férhetnek hozzá. (5)

157

(6) 158 Nyílt lángú gázfogyasztó készüléket a padlószint felett 1,20 m-nél alacsonyabban lévő benyíló, forgó ablakszárny alatt elhelyezni nem szabad.


Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei 80. § 159 (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán, b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs. (3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban, b) a légaknában, c) a légudvarban, a 71. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, d) a bevilágító aknában, e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban, f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt. 81. § 160 (1) (2) Hulladékledobó berendezés ejtőcsőve a) sima felületű, nedvességet magába nem szívó, korróziós hatásnak ellenálló és nem éghető anyagú, b) kör keresztmetszetű és legalább 400 mm átmérőjű, c) könnyen tisztítható, d) közvetlen természetes szellőzéssel ellátott legyen. (3) Az ejtőcsőben szűkület és elhúzás nem lehet, kivéve az ejtőcső legalsó szintjén lévő végződését, ahol az elhúzás szöge a függőleges iránytól legfeljebb 30◦ lehet.

153 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 33. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 154 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 34. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 155 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 79. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 34. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 156 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 79. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés r) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 157 A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 158 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 79. § (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés r) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 159 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 80. §-a a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 35. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 160 A 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 65. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 03. 01.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 28. –

(4) A fogadóhelyiségben légbeszívó szelepes tömlővéges vízkivételi lehetőséget és padlóösszefolyót kell biztosítani, padozatát és oldalfalait moshatóra kell kialakítani.

Felvonó, mozgólépcső, mozgójárda 82. § 161 (1) Az építményeket a rendeltetési céljuknak és a biztonságos használhatóságuknak megfelelő számú, elhelyezkedésű és műszaki tulajdonságú felvonóval kell tervezni és megvalósítani. Az ehhez szükséges felvonók műszaki tulajdonságait és darabszámát az épület fajtájától és a várható használóktól függően, a forgalmi követelményekre vonatkozó szabványok szerinti forgalomelemzés alapján, vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosításával kell meghatározni. (2) Személyszállító felvonót kell létesíteni az (1) bekezdésnek megfelelően a) minden építményben, építményrészben, önálló rendeltetési egységben, ahol a rendeltetésszerű használat 10,0 m-nél nagyobb szintkülönbség áthidalását teszi szükségessé, kivétel lehet a kétszintes önálló rendeltetési egység második szintje; b) minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs.


(7) A járó- és fekvőbetegek gyógykezelésére és ápolására, illetve idősek gondozására szolgáló építményeket hordágy, illetve betegágy szállítására is alkalmas felvonóval kell tervezni és megvalósítani az (1) bekezdés követelményének megfelelően. (8) Középmagas és magas épületekben minden önálló rendeltetési egység elérhető legyen bútorszállításra is alkalmas felvonóval. (9) Építményszintek közötti rendszeres teherszállítás céljára teherfelvonót vagy személyszállításra is alkalmas teherfelvonót kell létesíteni. (10) Nagy forgalmú építményekben (pl. áruházak, bevásárló központok, állomások) a személyszállító felvonó – az akadálymentes közlekedés lehetőségének megfelelő felvonó biztosításával egyidejűleg – részben helyettesíthető mozgójárdával, mozgólépcsővel. A mozgólépcső és mozgójárda kialakítása feleljen meg a vonatkozó jogszabálynak. (11) A 2,0 m-t meghaladó emelőmagasságú felvonót helyettesítő személyemelő berendezést (home-lift) csak lakáson vagy üdülőegységen belül lehet létesíteni. (12) Új épületben olyan műszaki megoldású felvonót kell tervezni és megvalósítani, ahol a felvonó véghelyzeteiben legalább 0,5 x 0,6 x 0,8 m méretű téglatestnek megfelelő szabad vagy menekülő tér biztosítható a fülke felett és legalább 0,5 x 0,6 x 1,0 m méretű téglatestnek megfelelő szabad tér a fülke alatt.

(3) A felvonókat úgy kell telepíteni, hogy azok a rendeltetésnek megfelelően kiszolgálják az építmény minden részét.

Villamosenergia-hálózat

(4) Új, az akadálymentes használatra alkalmas épületekben legalább egy olyan méretű, kialakítású felvonót kell létesíteni, amely a fogyatékos személyek által is használható. Az akadálymentes használathoz biztosítani kell

83. § (1) 163 Az építmény villamosenergia-hálózatát és berendezéseit a rendeltetésének megfelelően, a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak megfelelően kell megvalósítani és fenntartani.

a) a felvonók lépcső nélküli elérhetőségét, b) a felvonó-aknaajtók előterében legalább 1,50 x 1,50 m szabad mozgásterületet, c) a felvonó vezérlő és jelző elemek elhelyezését megfelelő nagyságban és magasságban kontrasztos kialakítással, d) fogyatékos személyek számára az emeletek akusztikus jelzését és tapintással olvasható emeletszámozást, vizuális jelzést.

(2) Folyamatos villamosenergia-ellátást biztosító műszaki megoldásról kell gondoskodni az olyan önálló rendeltetési egységhez, helyiséghez, berendezéshez, amelynek rendeltetése, használata azt szükségessé teszi (pl. intenzív kórterem, biztonsági felvonó stb.).

(5)

162

(6) Biztonsági felvonót akkor kell létesíteni, ha azt más jogszabály előírja, vagy ha az építmény kiürítésének, a mentésnek feltétele, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben, ha a mentés feltételei más módon nem biztosíthatók.

Távközlő vezetékek, berendezések 84. § (1) A közcélú távbeszélő és a műsorelosztó hálózat vezetékeit egymástól és a házi telefon és más jelző vezetékektől elkülönítve, karbantartás céljából hozzáférhető módon közös helyiségekben kell elhelyezni. (2) Tűz- és robbanásveszélyes helyiségek belső falán távközlő vezetékek, berendezések kizárólag robbanásbiztos szereléssel alkalmazhatók.

161

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 82. §-a a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 37. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 163 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 83. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 162 A


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 29. –

HELYISÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI Helyiségek méretei, kialakítása 85. § (1) A helyiségek, terek méreteit, kapcsolatait, körítő szerkezeteit, nyílászáróit, beépített berendezéseit a rendeltetésüknek megfelelően kell megvalósítani. (2) A helyiségek legkisebb méretét a következők szerint kell meghatározni: a) helyiség alaprajzi mérete 0,8 m-nél kevesebb nem lehet, b) huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség alaprajzi mérete 2,0 m-nél kisebb nem lehet, c) 164 (3) A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni, de a helyiség hasznos alapterületének belmagassága legalább a következő legyen: a) 165 3,0 m átlagos belmagasság - a nevelési-oktatási helyiségben, - 200 m 2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben, - az egészségügyi építmények közvetlen fekvőbetegellátást szolgáló helyiségeiben, b) 2,50 m átlagos belmagasság - az a) pontban nem említett huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel, c) 2,20 m átlagos belmagasság - a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában, - a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a d) és e) pontban említett kivétellel,166 d) 2,20 m szabad belmagasság - az építmények közös közlekedőiben és a kiürítési útvonalakon, e) 1,90 m szabad belmagasság - a tároló helyiségekben. A szabad keresztmetszet legkisebb mérete - búvóterekben legalább 0,80 m, - búvónyílásokban legalább 0,55 m legyen. (4) A helyiség légtérfogata a tervezett befogadóképességének megfelelően legalább a következő legyen:

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet a) 15 m3 /fő a szobákban, kórtermekben és az irodai munkahelyeken, b) 2,0 m3 /fő mesterséges légcsere esetén a kabinokban (tolmács-, riporter-fülkékben). (5) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség padlója akkor kerülhet az épülethez csatlakozó külső terep szintje (terepcsatlakozása) alá, ha a helyiség rendeltetésének megfelelő komfortfeltételek (szárazság, hővédelem, szellőzés, megvilágítás stb. követelmények) biztosíthatók. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet. (6) Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiség csak akkor lehet belső fekvésű, ha a mesterséges megvilágítása, szellőzése, vész- és biztonsági világítása, irányfények működése folyamatosan biztosítható (pl. független, önműködő kapcsolású tartalékáramforrással is megoldott). (7) A be nem épített tetőteret, tetőtérrészt a meghatározott rendeltetésű helyiségektől és építményszintektől a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő szerkezettel kell elválasztani, megközelítését biztosítani kell. (8) 167 Az irodai és egyéb rendeltetésű szoba hasznos alapterülete 6,0 m2 -nél kisebb nem lehet. (9) Az előadótermek, nézőterek, gyülekezeti termek ülőhelyeit úgy kell kialakítani, hogy azok a tér előírt időn belüli kiürítését (pl. elmozdulással, feldőléssel) ne gátolhassák. Az előadótermek, nézőterek, gyülekezeti termek belső kiürítési útvonala 1,20 m-nél keskenyebb nem lehet. (10) 168 169 Az egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. 0-6 éves korú gyermekek, időskorúak, fekvőbetegek stb.) használatára szolgáló helyiségek akkor lehetnek egy szintnél (földszintnél) magasabban, ha tűz esetén a mentés megfelelő feltételei biztosítottak. (11) 170 A helyiség akkor használható mindenki számára akadálymentesen, ha a) a helyiség bejárati ajtaja akadály nélkül megközelíthető, b) a helyiség mérete és kialakítása a rendeltetéséhez szükséges berendezési és felszerelési tárgyak elhelyezésével együtt alkalmas a fogyatékos személyek által történő használatra és mozgásra.

164 A

182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 85. § (3) bekezdés a) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 166 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 85. § (3) bekezdés c) pontjának jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés s) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 167 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 85. § (8) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 168 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 85. § (10) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés s) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 169 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 85. § (10) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 170 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 85. § (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 171 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 86. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 165 A


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 30. –


Benapozás

Mesterséges megvilágítás

86. § (1) 171 A lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé. Benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított.

89. § (1) Az építmények helyiségeiben, továbbá az épületen belüli és az épületen kívüli kiürítési útvonalakon a mesterséges megvilágítás lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) A helyhez kötött munkahelyet, továbbá a csecsemők és a gyermekek nevelő-oktató helyiségeit, amelyeket DNYNY-i irányból látást zavaró napfénybesugárzás érhet, árnyékolóval kell ellátni.

(2) Fénycső világítás csak rejtett világításként alkalmazható olyan helyen, ahol a rendeltetésszerű használat alapján az ott tartózkodók huzamos ideig a fényforrás irányában kénytelenek elhelyezkedni (pl. bölcsődei foglalkoztató, betegszoba).

(3) 172 Új épületek tervezése és megvalósítása során építészeti eszközökkel (pl. külső árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.

Szellőzés, légcsere

A helyiségek megvilágítása 87. § (1) A helyiségek, terek megfelelő természetes és mesterséges megvilágításának lehetőségéről a rendeltetésüknek megfelelően kell gondoskodni. (2) 173 Ahol jogszabály vagy szabvány előírja, gondoskodni kell megfelelő tartalékvilágításról is.

Természetes megvilágítás 88. § (1) A helyiségek természetes megvilágítása biztosítson elegendő fényt a rendeltetés szerinti biztonságos használathoz. (2) Közvetlen természetes megvilágítású legyen – a terepszint alatti helyiségek kivételével – a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, kivéve, ha a rendeltetésszerű használat a közvetlen természetes megvilágítást a (3) bekezdésben előírt mértékben nem teszi szükségessé (pl. nézőterek, előadótermek, gyülekezeti termek, vendéglátó fogyasztóterek, kereskedelmi eladóterek), vagy tiltja. A huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szükség esetén közvetett természetes megvilágítású lehet, akkor, ha a rendeltetésének megfelelő szellőzés és megvilágítás lehetősége biztosítható. (3) A közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya a) nevelő-oktató helyiségben legalább 1:6-od legyen, b) egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8-ad legyen, vagy megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10-ed lehet, továbbá c) felülről történő bevilágítás esetén legalább 1:10-ed legyen. (4) Közvetett természetes megvilágítás nem létesíthető a) az épület közös használatú helyiségei és az önálló rendeltetési egységei között, b) az önálló rendeltetési egységek között. 172 A

90. § (1) A helyiségek rendeltetésének megfelelő mértékű szellőzés, légcsere lehetőségéről gondoskodni kell. Ennek keretében biztosítani kell a helyiségben használt tüzelő-berendezések légellátását is, a vonatkozó követelményeknek megfelelően. (2) Helyiség nem szellőztethető az építmény közös használatú tereibe (pl. kapualjba, lépcsőházba, zárt folyosóra, padlástérbe), valamint közhasználatú átjáró, áthajtó, aluljáró légterébe. (3) Minden olyan helyiséget, ahol főző, sütő vagy egyéb gőzt termelő üzemi berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szellőzési lehetőséggel, illetőleg mesterséges szellőztetés esetén el nem zárható grativációs vészszellőző-nyílással kell létesíteni. (4) Bűzös, gőzős üzemű helyiség elhasznált levegőjét a tető fölé kell kivezetni.

Természetes szellőzés 91. § (1) A helyiségeket, tereket a rendeltetésüknek megfelelő intenzitású természetes szellőzés lehetőségével kell megvalósítani. Kivétel lehet, ha a folyamatos légcsere nem természetes szellőzéssel biztosított. (2) Természetes szellőzés céljára a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben olyan, közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárót kell biztosítani, amelyen át szükség esetén egy ember kimenthető. (3) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség közvetett természetes szellőzésű lehet, ha a rendeltetésének megfelelő mennyiségű friss levegő utánpótlás (légcsere) a hozzákapcsolódó közvetítő téren keresztül a természetes szellőzéssel azonos mértékben biztosítható.

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 86. § (3) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12.

173 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 87. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 31. –

Mesterséges szellőzés 92. § (1) 174 A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket természetes szellőzéssel kell ellátni, kivéve, ha a rendeltetésszerű használatukhoz mesterséges légcsere alkalmazása is szükséges. (2) 175 A homlokzaton – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő építményen – mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a működés hatása a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja, b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy műemlékvédelmi, továbbá táj- és természetvédelmi) érdeket nem sért, c) a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgésvagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást nem okoz. (3) A frisslevegővétel a legkevésbé szennyezett helyen legyen. A beszívó nyílás (légbevezető) helyének meghatározásakor a környezeti turbulens hatásokat és a jellemző szélirányt is figyelembe kell venni. (4) 176 A frisslevegő-vételi és a szennyezett levegőt kibocsátó nyílást egymástól legalább 3,0 m távolságra úgy kell elhelyezni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást. (5) 177 A légsebesség a padlófelülettől mért 2,0 m-es magasságon belül nem haladhatja meg a 0,25 m/sec értéket. (6) 178 A mesterséges szellőztető berendezésekben a levegő nedvesítésére csak ivóvíz minőségű víz használható.

Belső hőmérséklet 93. § (1) A helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges belső hőmérsékletről megfelelő fűtő-, illetőleg hűtőberendezéssel gondoskodni kell. (2) 179 A helyiségek tervezett téli eredő hőmérséklete – az üzemelés-technológia követelményeit kivéve – a rendeltetés alapján tervezett tartózkodási zóna mértékadó (szélső) részén (pl. tanterem szélső üléshelyein) elégítse ki a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásait. Más jogszabályi előírás hiányában a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben ez 20 ◦ C legyen.


(3) A tartózkodási zóna mértékadó része a padlófelülettől mérve: a) jellemzően álló helyzetű tevékenység céljára szolgáló helyiségben 1,0 m, b) jellemzően ülő tevékenység céljára szolgáló helyiségben, továbbá csecsemők, gyermekek, fekvőbetegek tartózkodására szolgáló térben 0,50 m. (4) 180 Helyiség hűtésére, illetőleg fűtésére szolgáló berendezés vagy tartozéka (hőcserélő, klímaberendezés) épület homlokzatán a 92. § (2) bekezdésben foglalt azonos feltételek szerint és a 108. § (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el.

Tartalékfűtés 94. § (1) A tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodni kell a) minden lakás legalább egy lakószobájában, b) minden olyan helyiségben, ahol folyamatos tartózkodás szükséges (pl. készenléti, ügyeleti helyiségekben). (2) A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni.

EGYES HELYISÉGEK, TEREK Közlekedők 95. § (1) Az építmény közlekedő terei és helyiségei egyaránt tegyék lehetővé a zavartalan, biztonságos közlekedést a rendeltetésnek megfelelően a használó személyek, a járművek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítsák továbbá veszély esetén az építmények meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése, vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti. (2) Az építmény főbejárata és valamennyi önálló rendeltetési egységének (pl. lakásának) bejárata, továbbá az ezek közötti közlekedőterületek – a kiürítési útvonalak – legyenek alkalmasak egy hordágyon fekvő beteg biztonságos és akadálymentes végigszállítására. (3) Kapualjat és áthajtót a rendeltetéséhez, a biztonságos használatához szükséges méretekkel, a tűzvédelmi követelmények szerint, a közhasználatú átjárót, áthajtót, aluljárót a külön előírásoknak megfelelő űrszelvénnyel kell kialakítani.

174 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 92. § (1)- (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 175 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 92. § (1)- (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 176 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 92. § (4) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 177 A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 178 A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 179 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 93. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 180 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 93. § (4) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 32. –

(4) 181 Az építmény kiürítésre alkalmas útvonalainak (folyosók, lépcsők, lejtők, kapualjak stb.) előírt legkisebb szabad keresztmetszetét, területét, épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől mért 1,95 m magasságon belül nem szűkítheti. (5)

182

Bejárat, szélfogó 96. § (1) Az építményeket olyan méretű és számú bejárattal kell megvalósítani, hogy az építmény rendeltetése szerint biztonságosan használható és esetleges tűz esetén az előírt időn belül kiüríthető legyen. (2) Bejáratként kizárólag forgó-, billenő-, tolóajtó – az automatikus üzemű és veszély esetén kézzel is megnyitható tolóajtó kivételével – nem alkalmazható a) akadálymentes használhatóság követelménye esetén, b) egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. a 6 éven aluliak, az időskorúak, a betegek stb.) használatára is szolgáló helyiségekben, c) a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületekben, önálló rendeltetési egységekben akkor, ha az ilyen nyílászáróval ellátott helyiségekből a kiürítés más módon nem lehetséges, d) kereskedelmi célú önálló rendeltetési egység vásárlóinak útvonalán. (3) A szélfogó mélysége a benyíló ajtószárny(ak) méreténél legalább 0,60 m-rel, akadálymentes közlekedésre is alkalmas esetben legalább 1,25 m-rel nagyobb legyen. (4) Akadálymentes közlekedésre alkalmas szélfogó legkisebb szabad területe 1,50×1,50 m-nél kisebb nem lehet.

Folyosó 183

97. § (1) Az építmények folyosóinak szélességét a rendeltetésüknek megfelelően kell meghatározni. A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélességét – a vonatkozó jogszabályok előírása szerint – számítással kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 1,10 m-nél, a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 m-nél. (2) Az akadálymentes közlekedésre tervezett folyosó szabad szélessége legalább 1,20 m legyen. Az 1,20 m-es szabad szélesség esetén belátható távolságokban kitérő he-


lyeket kell biztosítani. Rendszeres kétirányú kerekesszékes forgalom esetében 1,80 m-es szabad szélességet kell biztosítani.

Lépcsőház, szabadlépcső 98. § (1) Az építmény lépcsőit a csapadék hatásaitól védett lépcsőházban kell elhelyezni. Kivétel lehet a szabadlépcső. (2)

184

Szabadlépcső

a) pinceszint, alagsor, földszint vagy tetőtér megközelítése céljára, b) üzemi használat céljára, c) kizárólag menekülő vészlépcső céljára, d) építmények megközelítését szolgáló tereplépcső és előlépcső céljára, továbbá e) indokolt esetben legfeljebb négy lakás vagy üdülőegység megközelítése céljára egy szintmagasság áthidalására létesíthető. (3) 185 186 A lépcsőházak számát, elhelyezését, kialakítását, méretezésének és légtérelkülönítésének módját a tűzvédelem általános szabályainak, továbbá az építmény rendeltetése szerinti biztonságos használhatóságnak megfelelően kell tervezni és megvalósítani.

Tisztálkodó helyiség és illemhely 99. § 187 (1) Az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket (pl. temetőt, közúti pihenőhelyet, helyhez kötött szabadtéri munkahelyet, sátortábor céljára kijelölt területet) a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell megvalósítani és fenntartani. Az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét. (2) A tisztálkodó helyiség, az illemhely (WC-csésze, vizelde-berendezéssel felszerelt helyiség) könnyen tisztítható, fertőtleníthető, továbbá önálló szellőzésű és fűthető legyen, ezen túlmenően a csoportos tisztálkodó helyiség fűthető helyiségből nyíljon. A több illemhelyet magában foglaló helyiség (csoportos illemhely) csak önálló szellőzésű előtérből nyílhat. Az illemhely mérete 0,90 x 1,20

181 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 95. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés t) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 182 A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 183 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 97. §-a a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 42. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 184 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 98. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 43. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 185 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 98. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés u) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 186 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 98. § (3) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés e) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 187 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 99. §-a a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 44. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 33. –


m-nél – befelé nyíló ajtó esetén 0,90 x 1,60 m-nél – kevesebb nem lehet.

(7) Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni.

(3) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekhez, az (1) bekezdés szerinti területekhez az illemhelyek számát a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani:

(8) A csoportos illemhelyek előterében egy takarítás céljára is szolgáló vízvételi és kiöntési szerelvényt kell biztosítani.

a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges; b) 200-1000 fő összlétszámhoz minden megkezdett ba) 30 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg bb) 80 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges; c) 188 1000 fő összlétszám felett az illemhelyek és az akadálymentes illemhelyek számát a tervezési program szerint az egészségügyi követelmények megtartásával kell megállapítani; d) az óvodai célú önálló rendeltetési egységben és a 36 év közötti gyermekek használatára szolgáló építményekben, építményrészekben minden megkezdett 8 fő gyermek részére egy gyermek WC-csésze és kézmosó létesítése szükséges; e) kisgyermekek és kísérőik által rendszeresen használt építményekben WC csoportonként 1 db illemhelyet legalább 1,20 m-es szélességi mérettel kell megvalósítani. (4) Az illemhelyekhez legalább egy, illetve minden megkezdett 3 db berendezési tárgy (WC-csésze, vizeldeberendezés) után legalább egy kézmosót kell létesíteni. (5) Építmény és az (1) bekezdés szerinti terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket és más segédeszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni. Az akadálymentes illemhely mérete, berendezési tárgyainak elhelyezése és kialakítása biztosítsa a rendeltetésszerű használatot, a WC-csésze minimum három módon (szemből, oldalról, átlósan-szembői) történő megközelíthetőségét, valamint a helyiségben a kerekesszékkel történő 360◦ -os megfordulást. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a (3) bekezdés szerint megvalósítandó mennyiségbe. (6) Az illemhelyet akadálymentesség követelménye esetén, továbbá a nevelő-oktató és a gyógykezelő célú építményekben szintenként kell, egyéb építményekben legfeljebb egy szintkülönbséggel szabad létesíteni, a számításba vett használók tartózkodási helyének súlypontja közelében.

(9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.

Kazánhelyiség 100. § (1) Több önálló rendeltetési egység közös hőellátására szolgáló kazánhelyiség más rendeltetésű helyiség fölé csak akkor telepíthető, ha a kazánhelyiség üzemi víz ellen szigetelt, és az esetleges kiömlő víz, illetőleg fűtőolaj teljes mennyiségének felfogására képes. (2) A kazánhelyiség elhelyezését, kialakítását, megközelítését, szellőzését az üzemeltetés céljának, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi és a vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

Tüzelőanyag- és salaktároló 101. § (1) A tartályos gázzal, cseppfolyós vagy szilárd tüzelőanyaggal üzemelő, egyedi hőellátású önálló rendeltetési egységhez, építményhez szükség estén zárható tüzelőanyag-tárolót kell létesíteni. A tüzelőanyagtárolókat a vonatkozó biztonsági előírások szerint kell kialakítani. (2) A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezéshez létesített salaktároló helyiséget közvetlen természetes szellőzéssel és vízvételi lehetőséggel kell kialakítani.

Göngyöleg-, konténer- és hulladéktároló 102. § (1) Az építmények használata során keletkező kommunális hulladékok tárolására szolgáló gyűjtőedények (tartály, konténer) elhelyezésére megfelelő méretű hulladéktároló helyiséget, -fülkét kell létesíteni vagy erre alkalmas területet kell kiépíteni. (2) A hulladéktárolót mosható fal-, illetőleg padlófelülettel kell megvalósítani. (3) A hulladéktároló helyiség közvetlen természetes szellőzésű és padlóösszefolyóval ellátott legyen. (4) A göngyöleg- és konténertárolót az építmény saját telkén, a közterület felől építménnyel takartan kell megvalósítani.

Gépjárműtároló 103. § 189 (1) A gépjárműtároló egy vagy több gépjármű elhelyezésére szolgáló helyiség. A gépjárműtároló helyiség

188 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 99. § (3) bekezdés c) pontja a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdés d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 189 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 103. §-a a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 45. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 34. –

csak önálló szellőzésű előtér vagy közlekedő közbeiktatásával kapcsolódhat az épület huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségéhez. (2) A gépjárműtároló szilárd padozatú, közvetlen természetes szellőzésű, illetve gépi szellőzés esetén a levegőnél nehezebb égéstermék tető fölé elvezetését biztosító megoldású legyen. (3) Gépjárműtárolóban a padlóösszefolyó csak homok-, továbbá benzin- és olajfogóval ellátott lehet. (4) A gépjárműtároló kialakítása, bejárata, szabad belmagassága tegye lehetővé az elhelyezendő gépjármű biztonságos be- és kiállását. (5) Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség legalább 2,70/5,00 m nagyságú legyen. Több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló tároló tervezésénél és kialakításánál a 6. számú melléklet szerinti megengedett legkisebb méreteket és legnagyobb lejtéseket kell alkalmazni.

ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 104. § (1) Az építmény valamennyi önálló rendeltetési egysége megközelíthető legyen szabad térből vagy az építmény közös használatú közlekedőjéből. Az akadálymentes használatra alkalmas önálló rendeltetési egységhez akadálymentes megközelíthetőséget kell biztosítani. (2) Egy építményben több önálló rendeltetési egység akkor helyezhető el, ha


(3) Többcélú felhasználás céljára építményt, építményrészt, helyiséget úgy kell megvalósítani, hogy az valamennyi rendeltetésére vonatkozó hatósági előírások közül a legszigorúbbat is kielégítse. (4) 190 191 Vegyes rendeltetésű épületben az egyes önálló rendeltetési egységek esetében a rájuk vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az épület egészére vonatkozó követelményeket úgy kell megállapítani, hogy minden rendeltetési egységre vonatkozó követelmény érvényesüljön. (5)

192

(6) Azokban az építményekben, építményrészekben, helyiségekben, amelyekben a tervezett tevékenység az egészséget befolyásolja, az egészségvédelem követelményeinek megfelelően kell kialakítani a helyiségeket, azok kapcsolatait, felszereltségét, továbbá ennek megfelelően kell biztosítani a tisztántarthatóság és a fertőtleníthetőség műszaki feltételeit (pl. gyógykezelő intézmények, gyógyszer és élelmiszer előállítására és forgalmazására szolgáló építmények stb.). (7) Közvetlen a közterületről vagy az épület telkéről nyíló bejárattal kell megvalósítani a (2) bekezdés rendelkezéseinek keretei között az olyan önálló rendeltetési egységet, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelynek használati biztonsága, vagyonbiztonsága azt megköveteli (pl. postai, pénzügyi intézmény). (8) 193 194 Bármilyen gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, helyiség egyéb önálló rendeltetési egységet is tartalmazó épületben a (2) bekezdés rendelkezéseinek keretei között helyezhető el, amely kiterjed a közvetlen közterületi bejárat létesítésének követelményére is.

d) közös kiürítési útvonaluk a rácsatlakozó helyiségek teljes befogadóképességre méretezett, és

(9) 195 Akadálymentes használat céljára az építményt, építményrészt, önálló rendeltetési egységet, teret, helyiséget úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a fogyatékos személyek számára is a rendeltetésüknek megfelelően használható legyen. Ennek megfelelően kell kialakítani az építmény megközelítését, főbejáratát, vagy legalább egy bejáratát, közlekedőit, a használt terek méreteit, részletmegoldásait, a beépített szerkezeteket és a berendezési, felszerelési tárgyakat. Akadálymentes használhatósághoz olyan jelző-információs rendszert kell biztosítani, amely a mozgáskorlátozott, a látás- és a halláskárosodott személyeket segíti az építmények használatában.

e) a közös közlekedők (folyosók, lépcsők, lejtők, felvonók stb.) az építmény zavartalan rendeltetésszerű használatának lehetőségét egyidejűleg biztosítják.

(10) 196 Az új közhasználatú építmények, építményrészek mindenki által használható részeit akadálymentesen kell megvalósítani.

a) minden önálló rendeltetési egység rendeltetési céljának megfelelő egyidejű használata biztosítható, lakások esetében a pihenési funkciót is beleértve, b) a rendeltetésszerű használat során egészségkárosító, tűz- és robbanáshatással, vagy más módon egymást nem veszélyeztetik, c) tervezett használatuk légszennyező, zaj-, rezgés-, fény, szag-, fertőző és sugárhatást a megengedett mértéket meghaladóan nem eredményez, továbbá

190 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés v) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 191 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104. § (4) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés f) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 192 A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 193 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104. § (8) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés v) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 194 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104. § (8) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 65. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 03. 01. 195 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104. § (9) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 46. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 196 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104. § (10)- (12) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 46. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 35. –


(11) 197 198 A (10) bekezdés szerinti építményrészeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény tervezett rendeltetésének megfelelő közszolgáltatás fizikailag mindenki számára elérhető legyen.

(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.

(12) 199 A fogyatékos személyek elsődleges használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet, helyiséget minden részletében az akadálymentes használat lehetőségét biztosító módon kell megvalósítani.

Védelmi célú építmények

EGYES ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK

106. § (1) 201 Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) a vonatkozó külön jogszabályok és szabványok előírásainak megfelelően kell megvalósítani és fenntartani. (2) Az életvédelmi építményt kettős rendeltetés céljára úgy kell kialakítani, hogy az a békés célú felhasználás rendeltetési feltételeinek is megfeleljen.

Lakás 200

Felvonulási építmények

105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

107. § (1) A felvonulási építmények elhelyezése és megvalósítása során e jogszabály előírásai közül az építmények között előírt legkisebb távolságra, az egészségvédelemre, a tűzbiztonságra és az építmény állékonyságára vonatkozókat kell megtartani az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi), továbbá a táj- és természetvédelmi érdekekre is figyelemmel.

a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását, b) a főzést, mosogatást és az étkezést, c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot, d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) Felvonulási épület – rendeltetésének megváltoztatási feltételével – az építkezés befejezése után csak akkor tartható fenn, ha az építmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat és a rendezési terv követelményeit kielégíti, továbbá azt e jogszabály és más jogszabályok, valamint a szabványok előírásai szerint az új rendeltetésének megfelelővé teszik.

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését. (3) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete 17 m2 vagy annál nagyobb legyen. Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös. 197 A

MEGLÉVŐ ÉPÍTMÉNYEK 108. § (1) Az építmény és részei állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát az építmény élettartama alatt a rendeltetésének megfelelően folyamatosan fenn kell tartani. Meglévő építményen bármilyen építésiszerelési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés), vagy a rendeltetés módosítása és ezek hatása a) az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, továbbá b) a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerű használhatóságát nem korlátozhatja. 202

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104. § (10)- (12) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 46. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12.

198 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104. § (11) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés g) pontjának megfelelően módosított

szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 199 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104. § (10)- (12) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 46. §-a iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 200 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. §-a a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 47. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 201 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 106. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 202 A jelölt részt a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 203 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 108. § (2)- (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 36. –

(2) 203 Meglévő építményen és részein bármilyen építésiszerelési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés és az utólagos akadálymentessé tétel) vagy rendeltetés módosítás során – az általuk érintett körben – e jogszabály létesítési előírásait a meglévő szerkezeti, homlokzati adottságoknak, továbbá a településkép, az építészeti értékek, a műemlékek, valamint a táj- és természeti értékek védelme érdekének megfelelő mértékben szükséges eltérésekkel lehet alkalmazni, a biztonságos használhatóság feltételeinek teljesítésével. (3) 204 Jogszabállyal védett építményen, építményrészen, illetve területen építési tevékenység végzésére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a külön jogszabályban meghatározott követelményeket is be kell tartani. (4) Meglévő építmény utólagosan tervezett egy tetőtéri szinttel történő bővítése során az e jogszabály szerinti személyfelvonó létesítési előírást nem kell alkalmazni. (5) Meglévő építmény egy építményszinttel történő bővítése (emelet ráépítése, tetőtér beépítése) során a már meglévő személyfelvonó továbbvezetése (meghosszabbítása) mellőzhető, ha az nem biztonsági felvonó. (6) A (5) bekezdés előírása nem alkalmazható betegellátó épület esetén, az egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek által is használt építmények bővítése esetén, továbbá akadálymentes használat biztosításának követelménye esetén. (7)

205

(9) 207 208 A meglévő építmények utólagosan akadálymentesítendő építményrészeit úgy kell meghatározni, hogy az építményben lévő közszolgáltatás hozzáférése mindenki számára biztosítható legyen. (10) 209 Az építmények utólagos akadálymentessé történő átalakításának lehetőségét építményenként, az építmény és környezete meglévő adottságainak figyelembevételével kell meghatározni. (11) 210 Ha az építmény utólagos akadálymentessé tétele csak részben valósítható meg, szükség esetén részleges akadálymentesítése is elfogadható, ha az ott lévő közszolgáltatás így is mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető.

Építmények bontása 109. § 211 212 Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, környezetét ne szennyezze, az egészséget ne károsítsa, valamint az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen.

V. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A rendeltetésmódosításnak feltétele, hogy az

a) feleljen meg a helyi építési szabályzat előírásainak, és az új rendeltetés szerinti használat hatása a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje, továbbá b) az építmény és részei a módosuló használat alapján feleljenek meg az állékonyság követelményeinek és a biztonságos használhatóság feltételeinek. A tervezett használatra és annak hatásaira az építmény, építményrész alkalmas vagy alkalmassá tehető legyen. (8)


206

110. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. (2)

213

(3) 214 (4)

215

204 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 108. § (2)- (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 205 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 108. § (7) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 206 A 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 207 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 108. § (8)- (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 208 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 108. § (9) bekezdése a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés i) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 209 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 108. § (8)- (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 210 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 108. § (8)- (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 211 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 109. §-a a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 49. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 212 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 109. §-a a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 65. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 03. 01. 213 A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 09. 12. 214 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 110. § 3. bekezdését a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 20. § 2. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2002. 03. 15. 215 A 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1302. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2008. 05. 16.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 37. –

AZ EGYES ELŐÍRÁSOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS FELTÉTELEI 111. § 216 (1) Az e rendelet II-III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat megállapíthat. (2) Az (1) bekezdés szerinti követelményeknél megengedőbb követelményeket a helyi építési szabályzat akkor állapíthat meg, ha a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c) biztosított, hogy a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, és ahhoz az Érv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményt adó hozzájárult. (3) Új épületek esetében e rendelet IV. fejezetében szereplő előírásoktól eltérni csak a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet akkor, ha a tervezett megoldás: a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért, b) a tervezett megoldás szerinti használat veszélyhelyzetet nem teremt, c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza. (4) Az eltérő megoldás a) 217 az egészségvédelem biztosítása szempontjából a 66. § (1) bekezdése, a 70. § (3), (6), (7) bekezdése, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. § (3) bekezdése, a 77. § (4)-(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdésének b) pontja, a 82. § (2) bekezdésének a)-b) pontja és (9) bekezdése, a 85. § (3)-(5) bekezdése, 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, 90. § (2)-(4) bekezdése, a 92. § (5)-(6) bekezdése, a 99. §, a 102. § (3) bekezdése és a 103. § (1) bekezdése, továbbá a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével,


b) 218 a tűzvédelem biztosítása szempontjából a 64. § (6) bekezdésének a)-d) pontja, a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 95. § (4) bekezdése, a 96. § (2) bekezdésének b)-d) pontja és a 97. § tekintetében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építmények esetében a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével, c) 219 az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (4), (7) bekezdése, a 65. § (3) bekezdése, a 68. § (1)-(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdésének a) pontja, a 96. § (3) bekezdése és a 98. § (2) bekezdése tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével valósítható meg. Horn Gyula s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez220 Fogalommeghatározások221 1. 222 Akadálymentes: az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható. 2. 223 Alagsor: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá. 3. 224 Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlószintje bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. 4. 225 Alapterület: épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe (nettó alapterület). 5. 226 Állagmegóvás (karbantartás): meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármeg-

216

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 111. §-a a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 50. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 111. § (4) bekezdés a) pontja a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdés e) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 218 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 111. § (4) bekezdés b) pontja a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdés f) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 219 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 111. § (4) bekezdés c) pontja a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdés g) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 220 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 221 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 222 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 223 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 224 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 225 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 226 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 217 A


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 38. –

előzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. 6. 227 Állattartó építmény: állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági célú építmény. 7. 228 Árkád: az építmény földszinti három oldalán nyitott, általában közhasználat céljára szolgáló területe. 8. 229 Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka. 9. 230 Áthajtó: építményen átvezető, járműközlekedésre szolgáló tér. 10. 231 Átjáró: építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér. 232

11. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m 3 /m2 ). 12. 233 Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) alsó síkja közötti függőleges távolság. 13. 234 Belső fekvésű helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség. 14. 235 Belső kerítés: a telek területén álló, a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térbelileg elválasztó, lehatároló építmény. 227 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 228 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 229 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 230 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 231 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 232 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 233 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 234 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 235 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 236 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 237 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 238 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 239 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 240 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 241 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 242 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 243 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


15. 236 Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag. 16. 237 Bővítés: meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység. 17. 238 Csoportház (a sorház, láncház, átriumház gyűjtőmeghatározása): építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdülőegységet) magába foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületelemek, egymáshoz kapcsolt beépítéssel csoportosan elhelyezett együttese. 18. 239 Előkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonal (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkerje(i) között fekvő része. 19. 240 Előlépcső: az építmény megközelítését szolgáló az épület körüli járda, illetve rendezett csatlakozó terepszint és az építmény első bejárati szintje közötti szabad lépcső. 20. 241 Emeletráépítés: meglévő építmény függőleges irányú bővítése egy vagy több emeleti szint létesítése érdekében. 21.

242

Emeletszint: földszint feletti építményszint.

rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 39. –

22. 243 Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak. 23. 244 Építési hely (telek beépíthető része): az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védőtávolságok megtartásával – az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). 24. 245 Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 25. 246 Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek) re az épületet kötelezően kell elhelyezni. 26. 247 Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m 2 -t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2 -t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az 244 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 245 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 246 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 247 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 248 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 249 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 250 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 251 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 252 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 253 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 254 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45◦ alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45◦ alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. 27. 248 Építményszint: az építmény minden olyan szintje, amely padlószinttel rendelkezik. 28. 249 Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. 29. 250 Fagyhatár (mértékadó): a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol még a talaj nem fagy át. 30. 251 Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység. 31. 252 Felvonulási építmény: az építmény(ek) kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható építmény. 32. 253 Fogyatékos személy: az a személy aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi képességeinek tartós korlátozottsága vagy egyéb súlyos egészségkárosodása miatt az építmények akadálymentes használat követelményeinek biztosítása nélkül akadályozott.

rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 40. –

33. 254 Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő. 34. 255 Földszint: olyan építményszint, amelynek padlószintje az építmény szintterülete legfeljebb 20%-ában és legfeljebb 0,70 m-rel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá. 35. 256 Földszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlószintje sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá. 36. 257 Galéria: helyiség légterének részleges – az alapterületének legfeljebb 75%-án és csak vízszintes szerkezettel történő – megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül. 37. 258 Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.) 38. 259 Hátsókert: az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonal (hátsókerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része. 39. 260 Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér. 40. 261 Helyreállítás (újjáépítés): építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett. 41. 262 Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része. 255 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 256 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 257 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 258 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 259 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 260 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 261 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 262 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 263 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 264 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 265 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 266 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 267 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 268 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


42. 263 Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. 43. 264 Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja. 44. 265 Kerítés: a telek területét a közterülettől, illetve a szomszédos telkek területétől térbelileg elválasztó, lehatároló építmény. 45. 266 Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő]. 46. 267 Kézműipari építmény: olyan ipari vagy üzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m 2 -t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket. 47. 268 Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.

rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 41. –

48. 269 Környezetterhelési határérték: jogszabályban a területfelhasználási egységre a terület rendeltetésszerű használhatósága érdekében meghatározott levegő- (por, fűst, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett felső határértéke. 49. 270 Környező terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek rendezett terepszintje. 50. 271 Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. 51. 272 Középmagas építmény: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30,0 m között van. 52. 273 Közhasználatú építmény: az Érv. 2. §-ban meghatározott építmény. 53. 274 Közkert: egy meghatározott fő funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat. 54. 275 Közpark: több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is 80 m-nél nagyobb, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.


57. 278 Közvetett természetes megvilágítás: közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történő megvilágítás. 58. 279 Közvetlen természetes megvilágítás: közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történő megvilágítás. 59. 280 Közvetlen természetes szellőzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere. 60. 281 Légakna: közel azonos légszennyezettségű mellékhelyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. 61. 282 Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

55. Közműpótló: a vezetékes közműellátást helyettesítő műtárgy (pl. kút, szennyvíztároló, aggregátor).

62. 283 Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság.

56. 277 Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló közcélú műtárgy (pl. művészeti, kegyeleti alkotás, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor).

63. 284 Loggia: az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.

276

269 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 270 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 271 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 272 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 273 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 274 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 275 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 276 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 277 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 278 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 279 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 280 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 281 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 282 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 283 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 284 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12.

rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


64.

– 42. –

285

65. 286 Magasépítmény: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. 66. 287 Magastető: olyan tető, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tetőteret képez. 67. 288 Melléképítmény: az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges építmény a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény,


69. 290 Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része. 70. 291 Oromfal: a magastetővel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a tetőszerkezet végeit lezárja. 71. 292 Önálló parkolóterület: nem közlekedési területbe tartozó egy helyrajzi számon nyilvántartott telken kialakított járműtároló terület. 72. 293 Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport amelynek a szabadból vagy az épületen belül közlekedőből nyíló önálló bejárata van.

e) kerti építmény, f) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 68. 289 Mezőgazdasági birtoktest: egy mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól – a közigazgatási egységtől függetlenül – legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.

73. 294 Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 74. 295 Padlószint: födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülete. 75. 296 Pinceszint: olyan építményszint amelynek padlószintje az építmény szintterülete több mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá. 76. 297 Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlószintje több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. 77. 298 Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.

285 A

196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 287 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 288 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 289 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 290 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 291 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 292 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 293 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 294 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 295 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 296 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 297 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 298 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 286 A


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 43. –

78. 299 Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának az olyan megváltoztatása, amely általában változást eredményez az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében, a megelőző használathoz képest. 79. 300 Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő településrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése. 80. 301 Rekonstrukció: zömében avult településrész olyan korszerűsítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelő állapot elérése érdekében. 81. 302 Revitalizáció: a különösen értékes, elsősorban számos műemléki értékkel rendelkező, elavult, élettelen településrész „újraélesztése”, a történeti érték megtartásával, minimális kiegészítő, nagyrészt helyreállító beavatkozással. 82. 303 Részleges akadálymentesítés: ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez előírt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lévő közszolgáltatások így is hozzáférhetők mindenki számára. 299 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 300 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 301 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 302 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 303 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 304 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 305 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 306 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 307 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 308 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 309 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 310 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 311 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 312 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


83. 304 Szabad belmagasság: előírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható. 84. 305 Szabad keresztmetszet, szabad méret: amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be. 85. 306 Szabad lépcső: csapadéktól nem vagy csak részben védett, oldalról legfeljebb korláttal lehatárolt lépcső. 86. 307 Szabályozási vonal: a közterületet és az egyéb nem közterületet elválasztó vonal. 87. 308 Szennyvízszikkasztó műtárgy: szakszerű talajabszorpciós csatornapótló létesítmény (oldóakna és drénezett talaj szűrő). 88. 309 Szintkülönbség: födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) felső síkja közötti függőleges távolság. 89. 310 Szintmagasság: az építmény főbejárata – bejárati előlépcsője – előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság. 90. 311 Szintterület: az építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét. 91. 312 Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma.

rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 44. –

92. 313 Telek zöldfelülete: a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg. 93. 314 Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés, b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor, c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető – az építmény tömegétől kiálló részeinek – az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét. 94. 315 Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke. 95. 316 Terasz: – a loggia és az erkély kivételével – helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, padlóburkolattal ellátott külső tartózkodótér. 96. 317 Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala. 313 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 314 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 315 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 316 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 317 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 318 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 319 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 320 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 321 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 322 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 323 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 324 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


97. 318 Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is – a bejárat felőli oldal kivételével – legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs). 98. 319 Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. 99. 320 Tervezési program: a tervező és az építtető által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészetiműszaki tervezés tárgyát képező építési tevékenységgel kapcsolatos alapvető megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezői álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza. 100. 321 Tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével (pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata). 101. 322 Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér [a beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek]. 102. 323 Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása. 103. 324 Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m.

rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 45. –

104. 325 Többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet. 105. 326 Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. 106. 327 Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. 107. 328 Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott. 108. 329 Tűzfal: az építménynek – általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló – olyan függőleges térelhatároló falszerkezete, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik. 109. 330 Vegyes rendeltetésű épület: amelyben két vagy több egymástól eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egység van vagy létesül.


nyek vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) 332 az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés, b) 333 mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor, c) 334 az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető – az építmény tömegétől kiálló részeinek – az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.

2. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez335

A II. fejezetben használt rendeltetés megnevezések alatt a TEÁOR szerinti alágazatokat kell érteni. 74. 331 Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmé-

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK JELKULCSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP*

1. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDOK** (M = 1:10.000) 1.1. Általános építési használat szerint:

(területek)

fekete-fehér színes

Beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa:

325 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 326 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 105. pontja a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 51. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.10.01. 327 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 328 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 329 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 330 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12. 331 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 74. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 51. § (7) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.07.22. 332 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 74. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 51. § (7) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.07.22. 333 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 74. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 51. § (7) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.07.22. 334 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 74. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 51. § (7) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.07.22. 335 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 17. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 03. 15.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 46. –


1.1.1. Beépítésre szánt terület:

lakóterület

PANTONE Warm Red C

vegyes terület

PANTONE process CYAN CV

gazdasági terület

PANTONE 2587 CV

üdülőterület

PANTONE 150 C

különleges terület

PANTONE 428 C

1.1.2. Beépítésre nem szánt terület:

közlekedési terület

PANTONE 458 C

zöldterület

PANTONE 353 CV

erdőterület

PANTONE 364 CV

mezőgazdasági terület

PANTONE 3935 C

vízgazdálkodási terület

PANTONE336 2975 CV

0 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés w) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 47. –


337

1.2. Sajátos építési használat szerinti beépítésre szánt területek: 1.2.1. Lakóterület

- nagyvárosias

PANTONE 1795 C

- kisvárosias

PANTONE Warm Red C

- kertvárosias

PANTONE 171 C

- falusias

PANTONE 1625 C

338

fekete-fehér

színes

1.2.2. Vegyes terület - településközpont

PANTONE 301 CV

- központi

PANTONE process CYAN CV

1.2.3. Gazdasági terület - kereskedelemi, szolgáltató

PANTONE 271 CV

- ipari

PANTONE 2587 CV

1.2.4. Üdülőterület - üdülőházas

PANTONE 150 C

337 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének jelölt részét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 338 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés w) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 48. –


- hétvégiházas

PANTONE 149 C

1.2.5. Különleges terület*** PANTONE Cool Gray 4 CV

- különleges

1.3. Sajátos építési használat szerinti beépítésre nem szánt területek 1.3.1. Közlekedési terület - közúti - kötöttpályás (pl. vasútterület)

PANTONE 464 CV

- vízi (pl. hajóállomás, kikötő)

PANTONE 284 CV

- légi (pl. repülőtér)

PANTONE 587 CV

1.3.2. Zöldterület - zöldterület (közpark)

PANTONE 353 C

1.3.3. Erdőterület - védelmi

PANTONE 370 C

- gazdasági

PANTONE 364 CV

- oktatási-kutatási

PANTONE 354 CV

- egészségügyi, szociális, turisz-

PANTONE 377 CV

tikai 339

fekete-fehér

színes

1.3.4. Mezőgazdasági terület - kertes

PANTONE 1225 CV

- általános

PANTONE 3935 C

1.3.5. Vízgazdálkodási terület - vízgazdálkodási

PANTONE 2975 CV

339 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés w) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 49. –


2. MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 2.1. ORSZÁGOS (NEMZETKÖZI) MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM - világörökség területének határa - műemléki jelentőségű terület határa - régészeti terület határa 2.2. HELYI ÉRTÉKVÉDELEM - helyi értékvédelmi terület határa 3. TÁJ – ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 3.1. ORSZÁGOS (NEMZETKÖZI) TÁJ – ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

- Natura 2000 terület határa - nemzeti park határa - tájvédelmi körzet határa - országos jelentőségű természetvédelmi terület határa - fokozottan védett természetvédelmi terület határa - védett természeti terület védőövezetének határa - országos jelentőségű védett természeti emlék (forrás, víznyelő.kunhalom, földvár, barlang stb.) 3.2. HELYI TÁJ – ÉS TERMÉSZETVÉDELEM - helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa - helyi jelentőségű védett természeti emlék 340

fekete-fehér

színes

4. KÖRNYEZETVÉDELEM (határvonalak) 4.1. 4.2. ZAJ – ÉS REZGÉSVÉDELEM - fokozottan védett övezet határa (helyi) 340 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének és 52. § (7) bekezdés w) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 50. –


4.3. GYÓGYHELY HATÁRA 4.4. VÍZ-ÉS TALAJVÉDELEM - felszíni víz védőterületének (sávjainak) határa - felszín alatti víz állapota
szempontjából fokozottan
érzékeny terület határa (beleértve a hidrogeológiai védőterületet is - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület határa - felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület határa - talajvédelmi terület határa (ahol a talajvédelem érdekében környezetszennyező anyagokat használni nem vagy csak korlátozott mértékben szabad) - erózió-, deﬂáció érzékeny terület határa - olyan terület határa, ahol a szennyvíz ártalmatlanításáról, elvezetéséről közműpótló berendezés építésével kell gondoskodni (a berendezés kialakítására szabállyokat ír elő) 4.5. EGYÉB - bányászattal érintett terület határa - védőterület, védőtávolság, védősáv határa (pl: repülőtér,szeméttelep stb.) 341 342

fekete-fehér

színes

5. KÖZLEKEDÉS 5.1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS - gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) - főút (l. és II. rendű) - országos mellékút 341 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének jelölt része a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 45. § d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 15. 342 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 4.4. Víz- és Talajvédelem megnevezésű pont 2. francia bekezdése a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 44. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 08. 05.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 51. –


- helyi gyüjtőút, - különszintű közúti csomópont - fontosabb szintbeni közúti csomópont - kerékpárút - gyalogút - jelentős közhasználatú parkolóhely (a férőhelyszám rögzíthető) - jelentős közhasználatú parkoló garázs (a férőhelyszám rögzíthető) - autóbusz pályaudvar 5.2. KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉS - vasút - szintbeni vasúti kereszteződés - gyorsvasút felszín alatt (pl. metró) - gyorsvasút felszín felett - villamos - kötélpálya (pl. felvonó) - vasúti pályaudvar - vasútállomás - gyorsvasút állomás 5.3. VÍZI KÖZLEKEDÉS - hajóállomás (hajó-, kompkikötő)

fekete-fehér

színes

- teherkikötő - jachtkikötő 5.4. LÉGI KÖZLEKEDÉS - repülőtér - helikopterállomás 6. KÖZMŰVEK, HÍRADÁS 6.1 VÍZIKÖZMŰVEK


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 52. –


- vízmű - víztározó (pl. víztorony, medence) - vízműkutak - felszíni vízkivételi mű - tűzivíz tározó - ivóvíz-gerincvezeték - iparivíz-gerincvezeték 6.2. SZENNYVÍZKÖZMŰVEK - szennyvíz főgyűjtő csatorna (gravitációs) - szennyvíz főgyűjtő csatorna (nyomó-, vákumos) - szennyvízátemelő - szennyvíztisztítómű - előkezelt szennyvíztisztítómű - szennyvíziszap lerakóhely ill. szippantott szennyvíz ürítőhelye - komposztáló telep 6.3. CSAPADÉKVÍZ KÖZMŰVEK - csapadékvíz tározó - csapadékvízelvezető főárok

fekete-fehér

színes

6.4. HULLADÉK - veszélyeshulladék-lerakó és -kezelő - kommunális szilárdhulladéklerakó és -kezelőhely - szemétégetőmű - dögkút 6.5. VILLAMOS KÖZMŰVEK - villamos alaphálózat (400 kV Ł)


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 53. –


- villamos elosztóhálózat (400>120kV) - villamos erőmű - villamos alállomás - villamos transzformátor állomás 6.6. GÁZKÖZMŰVEK - nagynyomású gázvezeték (>25 bár) - nagy-középnyomású gázvezeték (4-25 bár) - gázátadó állomás - gázfogadó állomás - gáztartálypark 6.7. TÁVFŰTŐ KÖZMŰVEK - fűtőmű - távfűtővezeték 6.8. EGYÉB TERMÉKVEZETÉK - termékvezeték (pl: szénhidrogén vezeték) 6.9. HÍRADÁS

kábel

- távközlő gerinckábel, primer (elérési törzshálózat) - adó-, vevőtorony, átjátszó állo-

más

fekete-fehér

színes

7. INTÉZMÉNYEK (jelek) **** - igazgatási központ (pl. hivatal, bíróság) - oktatási központ (pl. óvoda, iskola) - művelődési központ (pl. színház, könyvtár) - egyházi központ - egészségügyi központ - kórház Készült: 2012. április 24. 14:16

Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 54. –


- kereskedelmi központ - kiránduló központ - sport központ - szabadidő központ - strand - termál strand - kemping - temető - kegyeleti park

fekete-fehér

színes

II. SZABÁLYOZÁSI TERV

1. VONALAS SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

1.1 tervezett szabályozási vonal

1.2 területfelhasználási egység határa, jele és szintterületsűrűsége, ha ez egyben nem szabályozási vonal is (csak a főváros szabályozási kerettervében jelölendő)

1.3 építési övezet, övezet határa és jele

*****

(a jel magyarázata:

területfelhasználás jele

beépítési mód (SZ, O, I, Z) | beépítési (%) ————————————————– építmény mag (m) | telekterület (m2 )

a jel kódszámmal is jelölhető:

Ln-2145

)


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 55. –


1.4 műemléki jelentőségű terület határa

1.5 műemléki környezet határa

1.6 régészeti terület határa

1.7 történeti kert határa

1.8 védett temető (temetőrész) határa

1.9 helyi értékvédelmi terület határa

1.10 természeti terület határa

1.11 nemzeti park határa

1.12 tájvédelmi körzet határa

1.13 országos jelentőségű természetvédelmi terület határa

1.14 fokozottan védett természetvédelmi terület határa

1.15 védett természeti terület védőövezetének határa

1.16 helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 56. –


1.17 érvényes szabályozási terv határa

1.18 készítendő szabályozási terv (változtatási tilalom) határa

1.19 határidő nélküli telekalakítási, ill. építési tilalom területének határa

fekete-fehér

színes

1.20 feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom területének határa 1.21 elővásárlási joggal terhelt terület határa 1.22 beépítési kötelezettségű terület határa 1.23 helyrehozatali kötelezettségű terület határa 1.24 beültetési kötelezettségű terület határa 2. TERÜLETI SZABÁLYOZÁSI ELEMEK (csak szükség esetén) 2.1 közlekedési célú közterület színes feldolgozás esetén)

(csak

2.2 nem közlekedési célú közterület (csak színes feldolgozás esetén) 2.3 építési hely 2.4 építési telken belüli védőterület 2.5 műemlék telke 3. EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ELEMEK****** 3.1 védett helyi művi érték 3.2 országos jelentőségű védett természeti emlék (forrás, víznyelő, kunhalom, földvár, barlang stb.) 3.3 helyi jelentőségű védett természeti emlék 3.4 Készült: 2012. április 24. 14:16

Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 57. –


3.5 építési vonal 3.6 szabályozási szélesség 3.7 jelentős szintbeni gépjárműtároló határa és jele, férőhelyszáma 3.8 jelentős szint alatti gépjárműtároló határa és jele, férőhelyszáma 3.9 kötelező fásítás 3.10 gyalogút 343

fekete-fehér

színes

3.11 kerékpárút 3.12 vegyeshasználatú gépjárműút 3.13 kötöttpályás tömegközlekedés 3.14 kilátás és látványvédelem 3.15 megszüntető jel

Megjegyzés: * A településszerkezeti tervlapon az 1-3. pontok alatt felsorolt jelkulcsi elemeket minden esetben; a továbbiak közül csak a településszerkezetet meghatározó elemek jeleit kell feltüntetni. Szükség esetén további jelkulcsi elemek is alkalmazhatók. ** Az egyes területfelhasználási módok tovább bonthatók, színárnyalattal megkülönböztetve. *** A terület a célzott felhasználásnak megfelelően tovább bontható, betűjellel vagy szín kerettel. **** A jelek igény, illetve lehetőség szerint szögletes mezőben is elhelyezhetők. ***** Az építési övezet, övezet határa csak abban az esetben jelölendő, ha az egyben nem szabályozási vonal is. ****** Szükség esetén további jelkulcsi elemek is alkalmazhatók.

A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek 1. 2.

felügyelőség 3.

4.


illetékes állami főépítész illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi

illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve

településrendezés környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem, vízügy közegészségügy

tűzvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem

343 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének jelölt része a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 344 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 345 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének jelölt része a 74/2012. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 04. 15.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.

345


5. 5/a

5/b

– 58. –

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

346


közlekedés Gyorsforgalmi úttal, szintbeni vasúti átjáróval, közúti határátkelőhellyel, vasúti és vízi közlekedési útvonallal érintett települések településszerkezeti terve esetében. Minden más esetben.

6. 7.

8. 9.

10.

11. 12.

13. 14. 15.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala illetékes fővárosi és megyei kulturális örökségvédelmi iroda illetékes nemzeti park igazgatóság illetékes megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága * illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője Országos Rendőr-főkapitányság* Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága

16. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság illetékes hivatala 17. Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága* 18. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve

légi közlekedés műemlékvédelem, régészet természet- és tájvédelem földvédelem

erdőrendezés, erdővédelem

talajvédelem

347

honvédelem határvédelem bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély stb. hírközlés nukleáris biztonság veszélyességi övezet

* Csak abban az esetben, ha érintett.

346 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének jelölt része a 111/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.07.05. 347 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének jelölt része a 74/2012. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 04. 15. 351 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. számú mellékletét a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi 4. számú melléklet jelölése 5. számú mellékletre változott. Hatályos: 2002. 03. 15. 352 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 5. pontja a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 52. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.10.01. 353 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 8. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés x) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 354 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 10. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés x) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 59. –

4. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez351 Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása Egy személygépkocsi számítandó: 1. minden lakás, üdülőegység után, 2. kereskedelmi egység árusítóterének 0-100 m2 -ig minden megkezdett 10 m2 , e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után, 3. szálláshely szolgáltató egység minden vendégszobaegysége után, 4. vendéglátó egység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is), 5. 352 bölcsőde, alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (óvoda, alsó- és középfokú iskola) minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 20 m2 -e után, 6. felsőfokú oktatási egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után, 7. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház, koncert-, hangversenyterem, operaház, cirkusz, varieté stb.) minden megkezdett 5 férőhelye után, 8. 353 egyéb művelődési egységek (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után, 9. sportolás, strandolás célját szolgáló egységek minden 5 férőhelye után, 10. 354 igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbetegellátó gyógykezelő egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 10 m 2 nettó alapterülete után, 11. fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység minden megkezdett 4 betegágya után, 12. ipari egységek gyártó, szerelő helyiségeinek minden megkezdett 200 m2 -e után, 13. raktározási egységek raktárhelyiségeinek minden megkezdett 500 m2 -e után, 14. közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek a) vasúti állomásegységhez: aa) normál nagy- és helyközi vasútállomás esetén (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva)


1. 30 000 fő lakosig vagy középállomásnál 2. 30 000-100 000 fő lakosig vagy agglomerációs, kiemelt üdülőterületi, gyógyhelyi középállomásnál 3. 100 000 fő lakos fölött vagy vasúti csomóponti állomásnál

minden 1000 lakos, minden 1500 lakos, minden 2500 lakos után,

ab) kisvasúti állomás esetén egyedi vizsgálat alapján; b) távolsági és helyközi autóbusz állomás és megállóhely egységhez (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva): ba) 30 000 fő lakosig

bb) 30 000-100 000 fő lakosig vagy agglomerációs, kiemelt üdülőterületi, gyógyhelyi állomásnál, megállóhelynél bc) 100 000 fő lakos fölött vagy csomóponti állomásnál, megállóhelynél

minden 1000 lakos, minden 1500 lakos, minden 2500 lakos után;

c) hajóállomás esetén: ca) 30 000 fő lakosig cb) 30 000-100 000 fő lakosig cc) 100 000 fő lakos fölött

5-10 db, 10-20 db, 20-30 db;

d) helyi tömegközlekedési eszköz végállomása esetén egyedi vizsgálat alapján (P+R); e) repülőtér esetén egyedi vizsgálat alapján, 15. 355 egyéb rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után, 16. minden jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális egység (állatkert, növénykert, temető stb.) és közhasználatú park területének minden megkezdett 500 m2 -e után. 17.

356

öregek otthona szobáinak egyharmada után.

5. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez357 A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe358 1. A többszintes növényállomány zöldfelületi minimumértéke

355 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 15. pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdés x) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 09. 12. 356 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének jelölt részét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 51. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2008. 09. 12. 357 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: Készült: 2012.2008.09.12. április 24. 14:16 Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--. 358 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. számú melléklete a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.09.12.


– 60. –

A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2 -ére számítva kétszintesnek minősül

A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2 -ére számítva háromszintesnek minősül


legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítése, vagy legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa + legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa + legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítése

A többszintes növényállomány szintszámának megfelelően a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértéke kétszintes esetén legfeljebb a mértékszám 10%ával (10% esetén 1%-kal, 60% esetén 6%-kal stb.), háromszintes esetén további 5%-ával (10% esetén 1,5%-kal, 60%

esetén 9%-kal stb.) csökkenthető. 2. Az egybefüggő, legalább 20 m 2 -t elérő területű tetőkertek beszámítása a zöldfelületbe

Az épített szerkezetfeletti termőföld rétegvastagsága

A telepíthető növényállomány szerkezete

6-15 cm termőréteg könnyített szerkezetű (szubsztrát) 15-30 cm termőréteg

egyszintes, pozsgás növényekkel borított

vagy talaj

30-80 cm termőréteg 80 cm-nél vastagabb termőréteg

egyszintes, gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel borított kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállomány háromszintes, gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel képzett növénytelepítés

3. A homlokzati zöldfelület beszámítása a zöldfelületbe A homlokzat 6,0 m-es magasságáig a befuttatni tervezett homlokzat területének 25%-a számítható be a zöldfelületbe, amennyiben a kúszó-kapaszkodó növények telepítési távolsága minimum 4,0 m.


1. ábra: az álláshelyekhez vezető közlekedési út egyenes és íves szakaszai (rendszeres gyalogosforgalom nélkül) Határolófal esetén legalább 0,25-0,4 m széles kiemelt szegély szükséges. Egyenes szakaszon, négy álláshelyig a ki-

A tetőkert összterületéből zöldfelületként számítható rész 10%

20% 40% 55%

A gépjárműtároló kialakításának méretei360 Gépjárműtárolók legkisebb méretezési előírásai (a megengedett legkisebb méretek és legnagyobb lejtések) legfeljebb 4,8 x 1,8 m vízszintes befoglaló méretű gépjármű figyelembevételével (nagyobb gépjármű esetén növelni kell a méreteket) 361

emelt szegély elhagyható. * Rövid, legfeljebb 15 m hosszú útszakaszon. 362

359 A

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. számú mellékletét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. számú melléklete iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. számú mellékletét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. számú melléklete iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 361 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. számú mellékletét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. számú melléklete iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 362 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. számú mellékletét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. számú melléklete iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 360 A


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 61. –

2. ábra: az álláshelyekhez vezető lejtő (közlekedési rámpa) A félesésű szakaszok helyett 20 m sugarú lekerekítés is lehet. Négy álláshelyig megengedett a 20% lejtés. A lejtés ft


ben, a közlekedési sáv közepén legfeljebb 15%, a keresztirányú lejtés 3-5% lehet. Időjárásnak kitett helyen a lejtés lej feljebb 10%, vagy gondoskodni kell a jegesedés elleni védelemről. 363

3. ábra: álláshelyek és közlekedő folyosóik

Mozgáskorlátozottak legkisebb álláshely-szélessége: 3,6 m. Kisméretű gépjárművek számára a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolókban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának mértékéig a helyigény 4,1 x 2,2 méterre csökkenthető. A járművek be- és kiállását épületszerkezet, egyéb tárgy nem nehezítheti, ezért szükség esetén a méreteket növelni kell. Zsákutcás elrendezés esetén a visszafordulás lehetőségét biztosítani kell.


363 A 364 A

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. számú mellékletét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. számú melléklete iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. számú mellékletét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. számú melléklete iktatta be. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 62. –

Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása365 1.

Lakás, üdülőegység

2a.

Kereskedelemi egység 0-1000 m2 -ig

2b.

Kereskedelemi egység 1000 m2 felett

3.

Szálláshely szolgáltató egység

4.

Vendéglátó egység

5.

Alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység

6.

Felsőfokú oktatási egység

7.

Egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.) Egyéb művelődési egységek (múzeum,

8.

művészeti galéria, levéltár stb.) 9. 10.

Sportolás, strand célját szolgáló egység Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem

12.

fekvőbeteg-ellátó egység Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység Ipari egység

13.

Raktározási, logisztikai egység

14.a

Közösségi helyközi közlekedési végállomás

14.b

Közösségi helyközi közlekedési megállóhely

11.

I/A. >1000 m

I/B. 1000 m

II. >500 m 365 A 366 A


Függelék az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez Szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő, -tároló és elhelyező építmények legkisebb távolsága (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől

Minden lakás és üdülőegység után 1 db Az árusító tér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db Az árusító tér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 2 db Minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után 2 db A fogyasztó tér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 2 db A foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 alapterülete után 2 db Oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 alapterülete után 2 db Minden megkezdett 50 férőhelye után 5 db A kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett 500 m2

366

alapterülete után 5 db, de maximum 50 db Minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db Az iroda- vagy ellátó terület minden megkezdett 100 m2 alapterülete után 1 db Minden megkezdett 50 ágy után 1 db Minden megkezdett 10 munkahely után 1 db A raktárterület minden megkezdett 10 000 m2 alapterülete után 1 db A tervezett vagy mért napi utasszám 5%-ával azonos darabszám Megállóhelyenként minimum 5 db

- nyersiszaptároló, iszaprothasztó földmedencék 200 000 m3 hasznos térfogat fölött,* - tavas (levegőzés nélküli) szennyvíztisztítás 10 000 m3 /d szennyvízmennyiség fölött; - nyersiszap tároló, iszaprothasztó földmedencék 200 000 m3 hasznos térfogatig, - tavas (levegőzés nélküli) szennyvíztisztítás 10 000 m3 /d szennyvízmennyiségig, - nyersiszap mezőgazdasági hasznosítással történő elhelyezése felületi szórással, - anaerob iszapkezelés és a kezelt iszap tárolása nyitott műtárgyakban 50 000 m3 /d szennyvíztisztítási kapacitás fölött, - folyékony települési hulladékgyűjtő, -kezelő (nem aerob) és ártalmatlanító létesítmények 500 m3 /d fölött; - hagyományos szennyvíztisztító folyadékfázis-kezelő létesítményei 50 000 m3 /d szennyvízmennyiség fölött,

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. számú mellékletét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. számú melléklete iktatta be. Hatályos: 2008.09.12. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. számú mellékletét a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. számú melléklete iktatta be. Hatályos: 2008.09.12.


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


III. >300 m

IV. >150 m

V. <20 m***

– 63. –


- anaerob iszapkezelés és a kezelt iszap tárolása nyitott műtárgyakban 50 000 m3 /d szennyvíztisztítási kapacitásig, - szennyvíziszap komposztáló (hagyományos vagy gyorsított rendszer nyitott prizmákkal), - nyersiszap mezőgazdasági hasznosítása talajba injektálással, - levegőztetett és aerob szennyvíztavak 100 m3 /d kapacitásig (meredek partkiképzés – legalább 1:3 rézsük -, nádas partvédelem nélkül), - folyékony települési hulladék aerob kezelése 500 m3 /d kapacitásig, - folyékony települési hulladék barázda teknős elhelyezése; - hagyományos szennyvíztisztító folyadékfázis-kezelő és zárt anaerob iszapkezekő létesítményei 50 000 m3 /d szennyvíztisztítási kapacitásig, - aerob úton stabilizált iszap kezelése nyitottan, - zárt, szagtalanítóval ellátott folyékony települési hulladékkezelő vagy előkészítő létesítmények, termikus iszapkezelő (égető, kondícionáló, szárító) létesítmények, - rapid iszapkomposztálók zárt rendszerben, szagtalanítóval ellátva; - teljesoxidációs eleveniszapos berendezések nyitott iszapkezelés nélkül, 5000 m3 /d kapacitásig, - zárt, szagtalanítóval ellátott egyéb szennyvíztisztító berendezés, iszapkezelés nélkül 10 000 m3 /d kapacitásig, iszapkezeléssel 1000 m3 /d kapacitásig, - nyers szennyvízátemelők védelem nélkül;** - teljesoxidációs eleveniszapos kisberendezés (500 m3 /d), zajszigetelt, cseppszóródás ellen védett, üzemzavar esetén gravitációsan vagy beépített gépegységekkel teljesen leüríthető kivitelben, - nyers szennyvízátemelők zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott kivitelben, - oldómedence (zárt), szikkasztó mező 20 m3 /d kapacitásig

* Környezeti hatásvizsgálat alapján egyedileg kell meghatározni. ** Megfelelő védelem (zaj, bűz ellen) esetén az építési hatóság az értéket csökkentheti. *** Egyedileg kell meghatározni. Megjegyzés: Ha egy feltétel nem teljesül, a következő (szigorúbb) előírás figyelembevétele javasolható. Ha két feltétel nem teljesül, vagy a kapacitástúllépés eléri a kétszeres értéket, egyedi elbírálás (általában két kategóriával szigorúbb besorolás) célszerű. Példák lakóterületi építési övezetekre:

NL-I. építési övezet (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. (2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Az építési telek beépítési módja

Szabadonálló Zártsorú

övezeti jele

legkisebb területe m2

legnagyobb beépítettsége %

I-SZ-1 I-SZ-2 I-Z-1 I-Z-2

900 1800 700 1200

25 25 45 75* 45 75*

* Csak mindkét oldalon zártsorú beépítésű saroktelek esetén alkalmazható!

(3) Az övezetben állattartási építmény és melléképítményei, valamint növénytermesztés célját szolgáló építmény nem helyezhető el. Készült: 2012. április 24. 14:16

építményének legkisebblegnagyobb építménymagassága (H) m 12,50-22,50 22,50-33,00 12,50-22,50 22,50-33,00

KL-II. építési övezet (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. (2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 64. –


beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:


övezeti jele



Szabadonálló

II-SZ-1 II-SZ-2

700 900

20 30

építményének legkisebblegnagyobb építménymagassága (H) m 7,50-9,50 9,50-14,50

II-O-1

700

30

-6,00

II-Ikr-1

700

30

6,00-7,50

II-Z-1 II-Z-2 II-Z-K II-Cs

360 500 300 180

40 75* 40 75* 40 75* 75

7,50-9,50 9,50-14,50 K -6,00

Oldalhatáron álló

Ikresen csatlakozó

Zártsorú Csoportos

K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni! * Csak mindkét oldalon zártsorú beépítésű saroktelek esetén alkalmazható!

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

KEL-III. építési övezet (1) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

Az építési telek


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


beépítési módja

Szabadonálló Oldalhatáron álló Ikresen csatlakozó Zártsorú Csoportos**

– 65. –


övezeti jele



III-Sz-1 III-Sz-2 III-Sz-K III-O-1 III-O-K III-Ikr-1 III-Ikr-K III-Z-1 III-Z-K III-Cs

700 900 600 700 550 700 550 550 400 180

20 30 30 30 30 30 30 35 75* 35 75* 75

K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni! * Csak mindkét oldalon zártsorú beépítésű saroktelek esetén alkalmazható! ** Csak teljes közművesítettség esetén alkalmazható beépítési mód. (3) Az övezet építési telkein a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület, továbbá b) a melléképítmények elhelyezhetők.

építményének legkisebblegnagyobb építménymagassága (H) m -6,00 -7,50 K -4,50 -7,50 K -7,50 K -6,00

FL-IV. építési övezet (1) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. (2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:


övezeti jele



Szabadonálló

IV-Sz-1 IV-O-1 IV-O-K IV-Ikr-1 IV-Ikr-K IV-Z-1

900 900 800 900 700 700

30 30 30 30 30 35 75*

Oldalhatáron álló Ikresen csatlakozó Zártsorú

K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni! * Csak mindkét oldalon zártsorú beépítésű saroktelek esetén alkalmazható! (3) Az övezet építési telkein a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület, továbbá Készült: 2012. április 24. 14:16

építményének legkisebblegnagyobb építménymagassága (H) m -6,00 -4,50 K -6,00 K -6,00

b) a melléképítmények elhelyezhetők. Példák üdülőterületi építési övezetekre:

ÜÜ-V. építési övezet (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. (2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazanHatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 66. –

dó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint


kell meghatározni:


övezeti jele



Szabadonálló

V-Sz-1

2000

10

ÜÜ-VI. építési övezet (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

építményének legkisebblegnagyobb építménymagassága (H) m -14,50

dó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazan-


Szabadonálló Oldalhatáron álló Ikresen csatlakozó Csoportos

övezeti jele



VI-Sz-1 VI-Sz-K VI-O-1

1100 700 500

10 10 15

építményének legkisebblegnagyobb építménymagassága (H) m -10,00 K -4,50

VI-Ikr-1

360

15

-6,00

VI-Cs

180

30

-6,00

K = Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni!

HÜ-VII. építési övezet

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.



övezeti jele



építményének legkisebblegnagyobb építménymagassága (H) m Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 67. –

Szabadonálló Oldalhatáron álló Ikresen csatlakozó Csoportos


VII-Sz-1 VII-O-1

550 360

15 15

-6,00 -4,50

VII-Ikr-1

360

15

-6,00

VII-Cs

180

30

-6,00

HÜ-VIII. építési övezet (1) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

dó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazan-


övezeti jele



Szabadonálló Oldalhatáron álló Ikresen csatlakozó

VIII-Sz-1 VIII-O-1

550 360

15 15

építményének legkisebblegnagyobb építménymagassága (H) m 4,50 4,50

VIII-Ikr-1

360

15

4,50

Ábrák 1. ábra


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.


– 68. –


álló beépítés esetén:

Példa a telek beépítésének meghatározására oldalhatáron


Hatályos: 2013.1.1.–----.--.--.

1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

Recommend Documents