1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. Légakna

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről Légakna 70. § (1) Légakna középmagas és magasépületben nem létesíthető. 2 (2) A légakna alapterülete legalább 0,96 m , alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan nem csökkenthető. 2 (3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni. (4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell. (5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell. (6) Légaknába nem szellőztethető a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, b) bűzös, gőzös üzemű helyiség. (7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál. (8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermékelvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el. (9) Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be. Légudvar 2

71. § (1) A légudvar alapterülete legalább 16,0 m , legkisebb alaprajzi szabad mérete legalább 3,0 m legyen. 2 (2) A légudvar induló szintjén legalább 0,50 m szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetésről kell gondoskodni. (3) Légudvarba nem szellőztethető bűzös, gőzös üzemű helyiség, nem helyezhető el zavaró hatású, zajt, rezgést, lecsapódást okozó, vagy más káros hatást keltő berendezés vagy annak tartozéka. (4) Légudvarban - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - gázüzemű lakásfűtő és vízmelegítő készülék homlokzati égéstermék-kivezetéssel nem alkalmazható. (5) Az 50 m 2 -nél nagyobb szabad légtér keresztmetszetű légudvarba a 80. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén 6 kW-nál nem nagyobb hőteljesítményű helyiségfűtő gázfogyasztó készülék égésterméke kivezethető. Gravitációs szellőzőkürtő 72. § (1) A helyiségek használt levegőjének a tető fölé, a szabadba történő kivezetése céljára egyedi üzemű vagy mellékcsatornás gyűjtőszellőző létesíthető. E célra a tartalékfűtés kéménykürtője nem vehető igénybe. (2) Egy szellőzőkürtőbe, illetőleg a mellékcsatornás gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjébe csak egy önálló rendeltetési egységhez tartozó, azonos szinten lévő és legfeljebb két közel azonos légszennyezettségű (pl. tisztálkodó és WC, vagy főző- és élelmiszer tároló) helyiség légelvezetője köthető be. (3) A szellőzőkürtőt általában függőlegesen kell vezetni. A szellőzőkürtő elhúzásainak vízszintes vetületi összege legfeljebb 2,0 m lehet. (4) A kürtő-keresztmetszet hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb a rövidebb oldalméret másfélszeresénél. (5) A szellőzőkürtő kitorkollásának magasságát a kéményekkel azonos módon kell meghatározni. (6) Szellőzőkürtőt a kéménykürtőtől legalább 0,25 m vastag tömör téglafalazattal, vagy azzal egyenértékű tűzállósági határértékű és légtömörségű szerkezettel kell elválasztani.

(7) A szellőzőkürtő vagy a gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjének szabad keresztmetszete - a legfelső bekötés felett legalább 2,0 m-es függőleges kürtőmagasság vagy legalább ezzel egyenértékű huzatnövelő szerkezet alkalmazásával - legalább a következő legyen: Ha a helyiség légtérfogata legfeljebb

Ha a kürtő szerkezete

10 m

sima belső felületű kör keresztmetszetű

3

20 m 2

113 m (átm.: 120)

3 2

314 m (átm.: 200)

sima belső felületű négyszög keresztmetszetű 144 cm

2

324 cm

2

falazott szerkezetű

2

400 cm

2

196 cm

Ha a helyiség légtérfogata a 20 m -t meghaladja, akkor kizárólag gravitációs szellőzőkürtővel nem szellőztethető. 3

Gravitációs (vízszintes vagy ferde) szellőzőcsatorna 73. § (1) Szellőzőcsatorna csak egy, legfeljebb 10,0 m légtérfogatú helyiség szellőztetésére szolgálhat és csak annak az egy önálló rendeltetési egységnek a légterén belül vezethető, amelynek a szellőztetésére szolgál. (2) A szellőzőcsatorna vízszintes vetületi hossza - a határoló falszerkezetek vastagsági méretével együtt - legfeljebb 2,0 m lehet. (3) A szellőzőcsatorna legkisebb szabad keresztmetszete 3 2 a) 5 m helyiség-légtérfogatig legalább 200 cm , 3 2 b) 10 m helyiség-légtérfogatig legalább 400 cm legyen. (4) A szellőzőcsatorna mindkét végét - az előírt keresztmetszeti felületet nem szűkítő - ráccsal, rovarhálóval vagy egyéb szerkezettel kell határolni. (5) A légakna, légudvar külső frisslevegő bevezetésére szolgáló szellőzőcsatornája 2 m-nél hosszabb is lehet és az épület kapualján vagy alagsori, pinceszinti helyiségek légterén is átvezethető. 3

Égéstermék-elvezetők 74. § (1) A tüzelő-, energiatermelő berendezések gáznemű égéstermékét - a 80. §-ban foglaltak kivételével - a tető fölé, szabadba kell kivezetni. E célra égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) kell tervezni és megvalósítani a vonatkozó előírások, továbbá a (2)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével. (2) Az építmény, önálló rendeltetési egység égéstermék-elvezetőit olyan számban, helyzetben és úgy kell megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges összes tüzelőberendezést szabályszerűen lehessen azokra rácsatlakoztatni. (3) Tüzelőberendezés építményben csak a hozzá tartozó, vagy a hozzá alkalmas (a tüzelő berendezés égéstermékének elvezetéséhez szükséges, előírt követelményeknek megfelelő) égéstermék-elvezetővel együtt alkalmazható. (4) Az égéstermék-elvezetőt úgy kell megvalósítani, hogy az feleljen meg a rácsatlakozó tüzelőberendezéshez és az égéstermékéhez tartozó, előírt követelményeknek és az égésterméket biztonságosan és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a szabadba. (5) Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezetőre csatlakoztatható, amely az adott berendezés égéstermékének elvezetésére alkalmas és az égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés is megfelel a szabályos, biztonságos működéséhez megállapított, előírt (engedélyezett) követelményeknek. (6) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze. (7) Az égéstermék-elvezető biztonságosan ellenőrizhető és tisztítható legyen. (8) Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az égéstermék az építmény tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet. (9) Gyűjtőkémény csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető.

Gázvezetékek, gázfogyasztó készülékek 79. § (1) A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés) építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati előírások szerint szabad. (2) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék (főző, sütő, vízmelegítő, fűtő stb.) nem alkalmazható a) alvás céljára is szolgáló helyiségben, b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségben, c) nevelési-oktatási építményekben a 0-18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló terekben - a taneszköznek minősülő gázkészülékek kivételével -, d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben. (3) A gázkészülék működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) a (2) bekezdésben említett helyiségekre nem nyílhat. (4) Nevelési-oktatási építménynek a 0-18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségében, terében gázfogyasztó készülék és kapcsolója, automatikája, csak úgy alkalmazható, ha ahhoz a gyermekek, tanulók nem férhetnek hozzá. (5) (6) Nyílt lángú gázfogyasztó készüléket a padlószint felett 1,20 m-nél alacsonyabban lévő benyíló, forgó ablakszárny alatt elhelyezni nem szabad. Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei 80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán, b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,02,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs. (3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban, b) a légaknában, c) a légudvarban, a 71. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, d) a bevilágító aknában, e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban, f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt. Tartalékfűtés 94. § (1) A tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodni kell a) minden lakás legalább egy lakószobájában, b) minden olyan helyiségben, ahol folyamatos tartózkodás szükséges (pl. készenléti, ügyeleti helyiségekben). (2) A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni.

193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről A felelős műszaki vezetői és az építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat 20. § (1) A felelős műszaki vezető a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kérelmezése, vagy a használatbavételi bejelentés előtt az érintett közműszolgáltatóval a19. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése tekintetében egyeztet. (2) Az építmény használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelméhez, vagy a használatbavételi bejelentéshez a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozóan az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kell mellékelnie. (3) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végezte, illetve ennek megfelelően több felelős műszaki vezető irányította, az építtető vagy helyszíni megbízottja (az építési műszaki ellenőr) köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építési napló részeként szükség esetén az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon. (4) Fennmaradási engedélyezéskor felelős műszaki vezető hiányában építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata szükséges a (2) bekezdésben foglaltak igazolására. (5) A felelős műszaki vezető, illetve szükség esetén az építésügyi műszaki szakértő a használatbavételi engedély kérelmezését vagy a használatbavétel bejelentését, illetve a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően - érintettsége esetén - beszerzi a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezett égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek. (6) Ha a felelős műszaki vezetői, illetve építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat tartalma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, továbbá ha az építési műszaki ellenőr nem tett eleget a(3) bekezdésben foglaltaknak, az építésügyi hatóság e tényt bejelenti a felelős műszaki vezetői, az építési műszaki ellenőri, illetve az építésügyi műszaki szakértői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnek. Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás 36. § A használatbavételi engedélykérelemhez vagy bejelentéshez - a tartalmától függően - mellékelni kell a) a 25. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltakat, b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított, d) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprőipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek, e) a 25. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, f) a 2. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek Építési engedélyezés, bejelentés Engedélyezés Építési engedélyezési eljárás I. 5.

Egyszerűsített építési engedélyezési eljárás

II.

III.

Bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett)

Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek

IV.

V.

Műemlék építmény

Műemléki területen lévő telken

Önkormányzati rendelettel

a) homlokzatán végzett

meglévő nem védett építmény

védetté nyilvánított lévő telken meglévő meglévő nem

hőszigetelése, a homlokzati

átalakítási, felújítási, vakolási,


építmény

védett építmény

nyílászáró áthidaló méretét

színezési,

átalakítási, felújítási, vakolási,



nem változtató cseréje,

felületképzésmódosítási

színezési,

átalakítási, átalakítási, felújítási, vakolási, felújítási, vakolási,

a homlokzatfelület színezése,

építési tevékenység, vagy


színezési,

színezési,

a felületképzés



megváltoztatása.

nyílászáró-csere; építési tevékenység, vagy

Védetté nyilvánított területen

b) homlokzatára, födémére

nyílászáró-csere; építési építési tevékenység, vagy tevékenység, vagy

vagy tetőzetére szerelt


nyílászáró-csere;

nyílászáró-csere;

bármely berendezés, antenna,




antennatartó szerkezet,

bármely szerelvény,



műtárgy, égéstermékelvezető

berendezés, antenna,



létesítése;




c) homlokzatán, tetőzetén




Meglévő építmény utólagos

hirdetési vagy reklámcélú,

létesítése;



illetve művészeti ábrázolást

c) homlokzatán, tetőzetén,

létesítése;

létesítése;

tartalmazó építmények,

valamint műemléki területen



berendezések, szerkezetek


valamint műemléki valamint területen műemléki területen

elhelyezése méretre való




tekintet nélkül.










tekintet nélkül.



tekintet nélkül.

tekintet nélkül.

Engedélyezés Építési engedélyezési eljárás I. 9.

Egyszerűsített építési engedélyezési eljárás II.

III.

Bejelentés (a Engedély és tevékenység egyidejű bejelentés nélkül megkezdése mellett) végezhető építési tevékenységek IV.

a) 6,0 m a) 6,0 m építménymagasságot építménymagasságot meghaladó, új, önálló nem meghaladó, új, önálló (szabadon álló)

(szabadon álló)

égéstermék-elvezető égéstermék-elvezető létesítése.

létesítése.

b) Meglévő építményben

b) Meglévő építményben

égéstermék-elvezető égéstermék-elvezető létesítése, ha emiatt az

létesítése, ha annak

építmény tartószerkezeti

megvalósítása nem jár

rendszerét vagy tartószerkezeti

a meglévő építmény

elemeit is meg kell változtatni,

tartószerkezetének

át kell alakítani, el kell megbontásával, bontani, átalakításával, meg kell erősíteni.

megerősítésével.

V.

VI. Bontási engedély

7.

Bontási engedélyezés, bejelentés VIII. Bontási engedély és bontási VII. Bontási bejelentés (a bejelentés nélkül végezhető tevékenység egyidejű bontási tevékenységek (a VI VII. megkezdése mellett) oszlopban előírtak figyelembevételével) Égéstermék-elvezető bontása.

Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma I. Általános előírások 8. Műszaki leírás Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint a) az építmény (építményrész)- külön jogszabály szerinti számítási - értékét (számított építményérték), b) a teljes építmény eredeti rendeltetését, valamint az átalakított építmény új rendeltetését, üzemeltetési technológiáját, c) a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek (a telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, építménymagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete, tervezett épület energetikai értéke) meghatározását, d) a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az energetikai követelmények kielégítésének módját, e) a közlekedési útvonalak akadálymentesítését, továbbá f) jogszabályban meghatározott esetekben a terv készítésekor már ismert, az építménybe betervezett építési célú termékekre, berendezésekre, szerkezetekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikációra (magyar nemzeti szabvány, honosított harmonizált szabvány, európai műszaki engedély vagy építőipari műszaki engedély) történő hivatkozást, g) a szakhatóságok által kért további információkat és az építési tevékenység környezetre gyakorolt hatását, h) az égéstermék-elvezetés megoldásának részletes leírását és indoklását, i) a 28. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott esetekben a telek közúti csatlakozása kialakításának módját, megfelelőségét, a tervezett rendeltetés forgalomvonzó hatását, a közlekedésbiztonsági követelmények érvényre juttatásának módját. j) építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módját, k) ha a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, akkor az építészeti-műszaki dokumentációnak a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás tekintetében a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott tartalmú zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. l) a tervezett építési tevékenységhez előírt és a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, a közművesítés megoldását és a közműszolgáltatókkal szükség szerint történt egyeztetés eredményét.

6. Az alaprajz tartalma Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatóak. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni: a) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, b) a beépített berendezési tárgyakat, c) a nyílásokat, d) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát, e) a szerkezeti dilatációk helyét, f) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, g) az égéstermék-elvezetőt.

Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát. Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát.

7. A metszet tartalma a) ábrázolni kell és méretadatokkal kell ellátni: aa) az elmetszet, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket, ab) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját, ac) az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, továbbá b) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést. 8. A homlokzati terv tartalma a) ábrázolni kell az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővízés légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket, 12/A. Egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak értelemszerűen a következőket kell tartalmaznia: a) aa) 1., 3., 5., 10. és 11. sorában meghatározott építési tevékenységek esetén az 1., 4-7. és 9. pontban foglaltakat, ab) 12. sorában meghatározott építési tevékenység esetén az 1., 5., 7. és 12. pontban foglaltakat, ac) 35. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a 6. pontban foglaltakat; b) ba) 1., 2., 6., 10-11., 13., 15-17., 19-21. és 24. sorában meghatározott építési tevékenységek esetén az 1. és 7., szükség esetén a 2., 3. és 5. pontban foglaltakat, bb) 5., 7. és 14. sorában meghatározott építési tevékenységek esetén a 7. és 8., szükség esetén a 12. pontban foglaltakat, be) 8. sorában meghatározott építési tevékenység esetén az 5. és 7. pontban foglaltakat, bd) 9. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a ba) alpontban meghatározottakat és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval egyeztetett vagy építésügyi műszaki szakértő által ellenjegyzett, a tervezett megvalósítás szakszerűségét igazoló dokumentumot, be) 22. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a 12. pont a) és e) alpontjában foglaltakat, a tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén, egy metszetrajzot és alaprajzot, bf) 35. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a 6. pontban foglaltakat. 13. Bejelentési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó új építmény építésekor aa) a 9. pont a)-c) ésj) alpontjában foglaltakat értelemszerűen, ab) egy jellemző metszetet, ac) alaprajzot, b) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen ba) a 10. pont a) és k) alpontjában foglaltakat, bb) egy metszetrajzot az átalakítással, bővítéssel érintett építményrészről, bc) alaprajzot, bd) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén, c) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazó műtárgy építésekor, átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen ca) a 12. pont a), d) és e) alpontjában foglaltakat, cb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén, d) az 1. melléklet IV. oszlop 9. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a kéményseprőipari közszolgáltatóval egyeztetett vagy építésügyi műszaki szakértő által ellenjegyzett, a tervezett megvalósítás szakszerűségét igazoló dokumentumot, E)-F)

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 223. Raktározás és tárolás 574. § (1) Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem tárolható. (2) Az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. 2 (3) A 200 m feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. (4) A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (5) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. (6) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (7) Helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot kell tartani. 225. Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés 576. § (1) Az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermék-elvezető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot biztosító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból épített, megfelelő mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha a) a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-elvezető berendezés műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés), b) az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelőberendezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és c) az gyújtási veszélyt ne jelentsen. (2) Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. (3) Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. (4) Az égéstermék-elvezető berendezés (kémény) használaton kívüli bekötő és tisztító nyílásait A1 tűzvédelmi osztályú anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. (5) A koromzsákot és a tisztító ajtókat, idomokat állandóan zárt állapotban kell tartani. 577. § (1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősítéssel rendelkező összekötő elem (füstcső) használható. (2) Az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az összekötő elem (füstcső) és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. (3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen összekötő elem (füstcső) nem vezethető át. (4) Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.

226. Tüzelő-, fűtőberendezések 578. § (1) Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. (2) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. 579. § (1) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható. (2) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (kazán) - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A tüzelő-, fűtőberendezés felügyelete csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre bízható (5) A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni. 580. § (1) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (2) A gyártó, vagy külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint - az (1) bekezdésre figyelemmel - a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni. 581. § (1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint az éghető folyadék a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem helyezhető el. (2) Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan A1 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. (3) Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani. (4) Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát A1 tűzvédelmi osztályú, megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja. 582. § (1) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.

(2) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. 227. Szellőztetés 583. § (1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. (2) Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetekben, helyiségekben, vagy ahol éghető anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. (3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) Ha a szellőző rendszerben éghető anyag jelenlétével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni, akkor a szellőztetésre a hő- és füstelvezetés igénybe vehető. 228. Hő- és füstelvezetés 584. § (1) A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani. (2) Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani. (3) Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni. (4) A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. (5) A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni. (6) A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak mérését meg kell ismételni a) ha a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát befolyásoló változásra, átalakításra kerül sor, b) 5 évente. 585. § (1) A füstgátló ajtók önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. (2) Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. (3) A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. (4) A füstgátló ajtókat "Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell" felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát - a magyaron kívül - idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.

(3) A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. (4) A füstgátló ajtókat "Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell" felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát - a magyaron kívül idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.

79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § (1) Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mint első fokú tűzvédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírások alól, - azonos biztonságot nyújtó előírások megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet, b) a beépített tűzvédelmi berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben jár el, c) tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart, d) jogszabályban meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki, e) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást, f) hatósági bizonyítványt ad ki, g) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, h) a tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági intézkedést tesz, i) az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását - amennyiben a rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent - a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, j) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket. (2) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF), mint elsőfokú tűzvédelmi hatóság a) engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, a meglévők módosítását, amelyek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány, b) az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól, - azonos biztonságot nyújtó feltételek megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet, c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a védelem egyenértékűségéről határoz, d) az EGT-megállapodásban részes államokon, illetve Törökországon kívüli harmadik országból származó tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalmazását, használatát, beépítését, készenlétben tartását engedélyezi, e) eljár a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben. (3) Az (1) bekezdés g), valamint i) pontjában meghatározott esetekben a hatóság határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja. (4) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben a határozatát annak meghozatalával egyidejűleg, az illetékességgel rendelkező jegyzőnek tájékoztatásul megküldi. 2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben másodfokú tűzvédelmi hatóságként a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, a főváros területén az OKF jár el. (2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben másodfokú tűzvédelmi hatóságként az önkormányzati és területfejlesztési miniszter jár el. 3. § (1) Első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a (2) bekezdés kivételével a hivatásos önkormányzati tűzoltóság jár el. (2) Az OKF a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában, mint első fokú tűzvédelmi szakhatóság biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényesülését a beruházási és felújítási munkálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, valamint a használatbavételi eljárások során. (3) A területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként jár el a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével. (4) Az OKF a főváros területén - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként jár el. (5) A (2) bekezdésben meghatározott polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei tekintetében másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként az önkormányzati és területfejlesztési miniszter jár el.

4. § A Magyar Honvédség létesítményei tekintetében tűzvédelmi hatóságként első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jár el. 5. § A tűzvédelemmel kapcsolatos hatósági eljárásokban a következő eljárási cselekmények elektronikus úton nem intézhetőek: a) az eljárás irataiba való betekintés, b) az ügyfél hatósághoz intézett tervdokumentációt tartalmazó beadványa és az ezzel kapcsolatos kérelmek intézése, c) a döntés közlése.

1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. Légakna

Recommend Documents