1996. évi CXII. törvény

6164

MAGYAR KÖZLÖNY

1996/109. szám

1996. évi CXII. törvény

A pénzügyi szolgáltatás és kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatás

a hitelintézetekr´´ ol és a pénzügyi vállalkozásokról*

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következ´´ o tevékenységek üzletszer´ú végzése forintban, illet´´ oleg devizában, valutában: a) betét gy´újtése és más visszafizetend´´ o pénzeszköz — saját t´´ okét meghaladó mérték´ú — nyilvánosságtól történ´´ o elfogadása; b) pénzkölcsön nyújtása; c) pénzügyi lízing; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; e) készpénz-helyettesít´´ o fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; g) valutával, devizával — ide nem értve a pénzváltási tevékenységet —, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történ´´ o kereskedelmi tevékenység; h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység); i) befektetési alap letétkezelés; j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; k) hitel referencia szolgáltatás; l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történ´´ o vagyonkezelés.

BEVEZETO ´´

RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya 1. § Ha nemzetközi szerz´´ odés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: a) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, valamint betétbiztosításra, b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkez´´ o hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illet´´ oleg kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére, c) a magyar hatóság által ellátott — e törvényben meghatározott — felügyeleti tevékenységre. 2. § (1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki: a) az 1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi intézményeknek a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére; b) a betétnek nem min´´ osül´´ o, visszafizetend´´ o pénzeszközöknek a Magyar Állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történ´´ o — külön törvényben szabályozott — gy´újtésére; c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszer´ú végzésér´´ ol külön jogszabály rendelkezik; d) a postai pénzforgalmi közvetít´´ o tevékenységre; e) a nemzetközi postautalvány m´úködtetésére. (2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki: a) az elkülönített állami pénzalapokra, b) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB), c) a Magyar Államkincstárra, d) a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra, e) az elszámolóházra, f) kizárólag garanciavállalással foglalkozó, e törvény hatálybalépése el´´ ott nem gazdasági társaságként m´úköd´´ o jogi személyre.

* A törvényt az Országgy´úlés az 1996. november 19-i ülésnapján fogadta el.

(2) Kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatás a következ´´ o tevékenységek üzletszer´ú végzése forintban, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) az elszámolásforgalom lebonyolítását végz´´ o elektronikus átutalási rendszerek m´úködtetése (elszámolás-forgalmi ügylet); c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt tevékenységek üzletszer´úen csak engedéllyel végezhet´´ ok. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az Állami Pénz- és T´´ okepiaci Felügyeletnek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet´´ ok az (1) bekezdés a)—d) és f)—l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatások, valamint a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatás. (5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB el´´ ozetes véleményének kikérésével engedélyezi. (6) Az (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)—c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(7) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésének engedélyezésér´´ ol az MNB a Felügyeletet értesíti. A Felügyelet az értesítés alapján a jogi személyt nyilvántartásba veszi. (8) Törvény korlátozott rendeltetés´ú pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], a váltóval saját számlára vagy bizományosként történ´´ o kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történ´´ o vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) pontja] más jogi személy részére is lehet´´ ové teheti.

A pénzügyi intézmény 4. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5. §), illetve a pénzügyi vállalkozás (6. §). (2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást — a pénzügyi szolgáltatás közvetítése [3. § (1) bekezdésének h) pontja] kivételével — kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. (3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszer´úen kizárólag: a) kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatást, b) a biztosítóintézetekr´´ ol és a biztosítási tevékenységr´´ ol szóló 1995. évi XCVI. törvényben, az árut´´ ozsdér´´ ol és az árut´´ ozsdei ügyletekr´´ ol szóló 1994. évi XXXIX. törvényben, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-t´´ ozsdér´´ ol szóló 1996. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki, árut´´ ozsde-ügynöki, befektetési szolgáltatási, kiegészít´´ o befektetési szolgáltatási tevékenységet, c) arany kereskedelmi ügyletet, valamint d) részvénykönyvvezetést folytathat.

6165

szer´úen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére. (5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak (illetve e törvény XXXI. fejezetének) megfelel´´ oen jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére. (6) A szövetkezeti hitelintézet a) a 3. § (1) bekezdésének a)— e), h) és j) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint b) — kizárólag saját számlára — a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet. (7) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket — a pénzváltás kivételével — csak saját tagjai körében végezheti.

A pénzügyi vállalkozás 6. § (1) A pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely — az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével —, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez. (2) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás, kizárólagos tevékenységként végezheti.

Értelmez´´ o rendelkezések 7. § Az értelmez´´ o rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

I. RÉSZ A hitelintézet

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE

5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely betétet gy´újt, és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez.

I. Fejezet

(2) Kizárólag hitelintézet jogosult betét gy´újtésére, valamint — a saját t´´ okéjét meghaladó mértékben — más visszafizetend´´ o pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, továbbá — ha törvény eltér´´ oen nem rendelkezik — pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. (3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illet´´ oleg hitelszövetkezet) lehet. (4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzlet-

Általános szabályok Szervezeti szabályok 8. § (1) Bank és szakosított hitelintézet kizárólag részvénytársaságként, egyéb pénzügyi intézmény részvénytársaságként vagy szövetkezetként m´úködhet. (2) A részvénytársasági formában m´úköd´´ o pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.), a szövetkezeti formában m´úköd´´ o pénzügyi intézményre a szövetkezetekr´´ ol szóló

6166

MAGYAR KÖZLÖNY

1996/109. szám

1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

letve a (2)—(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével — nem lehet több tizenöt százaléknál.

(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja], valamint kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatást — a 3. § (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével — pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o, jogi személyiséggel rendelkez´´ o gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.

(2) A Magyar Állam tulajdoni hányada az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladhatja a) — törvény rendelkezése alapján — meghatározott pénzügyi szolgáltatás végzésének állam által történ´´ o biztosítása érdekében; b) olyan hitelintézetben, amelynek piaci részesedése a lakossági betétgy´újtés, a lakossági hitelezés, a vállalkozások, illetve a helyi önkormányzatok pénzforgalmi számlavezetése, hitelezése területén a huszonöt százalékot eléri; c) — hároméves átmeneti id´´ ore — olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit vagy a bankrendszer megbízható m´úködését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás másként nem hárítható el.

A jegyzett t´´ oke legkisebb összege 9. § (1) Bank legalább kétmilliárd forint jegyzett t´´ okével alapítható. (2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott jegyzett t´´ okével alapítható. (3) Szövetkezeti hitelintézet legalább százmillió forint jegyzett t´´ okével alapítható. (4) Pénzügyi vállalkozás legalább húszmillió forint jegyzett t´´ okével alapítható. 10. § (1) A pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett t´´ okét pénzben kell befizetni. A jegyzett t´´ okét kizárólag olyan magyarországi székhely´ú hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban. (2) A részvénytársasági formában m´úköd´´ o pénzügyi intézmény új részvények jegyzésével történ´´ o alapt´´ oke-emelését kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet végrehajtani. (3) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, illet´´ oleg visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

(3) A feladatkörében eljáró önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap — a Felügyelettel egyeztetett módon — az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladó tulajdoni hányadot (szövetkezeti hitelintézet esetében részesedést) szerezhet a hitelintézetben, annak érdekében, hogy a) a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, illet´´ oleg kivételes intézkedés, illetve b) a betétek befagyása elkerülhet´´ o legyen. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak min´´ osül az a jogi személy is, amely a székhely ország joga szerint hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak tekintend´´ o.

Személyi és tárgyi feltételek A befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o tulajdonosok 11. § A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekint´´ o és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) m´úködését veszélyeztet´´ o befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellen´´ orzését, valamint b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását. 12. § (1) A hitelintézet jegyzett t´´ okéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke — a más hitelintézet, a biztosítóintézet, a befektetési társaság, az Országos Betétbiztosítási Alap a 104. § (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében történ´´ o tulajdonszerzése, il-

13. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak a) jogszabálynak megfelel´´ o számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, b) a prudens m´úködésnek megfelel´´ o bels´´ o szabályzat, c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek, d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, m´úszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, e) ellen´´ orzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás (a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhet´´ o meg, illetve folytatható. (2) A pénzügyi intézmény csak olyan helyiségben m´úködhet, amely a szakmai-érdekképviseleti szervezetek által ajánlott és a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek megfelel. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephely- és fiókváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY II. Fejezet Engedélyezési eljárás

14. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet a) alapításához; b) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához; c) alapszabályának módosításához (20. §); d) részvényei befolyásoló részesedést biztosító hányadának megszerzéséhez, illet´´ oleg a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elér´´ o növeléséhez; e) igazgatóságának, felügyel´´ o bizottságának elnökévé vagy tagjává történ´´ o megválasztáshoz, vagy ügyvezet´´ ojének történ´´ o kinevezéshez, szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnökévé, illetve a felügyel´´ o bizottság elnökévé, ügyvezet´´ ojévé történ´´ o megválasztásához; f) m´úködésének megkezdéséhez; g) tevékenységi körének módosításához; h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének más, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történ´´ o végzéséhez; i) fiókjának, képviseletének, — a számvitelr´´ ol szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti — leányvállalalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön történ´´ o létesítéséhez; j) devizakülföldinek min´´ osül´´ o vállalkozásban történ´´ o befolyásoló részesedés szerzéséhez; k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerz´´ odésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás); l) m´úködésének megszüntetéséhez. 15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozás a) alapításához, b) tevékenységi körének módosításához, c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, valamint d) az igazgatóság elnökének, illet´´ oleg a felügyel´´ o bizottság elnökének megválasztásához. (2) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához, illet´´ oleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza. 16. § (1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy legalább ötmillió forint jegyzett t´´ okével rendelkezik. (2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatás végzésére — a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel — jogi személy (a továb-

6167

biakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett t´´ okével rendelkezik, b) az elszámolásforgalmi tevékenységet kizárólagos tevékenységként végzi, c) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkez´´ o részvénytársaságként m´úködik. Hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint az Épt. szerinti elszámolóház szerezhet. (3) H a a hitelintézeti elszámolóház a kiegészít o´´ pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesít´´ o fizetési eszközökkel végzett fizetési m´úveletek tekintetében végzi, a kérelmez´´ o a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy — a (2) bekezdés a) pontjától eltér´´ oen — legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett t okével ´´ rendelkezik. Az e bekezdés szerinti hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag hitelintézet szerezhet. (4) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy a) legalább húszmillió forint jegyzett t´´ okével rendelkezik, b) káreseményenként ötvenmillió forint felel´´ osségbiztosítással rendelkezik. (5) Az (1)—(4) bekezdésben meghatározottakon túlmen´´ oen a 3. § (6) bekezdése szerinti engedély további feltétele az, hogy a kérelmez´´ o feleljen meg a külön jogszabályban, illet´´ oleg jegybanki rendelkezésben el´´ oírt személyi, illet´´ oleg tárgyi feltételeknek. (6) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy a) legalább húszmillió forint készpénzb´´ ol álló jegyzett t´´ okével rendelkezik, b) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkez´´ o részvénytársaságként m´úködik és tulajdonosai között hitelintézet sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosként nem szerepel, c) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

Az alapítási engedély iránti kérelem 17. § (1) A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény — típusának, tevékenységi körének egyértelm´ú meghatározását tartalmazó — alapító okiratát;

6168

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a tervezett m´úködési terület (országos kiterjedés´ú vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot; c) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzet t´´ oke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzett t´´ oke teljes összegének az alapítók által történ´´ o tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást; d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellen´´ orzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza; e) külföldi székhely´ú kérelmez´´ o esetében nyilatkozatot a kérelmez´´ o kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve (társas) ügyvédi iroda, vagy a kérelmez´´ o magyarországi bankképviselete lehet; f) pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 18. § (2) bekezdés e)—f), h) és k)—l) pontjában foglaltakat. (2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lév´´ o pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a cég alapító okiratát, b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelv´ú fordítását, vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték, c) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o személy 3. számú mellékletben meghatározott azonosító adatait, illet´´ oleg a büntetlen el´´ oéletére vonatkozó igazolást, d) természetes személy büntetlen el´´ oéletére vonatkozó igazolást, e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vev´´ o személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett t´´ oke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vev´´ o személy törvényes jövedelméb´´ ol származik, g) hitelintézet esetén a gazdasági társaság el´´ oz´´ o három naptári évre, pénzügyi vállalkozás esetén egy naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását, h) nyilatkozatot arról, hogy milyen — az Szmt. szerinti — függ´´ o és jöv´´ obeni kötelezettségei vannak, i) ügyfélcsoporthoz tartozó alapító esetén az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülmények részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak min´´ osül, továbbá az irányító vállalat el´´ oz´´ o évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

1996/109. szám

j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erej´ú magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történ´´ o ellen´´ orzéséhez. (3) Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhely´ú pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)—(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illet´´ oleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva m´úködik. (4) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.

A tevékenységi (m´´ uködési) engedély iránti kérelem 18. § (1) A hitelintézet m´úködésének — pénzügyi szolgáltatási tevékenységének — megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. (2) A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következ´´ oket kell a Felügyelethez benyújtani: a) a jegyzett t´´ okének a 10. § (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére vonatkozó igazolást, b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illet´´ oleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, illet´´ oleg a m´úködés megkezdése érdekében történt, c) a hitelintézet jegyzett t´´ okéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkez´´ o tulajdonos azonosítására alkalmas adatokat, d) a középtávú — az els´´ o három évre vonatkozó — üzleti tervet, a m´úködéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket, e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerz´´ odési feltételt és üzletszabályzatot, f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, g) az O rszágos Betétbiztosítási Alap nyilatkozatát vagy — hitelszövetkezet esetében — valamelyik önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap nyilatkozatát arról, hogy a kérelmez´´ ot felveszi tagjai közé, h) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illet´´ oleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit, i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét, j) bank és szakosított hitelintézet esetében a hitelintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végz´´ o átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, szövetkezeti hitelintézet és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására fel nem hatalmazott hitelintézet esetében az el´´ obb említett iratokat vagy a közvetve történ´´ o csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot, k) devizában végzett pénzforgalmi szolgáltatás esetén a nemzetközi elszámolásforgalom lebonyolítását végz´´ o valamely átutalási rendszerhez közvetlenül vagy közvetett formában történ´´ o csatlakozásról szóló nyilatkozatot, l) a természetes személy hiteladósokat nem érint´´ o, a Felügyelet által elismert központi hitelinformációs rendszerhez történ´´ o csatlakozási nyilatkozatot, továbbá m) szövetkezeti hitelintézet esetén a 216. §-ban meghatározott integrációs szervezet nyilatkozatát arról, hogy a kérelmez´´ ot tagjai közé felveszi. (3) Már m´úköd´´ o pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történ´´ o b´´ ovítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés e)—f), h) és k)—l) pontjában foglaltakat. 19. § A 14. § h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerz´´ odést, amely azt a szerz´´ odési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, illet´´ oleg a hitelintézet korlátozás nélkül ellen´´ orizheti az ügynök a megbízás tárgyát képez´´ o tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodását és üzleti könyveit.

Az alapszabály módosításának engedélyezése 20. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következ´´ o esetekben: a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása, b) a tevékenységi kör módosítása, c) a jegyzett t´´ oke leszállítása, d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása, vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása, e) az igazgatóság jogkörének módosítása, f) átváltoztatható vagy el´´ ovásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása, g) részvényre vonatkozó el´´ ovásárlási jog alapítása és megváltoztatása.

6169

22. § (1) Részvénytársasági formában m´úköd´´ o hitelintézet csak részvénytársasági formában m´úköd´´ o hitelintézettel, szövetkezeti formában m´úköd´´ o hitelintézet csak szövetkezeti formában m´úköd´´ o hitelintézettel egyesülhet. (2) Pénzügyi vállalkozás hitelintézettel, pénzügyi vállalkozással vagy befektetési vállalkozással, hitelintézet csak hitelintézettel egyesülhet. (3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülés esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez be kell nyújtani: a) az átalakulási tervet; b) a könyvvizsgáló által hitelesített 1. vagyonmérleg tervezetet, 2. a kötelezettségek és a követelések állományát; c) a 18. §-ban meghatározott mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges; d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekb´´ ol a 74. § (2) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható. 23. § A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét. 24. § Pénzügyi intézmények összeolvadása esetén a Felügyelet az alapítás és a m´úködés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja. 25. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat kell megfelel´´ oen alkalmazni. (2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és m´úködés engedélyezésére megállapított szabályait kell alkalmazni.

Az engedély megadása 26. § Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefügg´´ o és rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggy´´ oz´´ odik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálja.

Az engedély iránti kérelem elutasítása Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése 21. § Hitelintézet más típusú hitelintézetté történ´´ o átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

27. § (1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmez´´ o a) az engedélyezési eljárásban megtéveszt´´ o vagy valótlan adatot közöl,

6170

MAGYAR KÖZLÖNY

b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg a jegyzett t´´ okére, a társasági formára, a tulajdonlásra, illet´´ oleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek, c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja. (2) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasíthatja, ha a kérelmez´´ o a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll, b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik, c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmez´´ o nem tud megfelelni a prudens m´úködésre vonatkozó jogszabályi el´´ oírásoknak.

Az alapítási engedély érvényességének határideje 28. § A hitelintézet alapítását engedélyez´´ o határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételét´´ ol számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határid´´ o elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

Az engedély visszavonása, visszaadása 29. § (1) A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysért´´ o módon szerezték meg, b) a pénzügyi intézmény — törvény által — tiltott tevékenységet folytat, c) a pénzügyi vállalkozás az alapítási engedély, illet´´ oleg a hitelintézet a tevékenységi engedély kézhezvételét´´ ol számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg, d) a pénzügyi vállalkozás tizenkét hónapon keresztül nem — vagy csak jelentéktelen mértékben — folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy — a prudens m´úködésre vonatkozó — más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek, f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellen´´ orzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens m´úködésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt el´´ oírásokat, g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény m´úködése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és t´´ okepiac megfelel´´ o m´úködését, h) a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélyét — 31. §-nak megfelel´´ oen — visszaadja.

1996/109. szám

(2) A pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) bekezdésben foglaltak megfelel´´ o alkalmazásával vonhatja vissza. 30. § (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét — a 29. §-ban felsorolt eseteken felül — akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet a) tevékenységét hat hónapnál hosszabb id´´ ore beszüntette, b) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, c) nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, d) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya kizárással megsz´únt, vagy más, betét-, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagsággal együttjáró kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A Felügyelet az engedély visszavonásával egyidej´úleg a) kezdeményezi a hitelintézet felszámolását, b) kezdeményezheti a pénzügyi vállalkozás felszámolását. (3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza. 31. § A pénzügyi intézmény a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásokból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és el´´ oírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény m´úködését — az arra vonatkozó szabályok szerint — köteles folytatni.

Közös rendelkezések 32. § Az engedély iránti kérelem alapjául meghatározott iratokat három példányban kell benyújtani. Idegen nyelv´ú kérelem esetén mellékelni kell a benyújtott iratok hiteles magyar nyelv´ú fordítását is. Az iratok benyújtásától el lehet tekinteni, ha azok tartalmáról a Felügyeletnek hivatalos tudomása van.

III. Fejezet A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok 33. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetr´´ ol, valamint el´´ osegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszer´ú tevékenységet nem folytathat. (2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amelyet a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

34. § A külföldi székhely´ú hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történ´´ o létesítését a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhely´ú hitelintézet bankképviseletének külföldön történ´´ o létesítéséhez és a bankképviselet m´úködésének megkezdéséhez. 35. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkez´´ o hitelintézet külföldi képviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással, b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését, c) a m´úködés tervezett id´´ otartamát, d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintéz´´ ok számát és szakmai önéletrajzát, e) a bankképviselet vezet´´ ojének nevét és szakmai önéletrajzát. (2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentésnek — az (1) bekezdésben felsoroltakon felül — tartalmaznia kell a bejelent´´ o illetékes felügyeleti hatóságától származó a) képviseletlétesítésre vonatkozó engedélyt, illet´´ oleg hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt, b) nyilatkozatot, amely szerint a képviselet vezet´´ ojének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg. 36. § (1) A bankképviselet vezet´´ oje felel´´ os az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért. (2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását. (3) Ha a bankképviselet a 33. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

II. RÉSZ A HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONJOGÁNAK GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENORZÉS ´´ IV. Fejezet A tulajdonjog gyakorlásának szabályai A befolyásoló részesedés megszerzése vagy mértékének módosítása 37. § (1) Köteles a Felügyelett´´ ol — a szerz´´ odéskötést megel´´ oz´´ oen — engedélyt kérni, aki a pénzügyi intézményben a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy

6171

b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmez´´ onek be kell nyújtani a 17. § (2)—(3) bekezdésben meghatározott iratokat. (3) A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illet´´ oleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó el´´ onyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet. (4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles — a szerz´´ odéskötést megel´´ oz´´ oen — a Felügyelett´´ ol engedélyt kérni. (5) Az (1)—(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o vállalkozás megnevezését, b) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o vállalkozásból a kérelmez´´ o birtokában lév´´ o részesedés megjelölését, c) a megszerezni kívánt részesedés arányát, d) a tulajdonszerzésre, illet´´ oleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelent´´ os el´´ onyöket biztosító megállapodásra tett szerz´´ odéses ajánlatot, e) a kérelmez´´ onél vezet´´ o tisztségvisel´´ oi beosztásban lév´´ o személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntet´´ oeljárással kapcsolatos nyilatkozatot. (6) Az engedélyt kér´´ o, illet´´ oleg a tulajdonos a) a befolyásoló részesedésb´´ ol ered´´ o engedélyeztetni kívánt szavazati jogát, illet´´ oleg b) a tulajdonszerzéshez, illet´´ oleg a szavazati joghoz kapcsolódó, engedélyeztetni kívánt el´´ onyöket biztosító megállapodásból származó jogokat az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételét´´ ol számított kilencvenedik nap elteltét´´ ol gyakorolhatja, kivéve, ha a Felügyelet a 39—40. §-ban meghatározott jogával él. 38. § (1) A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o személy köteles a Felügyeletnek a szerz´´ odéskötést megel´´ oz´´ oen két nappal bejelenteni, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) tulajdoni részarányát vagy az el´´ onyt biztosító szerz´´ odését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határérték alá csökkenjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezet´´ o tisztségvisel´´ ot választott.

6172

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A bejelentésnek — az (1) bekezdés b) pontja esetében — tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelent´´ os el´´ onyt biztosító szerz´´ odés módosítását is. 39. § (1) A Felügyelet a 37. § (1)—(3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül megtagadja a pénzügyi intézményben történ´´ o befolyásoló részesedés megszerzésére, illet´´ oleg felemelésére irányuló vagy jelent´´ os el´´ onyt biztosító szerz´´ odés megkötésére vonatkozó engedély megadását, ha a kérelmez´´ o (ideértve tulajdonosának vagy vezet´´ o tisztségvisel´´ ojének) a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekint´´ o tulajdonosi irányítását, b) üzleti tevékenységének, illet´´ oleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza. (2) Az engedélyt kér´´ o személy vagy tulajdonosának, vezet´´ o tisztségvisel´´ ojének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekint´´ o tulajdonosi irányítását, ha a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képez´´ o részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem min´´ osíthet´´ o megfelel´´ onek, b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, c) nem teljesíti a Felügyelet által a hitelintézet számára a helyreállítási tervben megállapított feltételeket, d) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet — a bejelentést megel´´ oz´´ o öt éven belül — felfüggesztette, e) természetes személy esetén a 44. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn. (3) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerz´´ odés engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy kérelmez´´ o ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntet´´ oeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a büntet´´ oeljárás befejezéséig történ´´ o felfüggesztésével adja meg. (4) Az (1)—(2) bekezdésben meghatározott tény, illet´´ oleg körülmény ellen´´ orzése érdekében a Felügyelet bármelyik érdekelt félt´´ ol törvény felhatalmazása alapján kezelhet´´ o adatot, illetve tájékoztatást kérhet. (5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerz´´ odés engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

1996/109. szám

(6) Ha pénzügyi intézmény tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. (7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét. 40. § Az el´´ oírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az el´´ oírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, illet´´ oleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az el´´ ony biztosítására irányuló szerz´´ odésb´´ ol származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelel´´ o törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja. 41. § (1) A szerz´´ odéskötést követ´´ o harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a pénzügyi intézményben a) befolyásoló részesedést szerzett, b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy 1. a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket, vagy 2. tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket, vagy c) a tulajdonjoghoz, illet´´ oleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelent´´ os el´´ onyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította. (2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásbtájékoztatja, ha tudomást szerez a 12. § és a 37—38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzésér´´ ol, elidegenítésér´´ ol, illetve módosulásáról.

V. Fejezet A tulajdonosokra, a vezet´´ o testületek tagjaira és a vezet´´ o állású személyekre vonatkozó szabályok 42. § A részvénytársasági formában m´úköd´´ o pénzügyi intézmény részvényei — a szavazati jogot nem biztosító els´´ obbségi részvények kivételével — kizárólag névre szóló részvények lehetnek. 43. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekr´´ ol olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következ´´ o adatokat tartalmazza: a) a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez´´ o gazdasági társaság esetén pedig székhelyét,

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képvisel´´ o a) pontban meghatározott adatait, c) a részvény értékpapírkódját, illet´´ oleg sorozatát, sorszámát és névértékét, d) a részvény fajtáját, e) a részvényvásárlás id´´ opontját, f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történ´´ o bejegyzésének id´´ opontját, g) a felülbélyegzés id´´ opontját, h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének id´´ opontját, i) a tulajdonszerzéssel összefügg´´ o felügyeleti határozat ügyszámát és id´´ opontját. (2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból visszamen´´ olegesen is megállapítható legyen mindennem´ú változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illet´´ oleg az adatot bejegyz´´ o személye, valamint a bejegyzés jogalapja és id´´ opontja. (3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elér´´ o tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt — a 4. számú melléklet szerint számított — közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkez´´ o, illetve ilyen hányadot megszerz´´ o tulajdonos a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását — az azonosításra alkalmas adatok egyidej´ú közlésével — köteles a pénzügyi intézménynek bejelenteni.

Közös szabályok 44. § (1) A Felügyelet el´´ ozetes engedélyével választható meg, illet´´ oleg nevezhet´´ o ki: a) a hitelintézetnél vezet´´ o állású személy, b) a pénzügyi vállalkozásnál az igazgatóság és a felügyel´´ o bizottság elnöke. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követ´´ o harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntet´´ oeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntet´´ oeljárás befejezéséig felfüggeszti. (3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illet´´ oleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a (4)—(5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre javasolt személlyel szemben fennáll.

6173

(4) Vezet´´ o állású személynek nem választható meg, továbbá ilyenként nem foglalkoztatható az, aki a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illet´´ oleg vezet´´ o állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben 1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy 2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, és akinek személyes felel´´ osségét e helyzet kialakulásáért joger´´ os határozat megállapította; b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály el´´ oírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt joger´´ os határozatban bírságot alkalmazott; c) büntetett el´´ oélet´ú. (5) Hitelintézetnél nem lehet vezet´´ o állású személy a felügyel´´ o bizottsági tag kivételével a (4) bekezdésében foglaltakon túl az sem, aki a) nem rendelkezik legalább három évi — a banki vagy vállalati gazdálkodás, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett — vezet´´ oi gyakorlattal, b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló, c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását. (6) Aki ellen a Büntet´´ o Törvénykönyvr´´ ol szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének III—VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott b´úncselekmény miatt büntet´´ oeljárás van folyamatban, a büntet´´ oeljárás befejezéséig vezet´´ o állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történ´´ o ellátását fel kell függeszteni.

VI. Fejezet Felel´´ osségi és képviseleti szabályok 45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyel´´ o bizottságának vezet´´ oi és tagjai felel´´ osek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt el´´ oírásoknak megfelel´´ oen végezze. 46. § A vezet´´ o állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor — e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelel´´ o — elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni. 47. § (1) Hitelintézet esetében cégjegyzésre — ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is — és a hitelintézet

6174

MAGYAR KÖZLÖNY

nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra küls´´ o igazgatósági tag [63. § (2) bekezdése] csak az egyik bels´´ o igazgatósági taggal [62. § (2) bekezdése] vagy két bels´´ o igazgatósági tag, illetve két ügyvezet´´ o együttesen jogosult. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott két bels´´ o igazgatósági tag, illetve a két ügyvezet´´ o együttes aláírási jogosultsága — a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott bels´´ o szabályzatban rögzített eljárási rend szerint — együttes aláírási jogosultságként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogosultságát tartalmazó bels´´ o szabályzatot. 48. § A vezet´´ o állású személy, illet´´ oleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a) a pénzügyi intézmény szükséghelyzetbe kerül, illet´´ oleg fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységb´´ ol származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések el´´ oírásainak, b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási, illet´´ oleg tevékenységi engedélye visszavonásának a 29. §-ban meghatározott oka.

VII. Fejezet Titoktartás Üzleti titok 49. § (1) Üzleti titok minden olyan, a pénzügyi intézmény tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke f´úz´´ odik, és amelyet a pénzügyi intézmény üzleti titokká min´´ osített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette. (2) A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben részesedést szerezni kívánó személy, a vezet´´ o állású személy, valamint a pénzügyi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény m´úködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot — id´´ obeli korlátozás nélkül — megtartani. (3) A (2) bekezdésben el´´ oírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) Felügyelettel,

1996/109. szám

b) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betétés intézményvédelmi alappal, c) MNB-vel, d) nemzetbiztonsági szolgálattal, e) Állami Számvev´´ oszékkel, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszer´úségét és célszer´úségét ellen´´ orz´´ o Kormányzati Ellen´´ orzési Irodával szemben. (4) A (2) bekezdésben el´´ oírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képez´´ o ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lév´´ o büntet´´ oeljárás keretében, b) a büntet´´ o-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a cs´´ od-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

Banktitok 50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekr´´ ol a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerz´´ odéseire vonatkozik. (2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézményt´´ ol pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. 51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képvisel´´ oje a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erej´ú magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvev´´ oszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszer´úségét

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

és célszer´úségét ellen´´ orz´´ o Kormányzati Ellen´´ orzési Irodával, b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyz´´ ovel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) a cs´´ odeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyel´´ ovel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lév´´ o büntet´´ oeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végz´´ o nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) a büntet´´ o-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a cs´´ od-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgy´újtésre felhatalmazott szervvel, g) a f´´ oigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerér´´ ol szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellen´´ orzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. (3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerz´´ odés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézményt´´ ol. (4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akir´´ ol vagy amelyr´´ ol a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját. (5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt. (6) A pénzügyi intézmény az (1)—(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását — titoktartási kötelezettségére hivatkozva — nem tagadhatja meg. 52. § A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála ve-

6175

zetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletr´´ ol, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, d) pénzmosással, e) szervezett b´únözéssel van összefüggésben. 53. § (1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)—g) pontjai, valamint az 52. § alapján történ´´ o adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja. (2) Az adatkér´´ o az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésr´´ ol köteles tájékoztatni. 54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyb´´ ol az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) az ügyfél pénzforgalmi bankszámlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás, c) a hitelintézet és befektetési társaság részér´´ ol az általuk létrehozott és m´úködtetett — a természetes személy hiteladósokat nem érint´´ o — központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerb´´ ol a pénzügyi intézményeknek a (2)—(4) bekezdés szerinti, valamint a rendszer szabályainak megfelel´´ o adatszolgáltatás, d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakért´´ onek történ´´ o adatátadás, e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jöv´´ obeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakért´´ onek történ´´ o, a pénzügyi intézmény eszközeire vonatkozó adatátadás, f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása, g) a Felügyelet által — a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával — a hitelintézetekr´´ ol egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, 2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére. (2) A hitelnyilvántartás az adósnak a hitelintézettel és befektetési társasággal kötött hitel- és hiteljelleg´ú szerz´´ odéseire vonatkozóan kizárólag hitelintézett´´ ol, illetve befektetési társaságtól kapott adatot tarthat nyilván, és adhat át az érintett adósnak, valamint hitelintézetnek, továbbá a befektetési társaságnak.

6176

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Az adattovábbítás tényér´´ ol a hitelnyilvántartásnak és az adatszolgáltató hitelintézetnek nyilvántartást kell vezetnie. (4) Az adatkér´´ o hitelintézet részére az érintett adósra vonatkozó adatokon kívül egyéb adat nem szolgáltatható ki.

Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai 55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt id´´ obeli korlátozás nélkül megtartani. (2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illet´´ oleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. (3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon el´´ onyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

VIII. Fejezet Összeférhetetlenségi szabályok 56. § A vezet´´ o állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá vagy felügyel´´ o bizottsági taggá választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti, b) egy vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez, vagy az ilyen részesedését megszünteti, c) ellene a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntet´´ oeljárás indult. 57. § (1) A vezet´´ o állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a — pénzügyi intézmény által történ´´ o — kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés el´´ okészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik, a) vezet´´ o állást tölt be, illet´´ oleg b) befolyásoló részesedéssel rendelkezik. (2) A vezet´´ o állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakért´´ oje nem vehet részt olyan döntés el´´ okészítésében, illet´´ oleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke f´úz´´ odik.

1996/109. szám

(3) A vezet´´ o állású személy nem vállalhat szerz´´ odéses kötelezettséget, illet´´ oleg nem köthet adásvételi szerz´´ odést azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyel´´ o bizottsági tag, illet´´ oleg ügyvezet´´ o, kivéve, ha a szerz´´ odés megkötéséhez — el´´ ozetesen — az igazgatóság egyhangú szavazással hozzájárult. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelel´´ oen alkalmazni a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyel´´ o bizottsági, illet´´ oleg ügyvezet´´ oi tisztséget vagy állást betölt´´ o vezet´´ o állású személyre, ha a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerz´´ odést kötni. Ebben az esetben a szerz´´ odéskötéshez a szerz´´ od´´ o pénzügyi intézmény és — ha az nem azonos a bankholding vállalattal — a bankholding vállalat igazgatóságának el´´ ozetes egyetértése szükséges.

A bels´´ o információval kapcsolatos ügylet tilalma 58. § (1) Bels´´ o információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefügg´´ o — nyilvánosságra még nem került olyan információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén — a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelent´´ os befolyásolására alkalmas. (2) E szabály alkalmazása szempontjából bels´´ o információval rendelkez´´ o személynek min´´ osül a) a vezet´´ o állású személy, valamint az a személy, akit e törvény, illet´´ oleg a pénzügyi intézmény bels´´ o szabályozása vezet´´ onek vagy vezet´´ o tisztségvisel´´ onek min´´ osít, b) az a hatósági, szakért´´ oi tevékenységet ellátó személy, aki a bels´´ o információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut, c) az a)— b) pontokban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint d) az a személy, aki bels´´ o információhoz hozzájutott. 59. § (1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörét vagy az annak révén birtokába jutott — a pénzügyi intézmény m´úködésével és a hitelintézet, valamint a pénzügyi vállalkozás ügyfeleivel kapcsolatos — bels´´ o információt nem használhatja fel, és nem adhatja át azért, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon el´´ onyt szerezzen, vagy a pénzügyi intézménynek, illet´´ oleg ezek ügyfelének hátrányt okozzon. (2) Tilos a bels´´ o információ felhasználásával vagy az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel a bels´´ o információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni el´´ onyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Bels´´ o hitel

60. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet — a (2)—(3) bekezdés kivételével — nem nyújthat kölcsönt, illetve nem vállalhat kötelezettséget a) a hitelintézet igazgatósági tagja, felügyel´´ o bizottsági tagja, ügyvezet´´ oje, valamint könyvvizsgálója, b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója, c) az a)— b) pontokban megjelölt személy által ellenorzött ´´ vállalkozás részére, vagy d) az a)— b) pontokban megjelölt személy által ellenorzött ´´ vállalkozás harmadik személy részére történ´´ o értékesítéséhez. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti korlátozást a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre a bels´´ o szabályzatban meghatározott mértékig, b) a munkáltató által adott fizetési el´´ oleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében. (3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére, csak az igazgatóság jelenlév´´ o tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján — az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint — a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmen´´ oen kizárólag lakossági kölcsönt nyújthat, amelyekr´´ ol elkülönített nyilvántartást vezet. Az igazgatóság döntésének tartalmaznia kell a kamat- és törlesztés feltételeit is.

Kapcsolódó hitel 61. § (1) A hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o tulajdonos vagy olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyel´´ o bizottsági tagja, ügyvezet´´ oje, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a hitelintézet által nyújtott hitelek és vállalt kötelezettségek összege nem érheti el a hitelintézet szavatoló t´´ okéjének tizenöt százalékát. (2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a) a bankholding vállalat által a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás részére nyújtott hitelre és vállalt kötelezettségre, b) azon pénzügyi, illetve járulékos vállalkozás részére nyújtott kölcsönre, amelyben a hitelintézet ellen´´ orz´´ o részesedéssel rendelkezik, valamint c) állampapír vásárlására, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik. (3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az igazgatóság jelenlév´´ o tagjainak

6177

több mint kétharmados többségével dönt, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást vezet. (4) A kölcsönnyújtásról a (3) bekezdés alapján hozott döntésnek tartalmaznia kell a kamat- és törlesztési feltételeket is. (5) A hitelintézet az (1) bekezdésben foglalt korlátozást akkor lépheti túl, ha a túllépések összegével csökkentett szavatoló t´´ okével számítva is képes megfelelni a nyolcszázalékos t´´ okemegfelelési mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló t´´ okéhez rendelt más korlátozó el´´ oírásnak.

IX. Fejezet A pénzügyi intézmények irányítása Irányító és ellen´´ orz´´ o testületek 62. § (1) Pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy lehet. (2) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: bels´´ o tag). (3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy bels´´ o tagnak kell lennie. 63. § (1) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan igazgatósági tagnak kell lennie, akik magyar állampolgárok, a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek min´´ osülnek, és — legalább egy éve — állandó belföldi lakóhellyel rendelkeznek. (2) A hitelintézet igazgatóságában a — hitelintézettel vagy a hitelintézet ellen´´ orzése alatt álló vállalkozással — munkaviszonyban nem álló (a továbbiakban: küls´´ o) tagok számának meg kell haladnia a bels´´ o tagok számát. Az igazgatóság nem hozhat érvényes döntést, ha az ülésen jelen lév´´ o, szavazni jogosult küls´´ o tagok száma kevesebb, mint a bels´´ o tagoké. (3) Bels´´ o igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezet´´ oi választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a hitelintézetnél vagy a bankcsoporthoz tartozó bármely pénzügyi intézménynél az el´´ oz´´ o három évben könyvvizsgáló volt. (4) A bels´´ o igazgatósági tagok munkaviszonyának megsz´únése esetén az igazgatósági tagság egyidej´úleg megsz´únik. 64. § Pénzügyi intézmény esetében az igazgatóság gyakorolja az ügyvezet´´ okkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

6178

MAGYAR KÖZLÖNY

65. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának üléseir´´ ol jegyz´´ okönyvet kell vezetni. A jegyz´´ okönyvnek tartalmaznia kell a) az igazgatósági ülés helyét és idejét, b) a jelen lév´´ o igazgatósági tagok nevét, c) az elhangzott indítványokat, d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat. (2) Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyz´´ okönyvbe. (3) A jegyz´´ okönyvet az ülés elnöke és két jelen lév´´ o további igazgatósági tag írja alá. A jegyz´´ okönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyel´´ o bizottság elnökének, az ülést követ´´ o tizenöt napon belül — függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e — meg kell küldeni. (4) Távbeszél´´ on, telefaxon, telexen és más hasonló módon az igazgatóság csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott id´´ otartamon belül, ha az igazgatósági tagok — alapszabályban meghatározott hányada — szavazatát teljes bizonyító erej´ú magánokiratba foglalja, és megküldi a pénzügyi intézmény székhelyére. 66. § (1) A felügyel´´ o bizottság tagja csak természetes személy lehet. (2) A felügyel´´ o bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai — a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével — a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban. (3) A felügyel´´ o bizottság feladata különösen: a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes m´úködésre alkalmas ellen´´ orzési rendszerrel, b) javaslattétel a közgy´úlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására, c) a pénzügyi intézmény éves és közbens´´ o pénzügyi jelentéseinek ellen´´ orzése, d) a bels´´ o ellen´´ orzés irányítása, e) a bels´´ o ellen´´ orzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása, f) a bels´´ o ellen´´ orök és a választott könyvvizsgáló közötti információáramlás biztosítása. (4) A felügyel´´ o bizottság el´´ ozetes egyetértése szükséges a bels´´ o ellen´´ orzési szervezet vezet´´ oi és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához. (5) A felügyel´´ o bizottság elnöke — a bizottsági ülést követ´´ o tíz napon belül — a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyz´´ okönyveket, el´´ oterjesztéseket, illet´´ oleg jelentéseket, amelyek a felügyel´´ o bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény bels´´ o szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

1996/109. szám

67. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet bels´´ o ellen´´ orzési szervezetet m´úködtet. (2) A szövetkezeti hitelintézet legalább egy bels´´ o ellenort ´´ foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézetek, ha írásban megállapodnak arról, hogy a bels´´ o ellen´´ or kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást, ugyanazon személyt is foglalkoztathatják bels´´ o ellen´´ orként. (3) A hitelintézetnél m´úköd´´ o bels´´ o ellen´´ orzési szervezet (bels´´ o ellen´´ or) feladata a hitelintézet a) bels´´ o szabályzatnak megfelel´´ o m´úködésének, valamint b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthet´´ oség szempontjából történ´´ o vizsgálata. (4) A bels´´ o ellen´´ orzés a jelentését megküldi mind a felügyel´´ o bizottságnak, mind az igazgatóságnak. 68. § (1) Hitelintézetnél ügyvezet´´ onek az nevezhet´´ o ki, aki a) megfelel a vezet´´ o állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános követelményeknek; b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett id´´ opontját harminc nappal megel´´ oz´´ oen a Felügyeletnek — az el´´ ozetes engedély megszerzése érdekében — bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni; c) rendelkezik 1. szakirányú fels´´ ofokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezet´´ oi gyakorlattal, 2. szakirányú fels´´ ofokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, az MNB-nél, a Felügyeletnél, az Országos Betétbiztosítási Alapnál vagy önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alapnál szerzett vezet´´ oi gyakorlattal, 3. szakirányú fels´´ ofokú végzettséggel és — vállalkozásnál vagy az államigazgatásban — gazdasági területen szerzett legalább hatéves szakirányú vezet´´ oi gyakorlattal, vagy 4. nem szakirányú fels´´ ofokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méret´ú pénzügyi intézménynél, befektetési társaságnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezet´´ oi gyakorlattal. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntet´´ oeljárásra vonatkozó nyilatkozatát. (3) Az (1) bekezdés c) pontjának 1—3. alpontja alkalmazásában szakirányú fels´´ ofokú iskolai végzettség´únek min´´ osül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve f´´ oiskolai oklevéllel, illet´´ oleg könyvvizsgálói

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

vagy fels´´ ofokú, illet´´ oleg posztgraduális bankszakmai képesítéssel rendelkezik. 69. § Hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezet´´ onek kell ellátnia.

III. RÉSZ A BANKÜZEM PRUDENS MUKÖDÉSE ´´ X. Fejezet Általános szabályok 70. § A hitelintézet a prudens m´úködésre vonatkozó el´´ oírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizet´´ oképességét (likviditását) és mindenkori fizet´´ oképességét (szolvenciáját).

XI. Fejezet A t´´ okére vonatkozó szabályok

6179

fennálló követeléseket a Gt. 312. §-a szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett t´´ okéjének leszállítását kimondó közgy´úlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos id´´ oközzel kell az igazgatóságnak az alapszabályban megjelölt módon közzétenni. A jegyzett t´´ oke leszállítás közzétételének igazolását követ´´ oen a cégbíróság kérelemre a jegyzett t´´ oke leszállítását bejegyzi. (3) Ha a hitelintézet jegyzett t´´ okéjének leszállítására sor kerül és a saját t´´ oke elemei között negatív érték szerepel, akkor els´´ odlegesen a negatív értéket kell elszámolni, a tulajdonosok csak a fennmaradó összeggel rendelkezhetnek.

Szavatoló t´´ oke 74. § (1) A hitelintézet szavatoló t´´ okéjének nagyságát a 5. számú melléklet alapján kell megállapítani. (2) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód, illet´´ oleg az átvev´´ o hitelintézet szavatoló t´´ okéje nem lehet kevesebb, mint az egyesül´´ o hitelintézetek egyesülés el´´ otti szavatoló t´´ okéjének összege.

Saját t´´ oke

Általános tartalékképzés

71. § (1) A hitelintézet saját t´´ okéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban — az engedélyezés feltételeként — el´´ oírt legkisebb jegyzett t´´ oke összegénél.

75. § (1) A hitelintézetnek az adózott eredményéb´´ ol az osztalék, illetve a részesedés kifizetése el´´ ott általános tartalékot kell képeznie.

(2) Ha a hitelintézet saját t´´ okéjének összege az (1) bekezdésben el´´ oírt legalacsonyabb szint alá csökken, a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott id´´ ot biztosíthat a hitelintézet számára a saját t´´ oke el´´ oírt szintre történ´´ o feltöltésére.

(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.

72. § (1) Ha a hitelintézet saját t´´ oke összege a jegyzett t´´ oke összege alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézet igazgatóságát a közgy´úlés összehívására. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgy´úlés dönt arról, hogy a hitelintézet jegyzett t´´ okéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o tulajdonosok alapt´´ oke-emeléssel gondoskodnak arról, hogy a hitelintézet saját t´´ okéjének összege legalább a jegyzett t´´ okére el´´ oírt mértéknek megfelel´´ oen helyreálljon.

(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha t´´ okemegfelelési mutatója tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka. (4) A hitelintézet osztalékot, illet´´ oleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette. (5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéb´´ ol ered´´ o veszteségek rendezésére használhatja fel. (6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

A jegyzett t´´ oke leszállítása A hitelintézetek t´´ okemegfelelése 73. § (1) A hitelintézet jegyzett t´´ okéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet t´´ okemegfelelése a jegyzett t´´ oke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében el´´ oírt mértéket, a vele szemben

76. § (1) A hitelintézetnek — a mindenkori fizet´´ oképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthet´´ osége érdekében — az általa végzett pénzügyi és befek-

6180

MAGYAR KÖZLÖNY

tetési szolgáltatás kockázatának mindenkor (minden mérési id´´ opontban) megfelel´´ o nagyságú szavatoló t´´ okével kell rendelkeznie, amely nem lehet kevesebb a 9. §-ban — az engedélyezés feltételeként — el´´ oírt legkisebb jegyzett t´´ oke összegénél. (2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos — jogszabályban meghatározott módon számított — t´´ okemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania.

XII. Fejezet A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok Kockázatvállalás 77. § (1) A hitelintézet köteles — a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthet´´ oségét, a kockázatok felmérésének ellen´´ orzését és csökkentését lehet´´ ové tev´´ o — bels´´ o szabályzatot kidolgozni és alkalmazni. (2) Hitelintézet kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénzpiaci m´úveleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni. 78. § (1) A hitelintézetnek a kihelyezésr´´ ol történ´´ o döntés el´´ ott meg kell gy´´ oz´´ odnie a szükséges fedezetek, illet´´ oleg biztosítékok meglétér´´ ol, valós értékér´´ ol és érvényesíthet´´ oségér´´ ol. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerz´´ odéshez, illet´´ oleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni. (2) A hitelintézet nem fogadhat el olyan biztosítékot, amelyet a) az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, b) jelzálogjog esetén a biztosíték értékének hetven százalékát meghaladó mértékben már lekötöttek. (3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el: a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesít´´ o értékpapírt, b) bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesít´´ o értékpapírt, c) a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság részvényét, d) olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve, amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. (4) A kockázatvállalást tartalmazó szerz´´ odés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerz´´ odésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

1996/109. szám

Nagykockázat vállalásának korlátozása 79. § (1) Nagykockázat vállalásának min´´ osül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló t´´ okéjének tíz százalékát meghaladja. (2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézet által vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló t´´ okéjének huszonöt százalékát. (3) A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a hitelintézet szavatoló t´´ okéjének nyolcszorosa. (4) A 2. számú melléklet III. 10/c. pontjában foglalt kötelezettségeket — az (5) bekezdés kivételével — ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni. (5) A hitelintézet által kötött határid´´ os ügyleteket jogszabályban meghatározott kockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni. 80. § (1) A 79. § (1)—(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott, elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel és az Országos Betétbiztosítási Alappal szemben fennálló követelésekre, b) a kockázatvállalásnak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés készfizet´´ o kezességvállalása mellett nyújtott garanciaügyleteivel fedezett részére, c) a kockázatvállalásnak kezesség- és garanciavállalással foglalkozó jogi személy által fedezett részére, ha azt a központi költségvetés készfizet´´ o kezességvállalása mellett nyújtja, d) a központi költségvetés készfizet´´ o kezességével biztosított kockázatvállalásra, e) az óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat, állampapír, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesít´´ o értékpapír által fedezett kockázatvállalásra, f) a Magyar Exporthitel Biztosító R észvénytársaság politikai és árfolyamkockázatok biztosításával fedezett exporthitel szerz´´ odéseknél a biztosítási kárfizetés mértékéig, abban az esetben, ha az exportokmányok a bankra engedményezettek, és az ügylet kapcsán csak politikai és árfolyamkockázat merül fel, valamint g) azon tételek esetében, amelyeknek megfelel´´ o összeget — az 5. számú melléklet el´´ oírásainak megfelel´´ oen — a szavatoló t´´ oke számítása során a szavatoló t´´ okéb´´ ol le kell vonni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokat a hitelintézet elkülönítetten tartja nyilván.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

81. § (1) A nagykockázat vállalásának számításakor a hitelintézetet megillet´´ o fedezeteket, valamint az ügyfélnek, illetve vele kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a hitelintézettel szembeni követelését — a 80. §-ban meghatározottak kivételével — levonni nem lehet. (2) A hitelintézet szabályzatában meg kell határozni a nagykockázat vállalásra vonatkozó kérelem elbírálásának, illetve a nagykockázat vállalásra vonatkozó döntés meghozatalának, elkülönített nyilvántartásának és rendszeres figyelésének rendjét.

Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása 82. § (1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél, a hitelintézet által kibocsátott, tagsági jogot megtestesít´´ o értékpapírt vagy alárendelt kölcsönt´´ okének min´´ osül´´ o értékpapírt vásároljon. (2) A hitelintézet tagsági jogot megtestesít´´ o értékpapír, illetve üzletrész vásárlása céljára azok vételárának ötven százalékáig nyújthat kölcsönt. (3) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, köteles az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál figyelembe venni az ilyen módon jelentkez´´ o közvetett kockázatvállalást is. (4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

Befektetések korlátozása 83. § (1) Hitelintézet a szavatoló t´´ okéjének tizenöt százalékát meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot — más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével — egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában. (2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett t´´ okéjének ötvenegy százalékát meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot — más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével — egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában. (3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, biztosító részvénytársaságon, valamint járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglév´´ o befolyásoló részesedéseinek teljes összege

6181

nem haladhatja meg a szavatoló t´´ okéjének hatvan százalékát. (4) Az (1)—(3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni a hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés id´´ opontjától számított legfeljebb hároméves id´´ otartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illet´´ oleg hitel-tulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében került — elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen min´´ osített — tulajdoni hányadokat. (5) A hitelintézet az (1)—(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló t´´ okével számolva is képes megfelelni a nyolcszázalékos t´´ okemegfelelési mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló t´´ okéhez rendelt más korlátozó el´´ oírásnak.

Ingatlanbefektetések korlátozása 84. § (1) A hitelintézet összes — a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2) bekezdésen kívüli — ingatlanba történ´´ o befektetése nem haladhatja meg a szavatoló t´´ okéje öt százalékát. (2) A hitelintézetnek tevékenysége során a) a 83. § (4) bekezdése szerinti hitel-ingatlan csereügylet, b) a cs´´ odeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 56. § (2) bekezdése, és c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján megszerzett ingatlanokat három éven belül el kell idegenítenie. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan m´úködéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyr´´ ol a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.

Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások 85. § (1) A hitelintézet — nettó értéken számított — összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló t´´ okéjének száz százalékát. (2) A hitelintézet nem szerezhet részesedést, illet´´ oleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felel´´ osség hárulhat. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem kell figyelembe venni a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdo-

6182

MAGYAR KÖZLÖNY

nába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában, b) a Hitelgarancia R észvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követ´´ oen az abban történt részesedésszerzést, c) az állampapírt, d) a hitelviszonyt megtestesít´´ o értékpapírt, valamint e) azt a tételt, amelynek megfelel´´ o összeget a szavatoló t´´ oke számítása során a t´´ okéb´´ ol levonták, ha azt az egyéb befektetésekt´´ ol elkülönítve tartják nyilván, és elkülönítve kezelik.

Eszközök min´´ osítése 86. § (1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és min´´ osíteni. (2) A hitelintézet — a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között — köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

Kockázati céltartalékképzés 87. § (1) A hitelintézet a tevékenységével együttjáró valamennyi feltárható és min´´ osíthet´´ o hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képez. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmen oen ´´ a hitelintézetnek a kockázatvállalással összefügg´´ o, el´´ ore nem látható, illet oleg ´´ el´´ ore nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére — a korrigált mérlegf´´ oösszeg 1,25 százalékáig — általános kockázati céltartalékot kell képeznie, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani. (3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történ´´ o elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteség és a behajthatatlan követelés leírására el´´ oször a kockázati céltartalékot, illet´´ oleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.

1996/109. szám

A lejárati összhang és az azonnali fizet´´ oképesség biztosítása 89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizet´´ oképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgy´újtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni. (2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét — tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel — követelései és kötelezettségei lejárati id´´ opontjainak és összegeinek megfelel´´ o összhangjával kell biztosítania. (3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott likviditás biztosítására vonatkozó bels´´ o szabályzatot és tervet készít.

XIV. Fejezet A bankcsoport összevont alapú felügyelete A bankcsoport 90. § (1) A bankholding vállalat akkor köteles e fejezet rendelkezéseit teljesíteni, ha a) belföldi székhely´ú, és b) nem leányvállalata egy belföldi székhely´ú hitelintézetnek. (2) A bankholding vállalat köteles úgy irányítani és összehangolni az ellen´´ orzése alatt álló pénzügyi intézmények és járulékos vállalkozások tevékenységét, hogy mind a bankcsoporttagok, mind a bankholding vállalat számára külön-külön és együttesen is biztosított legyen a prudens m´úködés. (3) A bankholding vállalat felel´´ os a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézmények t´´ okemegfeleléséért, valamint a prudens tevékenység végzésére vonatkozó el´´ oírások csoportszint´ú betartásáért. (4) A bankholding vállalat igazgatósága az ellen´´ orzött pénzügyi intézmény vezetésére vonatkozóan az V. fejezetben, valamint a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekben foglaltak végrehajtása érdekében utasíthatja az ellen´´ orzött pénzügyi intézmény igazgatóságát, amely köteles az utasítást végrehajtani.

XIII. Fejezet Az összevont felügyelet terjedelme A likviditás biztosítása Forrásgy´´ ujtés 88. § Hitelintézet visszafizetend´´ o pénzeszközöknek a nyilvánosságtól történ´´ o gy´újtése érdekében — betét elfogadásán kívül — kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

91. § (1) Az összevont felügyelet kiterjed: a) a bankholding vállalatra, b) a bankcsoporthoz tartozó vállalkozásra, c) az olyan pénzügyi intézményre és járulékos vállalkozásra, amely jegyzett t´´ okéjének legalább húsz százaléka közvetlenül vagy közvetve a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonában van,

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) az olyan pénzügyi intézményre és járulékos társaságra, amely nem tartozik a bankcsoporthoz, de amely olyan személy ellen´´ orzése alatt áll, aki a bankcsoportot vagy annak valamely hitelintézet tagját is ellen´´ orzi. (2) A Felügyelet jogosult ellen´´ orizni, hogy a bankcsoport tagjai külön-külön és együttesen is megfelelnek-e a 92—96. §-ban foglalt rendelkezéseknek.

Bejegyzés 92. § (1) A Felügyelet a bankcsoportokról nyilvántartást vezet. (2) A bankholding vállalat köteles haladéktalanul kérni a Felügyelett´´ ol a bankcsoport létrejöttének, illet´´ oleg a bankcsoportban bekövetkezett módosulásoknak nyilvántartásba vételét. (3) A nyilvántartásba való bejegyzés el´´ ott a Felügyelet ellen´´ orizheti a bejegyzés iránti kérelemben foglalt adatokat, illet´´ oleg információkat, és a bejegyzést ennek alapján teljesíti. (4) A bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményeknek és járulékos vállalkozásoknak okmányaikban fel kell tüntetniük, hogy melyik — a Felügyelet által bejegyzett — bankcsoporthoz tartoznak.

Adatszolgáltatási követelmények 93. § (1) Az összevont felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet — rendszeresen vagy esetenként — jelentést, adatot, illet´´ oleg információt kérhet a 91. § (1) bekezdésében megjelölt személyekt´´ ol, akik azt kötelesek a Felügyeletnek megadni. (2) A Felügyelet el´´ oírhatja az (1) bekezdésben említett jelentés, adat, illet´´ oleg információ könyvvizsgálóval történ´´ o hitelesíttetését.

6183

(2) A pénzügyi intézménynek, illetve járulékos vállalkozásnak nem min´´ osül´´ o vállalkozásnál a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti ellen´´ orzést csak annak megállapítása érdekében folytathatja, hogy megvizsgálja az összevonás céljából átadott jelentés, adat és információ valódiságát, illet´´ oleg pontosságát. (3) A Felügyelet felkérheti más ország illetékes felügyeleti szervezetét, hogy a 91. § (1) bekezdésében meghatározott személynél végezzen helyszíni vizsgálatot, vagy m´úködjön közre a helyszínen kívüli ellen´´ orzésben. (4) A Felügyelet — más ország illetékes felügyeletének kérésére — elvégezheti az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot, illet´´ oleg hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kér´´ o felügyeleti szervezet, illetve egy kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakért´´ o végezze el.

A bankcsoport összevont szavatoló t´´ okéjének kiszámítása 95. § (1) A bankcsoport összevont szavatoló t´´ okéjét a bankholding vállalatnak kell kiszámolnia úgy, hogy a saját szavatoló t´´ okéjéhez az ellen´´ orzött pénzügyi intézmény, valamint járulékos vállalkozás saját vagy szavatoló t´´ okéjének olyan hányadát kell hozzáadnia, amely megegyezik az általa ellen´´ orzött vállalkozásban közvetlenül és közvetve birtokolt tulajdoni, illetve szavazati hányaddal. (2) Ha a bankcsoportba tartozó ellen´´ orzött pénzügyi intézmény vagy járulékos vállalkozás nem közli a 93. § (3) bekezdése szerinti adatokat, a bankholding vállalat az összevont szavatoló t´´ oke számítása során az erre az ellenorzött ´´ pénzügyi intézményre vagy járulékos vállalkozásra es´´ o, az (1) bekezdés szerinti t´´ okehányadot nem veheti figyelembe.

A bankcsoport kockázatvállalása

(3) A 91. § (1) bekezdésének b)—d) pontjában meghatározott — belföldön bejegyzett — személy köteles — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a bankholding vállalat részére megadni az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatot, illet´´ oleg információt.

96. § Az azonos bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézmények által együttesen vállalt kockázatokra is alkalmazni kell a 77—85. §-ban foglalt korlátozásokat.

(4) A bankholding vállalat az Szmt. szerint készített összevont (konszolidált) — a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó — éves beszámolóját, az üzleti jelentéssel együtt legkés´´ obb a tárgyévet követ´´ o év szeptember 30-áig megküldi a Felügyeletnek.

IV. RÉSZ

BETÉTBIZTOSÍTÁS

ÉS

INTÉZMÉNYVÉDELEM

XV. Fejezet Ellen´´ orzés

Az Országos Betétbiztosítási Alap

94. § (1) Az összevont felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet ellen´´ orzést végezhet a 91. § (1) bekezdésében meghatározott személyek körében.

97. § (1) A hitelintézet — a (2)—(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel — köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.

6184

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni a meghatározott pénzügyi szolgáltatás végzésének az állam által történ´´ o biztosítása érdekében külön törvénnyel létrehozott olyan hitelintézet, amelynek minden kötelezettségéért a Magyar Állam kezességet vállal. (3) Hitelszövetkezet nem csatlakozhat az Alaphoz. 98. § (1) Az Alap feladata a) a 104. §-ban meghatározott, a betét befagyásának megel´´ ozését célzó intézkedések megtétele, b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a 101. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történ´´ o ellátása, d) a betétes tájékoztatása. (2) Az Alap a betétest´´ ol és más hitelez´´ ot´´ ol kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során.

1996/109. szám

f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezel´´ o szervezetei és igazgatási szervezetei, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, k) a Befektet´´ o-védelmi Alap, l) a hitelintézet vezet´´ o állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o tulajdonosa és mindezen személyekkel közös háztartásban él´´ o közeli hozzátartozói, m) az l) pontban említett személy befolyásoló részesedésével m´úköd´´ o gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett betéteire. (2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerz´´ odés szerint, a szerz´´ odéskötés id´´ opontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idej´ú betétekhez képest jelent´´ osen magasabb kamatot vagy más vagyoni el´´ onyt kap, valamint b) az olyan betétre, amelyr´´ ol bíróság joger´´ os ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik.

Az Alap által biztosított betétek 99. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. (2) Az Alap által nyújtott biztosítás — a 100. §-ban meghatározott kivételekkel — a betétek számától és pénznemét´´ ol függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) 1993. június 30-át követ´´ oen állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkez´´ o hitelintézetnél helyeztek el. (3) Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszer´úen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. (4) Az MNB által közzétett árfolyamlapon szerepl´´ o külföldi pénznemben elhelyezett betétet az Alap az elhelyezés pénznemében biztosítja. 100. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lév´´ o gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosítóintézet, valamint az önkéntes biztosító pénztár, e) a befektetési alap,

Az Alap által fizetett kártalanítás 101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét t´´ oke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a devizában kifizetett kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása — a kifizetés id´´ opontjától függetlenül — a betét befagyása napján érvényes — az MNB által jegyzett devizáknál — hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a magyar hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni, ha ilyen nem áll rendelkezésre, a betét befagyása napján a devizabetét kezel´´ o hitelintézet devizaeladási árfolyamát kell figyelembe venni. (2) Az Alap a befagyott t´´ okeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a 105. § (1) bekezdésében foglalt id´´ opontig járó, még nem t´´ okésített és ki nem fizetett kamatot az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig, a szerz´´ odés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés id´´ otartama alatt alkalmazott — az id´´ ovel súlyozott — átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg. (3) Devizabetétek esetén az Alap a szerz´´ odés szerinti kamatot, de legfeljebb az öt — el´´ oz´´ o évi mérlegf´´ oösszege alapján — legnagyobb hazai hitelintézet által, az azonos pénznemben jegyzett, azonos lekötési idej´ú devizabetétek

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6185

— szerz´´ odéskötés id´´ opontjában alkalmazott — kamatlábának számtani átlaga alapján számított kamatot fizeti meg.

103. § (1) Az állam által 1993. június 30-át követ´´ oen biztosítani kívánt betétek biztosítását az Alap — megegyezés szerinti térítés ellenében — átvállalhatja.

(4) Nyereménybetétek esetén a szerz´´ odés szerinti kamat alatt az a kamat értend´´ o, amellyel a betétet elfogadó hitelintézet a kifizetés id´´ opontját megel´´ oz´´ o sorsolás id´´ opontja óta a nyereményalapot képezte. A kamatszámítás szempontjából a lekötés id´´ opontjául a kifizetés id´´ opontját megel´´ oz´´ o sorsolás id´´ opontját kell figyelembe venni.

(2) Ha egy állami garanciával (kezességgel) fedezett betét elfogadására felhatalmazott hitelintézetnél a betétek befagynak, a központi költségvetés a betét befagyásától számított harminc napon belül megkezdi — a betétesek kifizetésének ütemében — a garancia beváltásához szükséges pénzeszközöknek az Alap rendelkezésére bocsátását. Ezt az összeget az Alap kizárólag az állami garancia beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket a Pénzügyminisztérium képvisel´´ oje a hitelintézetnél a helyszínen ellenorizheti. ´´

(5) A betétes az (1)—(3) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. (6) Közös betét esetén a (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából — eltér´´ o szerz´´ odési kikötés hiányában — a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. (7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek min´´ osülnek egyazon betétesnek az egyesülés id´´ opontja el´´ ott az összeolvadó, beolvadó vagy átvev´´ o hitelintézetnél elhelyezett betétei megsz´únésükig. (8) A betétállomány átruházása esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelel´´ oen alkalmazni. 102. § (1) Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt vagy a betét kifizetéséig lejáró tartozása is van. A hitelintézet köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni, és igényének jogosságát hitelt érdeml´´ o módon bizonyítani. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényér´´ ol tájékoztatta. Az Alap bizonyításig felfüggeszti az adott betétre történ´´ o kifizetést. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a 101. § szerinti összegb´´ ol hitelintézetet megillet´´ o és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. (2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani. (3) Fedezetül szolgáló betét esetén az Alap akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság joger´´ os határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.

(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatot az állammal írásban kötött szerz´´ odés alapján végezheti. (4) Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesr´´ ol az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a felszámolási eljárásban jogosult érvényesíteni. A hitelintézet felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelez´´ oként fellépni, amelyekb´´ ol származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam garancia alapján egyébként fizetni köteles.

XVI. Fejezet Kártalanítás A kártalanítás kifizetésének megel´´ ozése 104. § (1) Az Alap a kártalanítási összegek kifizetésén kívül más kötelezettséget (hitelnyújtás, alárendelt kölcsön nyújtás, tulajdonrész szerzése hitelintézetben, kezességvállalás, betétállomány átruházásához fedezetnyújtás stb.) is vállalhat a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedés (157—168. §) kedvez´´ o hatásának el´´ osegítése és a betétek befagyásának elkerülése érdekében az e §-ban meghatározott keretek között, a Felügyelettel egyeztetett módon. (2) Az Alap a betétek befagyásának elkerülése érdekében köteles azt a megoldási módot választani, amely a betétesek és hitelintézetek, valamint a központi költségvetés számára a legkisebb hosszú távú veszteséggel jár. (3) Az Alap az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeit kizárólag a szokásos üzleti feltételek (kamat, díj, árfolyam) mellett vállalhatja. (4) Az Alap köteles az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettségvállalását megfelel´´ o biztosítékkal fedezni. A hitelintézet felszámolása esetén ezeket a biztosítékokat határid´´ oben érvényesen kikötötteknek kell tekinteni ak-

6186

MAGYAR KÖZLÖNY

kor is, ha a Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételekt´´ ol eltér´´ oen kötötték ki. (5) A hitelintézet helyzetének rendezése érdekében az (1) bekezdés szerint vállalt feltételes és feltétlen kötelezettségvállalások együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétek után a 101. § szerint kifizetend´´ o kártalanítások és az Alapnál ezek kifizetésével kapcsolatban felmerült költségek várható összegét.

Kifizetés az Alapból 105. § (1) Az Alap a betétek befagyását követ´´ o legfeljebb harminc nap elteltével, illetve felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendel´´ o végzésének közzététele után tizenöt napon belül — a két id´´ opont közül a korábbiban — megkezdi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. (2) Az Alap köteles legalább két országos napilapban közzétenni a betétesek számára az igényérvényesítés legels´´ o napját, a kifizetéssel megbízott hitelintézet nevét, és az igényérvényesítés helyét (helyeit), valamint módját. (3) Ha a kártalanításra jogosult a betéti szerz´´ odést és a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és azok a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap gondoskodik a neki vagy az általa teljes bizonyító erej´ú magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás haladéktalan kifizetésér´´ ol. (4) A betétet gy´újt´´ o hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül — a 3. számú mellékletben felsoroltak közül az Alap el´´ oírásai szerint — két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelm´ú megállapítása érdekében. (5) A kifizetések teljesítése külföldi és belföldi hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján történik. A száz forintnál kisebb összeg´ú kártalanítás nem fizethet´´ o ki.

1996/109. szám

átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az Alap a felszámolási eljárásban az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni. (2) Az Alapból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés, illetve az Alap által a 104. § alapján vállalt kötelezettség teljesítéséb´´ ol ered´´ o kifizetés esetén az érintett hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illet´´ oleg megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet az Alapból kilépett, vagy onnan kizárták. (3) Hitelintézet felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelez´´ oként fellépni, amelyekb´´ ol ered´´ o jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerül´´ o költségeket is.

XVII. Fejezet Az Alap jogállása és szervezete Az Alap jogállása 108. § (1) Az Alap jogi személy. (2) Az Alap székhelye: Budapest. (3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhet´´ o. (4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a 98. §-ban meghatározottól eltér´´ o célra nem használhatók fel. (5) Az Alap saját t´´ okéje nem osztható fel. 109. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellen´´ orzését az Állami Számvev´´ oszék végzi.

Az Alap szervezete 110. § (1) Az Alap irányító szerve az igazgatótanács.

106. § Az Alap a 101. § (1) bekezdése szerinti összeget a betét befagyásától a kártalanítás kifizetéséig terjed´´ o id´´ oszakra — de legfeljebb a kártalanítás kifizetésének a 105. § (1) bekezdésében meghatározott id´´ opontjáig számított kamattal növelve — fizeti ki, amely összeg azonban nem haladhatja meg a 101. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

A kifizetett betétkövetelések átszállása 107. § (1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés — a kifizetett összeg erejéig — a betétesr´´ ol az Alapra száll át. A követelés

(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai: a) a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára; b) az MNB alelnöke, c) a Felügyelet elnöke, d) a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá e) az Alap ügyvezet´´ o igazgatója. (3) Az igazgatótanácsi tag — az igazgatótanács jóváhagyásával — írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein. (4) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács ha-

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tározatait egyszer´ú szótöbbséggel hozza. Szavazategyenl´´ oség esetén az elnök szavazata dönt. Az Alap által történ´´ o kötelezettségvállaláshoz az igazgatótanács legalább négy tagjának igenl´´ o szavazata szükséges. (5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. Nem választható elnökké és alelnökké az ügyvezet´´ o igazgató.

Az igazgatótanács feladata 111. § (1) Az igazgatótanács a) irányítja és ellen´´ orzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét, b) elfogadja az Alap szabályzatait, c) meghatározza az Alap ügyvezet´´ ojének és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat, d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételér´´ ol, e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, id´´ opontját, f) meghatározza a hitelintézetek számára azoknak a különleges jelzéseknek, tájékoztatóknak vagy más eszközöknek az alkalmazását, amelyek alapján megállapítható, hogy a hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztosítva vannak, g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekr´´ ol, h) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítend´´ o kifizetések rendjét, i) dönt az Alap költségvetésér´´ ol, ezen belül a m´úködési költségeir´´ ol, j) évente egyszer, legkés´´ obb a gazdasági év befejezését követ´´ o év május 31. napjáig megállapítja az Alap éves beszámolóját, vagyoni helyzetét, és az ezekr´´ ol szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvev´´ oszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek, k) évente egyszer kialakítja az Alap díjpolitikáját az e törvényben foglalt kereteken belül, és azt ismerteti a hitelintézetekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét, l) dönt a kizárásokról, m) határoz a 121. § (6)—(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség el´´ oírásairól, n) határoz a 104. § szerinti intézkedés szempontrendszerér´´ ol, o) dönt a 104. §-ban meghatározott intézkedések alkalmazásáról, p) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat. (2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti a Felügyelet szolgáltatásait.

6187

112. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezet´´ o igazgatót, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács e jogkörét — a kinevezés és felmentés kivételével — az igazgatótanács elnökére átruházhatja. (2) Az igazgatótanács ellen´´ orzi az Alap ügyvezet´´ o igazgatójának tevékenységét.

Az Alap ügyvezet´´ o igazgatója és munkaszervezete 113. § (1) Az Alap önálló munkaszervezettel rendelkezik. (2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezet´´ o igazgató látja el. Az ügyvezet´´ o igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. (3) Az ügyvezet´´ o igazgató — az igazgatótanács egyetértésével — egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki, illetve együttm´úködési megállapodásokat köthet. (4) Az Alap vezet´´ oje és alkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvér´´ ol szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 114. § Az igazgatótanács feladatkörében eljárva a megbízásokat az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok megfelel´´ o alkalmazásával adja ki.

Az Alap információellátása 115. § (1) Az Alap a hitelintézett´´ ol csak a tevékenysége ellátásához szükséges, a Felügyeletnek vagy az MNB-nek rendelkezésére nem álló adatokat kérhet. (2) Az Alap kérésére köteles a) a hitelintézet az e törvényben foglaltaknak megfelel´´ oen az Alap által meghatározott adatokból, b) a Felügyelet és az MNB a rendelkezésükre álló adatokból a kért információt megadni. (3) Az Alap a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kizárólag feladatainak ellátása érdekében használhatja fel. (4) Ha az Alap a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy valamely hitelintézetnél e törvény szerinti közrem´úködése szükségessé válhat, megvizsgáltathatja a hitelintézet könyvelését, számláit és nyilvántartásait. Az Alapnak a vizsgálat lefolytatásához a Felügyelet egyetértését be kell szereznie. (5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba, nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezet´´ o állású személyeit´´ ol, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától vagy felszámolójától információt kérhet.

6188

MAGYAR KÖZLÖNY

116. § (1) Az Alappal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a feladata ellátásával kapcsolatban tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény el´´ oírásai szerint az Alap nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhet´´ ové tenni, szakmai titokként köteles meg´´ orizni. (2) Az Alap által végzett ellen´´ orzés során az (1) bekezdésben meghatározott személy hivatalos személynek min´´ osül. 117. § Kártérítési igény az Alappal szemben a jogellenesen okozott kár miatt csak akkor érvényesíthet´´ o, ha megállapítható, hogy az Alap eljárása vagy mulasztása törvénysért´´ o volt, és a bekövetkezett kárt ez idézte el´´ o.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése 118. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti. (2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes pénzbevételei, beleértve a m´úködésb´´ ol származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a m´úködéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, a biztosítási jelleg´ú tevékenységb´´ ol ered´´ o, valamint a betétek befagyásának megel´´ ozésével kapcsolatos kifizetésekkel. (3) Az Alap pénzeszközeit — a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az Alap m´úködéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve — állampapírban kell tartani. (4) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját t´´ okéjének növelésére fordíthatja.

XVIII. Fejezet Az Alap forrásai 119. § (1) Az Alap forrásai: a) a csatlakozási díj, b) hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés, c) a Felügyelet által a hitelintézetekt´´ ol, ide nem értve a hitelszövetkezeteket, a beszedett bírságok összegének nyolcvan százaléka, d) az Alap által felvett kölcsön, e) egyéb bevétel. (2) Az Alap — a 98. § (1) bekezdésének a)—b) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében — hitelt vehet fel: a) az MNB-t´´ ol, illetve b) hitelintézett´´ ol.

1996/109. szám

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az Alap kérésére az MNB nyolc napon belül kölcsönt nyújthat, illet´´ oleg a Kormány — az Alap által a 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett kölcsönre — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel készfizet´´ o kezességet vállal. (4) Az Alap a külföldi pénznemben vállalt biztosítás kifizetése érdekében az MNB-t´´ ol devizát vásárolhat, az Alap a devizát hitelintézett´´ ol vagy magyar hitelintézet közvetítésével külföldr´´ ol vásárolhatja meg, ha az adott devizát az MNB nem jegyzi.

Csatlakozási díj 120. § Az Alaphoz csatlakozó, a Felügyelett´´ ol betétgy´újtés végzésére engedélyt kapott hitelintézet — az engedély kézhezvételét követ´´ o harminc napon belül — a jegyzett t´´ okéjének fél százalékával megegyez´´ o összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

Éves díjfizetési kötelesség 121. § (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megel´´ oz´´ o december 31-én fennálló, az Alap által a 99. § és 100. § szerint biztosított betétek teljes összegét, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat, különösen a hitelintézetnél elhelyezett betétek átlagos nagyságát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megel´´ oz´´ o december 31-én meglév´´ o, az Alap által biztosított betétek és — a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségér´´ ol szóló jogszabályok szerint — az Alap által biztosított betétek utáni passzív id´´ obeli elhatárolások között feltüntetett kamatok együttes teljes állományának két ezreléke. (3) Az éves befizetés összegét a hitelintézet minden évben negyedéves részletekben, legkés´´ obb a tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára. (4) A hitelintézet által fizetend´´ o díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik, amelyeket a hitelintézet továbbít az Alapnak az Alap szabályzatában meghatározott formában és id´´ opontban. (5) A hitelintézet által a hitelintézeti tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetend´´ o díjat az általános szabályoknak megfelel´´ oen a tárgyév végi betétállomány alapján megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az Alap által biztosított napok számának szorzata határozza meg.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) Ha az adott hitelintézet olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, az Alap növelheti a hitelintézet által a tárgyév során fizetend´´ o díjat. Az emelés el´´ ott az Alap a) véleményt kér a Felügyelett´´ ol és az MNB-t´´ ol; b) módot ad a hitelintézetnek észrevételei megtételére. (7) A (6) bekezdés alapján felemelt éves díj nem lépheti túl a hitelintézetnél a tárgyévet megel´´ oz´´ o év december 31-én fennálló, biztosított betétállomány három ezrelékét. (8) Az Alap az általa a 119. § (1) bekezdésének d) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat el´´ o, mely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2) bekezdés szerint megállapított díj mértékét. (9) Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tev´´ o káresemény kapcsán az Alap bevételre tesz szert, azt els´´ osorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követ´´ oen pedig a hitelintézeteket terhel´´ o rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, illet´´ oleg visszafizetésére kell fordítani. (10) A hitelintézet a felszámolása kezd´´ o évében az e §-ban meghatározottak szerint köteles éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a befizetést megel´´ oz´´ o negyedév átlagos biztosított betétállománya.

A díjfizetés elszámolása 122. § A hitelintézet az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb ráfordításként számolja el.

Csatlakozás az Alaphoz 123. § (1) A hitelintézet a 18. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidej´úleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez. (2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.

XIX. Fejezet

6189

b) üzletszabályzatában vagy a betétokiratokon az Alapban való tagságát megtéveszt´´ o módon tünteti fel, vagy harmadik személyeket tévesen tájékoztat az Alap által biztosított betétekkel kapcsolatos lényeges kérdésekr´´ ol, c) a jogszabályba ütköz´´ o módon hirdeti a betétbiztosítást, d) nyilvántartása nem teszi lehet´´ ové a betétesek kártalanítási jogosultságának egyértelm´ú megállapítását, az Alap felszólítja a hitelintézetet a jogsért´´ o magatartás megszüntetésére, és egyidej´úleg tájékoztatja a Felügyeletet. (2) A felszólítást követ´´ o harminc nap elteltével — ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsért´´ o magatartást nem szüntette meg — az Alap kezdeményezheti a Felügyeletnél a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását, vagy a hitelintézetet tagjai sorából kizárhatja. A felügyeleti intézkedés kezdeményezésér´´ ol egyidej´úleg értesíti az MNB-t. (3) Kizárás kezdeményezése esetén a hitelintézet tagsága az Alapban az el´´ ozetes felszólításban megjelölt határid´´ ot követ´´ oen megsz´únik, kivéve, ha a) a hitelintézet meghozta az el´´ oírásokhoz való alkalmazkodást vagy szabálytalanság megszüntetését célzó intézkedéseket; b) a hitelintézet a szükséges intézkedések meghozatala érdekében az Alap igazgatótanácsától — legfeljebb további hatvan napra — a határid´´ o meghosszabbítását kéri. 125. § A hitelintézetet az Alap azonnali hatállyal kizárja, ha a Felügyelet határozata alapján a hitelintézet nem gy´újthet betétet. 126. § (1) A hitelintézet kizárása vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem érinti a tagság fennállása alatt a hitelintézetnél elhelyezett betétekre vonatkozó biztosítást. (2) Ha a hitelintézetet az Alapból kizárták, vagy tagsági jogviszonyát megszüntették, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá es´´ o betétek után a 121. §-nak megfelel´´ oen éves díjat fizessen. 127. § Az Alap a 124. §-ban foglalt kizárás esetén — huszonnégy órán belül — írásban tájékoztatja a kizárás tényér´´ ol és okáról a Felügyeletet és az MNB-t. Az Alap err´´ ol negyvennyolc órán belül legalább két országos napilapban felhívást tesz közzé. XX. Fejezet Önkéntes betét- és intézménybiztosítás

Intézkedések, szankciók kezdeményezése, az Alappal fennálló tagsági viszony megszüntetése 124. § (1) Ha a hitelintézet a) a 120—121. §-okban meghatározott fizetési kötelezettségét határid´´ ore nem teljesíti,

128. § (1) A hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot (a továbbiakban: önkéntes alap) hozhatnak létre. Az önkéntes alap jogi személy. (2) Az önkéntes alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a létesít´´ o okiratban meghatározottól eltér´´ o célra nem

6190

MAGYAR KÖZLÖNY

használhatók fel. Az önkéntes alapból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthet´´ o. (3) Az önkéntes alap — a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az Alap m´úködéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve — pénzeszközeit állampapírban kell tartani. (4) A hitelintézet az önkéntes alapba befizetett összeget egyéb ráfordításként számolhatja el. (5) A Felügyelet által a hitelszövetkezetekt´´ ol beszedett bírságok összegének nyolcvan százalékát a hitelszövetkezetek által létrehozott önkéntes alapba kell befizetni. 129. § (1) Az önkéntes alapot létesít´´ o okiratban meg kell határozni a) az alapítókat, b) az önkéntes alaphoz történ´´ o csatlakozás és az önkéntes alapból történ´´ o kilépés rendjét, c) a befizetések megállapításának és teljesítésének módját, d) az önkéntes alap kezel´´ ojét és az önkéntes alap kezelésének szabályait, e) az önkéntes alapból történ´´ o kifizetések rendjét. (2) Az önkéntes alap létrehozásához és m´úködésének megkezdéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. (3) Az intézményvédelmi alap a létesít o´´ okiratában meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult — a tagintézettel, illetve annak tulajdonosával kötött támogatási szerz´´ odés keretében — a tagintézet részére a) kezességet vállalni, b) t´´ okejuttatást adni, valamint c) kölcsönt nyújtani. (4) Az önkéntes betétbiztosítási alapot felhasználó hitelintézetek a pénzeszközök visszafizetéséig kamatként legalább a jegybanki alapkamatot kötelesek téríteni. A kilépés az önkéntes betétbiztosítási alappal szembeni visszafizetési kötelezettséget nem érinti. 130. § Az önkéntes alap a betétek befagyása miatt, illetve a kifizetés elkerülése érdekében tervezett intézkedéseir´´ ol tájékoztatja a Felügyeletet.

V. RÉSZ A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA XXI. Fejezet Könyvvezetés 131. § (1) A pénzügyi intézmény az üzletszer´ú tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven — a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok el´´ oírásainak be-

1996/109. szám

tartásával — a felügyeleti és a jegybanki ellen´´ orzésre is alkalmas módon vezeti. (2) Az üzleti nyilvántartás és a bels´´ o ellen´´ orzési rendszer akkor megfelel´´ o, ha lehet´´ ové teszi a gondos és megbízható vezetést, a pénzügyi intézmény és a vezet´´ o állású személyek tevékenységének — a bels´´ o ellen´´ orzés, illet´´ oleg a könyvvizsgáló, valamint a tulajdonosok, a Felügyelet és az MNB által történ´´ o — ellen´´ orzését, továbbá, ha segíti a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerz´´ odésekben el´´ oírt kötelezettségeknek. 132. § (1) A pénzügyi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott — a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó — éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek a tárgyévet követ´´ o év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót szeptember 30-áig megküldeni. (2) A kizárólag kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatásokat végz´´ o jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 131—137. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. XXII. Fejezet Könyvvizsgálat 133. § (1) Hitelintézet esetén — a Gt. 40. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeken túlmen´´ oen — könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkez´´ o, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha a) a könyvvizsgáló felel´´ osségbiztosítással rendelkezik, b) a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette, c) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, d) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint e) a befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés c)—d) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közvetlen hozzátartozójára is alkalmazni kell. (3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél. (4) Az (1) bekezdésben el´´ oírtakon túlmen´´ oen további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy a) egyidej´úleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) egyidej´úleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, c) egy-egy hitelintézett´´ ol származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. (5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmen´´ oen további követelmény, hogy a) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelel´´ o könyvvizsgáló — egyidej´úleg — legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket, b) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelel´´ o könyvvizsgáló — egyidej´úleg — legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, c) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézett´´ ol származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. 134. § (1) A hitelintézet által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményér´´ ol a pénzügyi intézménnyel egyidej´úleg a Felügyeletet — írásban — haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, b) b´úncselekmény elkövetésére vagy a hitelintézet bels´´ o szabályzatának súlyos megsértésére, illet´´ oleg az el´´ oz´´ oekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel, c) e törvény vagy más jogszabályok, illetve az MNB rendelkezéseiben foglalt el´´ oírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel, d) a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését a rábízott vagyoni értékek meg´´ orzését nem látja biztosítottnak, vagy e) a hitelintézet bels´´ o ellen´´ orzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, f) jelent´´ os véleménykülönbség alakult ki közte és a hitelintézet vezetése között a hitelintézet fizet´´ oképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érint´´ o, a hitelintézet m´úködését lényegesen érint´´ o kérdésekben. (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is a) a könyvvizsgáló jogosult 1. a Felügyelettel konzultálni, illet´´ oleg 2. a Felügyeletet a vizsgálat eredményér´´ ol tájékoztatni, b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól ennek megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

6191

136. § (1) A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia: a) az értékelés szakmai helyességét, b) az el´´ oírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését, c) az el´´ oírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét, d) a szavatoló t´´ okére, a t´´ okemegfelelésre, folyamatos fizet´´ oképességre, valamint az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását, e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illet´´ oleg a prudens m´úködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések, illetve felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint f) a megfelel´´ o ellen´´ orzési rendszerek m´úködését. (2) A könyvvizsgálónak az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészít´´ o jelentésben kell rögzítenie, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezet´´ onek, a felügyel´´ o bizottság elnökének, a Felügyeletnek, valamint az MNB-nek legkés´´ obb a tárgyévet követ´´ o év május 31-éig meg kell küldenie. A kiegészít´´ o jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg. 137. § (1) A hitelintézet köteles a könyvvizsgálóval — az éves beszámoló könyvvizsgálatára — kötött szerz´´ odést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni. (2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján — az éves beszámoló jóváhagyása el´´ ott — a hitelintézet igazgatóságát kötelezni, hogy a lényeges helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, és gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történ o´´ hitelesítésér´´ ol. (3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követ´´ oen jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges, helytelen adatot tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézet igazgatóságát az adatok felülvizsgáltatására, könyvvizsgálóval való hitelesíttetésére. A felülvizsgált és könyvvizsgálóval hitelesített adatot — a közgy´úlés elé történt beterjesztés el´´ ott — a hitelintézet köteles a Felügyeletnek bemutatni.

VI. RÉSZ A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE XXIII. Fejezet

135. § A Felügyelet a 151. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy a hitelintézetet más, a 133. §-ban meghatározott követelményeknek megfelel´´ o könyvvizsgáló választására kötelezze.

A Felügyelet 138. § (1) A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg.

6192

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Felügyelet feladata: a) az engedélykérelmek és más beadványok elbírálása, b) vezeti az e törvényben el´´ oírt nyilvántartásokat, ellen´´ orzi a pénzügyi intézmények információszolgáltatásának rendszerét és adatszolgáltatását, c) ellen´´ orzi, illetve vizsgálja a pénzügyi és kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülését, d) vizsgálja, elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények prudens m´úködését, a betétek és más visszafizetend´´ o források biztonságát, illetve a független és szakszer´ú irányítást, ellen´´ orzést és vezetést veszélyeztet´´ o körülményeket, e) intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére, f) kivételes intézkedéseket hoz a súlyos szabálytalanságok megszüntetésére, g) bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegés miatt, h) segíti az Alap igazgatótanácsának m´úködését, a döntések el´´ okészítését és végrehajtását.

A Felügyelet bevételei 139. § (1) A Felügyelet bevételei: a) igazgatásszolgáltatási díj, b) a felügyeleti díj, c) a felügyeleti bírság, d) egyéb bevételek. (2) A pénzügyi intézmény és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott, pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o jogi személy felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordítások terhére. (3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegf´´ oösszegének háromtized ezreléke, kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatást nyújtó — pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o — vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanenezer forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követ´´ o hónap tizenötödik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni. (4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott díjakat a Felügyelet csak m´úködésének fedezetére használhatja fel. (5) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel húsz százalékát a következ´´ o célokra kell fordítani: a) bankszakemberek képzésére, b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására, valamint c) a betétesek, illetve más ügyfelek tájékoztatására. (6) A Felügyelet által a hitelintézetekre — ide nem értve a hitelszövetkezeteket — kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befi-

1996/109. szám

zetni. A hitelszövetkezetekre kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát a hitelszövetkezetek önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alapjába kell befizetni. (7) A Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások igénybevételéért fizetend´´ o díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

XXIV. Fejezet A felügyelet ellátásának eszközei Engedélyezés 140. § A Felügyelet a 3. §-ban és a 14—16. §-ban meghatározott engedélyt határozott id´´ ore, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja. 141. § (1) Ha a Felügyelet tudomást szerez arról, hogy egy meghatározott személy engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, a tevékenység folytatóját felszólíthatja a helyzet tisztázásához szükséges szerz´´ odés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellen´´ orzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illet´´ oleg folyik. (2) Engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet a) b´úncselekmény gyanúja esetén büntet´´ oeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzését, továbbá c) pénzügyi intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz, vagy kivételes intézkedést rendel el, illet´´ oleg pénzbírságot szab ki.

Adatszolgáltatás 142. § (1) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek és az MNB-nek haladéktalanul — írásban — bejelenti, ha a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be, b) szavatoló t´´ okéje huszonöt százalékot elér´´ o vagy meghaladó összegben csökkent, c) fizetéseit megszüntette, illet´´ oleg d) m´úködését — pénzügyi szolgáltatási tevékenységét — megszüntette.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A hitelintézet igazgatósága köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül — írásban — bejelenteni a) a hitelintézet tevékenységi körét érint´´ o veszélyhelyzet — pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) — kialakulását, b) a jegyzett t´´ oke felemelését vagy leszállítását, c) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését. 143. § A pénzügyi intézmény és a kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatást végz´´ o egyéb jogi személy — jogszabályban, illetve jegybanki rendelkezésben el´´ oírt tartalommal, módon és formában, rendszeres id´´ oközönként — köteles az MNB-nek és a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesíteni. 144. § A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet — határozott id´´ ore — az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történ´´ o olyan (rendkívüli) adatszolgáltatási kötelezettséget írhat el´´ o, amelyet a) a likviditás, b) a szolvencia, c) a kockázatvállalás, d) a pénzügyi és a kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása, e) a szervezet m´úködésének, valamint f) a bels´´ o ellen´´ orzés rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellen´´ orzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart. 145. § A Felügyelet a pénzügyi intézményt´´ ol, valamint pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személyt´´ ol közbüls´´ o beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézményt´´ ol, annak szerveit´´ ol valamennyi üzleti ügyér´´ ol felvilágosítást kérhet.

Helyszíni ellen´´ orzés 146. § (1) A Felügyelet az e törvényben és más jogszabályokban foglalt, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások alapítására, az eredményes, megbízható és a — nemkívánatos — befolyástól mentes tulajdonlásra, a prudens m´úködésére vonatkozó szabályok, valamint a Felügyelet határozatainak megtartását jogosult a helyszínen ellenorizni. ´´ (2) A pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végz´´ o személy köteles a Felügyelet számára a helyszíni ellen´´ orzést lehet´´ ové tenni, illet´´ oleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések ellen´´ orzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést. (3) A Felügyelet — az általa összeállított vizsgálati terv szerint — minden hitelintézetnél legalább kétévenként átfogó helyszíni ellen´´ orzést tart.

6193

(4) A Felügyelet a pénzügyi intézmény vizsgálatával — versenyeztetési szabályzata szerint — küls´´ o szakért´´ ot is megbízhat. A szakért´´ onek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakért´´ oi névjegyzékben. A névjegyzékbe az vehet´´ o fel, aki (illetve, amely gazdasági társaság vagy ügyvédi iroda legalább egy tagja, illetve az önkéntes betétés intézményvédelmi alap alkalmazottja) hitelintézeti könyvvizsgálók névjegyzékében szerepl´´ o könyvvizsgáló, és legalább egy hitelintézeti referenciát fel tud mutatni. (5) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek min´´ osül. (6) A Felügyelet csak az ellen´´ orzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi intézmény ügyfelére vonatkozó adatokat. 147. § (1) A Felügyelet által a szokásos — terv szerinti — helyszíni ellen´´ orzéshez igénybe vett szakért´´ o díja és költsége a Felügyeletet terheli. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendkívüli helyszíni ellen´´ orzés díját és költségeit a pénzügyi intézmény fizeti, ha az ellen´´ orzésre a pénzügyi intézmény szolgáltatott okot. 148. § (1) A Felügyelet feladatainak teljesítéséhez betekinthet a pénzügyi intézmény, valamint pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy könyveibe, irataiba és adathordozóiba. (2) A Felügyelet által kiküldött — helyszíni ellen´´ orzésre jogosult — alkalmazott vagy megbízott az ellen´´ orzés lefolytatásához az üzletszer´ú tevékenység ellen´´ orzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, próbavásárlást végezhet. 149. § A Felügyelet nevében eljáró vizsgáló, illet´´ oleg ellen´´ orzést végz´´ o személy a feltárt jogsértés vagy hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedés megtételét, bírság kiszabását vagy kivételes intézkedés alkalmazását kezdeményezheti a Felügyeletnél.

Az intézkedések, a kivételes intézkedések és a bírság alkalmazásának közös szabályai 150. § E törvény és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályok, illetve jegybanki rendelkezések, továbbá a Felügyelet határozatai maradéktalan betartása, a jogsértések vagy hiányosságok megel´´ ozése, illet´´ oleg megszüntetése érdekében a Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben — az MNB egyidej´ú értesítése mellett — intézkedést, kivételes intézkedést és bírságot alkalmazhat.

6194

MAGYAR KÖZLÖNY

151. § (1) A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, illet´´ oleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illet´´ oleg a prudens m´úködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések el´´ oírásait, és a) döntési, illet´´ oleg eljárási szabályzatai nem felelnek meg az el´´ oírásoknak, illet´´ oleg a m´úködés során ezeket nem tartja be, b) számviteli, nyilvántartási és ellen´´ orzési rendszere nem felel meg a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek, c) határid´´ oben nem tesz eleget a Felügyelettel, az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, illet´´ oleg tájékoztatási kötelezettségének, d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyel´´ o bizottságot, illetve a Felügyeletet a pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekr´´ ol, hiányosságokról és egyéb — a prudens m´úködését veszélyeztet´´ o — problémákról, e) t´´ okemegfelelési mutatója alacsonyabb az e törvényben meghatározott mértéknél, f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a kockázatvállalás ellen´´ orzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti, g) elmulasztja a közgy´úlésnek a Felügyelet intézkedéseir´´ ol történ´´ o tájékoztatását, valamint, ha a hitelintézet h) az azonnali fizet´´ oképesség, illet´´ oleg a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó el´´ oírásokat nem tartja be, i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségeinek. (2) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens m´úködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések el´´ oírásainak jelent´´ os megsértése esetén — a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve — meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155—156. §), ha a pénzügyi intézmény a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez, b) m´úködése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek, c) alult´´ okésített, vagyis t´´ okemegfelelési mutatója — több mint száznyolcvan napon keresztül — hat százaléknál alacsonyabb, d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor t´´ okemegfelelési mutatója nem érte el az el´´ oírt mértéket, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,

1996/109. szám

e) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal és kimutatott céltartalékképzési kötelezettsége miatt szavatoló t´´ okéjét csökkentenie kell, f) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, illet´´ oleg jelent´´ os mértékben megsérti (így például a megfelel´´ o gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat), g) könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a könyvvizsgáló elmulasztja a hitelintézet igazgatóságának, felügyel´´ o bizottságának, illet´´ oleg a Felügyelet tájékoztatását a hitelintézetnél tapasztalt jogszabálysértésekr´´ ol, hiányosságokról és egyéb — a hitelintézet prudens m´úködését veszélyeztet´´ o — problémákról, h) nem tud eleget tenni, vagy határid´´ oben — ismétl´´ od´´ oen — nem tesz eleget, a Felügyelettel, az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, illet´´ oleg tájékoztatási kötelezettségének, i) akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében, j) az el´´ oírt, illet´´ oleg a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellen´´ orzési rendszerek nélkül m´úködik, k) az el´´ oírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti, l) az (1) bekezdésben említett el´´ oírásokat — a Felügyelet által alkalmazott intézkedést, illet´´ oleg bírságot megállapító határozat joger´´ ore emelkedését követ´´ o két éven belül — ismételten megsérti. (3) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens m´úködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések el´´ oírásainak súlyos megsértése esetén — a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve — meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illet´´ oleg kivételes intézkedéseket (157—160. §), ha a hitelintézet a) súlyosan alult´´ okésített, vagyis t´´ okemegfelelési mutatója — kilencven napot meghaladóan — négy százaléknál alacsonyabb, b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor t´´ okemegfelelési mutatója nem éri el a négy százalékot, c) nem tesz eleget céltartalékképzési kötelezettségének, illet´´ oleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve kimutatott céltartalékképzési kötelezettsége miatt a t´´ okemegfelelési mutatója négy százalék alá csökken, d) az azonnali fizet´´ oképesség, illet´´ oleg a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó el´´ oírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti, e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, illet´´ oleg jelent´´ os mértékben megsérti, és ezzel a hitelintézet likviditását, fizet´´ oképességét (szolvenciáját), illet´´ oleg jövedelemtermel´´ o képességét súlyosan veszélyezteti,

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen, g) m´úködése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek, h) a szükséges számviteli, vezet´´ oi információs, illet´´ oleg bels´´ o ellen´´ orzési rendszer nélkül m´úködik, vagy e rendszerek nem teszik lehet´´ ové a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását, i) forrásgy´újtési tevékenysége során a piaci kamat mértékét´´ ol jelent´´ osen eltér´´ o kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet, illetve a betétesek számára, j) tiltott vagy színlelt szerz´´ odéseket köt vagyoni el´´ ony szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illet´´ oleg a t´´ okemegfelelési mutató módosítása céljából, k) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a hitelintézet igazgatóságának, illetve felügyel´´ o bizottságának tájékoztatását a hitelintézetnél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekr´´ ol, hiányosságokról és egyéb — a hitelintézet prudens m´úködését veszélyeztet´´ o — problémákról, l) a (1) bekezdésben említett el´´ oírásokat — a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, illet´´ oleg bírságot megállapító határozat joger´´ ore emelkedését követ´´ o öt éven belül — ismételten megsérti, m) az el´´ oírások jelent´´ os megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti. 152. § Az el´´ oírások megsértése, illet oleg ´´ hiányosság megállapítása esetén a Felügyeletnek a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illet oleg ´´ mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illet oleg ´´ a hiányosságnak a) a pénzügyi intézmény prudens m´úködésére, b) a pénzügyi intézményre és ügyfeleire, illetve c) a pénzügyi intézményrendszer tagjaira gyakorolt hatásának és veszélyességi fokának figyelembevételével kell kiválasztania és alkalmaznia az el´´ oreláthatólag a legkisebb költséggel és az elvárható legjobb eredménnyel járó intézkedést, illet´´ oleg kivételes intézkedést.

Intézkedések 153. § (1) Az el´´ oírások megsértése, illet´´ oleg hiányosság megállapítása esetén — ha azok a pénzügyi intézmény prudens m´úködését jelent´´ osen vagy súlyosan nem veszélyeztetik — a Felügyelet a következ´´ o intézkedéseket alkalmazza: a) a vezet´´ o állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzügyi intézményt felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket 1. e törvény, illet´´ oleg a prudens m´úködésre vonatkozó jogszabályok el´´ oírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, 2. pénzügyi helyzetének meg´´ orzésére, illet´´ oleg javítására;

6195

b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek 1. az alkalmazottak (vezet´´ ok) szakmai továbbképzésére vagy megfelel´´ o szakmai ismeretekkel rendelkez´´ o alkalmazottak (vezet´´ ok) felvételére, 2. üzletszabályzat, illetve bels´´ o szabályzat meghatározott határid´´ on belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, 3. ügyvezetési módszereinek megváltoztatására; c) el´´ oírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését; d) kötelezheti a pénzügyi intézményt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására. (2) A 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben — a Felügyelet a következ´´ o intézkedéseket alkalmazza: a) a pénzügyi intézményhez — egy vagy több — helyszíni ellen´´ ort rendelhet ki; b) kötelezheti a pénzügyi intézményt 1. bels´´ o szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illet´´ oleg alkalmazására, 2. az alkalmazottak (vezet´´ ok) szakmai továbbképzésére, illet´´ oleg megfelel´´ o szakmai ismeretekkel rendelkez´´ o alkalmazottak (vezet´´ ok) felvételére, 3. az okozott kárért való felel´´ osség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felel´´ ossel szembeni eljárás kezdeményezésére, 4. a m´úködési költségek csökkentésére, 5. megfelel´´ o nagyságú tartalékok képzésére, 6. az igazgatóság, illet´´ oleg a felügyel´´ o bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, 7. helyreállítási terv kidolgozására és végrehajtására, 8. más könyvvizsgáló választására; c) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti 1. az osztalék kifizetését, 2. a vezet´´ o tisztségvisel´´ ok díjainak kifizetését, 3. a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét, illet´´ oleg, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson, 4. a tulajdonosok és a vezet´´ o tisztségvisel´´ ok érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történ´´ o kölcsön nyújtását, 5. a hitel- vagy kölcsönszerz´´ odésekben foglalt határid´´ ok meghosszabbítását (prolongálását), 6. az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, 7. új fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését.

6196

MAGYAR KÖZLÖNY

154. § A Felügyelet által a 153. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kirendelt helyszíni ellen´´ or jogosult a) a 146. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel´´ oen bármely ellen´´ orzési tevékenység ellátására; b) megfigyel´´ oként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság vagy a felügyel´´ o bizottság ülésén, illetve a közgy´úlésen; c) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával. 155. § (1) Ha a Felügyelet helyreállítási terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határid´´ ot engedélyezhet. (2) T´´ okeemelés szükségessége esetén a rendkívüli közgy´úlés megtartására további, legfeljebb harmincnapos határid´´ o engedélyezhet´´ o. Ha a közgy´úlés a t´´ okeemelésr´´ ol, illet´´ oleg az alárendelt kölcsönt´´ oke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhet´´ o a t´´ okeösszeg befizetésére. 156. § A Felügyelet a pénzügyi intézmény részére a helyreállítási tervben foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott id´´ ore, de legfeljebb egy évre a 76. §-ban, valamint a 79—81. §-okban, valamint a 83—85. §-okban foglalt kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

Kivételes intézkedések 157. § (1) A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben — a Felügyelet a 153. § (2) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmen´´ oen a következ´´ o — a cs´´ odeljárást helyettesít´´ o — kivételes intézkedéseket alkalmazza: a) el´´ oírhatja 1. a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását, 2. hogy a hitelintézet a Felügyelet által megállapított határid´´ on belül és követelményeknek megfelel´´ oen rendezze t´´ okeszerkezetét, 3. a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a hitelintézet által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. §-ban meghatározott mértéket meghaladó t´´ okemegfelelési mutató elérését, illet´´ oleg fenntartását; b) korlátozhatja, illet´´ oleg megtilthatja a hitelintézet számára 1. a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket, 2. a betétek és más visszafizetend´´ o források kifizetését, 3. a kötelezettségek vállalását; c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthet´´ o kamat legnagyobb mértékét; d) kötelezheti az igazgatóságot a közgy´úlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét; illet´´ oleg e) felügyeleti biztost rendelhet ki a hitelintézethez.

1996/109. szám

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidej´úleg a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a hitelintézet a) részvénykönyvben, szövetkezeti hitelintézet esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elér´´ o vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá b) befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o tulajdonosát. (3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidej´úleg értesíti a hitelintézet igazgatóságát, felügyel´´ o bizottságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 153. § (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére. Ha ezt az igazgatóság elmulasztja, az intézkedéseket a Felügyelet határozatban teszi meg. (4) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjaiban meghatározott kivételes intézkedéseket — a b) pont 2. alpontjában foglaltak kivételével — a Felügyelet határozott id´´ otartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határid´´ ot a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja. (5) Az (1) bekezdés b) pontjának 2. alpontjában meghatározott intézkedést a Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti el. 158. § (1) A hitelintézet igazgatósága a 157. § (1) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követ´´ oen haladéktalanul intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok a) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják, b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék, c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mell´´ ozzék. (2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a tulajdonosok [157. § (2) bekezdése] a hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek. (3) A tulajdonosok csak akkor mentesülnek a 157. § (2) bekezdésében szabályozott felszólításhoz f´úz´´ od´´ o jogkövetkezmények alól, ha részvényeik elidegenítését már a felszólítás kézhezvétele el´´ ott legalább hatvan nappal a Felügyeletnek írásban bejelentették. (4) Az (1)—(2) bekezdésben felsorolt korlátozásokat a hitelintézet igazgatósága addig tartja érvényben, amíg a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot meg nem szüntetik, vagy a hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli. 159. § (1) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a 157. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a hitelintézet közgy´úlésének összehívását.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell tennie a közgy´úlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira. E bben az esetben a G t. 279. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtásáról a hitelintézet igazgatósága gondoskodik. (3) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a G t. 273. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható. A közgy´úlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz. 160. § A Felügyelet a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott id´´ ore, de legfeljebb egy évre a 157. § (1) bekezdésben felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzügyi intézmény megbízható, biztonságos m´úködését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. 161. § (1) A betétállomány és más visszafizetend´´ o pénzeszköz — az átadó és az átvev´´ o hitelintézet közötti megállapodás alapján — a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a betétes szerz´´ od´´ o fél hozzájárulása. Az állományátruházással — az engedély kézhezvételének id´´ opontjától — a betétállományt átvev´´ o hitelintézet válik a szerz´´ odés alanyává. (2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) az átruházó és az átvev´´ o állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát, b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését, c) az állományátruházás id´´ opontját, ellenértékét, d) annak igazolását, hogy az átvev´´ o hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló t´´ okén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló t´´ okével. (3) A szerz´´ odésállományt átvev´´ o hitelintézet — az engedélyez´´ o határozat kézhezvételét´´ ol számított harminc napon belül — írásban köteles az átadásról minden érintett szerz´´ od´´ o felet értesíteni. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni. (4) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvev´´ o, illetve az átadó hitelintézet által megkötött betétszerz´´ odésekben vállalt kötelezettségek teljesítését. 162. § A Felügyelet a 153. §-ban, valamint a 157— 160. §-ban meghatározott intézkedéseket, illet oleg ´´ ki-

6197

vételes intézkedéseket — szükség szerint — külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja. 163. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a) fennáll a kifizetések felfüggesztésének veszélye, b) a hitelintézet olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy a hitelintézet nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, c) a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit, d) a hitelintézet számvitelében vagy a bels´´ o ellen´´ orzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mérték´úek, hogy lehetetlenné vált a hitelintézet valódi pénzügyi helyzetének értékelése. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet t´´ okemegfelelési mutatója két százalék alá csökken, valamint a) a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a közgy´úlést nem hívja össze, vagy b) a tulajdonosok nem képesek, illet´´ oleg nem hajlandók a hitelintézet saját t´´ okéjét, illetve t´´ okemegfelelési mutatóját a jogszabályban el´´ oírt szintre felemelni, vagy c) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat nem, vagy csak jelent´´ os késedelemmel, illet´´ oleg eltérésekkel hajtják végre. 164. § (1) A felügyeleti biztos kirendelésér´´ ol rendelkez´´ o határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjainak a Gt. 32. §-a, valamint az Szt. 71. §-a szerinti felel´´ ossége fennmarad. (2) Ha nincs lehet´´ oség a hitelintézet ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyz´´ o, illet´´ oleg rend´´ orség közrem´úködését veheti igénybe. 165. § (1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezet´´ o állású személy a Gt.-ben, az Szt.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezet´´ o állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait. (2) A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is megállapíthat. 166. § A felügyeleti biztos az e min oségében ´´ okozott kárért, ha a Felügyelettel munkaviszonyban áll, a Ptk. 348. §-a szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel. 167. § A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét — bejegyzés és közzététel végett — be kell jelenteni a cégbíróságnak. 168. § (1) A hitelintézettel szemben fennálló a 157. § (1) bekezdésének b) pontjában, illet´´ oleg a 158. § (1) bekezdé-

6198

MAGYAR KÖZLÖNY

sének a) pontjában említett követelések e törvény szempontjából nem min´´ osülnek befagyott betétnek. (2) A 48. § szerinti bejelentésr´´ ol, illet´´ oleg a 157. § szerinti kivételes intézkedések megtételének szükségességér´´ ol a Felügyelet haladéktalanul értesíti az Alapot. Az értesítés alapján az Alap jogosult a hitelintézettel, illetve tulajdonosaival kötött szerz´´ odés alapján a 104. §-ban meghatározott intézkedések megtételére.

XXV. Fejezet Bírságok 169. § A Felügyelet a törvényben felsorolt intézkedések, illet´´ oleg a kivételes intézkedések mellett — egyidej´úleg — bírságot is alkalmazhat. A bírság megállapításakor a Felügyelet mérlegeli: a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással el´´ oidézett kockázat, illet´´ oleg kár mértékét, b) a felel´´ os személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttm´úködést, c) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszem´úségét, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni el´´ onyt, kárenyhítési hajlandóságát, d) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve annak szándékát, e) a szabályok megsértésének ismétl´´ odését, illet´´ oleg gyakoriságát. 170. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések el´´ oírásainak megsértése esetén a Felügyelet bírságot szabhat ki. (2) Bírság kiszabásának van helye azzal a hitelintézettel, illet´´ oleg a vezet´´ o állású személlyel szemben, amely az e törvényben, a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti. (3) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 151. §-ban említett esetekben, illet´´ oleg a 153. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés mellett alkalmazható bírság esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett t´´ oke egytized százalékától egy százalékáig, míg a 153. § (2) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett alkalmazható bírság esetén fél százaléktól két százalékig terjedhet. (4) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 157. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett, valamint a 158. § (1) bekezdésében el´´ oírt kötelezettség elmulasztása esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett t´´ oke egy százalékától három százalékig terjedhet. (5) A (4) bekezdésben említett esetekben, valamint a hitelintézet mulasztása esetén a késedelembe esés napjától

1996/109. szám

számított és a késedelem napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelel´´ o összege ötvenezer forint. 171. § A vezet´´ o állású személlyel szemben — ideértve a bankképviselet vezet´´ ojét — kiszabott bírság a bírsággal érintett személy megel´´ oz´´ o évben tisztségével vagy megbízatásával elért nettó jövedelmének tíz százalékától ötven százalékáig terjed´´ o összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet. 172. § Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak, jogsértésnek vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két éven túl, de legkés´´ obb azok elkövetését´´ ol számított három éven túl. 173. § Nem kötelezhet´´ o bírság megfizetésére az az igazgatósági tag, aki a bírság alapját képez´´ o döntés meghozatala ellen tiltakozott és e tiltakozást az ülésr´´ ol készített jegyz´´ okönyvben rögzítették, továbbá, aki a jegyz´´ okönyv kézhezvételét követ´´ o nyolc napon belül tiltakozását mind az igazgatóságnak, mind a Felügyeletnek írásban bejelentette. 174. § Pénzügyi vállalkozás vagy a kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végz´´ o egyéb jogi személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169—173. § szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza. 175. § (1) Pénzügyi vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végz´´ o egyéb jogi személlyel szemben kiszabható bírság összege kétszázezert´´ ol kétmillió forintig terjedhet. (2) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végz´´ o egyéb jogi személy mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelel´´ o összege kétezert´´ ol húszezer forintig terjedhet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott számítás szerinti bírság kiszabásának van helye azzal a pénzügyi vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végz´´ o egyéb jogi személlyel szemben, amely a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti. (4) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végz´´ o egyéb jogi személy m´úködésére vonatkozó döntés el´´ okészítésével és a döntés meghozatalával össze-

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

függésben tevékenyked´´ o természetes személyek felróható magatartásának megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megel´´ oz´´ o évben adott tisztségéb´´ ol ered´´ oen felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjed´´ o összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet. 176. § Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végz´´ o egyéb jogi személy megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések el´´ oírásait.

XXVI. Fejezet Felszámolási eljárás Hitelintézet felszámolása 177. § (1) Hitelintézet felszámolására a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Hitelintézet felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a F´´ ovárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. (3) A hitelintézet felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki. (4) A (3) bekezdés szerinti közhasznú társaságot kizárólag hitelintézet felszámolására lehet kijelölni. 178. § (1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. fejezete nem alkalmazható. Egyszer´úsített felszámolási eljárás hitelintézet esetében nem alkalmazható. (2) Hitelintézet esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye. 179. § (1) Hitelintézet ellen a felszámolási eljárás megindítását — a (2) bekezdésben meghatározott esetben — a Felügyelet vagy a Felügyelet egyetértésével — önmaga ellen — a hitelintézet kezdeményezheti. (2) A Felügyelet a felszámolási eljárást kezdeményezi, ha a hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta. A bíróság a hitelintézet fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást elrendelni. 180. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemr´´ ol a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendel´´ o végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (2) Ha a bíróság a felszámolási eljárást a Felügyelet kérelmére indítja meg, nem kell beszerezni a Cstv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott el´´ ozetes egyetértést.

6199

181. § (1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem bejelentését megel´´ oz´´ oen felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendelésér´´ ol szóló joger´´ os határozatában a felszámolót nem rendeli ki. (2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendel´´ o végzés Cégközlönyben történ´´ o megjelenéséig teljes kör´ú kifizetési tilalmat rendelhet el. 182. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál. (2) A felszámolóra a Cstv. 59. § (2)—(3) bekezdése nem alkalmazható. 183. § (1) Hitelintézet felszámolása során a betételhelyezésb´´ ol ered´´ o követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdésének d) pontjába kell sorolni; e követelések egyenrangúak. (2) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az Alap képvisel´´ oje — az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében — hitelez´´ oként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket. 184. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, illet´´ oleg az Alap megindokolt kérelme alapján — a felszámolás alatt álló hitelintézet számára — a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat. (2) A hitelintézet felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a hitelintézet további m´úködése, hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként. (3) A felszámolás során a követelések beszámításának — a 102. § (1) bekezdésében szabályozott esetet kivéve — csak akkor van helye, ha a felszámolásra nem a hitelintézet fizetésképtelensége miatt került sor. 185. § (1) A felszámolás elrendelését kimondó joger´´ os végzést a cégbíróság haladéktalanul és hivatalból jegyzi be. (2) Hitelintézet végelszámolására csak akkor kerülhet sor, ha a m´úködését még nem kezdte meg.

XXVII. Fejezet A Felügyelet adatkezelése 186. § (1) A Felügyelet a törvényben meghatározott hatáskör ellátásához szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.

6200

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Felügyelet — határozattal — nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény, illet´´ oleg a bankcsoport következ´´ o adatait: a) név, székhely; b) tevékenységi kör; c) az alapítás pontos id´´ opontja; d) a jegyzett t´´ oke nagysága; e) a befolyásoló részesedéssel rendelkez´´ o tulajdonos; f) a vezet´´ o állású személy neve; g) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének id´´ opontja; h) a hitelintézet, valamint fiókja, leányvállalata, külföldi bankképviselete létesítésének id´´ opontja és helye; i) a h) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve; j) az a)— i) pontokban felsorolt adatokban történt változásokat. 187. § A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a külföldi hitelintézetek bankképviseleteinek a következ´´ o adatait: a) a képviselt hitelintézet neve, székhelye, tevékenységi köre, a tevékenység végzésének helyére vonatkozó adatok; b) a bankképviselet alapításának, engedélyének id´´ opontja; c) a bankképviselet székhelye; d) a bankképviselet vezet´´ ojének neve; e) a bankképviselet megnyitásának id´´ opontja; f) az a)— d) pontokban felsorolt adatokban történt változásokat. 188. § Pénzügyi intézmény és bankképviselet m´úködése megkezdésének, illet´´ oleg bankcsoport létrejöttének feltétele a Felügyelet által történ´´ o nyilvántartásba vétel. 189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2)—(3) bekezdésében megjelölt szerveknek — törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben — szolgáltathat. 190. § (1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186—187. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja: a) a pénzügyi intézményeket, bankcsoportokat és bankképviseleteket, b) a kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatást végz´´ o vállalkozásokat, c) a pénzügyi intézmény tulajdonosait, d) a pénzügyi intézmény vezet´´ o állású személyeit, e) a könyvvizsgálót, f) a kérelmez´´ oket,

1996/109. szám

(2) A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következ´´ oket tartalmazza: a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerz´´ odést, b) a vezet´´ o állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket, c) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait, d) a hitelintézet bels´´ o szabályait, így különösen az alapszabályt, az üzletszabályzatot, az adós vagy hitelmin´´ osítési szabályzatot, a fizet´´ oképesség biztosítására vonatkozó szabályzatot, a bels´´ o hitelszabályzatot, e) a pénzügyi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, f) a hitelintézet közgy´úlésér´´ ol, az igazgatóság és a felügyel´´ o bizottsági ülésér´´ ol készült jegyz´´ okönyveket, g) a panasz vagy közérdek´ú bejelentés esetén a panasztev´´ o által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és pénzügyi intézményt, h) a szavatoló t´´ oke és a t´´ okemegfelelés kiszámításának dokumentálását, i) a nagykockázat, bels´´ o hitel, kapcsolódó hitel, befektetési korlát és kockázati céltartalék képzés ellen´´ orzéséhez szükséges adatokat. (3) A (2) bekezdésben megjelölt célok érdekében a 3. számú mellékletben felsoroltakon kívül a Felügyelet a pénzügyi intézmény ügyfelének következ´´ o személyes adatait kezelheti: a) az ügyfél hiteladatait, b) az ügyfél egyéb kockázati adatait, c) az ügyfél betétadatait, d) az ügyfél pénzügyi intézménnyel szembeni követelésre vonatkozó egyéb adatait. (4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja. 191. § A Felügyelet az e törvény alapján birtokába került személyes adatokat öt évig kezelheti.

XXVIII. Fejezet A Felügyelet eljárása A Felügyelet határozatai 192. § (1) A Felügyelet határozatát az írásban benyújtott kérelem és az ahhoz csatolt mellékletek, valamint a más szervek megkeresése és saját feladatköre ellátása során tudomására jutott tények alapján — az e törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelel´´ oen — hozza meg.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Felügyelet el´´ otti eljárásban ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez´´ o szervezet, akire nézve a Felügyelet e törvény keretei között jogot vagy kötelezettséget állapít meg. 193. § A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a cégbíróság a Felügyelet értesítése alapján nyolc napon belül a cégjegyzék utolsó rovatába bejegyzi.

6201 Tájékoztatás

198. § (1) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekr´´ ol, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát, ideértve a 14. § c) pontja szerinti engedélyét is, haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak. (2) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító joger´´ os határozatát megküldi a cégbíróságnak.

Határid´´ ok

VII. RÉSZ

194. § (1) A Felügyelet az érdemi határozatot a) hitelintézet és szakosított hitelintézet alapítására, illetve m´úködésének megkezdésére irányuló engedély iránti kérelmek alapján külön-külön három hónapon, b) az a) pont alá nem tartozó felügyeleti engedélyek megadására vonatkozó kérelmek alapján három hónapon belül hozza meg, kivéve a 44. § (2) bekezdésében foglaltakat.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(2) Az eljárási határid´´ o a kérelem el´´ oterjesztését´´ ol, illetve hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelel´´ o kérelem, illetve a Felügyelet által el´´ oírt mellékletek hiánytalan benyújtásától számítandó. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási határid´´ o legfeljebb egy alkalommal, és legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

Jogorvoslat 195. § (1) A Felügyelet határozatának azonnali végrehajthatóságát — a bírságot tartalmazó határozat kivételével — a pénz- és t´´ okepiac biztonságos m´úködése, illetve a betétesek védelme érdekében is elrendelheti. (2) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene — a közigazgatási eljárás keretében — fellebbezésnek nincs helye.

XXIX. Fejezet Fogyasztóvédelem Az elnevezés védelme 199. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a ,,hitelintézet’’, ,,bank’’, ,,takarék’’, ,,takarékszövetkezet’’ vagy ,,hitelszövetkezet’’ elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelz´´ os alakját, továbbá rokonértelm´ú vagy idegen nyelv´ú megfelel´´ ojét csak a törvényben el´´ oírtaknak megfelel´´ oen engedélyezett hitelintézet vagy bankképviselet szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak az MNB-re, továbbá a pénzügyi intézmények szakmai és érdekképviseleti szervezeteire, valamint az e törvény hatálybalépése el´´ ott alapított és engedélyezett hitelintézetekre. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon valamely személy a ,,bank’’ kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja azt a látszatot, hogy pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat. 200. § Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás a 199. § alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.

Hirdetés 196. § A Felügyelettel szemben — hatósági jogkörében hozott határozatai miatt — kártérítési igény csak akkor érvényesíthet´´ o, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysért´´ o és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte el´´ o. 197. § A bíróság a tárgyaláson a Felügyelet által benyújtott és a határozat megalapozásához szükséges banktitkot tartalmazó iratokat kizárólag ismertetheti. A bíróság az ilyen iratokat zárt iratként kezeli, azokról másolatokat nem adhat ki, az eljárás joger´´ os befejezése után az iratokat a Felügyeletnek visszaküldi.

201. § (1) Hitelintézet — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — fiatalkorúak körében betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó hirdetési tevékenységet csak nyilvános módon, legalább két országos napilap útján folytathat. (2) Szövetkezeti hitelintézet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységet nyilvános módon, legalább két napilap útján folytathat, amelyb´´ ol az egyik országos napilap. (3) A hitelintézet által közzétett hirdetésben egyértelm´úen meg kell határozni a betét, illetve a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesít´´ o értékpapír egy évre

6202 vonatkozó mértékét.

MAGYAR KÖZLÖNY átlagkamatának,

illet´´ oleg

átlaghozamának

(4) A pénzügyi intézmény hirdetésében sorsolást — nyereménybetétet kivéve — nem reklámozhat. (5) A pénzügyi intézmény nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél kifejezett rendelkezéssel kizárta. (6) E § alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre, illet´´ oleg a pénzügyi, valamint a kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történ´´ o figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az a sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádióm´úsor el´´ oadásával vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, m´úsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az els´´ odleges célja, ha a cikk, illetve a m´úsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.

Tiltott hirdetés 202. § Tilos a betétbiztosításra, az Alapra, illet´´ oleg az önkéntes betét-, és intézményvédelmi alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a betétállomány növelése céljából felhasználni.

Az ügyfelek tájékoztatása 203. § (1) A pénzügyi intézmény egyértelm´úen és közérthet´´ oen köteles ügyfeleit, illetve jöv´´ obeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeir´´ ol, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhet´´ o helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani. (3) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzé tenni a) üzletszabályzatait (általános szerz´´ odési feltételeit), b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerz´´ odési feltételeket, c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhel´´ o egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét. (4) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani a) üzletszabályzatait, továbbá b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

1996/109. szám A betétesek tájékoztatása

204. § A hitelintézet köteles az Alappal kapcsolatos, a betétest érint´´ o lényeges kérdésekr´´ ol, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékér´´ ol, továbbá — a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén — a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeir´´ ol, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthet´´ o formában tájékoztatni. 205. § Az a hitelintézet, amelyet kizártak, vagy amely az Alapból kilépett, köteles err´´ ol a betéteseit tájékoztatni és minden tájékoztatás szövegéb´´ ol törölni a jelen törvény által el´´ oírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illet´´ oleg e jogok érvényesítésének módját.

Id´´ oszakos tájékoztatás 206. § (1) Folyamatos szerz´´ odések (betétösszegek ismétl´´ od´´ o lekötésére szóló szerz´´ odés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint b) a szerz´´ odés lejártakor egyértelm´ú, közérthet´´ o és teljes kör´ú írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni. (2) A számláról megküldött kimutatást — az üzletszabályzat vagy szerz´´ odés eltér´´ o rendelkezése hiányában — elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítést´´ ol számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthet´´ oségét. (3) Az ügyfél — saját költségére — a kérést megel´´ oz´´ o öt évben végrehajtott egyedi ügyletekr´´ ol kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkés´´ obb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni. (4) A pénzforgalmi számláról bankszámla kivonat adásának módját, rendszerességét jegybanki rendelkezés szabályozza.

Üzletszabályzat 207. § A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerz´´ odési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. 208. § A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6203

b) a kamatszámítás, illet´´ oleg az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehet´´ oségét, c) azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad, d) azt a legrövidebb id´´ otartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni, e) a fizetend´´ o kamatból történ´´ o — a hitelintézet által eszközölt — esetleges levonásokat, f) a betét biztosítottságára vonatkozó információt, g) névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét.

azt is, hogy mely hitelintézet megbízásából történik a betét elfogadása.

209. § A bankhitel- és a bankkölcsönügylet általános szerz´´ odési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat, c) a kamatszámítás módját, d) az egyéb díjakat és költségeket, e) a szerz´´ odést biztosító mellékkötelezettségeket.

(2) A hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetend´´ o terhelésnek a nyújtott fogyasztási kölcsön éves összegének százalékában kifejezett része. A fogyasztási kölcsönért fizetend´´ o terhelés tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb — a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetend´´ o — költséget.

210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerz´´ odést csak írásban köthet, és a szerz´´ odés egy — eredeti — példányát köteles az ügyfélnek átadni. (2) A pénzügyi és kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerz´´ odésben egyértelm´úen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is. (3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerz´´ odési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvez´´ otlenül módosítani, ha szerz´´ odés ezt — külön pontban — a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelm´úen lehet´´ ové teszi. (4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érint´´ o — az ügyfelek számára kedvez´´ otlen — módosítását, a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megel´´ oz´´ oen, hirdetményben közzé kell tenni. 211. § (1) A hitelintézet — kivéve a hitelszövetkezetet — csak akkor köthet betétszerz´´ odést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha a) a betét e törvény szerint biztosítva van, vagy b) a 100. § alapján a betétre nem terjed ki az Alap által nyújtott biztosítás, akkor a szerz´´ odésben (a betétokiraton) a következ´´ o, felt´ún´´ oen elhelyezett záradék szerepel: ,,A jelen szerz´´ odés tárgyát képez´´ o betét a hitelintézetekr´´ ol és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján nincs biztosítva.’’ (2) Ha az Alapban tagsággal rendelkez´´ o hitelintézet a 14. § (1) bekezdésének h) pontja alapján más jogi személy útján végez betétügyletet, a jogi személynek közölnie kell

(3) Az értékpapírszer´ú formában kiállított betétokiraton felt´ún´´ oen fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerz´´ odés betétszerz´´ odés.

Fogyasztási kölcsön 212. § (1) A fogyasztási kölcsönszerz´´ odésben egyértelm´úen meg kell állapítani az éves százalékban kifejezett teljes — induló — hiteldíjat.

(3) A teljes hiteldíj megállapításánál figyelembe kell venni a t´´ oke visszafizetése során csökken´´ o kölcsönösszeget. 213. § A hitelfelvev´´ o a szerz´´ odést megtámadhatja, ha a fogyasztási kölcsönszerz´´ odés nem tartalmazza: a) a hiteldíj százalékos értékét, b) azoknak a feltételeknek, illet´´ oleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, c) a hiteldíj számítása során figyelembe nem vett egyéb — esetleges — költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, d) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint e) a szerz´´ odéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését. 214. § (1) Fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél — a szerz´´ odés megszüntetése érdekében — minden esetben élhet a határid´´ o (lejárat) el´´ otti teljesítés (törlesztés) jogával. (2) Ha a fogyasztó él az (1) bekezdésben meghatározott jogával, a hitelez´´ o köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.

Bankszünnap 215. § (1) A hitelintézet évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A pénzügyi szolgáltatás meghatározott munkanapon történ´´ o ilyen szüneteltetése kiterjedhet a) a könyvelésre (könyvelési szünnap), vagy b) a pénztári szolgálatra (pénztári szünnap), c) a könyvelésre és a pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári szünnap).

6204

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A hitelintézet a bankszünnapot — tizenöt nappal megel´´ oz´´ oen — legalább két országos napilapban köteles meghirdetni, valamint a Felügyeletnek és az MNB-nek bejelenteni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Felügyelet az MNB-vel egyetértésben a hitelintézet kérelmére bankszünnap tartását rendeli el. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több.

XXX. Fejezet Szövetkezeti hitelintézet 216. § (1) A szövetkezeti hitelintézet köteles csatlakozni — a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelel´´ o — olyan integrációs szervezethez, amelynek központi szerve biztosítja a csatlakozott intézmények ellen´´ orzését, illet´´ oleg azonnali és folyamatos fizet´´ oképességének fenntartását. (2) Szövetkezeti formában m´úköd´´ o pénzügyi intézményt legalább tizenöt tag alapíthat. (3) Szövetkezeti formában m´úköd´´ o hitelintézet határozatképtelenség miatt megismételt közgy´úlése az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben hozhat határozatot. 217. § (1) Az a szövetkezeti hitelintézet, amelynek saját t´´ okéje nem éri el a százmillió forintot pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a következ´´ ok szerint végezheti: a) a 79. § (2) bekezdés szerinti nagykockázat vállalás mértéke a szavatoló t´´ okéjének húsz százalékát nem haladhatja meg; b) a szövetkezeti hitelintézet által vállalt nagykockázatok együttes összege nem lehet több, mint a szövetkezeti hitelintézet szavatoló t´´ okéjének hatszorosa. (2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokat csak a törvény hatálybalépése után kötött szerz´´ odéseken alapuló kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni.

XXXI. Fejezet A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 218. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Rt.) részvénytársasági formában m´úköd´´ o szakosított hitelintézet, amely a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság általános jogutódja. (2) Az MFB Rt.-ben a Magyar Állam százszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. (3) Az MFB Rt.-t feladatkörének ellátásában a pénzügyminiszter vezetése alatt álló tanácsadó testület segíti.

1996/109. szám

219. § (1) Az MFB Rt. feladatkörében: a) el´´ osegíti a magyar gazdaság modernizációját, élénkítését; b) részt vesz a területfejlesztési törvényben meghatározott célok érvényesítésében, ennek érdekében a regionális fejlesztési programok keretében regionális fejlesztési hálózatot m´úködtet, a térségfejlesztési programokhoz kapcsolódóan hitelt nyújt, c) részt vesz nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetekt´´ ol történ´´ o forrásbevonás lebonyolításában, d) szerepet vállal az elkülönített állami pénzalapok, illetve célel´´ oirányzatok kezeléséhez kapcsolódó lebonyolítói tevékenységben. (2) Az MFB Rt. alapszabályában meghatározott és a Felügyelet által engedélyezett körben az alábbi pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti: a) betétek és más visszafizetend´´ o pénzeszközök — jogi személyekt´´ ol, jogi személyiséggel nem rendelkez´´ o gazdasági társaságoktól, továbbá egyéni vállalkozóktól történ´´ o — gy´újtése, b) pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása a pénzforgalmi-számlavezetés kivételével, e) pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység), f) kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, g) hitelreferencia szolgáltatása, h) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, i) valutával, devizával — ide nem értve a pénzváltási tevékenységet —, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történ´´ o kereskedelmi tevékenység. (3) Az MFB Rt. alapszabályában meghatározott és a Felügyelet által engedélyezett körben az alábbi befektetési szolgáltatási, illetve kiegészít´´ o befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti: a) bizományosi és kereskedelmi tevékenység [Épt. 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja] az É pt. 5. §-ának b)— e) pontjaiban meghatározott befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott értékpapír tekintetében, b) portfolió kezelés [Épt. 4. § (1) bekezdésének d) pontja], c) tanácsadás vállalkozásoknak a t´´ okeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban [Épt. 4. § (2) bekezdésének c) pontja], d) befektetési tanácsadás [Épt. 4. § (2) bekezdésének e) pontja],

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

e) értékpapírszámla vezetés [Épt. 4. § (2) bekezdésének g) pontja], f) ügyfélszámla vezetés [Épt. 4. § (2) bekezdésének h) pontja]. 220. § (1) Az MFB Rt. esetében a 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltér´´ oen a szavatoló t´´ oke huszonöt százalékát meghaladó kockázat min´´ osül nagykockázatnak. (2) Az MFB Rt. által egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló t´´ okéjének harmincöt százalékát. (3) A 79. § (1)—(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az MFB Rt. által a hitelintézetek számára nyújtott fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú hitelek esetében. (4) Az MFB Rt. esetén az átmeneti t´´ okerészvétel vállalása érdekében a 83. § (1)—(3) bekezdésében, valamint a 85. § (1) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem kell figyelembe venni az Szmt. 23. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott és kezelt, rendszeresen min´´ osített tulajdoni hányadok vonatkozásában. (5) Az MFB Rt. esetében a 61. § (1) bekezdésében foglalt a kapcsolódó hitelekre vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy olyan vállalkozás részére, amelyben az MFB Rt. befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a nyújtott hitel vagy vállalt kötelezettségek együttes összege nem érheti el az MFB Rt. szavatoló t´´ okéjének harminc százalékát. (6) Évente a költségvetési törvényben kell meghatározni a Kormány által a központi költségvetési keret terhére, az MFB Rt. fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú nemzetközi hitelfelvételb´´ ol, illetve kötvénykibocsátásból ered´´ o fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért vállalt készfizet´´ o kezességállományának fels´´ o határát.

XXXII. Fejezet Átmeneti és záró rendelkezések Hatálybalépés 221. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lév´´ o ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvez´´ obb szabályt tartalmaznak. A Felügyelet által alkalmazott bírságolás esetén a pénzintézetekr´´ ol és a pénzintézeti tevékenységr´´ ol szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) el´´ oírásait kell alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor az annak alapjául szolgáló esemény teljes egészében e törvény hatálybalépése el´´ ott következett be, és az a Pit. alapján enyhébb elbírálás alá esik. Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lév´´ o ügynek kell tekinteni

6205

azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés el´´ ott — a Pit.-ben meghatározott módon és tartalommal — szabályszer´úen nyújtották be. (2) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti: a) a Pit., a 103—106. §-ok kivételével, b) a Pit. módosításáról szóló 1993. évi XLVII. törvény, 1993. évi CXII. törvény — a 43. § (1)—(3) bekezdése kivételével —, az 1996. évi XII. törvény, valamint az 1995. évi L. törvény, c) a Pit. módosításáról és az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és m´úködésének részletes szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi CI. törvény, d) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésér´´ ol szóló 1992. évi LXXX. törvény 80. §-a, e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximbank tv.) 24/A. §-a, 29—31. §-a, valamint 32. §-ának (2) bekezdése, f) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése, g) a rend´´ orségr´´ ol szóló 1994. évi XXXIV. törvény 109. §-a, h) az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és m´úködésének részletes szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény, i) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 31. §-ának (3) bekezdése és 82. §-ának (2) bekezdése, j) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (3) bekezdésének utolsó mondata, k) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 211. §-ának (7) bekezdése, l) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 45. §-ának e) pontja, m) az állam tulajdonában lev´´ o vállalkozói vagyon értékesítésér´´ ol szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a ,,Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Rt.’’ részben a ,,Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. 25% + 1 szavazat’’ szövegrész. (3) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51/B. §-a, az el´´ otte lév´´ o cím, valamint az 1991. évi LXVIII. törvény. (4) A Kölcsönös Segít´´ o Takarékpénztárakról szóló 34/1957. (XI. 5.) PM rendelet, valamint az azt módosító 9/1965. (VI. 15.) PM rendelet és 16/1966. (X. 30.) PM rendelet 1997. december 31-én a hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezések 222. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor a 12. §-ban meghatározott korlátot túllép´´ o tulajdoni hányaddal rendelkez´´ o tulajdonos a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1999. de-

6206

MAGYAR KÖZLÖNY

1996/109. szám

cember 31-ig köteles elidegeníteni; 2000. január 1-jét´´ ol semmilyen, e tulajdoni hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.

jével szemben két éven belül kivételes intézkedést vagy a Pit. 63., illetve 88. §-ában meghatározott intézkedést a Felügyelet nem alkalmazott.

(2) 1999. december 31-ig nem kell alkalmazni: a) a 61. § (1) bekezdésében foglalt korlátozást a külön törvényben az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársasághoz rendelt vagyon körébe tartozó vállalkozásnak nyújtott hitelre és vállalt kötelezettségre, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik, továbbá b) a 79. § (1)—(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság készfizet´´ o kezességével biztosított kockázatvállalásra.

(2) Ha a Felügyelet a 157—168. §-ban meghatározott kivételes intézkedést alkalmaz a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezet´´ ojével szemben, akkor az (1) bekezdés szerinti felmentés szabályait a továbbiakban nem lehet alkalmazni.

(3) A Felügyelet a törvény hatálybalépése el´´ ott kiadott pénzintézeti m´úködési engedélyeket 1997. december 31-ig köteles hivatalból felülvizsgálni annak érdekében, hogy azok megfeleljenek e törvény el´´ oírásainak. 223. § A hitelintézet a 87. § (2) bekezdése szerinti általános kockázati céltartalékot legkés´´ obb a hatálybalépést követ´´ o három éven belül, fokozatosan, a következ´´ oképpen köteles képezni: a) 1997. december 31-ig legalább az 1997. évi korrigált mérlegf´´ oösszege 1,25%-ának egyharmad részét, b) 1998. december 31-ig legalább az 1998. évi korrigált mérlegf´´ oösszege 1,25%-ának kétharmad részét, c) 1999. december 31-ig legalább az 1999. évi korrigált mérlegf´´ oösszege 1,25%-ának mértékében. 224. § A Magyar Köztársaság területén külföldi székhely´ú hitelintézet bankfiókot külön törvény hatálybalépéséig nem nyithat. 225. § (1) Ha a hatálybalépéskor a pénzügyi intézmény megválasztott vezet´´ oje az el´´ oírt követelményeknek nem felel meg, megbízatásának lejártáig e tisztségét betöltheti. (2) Az (1) bekezdés alapján a 62. § (1) bekezdését´´ ol eltér´´ oen legfeljebb a pénzügyi intézmény 1998. évi közgy´úléséig igazgatósági tagságot betölt´´ o jogi személy tekintetében a 60. § (1) bekezdése szerinti korlátozást nem kell alkalmazni. (3) A hatálybalépéskor m´úköd´´ o hitelintézet a 63. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott követelményeknek 1997. december 31-ig köteles megfelelni. 226. § (1) A hatálybalépéskor már m´úköd´´ o, vagy a hatálybalépést követ oen ´´ a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett szövetkezeti hitelintézet legalább egyik választott vezet ojének ´´ meg kell felelnie a 68. §-ban meghatározott követelményeknek. E szabályt — a 225. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltér´´ oen — 1998. december 31-ig a szövetkezeti hitelintézet választott vezet´´ oje esetében nem kell alkalmazni, ha a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezet´´ o-

(3) A 216. §-ban foglalt kötelezettségének a szövetkezeti hitelintézet a külön törvény hatálybalépését követ´´ o egy éven belül köteles eleget tenni. 227. § Az 51. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott szervek — a hatálybalépést követ´´ o hatvan napon belül — kötelesek a hitelintézetekhez intézett és a banktitok kiadására vonatkozó megkeresések elrendelésére, nyilvántartására, és az adatkezelés rendjének meghatározására bels´´ o szabályzatot kidolgozni. A bels´´ o szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy mely, törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében és milyen indok alapján történhet az adatkérés. 228. § (1) A hatálybalépéskor már m´úköd´´ o vagy a hatálybalépést követ´´ oen a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett — az e törvényben el´´ oírt legkisebb jegyzett t´´ oke összegével nem rendelkez´´ o — hitelintézet saját t´´ okéje nem csökkenhet a hatálybalépés id´´ opontjában meglev´´ o jegyzett t´´ okéjének összege alá. (2) Az (1) bekezdésben említett hitelintézet saját t´´ okéjét 1998. december 31-ig kell az el´´ oírt legkisebb szintre felemelni. (3) A Pit. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve 35. §-a szerinti szakosított pénzintézet saját t´´ okéjének 1999. december 31-ig el kell érnie az egymilliárd forintot és 2002. december 31-ig bankká vagy szakosított hitelintézetté köteles átalakulni. Tevékenységére és felügyeletére — az átalakulásig — e törvénynek a bankra vonatkozó szabályait kell megfelel´´ oen alkalmazni. (4) A szövetkezeti hitelintézet saját t´´ okéjének legkés´´ obb 1999. december 31-ig el kell érnie a negyvenmillió forintot, 2001. december 31-ig a hatvanmillió forintot, 2003. december 31-ig a százmillió forintot. (5) Szövetkezeti hitelintézet 1999. december 31-ig — a 9. § (3) bekezdését ol ´´ eltér oen ´´ — legalább ötvenmillió forint jegyzett t okével ´´ alapítható. 229. § Ha a hitelintézet a törvény hatálybalépése el´´ ott kötött szerz´´ odések miatt a 79. § (2)—(3) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem tartja be — a fels´´ o határértéket meghaladó összeget évente legalább húsz százalékkal csökkentve —, legkés´´ obb 2001. december 31-ig kell az el´´ oírt szintet elérnie.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6207

230. § (1) A hatálybalépéskor a 83—85. §-ban meghatározott befektetési korlátot túllép´´ o tulajdoni hányaddal rendelkez´´ o hitelintézet az el´´ oírt arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1998. december 31-ig köteles elidegeníteni. Ha a 83. § szerinti tulajdoni hányadát 1999. január 1-jét´´ ol nem idegeníti el, e tulajdoni hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.

személy útján gyakorolja, e jogosultságát 1997. december 31. után akkor gyakorolhatja, ha a megbízott (bizományos) a) pénzügyi intézmény eleget tett az e törvényben meghatározott követelményeknek, b) pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o jogi személy eleget tett a 19. §-ban meghatározott követelménynek.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határid´´ ot — kérelemre — meghosszabbíthatja, ha a 83. és 85. §-ban meghatározott befektetéseknek a szavatoló t okéhez ´´ viszonyított aránya csökkent.

233. § (1) Az 1993. június 30-át megel´´ oz´´ oen kötött betétszerz´´ odések alapján elhelyezett — külön jogszabályban meghatározott állami garanciával (helytállással) biztosított — betétekbe az 1993. június 30-át követ´´ oen teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelel´´ oen — az Alap által — biztosított.

231. § A hitelintézet 1997. december 31-ig a 77. §-ban foglaltaknak megfelel´´ oen bels´´ o szabályzatait elkészíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betétekb´´ ol a kifizetéseket minden esetben a legrégebben befizetett összegb´´ ol kell teljesíteni.

232. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás — e törvény hatálybalépéséig — az általa végzett pénzintézeti tevékenységet a Felügyelethez a törvényi el´´ oírásoknak megfelel´´ oen bejelentette, a nyilvántartásba vételt — a készpénz-helyettesít´´ o fizetési eszközök kibocsátása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása kivételével — felügyeleti engedélynek kell tekinteni. (2) A hatálybalépéskor már m´úköd´´ o vagy a hatálybalépést követ´´ oen a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás a 9. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzett t´´ oke el´´ oírásnak 1998. december 31-ig köteles eleget tenni. (3) Az a vállalkozás, amely a hatálybalépéskor nem az Állami Bankfelügyelet által kiadott engedéllyel rendelkezik valamely, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére, engedélyét a törvény hatálybalépését´´ ol számított kilencven napon belül köteles a Felügyelet részére megküldeni. (4) A hatálybalépéskor már m´úköd´´ o vagy a hatálybalépést követ oen ´´ a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás 1998. december 31-ig köteles eleget tenni az e törvényben a pénzügyi vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, és ezt a Felügyelet által el´´ oírt módon igazolni. A törvényi el´´ oírásoknak meg nem felel´´ o vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet 1999. január 1-jét ol ´´ kezd´´ od´´ oen nem végezhet. (5) A hatálybalépéskor pénzváltási engedéllyel rendelkez´´ o egyéni vállalkozó korábbi engedélye alapján a pénzváltási tevékenységet 1997. december 31-ig folytathatja. (6) Ha a hatálybalépéskor a hitelintézet — a Felügyelet engedélyével — írásbeli szerz´´ odés alapján a 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzésére vonatkozó jogosultságát más pénzügyi intézmény vagy pénzügyi intézménynek nem min´´ osül´´ o jogi

234. § (1) A hatálybalépéskor részvénytársasági formában m´úköd´´ o pénzügyi intézmény részvényeit a 42. §-ban foglaltaknak megfelel´´ oen 1998. június 30-ig köteles névre szóló részvényekké átalakítani. (2) A részvénytársasági formában m´úköd´´ o pénzügyi intézmény igazgatósága a részvénykönyv adatait a 43. §-ban foglaltak szerint 1998. június 30-ig köteles kiegészíteni. (3) A hatálybalépéskor már m´úköd´´ o vagy a hatálybalépést követ´´ oen a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett hitelintézetek — a szövetkezeti hitelintézetek kivételével — a 44. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek 1998. január 1-ig kötelesek megfelelni. (4) Az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez´´ o gazdasági társaság, amely a hatálybalépéskor kiegészít o´´ pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, 1998. december 31-ig köteles e tevékenység végzésére jogi személyiséggel rendelkez´´ o gazdasági társaságot létrehozni, vagy ilyen társasággá átalakulni. (5) A hatálybalépést követ´´ oen a 221. § (4) bekezdésben említett jogszabály alapján betét elfogadásra, hitelnyújtásra vonatkozó új szerz´´ odés nem köthet´´ o, a már megkötött szerz´´ odésekre befizetett összegek visszafizetését legkés´´ obb a hatálybalépést követ´´ o háromszázhatvanötödik napon meg kell kezdeni. 235. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a 3. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott egyes szolgáltatások végzésére, b) a kamat t´´ okésítésének lehet´´ oségére, c) a betéti kamat számítására és közzétételére, d) a teljes hiteldíj számítására és közzétételére, továbbá e) a pénzügyi szolgáltatási, illet´´ oleg kiegészít´´ o pénzügyi szolgáltatási tevékenységek folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekre vonatkozó részletes szabályokat.

6208

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a t´´ okemegfelelési mutató és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységekb´´ ol származó kockázatoknak megfelel´´ o szavatoló t´´ oke szükséglet számítására, b) a kintlev´´ oségek, befektetések a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek min´´ osítésének, illet´´ oleg értékelésének szempontjaira, c) a rossznak min´´ osített követelések átstrukturálására, d) az azonnali fizet´´ oképesség alapelveire és az esedékességi napok nyilvántartási rendszereire, e) a bels´´ o ügyintézésre, eljárásokra vonatkozó szabályzatok kötelez´´ o tartalmára, ideérve a nyilvántartások vezetésére vonatkozó el´´ oírásokat is, f) a bels´´ o ellen´´ orzési rendszerekre, illet´´ oleg eljárásokra, g) a Felügyeletnek szolgáltatandó rendszeres jelentések tartalmára, formájára, a jelentésadás módjára és id´´ opontjára, h) a könyvvizsgálók által — a Felügyeletnek évente — a 136. § alapján készítend´´ o külön kiegészít´´ o jelentés szerkezetére és tartalmára, i) a hitelintézetek követelései és kötelezettségei lejárati id´´ opontjainak összhangjával kapcsolatosan a lejárati szerkezetre, j) a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére, behatárolására, kezelésére és csökkentésére, a kockázatvállalás ellen´´ orzésére, k) az információs és ellen´´ orzési rendszerek megfelel´´ o m´úködtetésére, l) a deviza nyitott pozícióra, m) a t´´ okemegfelelési és t´´ okeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre, továbbá n) az igazgatási-szolgáltatási díjra vonatkozó részletes szabályokat. Módosuló jogszabályok 236. § Az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekr´´ ol és a biztosítási tevékenységr´´ ol, a hitelintézetekr´´ ol és pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-t´´ ozsdér´´ ol, valamint az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.’’ 237. § (1) Az Szt. 5. §-ának helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,5. § Szövetkezetet legalább öt tag, oktatási intézményben m´úköd´´ o szövetkezetet (a továbbiakban: iskolai szövetkezet) legalább tizenöt tag alapíthat.’’

1996/109. szám

(2) Az Szt. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,b) ha törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik.’’ 238. § A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletér´´ ol szóló 1989. évi 23. törvényerej´ú rendelet 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,(4) Ha a bejegyzési kérelem valamely része a cég vagy a változás bejegyzésével egyidej´úleg azért nem teljesíthet´´ o, mert a cég tevékenységi körének egy részéhez hatósági engedély beszerzése szükséges, a cégbíróság az eljárást részben felfüggeszti, ha további okirat csatolása szükséges, a cégbíróság az eljárást részben felfüggesztheti.’’ 239. § (1) Az Eximbank tv. 2. § (1) bekezdése c) pontjának 4. alpontja helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: [c) Saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történ´´ o adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben] ,,4. Átruházható értékpapírral végzett m´úveletek, kivéve az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-t´´ ozsdér´´ ol szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 24. §-ának (1)—(3) bekezdése alapján nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt (értékpapírügylet),’’ (2) Az Eximbank tv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,(2) A hitelintézetekr´´ ol és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú melléklet II. pontja 2. alpontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.’’ (3) Az Eximbank tv. 21. §-a helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,21. § (1) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (1)—(2) bekezdésében foglaltaktól eltér´´ oen a szavatoló t´´ oke huszonöt százalékát meghaladó kölcsön min´´ osül nagykockázatnak. (2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben az Eximbank által vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló t´´ okéjének harmincöt százalékát. (3) Az (1)—(2) bekezdésben, valamint a Hpt. 79. § (1)—(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni — a Hpt. 80. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmen´´ oen — az Eximbank által a hitelintézetek számára nyújtott exportcélú hiteleknél.’’ (4) Az Eximbank tv. 22. §-ának helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,22. § A Hpt. 61. §-ában foglaltakat az Eximbanknak nem kell alkalmaznia.’’

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) Az Eximbank tv. 24. §-ának helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,24. § A Hpt. 51. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki az 51. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmen´´ oen a központi költségvetés készfizet´´ o kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem.’’ 240. § Az állam tulajdonában lev´´ o vállalkozói vagyon értékesítésér´´ ol szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a ,,Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter’’ rész kiegészül a ,,Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100%’’ szövegrésszel. 241. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidej´úleg, ahol jogszabály ,,pénzintézetet’’ említ a továbbiakban ,,hitelintézetet’’, ahol ,,pénzintézeti tevékenységet’’ említ, a továbbiakban ,,pénzügyi szolgáltatási tevékenységet’’ kell érteni. (2) Ahol jogszabály ,,pénzintézeti tevékenységet is végz´´ o egyéb jogi személy’’-t említ, helyette ,,pénzügyi vállalkozást’’ kell érteni. (3) Ahol jogszabály szakosított hitelintézetet említ, ott a külön törvényben meghatározott szakosított hitelintézetet kell érteni. (4) Ahol jogszabály a pénzintézeti törvényre utal, ezen a továbbiakban a hitelintézetekr´´ ol és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt kell érteni. (5) Ahol e törvény jogszabályra utal, azon az 1997. január 1. után még hatályban maradó bankfelügyeleti rendelkezéseket is érteni kell. 242. § E törvény — a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésér´´ ol szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésér´´ ol szóló 1994. évi I. törvény alapján — az Európai Közösségek szabályaihoz való közeledés érdekében a 6. számú mellékletben felsorolt irányelveket vette figyelembe. Göncz Árpád s. k.,

Dr. Gál Zoltán s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgy´úlés elnöke

6209

5. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 6. Északi Fejlesztési Bank 7. Karibi Fejlesztési Bank 8. Nemzetközi Beruházási Bank 9. Nemzetközi Pénzügyi Társaság 10. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 11. Nemzetközi Valuta Alap

2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez Értelmez´´ o rendelkezések I. Pénzügyi szolgáltatások 1. Arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá — aranytartalmára tekintet nélkül — a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lév´´ o arany pénzérmére és — numizmatikai céllal — a forgalomban lév´´ o arany pénzérmére kötött ügylet. 2. Betét: a Ptk. szerinti betétszerz´´ odés vagy takarékbetét-szerz´´ odés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerz´´ odés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. 3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetend´´ o pénzeszköz (ide nem értve a követelés eladásáért kapott pénzt és zártkör´´ uen kibocsátott kötvényt) gy´´ ujtése: pénzeszközök egyedileg el´´ ore meg nem határozott személyekt´´ ol történ´´ o üzletszer´ú gy´újtése oly módon, hogy azzal a betétgy´újt´´ o tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt — kamattal, más el´´ ony biztosításával vagy anélkül — visszafizetni. Nem min´´ osül betétgy´újtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizet´´ oeszközként használható. 4. Hitelreferencia szolgáltatások: bankinformáció díjazás ellenében történ´´ o — a banktitkot nem sért´´ o — nyújtása.

1. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények 1. Afrikai Fejlesztési Bank 2. Amerika-közi Fejlesztési Bank 3. Ázsiai Fejlesztési Bank 4. Európai Beruházási Bank

5. Készpénz-helyettesít´´ o fizetési eszköz: a hitelintézet által kibocsátott fizetési eszköz (kártya, csekk vagy egyéb dolog), amely birtokosa számára lehet´´ ové teszi, hogy a kibocsátó hitelintézettel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, annak terhére készpénzt vegyen fel vagy áruk, illet oleg ´´ szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse. 6. Letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történ´´ o elhelyezése és kezelése, külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

6210

MAGYAR KÖZLÖNY

7. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történ´´ o vagyonkezelés: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján m´úköd´´ o pénztárak részére vagyonkezelési szolgáltatás nyújtása. 8. Pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történ´´ o ellen´´ orzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása. 9. Pénzforgalmi szolgáltatás: külön jogszabály és jegybanki rendelkezés szerint a pénzforgalom körében nyújtott szolgáltatások összessége, ideértve els´´ osorban a pénzforgalmi számlavezetést, a fizetési megbízások teljesítését, továbbá a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását. 10. Pénzkölcsön nyújtása: a) a hitelez´´ o és az adós között létesített hitel-, illet´´ oleg kölcsönszerz´´ odés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerz´´ odésben megállapított id´´ opontban — kamat ellenében vagy anélkül — köteles visszafizetni; b) követelésnek — az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történ´´ o — megvásárlása, megel´´ olegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlév´´ oségek beszedését ki végzi. Nem min´´ osül pénzkölcsön nyújtásának a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal — esetileg — adott kölcsön, b) árura vagy szolgáltatásra vonatkozó adásvételi szerz´´ odéshez kapcsolódóan a szerz´´ od´´ o felek által egymásnak adott el´´ oleg, továbbá a halasztott fizetésben való megállapodás, ide nem értve a hitelintézet által kötött ilyen ügyleteket, c) a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön, d) a biztosítóintézet által folytatott, a biztosítóintézetekr´´ ol és a biztosítási tevékenységr´´ ol szóló 1995. évi XCVI. törvény 1. számú melléklete a) részének 14. és 15. pontjaiban meghatározott hitelbiztosítási, illetve kezességbiztosítási tevékenység, e) az önkormányzat által adott kölcsön, f) külön törvény alapján folytatott zálogházi tevékenység keretében nyújtott zálogkölcsön. 11. Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni érték´ú jogot a lízingbevev´´ o megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevev´´ o határozott idej´ú használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevev´´ o könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevev´´ o a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

1996/109. szám

b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerz´´ odésben kikötött id´´ otartam lejártával a lízingdíj teljes t´´ oketörleszt´´ o és kamattörleszt´´ o részének, valamint a szerz´´ odésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon o´´ vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevev´´ o nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerz´´ odésben kötik ki a lízingdíj t´´ okerészét — amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni érték´ú jog szerz´´ odés szerinti árával azonos —, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését. 12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): egy vagy több meghatározott pénzügyi intézmény vagy bankcsoport javára folytatott tevékenység, melynek célja a hitelintézet betétszerzési, illet´´ oleg pénzkölcsönz´´ o és egyéb szolgáltató tevékenységének el´´ osegítése. 13. Pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvev´´ ok közötti forint-, illetve devizahitel- és -betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvev´´ ok az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék. 14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizet´´ oeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. 15. Széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára — állandóan orzött ´´ — helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki.

II. A XIV. fejezethez kapcsolódó fogalommeghatározások 1. Bankcsoport: a bankholding vállalat és az általa ellenorzött ´´ (III.3. pont) pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosító részvénytársaságok és járulékos vállalkozások összessége. 2. Bankholding vállalat: olyan hitelintézet, amely egy vagy több hitelintézetet, biztosító részvénytársaságot, befektetési vállalkozást, továbbá más pénzügyi, illet´´ oleg járulékos vállalkozást ellen´´ oriz (III.3. pont). 3. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy els´´ odlegesen egy vagy több hitelintézet vagy a bankcsoporthoz tartozó hitelintézetek üzletszer´ú tevékenységét kiegészít´´ o tevékenységeket, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illet´´ oleg kommunikációs szolgáltatást végez.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY III. Egyéb meghatározások

1. Befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni érték´ú jog, illetve a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsönt´´ oke. 2. Befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illet´´ oleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy a) összességében a tulajdoni hányad, illet´´ oleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja, b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezet´´ o vagy felügyel´´ o szervei, illet´´ oleg testületei tagjainak jelent´´ os részét kinevezheti vagy elmozdíthatja, illet´´ oleg c) alapszabály, alapító okirat vagy szerz´´ odés alapján dönt´´ o befolyást gyakorolhat a vállalkozás m´úködésére. 3. Ellen´´ orz´´ o részesedés: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amely alapján a) a személy a vállalkozással, illet´´ oleg a vállalkozás tulajdonosaival kötött szerz´´ odés vagy tulajdoni részesedése alapján a szavazati jogok többségével rendelkezik, illet´´ oleg a vállalkozás döntéshozó, ügyvezet´´ o vagy felügyel´´ o szervei, illet´´ oleg testületei tagjainak többségét kinevezheti vagy elmozdíthatja, b) a pénzügyi, üzleti, szervezeti kapcsolat következtében a következ´´ o feltételek valamelyike fennáll 1. a nyereség átadása vagy a veszteség viselése, 2. a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, 3. olyan mérték´ú szavazati, irányítási jog birtoklása, amely a tulajdoni részesedés mértékét meghaladja, c) a közös irányítás az igazgatóság vagy egyéb vezet´´ o testületek — részben vagy teljesen azonos — összetételén keresztül. 4. Ellen´´ orzött vállalkozás: olyan vállalkozás, amelyben egy személy ellen´´ orz´´ o részesedéssel rendelkezik. 5. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez — a természetes személy részére — nyújtott kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszer´ú tevékenysége keretében veszi igénybe. 6. Jegyzettt´´ oke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott t´´ oke. 7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyez´´ onek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetend´´ o, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, id´´ oarányosan térítend´´ o (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.

6211

8. Korrigáltmérlegf´´ oösszeg: külön jogszabályban meghatározott, kockázati tényez´´ ok figyelembevételével súlyozott szorzószámok alapján kiszámított eszközök és mérlegen kívüli tételek összege. 9. Közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet üzemviteléhez, zavartalan m´úködéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termék-el´´ oállítást végz´´ o vállalkozás. 10. Kockázat, illet´´ oleg kockázatvállalás: a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesít´´ o értékpapír megvásárlását is; b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása; c) a hitelintézet által adott bankgarancia, bankkezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jöv´´ obeni vagy függ´´ o kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is; d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll, vagy vállalja, hogy a vev´´ o követelésére azt visszavásárolja; e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának id´´ otartamától; f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés, valamint g) a pénzügyi lízing nyújtása. 11. Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy. 12. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadának, illet´´ oleg szavazatainak az eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illet´´ oleg szavazatokkal rendelkez´´ o más vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történ´´ o birtoklása vagy gyakorlása. 13. Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illet´´ oleg üdül´´ o vásárlására, építésére, felújítására, korszer´úsítésére, továbbá közm´úfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehet´´ o kölcsön. 14. Likvid eszköz: pénz, illet´´ oleg az azonnal pénzzé tehet´´ o eszközök összessége. 15. Mérlegf´´ oösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg. 16. Nettó érték: kizárólag a 85. § (1) bekezdés alkalmazásában a befektetés könyv szerinti bruttó értékének az értékcsökkenési leírással, illet´´ oleg a képzett kockázati céltartalékkal csökkentett összege. 17. Szavatoló t´´ oke: a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját t´´ okéje és azok a források,

6212

MAGYAR KÖZLÖNY

amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe t´´ okeként bevonhatók. 18. Személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkez´´ o gazdasági társaság. 19. T´´ okemegfelelési mutató: a fizet´´ oképesség mérését szolgáló összetett mutatószám, amelyet a szavatoló t´´ oke összege (számláló) és a korrigált mérlegf´´ oösszeg (nevez´´ o) aránya fejez ki. 20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a pénzügyi intézmény (vagy a bankcsoport több tagja) kockázatot vállalt, és akik részére való kihelyezés egyetlen kockázatnak min´´ osül, mert a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül — az Szmt. 8. §-a szerint — ellen´´ orzést gyakorol a másik felett, b) az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi problémák merülnek fel, valószín´úsíthet´´ o, hogy a másik is visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít különösen a 1. kezesség, készfizet´´ o kezesség, garanciák és egyéb biztosíték, 2. jogszabályon vagy szerz´´ odésen alapuló korlátlan és egyetemleges felel´´ osség, 3. közvetlen kereskedelmi függ´´ oség, amelyet rövid távon nem lehet megszüntetni, illet´´ oleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni, 4. közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban él´´ o hozzátartozók esetén.

1996/109. szám

IV. Kizárólag a IV. Részre vonatkozó fogalommeghatározások 1. Betét: e melléklet I/2. pontja szerinti betét, ide nem értve a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet, b) az alárendelt kölcsönt´´ okét, c) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást. 2. Betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy — kizárólag a nem névre szóló betétek esetében — aki a betétokiratot felmutatja. 3. Rendelkezésre jogosult személy: aki a betét tulajdonosa, vagy, ha nem tulajdonosa a betétnek, aki a tulajdonos rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött. 4. Kedvezményezett: a betét tulajdonosa vagy a betétes által kedvezményezettként a hitelintézetnek írásban bejelentett személy. 5. Közös betét: az olyan betét, amelynek több tulajdonosa, illet´´ oleg kedvezményezettje van (több személy nevére szól). A betétbiztosítás szempontjából közös betétnek min´´ osülnek a társasházak, lakásszövetkezetek, az épít´´ oközösségek, a gáz- és egyéb közm´úépít´´ ok közössége, valamint a telefonhálózat b´´ ovítésének céljából létrejött közösségek betétei is.

21. Ügyvezet´´ o: a pénzügyi intézmény igazgatósága által megválasztott, a pénzügyi intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, a pénzügyi intézmény vezetésére kinevezett, a hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással munkaviszonyban álló els´´ o számú vezet´´ o, valamint e vezet´´ o valamennyi helyettese.

6. Kártalanításra jogosult személy: a betétes, ha pedig a betétes kedvezményezettet jelentett be, akkor a kedvezményezett. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerz´´ odéses feltételei ett´´ ol eltér´´ o megállapodást tartalmaznak. Nem min´´ osül kártalanításra jogosult személynek az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek.

22. Üzletszer´´ u tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett — el´´ ore egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló — rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.

7. Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerz´´ odéses kikötések szerinti esedékességet követ´´ o három munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.

23. Vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell. 24. Veszteségmérsékl´´ o tevékenység: a hitelintézet minden olyan — nem üzletszer´ú — tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése. 25. Vezet´´ o állású személy: a) bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyel´´ o bizottság elnöke, tagja és az ügyvezet´´ o; b) szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyel´´ o bizottság elnöke és az ügyvezet´´ o.

3. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez Az azonosító adatok 1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, leánykori név, anyja neve, születési hely, id´´ o, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma. 2. A pénzügyi intézményt, céget azonosító adatok: a név, cím (székhely), a cégbejegyzés száma, ideje, postacím, telefon, telefax, adószám.

1996/109. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez A közvetett tulajdon kiszámítása E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai: 1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban (2. számú melléklet III/12. pont) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban (2. számú melléklet III/12. pont) fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. 2. Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani. 3. A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni. 4. A közvetett tulajdont akkor nem kell figyelembe venni, ha a) a köztes vállalkozásban a tulajdonos huszonöt százalékot el nem ér´´ o tulajdoni vagy szavazati hányaddal rendelkezik, b) a köztes vállalkozásban a tulajdonos egynél több vállalkozáson keresztül rendelkezik tulajdoni részesedéssel. 5. Bankban történ´´ o tulajdonszerzés esetén az 4/b) pontban meghatározott rendelkezést nem kell alkalmazni.

5. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez A szavatoló t´´ oke

6213

2. A törvény alkalmazásában az 1. pont g) alpontjában foglalt alárendelt kölcsönt´´ okének min´´ osül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket: a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vev´´ o pénzügyi intézmény számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhet´´ o, továbbá az igénybe vev´´ o pénzügyi intézmény mérlegében szerepel; b) az alárendelt kölcsönt´´ oke nyújtására vonatkozó szerz´´ odés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek el´´ otti legutolsó helyen áll; c) a kölcsön eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve — ha a lejárat nincs meghatározva — a kölcsön csak a szerz´´ odésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel; d) az alárendelt kölcsönt´´ oke összegének a szavatoló t´´ okébe történ´´ o beszámítását legalább a visszafizetési id´´ opontot megel´´ oz´´ o öt év során — évente, fokozatosan — csökkenteni kell; e) a hitel esetében t´´ oketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerz´´ odésben kikötött felmondási id´´ o el´´ ott nem lehetséges. 3. É vközi szavatoló t´´ oke számítás esetén az évközi pozitív eredmény összege szavatoló t oke ´´ elemként nem vehet o´´ figyelembe, az évközi negatív eredmény összege a szavatoló t okét ´´ csökkenti. 4. Értékelési tartalékként az Szmt. 41/A. § (3) bekezdése alapján képzett tartalék 0,45-szörös tényez´´ ovel módosított értéke vehet´´ o figyelembe. 5. Ha a közgy´úlés a jegyzett t´´ oke emelésér´´ ol dönt, a megemelt összeg´ú jegyzett t´´ oke a szavatoló t´´ okébe a közgy´úlési határozat és a t´´ okemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek való bemutatásától kezd´´ od´´ oen számítható be. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni visszaalakuló hitelintézet esetén is.

I. A szavatoló t´´ oke elemei 1. A pénzügyi intézmény szavatoló t´´ okéje a következ´´ o — alapvet´´ o és járulékos — t´´ okeelemekb´´ ol áll: a) jegyzett t´´ oke, b) t´´ oketartalék, c) eredménytartalék, d) mérleg szerinti eredmény, e) általános tartalék, f) értékelési tartalék, g) alárendelt kölcsönt´´ oke. [Az a)—e) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvet´´ o t´´ okeelemek; az f)—g) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos t´´ okeelemek].

6. Ha a közgy´úlés a jegyzett t´´ oke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló t´´ oke számítása során a jegyzett t´´ okét leszállított értéken kell figyelembe venni.

II. A szavatoló t´´ oke kiszámítása 1. A szavatoló t´´ oke számítása során az alapvet´´ o t´´ okeelemek együttes összegéb´´ ol le kell vonni: a) a jegyzett t´´ oke be nem fizetett összegét, b) az Szmt. 22. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak értékét, a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog Szmt. szerinti értékét kivéve,

6214

MAGYAR KÖZLÖNY

c) a visszavásárolt saját részvény Szmt. szerinti értékét, d) a más pénzügyi intézménybe, biztosítóba, illetve befektetési vállalkozásba nem pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget, vagy pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget, e) a más pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsönt´´ okét, f) a kockázati céltartalék hiányát (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is), valamint g) a 83. § (5) bekezdésében foglaltak miatt levonásra kerül´´ o egyes befektetések összegét. 2. A szavatoló t´´ oke számításánál a járulékos t´´ okeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvet´´ o t´´ okeelemek összegét. A visszavásárlási kötelezettséggel eladott részvényekb´´ ol szerzett t´´ okét a szavatoló t´´ oke számításánál figyelembe venni nem lehet.

6. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez Az Európai Uniónak a hitelintézetekr´´ ol és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénytervezetben figyelembe vett irányelvei: 1. A Tanács 1973. június 28-án kelt 73/183/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek önálló tevékenységeivel összefügg´´ o, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó rendelkezés eltörlésér´´ ol; 2. A Tanács 1977. december 12-én kelt 77/780/EGK els´´ o irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdését és folytatását érint´´ o jogszabályok, szabályozások és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; 3. A Tanács 1989. december 15-én kelt 89/646/EGK második irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdését és folytatását érint´´ o jogszabályok, szabályozások és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 77/780/EGK irányelv módosításáról; 4. A Tanács 1991. június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megel´´ ozésér´´ ol; 5. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító rendszerekr´´ ol; 6. A Tanács 1989. április 17-én kelt 89/299/EGK irányelve a hitelintézetek saját forrásairól; 7. A Tanács 1989. december 18-án kelt 89/647/EGK irányelve a hitelintézetek folyamatos fizet´´ oképességi mutatójáról; 8. A Tanács 1992. április 6-án kelt 92/30/EGK irányelve a hitelintézetek összevont alapú felügyeletér´´ ol;

1996/109. szám

9. A Tanács 1992. december 21-én kelt 92/121/EGK irányelve a hitelintézetek nagykockázatainak megfigyelésér´´ ol és ellen´´ orzésér´´ ol; 10. A Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalatok és hitelintézetek t´´ okemegfelelésér´´ ol; 11. A Tanács 1986. december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról; 12. A Tanács 1986. december 22-én kelt 87/102/EGK irányelve a Tagállamok fogyasztói kölcsönt érint´´ o jogszabályainak, szabályozásainak és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésér´´ ol.

1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról* Az Országgy´úlés annak érdekében, hogy — ösztönözze a lakáscélok saját er´´ ob´´ ol történ´´ o megvalósítását el´´ osegít´´ o el´´ otakarékosságot, — el´´ osegítse a lakásvagyon állomány értékének meg´´ orzését, — megteremtse a lakásel´´ otakarékosság zárt és elkülönült rendszerben, biztonságos keretek között, állami támogatással történ´´ o lebonyolításának feltételeit, törvényt alkot a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya 1. § E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén az e törvényben meghatározott lakástakarékpénztárak által folytatott tevékenységre, e tevékenység felügyeletére.

Fogalmak 2. § E törvény alkalmazásában: a) megtakarítási id´´ o: az els´´ o betételhelyezést´´ ol az összegy´últ betét felvételéig eltelt id´´ o; b) megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának els´´ o napjától számított évek (12 hónap) a betét felvételéig; c) kollektív kamat: a lakásel´´ otakarékossági szerz´´ odésekben rögzített lakáskölcsönkamatoknak a ki nem utalt összes szerz´´ odéses összegben képviselt arányuk alapján súlyozott átlagos értéke; * A törvényt az Országgy´úlés az 1996. november 5-i ülésnapján fogadta el.

1996. évi CXII. törvény

Recommend Documents