1976. évi 24. törvényerejő rendelet a kisajátításról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelettel [Vastag betővel szedve az 1976. évi 24. törvényerejő rendelet (a továbbiakban: Tvr.), vékony betővel szedve a 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet (a továbbiakban R.) szövege.] A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejő rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következıket rendeli:
Általános rendelkezések Tvr. 1. § E törvényerejő rendelet célja, hogy az általa meghatározott közérdekő célra kisajátítás útján kivételesen lehetıvé tegye - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - nem állami tulajdonban lévı ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. BH2006. 268. A kezelıi jog megvonásáért járó kisajátítási kártalanítást az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani (1976. évi 24. tvr. 1. §). BH2006. 70. Kisajátítási kérelem elbírálása során vizsgálni kell, hogy a kisajátítás az egyetlen mód-e a vízilétesítmény biztonságos üzemeltetésének biztosítására vagy az más módon, szolgalom alapításával is biztosítható-e (1976. évi 24. tvr. 1. §, 16. §; 1995. évi LVII. tv. 20. §; 1959. évi IV. tv. 177. §). BH2005. 451. Az ingatlan kisajátítását a bányamővelési jogosítvánnyal rendelkezı vállalkozó magánérdeke nem teszi indokolttá [1976. évi 24. tvr. 1. §, 4. §, 29. §; 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 3. §]. BH2002. 206. A kisajátítás közérdekő célja már nem állapítható meg, ha a véderdı céljára történı kisajátítás elrendelését követıen lényeges változások következtek be [Alkotmány 13. § (2) bek., 1976. 24 tvr. (Ktvr.) 1. §, 4. §, 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. §]. KGD2006. 117. A kezelıi jog megvonásáért járó kisajátítási kártalanítást az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 1. §). KGD2006. 77. Közút céljára kisajátított mezıgazdasági ingatlanok értékelési szabályai (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 1. §, 16. §). KGD2006. 33. Kisajátítási kérelem elbírálása során vizsgálni kell, hogy a kisajátítás az egyetlen mód-e a vízi létesítmény biztonságos üzemeltetésének biztosítására, vagy az más módon, szolgalom alapításával is biztosítható-e (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 1. §, 16. §, 1995. évi LVII. törvény 20. §, 1959. évi IV. törvény 177. §). KGD2005. 80. Az építési korlátozás és az ingatlan közúti kapcsolatának hiánya miatti be nem építhetıség a kisajátított ingatlan forgalmi értékének megállapításakor nem hagyható figyelmen kívül (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 1. §). KGD2004. 141. A kisajátítással kapcsolatos közigazgatási határozat jogalapjának felülvizsgálata során akkor is vizsgálandó a cél közérdekősége, ha városrendezési tervben szereplı célkitőzés megvalósítását szolgálja a kisajátítás (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 1. §, 4. §). KGD2003. 220. A kisajátítás során a kártalanítás összegét a változó rendeltetéső településeken a fejlesztési lehetıségekre is figyelemmel kell megállapítani (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 1. §). R. 1. § A Tvr. és e rendelet rendelkezéseit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelıen alkalmazni kell akkor is, ha a kisajátítási eljárás keretében földhasználati jogot kell visszavonni, illetıleg állami tulajdonban levı ingatlant kell kezelésbe adni. Tvr. 2. § BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §]. BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsısorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelı összehasonlító adatok nem szerezhetık be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhetı értékébıl kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhetı értékét mennyiben
csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintı értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.]. BH1979. 65. II. A kisajátítási jogszabályok rendelkezéseit úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy ez biztosítsa a társadalmi és az egyéni érdek összhangját [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §]. *Az 1977. évi IV. törvénnyel módosított Ptk, új szövegében:177. §. A felperes 1971-ben ajándékozási szerzıdéssel szerezte meg a perbeli 203. n=öl terjedelmő beltelki ingatlant. Az alperes kérelmére az államigazgatási hatóság jogerıs határozatával az ingatlant kisajátította és 97 230 Ft kártalanítást állapított meg. BH1978. 281. Ha a tulajdonos az ingatlan tulajdonát házastársi közös vagyon megszüntetése címén szerezte, a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a házastársak közös szerzésének idıpontját kell az 1976. évi 24. számú törvényerejő rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tíz éves határidı számítása szempontjából a szerzés idıpontjának tekinteni [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (4) bek., 2. §]. Tvr. 3. § (1) Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges. (2) Az adásvételi szerzıdés megkötését különösen abban az esetben kell meghiúsultnak tekinteni, ha a) a kisajátítást kérı ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtıl számított 30 napon belül nem fogadja el, illetıleg arra nem nyilatkozik; vagy b) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye bizonytalan, illetıleg az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban; vagy c) a tulajdonos lakóhelye, tartózkodási helye, illetıleg székhelye ismeretlen vagy az adásvételi ajánlat közlése a tulajdonos egyéb körülményei folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevı késedelemmel járna. (3) A kisajátítással az ingatlan az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerül. (4) A kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerzıdés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezıen adó- és illetékmentes. 2006/80. Adózási kérdés a kisajátítást megelızı adásvétel során kifizetett vételár adó- és illetékmentessége EBH2003. 997. II. A magyar állam kisajátítás helyett adásvétellel is megszerezhette a védett természeti területek tulajdonjogát [Ptk. 117. § (1) bek., 1976. évi 24. tvr. 3. §, 1995. évi XCIII. tv. 1. §]. BH2004. 162. A mezıgazdasági szövetkezet közös használatában álló védett természeti területnek minısülı földrészlet tulajdonjogát az állam kisajátítás helyett adásvétellel is megszerezheti (1995. évi XCIII. tv. 1-4. §, Ptk. 117. §, 1976. évi 24. tvr. 3. §). KGD1994. 114. Kisajátítási eljárásra akkor kerülhet sor, ha a kisajátítást kérı rendes tulajdonszerzéssel (adásvétellel) az ingatlant nem tudja megszerezni [1976. évi 24. törvényerejő rendelet 3. § (1) bekezdés].
Közérdekő célok; a kisajátítás módja Tvr. 4. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet: a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek mőködéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyőjteményi, közmővelıdési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; b) város- és községrendezés; c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerő vagy telepszerő lakóház építés; d) bányászat; e) honvédelem; f) közlekedés; g) posta és távközlés; h) közcélú erımő létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetıleg az elhelyezés másként nem biztosítható; i) vízgazdálkodás; j) k) a régészeti lelıhelyek és környezetük megóvása és feltárása; l) mőemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható; m) véderdı telepítése, védıfásítás és közérdekő erdıtelepítés; n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése;
o) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl szóló 1991. évi XXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történı átadás; p) q) r) hıtermelı létesítmény és szolgáltatói hıközpont létesítése; s) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biztosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta; t) szénhidrogén-szállító, gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése, ha a létesítés másként nem biztosítható. (2) EBH2005. 1367. A kisajátítási kérelem elutasításának van helye, ha a közérdekő célként megjelölt bányászati tevékenység az érintett ingatlan kisajátítása nélkül is folytatható. (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 4. §, 18. §). BH2005. 451. Az ingatlan kisajátítását a bányamővelési jogosítvánnyal rendelkezı vállalkozó magánérdeke nem teszi indokolttá [1976. évi 24. tvr. 1. §, 4. §, 29. §; 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 3. §]. BH2005. 449. Útcsatlakozás kiépítése miatt elrendelt kisajátítás esetén a kártalanítás körében a kisajátítás miatt szükségessé vált kapuáthelyezés és belsı út kiépítésének költségét is figyelembe kell venni [1976. évi 24. tvr. 4. §, 16. §; 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 26. §]. BH2002. 206. A kisajátítás közérdekő célja már nem állapítható meg, ha a véderdı céljára történı kisajátítás elrendelését követıen lényeges változások következtek be [Alkotmány 13. § (2) bek., 1976. 24 tvr. (Ktvr.) 1. §, 4. §, 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. §]. BH1980. 163. Nincs helye igénybevételnek, hanem kisajátítási eljárást kell lefolytatni akkor, ha a teleknek a közút céljára szükséges részein épület vagy épületrész áll. Nem lehet tehát az igénybevétel esetére megállapított kártalanítási korlátozást a kisajátítással kapcsolatban alkalmazni akkor sem, ha a kisajátítás közút létesítése, bıvítése vagy szabályozása céljából történik [Ptk. 178. §, 1964. évi III. tv. 17. §. (1) és (3) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 4. § (1) bek. f) pont]. BH1978. 517. Öt évnél hosszabb idı óta építési tilalom alatt álló ingatlannak a cseretelekre jogosult tulajdonos kérelme alapján történı kisajátítása esetén az építési tilalom értékcsökkentı tényezıként nem értékelhetı [1976. évi 24. sz. tvr. 4. § (1) bek. n) pont, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 7. § (1) bek., 31. §, 1964. évi III. tv. 13. §, 10/1977. (I. 28.) ÉVM sz. r. 6. § (1) bek.]. KGD2004. 141. A kisajátítással kapcsolatos közigazgatási határozat jogalapjának felülvizsgálata során akkor is vizsgálandó a cél közérdekősége, ha városrendezési tervben szereplı célkitőzés megvalósítását szolgálja a kisajátítás (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 1. §, 4. §). KGD1997. 260. A részarány földalapba besorolt, de nem nevesített tulajdonú földek kisajátítása [1976. évi 24. törvényerejő rendelet 4. § (1) bek. f) pont]. KGD1996. 18. I. A kisajátítás közérdekőségét valamennyi kisajátítási cél esetén vizsgálni kell, közérdekő cél hiányában kisajátításra nem kerülhet sor [1976. évi 24. törvényerejő rendelet 4. § (1) bek. b) pont]. KGD1994. 113. Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt - kárpótlási árverésen szerzett - ingatlan kisajátítása; az adásvétel útján történı megszerzés megkísérlésének kizártsága [1976. évi 24. törvényerejő rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja és 18. §]. R. 2. § (1) (2) (3) A volt tulajdonosnak - a kisajátítási tárgyalás befejezéséig - elıterjesztett kérelmére a kisajátítást kérıt a határozatban az alábbiakra kell kötelezni: a) családi ház építése érdekében való kisajátítás esetén telek biztosítására, b) csoportház és többszintes lakóházépítés céljára való kisajátítás esetén pedig arra, hogy a volt tulajdonos a telek beépítésében részt vehessen (építıközösségbe, illetıleg lakásépítı szövetkezetbe felvegyék stb.). (4) A volt tulajdonost a (3) bekezdésben említett jogára a kisajátítási tárgyalás kitőzésekor figyelmeztetni kell. (5) A lakásépítés akkor tekintendı munkáltatói támogatással megvalósulónak, ha a munkáltató az építésben résztvevık több mint 50%-a részére legalább a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 10%-ának megfelelı kölcsöntámogatást nyújt. R. 3. § (1) Bányászati létesítmény elhelyezése céljára [1960. évi III. tv. 46. § (3) bekezdés] akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha a kívánt cél bányaszolgalom alapításával nem érhetı el.
(2) Bányászat céljára helye van kisajátításnak akkor is, ha a bányászati tevékenység vagy a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerő használhatóságát megszüntették vagy súlyosan akadályozzák, továbbá, ha a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van. BH2005. 451. Az ingatlan kisajátítását a bányamővelési jogosítvánnyal rendelkezı vállalkozó magánérdeke nem teszi indokolttá [1976. évi 24. tvr. 1. §, 4. §, 29. §; 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 3. §]. R. 4. § (1) (2) Posta és távközlés céljára postai és távközlési létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezése érdekében van helye kisajátításnak (1964. évi II. tv. 16. §). (3) Villamosmőhöz tartozó átalakító és kapcsoló berendezés, valamint vezetékek és tartószerkezeteik céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az ingatlanon nem lehet használati vagy vezetékjogot (1962. évi IV. tv. 7. és 9. §) létesíteni. (4) Ha a vízügyi feladatok ellátásához szükséges jelek és létesítmények az ingatlan rendeltetésszerő használatát megszüntetik, vagy lényegesen akadályozzák, a tulajdonos kérheti az ingatlan kisajátítását [32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 55. § (3) bekezdés]. R. 5. § (1) Mőemléket mőemlékvédelem céljára csak akkor lehet kisajátítani, ha a tulajdonos a fenntartással kapcsolatos kötelezettségeinek felszólítás ellenére nem tett eleget és ezzel a mőemlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését veszélyezteti, továbbá, ha a mőemlék fenntartása a tulajdonosnál nem biztosítható. (2) Mőemlékvédelem céljára az illetékes mőemléki hatóság kérhet kisajátítást. R. 6. § (1) Természetvédelem céljára az illetékes természetvédelmi hatóság kérhet kisajátítást. (2) Véderdı telepítése, védıfásítás és közérdekő erdıtelepítés céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az erdıtelepítés (fásítás) a tulajdonos közremőködésével eredményesen nem valósítható meg, vagy aránytalanul nagy költséggel járna. R. 7. § BH1978. 517. Öt évnél hosszabb idı óta építési tilalom alatt álló ingatlannak a cseretelekre jogosult tulajdonos kérelme alapján történı kisajátítása esetén az építési tilalom értékcsökkentı tényezıként nem értékelhetı [1976. évi 24. sz. tvr. 4. § (1) bek. n) pont, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 7. § (1) bek., 31. §, 1964. évi III. tv. 13. §, 10/1977. (I. 28.) ÉVM sz. r. 6. § (1) bek.]. R. 8. § Tvr. 5. § Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következtében a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, b) belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része a helyben elıírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy c) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevıen költségesebbé válik. R. 9. § Nincs helye az egész ingatlan kisajátításának, ha a kisajátítást kérı a szomszédos ingatlanból a visszamaradó ingatlannak olyan kiegészítését ajánlja fel, hogy az eredeti céljának megfelelıen használható lesz, az elıírt legkisebb teleknagyságot eléri, illetıleg a jog vagy a foglalkozás gyakorlása számottevı költségtöbblet nélkül lehetıvé válik. Az említett feltételeknek megfelelı terület elfogadása kötelezı. R. 10. § (1) (2) Az egész ingatlan kisajátítását a határozat jogerıre emelkedéséig, illetve a Tvr. 5. §-ában meghatározott feltételek bekövetkezésének tudomására jutásától számított három hónapon belül lehet kérni.
Az ingatlanra vonatkozó jogok rendezése Tvr. 6. § Az állam, illetıleg az önkormányzat - ha e törvényerejő rendelet másként nem rendelkezik - a kisajátítási határozat jogerıre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg. EBH2002. 819. Az egyszerősített kisajátítási terv alapján kisajátított ingatlan tulajdonjogát az állam megszerezte. Újabb kisajátításra az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzéséhez nincs szükség [1976. évi 24. tvr. 6. §, 23. §, 1959. évi IV. tv. 120. §, 33/1976. (XI. 5.) MT r. 43. §]. BH2004. 127. A kisajátítást kérı birtokbalépésének nem akadálya a többletkártalanítás iránt folyamatban lévı per (1976. évi 24. tvr. 6. §). BH2001. 304. A már kisajátított ingatlan ismételt kisajátítására nincs lehetıség (1976. évi 24. tvr. 6. §). BH1994. 393. I. Az állam, illetıleg az önkormányzat a kisajátítási határozat jogerıre emelkedésével szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát; ez a rendelkezés az egyszerősített terv alapján hozott határozatra is
vonatkozik, függetlenül attól, hogy a tulajdonos változását az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték-e [1976. évi 24. tvr. 6. §, Ptk. 116. § (1) bek.]. BH1985. 18. A kisajátítási határozat jogerıre emelkedésével megszőnik a volt tulajdonos és a bérlı közötti jogviszony. A bérlınek az ezt követı idıben történı halála már nem hat ki a kettıjük jogviszonyára. A bérlı halála kizárólag a kisajátítást kérı és a bérlı közötti jogviszonyban hoz változást annyiban, hogy ha a bérlı halála után nem maradt olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult, a kisajátítást kérınek a cserelakás biztosítási kötelezettsége megszőnik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 6. §, 10. § (2) bek., 15. § (4) bek.]. KGD2003. 221. Ha az egyszerősített kisajátítási terv alapján hozott határozat alapján megtörtént az ingatlan állami tulajdonba vétele, újabb kisajátítási eljárásra nincs lehetıség (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 6. §, 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 43. §). KGD1994. 112. I. Az állam, illetıleg az önkormányzat a kisajátítási határozat jogerıre emelkedésével szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát; ez a rendelkezés az egyszerősített terv alapján hozott határozatra is vonatkozik, függetlenül attól, hogy a tulajdonos változását az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték-e [1976. évi 24. törvényerejő rendelet 6. §, 1959. évi IV. törvény 116. § (1) bekezdés]. Tvr. 7. § (1) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletı jogok és az ingatlanra bejegyzett tények - a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével - megszőnnek. (2) Ha a kártalanítás részben vagy egészben csereingatlannal történik, a kisajátított ingatlanra vonatkozó jogok - a (3) és a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével - a csereingatlanra szállnak át. (3) A bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti jogot és a használat jogát csak a jogosult kérelmére kell a csereingatlanra átvinni; a lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti jog a csereingatlanra nem vihetı át. (4) A telki szolgalom, továbbá a jogszabályon alapuló szolgalom, vezetékjog és más használati jog, valamint tulajdoni korlátozás tekintetében szükség szerint kell rendelkezni. BH1983. 355. Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletı jogok és az ingatlanra bejegyzett tények - a jogszabályban meghatározott kivételekkel (pl. telki szolgalom, jogszabályon alapuló szolgalom) - megszőnnek. Nem tekinthetı ilyen kivételnek a szerzıdésen alapuló, de az ingatlannyilvántartásba be nem jegyzett telki szolgalom [1976. évi 24. sz. tvr. 7. § (1) és (4) bek., Ptk. 167. §, 168. § (1) bek., 158. § (1) bek.]. R. 11. § (1) A határozatban kell rendelkezni: a) a Tvr. 7. §-ának (4) bekezdésében említett jogok és tulajdoni korlátozások fenntartásáról, megszüntetésérıl vagy létesítésérıl - vezetékjog esetében a fenntartásról vagy megszüntetésérıl -, továbbá b) a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletı egyéb jogok megszüntetésérıl, a csereingatlanra való átszállásáról és átvitelérıl. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a határozathozatal elıtt az érdekelteket meg kell hallgatni. (3) Ha a bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti jog, illetıleg a használat jogának átvitelét a csereingatlanra az erre jogosult - legkésıbb a tárgyalás befejezéséig - nem kéri, a jog megszőnik és a volt jogosult részére a Tvr. 15. §-a szerint kártalanítás jár. Erre a jogosultat a tárgyaláson figyelmeztetni kell. (4) R. 12. § (1) A bérlı és a haszonbérlı az ingatlan egy részének kisajátítása esetében a jogviszony megszüntetését vagy a bér (egyéb ellenérték) mérséklését kezdeményezheti; az ügyfelek között ezzel kapcsolatban keletkezett vitában a bíróság dönt. (2) Ha az ingatlan egy részének kisajátítása folytán lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség szőnt meg, a Tvr. 15. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Kártalanítás Tvr. 8. § (1) (2) A kártalanítást csereingatlannal, pénzben vagy mindkettıvel lehet nyújtani. EBH2005. 1362. A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során az idımúlásra figyelemmel értéknövekedés nem vehetı figyelembe. A közigazgatási határozat meghozatalkor fennálló forgalmi érték alapján kell a kártalanítás összegérıl dönteni, az útlejegyzésért járó kártalanítás esetében is (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 8. §, 16. §). BH2003. 441. A kisajátítási többletkártalanítást megállapító ítélet rendelkezı része (1952. évi III. Tv. 177., 220., 252., §, 1976. évi 24. tvr. 5., 8. §)
BH2002. 406. Ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos részére kisajátítási kártalanítás teljesítéseként értékpapírt nem lehet bírósági letétbe helyezni [Ptk. 287. § (1) bek., 1990. évi XXII. tv.-nyel módosított 1976. évi 24. tvr. 8. § (2) bek., 1996. évi CXI. tv. (Épt.) 3. § (2) bek. 8. és 11. pontja, 87. § (2) és (4) bek., 11/1974. (XII. 17.) IM r. 1. § (2) bek., 9. §, 13. §, 21/1976. (IX. 5.) PM r. 1. § (1) és (2) bek., 6. § a) pont]. BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §]. BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsısorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelı összehasonlító adatok nem szerezhetık be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhetı értékébıl kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhetı értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintı értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.]. BH1983. 356. I. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem lehet helye az egymás melletti ugyanazon tulajdonosok tulajdonában levı ingatlanok egybefoglalásának és egységes értékelésének [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-11. §]. BH1983. 115. II. Az ingatlannyilvántartásba különállóként bejegyzett kisajátított ingatlanokat külön-külön kell értékelni akkor is, ha azokat a tulajdonos egységesen hasznosította [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-9. § 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. §]. BH1982. 283. Közös tulajdonban levı, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentıs tényezıket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemzı tényezıket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §]. BH1979. 316. Kártalanításként a kisajátított ingatlan (épület) értéke, nem pedig a helyette létesítendı épület újraelıállítási költsége jár a volt tulajdonos részére. Az üzemátszervezés és üzemáttelepítés költsége nem azonosítható az üzem céljára szolgáló másik épület átalakítási, építési költségeivel [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. §, 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §]. BH1979. 207. II. Többi ingatlan kisajátítása esetében ezek értékét külön-külön kell a kisajátítási jogszabályban meghatározott tényezık mérlegelésével megállapítani. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz tvr. 8. § (1) bek., 9-11. §]. BH1979. 65. I. Ha a tulajdonos a kisajátított ingatlant a kisajátítást megelızı tíz éven belül szerezte, a szerzéskori érték önmagában nem határozza meg a kártalanítási összeget, hanem azt csak - mint jelentısége nem az idımulásától is függı tényezıt - figyelembe kell venni a kártalanítási összeg meghatározásánál [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 10. § (4) bek.]. Tvr. 9. § BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §]. BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsısorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelı összehasonlító adatok nem szerezhetık be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhetı értékébıl kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhetı értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintı értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.]. BH1983. 356. I. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem lehet helye az egymás melletti ugyanazon tulajdonosok tulajdonában levı ingatlanok egybefoglalásának és egységes értékelésének [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-11. §]. BH1983. 277. A kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál a közmő létesítési költségeihez történı hozzájárulásnak minısül a közmő építésével kapcsolatban végzett jelentısebb értékő társadalmi munka [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (5) bek.]. BH1983. 115. II. Az ingatlannyilvántartásba különállóként bejegyzett kisajátított ingatlanokat külön-külön kell értékelni akkor is, ha azokat a tulajdonos egységesen hasznosította [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-9. § 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. §]. BH1982. 283. Közös tulajdonban levı, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentıs tényezıket az ingatlanrészek szerint
elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemzı tényezıket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §]. BH1980. 164. I. A kisajátított telek értékének megállapításánál a beépítési lehetıség szempontjából figyelembe kell venni az építési tilalmat és korlátozást is, kivéve ha azt a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték el [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 14. § (1) bek.]. BH1979. 413. II. Ha az ingatlan méretei a beépíthetıséget érinthetik, akkor ezeket az adottságokat is megfelelıen tisztázni kell [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek.]. BH1979. 413. III. Az értékelés során az ingatlan közmővesítettségét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a közmővet a tulajdonos létesítette, annak költségeihez hozzájárult, vagy a közmő a tulajdonjog megszerzésének idıpontjában már megvolt [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (5) bek.]. BH1979. 361. I. A kisajátított telek értékének megállapításánál a beépítési lehetıség szempontjából figyelembe kell venni azt az építési tilalmat és korlátozást is, amelyet nem a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendeltek el [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek., 33/1977. (IX. 5.) MT sz. r. 14. § (1) bek.]. BH1979. 207. II. Többi ingatlan kisajátítása esetében ezek értékét külön-külön kell a kisajátítási jogszabályban meghatározott tényezık mérlegelésével megállapítani. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz tvr. 8. § (1) bek., 9-11. §]. BH1979. 178. A kisajátítási kártalanítás iránt indított perben szükséges, hogy a szakértı és a véleménye alapján a bíróság mind a kisajátított, mind pedig az összehasonlításul szolgáló ingatlanoknak a kártalanítás összege szempontjából irányadó valamennyi tényezıjét felderítse és értékelje. [1976. évi 24. sz. tvr. 9-11. §.] BH1979. 112. I. A kisajátított ingatlan értékének megállapítása során figyelembe kell venni az évelınövényzet értékét is [Ptk. 177 §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (6) bek.]. BH1979. 64. Telek kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál kiemelkedı jelentısége van a rendeltetésnek és a beépítési lehetıségnek. - A beépített ingatlan értéke nem szükségszerően azonos az ingatlan alkotórészei (telek, lakóház, egyéb építmények stb.) értékének összegével. Az ingatlan mint egységes egész értéke az alkotó részek arányosságától, elhelyezkedésének rendjétıl, használhatóságától, egymással való összefüggésének szempontjaitól is függıen alakul [Ptk, 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) és (4) bek.]. BH1978. 474. A kisajátított telek értékét valamennyi számbajövı tényezı gondos mérlegelésével kell megállapítani. A kártalanításnál figyelembe kell venni a hosszabb idı - legfeljebb öt év - alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket is, amelyet megfelelı számú, az értéket befolyásoló tényezık szempontjából hasonló vagy hasonlítható, pontosan megjelölt ingatlanok forgalmi adatai alapján lehet megállapítani. [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) és (5) bek., 10. § (1) és (4) bek.] BH1978. 379. I. A hosszabb idı alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket az azt befolyásoló tényezık szempontjából összehasonlításra alkalmas ingatlanok konkrét forgalmi adatai alapján kell megállapítani [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek., 10-11. §, PK 24. sz.]. BH1978. 332. I. A kisajátítás során beépített ingatlan értékét a telek és az épület együttes értékére figyelemmel kell megállapítani. [Ptk. 172. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek.] BH1978. 244. I. Kisajátítás esetében a beépített ingatlan értékét a telek és az épület együttes értékére tekintettel kell megállapítani. Ez vonatkozik a lakottság miatti értékcsökkenés figyelembe vételére is [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek.]. BH1978. 161. Kisajátítási kártalanítási perben a megalapozott szakvéleményhez és döntéshez szükséges annak ismerete, hogy a felsorolt összehasonlító adatok közül melyik az a telek, amelyik a perbeli ingatlanhoz fekvésénél, beépíthetıségénél, területénél és egyéb jellemzı tulajdonságánál fogva leginkább hasonló, mi az elınyös, illetıleg hátrányos eltérés, mert csak ezeknek az adatoknak az ismeretében és összemérése útján van módja a szakértınek véleményt adnia; a peres feleknek és a bíróságnak pedig csak igy van módja a szakértıi véleményt ellenıriznie [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek.] R. 13. § BH1983. 115. II. Az a rendelkezés, amely szerint teleknek kell tekinteni a város (község) belterületén levı ingatlanból kisajátított terület 1500 négyzetmétert meg nem haladó részét, a kisajátítás tárgyára vonatkozóan ír elı olyan korlátozást, amelynek - eltérı rendelkezés hiányában - akkor is érvényesülnie kell, ha az ingatlan tulajdonosa nem állampolgár [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. § (1) bek.] BH1983. 115. II. Az ingatlannyilvántartásba különállóként bejegyzett kisajátított ingatlanokat külön-külön kell értékelni akkor is, ha azokat a tulajdonos egységesen hasznosította [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-9. § 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. §]. BH1982. 283. Közös tulajdonban levı, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt
ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentıs tényezıket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemzı tényezıket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §]. BH1979. 413. I. A város (község) belterületén lévı ingatlanból kisajátított terület 1. 500 m2-t meg nem haladó részét teleknek, az ezt meghaladó részét pedig földnek kell tekinteni. E minısítéssel kapcsolatban több ingatlan egybefoglalását a jogszabály nem teszi lehetıvé [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. § (1) és (3) bek.]. BH1979. 207. I. Közös tulajdonban álló ingatlan kisajátításánál az egy családhoz nem tartozó tulajdonostársak esetében külön-külön kell számításba venni a 417 négyszögöl terjedelemig telekként értékelendı területet [ Ptk. 172. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. §]. BH1979. 23. I. Annak a rendelkezésnek az alkalmazása körében, amely szerint teleknek kell tekinteni a város (község) belterületén levı ingatlanból kisajátított terület 1500 m2-t meg nem haladó részét, az egyes kisajátított ingatlanok egybeszámításának nincs helye [Ptk. 172. §*, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. § (1) bek.]. R. 14. § BH1981. 404. Ha az építési tilalom, illetıleg a beépítés korlátozása a kisajátítási cél megvalósítása érdekében történt is, a beépíthetıség hiányát, illetıleg korlátozottságát a tulajdonos terhére kell figyelembe venni a kártalanítási összeg meghatározásánál akkor, ha a kisajátított ingatlan az építési tilalom, illetıleg korlátozás elrendelése elıtt nem lett volna beépíthetı [Ptk. 177. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 14. § (1) bek.]. BH1980. 164. I. A kisajátított telek értékének megállapításánál a beépítési lehetıség szempontjából figyelembe kell venni az építési tilalmat és korlátozást is, kivéve ha azt a kisajátítási cél megvalósítása érdekében rendelték el [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 14. § (1) bek.]. R. 15. § (1) Nem jár kártalanítás a) a használhatatlan romépületért, b) az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyezı határozat a késıbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetıleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte. (2) Az (1) bekezdésben említett épületet a tulajdonos lebontathatja és anyagát elviheti. (3) Ha a kisajátítást kérı a kisajátított épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, a tulajdonos azokat az (1) bekezdésben nem említett esetekben is lebontathatja, és anyagukat elviheti. A bontási anyagnak és tartozékoknak a bontási költséggel csökkentett értékét a kártalanításból le kell vonni. (4) A kisajátítást kérınek a tárgyaláson nyilatkoznia kell arra vonatkozólag, hogy az épületre és annak tartozékaira igényt tart-e. Ha a kisajátítást kérı az épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, a tárgyaláson a tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy azokat lebontja és anyagukat elviszi-e, vagy kártalanításra tart igényt. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelıen alkalmazni kell az épületnek nem minısülı építményekre, továbbá az építményrészekre is. R. 16. § Ha a kisajátítás következtében a faállomány vagy más évelı növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a tulajdonos elvégezheti. Ebben az esetben a faanyag (más évelı növényzet) értékét az ingatlan értékének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Tvr. 10. § (1) (2) Ha a kisajátított épületben levı lakást, illetıleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos, bérlı vagy egyéb használó használja, forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni. (3) A beköltözhetı forgalmi értéket kell figyelembe venni, ha a kisajátított épületben levı lakást, illetıleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a) a tulajdonos használja és részére cserelakást (cserehelyiséget) nem kell adni, vagy b) bérlı vagy egyéb használó használja, és a cserelakásra (cserehelyiségre) vonatkozó igényérıl lemond, valamint pénzbeli kártalanításra sem tart igényt. (4) BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §]. BH1985. 18. A kisajátítási határozat jogerıre emelkedésével megszőnik a volt tulajdonos és a bérlı közötti jogviszony. A bérlınek az ezt követı idıben történı halála már nem hat ki a kettıjük jogviszonyára. A bérlı halála kizárólag a kisajátítást kérı és a bérlı közötti jogviszonyban hoz változást annyiban, hogy ha a bérlı halála után nem maradt olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult, a kisajátítást kérınek a cserelakás biztosítási kötelezettsége megszőnik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 6. §, 10. § (2) bek., 15. § (4) bek.]. BH1984. 445. I. A tulajdonosnak a kisajátított ingatlanért megfelelı kártalanítást kell kapnia, amelynek összegét a jogszabályban meghatározott tényezık együttes mérlegelésével kell megállapítani. Ennek során a
bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy azonos adottságú ingatlanok kisajátításáért járó kártalanítás összegének kiszámításánál azonos elvek érvényesüljenek [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2., 8., 10. §]. BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsısorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelı összehasonlító adatok nem szerezhetık be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhetı értékébıl kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhetı értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintı értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.]. BH1983. 356. I. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem lehet helye az egymás melletti ugyanazon tulajdonosok tulajdonában levı ingatlanok egybefoglalásának és egységes értékelésének [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-11. §]. BH1982. 283. Közös tulajdonban levı, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentıs tényezıket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemzı tényezıket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §]. BH1979. 264. Ha a kisajátított épületben levı lakást bérlı használja, a beköltözhetı forgalmi érték figyelembevételére csak akkor kerülhet sor, ha a bérlı a cserelakásra vonatkozó igényérıl lemond és pénzbeli kártalanításra sem tart igényt [1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (2) és (3) bek.]. BH1979. 207. II. Többi ingatlan kisajátítása esetében ezek értékét külön-külön kell a kisajátítási jogszabályban meghatározott tényezık mérlegelésével megállapítani. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz tvr. 8. § (1) bek., 9-11. §]. BH1979. 178. A kisajátítási kártalanítás iránt indított perben szükséges, hogy a szakértı és a véleménye alapján a bíróság mind a kisajátított, mind pedig az összehasonlításul szolgáló ingatlanoknak a kártalanítás összege szempontjából irányadó valamennyi tényezıjét felderítse és értékelje. [1976. évi 24. sz. tvr. 9-11. §.] BH1979. 66. I. Az ingatlannak a kisajátítást megelızı tíz éven belüli szerzése esetében a kártalanítási összeg meghatározásánál a szerzéskori értékét nagyobb súllyal kell figyelembe venni akkor, ha a kisajátítás a szerzés idıpontját követı rövid idın belül történt [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (4) bek.]. BH1979. 66. II. A kisajátítási kártalanítási összeg meghatározásánál a szélesebb körben kialakult forgalmi érték megállapításának nem akadálya az, hogy idıközben a házingatlant lebontották [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (1) bek.]. *Az 1977. évi IV. törvénnyel módosított Ptk. új szövegében:177. §. BH1979. 65. I. Ha a tulajdonos a kisajátított ingatlant a kisajátítást megelızı tíz éven belül szerezte, a szerzéskori érték önmagában nem határozza meg a kártalanítási összeget, hanem azt csak - mint jelentısége nem az idımulásától is függı tényezıt - figyelembe kell venni a kártalanítási összeg meghatározásánál [Ptk. 172. §*, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 10. § (4) bek.]. BH1978. 474. A kisajátított telek értékét valamennyi számbajövı tényezı gondos mérlegelésével kell megállapítani. A kártalanításnál figyelembe kell venni a hosszabb idı - legfeljebb öt év - alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket is, amelyet megfelelı számú, az értéket befolyásoló tényezık szempontjából hasonló vagy hasonlítható, pontosan megjelölt ingatlanok forgalmi adatai alapján lehet megállapítani. [1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (1) és (5) bek., 10. § (1) és (4) bek.] BH1978. 473. A telek és az épület értékét a jogszabályban felsorolt tényezık alapján, a beépített ingatlan értékét pedig a telek és az épület (egyéb építmény) együttes értékére figyelemmel kell megállapítani. - A megfelelı kártalanítás megállapításánál nem a pillanatnyi és esetleg helyi konjunkturális viszonyok a döntıek, hanem a jogszabályban felsorolt együttesen mérlegelendı tényezık [Ptk. 172. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 9. és 10. §]. BH1978. 380. II. A kisajátított ingatlan forgalmi értékének megállapításánál a bíróság csak akkor tudja ellenırizni és mérlegelni a szakértıi véleményt, ha az összehasonlítás céljából figyelembe vett ingatlanok jellemzı tulajdonságait is ismeri [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (1) bek., Pp. 182. §]. BH1978. 379. I. A hosszabb idı alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket az azt befolyásoló tényezık szempontjából összehasonlításra alkalmas ingatlanok konkrét forgalmi adatai alapján kell megállapítani [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek., 10-11. §, PK 24. sz.]. BH1978. 333. I. Ha a tulajdonos az ingatlant a kisajátítást megelızı tíz éven belül szerezte, a szerzéskori értéket a kártalanítási összeg meghatározásánál csupán az értékelés egyik szempontjaként kell figyelembe venni. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a tíz éven belüli szerzés a kisajátítás idıpontjához képest mikor
történt, mert minél távolabb esik egymástól a két idıpont; a szerzéskori érték jelentısége ehhez képest csökken. [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr., 10. § (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 17. §]. BH1978. 332. II. A hosszabb idı alatt szélesebb körben kialakult forgalmi érték figyelembe vétele végett a hasonló házasingatlanok forgalmi értékét fel kell deríteni [1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (1) bek.] BH1978. 281. Ha a tulajdonos az ingatlan tulajdonát házastársi közös vagyon megszüntetése címén szerezte, a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a házastársak közös szerzésének idıpontját kell az 1976. évi 24. számú törvényerejő rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tíz éves határidı számítása szempontjából a szerzés idıpontjának tekinteni [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 10. § (4) bek., 2. §]. R. 17. § BH1982. 283. Közös tulajdonban levı, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentıs tényezıket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemzı tényezıket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r 13. § (1) és (2) bek., 17. §]. BH1978. 333. I. Ha a tulajdonos az ingatlant a kisajátítást megelızı tíz éven belül szerezte, a szerzéskori értéket a kártalanítási összeg meghatározásánál csupán az értékelés egyik szempontjaként kell figyelembe venni. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a tíz éven belüli szerzés a kisajátítás idıpontjához képest mikor történt, mert minél távolabb esik egymástól a két idıpont; a szerzéskori érték jelentısége ehhez képest csökken. [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr., 10. § (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 17. §]. BH1978. 243. II. Törekedni kell arra, hogy azonos területen történt kisajátítás esetében a volt tulajdonosok arányos kártalanításban részesüljenek. [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-10., 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13., 17. §, Pp. 3., 182. §]. Tvr. 11-12. § BH1990. 177. A forgalmi érték vizsgálatának szempontjai a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál [Ptk. 177. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §]. BH1984. 399. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsısorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelı összehasonlító adatok nem szerezhetık be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhetı értékébıl kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhetı értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintı értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8. § (1) bek., 9-11. §, PK 431. sz.]. BH1983. 356. I. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem lehet helye az egymás melletti ugyanazon tulajdonosok tulajdonában levı ingatlanok egybefoglalásának és egységes értékelésének [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-11. §]. BH1979. 207. II. Többi ingatlan kisajátítása esetében ezek értékét külön-külön kell a kisajátítási jogszabályban meghatározott tényezık mérlegelésével megállapítani. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz tvr. 8. § (1) bek., 9-11. §]. BH1979. 178. A kisajátítási kártalanítás iránt indított perben szükséges, hogy a szakértı és a véleménye alapján a bíróság mind a kisajátított, mind pedig az összehasonlításul szolgáló ingatlanoknak a kártalanítás összege szempontjából irányadó valamennyi tényezıjét felderítse és értékelje. [1976. évi 24. sz. tvr. 9-11. §.] BH1979. 113. Ha a tulajdonosok a részükre biztosított tanácsi értékesítéső lakást az állami támogatást tartalmazó áron szerezték meg, a kisajátítási kártalanítási összeg meghatározásánál - a csereingatlanra vonatkozó szabályok figyelembevételével történı érték megállapítása során - az állami támogatás összegét a terhükre kell elszámolni. - A csereingatlan értékelésénél figyelembe kell venni azokat az elidegenítési korlátozásokat is, amelyek a forgalomban kialakult értéket kedvezıtlenül befolyásolják [ Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 11. § a) pont, 13. § (2) bek., 11/1974. (IV. 10.) PM-ÉVM sz. r.]. BH1978. 379. I. A hosszabb idı alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket az azt befolyásoló tényezık szempontjából összehasonlításra alkalmas ingatlanok konkrét forgalmi adatai alapján kell megállapítani [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 9. § (4) bek., 10-11. §, PK 24. sz.]. BH1983. 115. I. Az a szabály, amely szerint a személyi tulajdon mértékét meghaladó ingatlanokért járó kisajátítási kártalanítást ötven százalékkal csökkenteni kell, nem alkalmazható akkor, ha a tulajdonost a kisajátított ingatlanok tekintetében nem terheli elidegenítési kötelezettség [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 12. § (1) bek.].
Tvr. 13. § (1) Csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérı megegyezik. (2) A csereingatlan értékét a 9-11. § rendelkezései szerint kell megállapítani. (3) Ha a csereingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás, a különbözetet a tulajdonos köteles megfizetni. A különbözet megfizetése alól - jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben - mentesítés, továbbá fizetési kedvezmény adható. (4) Ha a csereingatlan értéke kisebb a kisajátított ingatlanért járó kártalanításnál, a tulajdonos részére a különbözetnek megfelelı pénzbeli kártalanítás jár. EBH2001. 611. Csereingatlannal történt kártalanításhoz a kisajátítást kérı és a kisajátított ingatlan tulajdonosának megállapodása szükséges (1976. évi 24. tvr. 13. §, 15. §). BH1980. 85. Ha a kisajátított ingatlan tulajdonosának elhelyezése tanácsi értékesítéső lakás biztosításával történik, a kártalanítás megállapításánál a csereingatlannal történı kártalanítás szabályait kell alkalmazni. A két ingatlan értéke közötti különbözet kiszámításánál azonban figyelembe kell venni, hogy a tanácsi értékesítéső lakás biztosítása nam a kisajátítási eljárásban kötött egyezség alapján történt, hanem a tulajdonos az ingatlan tulajdonjogát az Országos Takarékpénztárral kötött adásvételi szerzıdés alapján szerezte meg [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 13. §]. BH1979. 113. Ha a tulajdonosok a részükre biztosított tanácsi értékesítéső lakást az állami támogatást tartalmazó áron szerezték meg, a kisajátítási kártalanítási összeg meghatározásánál - a csereingatlanra vonatkozó szabályok figyelembevételével történı érték megállapítása során - az állami támogatás összegét a terhükre kell elszámolni. - A csereingatlan értékelésénél figyelembe kell venni azokat az elidegenítési korlátozásokat is, amelyek a forgalomban kialakult értéket kedvezıtlenül befolyásolják [ Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 11. § a) pont, 13. § (2) bek., 11/1974. (IV. 10.) PM-ÉVM sz. r.]. R. 18. § (1) (2) A Tvr. 13. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a részben kisajátított ingatlan kiegészítése céljára felajánlott terület értéke és a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás összege különbözı. A felajánlott terület értékét a Tvr. 9-11. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani. Tvr. 14. § (1) A kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg. (2) (3) BH1983. 356. II. A kötelmi jogosult érvényesítheti a kisajátítást kérıvel szemben a még ki nem fizetett vagy az államigazgatási határozatban megállapított összeget meghaladó kártalanítási igényét. Ez utóbbi esetben azonban az igény érvényesítésének az is feltétele, hogy a tulajdonos a kötelmi jogosultnak az ingatlanra vonatkozó igényeit elismerje [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 14. § (1) bek., PK 26. sz.]. BH1978. 380. I. Kisajátítási kártalanítással kapcsolatban a kötelmi jogosultnak az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igényét a bíróság csak akkor veheti figyelembe, ha azt a tulajdonos elismeri [1976. évi 24. sz. tvr. 14. § (1) bek., PK 26. sz.]. Tvr. 15. § (1) A kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletı jogok megszőnése miatt keletkezett kárt, illetıleg a megszőnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni. (2) A földhasználati jogot ingyenesen megszerzı használó részére a telekért, illetıleg a földért kártalanítás nem jár. A telek, illetıleg a föld értékét növelı munkák ellenértékét azonban a földhasználó részére meg kell téríteni. (3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján járó kártalanítást az ingatlanért járó kártalanításnál figyelembe kell venni. (4) A kisajátított épületben lévı lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a kisajátítást kérı köteles megfelelı cserelakást (cserehelyiséget) biztosítani. A cserelakás megfelelıségének megállapításánál a lakások és helyiségek bérletérıl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cserehelyiség akkor megfelelı, ha a tevékenység hasonló körülmények között történı folytatására alkalmas.
KK 30. szám A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása esetén - ha a tulajdonos pénzbeli kártalanításban részesül - a megszőnt haszonélvezeti jog értékét az eset összes körülményének gondos mérlegelésével kell meghatározni. Ennek során különösen figyelembe kell venni a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan
jellegét, a haszonélvezeti jog gyakorlásának módját, a jogosult személyi körülményeit, a hasznosítás lehetıségeit és a hasznosítással elérhetı anyagi elınyöket, továbbá a haszonélvezeti jognak az ingatlan forgalmi értékére gyakorolt hatását. EBH2001. 611. Csereingatlannal történt kártalanításhoz a kisajátítást kérı és a kisajátított ingatlan tulajdonosának megállapodása szükséges (1976. évi 24. tvr. 13. §, 15. §). BH1985. 18. A kisajátítási határozat jogerıre emelkedésével megszőnik a volt tulajdonos és a bérlı közötti jogviszony. A bérlınek az ezt követı idıben történı halála már nem hat ki a kettıjük jogviszonyára. A bérlı halála kizárólag a kisajátítást kérı és a bérlı közötti jogviszonyban hoz változást annyiban, hogy ha a bérlı halála után nem maradt olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult, a kisajátítást kérınek a cserelakás biztosítási kötelezettsége megszőnik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 6. §, 10. § (2) bek., 15. § (4) bek.]. BH1983. 405. II. Kisajátítás esetén a megszőnt haszonélvezeti jog értékét nem az illetékekrıl szóló jogszabályi rendelkezések szerint kell meghatározni, hanem mérlegelni kell az az eset összes körülményeit, figyelembe kell venni különösen a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan jellegét, a haszonélvezeti jog gyakorlásának módját, a jogosult személyi körülményeit, a hasznosítás lehetıségeit, a hasznosítással elérhetı anyagi elınyt, a haszonélvezeti jognak az ingatlan forgalmi értékére gyakorolt hatását [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 15. §, PK 365. sz.]. BH1979. 265. Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása esetében a haszonélvezeti jog megszüntetéséért járó kártalanítás összegét nem a Ptk. öröklési jogi szabályainak alkalmazásával, hanem a Legfelsıbb Bíróságnak a PK 405. számú állásfoglalással módosított PK 365. számú állásfoglalásában adott iránymutatás szerint kell meghatározni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 15. §, PK 365. sz.]. KGD2001. 94. Kisajátított ingatlanon a tulajdonost megilletı bányászati jog fennállásának megállapítása. A jog megszőnése miatt járó kártalanítás meghatározásánál irányadó szempontok (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 15. §, 16. §, 1952. évi III. törvény 213. §). Tvr. 15/A. § Ha az ingatlant önkormányzati célra sajátítják ki, a használó részére - a kisajátítást kérıvel való megegyezése hiányában - cserelakásként önkormányzati bérlakást kell adni. Tvr. 15/B. § (1) A kisajátításra kerülı épületben lévı lakás használója részére nem kell cserelakást adni, ha a) a használó a cserelakásra vonatkozó igényérıl - legkésıbb a kisajátítási tárgyaláson - lemond; b) a használó tulajdonában ugyanabban a városban (községben) beköltözhetı és megfelelı lakás van; c) a jogcím nélküli használó - törvény rendelkezése alapján - másik lakásra nem tarthat igényt. (2) A kisajátításra kerülı épületben lévı nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére nem kell cserehelyiséget adni, ha a használó a) a cserehelyiségre vonatkozó igényérıl - legkésıbb a kisajátítási tárgyaláson - lemond; b) a helyiségben gyakorolt tevékenységét tovább nem folytatja; c) tulajdonában (kezelésében, használatában) olyan más, nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amely megfelelı a tevékenység folytatására. (3) Ha a kisajátított épületben lévı lakást, illetıleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget nem a tulajdonos használja és az (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján cserelakást, vagy a (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján cserehelyiséget nem kell adni, a használó részére pénzbeli kártalanítás jár. (4) A pénzbeli kártalanítás összegében a felek megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a kisajátított épületben lévı lakásra megállapítható pénzbeli kártalanítás összege legalább az önkormányzat rendelete alapján - a szerzıdés közös megegyezéssel történı megszüntetése esetében - az önkormányzati lakásra meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelı összeg. (5) Mőemlék kisajátítása esetén a pénzbeli kártalanítás összegének megállapításakor a mőemlék fenntartására, illetve helyreállítására a kisajátítási eljárás megindítását megelızı öt évben adott költségvetési támogatások összegét olyan arányban kell csökkentı tényezıként figyelembe venni, amilyen arányban az a mőemlék forgalmi értékére hatással volt. A költségvetési támogatások közé kell számítani a Központi Környezetvédelmi Alapból kapott összegeket is. R. 19-24. §
BH1979. 153. I. A bíróságnak a kisajátítási kártalanítás iránt indított perben hivatalból is tisztáznia kell, hogy a kisajátított ingatlanban még benne lakó volt tulajdonos tart-e igényt cserelakásra, ha pedig nem, az ingatlant mikor üríti ki [33/1976. (X. 5.) MT sz. r. 19. § ]. BH1980. 209. A kisajátítást kérı csak a kisajátítással okozati összefüggésben felmerült, gazdaságilag és jogilag indokolt költségeket köteles megtéríteni. A tulajdonos nem támaszthat jogszerő igényt a kisajátítást kérıvel szemben azon a címen, hogy lakás-használatbavételi díjat kellett fizetnie, ha erre azért került sor, mert a kisajátított ingatlanban levı lakásánál nagyobb cserelakást kapott [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5) MT sz. r. 20. § (2) bek., 26. § d) pont]. BH1980. 15. II. Ha a volt tulajdonos kérelmére a lakásügyi hatóság a kisajátítással kapcsolatban cserelakásként a volt lakásánál nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakást utal ki, és ıt a lakásügyi hatóság a szobatöbblet ellenében a kisajátított és a kiutalt lakásra megállapított lakás-használatbavételi díj különbözetének megfizetésére kötelezi, a volt tulajdonos az ilyen címen fizetett összeget nem háríthatja át a kisajátítást kérıre. Ilyen esetben sincs szó ugyanis a kisajátítással okozati összefüggésben felmerült - a kisajátítás által okozott hátrányok kiküszöbölése végett teljesített - fizetésrıl [33/1976. (XI. 5.) MT sz. r. 20. § (2) bek., 1/1971. (II. 8.) ÉVM 12. r. 30. § (1) bek. a) pont]. Tvr. 16. § A kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget és költségeket meg kell téríteni. EBH2005. 1365. A kisajátítási eljárás során a kártalanítás összegének meghatározásánál a kapu áthelyezése, új belsı út építése a megtérítendı költségek körébe tartozik (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 16. §). EBH2005. 1362. A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során az idımúlásra figyelemmel értéknövekedés nem vehetı figyelembe. A közigazgatási határozat meghozatalkor fennálló forgalmi érték alapján kell a kártalanítás összegérıl dönteni, az útlejegyzésért járó kártalanítás esetében is (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 8. §, 16. §). BH2006. 70. Kisajátítási kérelem elbírálása során vizsgálni kell, hogy a kisajátítás az egyetlen mód-e a vízilétesítmény biztonságos üzemeltetésének biztosítására vagy az más módon, szolgalom alapításával is biztosítható-e (1976. évi 24. tvr. 1. §, 16. §; 1995. évi LVII. tv. 20. §; 1959. évi IV. tv. 177. §). BH2005. 449. Útcsatlakozás kiépítése miatt elrendelt kisajátítás esetén a kártalanítás körében a kisajátítás miatt szükségessé vált kapuáthelyezés és belsı út kiépítésének költségét is figyelembe kell venni [1976. évi 24. tvr. 4. §, 16. §; 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 26. §]. BH1989. 105. Ha az ingatlan egy részének kisajátítása miatt a visszamaradt ingatlanrész gazdálkodási célra alkalmatlanná válik, az ezzel összefüggésben jelentkezı értékveszteséget meg kell téríteni [1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont, PK 25. sz.]. BH1984. 400. I. A kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok a várható termés értéke megtérítésének a feltételéül nem írják elı, hogy a tulajdonos a folyó gazdasági évben a várható termés érdekében munkát végezzen [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont]. BH1982. 139. Nem jár kártalanítás a kisajátított ingatlanon folytatott jövedelemszerzı tevékenység lehetıségének megszőnése miatt [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 6.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont]. BH1982. 5. Nincs helye a kisajátítással kapcsolatos költség megítélésének azon az alapon, hogy a tulajdonos az állatállománynak takarmányozásához szükséges terményt a kisajátított ingatlanrészen termelte meg, s a kisajátítás miatt a terményeknek más helyrıl történı szállításával kapcsolatban a jövıben költségei merülnek fel [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25., 26. §]. BH1981. 500. A kisajátítás mint a tulajdon és a tulajdon tárgyaihoz főzıdı jogok elvonásának jogszabályi feltételekhez és az illetékes hatóság engedélyezı határozatához kötött módja nem jogellenes tevékenység, ezért a kisajátítást kérı kártérítési felelıssége nem állapítható meg. A kisajátítás és az azzal kapcsolatos kártalanítás körében a kisajátítást kérıt nem lehet nem vagyoni kár megtérítésére kötelezni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. tvr. 16. §., Ptk. 354. §]. BH1980. 209. A kisajátítást kérı csak a kisajátítással okozati összefüggésben felmerült, gazdaságilag és jogilag indokolt költségeket köteles megtéríteni. A tulajdonos nem támaszthat jogszerő igényt a kisajátítást kérıvel szemben azon a címen, hogy lakás-használatbavételi díjat kellett fizetnie, ha erre azért került sor, mert a kisajátított ingatlanban levı lakásánál nagyobb cserelakást kapott [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5) MT sz. r. 20. § (2) bek., 26. § d) pont]. BH1980. 87. Ha közút létesítése, illetıleg korszerősítése következtében valamely ingatlan értéke csökken, a tulajdonos kártalanítási igényét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok megfelelı alkalmazásával kell elbírálni akkor is, ha az ingatlanból a közút céljára nem történt kisajátítás [1962. évi 21. sz. tvr. 4. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. §].
BH1980. 15. I. A kisajátítással kapcsolatban megtérítendı költségeken a kisajátítás következtében, azzal okozati összefüggésben felmerült olyan kiadásokat kell érteni, amelyek - a kártalanításra jogosultnál - a kisajátítás által okozott hátrányok kiküszöbölése végett indokoltan merültek fel. [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §]. BH1979. 414. A bíróság sem a kisajátítást kérıt, sem pedig a tulajdonost nem kötelezheti az ellenérdekő fél képviseletével a kisajátítási államigazgatási eljárásban felmerülı költségek viselésére [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 18. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §, 1957. évi IV. tv. 80. § (1) bek.]. BH1979. 316. Kártalanításként a kisajátított ingatlan (épület) értéke, nem pedig a helyette létesítendı épület újraelıállítási költsége jár a volt tulajdonos részére. Az üzemátszervezés és üzemáttelepítés költsége nem azonosítható az üzem céljára szolgáló másik épület átalakítási, építési költségeivel [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. §, 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §]. BH1979. 288. Részkisajátítás esetén értékveszteség címén a visszamaradt ingatlanrész értékcsökkenésének csak az a része ítélhetı meg, amely a részkisajátítás okszerő következménye. - Részkisajátítás esetén az értékveszteség megállapításánál meg kell határozni az egész ingatlan és külön a visszamaradt ingatlanrész forgalmi értékét is. A forgalmi érték meghatározása csak összehasonlításra alkalmas ingatlanforgalmi adatok alapján történhet. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont, PK 24. sz.]. BH1978. 436. Villamos vezeték létesítésével okozott kárként nemcsak a jogszabályban példálózóan kiemelt veszteséget, hanem minden olyan kárt is meg kell téríteni, amely az említett munkálatokkal összefüggıen keletkezett [1962. évi IV. tv. (VET) 22. § (1) és (2) bek., 1959. évi IV. tv. XXIX.-XXXI. fej., 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek., 1/1967. (IV. 28.) NIM sz. r. 18. § (2) bek.]. BH1978. 379. II. Az értékveszteség megállapítása szempontjából vizsgálni kell azt is, hogy a visszamaradt ingatlan megfelel-e a szokásos házhelynagyságnak, s a helyi viszonyokat figyelembe véve mennyivel csökkent annak. használhatósága stb. azáltal, hogy a kert egy részét kisajátították [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, PK 24. sz.]. BH1978. 243. II. Törekedni kell arra, hogy azonos területen történt kisajátítás esetében a volt tulajdonosok arányos kártalanításban részesüljenek. [Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8-10., 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13., 17. §, Pp. 3., 182. §]. KGD2006. 77. Közút céljára kisajátított mezıgazdasági ingatlanok értékelési szabályai (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 1. §, 16. §). KGD2006. 33. Kisajátítási kérelem elbírálása során vizsgálni kell, hogy a kisajátítás az egyetlen mód-e a vízi létesítmény biztonságos üzemeltetésének biztosítására, vagy az más módon, szolgalom alapításával is biztosítható-e (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 1. §, 16. §, 1995. évi LVII. törvény 20. §, 1959. évi IV. törvény 177. §). KGD2001. 94. Kisajátított ingatlanon a tulajdonost megilletı bányászati jog fennállásának megállapítása. A jog megszőnése miatt járó kártalanítás meghatározásánál irányadó szempontok (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 15. §, 16. §, 1952. évi III. törvény 213. §). R. 25. § (1) A kisajátítással kapcsolatos értékveszteségként meg kell téríteni különösen a) mezıgazdasági mővelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függı termés értékét, ha az a birtokbaadás idıpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági év várható termésének értékét; b) az ingatlan egy részének kisajátítása esetén a visszamaradt ingatlanrész értékének csökkentését, továbbá c) szövetkezet közös használatában álló, állami tulajdonban levı ingatlanra vonatkozó földhasználati jog visszavonása esetén az állam által használatba adott és a visszavont ingatlan értékkülönbségét. (2) A lábon álló és függı termés értékébıl, illetıleg a folyó gazdasági év várható termésének értékébıl le kell vonni az elmaradt mezıgazdasági munkák költségét. BH1989. 105. Ha az ingatlan egy részének kisajátítása miatt a visszamaradt ingatlanrész gazdálkodási célra alkalmatlanná válik, az ezzel összefüggésben jelentkezı értékveszteséget meg kell téríteni [1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont, PK 25. sz.]. BH1984. 400. I. A kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok a várható termés értéke megtérítésének a feltételéül nem írják elı, hogy a tulajdonos a folyó gazdasági évben a várható termés érdekében munkát végezzen [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont]. BH1982. 139. Nem jár kártalanítás a kisajátított ingatlanon folytatott jövedelemszerzı tevékenység lehetıségének megszőnése miatt [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 6.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont]. BH1980. 87. Ha közút létesítése, illetıleg korszerősítése következtében valamely ingatlan értéke csökken, a tulajdonos kártalanítási igényét a kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok megfelelı
alkalmazásával kell elbírálni akkor is, ha az ingatlanból a közút céljára nem történt kisajátítás [1962. évi 21. sz. tvr. 4. § (2) bek., 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. §]. BH1979. 288. Részkisajátítás esetén értékveszteség címén a visszamaradt ingatlanrész értékcsökkenésének csak az a része ítélhetı meg, amely a részkisajátítás okszerő következménye. - Részkisajátítás esetén az értékveszteség megállapításánál meg kell határozni az egész ingatlan és külön a visszamaradt ingatlanrész forgalmi értékét is. A forgalmi érték meghatározása csak összehasonlításra alkalmas ingatlanforgalmi adatok alapján történhet. [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont, PK 24. sz.]. BH1979. 112. II. Nincs jogszabályi lehetıség annak a kárnak a megtérítésére, amely a kártalanításra jogosultat amiatt érte, hogy a tulajdonában maradt ingatlanához elınyös közelségben levı másik ingatlanát a kisajátítás folytán elvesztette [Ptk. 177. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. b) pont]. BH1979. 67. II. A kisajátítási eljárás során nemcsak a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, hanem az elmaradt haszonért (vagyoni elınyért) is igényelhetı megtérítés [Ptk. 355. § (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) Mt sz. r. 25. § (1) bek. a) pont]. BH1978. 436. Villamos vezeték létesítésével okozott kárként nemcsak a jogszabályban példálózóan kiemelt veszteséget, hanem minden olyan kárt is meg kell téríteni, amely az említett munkálatokkal összefüggıen keletkezett [1962. évi IV. tv. (VET) 22. § (1) és (2) bek., 1959. évi IV. tv. XXIX.-XXXI. fej., 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek., 1/1967. (IV. 28.) NIM sz. r. 18. § (2) bek.]. R. 26. § A kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni a) mezıgazdasági mővelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mezıgazdasági munkák költségét, és az egyéb ráfordítások költségét, ha a költségek az ingatlanért járó kártalanításban, illetıleg a 25. § (1) bekezdésének a) pontja alapján nem térülnek meg; b) a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét; c) a kisajátított épületben levı lakás (nem lakás céljára szolgáló helyiség) és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti öt évi különbözetet, továbbá d) az egyéb hasonló igazolt költségeket. BH2005. 449. Útcsatlakozás kiépítése miatt elrendelt kisajátítás esetén a kártalanítás körében a kisajátítás miatt szükségessé vált kapuáthelyezés és belsı út kiépítésének költségét is figyelembe kell venni [1976. évi 24. tvr. 4. §, 16. §; 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 26. §]. BH1989. 105. Az ingatlan vételárának kiegyenlítéséhez felvett bankkölcsön, ennek kamatterhe, kezelési költsége, az ingatlanszerzés után fizetendı illeték nem minısül a kisajátítással kapcsolatos költségnek [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §]. BH1982. 5. Nincs helye a kisajátítással kapcsolatos költség megítélésének azon az alapon, hogy a tulajdonos az állatállománynak takarmányozásához szükséges terményt a kisajátított ingatlanrészen termelte meg, s a kisajátítás miatt a terményeknek más helyrıl történı szállításával kapcsolatban a jövıben költségei merülnek fel [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25., 26. §]. BH1980. 209. A kisajátítást kérı csak a kisajátítással okozati összefüggésben felmerült, gazdaságilag és jogilag indokolt költségeket köteles megtéríteni. A tulajdonos nem támaszthat jogszerő igényt a kisajátítást kérıvel szemben azon a címen, hogy lakás-használatbavételi díjat kellett fizetnie, ha erre azért került sor, mert a kisajátított ingatlanban levı lakásánál nagyobb cserelakást kapott [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5) MT sz. r. 20. § (2) bek., 26. § d) pont]. BH1980. 208. Kisajátítással kapcsolatos költségeken azokat a költségeket kell érteni, amelyek a kisajátítás ténye folytán a kisajátított ingatlannal, annak használatával és az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben merülnek fel. A kisajátított ingatlan helyett vásárolt ingatlanra vonatkozó adásvételi szerzıdés elkészítésének ügyvédi munkadíja és a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdon ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárási illeték nem vonható a kisajátítással kapcsolatos költségek említett körébe [Ptk. 178. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §]. BH1979. 414. A bíróság sem a kisajátítást kérıt, sem pedig a tulajdonost nem kötelezheti az ellenérdekő fél képviseletével a kisajátítási államigazgatási eljárásban felmerülı költségek viselésére [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 18. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §, 1957. évi IV. tv. 80. § (1) bek.]. BH1979. 316. Kártalanításként a kisajátított ingatlan (épület) értéke, nem pedig a helyette létesítendı épület újraelıállítási költsége jár a volt tulajdonos részére. Az üzemátszervezés és üzemáttelepítés költsége nem azonosítható az üzem céljára szolgáló másik épület átalakítási, építési költségeivel [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. §, 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §]. BH1979. 234. A kártalanításra jogosult részére a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-nak b) pontjában meghatározott költségek között kell megtéríteni a kisajátított épületben levı lakás után egyébként járó házadó
(lakbér), valamint a kisajátítást követıen a lakás tényleges kiürítésének idıtartamára megállapított lakáshasználati díj idıarányos különbözeti összegét. Az ilyen igény érvényesítésének határidejére is a kisajátítási kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. § b) pont, 61. §, 21/1976. (IX. 5.) PM sz. r. 12. § (1) bek., 13. § (2) bek.]. BH1978. 334. A tulajdonos az általa lakott épület kisajátítása során nem tarthat igényt a házadó és a cserelakás bére között mutatkozó különbözetre [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. § c) pont, PK 20.] Tvr. 17. § R. 27. §
Hatásköri és eljárási szabályok Tvr. 18. § (1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le. (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintı kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni. (3) A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, a közérdekő célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani, s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani. (4) A (3) bekezdésben foglaltak elbírálása során a mezıgazdasági rendeltetéső és mezıgazdaságilag hasznosítható földeket, valamint az erdıket fokozott védelemben kell részesíteni. (5) Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni - ha nincs törvényes képviselıje vagy meghatalmazottja - a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Ügygondnok kirendelésének van helye a 3. § (2) bekezdésnek b) pontja esetén is, a közigazgatási hivatal megkeresésére. EBH2005. 1367. A kisajátítási kérelem elutasításának van helye, ha a közérdekő célként megjelölt bányászati tevékenység az érintett ingatlan kisajátítása nélkül is folytatható. (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 4. §, 18. §). EBH2004. 1163. A kisajátítási kérelem benyújtására kötelezı határozat nem érdemi határozat [1976. évi 24. törvényerejő rendelet 18. §; 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 30. §]. BH1993. 581. I. A kisajátítási határozat felülvizsgálata közigazgatási per, a keresetet tehát - 1990. március 15-e óta - a közigazgatási szerv ellen kell megindítani, s a kisajátítást kérınek is perben kell állnia. Ha a kisajátítást kérı vitatja a megállapított kártalanítási összeget, a kisajátítást elrendelı hatóságnak akkor is perben kell állnia [Pp. 328. §, 339. § (2) bek. i) pont, 1990. évi XXII. tv 28. §, 1991. évi XX. tv 54., 55. §, 1976. évi 24. tvr. 18. § (1) bek., 19. §]. BH1979. 414. A bíróság sem a kisajátítást kérıt, sem pedig a tulajdonost nem kötelezheti az ellenérdekő fél képviseletével a kisajátítási államigazgatási eljárásban felmerülı költségek viselésére [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 18. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. §, 1957. évi IV. tv. 80. § (1) bek.]. Tvr. 18/A. § Amennyiben a gyorsforgalmi út építésével, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények építésével összefüggésben a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, nem kell telekalakítási eljárást lefolytatni. R. 28. § (1) A kisajátítási eljárás a kérelemnek és a kisajátítási tervnek az eljárás lefolytatására illetékes közigazgatási hivatal vezetıjéhez történı benyújtásával indul meg. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt közigazgatási hivatal vezetıje a kisajátítási terv egy példányát mellékelve, a tárgyalás kitőzésével egyidejőleg, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekőségérıl és fejlesztésérıl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) hatálya alá tartozó kisajátítási kérelem esetén pedig az ennek beérkezésétıl számított nyolc napon belül megkeresi a földhivatalt a kisajátítási eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történı feljegyzése érdekében. R. 29. § A kisajátítási eljárásban ügyfél a) a kisajátítást kérı, b) az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetıleg szövetkezet, továbbá c) mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (földhasználó, haszonélvezı, bérlı, haszonbérlı, az ingatlan-nyilvántartásból kitőnı egyéb jogosult stb.). BH2002. 464. A kisajátítással érintett ingatlanra vonatkozó perfeljegyzés ténye nem lehet akadálya a kisajátítási eljárásnak [Ptk. 578/G. §, 33/1976. (IX. 5.) MT r. 29. §].
KGD2002. 265. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a közigazgatási perben az ellenérdekő felet a beavatkozás lehetıségérıl nem értesíti [1952. évi III. törvény 54. §, 327. §, 332. §, 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 29. §]. R. 30. § (1) A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell: a) a kisajátítási tervet öt példányban; b) az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi kelető - egyszerő kivonatos másolatát; c) a kisajátítást kérı bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevérıl, lakáscímérıl (telephelyérıl), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követıen megváltoztak, illetıleg a 31. § értelmében kisajátítási tervet nem kell csatolni; d) az érvényes helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet; e) a kisajátítást kérı nyilatkozatát - kivéve az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 30. §-ának (4) bekezdése szerinti és az Aptv. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti kisajátítást - arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet, illetve lakás (helyiség) rendelkezésre áll; f) az e rendeletben meghatározott más iratokat. (2) A kisajátítási terv térképbıl (tervrajzból) és területkimutatásból áll. (3) A kisajátítási terv elkészítését és felülvizsgálását a földmővelésügyi miniszter a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben szabályozza. EBH2004. 1163. A kisajátítási kérelem benyújtására kötelezı határozat nem érdemi határozat [1976. évi 24. törvényerejő rendelet 18. §; 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 30. §]. BH1981. 318. Kisajátítás esetében az állam - a terület-kimutatás esetleg téves adataiból és a kisajátítási határozat ezen alapuló területnagyság megjelölésétıl függetlenül - a térképi határoknak megfelelı ingatlan tulajdonjogát szerzi meg, a volt tulajdonos pedig ennek a tulajdonjogát veszti el. A volt tulajdonosnak a tıle ténylegesen kisajátított terület után jár a kártalanítás, ezért abban az esetben, ha a volt tulajdonos a keresetlevelében azt állítja, hogy a kisajátítási határozatban megjelölt területnél többet sajátították ki tıle, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy mekkora a térkép szerint kisajátított terület, és mi ennek az értéke. Az ilyen igény az államigazgatási hatóság által megállapított kártalanítási összeg módosítására irányul, és ezért az elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 30. § (1) bek. a) pont és (2) bek.]. R. 31. § A megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıjének - a kisajátítandó ingatlan tulajdonosának kérelmére (érdemi döntést megelızı határozattal) köteleznie kell a kisajátítási kérelem benyújtására azt, akinek az érdekében a kisajátítás szükséges. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. BH1978. 517. Öt évnél hosszabb idı óta építési tilalom alatt álló ingatlannak a cseretelekre jogosult tulajdonos kérelme alapján történı kisajátítása esetén az építési tilalom értékcsökkentı tényezıként nem értékelhetı [1976. évi 24. sz. tvr. 4. § (1) bek. n) pont, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 7. § (1) bek., 31. §, 1964. évi III. tv. 13. §, 10/1977. (I. 28.) ÉVM sz. r. 6. § (1) bek.]. KGD2005. 152. Kisajátítási kérelem idı elıttisége esetén nem tehetı megállapítás arra, hogy a kisajátításra ki kötelezhetı [1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 31. §] R. 32. § (1) Mezıgazdasági rendeltetéső vagy mezıgazdaságilag hasznosítható föld kisajátítására akkor kerülhet sor, ha a földnek a mezıgazdasági termelésbıl való kivonását, illetıleg a mővelési ág megváltoztatását - a külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen - engedélyezték. Az engedélyezést tartalmazó jogerıs határozatot nyomvonalas létesítmény céljára történı kisajátítás esetében a helyszíni bejárásról felvett jegyzıkönyvet - mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez. (2) Erdıterület kisajátítására irányuló kérelemhez mellékelni kell a földhivatal, a kerületi földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) által a mővelési ág megváltoztatásához, illetıleg az erdı megosztásához adott engedélyt. (3) Természetvédelmi területet érintı kisajátításra irányuló kérelemhez csatolni kell az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását. (4) Védetté nyilvánított régészeti (történeti) jelentıségő földterületet csak akkor lehet kisajátítani, ha a mővelıdési és közoktatási miniszter a kisajátításhoz hozzájárult. A hozzájárulást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez. (5) Sportlétesítmény [38/1968. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §] kisajátításához a Országos Testnevelési és Sporthivatalnak - a Magyar Honvédelmi Szövetség tulajdonában álló ingatlan esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben adott - elızetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez; annak megadása feltételekhez köthetı. (6) A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény hatálya alá tartozó építmény kisajátításához a mőemlékvédelmi hatóság elızetes hozzájárulása szükséges.
R. 33. § (1) A kisajátítás feltételeinek elbírálása során a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje köteles megvizsgálni azt is, hogy biztosítható-e a kisajátítani kért épületben levı lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak megfelelı idın belül való elhelyezése. (2) R. 34. § (1) Véderdı telepítése, védıfásítás és közérdekő erdıtelepítés céljára történı kisajátítás elıtt meg kell szerezni a területileg illetékes erdıfelügyelıség hozzájárulását, ha a kisajátítást más szerv kérte. Ez a rendelkezés véderdınek vagy védıfásításnak közút és vasút mentén, valamint hullámtérben való telepítése céljára kért kisajátítás esetére nem vonatkozik. (2) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tulajdonában álló ingatlan kisajátítása elıtt a Külügyminisztériumot és a Pénzintézeti Központot, a tervszerő devizagazdálkodásról szóló jogszabályok értelmében külföldinek minısülı személy és jogi személy, valamint más külföldi állampolgár tulajdonában álló ingatlan kisajátítása elıtt pedig a Pénzintézeti Központot meg kell hallgatni. (3) R. 35. § (1) A megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje a 34. §-ban említett szervek meghallgatását követıen - ha a kisajátítási kérelmet nem utasítja el - tárgyalást tőz ki. (2) A tárgyalás kitőzésével egyidejőleg a) tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy az ingatlanra milyen közérdekő célra kértek kisajátítást és a kisajátítási terv észrevételezés céljából hol és mikor tekinthetı meg, továbbá b) a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje szakértıt rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A tárgyalásra a szakértıt meg kell idézni. (3) (4) A megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje mellızi a szakértı kirendelését, ha a kisajátítást kérı csatolta az elımunkálatokat engedélyezı határozatban kirendelt szakértı kártalanításra vonatkozó szakvéleményét, és azt a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje megalapozottnak tartja. R. 36. § Nincs szükség tárgyalás kitőzésére, illetıleg a kitőzött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérı csatolja a kártalanítás tárgyában kötött egyezségrıl szóló okiratot, és az egyezséget a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje jogszerőnek tartja. Az egyezség jogszerőségét - szükség esetén - szakértı bevonásával kell megállapítani. R. 37. § (1) A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakvéleményre tett észrevételeket. (2) Ha a lakások, illetıleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak elhelyezésérıl a lakásügyi, illetve az elhelyezı hatóságnak kell határoznia, annak legkésıbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell az elhelyezés módjáról; ettıl a nyilatkozatától egyoldalúan nem térhet el. R. 38. § R. 39. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben a határozathozatalra elıírt harmincnapos határidıt a tárgyalás befejezésétıl, illetıleg - ha a tárgyalás kitőzésére vagy annak megtartására nincs szükség - az egyezség csatolásától kell számítani. R. 40. § (1) A határozatban rendelkezni kell arról, hogy a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje a kisajátítási kérelemnek helyt adott, illetıleg azt milyen változással teljesítette vagy a kérelmet elutasította-e. (2) A megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıjének a kérelemnek helyt adó határozatában - a (3) bekezdésben említett kivétellel - külön kell rendelkeznie arról, hogy a kisajátított ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletı jogok megszőnéséért és a jogok megszőnése miatt keletkezett kárért, továbbá a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegő kártalanítást állapít meg. (3) Ha a kisajátított ingatlant a kártalanítási összeget meghaladó követelések terhelik, a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje határozatában csak a kártalanítás összegét állapítja meg. Ilyen esetben az összeg felosztásáról bármely ügyfél kérelmére - a bírósági végrehajtás szabályainak alkalmazásával - a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje székhelye szerint illetékes bíróság gondoskodik. (4) Ha a kisajátítást kérı és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött és azt a köztársasági megbízott jogszerőnek tartja, a jóváhagyott egyezséget határozatába foglalja. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje határozatot hoz a kártalanítás megállapítására. (5) A kártalanítás tárgyában kötött, a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje által jóváhagyott egyezséget a polgári jognak a szerzıdési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint (1959. évi IV. tv. 234-238. §) lehet megtámadni.
(6) Ha a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás és a csereingatlan értéke különbözı, a tulajdonost a határozatban kötelezni kell a különbözet megtérítésére, illetıleg rendelkezni kell arról, hogy a kisajátítást kérı különbözetképpen milyen összegő pénzbeli kártalanítást köteles fizetni. BH1980. 86. II. A kártalanítás tárgyában kötött - az igazgatási osztály által jóváhagyott - egyezséget a polgári jognak a szerzıdési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni. [33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 40. § (5) bek., Ptk. 234-238. §]. R. 41. § Ha a kisajátítás szövetkezet közös használatában lévı ingatlant érint és a szövetkezet használatában ugyanabban a településben a) belterületi ingatlan esetében a belterületen, b) külterületi ingatlan esetében a külterületen állami tulajdonban álló ingatlan is van, a határozatban az állam tulajdonában lévı ingatlanra kell a földhasználati jogot visszavonni, s csak az ezt meghaladó területre kell a kisajátítást megállapítani. R. 42. § (1) A határozat jogerıre emelkedése után a határozat és a kisajátítási terv egy-egy példányát - a jogerıre utaló feljegyzéssel ellátva - a földhivatal és a kisajátítást kérı részére meg kell küldeni. A határozat jogerıre emelkedésérıl a többi ügyfelet is értesíteni kell. (2) A jogerıs határozatot a) az adó helyesbítése, illetıleg kivetése céljából az illetékes adóhatóságnak, továbbá b) - ha a kisajátítás a tervszerő devizagazdálkodásról szóló jogszabályok értelmében külföldinek minısülı személy, illetve jogi személy, vagy más külföldi állampolgár jogait érinti - a Pénzintézeti Központnak is meg kell küldeni. R. 43. § (1) Ha a közút, vasút vagy nyomvonalas vízilétesítmény, illetve repülıtér fel- és leszállópályájának építése céljából - a korábban hatályos szabályok szerint egyszerősített kisajátítási terv alapján - folytatott kisajátítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozó tulajdonváltozás bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésrıl a kisajátítási hatóság megkeresése alapján a földhivatal határoz. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kisajátítás esetén a kisajátított ingatlan egyötödét meg nem haladó visszaadott területért a kisajátítást kérı a kifizetett kártalanítási összeg visszafizetését nem követelheti. EBH2002. 819. Az egyszerősített kisajátítási terv alapján kisajátított ingatlan tulajdonjogát az állam megszerezte. Újabb kisajátításra az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzéséhez nincs szükség [1976. évi 24. tvr. 6. §, 23. §, 1959. évi IV. tv. 120. §, 33/1976. (XI. 5.) MT r. 43. §]. KGD2003. 221. Ha az egyszerősített kisajátítási terv alapján hozott határozat alapján megtörtént az ingatlan állami tulajdonba vétele, újabb kisajátítási eljárásra nincs lehetıség (1976. évi 24. törvényerejő rendelet 6. §, 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 43. §). Tvr. 19. § (1) A közigazgatási hivatal határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. (2) A perre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pert a kisajátítást kérı ellen is meg kell indítani, és abban a bíróság - a kisajátítást kérı kérelmére a) soron kívül jár el, továbbá b) közbensı ítéletet hoz, ha annak a Pp. 213. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállanak. EBH2002. 715. A bányaszolgalmi jog jogosultjának perbenállása kötelezı a kártalanítás megfizetésére kötelezı közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben [Ptk. 171. §, 1993. évi XLVIIl. tv. 38. § (3) bek., 1976. évi 24. tvr. 19. §, 1/1977. (IV. 6.) NIM r. 65. §] BH2003. 221. Perindításra jogosultság a kisajátítási eljárásban hozott határozattal szemben (Pp. 327. §, 1976. évi 24. tvr. 19. §). BH2003. 220. A kisajátítási kérelmet elutasító határozat is olyan érdemi határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát keresettel lehet kérni [Pp. 130. § (1) bek., Áe. 72. §, 1976. évi 24. tvr. 5., 10., 19. §]. BH1998. 376. A vezetékjog alapításával okozott már megtérítése iránti kártalanítási igény érvényesítése [Ptk. 171. §, 324. § (1) bek., 1962. évi IV. tv. 9. § (1) és (3) bek., 22. § (2) bek., 1/1967. (IV. 28.) NIM r. 18. § (2) bek., 1976. évi 24. tvr 19. § (2) bek.]. BH1993. 581. I. A kisajátítási határozat felülvizsgálata közigazgatási per, a keresetet tehát - 1990. március 15-e óta - a közigazgatási szerv ellen kell megindítani, s a kisajátítást kérınek is perben kell állnia. Ha a kisajátítást kérı vitatja a megállapított kártalanítási összeget, a kisajátítást elrendelı hatóságnak akkor is perben kell állnia [Pp. 328. §, 339. § (2) bek. i) pont, 1990. évi XXII. tv 28. §, 1991. évi XX. tv 54., 55. §, 1976. évi 24. tvr. 18. § (1) bek., 19. §]. BH1985. 473. Ha a tulajdonos különbözı kártalanítási igényei ugyanabból a kisajátításból erednek, nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a tulajdonos a kellı idıben megindított kártalanítási perben
keresetváltoztatás utján olyan igényekre is kiterjeszthesse a keresetet, amelyek vonatkozásában a perlési határidı már lejárt [Pp. 146. § (1) bek., Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., PK 28. sz]. BH1983. 171. Államigazgatási hatóság elbírálására tartozó kereseti kérelem tárgyában csak akkor van helye a per megszüntetésének, ha az áttételhez szükséges adatok nem állnak a bíróság rendelkezésére [Pp 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. a) és b) pont, 157. § a) pont, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) és (3) bek.]. BH1981. 318. Kisajátítás esetében az állam - a terület-kimutatás esetleg téves adataiból és a kisajátítási határozat ezen alapuló területnagyság megjelölésétıl függetlenül - a térképi határoknak megfelelı ingatlan tulajdonjogát szerzi meg, a volt tulajdonos pedig ennek a tulajdonjogát veszti el. A volt tulajdonosnak a tıle ténylegesen kisajátított terület után jár a kártalanítás, ezért abban az esetben, ha a volt tulajdonos a keresetlevelében azt állítja, hogy a kisajátítási határozatban megjelölt területnél többet sajátították ki tıle, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy mekkora a térkép szerint kisajátított terület, és mi ennek az értéke. Az ilyen igény az államigazgatási hatóság által megállapított kártalanítási összeg módosítására irányul, és ezért az elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 30. § (1) bek. a) pont és (2) bek.]. BH1980. 431. Ha az államigazgatási hatóság valamely telket csereingatlan ellenében állami tulajdonba vesz és a tulajdonos javára értékkülönbözet címén meghatározott összeget állapit meg, ez utóbbi rendelkezés ellen az a fél, aki a megállapított értékkülönbözetet sérelmesnek tartja, a határozat jogerıre emelkedésétıl számított harminc napon belül az ellenérdekő fél ellen indított perben a bíróságtól kérheti az értékkülönbözet összegének módosítását úgy, mintha az ingatlanát kisajátították volna [10/1977. (I. 28.) ÉVM sz. r. 6 §, 1976. évi 24. tvr. 19. § (3) bek.]. BH1980. 241. I. Csak a kisajátítással kapcsolatban hozott államigazgatási határozat jogerıre emelkedését követı harminc napon belül benyújtott keresettel megindított többletkártalanítási perben és csak a Pp. 146. és 247. §-a szerinti keresetváltoztatás keretei között van lehetıség arra, hogy a kisajátított ingatlan olyan tulajdonosai, akik a kisajátítási eljárásban félként vettek részt, olyan igényt is érvényesítsenek, amelyrıl az államigazgatási szerv nem rendelkezett [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., PK 28. sz.]. BH1980. 86. I. A kisajátítási eljárásban az államigazgatási határozatnak a kártalanítási összeg meghatározására vonatkozó rendelkezése ellen államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak [Ptk. 178. § 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek.]. BH1979. 234. A kártalanításra jogosult részére a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-nak b) pontjában meghatározott költségek között kell megtéríteni a kisajátított épületben levı lakás után egyébként járó házadó (lakbér), valamint a kisajátítást követıen a lakás tényleges kiürítésének idıtartamára megállapított lakáshasználati díj idıarányos különbözeti összegét. Az ilyen igény érvényesítésének határidejére is a kisajátítási kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. § b) pont, 61. §, 21/1976. (IX. 5.) PM sz. r. 12. § (1) bek., 13. § (2) bek.]. BH1979. 208. A kisajátítási kártalanítással kapcsolatban a perindításra a jogszabályban meghatározott harmincnapos határidı nem hosszabbodik meg azáltal, hogy ha valamelyik fél - a saját sérelmének orvoslása végett - az ellenérdekő fél ellen pert indit. A viszontkeresetet az alperes keresetének kell tekinteni, amelyre ugyanaz a harmincnapos perindítási határidı vonatkozik, mint amelyet a jogszabály a keresetlevél benyújtására egységesen kötelezıen elıír. [Ptk. 172. § , 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., Pp. 147. §]. KGD2006. 3. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhetı önkormányzatnak is perben kell állnia (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 19. §). KGD2005. 149. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhetı önkormányzatnak is perben kell állnia [1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 19. §] KGD1996. 18. II. A kisajátítás jogcímének törvényessége felıl a közigazgatási perben közbensı ítélet hozható [1976. évi 24. törvényerejő rendelet 19. § (2) bek. b) pont]. KGD1993. 275. I. A kisajátítási határozat felülvizsgálata közigazgatási per, a keresetet tehát - 1990. március 15-e óta - a közigazgatási szerv ellen kell megindítani, s a kisajátítást kérınek is perben kell állnia. Ha a kisajátítást kérı vitatja a megállapított kártalanítási összeget, a kisajátítást elrendelı hatóságnak akkor is perben kell állnia (1990. évi XXII. törvény 28. §, 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 19. §). R. 44. § Tvr. 20. § Törvény
a) a gyorsforgalmi utak, b) a közforgalmú vasutak felszín alatti, c) a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények építésével összefüggı kisajátítási eljárásra a 18. § (3) bekezdésében és a 19. §-ban foglaltaktól eltérı szabályokat állapíthat meg. BH1978. 379. III. A bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell, hogy a felperes a kisajátítási kártalanítás iránti keresetét az elıirt határidıben beadta-e (Ptk. 172. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 20. § (1) bek., PK 25. sz.]. R. 45. § (1) A gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények építésével összefüggı tulajdonváltozást az illetékes körzeti földhivatal a jogerıs kisajátítási határozat vagy kérelem és adásvételi szerzıdés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, a tulajdonváltozást és a földrészlet megosztását az illetékes körzeti földhivatal a) kisajátítás esetén a földrészlet megosztására is kiterjedı jogerıs kisajátítási határozat, valamint a földhivatal és az építésügyi hatóság által záradékolt kisajátítási terv alapján készített változási vázrajz, b) adásvétel esetén kérelem, valamint adásvételi szerzıdés, közös tulajdont megszüntetı szerzıdés, továbbá a földhivatal és az építésügyi hatóság által záradékolt kisajátítási terv szerint készített változási vázrajz alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson. R. 46. § (1) (2) A kártalanítási összeget megállapító jogerıs bírósági határozat végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. R. 47. § Tvr. 21. § (1) A kisajátításhoz szükséges elımunkálatokra engedélyt kell kérni. Az ingatlan tulajdonosa (kezelıje, használója) ellenszolgáltatás nélkül köteles tőrni, hogy az engedélyezett elımunkálatokat elvégezzék. Gyorsforgalmi út építése esetében elımunkálatnak minısül a lıszermentesítés és - feltárási engedély birtokában - a megelızı régészeti feltárás is. (2) Az elımunkálatok elvégzése során okozott kárt meg kell téríteni. KGD2004. 140. Kisajátítási ügyben a birtokbavétel idıpontjának és ettıl függıen a kamatfizetés kezdı idıpontjának vizsgálata. A területfelhasználási engedély kiadása önmagában a birtokbavétel megállapítására nem alkalmas [21/1976. (IX. 5.) PM rendelet 2. § (1)-(2) bek., 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 21. § (1) bek., 1/1968. (I. 1.) ÉVM rendelet 2. § (1)-(2) bek., 12. § (2) bek., 14. § (1)-(2) bek.]. R. 48. § (1) Az elımunkálatok engedélyezését az elımunkálatokat végzı szerv köteles kérni. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan adatait, a tulajdonos és a használó lakáscímét (telephelyét), az elvégezni kívánt elımunkálatokat és a kisajátítás célját. (2) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekőségérıl és fejlesztésérıl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. és 2. melléklete szerinti gyorsforgalmi út építése céljára történı kisajátításhoz szükséges elımunkálat esetén az Aptv. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti építtetı is kérheti az elımunkálat engedélyezését. Az elımunkálatok megkezdésének idıpontjában a beruházó köteles a földvédelmi járulék területarányos részét megfizetni. (3) Az elımunkálatokat a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje engedélyezi. Az engedélyezés elıtt a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje köteles elbírálni, hogy kisajátítás feltételei fennállnak-e; e feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani. (4) A megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje az elımunkálatokat engedélyezı határozatában a kisajátítást kérı kérelmére - a kártalanításra vonatkozó szakvélemény [35. § (2) bekezdés b) pont] elkészítése céljából szakértıt rendel ki. (5) Az elımunkálatokat engedélyezı határozat azonnali végrehajtását lehet elrendelni. R. 49. § (1) Az elımunkálatokat végzı szerv az elımunkálatok megkezdése elıtt legalább tizenöt nappal köteles a kezdés idıpontját az ingatlan fekvése szerinti megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıjéhez bejelenteni. A megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje az elımunkálatok megkezdésének idıpontja elıtt legalább három nappal az érdekelteket az elımunkálatokról és azok megkezdésének idıpontjáról írásban értesíti. (2) Ha az elımunkálatok engedélyezésekor azok megkezdésének idıpontja megállapítható, azt a kérelemnek helyt adó határozatban kell megjelölni. R. 50. § (1) Az elımunkálati engedélyben meghatározott munkálatok során okozott károkért járó kártalanítást - a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával - a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje állapítja meg. (2) Ha az elımunkálatok során az engedélyt túllépték, az emiatt keletkezett károkért járó kártérítést - polgári jog kártérítési felelısségre vonatkozó szabályainak alkalmazásával - a bíróság állapítja meg.
Tvr. 22. § A kisajátított ingatlant a jogerıs kisajátítási határozatban megjelölt idıpontban kell birtokba adni. R. 51. § Honvédelmi érdekbıl a határozat azonnali végrehajtását el kell rendelni. R. 52. § Ha a kisajátított ingatlan mezıgazdasági mővelés alatt áll, a birtokbaadásra közvetlenül a termés betakarítása elıtti idıpontot csak kivételesen, sürgıs szükség esetében szabad megjelölni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetıvé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa. R. 53. § (1) A birtokbaadás az ingatlan fekvése szerinti megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje feladata. (2) Ha a kisajátított épület használója részére cserelakást (cserehelyiséget) kell biztosítani, a birtokbaadás idıpontját úgy kell megjelölni, hogy arra csak a használó megfelelı elhelyezése után kerüljön sor. (3)-(4) R. 54. § (1) A birtokbaadásról jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a birtokbaadás tényét, továbbá az ingatlanon és tartozékaiban a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítését követıen bekövetkezett változásokat. (2) A jegyzıkönyv egy példányát a kisajátítást kérı részére kell megküldeni. (3) A kisajátítást kérı távollétében az ingatlant nem lehet birtokba adni. Más ügyfelek távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza; erre az ügyfelet a határozatban figyelmeztetni kell. (4) A kisajátított ingatlan birtokbaadása a helyiséggazdálkodási eljárást pótolja. (5) A csereingatlan birtokbaadását az ingatlan fekvése szerinti megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje rendeli el. A birtokbaadás során az 52-54. § rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell. (6) Az Aptv. szerinti célra kisajátított, épület és építmény nélküli ingatlant a kártalanítási összeg megfizetésének igazolását követıen, helyszíni eljárás nélkül kell birtokba adni. Tvr. 23. § (1) A kisajátítást kérı a jogerıs kisajátítási határozat visszavonását, vagy módosítását addig kérheti, amíg a kisajátított ingatlant nem vette birtokba, illetıleg a kártalanítást nem teljesítette. Az okozott károkat, e törvényerejő rendelet rendelkezései szerint kell megtéríteni. (2) A kisajátítás esetében annak, akinek az érdekében a kisajátítás történik, kötelezettséget kell vállalnia, hogy az ingatlant meghatározott határidın belül a kisajátítás céljára felhasználja. (3) Amennyiben a kisajátítás célja nem valósul meg az ingatlan korábbi tulajdonosát elıvásárlási jog illeti meg. EBH2002. 819. Az egyszerősített kisajátítási terv alapján kisajátított ingatlan tulajdonjogát az állam megszerezte. Újabb kisajátításra az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzéséhez nincs szükség [1976. évi 24. tvr. 6. §, 23. §, 1959. évi IV. tv. 120. §, 33/1976. (XI. 5.) MT r. 43. §]. BH1979. 67. I. A kisajátítási határozat visszavonása esetén az okozott károkat a kisajátítási jogszabályok rendelkezései szerint kell megtéríteni [1976. évi 24, sz, tvr, 23. §, 33 /1976. / IX. 5.) MT. sz. r. 55. § (2) bek.]. KGD2006. 32. A kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés folytán elrendelt kisajátítás jogalapját keresettel a kisajátítást kérı is vitathatja (1952. évi III. törvény 213. §, 1976. évi 24. törvényerejő rendelet 23. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §). R. 55. § (1) A kisajátítást kérı a határozat jogerıre emelkedéséig az eljárás megszüntetését kérheti. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az ingatlant már birtokba adták. (2) A megszüntetett eljárás során keletkezett károkat a kártalanításra vonatkozó rendelkezések szerint kell megtéríteni. (3) A kisajátítási eljárás megszüntetésére vonatkozó határozatot a földhivatal részére is meg kell küldeni. R. 56-57. § R. 58. § (1) A kisajátított ingatlanok kezelésbe adása, továbbá a kisajátítási cél megvalósításához szükséges állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésének átadása a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje hatáskörébe tartozik. (2) A kezelés átadása esetében a kártalanítást - az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésérıl szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával - a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje állapítja meg. R. 59. § (1) A kisajátítással kapcsolatos szakértıi díj és költség a kisajátítást kérıt terheli. Az Ét. 30. § (7) bekezdése szerinti kártalanítási eljárással kapcsolatos szakértıi díj és költség azt terheli, akinek az érdekében a korlátozás történt, ennek hiányában a települési önkormányzatot. A szakértıi díj és költség összegét a megyei, fıvárosi közigazgatási hivatal vezetıje külön határozattal állapítja meg. (2) A bírósági eljárásban a feleket - ideértve a 11-12. §-ban és a 46. §-ban említett eljárásokat is - illetékfeljegyzési jog illeti meg. A 40. § (3) bekezdésében említett eljárás illetékmentes. BH1984. 154. A bányakártalanítási perekre vonatkozó költség- és illetékmentesség nem terjed ki a bányászati létesítmények elhelyezésével ingatlan rendeltetésszerő használatának akadályoztatása miatt követelt
kártalanítással kapcsolatos, a kisajátítási eljárás szabályai szerint lefolytatásra kerülı perekre [1960. évi III. tv. 44. §, 46. § (2) bek., 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. r. 76. § (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 59. § (2) bek., 47/1980. (XI. 20.) MT sz. r. 1. §, 16/1976. (XII. 31.) IM sz. r. 5. § (1) bek. d) pont]. R. 60. § A miniszter (országos hatáskörő szerv vezetıje) a neki alárendelt szervre ruházhatja át hatáskörét azokban az esetekben, amelyekben e rendelet a kisajátításhoz hozzájárulást vagy meghallgatását írja elı.
Záró rendelkezések Tvr. 24. § (1) E törvényerejő rendelet 1977. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. (2) A törvényerejő rendelet hatálybalépésével az 1965. évi 15. törvényerejő rendelet hatályát veszti. Tvr. 25. § R. 61. § (1) Ez a rendelet 1977. évi január hó 1. napján lép hatályba. (2) Ha a kisajátítási kérelmet e rendelet hatálybalépése elıtt nyújtották be, az államigazgatási eljárást a korábbi jogszabályok alapján kell befejezni. (3) A (2) bekezdésben említett ügyekben a kártalanítást a bíróság állapítja meg. (4) A bíróságnak - ha a kártalanítás megállapítására e rendelet hatálybalépéséig jogerıs határozatot nem hozott - a kártalanítás összegét a Tvr. és e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítania. BH1979. 234. A kártalanításra jogosult részére a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-nak b) pontjában meghatározott költségek között kell megtéríteni a kisajátított épületben levı lakás után egyébként járó házadó (lakbér), valamint a kisajátítást követıen a lakás tényleges kiürítésének idıtartamára megállapított lakáshasználati díj idıarányos különbözeti összegét. Az ilyen igény érvényesítésének határidejére is a kisajátítási kártalanítási igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók [Ptk. 177. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 19. § (2) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 26. § b) pont, 61. §, 21/1976. (IX. 5.) PM sz. r. 12. § (1) bek., 13. § (2) bek.]. R. 62. § (1) E rendelet hatálybalépésével a) a 13/1965. (VII. 24.) Korm. rendelet és az azt módosító 9/1970. (IV. 21.) Korm. rendelet, a 38/1968. (X. 6.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése és a 29/1972. (X. 4.) MT rendelet mellékletének I/17. pontja, b) a 22/1970. (VI. 26.) Korm. rendelet, c) az 1/1965. (VII. 24.) PM-IM együttes rendelet és az azt módosító 13/1970. (IV. 21.) PM-IM együttes rendelet, valamint a 37/1973. (XII. 1.) PM-IM együttes rendelet hatályát veszti. (2)-(3) (4) E rendelet nem érinti az 1056/1974. (XI. 12.) MT határozat hatályát. R. 63. § (1) Az államigazgatási eljárásban közremőködı szakértıkkel kapcsolatos kérdéseket - a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, továbbá a díjazás tekintetében a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - az igazságügyminiszter szabályozza. (2) A kártalanítási összeg kifizetésére, továbbá a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás és a csereingatlan értéke közötti különbözet megfizetésére, a mentesítésre és a fizetési kedvezményre vonatkozó részletes szabályokat - a kártalanítási összeg bírósági letétbe helyezésének feltételeivel kapcsolatban az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a pénzügyminiszter állapítja meg.
