196

PÁLYÁZAT

a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskolájának tagintézmény-vezetői munkakörére azonosító szám: IKT/C/196

Készítette: Dr. Zántó Edina BGSZC Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskolája 1095 Budapest, Mester u. 60–62.

Budapest, 2016. április 2.

Tartalomjegyzék 1. 2.

Bevezetés............................................................................................................................ 4 Helyzetelemzés................................................................................................................... 6 2.1. Múlt ............................................................................................................................ 6 2.2. Jelen............................................................................................................................ 7 2.3. Jövő – kiindulási lehetőségek..................................................................................... 7 3. Vezetői – szakmai program................................................................................................ 9 3.1. Intézmény ................................................................................................................... 9 3.2. Struktúra ................................................................................................................... 10 3.3. Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 12 3.4. Pedagógiai program.................................................................................................. 13 3.5. Tantervek.................................................................................................................. 13 3.6. Szakképzés ............................................................................................................... 13 3.7. Kapcsolatok .............................................................................................................. 16 3.7.1.1. Fenntartóval.................................................................................................. 16 3.7.1.2. Minisztériummal .......................................................................................... 16 3.7.1.3. Oktatási Hivatallal........................................................................................ 16 3.7.1.4. Üzemekkel, szervizekkel.............................................................................. 16 3.7.1.5. Toyota Central Europe-pal ........................................................................... 17 3.7.1.6. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal ...................................... 17 3.7.1.7. Budapesti Pedagógia Oktatási Központtal (POK) ....................................... 17 3.7.1.8. Egyetemekkel, főiskolákkal ......................................................................... 18 3.7.1.9. Nemzetközi kapcsolatok .............................................................................. 18 3.7.1.10. Középiskolákkal ........................................................................................... 19 3.7.1.11. Sajtóval......................................................................................................... 19 3.7.1.12. Szülői szervezettel, szülőkkel ...................................................................... 19 3.7.1.13. Diákönkormányzattal ................................................................................... 20 3.7.1.14. Szakmai szervezetekkel................................................................................ 20 3.7.1.15. Kiállításokkal ............................................................................................... 20 3.7.1.16. Öregdiákokkal .............................................................................................. 21 3.7.1.17. Nyugdíjasokkal............................................................................................. 21 3.7.1.18. Honlapunk .................................................................................................... 21 3.8. Vezetői ellenőrzés .................................................................................................... 22 3.8.1.1. Tanári munka ellenőrzése............................................................................. 22 3.8.1.2. Tanulmányi munka ellenőrzése.................................................................... 22 3.9. Pedagógiai kérdések ................................................................................................. 23 3.9.1.1. Beiskolázás................................................................................................... 23 3.9.1.2. Tanulmányi helyzet ...................................................................................... 24 3.9.1.3. Személyiségfejlesztés................................................................................... 25 3.9.1.4. Közösségfejlesztés ....................................................................................... 26 3.9.1.5. Tehetséggondozás – versenyek .................................................................... 27 3.9.1.6. Tanulási kudarcok – felzárkóztatás .............................................................. 28 3.9.1.7. Egészségnevelés ........................................................................................... 29 3.9.1.8. Környezeti nevelési program........................................................................ 29 3.9.1.9. Gyermek- és ifjúságvédelem........................................................................ 31 3.9.1.10. Nevelési problémák...................................................................................... 31 3.9.1.11. Osztályfőnöki munka ................................................................................... 32 3.10. Diákok .................................................................................................................. 33 3.10.1.1. Diákok helyzete............................................................................................ 33 3.10.1.2. Tanulói összetétel......................................................................................... 33 2

3.10.1.3. Diákönkormányzat ....................................................................................... 33 3.10.1.4. FIRKA .......................................................................................................... 34 3.11. Humán erőforrás................................................................................................... 34 3.11.1.1. Tanári kar ..................................................................................................... 34 3.11.1.2. Munkaközösségek ........................................................................................ 35 3.1.1.1. Társadalomtudományi (magyar, történelem, könyvtár) ........................... 35 3.1.1.2. Természettudományi (matematika, fizika, biológia, földrajz, kémia, informatika)35 3.1.1.3. Idegen nyelvi (angol, német).................................................................... 35 3.1.1.4. Osztályfőnöki ........................................................................................... 36 3.1.1.5. Készségtárgyak (testnevelés, rajz) ........................................................... 36 3.1.1.6. Szakmai elméleti és szakmai gyakorlati................................................... 37 3.11.1.3. Továbbképzések ........................................................................................... 37 3.11.1.4. Jutalmazás .................................................................................................... 38 3.11.1.5. Munkaerő-gazdálkodás ................................................................................ 38 3.12. Gazdálkodás ......................................................................................................... 38 3.12.1.1. BGSZC ......................................................................................................... 38 3.12.1.2. Alapítványok ................................................................................................ 39 4. Összefoglalás..................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog.” (Szentgyörgyi Albert)

1. Bevezetés A közoktatásban az igazgató (tagintézmény-vezető) mindig középpontban van. Elkötelezettségén, hitén, kitartásán múlik, hogy az iskola hogyan állja meg helyét. Feladata a jövő nevelése – kollégáival együtt – nagyon szép, de egyben óriási munka és felelősség is. Az iskolában elsősorban az a fontos, hogy mit teszünk. Azért kell dolgoznunk, hogy a társadalom, a fenntartó, a szülő, a szakszervizek és diákjaink elégedettek legyenek munkánkkal, de saját magunk elvárásainak is megfeleljünk. Ehhez sok feltételnek teljesülnie kell. Minden diák, tanár érezze otthonának az iskolát, élvezettel jöjjön reggelente, mert a légkör családias. A tantestület és a Fáy minden dolgozója összetartó, viszonylag konfliktusmentes, harmonikus közösség maradjon, annak ellenére is, hogy egyre több kolléga nyugdíjba megy, és újakat kell felvennünk. Olyan munkatársakat, akik a „fáysta szellemet” magukévá tudják tenni. A közös munka, az összefogás – minden szinten – hozhat csak eredményt, ez pedig demokratikus, alkotói légkörben valósulhat meg. Továbbra is ne csak tanárok legyünk, hanem pedagógusok, akik tudnak tanítani, de nemcsak tananyagot, hanem gyerekeket is. Sőt, tudjunk egymástól is tanulni. Hinnünk kell abban, hogy nemcsak tanítunk, a tudás közvetítői vagyunk, hanem nevelünk, példát mutatunk, jellemet, egyéniséget alakítunk, gondolkozni tanítunk, felszabadítjuk a képzeletet, de ha szükséges, szigorúak vagyunk. Az oktatás szépségét, a tanítás iránti elkötelezettséget soha nem szabad elfelejtenünk. Az igazgató feladata nehéz, hiszen tudni kell követelni, tudni kell nemet mondani, tudni kell támogatni, tudni kell adni és tudni kell időt szánni valakire. A tantestület véleményét lényeges döntésekben kikérni, tiszteletben tartani nagyon fontos. A problémákat, feladatokat nem szabad egyedül megoldani, hanem meg kell beszélni a vezetőséggel, az érintett munkaközösségekkel, az érintett kollégákkal. Nem

4

egy személynek kell dönteni, hanem a vélemények összegyűjtésével kell a lehető legjobb megoldást megtalálni a többség véleményének figyelembe vételével. Ennek alapvető feltétele a bizalom. Amennyiben szükséges, önkritikát kell gyakorolni, a hibát be kell ismerni, majd javítani. Ezek mellett lényeges, hogy az intézmény jogszerűen működjön, lehetőségeit kihasználja, de mindezt tisztességgel, becsülettel, egyenes úton. Ahhoz, hogy egy igazgató jól irányítsa intézményét, három dolgot mindenképpen szeretnie kell: a diákokat, a kollégákat és az iskolát. A felsoroltak teljesüléséből így lesz egy egész, az igazgatói hivatás.

5

2. Helyzetelemzés 2.1. Múlt A BGSZC Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskolája több mint 100 évével Budapest egyik legrégibb oktatási intézménye, mely idő alatt 13000-nél is több diákját oktatta tudásra, széles körű ismeretekre, erkölcsre, becsületességre, kulturált viselkedésre. A Vallás és Közoktatási Minisztérium 1908-ban alapította iskolánkat, a Budapesti VIII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumot, mely 1921. szeptember 1-jén vette fel Fáy András nevét, s lettünk Magyar Királyi Állami Fáy András Főgimnázium. 1928-ban készült el jelenlegi épületegyüttesünk. A szakképzés több mint 50 éves eredményes gimnáziumi múlt után 1959-ben kezdődött iskolánkban, több szakmában a kifutó gimnáziumi osztályokkal párhuzamosan. Végül 1967-ben lettünk szakközépiskola. Nehéz indulás után egyre jobb eredményeket felmutató, mára pedig az ország egyik legjobb közlekedésgépészeti, „autós” szakközépiskolájává fejlődtünk. Szinte minden reform

és

átalakulás

érintette

iskolánkat:

a

gimnáziumi

oktatás

után

a

szakmacsoportos, a középfokú, majd a 4+1-es szakmunkásképző rendszer, 1998-tól világbanki modell, 2001 őszétől kerettanterv szerint folytattuk oktató-nevelő munkánkat, majd autószerelőinket moduláris képzésben juttattuk el a szakmunkás vizsgáig. Most pedig ágazati és szakképzést folytatunk a 2013-as kerettanterv alapján. A patinás, régi épület kívül-belül mindig megújult. Megújult berendezésekkel, műhelyekkel, tantermekkel (utoljára 2001-ben), de nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is képes követni a változásokat. A Fáyban van valami, ami visszahív, ami itt tart. Diákjaink azt szokták mondani, hogy azért működik minden így, „mert ez A FÁY”. Az elmúlt 25–30 évben megerősödött iskolánk. Tanulmányi versenyeken értünk el kimagasló eredményeket, a Toyota magyarországi bázisiskolájává váltunk, teljesen felújítottuk iskolánk épületét, berendezéseit; új műhelyeket, informatikai termeket alakítottunk ki. Emellé egy olyan tantestület állt össze az évek folyamán, mely alapvetően keveset változott, bár az elmúlt 4 évben több esetben kellett új tanárokat felvenni (részben a törvények módosulása miatt, részben nyugdíjazások miatt, részben pedig a pályát elhagyó kollégák miatt). Tanáraink jól képzettek, tenni, alkotni

6

vágynak, könyveket, vizsgafeladatokat írnak. Mindezt nyugodt légkörben tehetik, hiszen összetartó, egymást segítő kollégák között könnyű eredményeket elérni. Ennek elismeréseként kaptuk meg 2000-ben a Pro Urbe Budapest, 2008-ban pedig a Pro Scholis Urbis díjakat.

2.2. Jelen Az állandóan változó oktatási rendszerek, jogszabályok ellenére is igyekszünk az oktatás színvonalát megőrizni mind a közismereti, mind a szakmai elméleti és gyakorlati munka folyamán. Óvnunk és megtartanunk kell azokat az értékeket, melyeket elődeink hoztak létre. Szakképzési szempontból intézményünk a legnagyobb és az egyik legsikeresebb tiszta profilú autós iskola. Ma egy szakképző intézmény fejlesztése során két elvet követhet, ha rugalmas akar lenni. Az egyik, hogy minél több különböző szakképesítés megszerzéséhez teremti meg a feltételeket, így „biztosítja magának a diákokat”. A másik lényege, melyet iskolánk választott, hogy csak autós szakképesítéseket oktat, és magas képzési színvonallal, kimagaslóan jó felszereltséggel igyekszik hozzánk vonzani az autós szakképesítés iránt érdeklődő tanulókat. Pletser József igazgató úr abban hitt, hogy az autóipar gyors fejlődését csak úgy tudja egy intézmény csekély lemaradással követni, ha szakmai erejét nem forgácsolja szét sem az eszközrendszer beszerzésére fordított forrásokban, sem a humán erőforrásban. Az elmúlt 4 évben is ezt a rugalmasan működő rendszert folytattuk, és ha lehetőségem nyílik rá, továbbra is célom, hogy az iskolarendszerű képzésben megőrizzem a tiszta autós profilt.

2.3. Jövő – kiindulási lehetőségek A jövőben továbbra is szeretném folytatni elődeim által kialakított hagyományokat, az emberi értékek tiszteletét. Az új kollégák beilleszkedését segíteni; ha pályakezdők, megismertetni velük az oktatás, nevelés szépségeit. Úgy gondolom, hogy az iskola iránt elkötelezett tanárok csak előre vihetik a Fáy életét, hozzájárulhatnak az elért eredmények fenntartásához és újabbak eléréséhez. A továbblépéshez, fejlődéshez kiegyensúlyozott tanárokra van szükség. A jó kedélyű, lelkes, elégedett tanár jó órát fog tartani – rájuk van szükségünk. Tantestületünk tagjai igényesek, ambiciózusak, így bízom abban, hogy a jövőben is meg tudjuk állni helyünk az oktatásban. Az autóipar a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató kollégáimnak folyamatos szakmai kihívást jelent. A ma autója az érintettek becslése szerint legalább 60%-ban olyan műszaki megoldásokat tartalmaz, amelyeket egy 10−15 évvel ezelőtt 7

műszaki főiskolát vagy egyetemet végzett műszaki vagy mérnöktanár nem tanulhatott. Ezért kollégáim közül többen önmaguk továbbképzésének nagymesterei, akik „szabad idejük” jelentős hányadát fordítják önképzésre, a legfrissebb szakirodalom folyamatos tanulmányozására, feldolgozására. Úgy gondolom, hogy ez a szemlélet hozzájárult ahhoz, hogy a Fáy bekerült a legjobb autós iskolák sorába. Üzemekkel és országos szakmai egyesületekkel kialakított szoros együttműködés is segíti a szakmai információk megszerzését, a szakmai tanárok szaktudásának fejlesztését. Az így szerzett nagyfokú szakmai rugalmasság intézményünkben lehetőséget teremt a folyamatos szakmai fejlesztésre, a legújabb témakörök bevonására a szakképzésbe, és lehetőség esetén akár egy új autós képzés (pl. hibrid- és villamos-hajtású autótechnikus) beindítására. Ezért fő feladatnak tekintem az eddig elért szakmai színvonal megtartását, a duális képzés támogatását (mely leghatékonyabban akkor működhet, ha a gazdálkodó szervezetnél folytatott gyakorlati képzést kiegészítik az iskolai laborgyakorlatok, hiszen egy üzemi képzőhelyen nem adatik meg minden feltétel a szakmai és vizsgakövetelményekben szereplő tananyag oktatásához), és az új piac igényeit kielégítő utak keresését. Országosan komoly gondot jelent a műszaki tanárok és szakoktatók utánpótlása, hiszen nálunk a kereseti lehetőségek a versenyszférához viszonyítva igen szűkösek, és rövid időn belül e területen érezhető változás megítélésem szerint nem várható. Részben ez indokolja, hogy felmérve a tanulói és oktatói igényeket, célszerű a felnőttképzés folytatása, hiszen a fenntartó is támogatja. Úgy gondolom, hogy egy szakoktatási intézmény alapvető feladatának ellátása mellett a felnőttképzés érezhető jövedelemnövekedést eredményezhet az ebben önkéntesen részt vevő kollégáknál.

8

3. Vezetői – szakmai program 3.1. Intézmény Iskolánk a 9–12. évfolyamokon évtizedek óta négy osztályt indít (eleinte több németes, hosszú évek óta pedig 3 angolos osztállyal). Ebből több mint 10 éve minden évfolyamon egy nyelvi előkészítő osztály volt, ahol angol (esetleg német) nyelvet oktattunk. A képzés a 2013–2014-es tanévben indult utoljára (a fenntartó a szakközépiskolák többségében megszüntette az ilyen típusú osztályokat), így az utolsó osztályunk jelenleg tízedikes. A négy végzős osztályból – számítva a főiskolát, egyetemet, más szakmát választókra, akik elhagyják iskolánkat, illetve a kisebb létszámú osztályokat és a tanulmányi eredményeket is figyelembe véve – 14-re csak kettő marad (ehhez jön felmenő rendszerben a külsősök osztálya). Az autótechnikus-képzést a 15. évfolyamon biztosítjuk, két osztályban. 2008. szeptembertől autószerelőket és autótechnikusokat képeztünk kompetencia alapú moduláris képzési formában (az autóelektronikaiműszerész-képzést a Dél-Budai TISZK megalakulásakor le kellett adnunk), melynek utolsó évfolyama az idén végez. Az autószerelő-képzés 2 éves, de a fenntartó engedélyével (akkor még a főváros) 2008-tól beszámíthatóság miatt a 13. szakképző évfolyam anyagát 9–12-ben tanítottuk, így az érettségi után diákjaink közvetlenül 14-be kerülhettek. Ez a rendszer érvényesül a 2013-tól életbe lépett új szakmai kerettanterv esetében is, melynek megfelelően alakítottuk képzésünket. A nagy érdeklődésre való tekintettel 2014-től újraindítottuk a nem nálunk érettségizett tanulók számára a 13. osztályt is, így ők kétéves képzésben sajátítják el a tananyagot. A 2015–2016-os tanévre a fenntartó (KLIK, Fővárosi Szakképzési Szervezési Főosztály) engedélyével visszakaptuk az autóelektronikaiműszerész-képzést, melyet a nem nálunk érettségizett diákoknak indítottunk 13. évfolyamon. Ezt szeretnénk az idén is folytatni, a jelentkezéseket regisztráljuk. A 2016 szeptemberétől megalakuló szakgimnáziumoknak (új kerettantervnek) megfelelően valószínűleg újra át kell alakítani képzésünket.

9

3.2. Struktúra Iskolánk meglévő szervezeti felépítésén, vezetői munkamegosztásán, az intézmény munkarendjén nem szeretnék változtatni, mert az elmúlt 4 év tapasztalata alapján úgy ítélem meg, hogy jól működik. Ezek működésének biztosítása a jövőben is feladat. Az iskolavezetőség hat főből áll: igazgató, műszaki igazgatóhelyettes, általános igazgatóhelyettes,

gyakorlati

oktatásvezető

(jelenleg

betöltetlen,

álláshirdetés

folyamatos), közalkalmazotti tanács elnöke és a tanács egy tagja, mely az igényeknek megfelelően ül össze. Az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben az iskolavezetőségnek tanácsadási jogköre van; a különösen fontos kérdésekben – az igazgató felkérésére – állásfoglalást fogalmaz meg. Az igazgató a szakközépiskola felelős vezetője, aki döntéseiért felelősséget visel, betartatja és ellenőrzi azokat. Ez az irányítás azonban nem lehet diktatórikus, csak demokratikus. Tehát az igazgató tagja a tantestületnek, de első az egyenlők között. Hiszen felelős a szakközépiskola szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű gazdálkodásért. A Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum főigazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgató javaslatai alapján. Kialakítja a szakközépiskola vezető testületét, megválasztja vezető munkatársait, és tevékenységüket közvetlenül irányítja, ellenőrzi. Dönt minden olyan ügyben, amely a törvényben leírt jogkörébe tartozik. Munkáját a vonatkozó törvényi előírások, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Szervezeti és működési szabályzata, valamint a nevelőtestületi döntések szerint a szükséges előkészítéssel, egyeztetéssel végzi. Emellett a tantestületnek joga van tudni és véleményt nyilvánítani az iskolát érintő dolgokról.

10

FŐIGAZGATÓ BGSZC Szakmai főigazgatóhelyettes

Gazdasági főigazgatóhelyettes Igazgató

Általános igazgatóhelyettes

Társadalomtudományi munkaközösség

Műszaki igazgatóhelyettes

Gyakorlati oktatásvezető

Gazdálkodó szervezetek Szakmai elméleti munkaközösség

Idegen nyelvi munkaközösség

Gondnok Szakmai gyakorlati munkaközösség

Természettudományi munkaközösség

Pszichológus Portások Rendszergazda Takarítók

Vizsgabiztosok Osztályfőnöki munkaközösség

Készségtárgyak munkaközössége

Oktatástechnikus Karbantartó

Műhely adminisztrátor

Munka- és tűzvédelmi felelős Raktáros

Szülői Szervezet Kézbesítő Könyvtáros pedagógus DMS pedagógus Iskolatitkár 1 Iskolatitkár 2

11

Fűtő

3.3. Tárgyi feltételek Az 1990-es évtől kb. 20 éven keresztül iskolánk dinamikusan fejlődött. Kívülről újravakolták az épületet, belülről minden terem megszépült. A padok, székek cseréjére is sor került. Megújultak a tanárik, a három udvar térkő burkolatot kapott; ahol lehetett, növényeket ültettünk. Két korszerű előadóterem készült, és amire a legbüszkébbek lehetünk, az összes műhelyünket felújítottuk és korszerűen felszereltük. Az évezred elejére a Fáy sokak szerint európai színvonalúvá vált. Amiben még számottevő lemaradásunk volt (van) a fizika- és a biológia szertár felszereltsége, interaktív táblák és projektorok számának növelése (projektor jó lenne minden teremben, műhelyben), és a „stúdió” régi eszközeinek lecserélése (hangosítás, mikrofonok, keverőpult és erősítő). A „TISZK és a KLIK éveiben” az elapadó források megállították a színvonal emelkedést. Az elmaradó karbantartások és fejlesztések még nem idéztek elő visszafordíthatatlan folyamatokat, de szem előtt kell tartanunk, hogy a műhelyek állandó fejlesztést igényelnek, hiszen az autóipar folyamatos változását az iskolának muszáj követnie, ebben nincs alternatíva. Az említett „számunkra szomorú időszakban” a nagy igénybevétel és a fejlesztések hiányának következtében informatikai eszközeink is amortizálódtak. Egyéni kapcsolatokon keresztül sikerült néhány cég, bank segítségével ingyen leselejtezett számítógépekre, monitorokra szert tennünk. A fenti költségekre jó lenne pályázatok támogatását megszerezni, de számítunk a fenntartó segítségére is, hiszen a szakképzési hozzájárulások valamilyen módon vissza kell, hogy jussanak a szakképzést folytató intézményekhez. Az alapképzés és a szakképzés gyakorlatának oktatása a BGSZC Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskolájában 13 műhelyben, illetve laborban történik. Ezek felszereltsége a folyamatos fejlesztések eredményeként mára európai színvonalúvá vált. (Külföldi partereink is szinte mindig meglepődnek látogatásukkor.) A jelentős összegűre becsült eszközrendszer maradéktalan karbantartását és szakmai színvonalának megóvását, fenntartását és fejlesztését az egyik legfontosabb vezetői feladatomnak tartom. A műhelyekben (laborokban) rendelkezésre álló eszközök lehetőséget biztosítottak kollégáimnak a feladatlapos oktatórendszer alkalmazásához. Meggyőződésem, hogy az intézményvezetők szerepe mellett a feladatlapokat és oktatási anyagokat készítő és alkalmazó tanárok, illetve oktatók játsszák a

12

legfontosabb szerepet abban, hogy a Fáy tartósan a legjobb autós iskolák között tud maradni. Ezzel a módszerrel kiszűrhető, hol van tanulói elmaradás. Természetesen az iskola, a tanárok, a diákok közös feladata, kötelessége megőrizni az eddigi színvonalat – a 15 éve részben felújított, de már több helyen ismét javítást igénylő iskolát, a korszerű eszközeinket –, melyhez hatékonyan szeretnék hozzájárulni.

3.4. Pedagógiai program Pedagógiai programunk tükrözi az iskola szellemiségét, értékrendjét. Módosításait minden esetben a tantestülettel egyetértésben, vagy a tantestület javaslatára kívánom megváltoztatni. A köznevelési törvény változásait kiemelt figyelemmel kívánom kísérni.

3.5. Tantervek Az iskola a Nemzeti alaptanterv, kerettantervek, szakmai központi programok műveltségi területekre és szakmai alapozásra vonatkozó tantervei, illetve a helyi tantervek alapján végzi oktató-nevelő munkáját. A Pedagógiai programunk szerves részét képezik a helyi tantervek, melyekre a közismereti, szakmai tanmenetek sora épül. Helyi tantervünk az oktatásiért felelős miniszter által kiadott kerettantervek alapján készült, a kulcskompetenciák és az érettségi vizsga tantárgyi követelményeinek figyelembe vételével. Ez biztosítja a tanuló iskolaváltását, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. A munkaközösségek a tankönyvek kiválasztásakor a szakmai szempontok mellett figyelembe veszik, hogy az elfogadott tantervnek megfelelő legyen a tankönyv. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket szintén a munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3.6. Szakképzés Intézményünkben a szakképzés a jelenleg érvényes kerettanterv és szakmai vizsgakövetelmények alapján folyik. A kompetencia elvű moduláris képzés 4 + 2 + 1 éves rendszerét 2008-ban felváltotta a 4+1+1 éves képzési idő a fenntartó (főváros) jóváhagyásával. Ebben az esetben a szakképzés első évének tananyagát elosztottuk az alapozó képzés négy évére.

13

Ez természetesen érdeke volt a társadalomnak, a fenntartónak és a szülőknek is, de tapasztalatunk szerint a diákok megelégedettségére is szolgált. Az, hogy az alapozó képzési idő utolsó két évében megjelentek a speciális autós szaktantárgyak, értelmet adott az alapozó tárgyak tanulásának is. Sokan a tanulók közül úgy gondolták, „végre két év után találkozhatunk olyan témakörökkel, amelyekért a Fáyt választottuk”, s ez érezhetően javította a diákok tanuláshoz való viszonyát. Ez a képzési struktúra érvényesül a 2013-ban kiadott szakképzési kerettantervben, így viszonylag könnyen tudtunk alkalmazkodni a változáshoz. A szakképzésben döntő szerepet játszik a gyakorlati tantárgyak oktatása. Iskolánkban a „szakképzés tervezőinek” 15−20 éve meggyőződése, hogy sem az iskola, sem a gazdálkodó szervezetek önállóan nem képesek az előírt gyakorlat tananyagának oktatására. Az iskola nem tudja a diákokat kellő „mennyiségű” élő munkával ellátni. Kizárt, hogy egy osztálynyi diák egyszerre egy iskolai javítóműhelyben ügyfelek autóin dolgozzon –, az „üzemektől” pedig nem várható el, hogy az autótechnika előírt szakterületeinek összes témakörét oktassák; pl.: személyautó szervizben a légfék témakörét. Illetve az is elgondolkodtató, hogy egy szervizben csak az autók azon hibáit lehet javítani, amit az ügyfelek behoznak, de a tananyag ennél sokkal több. Intézményünk a gyakorlati képzés helyi programját úgy alakította ki, hogy az első négy évben a diákok kizárólag az iskola 13 tanműhelyének és laborjának valamelyikében – először az alapképzőben, majd a mechanika, elektrotechnika, elektronika stb. laborokban – tevékenykednek. Ezt követően a szakképzés utolsó évében és a technikusképzés alatt is heti 1 napot gazdálkodó szervezetnél (vagy tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással) és 1 napot az iskola valamelyik speciális autós laborjában töltenek. Az utóbbi képzőhelyek arra hivatottak, hogy azokat a gyakorlati ismereteket „közöljék”, amelyre egy autószervizben nagy valószínűséggel nincs lehetőség (pl.: egy dízeladagoló javítása). Így a duális képzés megvalósul. Helyi programunkban fontos szerepet játszik az összefüggő nyári szakmai gyakorlatok szervezése. Az alsó három évfolyamon ez kötelező, hiszen a kerettanterv előírja, a szakmai programunk alapján pedig a 12. évfolyam után a tanév teljesítésének előfeltétele ennek elvégzése. Mindezeket figyelembe véve a szakmai képzés fejlesztését a jövőben is támogatni szeretném.

14

Az iskolarendszerű képzésben ma autószerelőket, autóelektronikai műszerészeket és autótechnikusokat képzünk a kerettanterv alapján, a vizsgákat pedig a szakmai és vizsgakövetelmények utasítása szerint folytatjuk. Gyakorlati vizsgafeladataink műszaki tartalma és kivitele vizsgaelnökeink egybehangzó véleménye szerint országosan kimagasló színvonalú. Az aktuális és az ezt megelőző kormányok intézkedései következtében az alapszakképesítés, de még inkább a ráépülések és a második (esetleg többedik) alapszakképesítés megszerzésében egyre nagyobb szerepet játszik a felnőttképzés. Ez előnyös lehet a diáknak – hiszen munka mellett tanulhat –, a fenntartónak – mivel e képzési forma számára költségkímélő, még bevételt is hozhat –, az államnak, hiszen a diák belép a munka világába, ezáltal adófizetővé válik, továbbá a felnőttképzésbe bevont tanárnak, oktatónak is mint jövedelemkiegészítés. (Tapasztalat, hogy piacképes lehet a magas színvonalú, de emelt óradíjjal kiszámított tandíjú képzés is.) Ezt a jövőben szeretnénk újra megvalósítani a fenntartó támogatásával. Egy nem reprezentatív felmérésünk igazolja, hogy lehet kereslet autós és ezzel „rokon” szakterületeken beindított felnőttképzésre. Ezért munkatársaim javaslatára középtávú terveim között szerepel e szakmákhoz tartalmilag közel álló szakképesítés elindítása felnőttképzési formában (például haszongépjármű-szerelő). E szabadidőt jelentősen igénybe vevő munkához szakmai elméletet és gyakorlatot oktató kollégáim egy része szívesen csatlakozna. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2017-ben változást hoz a választható érettségi vizsgatárgy vonatkozásában. Intézményünkben dákjaink túlnyomó többsége fakultatív vizsgatantárgyként az informatikát választja, kevesebben tesznek érettségit fizikából. Az alapozó évek befejezését követően diákjaink közlekedési alapismeretek tantárgyból (az ágazatnak megfelelő szakmai vizsgatárgyból – közlekedéstechnika) kötelezően érettségi vizsgát tesznek. A megjelent érettségi követelmények szerint az említett vizsgatárgy tartalmilag nálunk a közlekedési ismeretek, a műszaki rajz, a mechanika, a gépelemek-géptan, a technológiai alapismeretek, az elektrotechnikai-elektronikai ismeretek tananyagait kéri számon. Bízunk abban, hogy az új jogszabály végrehajtása érezhetően emelni fogja az alapozó tantárgyak oktatásának hatékonyságát, s ez hatással lehet a szakképzés eredményességére is. Bár felmerülnek kétségek is bennünk, hogy diákjaink nem mennek-e inkább gimnáziumba, hogy a szakmai érettségit kiküszöböljék. 15

3.7. Kapcsolatok 3.7.1.1.

Fenntartóval

Az iskola működéséhez feltétlenül szükséges a fenntartóval, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrummal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal való szoros együttműködés. Ez a kapcsolat sokrétű, hiszen a finanszírozástól az adatszolgáltatásig (létszámigazolások, beiskolázás, ennek engedélyeztetése, osztályok számának engedélyezése, szakképző évfolyamok indítása, tantárgyfelosztás, SZMSZ, Pedagógiai program stb.) minden ide tartozik. A BGSZC részéről eddig is minden segítséget megkaptunk; ami szükséges volt, javítottuk. Úgy gondolom, hogy a mindezidáig kialakult jó viszonyt kinevezésem esetén továbbra is sikerül megőriznünk.

3.7.1.2. Iskolánk

a

Minisztériummal Nemzetgazdasági

Minisztérium

irányítása

alá

esik,

hiszen

a

szakközépiskolák fenntartása az ő hatáskörükbe tartozik.

3.7.1.3.

Oktatási Hivatallal

Oktatási Hivatallal szintén a vizsgák szervezése, lebonyolítása miatt állunk kapcsolatban a BGSZC-n keresztül. Emellett az érettségire jelentkezés, az érettségi jelentés, a KIR (tanulói létszámnyilvántartás) és a tanulmányi eredmények kommunikációs rendszerének vezetése, diákigazolványok, pedagógus igazolványok kiadása, kompetenciamérés miatt is közösen kell dolgoznunk.

3.7.1.4.

Üzemekkel, szervizekkel

Egy autós szakképző intézmény kapcsolatrendszerének egyik legfontosabb területe a megfelelő munkakapcsolat kiépítése az autós gazdálkodó szervezetekkel. Ez lehetőség a megfelelő számú „üzemi” gyakorlati képzőhely megtalálásához, a szakmai dokumentációkhoz és korszerű oktatási anyagokhoz való hozzájutáshoz, és nem utolsó sorban potenciál diákjainknak a sikeres álláskereséshez. A Fáy jelenleg több mint 100 autós vállalkozással áll szerződéses kapcsolatban. Vannak közöttük mikro- és kisvállalkozások, ahol maximum 1–2 diákunk dolgozik – általában együttműködési megállapodással –, és vannak nagyobbak, például a BKV, ahol több diákunk tanulószerződéssel tevékenykedik hetente egy-egy napot.

16

A cégekkel való hosszú távú kapcsolatokat megállapodások szabályozzák, melyekben az iskola vállalhatja, hogy biztosítja a munkaerő-utánpótlást a cég számára, elősegíti, illetve lehetővé teszi a vállalat és a tanulók közötti kapcsolatfelvételt. Mivel korszerű, alapos ismereteket adunk át diákjainknak, ezért a szervizek elismerik a Fáyban végzett munkát, szívesen veszik, ha fáysta diák lesz a munkatársuk. A

szakképzési

alapunkat

hosszú

ideig

jelentősen

támogatta

például

a

Schwarzmüller Kft., a MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft., a BKV Zrt., a Volánbusz Zrt. és a Pappas Auto Magyarország Kft. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény megváltozása miatt már évek óta nincs lehetőség az oktatási intézmények gazdálkodó szervezetek általi közvetlen támogatására. Csak remélhetjük, hogy egyszer talán pályázati rendszerrel hozzá lehet jutni a támogatáshoz, mert az autóipar gyors fejlődése szükségessé teszi nálunk is a folyamatos fejlesztést.

3.7.1.5.

Toyota Central Europe-pal

Partnereink között kitüntetett szerepet játszik a Toyota Motor Corporation magyarországi leányvállalata, a Toyota Motor Hungary utóda, a Toyota Central Europe. A velük 1998-ban kötött szerződés alapján a Fáy a világ egyik legnagyobb autógyárának bázisiskolája. Ez lehetővé tette a T-TEP (Toyota Technical Education Program) beindítását, az elmúlt évek során korszerű, speciális taneszközökhöz juthattunk, kollégáimnak szabad hozzáférése van a Toyota szakmai dokumentációihoz és oktatási anyagaihoz, s szaktanáraink igény esetén magas színvonalú szakmai konzultációs lehetőséggel is élhetnek. E program keretében végzős diákjaink „speciális Toyota szakvizsgákat” (úgynevezett STEP vizsgákat) tehetnek, amelyeket a Toyota szervizhálózata is kiegészítéssel elismer.

3.7.1.6.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal tartjuk a kapcsolatot vizsgák, tanulmányi versek (pl.: OSZTV, SZÉTV) és szaktanácsadás miatt. A szakmai vizsgatételek összeállítója a szervezet, így megbízásuk alapján az iskola tanárai rendszeresen vizsgafeladatokat állítanak össze, és lektori feladatokat látnak el.

3.7.1.7.

Budapesti Pedagógia Oktatási Központtal (POK)

Az központtal a minősítés, tanfelügyelet, önértékelés, szaktanácsadás, továbbképzések szervezése, versenyek kapcsán tartjuk a kapcsolatot, többször a BGSZC-n keresztül.

17

Minden kollégának hétévenként teljesíteni kell a 120 órás továbbképzést, valamint a minősítés, az önértékelés és a tanfelügyelet is egyre több kollégát érint, ezért folyamatos kapcsolatban állunk a központtal – elsősorban e-mailek útján, másrészt pedig a BGSZC referensének segítségével. Emellett szaktanácsadást is kérünk, igyekezve, hogy minden tantárgy és minden tanár sorra kerüljön. A szaktanácsadók értékeléseit (melyek legtöbbször pozitívak) figyelembe vesszük a későbbi munkánk során.

3.7.1.8.

Egyetemekkel, főiskolákkal

Intézményünk kapcsolatot ápol autós felsőoktatási intézményekkel. Végzős diákjaink közül a továbbtanulni óhajtók legtöbben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a győri Széchenyi István Egyetemet, az Óbudai Egyetemet (Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar) vagy a gödöllői Szent István Egyetemet választják a diploma megszerzése céljából. Ezekkel az oktatási intézményekkel a pályaválasztási célú előadások megtartásán kívül iskolánknak más jellegű munkakapcsolata is kialakult. Az évek során tantestületünk tagjai közül többen is „vendégelőadói” meghívást kaptak, amit szakmai munkánk elismeréseként is értékelünk, de a mi szakmai elméleti munkaközösségünket is évek óta erősíti az Óbudai Egyetem egyik országosan ismert nyugállományú tanára. Erre is büszkék vagyunk. A Károli Gáspár Református Egyetemmel is több mint 10 éves a kapcsolatunk (2005 óta tart). Az egyetemről magyar, történelem, illetve angol szakos hallgatók jönnek gyakorlótanításra, az ottani képzésnek megfelelően hospitálásra és 5 vagy 30 órás tanítási gyakorlatra.

3.7.1.9.

Nemzetközi kapcsolatok

Iskolánk nemzetközi kapcsolatai a 90-es évek elején indultak. Ekkor még csak tanáraink mehettek hosszabb-rövidebb továbbképzésekre. A diákok számára a lehetőségek az Európai Unió által támogatott Leonardo program segítségével nyíltak meg. 2001-ben jutottak el először három hétre Párizsba csereprogrammal. Ezt több utazás is követte, de a kapcsolat végül 2009-ben megszakadt, mert a francia fél finanszírozási problémák miatt visszalépett. 2005-től a németországi osnabrücki szakképző iskolával alakult ki igen jó kapcsolatunk először tanárcserével, majd diákcserével is. Ezt a kapcsolatot a jövőben is szeretnénk megtartani, folytatni. Megpróbálunk azonban újabb lehetőségeket is keresni, hiszen azt tapasztaltuk, hogy a 18

tanulmányutak mind szakmailag, mind nyelvismeretben jelentős többletet adtak tanítványainknak, kollégáinknak.

3.7.1.10. Középiskolákkal Az összes budapesti autós iskolával jó a kapcsolatunk, főleg a BGSZC Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskolájával. Mivel egy TISZK-hez tartoztunk, ez elég szorossá vált. A BGSZC Öveges József Szakközépiskolája és Szakiskolájával az SNI-s diákok miatt is szorosan együttműködünk, hiszen a hozzánk jelentkező SNI-s diákokat, ha lehet, az Öveges veszi át, viszont szakképzésre már beiratkozhatnak a Fáyba is. A BGSZC Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában néhány kollégistánkat helyeztük el, a Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiumába pedig ebédelni játnak át diákjaink.

3.7.1.11. Sajtóval Autótechnika című újság menetrendszerűen beszámol a Fáyban zajló eseményekről (pl.: Toyota nap), versenyekről, elért eredményeinkről. Az újság alkotó szerkesztő testületének egy fáys tanár is a tagja. Az előző év decemberében pedig a VIVA tévé forgatott nálunk. Műsorukban diákjainkat az emberi tulajdonságokról, azok értékéről kérdezték.

3.7.1.12. Szülői szervezettel, szülőkkel Annak érdekében, hogy az oktató-nevelő munkánk igazán hatékony legyen, a szülői szervezettel és a szülőkkel együtt kell működnünk. A szülői szervezet, mely évente kétszer ülésezik, gyakorolja jogait, véleményt nyilvánít az iskolát érintő ügyekben. Emellett iskolai programok szervezésében, segítésében is részt vesznek a szervezet tagjai. A szülőkkel igyekezünk aktív kapcsolatot fenntartani, hiszen csak az ő segítségükkel, támogatásukkal érhetjük el, hogy diákjainkat megfelelően tudjuk nevelni, tanítani. A legegyszerűbb formája ennek az e-napló, melyen keresztül a kollégák könnyen tudnak üzenni a szülőknek. Természetesen évente kétszer szülői értekezletet és fogadóórát tartunk. Ezen felül, ha szükséges, bármikor állunk a szülők rendelkezésére akár telefonon, akár személyesen. Ha bármi probléma merül fel a gyerekekkel kapcsolatban, természetesen a szülőkhöz fordulunk segítségért. A hiányzások

19

bejelentése pedig a szülők feladata a hiányzás első napjának reggelén. A szülőkkel való kapcsolattartás ez idáig jól működött, ezt a jövőben is szeretném támogatni.

3.7.1.13. Diákönkormányzattal A diákönkormányzat a nemzeti köznevelési törvénynek megfelelően gyakorolja jogait, véleményt nyilvánít az iskolát, a diákságot érintő ügyekben. Segélyezéskor, tanulói jutalmazáskor a kuratórium tagja a DÖK elnöke. A DÖK kifejtheti véleményét osztályfőnöki órákon, a diákgyűléseken. Kéréseiket, javaslataikat, problémáikat meghallgatjuk, és amennyiben egyetértünk velük, és van rá lehetőségünk, módunk, akkor teljesítjük vagy megoldjuk őket. Terveim között a DÖK további erősítése, munkájának színesítése is szerepel.

3.7.1.14. Szakmai szervezetekkel A rendszerváltást követően az autós szakma először egyetlen – elsősorban érdekképviseleti célú – közös szakmai egyesületet hozott létre. 1998-ban döntően az autóipar gyors fejlődésével indokolhatóan olyan speciális autós szakmai egyesületek létrehozására mutatkozott igény, amelyek a szakmai továbbképzések szervezését és lebonyolítását tűzték zászlajukra. Intézményünk komoly szakmai elismerésének tekinthetjük, hogy két egyesület – az „Áramkör” Autóvillamossági Szakmai Egyesület és a Dízelmotor és Dízeladagoló Javítók Szakmai Egyesülete – is a Fáyt választotta szakmai központjának. Külön öröm volt az is, hogy a tagság több cikluson keresztül egyesületi elnököket is tantestületünk tagjai közül választott. Ezeket a szervezeteket megválasztásom esetén is támogatni kívánom.

3.7.1.15. Kiállításokkal Meggyőződésünk, hogy iskolánk népszerűsítésének leghatékonyabb eszköze a minőségi nevelő és oktató munka. Biztosak vagyunk abban, hogy az az örömteli tény, hogy a Fáynak még ma sincs alapvető beiskolázási gondja (ez idáig még mindig sikerült az engedélyezett osztályokat „feltöltenünk”), a színvonalas szakmai munka eredménye. Az intézmény oktató-nevelő munkájának és taneszközeinek bemutatása azonban olyan hiteles reklám lehet, amely egyrészt a későbbiekben is biztosíthatja a végzős általános iskolások érdeklődését, másrészt javíthatja „beiskolázásunk színvonalát”. A már hagyományossá lett nyitott hét és a szakmai bemutató hét mellett 2011-től új reklámlehetőségek nyíltak meg előttünk, melyeket azóta is kihasználunk.

20

2011 őszétől folyamatosan résztvevői vagyunk az Autótechnika Szakkiállításnak, ahol legutoljára már kb. 50 m2-es stand adott lehetőséget tanáraink, képzési programunk, taneszközeink, feladatlapjaink és diákjainknak tervezett szabadidős programjaink bemutatására. Ugyancsak megismertethetjük iskolánkat az érdeklődőkkel a Szakmázz! kiállításokon immár 2012 ősze óta. A feladatok végrehajtása során mutatkozó tanáriés diáklelkesedés megítélésem szerint mindenképpen támogatást érdemel.

3.7.1.16. Öregdiákokkal A hagyományok ápolása, a múlt tiszteletben tartása arra készteti az öregdiákokat, hogy visszatérjenek iskolájukba, emlékezzenek, az újnak pedig örüljenek. Példát mutatnak a fiataloknak, akik talán valamikor majd értékelni tudják, hogy rangot jelentett itt végezni. Az öregdiákok több évtizede segítik tanulóink jutalmazását, elismerését. A Kecskeméthy-díj alapítója is öregdiákunk volt, kinek jóvoltából minden évnyitón tudjuk jutalmazni azokat a gyerekeket, akik kimagasló tanulmányi eredményt értek el, az iskoláért sokat tettek vagy nyelvvizsgával (legalább középfokú C típusú) rendelkeznek. A díjat odaítélő kuratóriumnak is mindig van öregdiák tagja. Minden év szalagavatóján pedig egy volt fáysta nyújtja át a Féner-díjat az arra leginkább érdemes 11–12. évfolyamos jó tanulóknak. Iskolánk 100 éves évfordulóján is komoly segítséget nyújtottak: előadásokat tartottak, szerepeltek a gálaműsorban, írtak az évkönyvünkbe. Rendszeresen meglátogatják iskolánkat a fáysta öregdiákok: megkoszorúzzák Udvarhelyi Ágoston, Kunfalvi Rezső és Éry Emil emléktábláját, részt vesznek a különböző díjak odaítélésében (Féner-díj, Udvarhelyi-díj).

3.7.1.17. Nyugdíjasokkal Nyugdíjasainkat is mindig szeretettel várjuk. Karácsonyi ünnepségeink állandó vendégei. Ezt a hagyományt továbbra is ápolni szeretném.

3.7.1.18. Honlapunk A mai, információáradatot ránk bocsátó világban az iskoláról készült honlap nagyon fontos, hiszen innen tájékozódnak diákjaink, érdeklődő nyolcadikosok és a szülők az iskoláról. Jelenlegi honlapunk sok mindenben fejlődött 2012 óta, talán jobban is alkalmazkodik a fiatalság igényeihez, de a folyamatos fejlesztés elengedhetetlen.

21

Emellett kb. egy éve működik a Fáynak egy facebook oldala is, ahol volt és jelenlegi diákjaink sokaságával tudunk kommunikálni, illetve ez fordítva is igaz.

3.8. Vezetői ellenőrzés 3.8.1.1.

Tanári munka ellenőrzése

A tanári munka ellenőrzése nagyon fontos egy tantestületben. Óralátogatások során (általában előre egyeztetett időpontban) vesz részt az igazgató, a helyettesek, és a munkaközösség-vezetők. Értékelő lap segítségével minősítik a tanárt, az órát megbeszélik, javaslatokat tehetnek a változtatásra, a jó ötleteket pedig hasznosítja a tantestület többi tagja is. Ideális volna évente legalább egyszer minden tanárt és osztályt meglátogatni. Nemcsak a vezetőség értékeli a pedagógusok munkáját, hanem tanulói elégedettséget is mérünk. Az érettségi, a szakmai és a technikusi vizsgák után diákjaink kérdőívet töltenek ki az itt eltöltött évekről. Többek között véleményezhetik tanáraikat, a tanórákat, javasolhatnak változtatást. Ezekből értékelés, statisztika készül, amit bárki megtekinthet. Természetesen nem csak az órák alapján értékeljük a tanárok munkáját. Fontosnak tartom a napi munkafegyelmet (pl.: pontos órakezdést), az adminisztrációs feladatok ellátását (a tavalyi kísérleti üzemelés után 2015 szeptemberétől működik az e-napló, mely megkönnyíti az adminisztrációt), a nevelési tevékenységet. Nem mindegy, hogy egy tanár mennyi időt szán diákjaira, arra, hogy meghallgassa őket, mennyit viszi őket kulturális programokra (színház, múzeum, mozi), kirándulni. A tanárok értékelése történhet személyes tapasztalat alapján, de igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatásával is. Az értékelés esetében továbbra is szeretném a fenti elveket figyelembe venni.

3.8.1.2.

Tanulmányi munka ellenőrzése

A diákok tanulmányi munkájának ellenőrzése nem könnyű feladat. A dolgozatokra, feleletekre adott jegyek, a félévi és év végi osztályzatok minősítik a tanulót. Osztályozás tekintetében iskolánk sokat fejlődött, de még van, mit javítanunk. Igyekszünk azonos szempontok, módszerek segítségével osztályozni, de még így is (természetesen) van eltérés a tanárok között. Mindenképpen fontos feladatunk a jövőben is a bukások számának csökkentése. Ez azonban csak akkor fog sikerülni, ha a diák, a tanár és a szülő egyet akar: a tanulmányi

22

előremenetelt. Sokat kell foglalkozni a gyenge képességű gyerekekkel, hogy ők is tudjanak sikereket elérni. Talán javítana a helyzeten, ha olyan szülői értekezleteket is tartanánk, ahol az osztályokban tanító minden tanár jelen van. A szülők tájékoztatása a kapott jegyekről egységesen történik. Az iskola elvárása szerint legkésőbb minden hónap 10-ig be kell kerülni a jegyeknek az e-naplóba. Ennek vezetői ellenőrzését nagyon fontosnak tartom. Félévkor és év végén statisztikát készítünk, és értékeljük az eredményeket az értekezleteken. A diákoknak két központi megmérettetésen is át kell esniük a 12. év végéig. Tízedik évfolyamon

az

országos

kompetenciamérést

kell

megírniuk

szövegértésből,

matematikából. Az eddigi eredményeink nagyjából az évek folyamán egy szinten mozogtak – a középmezőnyben; matematikából általában jobbak voltak diákjaink az átlagnál, szövegértésből pedig egy kicsit gyengébbek. Az elkövetkező időkben jó lenne a szövegértés eredményein javítani, hiszen a tanulás/tudás alapja, hogy a diák értse, amit olvas, illetve megfelelő tempóban tudjon olvasni. Az érettségi 12. év végén kimeneti eredményt mutat. Tanulóink általában teljesítik az elvárt szintet mind az öt tantárgyból, és sokszor jobb osztályzatot kapnak, mint az év végén. Mivel 2017-től kötelező szakközépiskolában az iskola ágazatának megfelelő szakmai tárgyból az érettségi, így az eddigi fizika, informatika érettségi mellett a szakmai tárgyakra még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Az elmúlt két évben a 9. és a 10. évfolyam végén szintfelmérőt írattunk a diákokkal az adott évben tanult szakmai tárgyak anyagából. Idén pedig ugyanezt tervezzük a 11-re is. (Az elmúlt két évben 12ben is írtak diákjaink szintfelmérőt készülve a 14. évfolyamra.)

3.9. Pedagógiai kérdések 3.9.1.1.

Beiskolázás

A nyolcadikosok pályaválasztásának megkönnyítésére minden év novemberében „nyílt hetet” rendezünk. Ilyenkor bemutatjuk az iskola működését, a diákok meglátogathatnak tanórákat, benézhetnek műhelyekbe, könyvtárba. Az érdeklődőknek néhány szakmabemutató foglalkozást tartunk ingyenesen, ahol kipróbálhatják hogyan működnek gyakorlati óráink. Jó lenne, ha szélesebb körben is hallanának rólunk az iskolaválasztás előtt álló diákok, ezért célszerű lenne kimenni általános iskolákba, és a hetedik évfolyamon vagy nyolcadik év elején tájékoztatót tartani diákoknak, szülőknek, hogy ezzel segítsük 23

pályaválasztási döntésüket. Gondolkozom azon, hogy ebbe akár diákjainkat is be lehetne vonni azzal, hogy visszamennének általános iskolájukba népszerűsíteni bennünket. Beiskolázási lehetőségeink szakközépiskolai viszonylatban jók, bár az utóbbi időben csökkent a jelentkező diákok száma, ami jelentős részben a demográfiai hullámnak köszönhető. Tapasztaljuk azt is, hogy a tanulók felkészültsége egyre gyengébb. Az idén 385 jelentkezőnk volt 136 helyre. Ez még mindig elég magas arány, és reméljük, hogy a következő években is megfelelő létszámú tanulónk lesz majd. Évfolyamonként négy osztályt indítunk. A szakképzés befejező évére (14. évfolyam) a meglévő négy osztályunkból kettőt indítunk, illetve 13. évfolyamon más iskolákból (gimnáziumok, más szakközépiskolák) hozzánk kerülő tanulókat is fogadjuk igény szerint. A technikusi évfolyamon (15. évf.) két párhuzamos osztályban folyik a képzés.

3.9.1.2.

Tanulmányi helyzet

Iskolánk tanulmányi átlaga változó, általában félévkor 3,0 körül van, év végén pedig néhány tizeddel jobb. Félévkor mindig rosszabbak az eredmények, hiszen a diákok a második félévben jobban tanulnak, mert nagyobb a tét (bizonyítvány, felvételi). Ehhez még az is hozzájárul, hogy a fiúk alapvetően „véghajrázók”. Jó eredményeket érnek el legtöbbször a nyelvi előkészítő osztályaink (sajnos ez a képzési lehetőség 2013-ban indult utoljára), melynek oka lehet, hogy ide több jelentkezőből tudtunk válogatni, így a felvételi ponthatára magasabb volt. Diákjaink egy része írási, olvasási, számolási nehézségekkel érkezik, velük külön kell foglalkoznunk, amennyiben lehetőséget kapunk rá, korrepetálás formájában. A tanulmányi eredmények romlásához az is hozzájárulhat, hogy tanulóink jelentős része (kb. 55%-a) bejáró, és a korai kelés, a hosszú utazás és a késői fekvés csökkenti a tanulásra fordított időt. Az okos telefon, a számítógép, az internet, a tévé is elveszi az időt a tanulástól. Jó lenne a gyerekek hozzáállását megváltoztatni, és az internet adta lehetőségeket jó irányba kihasználni. Sajnos a rendezetlen szülői háttér egyre több esetben nyomja rá bélyegét a gyerekek tanulmányi eredményére. Természetes, hogy az otthoni problémák az iskolában is kifejtik hatásukat. A lelkileg nem stabil háttérrel rendelkező diákoknak, érzelmi problémákkal

küszködőknek,

a

rossz

24

anyagi

helyzetű

családban

felnövő

gyermekeknek lényegesen nehezebb jól teljesíteni. Számukra sok segítséget jelenthet az osztályfőnökök, tanárok jóindulata, törődése, valamint egy hónapja az iskola pszichológusa. A lemorzsolódó tanulóink jelentős része a családi háttér miatt hagyja el iskolánkat. Néhány esetben a közlekedés (sok utazás) is szerepet játszik. Fontos feladatomnak tartom a lemorzsolódás csökkentését. A szakképző évfolyamokon (de még a 9–12. évfolyamokon is) problémát jelent, hogy sokan délutánonként, hétvégén dolgoznak, ezért kevesebbet tanulnak a szükségesnél. A nehézségek ellenére tanulóink között szép számmal vannak olyanok, akik országos versenyeken öregbítik iskolánk hírnevét. Hagyománnyá vált, hogy a legjobb tanulókat külföldi jutalomútra visszük májusban. Ezzel is próbáljuk őket ösztönözni a jobb tanulmányi eredmény elérésére. Eddig járhattak

Erdélyben,

Lengyelországban,

Dél-Németországban,

idén

pedig

Csehországban,

Olaszországba

megyünk.

Horvátországban, Úgy

gondolom,

mindenképpen meg kell tartani ezt a jutalmazási formát. Alapítványaink is támogatják a jól tanuló diákjainkat. A Kecskeméthy-díjnak több változata van: kaphatja a nagy családban nevelkedő jó tanuló, aki az iskoláért sokat tett, illetve a középfokú nyelvvizsgával rendelkező. A Féner-díj a jó tanuló, iskoláért sokat tevő 11–12. évfolyamosnak; az Udvarhelyi-díj a jól tanuló, iskoláért sokat dolgozó 9–10. évfolyamosoknak adható. Az alapítványok működését a jövőben is mindenképpen támogatni fogom.

3.9.1.3.

Személyiségfejlesztés

Ahhoz, hogy diákjaink személyiségét fejleszteni tudjuk, magunknak kell jó példával elöl járni. Olyan helyzetet kell teremtenünk, amely követendő lesz a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy a megfelelő esztétikai környezet (rendezett, tisztán tartott iskola) pozitív befolyást gyakoroljon a fiatalokra. Olyan programokat kell szerveznünk (pl.: Kazinczy-verseny), amelyeknek szereplői, előadói példák lehetnek a nézők, hallgatók számára (a programok egyben közösséget is teremtenek). Fontosnak tartom, hogy minden tanulónak (képességtől függetlenül) legyen sikerélménye, hiszen egy pozitív megerősítés, dicséret lehet, hogy „szárnyakat ad” az addig nehezen boldoguló diáknak. Ez nem jelenti azt, hogy az elkövetett hibákért nem szabad szólni. Az a legfontosabb, hogy a dicséret és az elmarasztalás közötti egyensúly megmaradjon.

25

A személyiség meghatározza a jövőt. Tudatosítani kell tanítványainkban, hogy amit most elérnek, maguknak „kiküzdenek”, a jövőben fog megtérülni. Nem szabad a kihívások, változások elől elfutniuk, meg kell tanulniuk küzdeni. Arra is fel kell készíteni őket, hogy ha valamit el akarnak érni, egész életükön át tanulniuk kell, azaz legyen bennük igény és képesség a tanulásra. Alakítanunk

kell

intelligenciájukat,

értelmi

intelligenciájukat,

kreativitásukat,

gondolkodási és alkotóképességüket, szociális kompetenciájukat. Úgy kell diákjaink személyiségét fejlesztenünk, hogy a társadalom, a szülők igényeinek megfelelő tisztességes, becsületes, dolgos emberekké váljanak. Ez a legnehezebb feladat, hiszen azt a korosztályt tanítjuk, amelyik a gyermekből felnőtté válik. Továbbra is nagy hangsúlyt szeretnék fektetni az esztétikai nevelésre, a rendezett környezetre és a szülőkkel való jó kapcsolatra.

3.9.1.4.

Közösségfejlesztés

A Fáy mindig híres volt arról, hogy szívesen vitte tanítványait kirándulni, így közösséget is tudott formálni, és még a természet szeretetére, tiszteletére is nevelte őket. Tanulmányi kirándulások, túrák sora várta a vállalkozó kedvűeket már az iskola indulásakor is. A hagyomány természetesen megmaradt, és igyekszünk mindent megtenni, hogy folytatódjon is. A leghosszabb program a július első két hetében tartott vízitúra, mely már a harmincnegyedik alkalom lesz. Az ország szinte minden jelentősebb folyóját végigevezte a vízitúrások csapata. Szeptember közepén a vállalkozó szelleműek kétnapos triatlonon vesznek részt (kerékpár, kenu, gyaloglás). Immár hagyománnyá vált a sítúra is, hiszen nyolc éve annak, hogy hétvégén Donovalyba mennek diákjaink egy-egy napra (évente akár többször is). Illetve idén már hetedszer került sor négynapos sítúrára Ausztriába. Az írásbeli érettségik után pedig csillagtúrára invitáljuk a Börzsönybe tanulóinkat. A négy állandó program mellett minden évben osztálykirándulásra megy a teljes iskola, ahol kedvtől függően változik az úti cél. Az

élmény

adása

mellett

közösséget

formálnak,

alakítanak

ünnepélyeink,

szalagavatóink, színház-, mozi-, múzeumlátogatásaink is. Ezeken a programokon számtalan barátság szövődik, amely évtizedek múlva is működhet. Ezeket az élményeket igen fontosnak tartom, ezért szervezésüket támogatni fogom.

26

3.9.1.5.

Tehetséggondozás – versenyek

Pedagógiai programunkban kiemelt szerepet játszik a képességfejlesztés, a tehetséggondozás. Valamennyi szaktanár és az osztályfőnök feladata, hogy a tantárgyai tanítása során felkutassa a tehetséges tanulókat, segítse a tehetség maximális kibontakoztatását. Ahhoz, hogy megismerjük tanítványaink képességeit, tudását, szintfelmérést kell végeznünk. Csoportbontások (pl.: matematikából, nyelvből), differenciált tanítás, páros munka, szakkörök, különböző versenyeken való részvétel lehetőséget teremt a tehetség kibontakozására. A 9–12. évfolyamokon közismereti tárgyakból rendezett országos versenyekre jutottunk el. A Szép magyar beszéd (Kazinczy-verseny) versenyén minden évben indulunk. Az utóbbi 15 évben kilencszer mehettünk a győri döntőbe, kétszer kaptunk Kazinczy-érmet, egyszer különdíjat. Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyen is szép eredményeket érünk el, 2014-ben az Anyanyelvápolók Szövetségének különdíját kapta egy tanulónk. 2006 óta minden évben jutottak tanulóink a sátoraljaújhelyi országos döntőbe, kétszer ketten is, az idei tanévben hárman. A SZAKE (Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület) által meghirdetett versenyeken is részt veszünk. Történelemből idéntől négy téma közül lehet választani: 1848, Európai Unió, honismeret, Erdély. Két elődöntő után kerülhetnek a csapatok az országos döntőbe, ahol sokszor az első tíz helyezett között vagyunk. A SZAKE országos versmondó versenyére is többször bejutottunk, és érmet, különdíjat sikerült szereznünk. Ugyancsak érmet kapott színjátszó csoportunk a SZAKE színjátszó versenyén. Úgy gondolom, hogy egy műszaki szakközépiskolában nem kis teljesítmény sem a diákok, sem a tanárok részéről ilyen eredményeket produkálni. Fontosnak tartom, hogy továbbra is kapjanak hangsúlyt a nem szakirányú versenyek is, és igyekezzünk minél több tehetséges diákot eljuttatni országos versenyekre. A szakmunkás- és technikusvizsga előtt álló végzős évfolyamok számára megrendezik központi előírások alapján az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV), ahol mindig jelentős létszámú tanulónk vesz részt. Elmondhatjuk, hogy szinte nem volt olyan év, amikor ne jutottak volna be diákjaink a legjobb tíz közé, sőt igen sokszor „álltak a dobogó különböző fokaira” is. Ezt a színvonalat meg kívánom tartani, és ezért igyekszem a korábbi hagyományokat erősíteni.

27

3.9.1.6.

Tanulási kudarcok – felzárkóztatás

Diákjaink az általános iskolákból különböző előképzettséggel érkeznek. Az általános iskolában adott jegyek nem mindig reálisan tükrözik a tanulók tudását, ezért sokan már a kilencedik évfolyamon kudarccal találkoznak. Emellett sok esetben még a tanulás technikáját is meg kell tanítanunk, hiszen sokszor a gyerekek ott elakadnak, hogy nem tudnak tanulni. Ezért felzárkózató foglalkozásokat tartunk (elsősorban helyesírásból, matematikából). A felsőbb évfolyamok gyenge tanulói szaktárgyi korrepetálásokon vehetnek részt. Értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit, önmagukhoz képest elért eredményeiket. A különösen problémás diákokkal az igazgató és a helyettesek is foglalkoznak, amit követendőnek tartok, mert több esetben lett eredménye az elbeszélgetésnek. A bukások száma félévkor mindig magasabb, mint év végén. A bukások számának csökkentését alapvető feladatomnak tekintem, ami nem járhat együtt a követelmény csökkentésével. Érdemes utánajárni annak, hogy mi a bukás oka. A nem tanulás elsődleges buktató, de sok esetben családi háttér, anyagi problémák, hétvégi diákmunka is lehet ok. Sajnos, egyre többször előforduló probléma, hogy úgy érkeznek kilencedikbe a diákok, hogy nem tudnak olvasni, helyesírásuk és külalakjuk elfogadhatatlan. Tulajdonképpen meg kell őket tanítani olvasni, írni, hallani a hangzó szöveget (9. évfolyamon!). (Nagyon nagy baj, hogy nem érdekli őket az olvasás, a tudás, a tanulás, szinte semmit nem olvastak a nyolc év alatt.) Erre csak korrepetáláson van lehetőség, mert a szakórákon csak kevés gyakorlási idő áll rendelkezésre. Gondolkodunk azon, hogy bontott csoportban tanítanánk 9. évfolyamon nyelvtant, különös tekintettel a helyesírásra és az olvasásra, mert ha e kettő nem megy, a tanulástól elveszi a gyerek kedvét, vagy nagyon csökkenti a teljesítményét. Iskolánkat szerencsére a lemorzsolódás kevésbé érinti, de még így is sokan feladják a Fáyt az évek folyamán. Ennek több oka lehet: a tantárgyi bukások száma – nem akar tanulni a gyerek, vagy nehéz az iskola, a bejárás sok időt vesz el, vagy mégsem akar autószerelő lenni. Az utolsó kettő esetében lehet, hogy jobb a diáknak, ha iskolát vált. Az első problémán lehet segíteni, ha a tanuló is akarja. Ehhez természetesen mind az osztályfőnök, mind a szaktanárok, mind a gyerek munkája és a szülő támogatása szükséges. Csak összefogással lehet nálunk tartani a „megfutamodni” készülőket.

28

3.9.1.7.

Egészségnevelés

Legfontosabb feladatunk, hogy megtanítsuk diákjainkat arra, hogy az élet és az egészség alapvető érték, ezért óvni kell. Meg kell teremtenünk az iskolában az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés feltételeit. Emellett a pedagógusok is példát mutatnak, tehát olyan életvitelt kell folytatnunk, hogy az pozitív hatással legyen a tanulókra. Foglalkozunk az egészséges életmóddal biológia, testnevelés, osztályfőnöki órákon. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy lehetőségek szerint a diákok előzzék meg a helytelen életvitelből eredő betegségek kialakulását. Az iskolaorvos és a védőnő feladata pedig az iskola tanulóinak évenkénti vizsgálata. A fiatal szervezet számára nélkülözhetetlen tevékenység a sport. Hangsúlyoznunk kell, hogy a rendszeres sportolás jótékonyan hat nemcsak az ember légzésére, hanem a vérkeringésre,

izomzatának

felépülésére,

közérzetére,

egész

személyiségének

alakulására. A testnevelési órákon kívül is van lehetőség testedzésre a tanárokkal egyeztetett időpontban. A mindennapos testnevelés – nagyon jó lehetőségnek tartom – feltételeit az évek folyamán javítanunk kell, mert tornatermünk elég kicsi, és egyszerre két osztálynak van órája. Sajnos a diákok között egyre több a dohányzó, időnként az alkoholt fogyasztó is, és egyre nagyobb veszélyt jelent a drogfogyasztás. Ebben nem szabad megalkuvónak lenni, ezért iskolánk kiemelten kezeli ezeket a problémákat, és a megelőzésre is nagy gondot fordítunk. Prevenciós előadásokat tartunk, előadókat hívunk, valamint ezzel összefügghet az is, hogy a Fővárosi Törvényszékkel vagyunk immár két éve kapcsolatban, ahonnan bírók járnak hozzánk órákat tartani, hogy felhívják a gyerekek figyelmét az előbb említett szerek hatásaira (bűnesetek stb.). Emellett három éve kapcsolatban állunk a ferencvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, mely legutóbb (két hete) nálunk tartotta ülését. Fontosnak tartom az évente kétszer megrendezett véradást, ahol nagykorú diákjaink szép számmal vesznek részt donorként. Nemcsak a véradás fontosságáról, hanem az élet értékéről, egymás segítéséről is szó van.

3.9.1.8.

Környezeti nevelési program

A környezettudatos gondolkodás kialakítását korán el kell kezdeni, és elérése hosszú folyamat. Egy autós szakközépiskolában pedig külön hangsúlyt kell, hogy kapjon. A diákokban ki kell alakítanunk a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős

29

életvitelt, meg kell tanítanunk őket a környezetvédelemre. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Szóba kerül osztályfőnöki, biológia és szakmai órákon. Megpróbáljuk diákjainkat rászoktatni a szelektív hulladékgyűjtésre is (bár egy kicsit nehezen megy), melyhez a feltételeket részben már biztosítottuk. A gépjármű üzemeltetése során keletkező veszélyes hulladékok kezelésének megtanítása lényeges feladat. De talán még fontosabb a helyes szemlélet kialakítása, amely a környezetvédelmi előírások mindenkori betartását eredményezi. A műszaki vizsga során elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálatkor egy szerelő nem lehet elnéző, hiszen ha naponta átenged a vizsgán egy nem megfelelő autót, akkor az összességében már jelentős környezeti terhelést jelenthet. Vagy ha a keletkező veszélyes hulladékokat (akkumulátor, fékfolyadék, hűtőfolyadék stb.) nem az utasításoknak megfelelően kezeli, akkor annak következményei szintén súlyosak lehetnek. A lényeg az, hogy kialakítsuk diákjainkban a belső igényt a környezetvédelemre. Ez hosszú folyamat, hiszen a mai magyar társadalomban még nem játszik központi szerepet a környezetvédelem. Ennek megfelelően kell visszatérően kiemelnünk a környezetvédelem kérdését a szakmai elméleti órákon, de még inkább a gyakorlati foglalkozásokon. Szerencsére a kollégák komolyan veszik ezt a feladatot. A szakmai vizsgán

a

környezetvédelem

is

szerepel,

ennek

megfelelően

tanulóink

a

munkavédelem órák egy részén és a technikusképzés során környezetvédelmet is tanulnak. A környezettudatos viselkedés kialakításnak egy különleges szituációja volt, amikor a kéthetes nyári vízitúráink sorába „folyótisztító” túrát szerveztünk. Az első héten a Zagyva folyón próbálták túrázóink összeszedni a partszéli szemetet. Bár talán a folyón nem látszott meg jelentősen a „takarítás”, mégis állíthatjuk, hogy sikeres volt a vállalkozás, a fiúk (és a kollégák is) lelkesen dolgoztak, és egy hét alatt jelentős mennyiségű szemetet gyűjtöttek össze. Ugyanakkor a hétköznapok során keletkező hulladékok környezetet terhelő hatását csökkentő eljárások (megfelelő hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés, tudatosabb vásárlás) gyakorlása, majd megszokássá válása is fontos.

30

3.9.1.9.

Gyermek- és ifjúságvédelem

Iskolánk tanulóifjúságának többsége nem a veszélyeztetett gyermekek köréből kerül ki. Mégis rendezett családi háttérrel mára már kevesebb, mint a fele rendelkezik. Ennek ellenére jellemzően jó az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. Mindezek miatt fontosnak tartjuk a gyermek- és ifjúságvédelmet. A veszélyeztetett gyermekek felderítése az osztályfőnökök feladata, de fontosnak tartom az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös, folyamatos együttműködését. Szükség esetén kapcsolatba lépünk a nevelési tanácsadóval, a gyámhatósággal, a gyermekjóléti

szolgálattal,

orvossal,

önkormányzattal.

Márciustól

sikerült

alkalmaznunk félállásra egy pszichológust, aki segíti a rászoruló gyerekeket. Ezek mellett kollégiumi elhelyezést, délutáni tanulási lehetőséget próbálunk biztosítani a rossz anyagi vagy rossz lakáshelyzetben lévő családok gyerekeinek. Prevenciós tevékenységet folytatunk általában tanórai keretben az egészséges életmód, szenvedélybetegségek, mentálhigiénés önnevelés, bűnmegelőzés témakörökben. Hátrányos helyzetű, anyagiakban szűkölködő tanulóinknak próbálunk támogatást nyújtani alapítványból a diákönkormányzat egyetértésével. Kiemelten kezelt témák a szenvedélybetegségek: a dohányzás, az alkohol- és a drogfogyasztás. Ezek napjainkban még iskolánkban nem jelentenek különösebb gondot, de a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetek.

3.9.1.10. Nevelési problémák A tanulmányi eredmény sokban függ az iskolai viselkedéstől, tehát a jó tanulás feltétele a nyugodt, megfelelő viselkedés. Mégis többször találkozhatunk olyan viselkedéssel, mely megrontja a tanár-diák viszonyt. Az órai munkát zavaró beszélgetés, az egyre többször előforduló telefonhasználat (a mai okos telefonok még zajt sem keltenek, és olyan laposak, hogy nem is venni mindig észre), a trágár beszéd, a tiszteletlen magatartás mind konfliktusforrás tanár és diák között. Sajnos, sok esetben ezek visszavezethetők az otthoni rendezetlen környezetre, a szülők konfliktusára, a rossz a baráti társaságra. Még rosszabb esetben ez a háttér agresszivitást „eredményez”, mely az iskolában kerül felszínre. Nem szabad ilyen esetekben agresszióval válaszolni, sokkal eredményesebb lehet, ha türelmesen megpróbálunk beszélgetni a diákkal, megpróbáljuk megérteni gondjait. Csak olyan tanár tud megfelelően nevelni, aki képes a megértésre, a konfliktus kezelésére, akinek biztos háttere van (iskolában és otthon). A magatartási nehézségekkel küszködő

31

gyerekek a törődést, a türelmet, a figyelmet legtöbbször meghálálják – bár lehet, hogy csak évek múlva. A hátrányos helyzetű diákok száma az évek folyamán egyre emelkedik. Egyre többször tapasztaljuk, hogy nehéz a szülőknek a fizetésből – sajnos egyre több esetben egy fizetésből – „kijönni”, és ez a feszültség alkoholizmushoz, dohányzáshoz vezet. Ezt, sajnos, a gyerekek is megsínylik. Emellé járulhat még a szülők válása (ritkább esetben halála), második házasság, a vidékiek hosszú utazása. Mind olyan tényező, mely rontja a gyerekek teljesítőképességét, fegyelmét, figyelmét; nyugodt tanulásukat szinte lehetetlenné teszi. Amikor már a szülő nem tudja megoldani a problémát, a tanárra hárul a felelősség, aki segítséget kérhet gyermekvédelmi felelőstől, orvostól, pszichológustól, melyhez az iskola vezetőjének minden támogatást meg kell adnia. Tanulóink magatartása jónak mondható, hiszen kirívó fegyelmezetlenség nincs, fegyelmi eljárás is kb. tizenöt éve nem volt. Az igazolatlan órák száma is viszonylag alacsony, de néhány renitens mindig előfordul. Jó lenne nemcsak az igazolatlan órák, hanem az igazolt hiányzások mennyiségét még csökkenteni, hiszen a sok hiányzás eredményezhet romló tanulmányi átlagot, az igazolatlan hiányzások pedig a fegyelmet, a munkamorált rombolják. Ahogy egy munkahelyen sem lehet igazolatlanul hiányozni, így az iskolában sem megengedhető. Mindent meg kell azért tennünk, hogy ezeket csökkentsük (pl.: a szülőket időben értesíteni – a hiányzás első napján, ha nem kaptunk bejelentést).

3.9.1.11. Osztályfőnöki munka A Fáyban négy osztályt vezettem el az érettségiig, így ismerem az osztályfőnöki munka minden szépségét és nehézségét. Osztályfőnöknek lenni az egyik legszebb, de legnehezebb, legfelelősségteljesebb feladat. Diákjainkat végigvezetni a kamaszkoron, látni, hogy hogyan lesz a kisgyerekből felnőtt ember, nagyon sok energiát kíván, de megéri a fáradságot. Az osztályfőnök feladata tehát nagyon fontos. Sok esetben olyan információk birtokába jut, amihez a többi tanár nem feltétlenül, hiszen a gyerekek legtöbbször az osztályfőnökükkel a legőszintébbek. Így ők tudnak értük a legtöbbet tenni, a legjobban segíteni. Ők szervezik a közösségi életet, segítik közösséggé formálódni a gyerekek „halmazát”, és tartanak kapcsolatot a család és az iskola között. Szeretném elérni, hogy kollégáim szívesen vállalják ezt a feladatot, ne tehernek érezzék. Persze ehhez az anyagi megbecsülésnek is hozzá kellene járulni, mert a jelentős többletmunkát nem lehet szinte ingyen elvégezni.

32

3.10.

Diákok 3.10.1.1. Diákok helyzete

Úgy gondolom, a családias, nyugodt hangulat miatt szívesen járnak ide a diákok. Igyekszünk a tananyag leadása mellett érzelmi kapcsolatot is kialakítani velük. A hagyományok, a kirándulások, túrák, kulturális programok mindezt segítik. Emellett a szigorúság is fontos szerepet játszik a nevelésben. A tisztaságot, rendet fenn kell tartani a fiúknak, vigyázniuk kell a berendezésre (a kb. tizenöt éves padok többségén nem látszik az eltelt idő), szemetelésre. Az illemszabályok betartása (köszönés, udvariasság, megfelelő ruházat stb.) alapvető követelményünk. Tanulóink öltözködése legtöbbször szélsőségektől mentes, gyakorlati órákon pedig egyforma Toyota munkaruhát viselnek.

3.10.1.2. Tanulói összetétel Iskolánkban a képzés sajátosságai miatt csak fiúk tanulnak (4 kislány kivételével), akik többnyire reál érdeklődésűek. Korosztályukat tekintve elmondhatjuk, hogy 14-től kb. 21 éves korig járnak hozzánk. Nagyobb részük, kb. 55%-uk bejáró, legtöbbször Pest megyei (szakképző évfolyamokon fordul elő néhányszor, hogy messzebbről jönnek, esetleg határon túliak). Általában a vidékiek is vállalják a bejárás nehézségeit, nem akarnak kollégisták lenni. A családok szociális helyzete nehezen áttekinthető, de amennyire meg lehet ítélni, igen nagy különbség van az anyagi helyzetek között. Ugyanígy nehezen felmérhető a hátrányos helyzet is, de az osztályfőnökök jelzése szerint többször van rá példa. Tanulóink ki része (kb. negyede) a technikus évfolyam elvégzése után tanul tovább valamelyik – főleg műszaki – egyetemen vagy főiskolán. A humán szakos kollégák színvonalas munkáját minősíti, hogy a viszonylag alacsony óraszámok ellenére minden évben akad néhány tanuló, aki emelt szintű érettségire jelentkezik, vagy tudományegyetemre adja be jelentkezési lapját.

3.10.1.3. Diákönkormányzat A diákönkormányzat a köznevelési törvénynek, a pedagógiai programnak megfelelően gyakorolja jogait. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó bármely kérdésben, így pl.: a tanulók kitüntetési, jutalmazási elveire, közhasznú munkára, környezetvédelmi akciók tervezésére, az iskola sporttevékenységére, a pályázatok, versenyek szervezésére, az iskolai hagyományok ápolására. A közeljövőben jó lenne, ha a diákönkormányzat segítségével több iskolai 33

programot lehetne szervezni (pl.: papírgyűjtés, tudományos diákköri előadások, irodalmi est stb.).

3.10.1.4. FIRKA Iskolánk újságja, a FIRKA (Fáysta Írók, Riporterek Közös Alkotásai) hű nevéhez immár hosszabb-rövidebb megszakításokkal 30 éve. Diák és tanár tölti meg szorgalmasan tartalommal a Firkát, melynek 134. száma készül el februárban. A diákszerkesztő két felelős szerkesztő tanár segítségével szervezi tanulóinkat, tanárainkat cikkek, versek írására. Az újság iskolánk történelmét írja, megörökíti jeles eseményeinket, élményeinket, visszanézhetővé válik a múlt. Úgy gondolom, hogy ilyen hagyományt folytatni kell, hogy majd az utódok is megismerhessék életünket, ahogy mi is visszatekinthetünk 20–30 évvel korábbra. Mivel azonban a technika egyre nagyobb befolyást gyakorol világunkra, így mi is újítunk: a papírformátum mellett a honlapon a Firka digitális változata is olvasható.

3.11.

Humán erőforrás 3.11.1.1. Tanári kar

Az igazgató feladata a tanári közösség fejlesztése. Ott, ahol jó a tanári közösség, jó a tanári kar, az iskola eredményes lesz. Iskolánkban az évek folyamán jó pedagógusi közösség jött létre. Pletser József több mint két évtizede kezdte szervezni a tantestületi kirándulásokat, hogy ezeken jobban megismerjük egymást, és ez pozitívan hasson iskolai munkánkra is. Voltunk már Erdélyben, Kárpátalján, Szlovákiában, Párizsban, Londonban, Olaszországban, Svájcban stb. Az elmúlt négy évben is folytattuk ezt a hagyományt, hiszen összekovácsolódik a tantestület, és az új kollégák beilleszkedését, megismerését is elősegíti. Ezzel összefüggésben a jó közösség megtartására továbbra is törekszem. A tanári kar 59 főből áll (nyugdíjasokkal, kismamával, óraadókkal együtt). A nemek aránya elfogadható (a férfiak aránya kb. 61%), ami részben a szakirány következménye. Az átlagéletkor viszont magas, a nyugdíjba vonulók utánpótlása nehéz feladat, melyet már két éve tapasztalunk. Megállapítható, hogy egyre nehezebb lesz, főleg a műszaki és a matematika-fizika szakos tanárok esetében.

34

3.11.1.2. Munkaközösségek 3.1.1.1. Társadalomtudományi (magyar, történelem, könyvtár) Jelen pillanatban 8 fő dolgozik ebben a munkaközösségben. Vannak köztük gyakorló feladatsort, gyakorló munkafüzetet író kollégák. A munkaközösség igyekszik továbbvinni a régi gimnázium hagyományait függetlenül attól, hogy műszaki iskoláról van szó. Országos és budapesti versenyek sorára jutnak el tanulóink (Kazinczy, Édes Anyanyelvünk, SZAKE országos versenyek, Így írtok ti). A munkaközösség célja a felzárkóztatás, tehetséggondozás, felkészítés az érettségire, a színház, a múzeum megszerettetése. Mivel a gyerekek előismerete, érdeklődése, taníthatóságuk, motiváltságuk igen eltérő, ezért kooperatív tanítási módszerekkel, új könyvekkel próbálják a megfelelő színvonalat elérni. Könyvtárunk elég jól felszerelt, de folyamatos bővítésre, állománynövelésre szükség van, illetve számítógépes állománya szintén fejlesztésre szorul. 3.1.1.2. Természettudományi (matematika, fizika, biológia, földrajz, kémia, informatika) A munkaközösségnek 10 tagja van, ebből 1 fő van gyesen, 3 óraadó. A munkaközösség sokat tesz a felzárkóztatásért, a bukásmentes érettségiért, illetve igyekszik megalapozni a műszaki, szakmai képzést. Matematikából ezért a 11–12. évfolyamon csoportbontás van, informatikából – mivel gyakorlatorientált tantárgy – minden évfolyamon bontott csoportban folyik az oktatás. Házi, fővárosi és országos versenyekre is benevezik diákjainkat (Kenguru országos matematikai verseny, Bolyai csapatverseny, mindkettőn az első 10 helyezett közé is bejutottak diákjaink, házi versenyek matematikából, fizikából, sudokuból). 2017-től tanulóinknak szakmai tárgyból kell érettségizni, de aki továbbtanul, már kell, hogy vigye egy természettudományos tárgy pontszámát, mely nem lehet informatika. Céljuk, hogy minél többen érettségizzenek fizikából, hiszen a szakma e tárgy

nélkül

elképzelhetetlen. 3.1.1.3. Idegen nyelvi (angol, német) Az idegen nyelvi munkaközösségnek 6 tagja van. Igyekeznek lépést tartani a kor követelményeivel. Az érettségi követelményekhez alkalmazkodnak: ha kell, újabb kiadású könyvet, nyelvvizsga feladatokat használnak. Nagyon fontos számukra a nyelvi előkészítő osztály (amelyik évfolyamon még van), ahol szeretnének minél több

35

nyelvvizsgást, emelt szintű érettségist. Természetesen ez normál osztályokra is vonatkozik. Megpróbálják javasolni néhány gyereknek a szintemelőt és a második nyelv lehetőségét. Felmerült az is, hogy szakmai évfolyamon is jó lenne minimális óraszámban nyelvet, esetleg szakmai nyelvet tanítani. Házi versenyekre (fordító, kiejtési), budapesti szavalóversenyre készítik fel a diákokat. Természetesen a korrepetálásra szorulókat is megpróbálják felzárkóztatni. 3.1.1.4. Osztályfőnöki Az osztályfőnöki munkaközösséghez 23 fő tartozik. A 9-es osztályfőnökök munkájában visszatérő probléma, hogy egyre nehezebb beszoktatni új diákjainkat, kisebb a szorgalmuk, rosszabb a képességük, nehezebben kezelhetők, ráadásul a szülők is egyre kevesebbszer ösztönzik gyerekeiket a tanulásra. Gondot okoz a cigarettázás, hiszen egyre fiatalabban kezdik, ráadásul több esetben a szülő veszi meg a gyereknek. Nagyon fontos, hogy megpróbáljuk visszaszorítani, illetve megelőzni a dohányzást például szakértők bevonásával. Problémát jelent a gyerekek késői fekvése, ezért fáradtak, nem tudnak koncentrálni. Sajnos a szülők sok esetben nem törődnek ezzel. A szalagavatóhoz, ballagáshoz kapcsolódó munkák is nagy megterhelést jelentenek. Mindenképpen el kell érni a káromkodás visszaszorítását, a hiányzások csökkentését, a szorgalom növekedését (így a tanulmányi eredmények javulnának). Mindezek akkor valósíthatók meg, ha összefogunk a szülőkkel, a kollégákkal és a gyerekekkel. 3.1.1.5. Készségtárgyak (testnevelés, rajz) Négy főállású tanár tartja a testnevelés órákat. Reggel és délután szabadidős tevékenységre (tömegsport), illetve gyógytestnevelésre van lehetőségük a tanulóknak. A heti 5 óra testnevelés bevált két szempontból is. Egyrészt több lehetőséget biztosít a mozgásra, másrészt nevelési szempontból is jó, hiszen a gyerekek le tudják vezetni fölös energiáik egy részét. Ehhez nagyon jó lenne, ha ki tudnánk alakítani egy sportudvart. Minden évben – ha pénzügyileg lehetőségünk van rá – szervezünk sportnapot, ahol a gyerekek mindenféle sportágban kipróbálhatják ügyességüket. Tanulóinkat

versenyezni

visszük

futballból,

kosárlabdából,

atlétikából

a

Szakszervezetek Országos Diák-Sportszövetsége Egyesület (tavaly voltunk utoljára, megszűnt a szervezet) és a Budapesti Diáksport Szövetség rendezvényeire. Nyolc éve szervezünk sítúrákat is, egy-egy napra, illetve négynapos kirándulásra visszük a gyerekeket. Ehhez kapcsolódóan állunk összeköttetésben az Iskolai Síoktatók és

36

Szabadidő-szervezők Egyesületével, ahol akkreditált pedagógus továbbképzésre mehetnek kollégáink. 3.1.1.6. Szakmai elméleti és szakmai gyakorlati Az iskola egyik legerősebb munkaközössége (elméleti), mely valójában a másik szakmai munkaközösségtől (gyakorlati) nem elkülöníthető, hiszen a kollégák jelentős része elméletet és gyakorlatot is tanít (összesített létszámuk 27 fő). Többen közülük tankönyveket, vizsgafeladatokat készítenek, egy kolléga szakmai szervezet vezetője. Munkájuk színvonalát jelzi, hogy több mint húsz éve vagyunk az OSZTV élvonalában. Ez alapozta meg az iskola rangját, hírét. Idén negyedik éve veszünk részt a SZÉTV-n is, ahol szintén szép eredményeket értünk el, diákjaink közül minden évben többen bejutottak az első tízbe. A kollégák igyekeznek haladni a változásokkal, hiszen az autós ipar gyorsan fejlődik, melyet muszáj követni. A naprakész ismeretek megszerzése pedig jelentős többletmunkával jár. Évtizedek óta folyamatos problémát jelent, hogy mire kidolgozunk egy rendszert, végre magas színvonalon, hatékonyan tudunk oktatni, addigra jön a következő. A felújított, korszerű műhelyeinkben a legkorszerűbb autós, Toyota, elektronikai ismereteket tudjuk oktatni. Feladatunk, hogy megőrizzük a színvonalat, folyamatos legyen a karbantartás és felújítás. Emellett 2010-től végezzük a közúti közlekedési eszközök műszaki vizsgálatát.

3.11.1.3. Továbbképzések Jogszabály rendelkezik arról, hogy mikor, milyen és mennyi továbbképzésen kell a pedagógusnak részt venni. Minden esetben szeretném biztosítani, ugyanúgy, ahogy eddig volt, a kollégák továbbtanulási szándékát, tanfolyamok elvégzését, akár a 120 órán túl is, hiszen ez mind az oktatásunk, iskolánk színvonalának emelését szolgálja. Nemcsak szaktárgyak továbbképzéseiben kell gondolkodnunk, hanem módszertannal, nevelési problémákkal, SNI-s gyerekekkel, hátrányos helyzetűekkel foglalkozókban is, hiszen egyre több a sérült gyerek iskolánkban. A közismeretet tanító kollégák rendelkeznek egyetemi végzettséggel, viszont szeretném támogatni a műszaki tárgyakat oktató kollégák esetében a kiegészítő képzést.

37

3.11.1.4. Jutalmazás A közalkalmazottak bérezésében (szinte) nincs lehetőség a differenciálásra, pedig az erkölcsi elismerés mellett nagyon fontosnak tartom a minőségi munka honorálását például illetménykiegészítéssel, jutalommal, hiszen ezek motiváló tényezők lehetnek, de ez természetesen a fenntartó lehetőségeitől függ. Nem szabad oda jutnunk, hogy a normális életkörülményért a pedagógus agyonhajtsa magát, mert a kiégett tanár nem képes rendesen tanítani. Kitüntetésekre (pl.: Apáczai) is jó lenne pályázni, hiszen az állami elismerés rangot hoz a kollégának és az iskolának. (Eddig két nyugdíjba vonuló kolléga kapta meg ezt a rangos kitüntetést, 2013-ban és 2015-ben.)

3.11.1.5. Munkaerő-gazdálkodás Idéntől igen nagy gondot fog jelenteni a nyugdíjba vonulók pótlása. Ez elsősorban műszaki tantárgyakat tanító kollégák pótlását fogja jelenteni. Sajnos, nemcsak a mi iskolánkban probléma, hanem országos szinten, hogy nagyon nehéz ennyi fizetésért műszaki tanárt találni. A mérnök-tanárok is inkább elmennek mérnöknek, mert többszörösét kereshetik az itt fizetettnek. Ugyanez a helyzet a frissen végzett tanárokkal. A kezdő fizetésért nem vállalják a tanítást, inkább más szektorban helyezkednek el. Az iskolát segítő személyek (gondnok, karbantartó, portások, takarítók, raktáros, műhelyadminisztrátor, kézbesítő) tisztességgel látják el feladatukat, és segítik munkánkat.

3.12.

Gazdálkodás 3.12.1.1. BGSZC

A BGSZC és az intézmény együttműködésének célja a szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes intézményi gazdálkodás szervezeti kereteinek és feltételeinek megteremtése, folyamatos biztosítása. A

BGSZC

biztosítja

a

gazdálkodással,

működtetéssel,

üzemeltetéssel,

vagyongazdálkodással stb. kapcsolatos feladatok ellátását. Saját bevételeink a tornaterem kapacitásának kihasználásából, eseti jelleggel pedig terembérletből származnak.

38

3.12.1.2. Alapítványok Iskolánkat három alapítvány segíti: Fáy András Szakközépiskoláért Alapítvány, Fáyista

Országjáró

Alapítvány,

Féner

Oszkár

Alapítvány.

A

Fáy

András

Szakközépiskoláért Alapítvány 1993 óta funkcionál. Célja a szakmai oktatás színvonalának javítása a szükséges taneszközök, oktatási anyagok megszerzésével, felújítások elvégzése, tanulmányutak támogatása. A Fáy-ista Országjáró Alapítvány 1991 óta biztosít lehetőségeket diákjainknak hazánk megismerésére, természetjáró túrákra (vízitúra, triatlon, csillagtúra). A Féner Oszkár Alapítvány a legrégebbi, 1978 óta jutalmazza a kimagasló tanulmányi eredményeket elért, jó közösségi munkájú tanulóinkat. Ehhez csatlakoztak még öregdiákjaink, akik különböző összegű felajánlásokkal egészítették ki az alapítvány tőkéjét. Célunk, hogy minél szélesebb körben szerezzünk támogatókat: cégeket, szervezeteket, magánszemélyeket, szülőket, hogy támogassák alapítványainkat, akár adójuk 1%-val is.

39