1929-től Jugoszlávia néven ismert. Isztria, Fiume és Dalmacia egy része között Olaszországé volt

0723_Taurus_Reisen_Horvat 2015.01.12. 13:21 Page 294

A mai Horvátország területe Augustus császár korában került szilárd római uralom alá.

1929-től Jugoszlávia néven ismert. Isztria, Horvátország nemzeti pénzneme a horvát Fiume és Dalmacia egy része 1920–1947 között kuna (rövidítése Kn vagy HRK), váltóegysége Olaszországé volt. a lipa (rövidítése lp.).

Ország: Horvát Köztársaság Államforma: köztársaság Főváros: Zágráb Miniszterelnök: Zoran Milanović Népesség: 4,29 millió fő Hivatalos nyelv: horvát Beszélt nyelvek: olasz, magyar, német Vallás: római katolikus 87,8%, ortodox 4,4%, muzulmán 1,3%, egyéb 6,5% Hivatalos pénznem: horvát kuna (1 kuna = 100 lipa) Időeltolódás: nincs Hálózati feszültség: 220 V, 50 Hz

DIPLOMÁCIAI KÉPVISELET

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HORVÁTORSZÁGRÓL

Magyar Köztársaság Nagykövetsége Cím: 10000 Zágráb, Pantovčak 255-257 Telefon: + 385 1 4890-906, + 385 1 4890-906 (ügyelet is) Magyar Köztársaság Főkonzulátusa Cím: 31000 Osijek (Eszék), Ul. Stjepana Radića 15. Telefon: + 385 31 250 150, + 385 31 250 150 Horvát Köztársaság Nagykövetsége Cím: 1065 Budapest, Munkácsy Mihály utca 15. Telefon: 354-1315, 269-5854, fax: 354-1319, e-mail: [email protected]

294

Telefonhívás Magyarországra/Magyarországról: Magyarország a 0036, Horvátország a 00385 előhívószám tárcsázásával hívható. Valamennyi nyilvános telefonkészülék telefonkártyával működik. Telefonkártyák a postahivatalokban és az újságárusoknál kaphatók. Hungary Direct: 0-800-22-00-36 (a díjat a hívott fél fizeti Magyarországon forintban, amennyiben vállalja a hívást).

HORVÁT ÚTISZÓTÁR Dobar dan = Jó napot Dobro jutro = Jó reggelt Dobra večer = Jó estét

Az 1995-ben fel nem szabadított területeket az ENSZ ellenőrzése alatt integrálták újra Horvátországba.

2009. április 1-jén a NATO tagja lett. Az uniós csatlakozási tárgyalásokat 2011. június 30-án sikerült lezárniuk.

Horvátország Magyarország déli szomszédja. A két ország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza.

Zbogom = Viszontlátásra Molim = Kérem Hvala = Köszönöm Da = Igen Ne = Nem Govorite li mađarski? = Beszél magyarul? Ne razumijem = Nem értem Liječnik = Orvos Izgubio sam se, možete li mi pomoći? = Eltévedtem, tudna nekem segíteni?

TÖRTÉNELEM A mai Horvátország területe Augustus császár korában került római uralom alá. A birodalom felbomlásakor először a NyugatRómai Birodalom része lett, majd Bizánchoz tartozott. Horvátország nyugati jellegű kulturális és politikai orientációjára végül a Frank Birodalom keleti terjeszkedése, a Velencei Köztársaság befolyása, és nem utolsó sorban a Magyarországgal 800 éven át fennálló közös történelme volt döntő hatással. A 19. század elejéig a mai Horvátország legnagyobb részét a Habsburgok hajtották uralmuk alá. Az egykori Horvátország török befolyás alatt maradt területéből alakult ki a későbbiekben Bosznia-Hercegovina tartomány. A horvátok lakta vidékeket a Habsburg Birodalmon belül különböző politikai egységekre osztották. Külön kezelték Szlavóniát, Dalmáciát, Isztriát és a mai Horvátország jelentős területét elfoglaló úgynevezett katonai határőrvidéket. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását követően, az első világháború után, Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része volt. Ez az államalakulat 1929-től Jugoszlávia néven ismert. Isztria, Fiume és Dalmácia egy része 1920–1947 között Olaszországhoz tartozott. A II. világháború idején egy rövid időre Horvátország ismét önállóvá lett, megalakult a Független Horvát Államnak nevezett náci bábállam. A fasizmus és a nácizmus veresége után, Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársaságává vált, amelynek első elnöke, Josip Broz Tito is részben horvát származású volt. Isztria, Fiume és Dalmácia is Jugoszláviához került. Jugoszlávia felbomlása során Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, amelyet azonban majdnem öt évig tartó véres

A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a Szerb Ortodox Egyház követői.

A tengerparti részekre a tipikus mediterrán, és halételek a jellemzőek.

Ma tés

há ke to a el ka tá a sz vá az h pa le ut go

L

A E cs so ro

V

A be se

G

A sí Le A le és a

Kó me tel

m

lt trül g át

ét g en

ta es

Manestra: vörösborral leöntött, pirított tésztából készített leves, zöldséggel és babbal.

Gnocchi: tipikus horvát kísérőétel, kukoricalisztből készült galuska.

háború követett. Horvátországnak azokon a területein, amelyeken a Habsburg Birodalom idején katonai határőrvidéket alakítottak ki, az egykori osztrák telepítési politika következtében a szerbek voltak többségben. Az ott lakó szerbek nem ismerték el Horvátország függetlenségét, hanem egy sajátos szerb szakadár államot, az úgynevezett Szerb Krajina Köztársaságot hozták létre. Az 1995. évi horvát hadműveletek eredményeként a Szerb Krajina területe újra Horvátországhoz tartozik, a megszállt területeket az ENSZ ellenőrzése alatt integrálták újra Horvátországba. Ez a folyamat 1998-ban fejeződött be, s ettől kezdve az ország a teljes terület fölött szuverenitást gyakorol. 2005-ben hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. 2009. április 1-jén az ország a NATO teljes jogú tagja lett. Az uniós csatlakozási tárgyalásokat a magyar EU-elnökség utolsó napján – 2011. június 30-án – sikerült lezárniuk, a tagságot 2013. július 1-jén nyerték el.

LAKOSSÁG A Horvát Köztársaság lakosainak száma 4,29 millió fő (2011). Etnikai összetétel: horvátok 89%, szerbek 4,5%. További népcsoportok: bosnyákok, magyarok (a 2001 évi népszámlálás során 16 595 fő volt), szlovének, csehek, olaszok, albánok és romák.

VALLÁS A horvátok többsége a Római Katolikus Egyház híve, míg a szerbek a Szerb Ortodox Egyház követői. Ezen kívül az országban kisebb számban élnek protestánsok is.

GAZDASÁG A földterület közel kétharmad részét a mezőgazdaság hasznosítja. Mindenek előtt a Száva-Dráva közét művelik intenzíven. Legfontosabb termények: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, a szőlő- és gyümölcstermesztés is jelentős. A déli, tengerparti területeken megteremnek a citrusfélék és a dohány is. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha-, a birka- és a sertéstenyésztés a jellemző. Az adriai parthoz közeli

Kórházak a nagyobb városokban, míg Értéktárgyaikat, úti okmányaikat érdemes mentőszolgálat és gyógyszertár minden kisebb a szállodai széfben tárolni. településen található.

Prsut: szárított sonka, melyet olajbogyóval szolgálnak fel.

Burek: a magyarországi rétesekhez hasonlítható, tölteléke túró vagy hagymán pirított marhahús.

vizek mentén a halászat meghatározó bevételi forrást jelent. Horvátország területe ásványkincsekben gazdag. Fontos ásványai: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak. Az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően Rijeka (Fiume) egyben a kőolajfinomítás egyik központja is.

NEMZETI PARKOK Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, valamint harminchat parkerdeje van. Néhány közülük: Brioni Nemzeti Park: A Pólától nyugatra található, 14 szigetből álló Brijuni-szigetcsoport alkotja a Brioni (Brijuni) Nemzeti Parkot. A szárazföldtől a keskeny Fažanai-csatorna választja el. A szigetcsoportot a természeti, a történelmi és a kulturális örökség harmonikus összhangja jellemzi. Kornati Nemzeti Park: Horvátország egyik legszebb és legnépszerűbb nemzeti parkja, az 1980-as évek elején nyilvánították természetvédelmi területté. Nevét a legnagyobb szigetéről, Kornatról kapta. 220 km²-es területén 150 fehér kopár, sziklás sziget található. A különleges látvány az Adrián átvonuló bálnarajra emlékezteti a szemlélőt. Krka Nemzeti Park: A Krka Nemzeti Park (horvátul Nacionalni park Krka) Šibeniktől 17 km-re található. A nemzeti park a Krka folyó nagy részét, Skradintól Kninig tartó szakaszát foglalja magában. Vadregényes sziklái, vízesései, valamint különleges állatés növényvilága érdemel figyelmet. Paklenica Nemzeti Park: A Paklenica Nemzeti Park a Velebit hegylánc tengeri oldalán, Zárától mintegy 30 km-re fekszik. Területét gazdag növény- és állatvilág, többek között hiúzok, vadmacskák, barna medvék, sasok és keselyűk népesítik be. Plitvicei Nemzeti Park: Európa egyik legszebb természeti látványossága egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze.

Pelinkovac: fehér ürömből készített savanyúlikőr 28-35 százalékos alkoholtartalommal.

Slivovitz: Színtelen szilvapálinka, magas, 40-50 százalékos alkoholtartalommal.


nt, gotEz me tt. vá bg t, a-


295


A magyar nyelv bizonyos településeken regionális hivatalos nyelvnek számít.

A területnek közel kétharmad részét (főleg a Száva–Dráva közét) hasznosítja a mezőgazdaság.

ÉGHAJLAT Horvátország három nagy természeti, földrajzi területre tagolódik. Észak-Horvátország: éghajlata mérsékelten kontinentális (száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi). Közép-Horvátország: a hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik (hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel). Adriai tengerpart: a partvidéket mediterrán éghajlat, forró és száraz nyár, enyhe, csapadékos tél jellemzi. A napsütéses órák száma évente 2600. Nyáron a tenger átlaghőmérséklete 25-27 ˚C. Horvátország hőmérséklete a földrajzi fekvéstől, a tenger feletti szinttől, a tengertől és a tengerpart tagoltságától, valamint a levegő sűrűségétől függ. Ha szeretné egyszerre élvezni az éghajlatok különbözőségét, például fürödni egyet a tengerben, majd néhány óra múlva már a környékbeli hegyekben síelni, Horvátországban mindezt megtalálja. Kevés ország dicsekedhet azzal, hogy ilyen kis területen három különböző éghajlati zóna is megtalálható.

EGÉSZSÉG Kórház, klinika, minden nagyobb városban, mentőszolgálat és gyógyszertár pedig minden kisebb településen is található. Ideiglenesen az országban tartózkodó magyar állampolgárok orvosi ellátásra – a sürgősségi eseteket kivéve – csak térítés ellenében tarthatnak igényt. Ezért anyagi megfontolásból célszerű az utazás időtartamára betegség-, baleset-, és poggyászbiztosítást kötni.

IVÓVÍZ

A déli parti területeken főleg a szarvasmarha és a sertés tenyésztése jellemző.

Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.

turális hatás érvényesült, így a horvát ízek tulajdonképpen a görög, a magyar (Szlavóniában), a török (Horvátország szívében), és az olasz (Isztriában, és Dalmáciában) ételek „honosított” változatai. Természetesen a szerb, és a bosnyák ételek közül is sok megkóstolható Horvátországban. A tengermellékre a tipikus mediterrán fogások, és a halételek a jellemzőek. A horvát ételek a magyarokénál kevésbé kalóriadúsak, mivel az elkészítésükhöz zsír helyett étolajat használnak. A horvátok szívesen sütnek roston vagy nyárson, s a halat különösen szeretik. Tipikus ételek Girice: gyufaszál nagyságú szardellafajta, citrommal tálalják. Prlolica: olajban, fokhagymában sütött marhahús, Dalmáciában jellegzetes húsételnek számít. Janjenita: roston, vagy nyárson sült bárány, Zára tipikus húsétele. Manestra: vörösborral leöntött, pirított tésztából készített leves, zöldséggel és babbal. Citromleves: tojásból, cukorból és fahéjból készítik. Gnocchi: kukoricalisztből készült galuska, tipikus horvát kísérőétel. Prsut: szárított sonka, amelyet olajbogyóval szolgálnak fel. Ajvar: paradicsomból, padlizsánból, és zöldpaprikából készített püré. Desszertek Burek: a magyarországi rétesekhez hasonlítható, tölteléke túró vagy hagymán pirított marhahús. Strukli: réteshez hasonló édesség, melyet almával vagy sajttal töltenek meg. Pritula: mazsolás-likőrös kelt tésztából készített sütemény. Rozsota: tejből, tojásból, és karamellből készült édesség.


A vízcsapból folyó víz az ország egész területén ivóvíz minőségű.

296

GASZTRONÓMIA Tipikus horvát konyháról nem beszélhetünk. Horvátország történelmének, és fekvésének köszönhetően különböző régióinak más és más jellegzetes étkei vannak. Ráadásul a különböző országrészek ízei sem horvát eredetűek. Horvátország történelme folyamán ugyanis a mindennapi életben és szokásokban számos idegen kul-

Észak-Horvátország: éghajlata mérsékelt kontinentális (száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi).

Italok Horvátország nem „sörös” nemzet, a választék így viszonylag korlátozott, és az italok minősége sem a legjobb. A minőségi horvát sörök a következők: Velebitsko, Zagrebacka, Tomislav, és La Trappe. Annak ellenére, hogy Horvátországnak több kitűnő bora is van, és némelyikük a világ legjobbjaival vetekszik, a horvát borok Európában mégsem különösen ismertek. A nevezetesebbek: Dalmáciai Prosecco, Dingac, Grk, Posip, Postup, Vugava.

Közép-Horvátország: A hegyekben jellegzetesen Adriai tengerparton: mediterrán az éghajlat, hegyvidéki klíma uralkodik. (forró és száraz nyár, enyhe, csapadékos tél jellemzi a partvidéket).

Kárigényüket a biztosító felé kizárólag a káreset helyszínén felvett hivatalos jegyzőkönyvvel érvényesíthetik.

Ah af

M de ho 30 P za A Tr ga m S ne a év ti és

B

A ér hó C tá zé es lá w Ü ke de ba gy

D

A al vi ke

Az sz sf


t.

g, és ai. sn ott r-

n

e. s,

ő-

tt

ró

l-

A vízcsapból folyó víz az ország egész területén ivóvíz minőségű.

Maraschino: a Zadar mellett növő savanyú Marasca cseresznyéből, desztillálással készített likőr. Az ősi recept szerint mézet is adnak hozzá. Zadarban már a középkor óta készítik. Alkoholtartalma 30-35%. Pelinkovac: fehér ürömből készített gyomorkeserű likőr 28-35 százalékos alkoholtartalommal. Íze a Jägermeisterre emlékeztet. A legnépszerűbb horvát Pelinkovac fajta a Maraska Pelinkovac. Travarica: 40 százalékos gyógyfüves törkölypálinka. Tízféle, válogatott tengermelléki fűszerből készítik. A horvátok gyomorbántalmak esetén orvosságként fogyasztják. Sljivovica / Slivovitz: Szilvapálinka, a jugoszláviai utódállamok nemzeti itala, magas, 40-50 százalékos alkoholtartalommal. Mára a világ minden táján ismert, és kedvelt. Egy üveg Slivovitzban sok év munkája rejlik, mivel több mint húsz éves fák terméséből készítik. Az erjesztés három hónapot vesz igénybe, majd egy évig érlelik, és friss szilva hozzáadása után még öt évig hagyják állni.

BEUTAZÁSI SZABÁLYOK Az országba való belépéshez útlevél, vagy más, az útlevéllel egyenértékű (személyi) igazolvány szükséges. A látogatók turistaként 3 hónapig tartózkodhatnak Horvátországban. Célszerű ellenőrizni, hogy szüksége van-e vízumra a Horvát Köztársaságban, vagy a tranzit országokban. Cégünk vízumügyintézéssel nem foglalkozik, s az okmány beszerzésének meghiúsulása esetén a befizetett előleget nem fizeti vissza. További információért látogassa meg a Horvát Köztársaság Külügyminisztériumának weboldalát. Üdülőhelyi díj: Horvátországban a turistáknak üdülőhelyi illetéket kell fizetni. Ennek mértéke önkormányzatonként változik, de mindenhol nagyjából a következő összeggel lehet számolni: főszezonban (július 1–augusztus 31.): 300 Ft/fő/nap, a 18 évesnél fiatalabb gyerekek az illeték 50%-át fizetik, 12 év alatt pedig nincs illeték.

DEVIZASZABÁLYOK Az utasnak a Horvátországba való beutazás és ott tartózkodás alatt tiszteletben kell tartania a Horvát Köztársaság vám- és devizaszabályait, éppenúgy, mint azokét az országokét is, amelyeken átutazik.

Az asszonyok viselete fehér vászon ráncos szoknya, fehér ingváll, zsinórozott kabát, s fejükön kendő.

Az autópályák építése gyors ütemben folyik, így újabb és újabb fizetős pályaszakaszokkal találkozhatunk.

Horvátországi szállodáinkat ás apartmanjainkat Az üzletek és az üzletközpontok munkanapokon pároknak, családoknak és fiataloknak is 8 órától 20 óráig, szombaton 8 órától 14-15 egyaránt ajánljuk. óráig tartanak nyitva.

Horvátország nemzeti pénzneme a horvát kuna (rövidítése Kn vagy HRK), váltóegysége a lipa (rövidítése lp). 1 kuna = 100 lipa, (1 Kn=100 lp). A következő címletű bankjegyek vannak forgalomban: 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 kuna, valamint 1, 2 és 5 kunás és 1, 2, 5, 10, 20, 50 lipás érmék. Külföldi fizetőeszközt a hivatalos pénzváltó irodákban (továbbá bankokban, hotelekben, idegenforgalmi irodákban, utazási irodákban) lehet – az érvényes árfolyamlista alapján, jutalék felszámítása mellett vagy jutalékmentesen – beváltani. Az üzletekben, éttermekben és egyéb helyeken, – ahol a különböző bank- és hitelkártyák logói fel vannak tüntetve – kártyával (Diners, American Express, Eurocard-Mastercard, Visa stb.) és Eurocheque-kel is lehet fizetni.

KÖZLEKEDÉS Horvátországi beutazáshoz az autóvezetőnek vezetői és forgalmi engedéllyel, valamint a jármű biztosítását igazoló okmánnyal (zöld kártyával) kell rendelkeznie. Sebességkorlátozás: lakott területen 50 km/h, lakott területen kívül 90 km/h, gyorsforgalmi utakon 110 km/h, autópályán 130 km/h. A fényszóró használata minden jármű részére éjjel-nappal kötelező. Vezetés közben tilos a mobiltelefon használata. A biztonsági övek használata szintén előírás. Az autó kötelező tartozéka a láthatósági mellény. Fizetős autópályák: A1, A2, A3, A4, A7; hidak és alagutak: Učka, Mirna, Krk.

VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉGEK Az üzletek és az üzletközpontok munkanapokon 8 órától 20 óráig, szombaton 8 órától 14-15 óráig tartanak nyitva. Egyes boltok 12 és 14 óra között bezárnak. Számos üzlet – különösen nyáron – vasárnap is nyitva tart, a nagyobb városokban pedig 0-24 órás nyitva tartású boltok is találhatók. A hivatalok és cégek szokásos munkaideje hétfőtől péntekig 8 órától 14:30-ig tart. A postahivatalok munkanapokon 7 és 19 óra között, szombaton 13 óráig látogathatók. A nagyobb városokban egyes postahivatalok nyáron 22 óráig állnak a lakosság rendelkezésére. Bélyeg a postahivatalokban és az újságárusoknál vásárolható. Az érvényes díjszabás Európába küldött szabványos képeslap esetén: 3,5 kuna.

Az autóval érkezőknek rendelkeznie kell vezetői- és forgalmi engedéllyel, illetve gépjármű biztosítással.


rát La is ok l-

A horvátországi szállodai szobák többségében a főszezonban légkondicionáló működik.

A turisták orvosi ellátásra csak térítés ellenében tarthatnak igényt.

2


CRIKVENICA

POREC Porec az Isztriai-félsziget nyugati részén helyezkedik el Rovinj-tól és Pula-tól északra. A város leghíresebb nevezetessége az Eufrázius Székesegyház ami az 5. században épült, és az Unesco a Világörökség részévé nyilvánította a ritka bizánci freskók miatt. Porec fő utcáján nagyon sok ékszerüzlet van, ahol főleg borostyánköves ékszereket árulnak – nem véletlenül, hiszen a környező hegyek nagyon gazdagak ebben a féldrágakőben.

SELCE Egy tipikus tengerparti, mediterrán hangulatú nyaralófalu a Kvarneröbölben. Egészségturizmusa a szív- és reumapanaszosokra szakosodott. A településen szép homokos strandok, kavicsos öblök sorakoznak. Lakói gondosan őrzik tradícióikat, így a szórakoztató programok mellett színvonalas hagyományőrző rendezvényeket is megismerhetünk (pl. halászmulatság). Családos és aktív nyaraláshoz egyaránt ajánljuk.

HORVÁTORSZÁG

LOVRAN Lovran, a rómaiak óta ismert isztriai település a Kvarner-öböl nyugati partjánál található. A környék gazdag természetes növénytakarója, a 12 km hosszú tengerparti sétánya („lungomare”) és a Kvarner-öböl hegyvonulatai igazán változatos kikapcsolódási lehetőségeket: gyalogtúrázást, hegymászást, kerékpározást, kocogást kínálnak. A vízi sportok választéka is széles, vitorlázás, úszás, búvárkodás, kajakozás, vadvízi evezés várja a sportolni vágyókat. A város körül a sziklafalon egy sétaút vezet, ahonnan kitűnő rálátás nyílik az óvárosra. Ha elfáradunk, szép parkokban pihenhetünk, sziklákkal szabdalt öblökben fürödhetünk.

ŠIBENIK Šibenik, a horvát tengerpart középső szakaszán egy festői öbölben, a Krka folyó torkolatában fekszik. A város arculatát három markáns építmény: a Szent János erőd, a Šubicevac és a Szent Anna erőd uralja. A település virágzó kulturális életéről is ismert, rendezvényei közül a leghíresebb a július 25-én, Szent Jakab ünnepén, rendezett kulturális fesztivál. Ezen kívül a Šibeniki Nyár Fesztivál, valamint a július utolsó hetén rendezett Gyermekfesztivál színesíti a városi program-palettát.

LASTOVO SZIGET

B

A sz há a ny ko de ki tá

V

A ta A ka A te ka tü

T

RAB

A dél-dalmáciai szigetet kevesen látogatják, mivel hosszú időn át teljesen elzárt katonai bázisként működött. Ennek köszönhető, hogy a szigeten megmaradt az érintetlen természet. A kopár horvát szigetekkel ellentétben Lastovo gazdag vegetációval és élővilággal rendelkezik, a szigetlakók szőlőés olajbogyófa termesztéssel, valamint halászattal foglalkoznak. A tenger vize kristálytiszta, élővilága igen változatos.

S Tr ős vá a tó ba le

A tízezer lakosú Rab-sziget 22 km hosszú, és legnagyobb szélessége 11 km. Gyönyörű, érintetlen partszakaszairól nevezetes; itt található Horvátország legnagyobb homokos strandja, a Paradicsom-part is.

PODGORA

G

A dalmáciai Podgora a Makarska Riviéra kis települése. Idegenforgalma a 60-as évek kezdetére tekint vissza, az eltelt fél évszázad alatt pedig Dalmácia egyik legattraktívabb turisztikai úti céljává vált. A települést azoknak ajánljuk, akik a főszezoni nyüzsgéstől távol, nyugodt pihenésre vágynak. Podgorában a sport és a rekreáció szerelmesei is megtalálják számításukat.

A tá sz ne ös ké fe

PAG Pag-sziget a Kvarner-öböl déli részétől egészen Zadarig húzódik. A sziget párját ritkító panorámájáról híres. Ugyancsak festőiek a Holdat idéző fehér kopár síkságai, és hatalmas sziklái. A gurmanok körében sajtjáról nevezetes, a kézimunkát kedvelők csipkéjéért keresik fel.

298

Crikvenica Horvátország Kvarner régiójának északi harmadában, a Krk sziget előtt terül el. Itt található Horvátország legnagyobb kikötője, amely Közép-Horvátország és Közép-Európa bizonyos részeinek a legközelebbi tengeri kijárata. Az üdülőhely közel huszonöt kilométer hosszú és öt kisebb várost foglal magába, melyek Rijeka, Crikvenica, Selce, Novi Vinodolski és Senj, ezek gyakorlatilag mára már összetartoznak. Opatija után a horvát tenger legrégebbi üdülővárosa Crikvenica. A gyógyturizmus már a kezdetekben is fontosnak bizonyult, ez a mai napig megmaradt, a legtöbb szálloda foglalkozik gyógyászati tevékenységgel. A város egyik nevezetessége a központban található közel kétszáz négyzetmétert elfoglaló akvárium, ahol több mint száz adriai halfajta és ötven trópusi halfaj úszkálhat természetes élőhelyéhez hasonló környezetben.

ői át és én, ül n-

elt uik k. l-

HVAR SZIGET A Földközi-tenger egyik legnaposabb szigete. Történelmi látnivalókban gazdag, s itt található Európa egyik legrégibb települése is. Hvar napjainkban az egyik legfontosabb idegenforgalmi központja Dalmáciának. Jelsa egy természetes tengeröböl köré épült a 16. században. A főtéren található reneszánsz stílusú épületek, műemlékek, templomok, valamint a hegyvidék és a ligetek a mediterrán településnek egyedi hangulatot kölcsönöznek. Jelsa főterének rendezvényei az idelátogató turisták nyaralását színesítik.

BRAC SZIGET

ZADAR

A szőlők és olajfák szigetének is nevezett Brac Dalmácia legnagyobb szigete. Brac fehér márványáról híres, amelyet a washingtoni Fehér ház építéséhez is felhasználtak. Itt tartózkodásunk alatt élvezhetjük a kellemes napsütést, fürödhetünk a kristálytiszta tengerben, gyönyörködhetünk a természet ajándékaiban, és megismerhetjük az őskortól napjainkig terjedő gazdag kulturális örökségeket. Mind a csendes pihenésre, mind pedig a „bulikra”, valamint a kulturális kikapcsolódásokra vágyók egyaránt megtalálhatják a szigeten számításukat.

Dalmácia fővárosa az adriai partszakasz közepén fekszik, történelme az ókorra tekint vissza. Az elmúlt háromezer évben a várost többször kifosztották, lerombolták és felégették. Mára Zadar sebei begyógyultak, megújult energiával és arculattal várja a vendégeket. Óvárosa látnivalókban és történelmi műemlékekben gazdag. Mindenképpen érdemes megnézni a Szent Donát körtemplomot és az előtte elhelyezkedő Fórumot, az Öt kút terét, a Városkaput, a Tengeri orgona és a Nap köszöntése alkotást. Zadarban a nyári hónapokban szinte minden este változatos programok várják a vendégeket.

VIS SZIGET A Horvátország szárazföldi részétől legmesszebb eső, nyílt tengeren található sziget. Kizárólag komppal, vagy hajóval lehet elérni Splitből. A külföldi turisták csak 1989 óta látogathatják, mivel Tito idejében egy katonai bázis működött itt, így sokáig „tiltott zónának” számított. Az Adria legtisztább részére látogatókat a romlatlan szépségű szigeten kristálytiszta levegő, kék tenger, rejtett öblök, csodás partszakaszok – s mivel az Adria egyik legzöldebb szigete – rengeteg fa (köztük pálmafák), növény, és nem utolsósorban, meleg napsütés várja.

TROGIR Splittől 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvő kisváros és kikötő. Trogir, a horvátországi „múzeumváros” az adriai tengerpart egyik legősibb és legszínesebb települése. Az aktív és passzív kikapcsolódásra vágyó utazóknak egyaránt ajánlható. Gazdag kultúráját a görög, a római és a velencei hatások formálták. Az óvárosában az idelátogatók gyönyörű romantikus stílusban épült templomokat, reneszánsz és barokk épületeket csodálhatnak meg. A szűk és kanyargós utcák velencei hangulatot árasztanak.

GRADAC A Makarska Riviéra legdélebbi városát már régen felfedezték a turisták. A jellegzetes hosszú, széles, tenger felé lejtő, aprókavicsos partszakaszai, žalo néven ismertek. A vadregényes természet kedvelőknek a Bacinai-tó adhat örök élményt. A tó valójában hat, egymással összeköttetésben álló karsztmélyedésben húzódik, mélysége helyenként eléri a 28 métert. Érdekesség, hogy a tó felszíne a tengerszint felett, az aljzata pedig a tengerszint alatt fekszik.

MURTER SZIGET Murter egyike a három legnagyobb településnek az ugyanazon nevű Murter szigeten. A szárazföldtől egy szűk csatorna választja el, amelyen Tisno településnél egy 12 méter hosszú mobil hidat építettek. Murter 50 km-re fekszik Zadartól, 30 km-re Sibeniktől, a Hramina öbölben. A települést három domb veszi körül. A környéken homokos strandokat, fenyőerdőket, ősi olajfákat, igazi mediterrán paradicsomot találnak, mely tökéletes hely a nyugodt nyaralásra. A szomszédos Slanica öbölben egy szép fürdő és szálloda komplexum fekszik, és ha úgy tetszik nyugodtabb strandokat és csendes öblöket találunk a város közvetlen közelében.

DUBROVNIK „Adria gyöngyszeme”, rendkívül gazdag történelmi emlékekben. Az egykori Raguzai Köztársaság 1436 műemléki védelem alatt álló történelmi építménye az UNESCO Világörökségeinek rangos sorába emelte. A várost két kilométer hosszú erős városfal veszi körül. A kiterjedt védmű a századok során a szárazföldi és a tengeri támadásoktól egyaránt óvta a várost. Stradun, a világ minden részéről érkező fiatalok és idősek kedvelt sétáló utcája. Egyedi, lebilincselő hangulata révén a város jelképévé, igazi turisztikai látványossággá vált.

HORVÁTORSZÁG

zú öég őz-


299

1929-től Jugoszlávia néven ismert. Isztria, Fiume és Dalmacia egy része között Olaszországé volt

Recommend Documents