51
1877. Deczember 7. Hetedik orvosi szaktilés.
II. ÉVFOLYAM.
-1
•Nfr-4-
£f
KOLOZSVX/?/
I
^
v
TÁRSULAr*
°^o^TERMÉSZET^o^ 1877. deczember 7-én tartott hetedik orvosi szaküléséröl. A v á l a s z t m á n y m e g b í z á s á b ó l összeállítja: H Ő G Y E S E N D R E ,
laök G e n e r s i c h tal.
An
I. Högyes Endre előterjeszti a következő értekezést: A d a t o k a Gapsicum a n n u u m (paprika) a l k a t r é s z e i n e k élettani hatásához. A C a p s i c u m annuum (köz. paprika) ható anyagának vegytani ismerete még mindig hiányos. — A vegyészek, kik annak előállításával foglalkoztak, nagyon különböző ered ményre jutottak. Az egyes vizsgálók * által előállított anyagok tulajdonsá gaikra eltérnek egymástól. BuchoÍz 1 ) Braconnot 8 ) L a n d e r e r 3 ) c a p s i c i n j e i ki sebb nagyobb mértékben tisztátalan, lágy gyantaszerü alcohol és aether kivonatok. Wit t i n g 3 ) capsicinja állítólag alji természetű, mely légenysavval, kénsavval krystályos sót ad. F e l l e t á r 3 ) és D r a g e n d o r f f B ) a ható anyagot illó alcaloidnak tartják, melynek az utóbbi vegyész jegecülö sósavas sóját is elő állította. B u c h e i m és E b e r b a c h sürü olajszerű, csípős anyagot állítottak elő, me lyet c a p s i c o l n a k neveztek el. Ujabban ') Idézve van: Monographia generis Capsici. Auctore A. Fingerhut. Cum tabulis X. eoloratis. Düsseldorf. MDCCCXXXII. 2
) Annál
d e Chim. et de P h y s . 2 T . VI p . 1.
Buchner Rep. XXVI. k. 157 lap-
.
3 ) Vierteljahrschrift für prakt. Pharmacie III. k. 34 lap. *) Rep. für Pharmacie XIII. k. 366. 1. 6 ) Vierteljahrschrift für pra. Pharmacie 17 Ír. 360 lap. 6 ) Dragendorff: Die ger. Chemische Ermittelang von Giften. St. Petersburg 1876. 129 1.
»
*
•
•
*
-
titkár.
T r e s c h 7 ) szintén jegecekben kapta a cap sicum ható anyagát. Legutóbb foglalkoztak e kérdéssel F1 e i s c he r és E m b e r Bogdán 8 ) kik egy sürü állományú, vörös szinü, saját ságos kellemes zamatu zsíros olaj alakjában kapták a ható alkatrészt. Nagyobb az egybehangzás az élettani hatásra közölt — habár szintén hiányos — adatokban. A paprikát valamennyi vizsgáló erős izgatónak irja le, mely a csípős -illatos szerek között az első helyet foglalja el; mely külsőleg a bőrre alkalmazva vörösséget, hó lyag és fekély-képződést idéz elő, belsőleg pe dig hevesen hat az emésztő szervekre s nagy adagokban erős lobokat, hányást és korgással járó hasmenést idéz elő*)— így találjuk az ada tokat Fingerhuttól kezdve a legújabb gyógy szertani kézi könyvekig, noha kétségen kivül szembe ötlik, hogy ez adatok szerzőtől-szerzőre kísérleti bírálat nélkül származtak át. A hatás kísérleti tanulmányozásával csak kevesen foglalkoztak. Fingerhut idézett monographiájában mondja, hogy ismételve tett kísérleteinél bódító hatást nem tapasz talt. Tudomásom szerint azontúl még Lan d e r e r 1 ) és T r e s c h 2) tettek kevés kísér leteket. Az előbbi szerző capsicinje a bőrre alkalmazva néhány pillanat múlva fájdalmas pirosságot és genyes hólyagokat hagyott hátra, prüszkölést, köhögést keltett és álla toknál a legkissebb adagban beoltva piros ságot, fájdalmat, nyugtalanságot, a szomszéd képletek lobját, 3 általános betegséget és ha lált idézett elő. ) Az utóbbi jegeces capsi') Pharm Journal and Transaet 1876. •) Erdélyi Múzeum 1877. 129 1. *) Vogt a hatását a belekre a mustár magva kéval hasonlítja össze. ') 1. u. o. ') 1. u. o. ») Idézve: Husemann: Die Pfl&nzenstoffe. 1871.
52
1877. Deczember 7. Hetedik orvosi .szakülés. cinjának csipős égető hatását constatálta a yzájban és a gyomorban, és vörösitő hatá- .-; sát a bőrön. Ez állítólagos intensiv hatással ellen tétben áll az a körülmény, hogy noha a paprikát több országokban, még pedig meg lehetős nagy adagokban fűszerül használják, még sem fordulnak elő annak élvezése foly tán kártékony következmények. A méregtani irodalomban eddigelé, tudomásom szerint, egyedül áll a paprika-mérgezés azon esete, mely 1864-ben a londoni Central- Criminal Coartban tárgyaltatott. Egy orvosi füvészt (medical-botanist) azzal vádoltak, hogy egy csúzban szenvedő 15 éves fiút megölt, mivel mérges orvosságot adott neki. Letheby f.r. vizsgálta a gyomrot, abban lobos vörösséget talált, melyet izgató szer idézhetett elő. Mér get nem talált, csak epés anyagokat papri kával keverve. A fogoly által ivott keverék ilyen paprikát tartalmazott, melyről állítta tott, hogy az elhunyt állapotában kártékony lett volna. E lelet nem találtatváu elegendő nek a 4halál magyarázatára, a fogoly felmen tetett, ) E fenálló ellentót a hatás ismeretében arra indított, hogy a tárgy bővebb vizsgála tára igénybe vegyem a F l e i s c h e r által előállított és felajánlott anyagot, összehason lítva annak hatását a nyers anyago'aiak, va lamint a kereskedésben capsicinnek hatásával. Mielőtt azonban a kísérletek eredmé nyét röviden közölném, előrebocsátom az időközben szerencsétlen véget ért F 1 e is c h e r n e k az Erdélyi múzeum 1877. októ beri számában tett rövid jelentését a papri ka ható anyagának előállítására vonatkozó vegyi-vizsgálatáról. Fleischer adatai a ható anyag előállítására a következők. „A porrátört paprika egy sajátságos, e czélra szerkesztett kivonó készülékben petroleum-aetherrel kezeltetett, először hidegen, azután annak gőzével, míg a folyadék gyen gén sárgás szint mutatott, A nyert festmény ről az aether lepárologtatott, s visszamaradt egy sötét-vörös siirii tömeg, mely a hideg ben megmered. Rendesen 10%-át képezi ez a vett paprikának. Igen különböző utón kisértettem meg ezen tömeg tisztítását, s miután fölismertem, hogy annak legnagyobb része zsírnemü tes tekből áll, a következő eljárásnál állapodtam meg. A nyers tömeg borszeszes eczetsavas ólommal főzetett a visszafolyó hűtőben hu zamos ideig; miután az alcohol lepároltatott, a megnyert tömeg hideg alcohollal vona • tott ki. A ziirok legnagyobb része ólomsó alakjában visszamaradt az alcoholos kivo nat most kénkönenynyel kezeltetett, leszüretett és a folyadék lepárol ogtatás után vízzel kimosatott, a vízfürdőn kiszáríttatott. Ezen eljárás t. i. az eczetsavas ólom") Taylor: On Poisona. London. 1875. 505 1.
. mai való kezelés stb. egy és ugyanazon . mennyiség anyagnál többször lett ismételve, s igy egy sürü állományú, vöröses szinü, sa játságos kellemes zamatu, de némileg tán a zsírokra emlékeztető szaggal biró folyadékot nyertem. Nem párologtatható le, mert ma gasabb hőmérsóknél elbomlik, sőt légüres térben is 184" körül megfeketedik. Vizgőzzel szintén nem megy át. Tulajdonképeni kritériummal tehát, hogy a kérdéses anyag egységes vegyi individium-e, még nem birok. De némileg megbízható adatokat összetéte lére vonatkozólag mégis nyújthatok. Egyik legfeltűnőbb sajátsága a különö sen csipős iz, mely igen erőben érezhető a nyákhártyákon, míg a bőrön kevésbbé ugyan, de szintén izgatólag hat. Vízben igen kis mértékben oldható, a mennyiben annak csí pősséget kölcsönöz, eczet és más savban szintén igen keveset, de 4—5% kaliumhydratban tökéletesen és könnyen oldódik, mely ből több kalihydrat által mint kalisumsó kiválasztatik. Alcoholban, aetherben, szénkónegben, petróleum-aetherben, chloroformban oldatik. Fajsúlya kissébb mint a vize. Kony hasó és jégkeverókkel lehűtve nem marad meg, de sűrűbb lesz s ekkor szaga nincs. Legényt nem tartalmaz, csupán szénenyt, kőnenyt és élenyt. Hogy elemzés által némileg megbízha tó adatokat nyerhessek összetétele fölött, a következőkép jártam el. Miután egy több szörösen tisztított mennyiségből ellemzést tettein, a visszamaradt rész újból a fennebbi tisztításnak vettetett elá s újra elemeztetett, igy többször eljárva, végre meglehetős ál landó összetételre jöttem. Míg eleintén az anyag 80% körül tar talmazott szénenyből, addig az utolsó tisztí tásoknál majdnem állandóan 73%-t tartalmaz. r ) C iM 73.84 2.) C m 73,10 H =ü 11,16 H bl 11,51 0 = 15,00 0 i 15,30 3.) C = 73,52 4.) C = 73,28 H--= 11.35 H = 11,43 0 éá 15,13 0 m 15,39 Ezekből levezetve lenne képlete: Cjjg
H45
04
Kiemelem különösen, hogy véglegesen nem nyugodhatom meg ezen képletben, míg az más oldalról megerősítést nem nyerend. ' Iparkodtam már eddig is valamely jól definiált származékot nyerni, de .nem teljes sikerrel. Brom az anyag szénkéneges .oldatára hevítésnél behat s jelentékeny mennyiségű brómköneny távozik el. De a visszamaradt tömegből jól jellemezett testet nem sikerült kapnom. Kaliumbydratban feloldva, a tömeget be párologtatva szárazra, aetherrel kezeltetett, melyben a káliumvegyület tökéletesen fel-
1877. Deczember 7. Hetedik orvosi szaktilés.
oldódik. Ez kiszárítva, vizben feloldva, chlorbariummal csapadékot ad, ezen bárium-ve gyület nem egészen állandó összetételt mutátott, a mennyiben különböző előállitásoknál a bárium-tartalom 20—227o között in gadozott. A kálium vegyület vizes oldata eezetsavas ólommal valóságos tapasznemü testet adott. Végre azon különös észlelését akarom Ember urnák fölemlíteni, mely szerint a ká lium s bárium vegyületből ismét leválasztott anyag nem birna azon erős csipős izzel, hanem egészen zsirnemű. Tekintve azon körülményt, bogy a má sok által nyert u. n. capsicin p. a Dragendorff által nyert, sósavval jegeces testet ad, továbbá a Landerer által nyert capsicin a bőrre igen erősen hat, pustulákot idéz elő; 1 az általam nyert anyag pedig ezen tulajdon ságokat nem mutatja: nem jelölhetem egy előre ezen testet a cansicih névvel." Fleischernek e hatóanyaga leginkább hasonlít a Bucheim-féle capsicolhoz, bár be lőle a Tresch-íéle eljárás szériát nem sike rült jegeceket kapnom. Noha ő nevet nem adott e testnek, külső sajátságai s vegyi ter mészeténél fogva is p a p r i k a - o l a j - (capsicol)-nak nevezhetjük azt. I. V i z s g á l a t o k a p a p r i k a a 1 k a t r és z ek ha t á s á r a » b é 1 h uza m r a. a) A Fleischer-féle paprika-olaj hatásáról. A s z á j b a n , a nyelvháton, különösen a nyelv hegye felé cseppenkónt alkalmazva a paprikára jellemző tiszta, csipős égető ér zést keltett, mely 5 - 6 perez múlva rende sen elenyészett. Az alkalmazás után élénk n y á l e l v á l a s z t á s indult meg. Hasonló ha tás észleltetett kikészített állalatti mirigyen, mely a paprikaolajnak a nyelvhátra alkalma zása után megveresedett, megduzzadt.. A jellemző csipős égető érzés az olajat vizzel összerázva abba átment, és igen nagy hígí tásnál is észrevehető maradt. A g y o m o r b a n , gyomorsipolyos ku tyánál az elővont nyákhártyára alkalmazva az alkalmazás helyén gyönge vörösség tá madt s a ránezok megteltek gyomornedvvel. Hasonló hatás mutatkozott, ha az állatnál a paprikaolaj a nyelvre alkalmaztatott. A paprikaolajnak az e m b e r i gyo m o r r a hatására a következő adatokat nyertem. Ebéd után 5 óra múlva gelatia capsulában 0 1 Cc. paprika-olajat vettem be. A csipős égető érzés a szájban természetesen kimaradt. Egy ideig a gyomorban sem érez tem semmit. Mintegy 10 perez múlva azon ban felböfögések támadtak, melyek eleintén szagtalanok, később paprika szaguak voltak. Ugyanekkor az epigastrium táján gyenge,
nem kellemetlen melegérzés keletkezett, mely B onnan a bárzsingon át a garatig felterjedt. A gyakori felböfögések Után a melegérzés fokozódott a gyeDge pyrosis azon fokáig, mi dőn a felböfögések kezdenek égető érzést hagyni magok után. Későbben gyenge bélkorgások jelentkeztek, melyeket egy egy fiatus kisért. A tünetek egy óra múlva tel jesen elenyésztek, ugy, hogy a melegérzés eltűnt a gyomortájról, a felböfögések' ismétszagtalanokká váltak, a korgások kimaradtak. Estve a vacsoránál szokatlan étvágyam volt. Másnap reggel a kissé hig, csikarással járó székletét után a végbélnyüásban rövid ideig tartó égető melegérzés mutatkozott. Hasonló tüneteket, csakhogy erősebi), rnértekben kifejlődve •észlelt ma^án az inté zeti tanársegéd, ki éhgyomorra hasonló mó don 0-2 Cc. tiszta paprikaolajat vett be. Nála a lenyelés után azonnal megjelent a paprika szagú felböfögés, ennek kíséretében a bárzsin gon a garatig felterjedő fölhastáji melegér zés, mely kezdetben nem volt kellemetlen, később azonban erős égető érzéssé, émelygéssé és általános roszszullétté változott. A bevé tel után mintegy 30 perez múlva a tünetek hez erős korgás, székletéti inger szegődött, melyek azonban a bekövetkező szóibocsátá sokra enyhültek. E tünetek egy óra múlva teljesen elenyésztek. A légvételben és érlüktetésben sem nálam, sem a segédnél nem mu tatkozott változás. Nagyobb mennyiségben alkalmazva ku t y á n á l a hatás következő volt. 1-ső k í s é r l e t 4500 grammos kutyá nál 2 Cc. paprika-olaj fecskendeztetett be mézga és tejkeverékben catheteren át a gyo morba, (tehát 1 kiló testsúlyra közel 0.4' Cc. mely nem egészen 0'4 gramm, mivel az olaj fajsúlya kisebb, mint a vize.) A befecskendési müvelet által okozott, izgalmon kivül más hatás nem jelentkezett. 2-ik k í s é r l e t . 1950 grammos kutya gyomrába tejben 1 Cc. tiszta paprika-olajat kapott, (tehát 1 kiló testsúlyra 0-5 Cc.) Kí sérlet előtt légzése 36, szívverése 146, végbélhőmérséke 39#8U C volt. A befecskendés után — mely c.itheteren át történt J— az állat azonnal szabadlábra helyeztetett. 10 perez múlva a beadás után az állat nyugta lan lett, általános reszketés, mely egész a hidegrázásig fokozódott, fogta el, szája hab zott. Ez általános reszketés mintegy félóra hosszáig mutatkozott, mi alatt az állat bá gyadtan összekuezorodva, szembehunyva ült az asztalon. Későbben a reszketés csökkent, de az álmosság tovább tartott. Ez időfolyam alatt a végbélhőmérséke 38-9° C ra szállott, a légvételek és szivlökések ritkábbakká vál tak. E félálmos állapot ezentúl még mintegy egy óra hosszat tartott, midőn az állat lá bára állítva vidáman kezdett ide-s tova járni
1877. Deezember 7 Hetedik orvosi szakülés.
54 11«»
—— s az eléje tett tejet jó étvágygyai fogyasztotta »]. Az élénkebb testmozgások folytán a hőmérsék, érütés és légvételek normális álla pota ismét visszatért. Sem ökröndőzés, sem hányás nem mutatkozott. A székletét nor mális maradt. b.) P a p r i k á t p o r alakban nagyobb mennyiségben adtam az állatoknak minden nagyobb következmény nélkül. így: l . ) T e n g e r i ny ulnál, melynek 10 gr. paprikát 100 Cc. vizben feleresztve fecsken deztem a gyomorba, — rövid ideig tartó izgatottság után semmi külöuös változás nem állott be. Az állat sokat ivott és evett. 2.) K u t y á n á l 50 gramm paprika port fecskendeztem a gyomorba kevés arab mézgával félliternyi tejben feldörzsölve. A befecskendés bevégeztével kevés paprikás anyagot hányt az állat, kis izgatottság után azonban elég nyugodt volt. A rákövetkező éjjel egyszer ismét hányt, de másnap egé szen visszatért a rendes állapot. Hasmenés nem volt. c.) A paprika k ü l ö n f é l e k i v o n a t a i n a k és a k e r e s k e d é s b e n c a p s i c i n n e k a bélhuzamra hatásáról szintén a fennebbiek állanak, csakhogy ezeknek ize nem olyan tiszta, zamatjok nem olyan kelle mes, mint a tiszta paprikaporé vagy a F1 e is c h e r-féle paprika-olajé, hanem kevert, va lószínűleg a bennők levő kozmás termé nyektől. II. A p a p r i k a a l k a t r é s z e k h a t á s a a b ő r r e , a b ö r a l a t t i s z ö v e t e k r e és átmeneti nyákhártyákra. Vizsgáltam a pornak, különféle kivona toknak, a kereskedésbeli capsicinnek, a Fleischer-féle paprika-olajnak hatását ugy az emberi, mint az állati bőrre. A port pép alakban, a kivonatokat és olajat egyszerű felkenéssel hoztam érintkezésbe rövidebb vagy — huzamosb időre az alkar belte rületével vagy a lenyirott állat bőrével. Az általam és az intézeti tanársegéd által önma gunkon tett kísérleteknél nagyobb bőrizga lom nem mutatkozott Börvörösség v. lob nem jelentkezett. Hasonló negatív eredményre ju tottam a tengeri nyúl fül és hát-bőrére al kalmazott paprika alkatrészekkel. B ő r a l á hozva a paprika alkatré szeit, ugy az olajat, mint a különböző kivo natokat, ottan szintén csipős, égető érzést keltettek, mint a nyákhártyákon, a mi álla toknál az izgatottságban és élénkebb reflex mozgásban jelentkezett. Kis fokú vérbőség nél azonban nagyobb fokú localis zavar nem jött létre. — A paprika-olaj különben fel szívódás nélkül a bőr alatti kötszövetben marad, ott a szövetnedvekkel előbb fejetté, azután a szövetek fehérnyéjével sárga pépes tömeggé változva át. A b ő r és n y a k h á r t y ák átmeneti
helyein a paprika alkatrészei hasonló csipős. égető érzést keltenek. A szem köthártyára tengeri nyúlnál néhány csepp paprika-olajat csepegtettem; élénk könyelválasztás, vagy vérbőség keletkezett, de mindkettő 5—10 perc múlva nyom nélkül eltűnt. III. A p a p r i k a a l k a t r é s z e k a v i s s z e r e k e n át.
hatása
1. Kísérlet. Közép nagyságú tengeri nyúlnál a torok alatti visszórbe 0'5 Cc. pap rikaolajat fecskendeztem. Befecskendés után az állat 5—6 órán keresztül bágyadt volt, de sem légzésben, sem érütésben, sem hőmérsékben a rendestől eltérés nem mutat kozott. A bágyadtság másnap, harmadnap is tartott, az állat mindig egy helyen mozdu latlanul ült, — azután visszatért a normális állapot. Ez állatnál a kilégzett levegőn a paprikaolaj szaga volt érezhető, mig a vize leten és bélsaran nem. 2.Kisérlet. Középnagyságú tengeri nyúl nál 1 Cc. paprikaolaj lett befecskendezve a V. jugularison át. Befecskendés közben az állat meghalt. A tüdőütér és a sziv koszorús edényei telve voltak apró paprika-olaj és vérsejtekből álló tömegekkel, ugy hogy itt a gyors halál érdugulás folytán követke zett be. IV. A p a p r i k a - o l a j e g y é b h a t á s a i . a) A pap r ika-ol aj n a k a k i v á g o t t b é k a s z i v r e vagy semmi vagy csak csekély hatása mutatkozott. A lükteté sek száma és ereje a paprika-olajjal való bekenés után is vagy az maradt, mint az előtt volt, vagy csak csekély szaporodás követke zett be. b) A paprika-olajba mártott i z m o k és i d e g e k ingerlékenységöket megtartot ták. Béka i d e g - i z o m készítmény idege paprika-olajba mártás után mechanicai és villamos ingerlésre élénk izomösszehuzódást gerjesztett, — szintén élénk összehúzódás ke letkezett az izomban, ha csak az izom volt bemártva s az ideg nem. c) Rothadta képes anyagokban a bacterium képződést nem gátolta meg. Decoctum graminisban, tojás fehérjében, ha paprika-olajat kevertem közéje a bacterium tenyészet épen oly gyorsan és ép oly erélylyel mutatkozott, mint paprika olaj nélkül. d) Az á l t a l á n o s m e l e g t e r m e l é s r e nem hatott. Az állatoknál, melyek nek gyomrába, bőre alá vagy visszerébe ad tam a paprika-olajat a végbél hőmérsékmenetóben semmi változás nem volt észlel hető. Seblázban szenvedő kutyánál a papri ka-olaj beadására nem csökkent a hőmérsék. Ellenben helybeli hőmérsókre emelőleg ha tott, a szájban keletkező égető melegérzés az alkalmazás után bizonyos ideig meg-
1877. Deczember 7. Hetedik orvosi szakülés. '?**-
~*-^m marad, szintén igy a gyomorban és a bélhu zamban. e) A paprika-Olaj, miután vízben oldhatlan, a nyálban, gyomor-nedvben cseppek alakjában kiválik és. sárgás-fehéres fejetet ad: ugyanez történik, ha hig éjiével hozza össze az ember, ellenben tömény epével öszszehozva oldatot ad. A fennebb közöltekből tehát kitűnik, hogy az általam kísérlet alá vett paprika és paprika-oloj főleg az é r z ő i d e g e k r e ha tott, azokat izgalomba hozta, minek folytán a bőrön viszketés, a nyákhártyákon csipős melegérzés keletkezik, kisebb nagyobb reflet vérbőség kíséretében. A nyál- és gyomormi rigyekben élénkebb elválasztás, a bélhuzam ban élénkebb körkörös mozgás indult meg. E hatás nagy adagokra sem fokozódott lo bos változásokig sem a bőrön sem a gyomor vagy a bélhuzamban. Kutyánál igaz, hogy mutatkozott 50 gram porra kétszeri hányás, azonban a gyors javulás kizárja a nagyobb helybeli zavarokat és ez esetben is kétséges lehet, hogy a hányást nem a íelböfögött fo lyadék gerjesztette-e a garat és gége reflex áttételekre fogékonyabb nyákhártyájának iz galma folytán? avagy nem járult-e közre csu pán mechanicai izgatással a bevett paprika nagy tömege. Erre látszik mutatni az, hogy ugyanazon kutyánál két köbcentiméternyi paprika-olajra nem jelentkezett hányás, mely mennyiség pedig — Fleischer magán közlé se szerint — körülbelül 200 gramm poralaku paprikának felel meg. Valószínű, hogy a por mechanicai hatása szerepel a paprika törők és szita-lóknak gyakran mutatkozó köthártyahurutok létrehozásában, a paprika olaj maga, mely a nyelven sokkal intensivebb csipős érzést kelt, mint a por —- a köthártyára hozva, múló vörösséget okozott. E közleményből kiviláglik, hogy a pap rika (Capsicum annuum), mely nálunk ter meltetik, korántsem olyan mérges, mint azt a tankönyvekben s miként azt L a n d e r e r és mások előadásai után leírva találjuk. Bár mily intensiv hatása van annak az érző ideg végekre, különösen a nyelv és száj nyákhártya idegeire, a hatás csak átmeneti, csak reflex byperaemiáig fokozódik, maradandó bonctani változások nélkül. A paprika és ké szítményei mint kellemes fűszerek tekinthe tők és e tekintetben Ítélendő meg élet- és gyógytani hatásuk is. Hatásuk abban össz pontosul, hogy a nyál és gyomornedv elvá lasztást fokozzák a bél körkörös mozgását elősegítik s igy az emésztésre emelőleg hat nak. - - Ezért mint diaeteticus szer, külö nösen ilyen paprika-olaj alakjában, megér demli, hogy tágasabb körben használják, ugy rendes fűszerül, mint idült gyomoremésztési bajoknál izgatóul. Valaha e szerben a ehimn pótszerét vélték feltalálhatni. Kiindulás pontja ennek
••*--
55
az volt, hogy a nép egyes helyéken nálunk a paprikát váltóláz ellen állítólag sikerrel használja. Más adatok is vannak, melyek mu tatják, hogy a paprikát forró égöv alatt chinihnel vegyiíve váliólóz ellenes szer gyanánt alkalmaazák. A paprika-olajnak és a" kivona toknak a fennebbi kísérleteknél sem a szív re, sem aZ egyótehies vérkeringésre nem mutatkozott hatása, sőt belybélileg épen hőmérsék emelőleg hatott: igy a direct lázel lenes szerephez nem sok várakozást lehet kötni. Ellenben mint fiiszer, a hosszas váltó lázzal járó idült gyomorhurutnál sikeres le het. A Fleischer-féle paprika-olaj megérdem li a gyakorló orvosok figyelmét, hogy e te kintetből vizsgálat alá vegyék. II. Azután Török Aurél értekezett: Az élő állományról. Miután elő adó az élőállomány eszméjének történe tét részletesen előadta, áttér saját buvárlatainak eredményeire. 1. Arra a vitás kér désre nézve, vájjon az élő állomány szerke zet nélküli e (mint számosan állítják p. u. Beale) vagy pedig bizonyos szerkezettel bir-e (mint p. Brücke stb. állítják) előadó határozottan abban a meggyőződésben van, hogy e kérdésben a fogalmak nincsenek kel lően körülvonalozva. Ha az úgynevezett szer keze tnélkülis éget valaki abban látja, hogy va lamely Protoplasma-képlet a mikroskop alatt egyneműnek mutatkozik, ugy ez sok esetben csakugyan constatálható ; de másfelől eléggé határozottan lehet azt is constatálni, hogy számos esetben az a mit élő állománynak (Bioplasma, Protoplasma) nevezünk, szöveti szerkezetnek jellegét hordja magán. Előadó szerint e kérdés ily alakban nem is correct, miután itt az úgynevezett szöveti szerkezet fogalma sokszorosan a halmazállapot (Agyregatszustand) és az összeállás (Consistenz) fogalmával cseréltetik fel. 2. Előadó tapasz talta, hogy az élő állományban oldódási és kiválási folyamatok mennek végbe, minek kö vetkeztében az, a mi előbb folyékony volt, a jövő pillanatban szilárd részként kiválhat és megfordítva. Előadó a fősúlyt arra a tapasz talatra fekteti, hogy az élő állománynak egy ugyanazon képlettüneményben az egyes ré szek folytonosan a halmazállapotnak külön böző átváltozásaiban (a regelatio és megömlesztés phasisaiban) vannak. 3. Minél fiatalabb az élő állomány, annál tulnyomóbb abban a híg, megömlesztett részek, s annál inkább mutatkozkatik az, a mit egyneműségnek (homogenitus) neveztetik; a miből azonban ko rán sem következheük, miutha az ily kép letnek semminemű szerkezete nem volna —mert kedvező esetekben igen erős nagyitá sok mellett a homogén állományban rend kívül finom szerkezetnek nyomait ki lehet mutatni. 4. A hígabb összeállás azonban nem mindig jellege a Protoplasma fiatalságának, mert mint előadó tapasztalta: az eleinte sü-
-**«
56
1877. Deczember 7. Hetedik orvosi szakülés. •
rübb összeállásu állomány később szemláto •'. mást egynemiibbé és hígabbá lesz, de ekkor az egynemű hígabb állományban ujolag szi lárdabb s a környezettől elkülönült részecs kék válnak ki, az ily „Protoplasma-nemcsék vagy gömbösek" rendesen nagyobb ellentál lást fejtenek ki, a külbefoiyásokkal (külön böző physikaí és vegyi liatanyokkal) szemben 5. Ezek a magasabb szervezetű lények protoplásmájában is képező szemcsók, élettani sajátságaikban haat nlitanak a csirszemcsékhez vagy pedig az erjedési szemcsékhez, a minek következtében Beale elmélete a kór-
anyagok v. csirok keletkezéséről (011 disease germs") valamint N u s s b a una nézete az emésztési erj anyagok képzéséről alapot nyer. E szemcsék lényegükre nézve különbözők, a mennyiben az élő állományban mind a progressiv — mind a regressiv átalakulás (p. rodhadás) termékeiül lépnek föl. Előadó ezután e pontok at saját buvarlati adataival részletesen fejteget e. Rövid eszmecsere után, melyben Hö" gyes Endre és Török Aurél vettek részt, több tárgy nem lévén, az ülés bezáratott.
Közli a szakjegyzö.
*
*
#
