VASÁRNAPI
1856. HARMATUKEVfFOLYAM
Felelős szerkesztő
PÁKH
Munka-társ
ALBERT.
J Ó K A I MÓR. Kiadó tulajdonos :
HEOKENAST
GUSZTÁV.
PEST, 185(i. NYOMATOTT S
LANDERER
ÉS
HECKENASTNÁL
Egyetem-utcia 4. jzátu alatt.
T A R T A L O M .
1. É r t e k e z é s e k .
L
Lap Nemzeti haladásunk. Jókai Mór 2 Férjzsarnokiig. Edei lilét P. . 17, 26, 37, 47, 54 Erdélyi irodalom 35 Az uralkodó boldogsága (kép) 82 Községi könyvtárak. Borait M 82, 92 Feltámadunk. Jókai Mór. (Husvéti kép) . . 105 Felhivás a jóltevésre. Edti lilét P. . . . . 106 Erdélyi nemzetiség 108 A tagosítás ügyében. Sérrili . . . . . 150 A két koma Kectti M 167 Az időjárás és a falusi ember. Cniiky Ztigmond 173 Hitel rentflrtoa. Fáy Andrdt 186 Bizodalmas szózat. Dr. Sudi D 194 Javítsunk a cselédeken. F.dn Mit P. . . . 195 Erdélyi népfajok A magyar birtokosok elszegényüléae. M. J. 241,326 Nemzeti dicsőség a világ végéig. Túrók Janót . 260 Hang egy leánytanitotól 261 A szenvedők ét a nemtő (arczkép) . . . . 290 Hagyjunk fel a torozással. Stomor Kérőig . S31 A nők frjviseletéról. Egg ni 846 Kisbirtokosok jólléte. Stmrtioettky . . 368. 390 Falusi jegyzózég. 8abim*kg 391 Patriarchális egyttlt lakos. Nagy Pét . . . 456
2.
Tudományos.
A polgári új év ünnepének története. I.dc, Iliit P. 10 Magyarhoni krónikák. Edoi I.Pét . . . . 10 Madarak elószerete férges tárgyak iránt 16 Növény világ titkai. Dr. Enn . . . 18, 56, 80, 87 A T I Í I S Í S az éjféli uap. Dr. Hegedni . . . 4 Pompejii növények (kép) 48 Pamutnövény. Dr. Hegedűt 71 Spanyol tűzifa 78 A távú-dákról. Staikmdrg K. (3 kép) . . 78, 90 Az állatok világoláaáról. Dr. Uegtánt . . . 101 Papirnövények 145, 152 Az Úrnap története 169 Nap- és holdfogyatkozás. Dr. Utftdu* . . . 179 A gyémánt. Dr. Hrgedit 194 Salamon kulcsa. Edei I.P. 284 Halászat a vegyészet mezején. Ydly Fem e* . 315 Látható holdfogyatkozás (kép) Jottai J. . . 362 KlSegl találmánya 392 1556-ki éri üstökös. Dr. Hegedé 436
3 . Elbeszélések. \ A nólázadás. Jókai Mór , Egy nevezetes gazda bonunkban. Jókai Mér (Ujkép)
2 11
(Lassan a testtel. Salamon Ferenc*, Tiz arany pályadijt nyert mú (kép) . . 28, 38, 46 55, 62, | Hogyan keletkeztek Magyarországon a vá^-"rak? Stokoly V. 98, 110 jToJárhegy. Tihamér 191 • L k é t Bikk. FiUp M. 127, 135 A bányász életéből. Uuddk K. 170 t Akétszer elesett magyar király. P. Stalkmary V/K*. 202,211,218 |tégi képek. Vat GertUn 230, 242, 249, 296, 307, 316, 322, 330 Fekete világ. Jókai Mór (5 kép) 234, 244, 259, 266, 976 A rézpataki lelkész. Jikaiilir (2 kép) 351, 367, 365, 375, 383, 393, 401, 411, 419 Orbán mester. Ggúri Vitató* . . . 426, 434, 442
4.
Költemények.
Eleimnek. Tompa M. . . . Adjon Isten, a mi nincs ez uj esztendőben. Arang (uj évi kép) Uj iparág. Ilorg Farka* Vén gulyás temetése. Arang Karácsonyfa. Dudomi után. E Édes anyám. Titk Kálmán Hedri Tamás. Stékéct Játttf Tompához. Stukát Lajot A család, Nagy Károly Egy kép. Kotta GatUét . . . . Szerelem vallás. Tóik tndrt Néprománcz. KönetU Jánot Zázolya. Tkali Kaimén A bárom tizea Kertek alatt. Vecteg Lassú Peti. Papp 8 András éje. Nyilat Soma A drégeli varga. L'rminyi Egy férj a fővárosban. Lotonc*g A nagyapa temetése. Heropti Jézus és a nép. 7*inf a Szűcs Pál gazda. Ilori farkú
.
.
.
.
Az idegen. Manlotick Ferenc*. Tomory A. nr által 20 aranynyal koszorúzott költői beszély Móré Mihály. Ngtfat Samu. Tiz arany jutalmai nyert pályamű Nemzeti dal. Lii*nga* Sarolta Illósy Két Mikos. KitJ Buzdítás. KitJ. Gyászvitézek. Vida J Kenyérváró. Kaikén Komám isssony. Littngag . Tatárjárás. V,da
'
.
.
.
• .
.
.
.
.
. .
. .
5 9 10 18
Lap Ronov Agnc*. Tóik Endre 241 Vörösmarty halálára. Tm« Dómokat . . . . 249 Egyptomi tájkép. Tina Homokit 249 Onságh Mihály. Halét* Dtető 258 Nemes vetély. Harg Farkat 266 A gazdag és én. Vari 275 Káromkodik a számadó. Magyart 276 A kis pásztor. Horg Farkai 283 A király jobb keze. Tiz azany pályadíjt nyert mú. Vida J. (sz. István napi kép) . . . . — István vadászaton. Madaratty 290 Politicus egyházfi. Hory Farkat 806 Csejtevári gyermekek. Edei Illet P. . . . . 328 Zakáry István. Tkali Kátmém 329 Tompához. Horg Farkat 337 Ferenczy halálává. Nyilat S. . . . . . 337 Szózat a népemberéhez. Papp 346 Zrínyi, H»mény 358 Népdalok 5 aranyat nyert mú. Harg F. (kép) 367 Jersó vidéke. Vida J 38,1 Hulottak emlékezete. Tompa Mikéig. Tiz avanynyal jutalnuuott mü (ünnepi kép) . . . 389 Hajdan és most. Kodat <*i 394 Bók. N a . , . . . , Ggnla 402 Veretek a szemeid. Vida J. . . . . . . 402 Rab vagyok. Lotoneiy 411 Pusztaszer. V 411 Székely dalok. T-i.-.id. 418 Iluszárlegenda. Yirégkalmi 427 Kertben. Séretg 434 Az év utolsó napján. Horg Farkat 455 Év utolsó ettéjén. Cnlétr 455
18 30 31 47 64 71 78 78 67 91 5. Bletirások. 98 98 G. Károlyi István, (arczkép) , ]07 Simoncsis János (arczkép) 110 L . Hollósy Comélia (arczkép) 118 Dickens (Boci) — (arczkép) 126 .Gr. Haller Ferencz (arczkép) — Ristori Adél (arczkép) — Petőfi (arczkép) Lendvay (színpadi kép) — Báró Kemény Stigmond (arczkép) . 169 179 186 193 193 202 214 216 230
1 9 17 25 62 61 68 113 .
.
.
Szentpetery (sziopadi k é p ) Tompa Mihály (arczkép) Clark és az alagút (arczkép) Szitovszky Keresztelő Jánot (arczkép). . Egressy I labor I színpadi kép) Pauler Tivadar (arczkép) Szalay László (arczkép) • Schodelné (színpadi kép) Gr. Mikó Imre (arczkép) Ballagi Móricz (arcakép)
116 120 133
141 149 161 177 • 135 197 200 217 .
Liszt Ferenci (arczkép) SzoboszJai Pap I-t van (arczkép) Magyarország prímása (10 arczkép) Majer I. .
281 293 305 —
Kemény Dénes (arczkép) Lendvaync (színpadi kép)
333 3
B. Jósika 8. (arcakép) Reményi Ede (arczkép) Fdvi Dlés Pál (arczkép) B. Augusz Antal (arczkép) Dr. Kovács 8. Endre (arczkép) Dr. Pólya József (arczkép) Diei»e» L.
0. Hazai
.
.
7
8
409 417 425 433 453
.
tájleirások.
Fóthi templom (tájkép) Krivádia (tájkép). Kenyércity Zaykfalvi római templom (rooikép) . Szemiluka barlangja (tájkép)
.
Visegrád (tájkép) Kisfaludy Sándor szőleje (kép) Huazti vár (tájkép). Yánsotsy Esztergomi bazilica (kép) Nagy-Bánya A vaskapu (kép) Zirc* (kép) Tamásdai csonkatorony (kép) Pannonbaima (4 kép). Májer Itfvan .
.
* 13 21 29
.
40 45 67 153 169 160 173 196 209, 812
.
Győr (kép)
220
L
Vörösmarty laka Nyéken (kép) 229 Temesvár (kép) -íffTT Dévényi vár (kép) 245 Radnai templom. Palaky F. (kép) . . . . 266 Maros-Vásárhely (kép) 269 Esztergom. Májtr Istodntól (16 kép) 273, 281, 294, 301, 813, 323, 353 Szádeli völgy. lUJay (kép) 276 Zborói várrom (kép) 297 Gejte vár (kép) 316 Eger (kép) 382 Munkács (2 kép) . 341 Beezkó vár (kép) 361 Borostyánkő (kép) 368 Bergöz vár (kép) 368 Surány (kép) 376 Dobra vára (kép) 377 V.-Naményi kastély (kép) 404 Gyulai vár (2 kép) 412 Németujvár (kép) 421 Kia-Muzsaj romjai (kép) 428 Tájleirás a Körösvölgyből (4 kép) . . 485, 443 Csesznek vára (kép) 456
1 . N é p - és
A köszönté). W.A Londoni postahivatal Africai embervadászat (kép)
266 277 349
Mahomed sirja (kép) Vitéz Székely nemzet ismertetése. Nagy
3
5 aranynyal jutalmazott pályamű .
.
.
.
12
A lappok orvostana Székelyek a tutajon (tájkép) Kamcsadálok. D. Hegedns
15 20 27
Amsterdami csapszék (kép) Kóbor angol Tatár mészárszék (kép) Velencze
32 70 72 114
,
.
.
.
.
A Libanon é* Atlasz czédnya 117 Konstantinápoly (kép) . 121 Saatalok lázadása (kétkép) . . . . . 127, 128 Kalandozás az északamerikai őserdőkön. Dr. Hegeda.
63, 129
Kalotaszeg vidéke
—
Hogyan mulat a magyar nép piros punkösd napján. Jikai 0. (pünkösdi ke'p) . . . . Alföldi kanász (kép) Szalmacsónak. V. K. (kép) Erdélyi sátoros czigányok. Medgyis (kép) .
.
165 172 244 257
I m r t
.
4
8
-
.
.
397
MajUndi székesegyház (kép)
428
8 . G a z d á s z a t i és o r v o s i . Kondor lúd (kép) A burgonya nem vész ki Sok hó, sok buza. Dr. Hegedűs Gazdasági cselédekről. S*mrekovs*ky Dr. Encz a kertészet barátihoz
6 6 14 34 34
. . .
Gazd. gépszerző r. társulat 43 Különös méhkas 66 Értekezés a kisbirtokosok jóllétének előmoz dításáról, 15 arany pályadijt nyert mú. KenesseyK. . . . 77, 8 5 , 0 7 , 1 0 9 , 1 1 9 , 124, 134 Métely ellen. Dr. Tmrsánttky . . fc.g . . Jk 1 1 * Dohánytermesztés. Patkó András . * . » > . .M, 130 Szőlőgyógy mód. Dr. Ttrsánctky . . . . 146 Máléhegyi szólólevelek. Vasmegye 154, 162,270, 278 Téli tök Óvszer a veszettség ellen Párisi állatkiállitás (kép) Pap az orvosi kincses ládából. Edei I. P.
162 204 200 250, 337
Göz-cséplögép (kép) 261 Házi orvos. Dr. Teisánsiky 262 Sertésekről 269 A pajta. Ciérna / . (kép) 381 Répaczukor készítés. Starka J. (4 kép) . 346, 339 Tanyai gazdálkodás. Satkn 369 Kender stb. fonás stb., 15 aranynyal dijazutt pályamű. Kuiinyi Lajostól (3 kép) 374, 382, 395, 402, 411 Kenyergyökér
420
0 . H a z a i intézetek. A pesti hazai első takarékpénztár Nemzeti muzeumunk (kép) . . . Pesti József árvaház (3 kép) Budapesti alagút (3 kép) Erdélyi múzeum (kép) Kisdedovók. Ney Ferenc* Jégkár elleni biztosítás. Borots Pesti gázvilágítás épitése (kép) Pesti gabnacsarnok (kép) Községi faiskolák. Baross
. .
. .
. .
.
9 64 1S7 144, 145 204 205 214 253 325 332
.
Debreczeni tanoda (kép)
10. H a z a i
országisme.
Körös völgyi népszokások (a huszár) .
Lap
Lap
L»p
393
régiségek.
X V I I . századi magyar divatok. Ssilágyi S.
6
Régi oklevél
24
Négy erdélyi falu eredeté Mátyás fiának emléke (kép) Régi csákány. Kagystapy (kép) Régi gyászlevél Kolozsvár emlékoszlopai (5 kép) .
11.
.
.
-" 252 338 356 360, 361
Érdekességek.
A titokteljes leány Magyarországról. . . . J Prisznicz emléke (kép) 41 A koldus veréb (kép) 42 Farkas irtás 51 A hógórgeteg (kép) . 7 8 Bernáthegyi kutyák (kép) . . . . . . . . 80 Az egyesült hatalmak haditanácsa (15 arczk é
P>- *~
test*.'-J
-
Medve a kecskcakolnál (kép)
88, 89 ,
92
Az angol Bathrend átadása a szultánnak (kép)
100
Felekhegyi görgületek (kép) 136 Álló csizmadia raűasztal. Statkmári Lőrinc* Uttán (5 kép) Török hölgy levele magyar nőhöz. Virág . A kolumbácsi szúnyog Szorgalom remeke. Arady
1
.
Az állatszeliditó (kép) Vasúti baleset (kép) A dromedár és beduin (kép) Különös lángész Párisi állatkiállitás (2 kép) Császár koronázás Moszkauban (kép) Egyptomi diszcsarnok (kép) Pusztai jelenet (kép) Oroszlánok harcza (kép)
12.
4
2
151 174 177 181 8 8
.
I 221 237 238, 256 . . 383 405 445 456
Furcsaságok.
Érzékeny románezok I., U. III. Kökény Egy pesti vaias szarvas (kép) Adoma (képpel)
86, 56, 288 44 132
Borsos versek 132 Falusi rovás 164 Arszlán és arszlánnő (6 kép) 200, 208, 216, 224, 246 Időjóslások — Tréfás ötletek. Bernát Gáspár 254 Dézsa, mint fejős tehén 344 Varjas versei 372 Bosszú . • « . . . . 880 A szerelmes 388 A mohácsi veszedelem. Kakas Márton . . . 460
13.
Levelezések.
A.-Lendva, Árkos, Abauj, Abrudbánya, A.-Fél, Brassó, Bóny, B.-Hunyad, Bodony, Bécs, Berezel, Chicago (America), Csurgó, Czirák, Csongrád, Cserépfalu, Csicsó, Csákvár, Csehátfalu, Csépa, Devecser, Déva, D.-Földvár, Dorosma, Debrcczen, D.-Vecse, D.-Pataj, Ér-Mihályfalva, Egregy, Érkéserü, ErdőBéhye, Telso~-Kip, F.-Pcncz, F.-Ten(r«lica, Fülek, Fóth, F.-Bánya, Farkasd, **György, G.-K.-Sarló, Gömör, Gyönk, lluszt, H.-Nánás, Hátszeg, Hanva, Háromszék. H.-M.Vásárhsly, Hosszúrét, Hathalom, Hetény, Harsány, ísaszeg, Keres (feketetenger), Kcczel, Kalocsa, Kecskemét, Kolozsvár, Keszt hely, Kis-Ujszállás, K.-Torbágy, Köröshegy, Kopács, Kr.-h.-hosszúrét,Kőv.-Örs, Levelek, Léva, Lókut, Lovász-Patona, M.-Túr, Miskolcz, Meezenzéf, M.-Sziget, M.-B.-Szent király, M.-Bikái, Mohács, Mytilunu szigete, M.-Komárom, Mihályfa, M.-Vásárhely,M. Pécs ka , M.-Hereníea , Maróth , M.-Sz.György, Munkács, M.-Óvár, lí.-Vásony, N.Bánya, Nyíregyház, N.-Ényed, N.-Köröa, N . K.-Madaras, N.-Ernye, N.-Várad, N.-Kálló, N.-Dorog, Ó-Kécske, ököritó, Orosház, Porosaim*, Puszta-Bojár, Pilis, P.-Darócz, Percesén. Rima-Bánya, Ráczkevi, Rakomaf, Récs, Raguza, Ré.le, R.-Szombat, Szeged, Szilágy, Sz. Jobb, Sz.-Udyarhely, Szathmár, SUmbul, Somogy, Seregélyes, Szalonta, Saásii, Sz,István, Sopron, Szendró-Lad, Szihalom, Técsó Tolcsva, Tót-Vázsobr, Téa, Tasnád, T.-Tarján, T.-F.ured, Torna, Tabajd, Tej.e, Uj-Bard, Üllő, l'j vi-rbász, Zilab, Jolsva, Vácz, Vámos, Vinga, Visegrád, Vadkert. >
14. K a k a s Márton levelei: 189, 198, 206, 216, 225, 237, 246, 254, 270,278. 286, 39?, 818, 327, 342, 368, 878, 887, 398, 407, 414, 428 429, 438. X X X I .
A nik meg
Vasárnapi
hetciiként egyszer egy nagy uegyedrétú iven jele-
küldve vagy postai iitnn a „Politikai ajdonitaft-okkal" együtt rsupnn raak 3 ft. pp. - Az előfizetési díj a .Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (egyetemutcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. • _ _ 11
KIAfilriési
Urót
Károlyi István.
Nem vepztej iiég el i Magyarhonból/a l a g y o k és nemesek!
merik öt, s mint biztos támaszukhoz fordulnak hozzá mindannyian.
HajdanacsaairBzőkön kerestük ökej, nőst a szellemi haladás ntzején. a béke munkji koepett. És a mii ly nagyin evek történetünk lapjah egy H u n y a d i . — Zríiyi.— F r a n g e p á n : éj. oíly nagyok must 'gy i e s t e t i c s («yör«> . - két Széchenyi. Crnényi neveik. Sorozzuk in e tisztelt nevek közé grií K á r o lyi Istvánt. Pestvárossafesíe^ríe* szomszédságban, alig messzebb töle mint a londoni City a Vestmiinster városrésztől mint a párizsi boulevirdok az elyséei mezőktől fekszik a kies Fólh. Egyrfai él a nemzet ajkán, a nit alig van magyar emttr, a ki ne ismerne, annyba elter jedt az mindenfelé. A kik a fóthi dall énekdik, emlékezzenek meg rá, h o g y nem hiába varnak , j e l i azon sorok hon-é> emberszeretettel . nert azon" helyen lakik t?y férfi , ki e két niagis erénynek legszebb JBI' d á i t adja, 'gróf Károyi
A köznép szellemi mttelödésének egyik legha talmasabb emelője, a S z . I s t v á n - t á r s u l a t , elválaszthatlan g r ó f Károlyi h l , - a a nevétől; e társulat minden ereznél tartósabb emléke leend azon szent törekvésnek , mellyel nemzetében a vallásosság és ismeretek áldásait megszilárdítani törek szik. Bizton elmondhatni, hogy nem múlik el olylyan nap, melly egy szép emléket ne jegyezhetne fel róla. Á m d e ez emlé kekről hallgatni kell, mert azoknak neve ,Jólélemény," mellyet szabad érezni a szívnek, nem ki beszélni az ajknak. Ez általunk közlött kép, tiz év előtti korsza kában mutatja ő t ^ b e ; adja Isten, hogy egykor, mint ösz galambfehér "főt, láthassa ez arezot ha zánk közönsége , kinek hajftirte nem a g o n d és bánat, hanem a tisztelet és az évek áldása alatt lett légyen fehér! E nemes lélek példája lelkesítse a nagyokat, buzditsa a kicsinyeket, kösse össze mind a ket-
István.
A hazai nagy vállahtok és az emberiség /.-'$ szükölködöi egyaránt íiG r ó f Kárulyi Is:v.in
gukat a közönségnek. Népzenénk folyvást nemesbülö irányban halad uj zeneköltöink törekvése által. 1865-ben. Ipar és gazdászat ügyében is sok haladást tettünk ez esz Tekintsünk vissza a mult évre és tanuljunk meg tőle re tendőben : a javított gazdasági gépek, ekék, vető, arató, cséplő gépek nagy elterjedése legbiztosabb mértéke gazdászatunk g y a ményleni. Csendesen, de szilárdul haladunk, javulunk, épülünk, köz rapodásának. Gazdasági lapok és könyvek sikerrel terjesztik az életünk semmi ágazata sem marad hátra, egyik a másikat moz- ujabb kor üdvös újításait és találmányait, a mezőgazdaság k ö n y v e e téren raegbecsülhetlen kincs gyanánt jelent meg ez ditja előre. évben. Legnevezetesebb esemény azonban r*ánk nézve az álta A vallásosság és népnevelés ü g y e emelkedőben van; ez évben lános tagosítás eszméje, mellynck foganatosítása által hazánk két nagyszerű templom készült el Isten dicsőségére hazánkban; lakosai félbirtokukkul gazdagabbak leendnek B egyedül képesitaz esztergomi basilica, és a fótki kathedrale, mindkettő egyszer hetök ipar által bármelly mivelt államot megközelíthetni. Ide szá smind a hazai műemlékek legszebbike, és felépült a minden mithatjuk még a létesült hitelbankot is, mellynek áldása a föld templomok közt legszebb templom : a vallásfelekezetek közti birtokot még egyszer olly becsessé teendi, mint eddig volt. Vasegyetértés, mellyet a mult év fényesen tanúsított, midőn a dü utaink is szaporodtak ez évben, a Bécs-győri vonat most nyilt h ö n g ő ragály napjaiban lelkészeink valláskülönbség nélkül ré szesítenek testi ápolás és lelki malasztban minden szenvedőt.— m e g , s szinte ez évben határoztatott el egy ipoly-sajó-vülgyi, T ö b b tanoda megnyerte ez évben a nyilvánosság j o g á t , mi azo györ-kanizsai és kassa-miskolczi vonat épithetése. Kereskedel kat régi virágzásukra fogja segíthetni s a mi ez évben roppant münk ez által is ujabb lendületet nyer. Borainkat nagy mérték foglalást tett a népnevelés mezején, létrejöttek a vasárnapi és ben hordják a külföldre s terményeink a párizsi ipartárlaton elismerésben részesültek; kertészeti haladásunkEncz Eépezdéje (anyai iskolák. A tudományos világban magyar akadémiánk ujabb megszi által biztosíttatik. * Találmányokat is mutathatunk fel ez év folyamából; egyik lárdulása kelti föl bizalmunkat, midőn annak élére olly féríiak Gyürky hajó-hajtó g é p e , másik Farkas konkofyszedöje, harma állítanak, kiknek tevékenységéről meg vagyunk g y ő z ő d v e . Irodalmunkat ugyan nagy veszteség érte V ö r ö s m a r t y halá dik Jedlik és Hamar Leo tökéletesített villany víágitása; mellyek lában; ámde itt is elmondhatjuk, h o g y a költő újra született, mind nemzetünk becsületére válnak. midőn meghalt, mert müvei ezután még n a g y o b b hatással leNemzeti lételünk egyik nagyszerű emléke is ez idén léte endnek. A többiekre örvendetesen mondhatjuk el, hogy öregeink sült , a budavárhegyi alagút, méltó ikercsodí-testvére a lánczmegifjulnak, iíjaink megöregbülnek , amazok e r ő b e n , ezek tu hidnak. dományban. A z idén megjelent magyar könyvek száma megkö Uj hasznos ismeretekben gazdagultunk, megismertük a zelíti a hétszázat! Népies vállalataink roppant hatást gyakorol kenyér-gyökeret, mint burgonya-pótiékot; az ásfodélát, mint nak a közönségre, melly folyvást növekedőben van, a „ Vasár szeszfőzésre való g y ö k e r e t ; megtanultuk a tiiz- és jégkármennapi könyvtár" eddig hallatlan elterjedésben ismerteti legjelesebb tesitö intézetek hasznait becsülni s ez idén sokkal kevesebb iróink müveit. A napi sajtó folyvást növekedő részvétet gerjeszt; panaszunk lehetett sokkal t ö b b kár és vesztfly mellett, mint a „Pesti Napló" uj szerkesztőt kapott báró Kemény Zsigmond egyébkor. ban , ki eszesen, tudományosan, következetesen vezeti e nagy És végre napról napra j o b b a n megtanultuk a z j , a mit fontosságú hírlap ügyeit, mig T ö r ö k János szerkesztése alatt uj régen kellett volna már tudnunk, h o g y a magyarnemzet böl-~ politikai hirlap keletkezett nyelvünkön a birodalmi fővárosban dogságának egyetlen e g y útja módja a z , hogy önmagát sze Bécsben, s a kormány hivatalos lapja a Budapesti Híradó, a vál resse; hogy a legkisebb, úgymint a legnagyobb érezze annak lalkozó Emich Gusztávnak adatván át, szinte gazdagabb tartal fontosságát, szükségét, h o g y a nemzeti jóllét emelésének milly mat igér j ö v ő r e . A tisztán irodalommal foglalkozó lapok, Déli nagy szüksége van minden egyes ember kezére és fejére és szi b á b , Hölgyfutár, Viszhang, Családi lapok, Divatcsarnok egy vére, í m e e tudat lassankint megszilárdul bennünk. Főuraink mással nemesen vetélkedve mozditják elő nyelvünk haladását. haza térnek és példát adnak nemes buzgóságukkal a hon boldoA Szent-István társulat százezerre menő népszerű könyvet oszt gításában, okos gazdálkodásban, nemzeti nyelv, művészet, szét évenkint, ingyen, v a g y csekély árért. Ennyi dicséretes tö tudományok és erkölcsök mivelésében; a köznép örömest tanul rekvés lassankint felemeli népünket azon miveltségi fokra, mely- a j ó példából s egymást nógatja buzdítja a fehilágosodás és lyen más, általunk bámult nemzetek állanak. közszorgalom ösvényén való haladásban, mellyjek örvendetes Művészeti ügyeink is haladnak előre. Legelső helyen em nyomait a mult évben is eléggé tapasztaltuk, j e g y e n az ezulítjük a színészetet, mint melly legnagyobb befolyással bir. Pesti tánra is igy! H o g y legyen a magyar nemzet tértben, lélekben színházunk körülményei ez évben örvendetes fordulást vettek. egy és erős, nagyjaiban büszke, kicsinyeiben sziUrd, vagyonilag Gróf Ráday, legkedveltebb igazgatónk egyesité a régi erőket, a gazdag, értelmileg kitűnő, erkölcseiben tiszta, villásában állha hiányzókat pótolta ujakkal, buzditá a drámaírókat, méltányos tatos, Istentől megáldott és emberektől magaszíalt! — a h o g y Jókai Mór. volt a művészek és a közönség kivánatai iránt, a minek és Si- megérdemli . . . moncsics János gazdászati igazgató takarékosságának természe Történeti tünemények. tes következménye lett, h o g y ez intézetünk a közönség minden igényét ki tudja elégíteni, mig a közönség részvéte ezt olly álla JÓKAI MÓRTÓL. potba helyezte, h o g y ez idén m é g a korábbi évek adósságait is /• A nő-lázzadás. képes volt törleszteni, s kiszolgált tagjait tisztességesen nyugdiKrisztus urunk után a nyolezadik szíízadban történt az a jazni. E mellett a vidéken is örvendetes pártolás mutatkozik a hallatlan eset, h o g y a nők terhesnek találták a férfiak uralko művészet i r á n t : Szabadkán uj szinház nyittatott meg, s illyendását a földön és azt mondák egymás között : „miért nevezzük' nek épitése határoztatott el Debreczen és Tata városokban is. mi a férfit uramnak? miért nincs megfordítva a d o l o g , h o g y a Arad , K o l o z s v á r , N.-Várad elébbeni buzgalmukban most is férfi nevezné urának az asszonyt?" megmaradtak. A festészegylet tagjainak száma több ezerre sza Csehországban egy fiatal tizenhat éves leányzó, kit Velezképorodott s állandó mütárlatunk folyvást növekedő buzdítással nek neveztek, támasztá legelébb szivében azt a visszás eszmét, hat a hazai festészekre, tehetséges festőket külföldre küldtek ta hogy nem lehetne-e megfordítani a világ eddigi rendjét, hogy nulmányozás végett főuraink, mint Apáti Mórt, Telepi Károlyt, a nők, kik addig férjeik rabjai voltak, lennének ezután az urak az itt bennlevőket pedig hazai tárgyú m ü v e k készítésével fogés a férfiak az ö szolgáik? lalkodtatják, mint Petrich Orlayt, Mohiárt és Kovácsot. Famet Egyszer csak elkezdték a n ő k ' a kalákákból (fonóházak) szetekért sem szorulunk többé külföldre, a lapjainkban közlötkizárni a férfiakat; ha legény j ö t t oda, az; kilökték, nem tűrtek tek eléggé bizonyítják e művészeti ág kifejlését Pesten. A zene maguk között, csak asszonyt és lyánt. egylet folytatja előkészítő működését, mig Horváth E magányOtt azután egész éjjel elsugdostak ; a szép Velezke tartott iskolájának növendékei többször szép sikerrel mutatták be ma háborító beszédeket közöttük, a mit áhítattal hallgatott a többi.
Nemzeti haladásunk
— Miért van mi rajtunk a férfiaknak hatalma? Nem ollyan emberek Vagyunk-e mi i s , mint ö k ; sőt szebbek, j o b b a k náluk nál. A nö j o b b a n szereti gyermekeit mint a férfi, a nő szemér mesebb , tisztább, érzékenyebb; és mégis azok irják nekünk a törvényt, azokból telnek ki b i r á k , papok, vezérek és írástudók. A leányokat készakarva gyöngéknek és tudatlanoknak nevelik, a férfigyermeket oktatják és erősitik. A gazdagságot, jószágo kat csak a férfiak öröklik, a leány kegyelemkenyért eszik. Fiak, testvérek dorbézolnak, pazarolnak; leányok, anyák otthon ülnek és dolgoinak értük. A nö bilincsbe vert rabszolgája a férjnek, az öt megvetheti, megverheti, szerelmét gyalázattal oszthatja, senki sem mondja neki érte, hogy becstelen : ha egy leány egy szer vét életében, azt a templom ajtóhoz térdeltetik, tollszárral koszorúzzák, haját levágják, s még az álnok csábító is sárt vet het rá; ha pedig a nö szeret mást, azt a férj meggyilkolhatja s csak Istennek számol érte . . . ! Isten rendelte-e ezt igy ? A fér fiak szerezték ezt. Minden dolgukat ugy intézték, h o g y rajtunk hatalmasok lehessenek, hogy a legutolsó koldusnak is legyen egy rabja, a kin uralkodjék : felesége; s az ország legelső asszo nya, a királyné is csak ollyan rab legyen az ö palotájában, mint mi a mi gu nyílóinkban . . . Ilyen ádáz beszédekkel tartotta társnéit Velezke : és a beszéd elszivárgott szájról szájra, e g y faluból a másikba, az egész kerületbe; a férfiak, ha meghallották, nagyokat nevettek rajtok, legfeljebb akadt egy-egy, a ki j ó l megverte értök a feleségét. Velezke szép deli hajadon volt, szőke, kékszemű, telt arczu. Kinek jutott volna eszébe, hogy tőle féljen? söt inkább gondolt arra, hogy szeresse, a ki sokáig nézett rá. Sok szép itju volt a környékben, elegen jártak utána; de ö egyre sem hallgatott; arra g o n d o l t : a leghizelgőbb vőlegény is durva erős»akos férj lesz egykor, ma megcsókol, holnap megver; s nem akart férjhez menni. A z anyja nem erötette, hanem az apja egy napon véget akart vetni a helytelen kényeskedésnek s erőnek erejével rákényszerité) a leányt, hogy egy fiatal molnárt vőlegényül elfo gadjon, hal nem teszi, agyoncsapja, s hogy az agyoncsapásból előre kóstolót is adjon neki, megverte irgalmatlanul; az anyja engesztelni akarta, s z e g é n y , csak ö is osztozott a verésben. S ezzel el volt határozva, hogy Velezke pünkösd másod napján megy feleségül a molnárhoz. Velezke és édes anyja meginutogaták a fonóban testeiken a kék foltokat. Ollyan emlékjeleket pedig a többi asszonyok is tudtak mutatni eleget. Ott elpanaszlák egymásnak, h o g y a nők sorsát ime igy szokták intézni, alják, veszik, mint a barmot, a kitől nem kérdik : akarja-e ezt vagy azt gazdájának látni? Hat hét volt még pünkösd második napjáig hátra, minden hétfőn, még a vasárnapi mámortól ködösen megkérdezé Velezkét az apja : van-e kedve férjhez menni? a leány mindig azt mondta : „ n e m " ; apja p e d i g , hogy rá emlékezzék e hét fordu lóra, megverte öt újra. Az asszonyok hat hét alatt suttogtak és tanakodtak, a fér fiak nevették őket. Asszony harag — libaméreg. Eljött végre piros pünkösd másod napja; a leányok, az asszonyok illyenkor az erdőkön koszorúkat fonnak, egyet kivá lasztanak a szüzek közül s azt megteszik királynénak, pünkösdi királynénak. Pünkösdi királynénak tették m e g V e l e z k é t pünkösd másod napján s körül hordták a leányok vállaikra felemelve, zöld ágakból font trónusban s énekelték, h o g y „ e l j ö t t , eljött piros pünkösd napja; itt van, itt van szabadulás napja." A férfiak hagyták őket bohóskodni délutánig. Délután a pünkösdi királynét leszálliták trónusáról s elvitték erővel, meg eskették vőlegényével. Mikor ez megtörtént, azt monda Velezke a templomban lévő asszonyoknak, leányoknak, „ h o g y ha éjszaka lesz, minden asszony, minden leány emlékezzék m e g felőlem." A nők sirtak, a férfiak nevettek e szóra; mentek sátor alá, ittak késő estig, éjszaka, éjfélkor tért haza minden férj ittasan, haragosan a mérges erős sertől. És azon az éjszakán három ezer férfit gyilkoltak meg tulaj- |
don feleségeik, testvéreik,. leányaik, m é g az anyák is megölték fiaikat, hogy az egész környékben nem maradt egy férfi élve. Velezke is meggyilkolta vőlegényét a menyegző éjszaká ján ; a legelső csókot késsel fizette vissza neki. És akkor felvették az asszonyok a férfiak fegyvereit, puzdráikat, kardjaikat, feltették a sisakot fejükre, a pánczélt keb leik re, megválasztákVelezkét vezérüknek és megindultak a király ellen. Przemisláv volt a király, annak megizené Velezke, hogy szálljon le trónusából és adja azt át nejének, és a főhivatalnokok mind jelvényeiket nőknek adják, mert ezentúl azok fognak ural kodni a világon. Izenetét a rémitő hir követte, hogy a fellázadt nők tábora megveré az eléje küldött seregeket, elfoglalá az egész megyét, a nők mindenütt hozzájuk csatlakoztak, az őrült eszme terjedni kezd; e g y férfi sem biztos alvó ágyában többé, minden házban benn van az ellenség! A férfiak sok helyütt előre kifutottak az erdőkre, ott hagyva a falvakat az asszonyoknak, azok a férfi gyermekek j o b b szemeit kiszurdalják, s hüvelyk ujjaikat lemetszik, * ) h o g y a kézujjat megvonni, s a nyíllal czélozni ne tudjanak, ha m e g n ő n e k ; a he lyett a leányokat tanitják kardforgatásra, czéllövésre, dárdahajitásra. A király az első veszély zavarában várába zárta magát, a zendülő nők oda is utána mentek, körülfogták a várat s minthogy ostromszereik nem voltak, h o g y azt bevehessek, az átelleni dombra egy másik várat építettek föl ellene. Onnan izent hadat az egész férfivilágnak a vérittas asszony had vezére, V e l e z k e , s felhitta a némbereket, hogy rázzák le a férfiak jármát széles e világon; ezentúl a férfi legyen otthon ülő szolga, a nö parancsoljon ! . . . És talán felforditja az egész világot ez az egy örült leányzó, ha a királynak e g y hatalmas vezére hirtelen fél nem ülteti a nemesi hadakat s egyszerre négy oldalról nem támad a nö táborra. Akkor mégis megsajnálta: ennyi szép r a g y o g ó szemet ha lállal lezárni, ennyi szép dobogó keblet vassal általszúrni, ennyi édes piros ajkkal a föld porát csókoltatni s felszólitá Velezkct, hogy rakják le a fegyvert együtt, vegyék fel ujra a guzsalyt, válasszanak férjet maguknak ismét és legyen minden elfeledve. De a leány azt izente vissza : „csak te ölj meg bennünket, ha tudsz, mert különben mi ölünk m e g téged!" Ekkor azután megfúvatta a vezér a trombitákat s jelt adott a seregeknek, h o g y kezdjenek el nyilakkal lőni a körülfogott táborra; nehéz e g y nőt megölni közelről, karddal. A nők sokáig állták a harczot, az ö tegzeik is elröpiték a nyilat olly messze, mint a férfiaké s a vezér kétszer érzé pánczélján koppanni a nyilat, a mit Velezke külde számára. V é g r e kifogytak az asszonyok a lőszerekből; ekkor Velezke két sorba állitá a csataszekereket, azokon kaszákkal felfegyver zett nők állottak, maga a többiekkel lóra ült, kezébe vette a zászlót és a kardot és azzal kirontott az ostromló férfihad közé. A szekerek sok j ó férfit eltiportak, a bárdok, a kaszák sok bajnokot elvesztenek csúf halállal, kinek asszonykéz által kellé elveszni; s csak a késő éjszakára bírták a férfiak elfogyasztani a nők táborát. Egyet sem fogtak el élve; a nő harczolt, a mig egyet birt m o z d u l n i , és nem kért kegyelmet egy is. Estefelé csuk egy maroknyi csoporttal vergődött még a sik közepén Ve lezke; társnéi szorosan fogták körül s felemelt pajzsaikkal véd ték ; u g y elhullottak azután egyenként, e g y d o m b támadt a he lyen megölt szüzek holttesteiből, utoljára csak egyedül harczolt az örült szűz; jobbkezét is levágták m á r , balkézzel forgatja kardját; nincs mit tenni : keresztül kell szivén ütni azt a dár dát, u g y fekszik le a többiek közé. A nölázzadás ebben érte végét s többé nem lett ismételve a történetekben. Más eszközökkel, más tudománnyal vitte azt ki azóta az emberi nem szebbik része, hogy az erősebben uralkodjék; nekünk hagyta csak a nevét, a látszatát az uraságnak; voltaképeu ö pa rancsol, mi vagyunk a kik engedelmeskedünk, és azt mondjuk rá, h o g y j ó l vau az igy • ) A régi rómaiak idejében is élt mar az a hit, hogy a hüvelyk ujj elvágása által a férfi elveszti bátorságát, ezért u csatából megfuióknak hüvelykét szokták le vágni ; innen támadt e szó „ | j o l t r o n a gyávák elnevezéséül (pollex troncatus). a
Foílü templom. Ezen remek és nagyszerű hazai műemléket g r ó f Károlyi István ö méltósága kezdé építtetni 1845. esztendőben. Tiz évi munka után be lön fejezve az ájtatos m ű , a midőn az elkészült templomot a szeplőtlen szűz diadalnapján Holló Mihály esperes és |fóthi plébános az egyházi szentelmény szertartásai szerint felavatá. A nagyszerű egyház kül- és belalakját a Keligio jólértesült levelezője, n. t. Grynaeus tanár leírása szerint közöljük. „ A z egész műnek, az alapitó és építtető grófnak tervezeti feladata u t á n , rajza és kiviteli igazgatása történt Ybl Miklós hires építész által, a ki ritka építészi tehetségeit, külföldi s kü lönösen müncheni tanulmányozása és tapasztalatai nyomán bővítette és tökéletesítette; s azokat immár alig szükséges
Fótlii
kisebbek, mellyek a szentélyt övezik, és a kriptái templom ha valólemenetelre lépcsözetül szolgálnak—90 láb magasságúak.— Minden toronynak van négy-négy szelemen csúcsa, mellynek mindegyikén gazdagon aranyozott kereszt ragyog, és kő-erké lyekkel van körül véve. A z egész feltemplomnak hossza 147 láb. — Maga a szentély az oltár rotondájával együtt 24 láb hosszú és 3<> széles. — A szentélynek alja veres, fehér és fekete már ványnyal van kirakva, mellynek elseje magyarhoni, másodika cseh, harmadika carári. — A z egész templom fedele pedig angol kékpiros szinii palakövei van kirakva. — A templom csarnoká ban , j o b b kézre a torony alatt van szent Lucent vértanú ékes kápolnája, ö ominentiája Scitoctsky János bibornok és herezegprimás eszközlésére, LX. Pius szentséges atyánknak ajándéka. A balkézre eső toronynak alján lévő lépcsőzet a karzatra vezet, mellynek jeles orgonája salzburgi Moter Lajosnak müve. A csar
bővebben kiemelnünk , miutáu itt a mű maga eléggé dicséri a művészt. — A z építmény teljes öszhangzásában leginkább kö zeledik a romai stylhez. — Már a portaié meglepő a nézőre, melly annál nagyobbszerü hatást gyakorol, minthogy e lapályos vidéken a templom legalább 14 lábnyi dombon emelkedik, és az e remek homlokzatot husz roppant lépcsőzetével szemlélő ön kénytelenül felkiált: „Non est hic aliud, nisi domus Dei et porta coeli!" A z egész homlokzat szélessége a két nagy tornyok talap zatával hetven lábra terjed. A nagyszerű portaié mennyezetén a három keleti király látható remek domborványban Gattser József szobrász vésője után. A portaié két oldalán, a torony alakú fülkékben sz. István és sz. László királyok szobrai díszle nek. — A magas homlokzat tetején, a két nagy torony közt áll a szeplőtelenül fogantatott szűz 9 láb magasságú szobra, Fernkoru szobrász müve. — A nagy tornyok magassága 143 l á b , a
r-ni|\loraJ
nokból közvetlenül a templomba l é p ü n k , íuellvnek egvszerre olly meglepő hatása v a n , hogy mindenkinek szive Isten imádására buzdul, és itt legkönnyebben értheti, kiki a zsoltárnak ama szép szavait : „ Q u a m dilecta tabernacula tua Domine virtutum: concupiseit et deficit anima mea in atria Domini!" A templom leg nagyobb része három hajóból áll, melly 10 nagy és 36 kisebb ab lakból nyer világot. A közép hajónak magassága 54, hossza 90, szé lessége 24 láb. A két mellékhajó alacsonyabb; mellyeket öt pár roppant és valóban magasztos oszlopok választanak el a közép hajótól, 8 egyszersmind ivekül szolgálnak a mellékhajók bolto zataihoz. — A főhajót egy ékes, gazdag arabeszkekkel ékesített vizirányos fatáblázat fedezi. — Szóval semmi sincs kímélve, hogy a közhatás nagyszerűsége minél meglepőbb legyen. — A falak az árkádok felett a szent apostolok mellképeivel al fresco diszitvék, alkalmatos ékesitésekkel; — az oszlopok fötegei gaz-
dagon aranyozvák és öszhangzólag festetvék : a mellékhajók azúr szinü mennyezetén arany csillagok terinészethü fénynyel ragyognak. Igen j ó t é v ö l e g hat a szemre a szentélynek a hajótól való elkülönzése és felemelése, mellyre nyolcz pompás lépcsőn juthatni fel. A roppant szentély kerekded alakban végződik. A főoltár diadalive ó-egyházi jelvényekkel (u. m. galambbal, phönixxel, báránynyal, hallal, szarvassal) van ékitve: az oltár falá nak d o m b o r ú fél kúpja és oldalai embernagyságot felülhaladó frescoképekkel vannak környezve. A templom három oltárral jeleskedik : a fő a szeplőtelenül fogantatott szent szűz, a mellék oltárok pedig sz. Francisca Romána és szent G y ö r g y képeivel. Mindhárom olajfestmény, valamint az összes fali frescoképek Blaai Károly rajztanár müvei, a mi annál hatályosabb, mint hogy öszhangzólag egy remekmüvész ecsetéből folytak ki. A z oltár márványtáblája drága kövekkel mozaikszerűen van ki rakva ; e remekmű Florenczben készült. — Teljes j o g g a l illenek ezekre a látnók magasztos szavai : „Altaria tua Domine virtut u m , R e x meus et Deus meus. — Beati, qui habitant in Dorao tua Domine : in saecula saeculorum laudabunt te." De legbol dogabb ama boldogító, a ki olly nagy áldozatokkal emelte mind ezeket az Isten dicsőségére : „Beatus vir, cuius est auxilium a te ; ascensiones in corde suo disposuitl" Forditsuk kevéssé figyelmünket a kriptái templomra is. Ez a m. grófi család temetkezési helyéül szolgál, s épen olly széles és hosszú mint maga a felső templom. Ugyanis az egész szentély alatt fekszik a kriptái kápolna; a hajó alatti tér, a s i r o k helyeire van felosztva : továbbá a kriptái kápolna két kettős, a sirbolti rész pedig nyolcz egyszerűbb ablakok által nyeri gaz dag világítását; szintúgy a kápolna kúpját két roppant oszlopz a t , a három soros sirbolti osztályt pedig 12 oszlop három sor ban emeli. A kriptái kápolnának magassága 24 l á b , a sirbolti hajóé pedig 20 láb. — A kriptái alsó templom hajójának alja fehér és fekete mozaikkal van kirakva, valamint a kriptába vezető kisebb tornyok alatti oldalerkélyek is, és pedig pompeji stylben. Nem hagyhatjuk emlitetlen a harangok öszhangzó zenéjét i s , mellyeknek sz. István nevet viselő legnagyobbika C hangú és 32 mázsás : az E hangú 16 mázsás, a G hangú 10*/2 mázsás, és ismét a C hangú 5 / mázsás : az egész zene C accordra van hangolva. Ezen egyházi hívásnak ércznyelvei, midőn megkondulnak, eszünkbe juttatják ama szép mondatot : „ V i v o s v o c o ; mortuos plango; fulgura frango." — Be vannak osztva a két nagy toronyba; a régiek pedig a kisebb tornyokba illesztetvék. A z uj harangoknak öntője bécs-uj-városi művész flilzer Ignácz. — Legelső és legbuzgóbb imánk az volt ezen dicső egyházban, hogy az ur, kinek dicsőségére emeltetett, védje erős karjával minden viszontagságok és incselek ellen; álljon évezredekig az igaz vallás terjesztésére . . . Protector noster aspice Deus! — quia melior est dies una in atriis tuis super mUIia." x
2
Mi pedig azon óhajtásunkat csatoljuk e sorok végéhez, vajha megengedje Isten érnie a nemes grófnak, hogy a szomszéd fóthi kastély remek szentegyháza egykor Pest városát magát díszítse, a mi el lesz érve akkor, a midőn Pest és Fóth házsorai egymást megközelitendik, a mi fővárosunk évenkénti örvende tes terjedése mellett nem tartozik a képtelen óhajtások közé. •
\ VII. századi magyar divatok. Mutatványul ' ) .
Rendtartások illyen volt : a tanácsbeliek K ö r ö s ö n az időben mind szakállas emberek voltak, j ó értelmű elméjű öreg embe rekből állattanuk, midőn a tanácsházba begyülnének szokásban volt nálok, hogy mind fehér ruhában, mind köpönyeg-formában mentenek a gyülekezet eleiben. Földesurat nem ismertének a királyon kívül, ámbátor már akkor némelly földesurak ma* ) Szerkesztő ur! Jelen czikket önnel a „Nagy-Körösi Krónikából" közlöm. E valóban nagybecsű krónika tudtomra még senki által sem volt ismertetve. Külön ben az Nagy-Kőrös városa levéltárának tulajdona. E város nagy érdemű polgármes tere a főjegyzője valának szivesek azt Szabó Károlyival s velem megismertetni, s mi azt a város érdemes fóbirájától nyert engedély folytán ki is szándékozunk nyomatni. A krónika maga a mait század közepén készült s a X V l I - d i k századra s X V I I - d i k első felére sok nem ismert és fontos adatokat nyújt. £ kis töredéket mutatvány képen óhajtom ön olvasóival megismertetni. Tisztelettel stb. Stilágyi S.
gokat tiszteltetni kívánták. Mikor valaki közülök a lakosok közül büntetésre méltónak Ítéltetett, azt ponyvába betakarták, és mindenik tanácsbeli személy a biró után egyet-egyet csapott a bűnösön. Ha valaki lopó vagy tisztátlan személy volt, annak a prédikátor megegyezéséből eklésiai követést tettének eleibe, csak egy kötél szénának ellopásáért is eklésiát kelletett követni, és igy bocsáttatott meg a bűn , csak a dohányszivásért kellett rabságotszenvedni. Minden aprólékos vétkek köztök annál is inkább megbüntettettek, hogy kegyes embereknek találtassa nak, és igy j á m b o r , e g y ü g y ű , kegyes és istenfélő emberek vol tak a körösi lakosok, nem különben a tanácsbeli személyek. Ruházatjok a lakosoknak nem volt sokféle szinü, hanem csak hamu-szinü és fehér abából való; gombokat azokon nem igen viseltek, hanem csak kapcsokat. Fekete süveget és sarkantyú nélkül való csizmákat hordoztanak. Már említetett feljebb, hogy földesurat nem ismertének, hanem a budai királyi házhozjobbá gyoknak tartottak, attól is magokat esztendőnként váltani szok ták vala. Minden városi jövedelem a magoké volt. Más vallás ban lévő embereket magok közébe be nem vettenek, h o g y többször villongás köztök ne lenne az iránt, gondolván azt, ha különb-különbféle vallású lakosok köztök lesznek, a belső irigységtől és veszekedéstől üresek nem lehetnek. Az asszonyok majd mindnyájan füles gerezna nevű men téket, kivált hideg időben viseltének, patyolatot fejeken fehért hordoztanak, azokat kétfelöl a füleik körül gombos g y ö n g y g y e i fűzött ezüstökben ékességnek okáért tartottanak. Ingvállaikon aranyos formákban kétfelöl varrott hímeket egyelitvén, az idő nek akkori alkalmaztatásához képest becsesnek ítélték; a kik nek pedig j o b b módjok volt benne, ezüstből készített pártaöveket is derekaikon mutogattak. A leányok nyakokon gyön gyöt nem viseltének, hanem mesterségesen egy befűzött, csip kékkel megékesített fodrokat kötöttének. Mind az asszonyok, mind a leányok csizmában jártának. A szüzességnek megtartá sában álhatatosak voltak, elannyira, hogy ha lány valamikor vétkesnek találtatott v o l n a , minden ingó és ingatlan j u s sze rint a szülékről, reá maradandó jószágból kirekesztethetett a kori bevett szokás és törvény szerint. A lakosok átaljában szántásban, vetésben, marháknak, ju hoknak, lovaknak és több élelemre megkívántató barmoknak te nyésztésében foglalatosak voltak és dicsőségnek tartották. Közli Szilágyi S. E l e i m n e k TOMPA MTHÁLYTÓL.
Eleimnek kisded háza, Békességgel fölruházva! Hol bölcsőm is ringott egykor S fürge lábom futosott: Csak neveld agg napjaimra, Kertedben a gyámbotot! A mióta vágy- s reményben Küszöbödet általléptem, Hogy kikísért és megáldott A ki legjobban szeret: A világban nem találok Nyugodalmat, örömet. A kép, melly ugy csábit távol, A remény, mit szivünk ápol: Fellegjáték, melly eltorzul; Köd, mit a szél elvere; Valót adtam a reményért, De búsit is a csere! Csendes hajlék! téged látlak Lombja közt az ákáczfáknak; Kéményednek kéklő füstje A z ég felé kanyarog. . . Otthon vannak az enyémek! Mért hogy én is nem vagyok?!
Ott az udvar, ott a kis kert, Benne minden fűszál ismert; Gyermekképek, ifjú álmák Szép emléke mindenütt. . . Ah, mig köztem és közöttök Idő és tér nem feküdt!! Öreg apám - z a u i . vet, mini kid. —Többet ér még mindnyájunknál,— Édes anyám imádkozva V'iraszt fel sok éjjelen, S fohász, miin lm mindazért, hogy Az én dolgom jól legyen. Világ gyúlt már őszi estén, Mintha látnám, mintha lesném : Mit csinálnak . . .? olvasgatják Kedves fiók levelét.. . S még soká, a sötétben is Csak rólam foly a beszéd. A kik vélem bé nem teltek : Várjatok csak áldott lelkek! Mint a tengerek hajósa. Ki a főidet behajózza : Haza felé közeledem, Mentül messzebb haladok; A szivem visz, — nem sokáig Lesztek immár magatok •
T Á R Gazdákat érdeklő r o v a t . A kondor ludak. Tata és Neszmély környékén láthatni pár év éta e szép állatokat, miknek szárnyaiból hosszú libegő tollbokréták lengnek alá egész a földig. Képünk csak annyiban nem egészen hü, hogy a valódinak az egész szár
nya végig borítva van illyneraü tollakkal. Eddigelé csak mint pehelynek veszik hasznát, minthogy fosztani nem kell, de ha a művirág- és bokrétakészitök megismerkednek vele, sok külföldi drága madártoUat kipótoland e szép ludak tolla. A burgonya nem fog kiceszni. Ki vau mondva : a burgonya kihal, kivész, mert elvénült; és már gondoskodnak más növényt, mint a kenyérgyökér, átültetni. En azt mondom es pedig határozottan, s bizton állitotn, hogy a burgonya megmarad, ez után is. Állításomat okkal támogatom. — Á burgonyu, kemény és puha természetű, fajra nézve olly sok, hogy nehéz volna elő számlálni. Mikor hazánkba átültetödött; a választás a behozatalkor, olly szerencsés volt, miszerint kemény természetű jött ide, és akkor nemcsak jól diszlett, ha nem gazdagon is jutalmazott. Azon idő óta , a mint több külön fajú ül tettetett át hazánkba, mindég mutatkozott rothadási eset, elébb kevésbé, később nagyban, (de akkor az mondatott : nincs jól megérve). Igen, mert a kemény természetű, de apróbb burgonya nem akart tetszeni a termesz tőknek, puha természetű.^ sokkal nagyobbat szerettek termeszteni, és eb ben rejlik a vész oka. Értsük meg egymást. — A kemény természetű, kiállja száraz időben a föld nyomását, nedves évben nem szedi magába a vizességet, és igy nem hajló a rotliadásrtt vagy fekélyesedésre. — A puha természetű, sérülést kap száraz időben a földnyomásától, nem fejlődhet vén ki, a rendes növésre megnedvesedvén, rothadásra már a földben lesz hajlandó, betakarítva a kiásás után, egészben megrothad. Nem oka a rothadásnak sem idő, sem nap heve, sem munka, sem föld, hanem a bur gonya kemény vagy puha természete és a lég. Most leirom, miként lehet elejét venni a rothadásnak, és tűiként lesz ismét állandó s böv termésül? Sikert nem ígérhetek egy évi termés után, mert ez lehetetlen, hanem felteszek legfeljebb 10 évet. De ki engem követ, már a jövő évben is fogja annak hasznát látni, mit irok vagy közlök. — Nagyban termesztök válogassanak ki, több fajú burgonyát tavaszkor, és osztályozzák el föld jüket s 3 szerint ültessék be; munkálják szokás szerint, hanem őszkor figyeljenek, mellyik fajú közt találtatik kevesebb rothadt, különózzenek el minden fajból, bizonyos mennyiségűt a téli eltételre és ismét figyel mezve vizsgálják meg, mellyik faj hajlandó a kevésbé rothadásra és ezt ültessék ismét más évben ki. Mert a puha természetűnek, ki keh hazánk ból veszni, hogy egyedül a kemény természetű maradjon, ez állandó ho nos fog lenni és dúsan fog fizetni. — Kisértse meg, a fentebb irtat Angollion, E.-zakrtmerika, vagy akár melly állam, s tapasztalni fogja, hogy egy bizonyos természetű, ha bár több fajú is, az, mi azon államban állandó lesx és nem fog kiveszni. Hogy 1U0 közül öt elrothad, sen kit fel nem jogosít ezt mondani: kivesz a burgonya! Hogy pedig egy vagy más természetű burgonya, termeszthető bizonyos államban, nincs ellene a természet törvényének, mert az em ber megél az északi valamint a déli sarknál, de ki az északi sarknál szü letett s nevekedett, vitessék a déli sarkhoz, már nem fogja magát felta lálni, és talán szaporodni sem, és viszont. Hol egyik ember kiállja a sűrű lég nyomást s reá semmi rosz hatással nincs, a másik beteges lesz ott és korán elhal. — Ismerek régibb gazdákat, kik apjuk által is ültetett bur gonyájukat nem változtatva, külön fajokon nem kapkodva, mindég egész séges burgonyával élnek. A sok faj átültetése hibát tett nem csak egy 1
HÁZ. hanem több államoknak. Én egy 88 éves lelkésztől kaptam a régi bur gonya fajból, mit a tisztes aggastyán mindég termesztett és soha sem rothad, pedig őszkor nem szárítom, ós azon természetű burgonya megte rem, bár hol Magyarhonban és nem rothad. (Ezt nem azért irám, mintha eladó volna.) Mig a puha természetű és régi keményet termesztem, a puha mindég megrothadt, ha nem egészben is, de nagy részben. — Ne kem nincs földbirtokom, egyedül hivatalod állásom utáni és haszonbérbe vett; de azért ne mosolyogjanak fentebbi Írásom felett, a kik ismernek vagy nem ismernek, mert tapasztalást tehettem és tettem is, ugy a ma gam kis körében mint nagyobb termesztöknél. — Ismerek olly határt, mellyben a puha burgonya szépen diszlik; de már az ültettessék át más határba, ott megfog rothadni; ugy hogy, a mi A . község határában jelenleg jutalmaz; B. község közvetlen szomszéd határában megrothad. Azért irám -.jelenleg, mert bizonyosan kifog ott is veszni. — Nem szük séges hát, sem magról, sem más fajút (ha csak keményebb nem találta tik) behozva termeszteni. — Tisztelettel felszólítok tehát, minden elfo gulatlan termesztőt, használja ajánlatomat és ne mondja senki: hogy a burgonya kihal. — Adja Isten! mennél több hü követője legyen előter jesztésemnek, s áldás kövesse jó indulatú, tapasztalásból merített aján latomat. — Zsarnó, dec. 19-én 1855. Mikolay János, zsarnói r. leik. Kertészet. Figyelmeztetjük olvasóinkat Mayr magkereskedö ez idei hirdetményére, melly a szokott választékos tárlaton kivül az általunk is mertetett Yam (kenyér-gyökér) gumóit is árulja. g.— „ A mezei gazdasúg könyvének" 2-dik kötete megjelent, melly tartalmazza a téli gyakorlatot, táblázatokkal, szövegbe nyomott fametszettekkel és 4 tehénábrával. g.— Havas József, ki borkivitelünk érdekében Parisban is szerzett összeköttetéseket, közelebbről egy londoni borkereskedőtől kupott leve let, mellyben az mustraborokat igér küldeni azon borokból, millyek a londoni piaezon leginkább kerestetnek, hogy azok minőségét a magyar borokéival hasonlitsa össze, miből aztán ki fog derülni, mennyiben kezd het üzletet a magyar borokkal, s milly kelendőségre várhatnak azok Lon don borkereskedésében. g.— A gazdasági egyletnek Budán levő, országosan ismert szőlő iskolájában egy szakférfiúkból álló küldöttség egyenként minden tőkét vizsgálat alá vett, és összeirt, hogy igy világosan tudva legyen a tőkék száma, mi által azok kezelése és rendben tartása is nyerni fog. g.— Hogy Angolhonban milly patriarchális viszony létezik némelly jólelkű földesurak és bérlőik közt, következő példa is mutatja. A keres kedelmi szabadság első éveiben , midőn t. i. a szabad gnbnabevitel által a beltermesztőkre veszteség volt kilátásban, Lowe Fox földbirtokos bér lőinek, a nélkül hogy kérték volna, a gabonából 10 száztóli Lért elen gedett; most meg az idők jobbra fordultával a bérlök ajánltak önkényt ugyanannyival többet, de Lowe Fox nem fogadta el s csak abba egye zett, hogy ülni fog azon képhez, mellyet a hálás bérlők nejének fognak ajándékozni.
Xenizeli színház. Mult évről adósak maradtunk még két uj színmű elöadatásának felemlitésével; Könyves Kálmán Jókaitól és Satcator Jiosa Degrétöl szép számú közönséir előtt kerültek szinte, s mindkettő másodszor is adatott. J A N U Á R : I. Uj év első napján adatott Kemény Simon, dráma Kitfaludytól. A régiekre való vissza emlékezés is tiszteletre méltó. II. Az uj szerződések már megkezdettek; mint halljuk, az igazga tóság jövőre a szabatlság időket ugy fogja rendezni, hogy azoknak felél minden művész nyáron át használja; nehogy egész télen mindig hiányos legyen a személyzet. III. Kövér Lajos uj ..Vziczelle" czimü drámát végzett be. IV. A színházi álarezos dalidók mához egy hétre (vasáru.) kezdet nek meg a nőegylet vigalmával. 1
I r o d a l o m és művészet . Január. I., Családképek. Költemétívfüzér, irta Ney Ferencz; ára 1 ft 30 kr. (Szelíd, családi érzelmek, nyugodt kedélyes sziv ömlengései. Rokonszenvü olvasók figyelmébe ajánljuk.) 2., Szilasy János philosopkiai tanulmányai, szerző arczképével. — Irány. Óhajtások. Hibát) miveltség vagyis Rousseau. Helyes miveltség. Álbölcsészet, vagyis Voltaire. Józan bölcsészet. Keresztyén miveltség, vagyis Fnludy. Tájékozás. Fensőbb nevelés. — (A mű tartalma tanús kodik üdvös iránya felől.) 3. Magyar nép könyvének uj folyama. Első fűzet. Szerkesztik Csengeri Antal és b. Kemény Zsigmond. Kiadja Heckenast. E jeles mii tartalmáról jövő számunkban fognak írni. 4. Megjelent „Magyarország történeti, fóldirati és állami legújabb leírása" I V . kötet, melly tartalmazza Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leirását. E könyvből többek közt azt is megtanuljuk, hogy Csanádmegyében 1743-ban a dohányos emberek összeirattak s nevezete sen Makó városában mindegyikre30 kr ndót vetettek. Meg sem kell talán
jegyeznünk, hogy a pipás nemes emberek kivételt képeztek e szabály alól, és csak a nemnemesekre szólott az. ;— Kiről mult dec. 23-ki 51-dik számunkan megemlékeztünk, Mi ckiewicz Ádám, a nagy lengyel költő árváinak neveltetését Dzialynski gróf és több poseni lengyel elvállalni igyekezett azon esetre, ha Czartoryski hgné elvállalja az őrködést neveltetésük felett. Dzialynski e szán dékát a „Journal des Debats" párisi nagy napi lap hozta köztudomásra. ;— Flegler Sándor, német iró, egy 1855-ben Nürnbergben német nyelven kiadott könyvében, a német közönséggel Kölesei költőnket is merteti meg, müveinek több sikerült fordítását is közölvén. Köleseiről ós a magyar irodalomról, minden előítélet és részrehajlás nélkül elisme réssel és méltánylattal szól. Többek közt azt is mondja, hogy mig a né met irók külföldi eredetiségek után kapkodva, már a csin (chinai) regé nyeket is lekezdik forditani, addig a szomszédos, sok tekintetben tanul ságos magyar irodalmat teljesen mellőzik. — És mi büszkék kezdünk lenni irodalmunkra és annak hőseire, Íróinkra, — ő általuk jutunk azon dicsőséghez, hogy a külföld is becsül valamire bennünket. Egy nemzetnek irodalma kincse; azért pártoljuk minél buzgóbban azt.
Vidéki
hírek.
Kolosvár, dec. 19-én. Egressy Gábor f. hó 16-án elhagyja városun kat. Helyette van ittBeranek családostól, előadásait karácsony kezdeté vel fogja megnyitni; itt van Tertschak tlautás, második hangversenyét f. hó 16-án rendezé, de kevés sükerrel; itt van Valter Urbán műlovag (??) panorámástól, bodéstól, mindenestől! (üres zsebestől . . .) Szegény! saj náljuk, nehogy megtaláljon bukni! — Hírlapunk is lesz hál' istennek új évre, mellyet Berde ur szerkesztend. Csak igyekezzék megfelelni Erdély jelen állásának, mi nem követelünk többet! . . . (Elég is. — Szerk.) — Dióhéjba szorítva ennyiből áll szellemi életünk jelenleg, az anyagit egyetlen szó fejezi ki, hogy — f á z u n k ! De ez nem nagy újság, ugy hi szem, s önök is csak ugy fáznak bizonyosan mint mi, ha nem jobban, kivált mikor bérmentetlen leveleket kell fizetni. r. 1. Husit, dec. 18-án. Tisztelt szerkesztő ur! A z „adventi kiáltó szó zat" indíta arra, hogy azon kétféle érzést, mellyek közöl egyik kelleme sen, másik kellemetlenül érinté szivemet : szerkesztő ur becses lapjában nyilvánítsam. Midőn ugyanis most egy éve, országszerte méltán elterjedt s örömmel olvasott lapjára önnek, előfizetés hirdettetett, én a nép közöl gyüjtém — többeket összeállítva, az előfizetőket, nem nyereség (kegy pél dány) kívánásáért, mert casinonkban többnyire minden magyar lap ta láltatik; hanem egyrészről a nemzetiség pártolása, másrészről a nép tökélyesítése feküdvén szivemen: midőn uj év elején a „Vasárnapi Újság" megjelent, egy előfizetett közpolgár azt nyilvánitá : hogy „ugy tekinti a mit ezen újságért fizetett, mintha kenyérért adta volna." S ezen méltán történt elismerés az, mi végetlcnül kellemesen érinté szivemet. — A má sik pedig, — mi igen uyominasztólag hatott rám — az, hogy mostani elöfizetésgyüjtés alkalmával, midőn uj előfizetőket is akarék megnyerni az ügynek, ugyancsak a nép közöl, s midőn már azon tanakodtak az ille tők, hogy ketten vagy hárman járassák-e a lapot : közbe szól egy — fáj dalom , régi nemes esaládbeli magyar (?) „jobb annál egy icze bor atya fiak!" És nekem ezt elhallgatnom, eltűrnöm kellett, legfelebb is ezt gon dolám : „Uram! bocsásd meg neki , mert nem tudja mit szól." S most csupán az óhajtásom, hogy az én nyilatkozatom s az „adventi kiáltó szózat" hassa meg füleit ezen urnák és bosszuljon meg azzal, hogy— fizessen elő legalább a „Vasárnapi Ujság"-ra! fíikky Ferencs, ref. lelkész.
Halal-hirck. •(• Mult hónapban halt meg Jerney János, nagytudományu s fáradhatlan szorgalmú hazánkfia, keleti utazásairól a magyarok eredetének íürkészése végett hircs; — feltalálá végre ősei valódi hónát. t A z év első napján vegezé élte utolsó napját ílkey Mór; mint ne mes keblű ifjú, az irodalom és művészet pártolója, méltán megsiratva. Alig egy év múlva követte előtte elment testvérét. f Theodorovich Tkeodor, Tomori Anasztáz atyja, élte 74-ik évében meghalálozott. Mint derék hazafit, jó polgárt és tiszta lelkű embert mél tán fájlalják mindazok, a kik közelről ismerek.
Tárogató. 0 Újévi híreinket alig nyithatnók meg kedvesebbel. mint azon legmagasabb jótékonyság tudatásával, miszerint O cs. k. a p . l'oUéue imiid azon liirulalnukoknak. kiknek fizetése csak 800 ftig, vagy azon alul terjed, drágasági pótlék adatását kegyeskedett elrendelni, melly a fizetés 15 százalékát tcendi. *** A székelv földön Marosszék C " v i k városában mulatságos eset történt. 1 rut zivataros este nagy jajgatva yött egy czigáay leány a megye sebészéhez; hogy az Ő anyja meghalt, jöjjön vizgálja meg, ha el szabad-e már temetni? A sebész restéit elbeni a moslék időben a vároa^ végire kigyalogolni, e azt mondta a leány>:ak; bi meghalt az anyád, te messétek el az Istenadtát, nesze a halotti bizonyítvány. A leány azután elment a halotti bizonyitványnyal a hatósághoz s ott kiadatta magának azt a néhány forintot, a mit a szegények pénztarából temetési költségekre szoktak adni. Azután haza ment a pénzzel az anyjához, a kinek eszeágá
ban Bem volt, hogy meghaljon, bort, pecsenyét vettek, összehitták az is merőseket s reggelig vigadtak, mig a pénzben tartott; — a szegény ha lott tánczolt legtöbbet. Csak más nap sült aztán ki a gonosz tréfa. A czigányasszonyt befogták,leányostól; de már a pénznek vége volt, rajtuk nem lehetett azt megVejtni, sem a czigányasszonytól nem lehetett azt követelni, hogy haljon meg, ha bizonyítványt is kapott róla, 8 biz e sze rint a temetési költséget a jámbor sebésznek kellett visszafizetni a szegé nyek pénztárába. Aztán ez is accidentia. % A titokteljes leányzó Magyarországról! Német hírlapokban olvasunk egy csodálatos esetet, mellynek titka még megfejtésre vár. — Németországban Oft'enbach mellett 1853-ban egy leányt találtak, ki a világgal igen ismeretlennek látszott, és olly nyelvet beszélt, mellyet e vidéken nem értett senki. A leányt az ofi'enbachi kerületi hatósághoz vitték, melly is őt több vidéki helyekre elküldte, hogy tán ott találkozik, ki megérti nyelvét; de hasztalan, minden mit megtudhattak az, hogy be szédében több érthető magyar szó is van. Végre az ofi'enbachi városi ta nács azon nemes határozatot hozta, hogy a leányt közköltségen kiképez teti, miszerint maga kereshesse kenyerét, mikor is majdan polgári joggal fogja megajándékozni. Azonnal egy tisztes családhoz adták oktatás vé gett a női házi dolgokban, varrásban stb. és tanítót járattak hozzá, ki a vallásban és német nyelvben oktassa. A lány semminemű írást vagy be tűt nem ismert, mintegy 22 — 24 évesnek látszott, szőke hajjal, közép ter mettel, átalán kellemes külsővel, mindezek felül felette csinos éa szemér mes. A kapeza- és takarókötésen kivül egyéb munkához nem értett, de rövid időn nagy clőhaladást tett, ugy hogy már németül jól beazéL En nek folytán következőket lehete megtudni tőle. Gyermekkorában, mint visszaemlékszik, egy nagy házban lakott, mellynek három tornya volt. Itt volt ő mintegy 5 éves koráig anyjával az épület jobb szárnyában, mig a balban atyja egy testvére (kit ö „Ongkár*'-nak hi) lakott, Henrik nevü fiával, ö t éves lehetett, mikor egy reggelen anyja nagybátyjához vitte, szívélyesen elbúcsúzott tőle, mint szokott, aztán elkocsizott. Nagy bátyja levitte őt a kertbe, hol egy magános helyen leült, a mikor is egy magos, nagy szakáin férfi felkarolta és magával vitte, egy föld alatti er dei lakba, hol is egy 40—50 éves nőnek, kit Berthának hittak, adta át. E helyen 15 évet töltött. Elrablóját Bertha Eleasser-nek hívta, ki midőn otthon volt, soha nem volt szabad elhagynia a szobát, csak távolléte alatt, mi pedig gyakorta hosszasabb időre nyúlt, sétált vele ki Bertha az er dőbe. Ételben s ápolásban semmi szükséget nem szenvedett, minden foglatossága a kötés volt, s valahányszor anyjáról tudakozódott, Bertha mind annyiszor könyökre fakadt és magára hagyta. Gyakran mutatott azon ban neki egy emlékképecskét, melly anyja arczképét ábrázolá; e lakban látta először atyja arczképét is, ki fejér ruhában három rendjellel mellén volt lefestve. Később, midőn egy magyar nemes származású cs. kir. ka tonatiszt meglátogatá, azt mondta, hogy azéhoz hasonlít atyjának ru hája. Bertháról azt tudá, hogy az már nagyanyjánál is szolgált és az ő anyját hordozta ölében, kit nem egyszer vitt Temevarra (Temesvár), az ő édes atyja szüleihez, kiknél Éleasscr volt. Továbbá azt is tudta, hogy anyjának atyja liatana (katona) volt. Mikor már mintegy 8 éve, hogy ez erdei lakban volt, egyszer Bertha egy alig pár hónapos kis fiút hozott, kit Adolfnak hit. E kis társát ő szorgalmasan ápolta, s midőn az már 8 éves volt, Bertha ö reá melegebb ruhákat adott s egyszer reggel belép hozzá, és hívta hogy kövesse, édes anyjához viszi. A lány készség gel követte. A z erdőből egy magános házhoz jutottak, itt egy kocsira ültek és kevés megszakasztással 13 éjen és 12 napon át szakadatlanul utaztak, a 13-dik éjjelen egy erdő mellett megállt a kocsi, melly mihelyt kiszálltak belőle, azonnal tova nyargalt. Itt Bertha kezkeuőt adott ke zébe, mellyben némi élelemszer volt számára, aztán hevesen megcsókolta s eltávozott, mondván, hogy várja meg itt, mindjárt visszajön. De hasz talan várt, utána ment, az erdőben eltévedt, végre abból kijutva több viszontagságokon ment át, miközben ruhát el rongyosodtak, a anyja em lékképe is elveszett tőle, mellyet Bertha akasztott nyakába, midőn az er dei lakot elhagyták. Végre jó csillaga Offenbachba vezeté. Ekkor egy kezkenőt találtak nyakán, mellyre hihetőleg az ő neve i B. Karolina volt varrva. Legforróbb vágya mai napig is anyját és azután Berthát viszont látni. Mindezeket tanitőja, egy kiadott füzetkében irta le. — Eddig tart ez a csodálatos történet. Mi kénytelenek vagyunk némelly kétségünket kimondani a vizsgálók véleménye fölött. Ezek azt mondják, hogy a leány magyarul beszélt, de a kik csak irás szerint értik a magyar szót, nem tudtak rajta eligazodni, miután az valami „patois" (lapos) tájszólás mód volt. Ez lehetetlen. A magyar nyelvben nincs illyen elfajzás; a tájszólás legfeljebb egyes betűket változtat meg, de a szavakat ki nem forgatja értelmeikből, s a ki az irás ezerint tud magyarul, az megérti a nalóczot, a székelyt, a dunántúlit és a kecskemétit, valamint azok megértik egvmást. A z egész magyar dinleetusokbani eltérés legfeljebb aunVit tesz, mint a berlini és bécsi külön kiejtések, a miket pedig azért, a ki németül tud, megérthet. Még gyanúsabb körülmény az a tizenhárom nap és éj szaka való folytonos utazás, melly után valaki Magyarországból egy szerre csak Németországban terem, maga sem tudja hogyan. Ez a régi lovagkorban megjárta, de hogy inai világban valaki tizenhárom napig keresztül-kasul utazhassák az országban, a nélkül, hogy valaki megszó lítaná, hogy mutassa meg nz ábrázatját, sőt a határon is tul mehessen, fedett hintóban, észrevétlenül, az határos a hihetlenséggel. #
A nemzeti szinház nőszemélyxete gróf Ráday igazgató urnák igen szép szőnyeget hímzett uj évi ajándokul, melly huszonöt képletből iiil. a miket ugyanannyi delnő készitett. Simoncsics János igazgatótárs sir ugyanekkor a színházi személyzettől ezüst tintatartóval ajándékozta tott meg. % Tompa Mihály koszorús költőnknek, az irodalom által méltán megsiratott boldogult Bánit- Pogány Karolina asszonyság száz holdföldet hagyományozott. A költőnek van egy igen szép verse, mellyben saját termesztette buzaszalmáján óhajt alunni. íme óhajtása teljesült. A ba bérkoszorúnál többet is ér az aratók buzakoszorúja. % Mult évben Neszmélyen a helységbirót kirabolták. A tolvaj Komáromban kézre került szökött katona volt. A z esetnél az a legérde kesebb, hogy. á rabló, éjszaka a biró báza tetejére mászott fel, a padlást felbontotta, a szobába leereszkedett, a biró egész családjával együtt ott aludt, a rabló mindent összeszedett a szobában, az alvók ruháit, a pénzt a szekrényből, ismét felmászott a padlásra s eltávozott, a nélkül, hogy valaki észrevette volna ott járását. y.— A királyutezában egy magasan felrakott gyapjns szekér fel dőlt — épen egy üveges bolt kirakatának esett. Szerencsétlen kirakat!! y.— A pesti egészség-bizottmány a helybeli gyárakat vizsgálja, hogy azok dolgozó-termei nem ártalmas befolyásuak-e az azokban dol gozó munkásoknak? IIly bizottmányok kellenének falukon is, mellyek aztán megparancsolnák, hogy a házakra kéményeket és nagyobb ablako kat építsenek. y.— Mult 1855-ik évben összesen 674 önálló magyar könyv jelent meg nyomtatásban, mellyek nagyobb része egyházi beszédek és iskolai tankönyvekből áll; egyéb tudományos müvek e számnak mintegy negye dét a szorosan vett irodalmiak pedig egy harmadát teszik. Ha átalánosan számítjuk, a mult év 365 napja közül tehát átalán számítva egyetlen nap sem volt, mellyen meg nc jelent volna mii, sőt 109 nap volt ollyan, mellyen egyszerre kettő is napvilágot látott. Nem szép dolog-e ez? y.— Nagyvárad környékére következő újságok jártak a mult 1855. évben : Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok 200, Pesti Napló 58, Wanderer 45, Magyar Sajtó és Religio, mindegyik 30, Budapesti Hírlap és Presse, mindegyik 20, Ostdeutsche Post 21, Hölgyfutár 15, Oesterr. Zeitung 10 sat. példányban. Ez is vigasztaló szám, mindazáltal nem tar tóztat vissza kimondanuk, miszerint ez uj évben adjon Isten a Nagy várad környékbelieknek még többet. y.— A z építészeti régiségek felkeresésére és megőrzésére alakult központi bizottmány Bécsben 1856-ban füzeteket fog havonkinti —2 ivterjclemben kiadni. Előfizetési ár egész évre vagyis a 12 füzetre 4 pft; félévre is előfizethetni. Az előfizetések Bécsbe Braunmüller W . udvari könyvárushoz intézendők. E füzetek az egész birodalom, következőleg hazánk régiségeiből is hozandnak közleményeket, azért kettős érdekkel fognak birni mindenkire nézve. #
#
Tttz-veszélyek. Torna mezővárosban dec. 19-én viradóra tüz ütvén ki, több házakat és gazdasági épületeket megemésztett, a szél dühösen fujt, a hideg igen nagy volt. Szegény nép! a vigyázatlanság miatt, takarmányától élelmé től három óra alatt megfosztatott, sok családtag egészen tönkre jutott.
A d o m á k . A Maiakon" torony végostrománál egy zuáv-ezred katonái kölcsönö sen szavukat adták egymásnak, hogy az ütközetben nem kérnek és nem adnak kegyelmet. Néhány orosz odaszorult egy sáncz szegletébe, s pilla natok múlva le volt ölve, csak a tiszt maradt meg; a ki, látva hogy már nem védheti magát, lebocsátá kardját s franeztául monda a vele küzdő zuávnak : „csak az é l e t e m n e k kegyelmezzen ön!" A zuáv udvarias fin volt, nem szerette a gorombáskodást, hanem egész finomsággal és Hiedelemmel monda neki : „Uram, kérjen ön tőlem akármit e g y e b e t csak ezt az egyet ne; mert ezzel nem szolgálhatok." Húsvét vasárnapján Oroszországban a szokásos „adjon Isten! fo gadj Isten" üdvözlések helyett mindenki igy köszönti egymást: „Krisz tus feltámadott' valóban feltámadott!" (az oroszok nagyon vallásos ér zelműek). Egyszer Miklós czár e napon a templomból kilépve, az ott őrt álló katonát üdvözlé e szóval : „Krisztus feltámadott." Mire ez azt fe lelte : „meglehet, de én nem állithatom." A czár haraggal és bámulattal fordult a vakmerőhöz, s kérdezé, hogy mert illy feleletet adni ? „Mert én zsidó vagyok," viszonza az őr. Azontúl parancsot adott a czár, hogy a tisztek ne rendeljenek ünnepi szertartásokhoz zsidó katonákat. x. A szolgabiró agarai egy levelet vivő czigányra rohantak, a czigány pedig a bottal jó közéjök vert, rákiált a szolgabiró.] — hogy mered te gaz czigány agaraimat bántani. Engedelmet kérek tekintetes uram : azt gondoltam, hogy kutyák. x. Egy katona tisztátlansága miatt több izben megfenyíttetett. — Nézze kend szól hozzá a százados, minő csinosan állnak a kend pajtásai a sorban, csak egyedül kend ollyan mocskos. — Nem is vagyok ám én ollyan kevély mint ők. x. Egy koldus bement egy borbélyhoz és kérte, hogy Isten nevében megborotválnák. A z inas kevés beszappanyozás után egy rósz borotvával
annyira vakarja a koldus orczáját, hogy szegénynek a könnyei is potyog tak ; ez idő alatt a kutya a konyhában torkoskodott, melly ért is a szakácsné a kutyát jól eldöngette; a kutya sivitását meghallván a koldus,imígy fo hászkodott fel. Jaj Istenem! azt a szegény ebet is Isten nevében borot válják talán. x. Egy tiszttartót írnoka kéri, hogy engedné meg, a gazdaas szonyt nööl venni. — Mit gondol ön, ollyan koros asszonyt elverni. — Kérem alássan a gazdaasszony sorsjegye százezer frtot nyert. — Ugy P a más. A tiszttartó nagy hamar igy szól gazdaasszonyához. Kati ! több évi hü szolgalatjáért nőm Jészen, s ha akarja három nap alatt | esküszünk. A gazdaasszony örömmel nyújtja fonyadt kezét urának, az írnokot pedig ha ragjában a hideg kilelte. tg i; A lakodalom után, kérdi az ur nejét: fiacskám, hol van az a sorsje gyed, a melyet a nyáron a zsidótul vettél ? — Most egy hete hogy egy házaló zsidónak egy frt nyereséggel eladtam. A tiszttartó elájult. x. Tudtad-e a leczkédet ? — kérdi az atya, az iskolábul hazajövő fiútól. — Ma nem ért reá a tanitó ur examinálni, mert nagyon el volt fog lalva a veréssel — feleié a fiu. x. Hány mértföld még ide Pécsvárosa ? — kérdi egy utas. — Kocsin kettő, hanem gyalog jó öt, — volt a válasz. x. Egy leány csak azért kérte meg a szomszédnőt, hogy engedné nekie a kenyérsütésnél a kovász dagasztást, mert lakodalomba van híva, s majd igy kezei megtisztulnának.
Szerkesztői
mondanivalók.
146. A titkos szerelem. Nem közölhető. 148. A negyvenes hordó panaszai. Ezer bocsánatot kérünk; de nem adhatjuk ki : ez nagyon uj génre. 149. Népünk és a szeszesital. Rá kerül a sor böjtben, a mikor meg hallgatják. Farsangban senki sem olvasná. 150. Avagy. Csak azt kívánja, hogy omoljon össze ég és föld, hogy ő boldog lehessen. Ilyen vágyaknak hely nem adatik. 151. Év végén. Kerülje ön a bombastokat. A z egyszerű eszmejárás vezet a helyes költészetre. 152. E Uip olvasóihoz. Szép beszédek, de kevés tartalom. 153. Ij iparág. Egészen meglepett bennünket e talpra esett költe^""^ mény. Szerzőjének hivatása van, kövesse azt. A verseletet sietünk közleni. 154. Jenófi adomája. Egygyel el se kezdje. 155. A szigeti csikós-bojtár. Nem volna ez rosz. De sok hézag van a versben. A hol csak szerző gondolatjegy sorokat rakott, ott mind gon dolat ür van, a mit be kell tölteni. 156. Felső-Segesdre. Hirdetményünkben „hazai romok" alatt igen természetesen azoknak rajzait is értettük, nem csak leírásukat. i4 j l 5 7 . Vasárnapi elmélkedések. Nagyon elemi dolgok; illy tárgyakról már bővebben beszéltek e lapok. 158. Országutak állapota. Néhány sor is megteszi belőle. 159. Pacsirtay ur megint küldött be verset, és azt mondja, hogy miután az „álom és való" 5 arany jutalmat kapott, az övé pedig annál még jobb, hát ő hol vegye föl az öt aranyat ? A h o l akarja. Ha tetszik Körmöczön. ha tetszik Californiában. 160. jY. F.-ról egy igen tisztelt orvos ur jó tanácsokat küldött a „Vasárnapi Újság" szerkesztőjének, mik közt egy pontban azt kívánja, hogy ne bánjunk a szegény poétákkal ollyan kegyetlenül, mert az azok nak fáj. Ne higyje kedves doctor ur, nem fáj annak semmi. Ha kezét, lábát amputálják, az is kinő neki újra. A rosz versírás ünmedieabile vuluue, a mi ense recidendum est. Felelős szerkesztő : Pákll Albert.
Örvendetes újévi hir! Ezennel t. jelentjük,
hogy
A VASÁRNAPI KÖNYVTÁR első kötete már megjelent. ^ A példányok moft köttetnek be. Xéliány na|. múlva megkezdjük a szétkttldozést. Az előfizetek tömérdek száma miatt nem vagyunk képesek a példányok szétkül dését egyszerre eszközölni.— Azért kis tarelmet kérünk. Egyébiránt a szétküldözés rendesen és pontosan haladand elö. Pest, dec. 28. 1855.
E laphoz f e l n i n i melléklet csatolva van.
A
..Vasárnapi
könyvtár'
1
Vasárnapi Újság l-so számához.
Adjon Isten, a mi nincs ez új esztendőben. ARANY JÁNOSTÓL.
A z új évet (ócska tárgy) Kell megénekelnem Hálálkodva, a hogy illik Poharat emelnem. Mit van mit kivánni még Hly áldott időben?— Adjon Isten, a mi nincs E z új esztendőben. Olcsó legyen a kenyér, A gabona áros, Jól fizesse a tinót S nyerjen a mészáros; Mérje pedig szöszön-boron, Font kijárja bőven. Adjon Isten, a mi nincs Ez új esztendőben. Senkinek a nyakára Ne vigyenek kontót; Valaki csak ráteszen, Nyerje meg a lottót; Annyi pénzünk legyen, hogy! Még pedig pengőben.
Adjon Isten, a mi nincs Ez új esztendőben. Szegény ember malaczának Egy hija se essék; Messze járjon döghalál, Burgonya-betegség; Orvos, borbély a diját Kapja heverőben. Adjon Isten, a mi nincs Ez új esztendőben. Tücski-hajtski baromnak Sokasuljon lába, Boczi járjon mezőre, Gyermek iskolába Gyarapodjék a magyar Számra, mint erőben. Adjon Isten, a mi nincs Ez új esztendőben. Kívül, belül maradjon Békében az ország, A vásárra menőket Sehol ki ne foszszák.
Béke legyen a háznál És a szivredőben. Adjon Isten, a mi nincs Ez új esztendőben. A biró ie, mint eddig, Tisztét jól betöltse : Viz kedviért a babát Soha ki ne öntse; Emberiség, igazság Egyik serpenyőben. Adjon Isten, a mi nincs Ez új esztendőben. Zenebona, babona, Huzavona veszszen; Visszavonás, levonás Minket ne epeszszen, Legyen egység, türelem, Hit a jövendőben. Adjon Isten, a mi nincs Ez uj esztendőben. Nagy uraink (ha élnek) Nőjenek nagyobbra
Áldozzanak, legyen is mit, Még se üssék dobra; Nemzetiségünk mellett Buzogjanak hően. Adjon Isten, a mi ninos Ez új esztendőben. író pedig irónak Szemét ki ne ássa, Ne is legyen az idén Napfogyatkozása. Jó erkölcs-, eszme-, hirnév-, S előfizetőben. Adjon Isten, a mi nincs, Ez új esztendőben. Mire üssek még pohárt? Asszonyi hűségre? Barátság-, polgárerény-, Vagy mi más egyébre? Hiszen ezek közöttünk Vannak kelendőben. Tudja Isten, mi minden nincs Ez új esztendőben?
IIEt R K X A S T
GUSZTÁV
könyvkiadó-hivatalában
megjelent
és
sajtó
alatt
levő
munkák.
Kaphatók ezen munkák minden hiteles könyvárusnál! Erdélyi Indall „Vasárnapi könyvtár." á l l
Péter
1. kfltete,
Protestáns népiskolák számára
Irta Varga
vagyis
János.
VEZÉRKÖNYVE az
Második egészen újra dolgozott kiadás. Jeles fa 111 ételetekkel. 86 lap. — Ára 20 kr. pengő.
olvasni
t a n í t á s b a n és
tanulásban.
e napokban fog megjelenni, tartalmát teszik K i s f a l u d y S á n d o r B r i t é i . mik mind e mai napig ósszépBegben
álla
nak előttünk, a nagyterjelmü munka diszes fametszetekkel van gazdagítva, mik közül mutatványul egyet ide mellékelünk,
Előfizetési ái Ml kötetre 2 ft. pengő. Postán küldve 2 fi. 3 0 kr. pp.
Képes" kiadás. Ára 30 kr pengő.
Legjelesb s legkedveltebb
CSALAi l i l f f E. H a s z n o s ismeretek
és
mulattató
olvasmányok.
Szerkesztik Greguss Á g o s t és Hunfalvy János.
Előfizetés egy évre — vagyis 10 füzetre — házhoz hordva,' vagy postán bérmentesen küldve 5 forint pengő. ?
külföldi regények gyűjteménye. E g y e g y kötet á r a 3 0 kr. pengő. 1—3. kötet: „Nehéz idők, a mostani idők számára." Dickens Károlytól. A z angol eredetiből fordította Dr. Récsi Emil. 4—12. kötet: „Bleak house.«'(Pusztaház).Irta Dickens Károly. A z angol eredetiből fordította Dr. Bécsi Emil.
Előlixetés egy évfolyamra vagyia 10 kötetre 5 ÍL pengő.
Kiadó-tulajdonos : Hrckeaaat Gusztáv. — Nyomtatja Landrrer és Heelcenaat, egyetem-uveza 4-4ik u á m alatt Fetten.
