16 VIII. évfolyam 2. szám

16

VIII. évfolyam 2. szám Dal és tánc Kápolnásnyéktől a Thália Színházig

A tordasi társintézmény – hagyományosan – minden évben megrendezésre kerülő Dallal Tánccal – Egymásért® című rendezvényére felkészítő integrált zenei tábornak a kápolnásnyéki Holdfény Hotel adott otthont 2010. május 17 - 21-ig. A tordasi, kislétai, regölyi, kéthelyi és a zsirai intézmény zenekarai, tánccsoportjai és színjátszói egy héten át gyakorolták saját produkciójukat, illetve az előadás közös nyitó- és záróképét, így készülve fel a közelgő budapesti gálára. Tették mindezt Pesty Nagy Katalin rendezőnő segítségével, aki együtt töltötte a hetet a művészeti csoportokkal. A sikeres fellépés érdekében délelőtt és délután is próbák folytak, minden időt kihasználva. Mindezt szabadidős programok, beiktatása oldotta. Részt vehettünk sétahajózáson, a Velencei tavon, Wellnes fürdőzésen és kisebb sétákon. Az intézmények lakói már a korábbi szereplésekről ismerték egymást; vidáman szórakoztak, lelkesen dogoztak együtt a cél érdekében. Ezen kívül minden napot zenés-táncos esttel zártunk, kellemesen elfáradva. Volt lehetőség találkozni művészekkel, a Digitál zenekarral; élén Jankóval és Tomival, a Csillag születik tehetségkutató verseny szereplőivel. Bár ez a hét intenzív munkának tűnt, elmondhatjuk, hogy örömmel dolgoztak, amelyhez hozzájárult a kényelmes, igényes szállás, a bőséges, finom étkezések, melyek energiát és feltöltődést adtak. Így már nyugodt lelkiismerettel nézhettünk a Fesztivál elé, mely az idén az „Eldobott kő” alcímet viselte, s a 60-70-es évek érzésvilágát kívánta feleleveníteni és visszatükrözni. Az előadásnak június 25.-én a budapesti Thália Színház adott helyet. Már június 24.-én elutaztunk, hogy megismerkedhessünk a helyszínnel és a produkció egészével. Egész nap együtt próbáltunk a korábbi felkészítő tábor résztvevőivel, valamint fiatal fővárosi művészekkel, akikkel nagy élmény volt a találkozás és a megismerkedés. A közös munka cseppet sem volt egyszerű a „Jóban rosszban” című televíziós sorozat szereplőivel, a Rakonczai fivérekkel, Szt Martinnal, Bakács Tibor Settenkedővel, valamint a Homonay Zsolt-Polyák Lilla házaspárral. A fárasztó próbák után a Medosz Holtelben tértünk nyugovóra. Június 25.-én már teljes odafigyeléssel és fegyelemmel kapcsolódtunk bele a munkába. Lakóink nemcsak saját előadásunkban szerepeltek, de jelentős részt vállaltak a fent említett nyitó- és záróképben, valamint egyéb táncbetétekben is. Ebben a műsorban Ákos: Örök április című gyönyörű lírai dalára mutattak be táncformációt lakóink. A lassú, szép mozgáselemekkel tarkított előadást rekordidő alatt tanulták meg. Különösen dicséretes dolog ez akkor, amikor előtte már más produkciókban is maximálisan teljesítettek és egy kissé fáradtan készültek fel erre a bemutatkozásra. Az előadás remekül sikerült. Hazaérve a szállásra még – stílusosan – dal és tánc várta kikapcsolódásként a résztvevőket. Akinek még volt energiája kedvére szórakozhatott. A Dallal-Tánccal Egymásért® című gálaműsor elérte célját; vagyis hogy a társadalom egy része már másként fordul az értelmi sérült emberek felé. Holler Anita foglakozás szervező Az újság szerkesztésében közreműködtek: Gosztom Józsefné, Ecker Zita, Toldi Mária Számítógépes szerkesztés, tördelés: Hanis Krisztián Felelős kiadó: Hollósi Péter (99/543-201)

Szalay Péterné fejlesztő pedagógus

A Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Zsira eseti lapja VIII. évfolyam 2. szám 2010. július 15. ingyenes kiadvány

2

VIII. évfolyam 2. szám 30 éves a peresznyei telephely

. Harminc évvel ezelőtt a Peresznye és Horvátzsidány közt félúton található egykori határőrlaktanya újra megtelt élettel. Az addig szigorúan a nyugati határt kémlelő határőrök helyett fehér köpenyes ápolók társaságában értelmileg akadályozott lakók kezdtek új életet a valamikori katonai objektumban. A harminc év eseményeire, dolgozóira, az itt élő lakókra emlékeztek június 3.-án és 4.-én a telephely régi és új lakói, dolgozói a meghívott vendégek társaságában. Az első napon délelőtt 10 órakor a peresznyei polgármester köszöntő szavait követően került sor a 30 éves évfordulóra készíttetett emlékkő megáldására, melyet a horvátzsidányi plébános által celebrált szentmise követett. Az ünnepség további részében az anyaintézmény lakóinak műsora következett, majd a telephely lakóinak és dolgozóinak közös műsorát tekinthették meg az egybegyűltek. Az ünnepi műsort követően az intézmény igazgatója, Hollósi Péter beszédében emlékezett meg az elmúlt 30 év eseményeiről, s osztotta meg gondolatait a jubileum mottójával kapcsolatban. Ezután emléklapokat és plaketteket nyújtott át a kezdetektől a telephelyen dolgozó, és onnan vagy az anyaintézményből nyugdíjba vonulók számára, valamint a régóta a telephelyen élő lakóknak. Ugyancsak emléklapot kapott a több mint két évtizede a telephelyen dolgozó Tóth Jánosné, Mersich Tiborné és Takácsné Káncz Csilla, három főt pedig kiváló munkájáért külön elismerésben részesítettek. Ezt követően a vendégek köszöntése következett, majd a fenntartó Fővárosi Önkormányzat nevében Varga Péter köszöntötte a megjelenteket. Elismerő okiratot adott át, melyben a fenntartó megköszönte a telephely minden dolgozójának a 30 év munkáját. A délután folyamán mindenki megtekinthette az évfordulóra készített fotókiállítást, mely három részben évtizedekre bontva mutatta be az intézmény életét, fejlődését az olajkályháktól a XXI. század technológiai vívmányainak megjelenéséig. A kiállítás a lakókban és a dolgozókban egyaránt felelevenítette egy-egy kirándulás, nyaralás, vagy ünnep emlékeit. A délután jó hangulatáról a tordasi Szivárvány zenekar gondoskodott. A tánc mellett kötetlen beszélgetés alakult ki a rég nem látott dolgozók, vezetők és lakók között.

VIII. évfolyam 2. szám

15 MSOSZ Bocsa verseny

Az időjárás – az előző napokhoz képest- végre megenyhült, és újra kisütött a nap, ideális viszonyokat teremtve a 2010. június 5.-én, szombaton megrendezett hivatalos Bocsa versenynek, melyet az MSOSZ (Magyar Speciális Olimpiai Szövetség) szervezett Zsirára. A megmérettetésre hat csapat nevezett, vendégként Darvastóról, Dunakesziről, és a Peresznyei Fiókintézményből (Villás József, Kovács Béla, Óvári Csaba, Szalai István) érkeztek delegációk, a helyieket pedig 10 lakó (Balázsi Éva, Tóka Lászlóné, Pötös Jolán, Füri Klára, Bogdán Dóra, Kabelács László, Szabó Attila, Hordós Erika, Nagy Rita és Kálmán József) képviselte. Dunakesziről hat fő érkezett, ezért a zsirai együttes két tagjával kiegészülve, vegyes csoportot alkotva néztek a küzdelmek elé. Hollósi Péter intézményvezető köszöntőjét Vaski Ferenc a darvastói intézmény igazgatójának és az MSOSZ Bocsa Szakág vezetőjének üdvözlő beszéde követte. Az elnök úr elmondta a bocsa alapvető szabályait, a divízionálás jelentőségét, folyamatát, majd bemutatta a versenybírákat, Farkas Ferencet- a zsirai csapat felkészítőjét- és Molnár Tamást- a persznyeiek edzőjét. A délelőtt folyamán a dunakeszi lakók divízionálása történt, mivel pálya hiányában ezt nem tudták intézményi keretek között megoldani. A többi részt vevő már elkészített divízionálási lapokkal érkezett, így rövidesen elkezdődhettek a mérkőzések. Az első divízióban a Zsira I., a Zsira II., és Dunakeszi csapata, a második divízióban pedig Darvastó, Peresznye és a Dunakeszi - Zsira vegyes csapat állt pályára. A mérkőzések közötti szünetekben a lakóknak lehetőségük nyílt gyöngyfestésre és gyöngyfűzésre, bőrkarkötők, papír zsebkendő tartó, pénztárca, kulcstartó készítésére, sőt még lovas kocsikázásra is. A meccsek a 16. pont eléréséig tartottak, időtartamuk pedig nem haladhatta meg a 40 percet. A versenyt csak az ebédidő szakította meg, majd délután tovább folyt a küzdelem. A mérkőzések sorrendje végül a következőképp alakult: az első divízióban: 1. helyezett Zsira I. csapata 2. helyezett Zsira II. csapata 3. helyezett Dunakeszi csapata a második divízióban: 1. helyezett Darvastó csapata 2. helyezett Dunakeszi- Zsira vegyes csapat 3. helyezett Peresznye csapata. Az eredményhirdetést követően Hollósi Péter és Vaski Ferenc adta át az érmeket a versenyzőknek, majd összefoglaló beszédükkel lezárták az eseményt. Vaski úr külön megköszönte a vendéglátást, a családias légkört, és a barátságos mérkőzéseket a szervezőknek. Kihangsúlyozta, hogy a bocsa a legszebb csapatjáték, mert higgadt gondolkodást, előre megtervezett lépéseket, jó taktikai képességet és hatalmas önuralmat igényel, mind a csapattagoktól, mind az egész csapattól. Hozzátette, hogy a mérkőzések folyamán semmi negatívumot, szabálytalanságot nem tapasztalt. Farkas Nikolett szabadidő szervező

14

VIII. évfolyam 2. szám Alkotótábor Tatán

Az idei évben 2010. május 10-14-ig XVIII. alkalommal került megrendezésre az Országos Ipar- és Képzőművészeti Alkotótábor. A helyszín most Tatán volt. Intézményünkből 4 lakó vehetett részt az 5 napos rendezvényen. Gyarmati Erika a kerámia műhelyben, Kiss József a kosárfonóknál, Csikós László és Tekán János a rajzműhelyben alkothatott. Néveriné Szemenyei Edit munkavezető

Svédországban jártunk Az idei évben hatalmas megtiszteltetés ért bennünket. Svédországba utazhattunk sporttáborba az ÉFOÉSZ szervezésében. Horváthné Somogyi Ildikó alelnök segített minket az út során, nagyon megkedveltük őt és bizalommal fordultunk hozzá. Bátran és örömmel ültünk fel – életünkben először – a repülőgépre. Szép volt fentről a kilátás, láttuk a házakat a felhők alatt. Amikor megérkeztünk megismerkedtünk társainkkal és segítőikkel, voltak köztük svédek, lengyelek és magyarok is. Jó barátságba kerültünk velük. A tengerpart közelében volt a szállásunk és nagyon finom, egészséges ételeket fogyasztottunk. A táborozás során több sportot kipróbálhattunk: golf, kézilabda, vadvízi evezés, foci, ping-pong. Szép tájakon kirándultunk és a tengeren hajóztunk is. Sok szép fényképet készítettünk. Az egyik svéd barátunk születésnapjára és a táborozás emlékére egy nagy keresztet állítottunk fel a szabadban. Virágokkal díszítettük és körbetáncoltuk. Az utolsó nap szép pólót kaptunk ajándékba, aminek nagyon örültünk. Felejthetetlen napokat töltöttünk el Svédországban, köszönjük szépen mindazoknak, akik ezt lehetővé tették számunkra. Pötös Jolán, Hordós Erika lakók

Szentgotthárdi Juniális Az idei Juniálisra népes kis csapattal mentünk. Igen sok intézmény és igazgató tisztelte meg a rendezvényt. A határokon túlról kedves ismerőseink, az ekecsiek is ott voltak. Délelőtt a sport- és ügyességi versenyeken minden lakónk részt vett. A délutáni eredményhirdetésen mi lepődtünk meg a legjobban, amikor kiderült, hogy ketten is a legügyesebbnek bizonyultak: Balázs Évike futásban és Bárány Tímea célba dobásban szerezte meg az első helyezést. A finom ebéd és a szieszta után a kulturális programon a Három kismalac című bábelőadást adtuk elő. A bábok nagy sikert arattak, hiszen ilyen még itt nem volt! Láttunk ír táncot, a Hotel Mentholból részletet, kabaré jelenet, szalagtáncot. Élmény volt nézni, színvonalas műsort láttunk! A program zárásaként a szentgotthárdi intézmény leköszönő igazgatója, Gáspár Károly búcsúzott elérzékenyülve. A bőséges vacsora után még disco várta a táncolni vágyókat. Nagy Judit munkavezető


3

Június 4.-én délelőtt az időjárás nem fogadta kegyeibe az ünneplőket. Az anyaintézményből, valamint a peresznyei idősek otthonából érkező 4 fős csapatokat a néha szakadó, máskor csak csepergő eső 8 fősre „duzzasztotta”. Így a sátorban öt helyszínen rotyogott a bográcsban valami finomság. Sokan eleinte a könnyeikkel küszködve, keverték a hagymát, de pillanatok alatt jókedvre derült mindenki. Ebédre el is készült a lakók és dolgozók szorgalmas munkájának gyümölcse a gulyás, a babgulyás, vagy a pörkölt, melyből mindenki jóízűen falatozott. Az ebédet követően a csapatok akadályversenyen vettek részt, ahol érdekesnél érdekesebb ügyességi és logikai feladatok megoldásáról tettek tanúbizonyságot. A verseny díjazását követően Vlasits György zenész hívott minket közös éneklésre, mellyel estig tartó bál vette kezdetét. Reményeink szerint a két napos ünnepségsorozat után vendégeink és az itt élők új élményekkel gazdagodva nézhetnek a szürke hétköznapok elé. Ezeket a szép és jó élményeket nem varázsolhattuk volna a megjelentek szívébe az intézmény vezetőinek, dolgozóinak, lakóinak (udvarrendezés, terítés, díszek beszerzése, egyéb technikai munka tekintetében nyújtott segítség), a Szivárványhíd Alapítványnak, a kőfaragó mesternek, és mindenki másnak a segítsége nélkül, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni. Végül köszönetemet kell kifejeznem a telephely minden dolgozójának, munkatársaimnak, hogy munkájuk, fáradozásuk gyümölcséről néhány sorban megemlékezhettem. Őri László szociális és mentálhigiénés munkatárs

Utcaszínház A már hagyományos Kőszegi Várszínház rendezvénysorozat idén utcaszínházzal indult, melyen a peresznyei otthonból 8 lakó vett részt. A szombathelyi Mesebolt Bábszínház zenés műsora nem csak a gyermekek, de a felnőttek számára is élvezetes előadást nyújtott. Előkerültek a régi vásári bábozás kellékei és eszközei, többek között a Jancsi-bohóc és az ördög is. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, eső miatt az előadás félbeszakadt és kicsit később az Írottkő Hotel aulájában folytatódott. Mindezek ellenére a programon mindenki jól érezte magát. Kocsis-Horváth Krisztina szociális és mentálhigiénés munkatárs

4

VIII. évfolyam 2. szám Költészet Napja


13 Szakmai napok Darvastón

2010. március 12.-én került sor a Költészet Napja alkalmából megrendezett versmondó versenyre, melyre több mint 30 lakó tanulta meg segítőik közreműködésével a magyar népköltészet témakörébe tartózó költeményeket. A résztvevők képességeikhez mérten különböző terjedelmű művek elszavalásával készültek a vetélkedőre. Az eseményen a peresznyei fiókintézményből öten mérték össze tudásukat a zsirai intézmény lakóival. Vendégszereplőként a Zsirai és a Sopronhorpácsi Általános Iskola tanulói is elszavalták az általuk megtanult verseket. A verseny a KOMISZ ® József Attila költőnek emléket állító verses összeállításával vette kezdetét, melyben az intézmény lakói és dolgozói is közreműködtek. Ezután következett a megmérettetés. A zsűrit Németh Zoltánné, Nyikosné Zsupponits Beáta és Bartokos Tamás alkották. Idén sem voltak könnyű helyzetben, hiszen csak négy versenyzőt juttathattak tovább a Búcsúszentlászlón megrendezendő szavaló versenyre. Végül Rózsa Irént első, Péczeli Erikát második, Pethő Mónikát és Villás Józsefet holtversenyben pedig harmadik hellyel jutalmazta a zsűri. A szavalókat a verseny után süteménnyel, üdítővel, és kávéval vendégelték meg a foglalkoztatóban. Az izgalmak kipihenése után Betuker Botond és zenekara szórakoztatta a közönséget. A lakók és a vendégek egyaránt élvezték a zenekar repertoárját. Farkas Nikolett szabadidő szervező

VI. Zsirai Asztalitenisz Találkozó

2010. június 17.-én, csütörtökön a Step by Step mozgásszínház csoport lépett fel Tavasz című darabjával a Darvastói Szakmai Napokon. Előadásuk előtt a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület elnöke, Asztalos Zsolt és Fehér István - az egri Gárdonyi Géza Színház színművésze, valamint MSMME művészeti vezetője tartott előadást, melynek során az egyesület tevékenységéről és munkásságáról esett szó. Ehhez kapcsolódva következett a csoport fellépése, melyet a nézőközönség elismerésül nagy tapssal jutalmazott. A szereplés után Farkas Nikolett - a csoport koordinátora - mutatta be a tagokat, és rövid előadásában beszámolt a csoport megalakulásáról, működéséről. Ezután a mohácsi Playback színház tartott bemutatót, melyet a csoport vezetője Cserdi Andrásné kísért kommentárral. Az előadás rendkívül érdekes, és különleges volt. Utolsó fellépőként a darvastói „ütősök” mutatkoztak be, akik márciusban alakultak. Hangszereik között különféle dobok, ütős hangszerek, csörgők szerepeltek. Latin dallamokból álló repertoárjukat tánccsoportjuk három párosa kísérte. A közönség őket is vastapssal jutalmazta. Az ebéd elfogyasztása után jutott még idő egy kis beszélgetésre, ismerkedésre, tapasztalatcserére, majd a sümegi fagylaltozás után hazaindult a csoport. Farkas Nikolett szabadidő szervező

Tündérfesztivál

Hét intézményből 63 résztvevő tisztelte meg jelenlétével ebben az évben az VI. Zsirai Asztalitenisz Találkozót, amelynek helyszíne ezúttal a faluban található foglalkoztató épület volt. A varroda tágas nagyterme tökéletes lehetőséget biztosított. A verseny lebonyolításához, de nem csak a körülményekkel, hanem a verseny színvonalával is meg lehettünk elégedve. 4 asztalnál reggeltől késő délutánig „gyűrték” egymást a versenyzők, fáradtságuknak jelei azonban a játékukon nem mutatkoztak. Eredményekben most is a darvastói intézmény csapata tarolt, de tudásához képest mindenki maradandót alkotott, persze aki nem volt megelégedve önmagával, annak csak egyet tanácsolhatok, azt, hogy készüljön, gyakoroljon, mert jövőre újra találkozunk itt Zsirán. Marton Gergő szabadidő szervező

A vásárlókat tündérüzenettel leptük meg, melyet kíváncsian bontogattak és Immár harmadszor került olvastak. Mivel az időjárás kedvezett, megrendezésre Sopronban a késő estig kitartottunk. Élményekkel Tündérfesztivál, melyre intézményünk gazdagodva tértünk haza, a következő vásárokban is számítanak ránk a is meghívást kapott. Nagy volt az érdeklődés a különféle szervezők. színes programok iránt (játékház, Domnanics Lászlóné, Hergovits Ferencné kézműveskedés, koncertek, mesék, munkavezető tündérkedés, kirakodó vásár), mely 10 órától késő estig tartott. Az otthon részéről a fogyatékkal élők által készített termékeket árusítottuk. Termékeink elnyerték a vendégek tetszését, sok dicséretet kaptunk és természetesen vásárlással is támogatták intézményünket. Elsősorban a kisebb és az alkalomhoz illő tündértermékek voltak kelendőek.

12

VIII. évfolyam 2. szám Szülőtalálkozó otthonunkban

Minden évben megrendezésre kerül intézményünkben a szülőtalálkozó rendezvénye. Ezen alkalom is lehetőséget biztosít a szülőkkel, hozzátartozókkal való kapcsolat ápolására. Idén május 8-án, a vonatok késése miatt csúsztunk a 11 órára meghirdetett programokkal. A köszöntő műsor Budapest „jegyében” zajlott: Járóka Judit vezényletével a lakókból álló énekkar népdalcsokra. Mécs László: A királyfi 3 bánata. Előadó: Maráz Norbert. „Gyönyörű így este Budapest” - duett. Előadó: Szabó József és Solnár Renáta. „Pest megér egy estet” tánckar műsora. A táncot betanította: Jakab Szabina és Borhy Éva. A műsort követően az igazgató úr mondta el köszöntőjét és az idei évről szóló beszámolóját. Az ebédet követően vidám, családias hangulatban, beszélgetéssel töltötték idejüket a lakók szeretteikkel. Sajnos évről-évre csökken a hozzátartozók száma, de az idelátogatók és lakóink is örülnek a találkozás lehetőségének. Solnár Renáta fejlesztő csoport koordinátor


5

Aktívan az AKTÍV MŰHELLYEL Otthonunkban 2006. óta működik a szociális foglalkoztatás. E pár év alatt már jó néhány jogszabályváltozást megértünk, és sajnálatos módon tendenciaként vetül előre a forráskivonás a finanszírozásból. Mindezek a tények arra ösztönöztek bennünket, hogy keressük a foglalkoztatás fejlesztésének lehetséges irányait, melyek eredményeként hosszú távon némiképpen függetlenedhetne a foglalkoztatás az állami támogatás rendszerétől. 2009. decemberében a Kézenfogva Alapítvány pályázatot hirdetett „Fel, fel Aktív Műhely” címmel, mely pályázat célja az egyes intézményekben lévő szociális foglalkoztatás teljes átvilágítása, ill. külső tanácsadók, szakemberek segítségével feltárni az abban rejlő, még ki nem aknázott lehetőségeket, s meghatározni a fejlesztés irányát, mely leginkább szolgálná a fenti célt. Otthonunk 2010 januárjában csatlakozott a pályázathoz. A work shopokon együtt dolgozott az üzleti tanácsadókkal az intézmény szakmai teamje, s a közös munka eredményeként a fejlesztés alapvető célterületeként az idegenforgalmi szolgáltatás került kiválasztásra. S miért éppen az idegenforgalom? Jelentős mértékben azért, mert egyedi, ezen keretek között újszerű. Az intézmény elhelyezkedése is alátámasztja ennek életszerűségét. Ezen túlmenően pedig a szociális foglalkoztatás egyéb területei is jól felfűzhetőek, illeszthetőek ebbe a projektbe.

Rajztalálkozó Csákánydoroszlón

S kiket várunk? Elsődleges célcsoportként a családokat jelöltük meg, kiindulva abból a tényből, hogy a közeli Lutzmannsburg fürdője családbarát fürdő, ahonnan egy-egy napra ha kimozdulnak a vendégek, érdekes programot találhatnak a közelükben. Ezen felül az iskolai osztálykirándulások számára is kínáljuk a szolgáltatást.

Május 27.-én Csákánydoroszlóra utaztunk rajzolni. Csapatunk állandó két tagja, Tekán János és Csikós László mellé most Péczeli Erika vállalkozott a feladat végrehajtására. Az idei téma: A tánc öröme. A tánc történetének különböző állomásai elevenedtek meg az alkotásokon. A mi három rajzolónk a modernkor egyik „rakendrollozó” párját örökítette meg. A műveket értékelő 81 éves Horváth János festőművész szerint nagyon (szó szerint idézem a művész szavait) „Zsír” lett a kép. Ebben benne van minden. Kell ennél több? Amire külön büszke vagyok, hogy a szóbeli instrukciókon kívül nekem nem sok szerepem volt. A délutáni programok is a tánc jegyében zajlottak. Nagy Judit munkavezető

Fejlesztések: Jelenleg a szolgáltatás idegenvezetést, kocsikázást, ill. a pavilonban történő termékárusítást foglalja magába. Ezt bővíteni szükséges a célcsoportok igényeinek megfelelően. Ennek jó terepe lehet a kastélyt övező park, mely játszó- és szabadidő központtá alakítható. Kialakításra kerülne egy játszópark, lehetőséget biztosítunk sportolásra, egy tanösvénnyel pedig a játszva tanulásra. Emellett a vendéglátás fokozatos kiépítése is szerepel a tervek között. Ezek a tervek csak fokozatosan valósíthatóak meg, mivel beruházást is igényelnek, elsődlegesen külső forrás – pályázati támogatás – keresése, bevonása útján. A rendelkezésre álló humán erőforrás fejlesztése is szükséges ehhez, el kell sajátítania lakóinknak a vendéglátás fortélyait, az idegenforgalmi szolgáltatás nyújtás alapvető ismereteit. Vannak terveink, vannak álmaink… s ezek azok, amelyek nélkül nem is lehet előre lépni, azonban ezek valóra váltásához kell egy lelkes csapat is… s ez Ti vagytok, e csapatnak Önök is részesei… Kiss Klára szakmai vezető

VIII. évfolyam 2. szám 6

VIII. évfolyam 2. szám Egészséghét

2010. április 19-től 23-ig tartó hét Zsirán az egészséges életmód jegyében telt. -Hétfőn sportoltunk, Marton Gergő irányításával. -Kedden utazást tettünk a Test, a Szellem és a Lélek világába az ezotéria jegyében. A legtöbb ember imádja, ha masszírozzák. Mi ennek két különleges módjával ismerkedünk meg. Lávakövekkel kényeztette testünket a répcevisi Érdi Lászlóné, Anikó. A kézzel történő masszírozás helyett sima, lapos köveket helyezett a testfelületre, melyet előzőleg felhevített 50-60 fokos hőmérsékletűre. Jótékony hatása mellett, már az élmény maga is felemelő. A lávaköves masszázs több ezer éves múltra tekint vissza, az amerikai indiánok, az indiaiak, de egyes források szerint még az ősmagyarok sámánjai is használták gyógyításhoz a felmelegített és testre helyezett köveket és ásványokat. - Mitre Károlyi Mária tibeti hangmasszázsa az érintés egy különleges, egyedülálló formája. Mióta világ a világ, a hangterápia létezik. Gondoljunk csak a dobokra az őskorból. Ezeket mind arra használták, hogy egyensúlyba, harmóniába hozzák a lelküket, a testüket, helyreállítsák a rezgéseket. A hangtálak kellemes, harmonikus hangjai megnyugtatják a szellemet, a lágy rezgések átjárják az egész testet és egy jóleső ellazuláshoz vezetnek. Szerdán zöldségekből, gyümölcsökből alkottunk szobrokat az itáliai reneszánsz festőjének Arcimboldó képeinek hatására. Képeire jellemző, hogy gyümölcsöket, virágokat, állatokat, halakat és könyveket ábrázolt, amelyek egy-egy személy felismerhető arcképévé állnak össze. Csütörtökön elgyalogoltunk a Hétforráshoz. Az idő egy kicsit hűvös volt, ezért jól esett a tűz melegénél szalonnát sütögetni. Akik nem mertek vállalkozni a túrára, azok sem maradtak program nélkül. Séta kocsikázhattak Matyival és Jonival. Egy vendég póniló is meglátogatta a lakókat, aki azt is megengedte nekik, hogy felüljenek a hátára. Pénteken szépültünk és szép testekben gyönyörködtünk. A nap mottója: „Amit magadra kensz, megeheted” Délelőtt ősrégi praktikákat, recepteket felkutatva a segítők csodapakolásokat készítettek. Különlegességük abban rejlett, hogy mindet meg is lehetett kóstolni. Volt joghurtos, mézes csokis csodaszer. A vállalkozó kedvűek nem csak a szebbik nem tagjai közül kerültek ki, az erősebb nem is szívesen fogadta a kencéket. Délután Bangó Mária, Míra tartott várakozáson felüli, igen színvonalas hastánc bemutatót tanítványaival. A műsor után a közönség is kipróbálhatta a mozdulatokat. Nagy Judit munkavezető

11

Ilyen volt a Hajdú és Fia - Panoráma Kft. hosszúhétvégéjének felajánlása és a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület elnökének Asztalos Zsoltnak közbenjárása, miszerint három alkotás bemutatásra kerül Dániában, Odensen városában megrendezésre kerülő filmszemlén. A jó hangulat őszinte jele legfőképpen az volt, hogy olyan résztvevők, vendégek akik teendőik miatt nem szándékoztak a rendezvény végéig maradni, mégis zárásig együtt ünnepeltek az alkotókkal. David Lynch írta nemrég megjelent könyvében, hogy a film egyszeri és sajátos világ, amibe a néző beléphet a vászon és a film hangjai segítségével. Én azt hiszem, most mi is őszinte világok eddig zárt kapuin juthattunk át, s így fedezhettük fel „kedves arcok” történeteit. Csak utólag tudatosodik bennem, hogy saját világom mennyivel kevesebb lenne ezek megtapasztalása nélkül, de ez az „utólag” még nincs túl későn. Még akkor sem, ha most olyan korban kell mindezt megélnünk, ahol mind kevesebb súlya van a tiszta emberi érzéseknek. Fábián Gábor szabadidő szervező

Isten pénze Valaki mert nagyot álmodni. Valaki másokat is a jó ügy mellé tudott állítani. Valaki a sok-sok akadály és kétség ellenére is véghezvitte azt, amit célul tűzött ki. Sikerült neki. Sikerült nekik. Mi volt a nagy álom? Az, hogy csatlakozzunk az Európai Unió által meghirdetett „A szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem éve” programhoz. Mi, akik magunk is elvárhatnánk, hogy mások segítsenek rajtunk. Mi, akikről sokan azt gondolják, hogy csak vegetálnak lakóink az otthonban, s a közpénzeket élik fel. Szalai Péterné, Gitta volt az álmodozó. Az Ő ötlete alapján a történelmi egyházak vezetőit kereste fel küldöttségünk, hogy segítséget kérjen a Komédiás Integrált Színtársulat részére. Kérésük „mindössze” annyi volt, hogy az Isten pénze c. musical előadásához fellépési lehetőséget szervezzenek számukra. A görög katolikus püspök, Kocsis Péter Fülöp apostoli kormányzó nem tétlenkedett, azonnal a Művészetek Palotája kapuit nyitotta meg előttünk. Ezután egyre több jószándékú „idegen” állt az ügy mellé. Egyre többen hittek abban, hogy tudnak segíteni, s persze egyre több volt a kétség is. Mindenki tette a dolgát, s a mű összeállt. Azt hiszem elfogultság nélkül állíthatom, hogy az összefogás és a közös cél csodákra képes. 2010. június 19-én este a Művészetek Palotájában tanúi lehettünk annak, hogy a KOMISZ® - a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola hallgatóival és oktatóival, valamint gyermekekkel kiegészülve – elvarázsolta a nézőtéren ülőket. Többek közt Tolcsvay László zeneszerzőt, a történelmi egyházak képviselőit, Nyitrai Imre helyettes államtitkár urat, a fenntartó részéről érkezőket, a hozzátartozókat, a társintézmények vezetőit és dolgozóit, saját lakóinkat és kollégákat. Csodálattal néztük, ahogy egyik–másik lakónk teljesen átszellemülve, a szerepével azonosulva jelenik meg a színen. Ámulattal hallottuk, hogy a felénekelt dalok mennyire erősek, vagy lágyak, tiszták, vagy kevésbé azok. A színtársulatot először látók is csak az első percekben értek rá azon tűnődni, hogy vajon ki a segítő és ki a segített. Mert nem volt különbség, mindenki színész volt, nem is akármilyen. Olyan, aki egy álmot valóra vált... Ecker Zita gyógytornász

10



7

Őszinte világok kapuin át

Krakkóba utaztunk

Hosszú utat kellett megtennie a mozgóképnek ahhoz, hogy a videó helyettesíteni tudja a celluloid szalagot és így a hétköznapi felhasználók számára is elérhetővé váljon ez a csoda. Csoda, ami nem vesz el semmit mégis sokat ad sokaknak, megőriz és dokumentál, megnyugtat és felkavar, meghat és feldühít, vagy csak szimplán szórakoztat.

Június 9 - 12-ig a Peresznyei Fiókintézmény 3 dolgozója tanulmányi kiránduláson vett részt Krakkóban, és annak környékén. A kirándulás az SCA Produkt Kft. szervezésében zajlott, busszal utaztunk, külön idegenvezető állt a csoport rendelkezésére. Szerdán a hajnali órákban indultunk el Vas megyéből, majd Budapesten csatlakoztunk csoportunkhoz, köztük SCA-képviselőivel és más intézmények dolgozóival. Szlovákián keresztül jutottunk el Lengyelorszába. Szállásunk Krakkó belvárosában volt, az ötcsillagos Holiday Inn szállodában. A szállodai szobák birtokba vétele után este 19 órakor fogyasztottuk el svédasztalos vacsoránkat, amely mennyei és bőséges volt. Este megtekintettük Krakkót, a Királyi várost, mely a Visztula folyó partján fekszik és sok évszázadon át volt Lengyelország fővárosa. Második napunk reggelén napsütésben indultunk el – nehéz súllyal a reggeli svédasztal után – a Visztula partján magasodó szikladombon álló Wawelt megtekinteni. A Wawel a királyi palota, az egykori lengyel királyok székhelye, koronázó temploma és végső nyughelye. A székesegyház három tornyának egyikében függesztették fel az ún. Zsigmond-harangot. Délután elutaztunk Wieliczkába és megtekintettük a híres sóbányát, melynek turista útvonala mintegy 2 km hosszú és 22 folyosókkal összekötött kamra alkotja. Az I. szint 64 m mélyen, míg a III. szint 135 m mélyen található, maga a bánya IX szintes. A bányában egész évben állandó, kb. 14°C fokos a hőmérséklet. A tárnát 1635-1640 között létesítették. Eleinte kizárólag a só felszínre szállítására használták, majd a XIX. századtól közlekedési útvonal szerepét töltötte be. Az első 378 lépcsőfokon át a Danilowicz-aknához érkezünk. Innen jutunk a Kopernikuszkamrához és a Szent Antal-kápolnába. Mindenütt sóból faragott szobrok, helyi érdekességek, régmúlthoz kötődő hagyományok láthatók. Továbbhaladva megérkeztünk a Janowice- kamrába, Kiégett-kamrába, Sielec kamrába, majd 530 méterre az útvonal kezdetétől elérkeztünk a Nagy Kázmér kamrához, aztán a Kunigunda-járattól eljutottunk a Pieskowa Skala kamarához. A Szent Kereszt Kápolna után a Szent Kinga Kápolna következett, mely a sóbánya legszebb terme. További számos kamra után vendéglátó kamrák következtek: luxusétterem, vásárló helyiségek és számos más látványosság. A bánya kivételességét bizonyítja, hogy manapság évente kb. 1 millió látogatót fogad. A lépcsőfokoktól megtörve bár, de lelkesen fogyasztottuk el este svédasztalos vacsoránkat, majd újból nekiindultunk a Fő tér nyüzsgő életének megtekintéséhez. Lengyelországi utunk második napján Krakkó belvárosához közel elhelyezkedő idősek otthonát látogattuk meg, mely idén ünnepli fennállásának 120. évfordulóját. Magát az intézményt Anna és Ludwig Helz német származású vagyonos polgárok alapították, akik ellengyelesedtek, és szinte minden vagyonukat feláldozva néhány év (1886-1890) alatt megépítették a mai épületet, mely akkor szegényházként működött. A részben felújított hatalmas épületben, melyhez egy templom is szervesen kapcsolódik, ma 337 idős ember él. A szociális otthon életében fontos szerepet kapnak az irgalmas rendi nővérek. Látogatásunk tiszteletére az otthonban élő lakókból álló, s immár 20 éve eredményesen működő, számos sikert maga mögött tudó énekkar köszöntött minket, hagyományos lengyel népdalokkal, gyermekversekkel. A szakmai program után tekintettük meg, egy rövid utazás után az auschwitzi koncentrációs tábort. Az ott bemutatott „emlékek” mindenki számára megdöbbentő élményt nyújtottak. Másnap reggel, elbúcsúzva Krakkótól, élményekkel gazdagodva indultunk haza. Köszönettel tartozunk az élményekben gazdag útért a vezetőségnek, illetve az SCA-Produkt Kft. képviselőinek és munkatársainak!

A 21. század küszöbén már értelmi fogyatékkal élő embertársaink is használhatják – egyre kompaktabb mivoltuk által – ezeket az eszközöket és élvezhetik minden előnyükkel együtt. Mindvégig benne voltam a szemle összes mozzanatában, így nehezen tudok felülemelkedni érzéseimen ahhoz, hogy valóban objektíven tudjam összegezni az Álmodtam egyet...® II. Zsirai Speciális Filmszemle történéseit. Hosszadalmas, aprólékos és izgalmas munka előzte meg 2010. június 9.-ét. Sűrű, sikeres, értékes, minőségi és kellemes; jönnek az első impressziók, miközben majd megfelejtkeztem arról az intenzív meghatottságról, ami a díjátadó alatt tört rám. Láttam az arcokat izgulva ragyogni, és arra gondoltam, vajon mi játszódik le az alkotókban, mennyire figyelik a visszafelé beolvasott díjak ritkulásának jelentőségét, hogy a ki nem mondott nevek egyre és egyre jobban megerősítik-e bennük a fődíj esélyét. Hirtelen előreszaladtam, de talán elnézik nekem, hogy a legerősebb élményemmel kezdem a beszámolót – figyelembe véve, hogy még nagyon frissen és elevenen munkálnak bennem az emlékek. Délelőtt 10 órakor Hollósi Péter intézményvezető köszöntötte a rendezvény résztvevőit, majd hivatalosan is átadta a szót és a rendezvény háziasszonyának járó tisztséget Kiss Klára szakmai vezetőnek. Még a zsirai Step by step mozgásszínház csoport kedves, de ugyanakkor mély gondolatokat ébresztő előadása előtt Halmy György filmrendező is megosztotta érzéseit a jelenlévőkkel, kiről elmondható, hogy kezdetektől ott bábáskodott a fogyatékkal élő alkotók filmes próbálkozásai felett. Tanácsaival mindvégig segítette a speciális filmesek kibontakozását, a megfelelő szakmaiság érzékeny átadásával mind az első filmszemlén, mind pedig a pár hónappal ezelőtt megrendezett „Itt és most” Zsirai Filmnapon. Talán itt érdemes egy gondolat erejéig kitérni az előbb említett filmnapra. Az Álmodtam egyet…® II. Zsirai Speciális Filmszemle meghatározó vázát, szellemiségét adta félreismerhetetlen pozitív változásokat okozva már egyszeri alkalmával is. Az értelmileg akadályozott alkotók tanulnak, figyelembe vesznek és megfogadnak minden olyan segítő tanácsot, amit a filmnap zsűrije útravalóul adott nekik. Szinte mindnyájunk számára megdöbbentő és hihetetlen ez az alig egy év alatt végbemenő és ténylegesen érezhető fejlődés. Ahogy az az elmúlt évben is történt, a versenyfilmek vetítéseit a zsűri részletesen elemző értékelése követte. A jelenlévő közönség könnyen emészthető – nem a klasszikus értelembe vett – filmesztétikai ismeretekkel gazdagodhatott. Olyan, eddig talán nem is gondolt képi látásmód nyílhatott meg számunkra, mely segítségünkre lehet egy alkotás készítése vagy átélése közben. A nap folyamán három vetítési blokkot, összesen 14 filmet láthattunk, s míg a zsűri visszavonult meghozni döntését újra megnézhettük a 2009-es filmszemle legjobb négy alkotását és a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület tatai Alkotótáboráról készült kisfilmet is. A zsűri jó egy óra után tért vissza, mikorra már tapintható izgalom töltötte be a Foglalkoztató Centrum kultúrtermét. Az értékelők három kategóriában három díjat osztottak ki, továbbá megnevezték „a szemle legjobb alkotását”. A rendezvény ideje alatt a közönség is szavazhatott a számára legkedvesebb filmre. A filmesek egyéb ajándékokat is kaptak.

Őriné Fülöp Eszter, Kocsis-Horváth Krisztina, Stefanich Rezsőné

8



9

Nemzetközi Váltófutás - 2010 Andorra – Spanyolország – Portugália – Gibraltár – Franciaország - Monaco Eltelik egy év, eljön május, és mi futunk. Ismét, már 2007 óta. Svédországból indultunk, elmentünk Izlandra, Nagy Britanniába, Franciaországba, hogy csak a „nagyokat” említsem. Ezt az évet egy kisebb országból, Andorrából kezdtük, amelynek területe nagyjából GyőrMoson-Sopron megye tized része. A csapat két intézmény lakóiból állt össze, Zsirát és az ágfalvi Napszak otthont is 2-2 sportoló képviselte, mindannyian a váltófutás rutinos résztvevőinek számítanak (Gyöngyösi Erzsébet, Szabó György) . A mieinkkel együtt hét csapatból, 53 tagú társaság gyűlt össze a mini államban, melyben a tavalyi év óta már kicsit otthonosan mozogtunk. Na, de sokáig nem, hiszen már a második napon Spanyolország fele vettük az irányt, hogy meghódítsuk az Ibériai – félsziget mindkét országát. A Pireneusok hegyvonulatai, szerpentinjei gyönyörű látványban részesítettek mindannyiunkat, de nem kevés nehézséget hordoztak futó és autó számára is. A félsziget belseje fele haladva persze a terep könnyebb lett, de a hőmérséklet emelkedésével a feladat nehézsége nem változott. Az első pár napban leginkább kisebb falvakban jártunk, a tájjal ismerkedhettünk, bazilikákat, várakat, kastélyokat láthattunk. Portugália hozta meg az igazi látványosságokat. Ebben az évben is meglátogattunk egy katolikus zarándokhelyet, Fatimát (A kegyhelyen 1917-ben három pásztorgyermek előtt állítólag többször is megjelent Szűz Mária.). A turistáknak kiépült bazilika, szállodalánc, bazársorok remek lehetőséget biztosítottak imádsághoz, pihenéshez, és vásárláshoz egyaránt. Aztán jött az Atlanti–óceán, és a szebbnél-szebb partszakaszok, hol sziklásak, hol homokosak. A víz hőmérséklete még nem verdeste az eget, de a nagy hőség ezt ellensúlyozta, örömmel vetettük magunkat a hullámokba. A part menti települések itt is a mediterrán országok falvaihoz hasonlók – tele szállodával, étteremmel és bazárral, sok az utcai zenész, a fekete árus, finomak az ételek, különösen a specialitások nyerték el a tetszésünket, na persze nem mindenkiét (Gyuri). Ez a sok szép és jó segített bennünk átlendíteni a nehéz napokon, mikor utolér a fáradtság, mikor már nagyon meleg van, mikor már nagyon hiányoznak az otthoniak, és mikor már eleged van abból, hogy a negyven ember közül, akikkel együtt alszol, legalább tíz horkol. Érintettük még Európa legdél-nyugatibb pontját Sagrest, ahol remek fogadtatás várt bennünket, és gyönyörű kilátás nyílt az óceánra a 16. századi erődből. Indulás vissza Spanyolországba, a vidék fő jellemzői a narancs-, olajfaültetvények

Üde színfolt volt Gibraltár, a Nagy – Britanniához tartozó kis félsziget, és a hasonló nevű szoros, amely a Földközi tenger kapuja. Hogy mi van a szoros túlsó oldalán - tiszta időben átláthatunk a szomszédos kontinensre, Afrikába. Persze, még sok érdekesség volt itt, például a repülők leszállópályája, amely keresztezi az autóutat, és a repülők a közlekedés állandó résztvevői, na meg a majmok, amelyek Gibraltáron teljes szabadságban élhetnek, és várják az érdeklődő turistákat. Erzsinek itt kijutott a „jóból”, rendőri felvezetéssel 7 km-t futott egyvégtében, a városka dimbes-dombos utcáin. Vissza a spanyolokhoz egy rövid nap után, és irány a legtöbb sztár által látogatott hely a sivatagban, Mini Hollywood. Ez az éghajlat és terepviszonyok, hű mása az amerikai prérinek, ennek köszönhetően építettek itt fel egy western falut, ahol több száz filmet forgattak, közülük a leghíresebb talán A Jó, a Rossz és a Csúf című, Clint Eastwood-dal. Az utolsó napok egyébként nagyrészt utazással, hosszú buszozással teltek, de azért egy rövid látogatást tehettünk Katalónia fővárosába, Barcelonába, ahol megnéztük (sajnos csak kívülről) az FC Barcelona stadionját, a híres Gaudi templomot, a Sagrada Familia-t, a Kolumbusz emlékművét, és a Montjuic - hegyről a hatalmas világváros látképét. A közelben található, de már szinte a fellegek között Montserrat, amely szintén egy zarándokhely és egy fekete Madonna szobrot láthatnak itt a világ utazói. Ezzel utunk szinte a végéhez ért, egy esős sátrazással és hosszú beszélgetéssel búcsúztattuk, az idei váltófutást, és kedves barátainkat. Lakóink sportteljesítménye, és a feladatokhoz való hozzáállása minden elismerést megérdemel, hiszen az időjárási és domborzati nehézségekkel mindannyiszor megküzdöttek és idén is győztesen kerültek ki a nagy csatából. 17 nap alatt 77 km-t futottak. Bejártunk 5 országot, és érintettünk még hármat, valamint utaztunk nagyjából 7500 km-t. A konzervekből már lehet, hogy elegünk volt, de a vacsorák mindig finomak, speciálisak és bőségesek voltak. A matracon már fájt a hátunk, de annál nagyobb örömmel gondoltunk haza, a saját ágyunkra. Volt, amit még megnéztünk volna, de annál többet láttunk. Néha átkoztuk a percet, mikor elindultunk, de utólag minden megoldódott, és köszöntük, hogy eljöhettünk. Köszönjük így utólag is támogatóinknak, hiszen ilyenkor az emlékek még szebbek. Ezekkel a szép emlékekkel hamar eltelik ez az év, és újra jön a május...

és a fazekas termékek, itt aztán voltak vázák és köcsögök a 10 cm-estől a 2 m-esig. Aztán az elsivatagosodás, a levegő egyre szárazabb volt, a növényzet egyre gyérebb, és bokrosabb, a hőmérséklet pedig csak nőtt, óriási feladat elé állítva futóinkat.

Marton Gergő szabadidő szervező

16 VIII. évfolyam 2. szám

Recommend Documents