158
Közlemények
A kaposvári szabómunkások szakegyletének könyvtára. K ö n y v t á r t ö r t é n e t i k u t a t á s a i n k az u t ó b b i é v e k b e n e g y r e n a g y o b b érdeklődéssel f o r d u l n a k a szakszervezeti k ö n y v t á r a k t ö r t é n e t e felé. E z a k é r d é s m e g is érdemli a fokozott figyelmet, hiszen a m u n k á s s á g legfejlettebb t a g j a i egészen a felszabadulásig i n n e n szerezték b e o l v a s n i v a l ó i k a t , így e k ö n y v t á r a k n a k n a g y szerepe v o l t az o s z t á l y h a r c o s m u n k á s s á g ö n t u d a t á n a k k i a l a k í t á s á b a n . J e l l e m z ő a k ö n y v t á r a k jelentőségére a szakszervezeti m o z g a l o m b a n , h o g y az O S z K K i s n y o m t a t v á n y t á r á b a n t a l á l h a t ó n a g y s z á m ú szakegyleti a l a p s z a b á l y n a k úgyszól v á n m i n d e g y i k e — t ö b b e k k ö z t — k ö n y v t á r f e n n t a r t á s á b a n jelöli m e g az egylet célját s a vezetőség t a g j a i k ö z t felsorolja a k ö n y v t á r o s t is. Sajnos a felszabadulás e l ő t t i ós a l a t t i v i h a r o s e s e m é n y e k k ö v e t k e z t é b e n a l e g t ö b b szakszervezeti k ö n y v t á r a n y a g a el k a l l ó d o t t , s így a t a n u l m á n y o k t ú l n y o m ó része i n k á b b a k ö n y v t á r a k t ö r t é n e t é v e l , m i n t a n y a g á v a l foglalkozik, s ez f o k o z o t t a n é r v é n y e s a z első v i l á g h á b o r ú e l ő t t i i d ő k r e , m e l y k o r b ó l m é g k a t a l ó g u s is csak k e v é s m a r a d t . A k a p o s v á r i s z a b ó m u n k á s o k szakegylete k ö n y v t á r á n a k k a t a l ó g u s a 1 e g y m a g á b a n n e m k é p e s u g y a n ezt az ű r t b e t ö l t e n i , m á r csak a z é r t sem, m e r t e g y v i d é k i és valószínűleg kis szervezet (az 1900-as n é p s z á m l á l á s idején 261-en d o l g o z t a k K a p o s v á r o n a r u h á z a t i i p a r b a n , a m e s t e r e k e t is beleértve) 2 kis k ö n y v t á r a v o l t (119 m ű 148 k ö t e t b e n ) . D e é p p e n kis v o l t á b a n bizonyítja, h o g y a szakszervezeti k ö n y v t á r a k k ö z ü l a legszerényebbek is színvonalat képviseltek. A t á r g y i l a g o s s á g k e d v é é r t m e g kell jegyezni, h o g y ez a 119 m ű n e m m i n d képvisel n í v ó t , sőt m e g t a l á l h a t ó n é h á n y a n n a k idején r e n d k í v ü l népszerű, d e é r t é k t e l e n író k ö t e t e is ( B E N I C Z K Y N É , M A R L I T T , O H N E T ) , á m a k ö n y v e k összetételére n e m ezek jellemzőek. S m é g csak n e m is a z , h o g y szerepelnek a k o r elismert, n é p s z e r ű írói ( JÓKAitól t i z e n k é t , MiKSZÁTHtól k é t m ű és az á l t a l a s z e r k e s z t e t t a l m a n a c h k é t k ö t e t e , t o v á b b á az e k k o r m á r halott, de változatlanul népszerű V A S Gereben két műve), vagy, hogy EÖTVÖS Karthausijáhól k é t p é l d á n y is a k a d és m e g t a l á l h a t ó k P E T Ő F I összes k ö l t e m é n y e i . A k ö n y v t á r a r c u l a t á n a k jellegzetes színét az a d j a m e g , h o g y m e g v a n a korabeli t á r s a d a l o m kér l e l h e t e t l e n b í r á l ó j á n a k , T O L N A I L a j o s n a k az Oszlopbár'ója, s t ö b b városi jellegű, eszmeileg is p r o g r e s s z í v e b b író — B R Ó D Y S á n d o r , K A B O S E d e , K Ó B O R T a m á s — s a világnézetében s o k s z e m p o n t b ó l a szocializmushoz közelálló T H U R Y Z o l t á n m u n k á i . I d e s o r o l h a t ó k bizo n y o s m é r t ó k i g a fiatal M O L N Á R F e r e n c Éhes városa és K i s s József versei is. A k e v é s s z á m ú n e m s z é p i r o d a l m i m ű m e l l e t t ( B O R O S V i l m o s : II-ik Rákóczi Ferenc, GRACZA G y ö r g y k ö n y v e a s z a b a d s á g h a r c t ö r t é n e t é r ő l ) s z á m u n k r a a m a g y a r n y e l v ű k ö n y v e k k ö z ü l a leg f i g y e l e m r e m é l t ó b b M E Z Ő I T Vilmos A tőke nyomorultjai c. m ű v e . M E Z Ő F I az 1890-es évek b e n a S z o c i á l d e m o k r a t a P á r t egyik legagílisabb vezetője volt (igaz, h o g y a k a t a l ó g u s megjelenése idején m á r e l h a g y t a a p á r t o t és k ü l ö n u t a k r a l é p e t t ) . K ö n y v e d r . R A J N A Géza á l n é v e n j e l e n t m e g . 3 A külföldi s z é p i r o d a l o m is v á l o g a t o t t a n y a g g a l v a n k é p v i s e l v e . D A U D E T h á r o m D O S Z T O J E V S Z K I J és T O L S Z T O J k é t - k é t m ű v e (az u t ó b b i t ó l a Karenina Anna és a Feltáma dás) m e l l e t t e l t ö r p ü l P R É V O S T M a r c e l n e k (aki p e d i g m a g a is a F r a n c i a A k a d é m i a t a g j a volt) h á r o m r e g é n y e . S z á m b a n felülmúlja ő k e t V E R N E , k i t ő l h a t k ö n y v is m e g t a l á l h a t ó . A l e g t ö b b m ű v e l k é p v i s e l t idegen író a z o n b a n , és ez m i n d j á r t jellegzetes a r c o t is a d a k ö n y v t á r n a k , Z O L A , a k i n e k n y o l c m u n k á j a is szerepel a k a t a l ó g u s b a n . E z e k n e k a m ű -
1 A Kaposvári Szabómunkások Szakegyletének Könyvtári Jegyzéke. Kaposvár, O S z K K i s n y o m t a t v á n y t á r . M u n k á s füzetek 1869—1944. 2 Magyar Korona Országainak 1900 évi népszámlálása II. rész. A népesség foglal k o z á s a k ö z s é g e n k é n t . 237. 1. 3 Magyar Irodalmi Lexikon I I . k ö t e t 226. 1.
1902.
Közlemények
159
v e k n e k a m a g y a r fordításai n e m sokkal a k a t a l ó g u s k i n y o m t a t á s a e l ő t t j e l e n h e t t e k m e g . N y o l c r e g é n y ZoLÁtól, k i n e k személye e k k o r m é g s a j á t h a z á j á b a n is a v i h a r o k k ö z é p p o n t j á b a n állt, s k i n e k n e v e e b b e n az i d ő b e n t ö b b e k k ö z t a n e m r é g e n lezajlott DREYFUS-ügy k a p c s á n is e g y r e i n k á b b a baloldali progresszív m o z g a l m a k lobogója l e t t , ez igen lényeges a d a l é k a k o r a b e l i szocialista k ö n y v t á r a k á l l o m á n y á n a k ismeretéhez. 119 m ű , k ö z t ü k tizennégy J Ó K A I , ezenkívül MIKSZÁTH, T O L N A I Lajos, T H U R Y Zoltán, B R Ó D Y
Sándor,
M O L N Á R F e r e n c , D A U D E T , D O S Z T O J E V S Z K I J , T O L S Z T O J , V E R N E m u n k á i és m i n d e n e k e l ő t t
n y o l c ZOLA-regény 1902-ben, ez ö n m a g á b a n v é v e is figyelemre m é l t ó . M é g elgondolkoztat ó b b a z o n b a n ez a t é n y a k k o r , h a figyelembe vesszük, h o g y a 148 k ö t e t e s kis k a p o s v á r i k ö n y v t á r m i n d e n valószínűség szerint a legszerényebbek, leggyengébbek egyike l e h e t e t t a k o r a b e l i szakszervezeti k ö n y v t á r a k k ö z ö t t . INDALI
GYÖRGY
A tudományos sajtókutatás helyzetéhez Magyarországon a k é t világháború között. A s a j t ó t ö r t é n e t m e l l e t t a sajtó elméleti kérdéseinek i r o d a l m a n á l u n k a századforduló k ö r ü l é l é n k ü l t m e g r ö v i d időre. E z a progresszív m a g y a r polgári sajtó fénykora, K i s s József, B R Ó D Y S á n d o r , S Z Í N I G y u l a , P T J R J E S Z Lajos, A D Y E n d r e , újságírói és szerkesz t ő i m ű k ö d é s é n e k évei. A z újságírás célja és é r t e l m e foglalkoztatja SZOMAHÁZY I s t v á n , B Í R Ó L a j o s és SZABÓ László s a j t ó m o n o g r á f i á i t , S A J Ó - R Ó N A és R A D Ó g y a k o r l a t i kézi könyveit.1 B Í R Ó Lajos m á r - m á r a szocializmus álláspontjáról m u t a t r á a polgári sajtó l a p p a n g ó válságára, s annak okaira. ,,. . . a l a p o k n a g y r é s z é t f e n n t a r t ó m a g y a r k ö z é p o s z t á l y n i n c s e n t i s z t á b a n a m a g a érdekeivel. K ü l ö n ö s t á r s a d a l m i k a p i l l a r i t á s ú t j á n á t v e t t e a n a g y b i r t o k o s s á g , és a h i v a t a l viselő d z s e n t r i egész g o n d o l k o z á s á t . A meggyőződései és jelszavai n a g y b i r t o k o s - m e g g y ő z ő dések, és n a g y b i r t o k o s - j e l s z a v a k . A fájdalmai a z o n b a n polgári f á j d a l m a k . I n n e n a z a v a r o d o t t s á g , a g o n d o l a t o k k u s z á l t s á g a , a lap-előfizető m e g b í z h a t a t l a n s á g a . A m a g y a r p o l g á r i k ö z é p o s z t á l y n a k nincsenek k i d o l g o z o t t politikai p r o g r a m j a i , befejezett m e g g y ő z ő dései . . . n i n c s e n e k t e h á t m a g y a r l a p o k , a m e l y e k n e k élesen e l h a t á r o l t , biztos és világos programjuk v a n . . . A kialakulatlanságnak gazdasági okai v a n n a k . A termelés rendje k i a d o t t m i n d e n erőt, a m i b e n n e v o l t . A n a g y b i r t o k o s o s z t á l y u r a l o m u t o l s ó a t o u t - j a a n e g y v e n n y o l c a s s á g volt. A z erejét v e s z t e t t termelési r e n d s z e r t és r á é p ü l t p o l i t i k a i u r a l m a t s e m m i s e m t a r t h a t j a m á r sokáig é l e t b e n . " 2 A k é t v i l á g h á b o r ú k ö z ö t t világszerte ú j s z e m p o n t o k l é p t e k fel a s a j t ó v a l foglal k o z ó i r o d a l o m b a n . E l ő t é r b e l é p e t t ú j r a a sajtópolitika is, d e m o s t m á r n e m a z á l l a m o k belső p o l i t i k á j a s z e m p o n t j á b ó l , m i n t a X V I I I . s z á z a d b a n , h a n e m a k ü l p o l i t i k á b a n . A v o l t h a d v i s e l ő k a z á l l a m o k k ö z t i k a p c s o l a t o k eszközét, h a r c i és h a t a l m i eszközét keresik a s a j t ó b a n , m i n t v a l a m i szellemi fegyvert, a t ö b b i fegyver m e l l e t t , v a g y előtt. A X V I I I . század a k ö z v é l e m é n y kifejezőjét t a l á l j a m e g a s a j t ó b a n , a k ö z v é l e m é n y ér v é n y re j u t t a t á s á é r t k ö v e t e l i a s a j t ó s z a b a d s á g o t , a p a r t i k u l á r i s r e n d i é r d e k e t v é d ő c e n z ú r á v a l szem b e n . A z első v i l á g h á b o r ú a l a t t és u t á n a k ö z v é l e m é n y irányításának a m ó d j á t keresik, előtérbe l é p a p r o p a g a n d a , — persze, n e m m i n t e l ő r e m u t a t ó , a z emberiség egészét érdeklő g o n d o l a t o k terjesztője, h a n e m m i n t a m e g t é v e s z t é s , a n é p e k és n e m z e t e k e g y m á s ellen ingerlésének eszköze. A h á b o r ú b a n szembenálló országok vezetői, elsősorban a n é m e t e k , 1 V ö . D E Z S É N Y I B é l a : Tények és irányok M a g y a r T u d o m á n y . 1968. 544—553. 1. 2 A sajtó. B u d a p e s t 1911. 4 1 . 1.
a magyar
tudományos
sajtókutatásban.
160
Közlemények
az ellenséges hírverésben vélik megtalálni az okot, amikor alulmaradnak a fegyveres harcban. A német sajtótudománynak ez ad újból lendületet; bebizonyítani, hogy a háború a propagandán veszett el, a nyugatiak értettek hozzá, a németek nem. (Persze, ellenkező oldalon meg a német vesztegetésnek tulajdonítják, ha a semleges országok sajtója néha róluk, a háború örve alatt az üzleti koncért folyó viszályaikról, ír leleplező cikket.) A kérdést a hitlerista propaganda élezte ki a végsőkig, a náci eszmék erőszakos széthintését külön ,,propagandaminisztérium" ellenőrizte, s az utóbbi a maga végzetes céljainak szolgálatába kényszerítette az egyre szaporodó „sajtótudományi intézete k e t " is. Az uszítás eszközóvó fajult sajtó elembertelenült arculatát ismét a magyar BÍRÓ Lajos jellemzi korán és találóan: „A lapból az önálló vélemény egyre jobban kiszorul, publicisták nincsenek többé, csak vezércikkek vannak; az újság . . . Anonymus, akinek a leeresztett csuklyája mögött nem látni, csak sejteni az emberarcot. A Hang beszél; misztikus és emberfölötti valami, aminek a rezgését a lap munkatársai is elfogódottan és tehetetlen dühvel hallgatják." 3 „Tárgyilagos" felkészülést sürget az ellenséges propagandával szemben GESZTESI Gyula könyve, 4 amely előbb cikksorozat formájában jelent meg. GESZTESI az „angol sajtószervezet romboló szerepót" okolja és főleg a Nbrthcliffe-féle sajtótröszt lapjainak, meg a Reuter hírügynökségnek tulajdonítja Németország ós szövetségesei, köztük Magyar ország, egyre fokozódó nemzetközi népszerűtlenségét. Pusztán, technikai szempontból igazat ad a közvetlen jövő GESZTESinek: a magyar revíziót követelő első cikk — nyilván a Horthy-korszak propaganda szerveinek „jobb" működése folytán — ugyanennek a NoBTHCEiFFE-féle sajtónak egyik orgánumában, az első világháború alatt még Magyar ország feldarabolását hirdető Daily Mail-ben jelent meg. GESZTESI könyve — amely APPONYI Albert előszavával jelent meg — valóban csak a propaganda megjavítását, nem céljainak erkölcsi felülvizsgálatát tűzi ki célul, mégis sok érdekes sajtótörténeti adatot örökít meg, s bizonyos mértékig az első világháború „közvélemény-történetének" forrása. Az 1920-ra következő években a magyar sajtópolitikai irodalom brosúrákra és hírlapcikkekre bomlott. Az egész Horthy-korszakban egyedül két sajtóelméleti dolgozat érdemel kiemelést. MÁTÉ Károly Berlinben ismeri meg közelről az akkor vezető, DOVIFAT professzor által irányított, sajtótudományi intézet munkáját. Kis könyvében a Sajtótu domány rövid történetét adja, majd áttekinti az éppen folyamatban levő munkák állását. Szembeállítja az amerikai gyakorlatias irányt, az újságíróképzés és a hirdetések haté konyságának módszereit elsősorban szem előtt tartó vizsgálataikat és a német, ugyancsak egyoldalú, részletkutatásokban elvesző, elvont rendszerezésre törekvő irányokat. Nem nehéz észrevenni, hogy MÁTÉ a fentebb érintett és az első világháború alatti propaganda „mulasztásait" „jóvátenni" igyekvő német sajtóspecialisták működését akarja távoltar tani a magyar kutatóktól, azt az irányt, amely néhány év múlva — tiszteletre méltó kivételektől eltekintve — a német szellemi hadviselés fegyverhordozójává vált. 5 3 4
Az Ember. 1918. 1. sz. 5—7. 1. GESZTESI Gyula: A magyarság a világsajtóban. Magyar sajtópolitika. Gróf Apponyi Albert előszavával. Budapest 1918. 5 MÁTÉ Károly: Sajtó és tudomány. Budapest, 1929. (A német sajtókutatás egy oldalú elméletieskedését ós nacionalizmusát bírálja, egy MÁTÉ előtt néhány évvel Lipcsé ben tanulmányokat folytató magyar író és újságíró is. A sajtótudományi intézet itt a filozófiai fakultás fiókja, írja. „Természetesen egy titkos tanácsos vezette ezt az intézetet is — a vilmosi időkből megszámlálhatatlan titkos tanácsos maradt a német egyeteme ken . . . Volt itt szeminárium, óriási könyvtár, fölbecsülhetetlen értékű bibliográfia, régi és legrégibb német újságok évfolyamai ezrével. Az intézet „munkatervét" soha nem
Közlemények
161
MÁTÉ Károly az 1930-as években alakult Magyar Sajtótudományi Társaság főtit kára volt. A másik ez időből származó és a korviszonyok közt meglepően élesen látó, előremutató „sajtótudományt" sürgető rövid alapvetés szerzője, RIEGLEB Imre, ugyan ennek a társaságnak a titkára. 6 RiEGLERnél a sajtóval foglalkozó tudományos kutatás feladata éppen a valóban reformra szoruló magyar sajtójognak a fasiszta irányú túlzá soktól való megvédése. A harmincas évek magyar sajtójáról kedvező képet fest. De milyen sajtó az, amely a tetszését megnyeri? ,,1930-ban megjelent 1230 lap — írja, — 1934-ben 1477. Ugyanezen időszakban a postára adott lapok példányszáma tíz és félmillióval csökkent. Ami azt jelenti, hogy az általánosan csökkent példányszám mellett, a meglevő lapok térvesztése mellett — emelkedett az összes lapok száma. S nőtt azóta is. Megbomlott egy egyensúly, amely nem volt igaz, a nemzet életének megfelelő, s kialakult egy új egyensúlyi helyzet,5 születtek új lapok; új szemléletek, új akarások, új szineződések visszasugárzására. Tárgyi és szellemi specializálódás törte szét sajtónk alkatát. A lapok menynyisógi lepusztulásával egyidejűen keletkeztek az új lapok, főleg nem engedélyezett lapok, amelyek élnek, terjednek — szükségleteket elégítenek ki, s a magyar léleknek új kitárul kozását, gazdagodását segítik."1 A magyar sajtó tehát a harmincas években bálfelé gazdagodik. Ezt mindenki látta akkor, aki gondolkodott, — de RIEGLER mellett senki sem írta le. Miután nem engedélye zett lapokat említ (a sajtótörvény adta kibúvóval évi tízszeres megjelenésű folyóiratokat nyilván) — egészen világos, hogy a népi írók ós talán a haladóbb polgáriakon kívül az illegális,5 vagy inkább féllegális szocialista-kommunista sajtót is gazdagodásnak könyveli el. De cikkének valószínűleg fő célja volt, figyelmeztetni a sajtótörvény reakciós, vagy éppen fasiszta módosításának veszélyeire — amely veszély két év múlva valóra is vált, s a hírhedt 1938: XVIII. tc.-ben testesült meg. Halljuk tovább RlEGLERt.8 „Tagad hatatlan, hogy az 1914: XIV. te. és az azt kiegészítő rendeletek halmaza kuszáitságot teremtett. Amellyel azonban mindig a hatalom élt — a maga javára, azt a hatalom kezelte, s magyarázta. E szabályokat rendszerbe szedni s a kivételes állapotokkal indokolt rendkívüli intézkedéseket hatályon kívül helyezni korszakos cselekedet volna. Azonban épp napjaink jogokat megszorító, központosító ideológiája e rendezést valószínűleg arra használná fel, hogy — a nagy idők elveit tükröző szabályokat megcsonkítsa. A magyar törvény rendelkezéseiben felvilágosodottabb, szerkezetében egységesebb, mint a legtöbb állam (még Anglia vagy Franciaországot is beleértve . . .) sajtójogi szabályai. Félő azonban, hogy az új rendelkezésben épp a törvény nemes szelleme elnyomatnék s helyettük a rendeleti jogalkotás elhamarkodottsága, felelőtlensége, és indulata terül ne szót." A RIEGLER (és már MÁTÉ) által sürgetett magyar „sajtótudományi intézet"-nek a feladata 9 az lenne, hogy elhamarkodott, (és fasiszta-diktatórikus) jellegű intézkedések helyett széles tudományos alapvetést teremtsen a sajtónak, majd egy az alapjában polgári-szabadelvű beállítottságú szerző által remélt nyugodtabb időben történő reformja számára. Az intézet „politikamentességével elejét vehetné minden — ma indokolt — alkotmányjogi aggálynak." Az intézet központjául éppen azért mind Máté, mind RIEGLER az Országos Széchéértettem meg . . . Mindennek kétségtelenül volt bizonyos műveltsógtörténeti jelentősége de az élő újságíráshoz nem volt, ahogy nem is lehetett semmi köze." MÁRAI Sándor: Egy polgár vallomásai. Bp. 1940. 3. kiad. 41—42. 1. 8 RIEGLER Imre: Folyóiratkultúra, sajtóreform, sajtótudomány. Budapest. 1936. Klny. az Országút-ból. 7 Uo. 5. 1. Kiemelések az eredeti szövegben ! 8 U o . 11. 1. 9 Uo. 16—18. 1. 5 Magyar Könyvszemle
162
Közlemények
nyi Könyvtár Hírlaptárát ajánlották, amelynek akkori vezetője TRÓCSÁNYT Zoltán, ugyanakkor a sajtótörténetben is úttörő folyóirat, a Magyar Könyvszemle szerkesztője. „Ez képezné a létesítendő intézet magját, természetes hírlaptárát. Kiegészítendő volna ez a szegedi egyetemen elhelyezett sajtótudományi gyűjteménnyel. Összehangol ható volna a Központi Statisztikai Hivatalban folytatott adatfelvételi tevékenységgel. A hírlaptár kiegészíthető volna . . . a Magyar Szociográfiai Intézet gazdag újságkivágatgyűjteményével, melyet állandóan gazdagít s amely különösképpen népi irányú érdeklő désével és gyűjtésével a részletkutatásokat elősegítheti." A RlEGLEB-féle terv szinte segélykiáltásszerűen fordul meglevő, tehát az egyre jobboldalibbá és a német nácirendszer felé egyre elkötelezettebbé váló államvezetés ellen őrzése alatt álló hivatalos és gyűjteményi szervek felé. Nem is reméli már a sajtótörvények baloldali, vagy legalábbis liberális irányú reformját, amelyet még a megelőző évtized ben — főleg a BETHLEN-Í úgynevezett konszolidáció idején a baloldali sajtó remélt — csak a közelgő vész feltartóztatását, az ellenkező irányú „reform" felé való sodródás megállí tását. A cikk egyébként az akkori viszonyok közt haladó és főleg fiataloktól támogatott Országút című folyóiratban jelent meg. Haladó újságírók és kutató tudósok tervezett összefogásának egy jobb sajtótör vény érdekében, vagy legalább a még meglevő szabadság védelmében röviddel RIEGLER cikke után már minden lehetőségét elvette a német imperialista törekvésekkel szövet kező politika. Tudományos intézet helyett sajtókamarát alapítottak az új politika csahos elkötelezettjei. De a terv ma már naivnak tűnő gondolatai a sajtókutatás jelentőségére még mindig megszívlelendő fényt vetnek. Történetileg ugyanakkor a két világháború közti kísérletek aláhúzzák azt az utóbbi időben többször megállapított tényt, hogy ennek a korszaknak a viszonyai között a sajtó elméleti vizsgálata nem fejlődhetett, hiszen csak a hivatalos elgondolásokkal szemben fejlődhetett volna. DEZSÉNYI B É L A
