A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2008. november 6., csütörtök
157. szám
Ára: 1755,– Ft
263/2008. (XI. 6.) Korm. r.
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között Budapesten, 2008. május 30-án aláírt a Kulturális Intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . 19230
264/2008. (XI. 6.) Korm. r.
A hõtermelõ berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19232
265/2008. (XI. 6.) Korm. r.
A 2009. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19246
266/2008. (XI. 6.) Korm. r.
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19263
32/2008. (XI. 6.) KHEM r.
A léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyérõl és képzésérõl szóló 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . 19286
132/2008. (XI. 6.) AB h.
Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
115/2008. (XI. 6.) OGY h.
Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19292
116/2008. (XI. 6.) OGY h.
A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005–2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . 19293
117/2008. (XI. 6.) OGY h.
Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetérõl szóló jelentés elfogadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19293
1068/2008. (XI. 6.) Korm. h.
A Zalabaromfi Zrt. által termeltetett élõpulyka-állomány takarmányozásához és levágásához nyújtandó forgóeszközhitelhez kapcsolódó állami kezességvállalásról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19294
19286
19230
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám 1. Cikk
III. Kormányrendeletek A Kormány 263/2008. (XI. 6.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között Budapesten, 2008. május 30-án aláírt a Kulturális Intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl
1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között Budapesten, 2008. május 30-án aláírt a Kulturális Intézetek mûködésérõl szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére.
2. § A Kormány az Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a Kulturális Intézetek mûködésérõl A Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya, a továbbiakban: „Szerzõdõ Felek”, a magyar és a lengyel nép közötti hagyományosan baráti kapcsolatok megerõsítésének, valamint a sokoldalú együttmûködés és a kölcsönös megismerés szándékával vezetve; törekedve a kölcsönös támogatásra és a másik állam társadalmával, történelmével, kultúrájával és gazdaságával kapcsolatos információcserére; a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya közötti kulturális és tudományos együttmûködésrõl szóló, Budapesten, 1992. október 13-án aláírt Egyezmény 14. Cikkében leírtak végrehajtása céljából a következõkben állapodnak meg:
1. A Felek illetékes szervei a kölcsönösség elve alapján és belsõ jogrendszerüknek megfelelõen sokoldalúan támogatják a varsói Magyar Kulturális Intézet és a budapesti Lengyel Intézet (a volt Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ) mûködését, valamint új, a jelen cikk 3. bekezdése alapján létrehozható intézetek vagy kirendeltségeik mûködését is. 2. Az Intézetek mûködése kiterjed a fogadó állam egész területére. 3. A Szerzõdõ Felek illetékes szervei a másik Szerzõdõ Fél illetékes szerve beleegyezésének megszerzése után annak területén új Intézeti kirendeltségeket alapíthatnak.
2. Cikk Az Intézetek a jelen Egyezményben rögzítetteknek, valamint a fogadó és a küldõ állam jogrendszerének megfelelõen folytatják tevékenységüket.
3. Cikk 1. A Magyar Kulturális Intézet tevékenysége felett a Magyar Köztársaság kultúráért felelõs minisztere, a Lengyel Intézet tevékenysége felett pedig a Lengyel Köztársaság külügyminisztere gyakorolja a felügyeletet. 2. A Magyar Kulturális Intézetet a Magyar Köztársaság kultúráért felelõs minisztere által kinevezett igazgató, a Lengyel Intézetet pedig a Lengyel Köztársaság külügyminisztere által kinevezett igazgató irányítja. 3. Az igazgató távolléte esetén az Intézetet az erre felhatalmazott, a 2. bekezdésben megnevezett szerv által kinevezett igazgatóhelyettes irányítja. 4. Az Intézet igazgatója és igazgatóhelyettese élvezik azokat a diplomáciai kiváltságokat és mentességeket, amelyekrõl a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án kelt Bécsi Szerzõdés rendelkezik, amennyiben a küldõ állam részérõl a nagykövetség diplomáciai személyzete tagjaiként kerülnek bejelentésre a fogadó államban.
4. Cikk 1. Az Intézetek feladata a magyar nyelv és kultúra, illetve a lengyel nyelv és kultúra terjesztése, valamint a küldõ állam megismertetése és bemutatása.
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Az említett feladatokat többek között az alábbi tevékenységek útján valósítják meg: 1) az egyik Szerzõdõ Fél kultúrájával, tudományával, oktatási rendszerével, valamint a történelmével és a jelenkort érintõ kérdésekkel kapcsolatos információk terjesztése a másik Szerzõdõ Fél államának területén, 2) kulturális rendezvények szervezése, így különösen kiállítások, filmvetítések, színpadi elõadások, koncertek, fesztiválok és filmszemlék, mûhelyek stb., valamint szemináriumok, elõadások, összetettebb projektek, mint pl. kulturális napok, a kulturális és a tudományos élet különbözõ területei szakértõinek találkozói a másik Szerzõdõ Fél államának területén, 3) könyvtárak, kultúrával és tudománnyal kapcsolatos információs adatbázisok, filmarchívumok és zenei archívumok üzemeltetése, gyûjteményeik kikölcsönzése és hozzáférhetõvé tétele az érdeklõdõ személyek és intézmények számára, információs internet honlapok üzemeltetése, 4) a magyar hagyományok és irodalmi alkotások megismertetése Lengyelországban és a lengyel hagyományok és irodalmi alkotások megismertetése Magyarországon, nyelvtanfolyamok, szemináriumok szervezése, együttmûködés iskolákkal a nyelvoktatás területén, valamint a saját nyelvû mûvek a fogadó ország nyelvére történõ fordításának támogatása, 5) az oktatás területén történõ együttmûködés támogatása, pl. diák- és ösztöndíjas-cserék, a közvetlen intézményi kapcsolatok elõsegítése, 6) együttmûködés a gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi témakörû rendezvények és bemutatók szervezésében a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Gazdasági Kereskedelmi Osztályával és a Magyar Köztársaság Nagykövetsége gazdasági-kereskedelmi részlegével a saját ország vállalkozói részvételének elõsegítésében a fogadó államban szervezett gazdasági és kereskedelmi rendezvényeken, 7) a kulturális együttmûködésbõl, a két ország intézményeinek együttmûködésébõl, az állampolgári kezdeményezésekbõl, valamint a Szerzõdõ Felek intézményei és szervezetei közötti közvetlen együttmûködési megállapodásokból fakadó és velük kapcsolatos eseményeken és projektekben való részvétel. 8) A két ország kulturális intézményei közötti kapcsolatok létrehozása és fejlesztése.
5. Cikk 1. Az Intézetek a jelen Egyezményben meghatározott feladatok végrehajtása céljából rendelkeznek az azok vég-
19231
rehajtásához szükséges valamennyi joggal és kötelezettséggel, így különösen: 1) bankszámlákat nyithatnak a fogadó államban, 2) szerzõdéseket köthetnek, 3) egyéb kötelezettségeket vállalhatnak. 2. Ezen szerzõdések megkötésére, bankszámlák nyitására, kötelezettségek vállalására az Intézet nevében az igazgató vagy az erre felhatalmazott igazgatóhelyettes jogosult. 3. Az igazgató és az igazgatóhelyettes jelen cikk 1. pont 2) és 3) alpontjaiban meghatározott tevékenységek körében a fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alól nem élvez mentességet.
6. Cikk A Megállapodás 4. cikkében meghatározott tevékenységük keretében az Intézetek a küldõ állam és a fogadó állam jogszabályaival összhangban, a végzett tevékenységgel kapcsolatban jövedelemre tehetnek szert.
7. Cikk 1. A Szerzõdõ Felek illetékes szervei biztosítják Intézetük számára a megfelelõ elhelyezésû és alapterületû, a fogadó állam ingatlanpiacán elérhetõ helyiséget, az Intézet által folytatott tevékenység követelményeinek és céljainak megfelelõen. 2. A fogadó állam illetékes szerve szükség esetén közremûködik a megfelelõ helyiségek és ingatlanok felkutatásában és a kölcsönösség elve alapján, valamint a fogadó állam belsõ jogszabályaival összhangban segítséget nyújt a küldõ Szerzõdõ Fél illetékes szervének a helyiségekhez és ingatlanokhoz fûzõdõ jogcím megszerzéséhez, valamint az adásvétel vagy bérlet legelõnyösebb feltételeinek kialakításához. 3. A küldõ állam illetékes szerve fedezi a saját Intézete mûködésével járó valamennyi költséget.
8. Cikk A Szerzõdõ Felek a kölcsönösség elve alapján a másik Szerzõdõ Fél számára lehetõvé teszik mindazon – az Intézetek által folytatott tevékenységgel összefüggõ – adófizetési kötelezettség alóli mentességet, amely összhangban van az Európai Unió jogával, illetve a fogadó állam belsõ jogával, valamint a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között, a kettõs adóztatás elkerülésére, és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók
19232
MAGYAR KÖZLÖNY
területén Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Egyezménnyel, valamint az Egyezményhez kapcsolódó, Varsóban, 2000. június 27-én aláírt Jegyzõkönyvvel.
2008/157. szám 4. §
(1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
9. Cikk
(2) E rendelet 2–3. §-a az Egyezmény 10. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.
A jelen Egyezmény értelmezése és végrehajtása során felmerülõ vitás kérdések diplomáciai úton kerülnek rendezésre.
(3) Az Egyezmény, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
10. Cikk
(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a kultúráért felelõs miniszter gondoskodik.
1. Az Egyezményt a Szerzõdõ Felek belsõ joga szerint jóvá kell hagyni, amirõl a Szerzõdõ Felek diplomáciai jegyzékváltás útján értesítik egymást. Az Egyezmény a késõbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételét követõ 30. napon lép hatályba. 2. Jelen Egyezmény a Szerzõdõ Felek beleegyezésével bármikor módosítható, vagy kiegészíthetõ. E módosítások és kiegészítések külön jegyzõkönyvekként kerülnek megfogalmazásra, és a jelen Egyezmény szerves részét képezik. 3. Az Egyezmény a hatálybalépése napjától számított öt évig marad hatályban, amely határidõ automatikusan meghosszabbodik további ötéves idõszakokra, amennyiben az Egyezményt annak lejárta elõtt legkésõbb hat hónappal a Szerzõdõ Felek egyike sem mondja fel diplomáciai jegyzék útján.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelete a hõtermelõ berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el:
11. Cikk 1. § Jelen Egyezmény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszíti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Lengyel Népköztársaság Kormánya által 1973. augusztus 15-én, Budapesten, a varsói Magyar Kulturális Intézet, valamint a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ tevékenységérõl kötött Megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között Varsóban, 1998. április 15-én kelt, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Lengyel Népköztársaság Kormánya által 1973. augusztus 15-én, Budapesten, a varsói Magyar Kulturális Intézet, valamint a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ tevékenységérõl kötött Megállapodás módosításáról szóló Jegyzõkönyv. Készült Budapesten, 2008. május 30. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és lengyel nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében
A Lengyel Köztársaság Kormánya nevében”
(1) E rendelet hatálya kiterjed a) az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 10. pontja szerinti, minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet vagy épületrészt kiszolgáló aa) 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményû hõtermelõ berendezésekre, ab) 12 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményû légkondicionáló rendszerekre, ac) 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hõtermelõ berendezéssel üzemelõ fûtési rendszerekre; b) az a) pontban meghatározott hõtermelõ berendezések és légkondicionáló rendszerek tulajdonosaira, illetve üzemeltetõire (a továbbiakban együtt: tulajdonos); c) az energetikai felülvizsgálatot végzõ szakértõkre. (2) E rendelet alkalmazásában a) effektív névleges teljesítmény (kW-ban): a gyártó által meghatározott és garantált maximális fûtési vagy hûtési
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
teljesítmény, amely a berendezés folyamatos üzemeltetése mellett, a gyártó által megadott hatásfokon érhetõ el, b) fûtési rendszer: a hõtermelõ berendezés, az elosztóhálózat, a hõleadók és egyéb tartozékok által alkotott rendszer, amelynek feladata a belsõ hõmérsékletnek az adott helyen a kívánt értéken tartása, c) hõtermelõ berendezés: a kazántest és az égõ kombinációja, amely az égés során felszabaduló hõt a víznek adja át, d) hõszivattyú: olyan készülék vagy berendezés, amely alacsony hõmérsékleten hõt von ki a levegõbõl, vízbõl vagy a talajból, és ezt a hõt bevezeti az épületbe, e) hûtõrendszer/hõszivattyú: egymással összekapcsolt hûtõközeget áramoltató alkotó részek kombinációja, amelyek zárt hûtõközeg körfolyamatot alkotnak és amelyben hûtõközeg kering hõelvonás és hõleadás (hûtés vagy fûtés) céljából, f) légkondicionáló rendszer: a légkezelés valamely formáját megvalósító rendszerelemek összessége, amelynek a szabályozott helyiséghõmérséklet biztosítása mellett feladata lehet a szellõzõ levegõ mennyiségének, páratartalmának és tisztaságának a kívánt értéken tartása, g) energiaszolgáltató szervezet: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti egyetemes villamosenergia-szolgáltató, a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti távhõszolgáltató, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi szolgáltató.
Az energetikai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak köre 2. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó hõtermelõ berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát végezheti a) a településtervezési és az építészeti-mûszaki tervezési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, illetve az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezõ aa) légkondicionáló rendszerek esetén gépészmérnöki, energetikai, ab) hõtermelõ berendezések esetén az aa) alpontban foglaltakon túlmenõen villamosmérnöki szakon szerzett vagy azzal egyenértékû szakképzettséggel rendelkezõ személy; b) a külön jogszabály szerint az energetikai felülvizsgálati ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket teljesítõ
19233
ba) az aa) és ab) alpont szerinti szakképzettséggel és legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezõ személy, valamint bb) legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezõ szakirányú technikusi végzettséggel rendelkezõ, külön jogszabály szerint regisztrált személy. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen energetikai felülvizsgálati tevékenységet folytathat a) a települési önkormányzat, b) az energiaszolgáltató szervezet, illetve c) a b) pont hatálya alá nem tartozó, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott más gazdálkodó szervezet, ha a tevékenység ellátásához az (1) bekezdésben elõírt feltételeknek megfelelõ felülvizsgálót foglalkoztat vagy megbíz, azzal, hogy a felülvizsgálati igazolást a felülvizsgálónak kell aláírnia. (3) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületet vagy épületrészt kiszolgáló hõtermelõ berendezések, légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát csak olyan szakértõ végezheti, akinek a külön jogszabályban meghatározott szintû nemzetbiztonsági ellenõrzését elvégezték.
Az energetikai követelményrendszer 3. § (1) A tulajdonos az e rendelet hatálya alá tartozó hõtermelõ berendezéseket és légkondicionáló rendszereket a 4. és 5. §-ban meghatározott idõközönként felülvizsgáltatja. (2) A rendelet hatálya alá tartozó hõtermelõ berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatának célja a berendezés és a rendszer energetikai hatékonyságára vonatkozó tájékoztatás. (3) Az energetikai felülvizsgálat kiterjed a) a dokumentumok átvizsgálására, b) a berendezések, rendszerek azonosítására, c) a méretezés megfelelõségének vizsgálatára, d) a szakszerû üzemeltetés ellenõrzésére, e) a szakszerû karbantartás ellenõrzésére, f) a javasolt módosítások meghatározására, g) az a)–f) pontban foglaltak dokumentálására.
A hõtermelõ berendezések energetikai felülvizsgálata 4. § (1) Az üzembe helyezéstõl számított négyévente kell felülvizsgálni
19234
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a 20–100 kW effektív névleges teljesítménnyel üzemelõ nem megújuló folyékony és nem megújuló szilárd tüzelõanyagot használó, b) a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb gáztüzelésû hõtermelõ berendezéseket. (2) Az üzembe helyezéstõl számított kétévente kell felülvizsgálni a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb nem megújuló folyékony és nem megújuló szilárd tüzelõanyagot használó hõtermelõ berendezéseket. (3) A 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hõtermelõ berendezéssel üzemelõ fûtési rendszereket energetikai szempontból egyszer kell felülvizsgálni. Ezen felülvizsgálatot követõen a hõtermelõ berendezésre vonatkozó (1)–(2) bekezdés szerinti további idõszakos felülvizsgálat nem szükséges. Az egyszeri felülvizsgálat a külön jogszabályban meghatározott további mûszaki-biztonsági vizsgálatok szükségességét nem érinti. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti energetikai felülvizsgálatot és a felülvizsgálati igazolás dokumentálását az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell elvégezni. (5) A (3) bekezdés szerinti energetikai felülvizsgálatot és a felülvizsgálati igazolás dokumentálását az 1. és a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell elvégezni.
A légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata 5. § (1) A 12–150 kW effektív névleges hûtõteljesítményû légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát az üzembe helyezéstõl számított négyévente kell elvégezni. (2) A 150 kW effektív hûtõteljesítménynél nagyobb légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát az üzembe helyezéstõl számított kétévente kell elvégezni. (3) A tulajdonos az (1)–(2) bekezdésben meghatározottaktól eltérõen rövidebb idõszakonként is kérheti a légkondicionáló rendszer felülvizsgálatát. (4) A légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát és a felülvizsgálati igazolás dokumentálását a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell elvégezni.
6. § (1) A tulajdonos saját költségére kezdeményezi a hõtermelõ berendezéseken és légkondicionáló rendszereken az elõírt energetikai felülvizsgálat elvégzését.
2008/157. szám
(2) A tulajdonos biztosítja az energetikai felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, a mérések, ellenõrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékû közremûködést. (3) A felülvizsgálatot végzõ szakértõ a felülvizsgálat eredményét az 1–3. számú melléklet szerinti felülvizsgálati igazolásban rögzíti. (4) Az energetikai felülvizsgálat e rendelet szerinti elvégzése nem érinti a külön jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítését.
7. § (1) A felülvizsgálatot végzõ szakértõ tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult. Az energetikai felülvizsgálat díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint lehet. Ezen igényt – díjjegyzékkel – a felülvizsgálati igazolás elkészítésekor és annak átadásakor érvényesíteni kell. (2) A felülvizsgálat elszámolható idõigénye a) a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hõtermelõ berendezésnél aa) 50 kW effektív névleges teljesítményig legfeljebb egy, ab) 50 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítmény esetén legfeljebb kettõ, b) a 4. § (1) bekezdés b) pontja és a 4. § (2) bekezdés szerinti hõtermelõ berendezés esetén legfeljebb három, c) a 4. § (3) bekezdés szerinti fûtési rendszernél ca) 20–50 kW közötti effektív névleges teljesítményû hõtermelõ berendezés esetén legfeljebb kettõ, cb) 50 kW-nál nagyobb, de 100 kW-nál kisebb effektív névleges teljesítményû hõtermelõ berendezés esetén legfeljebb három, d) az 5. § (1) bekezdés szerinti légkondicionáló rendszerek esetében legfeljebb három munkaóra lehet. (3) A díjjegyzékben részletezni kell a felülvizsgálati tevékenységre fordított munkaidõt és az óradíjat, a költségtérítést és az ezeket terhelõ általános forgalmi adó összegét. (4) A felülvizsgálatot végzõ szakértõ költségként csak az utazással, illetve a szemlével, a fényképezéssel, méréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel. A felülvizsgáló a számlával nem igazolható, de szükségszerûen felmerülõ költségeinek (posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet. (5) Az utazással eltöltött idõ óradíja nem haladhatja meg a felülvizsgálat óradíjának 50%-át.
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) A felülvizsgálatot végzõ szakértõ a felülvizsgálati tevékenység során köteles költségkímélõ megoldásokat alkalmazni.
Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 2. § (1) bekezdésének b) pontja 2009. július 1-jén lép hatályba. (3) A meglévõ hõtermelõ berendezések, illetve meglévõ légkondicionáló rendszerek elsõ energetikai felülvizsgálatát – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – 2013. január 1-jéig kell elvégezni. (4) Az e rendelet hatálybalépésekor 15 éves vagy annál régebbi hõtermelõ berendezéssel üzemelõ fûtési rendszerek 4. § (3) bekezdés szerinti egyszeri felülvizsgálatát 2011. január 1-jéig kell elvégezni. (5) A 2007. január 1-je után üzembe helyezett hõtermelõ berendezések, illetve légkondicionáló rendszerek elsõ energetikai felülvizsgálatát 2015. január 1-jéig kell elvégezni. (6) Ez a rendelet az épületek energiateljesítményérõl szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke 5–8. pontjainak, valamint a 8–10. cikkeinek való megfelelést szolgálja. (7) A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
1. számú melléklet a 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez A hõtermelõ berendezések energetikai felülvizsgálata Amennyiben a hõtermelõ berendezés felülvizsgálatakor az adott épület vagy önálló rendeltetési egység érvényes energetikai tanúsítvánnyal rendelkezik, és annak elkészítése óta nem hajtottak végre lényeges mûszaki változtatá-
19235
sokat, akkor az abban szereplõ adatokat további vizsgálat nélkül kell figyelembe venni. Hõtermelõ berendezések (a továbbiakban: kazánok) felülvizsgálatának lépései a) Kazán azonosítása Felhasználóra, épületre, kazánra és a csatlakozó rendszerre vonatkozó információk rögzítése. b) Dokumentációk összegyûjtése A rendelkezésre álló érvényes dokumentációk összegyûjtése: kazán és fûtési rendszer kezelési utasításai, korábbi vizsgálati jelentések, karbantartási napló, tüzelõanyag számlák, beüzemelés adatai, tervezési dokumentáció, kapcsolási rajzok, napló stb. c) Szemrevételezés az alábbiak szerint – tüzelõanyag vagy fûtõközeg szivárgás ellenõrzése a kazánházban; – kazán szigetelésének állapota; – korom vagy más szennyezõdés az égõkön, égõtérben és hõcserélõkben. d) Karbantartási állapot Meg kell határozni, hogy a kazán rendszeresen és elõírásszerûen karban van-e tartva, a karbantartást szakképzett, meghatalmazott személy végzi-e. Viszonyítási alapok: – rendszer tervezõjének rendelkezései, – kazán gyártói utasítások, – bármely jogszabályi követelmény. e) Üzembiztonság ellenõrzése Ellenõrizni kell, hogy a kazán alkalmas-e a megkövetelt és tervezett szolgáltatások teljesítésére. f) Szabályozás, érzékelõk és jelzõberendezések A kazánhoz tartozó szabályozó, érzékelõ és jelzõberendezések azonosítása és – indokolt esetben – javaslatok készítése az alábbiak vonatkozásában: – elhelyezés (külsõ, belsõ vagy más); – mûködés; – beállítás. g) Mérõmûszerek leolvasása – tüzelõanyag fogyasztás mérõóra, feljegyezve, ha ugyanaz a mérõmûszer összesítve méri az egyéb jellegû fogyasztást is; – tároló tüzelõanyag szintje; – égõ üzemóra-számlálója; – bármely segédenergia mérõ; – tápvíz mérõóra; – HMV mérõóra; – hõmennyiségmérõ. h) Kazán teljesítményének meghatározása – tüzelõanyaggal bevitt teljesítmény; – tüzelõanyag fogyasztás; – alapbeállítások és tüzeléstechnikai hatásfok; – éves hatásfok; – szabályozó beállításai; – kazán esetleges túlméretezettsége. i) Kazán felülvizsgálati igazolás és javaslatok
19236
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19237
19238
MAGYAR KÖZLÖNY 2. számú melléklet a 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez
A 15 évesnél régebbi, 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítménnyel üzemelõ hõtermelõ berendezések és kapcsolódó fûtési rendszerek energetikai felülvizsgálata A fûtési rendszerek tervezett egyszeri felülvizsgálati módszerei és eljárásai a következõkre irányulnak: – annak ellenõrzése, hogy a fûtési rendszer kiépítése, mûködtetése és karbantartása megfelel-e az energiahatékonysági alapelveknek; – tényleges energetikai jellemzõk meghatározása; – energiahatékony fejlesztéseket tartalmazó javaslat készítése (tanácsadás). A felülvizsgálati eljárások és mérési módszerek a fûtési rendszer egyes alrendszereire egyedileg kerültek kidolgozásra. 1. Felülvizsgálat elõkészítése A megfelelõ dokumentációk és szükséges információk összegyûjtése. Például: alaprajzok, fûtött térfogat mérete, épület jelenlegi rendeltetése, rendszer tervei, kapcsolási rajzok, rendszerre vagy rendszerelemekre vonatkozó elõírások, üzemeltetési, illetve karbantartási naplók, korábbi vizsgálati jelentések, tüzelõanyag számlák, beüzemelési adatok, energetikai számítások, energetikai tanúsítvány. 2. Fûtési rendszer azonosítása Az adatoknak és dokumentációknak lehetõvé kell tenni legalább az alábbiak azonosítását: – a fûtési rendszer menetrendje; – a fõ rendszerelemek helye; – az épület tervezett és jelenlegi rendeltetése; – a fûtési rendszer tervezett és jelenlegi mûködése; – a szabályozási alrendszerek típusa és beállításai; – bármely kapcsolódó rendszer és vonatkozó követelmények. Amennyiben megfelelõ dokumentáció nem áll rendelkezésre, a fûtési rendszerekre vonatkozó adatokat helyszíni vizsgálattal kell összegyûjteni. Ellenõrizni kell, hogy ténylegesen a betervezett elemek kerületek-e beépítésre. Bármely eltérést a jelentésben rögzíteni kell. 3. A fûtési rendszer mûködésének ellenõrzése Annak ellenõrzése, hogy a fûtési rendszer alkalmas-e a megkövetelt és tervezett szolgáltatások biztosítására (pl. helyiség fûtés, HMV termelés és kapcsolódó rendszerek igényei). 4. Karbantartási állapot Meg kell határozni, hogy a fûtési rendszer arra jogosult, szakképzett személy által rendszeresen és elõírásszerûen karban van-e tartva. Viszonyítási alapok: – rendszer tervezõjének rendelkezései; – kazán gyártó utasításai; – külön jogszabályban meghatározott elõírások.
2008/157. szám
5. Fûtési rendszer szabályozása, érzékelõk A fûtési rendszerhez tartózó szabályozó, érzékelõ és jelzõberendezések azonosítása, és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: – elhelyezés (külsõ, belsõ vagy más); – mûködés; – beállítások. 6. Energiafelhasználás a) Mérés Az energiahordózó igényt egy világosan meghatározott referencia periódusra vonatkoztatva kell meghatározni. Ez lehet egy teljes év vagy a fûtési szezon. A tényleges mérési vagy megfigyelési periódus ettõl eltérhet. b) Referencia értékek Az energiafelhasználást össze kell hasonlítani az alábbi referencia (vonatkoztatási) értékekkel: – az energetikai tanúsításban szereplõ érték, ha rendelkezésre áll; – a tervezési érték, ha rendelkezésre áll; – a számított fogyasztás. c) Energiafogyasztással kapcsolatos javaslatok A javaslatnak tartalmaznia kell a tényleges energiafogyasztás és a referencia érték összehasonlítását. Amennyiben a tényleges fogyasztás értéke jelentõsen eltér a referencia értéktõl, meg kell határozni a lehetséges okokat. 7. Helyiségfûtés Az azonosítás elvégzése és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: – hõleadók típusa és alkalmassága a helyiség típusa szerint, valamint tervezett felhasználásuk; – hõleadók méretezése; – hõleadók elhelyezése; – segédenergia igény; – karbantartási követelmények. Példa: Padlófûtés alapbeállításai 8. Helyiségfûtés hõleadóinak a szabályozása Az azonosítás elvégzése és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: – szabályozó rendszer típusa; képes-e a belsõ hõmérséklet jelzésére, illetve a fûtési rendszer szabályozására a hõterhelések/nyereségek függvényében; – az egyes zónák hõmérsékletének beállítása, a bent tartózkodók számától függõ szabályozási mód; – típus, elhelyezés (külsõ, belsõ vagy más) pontosság és karbantartási igény (szabályozók, érzékelõk és mintavevõk); – szabályozási beállítások. a) A hõmérséklet eloszlás vizsgálata nagy belmagasságú helyiségeknél Hõmérséklet eloszlás vizsgálata nagy (>5 m) belmagasságú helyiségekben meghatározható hõmérséklet mérés alapján, az alábbi pontokban: – padlószinten (<0.1 m) 2floor (helyiség közepén), – 1.5 m magasságban 2mid (helyiség közepén), – mennyezet alatt 0.1 m-rel 2ceil (helyiség közepén), – külsõ hõmérséklet 2out. A hõmérséklet relatív szórása: q ceil - q floor ks = q mid - q out
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Ha ks értéke nagyobb mint 0.2, javasolni kell a hõleadók típusának és/vagy elhelyezésének cseréjét. Ez az ellenõrzés csak a fûtési szezonban végezhetõ el, és lehetõleg a leghidegebb hónapban történjen. b) Belsõ hõmérséklet ellenõrzése A nem megfelelõ belsõ hõmérséklet az elégtelen szabályozási hatékonyságra utalhat. A belsõ hõmérsékletet megfelelõ számú minta helyiségekben kell mérni (pl. sarokhelyiség, legalsó és legfelsõ emeleten és homlokzat közepénél elhelyezkedõ helyiség). A hõmérséklet relatív szórása: kq =
q int, max - q int, min q int, av - q out
ahol: Qint, max: Qint, max: Qint, max: Qout:
mért maximális belsõ hõmérséklet mért minimális belsõ hõmérséklet mért átlagos belsõ hõmérséklet külsõ hõmérséklet
Javaslatok: – Ha ks értéke nagyobb mint 0.2, javasolni kell a hõleadók típusának és/vagy elhelyezésének cseréjét. Ez az ellenõrzés csak a fûtési szezonban végezhetõ el, és lehetõleg a leghidegebb hónapban történjen. – Ha hideg vagy túlfûtött helyiségekben a hõmérséklet szórása nagy, javasolni kell az elosztó rendszer beszabályozását. – Javasolni kell az érzékelõk jobb elhelyezését, amennyiben helyénvaló és megvalósítható. – Amennyiben az épületben eltérõ rendeltetésû helyiségek vagy eltérõ hõmérséklet követelmények vannak, javasolni kell külön hõmérséklet szabályozási rendszer kiépítését. 9. Fûtési hálózat Az azonosítás elvégzése és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: – fûtési hálózat kialakítása és zónázása az épület rendeltetése szerint; – térfogatáram és hõmérséklet az egyes szakaszokban; – beszabályozás; – keringetõ szivattyú méretezése; – szivattyú és térfogatáram szabályzás; – egyedi körök mûködése és szabályozása, beleértve az áramló közeghõmérséklet szabályozást, menetrendet és beállításokat; – elosztó hálózat és kazán kompatibilitása; – csõvezetékek és szerelvények szigetelése; – nyílt/zárt tágulási rendszer; – vízszivárgás. A rendszer által leadott hõmennyiség nagymértékben függ a beszabályozottságtól. A tervezési térfogatáramnak a hálózat minden pontjába el kell jutnia. A felülvizsgálat során meg kell gyõzõdni a beszabályozó szelepek meglétérõl, a helyes beépítésérõl, valamint a beszabályozó szele-
19239
peken mérni kell az átáramló térfogatáramot és ezt össze kell hasonlítani a tervezési értékekkel. A tényleges térfogatáram és a visszatérõ hõmérséklet, az átlagos teljesítmény és a külsõ hõmérséklet mérése alapján meghatározható a tervezési térfogatáram és a hõmérséklet különbség )T (elõremenõ – visszatérõ). Méretezési állapotban az alacsony )T értékek (pl. <10 °C) többlet térfogatáramra utalnak, ami magasabb segédenergia igényt okoz. Magasabb )T értékeket kell javasolni, tekintettel arra, hogy a térfogatáram csökkentése esetében szükség lehet az elosztó hálózat beszabályozására, vagy automatikus szabályzó berendezések (pl. termosztatikus szelepek) beépítésére. 10. Kazán(ok) felülvizsgálata Az egyes kazánok esetében a beállítások és a tényleges teljesítmény felülvizsgálata a következõkre terjedhet ki: – tüzelõanyaggal bevitt teljesítmény ellenõrzése; – alapbeállítások és tüzeléstechnikai hatásfok ellenõrzése; – egyéb veszteségek (sugárzási, készenléti stb.) ellenõrzése; – hatásfok ellenõrzése részterhelésnél; – éves hatásfok ellenõrzése; – szabályozási beállítások ellenõrzése, beleértve az üzemidõt és annak hatását (hiszterézis). 11. Hõtermelés szabályozása Ha a rendszerben több mint egy hõtermelõ berendezés van (beleértve a nem-tüzeléstechnikai berendezéseket) azok azonosítása és a javaslatok készítése az alábbiak szerint történik: – a fûtési rendszer hõelosztása, beleértve a prioritásokat, a betáplálás megosztását és optimalizálását, és az üzemidõt; – hõtermelõk beszabályozása; – készenléti hõtermelõk hidraulikus leválasztása; – szabályozó berendezések beállításai. 12. Fûtési rendszer hatásfoka A felülvizsgálat kiterjedhet a helyiség fûtési alrendszerek hatásfokának (vagy bármely azzal egyenértékû paraméter, például költségtényezõk, relatív veszteségek) meghatározására. 13. Használati melegvíz (HMV) hálózat Az azonosítás elvégzése és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: – HMV hálózat kialakítása; – tényleges HMV igények és idõbeli eloszlásuk összehasonlítva a tervezettel; – cirkulációs hálózat szigetelése (a csõhálózat azon része, amely a cirkulációban érintett); – cirkulációs hálózat menetrendje; – HMV termelõ berendezés típusa és mérete; – tároló méretezése, hõszigetelése és vízhõmérséklet szabályozása; – segédenergia igény.
19240
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19241
19242
MAGYAR KÖZLÖNY 3. számú melléklet a 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez A légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata
1. Alapelvek Ez az energetikai felülvizsgálat nem jelent egy, a teljes légkondicionáló rendszerre vonatkozó energetikai tanúsítást, és értelemszerûen meg kell különböztetni a rendszerek tisztítását, beszabályozását, azaz optimális mûködését eredményezõ karbantartásához kapcsolódó tevékenységektõl. 2. Az energetikai felülvizsgálat tartalma Az energetikai felülvizsgálatot az alábbi fõbb szempontok alapján kell végrehajtani: – a tervezett és megvalósult, üzemelõ rendszer aktuális szabványoknak és elõírásoknak való megfelelõsége, – a rendszerek, illetve szolgáltatásaiknak az eredeti, tervezett és idõközben módosított, az aktuális követelményeknek és az egyes helyiségek igényeinek a felülvizsgálat idõpontjában való megfelelõsége, – az energiafelhasználást érdemben befolyásoló intézkedések vizsgálata, meghatározása, mint: = hõterhelések vizsgálata, = szellõzõ levegõ mennyisége, minõsége, = a komfort paraméterek (hõmérséklet, nedvességtartalom) biztosítása, = fûtési, hûtési, hidraulikai, légtechnikai és villamos rendszerek teljesítmény illesztése, = üzemmódok, üzemállapotok, szabályozások megfelelõsége, – az épület hõtechnikai megfelelõsége, légtömörsége, – a ventilátorok és a hõtermelõ-, hûtõ- és hõszivattyú berendezések energetikai megfelelõsége, – a ventilátorok, energetikai berendezések felvett és a fajlagos villamos teljesítménye, hatásfoka, – hûtõkörök környezetvédelmi megfelelõsége, – kapcsolódó épületgépészeti berendezések és hálózatok beszabályozottsága, megfelelõsége, – a rendszer mechanikai, elektromos és pneumatikai elemeinek állapota és megfelelõ mûködése, – épületfelügyeleti rendszerek, szabályzó berendezések megfelelõ mûködése, – a rendszerek és rendszerelemek megfelelõ karbantartottsága, – a kötelezõ ellenõrzõ mérések (villamos, hûtõközegszivárgás, beszabályozás) megfelelõ elvégzésének megtörténte. 3. A felülvizsgálat elõkészítése, adatok és dokumentumok kiértékelése A felülvizsgálat elõkészületei, dokumentumok, adatok áttekintése
2008/157. szám
– eredeti átadás-átvételi rendszerdokumentumok és idõközbeni módosításaik, – üzemeltetõi/felhasználói elvárások meghatározása (terhelés, üzemidõk, közérzeti paraméterek) az ellenõrzés idõpontjában, összehasonlítás a rendelkezésre álló kapacitásokkal, – kapcsolódó gépészeti hálózatok, berendezések, légtechnikai és hidraulikai rendszerek, villamos, automatika azonosítása, – átadás-átvételi, beszabályozási, beüzemelési dokumentumok, – üzemeltetési, karbantartási elõírások, dokumentumok, – idõközben elvégzett ellenõrzések, mérések, beszabályozások dokumentumai, – energiafogyasztási adatok, – hiányzó adatok, dokumentumok pótlása helyszíni bejáráson, majd a szükséges feltételezések meghatározása, – tanácsadás a hiányzó dokumentumok pótlásának módjára. 4. A rendszerek és rendszerelemek helyszíni felülvizsgálatának lényegi szempontjai, módszerei a) A hõtermelõ berendezések felülvizsgálatát a rendelet 1. melléklete alapján kell elvégezni. b) A hidraulikai rendszerek ellenõrzését a rendelet 2. mellékletében foglaltak alapján kell elvégezni. c) A légkondicionáló hálózatok, rendszerelemek és légkondicionáló teljesítmény és hatásfok értékelése az épületek szellõztetése, vizsgálati és mérési módszerek beszerelt szellõztetési és légkondicionálási rendszerek átvételéhez címû MSZ EN 12599:2000 szabvány szerint történjen, különös tekintettel a ventilátorok és hõvisszanyerõk hatásfokára, a szûrõk megfelelõségére. d) A hûtõberendezés és hõszivattyú állapotának, teljesítménytényezõjének (COP) ellenõrzõ mérése és kiértékelése egy adott, tartós üzemállapotnál a kompresszoros hûtõ- és hõszivattyú-berendezések vizsgálata címû MSZ 2355:1988 szabvány figyelembevételével történjen. e) A hûtõ- és hõszivattyú-berendezések felülvizsgálatánál az alábbi adottságokat kell vizsgálni és értékelni a vonatkozó szabványok figyelembevételével: – A hûtõegység ellenõrzése = telepítési környezet, = kompresszorok, azok korszerûsége, = teljesítményszabályozás, = üzemi nyomások, hõmérsékletek, = hûtõközegtöltet, = hûtõközeg-szivárgás ellenõrzés, = fizikai állapot, csövezés, szerelvények, hõszigetelés, = rezgések és zajok.
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– A kültéri (hõleadó, kondenzátor) egységek ellenõrzése = szakszerû elhelyezés, átszellõzés, = téli-nyári üzem, karbantartottság, = hûtõközeg-szivárgás ellenõrzés, = uralkodó szélirány, ventilátor forgásirány. – A beltéri rendszerek ellenõrzése = szakszerû elhelyezés, légvezetés, = sérülés, karbantartottság, = légszûrõ tisztasága, = hûtõközeg-szivárgás ellenõrzés, = ventilátor forgásirány. – A beltéri rendszerek ellenõrzése = helyiségenkénti levegõ mennyiség, eloszlás, = levegõ beszívás, kidobás megfelelõsége, = rendszer karbantartottság, = légkezelõk elemenkénti karbantartottság, = hûtõközeg-szivárgás ellenõrzés. f) Automatika rendszerek, beállított paraméterek ellenõrzése – rendszerek, rendszerelemek beazonosítása, – érzékelõk, végrehajtók szemrevételezése, mûködése, – érzékelõk, végrehajtóelemek, szabályzókörök, épület-felügyeleti rendszer beállítási paramétereinek aktualizálása. 5. Az energetikai felülvizsgálat dokumentálása, kiértékelése, felülvizsgálati igazolás a) A felülvizsgálat során elvégzett tevékenységek részletes dokumentálása – a vizsgált megrendelõi dokumentumok, adatok listája, – a pótolt és pótlandó dokumentumok, adatok listája, – a felülvizsgálat során alkalmazott szabványok, rendeletek,
19243
– a felülvizsgálat folyamata, lényegi szempontjai, – üzemeltetõvel történt egyeztetések dokumentumai, – az elõzetes helyszíni szemle megállapításai, – az energetikai szempontból fontos megállapítások, – a felülvizsgálat kiértékeléséhez szükséges megállapítások, – az elvégzett mérések, számítások eredményei, – a felülvizsgálatba bevont szakértõk által végzett szolgáltatások dokumentumai. b) A felülvizsgálat eredményeinek és dokumentumainak feldolgozása – a rendelkezésre bocsátott adatok, a felmérések, tapasztalt jelenségek és mért eredmények feldolgozása, – ellenõrzõ számítások elvégzése, kiértékelése. c) Intézkedési és módosítási javaslatok kidolgozása Alapvetõ intézkedések – tulajdonos és kezelõszemélyzet tudatformálása, – független, szakszerû beszabályozottság fontossága, – a szakszerû üzemeltetés, karbantartás és ezek dokumentáltságának javítása, – javaslattétel az alternatív megoldásokra vonatkozóan, – igények és szolgáltatások összehangolása. 6. A felülvizsgálat kiértékelése, lezárása, felülvizsgálati igazolás A rendszerek energetikai felülvizsgálatának elvégzését és kiértékelését követõen felülvizsgálati igazolásban kell összefoglalni és rögzíteni az érdemi azonosító és kiinduló adatokat, valamint az elõkészítõ tevékenységek, a helyszíni felmérések és mérések, ezek kiértékelésébõl származó következtetéseket.
19244
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19245
19246
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 265/2008. (XI. 6.) Korm. rendelete a 2009. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl A Kormány a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) 8. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed a jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekre, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyekre azok gazdasági tevékenységére vonatkozóan. 2. § A rendelet 1. melléklete a módosított és az új közvetlen statisztikai adatgyûjtéseket, a 2. melléklete a módosított és az új statisztikai célú adatátvételeket tartalmazza. 3. § A hivatalos statisztikai szolgálat szervei az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programban (a továbbiakban: OSAP) szereplõ adatgyûjtéseik tekintetében az érintett adatszolgáltatók statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét 2008. december 15-éig honlapjukon közzéteszik. 4. § A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek az OSAP végrehajtása érdekében jogosultak a hatósági, ellenõrzési és gazdasági tevékenységgel járó, továbbá a nyilvános és közhitelû nyilvántartások vezetésével összefüggõ adatgyûjtést végzõ szervtõl a rendelkezésre álló nem személyes adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni. Ezeket a szerveket az OSAP-ban szereplõ adatgyûjtések tekintetében az Stt. 9. § (1) bekezdésben foglalt feltételekkel adatátadási kötelezettség terheli. 5. § (1) Megszûnnek a) a 2000. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló 154/1999. (X. 22.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1504/00 Jelentés a mûtéti tevékenységrõl, az 1506/00 Jelentés a szülészeti eseményrõl címû, b) a 2001. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló 173/2000. (X. 18.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1903/01 Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ ZRt. bevételei és kiadásai címû,
2008/157. szám
c) a 2002. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló 198/2001. (X. 19.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1571/02 Jelentés az egészségügyi intézmények munkavédelmi helyzetérõl, az 1909/02 A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévõ, valamint a nála letétbe helyezett állampapírok állománya tulajdonosi bontásban címû, d) a 2004. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1370/04 A vízgazdálkodási célú kormányzati beruházások adatai, az 1371/04 A saját döntésû vízgazdálkodási beruházások adatai, az 1372/04 A vízügyi tevékenységek adatai, az 1374/04 A hegy-, domb- és síkvidéki vízrendezés mûszaki-gazdasági adatai, az 1983/04 A forgalomban lévõ állampapírokon és az adósságon felhalmozódott kamat állománya, a 2029/04 Magyar rezidensek hitelviszonyt megtestesítõ, nyilvános értékpapír-kibocsátásai (Magyarországon és külföldön) címû, e) a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló 303/2004. (XI. 2.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1503/05 Jelentés a közforgalmú gyógyszertárak elszámolásáról (támogatott és nem támogatott körre egyaránt), az 1745/05 Befektetési alapok statisztikai mérlege, a 2070/05 A magyar állampapírok kamatai címû, f) a 2006. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl szóló 247/2005. (XI. 14.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1389/06 Az országos közutak és hidak adatai, az 1491/06 Országos vérkészítmény-elõállítási és -felhasználási jelentés, az 1964/06 Szállodai gyorsjelentés, az 1766/06 Kimutatás a pénzfeldolgozási tevékenységrõl, a 2028/06 A magyar állam értékpapír-kibocsátásai (Magyarországon és külföldön) címû, g) a 2007. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl szóló 229/2006. (XI. 20.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1825/07 Mûtrágyák értékesítési ára, a 2152/07 Adatszolgáltatás a mobiltelefonos vásárlókról címû, h) a 2008. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl szóló 300/2007. (XI. 9.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1992/08 Pénzpiaci alapok statisztikai mérlege, a 2144/08 A többcélú kistérségi önkormányzati társulások adatai adatgyûjtések, illetve i) a 2000. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló 154/1999. (X. 22.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1699/00 Az Önkéntes Kölcsönös Egészség és Önsegélyezõ Pénztárak összesített negyedéves adatai pénzforgalmi kiadásokról, bevételekrõl és befektetési valamint likviditási állományokról, az 1774/00 Az Egészségbiztosítási Alap tárgyévi elõirányzati adatainak teljesítése, országos összesen, az 1776/00 A Nyugdíjbiztosítási Alap tárgyévi elõirányzati adatainak teljesítése, országos összesen, az 1804/00 Önkéntes Nyugdíjpénztárak negyedéves beszámolói, az 1805/00 Magánnyugdíjpénztárak negyedéves beszámolói címû,
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
j) a 2001. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló 173/2000. (X. 18.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1801/01 Helyi önkormányzatok pénzügyi követelései és tartozásai, az 1802/01 Társadalombiztosítási alapok pénzügyi követelései és tartozásai, az 1806/01 A központi költségvetés pénzügyi követelései és tartozásai, az 1901/01 A helyi önkormányzatok összesített költségvetési jelentése, az 1902/01 Az elkülönített alapok pénzügyi követelései és tartozásai, az 1905/01 A központi költségvetés bruttó adóssága, az 1907/01 A Magyar Államkincstár napi jelentése, az 1908/01 Havi jelentés a központi kormányzat alrendszereinek adatairól címû, k) a 2002. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló 198/2001. (X. 19.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1951/02 Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlege címû, l) a 2003. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról és a 154/1999. (X. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 227/2002. (XI. 7.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1986/03 A nyilvánosan mûködõ részvénytársaságokban való befolyásszerzéssel kapcsolatosan gyûjtött adatok, az 1987/03 Értékpapírok határt átlépõ forgalombahozatala címû, m) a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló 303/2004. (XI. 2.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1981/05 Pénzügyi és befektetési vállalkozások összevont mérlege, a 2069/05 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyilvántartásába vett gazdasági szervezetek adatai, a 2089/05 Jelentés a pszichiátriai osztályon ápolt betegekrõl, a 2113/05 Jelentés a Perinatális Intenzív Centrumok munkájáról, a 2119/05 Jelentés a méltányosságból támogatott, valamint a külön szerzõdés alapján beszerzett gyógyszerek forgalmáról címû, n) a 2006. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl szóló 247/2005. (XI. 14.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 2135/06 A nem tõzsdei részvények nyilvános kibocsátása, illetve zártkörû forgalomba hozatala, a 2138/06 Kimutatás az ÁFA-visszatérítések teljesítésérõl címû, o) a 2007. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl szóló 229/2006. (XI. 20.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 2150/07 Részletes éves beszámolót készítõ vállalatok mérlege címû adatátvételek. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak esetében a 2008. évre vonatkozó adatszolgáltatásokat még az adatgyûjtést, illetve adatátadást elrendelõ kormányrendelet mellékletében foglaltaknak megfelelõen kell teljesíteni.
6. § A 2006. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl szóló 247/2005. (XI. 14.) Korm. rendelet 3. mellékletének I. pontja a következõ 58. alponttal egészül ki:
19247
„58. Az Európai Parlament és a Tanács 453/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról (2009/06)”
7. § A 2008. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl szóló 300/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 3. mellékletének I. pontja a következõ 55., 56. és 57. alponttal egészül ki: „55. Az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (1880/08, 1881/08, 1882/08, 1884/08, 1886/08, 1888/08, 1890/08, 1934/08, 1935/08, 2146/08) 56. A Bizottság 472/2008/EK rendelete (2008. május 29.) a rövidtávú statisztikákról szóló 1165/98/EK rendeletnek a NACE Rev. 2. idõsoraira alkalmazandó elsõ bázisév, valamint a NACE Rev. 2. szerint benyújtandó 2009-nél korábbi idõsorokra a részletezettség szintje, az adatszolgáltatás formája, az elsõ referencia-idõszak és a referencia-idõszak tekintetében történõ végrehajtásról (1025/08, 1042/08, 1043/08, 1109/08, 1872/08, 1874/08, 1877/08, 1878/08, 1897/08, 1938/08) 57. Az Európai Parlament és a Tanács 451/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl (1217/08)”
8. § Ez a rendelet a 3. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja, valamint azok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
9. § A 2008. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program módosított és új adatgyûjtéseirõl szóló 300/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 1. mellékletének módosításait a 4. melléklet tartalmazza.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) A 3. § a rendelet kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
19248
1. melléklet a 265/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez
MAGYAR KÖZLÖNY 2008/157. szám
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19249
19250
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19251
19252
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19253
19254
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19255
19256
2. melléklet a 265/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez
MAGYAR KÖZLÖNY 2008/157. szám
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19257
19258
MAGYAR KÖZLÖNY 3. melléklet a 265/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez Jogharmonizációs melléklet*
I. Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: 1. A Bizottság 1099/2005/EK rendelete (2005. július 13.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (1840/09) 2. Az Európai Parlament és a Tanács 1158/2005/EK rendelete (2005. július 6.) a rövidtávú statisztikákról szóló 1165/98/EK tanácsi rendelet módosításáról (2146/09) 3. A Tanács 1172/95/EK rendelete (1995. május 22.) a közösségi és tagállamai, illetve a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikáról (2193/09) 4. Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2002/EK rendelete (2002. június 10.) az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számláiról (2198/09) 5. Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezõgazdasági számlarendszerrõl (1237/09, 1282/09, 1826/09, 1827/09) 6. A Tanács 1408/71/EGK rendelete (1971. június 14.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történõ alkalmazásról (1514/09, 1914/09) 7. A Bizottság 1614/2002/EK rendelete (2002. szeptember 6.) az 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet gazdasági és mûszaki fejlõdéshez való hozzáigazításáról, valamint a 2700/98/EK, a 2701/98/EK és a 2702/98/EK bizottsági rendelet módosításáról (1934/09) 8. A Bizottság 1618/1999/EK rendelete (1999. július 23.) a vállalkozások szerkezeti statisztikája minõségének értékelésére vonatkozó szempontokról (1934/09) 9. A Bizottság 1668/2003/EK rendelete (2003. szeptember 1.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adattovábbítás technikai formátuma tekintetében az 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról, továbbá a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adattovábbítás technikai formátumáról szóló 2702/98/EK rendelet módosításáról (1934/09)
* Az uniós jogi aktus után zárójelben az adatgyûjtések OSAP nyilvántartási száma szerepel.
2008/157. szám
10. A Bizottság 1669/2003/EK rendelete (2003. szeptember 1.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz elõállítandó adatsorok tekintetében az 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról, továbbá a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz elõállítandó adatsorokról szóló 2701/98/EK rendelet módosításáról (1934/09) 11. A Bizottság 1670/2003/EK rendelete (2003. szeptember 1.) a vállalkozások szerkezeti statisztikái mutatóinak meghatározásai tekintetében az 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról, továbbá a vállalkozások szerkezeti statisztikái mutatóinak meghatározásáról szóló 2700/98/EK rendelet módosításáról (1934/09) 12. Az Európai Parlament és a Tanács 177/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl (1764/09) 13. Az Európai Parlament és a Tanács 184/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról (2183/09, 2186/09) 14. A Tanács 959/93/EGK rendelete (1993. április 5.) a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekrõl szolgáltatandó statisztikai adatokról (1082/09, 1085/09, 1651/09, 1677/09, 2128/09) 15. A Bizottság 1868/77/EGK rendelete (1977. július 29.) a keltetõtojások és a naposcsibék termelésérõl és forgalmazásáról szóló 2782/75/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (1791/09) 16. Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (1332/09, 1934/09) 17. A Bizottság 1917/2000/EK rendelete (2000. szeptember 7.) az 1972/95/EK tanácsi rendeletnek a külkereskedelem statisztikák tekintetében való végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezésekrõl (2193/09) 18. A Bizottság 1982/2004/EK rendelete (2004. november 18.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint az 1901/2000/EK és a 3590/92/EGK bizottsági rendelet hatályon kívüli helyezésérõl (2011/09, 2013/09)
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19. Az Európai Parlament és a Tanács 2056/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet módosításáról (1934/09) 20. Az Európai Parlament és a Tanács 2150/2002/EK rendelete (2002. november 25.) hulladékra vonatkozó statisztikákról (1061/09) 21. A Bizottság 2197/95/EK rendelete (1995. szeptember 18.) a tagállamok által a gabonafélék termesztésérõl szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló 837/90/EGK, valamint a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekrõl szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló 959/93/EGK tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (1085/09, 2128/09) 22. A Tanács 2223/96/EK rendelete (1996. június 25.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszerérõl (2200/09) 23. A Bizottság 264/2000/EK rendelete (2000. február 3.) a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a rövidtávú államháztartási statisztikákkal kapcsolatos végrehajtásáról (2198/09) 24. Bizottság 2700/98/EK rendelete (1998. december 17.) a vállalkozások szerkezeti statisztikái mutatóinak meghatározásáról (1934/09) 25. A Bizottság 2701/98/EK rendelete (1998. december 17.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz elõállítandó adatsorokról (1934/09)
19259
30. A Tanács 357/79/EGK rendelete (1979. február 5.) a szõlõterületek statisztikai felméréseirõl (1082/09, 1651/09, 2192/09) 31. A Tanács 3605/93/EK rendelete (1993. november 22.) az Európai Közösséget létrehozó szerzõdéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendõ eljárásról szóló jegyzõkönyv alkalmazásáról (2200/09) 32. Az Európai Parlament és a Tanács 451/2008/EK rendelete (2008. április 23.) a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl (1639/09) 33. A Tanács 574/72/EGK rendelete (1972. március 21.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításról (1514/09, 1914/09) 34. A Tanács (EK, Euratom) 58/97 rendelete (1996. december 20.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (2146/09) 35. Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl (2011/09, 2013/09)
26. A Bizottság 2702/98/EK rendelete (1998. december 17.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adattovábbítás technikai formátumáról (1934/09)
36. A Bizottság 753/2004/EK rendelete (2004. április 22.) az 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tudományos és technológiai statisztikák tekintetében történõ végrehajtásáról (1071/09, 1074/09)
27. A Tanács 2782/75/EGK rendelete (1975. október 29.) a keltetõtojások és a naposcsibék termelésérõl és forgalmazásáról (1791/09)
37. Az Európai Parlament és a Tanács 808/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikáról (1840/09)
28. Az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (átdolgozás) (1934/09, 2146/09)
38. A Tanács 837/90/EGK rendelete (1990. március 26.) a tagállamok által a gabonafélék termesztésérõl szolgáltatandó statisztikai adatokról (1082/09, 1084/09, 1085/09, 1651/09, 1677/09, 2128/09)
29. A Bizottság 311/2007/EK rendelete (2007. március 19.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK tanácsi rendelet módosításáról (1514/09, 1914/09)
39. Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl (2196/09)
19260
MAGYAR KÖZLÖNY
40. A Bizottság 93/481/EGK határozata (1993. július 28.) a 91/271/EGK tanácsi irányelv 17. cikke által elõírt nemzeti programok bemutatására szolgáló formanyomtatványokról (1062/09) 41. A Bizottság 94/432/EK határozata (1994. május 30.) a 93/23/EGK tanácsi irányelvnek a sertésállományra és a sertéstenyésztésre vonatkozó statisztikai felmérések tekintetében történõ alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (1280/09) 42. A Bizottság 94/433/EK határozata (1994. május 30.) a 93/24/EGK tanácsi irányelvnek a szarvasmarha-tenyésztésre vonatkozó statisztikai felmérések tekintetében történõ alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az említett irányelv módosításáról (1280/09) 43. A Bizottság 94/434/EK határozata (1994. május 30.) a 93/25/EGK tanácsi irányelvnek a juh- és kecskeállományra és a juh- és kecsketenyésztésre vonatkozó statisztikai felmérések tekintetében történõ alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (1280/09) 44. A Bizottság 2005/288/EK határozata (2005. március 18.) a tej és tejtermékek statisztikai felmérésrõl szóló 96/16/EK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 97/80/EK határozat módosításáról (1869/09, 1870/09) 45. A Bizottság 97/80/EK határozata (1996. december 18.) a tej és tejtermékek statisztikai felmérésérõl szóló, 96/16/EK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (1869/09, 1870/09)
II. Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: 1. A Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegõben lévõ kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekrõl (1066/09) 2. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve (2000. június 6.) a Közösség területén közlekedõ haszongépjármûvek közlekedésre alkalmasságának országúti mûszaki ellenõrzésérõl (1062/09, 1378/09) 3. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegõben ta-
2008/157. szám
lálható benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekrõl (1066/09) 4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve (2002. február 12.) a környezeti levegõ ózontartalmáról (1066/09) 5. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/107/EK irányelve (2003. december 5.) a tej és tejtermékek statisztikai felmérésérõl szóló 96/16/EK tanácsi irányelv módosításáról (1869/09, 1870/09) 6. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegõ minõségérõl és a Tisztább levegõt Európának elnevezésû programról (1066/09) 7. A Tanács 75/440/EGK irányelve (1975. június 16.) a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz minõségi követelményeirõl (1062/09) 8. A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezelésérõl (1062/09, 1376/09, 2036/09) 9. A Tanács 93/23/EGK irányelve (1993. június 1.) a sertéstenyésztésre vonatkozó statisztikai felmérésekrõl (1280/09, 1677/09) 10. A Tanács 93/24/EGK irányelve (1993. június 1.) a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos statisztikai felmérésekrõl (1280/09, 1677/09) 11. A Tanács 93/25/EGK irányelve (1993. június 1.) a juh- és kecskeállományra vonatkozó statisztikai felmérésekrõl (1280/09, 1677/09) 12. A Tanács 95/57/EK irányelve (1995. november 23.) az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai információgyûjtésrõl (1036/09) 13. A Tanács 96/16/EK irányelve (1996. március 19.) a tej és tejtermékek statisztikai felmérésérõl (1869/09, 1870/09) 14. A Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegõ minõségének vizsgálatáról és ellenõrzésérõl (1066/09) 15. A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra használt víz minõségérõl (1376/09, 2036/09)
2008/157. szám
4. melléklet a 265/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez
MAGYAR KÖZLÖNY 19261
19262
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelete az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának a) pontjában – a 41/A. §-ában foglaltak szabályozására –, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének c), l) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. §-ának f)–i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „f) különleges természetmegõrzési terület: olyan közösségi jelentõségû terület, amelyen közösségi jelentõségû faj jelentõs állománya, élõhelye vagy közösségi jelentõségû élõhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követõen a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ növény- és állatvilág védelmérõl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élõhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelõ természetvédelmi célkitûzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentõségû fajok vagy közösségi jelentõségû élõhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi elõírások alkalmazandók; g) kiemelt jelentõségû természetmegõrzési terület: olyan közösségi jelentõségû terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentõségû faj állománya, élõhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követõen az élõhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelõ természetvédelmi célkitûzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentõségû közösségi fajok, illetve kiemelt jelentõségû közösségi élõhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi elõírások alkalmazandók; h) jelölt Natura 2000 terület: olyan közösségi jelentõségû terület, amely az e rendeletben meghatározott eljárás eredményeként különleges természetmegõrzési, illetõleg kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területként az Európai Bizottság részére jelölésre került, és a 6., illetve a 7. számú mellékletben szerepel;
19263
i) jóváhagyott Natura 2000 terület: olyan közösségi jelentõségû terület, amelyet az Európai Unió az élõhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti bizottsági vagy tanácsi határozattal jóváhagyott, és a 11., illetve a 12. számú mellékletben szerepel;” (2) A Kr. 2. §-a a következõ q) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „q) közösségi jelentõségû terület: olyan terület, amely jelentõs mértékben hozzájárul a 2. vagy 3. számú mellékletben felsorolt közösségi jelentõségû vagy kiemelt közösségi jelentõségû fajok, illetve a 4. számú mellékletben szereplõ közösségi jelentõségû vagy kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípusok kedvezõ természetvédelmi helyzetének fenntartásához, helyreállításához, továbbá a Natura 2000 hálózat egységességéhez, illetve a biológiai sokféleség megõrzéséhez.”
2. § A Kr. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1–3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élõhelytípusok kedvezõ természetvédelmi helyzetének megõrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. (2) Az (1) bekezdés szerinti célokat a) az ország társadalmi-gazdasági fejlõdését biztosító – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott – célokkal összehangoltan, illetve b) a kulturális igények és sajátosságok, valamint a helyi és térségi jellegzetességek figyelembevételével kell megvalósítani. (3) A Natura 2000 területen található közösségi jelentõségû és a kiemelt közösségi jelentõségû fajok, illetve élõhelytípusok kedvezõ természetvédelmi helyzetének megõrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket a következõk állapítják meg: a) természetvédelmi kezelési terv; b) más – külön jogszabály alapján készített – természetvédelmi célú vagy valamely Natura 2000 terület védelmét szolgáló, illetve arra kihatással lévõ terv; c) fenntartási terv, amennyiben az a Natura 2000 területen található közösségi jelentõségû és kiemelt közösségi jelentõségû fajok, illetve élõhelytípusok kedvezõ természetvédelmi helyzetének megõrzése, fenntartása és helyreállítása érdekében szükséges, ideértve a külön jogszabály alapján az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Natura 2000 fenntartási tervet is; d) az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítását érintõ szerzõdés.
19264
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A fenntartási tervet a 13. számú melléklet szerint kell készíteni. A tervet elkészítése során egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság), az alapszabály (alapító okirat) szerint környezet- és természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetekkel, a Natura 2000 területen illetékességi vagy mûködési területtel rendelkezõ területi államigazgatási szervekkel és települési önkormányzatokkal, a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosaival és vagyonkezelõivel, valamint ezek gazdasági érdek-képviseleti szerveivel. (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában kötelezõ földhasználati szabályokat nem állapít meg.”
3. § A Kr. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A különleges madárvédelmi területek kialakítása, valamint a különleges és a kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területek jelölése során a 9. számú melléklet szerinti szempontokat kell figyelembe venni. (2) Az 5–7. és a 11–12. számú mellékletben felsorolt területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos jegyzékét külön jogszabály állapítja meg. (3) A (2) bekezdés szerinti jogszabály kihirdetését követõen a Natura 2000 területeket a MePAR-ban tematikus fedvényként fel kell tüntetni. (4) A MePAR-ban feltüntetett Natura 2000 területeket az ingatlan-nyilvántartásban le kell határolni. Az ingatlan-nyilvántartási lehatárolás a teljes és részterülettel érintett földrészletek helyrajzi számainak beazonosítását, valamint a részterülettel érintett ingatlanok esetében az érintettséget ábrázoló vázrajz elkészítését jelenti. (5) Az ingatlan-nyilvántartásban történt lehatárolást követõen a (2) bekezdés szerinti jogszabályt módosítani kell. (6) Az állami tulajdonban lévõ, honvédelmi vagyonkezelésben álló, (1) bekezdés szerinti területek jelölésére a honvédelemért felelõs miniszterrel történõ elõzetes egyeztetést követõen kerül sor. (7) Ha az Európai Bizottság javaslata vagy határozata, illetve a Tanács határozata szerint a jelölt Natura 2000 területek nem felelnek meg a különleges természetmegõrzési terület vagy a kiemelt jelentõségû természetmegõrzési terület feltételeinek, illetõleg további területek jelölése válik szükségessé, e jogszabályt, illetve a (2) bekezdés szerinti jogszabályt módosítani kell, továbbá a (3)–(5) bekezdés szerinti eljárásokat a lehatárolás érdekében le kell folytatni. (8) Ha az Európai Bizottság vagy a Tanács határozata az élõhelyvédelmi irányelv 9. cikke alapján Natura 2000 terület visszaminõsítésérõl dönt, a (7) bekezdés szerint kell eljárni.”
2008/157. szám 4. §
(1) A Kr. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A védett természeti területnek nem minõsülõ Natura 2000 területen a felügyelõség engedélye szükséges] „c) az erdõkrõl és az erdõ védelmérõl szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekrõl szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelõn lévõ fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévõ fa, facsoport mederfenntartási céllal történõ kivágását;” (2) A Kr. 9. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A védett természeti területnek nem minõsülõ Natura 2000 területen lévõ mederben és parti sávban a vizek kártétel nélküli levezetése érdekében szükséges fenntartási, illetve kármegelõzési munka a vízgazdálkodásról szóló külön jogszabály szerint engedély megszerzése nélkül, a felügyelõségnek történõ bejelentés és a természetvédelmi kezelésért felelõs szervvel való egyeztetés után végezhetõ el.”
5. § A Kr. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetõleg engedélyezése elõtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetõleg a beruházást engedélyezõ hatóságnak – a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen elõforduló élõvilágra vonatkozó adatokra figyelemmel – vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élõhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentõs hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. Hatásbecslés esetén az eljárásba a felügyelõséget szakhatóságként be kell vonni, ha a beruházás engedélyezése nem a felügyelõség hatáskörébe tartozik, és jogszabály az eljárásban szakhatósági közremûködését nem írja elõ. (3) A terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelõen hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a felügyelõség végzi. (4) A hatásbecslés során – a 15. számú melléklet szerinti szempontokra figyelemmel – vizsgálni kell a tervnek vagy beruházásnak, illetve az azok megvalósítására vonatkozó egyéb ésszerû megoldásoknak a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
meghatározott fajok és élõhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt várható hatását. (5) A hatásbecslést – az e §, valamint a 10/A. § rendelkezéseinek figyelembevételével – a) a környezeti vizsgálati eljárásban kell lefolytatni, ha a terv az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló jogszabály hatálya alá tartozik; b) a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kell lefolytatni, ha a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály hatálya alá tartozik; vagy c) az a)–b) pontok alá nem tartozó esetekben a felügyelõség hatósági, illetve szakhatósági eljárásában kell lefolytatni. (6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben a (3) bekezdés szerinti hatásbecslési dokumentációt a környezeti értékelés, a környezeti hatástanulmány vagy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem önálló részeként kell elkészíteni. (7) A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhetõ, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élõhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezõtlen hatással nem jár, továbbá – a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel – nem ellentétes a jelölés céljaival. (8) Ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élõhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezõtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerû megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz a 10/A. § (2)–(3) bekezdés szerinti közérdek fûzõdik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhetõ. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehetõ legkisebb kedvezõtlen hatással járjon. (9) A (8) bekezdés szerinti esetben a felügyelõség a terv kidolgozója, illetve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élõhelyek és a fajok kedvezõ természetvédelmi helyzetének megõrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezõtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat (a továbbiakban: kiegyenlítõ intézkedés) elvégzését írja elõ az érintett vagy más területen. (10) A felügyelõség a kiegyenlítõ intézkedésrõl a 8. számú melléklet szerinti adatlapon – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon (a továbbiakban: Minisztérium) keresztül – tájékoztatja az Európai Bizottságot. (11) A beruházás engedélyezése elõtt – ha jogszabály elõírja vagy az indokolt – az eljáró hatóság az érintett nyilvánosság véleményének kikérése érdekében közmeghallgatást tart. E bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetõleg alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintõ vagy különleges
19265
biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó beruházások esetén, valamint a jelölt Natura 2000 területek vonatkozásában. (12) A (11) bekezdés alkalmazásában indokolt esetnek különösen az minõsül, ha a beruházás az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élõhelytípusok természetvédelmi helyzetében olyan változást okozhat, amely miatt az e fajok és élõhelytípusok által az érintett nyilvánosság részére nyújtott szolgáltatás jelentõs romlása következhet be.”
6. § (1) A Kr. 1. §-ában a „kiemelt jelentõségû közösségi élõhelytípusok” szövegrész helyébe „kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípusok” szöveg, 2. §-ának b) pontjában a „kiemelt jelentõségû közösségi fajok” szövegrész helyébe „kiemelt közösségi jelentõségû fajok” szöveg, 2. §-ának d) pontjában a „kiemelt jelentõségû közösségi élõhelytípusok” szövegrész helyébe „kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípusok” szöveg, 2. §-ának k) pontjában a „kiterjedése” szövegrész helyébe „elterjedése” szöveg és a „kiterjedésén” szövegrész helyébe az „elterjedésén” szöveg, 8. §-ának (3) bekezdésében a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség (a továbbiakban: felügyelõség)” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség (a továbbiakban: felügyelõség)” szöveg, 8. §-ának (6) bekezdésében a „kiemelt jelentõségû faj” szövegrész helyébe „kiemelt közösségi jelentõségû faj” szöveg és a „kiemelt jelentõségû élõhelytípus” szövegrész helyébe „kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípus” szöveg, 10/A. §-ának (1) bekezdésében a „kiemelt jelentõségû közösségi fajra” szövegrész helyébe a „kiemelt közösségi jelentõségû fajra” szöveg és a „kiemelt jelentõségû közösségi élõhelytípusra” szövegrész helyébe a „kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípusra” szöveg, 10/A. §-a (3) bekezdésének elsõ mondatában a „kiemelt jelentõségû közösségi élõhelytípusra” szövegrész helyébe „kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípusra” és a „kiemelt jelentõségû közösségi fajra” szövegrész helyébe „kiemelt közösségi jelentõségû fajra” szöveg, 10/A. §-a (3) bekezdésének második mondatában „különösen a 4. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „különösen a 4. § (2) bekezdés a) pontjában” szöveg, 10/A. §-ának (4) bekezdésében a „természetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „felügyelõség” szöveg és a „Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon (a továbbiakban: Minisztérium)” szövegrész helyébe a „Minisztériumon” szöveg, 12. §-ának (1) bekezdésében a „nemzeti park igazgatóság” szövegrész helyébe „igazgatóság” szöveg, 13. §-ának (2) bekezdésében a „közösségi jelentõségû élõhelyek” szövegrész helyébe a „közösségi jelentõségû élõhelytípusok” szöveg és a „kiemelt jelentõségû élõhelytípusokra és fajokra” szövegrész helyébe a „kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípusokra és fajokra” szöveg lép.
19266
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A Kr. 2. B) számú mellékletének címében a „Kiemelt jelentõségû közösségi állatfajok” szövegrész helyébe a „Kiemelt közösségi jelentõségû állatfajok” szövegrész, 3. B) számú mellékletének címében a „Kiemelt jelentõségû közösségi növényfajok” szövegrész helyébe a „Kiemelt közösségi jelentõségû növényfajok” szöveg, 4. B)számú mellékletének címében a „Kiemelt jelentõségû közösségi élõhelytípusok” szövegrész helyébe a „Kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípusok” szöveg lép. (3) A Kr. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (4) A Kr. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (5) A Kr. az e rendelet 3–7. számú mellékletei szerinti 11–15. számú mellékletekkel egészül ki.
7. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, amellyel egyidejûleg hatályát veszti a) a Kr. 9. §-ának (3) és (4) bekezdésének felvezetõ szövegében az „illetve a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi hatóságot,” szövegrész, b) a Kr. 10/A. §-ának (5) bekezdése, c) a Kr. 11. §-a, és d) a Kr. 6–7. számú melléklete. (2) E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. 8. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khkr.) 1. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló külön jogszabályban meghatározott hatásbecslési eljárás szabályaira tekintettel kell lefolytatni.” (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Khkr. 5. §-ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [A felügyelõség határozatában] „g) ha valamely Natura 2000 területre jelentõs környezeti hatás várható ga) az 1. vagy 3. számú mellékletben szereplõ tevékenység esetén a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit, gb) a csak a 2. számú mellékletben szereplõ tevékenység esetén az egységes környezetvédelmi engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló jogszabályban a hatásbecslési
2008/157. szám
dokumentáció tartalmát meghatározó elõírások figyelembevételével írja elõ.” (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Khkr. 4. számú melléklete 1. pontjának f) alpontja a következõ fd) ponttal egészül ki: [1. Az 1. vagy 3. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások elõzetes becslése, különösen] „fd) a Natura 2000 területet érintõ hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élõhelytípusokra gyakorolt hatások alapján.” (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Khkr. 4. számú melléklete 2. pontja a következõ j) ponttal egészül ki: [2. A csak a 2. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén] „j) ha a létesítmény a Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások elõzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élõhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével.” (5) A Khkr. 5. számú melléklete 2. pontjának cb) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. A telepítési hely és a feltételezhetõ hatásterületek érzékenysége, különösen c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetõségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötõ- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:] „cb) védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei, Natura 2000 területen különösen: cba) az érintett Natura 2000 terület egységére, a Natura 2000 ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke, cbb) a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok, élõhelytípusok kedvezõ természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatás mértéke, cbc) a jelölõ fajok és élõhelytípusok kedvezõ természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges környezeti elemek állapotára gyakorolt hatás mértéke,”
9. § E rendelet a vadon élõ madarak védelmérõl szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének, valamint a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ állatok és növények védelmérõl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 1. cikke e), k) és l) pontjának, 2. cikke (3) bekezdésének, 4. cikke (4) bekezdésének, 6. cikke (1), (3) és (4) bekezdésének és III. mellékletének való megfelelést szolgálja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19267
1. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez [8. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez] Adatlap az Európai Bizottság részére a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ növények és állatok védelmérõl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikke (4) bekezdése alapján teljesítendõ tájékoztatáshoz és véleménykéréshez Tagállam: A dokumentáció elküldésének célja:
Dátum: tájékoztatás [6. cikk (4) bekezdés 1. albekezdés]
véleményezés [6. cikk (4) bekezdés 2. albekezdés]
Felügyelõség: .................................................................................................................................................................... Cím: ................................................................................................................................................................................... Kapcsolattartó személy: .................................................................................................................................................... Tel., fax, e-mail: ................................................................................................................................................................ 1. Terv vagy beruházás A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv készül, illetve amelyen a beruházást tervezik, vagy amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van: Területi kategória: különleges madárvédelmi terület a vadon élõ madarak védelmérõl szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) alapján, jóváhagyott közösségi jelentõségû terület a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ növény- és állatvilág védelmérõl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élõhelyvédelmi irányelv) alapján, kiemelt jelentõségû közösségi élõhelytípus(ok)/kiemelt jelentõségû faj(ok) elõfordulása. A területre hatással lévõ terv vagy beruházás leírása: a) a terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása, b) a terv vagy beruházás nagyságrendje, jelentõsége, idõtartama, c) a terv vagy beruházás által igénybe vett terület nagysága, illetve a más területeken jelentkezõ hatás nagyságának leírása, térképi megjelenítése, d) a terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése, e) a hatásterületen a terv vagy beruházás megvalósítása nélküli természeti állapot ismertetése, f) a terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása, g) a várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulása esetén. 2. Negatív hatások Összefoglaló a területet érõ negatív hatásokról: (Az összefoglalónak tartalmaznia kell: a Natura 2000 hálózatba javasolt területeken megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élõhelyekre és fajokra várhatóan kedvezõtlen hatásokat, a bemutató térképmellékleteket, továbbá a javasolt kiegyenlítõ intézkedéseket.) 3. Alternatív megoldások A tagállam által tanulmányozott alternatív megoldások rövid ismertetése: Azoknak az okoknak a leírása, amelyek alapján a felügyelõség megállapította, hogy alternatív megoldások alkalmazása nem lehetséges: 4. Kényszerítõ okok A terv vagy a beruházás végrehajtásának indokai: társadalmi vagy gazdasági természetû kiemelt fontosságú közérdek (kiemelt jelentõségû élõhelytípus vagy faj hiányában) [10/A. § (2) bekezdés, élõhelyvédelmi irányelv 6. cikk (4) bekezdés 1. albekezdés], emberi egészség vagy élet [10/A. § (2) bekezdés, élõhelyvédelmi irányelv 6. cikk (4) bekezdés 2. albekezdés],
19268
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
közbiztonság fenntartása [10/A. § (2) bekezdés, élõhelyvédelmi irányelv 6. cikk (4) bekezdés 2. albekezdés], környezet szempontjából kiemelt jelentõségû kedvezõ hatás [10/A. § (2) bekezdés, élõhelyvédelmi irányelv 6. cikk (4) bekezdés 2. albekezdés], egyéb kiemelt fontosságú kényszerítõ közérdek [4. § (2) bekezdés a) pont, 10/A. § (2) bekezdés, élõhelyvédelmi irányelv 6. cikk (4) bekezdés 2. albekezdés] Az ok rövid leírása:
5. Kiegyenlítõ, kompenzációs intézkedések Tervezett kiegyenlítõ intézkedések és az intézkedési terv ütemezése
2. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez [9. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez] A különleges madárvédelmi, valamint a különleges és a kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területek kijelölésének szempontjai I. Különleges madárvédelmi területek A területek relatív jelentõségének értékelése a vadon élõ madarak védelmérõl szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (1)–(2) bekezdésének megfelelõen az a)–f) pont alapján történik. Az értékelésnél tekintettel kell lenni: a) a kipusztulással fenyegetett fajokra; b) az élõhelyük meghatározott változásaira érzékeny fajokra; c) a kis állományuk vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritkának minõsített fajokra; d) az élõhelyük egyedi jellege miatt különleges figyelmet érdemlõ egyéb fajokra; e) az a)–d) pont szerinti fajok állományszintje változásának irányára és annak ingadozására; f) a fajok költõ-, vedlõ- és telelõ területeire, valamint vonulási útvonaluk pihenõhelyeire. II. Különleges, valamint kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területek A területek relatív jelentõségének értékelése a természetes élõhelyek és vadon élõ növény- és állatvilág megõrzésérõl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2–3. számú mellékletében szereplõ közösségi és kiemelt közösségi jelentõségû fajok, valamint a 4. számú mellékletében szereplõ közösségi és kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípusok tekintetében az A–D. pontok alapján történik: A. A terület jelentõségének értékelésére vonatkozó szempontok a 4. számú mellékletben szereplõ közösségi jelentõségû vagy kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípus esetében: a) az érintett közösségi élõhelytípus elõfordulásának aránya a vizsgált területen belül; b) a vizsgált területen belül az érintett közösségi élõhelytípus által elfoglalt terület aránya az ország egészén belül ugyanazon közösségi élõhelytípus által elfoglalt teljes területhez képest; c) az érintett közösségi élõhelytípus struktúrájának és funkcióinak megõrzöttsége, továbbá a helyreállítás lehetõségei; d) a terület értékének általános vizsgálata az érintett közösségi élõhelytípus megõrzése szempontjából. B. a) b) c) d)
A terület jelentõségének értékelésére vonatkozó szempontok a 2–3. számú mellékletekben szereplõ fajok esetében: az érintett faj vizsgált területen élõ populációjának nagysága és sûrûsége ugyanazon faj országos populációihoz képest; a faj számára fontos élõhely jellegzetességeinek megõrzöttsége, továbbá helyreállításának lehetõségei; a területen élõ populáció elszigeteltségének foka az érintett faj természetes elterjedéséhez képest; a terület értékének átfogó vizsgálata az érintett faj megõrzése szempontjából.
C. E szempontok alapján kell minõsíteni a nemzeti jegyzékben Natura 2000 területnek jelölt természeti területeket, összhangban azok relatív értékével valamennyi, a 2–3. számú mellékletekben felsorolt faj védelmének, valamint a 4. számú mellékletben szereplõ közösségi élõhelytípus szempontjából. D. Az A. és B. pont alapján kiválasztott területek jegyzékében fel kell tünteti azokat a területeket, amelyeken kiemelt közösségi jelentõségû élõhelytípusok, illetve kiemelt közösségi jelentõségû fajok fordulnak elõ.
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19269
3. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez [11. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez] Jóváhagyott különleges természetmegõrzési területek Térképi azonosító
Területkód
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 10 HUBN20079 Révleányvári erdõk Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 1 HUBF20031 Szentkirályszabadja 2 HUBF20032 Balatonkenesei tátorjános 3 HUBF20053 Zalaegerszegi Csácsi-erdõ 4 HUBF20054 Nagykapornaki erdõ 5 HUBF20055 Remetekert 16 HUDD20041 Dél-balatoni berkek 17 HUDD20043 Kopasz-dombi erdõ 18 HUDD20057 Somogymeggyesi erdõ 19 HUDD20059 Balatonkeresztúri rétek 20 HUDD20061 Holládi-erdõ Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 6 HUBN20031 Mezõcsáti Rigós 7 HUBN20042 Boldogi Vajda-rét 8 HUBN20044 Recski Hegyes-hegy 9 HUBN20062 Középsõ-Ipoly-völgy Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 11 HUDD20008 Ormánsági erdõk 12 HUDD20010 Ócsárd-Hegyszentmártoni völgyek 13 HUDD20017 Mocsoládi-erdõ 14 HUDD20026 Lengyel-hõgyészi erdõk 15 HUDD20033 Nagyhajmási dombok 21 HUDD20065 Töttösi-erdõ 22 HUDD20067 Székelyszabari erdõ 23 HUDD20068 Gyékényesi erdõk Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 24 HUDI20001 Ácsi gyepek 25 HUDI20032 Mocsai ürgés legelõ 26 HUDI30002 Zámolyi-medence Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 27 HUHN20004 Felsõ-Sebes-Körös 28 HUHN20026 Nyírábrányi Káposztás-lapos 29 HUHN20027 Nyírábrányi Kis-Mogyorós 30 HUHN20028 Csohos-tó 31 HUHN20029 Létavértesi Falu-rét 32 HUHN20030 Fülöpi láprétek 33 HUHN20031 Hanelek 34 HUHN20037 Bátorligeti láp
Név
19270 Térképi azonosító
MAGYAR KÖZLÖNY Területkód
2008/157. szám Név
35 HUHN20039 Piricsei Júlia-liget 36 HUHN20040 Apagyi Albert-tó 37 HUHN20041 Apagyi Falu-rét 38 HUHN20043 Paszabi kubikgödrök 39 HUHN20067 Csikós-lápos 40 HUHN20079 Pusztamizsei-erdõ 41 HUHN20113 Kisvárdai gyepek 42 HUHN20120 Vajai-tároló 43 HUHN20122 Tócó-völgy 44 HUHN20124 Daru-rét 45 HUHN20127 Kraszna menti rétek 46 HUHN20129 Nyírbogdányi rét 47 HUHN20131 Orosi gyepek 48 HUHN20133 Balkányi Libegõs 49 HUHN20159 Tunyogmatolcsi Holt-Szamos 50 HUHN20160 Gõgõ–Szenke Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 51 HUKM20003 T-erdõ 52 HUKM20011 Körösközi erdõk 53 HUKM20020 Gyepes-csatorna 54 HUKM20021 Sarkadi Fási-erdõ 55 HUKM20022 Köles-ér 56 HUKM20023 Korhány és Holt-Korhány 57 HUKM20024 Orosi tölgyes 58 HUKM20025 Gyantéi erdõk Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 59 HUKN20010 Szabadszállási ürgés gyep 60 HUKN20012 Szegedi ürgés gyep Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság 61 HUON20007 Köles-tetõ 62 HUON20020 Gyöngyös-patak és kõszegi Alsó-rét
4. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez [12. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez] Jóváhagyott kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területek Térképi azonosító
Területkód
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 63 HUAN20001 Aggteleki-karszt és peremterületei 64 HUAN20002 Rakaca-völgy és oldalvölgyei 65 HUAN20003 Bódva-völgy és Sas-patak-völgye 66 HUAN20004 Hernád-völgy és Sajóládi-erdõ
Név
2008/157. szám Térképi azonosító
MAGYAR KÖZLÖNY Területkód
19271 Név
67 HUAN20005 Szuha-völgy 68 HUAN20006 Sajó-völgy 165 HUBN20071 Bodrogzug és Bodrog hullámtere 166 HUBN20072 Tokaji Kopasz-hegy 167 HUBN20073 Bodrogszegi Várhegy 168 HUBN20074 Tállyai Patócs-hegy-Sátor-hegy 169 HUBN20075 Sárospataki Mandulás 170 HUBN20077 Erdõbényei-olaszliszkai magyar nõszirmos sztyepprétek 171 HUBN20078 Pácini Mosonna-erdõ 172 HUBN20081 Long-erdõ 173 HUBN20082 Felsõregmeci Ronyva 174 HUBN20084 Központi-Zempléni-hegység 175 HUBN20085 Északi-Zempléni-hegység 176 HUBN20087 Baskói-rétek 177 HUBN20088 Regéci Várhegy 178 HUBN20089 Füzéri Pál-hegy 179 HUBN20090 Komlóskai Mogyorós-tetõ és Zsidó-rét 180 HUBN20092 Telkibányai Király-hegy 181 HUBN20093 Bózsvai Temetõ-alja Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 69 HUBF20001 Keleti-Bakony 70 HUBF20002 Papod és Miklád 71 HUBF20003 Kab-hegy 72 HUBF20004 Agár-tetõ 73 HUBF20006 Tihanyi-félsziget 74 HUBF20007 Monostorapáti Fekete-hegy 75 HUBF20008 Csatár-hegy és Miklós Pál hegy 76 HUBF20009 Devecseri Széki-erdõ 77 HUBF20011 Felsõ-Nyirádi-erdõ és Meggyes-erdõ 78 HUBF20012 Sásdi-rét 79 HUBF20014 Pécselyi-medence 80 HUBF20015 Marcal-medence 81 HUBF20016 Öreg-hegyi riviéra 82 HUBF20017 Kádártai dolomitmezõk 83 HUBF20018 Megye-hegy 84 HUBF20020 Szent György-hegy 85 HUBF20021 Péti-hegy 86 HUBF20022 Mogyorós-hegy 87 HUBF20023 Hajmáskéri Törökcsapás 88 HUBF20024 Berhidai-löszvölgyek 89 HUBF20025 Badacsony 90 HUBF20026 Tótvázsonyi Bogaras 91 HUBF20027 Nemesvámosi Szár-hegy 92 HUBF20028 Tapolcai-medence 93 HUBF20029 Uzsai-erdõ
19272 Térképi azonosító
MAGYAR KÖZLÖNY Területkód
94 HUBF20033 95 HUBF20034 96 HUBF20035 97 HUBF20037 98 HUBF20039 99 HUBF20040 100 HUBF20043 101 HUBF20044 102 HUBF20045 103 HUBF20046 104 HUBF20047 105 HUBF20048 106 HUBF20049 107 HUBF20050 108 HUBF20052 109 HUBF30001 110 HUBF30002 111 HUBF30003 201 HUDD20031 203 HUDD20034 204 HUDD20035 205 HUDD20036 206 HUDD20038 209 HUDD20042 213 HUDD20047 214 HUDD20049 222 HUDD20058 226 HUDD20064 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 112 HUBN20001 113 HUBN20002 114 HUBN20004 115 HUBN20005 116 HUBN20006 117 HUBN20007 118 HUBN20008 119 HUBN20009 120 HUBN20010 121 HUBN20011 122 HUBN20012 123 HUBN20013 124 HUBN20014 125 HUBN20015 126 HUBN20017 127 HUBN20018
2008/157. szám Név
Dörögdi-medence Balatonfüredi-erdõ Keszthelyi-hegység Alsó-Zala-völgy Nyugat-Göcsej Vétyempuszta Mura mente Kerka mente Szévíz-Principális-csatorna Oltárc Felsõ-Zala-völgy Kebele Dél-zalai homokvidék Csörnyeberek Sárvíz-patak mente Északi-Bakony Balaton Kis-Balaton Fehérvíz Balatonendrédi dombok Pogány-völgyi rétek Ordacsehi berek Ádándi Felsõ-hegy Köröshegyi-erdõk Vityai-erdõ Somogytúri erdõk Látrányi-puszta Ságvári dombok Bükk-fennsík és Lök-völgy Hór-völgy és Déli-Bükk Szarvaskõ Kisgyõri Ásottfa-tetõ-Csókás-völgy Miskolctapolcai Tatár-árok-Vörös-bérc Kisgyõri Halom-vár-Csincse-völgy-Cseh-völgy Vár-hegy-Nagy-Eged Tard környéki erdõssztyepp Szomolyai Kaptár-rét Ostoros-patak menti erdõspuszta Egerbakta-Bátor környéki erdõk Hevesaranyosi-Fedémesi dombvidék Gyepes-völgy Izra-völgy és Arlói-tó Borsodbótai Kotyindó-tetõ Upponyi-szoros
2008/157. szám Térképi azonosító
MAGYAR KÖZLÖNY Területkód
19273 Név
128 HUBN20019 Csernely-patak völgye 129 HUBN20020 Sátai Tõkés-völgy 130 HUBN20021 Domaházi Hangony-patak völgye 131 HUBN20025 Nagybarcai Liget-hegy és sajóvelezdi Égett-hegy 132 HUBN20027 Ózdi Harmaci-dombok 133 HUBN20029 Girincsi Nagy-erdõ 134 HUBN20030 Hejõ mente 135 HUBN20032 Tiszakeszi-morotva 136 HUBN20034 Borsodi-Mezõség 137 HUBN20035 Poroszlói szikesek 138 HUBN20036 Kétútközi-legelõ 139 HUBN20037 Nagy-Hanyi 140 HUBN20038 Kerecsendi Berek-erdõ és Lógó-part 141 HUBN20039 Pusztafogacs 142 HUBN20040 Nagy-fertõ-Gulya-gyep-Hamvajárás szikes pusztái 143 HUBN20041 Pélyi szikesek 144 HUBN20043 Verpeléti Vár-hegy 145 HUBN20046 Gyöngyösi Sár-hegy 146 HUBN20047 Mátra északi letörése 147 HUBN20048 Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek 148 HUBN20049 Mátrabérc-Fallóskúti-rétek 149 HUBN20050 Gyöngyöspatai Havas 150 HUBN20051 Nyugat-Mátra 151 HUBN20052 Apci Somlyó 152 HUBN20053 Petõfibányai Kopasz-hegy 153 HUBN20055 Szentkúti Meszes-tetõ 154 HUBN20056 Tepke 155 HUBN20057 Bézma 156 HUBN20058 Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét 157 HUBN20059 Szandai Várhegy 158 HUBN20060 Sóshartyáni Hencse-hegy 159 HUBN20063 Karancs 160 HUBN20064 Salgó 161 HUBN20065 Gortva-völgy 162 HUBN20067 Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente 163 HUBN20068 Sajómercsei Körtvélyes-dûlõ 164 HUBN20069 Kesznyéteni Sajó-öböl Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 182 HUDD20001 Tenkes 183 HUDD20003 Villánykövesdi Fekete-hegy 184 HUDD20004 Dél-Zselic 185 HUDD20006 Szársomlyó 186 HUDD20007 Kelet-Dráva 187 HUDD20011 Szekszárdi-dombvidék
19274 Térképi azonosító
MAGYAR KÖZLÖNY Területkód
188 HUDD20012 Geresdi-dombvidék 189 HUDD20014 Jánosházi-erdõ és Égett-berek 190 HUDD20015 Kisbajomi erdõk 191 HUDD20016 Észak-Zselici erdõségek 192 HUDD20018 Pati-erdõ 193 HUDD20019 Mernyei-erdõ 194 HUDD20020 Közép-mezõföldi löszvölgyek 195 HUDD20022 Szakadáti löszgyepek 196 HUDD20023 Tolnai Duna 197 HUDD20024 Aparhanti sztyepp 198 HUDD20028 Koppány-menti rétek 199 HUDD20029 Kisszékelyi-dombság 200 HUDD20030 Mecsek 202 HUDD20032 Gemenc 207 HUDD20039 Dékány-hegy 208 HUDD20040 Tengelici homokvidék 210 HUDD20044 Boronka-melléke 211 HUDD20045 Béda-Karapancsa 212 HUDD20046 Törökkoppányi erdõk 215 HUDD20050 Szenesi-legelõ 216 HUDD20051 Darányi borókás 217 HUDD20052 Ormánsági vizes élõhelyek és gyepek 218 HUDD20053 Csokonyavisontai fás legelõ 219 HUDD20054 Nyugat-Dráva 220 HUDD20055 Zákány-õrtilosi dombok 221 HUDD20056 Közép-Dráva 223 HUDD20060 Rinyaszentkirályi-erdõ 224 HUDD20062 Nyugat-Dráva-sík 225 HUDD20063 Szentai erdõ 227 HUDD20066 Pécsi-sík 228 HUDD20069 Paksi ürgemezõ 229 HUDD20070 Tengelici rétek 230 HUDD20071 Paksi tarka sáfrányos 231 HUDD20072 Dunaszentgyörgyi-láperdõ 232 HUDD20073 Szedresi Õs-Sárvíz Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 233 HUDI20002 Adony-perkátai löszvölgyek 234 HUDI20003 Alapi kaszálórétek 235 HUDI20004 Aszal-völgy 236 HUDI20005 Bársonyos 237 HUDI20006 Belsõbárándi löszvölgy 238 HUDI20007 Besnyõi löszvölgy 239 HUDI20008 Börzsöny 240 HUDI20009 Budai-hegység 241 HUDI20010 Budaörsi kopárok
2008/157. szám Név
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Térképi azonosító
Területkód
242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286
HUDI20011 HUDI20012 HUDI20013 HUDI20014 HUDI20015 HUDI20016 HUDI20017 HUDI20018 HUDI20019 HUDI20020 HUDI20021 HUDI20022 HUDI20023 HUDI20024 HUDI20025 HUDI20026 HUDI20027 HUDI20028 HUDI20029 HUDI20030 HUDI20031 HUDI20033 HUDI20034 HUDI20035 HUDI20036 HUDI20037 HUDI20038 HUDI20039 HUDI20040 HUDI20041 HUDI20042 HUDI20043 HUDI20044 HUDI20045 HUDI20046 HUDI20047 HUDI20048 HUDI20049 HUDI20050 HUDI20051 HUDI20052 HUDI20053 HUDI20054 HUDI20055 HUDI30001
19275 Név
Csépi gyepek Csévharaszti homokvidék Csolnoki löszgyepek Debegió-hegy Déli-Gerecse Epöli szarmata vonulat Érd-tétényi plató Északi-Gerecse Felsõ-Tápió Gerecse Gerje mente Gógány- és Kõrös-ér mente Gödöllõi-dombság Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Hajta mente Ipoly-völgy Kelet-mezõföldi löszvölgyek Kirvai löszgyepek Kocsi gyepek Központi-Gerecse Lajoskomáromi löszvölgyek Móri-árok Duna és ártere Nagykõrösi pusztai tölgyesek Nagylóki löszvölgyek Nyakas-tetõ szarmata vonulat Nyugat-Cserhát és Naszály Pilis és Visegrádi-hegység Gödöllõi-dombság peremhegyei Póc alja Ráckevei Duna-ág Rekettyés Sárrét Szigethalmi homokbuckák Székek Szigeti homokok Szomódi gyepek Szentgyörgypuszta Alsó-Tápió és patakvölgyek Turjánvidék Érd-Százhalombattai táblarög Velencei-hegység Velencei-tó Veresegyházi-medence Vértes
19276 Térképi azonosító
MAGYAR KÖZLÖNY Területkód
2008/157. szám Név
Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 287 HUFH20001 Rábaköz 288 HUFH20002 Fertõ-tó 289 HUFH20003 Fertõmelléki dombsor 290 HUFH20006 Dudlesz-erdõ 291 HUFH20007 Péri-repülõtér 292 HUFH20008 Pannonhalmi-dombság 293 HUFH20009 Gönyüi-homokvidék 294 HUFH20010 Répce mente 295 HUFH20011 Rába 296 HUFH20012 Soproni-hegység 297 HUFH20013 Határ-menti erdõk 298 HUFH30004 Szigetköz 299 HUFH30005 Hanság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 321 HUHN20001 Felsõ-Tisza 333 HUHN20002 Hortobágy 388 HUHN20003 Tisza-tó 360 HUHN20005 Nagy-Széksós-Rakottyás 371 HUHN20006 Pocsaji csordalegelõ 381 HUHN20007 Szentpéterszeg-Hencidai gyepek 347 HUHN20008 Kismarj-pocsaj-esztári gyepek 319 HUHN20009 Derecske-konyári gyepek 372 HUHN20010 Pocsaji-kapu 332 HUHN20011 Hencidai Csere-erdõ 377 HUHN20012 Sándorosi-tavak 350 HUHN20013 Közép-Bihar 346 HUHN20014 Kismarjai Nagy-szik 351 HUHN20015 Közép-Tisza 344 HUHN20016 Kék-Kálló-völgye 326 HUHN20017 Hajdúbagosi-legelõ 358 HUHN20018 Mikepércsi Nyárfáshegyi-legelõ 304 HUHN20019 Bánki-erdõ 359 HUHN20020 Monostorpályi-legelõ 329 HUHN20021 Halápi Álló-hegy 373 HUHN20022 Rauchbauer-erdõ 330 HUHN20023 Hármashegyi-tölgyesek 356 HUHN20024 Martinkai-legelõ 349 HUHN20025 Kõrises-Jónás-rész 325 HUHN20032 Gúti-erdõ 317 HUHN20033 Debrecen-hajdúböszörményi tölgyesek 369 HUHN20035 Ömbölyi-erdõ és Fényi-erdõ 305 HUHN20036 Bátorligeti Nagy-legelõ 393 HUHN20038 Újtanyai lápok 362 HUHN20042 Napkori-legelõ
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Térképi azonosító
Területkód
337 342 323 395 382 354 348 320 355 311 375 334 324 383 308 363 368 303 374 367 327 316 365 310 336 300 309 338 339 392 335 301 328 340 353 318 322 307 306 314 391 361 378 386 390
HUHN20044 HUHN20045 HUHN20046 HUHN20047 HUHN20048 HUHN20049 HUHN20050 HUHN20051 HUHN20053 HUHN20054 HUHN20055 HUHN20056 HUHN20057 HUHN20058 HUHN20059 HUHN20060 HUHN20062 HUHN20063 HUHN20064 HUHN20065 HUHN20069 HUHN20070 HUHN20071 HUHN20072 HUHN20073 HUHN20074 HUHN20076 HUHN20077 HUHN20078 HUHN20081 HUHN20085 HUHN20089 HUHN20092 HUHN20093 HUHN20095 HUHN20098 HUHN20100 HUHN20101 HUHN20103 HUHN20105 HUHN20106 HUHN20107 HUHN20109 HUHN20114 HUHN20116
19277 Név
Jászdózsai Pap-erdõ Kaszonyi-hegy-Dédai-erdõ Gelénes-Beregdaróc Vámosatya-Csaroda Tarpa-Tákos Lónya-Tiszaszalka Kömörõ-Fülesd Eret-hegy Magosligeti-erdõ és gyepek Csaholc-Garbolc Rozsály-Csengersima Jánki-erdõ Grófi-erdõ Teremi-erdõ Bika-rét Nyíregyházi lõtér Ófehértói lõtér Baktai-erdõ Rohodi-legelõ Nyírturai-legelõ Hajdúszoboszlói szikes gyepek Darvasi Csiff-puszta Nyírmihálydi-legelõ Bökönyi Közös-legelõ Jászárokszállási szikesek Alattyáni Berki-erdõ Borsóhalmi-legelõ Jászfényszarui-erdõ Jászsági Zagyva-ártér Újszász-jászboldogházi gyepek Jászapáti-jászkiséri szikesek Alsó-Zagyva hullámtere Hajdúszováti gyepek Kaba-földesi gyepek Lányi-legelõ Dél-ásványi gyepek Gatály Bihari-legelõ Berekböszörmény-körmösdpusztai legelõk Csökmõi gyepek Újfehértói gyepek Nagy-Vadas Sóstói-erdõ Tiszalöki szikesek Tiszavasvári szikesek
19278 Térképi azonosító
MAGYAR KÖZLÖNY Területkód
2008/157. szám Név
315 HUHN20121 Czakó-tó 364 HUHN20125 Nyírgyulaji Kis-rét 366 HUHN20128 Nyírség-peremi égeresek 341 HUHN20134 Kállósemjéni Csordalegelõ 302 HUHN20138 Aranyosi-legelõ 379 HUHN20139 Szalóki Nagy-fertõ 394 HUHN20140 Úrbéri-legelõ 384 HUHN20141 Tiszaigar-tiszaörsi Körtvélyes 345 HUHN20144 Kenderesi-legelõ 343 HUHN20145 Kecskeri-puszta és környéke 331 HUHN20146 Hegyesbor 370 HUHN20148 Pásztói-legelõ 357 HUHN20149 Mezõtúri Szandazugi-legelõ 352 HUHN20152 Kunszentmártoni Bábockai-legelõ 380 HUHN20153 Szelevényi Tó-köz 312 HUHN20154 Csépa-szelevényi gyepek 313 HUHN20155 Cserkei Nagy-fertõ 387 HUHN20156 Tiszasasi Láp-legelõ 389 HUHN20157 Tiszaugi Körtvélyes és Bokros 385 HUHN20158 Tiszakürt-tiszainokai gyepek 376 HUHN20161 Sámsoni úti bellegelõ Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 417 HUKM20001 Hódmezõvásárhely környéki és csanádi-háti puszták 418 HUKM20002 Hómezõvásárhelyi Kék-tó 413 HUKM20004 Száraz-ér 400 HUKM20005 Deszki gyepek 409 HUKM20006 Mágocs-ér 398 HUKM20007 Csorvási löszgyep 410 HUKM20008 Maros 411 HUKM20009 Mezõhegyes-battonyai gyepek 403 HUKM20010 Gyula-szabadkígyósi gyepek 402 HUKM20012 Fekete-, Fehér- és Kettõs-Körös 396 HUKM20013 Bélmegyeri Fás-puszta 401 HUKM20014 Dévaványa környéki gyepek 406 HUKM20015 Hortobágy-Berettyó 412 HUKM20016 Sebes-Körös 404 HUKM20017 Hármas-Körös 405 HUKM20018 Holt-Sebes-Körös 399 HUKM20019 Dél-bihari szikesek 415 HUKM20026 Tóniszállás-szarvasi gyepek 397 HUKM20027 Cserebökény 416 HUKM20028 Tõkei gyepek 414 HUKM20029 Szentesi gyepek 408 HUKM20030 Lapistó-Fertõ 407 HUKM20031 Kurca
2008/157. szám Térképi azonosító
MAGYAR KÖZLÖNY Területkód
19279 Név
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 429 HUKN20001 Felsõ-kiskunsági szikes puszta 449 HUKN20002 Peszéri-erdõ 431 HUKN20003 Felsõ-kiskunsági turjánvidék 425 HUKN20004 Dél-Bácska 453 HUKN20005 Tass-szalkszentmártoni szikes puszta 446 HUKN20006 Nagynyíri-erdõ 452 HUKN20007 Solti ürgés gyep 426 HUKN20008 Déli-Homokhátság 430 HUKN20009 Felsõ-kiskunsági szikes tavak és Mikla-puszta 432 HUKN20011 Fülöpházi homokbuckák 434 HUKN20013 Fülöpszállás-soltszentimre-csengõdi lápok 436 HUKN20014 Hajósi-homokpuszta 419 HUKN20015 Ágasegyháza-orgoványi rétek 444 HUKN20016 Matkópusztai ürgés gyep 443 HUKN20017 Közép-csongrádi szikesek 441 HUKN20018 Jánoshalma-kunfehértói erdõk 421 HUKN20019 Baksi-puszta 437 HUKN20020 Harkai-tó 448 HUKN20021 Ökördi-erdõtelek-Keceli lápok 442 HUKN20022 Kiskõrösi turjános 454 HUKN20023 Tázlár-kiskunhalasi homokbuckák 422 HUKN20024 Bócsa-bugaci homokpuszta 433 HUKN20025 Fülöpházi Hosszú-rét 445 HUKN20026 Móricgáti lápok 450 HUKN20027 Péteri-tó 455 HUKN20028 Tisza Alpár-bokrosi ártéri öblözet 424 HUKN20029 Csongrádi Kónya-szék 451 HUKN20030 Pirtói Nagy-tó 420 HUKN20031 Alsó-Tisza hullámtér 427 HUKN20032 Dél-Õrjeg 428 HUKN20033 Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek 447 HUKN20034 Nyárlõrinci-erdõ 438 HUKN20035 Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák 439 HUKN20036 Imre-hegy-pirtó-kiskunhalasi homokbuckák 423 HUKN30001 Csongrád-Bokrosi Sóstó 435 HUKN30002 Gátéri Fehér-tó 440 HUKN30003 Izsáki Kolon-tó Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság 466 HUON20001 Ság-hegy 460 HUON20002 Kõszegi-hegység 456 HUON20003 Ablánc-patak völgye 467 HUON20005 Váti gyakorlótér 464 HUON20006 Pinka 465 HUON20008 Rába és Csörnöc-völgy
19280
MAGYAR KÖZLÖNY
Térképi azonosító
Területkód
461 459 458 462 457 463
HUON20009 HUON20011 HUON20012 HUON20013 HUON20014 HUON20018
2008/157. szám Név
Csöngei legelõ Kenyeri reptér Kemenessömjéni cserjés legelõ Öregcser Gércei tufagyûrû és láprét Õrség
5. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez [13. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez] A Natura 2000 fenntartási terv és az annak alapjául szolgáló dokumentáció tartalmi követelményei I. A Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élõhelyek 1.5. Érintett települések 1.6. Egyéb védettségi kategóriák 1.7. Tervezési és egyéb elõírások 2. Veszélyeztetõ tényezõk 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitûzés, a terület rendeltetése 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élõhelyek kezelése 3.2.2. Élõhely-rekonstrukció és élõhelyfejlesztés 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3.2.5. Mellékletek: a tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a mûvelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése (térkép és táblázat) 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.4.1.1. Jelenlegi mûködõ agrártámogatási rendszer 3.4.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer 3.3.2. Pályázati források 3.3.3. Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.2. A kommunikáció címzettjei 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelõ szervekkel II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok 1.1.2. Vízrajzi adottságok 1.1.3. Talajtani adottságok
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen elõforduló közösségi jelentõségû élõhelyek Élõhely neve:
Élõhely kódja:
Élõhely elõfordulásai a területen:
térképmelléklet
Élõhely területi aránya:
Élõhely kiterjedése a területen:
Élõhely jellemzése:
Élõhely természetességi – degradáltsági értékelése: Élõhely veszélyeztetettsége:
Veszélyeztetõ tényezõk: 1.2.2. A tervezési területen elõforduló közösségi jelentõségû növényfajok Faj neve:
Irányelv melléklete:
Faj elõfordulásai a területen:
Állománynagyság (jelöléskor):
Állománynagyság (tervkészítéskor):
Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:
19281
19282
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
Veszélyeztetõ tényezõk:
1.2.3. A tervezési területen elõforduló közösségi jelentõségû állatfajok Faj neve:
Irányelv melléklete:
Faj elõfordulásai a területen:
Állománynagyság (jelöléskor):
Állománynagyság (tervkészítéskor):
Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:
Veszélyeztetõ tényezõk:
1.2.4. A tervezési területen elõforduló egyéb jelentõs fajok 1.3. Területhasználat 1.3.1. Mûvelési ág szerinti megoszlás 1.3.2. Tulajdoni viszonyok 1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezõgazdaság 1.3.3.2. Erdészet 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat 1.3.3.4. Vízgazdálkodás 1.3.3.5. Turizmus 1.3.3.6. Ipar 1.3.3.7. Infrastruktúra 1.3.3.8. Egyéb 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek 3.1. Áttekintõ térkép: a tervezési terület és az országos jelentõségû védett természeti területek határa 3.2. Mûvelési ágak: a tervezési területen a tényleges földhasználatnak megfelelõ fõbb mûvelési ágak egyszerûsített feltüntetése 3.3. Élõhelytípusok: a tervezési területen a fõ élõhelytípusok megjelenítése 3.4. Jelölõ élõhelytípusok: a tervezési területen elõforduló közösségi jelentõségû jelölõ élõhelyek lehatárolása
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19283
6. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez [14. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez] A hatásbecslési dokumentáció tartalmi követelményei 1. Azonosító adatok 1.1. A terv készítõjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetõsége 1.2. Az adatlap kitöltésében részt vevõ személyek, szervezetek neve, címe, elérhetõsége, szakmai referenciáinak leírása 2. Az érintett Natura 2000 terület 2.1. A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van A terület státusza (megjelölendõ): különleges madárvédelmi terület különleges természetmegõrzési területnek jelölt terület kiemelt jelentõségû természetmegõrzési területnek jelölt terület jóváhagyott különleges természetmegõrzési terület jóváhagyott kiemelt jelentõségû természetmegõrzési terület különleges természetmegõrzési terület kiemelt jelentõségû természetmegõrzési terület 2.2. Azoknak a közösségi jelentõségû fajoknak, illetve élõhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területen hatással lehet a terv vagy beruházás 3. A terv vagy beruházás* 3.1. A Natura 2000 területre hatással lévõ terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása 3.2. A terv vagy beruházás mérete, jelentõsége, tervezett idõtartama 3.3. A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása 3.4. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható idõtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyag-nyerõhelyek, a szállítás vagy egyéb személy- és gépjármûforgalom zavaró hatása stb.) 3.5. A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése 3.6. A terv vagy beruházás hatásterületén lévõ természeti állapot ismertetése 3.7. A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása 4. A terv vagy beruházás kedvezõtlen hatásai 4.1. A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követõen vagy annak következtében 4.2. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élõhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezõtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel 4.3. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élõhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezõtlen hatások becsült mértéke 5. Alternatív (egyéb ésszerû) megoldások 5.1. A tervezõ, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) 5.2. A szóba jöhetõ alternatív megoldások megvalósítását megnehezítõ vagy kizáró okok leírása
* Megjegyzés: A 3.4 és a 3.5 pont kitöltése a területrendezési tervek, továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok vonatkozásában nem kötelezõ, a többi pont kitöltése a területrendezési és a településrendezési tervek, valamint a területfejlesztési koncepciók és programok vonatkozásában a mûfaji sajátosságokból, illetve méretarányokból fakadó értelemszerû egyszerûsítéssel történhet.
19284
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
6. A megvalósítás indokai 6.1. A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerûségének ismertetése 6.2. A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerûségét a következõ indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendõ) társadalmi vagy gazdasági természetû kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentõségû élõhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet) emberi egészség vagy élet védelme a közbiztonság fenntartása, megõrzése vagy helyreállítása a környezet szempontjából kiemelt jelentõségû kedvezõ hatás elérése a fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentõségû élõhelytípust vagy fajt veszélyeztet) 7. A kedvezõtlen hatások mérséklése A tervezett, illetve javasolt, a terv vagy beruházás révén bekövetkezõ kedvezõtlen hatások enyhítését, csökkentését, mérséklését szolgáló intézkedések 8. Kiegyenlítõ (kompenzációs) intézkedések A tervezõ, illetve a beruházó által javasolt, felajánlott, a kedvezõtlen hatással legalább azonos nagyságú kiegyenlítõ intézkedések, a terület kijelölésének alapjául szolgáló, valamennyi érintett faj vagy élõhelytípus természetvédelmi helyzetére irányuló kedvezõtlen hatások vonatkozásában (például élõhelyrekonstrukció vagy -létesítés, az állománynagyságot már korábban is kedvezõtlenül befolyásoló tényezõ megszüntetése, az állománynagyságot pozitívan befolyásoló intézkedések bevezetése)
7. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez [15. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez] A Natura 2000 területet érintõ hatások megállapításának szempontjai Az élõhelyek, fajok, illetve területek kedvezõ természetvédelmi helyzetének elérését vagy fenntartását befolyásoló hatások jelentõségét a terv, illetve a beruházás (a továbbiakban együtt: tevékenység) megvalósulása elõtt fennálló, vagy a potenciálisan elérhetõ természetvédelmi helyzetre, a terület természetes megújulási képességére figyelemmel kell felmérni. Fel kell becsülni a fajok és élõhelytípusok fennmaradásához szükséges valamennyi tényezõt, ezek között különösen: a) a szaporodási helyet, fészkelõhelyet, dürgõhelyet, pihenõhelyet, táplálkozóhelyet, vonulóhelyet, b) az egyedek állományai közötti szabad mozgás meglétét, c) az egyedek és élõhelyek fennmaradásához szükséges egyéb környezeti tényezõk – különösen a táplálékállatok vagy -növények, talajszerkezet, vízháztartás, mikroklimatikus tényezõk fennmaradása – fennállását, d) az állománylimitáló tényezõk változásait, e) az emberi vagy egyéb zavarást, valamint f) a ragadozók állományának növekedését. A hatások jelentõségének megállapítása során a következõ szempontokat kell figyelembe venni:
A) Fajok 1. A tevékenységgel érintett, a kijelölés alapjául szolgáló fajok egyedeinek száma, állománysûrûsége vagy az érintett terület nagysága Az éven belüli, éves vagy több évre kiterjedõ, ciklikus vagy véletlenszerû, természetes állományingadozás mért vagy elõre jelezhetõ mértékén túlmenõ, kimutatható mennyiségi, állománysûrûségi, továbbá az elterjedés nagyságát érintõ csökkenés.
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19285
2. Az egyedek vagy a terület szerepe a faj védelme tekintetében A tevékenységgel érintett populáció szerepe, sérülékenysége a faj szempontjából, különös tekintettel a lokális elterjedésû fajokra és alfajokra, a genetikai változékonyság lecsökkenésére, a tevékenységgel érintett állomány kapcsolatára, összekötõ szerepére más állományokkal. 3. A faj ritkasága (helyi, regionális és ennél magasabb szinten felmérve, ideértve az európai közösségi szintet is) a) A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága a faj hazai, európai közösségi, illetve világállományához képest; és b) A faj veszélyeztetettségi foka (IUCN Vörös Könyv veszélyeztetettségi kategóriái szerinti besorolás, közösségi vagy kiemelt közösségi jelentõség, országosan védett vagy fokozottan védett besorolás stb.) 4. A faj szaporodási képessége (a fajra vagy a populációra jellemzõ dinamika alapján) A faj reprodukciós rátája, a peték, tojások, utódok száma egy szülõtõl, a szaporodási ciklus hossza, a fiatalok túlélõképessége, az állomány egyedeinek átlagos élethossza, a tevékenység hatása a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges környezeti elemekre. 5. A tevékenység megvalósulása esetén a faj, illetve a faj élõhelyének képessége arra, hogy a célzott védelmi intézkedéseket kivéve minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a faj, illetve élõhelyének dinamikája következtében rövid idõn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely az eredeti állapottal egyenértékû vagy jobb annál a) A faj állományának regenerálódási képessége a környezõ állományokból azok észrevehetõ csökkenése nélkül (a faj diszperziós képessége, illetve az állomány izoláltsága más állományoktól stb.), illetve az állomány belsõ dinamikája következtében a regenerálódás képessége; b) A tevékenység hatása az állományon belüli kedvezõ kor- és ivareloszlásra.
B) Élõhelytípusok 1. Az érintett terület jellemzõi a) A terület nagysága, elhelyezkedése; b) A területen található élõhelytípus(ok) természetességében bekövetkezett változások, különös tekintettel a társulásalkotó fajok összetételére. 2. A tevékenységgel érintett terület szerepe az élõhelytípus megõrzésében a) A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése; b) A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élõhelytípus összes elõfordulásához képest. 3. Az élõhelytípus ritkasága Az élõhelytípus ritkasága helyi, regionális, európai közösségi vagy világviszonylatban, figyelembe véve veszélyeztetettségi fokát (a hazai Vörös Könyv szerinti besorolás, jelentõség vagy kiemelt jelentõség az Európai Közösség szempontjából stb.) 4. Az élõhelytípus ellenálló-képessége külsõ behatásokkal szemben Az élõhelytípus képessége arra, hogy a tervezett kármérséklõ intézkedéseken kívüli minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a társulásalkotó fajok, illetve az élõhelytípus ellenálló-képessége, illetve dinamikája következtében megmaradjon vagy rövid idõn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely a tevékenység elõtti állapottal egyenértékû vagy jobb annál, különös tekintettel a megújulást megakadályozó vagy megnehezítõ külsõ tényezõk meglétére (pl. özönfajok általi veszélyeztetettség, a terület izoláltsága). 5. Társulásalkotó és az élõhelytípusra jellemzõ tipikus fajok tekintetében az 1–4. pontok mellett az A) pontban felsorolt szempontokat is figyelembe kell venni.
C) A területek koherenciája A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra, élõhelytípusokra irányuló hatásoknak az A) és B) pontban felsorolt szempontok szerinti figyelembevételével.
19286
MAGYAR KÖZLÖNY
V. A Kormány tagjainak rendeletei A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 32/2008. (XI. 6.) KHEM rendelete a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyérõl és képzésérõl szóló 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelet módosításáról A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés l) pontjában, valamint 74. § (2) bekezdés e) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el. 1. § A léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyérõl és képzésérõl szóló 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelet a következõ alcímmel és 52/A. §-sal egészül ki: „Jelentés az Európai Bizottság részére 52/A. § A közlekedésért felelõs miniszter 2011 májusában, majd azt követõen hároméves idõközönként az Európai Bizottság részére jelentést nyújt be a közösségi légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyrõl szóló, 2006. április 5-i 2006/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról.”
2008/157. szám
VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 132/2008. (XI. 6.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány, valamint – részben hivatalból eljárva – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a rendõrségi fogdák rendjérõl szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet 16. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2009. június 30. napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság – hivatalból – megállapítja: az Országgyûlés az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében az alapvetõ jogok korlátozására elõírt törvényi szabályozási szint sérelmét okozó, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elõ azáltal, hogy nem rendelkezett a büntetés-végrehajtási szervezet által végrehajtott elõzetes letartóztatás, valamint elzárás során alkalmazható motozás szabályairól. Az Országgyûlés jogalkotói feladatának 2009. június 30. napjáig köteles eleget tenni. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
2. §
INDOKOLÁS
Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
I.
3. § Ez a rendelet a közösségi légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyrõl szóló, 2006. április 5-i 2006/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (7) bekezdésének való megfelelést szolgálja. Dr. Szabó Pál s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
1. Az indítványozó a rendõrségi fogdák rendjérõl szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt fordult az Alkotmánybírósághoz. A sérelmezett jogszabály elõírja, hogy a rendõrségi fogdába befogadásakor a fogvatartott személyt „szükség esetén” motozásnak lehet alávetni, ami „indokolt esetben” kiterjedhet a testüregek orvos általi átvizsgálására is. Az indítványozó sérelmezte, hogy az R. semmilyen szempontot nem jelöl meg a tekintetben, hogy a hatóság milyen esetben vesse alá a fogvatartottat motozásnak, illet-
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ve mikor indokolt a testüregek vizsgálata is. Ennek következtében a szabályozás túlságosan tág mérlegelési lehetõséget biztosít, ami önkényes jogalkalmazást tesz lehetõvé. Álláspontja szerint az emberi méltóságot súlyosan sértõ beavatkozásra csak jogszabály által konkrétan megjelölt esetekben, szigorú és egyértelmû eljárásjogi garanciák mellett kerülhetne sor. Mivel ezeknek a követelményeknek a szabályozás nem felel meg, sérti „az Alkotmány 2. §-a által védett jogállamiság elvét”, a jogbiztonságot, továbbá az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében biztosított, az emberi méltósághoz való jogot. Az indítványozó a szabályozás szintjét is kifogásolta. Álláspontja szerint az R. az állampolgári jogokat alapvetõen érintõ kérdést szabályoz, így ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § c) pontjával, aminek következtében sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdését. Ennek kiküszöbölésére indítványozta a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását és az Országgyûlés felhívását „a megfelelõ szintû és tartalmú” jogszabály megalkotására. 2. Az Alkotmánybíróság beszerezte a belügyminiszter véleményét.
II. Az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezések: 1. Az Alkotmány rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” „8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” „37. § (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.” „54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” 2. A Jat. rendelkezése: „2. § Az Országgyûlés törvényben állapítja meg (...) c) az állampolgárok alapvetõ jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait.” 3. Az R. rendelkezése: „16. § (1) Befogadáskor a fogvatartott ruházatát át kell vizsgálni, szükség esetén motozásnak vethetõ alá. A motozás elvégzésével azonos nemû személyt kell megbízni. A
19287
motozás indokolt esetben kiterjedhet a testüregek orvos általi átvizsgálására is. A vizsgálatok során más fogvatartott, a motozásnál a fogvatartottal ellentétes nemû személy sem lehet jelen.”
III. Az indítványozó az „õrizetbe vétel esetére” a befogadáskor alkalmazható motozás, illetve ezen belül a testüregek lehetséges vizsgálata tekintetében állította az R. alkotmányellenességét, illetve indítványozta a törvényalkotói mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az indítvány elbírálása ennél szélesebb körben igényelte a motozással kapcsolatos szabályozás áttekintését. Törvény a személy – testüregeinek átvizsgálására is kiterjedõ – motozását büntetõeljárási kényszerintézkedésként és büntetés-végrehajtási biztonsági intézkedésként teszi lehetõvé. A szabálysértési eljárásban a motozás csupán a ruházat átvizsgálására szorítkozhat. A személyi szabadságában rendõri intézkedéssel korlátozott személy esetében törvény szintén csak a ruházat átvizsgálására ad felhatalmazást. 1. A motozás mint büntetõeljárási kényszerintézkedés szabályait és feltételeit a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) rögzíti. A motozás bizonyítási eszköz vagy elkobozható, illetõleg vagyonelkobzás alá esõ dolog megtalálása céljából a terhelt és az olyan személy ruházatának és testének átvizsgálása, akirõl megalapozottan feltehetõ, hogy bizonyítási eszközt vagy elkobozható, illetõleg olyan dolgot tart magánál, amely vagyonelkobzás alá eshet. Ha a motozás célja meghatározott dolog megtalálása, az érintettet elõbb fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át, ha a felszólításra a keresett dolgot elõadja, a motozástól el kell tekinteni. Az érintett testének átvizsgálását csak a megmotozottal azonos nemû végezheti, és a motozásnál csak ilyen személy lehet jelen. E rendelkezés nem vonatkozik a motozásnál közremûködõ orvosra. [Be. 150. § (1), (3), (4) bekezdés] A motozás rendeleti szintû szabályai pontosítják, hogy a testüreg átvizsgálását csak orvos végezheti [23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet 75. §]. 2. A motozás e mellett a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során alkalmazható biztonsági intézkedés is. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) a szabadságvesztésre ítéltek jogai és kötelezettségei között ad felhatalmazást arra, hogy a büntetés-végrehajtás rendjét sértõ cselekmény, illetõleg bûncselekmény megelõzése és megakadályozása érdekében az elítéltet megmotozzák [33. § (4) bekezdés]. A szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R2.) a személymotozást a fogvatartás
19288
MAGYAR KÖZLÖNY
rendjét és biztonságát sértõ vagy veszélyeztetõ cselekmények megelõzését, illetve megszüntetését célzó, az elítélttel szemben alkalmazható biztonsági intézkedések között jelöli meg [45. § (1) bekezdés d) pont]. Az elítélt megmotozható, személyes használati tárgyai és teljes ruházata átvizsgálható. Az intézkedésnél technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehetõ. A személymotozás, illetve a ruházat átvizsgálása nem történhet szeméremsértõ módon. A test üregeinek átvizsgálását csak orvos végezheti, a vizsgálaton az õrzést vagy felügyeletet ellátó személyen kívül más nem lehet jelen. [49. § (1) és (3) bekezdés] A Bv.tvr. a büntetési-végrehajtási intézetben elõzetes letartóztatást, illetve szabálysértés miatt elzárást töltõ személyek esetében a biztonsági intézkedésként alkalmazható motozásra, ezen belül a testüregek átvizsgálására nem ad felhatalmazást. A Bv.tvr. ugyanis egyáltalán nem rendelkezik az elítéltekre, illetve az elõzetes letartóztatást vagy elzárást töltõkre vonatkozó szabályozás viszonyáról. Csupán az R2. utal arra, hogy az elõzetes letartóztatás végrehajtására a rendeletnek a szabadságvesztésre vonatkozó szabályait a rendelet III. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell megfelelõen alkalmazni (233. §). Mivel a sajátos szabályok között a biztonsági intézkedésekrõl nincs szó, az elõzetesen letartóztatottak esetében az R2. 49. §-a alapján van mód a személymotozásra. 3. A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) a ruházat átvizsgálására ad lehetõséget olyan személy esetében, akirõl alaposan feltehetõ, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál, vagy ha az átvizsgálásra lefoglalás érdekében van szükség (79. §). A törvény tehát a szabálysértési eljárásban a személymotozást, illetve a testüreg vizsgálatát egyáltalán nem teszi lehetõvé. Ugyanakkor a 167. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott, az elzárás, illetõleg a pénzbírságot helyettesítõ elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2000. (III. 29.) IM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: R3.) a büntetés-végrehajtási intézetben, illetve a rendõrségi fogdában elzárást töltõk esetében az R2.-re utalással lehetõvé teszi a motozást [1. §, 16. § (1) bekezdés, 21. § (2) bekezdés]. 4. A „fogvatartottak” fogalma szélesebb, mint az õrizetbe vett személyek köre. Az R2. a fogvatartott kifejezést a szabadságvesztést és a büntetés-végrehajtási intézetben elõzetes letartóztatást töltõk közös megjelöléseként használja [1. § (3) bekezdés]. A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) alkalmazásában fogvatartott: akit törvény, illetõleg törvény alapján kiadott hatósági határozat alapján a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogában korlátoznak (õrizetbe vett, elõzetesen letartóztatott, közbiztonsági õrizetben lévõ, elfogott és elõállított, elõvezetett) személy [97. § (1) bekezdés h) pont].
2008/157. szám
Az R. alkalmazásában fogvatartott a bûnügyi, a szabálysértési és a közbiztonsági õrizetes, az elõzetesen letartóztatott, valamint az elítélt és a szabálysértési elzárást töltõ, amennyiben számára a fogvatartás helyéül rendõrségi fogdát jelöltek ki [1. § (1) bekezdés]. 5. A szabályozás áttekintésébõl egyértelmû, hogy a Be.-ben meghatározott motozás nem képezi törvényi alapját az õrizetbe vett, illetve elõzetesen letartóztatott személy befogadásakor a rendõrségi fogdában alkalmazott motozásnak és testüreg-átvizsgálásnak. A belügyminisztert (a hatályos szöveg szerint: a rendészetért felelõs minisztert) a Bv.tvr.-nek az 1989. évi LVI. törvény 8. §-ával történt kiegészítése hatalmazta fel, hogy a bûnügyi õrizet és az elõzetes letartóztatás rendõrségi fogdában való végrehajtásának szabályait – az igazságügy-miniszterrel (az igazságügyért felelõs miniszterrel) és a legfõbb ügyésszel egyetértésben – meghatározza [Bv.tvr. 127. § (3) bekezdés]. Egyértelmû azonban, hogy a törvényerejû rendeletnek az elítéltek motozását meghatározó rendelkezései közvetlenül nem vonatkoztathatók még a rendõrségi fogdába került elítélt befogadásakor történõ motozására sem. Az R2. a szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásából a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló részletes feladatokat határozza meg [1. § (1) bekezdés], hatálya nem terjed ki a rendõrségi fogdákra. Ugyanakkor az elzárást töltõk biztonsági intézkedésként az R2.-ben meghatározott szabályok szerint motozhatók meg a rendõrségi fogdában is [R3. 21. § (2) bekezdés]. 6. A rendõrségi fogdák rendjének megállapítására az Rtv. hatalmazta fel a minisztert [101. § (1) bekezdés c) pont]. A felhatalmazás alapján kiadott R.-ben a befogadáskor történõ motozás, illetve a testüreg-átvizsgálás megjelölt feltételeinek (,,szükség esetén”, „indokolt esetben”) törvényi alapjait és/vagy korlátait tehát nem a Be.-ben, a Bv.tvr.-ben, illetve a Szabs.tv.-ben indokolt keresni, hanem az Rtv.-ben. Az Rtv. a Rendõrség mûködésének általános elvei és szabályai között rögzíti az arányosság követelményét: a rendõri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendõri intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. (Rtv. 15. §) A Rendõrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fûzõdõ jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja [Rtv. 17. § (1) bekezdés]. A Rendõrség gondoskodik a fogvatartott elhelyezésérõl, a fogvatartás miatt bekövetkezhetõ egészségkárosodás megelõzéséhez szükséges ellátásáról. A fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
szökés vagy elrejtõzés, illetve a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozását, újabb bûncselekmény elkövetésének megelõzését, továbbá az õrzés biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja. [Rtv. 18. § (2)–(3) bekezdés] A rendõri intézkedések között az Rtv. a ruházat átvizsgálására jogosít fel. Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendõr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, elõzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemû személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértõ módon. (31. §) A törvény alkalmazásában a ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetõleg az intézkedés helyszínén nála lévõ, vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy [97. § (1) bekezdés b) pont].
IV. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban – a jelen ügyben indokolt körben – áttekintette az Alkotmánybíróság döntéseit, valamint az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 3. és 8. Cikkéhez kapcsolódó joggyakorlatot. 1. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az ember személyi integritásához való joga, amelynek része a testi integritáshoz való jog is, az Alkotmány 54. § (1) bekezdésén alapuló általános személyiségi jog alkotóeleme. Ennek megfelelõen az Alkotmánybíróság az ember személyi, testi integritását érintõ jogi szabályozás alkotmányosságát az emberi méltósághoz való jog keretében vizsgálja. Ennek alapja, hogy az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti. „Az általános személyiségi jog anyajog, azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.” [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 45.] Az Alkotmánybíróság több határozatban megerõsítette, hogy az emberi méltósághoz való jog magában foglalja a magánszféra védelméhez fûzõdõ jogot is. A magánszférához való jogot az Alkotmány konkrét, szubjektív alapjogként nem nevezi meg, de a magánélet szabadságához való jog kétségkívül az egyén autonómiájának védelmére szolgáló olyan alapjog, amely az ember veleszületett méltóságából ered, amelynek tehát az általános személyiségi jog – az emberi méltósághoz való jog – szubszidiárius
19289
alapjoga. [56/1994. (XI. 10.) AB határozat, ABH 1994, 312, 313.] A magánszféra védelmérõl a 36/2005. (X. 5.) AB határozat kifejtette: a magánszféra lényegi fogalmi eleme, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetõleg be se tekinthessenek. Ha a nem kívánt betekintés mégis megtörténik, akkor nemcsak önmagában a magánélethez való jog, hanem az emberi méltóság körébe tartozó egyéb jogosultsági elemek, mint pl. a testi-személyi integritáshoz való jog is sérülhet. (ABH 2005, 390, 400.) Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogból levezetett részjogosultságok korlátozhatóságáról kialakított gyakorlatában abból indult ki, hogy az emberi méltósághoz való jog csupán az emberi státus meghatározójaként, csak az élettel együtt fennálló egységben abszolút és korlátozhatatlan. Ezért az olyan részjogosítványa, mint a személyi, testi integritásához való jog bármely más alapjoghoz hasonlóan korlátozható, de a korlátozás kizárólag az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés keretei között történhet meg. [75/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995, 376, 381.; 22/2003. (IV. 28.) AB határozat, ABH 2003, 235, 260.] 2. A személymotozással, a testüregek átvizsgálásával kapcsolatos hatósági cselekményeket az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) az Egyezmény 3. Cikke és 8. Cikke alapján vizsgálja. Az Egyezménynek a kínzás tilalmáról szóló 3. Cikke kimondja: senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. A magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló 8. Cikk 1. pontja szerint mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. A 2. pont úgy rendelkezik, hogy e jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bûncselekmény megelõzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges. A Bíróság gyakorlatában az ember fizikai integritását érintõ hatósági beavatkozás, mint amilyen a levetkõztetéssel és a testüregek átvizsgálásával járó személymotozás, amennyiben annak módja embertelen, megalázó, az Egyezmény 3. Cikke megsértésének is minõsülhet. [Wainwright kontra Egyesült Királyság ügyben 2006. szeptember 26-án kelt, és 2006. december 26-án véglegessé vált ítélet 41–42. §] A 3. Cikk hatálya alá nem vonható ilyen jellegû hatósági beavatkozást – még ha csekély fokú is – az Egyezmény 8. Cikke által védett, a magánélet tiszteletben tartásához való jog alapján kell értékelni. [Juhnke kontra Törökország ügyben 2008. május 13-án kelt és 2008. augusztus 13-án véglegessé vált ítélet, 71. §]
19290
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Egyezmény 3. és 8. Cikke önmagában azonban nem tiltja a személymotozást. Az ember teste a magánélet legintimebb szférája [Y.F. kontra Törökország ügyben 2003. július 22-én kelt és október 22-én véglegessé vált ítélet 33. §]. A motozás természeténél fogva nagymértékben invazív és potenciálisan megalázó beavatkozás, ezért szabályozásakor és végrehajtásakor az emberi méltóságot szigorú elõírásokkal kell védeni annak érdekében, hogy a hatóság cselekménye ne okozzon a szükségképpen velejárónál nagyobb sérelmet. [Wainwright kontra Egyesült Királyság ügyben 2006. szeptember 26-án kelt, és 2006. december 26-án véglegessé vált ítélet, 44. §, 48. §] A Bíróság elfogadja a személymotozás indokoltságát a börtön biztonságának, a bûncselekmény megelõzésének, mások egészsége megóvásának érdekében, azonban annak módja nem lehet olyan, hogy a Bíróság által kialakított mérce alapján a 3. Cikk tilalmába ütközzön. [Valašinas kontra Litvánia ügyben 2001. július 24-én kelt és október 24-én véglegessé vált ítélet 117. §] A személymotozás általánosságban a 8. Cikk hatálya alá tartozó beavatkozás, így megítélése a 8. Cikk 2. pontja alapján történik. Ennek során vizsgálni kell, hogy a beavatkozásnak van-e jogszabályi alapja, a 2. pontban meghatározott célt szolgál-e, és szükségesnek tekinthetõ-e az adott cél eléréséhez a demokratikus társadalomban. A kialakult esetjog szerint a szükségesség akkor állapítható meg, ha a beavatkozás nyomós közösségi igényt szolgál, és arányos az elérni kívánt legitim céllal. [Wainwright kontra Egyesült Királyság ügyben 2006. szeptember 26-án kelt, és 2006. december 26-án véglegessé vált ítélet, 43. §] Az elsõ követelmény a jogi szabályozás minõségével kapcsolatos: megismerhetõnek kell lenni az érintett személyek számára, továbbá meg kell felelnie a jogállamiság követelményeinek. Ez utóbbi alapján a nemzeti jogban kell olyan eszközöknek lennie, amelyek biztosítékot jelentenek a 8. Cikk által védett jogokba való önkényes beavatkozás ellen. Amennyiben a szabályozás a hatóságoknak mérlegelési jogot ad, meg kell határozni a mérlegelés szempontjait. A szabályozás részletességének megkövetelt foka függ az adott hatósági beavatkozás jellegétõl. [Juhnke kontra Törökország ügyben 2008. május 13-án kelt ítélet, 78. §]
V. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság – az indítványozó által az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és a 37. § (3) bekezdésével összefüggésben felvetett jogforrástani kifogásra tekintettel – az R. támadott rendelkezését elsõként a szabályozási szint tekintetében vizsgálta. Ennek során – bár arra az indítványozó kifejezetten nem hivatkozott – figyelemmel volt az alapjogok korlátozhatósága tekintetében az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglalt elõírásra, miszerint az
2008/157. szám
alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. 1.1. A motozás szabályozásának áttekintése alapján megállapítható, hogy a rendõrségi fogdába a befogadáskor történõ – tartalmilag a rendõrségi biztonsági intézkedések körébe tartozó – személymotozásra nincs törvényi rendelkezés, ennek elsõdleges szabályozása az R. szintjén jelenik meg. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében megkívánt törvényi szabályozással kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban kifejtette: nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintû szabályozást. Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentõs korlátozásához is. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendõ a rendeleti szint is. Ha nem így lenne, mindent törvényben kellene szabályozni. Ebbõl az következik, hogy mindig csak a konkrét szabályozásról állapítható meg, hogy – az alapjoggal való kapcsolata intenzitásától függõen – törvénybe kell-e foglalni vagy sem. (ABH 1991, 297, 300.) A jelen ügyben ennek megállapítása nem igényel mélyebb elemzést. A rendõrségi fogdában a befogadáskor történõ motozás, ezen belül a testüregek átvizsgálása, szükségképpen az ember személyi, testi integritásához való jogának, érinthetetlenségének és sérthetetlenségének korlátozása. Az R. 16. §-ának szabályai tehát alkotmányos alapjogra vonatkoznak. 1.2. Ugyanakkor indokolt annak vizsgálata, hogy az Rtv.-nek a III/5. pontban részletezett, az intézkedésekre vonatkozó általános, illetve a fogvatartottakra vonatkozó sajátos szabályai megfelelnek-e az alapvetõ jogok korlátozásával kapcsolatos alkotmányos követelményeknek. A fogvatartottakkal való bánásmódra is érvényes az intézkedések arányosságának követelménye (Rtv. 15. §), a sérülés-okozás elkerülésének elõírása (Rtv. 17. §). A fogvatartottak tekintetében a legközvetlenebb rendelkezés, hogy jogaikat csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a szökés vagy az elrejtõzés, illetve a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozását, újabb bûncselekmény elkövetésének megelõzését, továbbá az õrzés biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja [Rtv. 18. § (3) bekezdés]. Ezek a szabályok képezik az R.-ben lehetõvé tett motozás feltételeként meghatározott „szükség esetén”, illetve a testüregek átvizsgálásának feltételeként meghatározott „indokolt esetben” kifejezések tartalmát. Az Rtv. és az R. együttes szabályai alapján tehát el lehet jutni oda, hogy a befogadáskor a testüreg átvizsgálására is kiterjedõ személymotozásra akkor kerülhet sor, ha az a szökés megakadályozását, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy a megsemmisítésének, újabb bûncselekmény elkövetésének megelõzését, illetõleg az õrzés biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja.
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1.3. Az Rtv. 101. § (1) bekezdés c) pontja a rendõrségi fogdák rendjének szabályozására, a Bv.tvr. 127. § (3) bekezdése az õrizet és az elõzetes letartóztatás rendõrségi fogdában való végrehajtása részletes szabályainak megalkotására hatalmazza fel a minisztert. A 15/2008. (II. 28.) AB határozat megállapította: a jogalkotási felhatalmazás és a delegált jogalkotási hatáskör alapján kiadott jogszabályok alkotmányossági vizsgálata során az Alkotmánybíróság számos határozatában rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata a jogállam alkotmányi elve alapján értelmezi az Országgyûlés és a Kormány tevékenységének, a közhatalom gyakorlásának korlátait és kereteit, a hatalommegosztást. A közhatalom gyakorlásába tartozik a jogalkotás is. [66/1997. (XII. 29.) AB határozat, ABH 1997, 397, 403.; 30/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 220, 233.] Az 56/1991. (XI. 8.) AB határozat megállapította: a jogállamiság egyik alapvetõ követelménye, hogy a közhatalommal rendelkezõ szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított mûködési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhetõ és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket (ABH 1991, 454, 456.). A jogállamiság követelménye magában foglalja azt is, hogy ha törvény valamely alkotmányos, illetõleg törvényben szabályozott jog korlátozására ad jogalkotási felhatalmazást valamely közigazgatási szervnek, a törvénynek meg kell határoznia a jogalkotási hatáskör terjedelmét, annak korlátait is. [6/1999. (IV. 21.) AB határozat, ABH 1999, 90, 94.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 353–354.; 21/2006. (V. 31.) AB határozat, ABH 2006, 333, 337.] E követelményeknek a jogszabály-alkotásban való érvényesülését konkretizálja a Jat. annak az alkotmányos jelentõségû elvárásnak a megfogalmazásával, amely szerint a magasabb szintû jogszabály által más jogalkotó számára adott felhatalmazásnak, azaz végrehajtási szabály megalkotására adott felhatalmazásnak tartalmaznia kell a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit [Jat. 15. § (1) bekezdés]. (ABK 2008. február, 159, 162.) Az Alkotmánybíróság 51/2004. (XII. 8.) AB határozata összefoglalóan állapította meg, hogy az állami szervek jogalkotó hatáskörét átfogóan az Alkotmány és a Jat. szabályozza. A Jat. 15. § (2) bekezdése értelmében a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvetõ jogok és kötelezettségek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni. Az alapjogok tartalmát meghatározó szabályozást azért nem lehet végrehajtási jogszabályba foglalni, mert az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat – az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint – minden esetben törvénynek kell megállapítania. (ABH 2004, 679, 688.) A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította: az Rtv.-ben adott felhatalmazás nem jogosíthatja fel a minisztert, hogy a rendõrségi fogdában olyan, a fogvatartottak alkotmányos alapjogát közvetlenül és szükségképpen korlátozó intézkedések alkalmazását tegye lehetõvé, amelyet az Rtv. nem ismer. Az Rtv. pedig csak a ruházat
19291
átvizsgálására ad jogot a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett (Rtv. 31. §). A Bv.tvr. sem közvetlenül, sem pedig közvetve – a szabadságvesztésre ítéltekre vonatkozó biztonsági intézkedések szabályai alkalmazásának elõírásával – nem rendelkezik az õrizetben lévõk, illetve az elõzetesen letartóztatottak motozásáról mint biztonsági intézkedésrõl. A miniszter felhatalmazása tehát nem foglalhatja magában, hogy a rendeletben tegye lehetõvé a rendõrségi fogdában a Bv.tvr. alapján e személyi csoportra kifejezetten nem vonatkoztatott biztonsági intézkedést, a személymotozást. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 16. § (1) bekezdésének a motozásra és a testüregek vizsgálatára vonatkozó rendelkezései az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében az alapvetõ jogok korlátozására elõírt törvényi szabályozás hiánya miatt alkotmányellenesek. Erre tekintettel az R. 16. § (1) bekezdését megsemmisítette. 2. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelõen [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] az R. 16. § (1) bekezdésének további vizsgálatát mellõzte. Mivel a támadott rendelkezés alkotmányellenességét a törvényi szabályozási szint hiánya önmagában megalapozza, szükségtelenné vált, hogy az Alkotmánybíróság az indítványozó által a jogszabály alkotmányellenességének alátámasztására felhozott egyéb érvek és indokok megalapozottságát is vizsgálja és értékelje. Ezeknek az összefüggéseknek az elemzését az Alkotmánybíróság azért is mellõzte, mert ezekbõl semmiféle többlet joghatás nem következne. Így nem vizsgálta, hogy a motozás rendeleti színtû szabályozásának módja megfelel-e a jogbiztonságra és a normavilágosságra vonatkozó, az Alkotmánybíróság gyakorlatában az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl levezetett alkotmányossági követelményeknek. 3. Az Alkotmánybíróság a motozás rendeleti szintû szabályozását nem csupán az indítványban megjelölt „õrizetbe vett” személyek, hanem valamennyi, az R. 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogvatartott tekintetében is megsemmisítette. Ez a tárgyi összefüggés és a szabályozási mód következtében elkerülhetetlen volt, hiszen az R. 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének oka – az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének sérelme – valamennyi fogvatartott esetében fennáll. Az Alkotmánybíróság vizsgálata az R. 16. § (1) bekezdésében szabályozott, az Rtv. 31. §-ban meghatározott, és a 97. § (1) bekezdés b) pontjában értelmezett ruházat átvizsgálásra nem terjedt ki. Ugyanakkor a részleges megsemmisítés nem volt alkalmazható a jogszabály szövegének nyelvtani korrekciója nélkül. A megsemmisítés idõpontjának meghatározásakor az Alkotmánybíróság tekintettel volt arra, hogy a jogszabály alkotmányellenességének az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. §-ában meghatározott következményei szoros összefüggésben állnak a jogbiztonság elvével [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 73–74.]. A fõszabályként
19292
MAGYAR KÖZLÖNY
irányadó ex nunc hatályú megsemmisítéstõl akkor lehet eltérni, ha a jogbiztonság érdeke indokolja. A pro futuro megsemmisítés a jogbiztonságot szolgálja abban az esetben, ha az alkotmányellenesség kimondására úgy kerül sor, hogy az Alkotmánybíróság indokoltnak tartja az alkotmányellenes jogszabály helyett új szabályozás megalkotását. Ebben az esetben – ha az alkotmányellenes jogszabály idõleges hatályban tartása kevesebb veszélyt jelent a jogrend épsége szempontjából, mint az azonnali megsemmisítés – éppen a jogrend kiszámítható mûködésének biztosítása érdekében a jövõbeni hatályú megsemmisítés indokolt. [54/2004. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2004, 690, 770.] Erre figyelemmel a támadott rendelkezéseket a törvényhozás számára az új jogszabályok megalkotására elegendõ idõ biztosításával pro futuro hatállyal semmisítette meg.
2008/157. szám
si intézményben lévõ elõzetesen letartóztatottak, valamint a szabálysértés miatt elzárást töltõk esetében. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére az Alkotmánybíróság határidõ tûzésével hívta fel az Országgyûlést. Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az Abtv. 41. §-a alapján, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására tekintettel rendelte el. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
elõadó alkotmánybíró
VI. Az Alkotmánybíróság az indítványban támadott jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását követõen, annak okaira tekintettel nem foglalkozott külön és érdemben az R.-rel kapcsolatban elõterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítványi résszel sem. A III. pontban áttekintett szabályozás alapján azonban – hivatalból – észlelte, hogy a személymotozás, illetve a testüregek átvizsgálása nem csupán a rendõrségi fogdában fogvatartottak tekintetében nem rendelkezik törvényi alappal, az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének sérelme ennél szélesebb körû. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 49. § (1) bekezdése alapján mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg, ha a jogalkotó szerv jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elõ. A jogalkotó szerv jogszabály-alkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha azt észleli, hogy a hatás- és feladatkörébe tartozó területen jogszabályi rendezést igénylõ kérdés merült fel, feltéve, hogy a szabályozást valamely alkotmányos jog érvényesülése vagy biztosítása kényszerítõen megköveteli. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.] A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításához két feltételnek kell együttesen megvalósulnia: a jogalkotó mulasztásának és az ennek folytán elõidézett alkotmányellenes helyzetnek. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint, amikor valamely alapjog érvényesüléséhez vagy védelméhez a meglévõ szabályozásban foglalt garanciális rendelkezések nem elégségesek – az Abtv. 21. § (7) bekezdése alapján akár hivatalból is – lehetõsége van mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására. Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a törvényalkotó elmulasztotta a büntetõjogi és szabálysértési büntetések végrehajtása során, az emberi méltóság körébe tartozó, a személyi és fizikai integritást szükségképpen érintõ, biztonsági intézkedésként lehetõvé tett személymotozás törvényi szintû szabályozását a büntetés-végrehajtá-
Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 786/E/2002.
VIII. Az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a Kormány tagjainak határozatai Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 115/2008. (XI. 6.) OGY határozata az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról* Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat a következõk szerint módosul: * A határozatot az Országgyûlés a 2008. november 3-i ülésnapján fogadta el.
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Országgyûlés a Környezetvédelmi bizottságba Császár Antalt (a korábban megüresedett bizottsági tagsági helyére) a bizottság tagjává
19293
tervezésre vonatkozó irányelveinek figyelembevételével korszerûsítse a program készítésének módszertanát. A végrehajtás figyelemmel kísérhetõsége érdekében készítse el az ellenõrzés rendszerét, a végrehajtásról szóló kétévenkénti országgyûlési jelentések tartalmi követelményeit. 3. Ez a határozat közzétételének napján lép hatályba.
megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyûlés elnöke
az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Török Zsolt s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 116/2008. (XI. 6.) OGY határozata a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005–2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról*
A Magyar Köztársaság Országgyûlése: 1. tudomásul veszi a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005–2006. évi végrehajtásáról szóló jelentést; 2. felkéri a Kormányt, hogy: a) a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. §-a értelmében újítsa meg a 132/2003. (XII. 11.) OGY határozattal jóváhagyott 2003–2008 közötti idõszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP II.). A megújított 2009–2014 közötti idõszakra szóló programot (NKP III.) 2008. december 31-ig nyújtsa be az Országgyûléshez; b) a megújítás során – a program eredményességének javítása érdekében –, az Európai Unió környezetvédelmi
* A határozatot az Országgyûlés a 2008. november 3-i ülésnapján fogadta el.
Gulyás József s. k.,
Török Zsolt s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 117/2008. (XI. 6.) OGY határozata az agrárgazdaság 2007. évi helyzetérõl szóló jelentés elfogadásáról*
1. Az Országgyûlés tekintettel az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény elõírásaira és figyelembe véve az Agrárgazdasági Tanács megállapításait, elfogadja az agrárgazdaság 2007. évi helyzetérõl szóló jelentést. 2. Ez a határozat közzététele napján lép hatályba.
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Török Zsolt s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2008. november 3-i ülésnapján fogadta el.
19294
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány határozatai A Kormány 1068/2008. (XI. 6.) Korm. határozata a Zalabaromfi Zrt. által termeltetett élõpulyka-állomány takarmányozásához és levágásához nyújtandó forgóeszközhitelhez kapcsolódó állami kezességvállalásról A Kormány
2008/157. szám
élõpulyka-állomány takarmányszükségletének elõfinanszírozására, valamint feldolgozásának biztosítására használják fel; 3. felkéri az Államadósság Kezelõ Központ Zrt.-t a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontjának 2. alpontja szerinti közremûködésre; 4. a kezességvállalási díj fizetésétõl eltekint; 5. a fenti feltételek mellett nyújtandó hitel az uniós szabályok értelmében támogatástartalommal bír, melyre vonatkozóan érvényesíteni kell az 1998/2006/EK rendelet szabályait;
1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – összhangban a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 34. § (1) bekezdésével – készfizetõ állami kezességet vállal a Zalabaromfi Zrt. által termeltetett élõpulyka-állományt felvásárló és feldolgozó társaságok (SÁGA Sárvár, Gallicoop Szarvas) által felveendõ, együttesen legfeljebb 1 milliárd forint összegû hitel tõkeösszegének 80%-ára;
6. felkéri az agrárpolitikáért felelõs minisztert a 2. és 5. pontban foglalt feltételek ellenõrzésére.
2. a kezességvállalást ahhoz a feltételhez köti, hogy az 1. pontban jelzett hitelt a Zalabaromfi Zrt. által termeltetett
Gyurcsány Ferenc s. k.,
Felelõs:
államháztartásért felelõs miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter agrárpolitikáért felelõs miniszter Határidõ: azonnal 7. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
miniszterelnök
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19295
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó útjára indította a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE címû negyedéves folyóiratot. A KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE a hazai közigazgatás-tudomány képviselõi, közigazgatási szakemberek számára kíván olyan fórummá válni, amely igényes periodika szerepét tölti be a jövõben. A lap teret biztosít a közigazgatás-tudomány területén születõ tanulmányok, kutatási eredmények közzétételére, ugyanakkor feladatának tekinti, hogy a közigazgatásban végbemenõ változásokról, változtatásokról, új megoldásokról, kísérletekrõl is számot adjon; szakmai háttéranyagokat, elemzéseket mutasson be a kormányzati intézkedések jobb megértése érdekében. Egyúttal helyet ad a nemzetközi kitekintések számára, illetve a közigazgatási szakmában közérdeklõdésre számot tartó eseményekrõl, rendezvényekrõl szóló érdekes és hasznos publikációk, könyvismertetések megjelentetésére. Ezen átfogó ismeretanyag teszi a folyóiratot a közigazgatás-tudomány, valamint a közigazgatási szakma gyakorlata iránt érdeklõdõ olvasóközönség számára egyaránt hasznos olvasmánnyá. A Közigazgatási Szemle a Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alapításában, a 2008. évtõl kezdõdõen negyedévente jelenik meg. A Közigazgatási Szemle elõfizetési díja a 2008. évre: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Példányonkénti vásárlás esetén a Közigazgatási Szemle ára: 1990 Ft (áfával) vagy 8 euró.
*** Az angol és magyar nyelvû NEMZETKÖZI KÖZLÖNY – Közép-Kelet-Európai Közigazgatási Folyóirat – International Journal of Public Administration in Central and Eastern Europe megjelentetésével a Magyar Hivatalos Közlönykiadó erejéhez mérten hozzá kíván járulni, hogy lépéseket tegyünk régiónk országai közigazgatási rendszereinek kölcsönös megismerése terén. Az újszerû és hiánypótló kezdeményezéssel a Kiadó célja, hogy térségünk több mint másfél tucat országából érkezõ cikkek, tanulmányok, közérdekû információk színesítsék minél szélesebb körben a lapot – ugyanakkor teret adván a világ távolabbi részeibõl érkezõ, a közigazgatási szakmát foglalkoztató témáknak is. A közép-kelet-európai térség közigazgatási szervezetrendszereibe, az ott zajló folyamatokba és ott érvényesülõ tendenciákba történõ betekintés hasznos eszköze lehet az egymástól való tanulás folyamatának, a rendelkezésre álló tapasztalatok megismerésének, valamint az érdeklõdõ tudományos és szakmai olvasóközönség számára alapot szolgáltathat összehasonlítások végzéséhez is. A Nemzetközi Közlöny a 2008. évtõl kezdõdõen negyedévente kerül kiadásra. A Nemzetközi Közlöny elõfizetési díja a 2008. évre 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Példányonkénti vásárlás esetén a Nemzetközi Közlöny ára: 1990 Ft (áfával) vagy 8 euró.
*** A Közigazgatási Szemle és a Nemzetközi Közlöny együttes elõfizetési ára: 14 000 Ft vagy 54 euró.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a 2008. évre a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE címû negyedéves folyóiratot …………………. példányban, amelyet kérem, juttassanak el címünkre. Éves elõfizetési díja: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Megrendelem a 2008. évre a NEMZETKÖZI KÖZLÖNY Közép-Kelet-Európai Közigazgatási Folyóirat címû negyedéves lapot …………………. példányban, amelyet kérem, juttassanak el címünkre. Éves elõfizetési díja: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Megrendelem a 2008. évre a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE, valamint az angol–magyar nyelvû NEMZETKÖZI KÖZLÖNY KözépKelet-Európai Közigazgatási Folyóirat címû negyedéves lapokat ….......... példányban, amelyeket kérem, juttassanak el címünkre. Az együttes elõfizetés éves díja: 14 000 Ft (áfával) vagy 54 euró. A megrendeléseket kérjük, a következõ faxszámra: (1) 338-4746, vagy e-mail címre:
[email protected] szíveskedjenek küldeni! Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze elõfizetési igényét! A megrendelõ (cég) neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe (város/község, irányítószám): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utca, házszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyintézõ neve, telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ………………………………………
………….....……………… cégszerû aláírás
19296
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az
EU-JOGSZABÁLYTÁR Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
72 000 Ft + áfa 130 000 Ft + áfa 160 000 Ft + áfa 260 000 Ft + áfa 340 000 Ft + áfa 590 000 Ft + áfa
¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR változatát ................. példányban, 2008. ............................................ hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás
Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az
[email protected]) kérjük eljuttatni.
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19297
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a
MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, a Határozatok Tára, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
81 000 Ft + áfa 143 000 Ft + áfa 180 000 Ft + áfa 292 500 Ft + áfa 382 500 Ft + áfa 650 000 Ft + áfa
¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2008. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................
Keltezés: ………………………………………
……………………………………… cégszerû aláírás
19298
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:
A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………
cégszerû aláírás
2008/157. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19299
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl a hivatalos lapok megjelentetése az alábbiak szerint változik
A Magyar Közlöny és a mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõ tartalma újabb rovatokkal bõvül Magyar Közlöny I. II.
Az Alkotmány és annak módosításai Törvények
Hivatalos Értesítõ I. II.
Egységes szerkezetû jogi aktusok Statisztikai közlemények
III.
Kormányrendeletek
III.
Utasítások, jogi iránymutatások
IV.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei
IV.
Állásfoglalások
V. VI. VII. VIII. IX.
A Kormány tagjainak rendeletei Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Jogegységi határozatok Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai Határozatok Tára
V. VI. VII. VIII. IX.
Személyügyi hírek Alapító okiratok Pályázati felhívások Közlemények Hirdetmények (a Cégközlöny, az Európai Unió Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ és a Bírósági Határozatok figyelése, illetve a tartalomjegyzékek közzététele)
Havonta a kiadó DVD-formátumban tematizált jogszabálygyûjteményeket biztosít az elõfizetõknek. A jogszabálygyûjtemények árát az elõfizetési díj tartalmazza.
2009. január 1-jétõl – a Belügyi Közlöny tartalmazza a jövõben a Sport Értesítõt, a Turisztikai Értesítõt és az Önkormányzati Közlönyt, – a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny – összevonást követõen – januártól Szociális és Munkaügyi Közlöny néven, egy lapként jelenik meg, – az Oktatási Közlöny és a Kulturális Közlöny elõfizetõi a jövõben az Oktatási és Kulturális Közlönyben találhatják meg a számukra fontos információkat, – az Egészségbiztosítási Közlöny az Egészségügyi Közlönybe integrálódik, az érdeklõdõk a jövõben az Egészségügyi Közlönybõl tájékozódhatnak az ez idáig két lapban közölt információkról.
Budapest, 2008. október 15.
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
19300
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/157. szám
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.
HU ISSN 0076—2407 08.3268 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
