15. FEJEZET KÉNYSZERHELYZETEKRE, ÖSSZEKÖTTETÉS MEGSZAKADÁSÁRA ÉS RENDKÍVÜLI HELYZETEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK 15.1 KÉNYSZERHELYZETI ELJÁRÁSOK 15.1.1 Általános rész 15.1.1.1 Az egyes kényszerhelyzetekkel együtt járó különböző körülmények nem teszik lehetővé pontosan körülírt végrehajtandó eljárások kidolgozását. Az itt körvonalazott eljárások általános útmutatásként szolgálnak a légiforgalmi szolgálati egységek személyzetének. A légiforgalmi irányító egységeknek a legszorosabban együtt kell működniük, és az irányítóknak legjobb megítélésük szerint kell eljárniuk a kényszerhelyzetek kezelésében. 1. Megjegyzés: A kényszerhelyzetekkel és rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos további radareljárások alkalmazásáról a 8. Fejezet, 8.8.1 pontja intézkedik. 2. Megjegyzés: Ha a kényszerhelyzetbe került légi jármű személyzetét az ATC előzetesen arra utasítja, hogy egy adott kódot állítson be a légi jármű transzponderén, akkor az adott kódot rendes körülmények között tovább lehet alkalmazni, hacsak különleges esetekben a légijármű-vezető másképp nem határozott, vagy másképpen nem utasították. Amikor az ATC nem kéri egy adott kód beállítását, a légijármű-vezető a transzpondert ’A’ Mód 7700 kódra állíja be. 15.1.1.2 Amikor egy légi jármű kényszerhelyzetet jelent, akkor az ATS egység a következő megfelelő intézkedéseket kell, hogy tegye: a) hacsak a légi jármű személyzete nem erősíti meg, vagy máshonnan nem érkezik értesítés róla, tegyen meg minden szükséges lépést, hogy megbizonyosodjon a légi jármű azonosító jeléről, típusáról, a kényszerhelyzet fajtájáról, a hajózószemélyzet szándékáról, valamint a légi jármű helyzetéről és repülési magasságáról; b) határozza meg a megadható, legmegfelelőbb segítséget; c) gyűjtse össze az olyan ATS egység vagy egyéb szolgálatok által adható segítségre vonatkozó tájékoztatásokat, amelyek segítségére lehetnek a légi járműnek; d) lássa el a légi jármű személyzetét minden olyan kért tájékoztatással, valamint bármilyen egyéb vonatkozó tájékoztatással, mint pl. a megfelelő repülőterek adatai, a legalacsonyabb biztonságos tengerszint feletti magasságok, időjárás tájékoztatás; e) a légi jármű üzemben tartójától, vagy a légi jármű személyzetétől szerezze be a következőkre vonatkozó olyan tájékoztatást, amely fontos lehet: a személyek száma a fedélzeten, a rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége, a fedélzeten esetlegesen szállított veszélyes anyagok és azok természete; és f) a helyi utasításoknak megfelelően értesítse a megfelelő ATS egységeket és hatóságokat. 15.1.1.3 Amennyire lehetséges, kerülni kell a rádiófrekvencia - és SSR kódváltást, és rendes körülmények között csak akkor lehet alkalmazni, ha ez az érintett légi jármű számára egy emelt szintű szolgáltatást nyújthat. Egy hajtóműhibát jelentett légi járművet csak a legkisebb mértékben szabad manőverek végrehajtására utasítani. Ha lehetséges, a kényszerhelyzetben lévő légi jármű közelében működő légi járműveket értesíteni kell a körülményekről.
Megjegyzés: A 15.1.1.2 e) pontban felsorolt tájékoztatás beszerzése érdekében a hajózószemélyzetet csak akkor szabad megkérdezni, ha a tájékoztatás a légi jármű üzemben tartójától, vagy más forrásokból nem áll rendelkezésre, és csak fontos tájékoztatásokra korlátozódhat. 15.1.2 Elsőbbség 15.1.2.1 A többi légi járművel szemben elsőbbséget kell biztosítani annak a légi járműnek, melyről tudott vagy feltételezik, hogy kényszerhelyzetben van, beleértve a jogellenes beavatkozás esetét is. 15.1.2.2 A „Nyitott Égbolt” szerződés keretében végzett ellenőrző repülések számára elsőbbséget kell biztosítani. Az ilyen légi jármű azonban nem élvez elsőbbséget a kényszerhelyzetben lévő, illetve a jogellenes beavatkozás alatt álló légi járművekkel szemben. 15.1.3 Jogellenes beavatkozás és légi jármű bombafenyegetettsége 15.1.3.1 A légiforgalmi szolgálatok személyzete legyen felkészülve arra, hogy valamely légi járművet érintő jogellenes beavatkozás bármilyen jelét felismerje. 15.1.3.2 Ha feltételezik, hogy valamely légi jármű jogellenes beavatkozás alatt áll, és az SSR „A” mód 7500 vagy 7700-as kód automatikus, jól megkülönböztethető jelzése nem biztosított, a radarirányító próbálja meg gyanúját alátámasztani a földi SSR dekóderének „A” mód 7500-as kódra, majd utána a 7700-as kódra kapcsolásával. Az SSR transzponderrel felszerelt légi járműtől azt várják, hogy válaszadóját „A” mód 7500-as kóddal üzemelteti annak határozott jelzésére, hogy jogellenes beavatkozás alatt áll. A légi jármű üzemeltetheti válaszadóját „A” mód 7700-as kódon annak jelzésére, hogy súlyos és közvetlen veszély fenyegeti, és azonnali segítségre van szüksége. 15.1.3.3 Ha valamely légi járműről tudott vagy feltételezett, hogy jogellenes beavatkozás alatt áll, vagy bombafenyegetésről szóló figyelmeztetés érkezett, az ATS egységek haladéktalanul tegyenek eleget a légi jármű kéréseinek és várható szükségleteinek, beleértve a repülés útvonalán található, valamint bármely tervezett leszállási repülőtér léginavigációs berendezéseivel, eljárásaival és szolgálataival kapcsolatos tájékoztatásokra vonatkozó kéréseket is, valamint tegyenek meg minden intézkedést a repülés egyes szakaszai lebonyolításának meggyorsítására, beleértve a légi jármű biztonságos leszállását is. 15.1.3.3.1 Az ATS egységek ezen kívül: a) minden körülmények között folytassák a repülés biztonságos lebonyolítását elősegítő tájékoztatások adását anélkül, hogy a légi járműtől választ várnának; b) a rendelkezésre álló eszközök segítségével figyeljék és jegyezzék a repülés előrehaladását, valamint a szomszédos ATS egységekkel úgy koordinálják az irányítás átadását, hogy ahhoz a légi jármű részéről adásra vagy más tevékenységre ne legyen szükség, kivéve, ha a légi járművel az összeköttetés zavartalan maradt; c) a repülésről folyamatosan tájékoztassák a többi érintett ATS egységet, beleértve azokat a szomszédos FIR-ekben lévő azon ATS egységeket is, melyeket a repülés érinthet; Megjegyzés: A fenti előírás alkalmazásakor figyelembe kell venni minden tényezőt, amely befolyásolhatja a repülés előrehaladását, beleértve az üzemanyagkészletet, valamint az útvonal és a célrepülőtér hirtelen megváltoztatásának lehetőségét is. A cél az, hogy a körülményektől függően a lehető legkorábban biztosítsák az egyes ATS egységek számára
a megfelelő tájékoztatásokat arra vonatkozóan, hogy a légi jármű az egység felelősségi területét várhatóan, vagy valószínűleg érinti. d) értesítsék: 1. a légi jármű üzemben tartóját vagy kijelölt képviselőjét; 2. az érvényes riasztási eljárásoknak megfelelően az illetékes mentést koordináló szervet; 3. a kijelölt biztonsági hatóságot. Megjegyzés: Feltételezik, hogy a kijelölt biztonsági hatóság és/vagy a légi jármű üzemben tartója ezt követően értesíti az egyéb érdekelt feleket az előre kidolgozott helyi eljárásoknak megfelelően. e) a jogellenes beavatkozás körülményeivel kapcsolatos, megfelelő közleményeket közvetítsék a légi jármű és a kijelölt hatóságok között. 15.1.3.4 Az alábbiakban felsorolt további eljárások követendők, ha olyan fenyegetés érkezik, amely szerint egy ismert légi járművön bombát vagy egyéb robbanóeszközt helyeztek el. Az ilyen fenyegetést vett ATS egység: a) amennyiben közvetlen összeköttetésben áll a légi járművel, késedelem nélkül értesítse a hajózószemélyzetet a fenyegetésről vagy az azzal kapcsolatos körülményekről; b) amennyiben nem áll közvetlen összeköttetésben a légi járművel, a lehető leghamarabb értesítse a hajózószemélyzetet a fenyegetésről, egyéb ATS egységek vagy más, rendelkezésre álló eszköz igénybevételével. 15.1.3.5 A légi járművel összeköttetést tartó ATS egység győződjön meg a légi jármű hajózószemélyzetének szándékairól, majd ezeket ismertesse azokkal az ATS egységekkel, amelyeket a repülés érinthet. 15.1.3.6 A légi járművet a lehető leggyorsabb módon kell kezelni, ugyancsak, mindent el kell követni, hogy ne kockáztassák más légi járművek, a földön tartózkodó személyek és a földi létesítmények biztonságát. 15.1.3.7 Levegőben lévő légi jármű számára késedelem nélkül új engedélyt kell adni a kért új rendeltetési repülőtérre. A hajózószemélyzetnek a légi járműben uralkodó és a külső légnyomás közötti eltérés kiegyenlítéséhez vagy csökkentéséhez szükséges süllyedésre vagy emelkedésre vonatkozó kérését - a lehetőség szerint - amilyen hamar csak lehet, teljesíteni kell. 15.1.3.8 Egy földön lévő légi járművet fel kell kérni arra, hogy a lehető legnagyobb távolságban tartózkodjon más légi járművektől és létesítményektől, és amennyiben lehetséges, hagyja el a futópályát. A légi járművet utasítani kell, hogy egy kijelölt vagy elkülönített parkolóhelyre guruljon, a helyi utasításoknak megfelelően. Amennyiben a légi jármű hajózószemélyzetét vagy utasait azonnal ki kell szállítani, más légi járműveknek, járműveknek és személyeknek a fenyegetett légi járműtől biztonságos távolságban kell tartózkodniuk. 15.1.3.9 Az ATS egységek semmiféle tanáccsal vagy útbaigazítással nem szolgálhatnak azzal kapcsolatban, hogy a hajózószemélyzet milyen intézkedéseket hozzon a robbanószerkezettel kapcsolatban. 15.1.3.10 Azt a légi járművet, amelyről tudják, vagy feltételezik, hogy jogellenes beavatkozás alatt áll, vagy amelyet bármilyen más ok miatt el kell különíteni a szokásos repülőtéri tevékenységtől, a kijelölt és elkülönített parkolóhelyre kell engedélyezni. Ahol
ilyen elkülönített parkolóhelyet nem jelöltek ki, vagy az elkülönített hely valamilyen ok miatt nem vehető igénybe, ott a légi járművet olyan terület(ek)re kell gurítani, amelye(ke)t a repülőtéri hatósággal folytatott előzetes megállapodás alapján választottak ki. A gurulási engedélyben meg kell határozni a parkolóhelyig követendő gurulási útvonalat. Ezt az útvonalat annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a közönséget, a többi légi járművet és a repülőtéri létesítményeket veszélyeztető kockázatot. 15.1.4 Kényszersüllyedés 15.1.4.1 Olyan értesítés vételekor, hogy egy légi jármű kényszersüllyedést hajt végre a többi forgalmon keresztül, haladéktalanul meg kell tenni minden lehetséges intézkedést az összes érintett légi jármű biztonsága érdekében. Ha szükségesnek ítéli, a légiforgalmi irányító egység azonnal adjon ki mindenkinek szóló vészközleményt a megfelelő rádióberendezések felhasználásával. 15.1.4.2 A LÉGIJÁRMŰ-PARANCSNOK ELJÁRÁSAI Az irányító egység azzal számol, hogy az ilyen vészközleményt vevő légi járművek elhagyják a megjelölt légteret és a megfelelő rádiófrekvencián figyelnek, és várják a légiforgalmi irányító egység további engedélyeit. Megjegyzés: A légijármű-parancsnok részletezett eljárásait lásd a repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet mellékletének 2. Fejezet 2.11.1.1. pontját. 15.1.4.3 A LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ EGYSÉG SORON KÖVETKEZŐ ELJÁRÁSAI 15.1.4.3.1 Amint egy ATC egység tudomására jut, hogy valamely légi jármű kényszersüllyedést hajt végre, rádióadásban nyugtázza a kényszerhelyzetet, és tegyen meg minden szükséges intézkedést valamennyi érintett légi jármű biztonsága érdekében. 15.1.4.3.2 A kialakult helyzetnek megfelelően az irányító: a) javasolhat olyan követendő irányt a kényszersüllyedést végrehajtó légi jármű számára, amellyel az egyéb érintett légi járműveket elkerülheti; b) amennyiben a légi jármű vezetője olyan magasságra történő süllyedést jelent, amely az adott légtérre megállapított minimális biztonságos repülési magassága alatt van, közölje a légi jármű vezetőjével a minimális biztonságos magasságot és a megfelelő QNH magasságmérő beállítást; c) amennyiben az szükségesnek látszik, és arra lehetősége van amilyen hamar csak lehetséges biztosítson elkülönítést az összeütközési veszélybe kerülő légi járművek között, vagy adjon mérvadó forgalomról szóló tájékoztatást, amelyik a megfelelő. 15.1.4.3.3 Amennyiben az szükségesnek látszik, az ATC egység rádióadásban adjon, vagy adasson ki vészhelyzeti közleményt, a többi érintett légi járműnek, figyelmeztetve őket a kényszersüllyedésről. 15.1.4.3.4 Fentieken túlmenően az érintett ATC egység adjon ki további engedélyeket az összes érintett légi járműnek a kényszersüllyedés után követendő eljárásokra vonatkozóan. 15.1.4.3.5 Az illetékes ATS egységnek a továbbiakban tájékoztatnia kell az összes olyan ATS egységet és irányító szektort, amely érintett lehet.
15.2 REPÜLÉS KÖZBENI VÁRATLAN ESEMÉNYEK KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSSAI AZ ÓCEÁNI LÉGTÉRBEN 15.2.1 Az óceáni légtérben a repülés közben történő váratlan eseményekre vonatkozó különleges eljárásokat az ICAO PANS-ATM/501 (Doc 4444) 15. Fejezet 15.2 pontja tartalmazza. 15.3 LEVEGŐ-FÖLD ÖSSZEKÖTTETÉS MEGSZAKADÁSA 1. Megjegyzés: A levegő-föld összeköttetés megszakadását észlelő légi járművekre vonatkozó radarirányítási eljárásokat a 8. Fejezet 8.8.3 pontja tartalmazza. 2. Megjegyzés: Az SSR fedélzeti válaszadóval felszerelt légi járműtől elvárják, hogy a válaszadót az ,A’ Mód 7600 kóddal üzemeltesse, annak jelzésére, hogy levegő-föld összeköttetés megszakadását észlelte. 3. Megjegyzés: Lásd a 6. Fejezet 6.3.2.4 pontot is, amely azokkal az indulási engedélyekkel foglalkozik, amelyek nem tartalmaznak földrajzi vagy időbeli megkötést egy kezdeti repülési magasságra és azokkal az eljárásokkal, amelyeket az ilyen körülmények között levegő föld összeköttetés megszakadását észlelő légi járművel kapcsolatban alkalmazni kell. 4. Megjegyzés: Lásd még az 5. Fejezet 5.4.2.6.3.-2 pontját is azokkal a további követelményekkel kapcsolatban, amelyek a levegő-föld összeköttetési hiba olyan körülményeire vonatkoznak, amelyeket az 50 NM hosszirányú RNAV/RNP 10 elkülönítési minimum esetén alkalmaznak. 15.3.1 Amennyiben valamely irányítói körzetben, vagy repülőtéri irányítói körzetben működő légi járművel a kétoldalú összeköttetést nem tudják fenntartani, a légiforgalmi irányító egységek az alábbiak szerint járjanak el. 15.3.2 Amint ismeretessé válik, hogy a kétoldalú összeköttetés megszakadt, meg kell győződni arról, hogy a légi jármű képes-e venni a légiforgalmi irányító egység adását, felkérve a légi járművet, hogy olyan meghatározott manővert hajtson végre, amely radarral megfigyelhető, vagy ha lehetséges, adjon meghatározott jelzést nyugtázásként. 15.3.3 Ha a légi jármű nem jelzi, hogy képes az adást venni és nyugtázni, akkor azon feltételezés alapján kell tartani az elkülönítést a rádió-összeköttetés nélküli és a többi légi jármű között, hogy a légi jármű a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet 2. Fejezet 2.6.6.2 pontjában és „M” Függelékében leírtak szerint jár el. 15.3.4 A megfelelő elkülönítés megteremtéséhez szükséges eljárásoknál nem kell alapul venni a 15.3.3 pontban leírt feltételezéseket, azokban az esetekben, amikor: a) megállapították, hogy a légi jármű a 15.3.3 pontban leírtaktól eltérő eljárást hajt végre; vagy b) elektronikus vagy egyéb eszközök használatával a légiforgalmi irányítói egységek megállapították, hogy a 15.3.3 pontban leírtaktól eltérő eljárások nem veszélyeztetik a repülésbiztonságot; vagy c) egyértelmű tájékoztatás érkezett arról, hogy a légi jármű leszállt. 15.3.5 Amikor ismeretessé válik, hogy a kétoldalú összeköttetés megszakadt, amilyen hamar csak lehet, a légiforgalmi irányító egység által hozott intézkedésről megfelelő tájékoztatást, vagy bármilyen kényszerhelyzet által megindokolt utasítást, vak-adás útján
kell az érintett légi jármű tudomására hozni, mindazokon a frekvenciákon, amelyeket a légi jármű feltételezhetően figyel, beleértve a rendelkezésre álló rádiónavigációs vagy a megközelítést kiszolgáló eszközök hangfrekvenciáját is. Ugyancsak tájékoztatást kell adni a leszállásra felhasználható repülőtereken uralkodó meteorológiai körülményekről. 15.3.6 Az összeköttetést elvesztett légi jármű feltételezett helyzetének közelében működő többi légi járműnek is megfelelő tájékoztatást kell adni. 15.3.7 Amint ismeretessé vált, hogy az illetékessége alá tartozó légtérben haladó légi járművel nyilvánvalóan megszakadt a rádió-összeköttetés, a légiforgalmi szolgálati egység köteles a rádió-összeköttetés megszakadására vonatkozó tájékoztatást azonnal továbbítani a repülés útvonalán érintett összes légiforgalmi szolgálati egységnek. Az az ACC, amelynek illetékességi körzetében van a rendeltetési repülőtér, tegye meg a szükséges intézkedéseket a kitérő repülőtérre (repülőterekre) vonatkozó tájékoztatás és a benyújtott repülési tervben feltüntetett egyéb, megfelelő tájékoztatás beszerzésére, amennyiben ezen tájékoztatások nem állnak rendelkezésre. 15.3.8 Ha a körülmények azt mutatják, hogy az összeköttetést elvesztett ellenőrzött légi jármű a benyújtott repülési tervben feltüntetett kitérő repülőtér (repülőterek valamelyike) felé repül, az adott repülőteret kiszolgáló légiforgalmi irányító szolgálati egység (egységek), és a többi légiforgalmi szolgálati egység, amelyet a légi jármű esetleges útvonalváltozása érinthet, tájékoztatást kell, hogy kapjon az összeköttetés megszakadásának körülményeiről és fel kell kérni, hogy kíséreljenek meg összeköttetést létrehozni a légi járművel, amikor az feltehetően az összeköttetési hatótávolságon belülre kerül. Ezt az eljárást különösen akkor kell alkalmazni, amikor a légi jármű üzemben tartóval, vagy kijelölt képviselőjével történt megegyezés alapján engedélyt sugároztak ki vakadással a légi járműnek, hogy kitérő repülőtérre repüljön, vagy amikor a tervezett leszállási repülőtéren uralkodó meteorológiai körülmények olyanok, hogy a kitérő repülőtérre való repülés látszik valószínűnek. 15.3.9 Amikor egy légiforgalmi irányító egység olyan tájékoztatást kap, hogy a légi jármű az összeköttetés elvesztése után újra összeköttetést létesített, vagy leszállt, az adott egység értesítse azt a légiforgalmi szolgálati egységet, amelynek légterében a légi jármű akkor haladt, amikor az összeköttetés megszakadt és értesítse a repülés útvonalán érintett többi légiforgalmi szolgálati egységet is, megadva a szükséges tájékoztatást az irányítás folytatásához, ha a légi jármű még a levegőben van. 15.3.10 Amennyiben a légi jármű nem jelentkezett be 30 percen belül: a) a légi jármű vezetője által megadott számított érkezési idő után, vagy b) az ACC által számított érkezési idő után, vagy c) az utoljára nyugtázott várható bevezetési idő után attól függően, hogy melyik volt a későbbi, a légi járműre vonatkozó tájékoztatást továbbítani kell a légi jármű üzemben tartójának vagy kijelölt képviselőjének és a többi légi jármű parancsnokának, és folytatni kell a rendes irányítást, ha az érintettek úgy kívánják. A légi járművek üzemben tartóinak, vagy kijelölt képviselőiknek és a légi járművek parancsnokainak felelőssége annak eldöntése, hogy felveszik-e a rendes forgalmat, vagy egyéb intézkedést tesznek. 15.4 VFR REPÜLÉSEKNEK NYÚJTOTT SEGÍTSÉG 15.4.1 Eltévedt VFR repülések és kedvezőtlen meteorológiai körülmények közé került VFR repülések
Megjegyzés: Az eltévedt légi jármű olyan légi járművet jelent, amelyik jelentős mértékben eltért tervezett útvonalától, vagy amelyik jelentette, hogy eltévedt. 15.4.1.1 Azt a VFR repülést, amelyik jelentette, hogy helyzete meghatározásában bizonytalan, vagy eltévedt, vagy kedvezőtlen meteorológiai körülmények közé került, kényszerhelyzetben lévőnek kell tekinteni, és ennek megfelelően kell kezelni. Az irányító ilyen körülmények között világos és tömör üzeneteket kell, hogy továbbítson, beszédstílusának nyugodtnak kell maradnia; arra is nagy figyelmet kell fordítania, hogy ebben a fázisban ne utaljon a légijármű-vezető azon hibájára vagy felelőtlenségére, amelyet esetleg a repülés előkészítése vagy végrehajtása során elkövetett. A körülményektől függően, a légijármű-vezetőt fel kell kérni arra, hogy az alábbi fontosnak ítélt tájékoztatásokat adja meg a hatékonyabb segítségnyújtás érdekében. a) a légi jármű repülési körülményei; b) helyzete (ha ismert) és magassága; c) az utolsó ismert helyzet óta tartott sebessége és iránya, ha fontos; d) a légijármű-vezető gyakorlata; e) a fedélzeti navigációs felszerelések és hogy képes-e venni valamilyen navigációs berendezés jelét; f) a kiválasztott SSR mód és kód, ha ilyet beállítottak; g) indulási és rendeltetési repülőtér; h) személyek száma a fedélzeten; i) üzemanyag-mennyiség. 15.4.1.2 Ha az összeköttetés a légi járművel nem megfelelő (halk vagy torz), akkor javasolni kell, hogy a légi jármű emelkedjen magasabbra, amennyiben az meteorológiai és egyéb körülmények ezt lehetővé teszik. 15.4.1.3 Annak érdekében, hogy a légijármű-vezető meghatározhassa helyzetét, navigációs segítséget lehet nyújtani radar, iránymérő, navigációs berendezések használatával, vagy olyan más légi jármű által, amelynek személyzete látja az eltévedt légi járművet. A navigációs segítségnyújtás során figyelmet kell fordítani arra, hogy a légi jármű ne kerüljön felhőbe. Megjegyzés: Fel kell ismerni annak lehetőségét, hogy egy VFR repülés kedvezőtlen meteorológiai körülmények miatt tévedt el. 15.4.1.4 A légijármű-vezetőt el kell látni a közelében lévő, azon repülőterekről származó tájékoztatással és jelentésekkel, ahol az időjárási körülmények megfelelőek. 15.4.1.5 Amennyiben a légijármű-vezető azt jelenti, hogy nehézséget okoz számára, vagy nem képes VMC-ben maradni, akkor tájékoztatni kell annak a körzetnek a minimális repülési magasságáról, ahol a légi jármű tartózkodik, vagy feltételezhetően tartózkodni fog. Amennyiben a légi jármű az említett magasság alatt tartózkodik, és ha a helyzetét elfogadható pontossággal megállapították, akkor útirányt vagy géptengely irányt, illetve nagyobb magasságra való emelkedést lehet javasolni, hogy a légi jármű elérjen egy biztonságos repülési magasságot. 15.4.1.6 Egy VFR repülésnek radar segítséget csak a légijármű-vezető kérésére, vagy beleegyezésével lehet nyújtani. A nyújtott radarszolgáltatás fajtáját egyeztetni kell a légijármű-vezetővel.
15.4.1.7 Amikor kedvezőtlen meteorológiai körülmények között nyújtanak radar segítséget, az elsődleges cél, hogy a légi jármű minél előbb VMC-be kerüljön. Figyelmet kell fordítani arra, hogy megakadályozzák a légi jármű felhőbe való berepülését. 15.4.1.8 Olyan körülmények között, amikor a légijármű-vezető nem tudja elkerülni, hogy IMC-be kerüljön, a következő irányelveket kell követni: a) az ATC frekvencián lévő, olyan egyéb légi járművet amely nem tud segítséget nyújtani, utasítani lehet arra, hogy váltson át másik frekvenciára, annak érdekében, hogy az eltévedt VFR forgalom számára biztosítani lehessen a zavartalan összeköttetést; kitérő ténykedésként az eltévedt VFR forgalom is utasítható frekvenciaváltásra; b) ha lehet, biztosítani kell, hogy a légi jármű valamennyi fordulót felhőn kívül hajtson végre; c) el kell kerülni a hirtelen irányváltoztatással járó manőverekre adott utasításokat; és d) a légi jármű sebességcsökkentésére vagy a futómű kibocsátására szóló utasításokat vagy javaslatokat, ha lehet, felhőn kívül kell végrehajtani. 15.5 REPÜLÉS KÖZBENI EGYÉB RENDKÍVÜLI HELYZETEK 15.5.1 Útvonalától eltért vagy azonosítatlan légi jármű Az „útvonalától eltért” és az „azonosítatlan” légi jármű kifejezéseket a következők szerint kell értelmezni: Útvonalától eltért légi jármű: Olyan légi jármű, amely jelentősen eltért tervezett útirányától, vagy amely jelentette, hogy eltévedt. Azonosítatlan légi jármű: Olyan légi jármű, amelyet megfigyeltek, vagy amelyről jelentették, hogy egy adott körzetben működik, de azonosságát nem állapították meg. Megjegyzés: Egy légi járművet ugyanazon időben valamelyik egység „útvonalától eltért légi jármű”-nek, míg egy másik egység „azonosítatlan légi jármű”-nek tekinthet. 15.5.1.1 Ha egy légiforgalmi szolgálati egység útvonalától eltért légi járműről szerez tudomást, azonnal meg kell tennie a 15.5.1.1.1 és a 15.5.1.1.2 pontokban előírt minden szükséges lépést a légi jármű megsegítésére és repülése biztonságának elősegítésére. Megjegyzés: A légiforgalmi szolgálati egységek által nyújtott navigációs segítség különösen fontos, ha egy egység tudomására jut, hogy egy légi jármű eltér, vagy valószínűleg el fog térni útvonalától egy olyan körzetben, amelyben fennáll az elfogás veszélye, vagy a légi jármű biztonsága egyebek miatt veszélybe kerülhet. 15.5.1.1.1 Ha a légi jármű helyzete nem ismert, a légiforgalmi szolgálati egységnek: a) meg kell kísérelnie kétoldalú összeköttetést létesíteni a légi járművel, ha ez az összeköttetés még nem áll fenn; b) fel kell használnia minden rendelkezésre álló eszközt a légi jármű helyzetének meghatározása érdekében; c) tájékoztatnia kell azokat az ATS egységeket, melyek körzetébe a légi jármű betévedhetett vagy betévedhet, figyelembe véve mindazokat a tényezőket, amelyek a légi jármű navigációját befolyásolhatták az adott körülmények között; d) a helyi eljárásoknak megfelelően tájékoztatnia kell az illetékes katonai egységeket és meg kell adnia részeikre az eltévedt légi járműre vonatkozó szükséges repülési terv és egyéb adatokat; e) fel kell kérnie a c) és d) pontokban említett egységeket, hogy adjanak meg minden segítséget a légi járművel való összeköttetés felvételére és helyzetének meghatározására.
Megjegyzés: A d) és e) pontokban említett kötelezettségek a c) pont előírásainak megfelelően tájékoztatott ATS egységekre is vonatkoznak. 15.5.1.1.2 Amikor a légi jármű helyzetét megállapították, a légiforgalmi szolgálati egység: a) közölje a légi járművel annak helyzetét és a végrehajtani szükséges korrekciókat, valamint; b) szükség szerint adja meg az egyéb ATS egységeknek és az illetékes katonai egységeknek az útvonalától eltért légi járműre és az annak adott tanácsokra vonatkozó tájékoztatást. 15.5.1.2 Ha egy légiforgalmi szolgálati egység azonosítatlan légi járműről szerez tudomást körzetében, azonnal meg kell kísérelnie megállapítani a légi jármű azonosságát, ha ez a légiforgalmi szolgálatok ellátása érdekében szükséges, vagy ha ezt az illetékes katonai hatóságok megkívánják. Ebből a célból a légiforgalmi szolgálati egység hajtsa végre a körülményeknek megfelelő, alábbi lépéseket: a) kíséreljen meg kétoldalú összeköttetést létesíteni a légi járművel; b) érdeklődjön a FIR-en belül működő többi légiforgalmi szolgálati egységnél a repülést illetően és kérje segítségeiket a légi járművel való kétoldalú összeköttetés felvételére; c) érdeklődjön a szomszédos FIR-eket kiszolgáló légiforgalmi szolgálati egységeknél a repülést illetően, és kérje segítségüket a légi járművel való kétoldalú összeköttetés létrehozásában; d) kíséreljen meg információt beszerezni a körzetben tartózkodó más légi járművektől. 15.5.1.2.1 A légiforgalmi szolgálati egységnek szükség szerint tájékoztatnia kell az illetékes katonai egységet, amint megállapították a légi jármű azonosságát. 15.5.2 Polgári légi járművek elfogása 15.5.2.1 Ha egy légiforgalmi szolgálati egység tudomására jut, hogy az általa kiszolgált légtérben elfogtak valamely légi járművet, a körülményeknek megfelelő alábbi lépéseket kell megtennie: a) kíséreljen meg kétoldalú összeköttetést létesíteni az elfogott légi járművel, bármely rendelkezésre álló frekvencián, beleértve a 121,500 MHz kényszerhelyzeti frekvenciát is, kivéve, ha ez az összeköttetés már fennáll; b) tájékoztassa az elfogott légi jármű vezetőjét az elfogás tényéről; c) lépjen érintkezésbe az elfogó légi járművel kétoldalú összeköttetést tartó, elfogást irányító egységgel és adja meg részére a légi járműre vonatkozó, rendelkezésre álló tájékoztatásokat; d) szükség szerint közvetítsen közleményeket az elfogó légi jármű, vagy az elfogást irányító egység és az elfogott légi jármű között; e) szorosan együttműködve az elfogást irányító egységgel, tegye meg a szükséges lépéseket az elfogott légi jármű biztonsága érdekében; és f) tájékoztassa a szomszédos FIR-eket kiszolgáló ATS egységeket, ha úgy tűnik, hogy a légi jármű ezekből a szomszédos FIR-ekből lépett be. 15.5.2.2 Ha egy légiforgalmi szolgálati egység tudomására jut, hogy illetékességi körzetén kívül egy légi jármű elfogás alatt áll, a körülményeknek megfelelő következő lépéseket kell megtennie: a) tájékoztassa azt az ATS egységet, amelynek légterében az elfogás történik, megadva az egység részére azokat a rendelkezésre álló információkat, amelyek a légi jármű azonosítását elősegítik és kérje fel a 15.5.2.1 pontban foglaltak végrehajtására; és
b) közvetítsen közleményeket az elfogott légi jármű és a megfelelő ATS egység, az elfogást irányító egység, vagy az elfogó légi jármű között. 15.5.3 Üzemanyag-kibocsátás 15.5.3.1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 15.5.3.1.1 Egy légi jármű kényszerhelyzetben vagy egyéb sürgős helyzetben üzemanyag-kibocsátására kényszerülhet, hogy a biztonságos leszállás érdekében csökkentse a legnagyobb leszállási tömeget. 15.5.3.1.2 Amikor egy légi jármű üzemanyag-kibocsátásra kényszerül, a hajózószemélyzetnek értesítenie kell az ATC-t. Az ATC egységnek a hajózószemélyzettel a következőket kell egyeztetnie: a) a követendő útvonalat, amelynek a lehetőség szerint el kell kerülnie a településeket, lehetőleg legyen vízfelszín felett és távol olyan területektől, ahol zivatartevékenységet jelentettek, vagy várható; b) amennyiben üzemanyag-kibocsátás válik szükségessé Budapest FIR-ben, azt lehetőleg FL100 (3050 m STD) feletti magasságon, egyenes vonalú repüléssel kell végezni. Amennyiben lehetséges, üzemanyag-kibocsátást ne végezzenek téli időszakban 8000 láb (2450 m), illetve nyári időszakban 6000 láb (1850 m) tengerszint feletti magasság alatt; c) az üzemanyag-kibocsátás időtartamát. 15.5.3.2 ELKÜLÖNÍTÉS A többi ismert forgalmat el kell különíteni az üzemanyag-kibocsátást végző légi járműtől, az alábbiak szerint: a) a vízszintes elkülönítés legalább 10 NM (19 km) legyen, de nem közvetlenül az üzemanyagot kibocsátó légi jármű mögött; b) amennyiben az üzemanyag-kibocsátást végző légi jármű mögött 15 percnyi repült időn, vagy 50 NM (93 km) távolságon belül van légi jármű, akkor a függőleges elkülönítés: 1. legalább 1000 láb (300 m) legyen, ha a másik légi jármű az üzemanyag-kibocsátást végző légi jármű felett repül; 2. legalább 3000 láb (900 m) legyen, ha a másik légi jármű az üzemanyag-kibocsátást végző légi jármű alatt repül. Megjegyzés: Annak a területnek a kiterjedése, amelyen belül az egyéb forgalomnak megfelelő függőleges elkülönítésre van szüksége, az üzemanyag-kibocsátást végző légi jármű útvonalának mindkét oldalán 10 NM, előtte ugyancsak 10 NM és mögötte 50 NM távolság vagy 15 percnyi repült idő kell, hogy legyen (beleértve a fordulókat is). 15.5.3.3 ÖSSZEKÖTTETÉSEK Ha az üzemanyag-kibocsátást végző légi jármű rádiócsendet akar az üzemanyagkibocsátás alatt tartani, akkor ki kell jelölni azt a frekvenciát, amelyet a hajózó személyzetnek figyelnie kell, illetve meg kell állapodni a rádiócsend végében. 15.5.3.4 AZ EGYÉB ATS EGYSÉGEKNEK ÉS A NEM ELLENŐRZÖTT FORGALOMNAK SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS 15.5.3.4.1 A nem ellenőrzött forgalmat a megfelelő frekvenciákon általános adásban kell tájékoztatni, hogy maradjanak távol az érintett területtől. A szomszédos ATC egységeket és irányítói szektorokat tájékoztatni kell, hogy üzemanyag-kibocsátás van folyamatban, és
fel kell őket kérni, hogy a megfelelő frekvenciákon általános adásban egy megfelelő figyelmeztető közleményt továbbítsanak a többi forgalom számára, hogy maradjanak távol az érintett területtől. 15.5.3.4.2 Az üzemanyag-kibocsátás befejezését követően a szomszédos ATC egységeket és irányítói szektorokat tájékoztatni kell arról, hogy a rendes üzem visszaállítható. 15.5.4 Hangsebesség feletti légi járművek süllyedése kozmikus sugárzás miatt A légiforgalmi irányító egységek készüljenek fel annak lehetőségére, hogy a FL490 (15 000 m STD) feletti magasságokon, hangsebesség felett üzemelő katonai légi járművek esetenként kozmikus sugárzásnövekedést tapasztalhatnak, amely arra készteti őket, hogy alacsonyabb magasságra süllyedjenek, esetleg olyan magasságokra, vagy olyan magasságok alá, amelyeket hangsebesség alatti légi járművek használnak. Amikor ilyen helyzetről szereznek tudomást, vagy feltételezik, hogy ilyen helyzet fennáll, a légiforgalmi irányító egységek tegyenek meg minden lehetséges lépést valamennyi érintett légi jármű biztonsága érdekében, beleértve azokat a hangsebesség alatti légi járműveket is, amelyeket a süllyedés érint. Megjegyzés: A légtér egy bizonyos részében valamennyi hangsebesség feletti légi járművet érintheti a sugárzás és ez a levegő-föld összeköttetési viszonyok leromlásával vagy megszakadásával járhat együtt. A légi járművektől elvárják, hogy riasszák a légiforgalmi irányító egységeket, mielőtt a sugárzás kritikus szintet ér el, és kérjenek süllyedési engedélyt, amikor az a kritikus szintet eléri. Előfordulhatnak olyan esetek, hogy a légi járműnek süllyednie kell engedélyre várás nélkül. Ilyen esetekben a légi járművektől elvárják, hogy amilyen hamar csak lehetséges, értesítsék a légiforgalmi irányító egységeket a megtett kényszerintézkedésekről. 15.5.5 Magasságtartási képesség elvesztésének jelentése Megjegyzés: Az EUR RVSM légtéren belül valamely repülés közbeni váratlan esemény előre nem látható körülményekkel járhat, mely körülmények közvetlenül befolyásolják egy, vagy több más légi jármű, a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet mellékletének 2. Fejezet 2.6.1.10 pontjában meghatározott EUR RVSM légtéren belül megkövetelt magasságtartási pontosságnak megfelelő működési képességét. Ilyen repülés közbeni váratlan helyzetet okozhat a légi jármű magasságtartó berendezésének meghibásodása, illetve turbulens légköri viszonyok. 15.5.5.1 Amikor az EUR RVSM légtérben üzemelő RVSM engedélyezett légi jármű vezetőjétől származó tájékoztatásból az derül ki, hogy az adott légi jármű berendezése a továbbiakban nem elégíti ki az EUR RVSM légtérre előírt MASPS-t, a légi járművet a légiforgalmi irányításnak nem RVSM képességűnek kell tekintenie. 15.5.5.2 Ilyen esetben a légiforgalmi irányításnak azonnali intézkedéseket kell hoznia a 2000 láb (600 m) minimális függőleges, illetve megfelelő vízszintes elkülönítés létrehozására minden, az EUR RVSM légtéren belül üzemelő egyéb érintett légi jármű vonatkozásában. A nem RVSM képességű légi járművet rendes körülmények között az EUR RVSM légtérből ki kell irányítani, amennyiben arra mód van. 15.5.5.3 Azon első ACC/UAC-nek melynek tudomására jut, hogy adott légi jármű RVSM státusa megváltozott, szükség szerint koordinálnia kell a szomszédos ACC/UACvel.
15.5.5.4 Ha EUR RVSM légtérben üzemelő légi jármű valamely oknál fogva olyan jelentést ad, hogy nem képes a számára engedélyezett magasság tartására a légiforgalmi irányításnak akár megfelelő vízszintes elkülönítés alkalmazásával, akár a minimális függőleges elkülönítés megnövelésével megfelelő elkülönítést kell biztosítania. 15.5.5.5 A légiforgalmi irányításnak a lehető legteljesebb mértékben alkalmazkodnia kell a légijármű-vezető magasságot, vagy útvonal-változtatást érintő kéréseihez, és az adott követelménynek megfelelő tájékoztatásokat biztosítani kell a számára. 15.5.5.6 A légiforgalmi irányításnak egyéb légi járműtől beszerzett jelentések alapján kell határoznia az RVSM teljes, vagy meghatározott magassági tartományon, illetve körzeten belüli esetleges felfüggesztéséről. 15.5.5.7 Az RVSM működést felfüggesztő ACC/UAC-nek koordinálnia kell a felfüggesztést, valamint az abból adódó bármely, a szektor kapacitásmódosítását is érintő követelményt a szomszédos ACC/UAC-vel, biztosítva így a rendszeres és zavarmentes forgalomátadást. 15.5.5.8 Ahol az EUR RVSM légtérben a meteorológiai előjelzések szerint erős turbulencia várható, a légiforgalmi irányításnak el kell döntenie, hogy felfüggeszti-e az RVSM üzemelést, s ha igen, azt milyen időre, mely magasság/ok-ra, illetve melyik körzetre vonatkoztatja. 15.5.5.9 Amikor az RVSM üzemelést felfüggesztik, a felfüggesztést elrendelő ACC/UAC-nek az átadási magasság tekintetében koordinálnia kell a szomszédos ACC/UAC-vel, hacsak az együttműködési megállapodásban a váratlan helyzetekre vonatkozóan külön magasságelosztási rendszert nem határoztak meg. Az RVSM-et felfüggesztő ACC/UAC-nek az alkalmazható szektorkapacitást is koordinálnia kell a szomszédos ACC/UAC-vel. 15.6 ATC RENDKÍVÜLI HELYZETEK Az egyes rendkívüli helyzetekkel együttjáró különböző körülmények nem teszik lehetővé pontosan körülírt végrehajtandó eljárások kidolgozását. Az itt körvonalazott eljárások általános útmutatásként szolgálnak a légiforgalmi szolgálati egységek személyzetének. 15.6.1 Rádió-összeköttetéssel kapcsolatos rendkívüli helyzetek 15.6.1.1 ÁLTALÁNOS RÉSZ Az ATC-nek az összeköttetéssel kapcsolatos rendellenességeit (például, amikor olyan körülmények alakulnak ki, amelyek meggátolhatják, hogy a légiforgalmi irányító az ellenőrzött légi járművel összeköttetést tartson fenn) akár a földi telepítésű rendszerek, akár a fedélzeti berendezés meghibásodása okozhatja, de előidézheti az is, ha - nem szándékosan - az irányítói frekvenciát egy légi jármű adóberendezése blokkolja. Az ilyen összeköttetési zavar akár hosszabb ideig is befolyásolhatja a rendes üzemet, ezért a légi járművek biztonsága érdekében azonnali lépéseket kell tenni. 15.6.1.2 FÖLDI RÁDIÓHIBA 15.6.1.2.1 Az ATC által használt földi rádióberendezés teljes üzemzavara esetén az irányítónak a következők szerint kell eljárnia: a) ahol a légi járművektől megkövetelik, hogy figyeljenek a 121,5 MHz kényszerhelyzeti frekvencián, kíséreljen meg rádió-összeköttetést létesíteni ezen a frekvencián;
b) késedelem nélkül tájékoztassa a szomszédos irányító munkahelyeket vagy ATC egységeket, amelyik a megfelelő, a meghibásodásról; c) értesítse ezeket a munkahelyeket vagy egységeket a pillanatnyi forgalmi helyzetről; d) ha lehetséges, az érintett forgalommal kapcsolatban kérje az olyan munkahelyek vagy egységek segítségét, amelyek összeköttetésbe léphetnek ezen légi járművekkel, hogy hozzanak létre köztük radar vagy radar nélküli elkülönítést, és folytassák az ilyen légi járművek irányítását; e) utasítsa a szomszédos irányítói munkahelyeket vagy ATC egységeket, hogy valamennyi érintett ellenőrzött repülést az üzemzavar által érintett munkahelyek, vagy ATC egységek illetékességi területén kívül várakoztassák vagy elkerülő útvonalra irányítsák azokat mindaddig, amíg a rendes szolgáltatás vissza nem állítható. 15.6.1.2.2 Annak érdekében, hogy a teljes földi rádióberendezés meghibásodásából eredő, a légi forgalom biztonságára gyakorolt kedvezőtlen hatások csökkenthetők legyenek, helyi előírásokat kell kidolgozni az irányítói munkahelyeken és ATC egységeknél alkalmazandó rendkívüli eljárásokra vonatkozóan. Ahol megvalósítható és végrehajtható, az ilyen rendkívüli eljárásoknak rendelkezniük kell a biztosítandó minimális szintű szolgáltatás lehetővé tétele érdekében a szomszédos irányítói munkahelyek vagy ATC egységek részére történő - a földi berendezés meghibásodását követő legkorábbi irányítási felelősség átruházásáról mindaddig, amíg a rendes szolgáltatás vissza nem állítható. 15.6.1.3 FREKVENCIABLOKKOLÁS Olyan esetekben, amikor az irányítói frekvenciát - nem szándékosan - valamilyen légi jármű adója blokkolja, az alábbi kiegészítő lépéseket kell megtenni: a) meg kell kísérelni az illető légi jármű beazonosítását; b) ha a frekvenciát blokkoló légi járművet beazonosították, kísérletet kell tenni az összeköttetés felvételére az adott légi járművel, például a 121,5 MHz kényszerhelyzeti frekvencián, a SELCAL segítségével, a légi jármű üzemeltetőjének frekvenciáján ha rendelkezésre áll, a légi jármű személyzetek által használt, bármilyen levegő-levegő VHF frekvencián, vagy bármilyen egyéb összeköttetéssel, illetve, ha a légi jármű a földön tartózkodik, akkor személyesen; c) ha az összeköttetés létrejött az adott légi járművel, a hajózószemélyzetet utasítani kell, hogy azonnal intézkedjen az érintett irányítói frekvencia nem szándékos zavarásának megszüntetése érdekében. 15.6.1.4 ATC FREKVENCIA JOGOSULATLAN HASZNÁLATA 15.6.1.4.1 ATC frekvenciákon történő hamis és megtévesztő adások, amelyek csökkenthetik a légi járművek biztonságát, esetenként előfordulhatnak. Ilyen esetekben az érintett ATC egység a következők szerint járjon el: a) helyesbítsen bármilyen kisugárzott hamis vagy megtévesztő utasítást vagy engedélyt; b) értesítse az érintett frekvenciá(ko)n az összes légi járművet arról, hogy hamis vagy megtévesztő utasításokat vagy engedélyeket sugároznak ki; c) utasítsa az érintett frekvenciá(ko)n az összes légi járművet, hogy erősítessék meg az utasításokat vagy engedélyeket, mielőtt azok teljesítésébe kezdenének; d) ha keresztülvihető, utasítsa a légi járműveket másik frekvenciára való áttérésre; és e) ha lehetséges, értesítse az összes érintett légi járművet, amikor hamis és megtévesztő utasításokat vagy engedélyeket már nem sugároznak ki. 15.7 AZ ATC EGYÉB RENDKÍVÜLI ELJÁRÁSAI
15.7.1 Kényszerhelyzeti elkülönítés 15.7.1.1 Ha egy kényszerhelyzetben nem lehet biztosítani a megfelelő vízszintes elkülönítés fenntartását, akkor az alkalmazott minimális függőleges elkülönítés értékének fele alkalmazható, azaz 500 láb (150 m) olyan légtérben, ahol a légi járművek között 1000 láb (300 m) függőleges elkülönítési minimumot alkalmaznak, illetve 1000 láb (300 m) olyan légtérben, ahol a légi járművek között 2000 láb (600 m) függőleges elkülönítési minimumot alkalmaznak. 15.7.1.2 Kényszerhelyzeti elkülönítés alkalmazásakor az érintett hajózószemélyzeteket értesíteni kell erről, és tájékoztatni kell az alkalmazott minimumokról, továbbá valamennyi érdekelt hajózószemélyzetet el kell látni a lényeges forgalomra vonatkozó tájékoztatással. 15.7.2 A rövidtávú konfliktusriasztással (STCA) kapcsolatos eljárások 1. Megjegyzés: A rövidtávú konfliktusriasztás (STCA) egy ATC-radaradat-feldolgozó rendszer funkciója. Az STCA funkció célja, hogy segítséget nyújtson az irányítónak fenntartani az elkülönítést az ellenőrzött repülések között úgy, hogy időben figyelmezteti az elkülönítési minimum lehetséges megsértésére. 2. Megjegyzés: Az STCA funkcióban a „C” módú transzponderrel felszerelt légi járművek radartól származó, pillanatnyi és számított közelségükre vonatkozó háromdimenziós helyzetei kerülnek megjelenítésre. Amennyiben két légi jármű háromdimenziós helyzete közötti távolság a számítások szerint egy meghatározott időperióduson belül az alkalmazott elkülönítési minimumnál kevesebbre csökken, egy akusztikus és/vagy vizuális riasztás generálódik azon radarirányító számára, akinek illetékességi területén működik a légi jármű. 15.7.2.1 Az STCA funkció használatával kapcsolatos helyi előírásoknak, többek között, a következőket kell részletezniük: a) a repülések azon típusait, amelyekre az STCA működik; b) a légtér azon körzeteit vagy szektorait, amelyeken belül az STCA megvalósult; c) az STCA irányító előtti megjelenítésének módszerét; d) a riasztások generálására, valamint a riasztási előrejelzési időre vonatkozó értékeit; e) azokat a feltételeket, amelyek alapján az STCA funkciót egyedi radar útirányokra le lehet tiltani; és f) azokat az eljárásokat, amelyek az olyan repülésekre vonatkoznak, amelyekre az STCA-t letiltották. 15.7.2.2 Olyan esetben, amikor egy STCA riasztás ellenőrzött repülésekre vonatkozóan generálódik, az irányító késedelem nélkül tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az alkalmazandó elkülönítési minimumok ne sérüljenek meg. 15.7.2.3 Egy STCA-t követően az irányítóktól csak abban az esetben kell megkövetelni egy ATS Esemény Jelentés űrlap kitöltését, ha az elkülönítési minimum megsérült. 15.7.2.4 A légiforgalmi szolgáltatónak az összes STCA-t meg kell őriznie elektronikus formában. Minden egyes STCA-hoz tartozó adatot és körülményt elemezni kell, annak megállapítása érdekében, hogy a riasztás indokolt volt-e, vagy sem. A nem indokolt STCA riasztásokat (például, amikor látásos elkülönítést alkalmaztak) nem kell figyelembe venni. Az indokolt riasztásokról statisztikai elemzést kell készíteni, annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani a légtér és/vagy az ATC eljárások esetleges tervezési vagy eljárási hibáit, valamint a repülésbiztonsági szinteket átfogóan figyelemmel lehessen kísérni. Az
elkészült elemzéseket a légi közlekedés biztonsági szervezet részére háromhavonta meg kell küldeni. 15.7.3 Összeütközési veszélyt jelző jelz fedélzeti rendszerrel (ACAS) felszerelt légijárművekkel vekkel kapcsolatos eljárások 15.7.3.1 Az ACAS-szal szal felszerelt légijárművek légijárm vek számára a légiforgalmi szolgálatok által nyújtandó jtandó eljárásoknak azonosaknak kell lenniük az ACAS-szal ACAS szal fel nem szerelt légijárművekével. Főleg leg az összeütközések elkerülésének, a megfelelő megfelelő elkülönítés létrehozásának, valamint a konfliktust jelentő jelent forgalomról szóló tájékoztatásnak és esetleg kitérítésii tevékenységgel kapcsolatos eljárásoknak meg kell felelniük a szokványos ATS eljárásoknak, és ki kell zárni a légijármű légijárm ACAS berendezéstől függő lehetőségeinek lehető figyelembevételét. 15.7.3.2 Amikor egy légijármű légijárm vezető ACAS megoldási tanácsadást (Resolution Advisory - RA) jelent, az irányítónak tilos a légijármű légijárm repülési pályájának módosítását kezdeményezni mindaddig, amíg a légijármű légijárm vezető nem jelenti, hogy „Konfliktus megszűnt” nt” („Clear of conflict”). 15.7.3.3 Ha egy légijármű légijárm egy RA alapján eltér a kiadott ATC engedélytől engedélyt vagy utasítástól, vagy ha a légijármű légijárm vezető RA-tt jelent, az irányító elkülönítési felelőssége felel megszűnik ezen légijárműű és az RA következtében érintett többi légijármű légijárm között. Az irányítóknak az összes érintett légijármű légijárm közötti elkülönítés különítés biztosítására vonatkozó felelőssége ssége akkor áll fenn ismét, amikor a) az irányító nyugtázza a légijármű légijárm vezető jelentését, hogy a légijármű légijárm visszatért a kiadott engedélyhez, vagy b) az irányító nyugtázza a légijármű légijárm vezető jelentését, hogy a légijárm jármű visszatérőben van az előzetesen zetesen kiadott engedélyhez, és módosított engedélyt ad ki, amelyet a légijármű személyzete nyugtáz. 15.7.3.3.1 Ez a jelentés tájékoztatás az irányító számára, hogy az ATC engedélytől engedélyt vagy utasítástól való eltérés ACAS RA következménye. köv 1. Megjegyzés: A légijármű légijárm vezetőktőll elvárják, hogy jelentsék azokat az RA-kat, RA amelyek szükségessé teszik az érvényes ATC engedélyektől engedélyekt l vagy utasításoktól való eltérést. [Lásd az ICAO PANS-OPS OPS I. kötet, III. Rész 3. Bekezdés, 3. Fejezet 3.2 c) és 4) pontját]. 2. Megjegyzés: ACAS eseményekkel kapcsolatosan az irányítók oktatására vonatkozó útmutatást az ACAS Kézikönyv (Doc 9863) tartalmaz. 15.7.3.4 Tekintettel arra, hogy az ACAS jelentős jelent s hatást gyakorolhat az ATC-re, ATC az ACAS hatásosságát az ATC környezetben figyelemmel kell kísérni. 15.7.3.5 Egy jelentős ős ACAS esemény után a légijármű légijárm vezetőknek knek és az irányítóknak esemény-jelentés jelentés űrlapot rlapot (AIR TRAFFIC INCIDENT REPORT FORM, illetve ATS OCCURRENCE REPORTING FORM) kell kitölteniük. 1. Megjegyzés: s: A légijármű légijárm ACAS-szal szal való felszereltsége általában nem ismert az irányítók előtt. 2. Megjegyzés: Az irányítók és a légijármű légijárm vezetőkk által használandó kifejezéseket a 12. Fejezet, 12.3.1.2 pontja tartalmazza.
3. Megjegyzés: Az Air Traffic Incident Report Form a 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendeletben, az ATS Occurrence Reporting Form e rendelet 3. Függelékében található. 15.7.4 A minimális biztonságos magasságra vonatkozó figyelmeztetéssel (MSAW) kapcsolatos eljárások 1. Megjegyzés: A minimális biztonságos biztonságos magasságra vonatkozó figyelmeztetés (a továbbiakban MSAW) egy ATC radar adatfeldolgozó rendszerének egy funkciója. Az MSAW funkcióval segítséget lehet nyújtani egy kormányzott légi jármű járm tereptárggyal, a föld vagy a víz felszínével történő történ összeütközése se megakadályozásában azzal, hogy időben id figyelmeztet a legkisebb biztonságos tengerszint feletti magasság lehetséges megsértésére. 2. Megjegyzés: Az MSAW funkció figyelemmel kíséri a C módú transzponderrel felszerelt légi járművek vek által jelentett magasságokat, magasságokat, amelyeket összehasonlít a megállapított, minimális biztonságos magasságokkal. Amikor egy légi jármű járm repülési magasságáról megállapítható, vagy előrelátható el relátható hogy az alkalmazható minimális biztonságos magasság alatt van, vagy, az alá kerül, akkor a rendszer rendszer látható és hallható figyelmeztetést generál azon légiforgalmi irányító számára, akinek felelősségi felel területén belül működik a légi jármű. 15.7.4.1 Az MSAW funkció alkalmazásával kapcsolatos helyi előírásoknak, el írásoknak, többek között, a következőket ket kell meghatározniuk: meghat a) a repülések azon típusai, amelyekre az MSAW-t MSAW alkalmazzák; b) a légtér azon részei vagy szektorai, amelyekre az MSAW legalacsonyabb biztonságos magassági értékét meghatározták, illetve, amelyeken belül az MSAW funkció megvalósult; eghatározott, legalacsonyabb biztonságos magassági értékei; c) az MSAW meghatározott, d) az MSAW megjelenítésének módszerei az irányító számára; e) az MSAW generálására és a figyelmeztetés idejére vonatkozó paraméterek; f) mindazok a feltételek, amelyek alapján az MSAW funkciót egy egyedi radar útirányra fel lehet függeszteni, illetve azok az eljárások, amelyek az olyan repülésekre vonatkoznak, amelyekre az MSAW-tt letiltották. 15.7.4.2 Abban az esetben, amikor egy ellenőrzött ellen rzött repülésre vonatkozó MSAW generálódik, késedelem nélkül végre vé kell hajtani a következő intézkedéseket: a) amennyiben egy légi járművet járm vet éppen radarral vektorálnak, azonnali utasítást kell a légi jármű számára adni, hogy emelkedjen fel a megfelelő megfelel biztonságos repülési magasságra, és ha a föld felszínének elkerülése válik szükségessé, akkor új radarirányt kell adni számára; b) egyéb esetekben a hajózószemélyzetet azonnal értesíteni kell arról, hogy MSAW generálódott, és utasítani kell, hogy ellenőrizze ellen a légi jármű repülési magasságát. 15.7.4.3 Egy MSAW esemény után az irányítók csak abban az esetben kell, hogy kitöltsék az ATS Esemény Jelentés Űrlap-ot, ot, ha a legalacsonyabb biztonságos magasság nem szándékos megsértését a kormányzott légi jármű járm tereptárggyal, a föld, vagy a víz felszínével történő összeütközésének lehetősége leh idézte elő. 15.7.5 Légi járművek vek rádiótávbeszélő rádiótávbeszél hívójelének megváltoztatása 15.7.5.1 Az ATC egységek a biztonság érdekében utasíthatnak bármely légi járművet, járm hogy változtassa meg rádiótávbeszélő rádiótávbeszél hívójelét, amennyiben két vagy több légi jármű járm rádiótávbeszélő hívójele olyan, hogy fennállhat az összetévesztés lehetősége. lehetősége.
15.7.5.1.1 Az ilyen hívójel-változtatás csak ideiglenes jellegű lehet, és csak abban/azokban a légtér(ek)ben alkalmazható, ahol az összetévesztés lehetősége fennáll. 15.7.5.2 Az összetévesztés elkerülése érdekében az ATC egység, amennyiben szükséges, azt a légi járművet, melynek hívójelét megváltoztatta, a helyzetének és/vagy magasságának megadásával is azonosíthatja. 15.7.5.3 Ha egy ATC egység megváltoztatja valamelyik légi jármű hívójelét, biztosítania kell, hogy a légi jármű ismételten a repülési tervében szereplő hívójelet használja, amikor a légi járművet egy másik ATC egységnek átadják, hacsak a két érintett egység között a hívójel-változtatást előzetesen nem koordinálták. 15.7.5.4 Az illetékes ATC egységnek tájékoztatnia kell az érintett légi járművet, ha annak ismételten a repülési tervben szereplő hívójelet kell használnia. 16. FEJEZET VEGYES ELJÁRÁSOK 16.1 A KATONAI FORGALOMMAL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG 16.1.1 A műveleti repülések (OAT) számára kijelölt, másnapra szóló időszakosan korlátozott légtér és egyéb külön légtér biztosítását igénylő tevékenységek légtérigényét Napi Légtérfelhasználási Terv-ben kell összesíteni, melyet továbbítani kell az érintett polgári és katonai ATS egységek számára, valamint hozzáférhetővé kell tenni minden légtérfelhasználó számára. 16.1.1.1 OAT repüléseknek általában az alábbi repülések minősíthetők: a) a repülést nem lehet a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendeletben előírtak szerint végrehajtani (pl. meghatározott magasság alatti repülések számára előírt sebességmegkötések, a látvarepülésekhez szükséges látástávolság, felhőktől való távolság), vagy b) a repülést földközelben olyan sebességgel hajtják végre, amely nem teszi lehetővé az egyéb légi járművek megfelelő időben történő észlelését és a kitérési manőver időben történő végrehajtását, vagy c) az adott légi jármű útvonala vagy repülési profilja nagymértékben változó, és az útvonaltól történő eltérés veszélyezteti a feladat végrehajtását. Ide tartoznak a polgári légi járművek sebességtartományát meghaladó sebességű, hirtelen manővereket végrehajtó, vagy nagy emelkedési vagy süllyedési mértékkel végrehajtott repülések, vagy d) több légi jármű hajt végre olyan tevékenységet, amely veszélyt jelenthet az abban részt nem vevő légi járművek számára (pl. légi tevékenységgel járó hadgyakorlatok, légiharcgyakorlás, nagy tömegű kötelékrepülések, légi utántöltés). 16.1.2 Légi tevékenységgel járó hadgyakorlatok (és a repülésre veszélyes egyéb tevékenységek) esetén az illetékes katonai légügyi és polgári légiközlekedési hatóságok eseti légteret különítenek el a feladat végrehajtására. A polgári ATC egységek csak annak biztosításáért felelősek, hogy az irányításuk alatt álló forgalmat az elkülönített légtéren kívül tartsák. Az elkülönített légtéren belüli forgalom elkülönítéséért, valamint azért, hogy a katonai forgalom a légtéren belül maradjon, az illetékes katonai ATS egységek felelősek.
Az elkülönített légtérből kilépő, illetve a polgári ATC által ellenőrzött légtérbe előzetes koordinálás nélkül belépő légi járművek okozta eseményekért a felelősség az illetékes katonai ATC egységet terheli. Megjegyzés: Az elkülönített légtérben működő légi járművek és az egyéb ellenőrzött légterekben működő légi járművek közötti elkülönítés módjának és mértékének leírását az 1. számú melléklet 1.17.7 pontja tartalmazza. 16.1.3 Ha nincs lehetőség valamely polgári ATS egység által kezelt légi járművel az időszakosan korlátozott légtér elkerültetésére, az időszakosan korlátozott légtérbe történő belépéshez és az abban történő működéshez az illetékes katonai ATC egység engedélyét kell kérni. 16.1.3.1 A katonai engedély szerint működő légi jármű időszakosan korlátozott légtéren belüli, az 1. számú Melléklet 1.17.8 pontban meghatározott elkülönítéséért, az illetékes katonai ATC egység felelős. 16.2 SZEMÉLYZET NÉLKÜLI SZABAD BALLONOKKAL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG 16.2.1 A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság Légtérgazdálkodó Csoport (AMC) számára benyújtott közepes vagy nehéz, személyzet nélküli szabad ballonok tervezett repüléséről érkezett tájékoztatás vételekor az AMC kötelessége a tájékoztatás szétosztása az összes érintett számára. A tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a ballon azonosító jele vagy a repülési feladat kódjelölése; b) a ballon kategóriája és jellemzői; c) SSR kód, vagy NDB frekvencia, ha alkalmazható; d) a felbocsátás helye; e) a felbocsátás megkezdésének tervezett időpontja, vagy a felbocsátások tervezett időperiódusa; f) az emelkedés várható iránya; g) az utazómagasság(ok) (nyomásmagasság); és h) a FL660 (20 100 m STD) nyomásmagasság keresztezéséig számított emelkedési idő, vagy a FL660 (20 100 m STD), illetve az alatt kijelölt utazómagasság eléréséig számított emelkedési idő, a várható földrajzi hely megjelölésével együtt. 16.2.2 Közepes vagy nehéz, személyzet nélküli szabad ballonok tényleges felbocsátásáról szóló tájékoztatás vételekor a légiforgalmi szolgálati egységek kötelessége a tájékoztatás szétosztása az összes érintett számára. A tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a ballon azonosító jele vagy a repülési feladat kód jelölése; b) a ballon kategóriája és jellemzői; c) SSR kód, vagy NDB frekvencia, ha alkalmazható; d) a felbocsátás helye; e) a felbocsátások időpontja; f) a FL660 (20 100 m STD) nyomásmagasság keresztezéséig számított emelkedési idő, vagy a FL660 (20 100 m STD), illetve az alatt kijelölt utazómagasság eléréséig számított emelkedési idő, a várható földrajzi hely megjelölésével együtt, g) a repülés befejezésének várható dátuma és időpontja; valamint h) a tervezett leszállási hely, ha az lehetséges.
16.2.3 Ha alapos okkal feltételezhető, hogy egy közepes vagy nehéz, személyzet nélküli szabad ballon nemzetközi határokat fog keresztezni, az AMC NOTAM kiadásának kezdeményezésével tájékoztassa a felbocsátás előtti és a felbocsátással kapcsolatos tevékenységről az érintett államok ATS egysége(i)t. Ha a Magyar Köztársaság és az érintett államok úgy állapodtak meg, akkor a tervezett felbocsátásról szóló tájékoztatást szóban is meg lehet adni közvetlen ATS beszédüzemű távközlési berendezések segítségével az érintett ACC-k/repüléstájékoztató központok részére. 16.2.4 Az ATS egységeknek a lehetséges mértékben radarral kell a közepes és nehéz, személyzet nélküli szabad ballonokat figyelniük. Ha szükséges, vagy a légijármű-vezető kérésére, radarelkülönítést kell biztosítani a légi járművek és az olyan ballonok között, amelyeket radarral azonosítottak, vagy amelyek pontos helyzete ismert. 16.3 ATS ESEMÉNYJELENTÉS 16.3.1 A légi járműveknek az érintett ATS egység részére továbbítandó légiforgalmi eseményjelentésre vonatkozó eljárásokat és a légiforgalmi eseményjelentés űrlap kitöltésére vonatkozó előírásokat a 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet tartalmazza. 16.3.2 Az ATS személyzetének az általuk észlelt szabálytalanság esetén jelen előírás 3. Függelékében található űrlapot kell kitöltenie és azt a légiközlekedési hatóság számára kell továbbítani. 16.3.3 A légiközlekedési hatóság a légi járművek közelségéből adódó veszélyeztetés mértékét, a kivizsgálás során az alábbiak szerint osztályozza: a) összeütközési veszély b) kétséges biztonság c) nincs összeütközési veszély d) nem egyértelmű veszélyhelyzet 16.3.4 A légiközlekedési eseményt/balesetet kivizsgáló szervezetnek, a légi járművek közelségére vonatkozó esemény vizsgálatát ki kell terjesztenie a légiforgalmi szolgálatokra is. 16.4 ISMÉTLŐDŐ REPÜLÉSI TERVEK HASZNÁLATA Az ismétlődő repülési tervekkel (RPL) kapcsolatos előírásokat a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet tartalmazza.
