429
15. fejezet A kémiai biztonság oktatása, gyermekek kémiai biztonsága
Cél: egyrészt megismertetni, hogy a gyermekek kémiai biztonsága a vegyi anyagok iránti, a felnőtteket jelentősen meghaladó érzékenysége és veszélyeztetettsége miatt különleges intézkedéseket is igényel, másrészt bemutatni a kémiai biztonság oktatásával kapcsolatos helyzetet, illetve javaslatot kidolgozni annak érdekében, hogy a lakosságot (és a jövő munkavállalóit) gyermekkorban felkészítsük a kémiai biztonság megértésére, megteremtésére.
15.1. Bevezetés Az 1997-s Nemzeti Profil kiemelten javasolta a kémiai biztonság átfogó szabályozását; a Profil a törvény koncepció kidolgozásának egyik motorja volt. A 2000. évben megjelent XXV. törvény egyik legfontosabb eredménye a kémiai kockázatok prevenció centrikus kockázat-kommunikációjának, valamint a gyermekek kémiai biztonságra való oktatásának előírása. Az IFCS 2003-ban Bangkokban megrendezett IV fórumának kiemelt témája a gyermekek kémiai biztonsága volt, amelyet az IFCS Fórum Standing Committeeje magyar javaslatra tűzött napirendre. A témakör kidolgozásáért felelős munkacsoport elnöke Magyarország (prof. Dr. Ungváry György) volt; a dokumentumot teljes terjedelmében a Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 2004-s külön számában közzétettük, s a 2004-ben Budapesten megrendezésre került Európai egészségügyi és környezetvédelmi miniszterek értekezletén valamennyi résztvevőnek átadtuk. A dokumentum felhívta a figyelmet, hogy a gyermekek életkortól függő anatómiai, fiziológiai (15.1., 15.2., 15.3. ábrák és magatartási, viselkedési 15.4. ábra) jellemzői miatt a mérgező anyagokra számos vonatkozásban a felnőtteknél jelentősen érzékenyebbek, kémiai biztonságuk, veszélyes anyagoktól való védelmük speciális intézkedéseket igényel, amelynek megalapozásában nevelésük, oktatásuk, képzésük meghatározó szerepet játszik. Mindezek indokolják, hogy a kérdéskörrel a korszerűsített Nemzeti Profil külön fejezete foglalkozzon.
430
Liter/kg/nap 600 500 400 300 200 100 0
<1
2
4
8
12
18
24
74
Életkor években 15.1. ábra. Légzés-frekvencia az életkor függvényében. Forrás: Miller MD, et al. „Differences between children and adults: Implications for risk assessment at California EPA. Int. J. Toxicol. (2002) 21:1-16.
180
cal/kg/nap
Szükséglet
ml/kg/nap
<1
160
1.0-3.0
140
4.0-6.0
120
7.0-10.0
100
11.0-14
80
15-18
60
19-24
40
25-50
20
50+
0 Kalória
Életkor csoportok években
Víz
15.2. ábra. Napi kalória- és vízszükséglet az életkor függvényében. Forrás: Johnsorn KB. the Johns Hopkins Hospital. The Harriet Lane Handbook. 13th ed. Mosby. St. Louis, 1993, and Miller MD, et al. „Differences between children and adults: Implications for risk assessment at California EPA. Int. J. Toxicol. (2002) 21:1-16.
431
0,07 0,06 0,05 0,04
újszülött
0,03
kisded gyermek felnőtt
0,02 0,01 0
testfelszín/testtömeg
15.3. ábra. Testfelszín: testtömeg arány változása az életkor függvényében. Forrás: Selevan SG, et al. Identifying Critical Windows of exposure for Children1s Health. Environ Health Perspect (2000) 108 (Suppl 3): 451-597
Talajfogyasztás 60
mg/kg-nap
50
58,7
40 30 20
19,1 6,9
10
0,7 0 Gyermek (10 kg)
Átlag
Felnőtt (70 kg)
Felső szélső érték USEPA értékek
15.4. ábra. A gyermekek és felnőttek talaj (föld, homok, stb.) napi fogyasztása. A gyermekek jól ismert jelentős kéz-száj aktivitása és ún. „földközelisége” miatt napi talajfogyasztásuk többszörösen meghaladja a felnőttekét.
432
15.2. Jogszabályi háttér − 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 27. § A kémiai biztonság, illetőleg a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb szabályait – különösen a veszélyes anyagok, a veszélyes készítmények felismerésére, egy általánosan használt veszélyes anyagok (készítmények) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket – a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia kell. 15.3. A kémiai biztonság oktatásának helyzete 15.3.1. Közoktatás Az 1993. évi LXXXIX. törvénnyel szabályozott magyar közoktatás-irányítás kilencvenes évek elején kialakult modelljének legfontosabb jellemzői a következőkben foglalhatók össze: − a közoktatás irányítása erősen decentralizált, az irányítási felelősség több szereplő között oszlik meg; − a felelősség országos szinten horizontálisan az oktatásért közvetlenül felelős szaktárca és más minisztériumok között oszlik meg, vertikálisan pedig a központi (országos), a helyi-területi és az intézményi szint között; − helyi és területi (megyei) szinten az oktatás igazgatása integrálódott a közigazgatás általános rendszerébe, azaz nincs szervezetileg elkülönült oktatásügyi igazgatás; − a területi szint szerepe viszonylag gyenge, ezzel szemben a helyi felelősség terjedelme igen tág; − a települési önkormányzatok száma igen nagy, átlagos méretük kicsi. Az irányítási rendszerben zajló változásokat, ezen belül az állami szerepvállalás növekedését nagymértékben befolyásolta az ágazati oktatáspolitikai prioritások átrendeződése. A közelmúltban fejlődött a helyi szereplők képessége abban, hogy kihasználják az autonómia adta lehetőségeket. Folytatódott az a több mint egy évtizede elindult tanulási folyamat, amelynek során egyre több szereplő egyre jobban meg tudja találni helyét a decentralizált irányítási viszonyok között. Erősödött a helyi problémakezelési képesség, amit célzott központi akciók is segítettek (például az iskolafenntartók részére szakértői szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatások). Ebben a rendszerben kapott lehetőséget a 2000. évi XXV. törvény révén a kémiai biztonság oktatása úgy, hogy annak a Nemzeti alaptantervbe (Nat) való felvételét kötelezően írta elő. A miniszter 2002-ban elrendelte a Nat felülvizsgálatát, aminek eredményeképpen elkészült a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet, illetve 2004-ben a helyi tantervek átdolgozása.
433
15.3.1.1. A Nemzeti alaptanterv A magyar oktatásügyben a Nemzeti alaptanterv [243/2003. (XII.17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról] a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma. Fő funkciója a közoktatás nélkülözhetetlen elvi, szemléleti megalapozása úgy, hogy egyben biztosítsa az iskolák tartalmi önállóságát. Meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban érvényesülő fejlesztési feladatokat. A Nat az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait foglalja össze, és ezzel biztosítja a közoktatás egységességét és koherenciáját. A 2004. szeptemberétől az általános iskola 1. évfolyamától, majd azután évente felmenő rendszerben kötelezően alkalmazandó Nemzeti alaptantervben a kémiai biztonsággal kapcsolatos ismeretek oktatása a kiemelt fejlesztési feladatok között a Testi és lelki egészség című fejezetben az alábbiak szerint jelenik meg: „Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.” „Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében….”
A kémiai biztonsággal kapcsolatos konkrét, oktatandó ismereteket az Ember a természetben és az Életvitel és gyakorlati ismeretek c. műveltségi területek tartalmazzák: „Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. „Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez… Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése…
A műveltségterület fő témakörei közül a kémiai biztonsággal kapcsolatos ismeretek elsajátítását teszik lehetővé a következők: háztartáskultúra
háztartásökonómia, háztartási technológiák, lakáskultúra, háztartási gépek, háztartás energia és más ellátó rendszerei;
környezetkultúra
tárgyi környezet, épített környezeti rendszerek, agrotechnikai rendszerek, környezetgazdálkodás;
434
egészségkultúra
egészséges életmód, korszerű táplálkozás, napi testmozgás, öltözködés, baleset megelőzés, ergonómia, pályaártalmak, káros szenvedélyek, mentálhigiéné;
biztonságkultúra
az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényező felismerése, az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában, katasztrófavédelem (tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés).
15.3.1.2. Kerettantervek A kémiai biztonság oktatásának megalapozását értelemszerűen az iskolai oktatásban sok évtizedes tradíciókra visszatekintő kémiai-oktatás képezi. 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, majd az ezt módosító 10/2003. (IV.28.) rendelet teremti meg az alapjait az intézmények helyi tantervének kialakításhoz. A kerettanterv ajánlást tartalmaz a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, az időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladtok végrehajtására. Az oktatási miniszter 17/2004. (V.20.) OM rendeletének 1. sz. melléklete tartalmazza az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettanterv Nat-2003-nak megfelelő átdolgozott változatát, amelyben a legmarkánsabban jelenik meg a kémiai biztonságról szóló rendelet végrehajtásának szükségessége. Kémia „A kísérletezés során mutassunk példát a munkavégzésben (óvatosság, pontosság, tisztaság, figyelmes, esztétikus munka) és az anyag- és energiatakarékosságban. Ez utóbbiak a környezetvédelem hatékony módszerei. Alkalmazzuk a 2000. évi XXV. törvény „a kémiai biztonságról” előírásait, tanítsuk meg erre tanítványainkat is.” Az oktatási miniszter 17/2004. (V.20.) OM rendeletének 2. sz. melléklete tartalmazza a pályázatra benyújtott és elfogadott kerettanterveket: • • • •
Hétszíntan tanterv a sajátos nevelési igényű gyermekeknek MOZAIK kerettantervrendszer Nemzeti Tankönyvkiadó Műhelyének kerettanterv Humanisztikus kooperatív tanulás 1-4. évfolyam munkatanterv
Ezek a tantervek is tartalmaznak a kémia biztonságára utaló figyelemfelhívást. Kémia „A háztartásban használt savas és lúgos kémhatású anyagok és azok helyes kezelési módjainak megismertetése.”
435
„A háztartásban használt vegyszerek tulajdonságainak olyan szintű ismerete, amellyel lehetővé válik a balesetmentes tevékenység az egészség és a környezet védelme.” Technika és életvitel „A házimunkák veszélyforrásainak elemzése, a megelőzés lehetőségeinek megbeszélése.” „Gyakoroltassa az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismereteket. Ismertesse az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezőket, az egyén felelősségét a veszélyhelyzetek kialakulásában, kialakításában.” „Tisztítási és mosási eljárások alkalmazása, gépi mosás gyakorlása (a mosó- és tisztítószerek használati utasításainak figyelembevételével).” „A háztartási balesetek veszélyeinek felismerése és megelőzési módjuk bemutatása konkrét helyzetekben. A mosó- és mosogatószerek használati utasításainak betartása.” 2004 óta 15 kerettanterv került akkreditálásra, amelyekben szintén megjelenik a kémiai biztonság oktatása. 15.3.1.3. A kémiai biztonság oktatása iskoláskor előtt, általános, valamint középiskolákban és szakképző (közép- és felsőfokú) intézményekben 15.3.1.3.1. Az iskoláskor előtti nevelés Magyarországon az iskolás kor előtti gyermekek neveléséért-gondozásáért való felelősség megosztott. A három éven aluli gyermekek napközbeni ellátására, gondozására, nevelésére jogosult bölcsődék (és egyéb más intézmények) központi ágazati irányítása az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter hatáskörébe tartozik. Az óvoda nevelési intézményként része a magyar közoktatási rendszernek. Az óvodai nevelés a gyerekek hároméves korától kezdődhet és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig tart (tankötelezettség kezdetéig). Az óvodai nevelés országos alapprogramja [137/1996. (VII.28.) kormányrendelet] alapján az óvodai nevelés célja, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az óvodai nevelés országos alapprogram nyomán elkészült helyi nevelési programokban kiemelt helyen szerepel az egészséges életmód alakítása, a gyerek egészségének védelme, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása, valamint a gyerek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges és biztonságos környezet biztosítása. A játék a kisgyerekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete. Az óvodák nem végezhetnek az iskolára jellemező oktatói tevékenységet. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg.
436
15.3.1.3.2. Általános és középiskolai oktatás, tanulók kémiai biztonsági ismeretei A 2000. évi XXV. törvény nyomán a kémiai biztonság oktatása megkezdődött. Rendszerességét, lényegét bemutató azonosságát, minőségét illetően a különbségek jelentősek, az iskolák egy részében a minimális szint alatt marad. 2003-ban az ÁNTSZ kérdőíves felmérést végzett az iskolák kémiai biztonságáról és a tanulók kémiai biztonsági ismereteiről. Az alábbi kérdésekre vártak választ: − milyen higiénés viszonyok jellemzik az oktatást és a kémiai szertárakat? − Melyek a leggyakrabban előforduló, a kémiai biztonságot érintő problémák és ezek hogyan kezelhetők? − Milyen ismeretekkel rendelkeznek a tanulók a kémiai biztonságot illetően és milyen lehetőségek vannak a kémiai biztonsági ismeretek bővítésére? − A kémiai biztonsági törvényben előírt célok hogyan valósulnak meg a közoktatásban? A felmérés során 4 629 általános iskolai és 2 819 középiskolai tanulót kérdeztek meg munkatársaink. Az általános és középiskolai tanulók kémiai biztonsági ismeretei között említésre érdemes eltérést a kérdőívben szereplő kérdések alapján nem tapasztaltunk. Annak ellenére, hogy a vizsgált iskolákban a megkérdezettek közel 95%-a válaszolta, hogy az iskolákban oktatják a kémiai biztonsági ismereteket és a megkérdezett diákok 81%-ának rendelkezésre áll könyv, szakkönyv, jegyzet; a kémiai biztonságról, a tanulók ismeretei hiányosak. Történtek ugyan előrelépések a kémiai biztonság és a helyes vegyi anyag kezelés megismertetésével kapcsolatosan, azonban az oktatás hatékonysága ezen téren a felmérés tapasztalatai alapján nem bizonyul megfelelőnek. Általános tapasztalatként említhető, hogy az iskolákban sok olyan vegyszer halmozódott fel, amit az oktatás során már nem használnak fel. Tekintettel arra, hogy ez a tény potenciális veszélyforrást jelent, a vegyszerek biztonságos kezelése és elhelyezése mielőbbi megoldást igényel. 15.3.1.3.2.1. Ismeretet biztosító segédanyagok Tankönyvek Ma már hazánkban is egyre több tankönyvkiadó és pedagógus számol azzal, hogy a tankönyvek szerepe és jelentősége megváltozik az IKT-eszközök terjedésével. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a mindenki számára azonos tanulási algoritmust nyújtó tankönyvek jelentőségét nem a számítógépek, hanem a tananyagközpontú oktatást fokozatosan kiszorító tanuló-, tanulásközpontú pedagógia relativizálja. A magyar közoktatásban ez a paradigmaváltás azonban még várat magára.
437
A jól szervezett magyar tankönyvpiac szakmai és pénzügyi szabályozásának két összefonódó pillére a minőségbiztosítás és a tankönyvek maximális árának évenkénti meghatározása. Az oktatási miniszter évente gondoskodik a közoktatási tankönyvjegyzék kiadásáról, amelyre csak a minőségellenőrzésen, azaz a tankönyvjóváhagyási procedúrán átesett és az árlimitet túl nem lépő könyvek kerülhetnek. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kiadók szabadon forgalmazhatják és ajánlhatják az iskoláknak a minőségellenőrzésen át nem esett (vagy azon „megbukott”) könyveiket, a pedagógusok, pedig taníthatnak ilyenekből. Jelenleg a kémiai biztonságról csak az ország egyes általános iskoláinak tankönyveiben találunk hosszabb-rövidebb, szakszerű és kevésbé szakszerű ismeretanyagot. Annak érdekében, hogy a kémiát, kémiai biztonságot oktató pedagógusok munkáját segítsük, 2003-ban az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala az Egészségügyi Minisztérium támogatásával magyar nyelvre fordítatta a WHO és az IPCS által összeállított és közreadott „Az emberi egészségre és a környezetre ható veszélyes vegyi anyagok – szakmai forráskönyv főiskolai és egyetemi hallgatók részére” című 120 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált füzetet (15.5. ábra). A dokumentumot a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ közreműködésével a tárcaközi bizottság – lemezen, ingyenes terjesztésre – átadta az oktatásügyi miniszternek és megküldte az OM államtitkárainak is. A fogadtatás kedvező volt, a tárca vezetői a széleskörű eljuttatásra és hozzáférhetőségre ígéretet tettek. A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ kémiai biztonsági szakemberei az óvodáskorúak részére kémiai biztonsági ismeretek megszerzésére alkalmas játékokat (15.6.-15.8. ábrák) terveztek, illetve középiskolai tanulók részére egy segédkönyvet (füzetet) (15.9. ábra) írtak. Mind a játékokat, mind a segédkönyvet eljuttatták az OM vezetésének, valamint a főváros és a megyék oktatásáért felelős önkormányzati szervezeteknek. 15.3.1.3.2.2. A kémiai biztonsággal kapcsolatos információk, ismeretek oktatásának lehetőségei a közoktatásban a tanórán kívüli foglalkozások keretében A kilencvenes évek közepére már kialakult egy olyan kapcsolatrendszer, melyben a természetvédelemmel, illetve környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek együttműködnek oktatási intézményekkel tanórán kívüli természetvédelmi, környezetvédelmi foglalkozások szervezésében, lebonyolításában. Ezek a foglakozások lehetnek szakkörök, vagy erdei iskolák keretein belül végzett tevékenységek, de lehetnek több napos táborok formájában lebonyolított rendezvények. Az ilyen jellegű tanórán kívüli, de az oktatáshoz szorosan kapcsolódó oktatási tevékenységek leggyakrabban az általános iskolai oktatáshoz kapcsolódnak. Elmondhatjuk, hogy a Zöld szervezetek (együttműködve az iskolákkal) a 6-14 éves korosztályt célozzák meg a szakkörök, táborok szervezésekor. A szakkörök és táborok számára készült tematikákba, tantervekbe jól beleilleszthetőek azok az információk, ismeretek, melyek a kémiai biztonsághoz kapcsolódnak.
438
15.5. ábra. Oktatási segédanyag címlapja. Forrás: WHO-OKK
439
15.6. ábra. A vegyi anyagok veszélyt jelző szimbólumainak apróbb darabokból történő összerakásán (puzzle) alapuló játék. A játék az óvodás és kisiskolás gyermekek kémiai biztonsági alapismereteinek játékos formában történő elsajátítását célozza. (Dr. Szakmáry Éva munkája)
15.7. ábra. Nagycsoportos óvodás és kisiskolás korú gyermekek számára kifejlesztett társasjáték. A játék segít eligazodni a mindennapi életben használt, otthoni-, iskolai- és külső környezetben előforduló anyagok egészség és környezetkárosító veszélyeinek, baleseteket, kémiai katasztrófát előidéző hatásainak megismerésében és azok megelőzésében. (Dr. Szakmáry Éva munkája)
440
15.8. ábra. 6-10 éves gyermekek számára készített táblajáték. A játék a veszélyes és veszélytelen tulajdonságú anyagokat, készítményeket, használati tárgyakat, valamint a veszélyjeleket ábrázoló képek párosításával megismerteti az egészséget veszélyeztető, balesetet okozó és környezetet szennyező anyagokat. (Dr. Szakmáry Éva munkája)
441
15.9. ábra. Középiskolás tanulók részére készített szakmai anyag címlapja. (Dr. Ungváry György és Dr. Szakmáry Éva munkája)
Néhány olyan gyakori szakköri tevékenység, melyhez szorosan kapcsolódik a kémiai biztonság: − tájsebészeti program iskolások számára; − felszíni vizek biotikus indexének meghatározása, szennyezőanyagok jelenlétének kimutatása tesztcsíkos módszerrel.
442
15.3.1.3.3. Szakképzés+ A kémiai biztonsággal kapcsolatos szakképzés – elsősorban A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. által megszabott feltételek mellett – különböző típusú és szintű oktatási intézményekben folyik. A szakképzés intézményei: a) a szakközépiskola, b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is (az a) és b) intézményeket együttesen szakképző iskoláknak nevezik), c) a regionális képző központ, d) a felnőttképzési tv.-ben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. A szakképzés ágazati irányítását a szociális és munkaügyi miniszter és az oktatási és kulturális miniszter látja el. A szakképesítés szakmai követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében jogszabályban határozza meg. A szakképzés tartalmi fejlesztésére, az állam által elismert szakképesítések folyamatos fejlesztésére, a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezésére az oktatási miniszter működteti a Nemzeti Szakképzési Intézetet (NSZI). A szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok ellátásához szükséges szakmai döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő szervezet az Országos Szakképzési Tanács (OSZT). 15.3.1.3.3.1. A kémiai biztonság oktatása a szakképző iskolákban A kémia az elemekkel, ezek kombinációival, összefoglaló nevén a vegyületetekkel, általánosságban a vegyi anyagokkal, és ezek előállításával foglalkozó tudomány • • • • •
analitikai kémia biokémia elektrokémia elemek fizikai kémia
A kémia a bennünket körülvevő környezet anyagával, annak tulajdonságaival, kölcsönhatásaival foglalkozik. A kémiát ősidők óta misztikus szemlélet övezi, annak ellenére, hogy a kémiai anyagok döntő többsége környezetünk természetes eleme, ezért a kémiai biztonság oktatása legalább olyan fontos része a környezetvédelmi oktatásnak, az egészségügyi felvilágosításnak, a különböző szakmai képzési formáknak, mint a vegyipari képzésnek. Jellemző erre, hogy német szakképzési törvény a szakképzés legfontosabb elemének nem a mesterfogások elsajátítását tartja, hanem azt, hogy a képzésben +
2006. szeptemberétől a szakképzések tartalma, szerkezete és megnevezése változik, mert a 37/2003. (XII.27.) OM rendelet helyébe az 1/2006. (II.17.) OM rendelet lép.
443
résztvevő tanulja meg a maga és környezete szempontjából biztonságos, balesetmentes munkavégzést. A tanulás során egyre több ismeretet szerzünk a kémiáról, és amit ismerünk, már nem is annyira félelmetes, ha tudjuk kezelni, nem is annyira veszélyes. Az iskolai oktatás során az alapismeretek elsajátítását követően a szakképzős iskolák általánosan képző évfolyamain a vegyipari szakmacsoport pályaorientációs és szakmai alapozó oktatása segítségével jutnak a tanulók bővebb ismeretekhez. A szakképző iskolákban az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 8. számú (vegyipari) szakmacsoportjába tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A 15.1. Táblázat a hatályos OKJ vegyipari szakmacsoportjába tartozó szakképesítéseket tartalmazza: 15.1. Táblázat A hatályos Országos Képzési Jegyzék által a vegyipari szakmacsoportba sorolt szakképesítések OKJ Szak Sz. szint terület
Megnevezés
FEOR
Cs.
Bekerülés éve
Képz. Idő év vagy óra
Elm. %
Gyak. %
Felelős min.
52
5412
01
Általános vegyésztechnikus
3115
A
1993.
2
70
30
OM
51
5244
01
Általános vegyipari szakmunkás
8133
A
1993.
1,5
60
40
OM
34
5282
01
Atomerőművi dozimetrikus
8292
B
1993.
300 óra
70
30
OM
52
5282
01
Atomerőművi vegyészlaboráns
7540
B
1993.
300 óra
70
30
OM
52
5412
02
Drog- és toxikológiai technikus
3115
A
1993.
2
70
30
OM
55
5412
03
Felületvédelmi technológus
3115
A
2000.
2
40
60
OM
31
5274
01
Filmnyomó kendőfestő
7315
A
1993.
2
30
70
OM
52
5412
03
Gumi- és műanyag-ipari technikus
3115
D
1993.
2
70
30
OM
31
5244
02
Gumigyártó és feldolgozó
8137
D
1993.
2
40
60
OM
31
5244
03
Gyógyszer- és tápszerkészítő
8134
B
1993.
310 óra
80
20
OM
52
5412
Gyógyszerkészítmény05 gyártó és minőségbiztosító asszisztens
3192
B
2001.
500 óra
70
30
OM
52
5499
07
3129
A
1993.
2
70
30
OM
Ipari biotechnológus technikus
és
444 15.1. Táblázat/1 OKJ Szak Sz. szint terület
Megnevezés
FEOR
Cs.
Bekerülés éve
Képz. Idő
Elm. %
Gyak. %
Felelős min.
33
5291
01 Kékfestő
7315
D
1993.
1000 óra
30
70
OM
31
7842
01 Kelmefestő és -tisztító
5316
D
1993.
1
30
70
OM
33
7898
02
Környezetvédelmi laboráns
7540
A
1993.
2
40
60
KvVM
31
5244
08 Műanyag-feldolgozó
8136
D
1993.
2
40
60
OM
31
5243
05
8126
D
1993.
2
40
60
OM
52
5411
07 Papíripari technikus
3114
A
1993.
2
70
30
OM
51
5244
03
Pirotechnikus (a szakirány megjelölésével)
3115
B
1993.
300 óra
60
40
OM
31
5244
12 Robbanóanyag-gyártó
8133
B
1993.
500 óra
70
30
OM
52
5412
04
Textilvegyipari technikus
3115
A
2003.
2
70
30
OM
51
5282
07 Vegyész szakmunkás
8133
C
2001.
1000 óra
60
40
OM
55
5412
02
Vegyészmérnökasszisztens
3115
A
1999.
2
55
45
OM
31
5244
14 Vegyianyaggyártó
8133
B
1993.
1000 óra
40
60
OM
55
5412
04
Vegyipari méréstechnológus
3115
A
2000.
2
45
55
OM
52
5499
10
Vegyipari minőségbiztosítási technikus
3129
D
1993.
2
70
30
OM
52.
6207
Kertész és 01 növényvédelmi technikus
3124
A
1993
2,5
50
50
52
6206
Növénytermesztő és 01 növényvédelmi technikus
3124
A
1993
2,5 év
50
50
31
6206
01
Növényvédő és méregraktár kezelő
6411
B
1993
800 óra
40
60
FVM
52
6206
01
Növénytermesztő és növényvédő technológus
6411
A
2004
2 év
35
65
FVM
Papírgyártó és feldolgozó
FVM
FVM
Az Országos Képzési Jegyzék a munkaerőpiac igényeinek, valamint a gazdaság fejlődésének megfelelően dinamikusan változik. A jelenleg hatályos OKJ szakképesítéseket a 37/2003. (XII.27.) OM rendelet tartalmazza. A biztonság és ezen belül a kémiai biztonság szempontjából természetesen nem csak a vegyipari szakmacsoportba tarozó szakképesítések fontosak. Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit az adott szakképesítésért felelős miniszter által kiadott rendelet tartalmazza. Iskolarendszerű képzés csak akkor indítható, ha elkészült az adott szakképesítés központi programja, ennek figyelembevételével az iskola pedagógiai-
445
szakmai munkaközössége elkészítette a képzési programot és az iskola fenntartója azt jóváhagyta, kötelezettséget vállalva ezzel a képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítására. A magyar szakképzésben a jogszabályok nemcsak lehetőséget adnak arra, hogy a gyakorlati képzés valós munkahelyeken, a gazdálkodó szervezeteknél folyjék, hanem különböző formában ösztönzik azt. Ennek legfontosabb intézménye a tanulószerződés, melyet a területileg illetékes Kamara által előzetesen alkalmasnak talált gazdálkodó szervezetek köthetnek a szakképző iskolai tanulókkal. A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei részletesen foglalkoznak az adott szakma biztonságos gyakorlásához szükséges munka- és balesetvédelmi ismeretekkel, előírásokkal. Ebből a szempontból a magyar szakképzési rendszer nemzetközi összehasonlításban jónak minősíthető. Annak ellenére, hogy nem a vegyipari szakmacsoportba tartozik, szükséges megemlíteni az 52 5482 03 azonosító számú Veszélyesáru/ADR ügyintéző szakképesítést. Ez a különböző szempontból veszélyesnek minősülő anyagok kezelésének, szállításának, biztonsági előírásainak szabályaival foglalkozik. 15.3.1.3. Felsőfokú képzést végző intézmények (lásd még: 9. fejezet) A felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját; az állam szerepvállalását a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Tv. Szabályozza. A felsőoktatási intézményekben folyó képzés szintjei+: • • • •
felsőfokú szakképzés főiskolai szintű képzés (alapképzés és szakirányú továbbképzés) egyetemi szintű alapképzés posztgraduális képzés (szakirányú továbbképzés és doktori képzés).
15.2. Táblázat Kémiai biztonságot érintő szakmai ismereteket oktató felsőoktatási intézmények ÁLLAMI EGYETEMEK
+
cím
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
Corvinus Egyetem
1093 Budapest, Fővám tér 8.
Debreceni Egyetem
4010 Debrecen, Egyetem tér 1.
Eötvös Loránd Tudományegyetem
1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.
Kaposvári Egyetem
7401 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
a felsőoktatás korszerűsítésével a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: - az alapképzés, - a mesterképzés, - a doktori képzés. A felsőoktatás keretében – a felsoroltak mellett – felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőfokú szakképzés, valamint szakirányú továbbképzés is szervezhető.
446 15.2. Táblázat/1 ÁLLAMI FŐISKOLÁK
cím
Miskolci Egyetem
3515 Miskolc, Egyetemváros
Nyugat-Magyarországi Egyetem
9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
Pécsi Tudományegyetem
7601 Pécs, Szántó K. János u. 1/B.
Semmelweis Egyetem
1085 Budapest, Üllői út 26.
Széchenyi István Egyetem
9026 Győr, Egyetem tér 1.
Szegedi Tudományegyetem
6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Szent István Egyetem
2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
Pannon Egyetem
8201 Veszprém, Egyetem u. 10.
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
1101 Budapest, Hungária krt. 9-11.
Berzsenyi Dániel Főiskola
9701 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.
Budapesti Műszaki Főiskola
1034 Budapest, Doberdó u. 6.
Dunaújvárosi Főiskola
2400 Dunaújváros, Táncsics M. u. 1/a.
Eötvös József Főiskola
6500 Baja, Szegedi u. 2.
Eszterházy Károly Főiskola
3300 Eger, Eszterházy tér 1.
Károly Róbert Főiskola
3201 Gyöngyös, Mátrai u. 36.
Kecskeméti Főiskola
6000 Kecskemét, Ceglédi u. 2.
Nyíregyházi Főiskola
4401 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B.
Tessedik Sámuel Főiskola
5540 Szarvas, Szabadság út 2.
EGYHÁZI EGYETEMEK
cím
Károli Gáspár Református Egyetem
1091 Budapest, Kálvin tér 9.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.
EGYHÁZI FŐISKOLA
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
MAGÁN, ILLETVE ALAPÍTVÁNYI INTÉZMÉNY
Kodolányi János Főiskola
cím 2072 Zsámbék, Zichy Mihály tér 3.
cím 8000 Székesfehérvár, Szabadságharcos u. 59.
447
Mérnökképzés. A felsőoktatás keretében egyetemi és főiskolai szinten egyaránt folyik biztonságtechnikai és környezetvédelmi mérnökképzés. A biztonságtechnikai és környezetvédelmi alapok oktatása során a mérnök képzés legtöbb területén a speciális szakmai ismeretek mellett sor kerül a kémiai biztonság ismeretek átadására is. Kiemelkedően fontos a kémiai biztonság oktatása az alábbi egyetemi és főiskolai szintű szakokon: − − − − − − − −
Vegyészmérnöki szak, Biomérnöki szak, Környezetmérnöki szak, Tűzvédelmi szak, Biztonságtechnikai szak, Könnyűipari szak, Agrármérnöki/növényvédelmi szak, Növényorvosi szak.
Ugyancsak kormányrendelet szabályozza a műszaki felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeit [8/1999. (II.1.) OM rendelet]. A nappali graduális mérnök képzés szakindítási tervét a Bologna-i folyamatnak megfelelően BSc és MSc változatban is kidolgozza (egyívű képzés két kimenettel, ill. a szakértői bizonyítványok kiadásával) minden felsőoktatási intézmény. Agrár felsőoktatás. A növényvédelmi képzés az agrártudományi egyetemek agrár karain történik. A kémiai biztonság szempontjából az alábbi szakirányú továbbképzési szakok emelhetők ki: • •
Növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szak. Környezettechnológiai szakirányú továbbképzési szak.
Katonai felsőoktatás egyetemi és főiskolai szinten történik. A honvédség vegyvédelmi ismerete a terror-elhárításban kiemelt jelentőségű (lásd: 14. fejezet). Természettudományos felsőoktatás. Az itt zajló tanárképzés egyetemi és főiskolai szinten történik. Az általános és középiskolákban oktató tanárok feladata az iskoláskorú gyermekek kémiai és kémiai biztonsági ismereteinek megalapozása. Képzésük kémiai biztonság irányába való kiterjesztése, segítése kémiai biztonsági, környezetvédelmi és mindenekelőtt népegészségügyi érdek. Egészségügyi felsőoktatás. Egyetemi, főiskolai képzés mellett szervezett kreditpontos posztgraduális képzést biztosít a toxikológia és a kémiai biztonság területén. Az egészségügyi szakemberek (orvos, gyógyszerész, közegészségügyi-járványügyi felügyelő, stb.) képzésével foglalkozó egyetemek általános orvosi karának, valamint egészségügyi főiskolai karainak feladata, hogy a hallgatók megismerjék a fizikai, a kémiai (biológiai) környezet tevékenysége okozta egészségügyi károsodásokat, valamint a toxikus vegyi- ill. a környezetben előforduló természetes anyagok speciális élettani hatását és annak mechanizmusát.
448
Az oktatásban részt vevők legyenek képesek az expozíciók hatásának kivédésére szolgáló gyógyító-megelőző ellátás megszervezésére, a szükséges terápiás eljárások kidolgozására és végrehajtására. Sajnálatosan nincs lehetőség a klinikai toxikológia területén a szakirányú szakképesítés megszerzésére. Ez különösen elfogadhatatlan a terrorizmus globálissá válása, valamint a katasztrófák gyakoriságának extrém-fokú megnövekedése miatt (lásd 14. fejezet). Ugyanakkor jelentős környezeti, foglalkozási toxikológiai, valamint kémiai biztonsági ismeretanyag elsajátítását követelik meg a foglalkozás-orvostan, a megelőző-orvostan-népegészségtan, valamint a munkahigiéne területén megszerezhető szakirányú szakképesítések. Az ÁNTSZ-ben a kémiai biztonságot felügyelő tisztiorvosok, közegészségügyi-járványügyi felügyelők, egyéb (pl. vegyész, biológus, mérnök) diplomások 2001-ben, illetve 2002-ben vizsgával záruló kémiai biztonsági tanfolyamot végezhettek. Újabb tanfolyamra a szakember-utánpótlás miatt 2005-2007 között feltétlen szükség lesz (2006. első felében a Semmelweis Egyetem Munka- és Környezetegészségtani Tanszékének irányításával, az OTH segítségével megtörtént). 15.3.1.3.4. Továbbképzés A tudomány, a technika és a különböző technológiák fejlődése megköveteli a szakképzésben dolgozó tanárok, szakoktatók rendszeres továbbképzését. Ilyen képzésekre a felsőoktatási intézményekben, a szakképesítésért felelős miniszterek által működtetett szakmai fejlesztő intézetekben (Nemzeti Szakképzési Intézet, Agrárszakoktatási Intézet, Egészségügyi Továbbképző Intézet stb.) szakmai egyesületekben (Magyar Szakképzési Társaság, Gépipari Tudományos Egyesület, Magyar Kémikusok Egyesülete, Magyar Hegesztéstechnikai Egyesület stb.) illetőleg az általuk szervezett tanfolyamokon, konferenciákon történik. 15.3.1.3.4.1. A szakminisztériumok keretében folyó továbbképzések EüM: •
Szervezett oktatás keretében: Semmelweis Egyetem Munka- és Környezetegészségtani Tanszék – foglalkozás-egészségügyi, valamint munkahigiénikus szakorvos jelöltek Semmelweis Egyetem Közegészségügyi és Járványügyi Tanszék – higiénikus szakorvos jelöltek Debreceni Egyetem Népegészségügyi Főiskola ÁNTSZ – kémiai biztonsági felügyelő képzés ÁNTSZ – munkahigiénés felügyelő képzés ÁNTSZ – környezetegészségügyi felügyelő képzés ÁNTSZ – élelmezésegészségügyi felügyelő képzés Szentágothai János Egészségügyi Szakközép Iskola – foglalkozás-egészségügyi szakápolók.
449 •
ÁNTSZ munkatársak részére időszakos továbbképzés Munkavédelmi, környezetvédelmi szakemberek részére szervezett tanfolyamok keretében.
KvVM: A KvVM felügyelete alá tartozó területi szerveknél kötelezően előírt továbbképzés keretében nem történik képzés a kémiai biztonság témakörében. Tanfolyam jellegű képzésekben – főként vízkár – elhárítás és hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés területén megfogalmazott a témakörökben szerepel. FVM: Az FVM felügyelete alá tartozó Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) a megyei növényvédelmi szolgálatoknál dolgozó növényvédelmi felügyelők számára minden évben 3-napos kötelező továbbképzést szervez. ICSSZEM: A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) és a területi felügyelőségek bekapcsolódnak az iskolai rendszerbe, valamint az ezen kívül végzett oktatásba. Fogyasztóvédelmi oktatás folyik közel 20 felsőoktatási intézményben (például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Gödöllői Szent István egyetemen), továbbá ötödik éve tart a fogyasztóvédelmi oktatás a budapesti Qualitas Gimnázium és Szakközépiskolában. A megyei felügyelőségek a területükön működő közép- és felsőoktatási intézményekben látnak el hasonló oktatási feladatokat. A felnőtt fogyasztók képzése-tájékoztatása a Fogyasztóvédelmi Napon, különböző témákban szervezett szakmai napokon, kiállításokon, cikkek, áruismertetők és tesztek megjelentetésével folyamatosan történik. A fogyasztók tájékoztatását az FVF honlapja (www.fvf.gov.hu) közel ezeroldalnyi információval szolgálja. BM: BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Az intézet tanfolyamain egyebek mellett a veszélyes anyagokkal/készítményekkel kapcsolatos biztonsági kérdésekkel foglalkozik. Kiemelten kezelik a tanintézet rendeltetéséből adódóan a katasztrófa-elhárítás, a tűzoltás-mentés, és a polgári védelmi feladatokra való felkészítést. Az említettek során a megelőzésben, a védekezésben és a helyreállításban egyaránt jelentkeznek, jelentkezhetnek olyan feladatok, amelyek kapcsolata a kémiai biztonsággal említést érdemlő. Az oktatások során az egyes gazdálkodási tevékenységek, technológiák, a természeti és civilizációs katasztrófák, illetve a veszélyes anyagok környezetre gyakorolt hatásaira is jelentős óraszámot fordítanak. A tanórákon az ipari mérgek, veszélyes anyagok ismertetése mellett azonban a tömegpusztító fegyverek típusai, hatásai és az ellenük való védekezés lehetőségei is feldolgozásra kerülnek. Az oktatási dokumentumok kidolgozásánál tanintézetük a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítására vonatkozó Európai Megállapodás (ADR) osztályozását és a veszélyes anyagok élettani hatás szerinti felosztását is figyelembe vette. A döntést az
450
indokolta, hogy a veszélyes anyagok között a radioaktív anyagok is önálló területen jelentkeznek ebben a felosztásban. 15.3.1.3.4.2. Nem-kormányzati szervek (ipar, közhasznú szervezetek) egyesületek, civil szervek stb.) által végzett továbbképzések 15.3.1.3.4.2.1. Gépipari Tudományos Egyesület által szervezett továbbképzések A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) az egyesülési jogról alkotott törvény alapján bejegyzett nonprofit szakmai egyesület, a MTESZ egyik legnagyobb tagegyesülete közel 5000 egyéni taggal és 150 jogi tag vállalattal. A GTE alapításának éve 1949. Az 1997. évi CLVI. törvény szerinti kiemelten közhasznú szervezet. Öt évtizedes története során az Egyesület alapvető tevékenysége a műszaki és technológiai ismeretek, a műszaki kultúra terjesztése, a műszaki területeken dolgozó munkavállalók és vállalkozók képzése, továbbképzése. E célok érdekében a GTE konferenciákat, tanfolyamokat szervez és négy szakmai folyóiratot ad ki. A GTE oktatási szervezete akkreditált felnőttképzési intézmény, jogszabályi felhatalmazással államilag elismert szakképzettséget igazoló bizonyítványokat adhat ki 24 szakmában. A kémiai biztonság és a környezetvédelem (veszélyes hulladék) problémaköre az alábbi területeken jelent meg a GTE tevékenységében: i) szakértői tevékenység ii) szakképzés − környezetvédelmi szakoktatók képzése, − környezet- és hidrotechnológusok képzése, iii) továbbképzések − a hűtőgépszerelők „zöld” tanfolyama, kötelező továbbképzés, − veszélyes hulladékok és veszélyes anyagok ügyintézőinek továbbképzése, − a környezetvédelmi auditor képzés, − a kémia tanárok továbbképzése, − a vegyipari ismeretekkel bővített alapfokú közegészségügyi és környezetvédelmi tanfolyam, 2-3 napos továbbképzés. 15.3.1.3.4.2.2. Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetségének képzési tevékenysége A Szövetség a kémiai anyagok baleseti kockázatainak kezelésére teszi alkalmassá a szakszemélyzetet vizsgával záruló vagy vizsgák nélküli tanfolyamok segítségével. 15.3.1.3.4.2.3. Magyar Kémikusok Egyesülete A Magyar Kémikusok Egyesületének alapszabályban megadott tevékenysége az oktatás, külön kiemelve a környezetvédelem területét: Az MKE-nek külön Vegyipari Biztonságtechnikai Szakosztálya van. Elnöke Sógor András, a Richter e területen dolgozó főosztályvezetője, titkára Gáspárné dr. Bada Magda, a Magyar Vegyipari Szövetség főtanácsosa.
451
A Szakosztály minden évben május utolsó hetében Siófokon nagy sikerrel rendezi a Biztonságtechnikai Konferenciáját. Ezen főként a nagy vegyipari vállalatok első számú vezetői és az Egészség, Biztonság, Környezetvédelem (EBK) területen dolgozó szakemberei, valamint a minisztérium és a hatóság ugyanezen a területen dolgozó képviselői vesznek részt. Az előadások felölelik a teljes szakterületet, és lehetőség van – az általános szakmai előadásokon túl – részletes jogértelmezésekre is, hiszen minden érdekelt jelen van. A MKE Kémiatanári Szakosztálya a kétévente megrendezésre kerülő Kémiatanárok Nyári Országos Továbbképzésén segíti a tanárok kémiai biztonsággal kapcsolatos felkészültségének javítását. Ezen túl több alkalommal, a Fővárosi Pedagógiai Intézettel közösen, külön rendezvényt szervezett e témában. A népszerű találkozókon a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Kémiai Biztonsági Intézetének szakemberei beszéltek a törvényi szabályozókról. A Magyar Kémikusok Egyesülete középiskolás és általános iskolás diákok, és tanáraik számára adja ki a KÖKÉL című lapot www.kokel.mke.org.hu, melynek 2004 évi számaiban megjelentek a legfontosabb kémiai biztonsági alapfogalmak és az ÁNTSZmérés tapasztalatai is. A tanárok jobb tájékoztatása érdekében az MKE honlapján túl a Fővárosi Pedagógiai Intézet honlapján www.fovpi.hu is megtalálhatók kémiai biztonsággal kapcsolatos anyagok. 15.3.1.3.4.2.4. Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara A Kamara szervezi a mezőgazdasági termelők nem iskolarendszerű növényvédelmi képzését, továbbképzését, valamint a növényorvosok, növényvédő mérnökök továbbképzését. 15.3.1.3.4.2.5. Általános és középiskolai tanárok továbbképzése 2 évente 30 órás akkreditált képzés, melyen kerekasztal beszélgetést szerveznek a kémiai biztonság oktatásával kapcsolatos kérdésekről. 15.4. Gyermekek kémiai biztonsága 15.4.1. Jogszabályi háttér A gyermekek kémiai biztonságát az Alkotmány és a Kémiai Biztonsági törvény garantálja. 15.4.2. A gyermekek veszélyes anyagokra való különleges érzékenységét csak az egészségügyi felsőoktatási intézményekben (orvosképzés, gyógyszerészképzés, ápolóképzés) oktatják, de kielégítő mélységben legfejebb a gyermekgyógyászati szakirányú szakképesítés során a szakorvos, illetőleg a szakápolók kapnak képzést. A gyermekek és a fiatalság veszélyes anyagokkal szembeni speciális védelmét indokolják anatómiai, fiziológiai,
452
biokémiai, magatartási (viselkedési) adottságaik (lásd 15.1.), amelyek életkoruktól (magzati, újszülött, csecsemő, kisgyermekkor, gyermekkor, serdülőkör, fiatal-felnőttkor) függően változik. Ezek tételes megismerése és figyelembevétele a fenntartható fejlődés pilléreinek (gazdaság, környezet, társadalom) motorját, szívét, hajtóerejét képező gyermekeink jövőjének garanciáját képezi. Ezért a gyermekek kémiai biztonságát az oktatás, a speciális védelem kidolgozása és az életfeltételek megteremtése révén egyaránt szem előtt kell tartanunk. Ennek érdekében javaslatokat fogalmazunk meg, amelyeket a kormányzat figyelmébe ajánlunk. 15.5. Elemzés/javaslatok A kémiai biztonság magyarországi oktatását az általános és középiskolákban törvény [2000. évi XXV. tv.] írja elő. Az iskoláskor előtt – noha a mérgezést szenvedő gyermekek aránya ebben az időben jelentős – a kémiai biztonsági ismeretek hiányoznak. Ez 3-4 éves kor felett is így van, amikor már e legfontosabb alapok elsajátíthatók lennének (megjegyzés: a világirodalomban sincsenek azonban ezt az elképzelést biztosan alátámasztó adatok). E tekintetben kiemelten fontos a szülők ismereteinek javítása, valamint e tekintetben is felelősségük megértetése. Az általános- és középiskolások kémiai biztonsági ismeretei a 2000-s években bővültek, de még nem érik el az elvárható szintet. A kémiatanároknak szüksége van a kémiai biztonsággal foglalkozó szakemberek segítségére (pl. továbbképzés, a tankönyvek kémiai biztonsággal foglalkozó szakemberek általi lektorálása, megfelelő biztonsági adatlapok biztosítása). Szükség van ezen túl oktatásirányítói, fenntartói gondoskodásra, szervezésre is, pl. a szertárakban felhalmozódott azonosíthatatlan, régi, használhatatlan vegyszerek megsemmisítésében, hulladéktároláshoz, a veszélyes anyagok helyettesítésére használható kísérletek kidolgoztatásában, a képzés szervezetté tételében (pl. a Fővárosi Pedagógiai Intézet és a megyei pedagógiai intézetek bevonásával), a kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatokat tartalmazó kiadvánnyal. A szakképesítések során a kémiai és kémiai biztonsági oktatás, képzés, továbbképzés magas színvonalú, sokrétűen differenciált. A kémiai biztonság felügyeleti képzésének tananyagát és programját az ÁNTSZ kidolgozta, a képzést megkezdte. Szükség van a képzés rendszeres (2-4 évenkénti) megismertetésére, a felügyelők évenkénti továbbképzésére. Sürgős szükség van az országban (évenként 14-16 000 akut mérgezés fordul elő) klinikai toxikológia szakirányú szakképzésre. Ezt a katasztrófák gyakoriságának növekedése és a terrorizmus globalizációja is indokolja. Az oktatás során meg kell ismertetni a gyermekek veszélyes anyagokra való érzékenységét, a felnőttektől jelentősen különböző reakcióját, egészségkárosodását. A gyermekek kémiai biztonsága érdekében célszerű elfogadni az IFCS alábbi ajánlásait.
453
i) „A gyermekek megvédésének kérdésénél szükség van azoknak a kémiai expozícióknak az átgondolására, amelyek a fogamzás előtt, a terhesség alatt, csecsemőkorban, gyermekkorban és serdülőkorban előfordulhatnak. ii) A kormányok készítsenek, minden érdekcsoport bevonása mellett lefolytatott konzultációk útján, előzetes nemzeti becsléseket a gyermekek környezeti egészségéről és a kémiai biztonságról. A becsléseknek ki kell jelölniük a prioritást képező problémákat, valamint meg kell teremteniük az alapot a problémákat célzó akciótervek kidolgozásához. A kormányoknak az V. Fórumra haladási jelentést kell készíteniük. A Fórum felkéri a WHO-t, hogy régiónként legalább három, a gazdasági fejlődés különböző szakaszában levő országot támogasson a becslések elkészítésében, illetve akciótervek kidolgozásában 2006-ra. iii) Célszerű lenne egy olyan egymásra épülő „oktatási rendszert” kimunkálni, amely – biztosítja az óvodás korú gyermekek játékos képzését (játékok megtervezése, a játékokhoz az óvodák, illetve óvodába nem járó gyerekek ingyenes hozzáférése); – biztosítja az általános és középiskolások tervezett ismeretszerzését (részben kémiai biztonsági szakemberek által írt segédkönyvek révén, részben a területen oktató szervezett pedagógusok részére kémiai biztonsági szakemberek közreműködésével szervezett továbbképzések révén); – biztosítja a nem a vegyipar, vagy a műszaki világban elhelyezkedő mérnökök, hanem a humán szakterületek oktatásában, művelésében, kutatásában, stb. résztvevők napi életéhez (de ennek révén is) a fenntartható fejlődéshez szükséges alapvető kémiai biztonsági ismereteket. iv) A kormányoknak, az érdekcsoportok – elsősorban a WHO és az UNICEF – támogatása mellett, ahol kockázatokat azonosítottak, fel kell lépniük az expozíció megakadályozása vagy csökkentése érdekében. A kormányoknak támogatniuk kell a harmonizált adatok összegyűjtését, a kutatást, a jogszabályalkotást és a szabályozást, valamint fontolóra kell venniük az indikátorok alkalmazását, és 2006-ban be kell számolniuk az V. Fórumnak. A vegyi anyagok elfogadható szintjeinek vagy a kapcsolódó kritériumoknak a megállapítás során a kormányoknak figyelembe kell venniük a gyermekek potenciálisan nagyobb expozícióit és/vagy érzékenységét. v) A WHO támogassa és működjön együtt a kutatással foglalkozó szervezetekkel, illetve az azt támogató szervekkel (pl. Európai Bizottság, tudományos NGO-k, Global Health Research Forum, kormányok) a nemzeti és nemzetközi kutatási együttműködés mechanizmusának, valamint a technológia megosztásának kidolgozásában. vi) A kormányok és az érdekcsoportok vállaljanak kötelezettséget az információ megosztására a tekintetben, hogy milyen módszerekkel védhetik meg a gyermekeket a már bizonyított kémiai veszélyekkel, vagy azokkal szemben, ahol még bizonytalanság uralkodik. A WHO hívjon össze multi-érdekcsoport találkozót azoknak az adatoknak az összegyűjtésére és információknak a megismertetésére, amelyek felhasználhatók a kockázatbecslések bizonytalanságainak csökkentésére.” (Ezen a magyar szakértők vegyenek rész.)
454
vii) Javasoljuk végül, hogy a CEJOEM-ben megjelent IFCS dokumentumot fordíttassa le az egészségügyi kormányzat magyarra és bocsássa valamennyi kompetens tárca és nem kormányzati szervezet rendelkezésére.
455
Rövidítések jegyzéke ADR
Accord européen relatif au transport international des merchandises Dangereuses par Route International Carriage of Dangerous Goods by Road
Agenda 21
Agenda 21: Feladatok a XXI. századra. — a riói Föld Csúcs által elfogadott Riói Nyilatkozat a Környezet– és Fejlődésről című alapdokumentumhoz kapcsolódó akcióprogram. ENSZ Környezet- és Fejlődés Világkonferencia. Rio de Janeiro. 1992
ÁNTSZ
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
BM
Belügyminisztérium
BM OKF
BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
BSc
Bachelor of Science
COM
European Committee
EINECS
European Inventory of Existing Commercial Substances
ELINCS
European List of Notified Chemicals Substances
ENSZ
Egyesült Nemzetek Szövetsége
EPER
European Pollutant Emission Register
EPER-PRTR
EPER-Pullatant Release and Transfer Registers
ETTSZ
Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztatási Szolgálat (az OKK-OKBI-ben működik)
EU
Európai Unió
EüM
Egészségügyi Minisztérium
FAO
Food and Agriculture Organisation of the United Nations
FMM
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
FVM
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
GDP
Bruttó hazai termék
GHS
Global Harmonisation System
GKM
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
GINC
Global Information Network on Chemicals
HACCP
Hazard Analysis Critical Control Point
HM
Honvédelmi Minisztérium
IARC
International Agency for Research on Cancer
IFCS
Intergovernmental Forum on Chemical Safety
456
Rövidítések jegyzéke/1 ILO
International Labour Organisation/Office
IM
Igazságügyi Minisztérium
INFOCAP
Information Exchange Network on Capacity Building for the Sound Management of Chemicals
IOMC
Inter – Organisation Programme for the Sound Management of Chemicals
IPCS
Internationale Programme on Chemical Safety
ISO
International Standard Organisation
KBIR Kbtv.
Kémiai Biztonsági Információs Rendszer (PHARE támogatással épült az OKK-OKBI-ban) Kémiai biztonsági törvény; 2000. évi XXV. törvény
KFKI
Központi Fizikai Kutató Intézet
KKB
Kormányzati Koordinációs Bizottság
KOZMOS
Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség
KSH
Központi Statisztikai Hivatal
KüM
Külügyminisztérium
KvVM
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
MAVESZ
Magyar Vegyipari Szövetség
MBH
Magyar Bányászati Hivatal
MFt
Millió Forint
Mrd Ft
Milliárd Forint
MMSZ
Magyar Műanyagipari Szövetség
MOP
Munkavédelem Országos Programja
MSc
Master of Science
NATO
North Atlantic Treaty Organisation
NISZ
Növényvédőszer-gyártók és Importálók Szövetsége Egyesület
OECD
Organization for Economic Co-operation and Development
OÉTI
Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet
OGYI
Országos Gyógyszerészeti Intézet
457
Rövidítések jegyzéke/2 OHT
Országos Hulladékgazdálkodási Terv
OKK
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ
OKK-SZMSZ
az OKK Szervezeti és Működési Szabályzata
OKK-OKBI
az OKK Országos Kémiai Biztonsági Intézete
OM
Oktatási Minisztérium
OMMF
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
ORFK
Országos Rendőr-főkapitányság
OTH
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
PCB
Poliklórozott bifenil
PCT
Poliklórozot trifenil
PHARE
Poland – Hungary Aid for Reconstruction of the Economy
PIC
Prior Informed Consent
PM
Pénzügyminisztérium
PM VPOP
PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
POP
Persistant Organic Pollutants
Profil
Magyarország kémiai biztonsága – új nemzeti profil
RAS-BICHAT
Rapid Alart System-Biological, Chemical Attack and Threats
RASFF
Európai Unió Élelmiszer és Takarmány Gyors Veszély Jelző Rendszer
REACH
Registration, Evaluation Authorization and Restriction of Chemicals (az EU készülő rendelete)
SAICM
Strategic Approach to International Chemical Management
TEÁOR
Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere
458
Rövidítések jegyzéke/3 UNEP
United Nations Environmental Programme
UNIDO
United Nations Industrial Development Organisation
UNITAR
United Nations Institute for Training and Research
VERIK
Vegyipari Riasztási és Információs Központ
WHO
World Health Organisation
WTO
World Trade Organisation
459
Ábrák jegyzéke oldal 1.1. ábra.
Magyarország közigazgatási beosztása, valamint tervezési-statisztikai régiói ................................................................................................. 17
1.2. ábra.
Az öregedés folyamata Magyarországon ........................................... 19
1.3. ábra.
Teljes termelékenységi arányszám, ami az utóbbi 15 évben jelentősen csökkent és elmarad az EU 2004 májusa előtti tagállamok átlagából ............................................................................... 20
1.4. ábra.
A légzőszervek rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek mortalitása Európában ........................................................................ 21
1.5. ábra.
A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke az idő függvényében 2000 és 2004 között; a növekedés jelentős ........................ 32
1.6. ábra.
A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe ..... 35
1.7. ábra.
Az ipari termelés volumenindexei 2001 és 2004 között (összehasonlító áron, %) .............................................................................. 36
2.1. ábra.
Az ipar és a vegyipar súlya, folyó termelési értéke Magyarországon a 2000 és 2004 közötti években ......................................................... 48
2.2. ábra.
A gyógyszeripar forgalmi és termelési adatainak alakulása Magyarországon a 2000 és 2004 közötti években .......................................... 54
3.1. ábra.
Arzén .................................................................................................. 83
3.2. ábra.
Bejelentett foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek számának alakulása 1986 és 2005 években ....................................... 84
3.3. ábra.
A magyarországi mesotheliomás esetek térinformatikai módszerrel bemutatott regionális és/vagy kistérségi megoszlása nemek szerint . 93
3.4. ábra.
Az ország fontosabb köz- és vasútvonalai ......................................... 101
3.5. ábra.
Rendkívüli vízszennyezési esemény színhelyének sémás rajza ........ 102
3.6. ábra.
Az „esztergomi” kutakban a rendkívüli eseményt követő 3.-5. napokon megnőtt a klórozott és az aromás szerves oldószerek (benzol, toluol) koncentrációja .......................................................... 103
4.1. ábra.
A vegyi anyagok életciklusa .............................................................. 108
4.2. ábra.
A 2000. évi XXV. törvény szerkezete ............................................... 110
4.3. ábra.
A 2000. évi XXV. törvény mint többszörösen összetett ernyő-törvény ................................................................................................113
4.4. ábra.
A 2000. évi XXV. törvény alá tartozó veszélyes anyagok és veszélyes készítmények ...................................................................................... 114
460
Ábrák jegyzéke/1 oldal 5.1. ábra.
A SEVESO II. Irányelv hazai bevezetésének hatósági felügyeletei rendszere ............................................................................................ 212
8.1. ábra.
A PHARE támogatással kiépült Kémiai Biztonsági Információs Rendszer (ún. KBIR) szerkezeti felépítése ........................................ 280
9.1. ábra.
A PHARE támogatással kiépített laboratóriumrendszer az ÁNTSZ-ben ........................................................................................ 290
9.2. ábra.
Az OKK toxikológiai szolgáltatásának szervezeti felépítése ............. 302
10.1. ábra. Az IFCS három évenként adományozott Award of Merit-je ............. 341 13.1. ábra. Az útvonal kijelöléssel szállított veszélyes szállítmányok száma 2001 és 2004 között ........................................................................... 400 13.2. ábra. A veszélyes szállítmányok útirány szerinti megoszlása (2003) ......... 400 13.3. ábra. A veszélyes szállítmányok útirány szerinti megoszlása (2004) ......... 400 13.4. ábra. A katasztrófavédelmi szervek által végrehajtott ADR ellenőrzések száma 2002 és 2004 között ................................................................ 402 13.5. ábra. A katasztrófavédelmi szervek által ellenőrzött gépjárművek száma 2001 és 2005 között ........................................................................... 403 13.6. ábra. A vámhatóság 2004-ben és 2005-ben végzett ADR ellenőrzései ...... 404 13.7. ábra. A Rotterdami Konvenció Kötelezettségei végrehajtásának sémája .. 409 14.1. ábra. Az Egészségügyi Világszervezet Európai régiójában kiépített terrorakciót elhárító rendszerének sémája .................................................. 413 14.2. ábra. Terror-akciók megelőzésére, elhárítására ajánlott rendszer sémás felépítése ............................................................................................ 414 14.3. ábra. A veszélyes üzemek megoszlása Magyarországon ............................ 417 14.4. ábra. Veszélyes üzemek megoszlása tevékenységek szerint ...................... 417 14.5. ábra. Levegőminta égő hűtőház környezetéből, a tűzfészektől 25 méterre ........................................................................................... 420 14.6. ábra. Az egészségügy (ÁNTSZ) tervezett gyors reagálású rendszere 2004-ben ............................................................................................. 422 14.7. ábra
Az OKK-ban kifejlesztett ETTSZ információs rendszere ………….. 423
15.1. ábra. Légzés-frekvencia az életkor függvényében ...................................... 430 15.2. ábra. Napi kalória- és vízszükséglet az életkor függvényében ................... 430 15.3. ábra. testfelszín: testtömeg arány változása az életkor függvényében ....... 431 15.4. ábra. A gyermekek és felnőttek talaj (föld, homok, stb.) napi
461
fogyasztása ......................................................................................... 431
Ábrák jegyzéke/2 oldal 15.5. ábra. Oktatási segédanyag címlapja ............................................................ 438 15.6. ábra. A vegyi anyagok veszélyt jelző szimbólumainak apróbb darabokból történő összerakásán (puzzle) alapuló játék ....................................... 439 15.7. ábra. Nagycsoportos óvodás és kisiskolás korú gyermekek számára kifejlesztett társasjáték ....................................................................... 439 15.8. ábra. 6-10 éves gyermekek számára készített táblajáték ............................ 440 15.9. ábra. Középiskolás tanulók részére készített szakmai anyag címlapja .......441
462
Táblázatok jegyzéke oldal 1.1. Táblázat
A népesség anyanyelv és nemzetiség szerinti megoszlása............. 16
1.2. Táblázat
Halálozások a fő halál okok szerint (2004) ................................... 22
1.3. Táblázat
Bejelentett mérgezések etiológiai megoszlása (2004, 2005) ......... 23
1.4. Táblázat
Magyarország és az Európai Unió gazdasági szerkezete a hozzáadott értékhez való hozzájárulás alapján .............................. 31
1.5. Táblázat
A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke gazdálkodási forma szerint .................................................................................. 33
1.6. Táblázat
A nemzetgazdasági beruházások gazdasági ágak szerint, 2004 .... 33
1.7. Táblázat
Energiafelhasználás nemzetgazdasági áganként ........................... 34
1.8. Táblázat
Bruttó hozzáadott érték gazdasági ág szerint ................................ 37
1.9. Táblázat
Az iparban működő regisztrált vállalkozások száma .................... 38
1.10. Táblázat Az ipari termelés volumen indexei alágak szerint ......................... 38 1.11. Táblázat Az ipari és mezőgazdasági szektor áttekintése (2004) .................. 41 1.12. Táblázat Ipari és mezőgazdasági szektor szervezete (2004) ........................ 41 1.13. Táblázat Földterület művelési ágak és az alkalmazásban és alkalmazásban állók (2004) .................................................................................... 42 1.14. Táblázat Az ipar fontosabb adatai és mutatói telephely szerint (2004) ....... 43 1.15. Táblázat Az ipari termelés, termelékenység és értékelés volumenindexei szakágazatok szerint (2004) ........................................................... 44 2.1. Táblázat
A vegyipar szerkezete és súlya az iparon belül a termelési érték alapján, folyó áron ......................................................................... 47
2.2. Táblázat
Vegyipari termékek értékesítési adatai .......................................... 49
2.3. Táblázat
Vegyipari termékek külkereskedelmi forgalma ............................ 50
2.4. Táblázat
A vegyipar jövedelmezőségi adatai ............................................... 51
2.5. Táblázat
Vegyipari ágazat makrogazdasági mutatói .................................... 51
2.6. Táblázat
Vegyi anyag termelés és kereskedelem 2002-ben.......................... 52
2.7. Táblázat
Vegyi anyag termelés és kereskedelem 2003-ban (kiemelt csoportok) ...................................................................................... 53
2.8. Táblázat
Vegyi anyag termelés és kereskedelem 2003-ban (folyó áron) ..... 53
2.9. Táblázat
Vegyi anyag termelés és kereskedelem 2004-ben (folyó áron) ..... 53
463
Táblázatok jegyzéke/1 oldal 2.10. Táblázat
Vegyi anyagok felhasználása a termelési-, export és import adatokból származtatva a 2002. évre vonatkozóan ....................... 55
2.11. Táblázat
Vegyi anyagok felhasználása anyagcsoportok szerint 20022004-ben ........................................................................................ 56
2.12. Táblázat
Növényvédő szerek forgalmazása ................................................. 56
2.13. Táblázat
A gyógyszeripar anyagforgalma 2000 és 2004 között .................. 57
2.14. Táblázat
Fontosabb alaptermékek termelése ................................................ 57
2.15. Táblázat
Egy lakosra jutó vegyi anyag felhasználás alakulása 1995 és 2004 között ................................................................................... 58
2.16. Táblázat
Az 1 000 t/év feletti tömegben gyártott/importált vegyi anyagok . telephelyek szerinti megosztása .................................................... 59
2.17. Táblázat
A keletkezett hulladék mennyisége (millió tonna) ........................ 66
2.18. Táblázat
A keletkezett hulladékmennyiségek és arányok regionális megoszlása .................................................................................... 67
2.19. Táblázat
A településhulladék-összetétel vizsgálatok alapján számított település típusonkénti összetétel-átlagok (%) ............................... 67
2.20. Táblázat
A Magyarországon keletkezett veszélyes hulladék mennyiségének alakulása (millió tonna/év) .............................................. 68
2.21. Táblázat
A keletkezett összes veszélyes hulladék mennyisége nemzetgazdasági áganként 2000 és 2003 között kg-ban ............... 69
2.22. Táblázat
PCB tartalmú berendezések összesített adatai ............................... 72
3.1. Táblázat
A vegyi anyagok importjával, termelésével és felhasználásával kapcsolódó problémák leírása ...................................................... 76
3.2. Táblázat
A vegyi anyagokkal kapcsolatos legfonatosabb aggályok ............ 80
3.3. Táblázat
Fokozott expozíciós esetek száma 2004-ben és 2005-ben ............ 85
3.4. Táblázat
A bejelentett emberi mérgezési esetek megoszlása, a mérgezést előidéző fontosabb anyagcsoportok szerint 2001 és 2005 között . 89
3.5. Táblázat
A mérgezések megoszlása az indítékok szerint 2003 és 2005 között ............................................................................................ 90
3.6. Táblázat
Gyermekkori mérgezések 2003 és 2005 között ............................ 90
3.7. Táblázat
Azbeszt szigetelést, azbesztet tartalmazó épületek adatai ............. 91
3.8. Táblázat
Azbeszt okozta mortalitási és foglalkozási baleseti adatok ........... 92
464
Táblázatok jegyzéke/2 oldal 4.1. Táblázat
A kémiai biztonságot szabályozó 2000. évi XXV. törvény végrehajtási rendeletei .................................................................. 115
4.2. Táblázat Vegyi anyagok szabályozásával foglalkozó törvényi eszközök ... 173 4.2.1. Táblázat – vegyi anyag csoportok átfogó szabályozása ........................... 4.2.2. Táblázat – élelmiszerbiztonság ................................................................ 4.2.3. Táblázat – természetes közegek (levegő, víz, talaj) ................................. 4.2.4. Táblázat – munkahely .............................................................................. 4.2.5. Táblázat – lakosság, lakóhely .................................................................. 4.2.6. Táblázat – nemzetközi szerződések ........................................................ 4.3. Táblázat
A vegyi anyagok kezelésére vonatkozó törvényi eszközök áttekintése felhasználási kategóriák szerint ...................................... 160
4.4. Táblázat
A rotterdami Konvenció jegyzéke – az előzetes tájékoztatásra kötelezett anyagok ......................................................................... 163
5.1. Táblázat
Egyes minisztériumok feladatai növényvédő szerek, takarmányok, termésnövelő anyagok esetében ............................ 174
5.2. Táblázat
Egyes minisztériumok feladatai kőolajtermékek, ipari veszélyes anyagok, készítmények esetében ................................................... 177
5.3. Táblázat
Egyes minisztériumok feladatai fogyasztási vegyi anyagok, biocidok esetében .......................................................................... 178
5.4. Táblázat
Egyes minisztériumok feladatai egyéb fogyasztási anyagok esetében ......................................................................................... 180
5.5. Táblázat
Egyes minisztériumok feladatai egyéb vegyi anyagok esetében ... 183
5.6. Táblázat
Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége egy vagy több vegyi anyag életciklusában az 5.1.-5.5. Táblázatok összesítése alapján ................................................................................. 185
5.7. Táblázat
Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként: növényvédő szerek, takarmányok, termésnövelő anyagok, ipari veszélyes anyagok és készítmények, biocidok ...... 185
5.8. Táblázat
Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként: egyéb fogyasztási anyagok (gyógyszerek, gyógyhatású készítmények; állatgyógyászati készítmények; kábítószerek, pszichotróp anyagok és kábítószer-prekurzorok¸ kozmetikumok, élelmiszerek; mosó- és tisztítószerek .................. 186
5.9. Táblázat
Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként: egyéb vegyi anyagok (haditechnikai eszközöknek minősülő vegyi- vagy biológiai mérgezőanyagok, pirotechnikai termékek; gáz- és riasztófegyver, festéklövedék, gáztöltény, vegyi kényszerítőeszközök) ........................................................... 186
465
Táblázatok jegyzéke/4 oldal 5.10. Táblázat Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként, az adott csoport valamely életciklus fázisában az 5.7.-5.9. Táblázatok összegzése alapján ........................................ 187 5.11. Táblázat Néhány kiemelt feladat megoldásában érintett tárca kompetenciája ................................................................................ 217 6.1. Táblázat
Ipari szervezetek a helyes vegyi anyag-kezelés érdekében ........... 220
6.2. Táblázat
A vegyi anyag-kezelésben érdekelt társadalmi szervezetek .......... 222
6.3. Táblázat
Vegyipari Riasztási és Információs Központok (VERIK) ............ 232
6.4. Táblázat
A rendelkezésre álló szakértelem területei .................................... 233
7.1. Táblázat
A helyes vegyi anyag-kezelést koordináló bizottságok és mechanizmusok ............................................................................ 235
8.1. Táblázat
Kémiai biztonsági adatok, információk hozzáférhetősége ............ 248
8.2. Táblázat
A vegyi anyagok statisztikai adatainak lelőhelyei ......................... 260
8.3. Táblázat
Adatbázisok és egyéb dokumentumok .......................................... 266
8.4. Táblázat
Széles körben használt kézikönyvek ............................................. 271
8.5. Táblázat
Hozzáférés nemzetközi adatbázishoz ............................................ 274
9.1. Táblázat
Rendelkezésre álló nagyműszerek az ÁNTSZ „csúcs” (OKK-KKL) és decentrum laboratóriumaiban ........................................ 284
9.2. Táblázat
Az OÉTI-ben alkalmazott legfontosabb vizsgálati módszerek ..... 296
9.3. Táblázat
A Központi Toxikológiai Főosztály GLP szerint végzett módszerei ....................................................................................... 304
9.4. Táblázat
A FVM laboratóriumai .................................................................. 307
9.5. Táblázat
A Magyar Honvédség Toxikológiai Laboratóriuma ..................... 309
9.6. Táblázat
Kémiai anyagok bevizsgálásával foglalkozó laboratóriumok a felsőoktatási intézményekben ........................................................ 310
9.7. Táblázat
Felsőoktatási intézmények, intézmények vezetői név és címjegyzéke ................................................................................... 323
10.1. Táblázat Magyarország nemzetközi szervezetekben, programokban és testületekben való tagsága ............................................................. 329 10.2. Táblázat Magyarország részvétele az EU intézményeiben .......................... 332 10.3. Táblázat Részvétel a vegyi anyagok-kezelésével kapcsolatos nemzetközi egyezményekben/eljárásokban ...................................................... 337
466
Táblázatok jegyzéke/5 oldal 10.4. Táblázat Részvétel nemzetközi projektekben .............................................. 354 12.1. Táblázat A kormány (minisztériumok, intézményei) rendelkezésre álló erőforrásai a kémiai biztonság területén ........................................ 381 12.2. Táblázat Erőforrások, amelyek szükségesek a kormány intézmények részére a vegyi anyagok-kezelése terén megoldandó feladatok teljesítéséhez .................................................................................. 385 14.1. Táblázat A katasztrófavédelmi törvény nyomán bevezetett fontosabb végrehajtási intézkedések .............................................................. 416 15.1. Táblázat A hatályos Országos Képzési Jegyzék által a vegyipari szakmacsoportba sorolt szakképesítések ....................................... 443 15.2. Táblázat Kémiai biztonságot érintő ismereteket oktató felsőoktatási intézmények ................................................................................... 445
