14,oC( C4. I. Fejezet A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA. 1. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása

' iléS

Hivatal a

14,oC( C 4 í*

t, :

?Q14 iJCV 2 C .

2014. évi . . . törvény

az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamin t a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról* I . Fejezet A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁS A 1 . A személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII . törvény módosítás a 1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII . törvény (a továbbiakban : Szj a tv.) 1 . §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki : „(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önáll ó vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg — törvény eltér ő rendelkezésének hiányában — e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek min ősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály ne m alkalmazható .” 2. §

(1) Az Szja tv . 3 . § 14 . pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő.) „14. Munkáltató : a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll , b) munkaerő -kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatot t bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvev ője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak min ősülő fogadója érdekében tevékenységet végz ő iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevéte l tekintetében a szolgáltatás fogadój a , azzal, hogy munkaerő -kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötöt t munkaszerz ődés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71 . §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvev ő , illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni .” (2) Az Szja tv. 3 . §-a a következ ő 39-40 . ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő.) „39 . Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottság i rendeletben foglaltak szerinti támogatás : az Európai Unió működéséről szóló szerz ődés 107 . és 108 . cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a bels ő piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014 . június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014 .06 .26 . 1-78 . o .) 1-14 . és 17 . cikke szerinti támogatás . 40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás : az Európai Unió működéséről szóló szerződé s 107 . és 108 . cikkének alkalmazásában a mez őgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidék i A törvényt az Országgyűlés a 2014. november 18-i ülésnapján fogadta el.

térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a bels ő piaccal összeegyeztethet őnek nyilvánításáról szóló 2014 . június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014 .07.01 . 1-75. o.) 1-14 . és 17 . cikkei szerinti támogatás ." (3) Az Szja tv. 3 . § 41 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő:) „ 41 . Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás : az Európai Unió működéséről

szóló szerződés 107. és 108 . cikkének a mez ő gazdasági ágazatban nyújtott csekély összeg ű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013 . december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 35 2 2013 .12 .24. 9-17. o .) szerinti támogatás .” (4) Az Szja tv. 3 . §-a a következő 50. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő:)

„50. Halászati csekély összeg ű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108 . cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összeg ű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014 . június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190 ., 2014.06.28., 45-54. o.) szerinti támogatás .” (5) Az Szja tv . 3 . § 66–68 . pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek : (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő:)

„66. Alapkutatás : a tudományos kutatásról, fejlesztésr ől és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban : Innovációs tv .) meghatározott alapkutatás . 67. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv . szerinti alkalmazott kutatás . 68. Kísérleti fejlesztés : az Innovációs tv . szerinti kísérleti fejlesztés .”

(6) Az Szja tv . 3 . § 83 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő:)

„83 . Kiküldetési rendelvény : a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amel y tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, id őtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szüksége s adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb .), azzal, hogy kiküldetési rendelvényne k minő sül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabál y rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton el ő állított bizonylat is . A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizet ő, másolatát a magánszemély a bizonylatmeg őrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával meg őrzi.” (7) Az Szja tv . 3 . § 93 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő:)

„93 . Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleset i szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerz ődés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított a) halála, b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra val ó jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni) , c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elér ő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének idő pontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-o s 2



mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult- e vagy sem), vag y d) a szerző dés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltés e váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerz ődés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményr e tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mérték ű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökken ő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerz ődés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítás i szerződésnek az a)-d) pontokban szerepl ő biztosítási eseményeket – a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerz ődés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a)-d) pontokban szerepl ő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat . Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerz ődés létrejöttétől számított 10 . év letelte előtt – egy összegben is teljesíthet ő." (8) Az Szja tv . 3. § 99. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő.)

„99. Kiegészítő biztosítás : a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás – függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet –, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerz ődéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is) .” 3. §

Az Szja tv . 4. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(Nem keletkezik bevétel)

„b) a díjat fizető kártérítési felel ősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizet ő tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felel ősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjed ő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével .” 4. §

Az Szja tv . 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2a) Ha az egyéni vállalkoz ó a) bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amel y esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történ ő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben a z általános forgalmi adó alapjának forintra történ ő átszámításához alkalmaz ; b) kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amel y esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföld i pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintr a történő átszámításához alkalmaz .” 5. §

(1) Az Szja tv . 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következ ő bevételeket :)

„e) a visszatérített adót, adóel őleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették ,

továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt ,

3



illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváír t kiutalt összeget ; a magánszemély nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítás i nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt vagy e törvény rendelkezése szerint a magánszemélynek kiutalt összeget ;" (2) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdése a következ ő p) ponttal egészül ki : (A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következ ő bevételeket.)

„p) a hitelintézetekrő l és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi CCXXXVII . törvény 3 . § (1) bekezdés 1) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által a megvásárolt követelésb ől elengedett részt;” (3) Az Szja tv . 7 . §-a a következő (lc) bekezdéssel egészül ki: „(lc) A 9 . § (3a) bekezdésében említett esetet kivéve nem szerez bevételt a biztosítot t magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerz ődő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerz ődőnek nem téríti meg .” 6. §

Az Szja tv . 9 . §-a a következ ő (3b) bekezdéssel egészül ki :

„(3b) Kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizet őnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb magánszemély válik jogosulttá, akkor az adókötelezettség keletkezésének id őpontja az a nap, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultság a (például a biztosítási szerz ődés módosításával) megnyílik .” 7. §

Az Szja tv . 24 . §-a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki :

„(3) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás és a járulékkötelezettségeket a belföldön bejegyzet t kölcsönvevő teljesíti, az e foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvev ő az általa juttatott bevéte l tekintetében munkáltatóként járhat el .” 8.

Az Szja tv . 28. § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép: „(2) Ha a biztosítás más személy által fizetett díja a befizetés id őpontjában hatályos I . számú melléklet 6 . pont 6.9. alpontja alapján vagy a kockázati biztosításnak nem min ősülő , határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013 . január 1-jét megel őzően fizetett díja az I . számú mellékletnek a befizetés id őpontjában hatályos 6 . pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerz ődés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséb ől (kivéve, ha a biztosító teljesítése a I . számú melléklet 6 . pont 6 .6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy baleset-biztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem min ősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek min ősül. A biztosítói teljesítést megel őzően bevételcsökkent ő tételként már figyelembe vett díjrészeke t figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés id őpontjában történő további megállapítása során.” 9. §

(1) Az Szja tv . 29/A . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függ ően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponkén t a) egy eltartott esetén 62 500 forint,

4



b) kettő eltartott esetén ba) 2016-ban 78 125 forint, bb) 2017-ben 93 750 forint, bc) 2018-ban 109 375 forint , bá) 2019-ben és az azt követ ő években 125 000 forint , c) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint ." (2) Az Szja tv . 29/A . § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult ) „a)

az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekr e tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban él ő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem min ő sül jogosultnak az a magánszemély, aki a család i pótlékot aa) gyermekotthon vezet őjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel , ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekr e (személyre) tekintettel , ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lév ő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintette l kapja ;” 10. §

(1) Az Szja tv . 29/B . § (lb) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(lb) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemél y jogosult, az őt megillető családi kedvezményt — adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban — megoszthatja a vele közös háztartásban él ő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával , ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni . Azon jogosultsági hónapokra es ő családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vag y házastársa, élettársa a gyermeket nevel ő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztá s nem alkalmazható .” (2) Az Szja tv. 29/B . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozat a a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén err ől a tényről, amelyen fel kell tüntetnie — a magzat kivételével — minden eltartott (kedvezményezett eltartott ) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek — ideértve a magzatot is — az adóév mel y hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni .” 11. §

Az Szja tv . VI. fejezete a következő alcímmel egészül ki : „Az els ő házasok kedvezménye

29/C. § (1) Az els ő házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti . A kedvezmény a családi kedvezményt megel őző sorrendben érvényesíthető.

5



(2) Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább a z egyik házastárs els ő házasságát köti. (3) A házastársak által együttesen érvényesíthet ő kedvezmény jogosultági hónaponként 31 25 0 forint. (4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követ ő hónaptól (azt els ő jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehet ő figyelembe, de a z említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követ ően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá . (5) A kedvezményt a házastársak — döntésük szerint — az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe . A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban függetle n attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele . (6) Az igénybevétel feltétele a házastársak — adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításba n közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető — nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkoz ó döntésüket ." 12. § Az Szja tv . 44/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „44/C . § (1) A nyugdíjbiztosítási szerz ődés szerződője — figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt rendelkezésre — az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapj a adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéb ől a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban : nyugdíjbiztosítási nyilatkozat) : a Magyarországon vagy — figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is — más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerző dés(ek)re az adóévben az által a szerződőként befizetett — az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerz ődésen jóváírt — össze g (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek min ősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, d e legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításho z kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehet ő, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja a z alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapjá n nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető . (2) Az adóról való rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintba n fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföld i pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB álta l közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. (3) A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak min ő sülő teljesítéséig , részteljesítéséig — ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést —, de legkés őbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról . (4)A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását a z adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és a z adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemél y kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti ad ó megfizetését követ ő 30 napon belül) — a (7) bekezdésben említett esetet kivéve — szerz ő désenként a

6

szerz ő désszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalm i számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget – a 44/D . § (2 ) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapoz ó nyugdíjbiztosítási szerző désekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezés i jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg . Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerz ődéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következ ők szerint kell eljárni : a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerz ődő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerz ődés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettsége t kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja ; b) a nyugdíjbiztosítási szerz ődés nyugdíjszolgáltatás miatti megsz űnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén a z örökösének) kiutalja; c) az a)-b) pontban nem említett esetben a biztosító az adóhatóságnál erre a célra nyitot t beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítás i szerző dése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) sz űnt meg . Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozat a alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére ) teljesíti . (5) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó el őírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgál ó összeget, valamint a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerz ő dés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására el őírt határid őig adatot szolgáltat az adóhatóságnak . Ha az adóévben a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki . (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint jogosult – feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltétele i fennállnak – a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerz ődéssel az a)-c) pontokban felsorol t esetek miatt már nem rendelkezik : a) a szerz ődő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerz ődő örökösét is), feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerz ődés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetés i kötelezettséget kiváltó esemény nem történt ; b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megsz űnt; c) a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. (7) A (6) bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel id ő pontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítás i szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződőj e.

7

(8) Az (1) bekezdés alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerz ődők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebb ő l az összegb ől korábban már visszafizetett összeget) – figyelemmel a (9) bekezdésre is – a magánszemélynek húsz százalékka l növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak ne m minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerz ődés visszavásárlását , részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törleszt ő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szemben i elszámolását, valamint, ha díj fizetéssel részben vagy egészben nem fedezett id őszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve a z alapbiztosítás legalacsonyabb összeg ű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerü l sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történ ő átvezetését), függetlenül attól, hogy a szerz ődés ennek következtében megsz űnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem min ősül nyugdíjbiztosításnak . Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómente s nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek . Nem váltja ki a visszafizetés i kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt sz űnik meg . A magánszemél y visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetend ő összegbő l – ha van ilyen – levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követ ő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti . A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az adózás rendjér ől szóló törvény 31 . § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számár a igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármel y oknál fogva nincs lehető ség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben l e nem vont összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni . A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján a z adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetés i kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására el őírt határidőig fizeti meg . (9) A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a vagyoni érték kivonásának id őpontja az a nap, amikor a biztosító pénzforgalmi számláját a biztosító teljesítésének összegével megterhelik , vagy az a nap, amikor a (8) bekezdés szerinti tényállások valamelyike megvalósul . (10) A más EGT-államban letelepedett biztosítóval (a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatta l összefüggő rendelkezések alkalmazásában: külföldi biztosító) kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan – az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított – igazolásával, amelyben a külföldi biztosító az (5) bekezdésben említett adatokon túlmen ően a) feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állam i adóhatósága (vagy annak megfelel ő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét , b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illető séggel, valamint c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerz ődés e törvény rendelkezése szerin t nyugdíjbiztosításnak min ősül, továbbá d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemél y nyugdíjbiztosítási szerz ődésén írja jóvá, tovább á e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerző déses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amel y alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja .

8



(11) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér ően a magánszemély rendelkezési jogosultságát a z adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult . A magánszemély a bevallásában – a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmen ően – feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot , amelyben a biztosító belföldi illet őségűnek minősül . A magánszemély, ha adó feletti rendelkezés i jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerz ődés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetés i kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására el őírt határidőig fizeti azt meg ." 13. §

(1) Az Szja tv . 48. § (2) bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:

(Az adóelőleg nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)

„b) az els ő házasok kedvezményének érvényesítésér ől,” (2) Az Szja tv. 48 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép és egyidej űleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotr a vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére a z összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizet ő számára adhat . Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg . A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponkén t együttesen megillet ő családi kedvezményt az adóel őleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelő leg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét ; b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést ; c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóel őleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevétel t juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglalta k tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizet ő hiányában az erre vonatkoz ó kijelentést . (3a) A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelő leget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartoz ó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közrem űködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizet ő számára adhat . A jogosult házastársak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg . A jogosult házastársakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizet ő a nyilatkozat szerint veszi figyelembe . A kedvezményre vonatkozó adóel őleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét ; b) az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét ; c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóel őleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevétel t juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.”

9



14. §

Az Szja tv . 49 . § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) Az adóel őleg a 47. § szerint megállapított adóel őleg-alap – az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóel őleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnye l csökkentett adóel ő leg-alap – összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2) (4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is .” 15.§

(1) Az Szja tv . 498. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel – legfeljeb b annak mértékéig – csökkenthető:)

„d) a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 milli ó forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (a továbbiakban: kisvállalkozói kedvezmény), azzal, hogy az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesítet t kisvállalkozói kedvezmény és a (9)-(10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerin t da) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mez őgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás els ő dleges mez őgazdasági termelést szolgál , db) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minő sül, ha a beruházás a halászati é s akvakultúra-termékek piacának közös szervezésér ől szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/E K tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívü l helyezéséről szóló, 2013 . december 11-i 1379/2013/EU rendelet I . mellékletében felsorolt halászat i és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál ,

agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásr a vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minő sül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja, dd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletbe n foglaltak szerinti támogatásnak minősül;” dc)

(2) Az Szja tv . 49/B . § (23) bekezdése helyébe következ ő rendelkezés lép : „(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka.” 16. § Az Szja tv . 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki : „(9) E § alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezése i szerint megszerzett vállalkozói bevétel minő sül.” 17. § Az Szja tv . 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „55. § Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerő re emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás i kötelezettség elmulasztásáért joger ősen mulasztási bírságot állapított meg .” 18.§

Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont a következ ő af) alponttal egészül ki:

[A magánszemély osztalékból, osztalékel őlegből származó bevételének egésze jövedelem . E

törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcíme n

10



szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelemb e venni) a) osztalék] „af) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt ne m

vevő) tagja részére a társaság nyereségéb ől való részesedésként kifizetett összeg .” 19. §

Az Szja tv. 69 . § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(5) A közterheket a kifizet őnek – eltérő rendelkezés hiányában – a) a juttatás hónapja kötelezettségeként ; b) a 70 . § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá es ő érték után az adóévre elszámolt éve s összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevéte l megállapítása hónapjának kötelezettségeként ; c) a 70 . § (4) bekezdés a» c) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatá s hónapja kötelezettségeként ; d) a 70 . § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben – a c) ponttól eltérően – ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy sz űnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben – az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat me g nem haladóan – szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke a 70. § (4) bekezdés b) pontj a esetében az éves keretösszeget, a 70 . § (4) bekezdés c) pontja esetében az éves rekreáció s keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész(ek) után a jogviszony megsz űnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész(ek) után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításáva l kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefügg ő adó és járulékok bevallására , megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.” 20. § Az Szja tv. 70. (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép és egyidej űleg a § a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki : „(4) Egyes meghatározott juttatásnak min ősül a) az a juttatás, amely megfelel a 71 . §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, d e az ott meghatározott értékhatárt meghaladja , b) az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosítot t béren kívüli juttatások – ide nem értve a 71 . § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást – adóév i együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része , c) a 71 . § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást nem tartalmazó (az adott juttatásokr a vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított) béren kívüli juttatáso k adóévi értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a 71 . § (1) bekezdés c) pontj a szerint (az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt meg nem haladóan) az adóévbe n biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része. (4a) A (4) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves keretösszeg a) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll ; b) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatá s alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállal ó munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn ; c) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

11



azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillet ő béren kívüli juttatásnak kel l

tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is . (4b) A (4) bekezdés c) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretössze g a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll ; b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatá s alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállal ó munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn ; c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt sz űnik meg, azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillet ő béren kívüli juttatásnak kel l tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is ." 21. §

Az Szja tv . 72. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(A jövedelem megállapításánál — az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül — nem kel l figyelembe venni a következő jogcímeken és a következ ő feltételekkel fennálló követelések után i kamatkedvezményt:)

„f) lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olya n lakása építéséhez, vásárlásához, b ővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vag y bármely, az említett célra hitelintézett ől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótó l felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscél ú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hog y korszerű sítésnek, akadálymentesítésnek a lakáscélú állami támogatásokról szól ó kormányrendeletben meghatározott korszer űsítés, akadálymentesítés minősül;” 22.

Az Szja tv. 77/C . §-a a következ ő (19)-(20) bekezdéssel egészül ki : „(19) A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20 . napjáig megküldi az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát . (20) Amennyiben a program szervezője és a programban érintett más vállalkozás között a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a kapcsolt vállalkozási viszony megsz űnését követően az egyébként a programszervezőre irányadó, e paragrafus szerinti adókötelezettségeket — sajá t munkavállalói, vezető tisztségvisel ői vonatkozásában — a programban érintett más vállalkozá s teljesíti . A programszervező a programban érintett más vállalkozás adókötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a kapcsolt vállalkozási viszony megsz űnésekor a programban érintett má s vállalkozás részére átadja. Az adókötelezettségek — felek közötti együttműködés hiánya miatti — megsértése esetén a jogkövetkezményekért a felek egyetemlegesen felelnek .” 23. § Az Szja tv . 78/A . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép é s egyidejűleg a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közö s háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6 . szám ú melléklet 2 . pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermel ői igazolvány ( a továbbiakban : közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét ( a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység) . Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermel ői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermel ői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyé b

12



jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják . Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tev ők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák . (2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a) közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkez ő természetes személyek közössége ; b) közös háztartásban élő családtag : a mezőgazdasági őstermel ő házastársa, egyenes ágbel i rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- é s nevelőszülőjét is)."

24. Az Szja tv . 84 . § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidej űleg a § a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki : „(3) E törvény 3 . § 41 . pontja, 39 . § (1) bekezdése, 49/B . § (6) bekezdés d) pont da) alpontja, 11 . II . Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2 . pont p) pont pa) alpontja, 13. 12. pont a) alpontja az Európai Unió m űködéséről szóló szerz ődés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összeg ű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013 . december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013 .12.24. 9-17. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz . (4) E törvény 3. § 50 . pontja, 39. § (1) bekezdése, 49/B . § (6) bekezdés d) pont db) alpontja, 11 . számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2 . pont pb) alpontja, 13 . szám ú melléklet 12. pont b) alpontja a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108 . cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összeg ű támogatásokra való alkalmazásáró l szóló, 2014 . június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190 ., 2014 .06.28., 45-54 . o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz . (5) E törvény 3 . § 39. pontja, 498 . § (6) bekezdés d) pont dc) alpontja, 11 . számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2 . pont p) pont pc) alpontj a, 13. számú melléklet 12. pont c) alpontja az Európai Unió m űködéséről szóló szerződés 107 . és 108 . cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a bels ő piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014 . június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014 .06.26. 1-78. o .) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz . számú melléklet számú melléklet

(6) E törvény 3 .* 40 . pontja, 49/B . § (6) bekezdés d) pont da) és dc) alpontja, 11 . szám ú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2 . pont p) pont pa) és pc) alpontja, 13. számú melléklet 12 . pont a) és c) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mez őgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidék i térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193 2014 .07.01 . 175. o.) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz. (7) E törvény 49/B . (6) bekezdés d) pont dd) alpontja, 11 . számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2 . pont p) pont pd) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont d) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108 . cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013 . december 18-i 1407/2013/EU rendelet (HL L 35 2 2013.12.24. 1-8. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz .” 25. § Az Szja tv. 84/Y. § (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4) A 77/C . §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013 . évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megel őzően hatályos

13



rendelkezések alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program ( a továbbiakban : program) keretében értékpapírt szerz ő magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményez ő eljárás megkezdéséne k időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásb a vett program feltételei vagy azzal azonos feltételek szerint szerezte, ideértve különösen a 77/C . §nak az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- é s Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013 . évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdé s c) és f)-g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is ." 26. §

Az Szja tv . a következő 84/ZS. §-sal egészül ki :

„84/ZS . § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjátó l megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-(6) bekezdésbe n foglaltak figyelembevételével . (2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnyel megállapított 4 . § (2a) bekezdés b) pontja a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazható . (3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnyel megállapított 7. § (lc) bekezdése, 44/C . § (2) bekezdése, valamint I . számú melléklet 6 . pont 6.9. alpontja a 2014 . évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható . (4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnyel megállapított 29/C . §-a a 2014 . december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható . (5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnyel megállapított 48 . § (3) bekezdés b) pontját a 2015. december 31-jét követően megtett nyilatkozatok esetében kell alkalmazni . (6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárol t veszteség a 2014 . december 31-én hatályos rendelkezések szerint írható le azzal, hogy az íg y elhatárolt veszteséget legkés őbb a 2025 . adóévben lehet érvényesíteni .” 27. §

Az Szja tv .

1.

I . számú melléklete az I . melléklet,

2.

11 . számú melléklete a 2. melléklet,

3. 13 . számú melléklete a 3. mellékle t

szerint módosul . 28. § Az Szja tv . 1. 1/B . § (2) bekezdésében az „a biztosított szállás szokásos piaci értékét” szövegrész helyéb e az „ a biztosított szállás ellenértékét” szöveg, a (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „ a Magyarországról történ ő távozását megelőzően vallja be” szövegrész helyébe az „ a

14



Magyarországról történ ő távozását megelőzően – ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követ ő 90. napig – vallja be "

szöveg; 2. 22. § (2) bekezdésében a „ bármely későbbi adóév” szövegrész helyébe az „ a következő öt adóév” szöveg; 3. 39. § (1) bekezdésében az „agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak ” szövegrész helyébe az „mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vag y halászati csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak” szöveg, 4. 40. § (1) bekezdésében az „igazolás alapján” szövegrész helyébe az „igazolás, határoza t alapján” szöveg, (2) bekezdésében a „rokkantsági járadékban részesül” szövegrész helyébe a „rokkantsági járadékban vagyfogyatékossági támogatásban részesül” szöveg; 5. 44/A. § (4) bekezdésében a „ca) alpontjának” szövegrész helyébe a „ba) alpontjának ” szöveg; 6. 498 . § (7) bekezdés a) pontjában a „bármely későbbi adóév” szövegrész helyébe az „a következő öt adóév” szöveg; 7. 53. § (3) bekezdés a) pontjában a „TESZOR 41 .20, 42” szövegrész helyébe a „TESZOR 41, 42” szöveg; 8. 71 . § (3a) bekezdésében az „a 70. § (4) bekezdés szerinti éves keretösszeg” szövegrés z helyébe az „a 70. § (4a) bekezdés szerinti éves keretösszeg” szöveg, a (6) bekezdés g) pontjában a „közoktatásban” szövegrész helyébe a „köznevelésben” szöveg; 9. 77/C § (18) bekezdés nyitó szövegrészében a „Ha a magánszemély által a progra m keretében” szövegrész helyébe a „Ha az adóévben a magánszemély által a program keretében” szöveg; 10.1 . számú melléklet 2 . pont 2.7. alpontjában a „korszer űsítés költségének” szövegrész helyébe a „korszer űsítés, akadálymentesítés költségének” szöveg, 4 . pont 4.3. alpontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg, 8 . pont 8.6 alpont a) és b) alpontjában, valamint a 8 . pont 8 .22. alpont a) alpontjában az „a közoktatásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a köznevelésről szóló törvény” szöveg, 8 . pont 8 .6. alpont b) alpontjában a „bérletjegy” szövegrész helyébe a „bérlet, jegy” szöveg, 8 . pont 8 .22. alpont b) alpontjában az „a közoktatásban” szövegrész helyébe az „a köznevelésben ” szöveg, 9 . pont 9.3 .2. alpontjában az „alapterületének növeléséhez és korszer űsítéséhez adott” szövegrész helyébe az „alapterületének növeléséhez, korszer űsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott” szöveg; 11.11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5 . alpontjában az „olyan biztosítás díja” szövegrész helyébe az „olyan személybiztosítás díja” szöveg, lép. 29. § Hatályát veszti az Szja tv. 1. 3 . § 84 . pont ; 2. 77/C § (18) bekezdés a) pontban a „az adóévben” szövegrész; 3. I. számú melléklet 6. pont 6.9 . alpontja, 9 . pont 9.6. alpontja. 2 . A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI . törvény módosítása 30. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 . évi LXXXI . törvény (a továbbiakban : Tao . törvény) 4 . §-a a következő 16/c. ponttal egészül ki:

15



(E törvény alkalmazásában) „16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás : a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011 . évi CCIV . törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felső oktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás ;” (2) A Tao. törvény 4 . § 23 . pontja a következőf) ponttal egészül ki : (23. kapcsolt vállalkozás : )

„f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyez őségére tekintettel az üzleti é s pénzügyi politikára vonatkozó dönt ő befolyásgyakorlás valósul meg ;” (3) A Tao. törvény 4 . § 32. pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : az adózó saját eszközeivel é s alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+ F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztés i tevékenység ;” „32 . saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység :

(4) A Tao . törvény 4 . § 33 . pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : (33 . telephely:)

„d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkez ő, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társaság i adónak megfelel ő nyereségadónak) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erő forráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt : ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén, ” (5) A Tao. törvény 4 . §-a a következő 44/a. és 44/b. ponttal egészül ki : „44/a. általános képzés : olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy ne m els ődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken ; 44/b . szakképzés : olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és els ődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jöv őben betöltend ő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható má s vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken ;”

31. §

(1) A Tao . törvény 7 . § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerz ődés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek m űködéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a fels őoktatási intézménynek fels őoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtot t szolgáltatás bekerülési értékének za) 20 százaléka – tartós adományozási szerz ődés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,

16



százaléka a Magyar Kárment ő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap , zc) 50 százaléka fels őoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapjá n történő zb) 50

támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás el őtti eredmény összege," (2) A Tao . törvény 7 . § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás el őtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kárment ő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a fels ő oktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással , amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás , juttatás összegét, célját . ” (3) A Tao . törvény 7 . § (12) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás el őtti eredményt , és nem lehet több 30 millió forintnál . Ennek az összegnek a 1.9. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió m űködéséről szóló szerz ődés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a bels ő piaccal összeegyeztethet őnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak min ősül, b) ha a beruházás mez őgazdasági termék feldolgozását vagy mez őgazdasági termé k forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108 . cikkének alkalmazásában a mez őgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidék i térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a bels ő piaccal összeegyeztethet őnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekél y összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állam i támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak min ősül; c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásr a

vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak min ő sül.” 32. §

A Tao . törvény 8 . (1) bekezdés s) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(Az adózás előtti eredményt növeli.)

„s) a 7 . § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megel őző év(ek)ben az adózás el őtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintette l elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a fels őoktatási intézmény támogatására tekintette l elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásró l szóló szerződésben vagy a fels őoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerz ődő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megsz űnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,” 33. §

A Tao . törvény 13/A. §-a a következ ő (8) bekezdéssel egészül ki :

„(8) Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenér e sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civi l szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két é v

17



vonatkozásában – vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkü l megszűnik, akkor a működés teljes id őtartamára – visszamen őlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevéte l forrásától ." 34. §

(1) A Tao . törvény 17. §-a a következ ő (8a) bekezdéssel egészül ki :

„(8a) A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt vesztesége t adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységb ő l származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést , szétválást) megel őző három adóév átlagában számított összegében képvisel . Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogel őd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult .” (2) A Tao . törvény 17. §-a a következ ő (9a) bekezdéssel egészül ki : „(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megel őzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóév i bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megel őzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megel őző három adóév átlagában számított összegében képvisel .” 35. §

A Tao . törvény 18. §-a a következ ő (9) bekezdéssel egészül ki :

„(9) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazása során indokol t (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára vagy a széls őértékekre), az adózó azon középs ő tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartili s tartomány) további szűkítést végez figyelembe véve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár meghatározásával összefügg ő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszter i rendelet el őírásait.” 36. §

A Tao. törvény 22/A . § (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(4) Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 milli ó forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkoz ó rendelkezések alkalmazásában, a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerz ődés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a bels ő piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak min ősül, b) ha a beruházás mező gazdasági termék feldolgozását vagy mez őgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108 . cikkének alkalmazásában a mez őgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidék i térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a bels ő piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak vagy az adóévben igénybe vett csekél y összeg ű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állam i támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak min ősül; c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összeg ű

(de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásr a vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak min ősül.”

18



37. §

A Tao . törvény 23 . §-a a következ ő (7) bekezdéssel egészül ki : „(7) Ugyanazon adóév tekintetében a 22 . § (1) bekezdésében és a 22/C . § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A . § szerinti felajánlással és a 24/B . § szerinti jóváírással.” 38. §

A Tao . törvény a III . fejezete a következő alcímmel egészül ki : „Rendelkezés az adóró l

24/A . § (1) Az adózó az esedékes adóelő leg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva áll ó határidőt megel őző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külö n nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkez ő nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az e törvény 26 . § (2) és (8 ) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóel őleg-kötelezettsége 5 0 százalékának kedvezményezett célra történ ő felajánlásáról . (2) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozatot nem tesz, vagy a z (1) bekezdés szerint felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem ér i el az adózó által e törvény 24 . §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó a) a társasági adóelő leg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva áll ó határidő utolsó napjáig a társasági adóel őleg-kiegészítési kötelezettségr ől szóló bevallásában , b) a társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határid ő utolsó napjáig a társaság i adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a kedvezményezett szervezet(ek) nevének é s adószámának megjelölésével az adóévi kedvezményezett célra még fel nem ajánlott adóelőlegének , fizetendő társasági adój ának kedvezményezett célra történ ő felajánlásáról, azzal, hogy az e bekezdés szerint tett felajánlással az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg az e törvény 24. §-a szerint fizetend ő adó összegének 80 százalékát . Az e bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozat a társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható. (3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak min ősül: a) filmalkotás 22 . § (2) bekezdésében meghatározott támogatása ; b) el őadó-művészeti szervezet 22 . § (4) bekezdésében meghatározott támogatása ; c) látvány-csapatsport 22/C . § (1) bekezdésében meghatározott támogatása . (4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozatot – az (1) bekezdésben foglal t korlátra is figyelemmel – a társasági adóel őleg fizetési kötelezettségének teljesítése során, a hav i vagy negyedéves adóel őleg fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határid ő utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozat a útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következ ő adóelő legekre tekintettel módosíthatja. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkör űen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történ ő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)-(21) bekezdés szerin t kiállított igazolást az állami adóhatóságnak – a nyilatkozat tételével egyidej űleg – benyújtsa. (5) Az adózó a társasági adóel őleg-fizetési, társasági adóelőleg-kiegészítési és társasági adófizetési kötelezettségének az (1) vagy (2) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozat megtételét ől függetlenül eleget tesz . (6) Az adózó az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti, kedvezményezett célra történ ő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről – szponzori szerz ődés

19

keretében juttatott kiegészít ő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis . Ilyen megállapodás esetén a) az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem min ő sül az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlásnak, és b) az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget a z állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosításár a szolgáló adatok feltüntetésével, é s c) az adózó nem jogosult az 24/B . § szerinti jóváírásra . (7) Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C . § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkez ő nyilatkozatot . (8) Az (1)-(2) bekezdés szerinti 'rendelkez ő nyilatkozatban, illetve a (4) bekezdés szerint i nyilatkozatban a (3) bekezdés szerinti célok és a (7) bekezdés szerinti jogcímek között megosztva i s lehet rendelkezni . (9) A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészít ő sportfejlesztési támogatásnak min ősül. A kiegészít ő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenyked ő szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerz ődés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészít ő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított értékét jelenti és az ellenszolgáltatás értékét nem kel l figyelembe venni a 22/C . § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitáso k meghaladása vonatkozásában. (10) Az (1)-(2) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkez ő nyilatkozat megtételének vagy a rendelkező nyilatkozat (4) bekezdé s szerinti módosításának időpontjában ne legyen százezer forintot meghaladó összeg ű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása . (11) Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozatot és az adózó felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja é s a) az adózó (1) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozata , illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok alapján – figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra – a havonta, illetv e negyedévente fizetend ő előleg legfeljebb 50 százalékát – látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a havonta, illetve a negyedévent e teljesítendő kötelezettség teljesítését követ ő 15 munkanapon belül , b) az adózó (2) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozata alapján, a társasági adóel őlegkiegészítési kötelezettségr ől szóló bevallásban, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok figyelembevételével a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget – a Látvány-csapatsporto k támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a társasági adóel őlegkiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve a társasági adóbevallás benyújtását követ ő 1 5 munkanapon belü l a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ba n meghatározott feltételei . (12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állam i adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9 ) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határid őben a 22/C. (1) bekezdés a)-d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a (16)-(21 ) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítend ő látvány-csapatsport országos sportági

20

szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C . § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározottak szerint m űködő sportszervezet (sportiskola), közhaszn ú alapítvány részére, a 22/C . § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja . (13) Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, h a a) a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkör űen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történ ő felajánlás esetének kivételével a (16)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozat benyújtásával egyidej űleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének id őpontjáig vagy a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adóhatóság kézhez kapja , b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott , végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalásakor nem haladja meg a százezer forintot , c) az adózó a vonatkozó társasági adóbevallását határid őben benyújtotta, és d) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, továbbá a (2 ) bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetend ő adó 80 százaléka a (2) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozatban szerepl ő összeget eléri vagy meghaladja. (14) Amennyiben az adózó egyidej űleg több társasági adóel őlege vonatkozásában tes z rendelkez ő nyilatkozatot, akkor az állami adóhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolás t azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásako r még nem vált esedékessé . (15) Az állami adóhatóság a (11)-(12) bekezdés szerinti átutalások megtörténtér ől és annak összegéről az adózót és a (16)-(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja . (16) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén a mozgóképszakmai hatóság az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együtte s kérelmére, az Mktv . 31/C . § (1) bekezdése szerinti jogerős költségellenőrzési határozat száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv . 12 . § (10) bekezdésében meghatározott része 25 százalékának meghaladását . E bekezdé s rendelkezései nem alkalmazandók a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkör űen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás vonatkozásában . (17) A mozgóképszakmai hatóság a (16) bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelemb e veszi az Mktv . 31/C. (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetet t támogatások, a 22 . § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, továbbá az e bekezdé s szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de a z állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdé s szerinti igazolás visszavonásig érvényes . (18) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén a z el őadó-művészeti szervezetek működésével összefügg ő közigazgatási hatósági és szolgáltatás i feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-m űvészeti szervezet együttes kérelmére, az el őadóművészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít k i

21

arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi az el őadó-művészeti szervezet EGTtagállamban a tárgyévet megel ő ző évben tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékána k meghaladását. Az el őadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe vesz i az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, a támogatási szerz ődés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes . (19) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha a támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vag y a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportpolitikáért felel ős miniszter az adózó és a támogatá s fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáró l rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C . § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C . § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását . A sportpolitikáért felelős miniszter az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C . § (3) bekezdése szerint kiállított sportfejlesztési támogatási igazolások, szponzori vagy támogatás i szerződés keretében megfizetett kiegészít ő támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állam i adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét . Az e bekezdés szerint i igazolás visszavonásig érvényes . (20) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, h a felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség e tagjaként működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is), a látvány-csapatsport országo s sportági szakszövetsége tagjaként m űködő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatspor t fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkez ő határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C . § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlot t összeg nem eredményezi a 22/C . § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitáso k meghaladását . A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az e bekezdés szerint i igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C . § (3) bekezdése szerint kiállított támogatás i igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő sportfejlesztés i támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentet t összegét . Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes . (21)A (19)-(20) bekezdésben meghatározott igazolást a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a 22/C . §-ban foglaltak figyelembevételéve l állítja ki. (22) Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra a z (1)-(2) bekezdés szerint felajánlott összeg meghaladja a (16)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolásban szerepl ő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szerepl ő összeg 2 százalékát a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a Magyar Nemzeti Filmalap Közhaszn ú Nonprofit Zártkör űen Működő Részvénytársaságnak, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározot t esetben a kultúráért felelős minisztériumnak, a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a sportpolitikáért felelő s miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára teljesíti, azzal, hog y

22



ezen utóbbi összeget az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani . Az állami adóhatóság ezen kötelezettségének évente egy alkalommal, a megel őző naptári év decembe r 31-ével záruló adóév vonatkozásában tett, e fejezet szerinti adóról történ ő összes rendelkezésr e tekintettel augusztus 31-éig tesz eleget . (23) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellen őrzése eredményeképpen az e törvény 24 . §-a szerint fizetendő adó 80 százalékos korlátnak megfelel ő összege módosulna, ez nem érinti a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeget . (24) Az (1) bekezdés szerinti esetben, amennyiben az adózó az adóel őleg bevallás benyújtását követően az adózás rendjér ő l szóló törvény alapján az adóel őlege módosítását kéri, az állam i adóhatóság – a módosítás jóváhagyása esetén – a (11), (12), (22), (25) bekezdés szerint átutalásr a kerül ő összeget a csökkentett összeg ű adóelő leggel arányosan mérsékli, vagy amennyiben az adóz ó számításai szerint adófizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik, a rendelkez ő nyilatkozat szerinti átutalást nem teljesíti . (25) Az állami adóhatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történ ő felajánlás esetében a (11) bekezdés szerinti átutalandó összeg 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felel ő s miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/ 3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdé s szerint meghatározott határid őben átutalja . (26) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutal t összeg meghaladja az e törvény 24 . §-a szerinti fizetendő adóösszegének 80 százalékát, akkor a 8 0 százalékot meghaladó részt az (1)-(2) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni, azzal, hogy az adózó a következ ő adóév(ek)ben az (1)-(2) bekezdés szerinti rendelkez ő nyilatkozatot ezen összeg telje s figyelembevételét követően tehet . (27) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutal t összeg meghaladja az e törvény 24 . §-a szerinti fizetendő adót és az adózót visszaigényelhető adó illetné meg, az adózót ezen különbözet erejéig más adónemre történ ő átvezetés, valamint kiutalá s nem illeti meg. (28) Az állami adóhatóság által a (11) bekezdés szerint átutalt összeg a 30 . § (10)-(11 ) bekezdései szerint meghatározott támogatásnak min ősül." 39. §

A Tao . törvény a 24/A . §-t követően a következ ő új alcímmel egészül ki :

„Adófelajánlás esetén járó jóváírá s 24/B. (1) Az adózó a 24/A . § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkez ő nyilatkozatba n kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által a 24/A . § (11) bekezdése alapjá n átutalt összegre tekintettel – látvány-csapatsportok támogatása esetén a (9) és a (25) bekezdé s szerint csökkentett mértékben – jóváírásra jogosult, amelyet az állami adóhatóság a társaság i adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adóz ó adófolyószámlájára társasági adónemre. (2) Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összeg e a) az adóelőlegből és adóelő leg-kiegészítésb ől juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetend ő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint b) a fizetend ő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24 . § szerint fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka .

23



(3) A jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett társasági adófolyószámlán külön csökkent ő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevéte l az adózás előtti eredményt csökkenti . (4) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetend ő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, akkor az (1 ) bekezdés szerinti jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán társasági adónemben kimutatott összegét az állami adóhatóság megfelel ően módosítja." (1) A Tao . törvény 29/A. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki: „(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnyel megállapított 7 . § (1) bekezdés z) pont zc) alpontját első alkalommal a 2014 . adóévi adókötelezettségre, a 2014 . adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni . 40.

(3) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt . adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részér ől átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege . (4) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt . adózás előtti eredményét nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történ ő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghalad ó része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcíme n történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag , haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését a z adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás el őtti eredmény terhére számolta el, és hogy a z eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor . (5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel megállapított 29/A . § (3)-(4) bekezdését a MÁV Magyar Államvasutak Zrt . és a MÁVSTART Zrt. a 2014 . évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja .” (2) A Tao . törvény 29/A . §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még ne m érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014 . december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkés őbb 2025 . december 31 . napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni . (7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel megállapított 18 . § (9) bekezdését els ő alkalommal a 2015 . évben kezdődő adóévi adókötelezettsé g megállapítása során kell alkalmazni . (8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnyel megállapított 24/A . §-át első alkalommal a 2015 . adóévre lehet alkalmazni . A 2015. adóévi olyan adóelő leg kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallás a 2015 . január 1-je előtti idő pontra esik, az adózó az adóelő leg kötelezettség esedékességének napjáig szerinti felajánlásról . A felajánlá s benyújtott rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhet a 24/A . átutalását az adóhatóság a 24/A . § szerinti feltételek teljesülése esetén teljesíti .”

24



41. §

A Tao. törvény 29/ZS. §-a a következ ő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki :

„(7a) Az adózó által a (7) bekezdés hatálya alá tartozó kapott támogatás, juttatás ( a továbbiakban e § alkalmazásában : kapott támogatás) elszámolásakor az adózó az (1) bekezdé s szerinti különbözet kiszámítása során úgy jár el, mintha a kapott támogatást nem a támogatá s megszerzése adóévében, hanem azokban az adóévekben (az egyes adóévek között, a Törvénye k végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben felmerült költségeknek , ráfordításoknak megfelel ően megosztva) számolta volna el bevételként, amely adóévekben a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben a költségek, ráfordításo k felmerültek . (7b) Csökkenti az adózás el őtti eredményt a (7a) bekezdés szerinti kapott támogatás miatt az adóévben elszámolt bevétel .” 42. § A Tao . törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztés i adókedvezmény részletes szabályait, a fejlesztési adókedvezmény igénylését, a fejlesztés i adókedvezmény igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási intenzitást, a támogatástartalmat, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáér t felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét . ” 43. § A Tao. törvény 30 . § (10)-(11) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímei n nyújtható támogatás igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételé t képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a 22/C . § és 24/A . § szerinti igazolás kiállításának , sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatá s elkerülése miatti korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a (támogatási) igazolás alapján igénybe vehet ő egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellen őrzésének, valamint a támogató és a támogatot t szervezet között a felajánlásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalo m megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg . (11) Felhatalmazást kap a kultúráért felel ős miniszter, hogy az államháztartásért felel ős miniszterrel egyetértésben rendeletben a 22 . § (1) bekezdése és a 24/A . § alapján az előadóművészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan a) a támogatás felhasználásának időtartamát, elszámolható költségeinek körét, a támogatá s felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámol ó benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat ; b) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás és a 24/A . §-a szerinti igazolás iránti kérelem tartalmát, a támogatási igazolás, a 24/A . § szerinti igazolás kiállítására irányuló eljárá s szabályait, a támogatási igazolás, a 24/A . § szerinti igazolás tartalmát, valamint a támogatás i igazolással, a 24/A. § szerinti igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellen ő rzés, továbbá a 22 . § (1) bekezdése szerinti kiegészít ő támogatás megfizetésének részletes szabályait meghatározza.” (1) A Tao. törvény 30/A . §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „30/A. § E törvény 4 . § 23/d. pontja, 7 . § (12) bekezdés b) pontja, 22/A . § (4) bekezdés b) pontja, 22/B . §-a, 1 . számú melléklet 14 . pontja a Szerződés 107. és 108 . cikke alkalmazásában bizonyo s támogatási kategóriáknak a bels ő piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014 . június 17 44. §

25



i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014 .06.26. 1-78 . o.) 1-14. és 17 . cikkei hatálya al á tartozó támogatást tartalmaz . (2) A Tao . törvény a következ ő 30/B. §-sal egészül ki : „308 . § E törvény 29/A . § (3) és (4) bekezdés e a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és a z 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007 . október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315 ., 2007 .12.3., 1. o.), b) a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetés e vonatkozásában az Európai Unió m űködéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekél y összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013 . december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013 .12 .24., 1 .o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz .” 45. §

A Tao . törvény 31 . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(4) E törvény 7 . § (12) bekezdése, 22/A . § (4) bekezdése és 1 . számú melléklet 14 . pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107 . és 108 . cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyo s kategóriáinak a bels ő piaccal összeegyeztethet őnek nyilvánításáról szóló, 2014 . június 25- i 702/2014/EU bizottsági rendelet 1-14 . és 17 . cikkei hatálya alá tartozó támogatási programo t tartalmaz.” 46. §

A Tao . törvény

1.

I . számú

2.

3.

melléklete a 4. melléklet,

számú melléklete az S. mellékle t

szerint módosul . 47. §

A Tao . törvény 1. 4. § 23/a . pontjában az „az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is) ” szövegrész helyébe az „az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is)” szöveg; 2. 4. § 23/a . pont a) alpontjában, 6 . § (6) bekezdés c) pontjában, 7. § (10) bekezdés a) pontjában, 8 . § (1) bekezdés m) pont b) alpontjában, 8 . § (1) bekezdés n) pontjában, 10 . § (7) bekezdésében, 13/A . § (2) bekezdés b) pontjában, 13/A. § (4) bekezdésében, 16 . § (2) bekezdés a), f) és i) pontjában, 16 . § (7), (10) és (11) bekezdésében, 17 . § (7) és (8) bekezdésében, 26 . § (3) és (6) bekezdésében, 1 . számú melléklet 2 . és 3 . pontjában az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg; 3. 4. § 23/d. pontjában a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatáso k bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008 . augusztus 6.) 1-13 .” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyo s támogatási kategóriáknak a bels ő piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1-14 . és 17.” szöveg;

26

4. 4. § 23/e. pontjában az „a kutatás-fejlesztésr ől és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 10. pont” szövegrész helyébe az „a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény” szöveg; 5. 6. § (6) bekezdés c) alpontjában, 10 . § (7) bekezdésében, 13/A . § (4) bekezdés a)-b) pontjaiban, 17 . § (9) bekezdésében, 18 . § (6) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással” szöveg; 6. 7. § (1) bekezdés j) pontjában a „társadalombiztosítási járulék, a járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó, annak” szöveg; '7. 7. (1) bekezdés v) pontjában a „legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személy” szöveg ; 8. 7 . § (1) bekezdés y) pontjában, 10 . § (5) bekezdésében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg; 9. 7. § (15) bekezdésében a „19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése” szövegrész helyébe a „19 . § lekötés adóévében hatályos rendelkezései ” szöveg; 10.7. § (20) bekezdésében a „19. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „19. §” szöveg ; 11. 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „egyesülés, szétválás” szöveg; 12. 13/A. § (3) bekezdésében, 16 . (2) bekezdés i) pontjában, 16 . § (11) bekezdésében, 17 . § (8) bekezdés b) pontjában az „átalakulást” szövegrész helyébe az „átalakulást, egyesülést, szétválást” szöveg; 13. 13/A. § (5) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „egyesüléssel, szétválással” szöveg; 14. 16. (1) bekezdés b) pontjában a „19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályo s rendelkezése” szövegrész helyébe a „19 . § lekötés adóévében hatályos rendelkezései” szöveg ; 15. 16. § (2) bekezdésében az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg; 16. 16. § (2) bekezdés a) pontjában az „az átalakulás adóévében” szövegrész helyébe az „a kiválás adóévében” szöveg; 17. 17 . § (1) bekezdésében az „ a következő adóévekben” szövegrész helyébe az „ a következő öt adóévben” szöveg, az „a (2)-(9) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „a (2)-(9a) bekezdésekben” szöveg; 18.22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethet őnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008 . augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszával összhangban, általános vagy szakképzési” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a bels ő piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáró l szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet S. szakaszával összhangban képzési” szöveg;

19. 22/C . § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „az Európai Közösséget Létrehoz ó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű

27

(de minimis) támogatások



alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összeg ű (de minimis) " szövegrész helyébe a „csekély összegű (de minimis)” szöveg;

20. 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában az „a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásába n döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület ” szövegrész helyébe az „a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvénybe n meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörre l rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (a továbbiakban : Magyar Olimpiai Bizottság)” szöveg ;

21. 22/C . § (3a) bekezdés b) pontjában a „sportköztestület” szövegrész helyébe a „Magyar Olimpiai Bizottság” szöveg; 22. 22/C. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában az „általános képzés esetén 60 százalékát ” szövegrész helyébe az „általános képzés esetén 50 százalékát, ami a 65112014/E U bizottsági rendelet 31 . cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően legfeljebb 70%-os mértékig növelhető ” szöveg;

23.22/C. § (5) bekezdés d) pontjában az „egyesülési jogról szóló törvény” szövegrész helyébe az „egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezete k működésér ől és támogatásáról szóló törvény” szöveg ; 24. 31 . § (1) bekezdés a) pontjában a „Tanács 90/434/EGK irányelve a különböz ő tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra é s részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről” szövegrész helyébe a „Tanács 2009/133/EK irányelve a különböz ő tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére , valamint az SE-k vagy az SCE-k létesít ő okirat szerinti székhelyének a tagállamok között i áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszerér ől (2009. október 19.)” szöve g

lép . 48. §

Hatályát veszti a Tao . törvény

1. 6. § (8) bekezdés a) pontja; 2. 7 . § (17) bekezdésében az „(I) bekezdése” szövegrész ; 3. 7. § (16) bekezdésében az „(1) bekezdésének a” szövegrész ; 4. 19. § (1) bekezdésében az „és (4)” szövegrész; 5. 22/B . § (2a) bekezdés c) pontja; 6.

228. § (12) bekezdése;

7.

1 . számú melléklet 12 . pontjában a „vagy a 29/D. § (1) bekezdése” szövegrész .

3. Az egyszer űsített vállalkozói adóról szóló 2002 . évi XLIII . törvény módosítása 49. § Az egyszer ű sített vállalkozói adóról szóló 2002 . évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva . törvény) 18 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátla n mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (a továbbiakban : az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet a z

28



adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy kisvállalatiadó-bevallásába n elkülönítetten vall be . A bevallott összeget három egyenl ő részletben, az üzleti évre és az üzleti éve t követő két adóévre – de legkéső bb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, kisvállalatiadó-bevallás illetve eva-bevallás benyújtásáva l egyidej űleg fizet meg . 50. § Az Eva . törvény 10. § (2) és (4) bekezdésében az „önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott” szövegrész helyébe az „önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott” szöveg lép . 4 . Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006 . évi LIX. törvény módosítása 51. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006 . évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv .) 1 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A 4 . §-ban meghatározott személy járadék fizetésére, a 4/A . §-ban, 4B . §-ban és a 4/D . §ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett .” 52. §

A Különadó tv . a következő alcímmel egészül ki : „A forgalmazó és a befektetési alap különadój a

4/D . § (1) Adóköteles a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkez ő a) a kollektív befektetési formákról és kezel őikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvénye k módosításáról szóló 2014 . évi XVI. törvény (a továbbiakban : Kbftv .) szerinti forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon általa nyilvántartot t külföldi kollektív befektetési értékpapír , b) befektetési alapkezel ő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetés i jegye . (2) Az adó alanya:

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a forgalmazó , b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési alap . (3) Az adó alapj a a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén az (1 ) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazó által ügyfelei részére vezetett értékpapír számláko n nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok forintban kifejezett – a vásárol t értékpapírok napi nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított – értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerin t számított értékét ; b) a befektetési alapkezel ő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjai n nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonába n lévő , ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét. (4)

Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka .

29



(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adóalap esetében a fizetend ő adót a forgalmazó állapítja meg, vallja be és fizeti meg (önadózás) . (6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetében a fizetend ő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és — a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót — fizet i meg (adóbeszedés) . (7) A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezel ő a különadó-kötelezettséget negyedévente, a z éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követ ő hónap 20 . napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg . (8) Amennyiben a külföldi kollektív befektetési értékpapírokat a befektetési alapkezel ő forgalmazza és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámla vezetést is végez, akkor a (2) bekezdés a) pontja szerint adóalany, és e tevékenysége körében megfelel ően alkalmaznia kell az (1)-(5 ) bekezdés rendelkezéseit ." 53. § A Különadó tv . 7. §-a a következ ő 16-17. pontokkal egészül ki : (E törvény alkalmazásában :)

„16. értékpapírszámla : a Tpt. szerinti értékpapírszámla ; 17. kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. szerinti kollektív befektetési értékpapír ;” 54. §

A Különadó tv. a következő 12. §-sal egészül ki:

„12 . § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel megállapított 4/D . §-át első alkalommal a 2015 . évi adókötelezettségre kell alkalmazni .” 55. §

A Különadó tv .

1. 4. § (5) és (6) bekezdésében a „2014-re” szövegrész helyébe a „2015-re” szöveg; 2. 4/A. § (1) bekezdésében a „2014-ben” szövegrész helyébe a „2015-ben” szöveg ; 3. 4/A . § (2) bekezdésében a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg; 4. 4/A. § (3) bekezdésében a „2010-2013 .” szövegrész helyébe a „2010-2014.” szöveg, a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg; 5. 4B . § (1) bekezdésében a „2014-ben” szövegrész helyébe a „2015-ben” szöveg; 6. 7. § 12. pontjában „a kollektív befektetési formákról és kezel őikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény” szövegrész helyébe a ,,Kbftv. " szöveg; 7. 7. § 13 . pontjában a „Tpt.” szövegrész helyébe a „Kbftv.” szöveg lép. 56. §

Hatályát veszti a Különadó tv .

1. 2.

4/A. § (4) bekezdés 3 . pont e) alpontja,

3. 4.

4/A. § (6) bekezdés c) pont ce) alpontja, 4/A. § (10) bekezdés c) pontja, 7 . § 7. pontjában a „ , befektetési alapkezelő” szövegrész .

30



5 . Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrő l szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefügg ő törvénymódosításokról szóló 2009 . évi CXVI. törvény módosítás a 57 . § Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló 2009 . évi CXV . törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefügg ő törvénymódosításokról szóló 2009 . évi CXVI. törvény 144 . § (17) bekezdése . 6. Az egyszerű sített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása 58. § Az egyszer űsített foglalkoztatásról szóló 2010 . évi LXXV . törvény (a továbbiakban : Efo tv .) 9 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A 7 . § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételb ől a természete s személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszer űsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszer űsített foglalkoztatá s naptári napjainak száma és az adóév els ő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy — ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantál t bérminimum 87 százaléka jár — a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban : mentesített keretösszeg) .” 59. § Az Efo tv. a következő 17. §-sal egészül ki : „17 . § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnye l megállapított 9 . § (2) bekezdése az egyszer űsített foglalkoztatásból 2014 . évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.” 7. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012 . évi CXLVII. törvény módosítása 60. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012 . évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv .) 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megsz űnik)

„j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságná l nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napjá n meghaladja a 100 ezer forintot;” (2)A Katv . 5. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megsz űnik)

„m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megel őző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3 . §-ban foglalt feltételeknek .”

(3)A Katv . 5. § (2) bekezdés helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Az adóalanyiság megszűnésér ől — az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott oko k kivételével — az adóhatóság határozatot hoz .”

31



61 . §

(1) A Katv . 7 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidej űleg a kisadózó vállalkozás bejelent i azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítás i azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzet t tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közrem űködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadóz ó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyén i vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként .” (2) A Katv . 7 . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó f ő állású kisadózónak min ősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadóz ó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja.” 62. §

A Katv . 8 . § (11) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követ ő hónap 12 . napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)-(10) bekezdés szerint a kisadóz ó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége . Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság – figyelemme l a (10) bekezdés rendelkezésére is – a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapjá n hivatalból végzi el .” 63. §

A Katv. 14. § (3) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki :

[A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülménye k közül egynél több megvalósul :]

„g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyén i vállalkozó a naptári év egészében a 2 . § 8 . pont a) vagy g) alpont szerint nem min ősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százaléká t olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2 . § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem .” 64. §

A Katv . 23 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(2) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente , a tárgynegyedévet követ ő hónap 20-áig tesz eleget.” 65. §

A Katv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyén i cég adót (a továbbiakban : az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet . Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkoz ó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszer űsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vag y kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be . A bevallott összeget három egyenlő részletben , az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszer űsített vállalkozói adóról szól ó bevallás, vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására el őírt határid őig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg .”

32



66. §

A Katv.

1. 8. § (9) és (10) bekezdésében az „az (1) és (2) bekezdés szerinti adót” szövegrészek helyébe az „az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót” szöveg; 2. 19. § (5) bekezdés a) pontjában a „meghaladásának hónapját megel őző hónap utolsó napjával” szövegrész helyébe a „negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal” szöveg; 3. 19 . § (5) bekezdés d) pontjában az „átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást” szövegrész helyébe az „egyesülését, szétválását megelőző nappal ” szöveg; 4. 19. § (8) bekezdésében a „megszűnését követő két adóévre” szövegrész helyébe a megsz űnésétől számított 24 hónapban" szöveg; 5. 20. § (6) bekezdés f) pontjában az „adófizetési kötelezettség, továbbá” szövegrész helyéb e az „adófizetési kötelezettség (ide nem értve az általános forgalmi adó-fizetés i kötelezettséget), továbbá” szöveg;

6. 20. § (13) bekezdés a) pontjában az „adóévet” szövegrész helyébe az „adóalanyiság időszakát” szöveg; 7. 20. § (13) bekezdés b) pontjában az „adóévet megel őző adóévben” szövegrész helyébe az „adóalanyiság időszakát megelőző időszakban” szöveg; 8. 20. § (18) bekezdés a) pontjában a „be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét” szövegrész helyébe a „be nem folyt bevétel összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is)” szöveg; 9. 20. § (19) bekezdés b) pontjában az „időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség , ráfordítás összegét” szövegrész helyébe a „ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is)” szöveg; 10.23 . § (8) bekezdésben az „adóévben” szövegrészek helyébe az „adóévre” szöveg ; 11. 25. § (2) bekezdésében az „átalányadózást alkalmaz” szövegrész helyébe a z „átalányadózást alkalmaz, vagy áttér az egyszer űsített vállalkozói adó hatálya alá ”

szöveg; 12.26 . § (2) bekezdésében a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékbó l lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel , amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának id őtartama alatt keletkezett” szövegrész helyébe a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetés i kötelezettséggel, mérleg szerinti eredménnyel, amely az adóalany egyszer űsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának id őtartama alatt keletkezett.” szöve g

lép.

33



67. § 1. 2.

Hatályát veszti a Katv. 5 . § (1) bekezdés b) pontja, 23 . § (3) bekezdése . II. Fejezet KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSO K

8. Az energiaadóról szóló 2003 . évi LXXXVIII . törvény módosítása 68 . § Az energiaadóról szóló 2003 . évi LXXXVIII. törvény 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következ ő 1/A. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában : ) „1 . ásványtani folyamat : a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szól ó 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI 26 „egyéb nemfém ásványi termék gyártása ” kód alá besorolt folyamat ;

1/A. átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer;” 69 . Az energiaadóról szóló 2003 . évi LXXXVIII. törvény 4 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(2) Az adó mértéke a) villamos energiára megawattóránként 310,50 forint , b) a földgázra gigajoule-onként 93,50 forint , c) a szénre ezer kg-onként 2516 forint .” 70. § (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII . törvény 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az adófizetési kötelezettség )

„a) a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint i teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, ” (keletkezik )

(2) Az energiaadóról szóló 2003 . évi LXXXVIII. törvény 5 . §-a a következő f) ponttal egészül ki: (Az adófizetési kötelezettség)

„f) a 3. § (1) bekezdés h) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, saját célra felhasznált energia esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznál t energiamennyiségre” (keletkezik.)

34



71. § (1) Az energiaadóról szóló 2003 . évi LXXXVIII. törvény 6 . § (1) bekezdés d) pontj a helyébe a következő rendelkezés lép : [Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetend ő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtó l történő visszaigénylésére jogosult]

„d) az a személy, aki kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatba n energiát használ fel ;”

(2) Az energiaadóról szóló 2003 . évi LXXXVIII . törvény 6 . § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célr a

ténylegesen felhasznált mennyiség után, ] c)

a 3. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint megállapított adó esetében a bevallott adót "

(igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba. )

9. A regisztrációs adóról szóló 2003 . évi CX. törvény módosítása 72. §

A regisztrációs adóról szóló 2003 . évi CX. törvény

1. 2. § 15. pontjában a „100” szövegrész helyébe az „50” szöveg , 2. 4. § (6) bekezdésében a „külföldön” szövegrész helyébe a „Közösség területén kívül ” szöveg 3.

16/A. § (2) bekezdésében a „személygépkocsi honossága szerint illetéke s járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság” szövegrész helyébe a „személygépkocsik”

szöveg lép. 10. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairó l szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása 73. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairó l szóló 2003. évi CXXVII . törvény (a továbbiakban : Jöt.) 3. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetés t illeti meg, kivéve a 64 . § (6) bekezdésében meghatározott adóból származó bevételt, amely a magánfőz ő lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele.” 74. §

A Jöt. 5. §-a a következ ő (9) bekezdéssel egészül ki :

„(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfózésné l az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság já r el.”

35



75. §

(1) A Jöt . 7. § 1 . pont p) alpontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(jövedéki termék belföldi előállítása : a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával , bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelyne k eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve . )

„p) nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a tudományos kutatásról , fejlesztésrő l és innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban : kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak (a továbbiakban : bioüzemanyag ) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történ ő bekeverését, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban : kísérleti célú előállítás),” (2) A Jöt. 7. § 1 . pontja a következ ő r) alponttal egészül ki : (jövedéki termék belföldi előállítása : a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával , bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelyne k eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve :) „r) az ásványolajtermékeknek az adómentes felhasználó telephelyén bekövetkez ő keveredését;”

(3)A Jöt. 7. § 50 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában)

„50. csoportmentességi rendelet: a Szerződés 107. és 108 . cikke alkalmazásában bizonyo s támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014 . június 17-ei 65112014/EU bizottsági rendelet ;” (4) A Jöt. 7. § 53-55 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában )

„53 . motorfejlesztés : a csoportmentességi rendelet 2 . cikk 86 . pontja szerinti kísérleti fejleszté s keretében a környezetet jobban kímél ő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés ; 54. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokka l kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképr ől szóló 37/2011 . (III. 22.) Korm. rendelet 2 . § 1 . pontja szerinti támogatás; 55. csekély összegű (de minimis) támogatás : az Európai Unió működéséről szóló szerz ődés 107 . és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013 . december 18- i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás ;”

76. §

A Jöt. 11 . § (2) és (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek :

„(2) A jövedéki termék – kivéve a sz ő l őbort, a 80 . § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsg őt – adófelfüggesztéssel történ ő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás min ő sül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek . (3) Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányo k a) – a b) pontban foglalt eltéréssel – az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyér ől a 10 . § (3) bekezdés b) pont szerint szállított

jövedéki termékre – kivéve a sző lőbort, a 80 . § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82 . § (1) bekezdése szerinti pezsg őt – az e-TKO, illetve – a 20/A . § szerinti üzemszünet időtartama alatt – az üzemszüneti TKO,

36



b) az ásványolaj cső vezetékes szállítása esetén, valamint a 11 . § (1) bekezdés g) pont gb) és gc)

alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat ( a továbbiakban a)-b) pontok együtt : termékkísérő okmány) ." 77. §

(1) A Jöt. 40 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Adóraktárból a jövedéki termék – kivéve a sz őlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerint i terméket, valamint 82 . (1) bekezdése szerinti pezsgőt – a) adófelfüggesztés mellett (ideértve a 13 . § (1) bekezdés e)-g) pont szerinti célra történ ő kitárolást is ) aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldr ől történő kiléptetés céljára e-TKOval (az üzemszünet idő tartama alatt üzemszüneti TKO-val) , ab) ásványolaj-adóraktárból cs ővezetékes szállítás esetén, illetve a repül őtéri adóraktárból , valamint a 11 . § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki , b) szabad forgalomba – kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történ ő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-tölt ő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történ ő kiszállítását, valamint a 13 . (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontj a és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet – az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban : egyszerűsített kísérő okmány) egyidej ű kiállításával, és a szállítást végz ő részére történő átadásával bocsátható .”

(2) A Jöt. 40 . § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(14) Adóraktárból a sz őlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82 . § (1) bekezdése szerinti pezsg ő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldr ől történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történ ő kitárolása, valamint – jogszabályban foglal t eltéréssel – szabadforgalomba bocsátása borkísér ő okmány [79. § (2) bekezdés 4 . pont] kiállítása mellett történhet .” 78. §

A Jöt. 48 . § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve , ha jogszabály másként rendelkezik . Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20 . napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége . A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezet t adófizetési kötelezettsége . A nulla adómértékű szőlőborra, valamint a 80 . § (2a) bekezdése szerint i termékre nem kell adóbevallást benyújtani .” 79. §

(1) A Jöt. 52. § (1) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következ ő rendelkezések lépnek :

[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - :]

„e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú f űtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 ° C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C h őmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért s űrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4 655 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is 116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C h ő mérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C h ő mérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a

37



25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 1 5 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m a-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 116 000 Ft/ ezer kg ,

fj a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekb ől arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek , importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálá s vagy felhasználás esetén 12 725 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg , g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekb ől arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 28 Ft/nm 3," (2) A Jöt . 52 . § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következ ő (8) bekezdéssel egészül ki : „(5) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti adómérték a csoportmentességi rendelet 44 . cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás. (6) Az E85 bioüzemanyag kedvezményes jövedéki adója az Európai Bizottság SA .35676. számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz . (7) Az adó mértéke az E85 esetében — a (2) bekezdés b) pontjától eltérően — az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, amennyiben az E85-öt olyan adóraktár-engedélyes bocsátj a szabadforgalomba, aki állami támogatásban részesült és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték , valamint a (2) bekezdés b) pont szerinti adómérték különbségének és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték alkalmazásával szabadforgalomba bocsátott E85 mennyiségének szorzata ne m éri el a kapott állami támogatás összegét . (8) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes külön jogszabály szerin t nyilatkozik arról, hogy részesült-e állami támogatásban .” 80. § A Jöt. 55 . §-a a következ ő (7) bekezdéssel egészül ki : „(7) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározot t M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyköz i közlekedésében üzemeltető személy az e tevékenységéhez felhasznált, adózottan beszerzett 52. § (1) bekezdés g) pontja szerinti termék beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti .” 81. §

A Jöt. 57 . § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44 . cikke alapján a 2003/96/EK irányel v szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás .” 82. §

A Jöt. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztés (4) bekezdés szerinti id őszakban ténylegesen felmerült költsége 25%-ának megfelel ő összegéig érvényesíthető, feltéve, hogy ez a költség a csoportmentességi rendelet 25 . cikk (3) bekezdése szerint elszámolható költség .”

38



83. §

A Jöt. 57/B . §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„578. § Az 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25 . cikke alapján kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.” 84. §

(1) A Jöt . 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból a) az üzemanyagtöltő állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt, b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag tárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzít ő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartálybó l elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után literenként 11 Ft visszaigényelhet ő.” (2) A Jöt. 57/C . § (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(7) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44 . cikke alapján a 2003/96/E K irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.” 85.§ lépnek:

A Jöt. 63.

(2) bekezdés 11 . és 12 . pontja helyébe a következő rendelkezések

(E törvény alkalmazásában) „11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható , legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-el őállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfő ző által végzett előállítása évente legfeljebb 50 liter mennyiségig ; 12. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermeszt ő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdon ú desztillálóberendezéssel rendelkezik .” 86. §

(1) A Jöt. 64. (1)-(3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek :

„(1) Az adó alapja – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az alkoholtermék 10 0 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal (a továbbiakban : tiszta szesz) hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége . (2) Az adó mértéke – a (3) és a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerint i adóalapra 333 385 forint. (3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából el őállított párlat (a továbbiakban : bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérf őzető részére évente a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint, b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint .” (2) A Jöt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(6) Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg .”

39



87. §

A Jöt. 67/A . §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„67/A . § (1) A magánfőző a 63 . § (2) bekezdés 11 . pontja szerinti desztillálóberendezés felett i tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzat i adóhatósághoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánf őző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés id őpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánf őző lakcímétől. (3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellen őrzéskor bemutatni a desztillálóberendezé s feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot . (4) A magánfő ző az előállított magánfő zött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségé t a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzat i adóhatósághoz . Ha a magánfőző nem állított el ő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor ne m keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége . (5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésr ől, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzat i adóhatóságot . Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követ ő hónap 15 . napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére . (6) A 63. § (2) bekezdés 11 . pontja szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítésér ől. (7)A magánfőzött párlat kizárólag a magánfő z ő, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el , feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor . A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktá r részére értékesíthető. (8) A (7) bekezdés szerinti értékesítéskor vagy ha a magánf őző az általa el őállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az (1) bekezdés szerint i bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatóság i igazolás igazolja a párlat eredetét . (9) Magánfő zés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a z előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejét ől számított 1 év elteltével évül el .” 88. §

A Jöt. 72 . §-a a következ ő (15) bekezdéssel egészül ki : „(15) A magánfőző nek nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie .” 89. §

A Jöt. 73 . § (14) és (15) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek :

„(14) A bérfőzető a zárjegy megrendelését e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerin t nyújtja be a vámhatósághoz . Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, továbbá az egyszer űsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követ ően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64 . § (5 ) bekezdés szerinti adót megfizették . (15) Az átvett zárjeggyel a bérfő zet ő nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvet t zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására .” 90. §

A Jöt. 76. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

40



„(6) A (3) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték érvényesítése az adóévben igénybe vet t csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható .” 91. §

A Jöt 79 . § (2) bekezdés 4 . pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(E törvény alkalmazásában :) „4. borkísér ő okmány: a szőlőbor, a 80 . § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82 . § (1) bekezdése szerinti pezsgő szállításához alkalmazandó, a vámhatóság által kiadott vagy a vámhatóság engedélyével formanyomtatványként, illetve számítógéppel el őállított, szigor ú számadású bizonylat;”

92. § A Jöt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép és a § a következ ő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2) Az adó mértéke hektoliterenként a sz őlőborra 0 forint, az egyéb borra — a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel — 9870 forint . (2a) Az adó mértéke hektoliterenként a sz őlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8, 5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keverékére, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot — a pezsg ő kivételével — 0 forint.” (1) A Jöt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Egyszer űsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort vagy a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket állít el ő , palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki (amely) — a 91 . § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltér ően — saját el őállítású sz őlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz.” (2)A Jöt. 82. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : 93. §

„(7) Az egyszer űsített adóraktárban kizárólag sz őlő bort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni . (8) Az egyszer űsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miat t szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) sz őlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti egyé b termék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a sz őlőbort, valamint a z (1) bekezdés szerinti egyéb terméket az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti . Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47 . § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9 ) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni .” (1) A Jöt. 83 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a sz őlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a sz őlőbor, valamint a 82 . § (1) bekezdése szerinti egyéb termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kel l szerepeltetnie.” (2) A Jöt. 83. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki és a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 80 . § (2a) szerinti termékről az (5) bekezdé s szerinti mennyiségi elszámolást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania . (6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtás i rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), 94. §

41



tárolt, raktározott és az értékesített sz őlő bor, valamint a 82 . § (1) bekezdése szerinti egyéb termék elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenő rzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet ." 95.§

A Jöt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki :

„(8) A boradóraktárban a 80 . (2a) bekezdése szerinti termék és az annak el őállításáho z betárolt szőlőbor tekintetében a 83 . § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a z egyszerűsített adóraktár alatt boradóraktárat kell érteni .” 96. §

A Jöt. 96. (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány)

„b) a természetes dohánylevelekből álló küls ő borítékkal rendelkez ő dohányrúd,

c) a kocsányozott dohánykeverékb ől készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket - adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével — teljesen körülölel ő, küls ő borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege — füstsz űrő vagy szopóka nélkül — legalább 2, 3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerület e eléri a 34 millimétert (a továbbiakban a b)-c) pont együtt : szivar, szivarka), ” 97.

A Jöt. 103 . § (2) bekezdés 1 . pont b) alpontjának helyébe a következő rendelkezé s

lép: (E törvény alkalmazásában : 1 . jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység, ) „b) az 52 . § (1) bekezdés a), — a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével — b), d), — a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével — .fi, g) és h) pontja szerinti jövedéki termékeknek, a biodízelnek, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyagnak, az E85 nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszám ú alkoholterméket tartalmazó ásványolajnak (a továbbiakban : üzemanyag) nem üzemanyagtöltő állomáson, továbbá az 52 . (1) bekezdés c) pontja szerinti gázolajnak nem kiskereskedelm i tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése, a (6) bekezdésében foglal t eltéréssel ;”

98.§

(1) A Jöt. 104. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,)

„a) aki — az (5) és (8)-(11) bekezdésben foglalt eltéréssel — az ásványolajtermékek esetébe n 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 15 0 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,”

42



(2) A Jöt. 104. § (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép: „(7) Ha a jövedéki engedélyes keresked ő, az exportáló és az importáló ásványolajat , dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt vagy ezekb ől többet forgalmaz, exportál , importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot az ásványolajra, dohánygyártmányra és az egyéb jövedéki termékre külön-külön kell teljesíteni .” (3)A Jöt . 104. § (10) bekezdése a következ ő g)-h) ponttal egészül ki : (Jövedéki engedélyes tevékenységet)

„g) kizárólag a b) és f) pont szerinti termékekkel folytató személynek 6 millió Ft összegben kell, h) kizárólag az 52 . (1) bekezdés j)-g) és — a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósítot t

szénhidrogén kivételével — i) pontja szerinti ásványolajjal, valamint az 50 . (4) bekezdés szerinti megfigyelt termékkel és repül őgép üzemanyaggal — akár külön akár egyszerre többel — folytat ó személynek 120 millió Ft összegben kell ” (jövedéki biztosítékot nyújtania.)

99. §

A Jöt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(3) A jövedéki engedélyes keresked ő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzel ő olajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósítot t szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárm űről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban : terítőjárat) a külön jogszabályba n meghatározott rendelkezések szerint megengedett.” 100.§

(1) A Jöt. 110/A. (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki :

(Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni , értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott el őzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett)

„p) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdaság i tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít el ő.” (2) A Jöt. 110/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki : „(6) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében köteles részletesen leírni a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel . A kérelmet a vámhatóság 30 napon belül bírálja el és az abban foglaltakat szükség szerint helyszíni ellen ő rzé s keretében ellenőrizheti.”

43



101. §

A Jöt. 114 . § (3) bekezdése a következ ő d) ponttal egészül ki :

(Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mérték e . . . a) az adózás alól elvon t ., .ac) — az aa) és ab) pontban nem említett — terméknek az adó alapjaként meghatározot t mennyiségi egységben meghatározott mennyisége és ]

„d) a 80 . § (2a) bekezdése szerinti termék esetében 10 000 forint ” (szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.)

102. §

A Jöt. 122. §-a a következ ő o) ponttal egészül ki :

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja :]

„o) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013 . december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legküls ő régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történ ő módosításáról.” 103. §

A Jöt. a következ ő 1228. §-sal egészül ki : „1228 . § E törvén y a) 52. § (5) bekezdése, 57 . §-a, 57/A . §-a és 57/C. §-a a Szerződés 107 . és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014 . június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet ( HL L 187., 2014.6.26., 1.o.), b) 52. § (6)-(8) bekezdése az Európai Bizottság SA .35676 . számú határozata , c) 76. § (3) bekezdése az Európai Unió m űködésér ől szóló szerződés 107 . és 108 . cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendele t (HL L 352., 2013 . 12.24. 1 .o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz .” 104. §

A Jöt . „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/J . §-sal egészül ki :

„128/J . § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . . törvénnyel módosított 103. § (2) bekezdés 1 . pont b) alpontját a hatálybalépéskor folyamatban lév ő ügyekben is alkalmazni kell.” 105. §

A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/x. §-sal egészül ki :

„128/x. § (1) Ha 2015. január 1-jét megel őzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015 . január 15-ig kell megtennie a 67/A . § (1) bekezdés szerinti bejelentést . (2) A 2015. január Hét megelőző en el őállított magánfőzött párlatra 2014 . december 31-ét követően is az el őállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni .” 106. §

A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/L. §-sal egészül ki : „128/L. E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények , valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014. évi . . . törvénnyel megállapított 104 . § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedéki

44



biztosítékokat 2015 . február 1-ig kell az ott meghatározott mértékre kiegészíteni a jövedéki biztosítékot nyújtónak, erre vonatkozó külön felhívás nélkül ." 107. §

A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/M. §-sal egészül ki : „128/M. (1) Ha e törvény eltérő en nem rendelkezik, mindazon dohánygyártmányokat , amelyeket legkés őbb 2014 . december 31 . napján éjfélig — az akkor hatályos szabályokna k megfelelő en — szabadforgalomba bocsátottak, a kiskereskedelmi forgalomban id őbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet . (2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmen ően, a kiskereskedelmi forgalomban idő beli korlátozá s nélkül értékesíteni lehet mindazon 2014 . december 31-ig legyártott — az akkor hatályos szabályozá s szerint szivarkának minősülő — dohánygyártmányokat is, amelyek ezen id őpontig Magyarországon adóraktárban kerültek elő állításra, vagy ide kerültek betárolásra — feltéve, hogy azokat kés őbb szabadforgalomba bocsátják — azzal, hogy a készletekről (a legyártott szivarkák számáról) 2015 . január 15 . napjáig a vámhatóságot értesíteni kell . Az e bekezdés szerint — a vámhatóság fel é lejelentett — termékeket az adózás szempontjából szivarkának kell tekinteni . A vámhatóság a lejelentett és a meglévő szivarkák számát jogosult bármikor az adóraktárban ellenőrizni, és a vámhatóság az adóraktár engedélyesének — az igénylésre vonatkozó általános szabályok szerint , mely igénylést legkés őbb 2015 . április 15-ig kell a vámhatósággal közölni — szivarka adójegye t bocsát rendelkezésre a lejelentett készlet erejéig . Az e bekezdés szerint lejelentett szivarka dohánytermékek az adóraktárat csak szabadforgalomba bocsátás jogcímén hagyhatják el . (3) A (2) bekezdés szerinti különös szabályok nem érintik az adójegy igényl őjének azon jogát, hogy a 2015 . január 1-t ől hatályos szabályoknak megfelel ő termékek szabadforgalomb a bocsátásához — az általános szabályok szerint — szivarka adójegyet igényeljen .” 108. §

A Jöt.

1. 5 . § (1)

bekezdésében a „(7)-(8)” szövegrész helyébe a „(7)-(9)” szöveg ,

2. 7. § 3. pont a) pont ab) alpontjában az „a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi ” szövegrész helyébe a „az Európai Unió m űködéséről szóló szerződés 349. cikkében , valamint 355 . cikkének (1) bekezdésében említett francia területek” szöveg, 3. 37 . § (6) bekezdés a) pontjában a „b), d), e) és f)” szövegrész helyébe a „b) f)” szöveg , 4. 48/B . § (3) 5. 56 . § (2)

bekezdésében a „c)” szövegrész helyébe a „d)” szöveg , bekezdésében az „a gázolaj, a repülőgép-üzemanyag, illetve a biodízel” szövegrész helyébe a „az ásványolaj” szöveg, 6. 72. § (12) bekezdésében és 91 . § (8) bekezdésében a „szőlőbor” szövegrész helyébe a „szőlőbor, valamint a 80. .' (2a) bekezdése szerinti termék” szöveg, bekezdésében a „b)-e)” szövegrész helyébe a „b-c)” szöveg, 8. 100. § (1) bekezdés d) pontjában a „szivar” szövegrész helyébe a „szivar, szivarka” szöveg, 9. 103. § (2) bekezdés 1 . pont c) alpontjában a „(3)-(6)” szövegrész helyébe a „(3)-(5) és (7) ” szöveg, 10. 104 . § (10) bekezdés a) pontjában a „szőlőborral” szövegrész helyébe a „sz őlőborral, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékkel” szöveg, 11. 114 . § (2) bekezdés k) pontjában a „magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának” szövegrész helyébe a „magánfőző a 67/A. § (7) bekezdés” szöveg, 12. 114. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a 3. számú melléklet” szövegrész helyébe az „a 3. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszám” szöveg, 7. 96 . § (5)

45



13. 115. § (1) bekezdésében a „ (2) " szövegrész helyébe a „ (3) " szöveg , 14. 119 . § (2) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „az adó” szövegrész helyébe az „a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása" szöveg, 15. 119 . § (2) bekezdés h) pont hd) alpontjában a „67. § (2) bekezdés b) pontját” szövegrész helyébe a „67/A. § (7) bekezdését” szöveg, 16. 129. § (2) bekezdés h) pontjában az „a 67/A . § (1) és (5) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány” szövegrész helyébe a „valamint a 67/A. § (8) bekezdés szerinti igazolás” szöveg

lép. 109. §

Hatályát veszti a Jöt .

1. 9. § (3) bekezdése, 2. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a „, kivéve a párlat [63 . § (2) bekezdés I. pont] 63. § (2) bekezdésének 11 . pontja szerinti előállítását” szövegrész, 3. 52 . § (2) bekezdés c) pontjában, 59. § (6) bekezdés b) pontjában, 66. § (7) bekezdésében, 74 . § (3) bekezdésében és a 114 . § (5) bekezdés a) pontjában az „alacsonyabb” szövegrész, 4. 64. § (8) bekezdésében az „a 9. § (3) bekezdésében,” szövegrész, 5. 73. § (1) bekezdés d) pontjában az „és a magánfőző” szövegrész, 6. 96. § (1) bekezdés d)-e) pontja, 7. 111 . § (3) bekezdése, 8. 115 . § (7) bekezdésében a „, valamint a 67/A . § (2) bekezdés szerint tett valótlan nyilatkoza t megtétele” szövegrész, 9. 119. § (2) bekezdés h) pont hb) alpontja. 11. Az általános forgalmi adóról szóló 2007 . évi CXXVII. törvény módosítása 110. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007 . évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Afa tv.) 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az 58 . a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során id őszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott idő szakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetésse l érintett időszak utolsó napja . (la) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetésse l érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugt a kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett id őszak utolsó napját megel őzi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett id őszakra vonatkozó ellenérték megtérítéséne k esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett id ő szak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vag y fizetéssel érintett id őszak utolsó napját követő időpontra esik .”

46



111. §

Az Áfa tv . a következő 58/A. §-sal egészül ki : „58/A. (1) Az 58 . § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a felek a könyvviteli , könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésbe n állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott id őszakra állapítják meg , teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett id őszak utolsó napja. (2) Az (1) bekezdéstől eltérő en teljesítés a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vag y fizetéssel érintett id ő szakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelő zi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett id őszakra vonatkozó ellenérték megtérítéséne k esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett id őszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vag y fizetéssel érintett id őszak utolsó napját követ ő időpontra esik .” 112. §

Az Áfa tv . 59. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megel őzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban : előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott el őleg esetében annak jóváírásakor , kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. (2) A jóváírt, kézhez vett, megszerzett el őleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetend ő adó arányos összegét is tartalmazza .” 113.

Az Áfa tv. 61 . § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

[Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésr e kötelezett adóalany, aki (amely)] „b) nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget, ” (a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg .)

114. §

Az Áfa tv . 85. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(E § alkalmazásában közszolgáltató :) „a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve a z önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében ;”

115. §

(1) Az Áfa tv . 86. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(Mentes az adó alól:) „g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönö s biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió kezelés ;”

47



(2)Az Áfa tv. 86 . § (1) bekezdése a következ ő m) ponttal egészül ki : (Mentes az adó alól: )

„m) a védelem terén alapvet ő biztonsági érdeket érint ő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetköz i megállapodáson alapuló értékesítése, és a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központ i költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.” (3) Az Áfa tv . 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Az (1) bekezdés d) és f) pontja nem alkalmazható a portfólió-kezelésre .” 116.

Az Áfa tv. a következő 89/A. §-sal egészül ki :

„89/A. § (1) Abban az esetben, ha a 113 . § (1) bekezdésében említett eljárás hatálya alatt áll ó terméket a 89 . § (1) bekezdése szerint értékesítik, az adófizetésre kötelezett adóalany íráso s meghatalmazása alapján azon adóraktár üzemeltet ője is eljárhat a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében, aki (amely) által üzemeltetett adóraktárból a terméket a Közösség másik tagállamába történő feladás, elfuvarozás el őtt kiraktározták . A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hog y 1. az adófizetésre kötelezett adóalany belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem i s kötelezett adóalany legyen, é s 2. az adóraktár üzemeltetője közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen. (2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék kiraktározásának indítványozásakor a kiraktározási okmánnyal együtt kell az adóraktár felügyeletét ellát ó vámszervhez benyújtani. (3) Érvényes meghatalmazás alapján a 89 . § (1) bekezdés szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket az adóraktár üzemeltetője teljesíti azzal, hogy az e törvényben és az Art .-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hog y 1. az ügylet teljesítését tanúsító számlát, mint az adófizetésre kötelezett meghatalmazottj a bocsátja ki ; 2. arról adófizetésre kötelezett adóalanyonként, ezen belül meghatalmazásonként egymástó l elkülönített nyilvántartást vezet ; 3. bevallásában és összesít ő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataiho z képest elkülönítetten közli. (4) Az adófizetésre kötelezett adóalany és az adóraktár üzemeltet ője közötti meghatalmazá s visszavonása nem érinti az adóraktár üzemeltet őjének a 4 . számú melléklet 19 . pontja szerinti adóbiztosíték-nyújtási kötelezettségét, ha a megsz űnés azt követően következik be, hogy a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtották .”

48



117. §

Az Áfa tv . 125 . (2) bekezdése a következ ő j) ponttal egészül ki:

(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha a z

adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül )

„j) a 124 . § (1} bekezdés a) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyom ó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be.” 118. §

Az Afa tv . 137. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art . rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, a z adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Elenyészik az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendel ő határozat jogerő re emelkedésének napjával abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámá t annak felfüggesztése nélkül törli .” 119. §

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevev ője fizeti .)

„c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építés i hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaer ő kölcsönzése , kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásána k igénybevétele esetében;” 120. §

Az Áfa tv . 146. §-a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki :

„(3) A 4. számú melléklet 38 . pontjában meghatározott esetben az adóraktár üzemeltet ője az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adófizetésre kötelezettel együtt egyetemlegesen felel ős az adó megfizetéséért, feltéve, hogy a 89/A . § szerinti meghatalmazottként jár el .” 121. §

Az Áfa tv. 163 . § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

[Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő]

„b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelő személyzet nélküli automata berendezés útján

teljesített termékértékesítést ől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az el őleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesít ő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,” (számlakibocsátási kötelezettséget jelent. )

122. §

Az Áfa tv . 178.

(la) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(la) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történ ő megvalósítása esetén a géppe l kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó és vámhatóság kizárólag az Art . szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül . Jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép m űködését az állami adóhatóság hírközl ő eszköz és rendszer útján felügyelje . Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható . Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a

49



pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgé p üzemeltetőjének adataival . Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlés i szolgáltató a pénztárgép üzemeltet ője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetésér ől, illetve megszüntetésérő l adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére . A közvetlen adatlekérdezésse l megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközl ő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat . Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságkén t működik közre az elektronikus hírközl ő hálózat elérhetősége kérdésében." 123. §

Az Afa tv . 222. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(Az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilye n

minőségében) „a) a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez – ideértve eze k

Közösségen belüli beszerzését is –, importjához kapcsolódó el őzetesen felszámított adó levonásár a nem jogosult; ” 124. §

Az Áfa tv. 259 . §-a a 8 . pontját követően a következő 8/A. ponttal egészül ki :

(E törvény alkalmazásában )

„8/A. kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vag y javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vag y megtervezése céljából ;” 125. §

Az Áfa tv . 260. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg )

„g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat ;” 126. §

Az Áfa tv. 268. §-a a következő i) ponttal egészül ki :

(Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelés t szolgálja:)

„i) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013 . december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legküls ő régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történ ő módosításáról.” 127. §

Az Áfa tv . a következ ő 290. §-sal egészül ki :

„290. § Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az egyes adótörvények és azokka l összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvény (a továbbiakban : Mód5 törvény) kihirdetését követő napig az állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy a 86 . § (1) bekezdés j) és k) pontjában említett valamennyi termékértékesítését adókötelessé teszi, nyilatkozatát 2015 . február 28-ig a lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan – a 88 . § (4) bekezdésére tekintettel – megváltoztathatja. A lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat 2015 . január 1-jétől kezdődően alkalmazandó .”

50



128. §

Az Áfa tv . a következő 291 . §-sal egészül ki :

„291 . E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125 . § (2) bekezdés j) pontját azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az adólevonási jog keletkezésének id őpontja az e törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125 . § (2) bekezdés j) pontja hatálybalépéséne k időpontját megelő zi .” 129. §

Az Áfa tv. a következő 292 . §-sal egészül ki :

„292 . § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 86 . § (3) bekezdését a 2014 . december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell el őször alkalmazni, feltéve, hogy az ügyletre e törvény 58 . §-a vonatkozik.” 130. §

Az Áfa tv . a következő 293 . §-sal egészül ki :

„293 . § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt — az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén — teljesíti az olyan 2014 . évben, de 2015 . évi teljesítési időponttal kiállított, 2 000 000 forintot el nem ér ő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza az e törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 169 . § d) pont dc) alpontja szerinti adatot.” 131. §

Az Afa tv . a következő 294 . §-sal egészül ki :

„294 . (1) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját — a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel — azon ügyletek esetében kell el őször alkalmazni, amelyek teljesítési id őpontja 2015 . január 1 . napjára vagy azt követő időpontra esik . (2) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142 . § (1) bekezdés c) pontja szerinti, építés i hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatá s nyújtása esetén, ha a teljesítés időpontja 2015 . január 1 . napjára esik vagy azt követi, de a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a 60 . § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetend ő adót 2015 . január 1 . napját megel őzően kellene megállapítani, a Mód5 törvénnyel módosított 142 . § (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni . (3) Amennyiben a Mód5 törvénnyel módosított 142 . § (1) bekezdés c) pontja hatálya al á tartozó, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötöt t szolgáltatásnyújtáshoz fizetett el őleg jóváírásának, kézhezvételének id ő pontja 2015 . január 1 . napját megel őző napra esik, az el ő leg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59 . (1) és (2) bekezdésének megfelel ően, a szolgáltatás igénybevev őjének adófizetési kötelezettsége — a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik .” 132. §

Az Áfa tv . a következő 295 . §-sal egészül ki:

„295 . § A 3 . számú melléklet L részének a Mód5 törvénnyel megállapított 25-48 . pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni el őször, amelyekben a 84 . § szerint megállapított időpont 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik.” 133. §

Az Áfa tv . a következő 296. §-sal egészül ki :

„296. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58/A. §-át az olyan 2015 . június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell el őször alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követ ő időpont.”

51



134. §

Az Áfa tv . a következő 297 . §-sal egészül ki :

„297 . § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58 . § (1) és (la) bekezdését az olyan 2015 . december 31-ét követ ően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett id őszakokra kell elő ször alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015 . december 31-ét követ ő időpont.” 135. §

Az Áfa tv .

1.

1 . számú melléklete az 6. melléklet szerint módosul,

2.

3. számú melléklet I. része a 7. melléklet szerint módosul,

3.

4. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

136. § Az Áfa tv. 1. 58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstől” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdéstől és az 58/A . §-tól” szöveg;

2. 58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdést ől és az 58/A . §-tól” szövegrész helyébe az „az (1) és (la) bekezdéstől” szöveg; 3. 125. § (2) bekezdés d) pontjában a „feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt , hogy a bérbeadást adókötelessé tette;” szövegrész helyébe az „azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdés l) pontja alá tartozik, a 88 . § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette” szöveg; 4. 125. § (2) bekezdés i) pontjában az „— a Szerződés 87. és 88 . cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általáno s csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008. 8. 9.) 30. cikkének 4. pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés keretében —” szövegrész helyébe a „kísérleti fejlesztés keretében” szöveg; 5. 139. §-ában a „ha a termék értékesítése teljesítési helyének megállapítására a 32., 34. és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „ha a termék értékesítésére a 10. § d) pont, 32 ., 34 . és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni” szöveg ; 6. 169. § d) pont dc) alpontjában az „a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „az 1 000 000 forintot” szöveg lép. 137. §

Hatályát veszti az Áfa tv .

1. 58/A. §- a 2. 296. §-a. 12. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014 . évi XXXIII . törvény módosítás a 138 . §

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014 . évi XXXIII . törvény

3. melléklete a 9. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba .

52



III. Fejezet HELYI ADOZAST ES EGYES AGAZATI ADOKAT ERINT Ő MODOSÍTÁSOK 13. A helyi adókról szóló 1990. évi C . törvény módosítása 139. § A helyi adókról szóló 1990 . évi C . törvény (a továbbiakban: Htv .) 1. §-ának (1 ) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, f ővárosi é s kerületi) önkormányzat képvisel ő testülete (a továbbiakban : önkormányzat) rendelettel a z illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban : adót), valamint települési adókat vezethet be .” 140. §

A Htv . a következő 1/A. §-sal egészül ki :

„1/A . § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót , települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt . Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvénybe n szabályozott közteher hatálya . A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat , szervezet, továbbá – e min őségére tekintettel – vállalkozó [52 . § 26 . pont] . (2) Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag az 1 . § (1) bekezdését, a 428. §-t és a 43 . § (3) bekezdését kell alkalmazni . (3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látj a el. (4) A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat települési adó t önadózással megállapítandó adóként is bevezethet . (5) A települési adóból száuniazó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele .” 141. *

A Htv . 19.

§ b) pontja

helyébe a következő rendelkezés lép :

(Mentes az adó alól: )

a belterületen fekvő , az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak telje s területe tényleges mező gazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetéke s mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem min ősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedéséne k megakadályozására alkalmas munkát (pl . gyommentesítés, kaszálás) végeznek, ” „b)

142. §

A Htv. 39. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki :

„(9) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás i viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsol t vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és nettó árbevétel-csökkent ő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni .”

53



143. §

A Htv. a 39/E . §-t követően a következő alcímmel és 39/F. §-sal egészül ki : „A beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége

„39/F . § (1) Mentes az adó alól a beszerző , értékesítő szövetkezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió m űködésérő l szóló szerz ődés 107. és 108 . cikkének a csekély összeg ű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaiva l összhangban nyújtható .” 144. § A Htv. 42/B . §-át megel őző alcím és a Htv. 428 . §-ának (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „Tájékoztatás a bevezetett helyi adók és települési adók szabályairól 42/B . § (1) Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatályba lépését megelőző hónap ötödik napjáig — a kincstár elektronikus rendszeré n keresztül — adatot szolgáltat a kincstár számára : a) a helyi adónem, a települési adónem bevezetésének napjáról , b) az önkormányzat által megállapított adóalap, adómérték, adókedvezmény, adómentessé g szövegéről, c) a b) pontban említett rendelkezések hatályba lépésének napjáról , d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információ s telefonszámról, elektronikus levélcímről, és az önkormányzati adóhatóság levelezési címér ől (a továbbiakban : elérhetőségi információk) , e) a helyi adónem, a települési adónem pénzforgalmi jelz őszámáról. ” 145. §

A Htv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„44. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtand ó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerre l lehet nyilvántartani. (2) Ha az önkormányzat 2014 . június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezést csak 2016. január 1-jétől kell alkalmazni .” 146. §

(1) A Htv . 52. §-a a következ ő 11 . ponttal egészül ki :

(E törvény alkalmazásában :)

„11 . nem lakáscélú épület: az az épület, épületrész, amely nem minősül a 8. pont szerinti lakásnak;” (2) A Htv . 52. §-a a következő 34. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában:)

„34. beszerző, értékesítő szövetkezet: az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95% ban tagjai részére történő értékesítésb ől vagy tagjai termékeinek értékesítéséb ől származik;”

54



147. §

A Htv. az 52 . §-t követően a következ ő VIII. fejezettel egészül ki: „VIII. fejezet

Az Európai Unió jogának való megfelelé s 53 . § E törvény 39/F. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107 . és 108 . cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013 . 12 .24 ., 1 .o .) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz .” 148. §

A Htv.

1. 39/D . § (4) bekezdésében, valamint 41 . §-ának (3) bekezdésében az „átalakulással létrejött” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött ” szöveg, 2. 40/A. §-át megelőző csökkentése” alcím,

„A

települési adó csökkentése” alcím helyébe „Az adó

3. 41 . §-ának (3) bekezdésében az „átalakulás,” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás,” szöve g lép. 149. §

Hatályát veszti a Htv .

1. 8. § (1) bekezdése , 2.

46 .

§ b) pontja. 14. A gépjárműadóról szóló 1991 . évi LXXXII . törvény módosítása

150. § A gépjárműadóról szóló 1991 . évi LXXXII . törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/B . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „178 . § (1) Az adó alanya a – (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocs i hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa . Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdon i hányadaik arányában adóalanyok . (2) Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzet t személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő. (3) A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocs i esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezel ői jog mellett használati jog i s fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja . (4) Hatósági nyilvántartásban nem szerepl ő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személ y vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el . ” 151. §

A Gjt. 17/D . §-a a következő h) ponttal egészül ki :

(Mentes az adó alól az a személygépkocsi, )

„h) amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utols ó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzet i Vagyonkezel ő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át .”

55



152. §

A Gjt. 17/G . §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„17/G. § (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg . (2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét — a (3) bekezdésbe n foglalt kivétellel — negyedévenként, a negyedévet követ ő hónap 20 . napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. (3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási é s adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés joger őre emelkedésének negyedévét követ ő hónap 20. napjáig kell teljesíteni . A 17/D . § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kel l megállapítani, arról nem kell bevallást adni .” 153. §

(1) A Gjt 18 . §-a 29 . pontjának helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(E törvény alkalmazásában)

„29. környezetvédelmi osztályjelzés: a KöHÉM rendelet 2014 . augusztus 15-én hatályos 5 . számú melléklet II . alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzés . Ha a KöHÉM rendelet szerint i osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjárm ű, autóbusz légszennyezési , zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl. : forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakért ői szakvélemény) alapján - a KöHÉ M rendelet 5 . számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani . Ha ez nem lehetséges , akkor a személygépkocsi osztályjelzése : „6” . Ha a személygépkocsi, tehergépjárm ű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014 . augusztus 15-ét követő módosítása miatt „16"-nál nagyob b szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés „16", ” (2) A Gjt . 18. §-a a következő 31. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában)

„31 . pénzügyi lízing: a hitelintézetekr ől és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízing .” 154. §

A Gjt. 1. 8 . § (1) bekezdésében az „(e § alkalmazásában KöHÉM rendelet)” szövegrész helyébe a „(a továbbiakban: KöHÉM rendelet)” szöveg , 2. 18. 12. pontjában a „kedvezményeinek rendszerér ől” szövegrész helyébe a „kedvezményeiről” szöve g lép.

155. §

Hatályát veszti a Gjt. 18 . § 9. pontja. 15. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

156. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003 . évi XC. törvény 5 . § (5) bekezdésében az „átalakulás” szövegrészek helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg lép .

56



16. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008 . évi LXVII . törvény módosítása 157. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételér ől szóló 2008 . évi LXVII. törvény (a továbbiakban : Távhő. tv.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Növelő tételek.)

„b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség egyéb vagy rendkívüli ráfordításként az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, a z adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatba n ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve a helyi önkormányzat részére történ ő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást,” (2) A Távhő. tv. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Növelő tételek:)

„c) az adóalany jogutódlással (átalakulással, egyesüléssel, szétválással) történ ő megszűnése esetén a jogelődnél utolsó adóévében, az adóalanyból történ ő kiválás esetén a jogutódnál els ő adóévében, a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet a várható kötelezettségekre és a jöv őbeni költségekre képzett céltartalék felértékelésével növelt , valamint korábban az adózás elő tti eredményt növelő tételként számításba vett céltartalék leértékelésével csökkentett összege, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, ” (3) A Távhő. tv. 6 . § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki : (Növelő tételek:) „h) a várható kötelezettségekre és a jöv őbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növel ő

összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás .” (4) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Csökkent ő tételek.) „b) az adózás el őtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapot t támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke, a z ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás el őtti eredmény javára elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értéke, ide nem értve a helyi önkormányza t által adott, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást, ”

(5) A Távhő. tv. 6 . § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki : (Csökkent ő tételek.) „h) a várható kötelezettségekre és a jöv őbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miat t az adóévben bevételként elszámolt összeg, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés c) vagy h)

pontja alapján az adózás el őtti eredményt növel ő tételként vette számításba, amelyet az err e vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol, ”

57



(6) A Távhő. tv. 6 . § (3) bekezdése a következ ő i) ponttal egészül ki :

(Csökkentő tételek:) „i) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az err e vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol .”

158. §

(1) A Távhő . tv. 8 . § (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(7) Az adóalanynak az adóelő leget az adóévben az adóévi várható fizetend ő adó összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban : el őleg-kiegészítés) . Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra a z adóalanyra, amelynek az adóévet megel őző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot .” (2) A Távh ő. tv. 8. §-a a következ ő (7a) bekezdéssel egészül ki : „(7a) Az el ő leg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetend ő adó és az adóévre már bevallott elő legek különbözetér ől az adóév utolsó hónapjának 20 . napjáig bevallást nyújt be és ezze l egyidejűleg tesz eleget az el őleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.” 159. §

A Távhő. tv. 17 . § (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(6) Ez a törvény a következ ő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja : a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböz ő tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részlege s szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közö s rendszeréről (2009. október 19) .” 160. §

(1) A Távhő. tv. 18 . §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki :

„(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnyel megállapított 8 . § (7a) bekezdését a 2014 . adóévi el őleg-kiegészítési kötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza. (3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnyel megállapított 6 . § (3) bekezdés i) pontját az adózó a 2014 . adóévi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja . (4) Az adózás elő tti eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiságot megel őző adóévekben a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználás a miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg . E rendelkezést az adózó a 2014-ben kezd ődő adóév adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.” (2) A Távhő. tv . 18 . §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi törvénnyel megállapított 6 . § (2) bekezdés b) pontját, c) pontját, h) pontját és 6. § (3) bekezdés b) és h) pontját az adózó els ő alkalommal a 2015 . adóévi adókötelezettsége megállapítás a során alkalmazhatj a .”

58



161. §

A Távhő. tv.

1.

6. § (2) bekezdés c) pontjában az „(átalakulással)” szövegrész helyébe az „(átalakulással, egyesüléssel, szétválással)" szöveg ; 2. 6. § (3) bekezdés d) pontjában, 6. § (6) és (7) bekezdésében az „az átalakulás” szövegrés z helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás”, 8 . § (5) bekezdésében „az átalakulás” szövegrészek helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás"szöveg ; 3.

6 . § (6) bekezdésben az „átalakulást” szövegrészek helyébe az „átalakulást, egyesülést,

szétválást” szöveg;

4.

6. § (7) bekezdésben az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor,

egyesüléskor, szétváláskor” szöveg;

5. 7. § (2) bekezdésében a „Szerződés 87. és 88 . cikke alkalmazásában a támogatáso k bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214 ., 2008. 08. 09., 3-47. o.)” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a bels őpiaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014 . június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014 .06.26. 1-78 . o.)” szöveg; 6.

8 . § (5) bekezdésében az „Az átalakulás” szövegrészek helyébe az „Az átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg; 7. 8. § (8) bekezdésben a „(2)-(7)” szövegrész helyébe a „(2)-(7a)” szöveg lép. 17. A népegészségügyi termékadóról 2011 . évi CIII. törvény módosítása 162. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011 . évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1 . §-a a következ ő 15-18 . ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában )

„15. adalékanyag: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalékanyag és aroma, ide nem értve a színezőanyagként használt karamellt , 16. gyógynövény: az a növény, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termésé t

vagy bármely más részét a benne lév ő hatóanyaga miatt a gyógyászatban alkalmazzák , 17. méz: az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy él őnövényi részek nedvéből,

illetve növényi nedveket szívó rovarok által az él ő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begy űjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek , 18. gyümölcspárlat: a szeszes italok meghatározásáról, megnevezésér ől, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályo n kívül helyezéséről szóló, 2008 . január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( a továbbiakban: EK rendelet) II. számú melléklete 6 . vagy 9 . kategóriája szerint készített, EK rendelet szerinti szeszes ital .”

59



163. § (1) A Neta tv. 2 . §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Adóköteles terméknek min ősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, )

c) a hozzáadott cukrot tartalmaz ó ca) 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/10 0 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/10 0 gramm mennyiséget , cb) 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásáva l készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm termékné l alacsonyab b (a ca) és cb) alpont a továbbiakban együtt : előrecsomagolt cukrozott készítmény);" (2) A Neta tv. 2 . §-a a következ ő i) ponttal egészül ki : (Adóköteles terméknek min ősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, )

„i) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003 . évi CXXVII . törvény (a továbbiakban : Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve a gyümölcspárlatot, a Jöt . 68. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó italokat, továbbá az adalékanyago t nem tartalmazó, legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával el őállított italokat (a továbbiakban : alkoholos ital) . " 164. §

A Neta tv. 6. §-a a következő h) ponttal egészül ki :

(Az adó mértéke ) „h)

alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalm a

1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter, hb) 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter , ha)

hc)

15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter ,

hd) 25

térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter,

térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter , hf) 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter .” he) 35

165. §

A Neta tv. 10/A. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az alkoholos ital első belföldi teljesítési helyű értékesítése 2014-ben, a Jöt . szerinti szabad forgalomba bocsátása pedig 2014 . december 31-ét követő en valósul meg, akkor – a 3 . § (1 ) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltér ően – az adókötelezettség az alkoholos ital Jöt . szerinti szabad forgalomba bocsátását terheli . Az adó alanya – a 4 . § a) pontjában foglaltaktól eltér ően – az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátója . (6) Az (5) bekezdés szerinti adókötelezettség utáni adót – a 8 . § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő en – az alkoholos ital szabad forgalomba bocsátásának napját magában foglaló, 10 . § (2) bekezdése vagy a 10 . § (3) bekezdése szerinti bevallási id őszakra kell megállapítani és a 10 . § (2) bekezdése vagy a 10 . § (3) bekezdése szerint bevallani . ”

60



18. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII . törvény módosítása 166. § A reklámadóról szóló 2014 . évi XXII . törvény (a továbbiakban : Rtv.) 1 . §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : /E törvény alkalmazásában :/ „8 . reklám közzététele: a Reklámtv . szerinti közzététel, függetlenül attól, hogy a reklá m közzétételére irányuló szerző dés meghatározza-e a reklám megjelenésének a helyét, az idejét vagy a módját,”

167. §

(1) Az Rtv. 2 . (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, h a a) a reklám közzétételének megrendel ője rendelkezik a 3 . § (1) bekezdés szerinti adóalany 3 . § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával , b) a reklám közzétételének megrendel ője ba) a 3 . § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3 . § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdeml ően igazolni tudja é s bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg é s bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette , c) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a reklám-közzététel megrendelésének id őpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, a 7/A . § szerinti nyilvántartásban . ” (2) Az Rtv. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Nem adóköteles a reklám (1) bekezdés szerinti közzététele, ha azt a sportról szóló törvén y szerinti a) országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt : sportszövetség ) aa) a nemzeti válogatott keret működtetésével, ab) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, ac) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy b) sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelé s fejlesztését végz ő alapítvány ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy bb) az amatőr versenyrendszerben való részvételle l összefüggésben végzi .” 168. § Az Rtv 3 . §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettség e nem áll fenn, ha a megrendelés id őpontjában szerepel a 7/A . § szerint közzétett nyilvántartásban.” 169.

(1) Az Rtv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) Az adó mértéke a 4 . § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén - az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0% , - az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része utá n 1% , - az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,

61



- az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%, - az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része utá n 30% , - az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50% ." (2) Az Rtv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetend ő adó összege az adóévi 4 . § (1) bekezdé s szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos id őszakra számított összegéb ől az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része .” 170. §

(1) Az Rtv . 6 . §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(4) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás i viszony nem áll fenn az adóév egészében, az (1)-(2) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának id őtartamára jutó – napi idő arányosítással számított – a 4. § (1 ) bekezdése szerint megállapított adóalapot kell figyelembe venni .” (2) Az Rtv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti számításnál a 4 . § (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelme n kívül kell hagyni .” 171. §

Az Rtv . 7 . §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(Az adóelőleg összege )

„d) átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogel őd által az adóévbe n az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységb ől származó adóalap alapulvételével, az 5 . § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban a z átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmarad ó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült. ” 172. §

Az Rtv . a következő 7/A. §-sal egészül ki :

„7/A. § (1) Az állami adóhatóság a 3 . (1) bekezdés szerinti adóalany nevér ől (elnevezéséről) és adóazonosító számáról a (2)-(5) bekezdés szerinti külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapjá n közzétesz. (2) A 3 . § (1) bekezdés szerinti adóalanyt – annak kérelmére – az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha a) adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóel őleg-fizetési kötelezettségét határid őben teljesítette , vagy b) nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség ne m terheli. (3) Az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megel őzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a (2 ) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megalapozottságát. (4) Az állami adóhatóság törli az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti, honlapján közzétet t nyilvántartásból a) az adóalany kérelmére , b) ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja vagy adófizetés i kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti,

62



c) ha az adóalanyt a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetés i kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét e törvény rendelkezésének megfelel ően teljesíti, d) a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végével , e) ha az adóalany megsz űnik, f) ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult , g) ha az adóalany adótartozása a – naptári hónap 1 . napján – 100.000 forintot meghaladja . (5) Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napjá n átvezeti az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson, és azt az átvezetést követ ő hónap első napján a honlapján közzéteszi ." 173. §

Az Rtv . 9 . §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki : „(5) A naptári évt ől eltérő üzleti évet választó, 2015 . január 1 jét megelőzően létrejött adóalan y esetén a 2014 . évben kezdődő üzleti éve 2015. január 1-jét ől az üzleti éve utolsó napjáig tart ó időszakra (a továbbiakban : átmeneti adóév) eső adójának összege az adóalany átmeneti adóévben elért 4 . § (1) bekezdés szerinti adóalap alapulvételével az 5 . § (1) és (3) bekezdés szerint számítot t összeg. (6) Az átmeneti adóévre jutó adóel őleg összege az (5) bekezdés szerinti adóalany 2014 . évi, 2 . § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefügg ő közvetlen költsége, a 2 . § (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesít ő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerz ődés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügyle t kapcsán a reklámértékesítő ügynökségt ől az adóalanynak 2014 . évben járó ellenértéknek a különbözete alapulvételével az 5 . § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg . (7) Az (5) bekezdés szerinti adóalany az átmeneti adóév adóel ő legét - a 7 . § (2) bekezdésébe n foglaltaktól eltér ően - 2015 . január 15-ig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenl ő részletben, 2015 . január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig köteles megfizetni . (8) Az (5)-(7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni annak az adóalanynak, amely 2014 . augusztus 15 . és 2014. december 31 . között jött létre és alakulásától kezd ődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott . " 174 . § Az Rtv. 1. 3 . § (1) bekezdésében „Az adó alanya” szövegrész helyébe „Az adó alanya – illetőségétől függetlenül –” szöveg,

2. 3 . § (2) bekezdésében „az adó alanya” szövegrész helyébe „az adó alanya – illetőségétől függetlenül –” szöveg lép.” IV. Fejezet ILLETÉKE K 19 . Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII . törvény módosítása 175. § Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII . törvény (a továbbiakban: Itv .) 6 . § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségvisel ői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjai k

63



illetékmentességére nézve nemzetközi szerz ődés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó . A viszonosságon alapuló illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a szolgálat i kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható ." 176. §

Az Itv . 17/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki :

„(4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napjá n keletkezik .” 177. §

Az Itv. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki :

„(6) Ha a (2) és (4) bekezdésben említett esetekben a magánszemély legkés őbb a lakásvásárlá s illetékkiszabásra történő bejelentési g a) nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követ ő egy éven belül a másik lakástulajdoná t értékesíti é s b) kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a (2) bekezdé s alkalmazásával állapítsa meg , akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabás i eljárást pedig — döntés közlése nélkül — felfüggeszti . Ha a magánszemély az (5) bekezdésbe n foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást — külön döntés meghozatala nélkül — folytatj a és a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg a fizetend ő illeték összegét. Ha a magánszemél y a lakásvásárlást követ ő egy éven belül a másik lakástulajdona értékesítésének tényét — az (5 ) bekezdésben foglaltak szerint — nem igazolja, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalm i értéke után illetéket, továbbá — ezzel egyidej űleg — az illeték összege után, a magánszemél y nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számítot t pótilletéket szab ki . A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani .” 178.

Az Itv . 26 . § (19) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemél y egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével , lakásvásárlással szemben — a szerzést közvetlenül megel őző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni . Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség , valamint e bekezdés alkalmazása során nem min ő sül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolód ó haszonélvezet, használat joga . Az (1) bekezdés y) pontjában meghatározott illetékmentesség i rendelkezést lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor megfelelően kell alkalmazni .” 179. § Az Itv . 73. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéke t a) az eljárás megindításakor az eljárást kezdeményez ő iraton illetékbélyeggel vagy b) az ügyszám megjelölésével, az eljáró hatóság felhívásában szerepl ő határidőn belül banki átutalással kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével . (2) A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezet t közigazgatási hatósági eljárás illetékét — ha jogszabály másként nem rendelkezik —

64



a) az eljárás megindítását megel őzően készpénz-átutalási megbízás útján, vag y b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidej űleg

ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül , bb) bankkártyával vag y bc) házipénztárba készpénzzel, vag y c) az eljárás megindítását megel őzően átutalással kell megfizetni az adópolitikáért felel ős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal , hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára." 180. § Az Itv . 73/A. §-át megelőző alcím és az Itv . 73/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„Felhívás az illeték megfizetésére 73/A. § (1) Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság — elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73 . § (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követő en — 8 napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére . Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben az illeték megfizetését elmulasztja és a hatóság a z eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, a z ügyfélnek a 82 . §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie . (2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mell őzését kérte, a hatóság döntéséig az (1 ) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye . (3) Az ügyfél a felhívásban megjelölt illetéket az ügyszámra hivatkozással a felhívá s kézhezvételét ől számított 8 napon belül átutalással, illetve — ha a megfizetni elmulasztott illeté k lerovására illetékbélyegben is lehet ő ség lett volna, választása szerint — zárt borítékban feladot t válaszbeadványon illetékbélyegben történ ő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét , illetve a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levő ügyféllel igazoltatni kell . (4) Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel ne m szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni . A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja el ő.” 181. §

(1) Az Itv . 74 . §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményez ő iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viselésér ől a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt .” (2) Az Itv. 74. §-a akövetkez ő (la)-(ld) bekezdéssel egészül ki : „(la) A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízá s útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyibe n erre lehet ő ség van, bankkártyával is megfizethet ő . Ebben az esetben az illetékköteles iratot anna k egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani . Az állami adóhatóság az irat illetékkiszabásra történ ő bemutatását az eredeti iraton igazolja, és arra felvezeti az ügy adóhatóság i

65



ügyszámát is . Az állami adóhatóság az e bejelentés alapján hozott fizetési meghagyást – annak jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül – az eljáró bíróságnak is megküldi . (1b) Ha a keresetindítási határid ő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezéseko r fizetendő illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, az eljárási illetékkötelezettség önadózássa l is teljesíthető . Ebben az esetben az eljárást kezdeményez ő fél az állami adóhatósághoz elektroniku s bevallást nyújt be, amelyben meg kell jelölni az eljárást kezdeményez ő fél (valamint képviselője) azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, a z ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét . Az állami adóhatóság a fél (vagy képvisel ője) hiánytalanul kitöltött elektronikus bevallása alapján elektronikus úton ügyszámot küld a fél (vagy képvisel ője) részére. A bevallás önellenőrzéssel történ ő módosítására legkés őbb a bevallott eljárási illeték telje s összegének megfizetéséig van lehetőség. (lc) Az (lb) bekezdés szerint bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bíróság i eljárási illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni, legkés őbb a bevallás benyújtását követő munkanapon . Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot és az eljárás t kezdeményező fél adószámát vagy adóazonosító jelét . (ld) Az (lb) bekezdés szerinti bevallás, továbbá az önellenőrzéssel módosított, javított bevallá s (a továbbiakban együtt : bevallás) tartalmáról az állami adóhatóság legkés őbb annak beérkezésétől számított 8 . munkanapon papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményez ő fél (vagy képvisel ője) és az eljáró bíróság részére, amennyiben az állami adóhatóság az eljárást kezdeményez ő fél adószámláján nem tart nyilván 5000 forintot meghaladó önadózással teljesítend ő bírósági eljárási illetéktartozást . Az igazolás tartalmazza a bevallott illeték összegét, az állami adóhatóság álta l kiadott ügyszámot, valamint a bevallásban szerepl ő valamennyi adatot. Az eljárást kezdeményez ő fél az eredeti igazolást az eljárást kezdeményez ő irathoz köteles csatolni ." 182. §

Az Itv . 78. §-a a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki :

„(4) A bírósági értesítés alapján kibocsátott fizetési felhívásban megjelölt illeték a felhívá s közlésétől számított 30 . napon válik esedékessé .” 183. §

Az Itv. 81 . §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki :

„(4) Ha az adózó bírósági eljárás kezdeményezése nélkül fizetett a 74 . § (lc) bekezdése szerint bírósági eljárási illetéket, a megfizetett illeték visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a bevallásban feltüntetett bíróság igazolást állít ki arról, hogy az adózó nem nyújtott be keresetlevele t a 74. § (lb) bekezdése szerinti ügyszám feltüntetése mellett .” 184. §

Az Itv . 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(4) Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sportcélra használja, hasznosítja , a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéket az eredeti esedékességt ől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.” 185. §

Az Itv.

1.

16. § (2d), 17. § (2d) és 26 . § (2d) bekezdésében az „átalakulása” szövegrész helyéb e az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg, 2.

23/A. § (1) bekezdésében a „26 . § (1) bekezdés t) pontja szerinti” szövegrész helyéb e

a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása részér e történ ő” szöveg,

66



3.

23/A . § (6) bekezdésében a „ tulajdonjog fenntartással történ ő eladás tényéne k feltüntetése” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetése és a futamid ő végén tulajdonjog-átszállást eredményez ő pénzügyi lízingszerződés” szöveg, a „tulajdonjo g fenntartással történő eladás tényének feltüntetésével” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetésével” szöveg, 4.

26. § (1) bekezdés t) pontjában az „a társasági adóról és az osztalékadóról szól ó törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása” szövegrész helyébe az„ a társaság i adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-e) alpontja szerint i kapcsolt vállalkozások közötti átruházása" szöveg,

5.

26. § (8) bekezdésében az „átalakul” szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül,

szétválik” szöveg,

6. szöveg,

69. §-ában „az illeték fizetésére kötelezett fél” szövegrész helyébe „ a vagyonszerző”

7.

78. § (1) bekezdésében az „A 16. §” szövegrész helyébe a „Az 5. § (1) bekezdés a)-b),

h-l) és n) p) pontjai, a 16. §” szöveg,

8. 79. § (1) bekezdésében a „16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21 . § (2) és (4) bekezdésében és 26 . § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „ 16. § (2a)-(2e) bekezdésében, 17. § (2a)-(2e) bekezdésében, 21 . § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2a)-(2e) bekezdésében ” szöveg, 9. 92. §-ának (1) bekezdésében a „tulajdonjog fenntartással történ ő eladás” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás” szöveg, 10. 102. § (1) bekezdés o) pontjában a „pénzeszközöket és a pénzköveteléseket ” szövegrészek helyébe a „pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket” szöveg lép. 186. §

Hatályát veszti az Itv.

1 . 2 . § (3) bekezdésében az „a belföldön már nyilvántartásba vett gépjárm ű és pótkocsi , illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá” szövegrész, 2.

13. § (8) bekezdése,

3. 26. § (1) bekezdésének m) pontjában a „45 . §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal rendelkező, továbbá” szövegrész, 4. 26 . § (10) bekezdésének b) pontjában a „vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adását” és a „, vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából” szövegrészek , 5.

64. §-át megel őző alcím címe ,

6. 73. § (3a) bekezdése , 7 . 73. § (4) bekezdésében a „, az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairó l szóló külön jogszabály szerint" szövegrész , 8. 87. § (2) és (5) bekezdésében „(a határozat joger őre emelkedését követő naptól) ” szövegrész , 9.

102. § (3) bekezdésében az „f) és l)-m) továbbá s) pontjaiban foglaltak” szövegrész.

67



20. A pénzügyi tranzakciós illetékr ől szóló 2012 . évi CXVI . törvény módosítása 187. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékr ől szóló 2012 . évi CXVI . törvény (a továbbiakban : Pti. tv.) 3 . § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetés i

kötelezettséget] „k) a kincstár által vezetett nemzetgazdasági számlákon és az azokhoz kapcsolódóan nyithat ó alszámlákon megvalósuló fizetési m űvelet,”

(2) A Pti . tv. 3 . (4) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki : „n) a kincstár által, a köznevelési, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelm i humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás, a támogat ó szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelz ő rendszeres házi segítségnyújtás, a szociális foglalkoztatás, az utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatásának folyósítására vezetett lebonyolítás i számlán megvalósuló fizetési művelet,

o) a kincstár által az önkormányzatok forgótőke kezelésére, nettófinanszírozás lebonyolításár a vezetett számlán megvalósuló fizetési m űvelet.” 188. §

(1) A Pti. tv. 6 . (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki :

(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja )

„h) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizet ő fél ugyanazon készpénz-helyettesít ő fizetési eszközzel lebonyolított el őző naptári évi fizetési műveletei.” (2) A Pti . tv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki :

„(3) Az (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek min ősül a pénzügyi tranzakciós illeték kiszámításának alapjául szolgáló naptári évben a fizető fél számára kibocsátott olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely az alábbi okok valamelyikére tekintettel kerül kibocsátásra : a) lejáró készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett, b) elveszett, ellopott készpénz-helyettesít ő fizetési eszköz helyett , c) érintés nélküli készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása az érintés nélküli funkcióval nem rendelkez ő készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett, ha mindkét készpénz-helyettesít ő fizetési eszköz használatának fedezetét ugyanazon fizetési számla biztosítja .” 189. §

A Pti. tv. 7 . § (1) bekezdése a következ ő e) f) ponttal egészül ki :

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke )

„e) a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén - az f) pont szerinti kivétellel - 80 0 forint, f) érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkez ő készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott m űveletet is tartalmazó, a 6 . § (1) bekezdés h) pontj a szerinti illetékalap esetén 500 forint .”

190.

A Pti. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(1) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési

68



kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követ ő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állam i adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg . A fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a naptári év els ő hónapjának 20 . napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg illetékkötelezettségét . Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy a pénzváltá s közvetítésére jogosult kiemelt közvetít ő a bevallás benyújtását követően tárja fel, hogy valamely művelet nem illetékköteles, akkor az ezen m űvelettel kapcsolatos, a fizetendő illetéket csökkentő tételt jogosult a feltárás napját magában foglaló hónapról szóló bevallásban figyelembe venni ." 191. §

A Pti. tv. a következ ő 13. §-sal egészül ki :

„13 . § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetére a 6 . § (1 ) bekezdés h) pontja, a 6 . § (3) bekezdése, valamint a 7 . § (1) bekezdés e) f) pontja szerint megállapított illetékkötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató els ő alkalommal 2015 . január 20-ig, állapítja meg, vallja be és fizeti meg .” 192. §

A Pti. tv.

1. 6. § (1) bekezdés

pontjában a „b)-g)” szövegrész helyébe a „b)-h)” szöveg; 2. 7 . § (1) bekezdés a) pontjában az „a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka ” szövegrész helyébe az „az e) f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0, 3 százaléka "szöveg a)

lép. 21 . Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII . törvény módosítása 193. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szól ó 2012. évi CLXXVIII . törvény (a továbbiakban: Módosító tv .) 219-224 . §-a nem lép hatályba . (2) Hatályát veszti a Módosító tv . 430. § (8) bekezdése . V. Fejezet ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 22. Az adózás rendjéről szóló 2003 . évi XCII . törvény módosítása 194. § Az adózás rendjér ől szóló 2003 . évi XCII . törvény (a továbbiakban : Art.) 1 . §-a a következ ő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerz ődés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelemb e venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.” 195. § Az Art. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidej űleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(2) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerz ődéssel érintett jogviszonyok, ebb ől származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a

69



vonatkozó nemzetközi szerz ődés rendelkezéseinek államok közötti eltér ő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldö n adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól . (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre , különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemme l — ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel — állapítja meg . " 196. §

(1) Az Art . 5 . § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általáno s szabályairól szóló törvény )

„a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtás i eljárásra és az ügyfél kérelmére történ ő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre , elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határid ő kezdetére vonatkozó szabályait, ” (2) Az Art. 5. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki : „(2b) Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól ó törvény szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén e törvény biztosítás i intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza . Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerő re emelkedésével nem veszti hatályát .” 197. §

Az Art. 20. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki :

„(7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön él ő magánszemély Tbj . 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemél y hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszony t igazoló okirattal), hogy a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, é s b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.” 198. §

Az Art. 20/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki :

„(4) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalan y mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag a z általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez a z adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg .” 199. §

(1) Az Art . 22. (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki :

(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentéséve l

egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)

„j) az általános forgalmi adóról szóló 2007 . évi CXXVII.törvény 89/A . §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjeként jár el.” (2) Az Art. 22. § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását — az e)-g) és j) pont kivételével — a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni . Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23 . § (3) bekezdés szerint kell megtenni . Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerint i

70



nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalm i adóról szóló törvényben meghatározott közösségi adómentes termékértékesítést mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot, közvetett vámjogi képvisel ő vagy adóraktár üzemeltet ő igénybevételéve l létesít." (3) Az Art. 22. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki : „(17) Az adózó a bevallások utólagos adóellen őrzésének megkezdését megel ő zően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérele m útján kezdeményezheti az (1) bekezdés b)-d), valamint h)-i) pontja szerinti választása módosítását , amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét — az adózó benyújtot t bevallását figyelembe véve — nem érinti .” 200. §

Az Art. a következő 22/D . §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki :

„Az élelmiszer-értékesítést végz ő kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések bejelentése

22/D . § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban : automataberendezés) üzemeltet ő adózó köteles a külön jogszabályban meghatározot t adattartalommal az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni : a) az értékesítés megkezdését, legkés őbb az értékesítés megkezdését megel őző napon, b) az értékesítés megszüntetését, legkés őbb az azt megel őző napon, c) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkés őbb az értékesítés megszűnésének napján, d) haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezet t bármely változást. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles . A díj mértéke 30 000 Ft, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kel l megfizetni.” 201. §

Az Art. a következő 22/E. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki : „A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség

22/E. § (1) Útdíjköteles gépjánuűvel végzett, közúti fuvarozással járó a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vag y egyéb célú behozatalt , b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vag y egyéb célú kivitelt, c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történ ő első adóköteles termékértékesítést (a továbbiakban együtt : közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes Elektroniku s Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban : EKAER) számmal rendelkez ő adózó folytathat . (2) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szá m megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz a 11 . számú melléklet szerint i adattartalommal bejelentést tenni. (3) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján a z állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít me g a számára .

71

(4) Az (1)-(3) bekezdés szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is , ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretébe n ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenérték e a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olya n gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzet t részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forinto t meghaladja . (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti tevékenységét kockázato s termékekkel végzi, továbbá amennyiben a (4) bekezdés szerinti közúti fuvarozással jár ó tevékenységet folytat – a bérmunka céljára történ ő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételével kockázati biztosítékot köteles nyújtani . (6) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség aló l a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemr ől és a Magyar Honvédségrő l, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgy űlési Őrség gépjárm űve, b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres er ők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálat i gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerz ődés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve, c) a katasztrófavédelemrő l szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megel őzésében vagy elhárításában részt vev ő gépjármű, d) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) é s viszonosság körébe tartozó jármű, e) a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállít ó gépjármű. (7) Az (1) és (4) bekezdések szerinti tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre é s az (5) bekezdés szerinti kockázati biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a 11 . számú melléklet tartalmazza. (8) Az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján az alábbi adatokat vesz i nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben : a) EKAER szám, b) feladó adatai (név, adóazonosító szám) , c) felrakodás címe, d) címzett adatai (név, adóazonosító szám) , e) kirakodás (átvétel) címe, f) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen találhat ó ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszer űen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosít ó szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel , g) termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén arra vonatkozó adat, hogy az átvétel i címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozá s esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhet őség(ek)ről lehetséges (telefonszám, e-mail cím),

72



h) az EKAER számhoz tartozó termék(ek) : ha) általános megnevezése , a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I . számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentésko r hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig) , hb)

hc)

az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban ,

hd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma, a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma , amennyiben ez az adat rendelkezésre áll , he)

i) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet : ia) termékértékesítés , ib)

termékbeszerzés ,

ic)

bérmunka,

id)

egyéb cél ,

j) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés , az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közút i fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési á r vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az ad ó nélküli előállítási érték. k) a termék közúti fuvarozásához használt gépjárm ű forgalmi rendszáma , az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás, valamin t belföldi feladási címrő l belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozásár a használt gépjárm ű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének id őpontja , m) a Magyarország területér ől az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történ ő felrakodás megkezdésének időpontja. 1)

(9) Az adózó (törvényes képvisel ője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel . A (2) bekezdés szerinti bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvénye s képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhe z szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt. (10) A (9) bekezdés szerinti, az EKAER elektronikus felületen történ ő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkez ő személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak min ősül. (11) A (9) bekezdés szerinti, adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó (törvényes képvisel ője, állandó meghatalmazottja) az EKAE R elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat ." 202. §

Az Art . 24. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki :

„(17) Az állami adóhatóság az automata berendezést üzemeltet ő adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automata berendezést és a bejelentés napján, anna k

73



alapján automata berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyr ől elektronikus úto n értesítést küld számára ." 203. §

Az Art. 31 . (2) bekezdése a következő 25a – 25c . ponttal egészül ki :

(A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem min ősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének 1), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározotta k a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követ ő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeke t eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról : )

„25a. az Európai Unió más tagállamában illet őséggel rendelkező személy részére vezet ő tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről, 25b. az Európai Unió más tagállamában illet őséggel rendelkez ő személy részére életbiztosítás i szerződés alapján történ ő biztosítói teljesítésről, 25c. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkez ő személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséb ől, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséb ől, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni érték űjog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséb ől származ ó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegér ől,” 204.

Az Art. 318. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki :

„(10) Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembevétel e nélkül is eleget tehet . ” 205. §

Az Art. 33 . § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(8) Az adóévben átalakuló, egyesül ő, szétváló adózó – ideértve az átalakulással, egyesüléssel , szétválással létrejött adózót, az átvev őt és a fennmaradót is – az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társaságiadóel őleg-bevallást tesz.” 206. § Az Art. 43 . § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidej űleg a § a következő (2b)-(2c) bekezdéssel egészül ki : „(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megsz űnése miatt nem lehetséges, a büntet őeljárás során hozott joger ős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetet t összeget az elkövet ő adószámlájára kell átvezetni, kivéve a (2b) bekezdés második mondatába n meghatározott esetet. (2b) Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a b űnügyi letéti számlár a megfizetést teljesít ő magánszemély büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a b űnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az el őbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkez ő különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a magánszemélynek nincs köztartozása . Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a (2) bekezdés szerinti adózónak – önkéntes teljesítés vag y eredményes végrehajtás következtében – már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövet őnek köztartozása van.

74



(2c) A (2b) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvén y szerinti követelésfoglalásnak van helye ." 207. §

(1) Az Art. 52. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki :

„(12a) A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetköz i közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013 . évi XXXVII . törvény 19/A . (2 ) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érint ő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió má s tagállamában illetőséggel rendelkez ő személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetéséve l elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak .” (2)Az Art. 52 . §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki : „(19a) A (19) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határid ő a végrehajtás i eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szüksége s megkeresések tekintetében 15 nap .” (3) Az Art. 52. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki : „(22) Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelm i szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefügg ő szolgáltatások egyes kérdéseir ő l szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamin t a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás t igénybevev ő személyhez nem köthet ő módon történő beszerzése érdekében . A belföldö n letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti .” 208. §

Az Art. 85/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki :

„(11) Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresítet t nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelv ű szakfordítását . Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelv ű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz .” 209. § Az Art. 88 . § (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép, és egyidej űleg a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki : „(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lév ő kereskedelmi mennyiség ű termék csak a termék eredetét hitelt érdeml ő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vag y számla) birtokában fuvarozható . Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végz ő személyt arról, hogy mely általános forgalm i adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdeml ő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét. (6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végz ő személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozó t nyilatkozattételre kötelezheti : a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, b) a szállítóeszköz megnevezésér ől, forgalmi rendszámáról , c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről, d) az EKAER számról,

75



e) amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye , telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcímér ől. (6b) Amennyiben kockázati tényez ők – különösen a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjárm ű típusa közötti összhan g hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése – indokolják , valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany a (6a ) bekezdés szerinti nyilatkozattételt megtagadja – az él őállat, valamint a gyorsan romló terméke k kivételével – az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítás a érdekében hatósági zárat alkalmazhat . A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzá r vagy raktérzár . Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldö n ellenő rizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megsz űnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt . " 210. §

Az Art. 97. §-a a következ ő (3a) bekezdéssel egészül ki :

„(3a) Ha az adóhatóság ellen őrzése során olyan, több adózót – egymással összefügg ő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglal t rendelkezések megkerülése vélelmezhet ő, azt az érintettek tudomására hozhatja .” 211. §

(1) Az Art. 132 . §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki :

„(2b) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hog y a) a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követ ő két adóévre vag y b) a kérelem benyújtását követ ő három adóévre vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását .” (2) Az Art. 132 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép és egyidej űleg a § a következ ő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adot t ügyben kötelez ő. A feltételes adómegállapítóst érdemben érint ő jövőbeni jogszabályváltozás , nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén – anna k hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdő d ő en – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható . (3a) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát – a (2a) bekezdés kivételével – a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti . A feltételes adómegállapítási eljárá s során hozott határozat köt őereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határoza t kiadmányozását követ ő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évve l meghosszabbítható a 132/A . § szerinti eljárásban .” (3)Az Art. 132 . §-a következő (13) bekezdéssel egészül ki : „(13) Az adópolitikáért felel ős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó álta l elő zetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módsze r megfelelő ségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján . Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jöv őbeni és a jövőbeni ügyletnek nem min ősülő ügyleteket is) és elő zetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerr e irányuló kérelem. E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályoka t értelemszer űen alkalmazni kell.”

76



212. § Az Art. 132/A . § (1) bekezdése és az azt megel őző alcím helyébe a következ ő rendelkezés lép : „A feltételes

adómegállapítás alkalmazhatóságának és a köt őerő meghosszabbításának megállapítása

132/A . § (1) Az adópolitikáért felelő s miniszter kérelemre megállapítja : a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban : határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerő re emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jöv őbeni tényállásváltozás a határozat rendelkez ő részében foglaltakat érdemben nem érinti, vagy b) a határozat kötő erejének– a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – egyszer, további ké t adóévre vonatkozó meghosszabítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetköz i jogi kötelezettségváltozásra, jogszabályváltozásra nem került sor , c) az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határoza t kötőerejének további két adóévvel történ ő meghosszabbítását .” 213. §

Az Art . 136/B. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapoz ó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésbe n vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság els őként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt . Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólago s adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysért ő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésér e kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti . Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jo g korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatba n dönt. A határozat meghozatalára nyitva álló határid ő az iratoknak a másodfokú adóhatóságho z történő megérkezését követő naptól számított 60 nap .” 214. § (A

Az Art. 164 . § (la) bekezdése a következ ő e) ponttal egészül ki :

bíróság által jogerősen megállapított)

„e) csődbűncselekmény (Btk . 404. §),” (esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításáho z való jog nem évül el mindaddig, amíg a b űncselekmény büntethetősége el nem évül.)

215. §

(1) Az Art. 172. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki „(la) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés 1) pontja szerinti jogsértést ismételten követi el, úg y a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adóz ó esetén 1 millió forintig terjedhet . ” (2) Az Art. 172. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki : „(19a) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E . § (1)-(4) bekezdés e szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredet űnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredet ű áru értékének 4 0 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki .”

77



216. §

Az Art. a következ ő 173 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illet őleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenysé g adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illet őleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-el őállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az él ő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig , annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kíszabó határozatban rendelkezik . A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és meg őrzi. Amennyiben a z állami adó- és vámhatóság a 22/E . § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása miat t mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket - a romlandó áruk és az él ő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és err ől a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik . A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és meg őrzi .” 217. §

(1) Az Art. 175 . §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki :

„(la) Ha uniós jogi aktus, illetve azt végrehajtó vagy átültet ő jogszabály egy jövedelemmel összefüggésben automatikus információcserét ír elő, az adóhatóság nyomtatványt rendszeresíthet , amely tartalmazza az adott jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásra, illetve a jövedelem bevallására szolgáló sorokat.” (2)Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felel ő s miniszter, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végz ő automata berendezés adókötelezettségével és a bejelentési eljárásér t fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítéséve l kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg .” (3)Az Art. 175. §-a következő (17a) bekezdéssel egészül ki : „(17a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felel ős miniszter, hogy rendeletben állapítsa me g az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, a z eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkez ők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat – azzal, hogy az eljárás sorá n méltányossági eljárásnak nincs helye –, valamint a továbbképzési programok szervezésére é s lebonyolítására jelentkező szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetend ő igazgatási szolgáltatási díj mértékét .” (4)Az Art. 175. §-a a következő (31)-(33) bekezdéssel egészül ki : „(31) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felel ő s miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait . (32) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felel ős miniszter, hogy az EKAER működésével kapcsolatos részletszabályokat, különösen az EKAER szám megállapításának rendjét, az EKAE R elektronikus felületén történ ő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékéne k folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg . (33) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felel ős miniszter, hogy az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az EKAE R működésével összefüggésben a kockázatos termékek körét.”

78



218. §

Az Art. a következ ő 176/A. §-sal egészül ki : „176/A . § (1) Az adószámmal rendelkező adózót az ukrajnai helyzetet destabilizáló oros z intézkedések közvetlen következtében a 2014 . február 28-át megel őzően megszerzett (állományba vett) befektetett eszközei után 2014-re elszámolt ráfordítások alapulvételével, ha e ráfordításo k összege meghaladja a százezer forintot, adó-visszatérítés illeti meg . Az adó-visszatérítés , figyelemmel a (2)-(5) és (11) bekezdésben foglaltakra is, egyenl ő a más módon (így különösen biztosító szolgáltatása révén) 2014-re bevétellel nem fedezett ráfordítások összegével, d e a) nem lehet több 5 milliárd forintnál, valamint b) nem haladhatja meg az adózót az adóévre vállalkozási tevékenységére tekintette l adóalanyként terhel ő, a központi költségvetés bevételét képez ő adók (a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó, a pénzügyi szervezetek különadója és a hitelintézetek különadója, valamint az energiaellátók jövedelemadója, a biztonságos és gazdaságo s gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általáno s szabályairól szóló 2006 . évi XCVIII. törvény 36 . § (1) és (2) bekezdésében meghatározott fizetés i kötelezettségek, továbbá a vállalkozói személyi jövedelemadó, a vállalkozói átalányadó és a z őstermel ői tevékenységből származó jövedelmet terhel ő személyi jövedelemadó) 2014-re fizetet t (fizetend ő) összegének 50 százalékát . (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ráfordítás alapjául a következ ő, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében bekövetkezett gazdasági események szolgálnak: a) tárgyi eszköz 2014 . február 28 . és március 31 . között bekövetkezett megsérülése, megsemmisülése miatti terven felüli értékcsökkenés, kivezetés ; b) az ukrajnai székhelyű kibocsátó által kibocsátott értékpapír értékvesztése, kivezetése ; c) az ukrajnai székhellyel adóssal szemben fennálló, teljes bizonyító erej ű magánokiratba vag y közokiratba foglalt követelés értékvesztése, kivezetése ; d) az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelent ő befektetés értékvesztése, kivezetése ; e) a d) pontban meghatározott befektetéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégérté k terven felüli értékcsökkenése, kivezetése . (3) Az (1)-(2) bekezdésben előírt közvetlen, ok-okozati kapcsolat bizonyítása az adózót terheli . Az eljárás során hiánypótlásra csak egy alkalommal kerülhet sor . (4) Az adó-visszatérítést az adózó által 2014. december 31-ig írásban benyújtott kérelem alapján az állami adóhatóság állapítja meg ; a kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása estén igazolási kérelem el őterjesztésének, valamint a benyújtott kérelem olyan módosításának, amely az adó-visszatérítés összege növekedését eredményezi, nincs helye . A kérelem tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét és adószámát és az adó-visszatérítés igényelt összegét . A kérelemhe z mellékelni kell az adó-visszatérítés összegét alátámasztó, a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelel ő bizonylatokat. (5) Az adó-visszatérítés teljesítése az Európai Bizottságnak a (1) bekezdésben foglaltakat jóváhagyó határozatától függ . Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját — anna k ismertté válását követően haladéktalanul — az adópolitikáért felel ős miniszter a Magyar Közlönybe n közzétett egyedi határozattal megállapítja. Az adó-visszatérítés ügyében folyó eljárás tekintetében az ügyintézési határidő a miniszteri határozat közzétételének a napját követ ő napon, de legkorábba n az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adók bevallására el őírt határid ő leteltének napját követő napon kezdő dik . Ha az Európai Bizottság az (1) bekezdésben foglaltakat nem hagyja jóvá ,

79



az állami adóhatóság az adó-visszatérítés ügyében a miniszteri határozat közzététele napját követ ő 10 napon belül az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. (6)Az adózót megillető adó-visszatérítés összegét az adóhatóság külön számlán tartja nyilván , amelynek terhére kiutalást nem, csak átvezetést teljesíthet . (7) Ha az igényelt adó-visszatérítés alapjául szolgáló ráfordítás más (nem az adó-visszatéríté s miatt elszámolt) bevétellel történő ellentételezése (így különösen az adó-visszatérítés alapjáu l szolgáló értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása) a kérelem benyújtását követ ően bekövetkezett változás miatt 2020 . december 31-ig, de legkés őbb az adózó megszűnésének napjáig megtörténik, az adózót a ráfordításból ellentételezett résznek megfelel ő adó-visszatérítés a változá s bekövetkezésének napjától — ha a változás csak az adózó számvitelr ől szóló törvény szerint i beszámolójának elfogadásával válik véglegessé, a beszámoló elfogadásának napjától — kezd ődően már nem illeti meg. Ebben az esetben az adózó köteles adó-visszatérítési kérelmét kiegészít ő kérelmet elő terjeszteni, valamint, szükség esetén visszafizetési kötelezettségét haladéktalanul teljesíteni . E rendelkezés értelemszerű alkalmazásával jár el az adózó akkor is, ha (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adóknak az adó-visszatérítés alapjául szolgáló összege az önellen őrzé s során csökkent, ha e csökkenés az adózót megillető adó-visszatérítés összegének csökkenését i s eredményezi . (8)Az adó-visszatérítéssel összefügg ő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó külön nyilvántartást vezet . (9) Az adó-visszatérítéssel összefüggésben kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány 100%-a . Az adó-visszatérítéssel összefüggő jogsértés esetén a jogkövetkezmények tekintetében az adóz ó kapcsolt vállalkozásait az adózóval egyetemleges felel ősség terheli . (10)Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítés a Szerz ődés 107 . cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti állami támogatást tartalmaz . (11) Az adó-visszatérítésre jogosult adózókat együttesen megillet ő adó-visszatérítés összege nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot . Ha az adózók által benyújtott, az (1)-(5) bekezdés szerin t jogszerű adó-visszatérítési igények összege meghaladja a 15 milliárd forintot, az egyes adózókat a z adó-visszatérítés összege olyan arányban illeti meg, amilyen arányt az adott adózót jogszer űen megillető igény a jogszerű igények összességében képvisel ." 219. §

Az Art . 176/H . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(1) A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekintetni .” 220. §

(1) Az Art. 178. § 3 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallá s (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetés i támogatás különbözete vagy a büntet őeljárás során jogerősen megállapított - és a bíróság vagy a z ügyészség jogerő s határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt — adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás , ide nem értve a következ ő időszakra átvihető követelés különbözetét, ” (2) Az Art. 178 . § 17 . pontja a következő f) ponttal egészül ki: (17. kapcsolt vállalkozás:) ,f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyez őségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó dönt ő befolyásgyakorlás valósul meg ;"

80

(3) Az Art. 178. 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „30 . csekély összegű (de minimis) támogatás : az Európai Unió működéséről szóló szerző dés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013 . december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352 ., 2013 .12.24., I . o .) alapján nyújtható támogatás, ” (4)Az Art. 178 . § 36 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „36. kutatás-fejlesztési tevékenység : a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szól ó törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés, ” (5)Az Art. 178. §-a a következő 41-50. ponttal egészül ki : „41 . Következő időszakra átvihető követelés különbözete : az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következ ő adómegállapítási időszakban fizetend ő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegkén t megállapított, az adófolyószámlát nem érint ő összeg különbözete . 42. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellen őrző Rendszer (EKAER) által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követ ően automatikusan képzett azonosító szám, amel y egy adott termék egységet azonosít . 43. Kockázatos termék: a külön jogszabály által kockázatosnak minősített élelmiszerek é s

egyéb termékek . a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem halad ó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természete s személy. 44.

Végfelhasználó:

45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányul ó beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, tovább á termékbeszerzésen kívüli egyéb célból történ ő fuvarozás esetén az átvevő. 46. Feladó: a terméknek Magyarország területér ől az Európai Unió más tagállamába irányuló , vagy első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történ ő – értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentessé g érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltet ője. 47. Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végz ő

személy. 48. Útdíjköteles gépjárm ű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjárm ű. 49. Gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértv e tehergépkocsit, vontatót - nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárm űből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járm űszerelvényt. 50. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellen őrző Rendszer (EKAER) : az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területér ől az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belü l megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefügg ő adókötelezettségek teljesítéséne k ellenőrzését szolgálja .”

81



221. §

Az Art. a következő 203. §-sal egészül ki :

„203 . § Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014. évi . . . törvény álta l megállapított 20 . (7c) bekezdését a hatálybalépést követő napon folyamatban lév ő eljárásokban, valamint kérelemre a hatálybalépés id őpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell .” 222. §

Az Art. a következő 204 . §-sal egészül ki :

„204. § Azon adózok, akik 2015 . január 1-jén élelmiszer-értékesítést végz ő kezelő személyze t nélküli automata berendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton a 22/D . § szerinti bejelentési kötelezettségüknek 2015 . március 31-ig kell eleget tenniük . 223. §

Az Art. a következ ő 205. §-sal egészül ki : „205. § (I) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi . . . törvény által megállapított 27 . (4) bekezdését el őször a 2014 . adóévre vonatkozó bevallások tekintetében kell alkalmazni . (2) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014. évi . . . törvény által megállapított 132 . § (3) bekezdésében és 132/A . § (1) bekezdés a) pontjában szerepl ő „nemzetközi jogi kötelezettség változás” szövegrészt a hatálybalépéskor folyamatban lév ő eljárásokban, valamint a hatálybalépés időpontjában jogerő sen elbírált ügyekben is alkalmazni kell . (3) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- é s Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi . . . törvény által megállapított 132 . § (3a) bekezdését a hatálybalépést megel ő ző en kiadott határozatokra (ideértve a feltételes adómegállapítás id ő beli hatályának kiterjesztés és alkalmazhatóságának megállapítás a során kiadott határozatokat) is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kötőerő kezdő időpontj a az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi . . . törvény által megállapított 132 . § (3a) bekezdés hatálybalépésének napja. (4) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- é s Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvény által megállapított 1. számú melléklet IB/3 . pont ac)-ad) alpontját a 2015 . január 1-jével kezd ődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni . (5) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- é s Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvény álta l megállapított 1 . számú melléklet IB/3 . pont ab) és an) alpontját azon adózók esetében kell el őször alkalmazni, akik 2014 . december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz . (6) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvény által megállapított 8 . számú melléklet 1/C . alpontját 2015 . január 1-jét követően benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében kell először alkalmazni . (7) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvény által

82



megállapított 22/E . § és a 11 . számú melléklet I-III . alcímei szerinti bejelentési kötelezettségeket első alkalommal a 2015 . január 1-jén és azt követ ően megkezdett fuvarozások tekintetében kel l teljesíteni . (8) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- é s Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvény álta l megállapított 11 . számú melléklet IV. alcím 3 . pontja szerinti biztosítékot els ő alkalommal e melléklet hatálybalépését követ ő 30 . napon kell nyújtani, az eddig az id őpontig az EKAER-b e rögzített adatok alapján . (9) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvény által megállapított 172 . § (19a) bekezdését, 173 . § (1) bekezdését 2015 . január 15-étől kell alkalmazni ." 224. § 1. 2.

3. 4.

Az Art.

számú melléklete e törvény 10 . melléklete szerint módosul , számú melléklete e törvény 11 . melléklete szerint módosul, 8. számú melléklete e törvény 12 . melléklete szerint módosul , a 13 . melléklet szerinti 11 . számú melléklettel egészül ki. I. 3.

225. §

Az Art.

1.

7 . § (1) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvel ő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvel ő,” szöveg, 2. 7 . § (2) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvel ő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó , könyvvizsgáló, könyvel ő,” szöveg, 3. 7 . § (6) bekezdésében az „adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló” szöveg , 4. 7 . § (7) bekezdésében a „vagy adótanácsadónak,” szövegrész helyébe a „vag y könyvvizsgálónak, adótanácsadónak,” szöveg, a „megszerzését, az adótanácsadói, ” szövegrész helyébe a „megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói,” szöveg , 5. 27 . § (4) bekezdésében a „május 20-áig” szövegrész helyébe az „április 30-áig”, a ,Júniu s 10-éig" szövegrész helyébe a „május 20-áig” szöveg , 6. 31 . § (1) bekezdésében az „importáló helyett a saját nevében teljesített” szövegrés z helyébe az „importáló helyett, valamint az adóraktár üzemeltet őjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített” szöveg , 7. 31/B. § (1) bekezdésében és a 318 . § (2) bekezdésében az „összege a 2 000 000 forintot eléri” szövegrész helyébe az „összege az 1 000 000 forintot eléri” szöveg , 8. 318 . § (3) bekezdésében az „összesen 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a z „összesen 1 000 000 forintot” szöveg, 9. 318 . § (4) bekezdésében a „meghaladja a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladja az 1 000 000 forintot” szöveg , 10. 318. § (5) bekezdésében a „meghaladta a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladta az 1 000 000 forintot” szöveg , 11. 43 . § (1) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés , szétválás” szöveg , 12. 52 . § (la) bekezdésében az „Az állami adóhatóság és a vámhatóság” szövegrész helyébe a z „Az adóhatóság” szöveg,

83

13. 54 . § (4a) bekezdésében az „A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös” szövegrész helyébe a z „Az örökös” szöveg , 14. 54 . § (7) bekezdés e) pontjában az „(OLAF),” szövegrész helyébe az „(OLAF), az állam i támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felel ős szervezetet,” szöveg , 15. 90 . § (4) bekezdés c) pontjában az „átalakuló,” szövegrész helyébe az „átalakuló, a z egyesülő, a szétváló,” szöveg , 16. 92. § (12) bekezdésében a „8 . napig” szövegrész helyébe a „15 . napig” szöveg, az „ellenő rzés határidejének” szövegrész helyébe az „ellen ő rzés (ideértve az egyes gazdaság i események valódiságának vizsgálatára irányuló ellen őrzést is) határidejének” szöveg, a „számított 1 éven belül” szövegrész helyébe a „számított 180 napon belül” szöveg, a „számított 1 év utolsó napja .” szövegrész helyébe a „számított 180 . nap .” szöveg, az „egyébként” szövegrész helyébe az „egyéb körben” szöveg , 17. 116 . § (1) bekezdés c) pontjában a „külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett ” szövegrész helyébe a „külföldi adóhatóság 180 napon túl megérkezett” szöveg , 18. 132 . § (1) bekezdésében a „nem terjeszthet ő el ő .” szövegrész helyébe a „nem terjeszthet ő el ő. Az adópolitikáért felelős miniszter jöv őbeni ügyletnek min ősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érint ő adókötelezettséget vag y annak hiányát állapítja meg .” szöveg, 19. 132 . (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követ ő két adóévben” szövegrész helyébe az „a (2b) bekezdésben megjelölt adóévekben” szöveg , 20. 132 . § (4) bekezdésében a „75 nap,” szövegrészek helyébe a „90 nap,” szöveg, a „45 nap, ” szövegrészek helyébe a „60 nap,” szöveg , 21. 132 . § (7b) bekezdésben a „konzultációnként 100 ezer forint.” szövegrész helyébe a „konzultációnként 500 ezer forint .” szöveg, 22. 141 . § (5) bekezdésében a,joger ős elbírálásáig. A felettes adóhatóság" szövegrész helyéb e a „jogerős elbírálásáig . Az adópolitikáért felel ő s miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidej űleg az adózó az e törvényben meghatározot t képviseletr ől nem gondoskodik . A felettes adóhatóság " szöveg , 23. 164 . § (13) bekezdésében az „elévülése 6 hónappal” szövegrész helyébe az „elévülése 1 2 hónappal” szöveg, 24. 172 . § (1) bekezdés 1) pontjában a „az üzletlezárást vagy” szövegrész helyébe a „a z üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy” szöveg , 25. 172. § (20g) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- é s vámhatóság” szöveg , 26. 176/F . § (1) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- é s vámhatóság” szöveg , 27. 176/F. § (2) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- é s vámhatóság” szöveg, 28. 176/F. § (3) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- é s vámhatóság” szöveg, 29. 176/F . § (4) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- é s vámhatóság” szöveg , 30. 176/F . § (5) bekezdésében az „állami adóhatóságot” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságot” szöveg , 31. 1 . számú melléklet I/B/ 3 . pont ab) alpontjában az „aj), ak) és al) pontban” szövegrés z helyébe az „aj), ak), al) és an) pontban” szöveg , 32. 1 . számú melléklet I/B/ 3 . pont ad) alpontjában az „előzetesen felszámított adó különbözet e az ac) pontban” szövegrész helyébe az „előzetesen felszámított adó különbözete, vagy a z

84



általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtás a ellenértékének adó nélküli összege az ac pontban" szöveg, 33. 1 . számú melléklet I/B/3 . pont ak) alpontjában a „közvetett vámjogi képviselőnek,” szövegrész helyébe a „közvetett vámjogi képviselőnek és az általános forgalmi adóról szóló törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltet őjének,” szöveg, 34. 8 . számú melléklet 1 . A) pont c) alpontjában a „az importáló helyett, de saját nevében ” szövegrész helyébe a „az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltet ője az adófizetésre kötelezett helyett,” szöveg, valamint az „importáló által teljesített” szövegrész helyébe a z „importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített” szöve g lép. 226. § 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7.

(1) Hatályát veszti az Art.

24/F. § (5) bekezdés c) pontja , 34/A. §-a, 44 . § (3) bekezdésben az „a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor” szöveg, 132. § (12) bekezdésben az „Az adózó (kérelmez ő) kérelmére az adópolitikáért felel ős miniszter - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a nemzetközi szerz ődésekkel összefüggő adókötelezettséget érint ő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján i s kiadhatja . E vonatkozásában a nemzetközi szerz ődés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került ."szöveg, 132/A. § (4) bekezdése , 2. számú melléklet I . cím Határidők alcím 6.3 alpontja, 3 . számú melléklet I) pontjának 2. alpontja .

(2) Hatályát veszti az Art. 176/A. §-a. VI. Fejezet VÁMIGAZGATÁS 23. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003 . évi CXXVI . törvény módosítása 227. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003 . évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv .) 1 . § (2) bekezdése a következ ő e) és f) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában közösségi vámjog ) „e) a vámmentességi rendelet egyes cikkeinek végrehajtására vonatkozó rendelkezése k megállapításáról szóló 1224/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet és 1225/2011/EU bizottság i végrehajtási rendelet (a továbbiakban együtt : bizottsági vámmentességi végrehajtási rendeletek) ;

f) a Bizottság 80/2012/EU rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáró l szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 53 . cikke (1) bekezdésének b) pontjában el őírt biológiai vagy vegyi anyagok jegyzékének megállapításáról ” (a módosításaikkal együtt.)

85



228. §

A Vtv. 1 . § (3) bekezdés 8 . és 14. pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(E törvény alkalmazásában ) „8 . jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különö s szabályairól szóló törvény (a továbbiakban : jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru.”

„14. vámhiány: a jogszer űen kiszabható vám és nem közösségi adók és díjak és az annál kiseb b értékben tévesen közölt vám és nem közösségi adók és díjak különbözete, továbbá a jogszer űen kiszabható, nem közölt vám és nem közösségi adók és díjak összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide ne m értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét . A vámigazgatási bírság kiszabása szempontjábó l vámhiánynak minő sül továbbá a jogellenes bejuttatás során lefoglalt és elkobzott termékek esetébe n a kiszámított behozatali vámok, valamint a kapcsolódó nem közösségi adók és díjak összege ;” 229. §

(1) A Vtv. 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(2) Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz, vagy ha a meghallgatáshoz való jog gyakorlása a vámkódex 221 . cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti .” (2) A Vtv. 2/A . § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : meghallgatási jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az cselekménynél és a döntés) (A

ügyfél jelen van az eljárás i

„b) a vámáru-nyilatkozat ellenőrzési eredményével kapcsolatos, ide nem értve a 7/C . § (1 ) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellen őrzés eseteit;”

(3) A Vtv. 2/A. § (7) bekezdés helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(7) A meghallgatáshoz való jogot az alábbi határozatok esetén nem kell biztosítani : a) a vámkódex 12 . cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítások adásához kapcsolódóan, b) a vámkontingenshez kapcsolódó el őny megtagadása esetén akkor, ha az adott vámkontingens behozatali vagy kiviteli mennyiséget elérték , c) ha az Európai Unió vagy polgárai biztonságát, az emberi, állati, növényi élet vagy a környeze t védelmét veszélyezteti , d) ha a határozat célja más olyan határozat végrehajtásának biztosítása, amely tekintetébe n alkalmazták a meghallgatáshoz való jogot , e) ha a csalás elleni küzdelem tekintetében folyó nyomozás érdekeit veszélyezteti, f) az utólagos ellen ő rzést követő hatósági eljárásban hozott határozat, ha fa) az ügyfél az utólagos ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest új bizonyítás i

indítványt az észrevételében vagy a hatósági eljárás során nem terjeszt el ő, vagy a hatóság új bizonyítékot nem tárt fel, fb) hivatalból vagy ügyféli észrevétel nyomán kiegészít ő ellenőrzésre nem kerül sor, vag y fc) a hatósági eljárásban eljáró vámszerv az utólagos ellen őrzés lezárásáról szóló

jegyzőkönyvhöz képest eltérő tényállást nem állapít meg , g) az új eljárást elrendelő határozat esetén , h) a vámigazgatási bírságot kiszabó, valamint pótlékot megállapító határozat esetében .”

86



230. §

A Vtv . „Vámellen őrzés” alcíme a következ ő 6/A. §-sal egészül ki : „6/A. § (1) A vámhatóság a vámellen ő rzési tevékenységét a közösségi és a nemzeti jogszabályok szerinti szempontok alapján az állami adó- és vámhatóság vezet ője által évenként február 20-i g közzétett ellen őrzési tájékoztatás alapján végzi . A vámellen ő rzési irányokat úgy kell meghatározni , hogy az ellen őrzöttség tudata az ügyfeleket az önkéntes jogkövetésre ösztönözze . (2) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdaság i folyamatokra, a vámpolitikai célkit ű zésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevétel i érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illet őleg a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását . (3) Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazz a a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait, b) az ellen őrizendő főbb tevékenységi köröket, c) az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait . ” 231. §

A Vtv . 7 . §-a előtti alcíme és a 7 . § helyébe a következő rendelkezés lép : „Az

utólagos ellenőrzés célja

7 . § (1) A vámhatóság a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelel ő kezelése — különösen a vámok és nem közösségi adók és díjak tekintetében el őforduló visszaélése k megakadályozása — érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása utá n rendszeresen ellen őrzi a nem közösségi árukkal, illetve a vámellen őrzés alá es ő közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységet végz ő gazdasági szereplőket és az ezekkel kapcsolatban álló más személyeket (a továbbiakban : utólagos ellenőrzés) . Az utólagos ellenőrzés célja a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban el őírt kötelezettségek teljesítésének vag y megsértésének megállapítása . Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság adatot gy űjt, megállapítja a jogszerű eljárást, feltárja és megállapítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelye k megalapozzák a jogsértést és az ezek miatt indított eljárást . Az utólagos ellen őrzés lefolytatható az ügyfélnél, továbbá — ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság el őtti ügyekben a cselekmények és alakiságok elvégzése során képvisel ő járt el — a közvetett vámjogi képvisel őnél is. (2) Nem minősül utólagos ellen ő rzésnek, ha a vámhatóság az áru kiadása után a vámárunyilatkozatot ügyféli kérelemre módosítja, anélkül, hogy ezzel összefüggésben a kérele m megalapozottságának vizsgálatán túl további ellen őrzést végezne.” 232. §

A Vtv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„7/A. § (1) A 7/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszer űség, a költségkímélés és az ellen őrzött mű köd őképességér e tekintettel évente az állami adó- és vámhatóság vezet ője által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni . (2) Az utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek adminisztráció s terheinek mérséklése érdekében a vámhatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokka l együttesen, egyidej űleg is folytathat ellenőrzést. (3) Az állami adó- és vámhatóság vezet őjének rendelkezése szerint a vámhatóság az állam i adóhatóságot az utólagos ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja .”

87



233. § A Vtv . a 7/13 . § előtt a következ ő alcímmel egészül ki, egyidej űleg a 7/B . § helyébe a következő rendelkezés lép : „Az ügyfelek utólagos ellenőrzésre történő kiválasztása

7/B . § (1) Kötelező az utólagos ellen őrzést lefolytatni az ügyfélnél : a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, b) az adópolitikáért felelő s miniszter utasítására. (2) Az Állami Számvevő szék elnöke akkor élhet felhívással az ellen őrzés lefolytatására, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy a vámhatóság a megkülönbözteté s nélküli eljárás elvének megsértésével mell ő zi valamely ügyfél vagy ügyfélcsoport vizsgálatát , illetve a lefolytatott ellen őrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárá s elvének megsértése áll .” 234. §

A Vtv. 7/C. § előtti „Ismételt ellenőrzés” alcíme helyébe a következ ő rendelkezé s

lép: „Az utólagos ellen őrzés típusai

7/C . § (1) A vámhatóság az utólagos ellen őrzés célját a) az adatok gyűjtésére irányuló , b) a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló, c) a vámellenőrzés alá es ő külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló , d) audit típusú, e) ismétel t ellenőrzéssel valósítja meg . (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellen őrzés a vizsgált tárgykör tekintetébe n ellen őrzéssel lezárt vámeljárást keletkeztet, így az érintett vámáru-nyilatkozatot – ha e törvén y eltérő en nem rendelkezik – nem lehet újra utólagos ellen őrzés alá vonni az adott ellen őrzési tárgykörben. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetébe n ellenőrzéssel lezárt id őszakot keletkeztet, így az érintett időszak valamennyi, érintett tevékenységét és vámáru-nyilatkozatát a vizsgált tárgykör tekintetében – ha e törvény eltér ően nem rendelkezik – nem lehet újra ellenőrzés alá vonni .” 235. §

A Vtv . 7/D . § előtti „Felülellen őrzés” alcíme helyébe a következ ő rendelkezés lép : „Adatgyűjtésre irányuló utólagos ellen őrzés

7/D . § (1) A vámhatóság a nyilvántartásában és az ügyfél nyilvántartásában szerepl ő adatok, é s az azokhoz kapcsolódó tények, körülmények valóságtartalmának, illet őleg ezek hitelességének megállapítása érdekében adatokat gy űjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet . (2) Az (1) bekezdés alapján a vámhatóság különösen a) leltározással a közösségi és nem közösségi áruk nyilvántartását, az árukészletek, alapanyagok , félkész termékek eredetét, nyilvántartását, b) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát ,

88



c) áruk előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint az árukkal kapcsolatosan végzett tevékenységeket , d) az áruk beszerzési és az értékesítési körülményeit, ezek személyi és tárgyi feltételeit, illetve a beszerzés és az értékesítés megtörténtét igazoló iratok valódiságát, hitelességé t vizsgálja . (3) Ha az adatgy űjtésre irányuló utólagos ellen őrzés eredményeként feltárt adatok, tények, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az ügyfél irataiban, nyilvántartásában szerepl ő adatok valóságtartalmát, vagy eltérnek a vámhatóság által ismert adatoktól, vagy a vámhatóság egyé b kockázatot, jogszabálysértésre utaló körülményt tapasztal, a tényállás további tisztázása érdekébe n megteszi a szükséges intézkedéseket . (4) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólago s ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellen őrzés egyéb jogcímen folyamatban van . (5) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellen őrzésről készült jegyzőkönyvre az ügyfél által tett észrevétel érdemi elbírálását az utólagos ellen őrzést lefolytató vámszerv végzi el, amely végzésében a) a 7/T. szerinti, illetve EMGA utólagos ellen őrzés kapcsolódó vizsgálata esetén a 7/X . § (2)(4) bekezdése szerinti kiegészít ő ellenőrzést rendelhet el, vagy b) az észrevételben foglalt ügyféli bizonyítási indítvány elutasítását indokolja , c) az észrevételben foglaltakkal való egyetértése estén módosítja a jegyzőkönyvet és az utólago s ellenő rzés lezárásáról rendelkezik . (6) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelel ő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt el őírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határid őn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki." 236. § A Vtv . 7/E. előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és a 7/E . § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép : „A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellen őrzés

7/E. § (1) A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés érintheti a vámáru-nyilatkozaton szerepl ő valamennyi árut vagy azok meghatározott részét . (2) A felülvizsgálat megvalósulhat a vámáru-nyilatkozat valamennyi rovatára irányuló teljes körű felülvizsgálattal vagy a rovatok egy meghatározott részére irányulóan .” 237. § A Vtv. a 7/F . előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidej űleg a 7/F . § helyébe a következő rendelkezés lép : „A vámellen őrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellen őrzés

7/F. § A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység meghatározott id őszakának felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés az ügyfél nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá es ő közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányul ó felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e . A felülvizsgálat irányulhat a meghatározott id őszak vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének átfogó utólagos ellen őrzésére vagy annak meghatározott részére.”

89



238. § A Vtv. a 7/G. § el őtt a következő alcímmel egészül ki, egyidej űleg a 7/G . § helyébe a következ ő rendelkezés lép : „Az

audit típusú utólagos ellenőrzés

7/G. § (1) Az audit típusú utólagos ellen ő rzés célja valamely, a vámhatóság által engedélyezet t vámeljárás, tevékenység során alkalmazott ügyféli folyamatok, rendszerek minőségének é s alkalmasságának megítélése vagy a vámhatóság által kiadott tanúsítvány feltételei megléténe k újbóli értékelése . A vámhatóság a vizsgálat során ellen őrzi, hogy a tevékenység végrehajtásával összefüggésben előírt vagy a tanúsítványhoz kötő d ő feltételek teljesülnek-e, a folyamatokat az elő írások szerint dokumentálják-e, a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minő ségének bizonylatolására, valamint a gazdálkodó által alkalmazott folyamato k alkalmasak-e a vámjogszabályok és egyéb jogszabályok el őírásainak helyes alkalmazására . (2) Ha az audit típusú utólagos ellen őrzés során megvizsgált ügyféli folyamatok kétségess é teszik a vámkötelezettségek szabályszer ű végrehajtását, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot , jogszabálysértést tapasztal, a jogszer ű állapot helyreállítása érdekében megteszi a szüksége s intézkedéseket. (3) Az audit típusú utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellen őrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt id őszak keletkezett, vagy utólagos ellen őrzés egyéb jogcímen folyamatban van. (4) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelel ő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt el őírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határid őn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki .” 239 . § A Vtv. a 7/H. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidej űleg a 7/H . § helyébe a következő rendelkezés lép : „Ismételt ellenőrzés

7/H. § (1) A vizsgált tárgykör tekintetében ellen őrzéssel lezárt vámeljárás, illetve ellen őrzéssel lezárt időszak tekintetében ismételt ellen őrzésre kerülhet sor : a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtásá t vizsgálja , b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása valószínűsíthetően a korábbi utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné , feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszem ű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott, és jóhiszem ű eljárás esetén nem i s tudhatott, c) ha azt az Európai Bizottság, az Európai Számvev őszék vagy külföldi hatóság által küldöt t megkeresés, információ, valamint ha a külföldi hatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, a vámtartozás megállapítását befolyásoló tény, adat szükségessé teszi, feltéve, hogy a vámhatóság az utólagos ellenőrzést a külföldi hatóság válaszának hiányában fejezte be , d) felülellenőrzés keretében. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellen őrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv vezet őjének rendelkezése alapján van helye.

90



(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt ellen őrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenő rzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult ." 240. § A Vtv . a 7/1 . § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidej űleg a 7/I . § helyébe a következ ő rendelkezés lép : „Felülellenőrzés

7/I . § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve a 7/C . § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatását követően felülellenőrzést folytathat le, h a a) azt az adópolitikáért felel ő s miniszter rendelte el vagy az Állami Számvev őszék elnöke felhívással élt , b) az állami adó- és vámhatóság vezet ője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külö n jogszabályban meghatározott szerve ellen őrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv álta l korábban lefolytatott vizsgálat szakszer űségét és törvényességét, c) a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására , amely a korábbi utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és a felülellen őrzés lefolytatására az állam i adó- és vámhatóság vezet ője utasítást ad . (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellen őrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.” 241. § A Vtv. a 7/J. § előtt a következ ő alcímmel egészül ki, egyidej űleg a 7/J. § helyébe a következ ő rendelkezés lép : „Különös hatáskör az utólagos ellen őrzési eljárásban

7/J. § (1) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit, valamint Magyarország központi költségvetésé t különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a vámhatóság alsó fokú szerve az állami adó- és vámhatóság vezet őjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésbe n meghatározott okból utólagos ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett utólago s ellenőrzést magához vonhat (a továbbiakban : központosított ellenőrzés) . (2) Az (1) bekezdés szerinti központosított ellen őrzés elrendelésére abban az esetben kerülhe t sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószín űsítik, hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket a fennálló kockáza t jellegére tekintettel kiemelked ő jelent őségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben megsértik .” 242. § A Vtv . a 71K. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidej űleg a 7/K . § helyébe a következ ő rendelkezés lép : „Határidők az utólagos ellen őrzési eljárásban

7/K. § (1) Az utólagos ellenőrzés határideje – beleértve az ellen őrzés megkezdésének é s befejezésének napját – 30 nap . (2) Az (1) bekezdést ő l eltérően az utólagos ellenőrzés határideje : a) vámellenőrzés alá es ő külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólago s ellenőrzés, valamint az ismételt ellenőrzés esetében 90 nap , b) audit típusú utólagos ellen őrzés esetében 120 nap, c) központosított ellenőrzés esetében 120 nap .

91



(3) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az utólagos ellen őrzést végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjed ő időtartammal meghosszabbíthatja . A meghosszabbított ellenőrzési határidő t rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az utólagos ellen őrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjed ő időtartammal meghosszabbíthatja . Az így meghosszabbított ellen őrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az utólagos ellen őrzést lefolytató vámszervnek a felettes szerve által jóváhagyot t kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezet ője egyszer, legfeljebb 120 napig terjed ő időtartammal meghosszabbíthatja . Amennyiben az állami adó- és vámhatóság vezet ője felette s szervként határid őt hosszabbított, további határid ő hosszabbításnak nincs helye . (4) A vámhatóság az ellenőrzési határid ő lejártát követ ően ellen őrzési cselekményeket ne m végezhet . Az ellenőrzési határid ő meghosszabbításának hiányában az utólagos ellen őrzést a törvényben el őírt módon és határid őben le kell zárni. (5) Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az utólagos ellenőrzés tekintetében új eljárás t rendel el, az új eljárást az azt elrendel ő döntés joger őre emelkedésének napjától számított 60 napo n belül meg kell indítani . (6) Ha az ügyfél az utólagos ellen őrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadál y fennállásának id őtartama, de legfeljebb 90 nap az utólagos ellen őrzés határidejébe nem számít bele . A vámhatóság az akadály fennállásának id őtartama alatt az utólagos ellenő rzést folytathatja. A vámhatóság az akadály észlelését követ ően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az akadál y megszüntetésére . (7) Ha a vámhatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfé l megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellen őrzést folytató vámszervhez val ó megérkezésétől számított 8 . napig eltelt id őtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni . (8) A vámhatóság a külföldi hatóság megkeresésének id őtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az ügyfelet a külföldi hatóság megkeresésér ől és a külföldi hatóság válaszának az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervhez történő megérkezésérő l 5 napon belü l értesíti . (9) Amennyiben a külföldi hatóság a megkeresését ől számított 1 éven belül nem válaszol, a z utólagos ellenő rzés a válasz hiányában is befejezhet ő a megkereséssel nem érintett tárgykörben, h a a tényállás e tekintetben tisztázott . Ebben az esetben az ellen őrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év . A megkeresésse l érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak az utólagos ellenőrzés befejezését követő en megérkező válasza esetén, szükség szerint ismételt ellen őrzés végezhet ő. (10) Az utólagos ellenő rzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általáno s szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határid őbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell ." 243.

A Vtv . a következő 7/L. §-sal és az azt megel ő z ő alcímmel egészül ki : „Az utólagos ellen őrzés megindítása

7/L. § (1) Az utólagos ellen őrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezd ődik . Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, ebben az esetben az új eljárás az err ő l szóló értesítés postára adásának, posta i kézbesítés mellőzése esetén átadásának napján kezdődik .

92



(2) Ha az ügyfél vagy képvisel ője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, a z utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az err ől szóló jegyz ő könyv felvételével és aláírásával kezdődik. (3) Az utólagos ellenő rzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal é s megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban : ellenőr) jogosult. (4) A helyszíni ellen őrzést az ellen őr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy anna k képvisel ője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van . (5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell : a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, b) a megbízólevél iktatószámát, c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosít ó jelét, vámazonosító számát , d) az utólagos ellen őrzés alapját képező jogszabályok megjelölését , e) az utólagos ellen őrzés típusát, f) az utólagos ellen őrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányul , g) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellen őrzés, továbbá az ezen ellenő rzés lefolytatását követően végzett ismételt ellen őrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát , h) a vámellen őrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólago s ellenőrzés, továbbá az ezen ellenő rzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot , i) az ellenőr nevét, j) az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegz őlenyomatát, vezetőjének aláírását és a keltezést." 244. A Vtv. 7/M . § elő tti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és 7/M- 7/N . §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek : „Az utólagos

ellenőrzés lefolytatása

7/M. (1) Az ügyfél utólagos ellen őrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat , könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékoka t legfeljebb az utólagos ellen őrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a vámhatósá g bevonhatja . Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell . (2) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet . Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa a z eredetivel egyez őként elismert másolatot vonja be . (3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés lefolytatásához — az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve — a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól ó törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szerepl ő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellen őrzés elrendelése .

93



(4) Ha az ellenő rzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az utólagos ellen őrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában lev ő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi . Az utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, amelyek használatára vonatkozó adatokat els ősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani. (5) Ha az ellenő rzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát vesz i igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles t űrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését. (6) Az utólagos ellen őrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a vámhatóság hivatali helyiségébe n is le lehet folytatni . A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén , lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is . (7) A helyszínen tartott utólagos ellen őrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idejé n (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha a z utólagos ellen őrzés sikeres lefolytatása más id őpont választását teszi szükségessé . (8) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellen őrzést a hivatali időben kell megtartani . (9) Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartása i pontatlanok vagy hiányosak és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a vámhatóság megfelel ő határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelel ően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa . A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határid ő utolsó napjáig eltelt időtartamot az utólagos ellen őrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni . A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja . 7/N. § (1) Az utólagos ellenőrzés megkezdésétő l az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás jogerős befejezéséig az ellenő rzött ügyfél által az utólagos ellenőrzés tárgykörével és id őszakával összefüggésben előterjesztett kérelem érdemi elbírálását az arra illetékes vámszerv az utólago s ellenőrzést követő hatósági eljárás befejezéséig felfüggeszti, egyidej űleg a kérelem benyújtásáról a z utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervet — a kérelem megküldésével — értesíti . (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólago s ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni ." 245. § A Vtv . a 7/O . § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme helyébe a következ ő rendelkezés lép : „A

vámhatóság jogai és kötelezettségei az utólagos ellen őrzési eljárásban

7/O. § (1) Az ellen őr az utólagos ellenőrzés megkezdését megel őző en köteles magát és ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni . (2) Az ellenőr az utólagos ellen őrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy a z ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza . (3) Az ellenőr az utólagos ellen őrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni , az ügyfelet, képvisel őjét, meghatalmazottját az utólagos ellenőrzés során tett megállapításairó l tájékoztatni . Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles az t elő zetesen szóban, majd az utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni . (4) Az utólagos ellenő rzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél utólagos ellen őrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.

94



(5) Az ellen őr az ellen őrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat , adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást , nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytatha t le." 246. § A Vtv. a 7/P . előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidej űleg a 7/P . § helyébe a következő rendelkezés lép : ,,Az

ellen őrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az utólagos ellen őrzési eljárásba n

7/P. § (1) Az ellenő rzött ügyfél köteles a vámhatósággal az utólagos ellen őrzés sorá n együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellen őrzés alkalmával biztosítani. (2) Az utólagos ellen őrzés során az ellenő rzött ügyfél köteles különösen : a bizonyítékokat – a vámhatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is – a vámhatóság álta l meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellen őrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásba n tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehet ővé tenni . (3) A (2) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel , határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellen őrzés alá vont ügyfelet kötelezettsége i teljesítésére . Amennyiben az ellen őrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabása iránt , illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidej űleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és – az ellenőrzött ügyfél költségére – a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti . (4) Az ellenőrzött ügyfél jogosult: a) az ellen őr személyének azonosságáról és megbízásáról meggy őz ő dni, b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni , c) megfelelő képviseletről gondoskodni. (5) Az ellen őrzött ügyfélnek joga van az utólagos ellen őrzés során keletkezett iratokb a betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségér e készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges . (6) Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél a) a vámhatóság bels ő levelezésébe, b) a döntés tervezetébe , c) a tanú vagy az eljárásban részt vev ő más személy természetes személyazonosító adatai t tartalmazó jegyz őkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli , d) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a min ősített adatot tartalmazó iratba vag y az ilyet tartalmazó iratrészletbe, amennyiben az a döntés alapjául szolgáló tényt nem tartalmazza , e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vag y vámtitkot érint ő rendelkezésbe ütközik , f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. (7) Az ellen őrzött ügyfél, ha megítélése szerint az utólagos ellen őrzés határidejének túllépése az ellenő rzést lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat ezen vámszerv felettes szervéhez . A felettes szerv az ügyfél észrevételeinek

95



figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határid ő meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az utólagos ellen őrzés lezárására. (8) Az ellenő rzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni , azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat el őterjeszteni. (9) Az utólagos ellenő rzés során az ellen őrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességér ől nyilatkozatot tenni . " 247. § A Vtv. a 7/Q . § előtt a következ ő alcímmel egészül ki, egyidej űleg a 7/Q . helyébe a következő rendelkezés lép :

„Kapcsolódó vizsgálat 7/Q. (1) Az utólagos ellen őrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellen ő rzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll , feltéve, hogy az utólagos ellenő rzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat szükséges (a továbbiakban : kapcsolódó vizsgálat) . A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lév ő utólagos ellenőrzés eredményének vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges . (2) A kapcsolódó vizsgálat a 7/C . § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti utólagos ellen őrzéssel valósul meg, az e §-ban meghatározott eltérésekkel . (3) A kapcsolódó vizsgálat szükségességér ől az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a vámhatóság értesíti . Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesíté s átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele . A vámhatóság ezen id őtartam alatt az utólagos ellen őrzést folytathatja . (4) A kapcsolódó vizsgálat befejez ő időpontjáról a vámhatóság az utólagos ellen őrzéssel érintett ügyfelet értesíti . (5) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az utólagos ellen őrzés a kapcsolódó vizsgála t befejezésétől függetlenül lezárható . (6) A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyz őkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érint ő részét az utólagos ellen őrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell . (7) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az utólagos ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megel őzően kerül sor, akkor e § alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejez ő időpontjának a beszerzett adatok , bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mell őzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni .” 248. §

A Vtv. a 7/Q. §-t követően a következ ő alcímmel és 7/R-7/X . §-sal egészül ki : „Az utólagos ellen őrzés befejezés e

7/R. (1) Az utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyz őkönyv elkészítése során az utólagos ellen őrzést végző vámszerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el . (2) Ha a zárótárgyalást elrendel ő irat közlése eredménytelen, vagy az ellen őrzött ügyfél a távolmaradását nem menti ki, a vámhatóság a jegyz őkönyvet véglegezi. Amennyiben a zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány kerül benyújtásra, amely az utólago s

96

ellenőrzés során feltárt megállapításokat érdemben érinti, a vámhatóság az utólagos ellen őrzést tovább folytatja. (3) A vámhatóság a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban el ő írt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyz őkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell : a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, b) a jegyzőkönyv iktatószámát , c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosít ó jelét, vámazonosító számát, d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését , e) az utólagos ellenőrzés kezdő időpontját, f7

az utólagos ellenőrzés típusát ,

g) az utólagos ellenő rzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult , h) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellen őrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követő en végzett ismételt ellen őrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkoza t azonosító számát, i) a vámellen őrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólago s ellenőrzés, továbbá az ezen utólagos ellen őrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az id őszakot, j) az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével é s annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását, k) a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat , 1)

az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,

m) az ellenőr nevét és aláírását, az utólagos ellen őrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést . (4) Az utólagos ellen őrzés megállapításait tartalmazó jegyz őkönyvet az ellenőrzött ügyféllel közölni kell . Az utólagos ellen őrzés a jegyzőkönyv átadásával befejez ődik. Amennyiben a jegyző könyv közlése kézbesítéssel történik, az utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul . (5) Részjegyzőkönyvet kell készíteni azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221 . cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti . A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni . (6) Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, amelyet az utólagos ellen ő rzést végz ő vámszervnél a közlést ől számított 1 5 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be . (7) Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél a z eljárás a vámkódex 221 . cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.

97

(8) Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határid őn belül észrevételi jogáró l szóban vagy írásban lemondhat . A szóban történő lemondást az utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni . Az észrevételi jogról történ ő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. (9) Az észrevételben foglaltak vizsgálatára az utólagos ellen őrzést követő hatósági eljárás keretében kerül sor és azt az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv az utólagos ellen őrzésről készült határozat indokolásában értékeli. Az

utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás

7/S. § (1) Az utólagos ellen őrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul és különösen a következőkre irányul: a) az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és ne m közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint eze k közlésére, b) a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösség i adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegbe n könyvelésbe vett és megállapított – de még meg nem fizetett – vám és nem közösségi adók és díja k elengedésére , c) az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének megállapítására , d) a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására , e) az ismételt ellenőrzés tilalmának megállapítására. (2) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellen őrzést végző vámszerv folytatja le. Amennyiben az utólagos ellen őrzés valamely tevékenység végzésére vonatkoz ó vámhatósági engedéllyel összefügg ő megállapítást tesz, az utólagos ellen őrzést követő hatósági eljárás során az ellenőrzést végző vámszerv a jegyz őkönyv és a megállapítással összefügg ő észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyez ő vámszervet a további szükséges intézkedése k megtétele érdekében. (3) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megindításáról az ügyfelet külön értesíten i nem kell. Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megkezdésének a jegyz őkönyvr e vonatkozó észrevételi határidő lejártát követő napot, az észrevételi jogról való lemondás esetén a lemondási nyilatkozatnak az utólagos ellenőrzést végz ő vámszerv általi kézhezvételét vagy jegyz őkönyvre történő felvezetést követő napot kell tekinteni . (4) A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amelyet a hatósági eljárást végz ő vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 30 napig terjed ő időtartammal meghosszabbíthat . (5) Az utólagos ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés eseté n a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezésétől számított 60 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg . (6) Az utólagos ellenőrzést követ ő hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell . 7/T. § (1) Az utólagos ellenőrzést követ ő hatósági eljárás során a vámhatóság az utólago s ellenőrzéssel tisztázott tényállást veszi alapul . Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételbe n felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, valamint ha a hatóság i eljárást lefolytató vámszerv a tényállás tisztázása érdekében hivatalból szükségesnek ítéli , végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását . A kiegészítő ellenőrzés az erről szóló végzés kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik.

98

(2) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határid ő 30 nap, amelyet a kiegészít ő ellenőrzést lefolytató vámszerv vezet ője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjed ő időtartammal meghosszabbíthat . Ezt követően a határid őt rendkívüli körülmények által indokol t esetben a kiegészít ő ellen őrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljeb b további 15 napig terjed ő idő tartammal meghosszabbíthatja . Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az utólagos ellen őrzés szabályait kell alkalmazni . A kiegészítő ellenőrzés időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele . (3) A vámhatóság ügyféli észrevétel alapján nem folytat kiegészít ő ellenőrzést, illetve a hatósági eljárás során tett ügyféli bizonyítási indítvány alapján nem végez bizonyítási cselekményt, ha a z eljárás a vámkódex 221 . cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti . (4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyz őkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyz őkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészít ő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétő l számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet . Az észrevételt a hatósági eljárást lefolytató vámszerv vizsgálja meg, és azt az utólagos ellen őrzésről készült határozat indokolásában értékeli . (5) A kiegészítő ellenőrzés jegyzőkönyvére vonatkozó észrevételezési határid ő az utólagos ellenőrzést követ ő hatósági eljárás határidejébe nem számít bele . EMGA utólagos ellen őrzések

7/U. § (1) A vámhatóság a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáró l és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/E K tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésér ől szóló 1306/2013/EU rendelet V. cím III . fejezetében foglaltak szerint ellen őrzi az Európai Mez őgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban : EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetv e kötelezettjeit vagy képvisel őiket (a továbbiakban : EMGA utólagos ellen őrzés). Az EMGA utólago s ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügylete k ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszer ű volt-e. (2) Az EMGA utólagos ellen őrzések végrehajtása tekintetében a 7/K-7/R . §-ban foglalt, utólago s ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók . A vonatkozó szabályokat az e törvényben és a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni . (3) Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélné l a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására , b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására , c) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvev ő szék felhívására , d) ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli. (4) Az EMGA utólagos ellen őrzés határideje 90 nap . (5) Az EMGA utólagos ellen őrzésr ől szóló megbízólevélnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is. (6) Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehet ősége annak, hogy a vizsgálat al á kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik , meghamisítják.

99

(7) Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Uni ó valamely tagállamának illetékes képvisel ője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek . A szakértő t a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilleti k mindazok a jogok, amelyek az ellen őrt. (8) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is . 7/V. § (1) Az EMGA utólagos ellen őrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet a vizsgálat tárgyköre tekintetében, így az EMGA utólagos ellen őrzésben érintett ügyletet – e törvénybe n meghatározott kivételekkel – nem lehet újra EMGA utólagos ellen őrzés alá vonni az érintet t tárgyban (ismételt EMGA utólagos ellen őrzés tilalma) . (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér ően ismételt EMGA utólagos ellen őrzésre kerülhet sor: a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott EMGA utólagos ellen ő rzés megállapításának végrehajtását vizsgálja , b) az ellenő rzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázás a vélelmezhető en a korábbi EMGA utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás eseté n nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott és jóhiszem ű eljárás eseté n nem is tudhatott, c) ha azt a külföldi hatóság nemzetközi megállapodáson, jogszabályon alapuló megkereséséne k teljesítése teszi szükségessé , d) EMGA felülellenőrzés keretében . (3) A (2) bekezdés a) és c) pontja alapján az EMGA ismételt ellenőrzést a Különleges Szolgálat vezetője rendeli el . A (2) bekezdés b) pontja alapján EMGA ismételt ellenő rzésnek az EMGA utólagos ellenő rzést lefolytató szerv vezetőjének rendelkezésére van helye . (4) A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt EMGA utólagos ellen őrzést a z EMGA utólagos ellen őrzést lefolytató vámszerv folytatja le, míg az EMGA felülellen őrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult . 7/W. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve az EMGA utólago s ellenőrzés lefolytatását követő en EMGA felülellen őrzést folytathat le, ha a) azt az adópolitikáért felel ő s miniszter rendelte el vagy az Állami Számvev őszék elnöke felhívással élt, b) az állami adó- és vámhatóság vezet ője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külö n jogszabályban meghatározott szerve ellen őrzi az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét, c) a vámhatóságnak olyan, a szabályszer űség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíté k jut a tudomására, amely a korábbi EMGA utólagos ellen őrzéskor nem volt ismert, és az EMGA felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezet ője utasítást ad , d) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvev őszék felhívására . (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellen őrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt . 7/X. § (1) EMGA utólagos ellenőrzés esetében az észrevétel elbírálására az EMGA utólago s ellenőrzést lefolytató vámszerv jogosult .

100



(2) Ha az ellenő rzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítéko k megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellen ő rzést lefolytató vámszerv végzésbe n elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását. (3) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határid ő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartamma l meghosszabbíthat . Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben a z EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb tovább i 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja . Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA utólagos ellenő rzés szabályait kell alkalmazni. (4) A kiegészít ő ellenőrzésről kiegészít ő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyz őkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészít ő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlését ől számított 8 napos jogveszt ő határidő n belül tehet . A megtett észrevételt az EMGA utólagos ellen őrzést végző vámszerv vizsgálja meg és értékeli . (5) A vámhatóság az EMGA utólagos ellen őrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésrő l készült jegyzőkönyvet a Mez őgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi ." 249. §

A Vtv. „A Vámkódex 244 . Cikkéhez” alcíme a következ ő 60/C. §-sal egészül ki :

„60/C . § (1) A vitatott döntés végrehajtásának felfüggesztése arra hivatkozással, hogy annak végrehajtása az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna, csak abban az esetbe n engedélyezhető , ha a kérelmez ő igazolja, hogy a vámhatósági határozat meghozatala el őtt jóhiszeműen, a tőle elvárható körültekintéssel járt el . (2) Fizetési kötelezettséget megállapító döntés végrehajtásának felfüggesztése csak akko r engedélyezhető, ha a kérelmez ő igazolja, hogy a kötelezettség megfizetése tevékenységéne k folytatását súlyosan veszélyezteti . (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a döntés végrehajtásának felfüggesztése esetén az eljár ó hatóság indokolt esetben eltekinthet a vámbiztosíték megkövetelésétől is.” 250. §

(1) A Vtv. 61/A . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) Az 1 . § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, továbbá az e törvényben, illetve a 82 . § (1) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján alkotott rendeletekben meghatározott , a) gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése b) vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése, c) átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettsége k megszegése , d) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellen őrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése, e) vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése, f) vámmentességekkel összefügg ő kötelezettségek megszegése, g) a 33/A . § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelme s teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, tovább á h) ellenőrzés akadályozása esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki .” (2) A Vtv. 61/A.§-a a következő (6b)-(6e) bekezdésekkel egészül ki : „(6b) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegésé t jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány kétszá z százalékával megegyező összeg, de legalább 40 000 forint .

101



(6c) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén a vámhiány a 30 000 forintot nem haladja meg, az eljáró vámszerv gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, amennyiben a nem közösségi ár u birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekr ő l szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond . A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik . A (6)-(6a) bekezdésben foglaltaktól eltér ően a vámigazgatási bírság összege ebben az esetben a vámhiány hetvenöt százaléka, de legalább 400 0 forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25 000 forint . (6d) A gyorsított eljárás során, a magyar nyelvet nem beszél ő , külföldi állampolgár esetén a tolmács alkalmazása mellőzhet ő , ha az érintett a NAV elnöke által kiadott tájékoztatásban szerepl ő idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételér ől. (6e) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése a (3) bekezdésbe n foglaltak szerint valósul meg, a (6b)-(6c) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók ." (3) A Vtv. 61/A .§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni a 618 . § (7) és (8) bekezdésének alkalmazás a esetén.” (4) A Vtv. 61/A . § (10) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(10) A vámigazgatási bírságot - a fizetésre kötelezett kérelmére - a külön jogszabályba n meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, h a a) a fizetésre kötelezettnek az utólagos ellen őrzés megkezdését megelőző három évben nyilvántartott vámigazgatási bírságai összege nem haladja meg az ezen id őszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát, é s b) a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és vele egy háztartásban él ő és eltartásra szoruló közeli hozzátartozói megélhetését, illetve a kereskedelmi forgalomma l kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné.” 251. §

A Vtv. 61B . (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78 . cikk (1) bekezdése alapján, még a 7/C . § (1) bekezdé s b)-c) pontja szerinti utólagos ellen őrzés kezdete előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adó k és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával , meghamisításával vagy egyéb rosszhiszem ű magatartással függ össze .” 252. §

A Vtv. III. fejezete a következő alcímmel és 61/C . §-sal egészül ki : ,,LEFOGLALÁS, ELKOBZÁ S

61/C. § (1) Ha a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségszegést jövedéki termékre követték el, a vámhatóság ezen árukat, illetve az azok felhasználására, tárolására é s szállítására használt eszközt lefoglalja . (2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mell őzhető, ha a jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a jövedéki törvény 110 . § (5) bekezdésében meghatározot t kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehet ővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsért ő személy első ízben követte el jövedéki termékre a 61/A . § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést .

102

(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mell őzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidej űleg kerül sor . (4) Amennyiben a 61/A . § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségszegést ne m jövedéki termékre követték el, a vámhatóság a közölt vámok és nem közösségi adók, díjak , valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként – a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az él ő állatok kivételével – lefoglalhatja azt az árut , amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállításár a használt eszközt, különösen akkor : a) ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, vag y b) az ügyfélnek vám, nem közösségi adó- és díj- vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vag y c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerül ő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest. (5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik . A lefoglalást elrendel ő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet . A 61/A. § (6b)-(6c) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye . A kifogást a végzés közlésétő l számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál, amely azt köteles a vámhatóság másodfokú szervéhez a beérkezést ő l számított három napon belül felterjeszteni . A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a felterjesztést ől számított tizenöt napon belül bírálja el . A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halaszt ó hatálya . (6) A lefoglalást – a (13) bekezdésre figyelemmel – végzéssel meg kell szüntetni, amennyiben : a) a vámigazgatási ügyben közölt vámok és nem közösségi adók, díjak összegét, továbbá a joger ősen kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették , b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem az elkövet ő tulajdona, és a tulajdonos írásba n nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés id őpontjában nem volt tudomása arról, hogy a z eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követő en a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható , c) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntet őeljárásban lefoglalásnak va n helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste . (7) A lefoglalt áru és eszköz – a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével – annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akit ől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszer ű birtoklás tényét igazolta . A visszaadás feltétele – a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével– az, hogy az e törvény végrehajtás i rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik . A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntető eljárást lefolytató hatóságnak kell átadni . (8) A (7) bekezdésben említett személyek részére visszaadni rendelt nem közösségi áru, é s eszköz vámjogi sorsát a lefoglalás megszüntetésér ől rendelkez ő végzés közlését követ ő 30 napon belül rendezni kell . (9) Ha a (7) bekezdésben meghatározott személ y a) a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti, vag y b) a (6) bekezdés a)-b) pontja szerint kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt a lefoglalá s megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követ ő 30 napon belül nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesíti . Az értékesítésb ő l befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru é s

103



eszköz helyébe lép és els ő dlegesen a vámok és nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére szolgál . Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt megsemmisíti . (10) A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt jogerő sen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték . Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli . (11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat vagy a vámigazgatás i bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem közösségi árut, valamint anna k felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt – az 57/A . §-ban foglaltak sérelme nélkül – el kell kobozni és a dolgot értékesíteni kell . (12) Az (1) bekezdésben említett lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül kiszabásra . (13) Az (1) és (3) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha azon a 61/A . § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését lehet ővé tevő átalakítást végeztek . Az ilyen eszközt – az 57/A . §-ban foglaltak sérelme nélkül - értékesíteni kell . (14) Az elkobzott közúti, vízi és légi járm űvek értékesítés helyett a NAV szervei részére , feladatuk ellátáshoz történ ő használatra – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezet őjének jóváhagyásával – átadhatók." 253. §

A Vtv. 78/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki :

„(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014. évi törvénnyel megállapított 2/A . §-át, 7-7/X . §-át, 61/A . § (10) bekezdését és a 618 . § (1) bekezdését a hatálybalépést követően induló utólagos ellen őrzések során és az ezeket követő hatósági eljárásokban kell alkalmazni. (4) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- é s Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnye l megállapított 1/A . § (2)-(4) bekezdését, 5 . § (3) bekezdését, 16 . § (6) bekezdését, 48 . § (2) és (3 ) bekezdését, 56/A. § (8) bekezdését, 61/A . § (7) bekezdését és 618. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél számára kedvez őbb. (5) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014. évi törvénnye l megállapított 61/A .§ (1) bekezdését, (6)-(6a) bekezdését, (6b)-(6e) bekezdését, a (7) bekezdését és a 61/C .§-át a hatálybalépését követ ően indult eljárásokban kell alkalmazni .” 254. §

(1) A Vtv . 82. § (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felel ős miniszter, hogy rendeletben szabályozza .)

„q) a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat.” (2) A Vtv . 82. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza :)

„a) a vámmentességekre vonatkozó közösségi vámjogszabályok végrehajtásának részlete s szabályait,”

104



255. § A Vtv. 1. 1 . § (3) bekezdés 3 . pont b) alpontjában a „kényszervégelszámolási eljárás vag y kényszertörlési eljárás” szövegrészek helyébe a „kényszertörlési eljárás” szöveg , 2. 1/A . § (2) bekezdésében az „alatt lefolytatott hatósági ellen őrzés keretében ellenőrzi” szövegrész helyébe az „alatt ellen őrzi” szöveg , 3. 1/A . § (3) bekezdés b) pontjában az „esetén a hatósági ellenő rzés idő tartamára” szövegrész helyébe az „esetén a feltételek fennállásának ellen őrzése alatt” szöveg , 4. 1/A . § (4) bekezdésben a „hatósági ellen őrzés” szövegrész helyébe az „ellen őrzés” szöveg , 5. 2 . § (6) bekezdésében a „rendelkezései az e törvény” szövegrész helyébe a „rendelkezései , továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat el őterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény” szöveg , 6. 2/A . § (1) bekezdésében a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg , 7. 2/A . § (3) bekezdésében a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg , 8. 2/A . § (4) bekezdésében a „legfeljebb egyszeri 30” szövegrész helyébe az „egyszeri , legfeljebb 30” szöveg , 9. 5 . § (3) bekezdésében a „kiviteli ellenőrzés” szövegrész helyébe a „kiviteli eljárás” szöveg, a „rögzíti .” szövegrész helyébe a „rögzíti, vagy az áruk adott vámeljárásra történ ő kiadását igazoló elektronikus üzenetben jelzi .” szöveg , 10. 16 . § (6) bekezdés q) pontjában a „Hivatalt” szövegrész helyébe az „Hivatalt a z energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében, valamint” szöveg , 11.48 . § (2) és (3) bekezdésében az „az adóalanynak” szövegrész helyébe az „a saját nevébe n eljáró adóalanynak" szöveg, 12. 56/A. § (8) bekezdésben a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg, 13. 61/A. § (6) bekezdésében az „a (8) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (6b)-(6c) és a (8 ) bekezdésben” szöveg, valamint a „ötven” szövegrész helyébe a „száz” szöveg, 14 . 61/A. § (6a) bekezdésében a „3000” szövegrész helyébe a „4000” szöveg , 15. 61/A. § (7) bekezdésében az „ügyfél jogellenes” szövegrész helyébe az „ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes” szöveg, 16. 618 . § (4) és (5) bekezdésében a „felszámítás napján” szövegrész helyébe a „kérele m benyújtásának napján” szöveg , 17.618. § (5) bekezdésében a „minden egyes megkezdett 30” szövegrész helyébe a „minde n egyes a kilencvenedik napot követ ően megkezdett 30” szöveg, 18.82. § (1) bekezdés j) pontjában az „ideértve annak mértékét is” szövegrész helyébe a z „ideértve annak mértékét is, de kivéve a NAV Szakértői Intézeténél végzett laboratóriumi vizsgálatok díjának mértékét” szöveg lép. 256. § 1. 2. 3. 4.

Hatályát veszti a Vtv .

1. § (3) bekezdés 7 . pontja, „A vámkódex 78 . cikkéhez” alcíme , 60. § (4) bekezdése , 82. § (3) bekezdés b) pontja .

24 . A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény módosítás a 257. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II. törvény (a továbbiakban : Harmtv .) 43. § (1) bekezdése a következ ő f) ponttal egészül ki :

105



(43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azza l az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben, )

,f) aki a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003 . évi CXXVI . törvény 61/A.§ (6b)-(6c ) bekezdése szerinti, joger ő sen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve anna k végrehajtására nincs lehet őség." 258. § A Harmtv . 44 . § (1) bekezdésében a „43 . § (I) bekezdés c)-e) pontja” szövegrész helyébe a „43 . § (1) bekezdés c) f) pontja” szöveg lép . VII. Fejezet A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINT Ő MÓDOSÍTÁSOK 25. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló 1997 . évi LXXX. törvény módosítása 259. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997 . évi LXXX . törvény (a továbbiakban : Tbj .) 4. § k) pont 2 . alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában : k) Járulékalapot képezőjövedelem .)

„2. az 1 . alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerz ő désben meghatározott alapbér ; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerz ődésben meghatározott díj havi összege . ” 260. §

A Tbj . 11 .§-a következ ő e) ponttal egészül ki:

(A biztosítás nem terjed ki:) „e) az Szja törvény 1/B . § hatálya alá tartozó természetes személyre .”

261.

A Tbj . 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „36. § (1) A kiegészít ő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19 . § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19 . § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet . A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4 . § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezet ő i tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képez ő jövedelem . (2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közrem űködés vagy ügyvezet ői tevékenység alapján járó járulékalapo t képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot. ” 262. §

A Tbj . 43. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(43. § (1) A 42 . § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból ) „a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, és az pont szerinti jövedelemre

f)

vonatkozó adatok, valamint a g) pont ” (szerinti adatok igénylésére jogosultak)

106



263. §

A Tbj . 51 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, h a az Szj a tv. szerint adóel őleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat .” 264. §

A Tbj. 518. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki :

„(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásako r a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni , b) a még igényelhet ő családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.” 265. §

A Tbj . 58. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(58. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza ) „g) a fegyveres szervek tagjainak a táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyet t

az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetmény elszámolásának részletes szabályait, ” 266. §

A Tbj .

1. 19. § (4) bekezdésében a „6810 forint (napi összege 227 forint)” szövegrész helyébe a „ 6930 forint (napi összege 231 forint) " szöveg, 2. 28. § (2) bekezdésében a „27. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „27. § (2 ) bekezdésben” szöveg, 3. 65. § (1) bekezdésében a „2013. január 1-je” szövegrész helyébe a „2013. július 1-je ” szöveg, a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. július 1-jétől” szöveg, a 2015 . január I-jével” szövegrész helyébe a „2015. július I-jével” szöveg lép. 267. § Hatályát veszti a Tbj . 1. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a " táppénzben," szöveg , 2. 21 . § b) pontja. 26. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998 . évi LXVI. törvény módosítása 268. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998 . évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) a következő 2/A. §-sal egészül ki : „2/A. § A 2 . §-tól eltérően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsé g terheli a kifizetőt a személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII. törvény (a továbbiakban : Szj a tv.) 1B. § szerinti külföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után, a 3/B . §-ban meghatározott esetben.” 269. §

Az Eho . 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(4) A kifizető az Szja tv. 71 . § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapítot t jövedelem adóalapként meghatározott összege után — figyelemmel az Szja tv . 70. § (4) bekezdésére – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet .”

107



Az Eho . a következő 3/B . §-sal egészül ki : „3B . § Az Szja tv. 1/B . § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százaléko s mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek fels ő határa adóévenként 450 ezer forint.” 270. §

271. §

Az Eho. 5 . § (1) bekezdése a következ ő d) ponttal egészül ki :

(5. ' (1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következ ő jogcímeken keletkez őjövedelmek után:) „d) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeir ő l szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés .”

Az Eho . 11 . § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2a) A természetes személy a 3/B . §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személy i jövedelemadóval egyidej űleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg .” 272. §

273.

Hatályát veszti az Eho. 3 . § (6) bekezdése . 27. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyerme k

gondozását, illetve a családtag ápolását követ ően munkát keres ők foglalkoztatásának el ősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szól ó 2004 . évi CXXIII. törvény módosítás a 274. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyerme k gondozását, illetve a családtag ápolását követ ően munkát keresők foglalkoztatásának el ő segítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004 . évi CXXIII . törvény (a továbbiakban : Pftv.) a következő 178. §-sal egészül ki:

„178 . § 2015 . január 1-jét követően az ezt megelőző idő szakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében — amennyiben a törvényi feltételek fennálltak — a 2-7/A . §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthet őek.” 275. §

Hatályukat vesztik a Pftv . 2-7 . §-ai és az azokat megel őző alcímek.

28. Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szól ó

2011 . évi CLVI. törvény módosítása 276. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló 2011 . évi CLVI. törvény (a továbbiakban : Eat.) 459. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következ ő

rendelkezés lép : [(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapjá n akár a számított adót meghaladó mértékben - a következ ő adókedvezmények csökkentik:I „a) a szabad vállalkozási zónákban m űködő vállalkozások adókedvezménye ;

(2) Az Eat. 459. § (2) bekezdés a következ ő e) ponttal egészül ki : [(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapjá n akár a számított adót meghaladó mértékben - a következ ő adókedvezmények csökkentik:l „e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény .”

108



277. §

Az Eat. 462/F . § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) E § alkalmazásába n a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésr ől és innovációról szóló törvény (a továbbiakban : Innovációs tv .) szerinti kutatóhely , b) kutató, fejlesztő : az Innovációs tv . szerinti kutató, fejlesztő .” 278. §

Az Eat. 463 . § (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(5) Részmunkaid ős foglalkoztatás esetén a) a 461. §-ban, 4628 . §-ban, 462/C . §-ban és a 462/E. §-ban meghatározott kedvezmén y legfeljebb 100 ezer forintnak , b) a 462/F . § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 eze r forintnak , c) a 462/F . § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintna k a részmunkaid ő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót . E bekezdés alkalmazásában részmunkaid ős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes telje s munkaid őt.” 279. §

Az Eat. a 463 . §-t követően a következ ő 463/A . §-sal egészül ki :

„463/A . § A 461 . §-ban és a 4628-462/D . §-ban meghatározott kedvezményeket a költségvetés i szerv kifizető nem érvényesítheti.” 280. §

Az Eat. 465/A . §-a és 4658 . § helyébe a következő rendelkezések lépnek :

„465/A. § (1) A 462/A . § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minő sülnek, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerz ődés 107 . és 108 . cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013 . december 18- i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban : 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabálya i alapján lehet nyújtani . (2)A 462/A . § alapján nem nyújtható csekély összeg ű (de minimis) támogatás az 1407/2013/E U bizottsági rendelet I . cikkében meghatározottakra . (3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozi k arról, hogy az el őző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összeg ű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 00 0 eurónak megfelel ő forintösszeget. (4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6 . cikk 1 . pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. (5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összeg ű (de minimis) támogatás ne m kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jelleg ű kumuláció olyan támogatási intenzitás t eredményezne, amely túllépi a Szerz ődés 107 . és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatás i kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014 . június 17- i 651/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban : 651/2014/EU bizottsági rendelet) vagy a z Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeir e vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást .

109



4658. § E törvény 462/E . §-a a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionáli s beruházási támogatási programnak min ősül." 281. § Az Eat . 458 . § (6) bekezdésében a » tagja más kifizetővel" szövegrész helyébe a „ tagja kifizet ővel” szöveg, az „ a másik fizet ő ” szövegrész helyébe az „ a kifizető ” szöveg lép .

VIII . Fejezet A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSO K 29. A számvitelrő l szóló 2000 . évi C . törvény módosítása 282. § (1) A számvitelr ől szóló 2000 . évi C. törvény (a továbbiakban : Szt.) 3 . § (3) bekezdés 2 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában ) „2. ellen őrzés megállapítása : az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, a z eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi el őírások nem vagy nem megfelel ő alkalmazásából , helytelen értelmezéséb ől, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséb ől származnak . Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érint ő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is ;” (2) Az Szt. 3 . § (4) bekezdés 2 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában) „2. alapkutatás : a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben ( a továbbiakban : Innovációs tv .) meghatározott alapkutatás ;”

(3)Az Szt. 3 . § (8) bekezdés 13 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában )

„13. pénzügyi lízing: a hitelintézetekr ő l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerz ődés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre ;” 283. §

Az Szt. 20. §-a a következ ő (5a) bekezdéssel egészül ki :

„(5a) Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)-(5) bekezdés szerint a létesít ő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adot t idő pontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történ ő átszámítással kell figyelemb e venni.” 284. §

Az Szt. 21 . §-a a következ ő (7) bekezdéssel egészül ki :

„(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbens ő mérleget — eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a mérleg fordulónapját követ ő hat hónapig lehe t figyelembe venni a saját tőke alátámasztására .” 285. §

Az Szt. 23 . (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

110



„(5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolás t követő en megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a m űködést tartósan már nem szolgálj a vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni ; az eszközt – legkésőbb a mérlegkészítés idő szakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetet t eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközö k közé.” 286.

Az Szt. 36 . § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni :)

„b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor a z alapítás részeként, illetve a t őkeemeléskor a tőkeemelés részeként t őketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,” 287. §

Az Szt . 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki :

„(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi el őíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszköz t – az eszközmozgással egyidej ű leg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy a z így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni .” 288. §

Az Szt. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki :

„(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi el őíráson alapuló – korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközze l történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidej űleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötöt t tartalékot csökkenteni.” 289. §

(1) Az Szt. 40/A. (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(A tartalék csökkenéseként kell kimutatni :)

„c) a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmén y kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget .” (2) Az Szt. 40/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki : „(6a) A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyez ően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel .” 290. §

Az Szt. 49. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesít ő okiratban, annak módosításában, illetve a közgy ű lési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválássa l létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szerepl ő értéket kell tekinteni .” 291. §

Az Szt. 50. §-a a következ ő (10) bekezdéssel egészül ki :

111



„(10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülés i (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésr ől, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke .” 292. §

Az Szt. 54 . § (11) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érté k meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapj ára kimutatott saját t őkéjének összegét kell figyelembe venni.” 293. §

Az Szt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lév ő devizát , továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55 . § szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetv e kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jelleg ű passzív id őbeli elhatárolásokat is, az üzleti é v mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámítot t forintértéken kell kimutatni .” 294. §

Az Szt. 72 . § (4) bekezdése a következ ő e) ponttal egészül ki :

(Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:)

„e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletá g átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piac i értékét meghaladó ellenértéket .” Az Szt . 77. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : 295. § „(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerz ődésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázot t – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóró l szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is .” 296. §

Az Szt. 81 . § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerz ődésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázot t – utólag adott (fizetend ő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalm i adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetend ő) engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is .” 297. §

(1) Az Szt . 86. (3) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(A rendkívüli bevételek között kell kimutatni :)

„c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése , szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságba n szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogel őd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját t őke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejöt t gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját t őke összegét) ;”

112



(2) Az Szt. 86 . § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A

rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni :)

„d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése , szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lév ő megsz ű nt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, egyéb társasági részesedéseinek ) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét ;” 298. § (1) Az Szt . 136. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(8) A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó el őírásoknak megfelel ően kell meghatározni , azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka , valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, tovább á a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni .” (2) Az Szt. 136. § (10) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(10) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azoka t alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelel ően alkalmazni kell.” 299. §

Az Szt. 1548 . §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki :

„(3) Amennyiben jogszabály lehet ővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, a z egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó függetle n könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvénybe n meghatározott közzétételi és letétbe helyezési el őírásokat köteles alkalmazni .” 300. § Az Szt . „A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség” alcíme a következő 155/C . §-sal egészül ki : „155/C . § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, a z egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó függetle n könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérő en nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni .” 301. §

Az Szt . 175 . § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki :

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja .)

„o) az Európai Parlament és Tanács 2009 . június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és a z összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történ ő módosításáról.” 302. §

Az Szt 177. §-a a következő (39)-(41) bekezdéssel egészül ki :

„(39) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel megállapított 3 . § (3) bekezdés 2 . pontját és (8) bekezdés 13 . pontját, 20 . § (5a) bekezdését, 23 . § (5) bekezdését, 37 . § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7 ) bekezdését, 38. (4) és (10) bekezdését, 40/A . § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50 . § (10) bekezdését, 54 . § (11) bekezdését, 60 . § (2) bekezdését, 72 . § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (2)

113



bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81 . § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését el őször a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni . (40) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel megállapított 3 . § (3) bekezdés 2 . pontját és (8) 'bekezdés 13 . pontját, 20 . § (5a) bekezdését, 23 . § (5) bekezdését, 37 . (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7 ) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A . § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50 . § (10) bekezdését, 54 . § (11) bekezdését, 60 . § (2) bekezdését, 72 . § (4) bekezdés e) pontját,77 . § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81 . (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését a 2014 . évben induló üzleti évr ől készített beszámolóra is lehet alkalmazni . (41) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefiigg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel hatályon kívül helyezett 74 . § (3) bekezdését a 2014 . évben induló üzleti évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni ." 303. §

Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a könyvvitel i szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szerepl ő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképz ő szervezetek akkreditáció s eljárásáért, a kreditpont-min ősítési eljárásért és a szakmai szervezetként történ ő elismerésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait .” 304. § 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Az Szt . 3 . § (5) bekezdés 1 . pont c) alpontjában, 3 . § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteit” szövegrészek helyébe az „egyéb társasági részesedéseit” szöveg, 3 . § (5) bekezdés 1 . pont c) alpontjában, 3 . § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteiért” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseiért ” szöveg, 3. § (6) bekezdés 3 . pontjában, 35 . § (4) bekezdésében az „a vagyoni betét” szövegrész helyébe az „az egyéb társasági részesedés” szöveg, 11 . § (2) bekezdésében a „nemzetközi jellegűfelsőoktatási intézménynél” szövegrész helyébe a „Magyarország területén engedéllyel m űködő külföldi fels őoktatás i intézménynél” szöveg, 11 . § (7)-(9) bekezdésében, 111 . § (5) bekezdés c) pontjában, 121 . § (2) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg, 11 . § (8) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással” szöveg, 11 . § (9) bekezdésében az „átalakulásnál” szövegrész helyébe az „átalakulásnál, egyesülésnél, szétválásnál” szöveg , 27 . § (2) bekezdésében a „vagyoni betéteket” szövegrész helyébe az „egyéb társaság i részesedéseket” szöveg, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, 38 . § (4) bekezdésében a „pénzmozgással” szövegrész helyébe a „pénzmozgással, az eszközmozgással ” szöveg, 45. § (4) bekezdésében, 124 . § (13) bekezdésében az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg,

114



11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

109 . § (5) bekezdés b) pontjában az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg, 47. § (10) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. év i LXXXI. törvény " szövegrész helybe a „társasági adóról és az osztalékadóról szól ó 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban : Tao. törvény)” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „vagyoni betétekért” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedésekért” szöveg, 49. § (6) bekezdésében, 136 . §-át megelőző „Gazdasági társaságok átalakulása ” alcíme címében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg, 72. § (4) bekezdés c) pontjában, 86 . § (3) bekezdés b) pontjában, 86 . § (6) bekezdé s c) és f) pontjában a „vagyoni betétek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedések” szöveg, 73. § (4) bekezdésében és 78 . § (8) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 évi LXXXI.” szövegrész helyébe a „Tao.” szöveg , 77. § (2) bekezdés b) pontjában, 81 . § (2) bekezdés b) pontjában a „kártérítések ” szövegrész helyébe a „kártérítéselv sérelemdíjak” szöveg , 86. § (3) bekezdés e) pontjában a „vagyoni betét” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedés” szöveg , 86. § (6) bekezdés c) és e) pontjában a „vagyoni betéteinek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseinek” szöveg, 121 . § (2) bekezdésében az „alakult át” szövegrész helyébe az „alakult át, egyesült, vált szét” szöveg, 124 . § (10) bekezdésében a „kiválik (ideértve az átalakulást is)” szövegrész helyéb e a „kikerül (ideértve az átalakulást, egyesülést, szétválást is)” szöveg, 124. § (13) bekezdésében az „átalakul” szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül, szétválik” szöveg, 136 . § (1) bekezdésében „a továbbiakban együtt:” szövegrész helyébe „a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában :” szöveg , 166. § (5) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg lép .

305. §

Hatályát veszti az Szt .

1 . 44. § (1) bekezdés c) pontjában a „késedelmi kamatot,” szöveg; 2. 74. § (3) bekezdése ; 3 . 81 .

(4) bekezdés c) pontja;

4. 154 . § (7) bekezdésében az „- ideértve az ismételt közzétételt is - " szöveg.

11 5



30. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységr ől, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletr ől szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításáró l 306. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységr ől, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletr ől szóló 2007 . évi LXXV . törvény (a továbbiakban : Kkt.) 27. § (3) bekezdése a következ ő h) ponttal egészül ki : (A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló )

„h) köteles teljesíteni a 189 . § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást .” A Kkt . 44. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 307. (A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza .)

„m) a minő ségbiztosítással, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,”

308. §

(1) A Kkt. 173/B . § (13) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(13) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott min őségellenőrzés lebonyolításához szükséges, közreműködő ként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelel ő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott min őségellenőrzéshez szükséges speciáli s szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A min őségellenőrzésben közreműködőként részt vevő kamarai min őségellen őrök és más személyek a minőségellen őrzés során önálló íráso s véleményt nem készítenek .” (2) A Kkt. 173/B . § (15) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(15) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határid ő az ellenőrzés megindításától számított 60 nap .” 309. §

(1) A Kkt . 173/C . (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki :

(A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók.)

„d) kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelenté s visszavonására .”

(2) A Kkt . 173/C . §-a a következ ő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki : „(10) Amennyiben a közfelügyeleti hatóság a (7) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedés t alkalmazza, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (5) bekezdé s szerinti joger ős határozat kézhezvételétől számított kilencven napon belül értesíti a közfelügyelet i hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményér ő l. Amennyiben a könyvvizsgálat ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy az ellen őrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló , könyvvizsgáló cég által korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelel ő, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentés t kibocsátani . (11) Amennyiben a könyvvizsgálat (10) bekezdés szerinti ismételt elvégzésére 90 napon belü l nem kerül sor, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni . (12) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgáló i szolgáltatást igénybe vevő k vagy a t őkepiacról szóló 2001 . évi CXX . törvény szerinti befektetők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a közfelügyeleti hatóság intézkedéseir ől táj ékoztathatja a Budapesti Értékt őzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet .”

116



310. § A Kkt . 160. § (1) bekezdés d) pontjában a „kamarai min őségellenőrzéssel ” szövegrész helyébe a „ min őségellenőrzéssel, kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg lép . IX. FEJEZET EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSZTÁS A 31. A szerencsejáték szervezésér ől szóló 1991 . évi XXXIV. törvény módosítása 311. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991 . évi XXXIV . törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3 . § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép : „(1) A távszerencsejáték-szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését ” (2) Az Szjtv . 3 . §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(la) A távszerencsejáték szervezésé t a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában áll ó Szerencsejáték Zrt . végezheti , b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a magya r állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szól ó koncesszió jogosultja részére engedheti át .” Az Szjtv. 6 . §-a a következ ő (2) bekezdéssel egészül ki : 312. § „(2) A koncessziós díjat a koncessziós szerz ődés aláírója vagy az (1) bekezdés szerint i koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti . A koncessziós társaság a koncessziós díj 35 . § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjna k a koncessziós társaság, a koncessziós szerző dés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítés e esetén is jogosult .” 313. §

Az Szjtv . 29/D . §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„29/D. § A 3 . § (la) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervez ő kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a 3 . § (la) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelel ő értékű jegyzett t őkével kel l rendelkeznie.” 314. §

Az Szjtv . 37. § 31 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

„31. Megbízható szerencsejáték-szervez ő távszerencsejáték-szervezés esetén : az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011 . évi CXCVI . törvény 3 . § (1 ) bekezdés 1 . pontja szerinti átlátható szervezet é s a) megfelel az e 30 . pont a)–e) alpontjainak és b) a 3 . § (la) bekezdés b) pontja esetén Magyarország területén található játékkaszin ó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja . ” 315. §

Az Szjtv .

1. 3 . § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b ) pontja és (la) bekezdés b) pontja "szöveg,

2. 27 . § (3) bekezdésében a „nem” szövegrészek helyébe az „ is” szöveg, 3. 29/C. §-ában a „ ha azt hírközlő ” szövegrész helyébe „ ha azt kizárólag hírközlő ” szöveg,

117



4. 29/E. § (1) bekezdésében és a 29/G . § (2) bekezdésében az „A 3 . § (1) bekezdés ” szövegrészek helyébe az „A 3 . § (1a) bekezdés” szöveg, 5. 38 . § (2) bekezdés i) pontjában az „a szervezés személyi, tárgyi-m űszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával,” szövegrész helyébe az „a szervezés személyi, tárgyi-m űszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, a távszerencsejátékban való részvétel feltételeivel, ” szöveg lép. 316. §

Hatályát veszti az Szjtv . 29/L. §-a. 32 . A koncesszióról szóló 1991 . évi XVI . törvény módosítása

317. § c) pontja.

Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991 . évi XVI . törvény 10/C . § (3a) bekezdés 33 . A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011 . évi CII. törvény módosításáról

318. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011 . évi CII . törvény (a továbbiakban : Szittv.). 1. 3 . § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi N. törvény” szöveg helyébe a „Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2013 . évi V. törvény (a továbbiakban : Ptk.) gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg 2. 5. § (4) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöve g lép. A Szittv . 3 . § (7) bekezdésének c) pontjában hatályát veszti a „vagy amely a z 319. § ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít, ” szöveg .

34. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttm űködés egyes szabályairól szóló 2013 . évi XXXVII. törvény módosítása (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatás i 320. együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII . törvény (a továbbiakban : Aktv .) 4. § (1) bekezdésének 3 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában :) „3 . nemzetközi adóegyezmény : Magyarország által a kett ős adóztatás elkerülése tárgyában má s állammal kötött, továbbá két- vagy többoldalú adóügyi információcserét, valamint adóügy i együttműködést szabályozó, jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerz ődés;” (2) Az Aktv . 4. § (3) bekezdésének 2 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(E törvény II. Fejezete alkalmazásában : ) „2. formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum : az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezésér ől szóló 2011 . február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 20 . cikk (4) bekezdése, illetve a 26 . cikk (2) bekezdés e

118



szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány, egysége s számítógépes formátum ;" (3) Az Aktv. 4 . § (3) bekezdése a következő 12a. ponttal egészül ki : (E törvény II. Fejezete alkalmazásában : )

„12a . automatikus információcsere : meghatározott információ el őre meghatározott időszakonként történő, elő zetes megkeresés nélküli rendszeres közlése az Európai Unió má s tagállamának hatáskörrel rendelkez ő hatóságával ;” (4)Az Aktv. 4 . § (3) bekezdése a következ ő 15 ., 16. és 17. ponttal egészül ki : (E törvény II. Fejezete alkalmazásában : )

„15. életbiztosítás : a személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII . törvény ( a továbbiakban: Szja tv .) 3 . 92 . pontjában meghatározott személybiztosítás;” 16. nyugdíj: az Szja tv . 3. § 23 . pontjában meghatározott jövedelem (ide nem értve a 23 . pont c) alpontja szerinti nyugdíjszolgáltatást) ; 17. ingatlan hasznosításából származó jövedelem : az ingatlan birtoklásának, használatána k átengedéséből és hasznainak szedéséb ől, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származ ó jövedelem (így különösen az ingatlan értékesítéséb ő l, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, a z ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történ ő alapításából, az arról val ó lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséb ől származó jövedelem) ."

321. §

Az Aktv . 4. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki :

„9/A. § A magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzet t információt nyilvántartásba veszi és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörre l rendelkez ő hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld az általuk kétoldalúa n meghatározott gyakorlati intézkedéseknek megfelel ően” 322. §

Az Aktv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki :

„(5) Az automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépe s formátum használatával kell továbbítani.” 323.

Az Aktv . 7. alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki :

„19/A. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkez ő hatóság automatikus információcsere keretében , a 2014 . január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkés őbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követ ő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkez ő hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illet őséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapjá n rendelkezésére álló információkat. (2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és t őkekategóriák a következők: a) a munkaviszonyból származó jövedelem , b) a vezető tisztségviselő tiszteletdíja, c) életbiztosítási szerződésbő l származó jövedelem (kivéve az információcserével kapcsolato s egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelem), d) nyugdíj , e) ingatlan hasznosításából származó jövedelem.”

119



324. §

Az Aktv . 20. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki :

„(4) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatiku s információcsere 19/A . § (2) bekezdés a)-e) pontjában rögzített jövedelemtípusait érint ő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érint ő változásokról . (5) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt jövedelemtípusok tekintetében , vagy egy meghatározott küszöbérték alatt nem kíván információkat kapni . A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésr ől tájékoztatja az Európai Bizottságot .” 325. §

Az Aktv . V . fejezetének címe helyébe a következ ő cím lép: „Nemzetközi adóegyezményekhez kapcsolódó egyes eljárási szabályok ” 326. §

Az Aktv . 16 . alcíme a következő 45/B. §-sal egészül ki :

„458 . § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzet i Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel (a továbbiakban: 2014 . évi törvény) megállapított 20. § (3) bekezdés a) pontjában az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éve s értékelésére vonatkozó adatokat a magyar központi kapcsolattartó iroda először 2016. június 30-ig küldi meg az Európai Bizottságnak . (2) A 2014 . évi . . . törvénnyel megállapított 19/A . §-a szerinti információcsere alapjául szolgál ó rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról a magyar központi kapcsolattartó iroda a 19/A . § hatálybalépését ől számított 30 napon belül értesíti az Európai Bizottságot . ” 327. § Az Aktv. 1.

4 . § (3) bekezdés 9 . pontjában a „megkeresést, spontán információcserét” szövegrész helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét” szöveg ,

2.

4. § (3) bekezdés 11 . pontjában a „megkeresést, spontán információcserét” szövegrész helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét” szöveg ,

3.

20. § (3) bekezdés a) pontjának a „statisztikai adatok jegyzékét,” szövegrész helyébe a „statisztikai adatok jegyzékét, ideértve az automatikus információcsere forgalmára , annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkoz ó adatokat,” szöveg,

4.

33 . § (1) bekezdés a) pontjában az „a megkeresés beérkezésének napja” szövegrész helyébe az „a megkeresés — ismételt megkeresés esetén az eredeti megkeresés — beérkezésének napja” szöveg,

5.

43 . (1) bekezdésében a „kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények” szövegrész helyébe a „nemzetközi adóegyezmények” szöveg

lép.

120



35. A hitelintézetekr ő l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi CCXXXVII. törvény módosítása 328. A hitelintézetekr ől és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi CCXXXVII . törvény 6 . § (1) bekezdés 89 . pontjában az „ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát,” szövegrés z helyébe az „a tulajdonában lév ő ingatlant vagy ingó dolgot,” szöveg lép. 36. A mozgóképr ől szóló 2004 . évi II . törvény módosítása 329. § (1) A mozgóképrő l szóló 2004 . évi II. törvény (a továbbiakban : Mozgókép tv .) 31/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki : „(2b) A (2a) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a költségellen őrzési eljárásban hozott határozatban szerepl ő összeg legfeljebb a költségellenőrzést lezáró határozat kiadásáig felmerül t közvetlen filmgyártási költség 25%-áig terjedhet .” (2) A Mozgókép tv . 31/C. § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A Hivatal a) a filmel ő állító, illetve a filmgyártó vállalkozás önálló vagy együttes , b) – a Tao. tv. 22 . § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító támogatás esetében – a z MNF, vagy c) – ha az (1) bekezdés szerinti határozat joger őre emelkedett és a filmel őállító, illetve a filmgyártó vállalkozás vagy az MNF azt nem kérte – a közvetett támogatás forrását a Tao . tv. 22. § (3) bekezdése, illetve a Tao . tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján – az MNF részére történ ő felajánlás kivételével – biztosító szerveze t kérelmére a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást ad ki . Amennyiben a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a közvetett támogatást a Tao . tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján az MNF részére történő felajánlás formájában biztosítja, a Hivatal a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást nem állít ki . A Hivatal a Tao. tv. 24/A . § (16) bekezdés a) pontja szerint igazolást a közvetett támogatás forrását biztosít ó szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmel őállító vagy filmgyártó vállalkozás együttes kérelmére állítja ki . A Tao . tv. 24/A . § (16) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiállítására irányul ó kérelemhez csatolni kell a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadásár a jogosult filmel őállító vagy filmgyártó vállalkozás közötti támogatási megállapodást .” (3) A Mozgókép tv . 31/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki : „(10) A Hivatal a támogatási igazolással vagy a költségellenőrzési eljárással összefüggő döntését a filmelő állítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül szükséges esetben közli az állam i adóhatósággal is . A Hivatal továbbá tájékoztatja az adóhatóságot a MNF letéti számlájára a Tao . tv. 22. § (3) bekezdése alapján befolyt közvetett támogatások összegér ől.” 330. §

Az Mozgókép tv. 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) A Hivatal a támogatási igazolást, valamint a költségellen őrzési eljárást lezáró határozatot – a (2) bekezdésben és a 31/C. § (2a) és (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeine k egészére vonatkozóan adja ki . A filmalkotásra vonatkozó támogatási igazolás, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiállításának feltétele, hogy a Hivatal joger ős hatósági határozatában megállapítsa a filmalkotás után járó közvetett támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.”

121

(2) A Mozgókép tv. 31/D . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A filmel őállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a támogatási igazolás kiadásár a vonatkozó kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben el őterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejez ő dik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetle n filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják .” (3) A Mozgókép tv . 31/D .§ (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4) A 12 . § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerint i esetekben, a filmel őállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére az utolsó pénzügyile g elszámolt idő szak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költsége k egészére tekintettel a 12 . * (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthet őségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetébe n alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E . § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget, továbbá a 31/D . § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történ ő kiegészítését, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek .” (4) A Mozgókép tv. 31/D . § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) A Hivatal a támogatási igazolás vagy a költségellen őrzési eljárást lezáró határoza t kiadásakor ellenőrzi a 13 . §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépés e esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban vagy a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban meghatározott összegb ő l levonja.” (5) A Mozgókép tv . 31/D . § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(6) A Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdeml ő esetben a 31/D . § (2) bekezdése szerint kiadott támogatási igazolásokat vagy a költségellen őrzési eljárásokat lezáró határozatokat az addig összesen elszámolt és igazolt filmgyártási költségek egészére tekintette l állítja ki a 12 . § (10) bekezdésében foglalt arány, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártásho z kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limite k korrekciója, valamint a 31/E . § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett id őszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költség érvényesíthet ő sége, továbbá a 31/D . (3 ) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történ ő kiegészítése érdekében, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek . E bekezdé s alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósul ó jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásána k társadalmi hasznosságánál.” (6) A Mozgókép tv . 31/D . (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(7) A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett támogatá s forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a közvetett támogatá s forrását a letéti számlára . A Tao . tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget, mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára . A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao . tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészít ő támogatás nélkül a) a 2013 . évben a 9700,0 millió forintot , b) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot, c) a 2015. évben a 12 000,0 millió forintot nem haladhatja meg .”

122



331 . §

A Mozgókép tv. a következő 36/E. §-sal egészül ki : „36/E. § (1) A Hivatal a 13 . §-ban meghatározott támogatási arányoknak a 31/B . § (5) bekezdés c) pontja és a 31/D . § (5) bekezdése alapján történ ő ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett filmalkotás támogatásra jogosultságának megállapítására irányuló kérelme Hivatalhoz érkezéséne k időpontjában hatályban lévő támogatási arányok betartását ellen ő rzi. (2)E törvénynek a Módtv .-nyel módosított 13 . § (3) bekezdését a mozgóképszakmai hatóságho z 2014. március 15-ét követően benyújtott kérelemre induló, MNF által támogatott filmalkotások támogatására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is kell alkalmazni . (3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel módosított 31/D . § (3) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvény hatálybalépésekor folyamatban lév ő költségellen őrzési eljárásokban és támogatási igazolási eljárásokban is kell alkalmazni . (4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel módosított 31/D . § (4) bekezdését és 31/D . § (6) bekezdését az egyes adótörvények é s azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvény hatálybalépésekor folyamatban lév ő záró elszámolásokban is alkalmazni kell .” 332. §

A Mozgókép tv.

a) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított, valamint a Tao . tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás” szövegrész helyébe a „meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, valamint a Tao . tv-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás” szöveg;

b) 19/E. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrészek helyébe a „Főváros i Törvényszék” szöveg; c) 318. § (2a) bekezdés d) pontjában „a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet ” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg; d) 318. § (2a) bekezdés e) pontjában a „támogatási igazolás kiállítását” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezár ó határozat kiállítását"szöveg ,

e) 31/C. § (1) bekezdésében az „adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét” szövegrész helyébe az „adókedvezményre jogosító, valamint a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint felajánlható közvetett támogatás összegét” szöveg ; f) 31/C . § (6) bekezdés d) pontjában a „Tao. tv. 22. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tao. tv. 22 . § (3) bekezdése és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja” szöveg ; g) 31/C. § (8) bekezdésében a „ támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető ” szövegrész helyébe a „támogatási igazoláson és a költségellen őrzési eljárásban hozott határozatban a filmel őállító is feltüntethető” szöveg;

123



h) 31/C . § (9) bekezdésében a „kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben ” szövegrész helyébe a „kiadott támogatási igazolásokkal és a költségellen őrzési eljárásban hozott határozatokkal összefüggésben” szöveg; i) 31/D . § (3) bekezdésében a „20%-áig” szövegrész helyébe a „25%-áig” szöveg; j) 31/G. § (1) bekezdésében a „támogatási igazolás tárgyában” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás, valamint költségellen őrzési eljárás tárgyában” szöveg ; k) 31/H. §-ban a „támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárást” szövegrész helyébe a „ támogatási igazolás kiállítására vagy a költségellen őrzésre irányuló eljárást” szöveg lép. X. FEJEZET

A NEMGETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS A 37. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosítása 333. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény (a továbbiakban : NAV tv.) a következ ő 15/A. §-sal egészül ki: »15/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak kormányzati szolgálat i jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 . évi V . törvény (a továbbiakban : Ptk.) a) 2:51 . § (1) bekezdését, 2 :52 . § (1) bekezdését kell alkalmazni, tovább á b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2 :53 . §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felel ősségre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrán y bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges . (2) Ha a foglalkoztatott jogviszonya megsz űnik, a munkáltató a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatott a munkáltató sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bíróságho z fordulhat ." 334. §

(1) A NAV tv . 16/I. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vag y körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téve s feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellene s fenyegetéssel vették rá . (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés , illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte voln a meg a megállapodást . (3) A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téve s feltevésben volt .” (2) A NAV tv . 16/I. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki : „(3a) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándéko s magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart . (3b) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére .

124



(3c) A (3a) és (3b) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vag y jogellenes fenyegetés harmadik személy részér ől történt és errő l a másik fél tudott vagy tudni a kellett." (3) A NAV tv. 16/I . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevé s felismerését ő l, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megsz űnésétől kezdő dik. A megtámadási határid őre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltéve l a megtámadás joga nem gyakorolható .” (4) A NAV tv. 16/I . §-a a következ ő (8) bekezdéssel egészül ki : „(8) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti .” 335. §

(1) A NAV tv . 16/K . §-a a következ ő (2a) bekezdéssel egészül ki :

„(2a) A b űncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetend ő sérelemdíj iránti igény 5 év, ha a büntethető ség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelel ő idő alatt évül el.” (2) A NAV tv . 16/K . §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) A sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes .” 336. §

A NAV tv. 17 . §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül k i „(2a) A Hszt . 49/H . § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőrt — tábornok kivételével – a NAV elnöke vezényli a külföldi szolgálati tevékenység id őtartamára .” 337. §

(1) A NAV tv . 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzés e kötelező a felvétel napjától számított 2 éven belül . A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó k részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül . Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott id ő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszony a megszűnik . Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határid őbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keres őképtelenség , továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés id ő tartama.” (2) A NAV tv. 17/A . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidej űleg a befejezett tanulmányainak megfelel ően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni . A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- é s jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló vagy annak megfelel ő minő sítésű oklevéllel végzett pályakezd ő — a kinevezésre jogosult döntése esetén — eggyel magasab b rendfokozatba is kinevezhető , amennyiben az érintettnek a tanulmányai során elért tanulmányi eredménye a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelel .” 338. §

A NAV tv . 17/D. § (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(5) A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napo t meghaladóan vezényelt pénzügy őr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a vezénylés helye szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelel ő illetményre jogosult, kivéve,

125



ha az kevesebb az eredeti illetményénél . A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálat i feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés id őtartama alatt a vezénylés helye és az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelel ő illetményre jogosult." 339. §

A NAV tv. 17/G . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(2) Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felel ősség, illetve a munkáltat ó által fizetend ő sérelemdíj tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés , illetve a nyilatkozat elmulasztása ellen .” 340.

A NAV tv. 17/H . §-a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) A Hszt . 36 . § (4)-(5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említet t fegyelmi fenyítéseken a rendfokozatban való visszavetés, a hivatásos szolgálati jogviszon y megszüntetése, illetve a lefokozás fenyítést kell érteni .” 341. §

A NAV tv. 18 . §-a a következ ő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki : „(4) A Kttv .-ben meghatározottakon túl határozott id őre létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony a) nem hivatásos munkakört betöltő tartósan távol levő pénzügyőr helyettesítése céljából, b) hivatásos munkakört betöltő tartósan távol lev ő pénzügyőr nem szolgálati jellegű munkaköri feladatainak ellátására . (5) Munkaszüneti napon rendes munkaid őben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés id őtartama kétszeresének megfelel ő mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a munkaszüneti napon rendes munkaid őben történő munkavégzés teljesítését követően legkés őbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani . A megváltás mértéke a kormánytisztvisel ő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege .” 342. §

A NAV tv. 18/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, kormánytisztvisel őkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban : illetményalap) 1 munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztvisel ő, a pénzügy őr, az ügykezel ő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát . Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni .” 343. §

A NAV tv. 18/D . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(3) Amennyiben az érintett az eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a besorolási fokozatának megfelelő pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél . Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 2 2 munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a z ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.” 344.

A NAV tv. 20 . § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(5) Azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász szakképzettséget, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyete m Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetés i

126



fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatáso s szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el ." 345. §

A NAV tv. 20/D . § (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(5) A fels őfokú iskolai végzettséget igényl ő munkakört betölt ő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkez ő kormánytisztvisel ő t, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igényl ő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügy őrt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban : besorolási osztály) . A besorolási osztály fizetés i fokozatokból áll .” 346. §

(1) A NAV tv . 28 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A kormánytisztvisel őt, pénzügyőrt, ügykezelőt az e törvény alapján megillet ő illetmény kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történ ő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik . A kormánytisztvisel ő, a pénzügy őr, az ügykezel ő egyidejűleg csak egy fizetési számlát jelölhet meg választott fizetés i számlaként, illetve csak egy kézbesítési címre kérheti az illetmény kifizetését .” (2) A NAV tv. 28 . § (6)-(7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(6) Az illetmény bankszámlára utalással történ ő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizeté s kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkés ő bb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása . (7) Az illetményt a kormánytisztvisel őnek, pénzügy őrnek, ügykezel őnek kell kifizetni, kivéve, h a erre mást felhatalmaz, illető leg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza . A kormánytisztviselő, a pénzügy őr, az ügykezel ő elhalálozása esetén az illetményt a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örökös (örökösök) részére kel l kifizetni .” 347. §

(1) A NAV tv. 28/D . (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(1) Az illetménybő l való levonásnak – a levonásmentes illetményrészig – jogszabály , végrehajtható határozat alapján van helye . A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásró l szóló jogszabály alapján teljesíthet ő levonások után fennmaradó illetményrész .” (2) A NAV tv . 28/D . (9) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(9) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye . A levonásmentes illetményrész ne m engedményezhető .” (3) A NAV tv . 28/D . §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki : „(10) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye . Munkáltatói tartozást a kormánytisztvisel ő, pénzügyőr, ügykezelő nem vállalhat át . (11) A kormánytisztviselő és a munkáltató, a pénzügy őr és a munkáltató, illetve az ügykezel ő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthet ő ki, feltéve, hogy annak mérték e nem haladja meg a Ptk . 6:47. §-a szerinti mértéket .” 348. §

A NAV tv. 32/R . § (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(7) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezel ő a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megsz űnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött id őre megilletné, a kormánytisztvisel ő, az ügykezelő a különbözetre kifizetet t illetményt, illetve a pénzügyőr a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni .”

127



349. §

A NAV tv. 32/Y. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2a) Az ötévente esedékes min ősítésre akkor kerülhet sor, ha az érintett már legalább 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik . Ennek hiányában a min ősítést el kell halasztani addig, amíg az érintett már 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik.” 350. §

A NAV tv. 33/B . §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki :

„(8) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Magyar Kormánytisztvisel ő i Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdek-képviseleti szervben betöltöt t tisztség .” 351.

(1) A NAV tv . 33/G . §-a a következ ő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki :

„(2a) A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövet ő vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a fegyelmi vétség elkövetése el őtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni . (2b) A (4)-(5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi büntetés ne m szabható ki, illetve ha több fegyelmi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi bünteté s szabható ki .” (2) A NAV tv . 33/G . (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A fegyelmi vétséget elkövet ővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések : a) megrovás , b) a besorolásban való el őmeneteli rendszerben a várakozási idő legfeljebb 2 évvel való meghosszabbítása, c) kizárólag pénzügyő r esetében a soron következő rendfokozatba való el őléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjed ő meghosszabbítása, d) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre , e) személyi illetménnyel rendelkez ő esetében a személyi illetmény visszavonása, f) kizárólag pénzügyőr esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés , g) címtől való megfosztás , h) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évt ől 5 évig terjedő időre, i) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évt ől 5 évig terjedő időre, j) vezető i munkakörb ő l nem vezetői munkakörbe helyezés , k) kizárólag kormánytisztvisel ő, illetve ügykezelő esetében hivatalvesztés , 1) kizárólag pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése , m) kizárólag pénzügyőr esetében lefokozás .” (3) A NAV tv . 33/G . §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki : „(8a) A visszavetés egy besorolási fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményé t a) a (3) bekezdés h) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legmagasabb, a (3) bekezdés i ) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába n aa) a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani, illetv e ab) ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésekor a 25. § alapján megemelt volt, az aa) pontnak megfelel ően, az eltérítés nélkül, ha a 25 . § alapján csökkentett volt, a z aa) pontnak megfelelően, de a tárgyév még hátralév ő részére az eltérítéssel kell megállapítani ; b) a visszavetés id ő tartamának letelte után a 20. szerinti besorolás alapján kell megállapítani .”

128



352. §

A NAV tv. 33/J . § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(5) A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügy őr felett a vezénylés helye szerinti munkáltató i jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanác s csak a 33/G . § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki . Ha a fegyelmi tanác s szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kel l tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 15 napon belül dönt az ügyben akkor is, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatásköré t meghaladja, 15 napon belül a NAV elnökéhez terjeszti fel az ügyet, aki a 33/K . § (5) bekezdésének megfelelően jár el .” 353. § A NAV tv. 33/K . § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidej űleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki : „(5) Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszon y megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására – ide nem értve, ha a fegyelmi tanács a NAV elnökének vezetésével jár el – a 33/J . § alapján eljáró vagy a 33/L . § (1) bekezdése esetén a főigazgató vezetésével eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 33/J . § (5) bekezdés szerint i esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára, a NAV elnöke jogosult . Ha a NAV elnöke szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, a (6) bekezdés szerinti eset kivételével a z ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítás a nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben . (6) Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a felterjeszt ő a Nemzeti Közszolgálati Egyete m Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezet ője vezetésével eljáró fegyelmi tanács, a NAV elnöke a 33/J. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően jár el .” 354. §

A NAV tv. 33/P. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki :

„(8a) A 33/U . § (7) bekezdését azzal szemben is alkalmazni kell, aki az (5) bekezdés szerint i eljárásban állásból felfüggesztés hatálya alatt áll .” A NAV tv. 33/S. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Ha az eljárás alá vont egyidej űleg több képviselővel jár el, az eljárás alá vontat a képvisel ők bármelyike képviselheti . Ha a képvisel ők nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ez t úgy kell elbírálni, mintha magának az eljárás alá vontnak a nyilatkozatai vagy cselekménye i lennének eltérőek.” 355. §

A NAV tv. 33/U . §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki : „(8) Ha az eljárás alá vont képviselővel, vagy jogi képvisel ő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képvisel őjével járt el, az (1) és a (6) bekezdés alkalmazásában a közlés id őpontja tekintetében az eljárás alá vonttal , illetve képviselőjével, képvisel őivel való közlés id őpontjai közül a legkorábbi közlés id őpontja az irányadó .” 356. §

357. § A NAV tv. 33/Y . § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képvisel őjével közölni kell. Ha az eljárás al á vont képvisel őt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság el őtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani . Ha az eljárás alá vont jogi képvisel ő mellett egyidej űleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő

129



munkavállalói érdek-képviseleti szerv képvisel őjével járt el, a képviselő vel való közlés id ő pontj a tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó ." 358.

A NAV tv. 34/A . (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(5) A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képvisel ője előtt — rövid indokolással – kihirdeti . A fegyelmi tanács a döntést a kihirdetést, vagy ha a kihirdetés a z eljárás alá vont és képvisel ője távolléte miatt nem volt lehetséges, a döntés meghozatalát követ ő 8 napon belül megindokolt határozatba foglalja . A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet – kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt – az eljárás alá vont személlyel és képvisel őjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képvisel őt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képvisel ővel való közlése időpontjától kell számítani . Ha az eljárás alá vont jogi képvisel ő mellett egyidej űleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képvisel őjével járt el, a képvisel ővel való közlés idő pontja tekintetében a korábbi közlés id őpontja az irányadó .” 359. §

A NAV tv. 34/C . § (5)-(6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(5) A kijelölt miniszter által hozott 33/K . § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést a NAV elnöke, a jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezet ő kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselője részére . A kézbesítés joghatályára a 34/A . (5) bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést táj ékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezet őjének, illetve ha a 33/J . § (5) bekezdés szerinti esetben a NAV elnöke hozta meg az érdemi döntést, úgy az eredet i munkáltatói jogkör gyakorlójának is . (6) Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésének megfelelően, illetve a NAV elnöke a 33/K . § (5) bekezdésének megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak , illetve a 33/J . § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül érdemi döntést hoz az ügyben, illetve a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalás keretében hoz érdemi döntést az ügyben, de a z eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a fegyelmi tanács ez esetben sem szabhat ki a törvén y szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést .” 360. § A NAV tv. 34/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki : „(6) Ha az eljárás alá vont jogi képvisel ő mellett egyidej űleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képvisel őjével járt el, a (4)-(5) bekezdés alkalmazásában a képvisel ővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.” 361. §

A NAV tv. 34/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) Kártérítés címén a károkozó foglalkoztatott – a 34/F . § figyelembevételével – köteles megtéríteni a) a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést , b) az elmaradt vagyoni előnyt, és c) a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.” 362. § A NAV tv. 34/T . §-a a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) A foglalkoztatott írásban bejelentett sérelemdíj iránti igényére a munkáltató 15 napon belül – indokai közlése mellett – írásban nyilatkozik .”

130



363. § (1) A NAV tv . 34/W . § (4) bekezdés j)-k) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép, egyidej űleg a bekezdés a következ ő 1) ponttal egészül ki : (A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30 napon belül

lehet a bírósághoz benyújtani )

„j) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozatta l kapcsolatos ügyekben, tovább á k) ha a pénzügy őr szolgálati panaszát elutasították ; 1) ha a pénzügyő r ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta . A kijelölt miniszter fegyelmi ügyben hozott határozata az f) pont alapján támadható meg a bíróságnál .” (2) A NAV tv. 34/W . § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(5) A munkáltatói kártérítési felel ősség tárgyában a pénzügyőr kártérítési igényére adott, illetv e a pénzügyő r sérelemdíj igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen , továbbá a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény, illetve a sérelemdíj érvényesítés e érdekében a pénzügyőr az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat .” (3) A NAV tv. 34/W. § (7) bekezdése a következ ő c) ponttal egészül ki : (A munkavállaló a határozat közlését ől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz )

„c) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyben .” 364. §

(1) A NAV tv . 34/Y. § (8) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki :

(Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a rendszeres pótlékok, valamint – pénzügyőr esetén – a rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni )

„i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére ” (vonatkozó rendelkezések alkalmazásában . )

(2) A NAV tv . 34/Y . §-a a következ ő (9) bekezdéssel egészül ki : „(9) A (8) bekezdés alkalmazásában rendszeres pótlék alatt a vezetői pótlékot, tovább á amennyiben megállapításának feltételei egyébként fennállnak, az idegennyelt'-tudási pótlékot és a veszélyességi pótlékot kell érteni . ” 365. §

A NAV tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„35. § (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a b űnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellen őrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végz ő, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellen őrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak. (2) A pénzügyőr az (1) bekezdés szerinti feladatának (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban : szolgálati feladat) teljesítése során — a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatai t meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl — jogosult a 36-37/B . §-ban meghatározott pénzügy őri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban : intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni. (3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügy ő r szolgálati feladatai végrehajtásána k elősegítése . Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és – a törvény eltér ő rendelkezésének hiányában – azzal összefüggésben gyakorolható .

131



(4) A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszer ű intézkedés biztosítása." 366.

A NAV tv. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „35/A . (1) A pénzügy őrt az intézkedés során a) az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosító száma, vag y b) ha nem visel egyenruhát, szolgálati igazolványa és szolgálati jelvény e igazolja . (2) A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt — ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor — köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni . Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerít ő eszközök alkalmazását követ ően a pénzügy őr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panas z lehetőségér ől és el őterjesztésére nyitva álló határidőr ől, továbbá kérésre köteles a nevét, rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényé t bemutatni. (3) Ha a pénzügyő r nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése el őtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és — ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti — magát a szolgálat i igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni . Ha a pénzügy őr szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése el őtt veszélyeztetné az intézkedé s eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2 ) bekezdésben foglaltak irányadók.” 367.

A NAV tv. a következő 35/B-35/G . §-sal egészül ki :

„358. § (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelel ően, részrehajlás nélkü l intézkedni . (2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban a z intézkedés törvényes céljával . (3) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerít ő eszköz közül azt kell választani , amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással , sérüléssel vagy károkozással jár . (4) Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, él ő állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja ; az ezzel okozott kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítani a kell. 35/C. § (1) A jogszabályi el őírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek — ha törvény vag y nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik — mindenki köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni . Az intézkedés során annak jogszer űsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható . (2) A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerít ő eszközök alkalmazhatók. 35/D. § (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltétele k fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az ne m okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak . Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül i s biztosítható. (2) A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter — a rendészetért felel ő s miniszterrel egyetértésben — rendeletben állapítja meg . A NAV-nál csak olyan kényszerít ő

132



eszköz rendszeresíthet ő, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak. 35/E. § (1) Az intézkedés során és a kényszerít ő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kel l a sérülés okozását, az emberi élet kioltását . Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére — amint ez lehetséges — segítséget kell nyújtani , szükség esetén a pénzügy ő r gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezés e esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön. (2) A pénzügyő r nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vag y megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni . A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni . 35/F. § (1) Akinek az e fejezetben — a 36/J . §, 36/M . §, a 37/A-37B . § kivételével — meghatározott intézkedés vagy kényszerít ő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában a z intézkedés és a kényszerít ő eszköz a továbbiakban együtt : intézkedés) jogát vagy jogos érdeké t sértette — a 36/C . § (3) bekezdés, a 36/F . § (3) bekezdés, a 36/G . § (3) bekezdés és a 36/L . § (4) bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N . § (4) bekezdés szerinti korlátozással —, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító vámszervéhez, illetve nyomozó szervéhez . A panasznak ninc s halasztó hatálya . (2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt közigazgatási hatósági eljárásban bírálj a el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás é s szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni . (3) A panaszt az intézkedést követ ő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél , illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni. (4) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél, illetve nyomozó szervné l benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni . (5)A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határid ő leteltétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelel ően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti . (6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezését ől számított 15 napon belül, indokolással ellátot t határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti . Ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítés e mellett az elsőfokú határozatot hozó vámszervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja. (7) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetv e nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbez ővel . (8) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát — a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint — kérheti az, aki a z (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult . 35/G. § E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség , létesítmény, bekerített terület min ősül." 368.

A NAV tv. III. Fejezet „Intézkedések” alcíme helyébe a következő alcím lép: „Felvilágosításkéré s

36. A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítás t kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladato k teljesítéséhez szükséges . A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható .

133



Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg ." 369. §

A NAV tv. III. Fejezete a következő alcímmel és 36/A-36/P. §-sal egészül ki : „Igazoltatás

36/A. § (1) A pénzügy őr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani . Az igazoltatás során a pénzügyőr a) az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására , b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének — az igazoltatott választása szerint — a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történ ő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételr e kérheti fel. (2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdeml ően igazolni. A személyazonosságot — a személyazonosító igazolványon túl — minden olyan hatósági igazolván y igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat . Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhet ő. A pénzügyőr más jelen lév ő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként . (3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják, a z igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát é s számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint — kivéve az (1) bekezdés b) pontjába n meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét — az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét . (4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében a z idegenrendészeti hatósághoz el őállítható . (5) Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az el őállítá s csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat . (6) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét , születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni . Ruházat, csomag és jármű átvizsgálás a 368. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak — ideértve a 36/D . § (7) bekezdés szerinti esetet is —, annak ruházatát, járm űvét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett , előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja . (2) A pénzügyőr a 36/A . szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járm űvét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy b űncselekmény elkövetéséne k gyanúja szükségessé teszi . (3) A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha a z átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó b űncselekmény elkövetésének gyanúja teszi szükségessé . (4) A ruházat átvizsgálását — halaszthatatlan eset kivételével — az intézkedés alá vonttal azono s nemű személy végezheti . Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon. (5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetve az intézkedés helyszínén nála lévő vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésér e álló ruházat, csomag és tárgy .

134

(6) A jármű átvizsgálása során a pénzügy őr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keres őkutyát is alkalmazhat . A vizsgálat során a keres őkutya alkalmazására azt követő en kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták. 36/C . § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljábó l a) a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének felderítése érdekében átvizsgálhatja a 36/J . § alapján megállított járművet, b) átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repül őtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárm űvön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon . (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügy őr póráz és szájkosár nélkül i szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosá r nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat . Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követ ően kerülhet sor, miután a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták . (3) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr ruházat, csomag és jácniű átvizsgálást a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás i rendszerről szóló törvény (a továbbiakban : Szabs. tv .) szerint alkalmazhat . Az átvizsgálás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye . Elfogás és el őállítá s 36/D . (1) A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel é s illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt, a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancso t adtak ki, c) akinek őrizetbe vételét rendelték el, d) aki az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött . (2) A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt a) aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdeml ően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja, b) aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó b űncselekmény elkövetésével gyanúsítható . (3) A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerr ől és a személyek, dolgo k felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásába n szereplő, a körözés alapján el őállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetéke s rendőrkapitányságra előállítani. Az el őállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendel ő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az el ő állítást elrendelő hatóság gondoskodik. (4) Az el ő állítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán á t korlátozható . Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az id őtartamot a NAV el őállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja . Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetét ől kell számítani . (5) Az előállítottat szóban vagy írásban az el őállítás okáról tájékoztatni kell, és az el őállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani . (6) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetve el őállított külföldi személ y személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott id őtartamig korlátozható . (7) Az (1) és (3) bekezdésen alapuló elfogást, elő állítást a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy az elfogás, el őállítás feltételei olyan személlyel szemben állnak fenn, akivel szemben az elfogás, el őállítás nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó b űncselekmény miatt szükséges .

135

(8) Ha az elfogást követ ően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé történik, a NAV nyomozó hatóságának kell biztosítania azt a lehetőséget, hogy az előállított egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját . Ha az előállított nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a NAV nyomozó hatóságá t terheli . Ha az elő állított fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kel l törvényes képvisel őjét vagy gondnokát. Ha az elfogást követően az előállítás a rendőrséghez történik, a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint jár el . Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen 36/E. § (1) A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be , illetve nem hatolhat be, kivév e a) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó b űncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartoz ó bűncselekmény miatt indult büntet őeljárás terheltjének elfogása és el őállítása céljából ; b) a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az el ővezetés végrehajtása érdekében ; c) ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges . (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában pénzügy őr alatt a Be .-n alapuló el ővezetés végrehajtása körébe a NAV nyomozó hatósága állományában álló, a 34/Y . § (la) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi nyomozót, a Szabs . tv.-en alapuló elővezetés végrehajtása körében a NA V vámszerve állományában álló pénzügy őrt kell érteni. (3) A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügy őr az (1 ) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására – a hatáskörrel rendelkez ő nyomozó hatóság felkérése alapján – más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is jogosult. 36/F. § (1) A pénzügy őr a NAV illetékes vámszerve vezet őjének hatósági döntése alapján – a jogsértés felderítése és a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatása érdekében – beléphet, illetve a z ott tartózkodók akarata ellenére behatolhat olyan magánlakásba, ahol azonosított és ellen őrzött forrásból származó adatok alapján valószín űsíthetően a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsért ő tevékenységet folytatnak . (2) A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével , lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésr ől jegyzőkönyvet kell felvenni . (3) Ha a jelen §-on alapuló intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárá s követi, a magánlakásba való belépés (behatolás) ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedé s során tanúsított pénzügy őri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemé t érintő jogorvoslati kérelemben támadható . 36/G. § (1) A pénzügyőr a 36/E. § és 36/F . § (1) bekezdés szerinti esetben és célból – jogszabál y eltérő rendelkezése hiányában – magánlakásnak nem min ősülő egyéb helyre, helyiségbe is beléphet, illetve – az ott tartózkodók akarata ellenére, továbbá a birtokos távollétében is – behatolhat . (2)Ha a pénzügyőr a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a 36/F . § (1) bekezdés szerinti esetben és célból lép be vagy hatol be, az intézkedésr ől jegyz őkönyvet kell felvenni, ha pedig a birtokos távollétében hatol be, az intézkedésnél két hatósági tanúnak is jele n kell lennie. (3) Ha a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe való belépésre, illetv e behatolásra a 36/F . § (1) bekezdés szerinti esetben és célból került sor, és az intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a belépés, behatolás ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügy őri tevékenység az adott hatóság i eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható .

136

36/H. (1) A 36/E. §-on vagy a 36/G . §-on alapuló, a birtokos távollétében történt behatolás t követően a NAV köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szüksége s intézkedést megtenni . (2) A 36/E-36/G . §-on alapuló magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben való tartózkodá s csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat . A helyszín biztosítás a 36/I. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetv e megakadályozni, hogy b űncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák. (2) Az (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladat a végrehajtása során észleli, hogy nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartoz ó bűncselekményt, illetve nem a NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el , továbbá akkor is, ha baleset helyszínének biztosítása szükséges . E bekezdés alkalmazásakor a helyszín biztosítására a pénzügyőr a rend őrség megérkezéséig jogosult . Egyéb pénzügyő ri intézkedések 36/J. § A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számár a megnyitott területen személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjér ől szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat. 36/K . (1) A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveine k feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti a z ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben a z ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellen őrzés helyszínén a feltételek ne m adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti . (2) Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárá s során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését . 36/L. § (1) Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügy őr jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkez ő nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére . (2) A (1) bekezdést a pénzügyő r abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladat a végrehajtása során nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó b űncselekmény gyanúját észleli . (3) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó b űncselekmény gyanúja esetén az (1 ) bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül lev ő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha a szolgálatban lev ő pénzügy ő rt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedé s szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lév ő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van. (4) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügy őr lefoglalást a Szabs . tv. szerint alkalmazhat . A lefoglalás ellen a Szabs . tv. szerinti panasznak van helye . 36/M. § (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellen őrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vag y vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgála t eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására . (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalás ellen az Art . szerinti végrehajtási kifogásnak van helye , amelyet az áru tulajdonosának székhelye szerint illetékes adóztatási szervhez kell benyújtani . (3) Ingófoglalás céljából, továbbá – ha azt jogszabály lehet ővé teszi – a végrehajtásban val ó pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyő r magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre beléphet.

137

36/N. § (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellen őrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősül ő anyagot szállít, a pénzügy őr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére . (2) A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt el ő az illetékes ügyészséghez . Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhet ő el. (3)A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg . (4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F . § szerinti panasznak, ha a z érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvétel t és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órá t meghaladta. Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítés e 36/O. § (1) A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésbe n az intézkedéssel érintett személyről, a környezetérő l, továbbá az intézkedés, illetve az ellátot t szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt : felvétel) készíthet . (2) A jelen § alkalmazásában intézkedés alatt az e fejezet szerinti intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok szerint i intézkedéseket, helyszíni eljárásokat is érteni kell . (3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szerepl ő személyes adat kizáróla g a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatai t meghatározó jogszabályok vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntet ő-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vag y b) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából, vag y c) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerű ségének közigazgatási eljárásba n történő vizsgálata céljából, vag y d) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel . (4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célbó l azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell. (5) Ha a felvétel felhasználására a (3) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni . 36/P. § (1) A 36/O . § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/O. § (1) bekezdés e szerint rögzített felvételb ől – jogszabályban meghatározott szabálysértési, b űnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából – a nyomozó hatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rend őrség terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatóság i eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlás a érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogána k gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot. (2) A NAV a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai é s egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különöse n magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja . (3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 36/O . § (3) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy a z adatot annak kezel ője az adat továbbításáig, de legfeljebb 30 napig ne törölje .

138



(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítését ől számított, a 36/O . § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti 30 napon belül, a jog vagy jogos érdek valószín űsítéséve l van lehetőség. (5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni . Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül so r megkeresésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell ." 370.

A NAV tv. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(4) Ha a rendszeresített kényszerít ő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára ninc s lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, h a a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz a z elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas .” 371. § A NAV tv. III . Fejezet „Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, rend őrbot, illetve más eszköz alkalmazása” alcíme helyébe a következ ő alcím lép : „Bilincs alkalmazás a 41 . (1) A pénzügy őr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vag y korlátozott személy : a) támadásának megakadályozására , b) ellenszegülésének megtörésére , c) szökésének megakadályozására, d) önkárosításának megakadályozására. (2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását . A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okbó l került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés . Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni .” 372. § alcím lép:

A NAV tv. III. Fejezet „Szolgálati kutya alkalmazása” alcíme helyébe a következ ő „Vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rend őrbot, illetve más eszköz alkalmazás a

42. § (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi eszközt, sokkoló eszközt, illetve rendőrbotot alkalmazhat: a) a mások vagy a saját életét, testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságá t közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, b) a jogszer ű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére . (2) A pénzügyőr rendszeresített pirotechnikai eszközt alkalmazhat a mások vagy saját élete, test i épsége közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása alkalmával, vagy ha a l őfegyverhasználat feltételei fennállnak .” 373. § A NAV tv. III. Fejezet „Útzár telepítése, megállásra kényszerítés” alcíme helyébe a következő alcím lép : „Szolgálati kutya alkalmazás a 43 . § (1) A pénzügy őr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerít ő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak . (2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedé s elleni tevőleges ellenállás leküzdéséhez . (3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat

139



a) súlyos sérüléssel fenyeget ő támadás elhárítására , b) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó, súlyos b űncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogására , c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására . (4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában súlyos b űncselekmény az a NA V nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosab b szabadságvesztéssel fenyeget." 374 . §

A NAV tv. III. Fejezet „Bilincs alkalmazása” alcíme helyébe a következ ő alcím lép: „Útzár telepítése, megállásra kényszeríté s

44. § (1) A NAV — autópálya és autóút kivételével — közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatóság a hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során — a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel — útzárat telepíthet . (2)Útzár alkalmazása során a NAV járm űvek áthaladását torlaszszer űen vagy más módon lassító , megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet , amellyel az intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhet ő. (3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán és autóúton útzár telepítését a z illetékes rend ő rhatóságtól kérheti . (4) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó b űncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó b űncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében — ha járm űvel menekül — a pénzügy őr mások személyét é s biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és — a NAV-nál rendszeresített technikai eszköz felhasználásával is — megállásra kényszerítheti .” 375. §

(1) A NAV tv . 45 . § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog — a jogos védelem és a végszükség esetein kívül — az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg . (2) Ha e törvény szerint a l őfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügy őr bármely dolgot fegyverként használhat . A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben i s értelemszerűen alkalmazni kell .” (2) A NAV tv . 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni vag y valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a l őfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg, kivév e a) NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó b űncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogásakor , b) a 36/E . (3) bekezdés szerinti esetben.” 376. §

A NAV tv. 46.§-a helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„46. (1) A pénzügy őr — szolgálatának jogszerű teljesítése közben — l őfegyverhasználatra jogosult : a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására ,

140



b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására, c) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt b űncselekmény l őfegyverrel , robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetéséne k megakadályozására , d) lőfegyver, illetve robbanóanyag jogosulatlan, er őszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására, e)az emberi élet kioltását szándékosan elkövet ő elfogására, szökésének megakadályozására , f) azzal szemben, aki a nála lév ő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételér e irányuló pénzügy őri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más, az éle t kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal , g) a NAV által elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erő szakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérl ővel szemben, h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására . (2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó pénzügyőr nemzetközi szerző désben vagy az Európai Unió kötelez ő jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert . (3) Pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarorszá g területén a bűnüldöz ő szervek nemzetközi együttm űködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerző désben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módo n használhat lőfegyvert ." A NAV tv. 51 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban : felhatalmazott szervek) – e törvény keretei között – a Be . által a NA V nyomozóhatósági hatáskörébe utalt b űncselekmény elkövetésének megel őzésére, megakadályozására, felderítésére, megszakítására, az elkövet ő kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, büntet őeljárás alól magát kivonni kívánó terhelt büntet őeljárásban történő részvételének biztosítására, továbbá a büntetőeljárásban részt vevő k és az eljárást folytató hatóság tagjainak, a fedett nyomozók és fedőintézmények, a titkosan együttműködő személyek védelme, valamint a titkosan együttm űködő személyek bevonása, ellenőrzése érdekében titokban információt gy űjthetnek . A titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése céljából bírói engedélyhez nem kötött titko s információgy űjtés végezhető.” 377. §

378. §

A NAV tv. 82. §-a a következő a) ponttal egészül ki :

(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg : ) „a) a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer szabályait, ”

379. § A NAV tv. 98/O . §-a a következ ő (12c) bekezdéssel egészül ki : „(12c) A (12a) bekezdéstől eltérően, amennyiben az érintett vezet ői munkakörbe, pénzügy i nyomozói munkakörbe történő kinevezését, II. besorolási osztályból I . besorolási osztályba történ ő átsorolását, illetve a 31/A . § szerinti címadományozást megel őzően megállapított illetménye (jele n bekezdés alkalmazásában a továbbiakban : megelőző illetmény) meghaladja a (12a) bekezdé s alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbaikban : megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külö n illetményelemként, mint illetménykülönbözet kell nyilvántartani . Az így megállapított illetménykülönbözetre egyebekben jelen § rendelkezéseit megfelel ően alkalmazni kell.”

141



380. §

A NAV tv. 98/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„98/P. § Az a 2015 . január 1-jén a NAV állományába tartozó pénzügyőr, aki a) a Vám- és Pénzügyőrség állományából került a NAV állományába, és b) olyan munkakört tölt be, amelynek betöltéséhez a pénzügy őrnek rendészeti szakvizsgával kel l rendelkeznie, és c) a középfokú szaktanfolyamot elvégezte, vagy annak elvégzése alól jogszabály alapjá n mentesült, é s d) legalább 3 évet töltött vezet ői munkakörben, illetve vezet ői beosztásban, mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól .” 381. § A NAV tv. a következő alcímmel egészül ki : „Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 98/Q. § E törvény IV . fejezete az Alaptörvény 46 . cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.” 382. §

A NAV tv.

383. §

A NAV tv.

7.

számú melléklete helyébe e törvény 14. melléklete lép.

1. 13 . § (7) bekezdésében a „bűncselekmények megelő zését, felderítését és nyomozását” szövegrész helyébe a „b űncselekmények megelő zését, felderítését, megszakítását és nyomozását” szöveg, 2. 16/A . § (5) bekezdésében az „a NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe az „ a NAV foglalkoztatási szabályzata (a továbbiakban : foglalkoztatási szabályzat)” szöveg , 3. 17. § (1) bekezdésében a „Hszt. 2. § a)-b), e) f), h), j), m) s) és v) pontja” szövegrész helyéb e a „Hszt. 2. § a)-b), e) f), h), j), m) és v) pontja” szöveg, a „49 . § (1)-(3) bekezdése” szövegrés z helyébe a „49 . §-a” szöveg, a „150-178 . §-a” szövegrész helyébe a „150-178/A . §-a” szöveg, 4. 17/E. § (2) bekezdésében a „szolgálati viszonyát” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálat i jogviszonyát” szöveg, a (4) bekezdésében a „hivatásos jogviszonya” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonya” szöveg , 5. 17/G. § (1) bekezdésében az „a fizetési felszólítással,” szövegrész helyébe az „a fizetés i felszólítással, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal,” szöveg , 6. 18. § (1) bekezdésében a „Kttv . 14-25 . §-a” szövegrész helyébe a „Ktty . 6 . § 20a. pontja, 11 . § (4)-(6) bekezdése, 14-25 . §-a, 41/A-41B . §-a,” szöveg, a „145-149 . §-a” szövegrész helyébe a „145-149/A . §-a” szöveg, 7. 18/A. § (6) bekezdésében az „a vizsgálat lefolytatásában részt vev ő asszisztens,” szövegrész helyébe az „a vizsgálat lefolytatásában részt vev ő asszisztens, az alkalmassági vizsgálatot végz ő szerv vezetője,” szöveg, 8. 188. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés c) és e) f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2 ) bekezdés c) és e)-g) pontjában” szöveg, az (5) bekezdésében a „(2) bekezdés d)f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés d)-g) pontjában” szöveg, a (6)-(7) bekezdésében a „(2 ) bekezdés c)f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c)-g) pontjában” szöveg , 9. 18/D. § (4) bekezdésében, a 31/A . § (1) bekezdésében a „NAV foglalkoztatási szabályzatában” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási szabályzatban” szöveg, a 33/E . § (5) bekezdésében a „NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe a „foglalkoztatás i szabályzat” szöveg,

142



10. 19/A . § (2) bekezdésében, 198 . § (2) bekezdésében, 20/A . § (1) bekezdésében a „fizeté s nélküli szabadság” szövegrész helyébe az „illetmény nélküli szabadság” szöveg , 11. 19/G . §-ában az „az e törvényben foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „a munkakör e betöltéséhez sziikséges” szöveg , 12. 20 . § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „munkakör betöltéséhez sziikséges szakirány ú felsőfokú iskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „fels őfokú iskolai végzettséget igényl ő munkakört betöltő, szakirányú fels őfokú iskolai végzettséggel rendelkez ő ” szöveg, a (3) bekezdé s nyitó szövegrészében a „középiskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „felsőfokú iskolai végzettséget nem igényl ő munkakört betölt ő” szöveg , 13. 21 . (1) bekezdésében az „a kormánytisztvisel ői illetményalap (a továbbiakban : illetményalap)” szövegrész helyébe az „az illetményalap” szöveg , 14. 28/F. §-ában a „28/D . § (5)-(6) és” szövegrész helyébe a „28/D . § (5) és” szöveg, a „28 . § (1)-(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „28 . § (1), (2a) és (7) bekezdése”, a „28/D . § (1)-(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „28/D . § (1)-(3) és (6) bekezdése” szöveg , 15. 31 . (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „kormánytisztvisel ő nyugdíjba vonulása, illetve a pénzügyőr nyugdíjazása” szövegrész helyébe a „kormánytisztvisel ő, pénzügyőr nyugdíjba vonulása, illetve elhalálozása” szöveg, a (3) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjazás” szövegrész helyébe a „nyugdíjazás, illetve az elhalálozás” szöveg , 16. 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „Ktty. 42. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ktty . 39 . § (4) bekezdése, 42 . § (8) bekezdése” szöveg, b) pontjában az „az 59 . § (1) bekezdés b) pontja, illetve e törvény 33/F . § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „illetve e törvény 17/A . (1) bekezdése vagy 33/F . § (1) bekezdése” szöveg , 17. 32/K. § (4) bekezdés b)-c) pontjában a ,jogviszonytól" szövegrész helyébe a , :jogviszony esetén" szöveg , 18. 32/Q. § (1) bekezdésében a „32/K . §” szövegrész helyébe a „32/K-32/M . §” szöveg, 19. 32/T. § (4) bekezdésében az „illetmény kifizetése” szövegrész helyébe az „illetmény, távolléti díj kifizetése" szöveg , 20. 32/Z. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „59. § (1) bekezdésének b) és f) pontja , illetve e törvény 33/F . § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „59 . § (1) bekezdésének f) pontja , illetve e törvény 17/A . § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése” szöveg , 21. 33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban : Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg , 22. 33/C. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési, ” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál” szöveg, 23. 33/C. (2a) bekezdés a) pontjában az „érdekképviseleti szervezetben” szövegrész helyéb e az „a 33/B . § (8) bekezdésben említett szervezetek kivételével érdek-képviseleti szervezetben ” szöveg, 24. 33/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „tevékenység folytatása, ha” szövegrés z helyébe a „tevékenység folytatása, különösen ha” szöveg, 25. 33/G . § (1) bekezdésében a „ha kormányzati szolgálati jogviszonyából” szövegrész helyéb e a „ha a kormányzati, illetve hivatásos szolgálati tevékenysége során a kormányzati szolgálat i jogviszonyából” szöveg,

143

26. 33/G. § (4) bekezdésében az „az i)-k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k)-m) pont szerinti” szöveg, (5) bekezdésében a „(3) bekezdés h) pont szerinti” szövegrész helyébe a „(3 ) bekezdés j) pont szerinti”, az „az i)-k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k)-m) pont szerinti” szöveg, 27. 33/I. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdés d) és f) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés d), f) és h)-i) pontjában” szöveg, c) pontjában a „(3) bekezdés e) és g)-h) pontjában ” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés e), g) és j) pontjában” szöveg, a d) pontjában a „(4)-(5 ) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdésben” szöveg, az e) pontjában a „(3 ) bekezdés i) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés k) pontjában” szöveg, az f) pontjában a „(3) bekezdés j)-k) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés l)-m) pontjában” szöveg , 28. 33/J. § (6) bekezdés d) pontjában az „a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szövegrés z helyébe az „ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szöveg , 29. 33/J . § (7) bekezdésében az „együttesen valósították meg” szövegrész helyébe a „követté k el” szöveg, 30. 33/K. § (1)-(3) bekezdésében a „rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő” szövegrés z helyébe a „rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás ” szöveg, 31. 33/T. § (1) bekezdésében a „ha a vizsgálóbiztos pénzügy őr” szövegrész helyébe a „ha a vizsgálóbiztos nem vezetői munkakört betölt ő pénzügyőr” szöveg , 32. 33/U. § (1) bekezdésében az „az erről szóló határozat végrehajtásáig” szövegrész helyébe az „az erről szóló határozat kihirdetésétő l, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig” szöveg , 33 . 33/W. § (9a) bekezdésében a „tanú esetében” szövegrész helyébe a „tanú kérésére” szöveg , 34. 33/W. § (9d) bekezdésében a „képviselője” szövegrész helyébe a „képviselője, illetve a szakértő" szöveg, 35. 33/Y. § (3) bekezdés a) pontjában a „(3) bekezdés a)-h) pontjai” szövegrész helyébe a „(3 ) bekezdés a) j) pontjai” szöveg , 36. 33/Z. (4) bekezdésében a „ha a fegyelmi tanács tagja pénzügy őr” szövegrész helyébe a „ha a fegyelmi tanács tagja nem vezet ői munkakört betöltő pénzügyőr” szöveg, 37. 34/C. § (1) bekezdésében a „34/A . § (2)-(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/G . § (2a) (2b) bekezdés” szöveg, 38. 34/D . § (3) bekezdésében a „33/G . (3) bekezdés b)-h) pontjában” szövegrész helyébe a „33/G. § (3) bekezdés b)j) pontjában” szöveg, 39. 34/D . § (5) bekezdésében a „33/N . § (3) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség ” szövegrész helyébe a „33/N . § (3) bekezdés szerinti, NAV-ot terhel ő megtérítési kötelezettség” szöveg, 40. 34/E. § (5) bekezdésében a „33/P. § (7)-(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/P . § (7)-(8a) bekezdés” szöveg , 41. 34/K . § (5) bekezdésében a „(2) bekezdésben foglaltak” szövegrész helyébe a „(2)-(4 ) bekezdésben foglaltak” szöveg , 42. 34/M . §-ában a „34/L. § rendelkezései” szövegrész helyébe a „34/F-34/L . § rendelkezései” szöveg,

144



43. 34/N. § (5) bekezdésében a „bizonyítania, hogy” szövegrész helyébe a „bizonyítania a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint azt, hogy” szöveg , 44. 34,? . § (4) bekezdésében a „kapott” szövegrész helyébe a ,juttatható" szöveg , 45. 34/W. § (1)-(2) bekezdésében a „(4) bekezdés a)-i) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4 ) bekezdés a) j) pontjaiban” szöveg, (2) bekezdésében a „(4) bekezdés j)-k) pontjaiban” szövegrés z helyébe a „(4) bekezdés k)-l) pontjaiban” szöveg, (10) bekezdésében a „(4) bekezdés b)-g) és j)-k ) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés b)-g) és j)-l) pontjában” szöveg, (11) bekezdésébe n a „(7) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés a) és c) pontjában” szöveg, 46. 37/B. § (1) bekezdésében a „ 36 . § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „36/A-36/H . §ban, illetve a 36/N . §-ban” szöveg , 47. 39. § (1) bekezdésében a ,kényszer kivételével" szövegrész helyébe a „kényszer és bilinc s kivételével” szöveg, 48. 48. § (1) bekezdés a) pontjában a „személy a támadással hagyjon fel,” szövegrész helyébe a „felhívott az intézkedésnek engedelmeskedjen,” szöveg , 49. 53 . § (7) bekezdésben az „anyakönyvi nyilvántartásban” szövegrész helyébe a z „anyakönyvben” szöveg , 50. 53 . § (8) bekezdésben a ,kár megtérítésére az" szövegrész helyébe a ,kár megtérítésére , valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére az" szöveg , 51. 57 . § (2) bekezdésében ,kárt megtéríti, az" szövegrész helyébe a ,kárt megtéríti, illetv e személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az" szöveg, 52. 57. § (3) bekezdésében, 58 . § (3) bekezdésében az „olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta” szövegrész helyébe a „más életének szándéko s kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható” szöveg , 53. 58 . § (2) bekezdésében a ,kár megtérítésére, az" szövegrész helyébe a ,kár megtérítésére , illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az" szöveg, 54. 71 . § (1) bekezdésben a „feladatok ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a 77 . § szerinti feladatok ellátásához” szöveg , 55. 71 . § (2) bekezdésében a „feladatok ellátása” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a 77 . § szerinti feladatok ellátása” szöveg, 56. 82. § c) pontjában az „egyetértésben a kényszerít ő eszközök” szövegrész helyébe az „egyetértésben az e törvény szerinti pénzügyőri intézkedések és a kényszerít ő eszközök” szöveg , 57. 82/A . § (1) bekezdés a) pontjában a „kizárólag pénzügy őr tölthet be;” szövegrész helyébe a „kizárólag pénzügy ő r tölthet be, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie ;” szöveg, 58. 82/A . § (1) bekezdés h) pontjában a ,kell tekinteni" szövegrész helyébe a „kell tekinteni , valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn” szöveg lép. 384. §

Hatályát veszti a NAV tv .

1.

188. § (3) bekezdésében a ,képzettségének és" szövegrész ,

2.

31 . § (3a) bekezdése,

145



3.

32/Y . § (9) bekezdése ,

4.

34/A. § (2)-(3) bekezdése,

5.

34/P. § (3) bekezdésében a „valamint a foglalkoztatott nem vagyoni kárát,” szövegrész ,

6.

37. §-a,

7.

38. § (1) bekezdése és (3)-(4) bekezdése ,

8.

39. § (5)-(6) bekezdése ,

9.

45. § (3) bekezdése,

10. 98/P. §-t megelőző alcím címe . XI. Fejezet AZ ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLEN ŐRZŐ RENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁS A 38. A közúti közlekedésr ől szóló 1988 . évi I. törvény módosítása A közúti közlekedésr ől szóló 1988 . I. törvény (a továbbiakban : Közúti tv .) az alábbi 385. § 22/B . §-sal egészül ki : „228 . § (1) A közlekedési hatóság a 44 . § (2) bekezdésben foglalt ellen őrzési jogosultság igazolása érdekében a közlekedési hatósági közúti ellen őrökrő l névjegyzéket vezet (a továbbiakban : közúti ellen őri névjegyzék) . A közúti ellenő ri névjegyzék tartalmazza a közúti ellen őr a) azonosítóját, b) nevét, c) születési helyét és idejét , d) anyja nevét, e) igazolványképét , f) igazolványának számát . (2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a közúti ellenőr a változás bekövetkezésétő l számított 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak . (3) A közúti ellenőri névjegyzék az (1) bekezdés a), b) és f) pontja tekintetében közhitele s hatósági nyilvántartásnak minősül. (4) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a közúti ellen őr ellen őrzési jogosultságának megszűnésének évét követő ötödik naptári év végéig kezeli .” 386. §

(1) A Közúti tv . 33/C . (1) bekezdés e) pontja helyébe a következ ő szöveg lép :

(A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történ ő használatának ellen őrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati d ja megfizetésének helyszíni ellen őrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járm űvek helyszín i ellen őrzése alkalmával hatósági ellen őrzés keretében eljárva jogosultak:)

„e) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az err ől készített jegyzőkönyvne k az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellen ő rzésére jogosult szerv vagy szerveze t részére történ ő átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni .” (2) A Közúti tv. 33/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki :

146



„(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvénybe n meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellen őrző tevékenysége, a z adózók ellenőrzésre történ ő kiválasztása céljából - egyedi informatikai alkalmazás igénybevételéve l közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján - jogosult átvenni a gépjárm ű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, . a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a ne m természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel, valamint a közút kezel ője vagy az általa megbízott közreműködő, továbbá a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járm űvek közúti ellenőrzésére jogosult hatóság, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszed ő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával , helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt . Az állami adó- és vámhatóság a feladata i ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti .” A Közúti tv. 44. a következ ő (8) bekezdéssel egészül ki : „(8) A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellen őrzési feladatai ellátáshoz a Kormány rendeletében meghatározott módon jogosult átvenni a más ellen őrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszed ő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közrem űködő által kezelt, a járm ű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés id ő pontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt.” 387. §

39 . Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletér ől szóló 2008 . évi XLVI . törvény módosítása Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletér ől szóló 2008. évi XLVI . törvény (a 388. § továbbiakban : Élelmiszer tv.) 38 . § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyelet i szervet az adó- és vámtitkot képez ő adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyéne k azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges . Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjér ő l szóló törvényben meghatározott, az állami adó és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4 . § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szer v felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követ ően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfé l személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátás a céljából .” 389. §

Az Élelmiszer tv . 38/A . (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésre az adó-és vámhatóság törvénybe n meghatározott feladatai ellátása céljából elektronikus úton átadja az adó- és vámhatóság részére a FELIR-ben regisztrált élelmiszer vállalkozókkal kapcsolatban nyilvántartott, a (2) bekezdés a), c) é s d) pontja szerinti, valamint a bejelentett els ő magyarországi tárolási helyekre vonatkozó adatokat , illetve ezen adatok tekintetében hozzáférést biztosít az adó- és vámhatóság részére a FELIR-hez .” (1) Az Élelmiszer tv . 47/B . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : 390. § „(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyelet i tevékenységével összefügg ő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2 ) bekezdésben meghatározott szerepl ői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni .”

147

(2) Az Élelmiszer tv . 47/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidej űleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3) A felügyeleti díj mértéke - a (3a)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a felügyeleti dí j fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységbő l származó, jövedéki adó, illetv e népegészségügyi termékadó nélkül számított a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vag y b) - személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy - el őző évi jövedelmének 0,1%-a . (3a) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvén y szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységb ől származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételéne k 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 % , az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1% , az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 % , a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 % , a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 % , a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 % , a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5 % , a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6 % .” (3) Az Élelmiszer tv . 478 . § (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összeg ű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3)-(3a) bekezdés szerint számítot t felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.” (4) Az Élelmiszer tv . 47/13 . § (10)-(11) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillet ő felügyeleti díjat az élelmiszerláncbiztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani . Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani . A felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható . (11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillet ő felügyeleti díj felhasználásáról a z élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet . A felhasználásról feladatonként i szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követ ő év április 30-ig.

148



40. Az autópályák, autóutak és f őutak használatáért fizetend ő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013 . évi LXVII. törvény módosítása 391. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013 . évi LXVII . törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 17. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidej űleg a 17. § (4) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki : (Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételéve l közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban : közvetlen hozzáférés) jogosult átvenni)

„f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvénybe n meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából , g) a közlekedési hatóság törvényben meghatározott ellen őrzési tevékenysége céljából . ” 392. §

(1) Az Utdíjtv . 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettségge l érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel, valamint az állami adó- és vámhatósá g jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az úthasználók, üzemben tartók, és a szerz ődött díjfizetők alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében a díj, illetve a bírsá g megfizetésére irányuló követelés elévüléséig: a) a természetes személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizet ő nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési száml a számát, valamint a személyazonosításra szolgáló okmány adatait , b) jogi személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díj fizető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy az azt bejegyző hatóság által kiadott más hasonló azonosítóját, tovább á elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát, c) a megfizetendő útdíj és bírság mértékét , d) az úthasználat helyét és idejét, e) az útdíj fizetés helyét és időpontját, f) a gépjárm ű vagy gépjárm űszerelvény forgalmi rendszámát , g) a gépjárműnek vagy gépjárműszerelvénynek a díjkategória meghatározásához szüksége s jellemzőit, h) a nyilvántartott fedélzeti eszközök azonosító adatait , i) a gépjárm űrő l és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt , j) az útdíjköteles elemi útszakaszok viszonylati jegy alapján történ ő használata esetén az útvonalat, az annak megtételéhez engedélyezett id őszakot, valamint a bizonylatszámot . k) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény össztömegét, tengelyterhelését, valamint méretét .” (2) Útdíjtv . 26 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Az útdíjszed ő a 6. (4) bekezdésében és a 17 . §-ban meghatározott feladatai ellátása, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáho z szükséges adatszolgáltatás teljesítése érdekében az (1) bekezdés c)-k) pontjában meghatározot t adatokat jogosult kezelni az adat keletkezését követő 7 évig.”

149



393. §

Az Útdíjtv. 14 . alcíme a következ ő 28/A. §-sal egészül ki :

„28/A . § Felhatalmazást kap a közlekedésért felel ő s miniszter, hogy az úttestbe épített áthajtáso s tömegmérő pontok működtetésének részletszabályait rendeletben határozza meg.” XII. Fejezet A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS A 41. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011 . évi LXXXV. törvény módosítása 394. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011 . évi LXXXV . törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1 . (3) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék )

„g) az egyéb műanyag termék ; h) az egyéb vegyipari termék ; i) az irodai papír .” 395. §

(1) A Ktdt. 2. § 6. pontja a következ ő g)-i) alponttal egészül ki :

(E törvény alkalmazásában : csekély mennyiségű kibocsátó : a tárgyévben)

„g) 2 kg egyéb műanyag terméket , h) 200 kg egyéb vegyipari terméket , i) 200 kg irodai papírt” (meg nem haladó tömegű termékdijköteles terméket — kizárólag végfelhasználó vev ő részére belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vev ő kötelezett;)

(2) A Ktdt. 2. § 14 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában : ) „14. forgalomba hozatal : a termékdíjköteles termék tulajdonjogának

a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása , b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett által i átruházása, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladot t termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van , ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, tovább á a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását ;” (3) A Ktdt. 2 . §-a a következő 18a. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában:)

„18a. irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír , amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra ;” (1) A Ktdt. 3 . §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki : „(3b) Nem min ő sül a (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak, ha a z újrahasználható raklapot a tulajdonos a 3/A . § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltet ője számára — az engedélyezett bérleti rendszer keretén belül történ ő használat céljából — rendelkezésr e bocsátja.” 396. §

150



(2) A Ktdt. 3 . § (6) bekezdése a következő e) f) ponttal egészül ki: (A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadot t kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett belföldi vev ője (a továbbiakban : nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy)

a raklapot a 3/A . szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltet őjeként — a 3/A . szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történ ő használat céljából — vásárolja meg , f) a raklapot a 3/A . § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltet ője számára a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történ ő használatra átadja.” „e)

397. §

A Ktdt. 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A termékdíjköteles termék tulajdonjogának )

az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általáno s forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történ ő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történ ő átadása „e)

(nem min ősül forgalomba hozatalnak. )

398. §

A Ktdt. 3 . alcíme a következ ő 4/A. §-sal egészül ki :

a „4/A . § (1) Nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség azt a kis- vagy mikrovállalkozást, amely kézműipari szakmák jegyzékébe felvett — ideértve a művészi kézm ű vességet is — tevékenységet ( a továbbiakban : kézműipari tevékenység) végez, feltéve, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettsé g keletkezését megel őző évben az éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 000 forintot, és a kézmű ipari tevékenység keretében el ő állított áru csomagolására kizárólag természetes anyagbó l előállított csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagot használ . (2) E § alkalmazásában nettó árbevétel az olyan adóalany esetében, ak i a) a számvitelrő l szóló 2000. évi C . törvény (a továbbiakban : Szt .) hatálya alá tartozik, az Szt .ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele , b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII . törvény (a továbbiakban : Szja tv .) hatálya alá tartozik, az Szja tv . szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel , c) nem tartozik az a) és b) pont alá, az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelel ő bevétel.” 399. §

A Ktdt. 5 . § (3) bekezdése a következ ő c) ponttal egészül ki :

(A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználá s esetén )

„c) ha a külföldr ől behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható me g az idő pont, a csomagolás végleges lebontásának napján ” (keletkezik. )

400. §

A Ktdt. 14 . § (5) bekezdése e) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

(Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől) „e) ea)

a csomagolószer első belföldi vevője vagy

151



eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre á csomagolószerb ől, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerin t az újrahasználható csomagolószert bérbe adja, " (átvállalhatja )

401 . §

(1) A Ktdt . 15 . (3) bekezdése fi pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya :)

„fi reklámhordozó papír termékáram esetén 8000 Ft/év ;” (2) Ktdt. 15. § (3) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki : (A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya.)

„g) egyéb m űanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év ; h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év ; z) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év .” 402. § A Ktdt. 40/C. §-a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) A 3 . § (3a) bekezdésének rendelkezése 2014 . január 1-jétől alkalmazandó.” 403. §

A Ktdt. a következ ő 40/F. §-sal egészül ki:

„40/F . § Az állami adóhatósághoz csekély mennyiség ű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek , ha az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi . . . törvénnyel megállapított termékdíj köteles termék esetében is csekély mennyiség ű kibocsátónak minősül, a bejelentkezést nem kell újra megtennie .” 404. §

A Ktdt.

a) 1. melléklete helyébe a 15. melléklet, b) 2. melléklete helyébe a 16. melléklet,

c) 3. melléklete helyébe

a 17. melléklet

lép. 405. §

A Ktdt.

1. 2. § 19. pontjában a ,fogyasztói (els ődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve

a polivinilklorid m űanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználato s ivópohár kivételével, továbbá a m űanyag bevásárló reklám táska" szövegrész helyébe a „kizárólag fémb ől készült fogyasztói (els ődleges) közvetlen csomagolása ” szöveg, 2. 2. § 20. pontjában az „olyan csomagolószer” szövegrész helyébe az „olyan kizárólag fémb ől készült csomagolószer” szöveg , 3. 3 . § (2a) bekezdésében a „termékdíj raktárból belföldre történ ő kiszállítása” szövegrész helyébe a „termékdU raktárból belföldre — a tulajdonjog átruházásával — történ ő kiszállítása” szöveg , 4. 16/A. § (1) bekezdésében a „kereskedelmi egységgel ténylegesen” szövegrész helyébe a „kereskedelmi egységgel, hajléktalan ellátó szervezettel, intézménnyel ténylegesen” szöveg,

152



5. 16/A. § (4) bekezdésében a „telephelyén magánszemély vev őtől” szövegrész helyébe a „telephelyén végfelhasználó vev őtől” szöve g lép. 406. §

Hatályát veszti a Ktdt .

1. 3 . § (6) bekezdés „belföldi” szövegrésze, 2. 5. § (5) bekezdése .

XIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42. Hatályba léptető rendelkezése k 407. § (1) Ez a törvény — a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel — a kihirdetését követ ő napon lép hatályba. (2)A 172. § 2014. december 1-jén lép hatályba. (3)Az 1. §-7. §, 9. § (2) bekezdése, 10. §-28 . §, 29 . § 1 . és 2. pontja, 30 . § (2)-(5) bekezdése, 31 . § (3) bekezdése, 33 . §-39 . §, 40. § (2) bekezdése, 43 . §, 44 . (1) bekezdése, 45 . §, 46. §, 47. § 3-4. , 17-18. és 20-22. pontja, 48. § 1 . pontja, 49. §-74. §, 75 . § (1), (3)-(4) bekezdése, 76 . §-96. §, 98. §, 100 . §, 101 . §, 103 . §, 105. §-107 . §, 108 . § 1 ., 3 ., 5-8 ., 10-12 ., 14-16 . pontja, 109. §, 112 . §, 115 . § , 116.§,118 .§-125 .§,129 .§-132 .§,135.§2-3. pontja, 136 .§4-6 . pontja, 139 . §-144 . §, 146. §155. §, 157. § (1)-(5) bekezdése, 158 . § (1) bekezdése, 160 . § (2) bekezdése, 162. §-171 . §, 173 . §192. §, 194. §-196 . §, 198. §-216 . §, 217. § (1) bekezdése, 219. §, 220. §, 222. §-225. §, 226. § (1 ) bekezdés, 227 . §-253 . §, 255. §, 256. § 1-3 . pontja, 257. §-283 . §, 285. §, 287 . §-289 . §, 291 . §-296 . §, 304 . § 9 . és 17. pontja, 305 . § 2. pontja, 312 . §, 315. § 5 . pontja, 320 . §-327 . §, 329. §-330 . §, 332 . § a)-h) és j)-k) pontja, 333 . §-406 . §, 409 . §, 1-5 . melléklet, 7-8. melléklet, 10-17 . melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba . (4) A 111. §, 133 . §, 136 . § 1 . pontja, 254 . § (2) bekezdése, 256 . § 4 . pontja 2015 . július 1-jén lép hatályba. (5) A 9. § (1) bekezdés, 110 . §, 134. §, 136 . § 2 . pontja és a 137. § 2016 . január 1-jén lép hatályba. (6) A 8. §, a 29. § 3 . pontja 2018 . január 1-jén lép hatályba . (7) A 226. § (2) bekezdése az adópolitikáért felel ős miniszternek, az Európai Bizottság elutasít ó határozata meghozatalának napját magában foglaló egyedi határozata Magyar Közlönyben val ó közzétételét követő 15 . napon lép hatályba. 43. Jogharmonizációs záradé k 408. §

E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja : a) a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992 . október 19 .) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról ; a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011 . június 21 .) a dohánygyártmányokr a alkalmazott jövedéki adó szerkezetérő l és adókulcsáról ;

153



c) A Tanács 2013/61/EU irányelve (2013 . december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról, d) a Tanács 2011/16/EU irányelve (2011 . február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. 44. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelé s 409. § E törvény 377 . §-a, 383 . 49-53. pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 45. Jogszabály tervezetének egyeztetés e 410.§ E törvény a) 162-164. §, 394-406 . § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok teré n információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48//EK európai parlament i és tanácsi irányelvvel módosított – 1998 . június 22-i 98/34/EK európai parlamenti é s tanácsi irányelv 8-10. cikke, és b) 394-406 . tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994 . december 20 .) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16 . cikk (1) és (2) bekezdés e szerinti bejelentése megtörtént .

Kövér Lászl ó az Országgyűlés elnöke

Áder János köztársasági elnök

154

I.

1. Az Szja tv.

I . számú melléklet

melléklet a 2014. évi

törvényhez

4. pont 4.23 . alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes :)

„4.23 . a Kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósítot t ösztöndíj ;” 2. Az Szja tv. I . számú melléklet 6 . pont 6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes :)

„6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szól ó életbiztosítás — szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett — rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerző dés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az el őző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megel őző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti id őre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehet ő az ezen időszakot megel őző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési id őszak hosszával arányos biztosítási díj ;”

3. Az Szja tv . I. számú melléklet 7 . pont 7.25 . alpontja helyébe a következ ő rendelkezés lép: (Egyéb indokkal adómentes.)

„7.25 . a Hajdú-Bét Rt ., illetve a NOVOFARM Rt . élőállat-beszállítói által igénybe vehet ő mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft . élőállat-beszállítói által igénybe vehet ő csekély összeg ű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás azzal, hog y az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8 . §) szerint megállapított, me g nem fizetett személyi jövedelemadó a mezőgazdasági termel ők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak, a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összeg ű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet 1 . § 2. pont b)-c) alpont szerinti kérelmező esetében általános csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak minősül ;” 4. Az Szja tv. egészül ki:

1 . számú melléklet 9 .

pont 9 .3 . pont 9 .3 .1 alpontja a következő e) alponttal

(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések . 9 .3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályo k 9 .3.1 . Lakáscélú felhasználás:)

a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározot t akadálymentesítés .” „e)

155

5 . Az Szja tv . I. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9 .5 .1 alpontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések .

9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok ) „9.5.1 . Adómentes a term őföld átruházásából származó jövedelem

a) összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a term őföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként , mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmaz ó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja ; b) összege, ha az átruházás a szövetkezetekr ől szóló 1992 . évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992 . évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetésé t eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mez ő gazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a term őföldet regisztrált mez őgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 1 0 évre bérbe adja ; c) összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkez ő állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a term őföldet egyéni vállalkozóként, mez őgazdasági őstermelő ként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítás a érdekében legalább 10 évre bérbe adja., azzal, hogy az a)-c) pont alkalmazásában az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja; d) az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházá s da) magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vag y db) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogra m céljából, vagy dc) a Nemzeti Földalap javár a történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerz ődésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket i s szabályozó önkormányzati rendelkezés számát . A jövedelem megállapítására értelemszer űen e törvénynek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni .”

156

2.

melléklet a 2014. évi

törvényhez

1. Az Szja tv . 11. számú melléklet II . Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 1 . pont a) alpont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : /1. Fogalmak: a) A tárgyi eszköz fogalma Tárgyi eszköznek min ősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, m űszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvénybe n meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét) / „ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefügg ő területük eléri vagy meghaladja sz őlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert.”

2. Az Szja tv . 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2 . pont c ) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : (2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi java k értékcsökkenésének elszámolása) „c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerül t következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján : a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzés i ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munk a számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szerepl ő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni . A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási , szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefügg ő közvetítői kiadások, a bizomány i díj, a vám, az adók – az áfa kivételével –, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások , az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb .) a beszerzési ár részét képezi . Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadá s vehető figyelembe . Ezt az összeget növelni kell az értéknövel ő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el . Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.” Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2 . pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : 3.

Az

(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása )

„p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban mé g használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés id őpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni , amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települése k valamelyikében helyezi üzembe . Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezése k alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerin t

157

pa) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minő sül, ha a beruházás els ődleges mez őgazdasági termelést szolgál , pb) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak min ősül, ha a beruházás a halászati é s

akvakultúra-termékek piacának közös szervezésér ől szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/E K tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívü l helyezéséről szóló, 2013 . december 11-i 1379/2013/EU rendelet I . mellékletében felsorolt halászat i és akvakultúra-termékek el őállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolato s tevékenységet szolgál , pc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásr a vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak min ő sül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja , pd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak , vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletbe n foglaltak szerinti támogatásnak minősül;"

158

3.

Az Szja tv . 13.

számú melléklet

melléklet a 2014. évi

törvényhez

12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

„12. A 9 . pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot . A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választás a szerint a) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mez őgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, b) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak min ő sül, ha a beruházás a halászati é s akvakultúra-termékek piacának közös szervezésér ől szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/E K tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívü l helyezéséről szóló, 2013 . december 11-i 1379/2013/EU rendelet I . mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolato s tevékenységet szolgál , c) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásr a vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak min ősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja, d) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletbe n foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

159

4 . melléklet a 2014. évi

törvényhez

1 . A Tao . törvény 1 . számú melléklet 5. pont a) alpontja az alábbiak szerint módosul : (5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve a z egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthet ő)

„a) immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolód ó vagyoni értékű jogoknál, ” 2 . A Tao . törvény 1 . számú melléklete a következ ő új 5/b. ponttal egészül ki : „5/b. A számvitelről szóló törvény 3 . § (5) bekezdés 1 . pontja szerinti üzleti vagy cégérték utá n 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásába n nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülménye i megfelelnek a rendeltetésszer ű joggyakorlás elvének.” 3 . A Tao . törvény 1 . számú melléklet 14 . pontja az alábbiak szerint módosul : „14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak min ősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és – a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 10 0 százalékának megfelel ő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe . A tárgyi eszköz adózás el őtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezése k alkalmazásában a) ha a beruházás els ődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió m űködéséről szóló szerződés 107. és 108 . cikkének alkalmazásában a mező gazdasági és az erdészeti ágazatban , valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a bels ő piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak min ősül, b) ha a beruházás mez ő gazdasági termék feldolgozását vagy mez őgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió m űködéséről szóló szerz ődés 107 . és 108 . cikkének alkalmazásában a mez ő gazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidék i térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a bels ő piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekél y összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állam i támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak min ősül; c) minden más esetben az adózó választása szerint,az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

160

S.

melléklet a 2014. évi

törvényhe z

1. A Tao. törvény 3 . számú melléklet A) rész 5 . pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekébe n felmerült költségnek ráfordításnak min ősül különösen: )

„5 . a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számítot t nyilvántartási értéke), ha egyértelm ű en megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszkö z fizikai jellemző ire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerz ődéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelel ő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adóz ó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból ered ő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétl ődésére) nem tett meg mindent a hiányból ered ő veszteség mérséklésére ;” 2. A Tao . törvény 3 . számú melléklet A) rész 16 . pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A 8. § (I) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekébe n felmerült költségnek, ráfordításnak min ősül különösen :)

„16 . a reklámadóról szóló törvény (a továbbiakban e pont alkalmazásában : Rtv.) szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétev őjének vagy a reklám közzétételében közrem űködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételéne k szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja é s a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklá m közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó fizetési kötelezettsége és b) az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek az Rtv . 3 . § (2) bekezdés szerinti megrendel ője kérte és c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv . 7/A . § szerint közzétett nyilvántartásban . 3. A Tao. törvény 3 . számú melléklet B) rész a következ ő 23. ponttal egészül ki : (A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerül t költségnek ráfordításnak minősül különösen :)

„23 . felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben fels őoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz köny v szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;”

161

6. melléklet a 2014. évi . .. . törvényhez

Az Áfa tv . 1 . számú melléklet 2 . pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következ ő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagálla m vámterületének részét képezik:)

„c) Francia Köztársaság : - az Európai Unió működéséről szóló szerz ő dés 349 . cikkében, valamint 355 . cikkének (1 ) bekezdésében említett francia területek;”

162



7.

melléklet a 2014. évi . . .. törvényhe z

Az Áfa tv . 3 . számú melléklet I. része a következő 25-48. pontokkal egészül ki : (I. rész :

termékek

Sorszám

Megnevezés

vtsz. )

„25.

Fajtatiszta tenyész szarvasmarha

26.

Más, élő háziasított szarvasmarha

27. 28.

Fajtatiszta tenyészjuh Más, élő háziasított juh

0102 10 1 0 0102 10 3 0 0102 10 9 0 0102 90 0 5 0102 90 2 1 0102 90 2 9 0102 90 4 1 0102 90 4 9 0102905 1 0102 90 5 9 0102 90 6 1 0102 90 69 0102907 1 0102 90 79 0104 10 1 0 0104 10 30ból 0104 10 80ból

29. 30.

0104 20 1 0 0104 20 90-

Fajtatiszta tenyészkecske Más, élő háziasított kecske ből

31. 32. 33. 34 . 35. 36. 37. 38 .

Háziasított szarvasmarhafélé k húsa frissen vagy hűtve, egész vagy fél Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyede k Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva — elülső testnegyed Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy h űtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva — hátuls ó testnegyed Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész vagy fél Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpe n darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpe n darabolt, csonttal, elüls ő negyedek egyben vagy darabolva Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpe n darabolt, csonttal, hátulsó negyedek egyben vagy darabolva

163

0201 10 00ból 0201 20 20ból 0201 20 30ból 0201 20 50ből 0202 10 00ból 0202 20 10ből 0202 20 30ból 0202 20 50ből

39.

Egész vagy fél háziasított bárány, frissen vagy hűtve

0204 10 00ból

40. 41. 42 . 43. 44. 45. 46 . 47. 48.

Más háziasított juhhús frissen vagy h űtve, egész vagy fél

0204 21 00-

ból 0204 22 Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, másképpe n negyed bőt darabolt, csonttal, rövid elüls ő 0204 30 Egész vagy fél háziasított bárány fagyasztva ból 0204 41 Más háziasított juhhús fagyasztva, egész vagy fél ból 0204 42 Más háziasított juhhús fagyasztva, másképpen darabolt , ből csonttal, rövid elülső negyed 0204 50 Háziasított kecskehús, frissen vagy h űtve, egész vagy fél ből 0204 50 Háziasított kecskehús, frissen vagy h űtve, rövid elüls ő ból negyed 0204 50 Háziasított kecskehús, fagyasztva, egész vagy fél ből 0204 5 0 Háziasított kecskehús, fagyasztva, rövid elüls ő negyed ból"

164

1000001011 13 5153-

8.

melléklet a 2014 . évi . . .. törvényhez

1. Az Áfa tv . 4. számú melléklet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó tennék utá n adóbiztosítékot nyújtson . Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képvisel őt bíz meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képvisel ő is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot. Abban az esetben, ha a kiraktározó az adóraktár üzemeltet őjét hatalmazza meg a 89/A. § szerint, a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltet ője nyújtja a saját nevében az adóbiztosítékot . Mentesü l az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illetve az a pénzügyi képvisel ő, aki (amely) az Art . rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is.” 2. Az Áfa tv . 4. számú melléklete a következő 22/A. ponttal egészül ki : „22/A . Amennyiben a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltet ője jár el a 89 . § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében a kiraktározási okmányon a kiraktározó adószám a alatt a 258 . § (3) bekezdés b) pontja szerinti adószámot kell érteni, valamint ezt a tényt a kiraktározási okmányon fel kell tüntetni .” 3. Az Áfa tv . 4. számú melléklet 38. pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : „38 . A vámhatóság a 19 ., illetve a 37 . pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó, vagy — ha az adóbiztosítékot az adóraktár üzemeltet ője nyújtotta — az adóraktár üzemeltetője a kiraktározott tennék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 9 0 napon belül igazolja. Ellenkező esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi , megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti .”

165



9. melléklet a 2014. évi . . . . törvényhez „3. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez „6B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII törvényhe z A 142. § (1) bekezdésj) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Megnevezés Sorszám 1. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélesség ű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 2. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 3. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélesség ű termék vasból vagy ötvözetlen acélból , plattírozva, lemezelve vagy bevonva 4. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 5. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélesség ű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva 6. Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben 7. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzv a _vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is 8. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból 9. Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból 10. Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból 11 . Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (az öntöttvas cs ő kivételével) 12 . Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy hegesztve , szegecselve vagy hasonlóan zárva) 13 Rács, sodronyfonat és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból és lyukmérete legalább 100 cm 2

166

Vtsz . 7208 7209 7210 _ 721 1 721 2 721 3 721 4 721 5 721 6 721 7 7304-bő l 7306-bó l 7314 20""



10. melléklet a 2014. évi . . .. törvényhez

1.

Az Art. 1 . számú melléklet UB/3/ ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak )

„ac) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évbe n aca) az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak id őarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot é s acb) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtás a ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot , feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,” 2. Az Art. 1 . számú melléklet I/B/3 . pontja a következő an) alponttal egészül ki : (Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak )

„an) havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követ ő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségérő l, feltéve, hogy jogel ő d nélkül alakult .” 3. Az Art. 1 . számú melléklet UB/3 . pont b) alpontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : „b) Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejöv ő adózó általános forgalmiadó bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyb ől átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött . Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválássa l létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogel őd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.”

167

11 .

melléklet a 2014. évi . ... törvényhez

Az Árt. 3. számú melléklet 0) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „O) Az

önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása

1. A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forin t forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000 m2-t elér ő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillet ő részesedés arányáról a külföldi szervezete k építményadóról, telekadóról szóló bevallásában feltüntetett adatok alapján. 2. A jegyz ő az 1 . pontban meghatározott határid őn belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illet őséggel rendelkez ő személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelmér ől.”

168

12 . melléklet a 2014. évi . . . . törvényhez

Az Art. 8. számú melléklet 1 ./C) alpontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : „C) A rá irányadó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesít ő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesít ő nyilatkozatra kel l áttérnie, ha a) az általános forgalmi adóról szóló törvény 89 . § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91 . § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelel ő termékértékesítés vagy b) az általános forgalmi adóról szóló törvény 19 . §, 21 . § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenérték e meghaladja az 50 000 eurónak megfelel ő pénzösszeget . Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesít ő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó id őszakról, ezen id őszakot követ ő hónap 20 . napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általáno s forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256 . §-át kell alkalmazni .”

169

13.

melléklet a 2014. évi . . . . törvényhe z

Az Art. 11 . számú melléklete helyébe a következ ő rendelkezés lép : » 11 . számú mellékle t A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabálya i

I . Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMR ŐL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉN Ő KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTEND Ő ADATOK KÖRE 1. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címr ől belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén a 22/E . § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a címzett jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkés őbb a termék fuvarozásának megkezdéséig . A 22/E . § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor . Amennyiben nem a címzett veszi át a terméket, a 22/E . § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a terméket átvev ő jelenti be a terméke t szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor . 2. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címr ől belföldi átvételi címre, Közössége n belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történ ő közúti fuvarozás esetén, a 22/E . § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket átvevő jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkés őbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a terméket átvev ő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor . 3. Az 1-2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése el őtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja. 4. A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárm űre történő felrakodását követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának megadásáva l módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E . § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc ) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat. 5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E . § (8) bekezdés 1) pontj a szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges . A 15 napos határid ő lejártát követ ően az EKAER szám érvényét veszti . II. MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉN Ő KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTEND Ő ADATOK KÖR E 1 . Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közössége n belüli értékesítés céljából történ ő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e), g)-k ) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be a z állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkés őbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E . § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felad ó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor . Amennyiben a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E . § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a terméket felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor .

170

2. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közössége n belüli értékesítéstől eltér ő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E . § (8) bekezdés b) e), g)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket felrakodó jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkés őbb a termék gépjárműre történ ő felrakodásának megkezdéséig . A 22/E . § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelent i be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor . 3. Az 1-2 . pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése el őtt a fuvarozást végző vagy azt szervez ő rendelkezésére bocsátja . 4. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkés őbb a termék gépjárműr e történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E . § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat . 5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E . § (8) bekezdés m) pontja szerinti adat bejelentése ezen id őtartamon belül lehetséges . A 15 napos határid ő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti . III. BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉN Ő KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTEND Ő ADATOK KÖRE 1. Belföldi feladási címr ől belföldi átvételi címre történ ő közúti fuvarozással járó, első belföld i adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történ ő – termékértékesítés esetén, a 22/E . § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkés őbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig . A 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerint i adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor . 2. Az 1 . pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termé k gépjárműre történ ő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végz ő vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja. 3. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkés őbb a termék gépjárműre történ ő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja Az EKAER elektronikus felületén a 22/E . § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat . 4. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E . § (8) bekezdés 1) pontj a szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges . A 15 napos határid ő lejártát követ ően az EKAER szám érvényét veszti . IV. AZ EKAER-hez KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATO S TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍ'T'ÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYO K I . Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot a z állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amel y a) a kockázatos élelmiszerek tekintetében aa) az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomo n követhetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban : VM rendelet) el őírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette , ab) az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, é s ac) ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette , b) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen alcí m szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette .

171

2 . Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországr a történ ő behozatalát is), illetve az első belföldi adóköteles – nem közvetlen végfelhasználó részér e történő – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani . 3. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I-III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megel őző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesítet t bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdéséne k bejelentésével már rendelkez ő EKAER számokhoz tartozó termékek, valamint a már megállapítot t és még érvényes EKAER számokhoz tartozó termékek együttes adó nélküli értékének 1 5 százalékát. Az adózó – szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érté k adatok alapján – kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre . 4. Amennyiben az adózó a 2 . pont alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására , kizárólag a 3. pont szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles . 5 . Az állami adóhatóság az I-III . alcímek szerinti bejelentések megtételére szolgáló elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehet ővé teszi a biztosíték összeg e változásának folyamatos nyomon követését . 6 . Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, amennyiben megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintet t termékek adó nélküli értékének 15 százalékára . 7. A biztosíték összege teljesíthető a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel, b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állam i adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján . 8. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki a) az állami adóhatóság által vezetett min ősített adózói adatbázisban szerepel, vag y b) legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmente s adózói adatbázisban, valamint az I-III . alcímek szerinti bejelentés id őpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt . 9 . A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja . Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekébe n a 3-4 . pontok szerint köteles eljárni. 10. A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megel őző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságná l nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással . Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja . Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhel ő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság el őször a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizet ő által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el . Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában . A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül . Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követ ően a biztosítékot a 3 . pont szerinti mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítás a érdekében . 11 . A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja , a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég vol t tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,

172

b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelm e alapján , c) a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E . § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kel l arról, hogy a kérelem beérkezését megel őző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó ne m folytatott, d) amennyiben az adózó a biztosíték nyújtását követ ően megfelel a 8 . pont szerinti mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján . 12. A 11 . pont szerinti kérelem beérkezését követ ő en az igény jogosságát az állami adóhatósá g megvizsgálja . A biztosíték visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulá s kiadásának határideje a kérelem beérkezését követ ő 30 nap . Az állami adóhatóság a visszatartás i jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartot t köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti . 13. A biztosíték összegét az e törvény 167 . § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során ne m kell figyelembe venni ."

173



14. melléklet a 2014. évi . . . . törvényhez

„7. számú melléklet a 2010 . évi CXXII. törvényhez Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása 1 2 3 4

A

B

C

Sorszám

A hatáskör területe

Munkáltatói jogkör megnevezése

1.

5 6 7

Hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések

18 19 20

23 24 25

tábornokra vonatkozó javaslat el őterjesztése a köztársasági elnökhö z főtiszt, tiszt esetében

X X

Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetés e

X X

Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetés e

tábornok esetében főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

X

X X

Hivatásos állományba visszavéte l

2.

3.

21 22

Hivatásos állományba vétel

tábornokra vonatkozó javaslat el őterjesztése a köztársasági elnökhö z főtiszt, tiszt esetében

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

D E A jogkör gyakorlój a a kijelölt NAV miniszter elnöke

4.

Rendfokozatot érintő döntések

tábornokra vonatkozó javaslat el őterjesztése a köztársasági elnökhöz főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében Els ő tiszti kinevezés

X X X

Magasabb rendfokozatba történ ő kinevezés, előléptetés

tábornoki kinevezés előterjesztése a köztársasági elnökhö z ezredesi elő léptetés főtiszt, tiszt soron kívüli el ő léptetése Hivatásos szolgálati Tábornok más fegyveres szervhez történő jogviszonnyal áthelyezés e kapcsolatos egyéb F ő tiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres döntések szervhez történ ő áthelyezése Fegyelmi hatáskörök Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés , hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése , illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat el őterjesztése a köztársaság i elnökhöz Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálat i jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében

X

X X

X X

X

X

X

Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabás a

tábornok esetében

174

A NAV elnöke , illetve az által a vezetett fegyelmi tanács



26 27 28

5.

Vezényléssel kapcsolatos intézkedések

Külszolgálatra történő vezénylés

tábornok esetében fő tiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

29

Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történ ő vezénylés

30 31

tábornok esetében főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

32

Vezénylés más szervhe z

33 34 35 36 37

tábornok esetében főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

38 39

X X X X X X

Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történ ő vezénylés

6.

Egyéb döntések

tábornok esetében főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

X

Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése

X

40

Elhunytak min ősítése

41 42 43

hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás fegyveres szerv halottjává nyilvánítás Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés

17 5

X

X

X

X X X



1 S.

melléklet a 2014. évi . . . . törvényhez

„1 . melléklet a 2011 . évi LXXXV. törvényhez

Termékd(jköteles termékek, anyagok kör e

Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozi k és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel . Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjkötele s termékek, amelyek az 1 . § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide ne m értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket . a)

akkumulátorok A ssz.

B Megnevezés

Elektromos akkumulátorok a kivéve: a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 alszár alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés

1

p

B

ssz.

Megnevezés

1. 2 3 4. 5. 6

7

8.

9 10.

Növényi anyag Első sorban fonatkészítésre használatos növényi anya g (nád, gyékény, rafia, gabonaszalma stb .) csomagolási célra Másutt nem említett növényi eredetű anyag csomagolási célra Műanyag Élvédőprofil csomagolási segédanyag Rugalmas tömlő csomagolószer Öntapadó műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag, csík é s más sík formában, tekercsben i s kivéve: az építési termék; a villamosszigetelési , elektrotechnikai áru Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík , amely nem porózus, és nem er ősített, nem laminált, ne m alátámasztott vagy más anyagokkal hasonlóan nem kombinál t kivéve : az építési termék, a bútoripari áru ; a villamo s szigetelési áru; a kordonszalag ; Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csí k kivéve: az építési termék ; a villamos szigetelési áru vagy eszközök termék szállítására Műanyag csomagolására legfeljebb 300 liter űrtartalommal ; műanyag dugó, fed ő, kupak és más lezáró ; műanyag bevásárló reklámtáska

176

C Vámtarifaszám é s HR, KN alszá m ex. 8507

C Vámtarifaszám é s HR, KN alszám ex. 1401 90 ex . 1404 90 ex. 391 6 ex. 3917 32 ex . 3917 3 9 ex. 391 9

ex. 3920

ex. 392 1 ex. 3923



11 . 12. 13 . 14. 15 . 16.

17.

18.

19. 20. 21 . 22 23. 24. 25.

26.

27

28.

kivéve: az elkülönített hulladék gy űjtésére szolgáló zsák* ; a megújuló forrásból készült, biológiai úton lebomló műanyag szemeteszsák** ; a hulladékgyűjtő edény Egyszer használatos m űanyag edények Gumi Vulkanizált lágygumiból készült lezáró termékek (dugó , gyűrű stb.) Fa Furnérlap tűlevelű fából kivéve: építési termék, bútoripari áru Furnérlap más fábó l kivéve: építési termék, bútoripari áru Forgácslemez, irányított forgácselrendezés ű lemez (OSB) és hasonló tábla fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) i s kivéve: építési termék, bútoripari áru Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból , gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva i s kivéve: építési termék, bútoripari áru Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóeszköz ; kábeldob fából ; rakodólap, keretezett és más szállítólap ; rakodólapkeret fából Parafa Természetes parafából készült dugó és lezáró termékek Agglomerált parafából (köt őanyaggal is) készült dugó és lezáró termékek Kosáráru, fonásáru Kosáráru, fonásáru és fonásanyagból közvetlenül kész alakban el őállított más termék vagy a 4601 vtsz . alá tartozó anyagokból készült termék kivéve: nem egyszer használatos termékek Papír, karto n Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy má s grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben , bármilyen méretben, a 4801 vagy 4803 vtsz . alá tartozó papí r kivételével kivéve: a kézi merítés ű papír és karton (4802 10); a tapéta alappapír ; a képeslappapír és könyvnyomó papír ; az irodai papír (fénymásolópapír); iskolafüzet ; jegyzettömb; pénztárgéppapír ; biztonsági papír Selyem alappapír, kreppelt, ráncolt, domborított , perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatot t alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék , tekercsben vagy ívben kivéve: háztartási, egészségügyi alappapír; bútoripari , ruhaipari áru Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy

177

ex. 3924 ex . 4016

ex. 4408 1 0 ex. 4408 9 0

ex. 4410

ex . 441 1 4415

4503 1 0 ex. 4504 1 0 ex. 4504 9 0

ex. 4602

ex. 480 2

ex, 4803

4804



29.

30.

31.

32

(vben, a 4802 vagy 4803 vtsz. alá tartozók kivételével Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben a ermékcsoporthoz tartozó Megjegyzések 3 . pontjában egengedettnél nem nagyobb mértékben megmunkálva vag y 1 eldolgozv a kivéve: szűrőpapír és karton (4805 40 HR kód) Növényi pergamen, zsírpapír, pergamenpapír és má s ényezett, átlátszó vagy áttetsző papír, tekercsben vagy ívben kivéve: átmásolópapír; sütőpapír Többrétegű papír és karton (ragasztóval összeragasztott ' apír- vagy kartonlapból összeállítva) felületi impregnálás agy bevonás nélkül, bels ő erő sítéssel is, tekercsben vagy 'vben Hullámpapír és -karton (ragasztott, sima felület ű lapokkal s), kreppelt, redőzött, domborított vagy perforált papír é s arton tekercsben vagy ívben, a 4803 vtsz . alá tartozók 'vételével Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinna l kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva , ötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül , elületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben agy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen éretben kivéve: nyomtató-, fénymásolópapír Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4803, 480 9 agy 4810 vtsz . alá tartozók kivételével kivéve: háztartási áru, ruhaipari áru Doboz, láda, tok, zsák és más csomagolóeszköz papírból , artonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból áll ó szövedékből kivéve: iratgyűjtő doboz ; levéltartó doboz és hasonló cikk irodai, üzleti célra (4819 60 HR kód) Mindenféle címke papírból vagy kartonból, nyomtatott i s ivéve : tanszerek ; dokumentumok, árut nem tartalmaz ó levélküldemények azonosító címkéi Orsó, cséve, kopsz és hasonló tartó papíripar i ~ ostanyagból, papírból vagy kartonból (perforálva vagy erítve is) Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból áll ó szövedék méretre vagy alakra vágva ; más terméké papíripar i ostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy ellulózszálból álló szövedékből kivéve : a szűrő papír és karton (4823 20 HR kód) ; az előre yomtatott regisztrálóhengerek, -ívek és számlapok önfeljegyző készülékekhez ; pénztárgép szalag Szövet, nem szőtt textília

ex. 4805

ex . 4806

4807

4808

I.

I,

I

33 .

34.

ex. 4810

ex. 481 1

I

35.

36. 37.

38 .

39 .

I

178

ex. 4819

ex. 482 1 4822

ex. 4823



40. 41 . 42.

43 .

44.

45 . 46. 47 . 48 49. 50. 51 .

52.

53 . 54. 55 .

56.

57.

Jutaszövet vagy az 5303 vtsz . alá tartozó más texti l háncsrostból készült szövet kivéve : építési termék, erózió- é s rézsüvédelmi áru Nem szőtt textíli a Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vag y rétegelt is kivéve: háztartási áru ; textil- és ruhaipari áru ; járműipari áru; építési termék, bútoripari, erózió- és rézsüvédelmi célokra szolgáló áru; geotexti l Zsinór, köté l Zsineg, kötél fonva vagy sodorva, és gumival vag y ű m anyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolv a is kivéve: hajókötél és kábel; bálázózsineg ; 5 mm-nél nagyobb átmér őjű áruk; háztartási áru ; textil- és ruhaipari áru ; építési termék; bútoripari áru Zsák, zacskó Zsák és zacskó termék csomagolására kivéve: árvízvédelmi homokzsák Üveg, kerámi a Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartál y termék szállítására vagy csomagolására ; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegb ől Kerámiából készült termék áru csomagolására Vas, acél Vasból vagy acélból készült csomagolási segédanya g (pántolószalag) Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonl ó edény bármilyen anyag (a s űrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgy űjtő edény Tartály vasból vagy acélból, s ű rített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalomma l kivéve: a helyhez kötött tartályok Alumíniu m Alumíniumfólia (papír, karton, m űanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm kivéve: elektrotechnikai áru Alumíniumhordó, -dob, -kanna, -doboz és hasonló edény (a merev vagy összenyomható cs ő alakú tartály is) bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgy űjtő edény Alumíniumtartály sűrített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok

179

ex. 5310

ex. 5603

ex. 5607

ex. 6305

701 0 ex . 6909 9 0 ex. 721 1

ex. 731 0

ex. 731 1

ex. 7607

ex. 761 2

ex. 7613



Asztali, konyhai vagy más háztartási cikk, valamint eze k részei alumíniumból ex. 761 5 kivéve: nem egyszer használatos áruk 59. Máshol nem említett áruk nem nemesfémb ől Dugó, kupak és fed ő (beleértve a korona-, csavar- é s kiöntődugót is), palackfedél vagy kupak, és más csomagolás i 60. ex. 8309 segédanyag nem nemesfémb ől kivéve: csavarmenetes hordódugó ; hordódugóvédő, pecsét 61 . Páraleköt ő anyag 62. Páralekötő csomagolási segédanyag ex. 3802 * a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitev ő „ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉK” felirattal ellátva . ** a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitev ő „BIOLÓGIAI ÚTON LEBOMLÓ SZEMETESZSÁK” felirattal ellátva . 58.

c) egyéb kőola termékek A ssz. 1. 2. 3. 4. 5.

B Megnevezés

Kenőolaj Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj Hidraulikus célú folyadék Fehérolaj, folyékony paraffin Differenciálolaj és reduktorolaj Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj , korróziógátló olaj Villamosszigetelési olaj Más kenőolaj és más olaj, kivéve ken őzsírok Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumene s ásványokból el őállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként Más, kivéve kenőzsírok Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz

6 7. 8. 9 10. 11 . 12.

egyéb műanyag termékek A ssz. 1.

B Megnevezés

Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és eze k részei; ezekből készült áru

e) egyéb vegyipari termékek

180

C Vámtarifaszám és HR, KN alszár a 2710 19 8 1 2710 19 83 2710 19 85 2710 19 87 2710 19 91 2710 19 93 ex. 2710 19 99 3403 11 00 3403 19 1 0 ex. 3403 19 90 ex. 3819 00 0 0

C Vámtarifaszám és HR, KN alszám 6702 10



A

B

ssz.

Megnevezés Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószere k Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formáb a öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelembe n szokásos módon kiszerelve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelés ű termékek Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével) ; felületaktív készítmény, mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), és tisztítókészítmények , szappantartalommal is, a 3401 vtsz . alá tartozók kivételéve l kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelés ű termékek Súrolókrémek és –porok és más súrolókészítménye k kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelés ű termékek Szépség- vagy testápoló készítmények Hajápoló szerek Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozá s utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépségvagy testápolószerek ; helyiségszagtalanítók, illatosított vag y fertőtlenítő tulajdonságúak is

1.

2

3

4. 5. 6. 7.

elektromos, elektronikai berendezésekB A ssz. 1. 2 3. 4. 5. 6 7

C Vámtarifaszám és HR, KN alszá m

ex. 3401

ex. 3402

ex. 3405 40

3305 3307

C

Megnevezés Nagygépek, az alkatrészek kivételéve l Központi fűtés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazán Segédberendezés a 8403 vtsz . alá tartozó kazánhoz Folyadékszivattyú mérőszerkezettel vagy anélkül Légvagy vákuumszivattyú, légvagy más gázkompresszor és ventilátor ; elszívó vagy visszavezet ő kürtő beépített ventilátorral, sz űrővel is motormeghajtású Légkondicionáló berendezés nedvességszabályoz ó ventilátorral, hőmérsékletés szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hő szivattyú a 8415

18 1

Vámtarifaszám é s HR, KN alszám ex. 840310 * ex . 8404 10* ex. 8413 * ex . 8414 *

ex. 8415 * ex. 8418 *



8

9.

10. 11 . 12

13 . 14. 15. 16. 17

18.

19 . 20. 21 22. 23 . 24. 25 . 26. 27 28

kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételéve l Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is ; folyadék vagy gáz szűrésére vagy tisztítására szolgáló gép és készülék Mosogatógép; palack vagy más tartály tisztítására vag y szárítására szolgáló gép ; palack, kanna, doboz, zsák vagy más tartály töltésére, zárására vagy címkézésére szolgáló gép ; palack, befőttesüveg, kémcső és hasonló tartál y dugaszolására szolgáló gép; más csomagoló- vagy bálázógé p (beleértve a zsugorfóliázó bálázógépet is) ; ital szénsavazásár a szolgáló gép Csigasor és csigás emel ő, a vedres felvonó kivételével ; csörlő és hajóorsó ; gépjárműemelő _ Szövőgép Háztartásban vagy mosodában használatos mosógép , beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is Textilfonal, szövet, vagy kész textilárú fehérítésére , festésére, appertálására, végkikészítésére, bevonására vag y impregnálására szolgáló mosó-, tisztító-, csavaró-, szárítógép , vasaló-, sajtológép Elektromotor és elektromos generátor [az áramfejleszt ő egység (aggregát) kivételével] Elektromos áramfejleszt ő egység (aggregát) és forgó áramátalakító Elektromos transzformátor, statikus áramátalakító (pl . egyenirányító) és induktor Elektromágnes ; állandó mágnes és olyan áru, amel y mágnesezés után állandó mágnessé válik Elektromos gyújtó- vagy indítókészülék szikragyújtás ú vagy kompressziós gyújtású, bels ő égésű motorhoz (pl. gyújtómágnes, mágnesdinamó, gyújtótekercs, gyújtógyerty a és izzófej, indítómotor) ; generátor (pl . dinamó, alternátor) és az ilyen motorhoz használt árammegszakító Napozóágyak, napozólámpák és hasonló, napozásho z használt felszerelések : ultraibolya A sugarat felhasznál ó fénycs ővel, más, napozóágyak, -lámpák, hasonló felszerelések napozáshoz Kisgépek, az alkatrészek kivételével Mérleg (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenység ű mérleg kivételével) Kötőgép, hurkológép Varrógép Porszívó készülék, beépített Elektromechanikus háztartási elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével Villanyborotva, -hajnyíró gép és sz őreltávolító készülék Elektromos jelzőkészülék, ablaktörl ő, jegesedés gátló és páramentesít ő készülék gépjárm űhez Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló; helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég -

182

ex. 8421

ex. 8422 *

ex. 8425 * ex. 8446 * ex. 8450 * ex. 8451 * 8501 * 8502* 8504 * 8505 *

8511 *

8543 70 5 1 8543 70 5 5

ex. 8423 * ex. 8447 * ex. 8452 * 8508* * 8509 8510 ex. 8512 8516*



29

30. 31 . 32. 33 . 34. 35. 36. 37 38 39. 40. 41 . 42 43 . 44 .

45.

46.

és talajmelegítő készülék ; elektrotermikus fodrászati készülé k (pl. hajszántó, sütővas, sütővas-melegítő) és kézszárít ó készülék; villanyvasaló ; más elektrotermikus háztartás i készülék; elektromos fűtőellenállás a 8545 vtsz . alá tartozó kivételéve l Legfeljebb 1000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére, vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülék, (például kapcsolók, relék, olvadóbiztosítékok , túlfeszültség-csökkentők, dugaszok, foglalatok, lámpafoglalatok és más csatlakozók, csatlakozódobozok) optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vag y kábelekhez való csatlakozók Szerelt piezoelektromos kristály Elektromos vibrációs masszírozó készülék Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is , nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémb ő l készült tokkal Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével Óra „kisóraszerkezettel', a 9104 alá tartozó kivételével Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú ór a gépjárműhöz, légi, űr- és vízi járműhöz Más óra Idő pont-regisztráló készülék és időtartam mérésére , regisztrálására vagy más módon történ ő jelzésére szolgál ó készülék, óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral (pl . időszámláló, id ő regisztráló) kisóraszerkezettel vagy Óraszerkezettel vagy szinkronmotorral működő időkapcsoló Kisóraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt Óraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon-készülék ) Nyomtatók, másológépek és faxgépek, kombinálva is ; kivéve: alkatrészek Írógépek, szövegszerkeszt ő gépek Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméret ű adatrögzítő , előhívó és megjelenít ő gép ; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép; jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel ; pénztárgép Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei ; mágnese s vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történ ő átírására és máshol nem említett gé p ilyen adatok feldolgozásához Más irodai gép (pl . stencil- vagy más sokszorosítógép , érmeszámláló vagy érmeválogató, címíró gép, lyukasztóvagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyez ő, fűzőgép); kivéve : a 8472 90 30 alá tartozó termékek és a

183

853 6

8541 60 00 9019 10 1 0 ex. 910 1 ex. 9102 ex. 9103 ex. 9104 ex. 9105 ex. 9106 ex. 9107 ex. 9108 ex . 9109

ex. 8443 * ex . 8469 ex. 847 0

ex. 847 1

ex. 847 2



47. 48

49.

50. 51. 52 53 . 54 . 55. 56. 57

58 59. 60. 61 . 62

63 . 64. 65. 66.

bankjegykiadó automata A 8471 vtsz . alá tartozó gép alkatrészei és tartozéka Távbeszélő-készülékek, hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló készülék , kivéve: a 8517 12 00, a 8517 69 31 és a 8517 69 39 vtsz . alá tartozó termékek. Lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejt ő tároló eszközök, „intelligens” kártyák és más adathordozók han g vagy más jel rögzítésére, rögzített is, beleértve a matricát és a mesterlemezt lemezek gyártásához ; kivéve: a 37. árucsoportba tartozó termékek Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor Kizárólag vagy első sorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor Elektronikus integrált áramkörök, tárolók Elektronikus fordítógép vagy szótár Antennaerősítő Szórakoztató elektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek, az alkatrészek kivételével Mikrofon ; hangszóró ; fejhallgató és fülhallgató , mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és eg y vagy több hangszóróból álló egység ; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység Hangfelvev ő vagy hanglejátszó készülék videotunerrel Videofelvevő és -lej átszókészülék, egybeépítve is vagy televízióműsor-adókészülék, Rádióó vagy hangfelvevő vagy –lejátsz vevőkészülékkel készülékkel egybeépítve is; digitális fényképez őgép, videokamera-felvevő Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvev ő vagy -lej átsz ó készülékkel vagy órával közös házban is Monitorok és kivetít ők, beépített televízióvev ő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék , rádióműsor-vev őkészüléket vagy hang- vagy képfelvev ő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 alá tartozó termékek kivételével Fotovoltaikus elem Vezeték nélküli infravörös távirányító eszköz mozgófényképészeti kamera Fényképez őgép (a és fényképészeti villanófény-készülék kivételével) ; villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök,

184

8473 30 2 0 ex. 8517 *

8523

8526 * 8528 41 00 8528 51 00 8528 61 00 8542 8543 70 1 0 8543 70 3 0

8518* 8519* 8521* 8525* 8527

ex. 8528 * 8541 40 90 ex. 8543 70 9 0 ex . 900 6



67 68. 69. 70. 71 72. 73 . 74. 75 76 77 78 79 80. 81

82

83 84. 85 86 87

továbbá 9006 10 00, 9006 30 00, 9006 61 00, 9006 69 00 al á tartozó termékek Mozgóképfelvev ő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hanglejátszó készülékkel vagy anélkül Allóképvetít ő, a mozgó fényképészeti gép kivételével ; fényképészeti nagyító és kicsinyítő (a mozgó fényképészeti kivételével) Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vag y erő sítik (p1 . orgona, gitár, tangóharmonika) Elektromos, elektronikus barkácsgépek, szerszámok , kivéve a nagyméret ű , helyhez kötött ipari szerszámok, a z alkatrészek kivételéve l Elektromos talaj-előkészítésre vagy -megmunkálásr a szolgáló gép Elektromos fűkaszáló gép Fémipari eszterga Anyagleválasztással működő fémipari gép Sorjázó, élező, köszörülő, csiszoló, tükrösítő, fényező vagy más módon simító szerszámgép Gyalugép, véső-, hornyoló-, üregel ő -, fogaskerékmaró , fogaskerék-köszörül ő vagy fogaskerék-simítógép, fűrészgép , vágógép, valamint más vtsz . alá nem osztályozható, fém vagy cermet leválasztásával működő más szerszámgép Anyagleválasztás nélkül működő más szerszámgép, fé m vagy más cermet megmunkálására Szerszámgép kő, kerámia, beton, azbeszt cement vag y hasonló ásványi anyag vagy üveg hidegmegmunkálására Szerszámgép fa, parafa, csont, keménygumi, kemény műanyag vagy hasonló kemény anyag megmunkálására Kézi használatú szerszám Forrasztó-, keményforrasztó vagy hegesztőgép és készülék, vágásra alkalmas is Elektromos (elektromosan hevített gázzal m űködő is), lézer- vagy más fény- vagy fotonsugaras, ultrahangos, elektronsugaras, mágnesimpulzusos, plazmaív-forrasztó, keményforrasztó vagy hegeszt ő gép és -készülék, vágásra alkalmas kivitelben is ; fém vagy cermet meleg porlasztásár a szolgáló gép és készülék Játékok, szabadid ős és sportfelszerelések, az alkatrészek kivételével Villanyvonat, vágány, jelző lámpa és más tartozékai ; csökkentett méretű „méretaranyos” összeszerelhet ő modell, készletben m űködő is Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból Beépített motorral működő más játék és modell má s anyagból Szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték , beleértve a tivoli játékot, a biliárdok, különféle típusú

185

ex . 9007 * ex. 9008 * ex . 9207

8432* 8433 11 10 * ex. 8458 * ex. 8459 * ex. 8460 * ex. 8461* ex . 8463 * ex . 8464 * ex . 8465 * ex. 8467 * ex. 8468 *

8515*

9503 00 3 0 ex . 9503 00 7 5 ex. 9503 00 7 9 ex. 9504*



játékkaszinó-asztalt és az automata tekepálya-felszerelést is Ellenőrző és vezérlő eszközök, az alkatrésze k 88 kivételével Elektromosan működő akusztikus vagy vizuáli s jelzőberendezés (pl. csengő , sziréna, jelzőtábla, betörést vagy 89 8531 * tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 alá tartoz ó kivételével 90. Ellenőrző és vezérl ő eszközök (pl. vezérlőpultok) ex. 8537 10* Faj súlymérő és hasonló folyadékban úszó mér őműszer, 91 . hőmérő, pirométer, barométer, higrométer és pszichométer , ex . 9025 * regisztrálóval is, és mindezek egymással kombinálva is Folyadék vagy gáz áramlásának, szintjének, nyomásána k 92. vagy más változó jellemz őinek mérésére vagy ellenőrzésére ex. 9026* szolgáló eszköz, műszer és készülék Háztartási vagy laboratóriumi mérő és szabályozó * 93 . ex. 9027 elektromos, elektronikus készülékek, berendezések Gáz-, folyadék- vagy áram fogyasztásának vagy 94. előállításának mérésére szolgáló készülék, ezek hitelesítésér e ex. 9028 * szolgáló mérőeszköz is Fordulatszámláló, termékszámláló, taxióra, kilométer95 . számláló, lépésszámláló és hasonló készülék ; sebességmérő ex. 9029 * és tachométer; stroboszkóp ex. 9032 * 96 . Automata szabályozó- vagy ellen őrző műszer és készülék 97 . Adagoló automaták, az alkatrészek kivételéve l Bankjegykiadó automata 8472 90 3 0 98 . Automata elárusítógép (így különösen postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzvált ó ex. 8476 * 99 . gépet is 100 . Rádiótelefon-készülék, az alkatrészek kivételéve l Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli 8517 12 0 0 101 . hálózatokhoz való távbeszélők 102. Hordozható személyi hívó 8517 69 3 1 8517 69 39 103. Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vev ő készülék A * jelzéssel ellátott vtsz. számok olyan elektromos, elektronikai berendezés termékcsoportoka t jelentenek, melyben azok a termékek termékdíjkötelesek, melyeknek bruttó súlya legfeljebb 200 kg , vagy teljesítmény felvétele legfeljebb 4 kW . umiabroncsok A ssz. 1 2.

B Megnevezés

Új gumi légabronc s kivéve: a 4011 50 00 alá tartozó termékeket Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs ; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30 ; 4012 90 90 alá tartozó termékeket

h) irodai papírok A

186

C Vámtarifaszám és HR, KN alszám ex. 401 1 ex . 401 2



Megnevezés

Ssz.

Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy má s grafikai célra tekercsben vagy téglalap alakú ívben bármilyen méretben a végfelhasználó számára kiszerelve kivéve : könyv alappapír; Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinna l (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva , kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül , felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsbe n vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilye n méretben írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra a végfelhasználó számára kiszerelve kivéve: könyv alappapír ; Regiszter, jegyzetfüzet (notesz), írótömb, előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, írómappa, iratrendező (cserélhető lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb és má s irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyűjtemények számára papírból vagy kartonból kivéve: a reklámhordozó papírnak minősülő termékeket

1'

2'

3.

i) reklámhordozó panírok A ssz. 1 2.

B Megnevezés

Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vag y kartonból készült áruk Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek

187

Vámtarifaszám é s HR, KN alszár a ex . 4802

ex. 4810

ex. 4820

C Vámtarifaszám é s HR, KN alszá m ex . 48 ex. 49"



16.

melléklet a 2014. évi . . .. törvényhez

„2. melléklet a 2011 . évi LXXXV. törvényhe z Az

egyes termékd(jköteles termékek termékdíjtételei

a) Akkumulátor 1

A Termékáram

2 3

Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

b) Csomagolószer ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer ) A 1 Anyagáram 2 Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével 3 Műanyag bevásárló-reklám táska 4 Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 5 , Társított rétegzett italkarton 6 Fém Papír 7 8 Fa, természetes alapú anyag 9 Üveg Egyéb 10 bb) Kereskedelmi csomagolószer A Anyagáram 1 2

Fém

B Termékdíjtétel (Ft/kg) 57 57

B Termékdíjtétel (Ft/kg ) 57 1900 57 19 19 19 19 19 57 B Termékdíjtétel (Ft/kg ) 304

c) Egyéb kőolajtermék 1 2

A Termékáram

B Termékdíjtétel (Ft/kg ) 11 4

A Termékáram

B Termékdíjtétel (Ft/kg ) 1900

Kenő olaj

d) EQVéb műanyag termék 1 2

Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei ; ezekből készült áru

e)Egyéb vegyipari termék 1

A Termékáram

188

B Termékdíjtétel

2 3

Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek Szépség- vagy testápoló készítmények

(Ft/kg ) 11 57

f) Elektromos, elektronikai berendezés A Termékáram

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Nagygépek Kisgépek Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék Szórakoztató elektronikai cikkek Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok Játékok, szabadidős és sportfelszerelések Ellenőrző, vezérl ő és megfigyelő eszközök Adagoló automaták Rádiótelefon-készülék

B Termékdíj tétel (Ft/kg) 57 57 57 11 4 57 57 57 114 30 4

Gumiabroncs 1 2

1

A

B Termékdíj tétel (Ft/kg) 19

Termékáram Irodai papír

i) Reklámhordozó papír

A Termékáram

1 2

B Termékdíjtétel (Ft/kg) 57

Gumiabroncs

h) Irodai papír

2

A Termékáram

Reklámhordozó papír

189

B Termékdíj tétel (Ft/kg) 85"



17.

melléklet a 2014 . évi . . . . törvényhez

„3. melléklet a 2011 . évi LXXXV. törvényhez Az

egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása

Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesít ő kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada goxü, az adott termék- é s anyagáramra jellemz ő felső hasznosítási arány pedig qf. A qf és goxÜ értékeket 2012 . évtő l az alábbi táblázat tartalmazza: a) Akkumulátor A Termékáram

B qf fels ő hasznosítás i arány

Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

0,85 0,85

1

2 3

b) Csomagolószer bal Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolósze r A B 1 Anyagáram qf fels ő hasznosítás i arány 2

Műanyag- a műanyag bevásárló reklám táska kivételével 3 Műanyag bevásárló-reklám táska 4 Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) _ 5 Társított rétegzett italkarton Fém 6 7 Papír 8 Fa, természetes alapú anyag Üveg 9 10 Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolósze r A Anyagáram 1 2

Fém

c) Elektromos, elektronikai berendezés A 1 Termékáram

190

C qOHÜ OHÜ országo s átlagos teljesítési hánya d 0,85 0,85

0,65

C qOHÜ OHÜ országo s átlagos teljesítési hánya d 0,2 5

0,65 0,65

0,1 5 0,40

0,65 0,65 0,65 0,65 0,65 0,65

0,20 0,60 0,65 0,1 5 0,60 0,25

B qf fels ő hasznosítás i arány 0,65

C qOHÜ OHÜ országo s átlagos teljesítési hányad 0,17

B qf felső hasznosítás i arány

C qOHÜ OHÜ országo s átlagos teljesítési



2 3 4

5 6

7 8 9 10

Nagygépek Kisgépek Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefonkészülék Szórakoztató elektronikai cikkek Elektromos és elektroniku s barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipar i szerszámok Játékok, szabadidős és sportfelszerelések Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök Adagoló automaták Rádiótelefon-készülék

0,65 0,65 0,65

hánya d 0,3 3 0,1 8 0,33

0,65 0,65

0,30 0,05

0,65

0,05

0,65

0,05

0,65 0,65

0,05 0,20

d) Gumiabroncs A Termékáram

B qf felső hasznosítás i arány

C 1 gOHÜ OHÜ országo s átlagos teljesítés i hányad Gumiabroncs 0,75 0,7 5 2 Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alább i általános formula határozza meg : T=R+EI +KI aho l T a megfizetendő fajlagos termékdíj , R a megfizetend ő fajlagos rendszerirányítási alapköltség, El a megfizetend ő fajlagos extemális költség, KI pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség. A megfizetend ő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjkötele s termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza : a) Akkumuláto r 1

2 3

A Termékáram

Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

b) Csomagolószer ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolósze r A 1 Anyagáram

19 1

B Fajlagos rendszerirányítás i alapköltség (Ft/kg) 44 44

B Fajlago s rendszerirányítási



2 Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével 3 Műanyag bevásárló-reklám táska 4 Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 5 Társított rétegzett italkarton 6 Fém 7 Papír 8 Fa, természetes alapú anyag 9 Üveg 10 Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolószer A 1 Anyagáram

2

Fém

alapköltség (Ft/kg) 34 130 0 34 12 12 16 14 12 34 B Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg) 160

c) Elektromos, elektronikai berendezé s A Termékáram

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10

Nagygépek Kisgépek Információs (1T) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék Szórakoztató elektronikai cikkek Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivév e a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok Játékok, szabadidő s és sportfelszerelések Ellenőrző, vezérl ő és megfigyel ő eszközök Adagoló automaták Rádiótelefon-készülék

B Fajlagos rendszerirányítás i alapköltség (Ft/kg) 34 34 34 68 34 34 34 68 160

d) Gumiabroncs 1

A Termékáram

2 Gumiabronc s A megfizetendő externális költség (E l ) számítása a qe
192

B Fajlagos rendszerirányítás i alapköltség (Ft/kg) 36



t képlet szerint történik, minden más esetben E 1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi tábláza t tartalmazza:

a) Akkumulátor A Termékáram

1 2 3

Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

B Fajlagos externáli s alapköltség (Ft/kg ) 24 24

b) Csomagolósze r ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer ) A Anyagáram

1

2 M űanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével 3 Műanyag bevásárló-reklám táska 4 Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 5 Társított rétegzett italkarton 6 Fém Papír 7 8 Fa, természetes alapú anyag 9 Üveg 10 Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolószer A 1 Anyagáram 2

Fém

B Fajlagos externáli s alapköltség (Ft/kg) 24 774 24 7 8 4 4 6 24 B Fajlagos externáli s alapköltség (Ft/kg ) 120

c) Elektromos, elektronikai berendezés 1 2 3 4 5

A Termékáram Nagygépek Kisgépek Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék Szórakoztató elektronikai cikkek

193

B Fajlagos externáli s alapköltsé g (Ft/kg) 24 24 24 46

6 7 8 9 10

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivév e a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok Játékok, szabadidős és sportfelszerelések Ellen ő rző , vezérl ő és megfigyelő eszközök Adagoló automaták Rádiótelefon-készülék

24 24 24 46 120

d) Gumiabroncs A Termékáram

1 2

Gumiabroncs

B Fajlagos externáli s alapköltsé g (Ft/kg) 34

A megfizetendő kezelési költség (KI ) számítása a qe
K Képlettel történik, a qe
goxükgf

esetben a

minden más esetben KI=O. A képletben szerepl ő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különfél e termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza : a) Akkumulátor 1

2 3

A Termékáram Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

b) Csomagolószer ba) Csomaaolószer (kivéve kereskedelmi csomagolósze r A 1 Anyagáram 2 3 4 5 6

Műanyag- a mű anyag bevásárló-reklám táska kivételével Műanyag bevásárló-reklám táska Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) Társított rétegzett italkarton Fém 194

B Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg) 20 20

B Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg) 30 30 30 10 10



7 Papír 8 Fa, természetes alapú anyag 9 Üveg 10 , Egyéb bb) Kereskedelmi csomagolószer A Anyagáram

1

2

5 10 10 30

Fém

B Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg) 100

c) Elektromos, elektronikai berendezés A Termékáram

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Nagygépek Kisgépek Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék Szórakoztató elektronikai cikkek Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivév e a helyhez kötött, nagyméretű pari szerszámok Játékok, szabadidős és sportfelszerelések Ellenőrző, vezérl ő és megfigyelő eszközök Adagoló automaták Rádiótelefon-készülék

B Fajlagos kezelés i alapköltség (Ft/kg) 30 30 30 70 15 15 15 70 100

d) Gumiabroncs A Termékáram

1 2

Gumiabroncs

195

B Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg) 30"