135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 13., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 828, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. október 13., csütörtök

TARTALOMJEGYZÉK 2005: CVI. tv. 219/2005. (X. 13.) Korm. r.

220/2005. (X. 13.) Korm. r. 221/2005. (X. 13.) Korm. r.

135. szám

222/2005. (X. 13.) Korm. r.

223/2005. (X. 13.) Korm. r.

224/2005. (X. 13.) Korm. r.

Ára: 828,– Ft

225/2005. (X. 13.) Korm. r.

226/2005. (X. 13.) Korm. r.

227/2005. (X. 13.) Korm. r.

228/2005. (X. 13.) Korm. r.

229/2005. (X. 13.) Korm. r.

90/2005. (X. 13.) FVM–EüM–GKM e. r.

Oldal A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rejtjeltevékenységrõl szóló 43/1994. (III. 29.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . Az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza mûködésére, felügyeletére, felhasználására, megszüntetésére és forrásaira vonatkozó részletes szabályokról szóló 134/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes belügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes egészségügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes foglalkoztatási és munkaügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes földmûvelésügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes gazdasági és közlekedési ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes oktatási ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet módosításáról . . . . . .

A tartalomjegyzék a 7404. oldalon folytatódik.

7404

7408 7409

7410

7411

7411

7414

7415

7417

7418

7423

7425 7426

7404

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

TARTALOMJEGYZÉK 40/2005. (X. 13.) HM r.

79/2005. (X. 13.) OGY h.

80/2005. (X. 13.) OGY h.

A Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . „Az Apró–Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekbõl, illetve állami hitelekbõl történõ meggazdagodásának titkairól” elnevezésû vizsgálóbizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 45/2005. (V. 26.) OGY határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” címû dokumentumban foglaltaknak az Európai Unió készülõ Drogstratégiájával való összehangolását elõkészítõ eseti bizottság eddigi tevékenységérõl szóló jelentés elfogadásáról . . . . . . . . . .

7429

Nemzetközi szerzõdések közzététele Megállapodás az „URBACT” Közösségi Kezdeményezésen alapuló program végrehajtásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7429

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter pályázati felhívása a feladatkörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai vizsgaszervezési jogának megszerzésére . . Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium közleménye az Idõsbarát Önkormányzat Díj odaítélésérõl . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2005. évi CVI. törvény a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról* 1. § A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: a felsõoktatásról szóló törvény) 72. §-a a következõ s)–u) ponttal egészül ki: [A Kormány a felsõoktatással kapcsolatos feladatai körében] „s) szabályozza a 87/A. §-ban meghatározott többciklusú képzés rendjét, az osztott és az osztatlan képzések szerkezetét, a képesítési keretet, az alap- és mesterképzés

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. október 10-i ülésnapján fogadta el.

7428

7428

7436 7444 7444

képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggõ eljárási rendet, továbbá a külsõ, nem felsõoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés képzési idejét, t) meghatározza a felsõfokú szakképzés szervezésének rendjét, u) szabályozza, hogy a felsõoktatási felvételi kérelmek rangsorolásánál a középiskolai tanulmányi versenyeken vagy más tudományos célú versenyen elért eredményeket, illetve a kiemelkedõ sporteredményeket milyen módon és milyen feltételek mellett lehet figyelembe venni, továbbá, hogy mely esetben lehet szakmai alkalmassági, illetve gyakorlati vizsgát tartani, továbbá mely esetben lehet megkövetelni az egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt.” 2. § A felsõoktatásról szóló törvény 74. §-ának (1) bekezdése a következõ x) ponttal egészül ki: [Az oktatási miniszter a felsõoktatással kapcsolatos állami feladatai körében] „x) szabályozza a 87/A. § (1) bekezdésében meghatározott alapképzés és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit.”

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. § A felsõoktatásról szóló törvény 34. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A tényállás tisztázására, a határidõkre, a határidõk számítására, az igazolásra, a döntés alakjára és tartalmára, közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történõ kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, a döntés felülbírálati kérelemre vagy hivatalból történõ módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” 4. § A felsõoktatásról szóló törvény a következõ alcímmel és 21/A. fejezettel egészül ki: „21/A. Fejezet A többciklusú képzés 87/A. § (1) A felsõoktatás egymásra épülõ, felsõfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. (2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülõ ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzések szerkezetét a Kormány határozza meg. (3) A felsõoktatás keretében – az (1) bekezdésben foglaltak mellett – felsõfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsõfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhetõ. (4) A felsõoktatási intézmény az alapító okiratában foglaltak alapján – a felnõttképzési törvényben meghatározott intézményi akkreditáció nélkül – vehet részt a felnõttképzésben. 87/B. § (1) A felsõoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program az intézményi tanács általi elfogadással válik érvényessé. (2) A felsõfokú szakképzés a felsõoktatási intézmény által készített és az intézményi tanács által elfogadott szakképzési program szerint folyik. A szakképzési program az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsõfokú szakképzésre készíthetõ, a szakképesítésért felelõs miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján. (3) A felsõoktatási intézmény és a gazdasági (szakmai) kamara a szakképesítésért felelõs miniszterrel kötött megállapodás alapján – az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmûködve – kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt és kezdeményezi a felsõfokú szakképzésnek az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvételét. A felsõfokú szakképesítést fel kell venni – egyszerûsített és gyorsított akkreditációs eljárást követõen – az Országos Képzési Jegyzékbe, ha azzal a szakképesítésért felelõs miniszter egyetért.

7405

(4) A szakképzési program tartalmazza a megegyezõ tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetõségét, továbbá a felsõfokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idõ négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb idõt állapít meg. A szakközépiskolában folyó felsõfokú szakképzésben kredit akkor szerezhetõ, ha a szakközépiskola felsõoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsõfokú szakképzést. (5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhetõ. Az alapfokozat az elsõ felsõfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggõ szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az összefüggõ szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – összefüggõ szakmai gyakorlat esetén legalább kettõszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idõ legalább hat, legfeljebb nyolc félév. (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhetõ. A mesterfokozat a második felsõfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhetõ a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben – figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat – legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idõ legalább két, legfeljebb négy félév. (7) Az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idõ legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. (8) A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követõen további – szakirányú szakképzettség szerezhetõ. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idõ legalább két, legfeljebb négy félév. (9) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követõ képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idõ hat félév. 87/C. § (1) Alapképzésre történõ felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése.

7406

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Alapképzésre történõ jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsõoktatási intézmények közösen határozzák meg, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emeltszintû érettségi vizsga letétele. A felsõoktatási intézmény határozza meg, hogy milyen érettségivizsga-eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez. (3) Az alapképzésre történõ felvételre benyújtott jelentkezési kérelmeket – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az egyes képzési területekre meghatározott egységes felvételi követelmények alapján, képzési áganként, szakonként kell rangsorba állítani. A felvételi feltételeket teljesítõk felvételi kérelmét a felvételi rangsorban elért helyük alapján kell teljesíteni, oly módon, hogy a felvételi rangsorban elõbb állók kérelmét kell az általuk megadott intézményi rangsor szerint teljesíteni. (4) A felsõoktatási intézmény a tanulmányokhoz szükséges különleges képesség vagy a megszerezhetõ szakképzettséggel betölthetõ munkakör sajátosságai miatt szakmai alkalmassági, illetõleg gyakorlati vizsgát jogosult tartani, amennyiben e képességekrõl az érettségi vizsga keretében nem vagy nem megfelelõ módon lehet meggyõzõdni. Ha a felsõoktatási intézmény gyakorlati vizsgát tart, akkor a felvételi jelentkezéseket a vizsga figyelembevételével rangsorolja. 87/D. § (1) Mesterképzésre az vehetõ fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. (2) Szakirányú továbbképzésre az vehetõ fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi elõfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott idõtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthetõ. (3) Doktori képzésre az vehetõ fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. (4) A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre történõ felvétel további feltételeit a felsõoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkezõ mely felsõoktatási intézményben szerezte az oklevelét. 87/E. § (1) A felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokban (kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történõ elõrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. (2) Kredit a felsõoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhetõ. (3) A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (4) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez elõírt összes kredit leg-

2005/135. szám

alább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékû tantárgy közül választhasson. Államilag finanszírozott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – költségtérítés fizetése nélkül – az összes elõírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékû tárgyat vehessen fel. (5) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsõoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató bármelyik felsõoktatási intézményben folyó képzésben felveheti. (6) A felsõoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a felsõoktatási intézmény által ajánlott tantervtõl. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési idõnél rövidebb, illetve hosszabb idõ alatt is megszerezheti. (7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak elõfeltétele fennáll – bármelyik felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsõoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsõoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága végzi. (8) Az (5)–(7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni. (9) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenõ rendszerben kerülhet sor. 87/F. § (1) A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol nyelvû jelölése: a) alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve: BA, BSc), b) mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve: MA, MSc). (2) A mesterfokozattal rendelkezõk az oklevelük által tanúsított szakképzettség elõtt az „okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár stb.). (3) Az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur. (4) A doktori képzésben szerezhetõ oklevél által tanúsított tudományos fokozat a „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD), a mûvészeti képzésben „Doctor of Liberal Arts” (rövidítve: DLA). 87/G. § (1) Magyar felsõoktatási intézmény külföldi felsõoktatási intézménnyel a következõ feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar vagy külföldi, illetve közös oklevél kiállításához vezetõ közös képzést:

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) a felsõoktatási intézmények jogosultak a képzés folytatására, b) a képzés megszervezésében az érintett felsõoktatási intézmények megállapodtak, c) az érintett felsõoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsõoktatási intézménynek minõsülnek, d) a kiállított oklevél az érintett országok belsõ joga szerint felsõoktatásban kiállított oklevélnek minõsül, e) a megállapodásból egyértelmûen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mesterképzés, doktori képzés vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés. (2) A felsõoktatási intézmény megállapodhat másik felsõoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására.” 5. § A felsõoktatásról szóló törvény 124/E. §-a a következõ cs) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „cs) képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsõfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá c) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenõrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt;” 6. § A felsõoktatásról szóló törvény a következõ 129. §-sal egészül ki: „129. § (1) A felsõoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétõl az e törvény 21/A. Fejezetének megfelelõ képzési program alapján indíthatnak alapképzést, ideértve az egységes, osztatlan képzés elsõ képzési idõszakát is, valamint folytathatják az e törvény hatálybalépése elõtt engedélyezett kísérleti képzésüket. Ettõl az idõponttól kezdõdõen nem indítható a régi képzési szerkezet szerinti fõiskolai szintû, illetve egyetemi szintû képzésben új évfolyam. A felsõoktatási intézmények olyan képzést indíthatnak, amelyet a képzési program részeként 2006. június 30-ig az intézményi tanács elfogadott vagy az oktatási miniszter kísérleti programként engedélyezett. E rendelkezés alól az oktatási miniszter az intézményi tanács kezdeményezésére legfeljebb egy tanévre szóló felmentést adhat. (2) E törvény alapján egyetemi szintû végzettség megszerzésére irányuló kiegészítõ alapképzés a szakterületnek

7407

megfelelõ képzési területen meginduló mesterképzést követõen nem indítható. (3) Azok a hallgatók, akik a felsõoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je elõtt kezdték meg, azt a korábbi követelmények szerint fejezhetik be az adott szak képesítési követelményében meghatározott képzési idõ alatt, és e törvény rendelkezései alapján fõiskolai szintû végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintû végzettséget tanúsító oklevelet szerezhetnek. (4) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je elõtt kezdték meg, de tanulmányaikat a (3) bekezdés szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e törvény 21/A. Fejezete alapján folytathatják tanulmányaikat. (5) A 2006. szeptember 1-jén és azt követõen induló alap- és mesterképzés tekintetében nem alkalmazható e törvény 83. §-ának (1)–(10) bekezdése, 84–86. §-a, valamint 110. § (2) bekezdése. (6) Ahol jogszabály fõiskolai szintû végzettségrõl és szakképzettségrõl rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségrõl rendelkezik, azon fõiskolai szintû végzettséget és szakképzettséget is érteni kell. (7) Ahol jogszabály egyetemi szintû végzettségrõl és szakképzettségrõl rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségrõl rendelkezik, azon egyetemi szintû végzettséget és szakképzettséget is érteni kell. (8) Az e törvény 21/A. Fejezete alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a fõiskolai szintû végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõk.” 7. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 50. §-ának (24) bekezdése, valamint a felsõoktatásról szóló törvény 72. §-ának d) pontja, 81. § (2) bekezdésének c) pontja, 124/D. §-ának a) pontja, a 7/A. § (1) bekezdésnek szövegébõl az „egyharmada az egyetemi-fõiskolai képzési szinten” szövegrész, a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXVIII. törvény 33. § (4) bekezdése, az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elõsegítését, valamint a felsõoktatási intézményés képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról szóló 2004. évi LX. törvény 7. § (4) bekezdésének a) pontja. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

7408

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

A Kormány rendeletei

„65/D. § A nyugdíjbiztosítási szerv a nyugellátási igény tárgyában kiskorú ügyfél esetében az érdemi határozatot tizenöt napon belül hozza meg.”

A Kormány 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelete

4. §

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 61. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „61. § A Tny. 47. §-a (1) bekezdésének és (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásánál a) a gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával az Országos Orvosszakértõi Intézet illetékes szakértõ bizottságának szakvéleményével, b) a gyermek tartósan fennálló betegségét a családi pótlékra irányadó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással kell igazolni.”

2. § Az R. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Tny. 55. § (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásánál a felnõttoktatás keretében folytatott tanulmányok alatt a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett képzés idejét kell érteni a felnõttképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával. Ha a felnõttképzés, illetve a felnõttképzést végzõ intézmény minõsítése kérdésében vita merülne fel, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium véleménye az irányadó.”

3. § Az R. 65/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

Az R. 75. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „75. § (1) A külföldön élõ vagy tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére a) a Tny. 79. § (2) bekezdése a) és b) pontjában meghatározottak szerinti átutalási betétszámlára (bankszámlára) utalással, vagy b) belföldi meghatalmazottja részére kell folyósítani. (2) Ha a külföldi tartózkodás várható idõtartama a kilencven napot meghaladja, a nyugellátásban részesülõ errõl, továbbá a külföldi lakcímérõl (tartózkodási helyérõl) – a külföldre történõ utazás elõtt – tájékoztatni köteles a nyugdíjfolyósító szervet. (3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ellátás külföldre történõ utalása a) a Tny. 79. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a belföldi számlavezetõ hitelintézettõl, b) a Tny. 79. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a nyugdíjfolyósító szervtõl kérhetõ. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi hitelintézet elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi hitelintézet számlaszámát, a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszámot (IBAN és SWIFT kód). (5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a belföldi meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia.”

5. § Az R. 75/C. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „75/C. § Ha a megállapított nyugellátás folyósítására a nyugdíjfolyósító szerv ügykörén kívüli okból amiatt nem kerülhet sor, mert a) a kiutalt ellátás a megadott folyósítási címrõl vagy bankszámláról visszaérkezik, és az ellátás kiutalásához szükséges intézkedések sem vezetnek eredményre, vagy b) az ellátásban részesülõ személy ismeretlen helyen tartózkodik, a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás további folyósítását határozattal megszünteti. A nyugdíjfolyósító szerv a jogosultság tényének késõbbi bizonyítása esetén határozatban intézkedik az ellátás újbóli folyósítása, valamint a nem folyósított ellátás visszamenõleges – legfeljebb öt évre járó, idõközi emelésekkel növelt – összegének kiutalásáról.”

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 6. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2005. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 4. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet rendelkezéseit – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. (4) Az R. – e rendelet 1. §-ával megállapított – 61. §-ában foglaltakat a 2005. június 4-tõl kezdõdõen megállapításra kerülõ nyugellátásokra kell alkalmazni. (5) Az R. – e rendelet 4. §-ával megállapított – 75. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésében foglaltakról a nyugdíjfolyósító szerv – az ellátásnak a Tny. 2006. január 1-jétõl hatályos 79. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti közvetlen tagállami bankszámlára utalása érdekében – legkésõbb 2005. október 31-ig köteles hivatalból tájékoztatni az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén élõ, Magyarországról nyugellátásban részesülõ személyeket.

7. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 66. §-a (1) bekezdésének második mondatában és 66/B. §-a (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe a „(2)” szövegrész, 72/A. §-ának (1) bekezdésében a „Tny. 64. § (6)–(7) bekezdésben említett” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási” szövegrész, 77. §-a (3) bekezdésének elsõ mondatában a „fizetési meghagyás” szövegrész helyébe a „fizetésre kötelezõ határozat” szövegrész, 79. §-ának (1) bekezdésében a „jogerõs fizetési meghagyás (fizetésre kötelezõ határozat)” szövegrész helyébe a „jogerõs fizetésre kötelezõ határozat” szövegrész, 80. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „(3)–(4) bekezdésben meghatározott szervek intézkednek” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szerv intézkedik” szövegrész, 80. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a „fizetési meghagyással” szövegrész helyébe „fizetésre kötelezõ határozattal” szövegrész, 84/A. §-a (3) bekezdésének elsõ mondatában a „fizetési meghagyással” szövegrész helyébe „fizetésre kötelezõ határozattal” szövegrész, továbbá második mondatában a „fizetési meghagyást” szövegrész helyébe „fizetésre kötelezõ határozatot” szövegrész lép.

8. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R. 66. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában „az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 37. §-a alapján” szövegrész, 66. §-ának (2) bekezdése, 66/B. §-ának (1) bekezdése,

7409

66/C. §-a, 71. §-a, 72/C. §-a, 77. §-ának (1) és (2) bekezdése, 78. és 78/A. §-a, 80. §-a (2) bekezdésének elsõ mondatában „a Tny. 78. §-a alkalmazásával” szövegrész, 82. §-a, 84. §-a, 89/A. §-a, b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a, 10. §-a, 13. §-a, 17. §-a, 18. §-a, 23. §-a és 26. §-a (3) bekezdésének c)–d) pontja, c) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet 11. §-a, 12. §-a, 16. §-a, 22. §-a, 25. §-a és a 30. §-a (8) bekezdésének d) pontja, d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet és a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a, 18. §-a és 25. §-a (9) bekezdésének e) pontja, e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §, 16. §-a és 19. §-a, f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a (4) bekezdésének g) pontja és (5) bekezdésének g) pontja, g) egyes társadalombiztosítási jogszabályok módosításáról szóló 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 18. §-a, h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. §-a. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 220/2005. (X. 13.) Korm. rendelete a rejtjeltevékenységrõl szóló 43/1994. (III. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

7410


A rejtjeltevékenységrõl szóló 43/1994. (III. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) A rejtjelzõ eszköz rendszeresítési engedélykérelmének elbírálására irányuló hatósági eljárást az Országos Rejtjelfelügyelet a 14. § (3) bekezdés szerinti alkalmasság megállapítására vonatkozó eljárás során kért szakértõi vélemény megérkezéséig felfüggesztheti.”

2. § Az R. 9. §-a a következõ d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi d) és e) pont megjelölése e) és f) pontra változik: [Mûködési területén, illetve a szervezet vezetõje által meghatározott hatáskörben a rejtjelfelügyelet] „d) jogosult részt venni az alárendeltségébe tartozó rejtjelzõ szolgálatoknak az Országos Rejtjelfelügyelet általi ellenõrzésében;”

3. § (1) Ez a rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

2005/135. szám

szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését: a) a tanúsítvány megadása, b) a tanúsítvány megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, c) a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása, d) a nemleges megállapítás. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában – feltéve, hogy az eljárás a 9. § (4) bekezdése alapján folyt –, valamint d) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (3) A tanúsítvány megadására irányuló eljárásra egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben való eljárására vonatkozó általános szabályokat (Szt. VII. fejezet) kell megfelelõen alkalmazni, a következõ eltérésekkel: a) az igazolás ki van zárva a közösségi rendelet 7. cikkében megszabott határidõ elmulasztása esetén; b) az Szt.-nek a nyilvánosságra vonatkozó szabályait (53. §) a bejelentés benyújtásának napjától alkalmazni kell; c) a tanúsítványokkal kapcsolatos ügyek elektronikus úton nem intézhetõk.”

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2. §

A Kormány 221/2005. (X. 13.) Korm. rendelete az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § Az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges

Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A tanúsítvány tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni, az Szt. 23. §-a (1) bekezdésének megfelelõen. A tanúsítvány megadását megelõzõen esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerõre emelkedésétõl számított hat hónapon belül is meg lehet fizetni. Ha a tanúsítvány idõtartamának utolsó éve tört évet alkot, az adott évi fenntartási díj arányos részét kell megfizetni, az utolsó teljes évre vonatkozó fenntartási díj megfizetésével egyidejûleg.”

3. § Az R. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására irányuló eljárásban, ki-

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7411

véve, ha az eljárás a (3) bekezdésben megjelölt jogcímek valamelyike alapján indult.”

A Kormány 223/2005. (X. 13.) Korm. rendelete

4. §

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes belügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról

(1) Ez a rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 222/2005. (X. 13.) Korm. rendelete az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza mûködésére, felügyeletére, felhasználására, megszüntetésére és forrásaira vonatkozó részletes szabályokról szóló 134/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az Eht. 122. §-ában foglaltakra figyelemmel – a következõket rendeli el:

A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. §-ának (1) bekezdése a) és c) pontjában, valamint a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 60. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet), illetõleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselõje útján, továbbá ajánlott levélben teheti meg a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi nyilvántartási szervnél, továbbá a nyilvántartás központi hivatalánál (a továbbiakban: központi hivatal). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi hivatalnál elektronikus úton is elõterjesztheti.”

1. § Az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza mûködésére, felügyeletére, felhasználására, megszüntetésére és forrásaira vonatkozó részletes szabályokról szóló 134/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági határozatokkal szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. §-ának (1) bekezdése szerinti fellebbezésnek van helye.”

2. §

(1) Ez a rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba.

Az R1. a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történõ okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyeket – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – nem lehet elektronikus úton intézni. (2) Az érintett elektronikus úton is igényelheti tájékoztatását saját nyilvántartott adatairól, arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, valamint kérheti nyilvántartott adatainak módosítását és javítását. Az Nytv. 17. §-ának (4) bekezdésében és az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyfajták elektronikus úton is intézhetõk.”

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

3. §

2. §


(1) Az R1. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

7412

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

„(2) A külföldön élõ magyar állampolgár nyilvántartási ügyében – kivéve kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges – az ügyintézési határidõ hatvan nap.”

(2) Az R3. 1/A. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) A dublini eljárásban az ügyfél kérelmére az eljárást felfüggeszteni nem lehet.”

(2) Az R1. 5. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik: „(3) Hiányosan benyújtott kérelem esetén a hiánypótlás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt nap.”

(3) Az R3. 1/A. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A dublini eljárás során hozott határozat ellen méltányossági eljárásnak nincs helye.”

8. § 4. § Az R1. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

5. § A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás a 28/A. §-ban meghatározott kivétellel kérelemre indul.”

6. § Az R2. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a körzetközponti jegyzõnek, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be. Az, aki rendelkezik személyazonosításra alkalmas egyéb hatósági igazolvánnyal, állandó személyazonosító igazolványát a körzetközponti jegyzõnek leadhatja.”

Az R3. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kérelmezõ mellett az eljárásban törvényes képviselõje és meghatalmazottja is eljárhat, aki a képviseleti jogosultságát köteles igazolni, írásba foglalt meghatalmazását csatolni. Kísérõ nélküli kiskorú helyett az eljárásban a kijelölt eseti gondnok jár el. Az eljárásban a korlátozott cselekvõképességgel rendelkezõ személyt is megilleti az eljárási képesség.”

9. § Az R3. 18. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A menekültügyi eljárásban a menekültügyi hatóság a kérelmezõ által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot bizonyító erejû okiratként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is elfogadhatja.”

10. § Az R3. a következõ 22/A. §-sal egészül ki: „22/A. § A menekültügyi hatóság indokolt esetben a szakértõ kirendelésekor az eljárást felfüggesztheti a szakvélemény megérkezéséig.”

7. § (1) A menekültügyi eljárás részletes szabályairól és a menedékesek okmányairól szóló 172/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a kérelem megvizsgálásáért felelõs tagállam meghatározására és a kérelmezõ átadás-átvételére irányuló eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) lefolytatásának van helye, végzésben megállapítja, hogy a dublini eljárás befejezéséig a menekültügyi hatóság az eljárást felfüggeszti.”

11. § A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) Ha a Hivatal a kérelemnek helyt ad, egyszerûsített határozatot hoz.”

2005/135. szám


Az R4. a következõ 6/A. §-sal egészül ki: „6/A. § A Hivatal a határozathozatalt mellõzi a pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történõ emelése esetén.”

7413

b) a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásról szóló 318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a, c) a személyi azonosító használatával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 13/1999. (II. 1.) Korm. rendelet 1. §-a. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

13. § (1) A külföldiek ingatlanszerzésérõl szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kérelemhez csatolni kell:) „b) a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve az ingatlanszerzésre irányuló szerzõdés vagy a tulajdonszerzés jogcímét igazoló egyéb okirat két példányát.” (2) Az R5. 2. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó hiteles ingatlan-nyilvántartási adatokat a közigazgatási hivatal szerzi be. (4) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet a tulajdon meghatározott jogcímen való megszerzésének feltételeként az e rendeletben elõírt engedély megszerzését írja elõ, vagy az engedély bírósági eljárásban szükséges, helyrajzi számmal megjelölt ingatlan vonatkozásában az engedélyezési eljárást elõzetesen kell lefolytatni. Ilyen esetben az ügyintézési határidõ húsz nap, az elõzetesen kiadott engedély a kibocsátásától számított hat hónapig érvényes.”


15. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R2. 7. §-a (2) bekezdésének „(MSZ EN 23166)” szövegrésze helyébe az „(MSZ EN ISO 3166–1)” szövegrész, a 32. §-a (3) bekezdésének „bejelentésrõl felvett jegyzõkönyvet” szövegrésze helyébe a „bejelentést” szövegrész lép.

Melléklet a 223/2005. (X. 13.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez] Nyilatkozat az adatszolgáltatás korlátozásáról Érkezett: Ikt. szám: Továbbítva: Címzett: Én* – családi neve: – utóneve(i): – anyja születési családi neve: – születési utóneve(i): – a személyazonosító igazolványban szereplõ = lakóhelye (állandó lakcím): = tartózkodási helye (ideiglenes lakcím): – személyi azonosítója (volt személyi szám): a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom. Tudomásul veszem, hogy a jegyzõ vagy a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal megkeresésére – eseti engedélyem alapján – az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom. A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezõen elõírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat. Kelt: Aláírás / Elektronikus aláírás

16. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R5. 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja,

* A házassági, illetve a születési anyakönyvi kivonata alapján a nyilatkozattevõt megilletõ nevet kell feltüntetni.

7414

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 224/2005. (X. 13.) Korm. rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes egészségügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-ának (2) bekezdésében, valamint az egészségügyi szakellátási kötelezettségrõl, továbbá egyes egészségügyet érintõ törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra – a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A közfürdõk létesítésérõl és mûködésérõl szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a közfürdõ létesítéséhez, átalakításához, felújításához a külön jogszabály szerint vízjogi és építési engedély szükséges, az engedélyezõ hatóság beszerzi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közfürdõ helye szerint illetékes városi (fõvárosi kerületi) intézetének (a továbbiakban: városi intézet) és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek, mint szakhatóságnak a hozzájárulását. A szakhatósági hozzájárulás megadása érdekében mellékelni kell a vízjogi, illetve az építési engedélyezési tervdokumentáció egy példányát.”

2005/135. szám

(a továbbiakban: Kr.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az üzemeltetõ kérelmére az OTH az OKK-OKI szakvéleménye alapján, egy alkalommal, korlátozott idõtartamra – legfeljebb 3 évre – engedélyt adhat arra, hogy a vízellátó rendszer olyan vizet szolgáltasson, amelynek minõsége az 1. számú melléklet B) részében elõírt vagy e rendelet hatálybalépését követõen megállapított határértékeknek nem felel meg, feltéve, hogy az ivóvíz fogyasztása nem jelent veszélyt az emberi egészségre, és az ivóvízellátás az érintett területen más ésszerû módon nem biztosítható. Ebben az esetben az OTH az érintett vízminõségi jellemzõre ideiglenes határértéket állapít meg.”

4. § (1) Az egészségügyi szakellátási kapacitásmódosítások szakmai feltételeirõl, eljárási rendjének és az új szolgáltatók befogadásának szabályairól szóló 50/2002. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kérelemrõl a MEP vezetõje dönt, a fellebbezést az OEP fõigazgatója bírálja el. A fenntartó/tulajdonos és az OEP a kapacitáslekötési megállapodást a határozat jogerõre emelkedésétõl számított tizenöt napon belül köti meg vagy módosítja. Amennyiben a határozatnak csak az egyes szolgáltatókat érintõ rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre, a határozat fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerõ.” (2) Az R. 11. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Amennyiben a MEP vezetõje az (1) bekezdés szerinti kérelemnek helyt ad, egyszerûsített határozatot hozhat.”

2. § 5. § A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kifizetõhellyel nem rendelkezõ foglalkoztató által megküldött pénzbeli ellátás iránti igényekrõl a beérkezést követõ harminc napon belül az illetékes MEP dönt, és gondoskodik az ellátás folyósításáról. A határidõt a MEP igazgatója indokolt esetben egy ízben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és errõl az igénylõt értesíti.”

Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 2. § bb) alpontja szerinti kapacitáslekötés-módosítás iránti kérelmet a fenntartó/tulajdonos az OEP-nek a szolgáltatás teljesítési helye szerint illetékes területi szervéhez nyújtja be, amely gondoskodik a szolgáltató telephelye, illetve székhelye szerint illetékes ÁNTSZ megyei intézetének a szakmai tervre vonatkozó véleménye beszerzésérõl.”

3. § 6. § Az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet


2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


7415

zése napjától számított nyolc napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezõ intézményt,”

2. § 7. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39. §-ának (3) bekezdése, b) az R. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja, c) a közfürdõk létesítésérõl és mûködésérõl szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a, d) a Kr. 7. §-a (2) bekezdésének j) pontja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 225/2005. (X. 13.) Korm. rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes foglalkoztatási és munkaügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról

Az R1. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A FAT az ügy érdemében határozatot hoz. A FAT, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben a FAT elnöke az eljárás során eldöntendõ kérdésekben végzést bocsát ki.”

3. § Az R1. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A FAT tagja a FAT elnökének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok merül fel. A kizárás tárgyában a FAT elnöke dönt. Ha a kizárási ok a FAT elnökével szemben merül fel, az elnök a kizárási okot a miniszternek jelenti be. Ilyen esetben a miniszter dönt az elnök kizárásáról, azonban az ügyben továbbra is a FAT jár el.”

4. § Az R1. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A FAT döntése elleni fellebbezést a miniszter bírálja el.”

5. § A Kormány a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/A. §-ában és 43. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. § A felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az NFI az akkreditációs ügyek elbírálásának elõkészítése körében] „a) haladéktalanul ellenõrzi, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek-e a miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek, és szükség esetén a kérelem megérke-

A pályakezdõ munkanélküliek elhelyezkedésének elõsegítésérõl szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatás keretében a munkaügyi központ a pályakezdõ a) álláskeresõ adatait felveszi, b) álláskeresõ részére tájékoztatást nyújt, továbbá c) álláskeresõvel külön jogszabályban meghatározott álláskeresési megállapodást köt.”

6. § Az R2. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Flt. 21. §-ában,

7416

MAGYAR KÖZLÖNY

54. és 55. §-ában, valamint a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) A 7. §-ban meghatározott támogatás esetében a pályakezdõ álláskeresõ lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti munkaügyi központ illetékes az eljárásra. (3) A munkaügyi központ mérlegelése során a) a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az adott térségben a pályakezdõk munkaerõpiaci helyzetét, a munkaadó által ajánlott foglalkoztatás idõtartamát, a munkaügyi központ és a munkaadó közötti együttmûködés tapasztalatait, b) a 8. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az adott térségben a pályakezdõk munkaerõpiaci helyzetét, valamint a pályakezdõ szociális helyzetét veszi különösen figyelembe. (4) Az a munkaadó, aki e rendeletben, továbbá az Flt. 16–16/B. §-ában, valamint 18. és 19. §-ában és a 19/C. §-ában meghatározott támogatásokra vonatkozó hatósági szerzõdésben foglaltakat megszegte, három éven belül – újabb pályakezdõ foglalkoztatása esetén – e rendeletben meghatározott támogatásra nem jogosult.”

7. § A munkába járással összefüggõ terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerõ-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Támogatásként a munkaadónak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kiadásai téríthetõk meg, legfeljebb egyévi idõtartamra. A támogatás mértéke munkavállalóként nem haladhatja meg az álláskeresési járadéknak a folyósítás elsõ szakaszára vonatkozó, a kérelem benyújtásának idõpontjában hatályos alsó határát.”

2005/135. szám

„(1) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Flt. 21. §-ában, 54. és 55. §-ában, valamint a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.” (2) Az R3. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A 2. és 4. §-ban meghatározott támogatással kapcsolatos feladatokat a munkaügyi központ – a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresõként nyilvántartó – kirendeltsége, a 3. §-ban meghatározott támogatással kapcsolatos feladatokat a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltsége – a munkaügyi központ illetékességi területén kívül lakó és a csoportos személyszállításban résztvevõ munkavállalókra vonatkozóan is –, az 5. §-ban meghatározott támogatással kapcsolatos feladatokat a munkaügyi központ központi szervezeti egysége látja el.” (3) Az R3. 7. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A munkaügyi központ az e rendeletben meghatározott támogatások nyújtása során figyelembe veszi különösen az adott térség munkaerõpiaci helyzetét, a munkaadóval való együttmûködés tapasztalatait.”


11. § 8. § Az R3. 6. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A 2. § a) pontjának, valamint a 3. § (4) bekezdésének alkalmazásában megváltozott munkaképességû személyen a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyt kell érteni.”

9. § (1) Az R3. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe következõ rendelkezés lép:

Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen, az R2. alapján készített együttmûködési terv az álláskeresési megállapodás megkötését követõen nem alkalmazható.

12. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R2. 3. §-ának (4) bekezdésében „az együttmûködési tervben foglaltak” szövegrész helyébe „az álláskeresési megállapodásban foglaltak” szövegrész, 1. §-ának (1) bekezdésében, 1. §-a (3) bekezdése a) pontjának aa) és ab) alpontjában, 3. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 4. §-ának (1), (4) és (6) bekezdésében, 5. §-ának (1) bekezdésében, 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 7. §-ának (1), (2) és (6) bekezdésében, 8. §-ában, a „munkanélküli(ek)” szövegrész helyébe „álláskeresõ(k)” szövegrész,

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) az R3. 2. §-ának a) pontjában, 3. §-ának (4) bekezdésében, 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 6. §-ának (2) bekezdésében, a „munkanélküli(ek)” szövegrész helyébe „álláskeresõ(k)” szövegrész lép.

7417

„(2) A Ket. 31. § (2) bekezdése az irányadó, ha a bejelentõ a felhívás ellenére határidõn belül a földhivatal által megjelölt adatokat nem pótolja.”

2. § 13. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R1. 8. §-ának (7) bekezdése, b) az R2. 3. §-ának (3) bekezdése, valamint 6. §-a, továbbá a módosításáról szóló 39/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 3. §-a, c) az R3. 5/A. §-ának (2) bekezdése, d) a pályakezdõ munkanélküliek elhelyezkedésének elõsegítésérõl szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 39/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 8. §-a és 9. §-ának (2) bekezdése, e) a munkába járással összefüggõ terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerõ-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 230/2004. (VII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 226/2005. (X. 13.) Korm. rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes földmûvelésügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 90. §-ának c)–d) pontjában, továbbá a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (1) bekezdésének p) pontjában, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

Az R1. 14. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A nyilvántartásba vételt a földhivatal a szerzõdés záradékolt eredeti példányának megküldésével közli a földhasználóval és az ingatlan használatba adójával. (3) Ha a földhasználatra jogszabályi elõírás hiányában nem kötöttek írásbeli szerzõdést, a nyilvántartásba vételt a földhivatal a bejelentési adatlap záradékolt másolati példányának megküldésével közli a földhasználóval és az ingatlan használatba adójával. (4) A hatósági nyilvántartásba vétel, illetve annak megszüntetése ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során a megyei (fõvárosi) földhivatal eljárása nem terjedhet ki a földhasználó és az ingatlan használatba adója közötti jogviszony vizsgálatára.”

3. § Az R1. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § A használt termõföld és a földhasználó adataiban, illetve a szerzõdés tartalmában bekövetkezett változásokat – bejelentés alapján – a földhivatal átvezeti a földhasználati nyilvántartáson, és ezt a földhasználati lap részleges másolatának megküldésével közli a földhasználóval és az ingatlan használatba adójával.”

4. § Az R1. 16. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A földhivatal hivatalból szünteti meg a termõföld használatának nyilvántartását, ha a szerzõdés megszûnése a földhasználati nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. A földhasználat nyilvántartásának hivatalból való megszüntetésérõl szóló határozatot a földhasználóval és az ingatlan használatba adójával közölni kell. (3) Ha a használat felmondással vagy a felek megegyezésével szûnik meg, a bejelentéshez az írásbeli felmondást vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni kell. Az így megszûnt földhasználat nyilvántartásból való törlésérõl szóló határozatot a földhivatal közli a földhasználóval és az ingatlan használatba adójával.”

1. § A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

5. § Az R1. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

7418

MAGYAR KÖZLÖNY

„(2) A kiegészítést, illetve kijavítást a földhivatal a földhasználati lap kivonatának megküldésével közli a földhasználóval és az ingatlan használatba adójával.”

6. § A szennyvizek és szennyvíziszapok mezõgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti szennyvíz és szennyvíziszap mezõgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit talajtani szakvélemény alapján az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) engedélyez, amennyiben a kérelem megfelel a jogszabályban elõírt feltételeknek. Az engedélyezési eljárás során a talajvédelmi hatóság a talajtani szakvélemény megküldésével kéri a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság, valamint a települési – fõvárosban a fõvárosi – önkormányzat jegyzõjének hozzájárulását.” 7. § Az R2. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kérelemhez mellékelni kell az elsõ kijuttatást megelõzõ, a 6. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatokra alapozott talajtani szakvéleményt 5 példányban.” 8. § A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A Minisztérium a szakhatósági állásfoglalást a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül adja meg. A Minisztérium a határidõt indokolt esetben egy ízben, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.”

2005/135. szám

talmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdése és 4. §-a (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 227/2005. (X. 13.) Korm. rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes gazdasági és közlekedési ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 26. §-ában, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdése alapján, a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 55. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a (1) bekezdésének j) pontjában, valamint a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében, a vízi közlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a), b), g) és h) pontjában, a légi közlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 68. §-ának (4) bekezdésében, az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

9. §

1. §


A kettõs felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérõl szóló 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § Az 1334/2000/EK rendelet 4. és 5. Cikkével összhangban az Iroda engedélyezés alá vonhatja olyan kettõs felhasználású termékek exportját, amelyeket az 1334/2000/EK rendelet mellékleteiben felsorolt árulisták nem tartalmaznak. Az engedélyezés rendjére e rendelet 4–12. §-ában elõírtakat kell megfelelõen alkalmazni.”


10. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek ol-

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7419

2. §

7. §

Az R1. 16. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A kérelem elbírálásához szükséges irat a kérelmezõ nyilatkozatával nem pótolható.”

Az ingatlanok idõben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzõdésekrõl szóló 20/1999. (II. 15.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Hivatal jelen rendelet szerinti hatósági eljárásában a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje tizenöt nap, az ügyintézési határidõ negyvenöt nap.”

3. § A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe következõ rendelkezés lép: „(2) A cégek havonta kötelesek az engedély-állományról és a lebonyolított forgalomról – a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon – a tárgyhót követõ hónap 15. napjáig tájékoztatást adni a Hivatalnak.”

4. § Az R2. 12. §-a a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha nemzetközi szerzõdés vagy az Európai Unió kötelezõ jogi aktusa másként nem rendelkezik, az engedélykérelem elbírálásához csatolt, külföldön kiállított iratokat a Hivatal diplomáciai felülhitelesítés nélkül elfogadhatja és hiteles magyar fordítást kérhet. (8) Az engedélykérelem elbírálásához szükséges irat a kérelmezõ nyilatkozatával nem pótolható.”

5. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 36/2004. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) a következõ 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § E rendelet 3. §-ában meghatározott közigazgatási hatósági ügyek intézése során – ha törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik – az elektronikus ügyintézés szabályai nem alkalmazhatóak.”

8. § (1) A vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(2) A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez – az e) és h) pontban foglaltak kivételével, hiteles másolatban – csatolni kell:] „e) a gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõi, illetve az egyéni vállalkozó esetében azt az okiratot, amelybõl megállapítható, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 23. §-ában és 172. §-a (3) bekezdésében, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 5. §-ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn; f) a (4) bekezdés a) pontjában elõírt feltétel meglétét tanúsító okiratokat,” (2) Az R4. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A terület akkor alkalmas vásárrendezésre, illetve a piactartásra, ha a településszerkezeti terv figyelembevételével alakították ki, illetve, ha a fõvárosban a területet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának alapján piactartásra kijelölték, továbbá, ha az – jellegétõl függõen – kielégíti a jogszabályban elõírt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tûzvédelmi követelményeket, és rendelkezik az értékesítõhelyek számának megfelelõ gépkocsiparkoló hellyel, valamint a tevékenység során jellemzõen képzõdõ hulladékok elkülönített gyûjtését biztosító edényzettel.”

9. § 6. § Az R3. 4. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a 4. § jelenlegi megjelölése (1) bekezdésre változik: „(2) A Hivatalnak a 3. § 9., 11. és 12., 14–16. pontjában felsorolt hatósági eljárásában a hiánypótlási felhívás kibocsátására alkalmazandó határidõ tizenöt nap, az ügyintézési határidõ negyvenöt nap.”

A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 4. §-ának b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [4. § A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell] „b) a telep tulajdonosát (használóját),

7420

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

c) a telep használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a jogcímre vonatkozó igazolással együtt,”

A bányafelügyelet eljárásaiért külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.”

10. §

14. §

Az R5. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdés b) pontjában megjelöltek esetén, a teleppel közvetlenül szomszédos – közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.), valamint a kérelemben a 4. § b) és c) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot a jegyzõ hivatalból, az illetékes földhivatal megkeresése útján szerzi be.”

Az R6. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § A polgári robbantási tevékenységek és a robbanóanyag forgalmazás folytatásával kapcsolatos adatok nyilvántartása érdekében az engedélyezõ hatóság köteles a) az engedélyeket a tevékenység megkezdése elõtt három munkanappal, b) az engedélyt visszavonó határozatokat öt munkanapon belül, az ORFK-nak, illetve az illetékes megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányságnak elektronikus dokumentum formájában megküldeni.”

11. § Az R5. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § A jegyzõ helyszíni szemle megtartása nélkül dönthet a telepengedély megadásáról abban az esetben, ha megállapítja, hogy a telepen végzett azonos tevékenységekre adtak telepengedélyt, vagy a tevékenység végzéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – rendeltetésmódosításra korábban már engedélyt adtak, az engedélyezés során mérlegelendõ körülmények idõközben nem változtak, és a folytatni kívánt tevékenység céljára a telep továbbra is alkalmas. A jegyzõnek a szakhatóságok állásfoglalását ebben az esetben is meg kell kérnie, kivéve, ha a szakhatósági hozzájárulások megadásától hat hónap még nem telt el, és a korábban benyújtott kérelem tartalmának az ügy tárgyával való azonosságát a szakhatóság megállapította.”

15. § A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (a továbbiakban: R7.) a következõ 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérõl szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárásokban az ügyfél részére tizenöt napon belül kell hiánypótlási felhívást kibocsátani.”

16. § Az R7. a következõ 30/B. §-sal egészül ki: „30/B. § Az útügyi hatóság szakhatósági ügyintézésének határideje harminc nap.”

12. § 17. §

A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletérõl szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) E rendelet hatálya nem terjed ki] „b) a polgári célú pirotechnikai termékek felügyeletérõl szóló, külön jogszabályban meghatározott pirotechnikai termékekre,”

A vasúti hatóság feladat- és hatáskörérõl szóló 51/1994. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A vasúti pályák és tartozékaik létesítésével, átalakításával, használatbavételével és megszüntetésével kapcsolatos érdemi határozatot kilencven napon belül kell meghozni.”

13. §

18. §

Az R6. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet eltérõ rendelkezése hiányában polgári robbantási tevékenység, valamint a robbanóanyag forgalmazása bányafelügyeleti engedély birtokában végezhetõ.

(1) Az R8. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A vállalkozó vasút, a vasúti társaság, valamint a Magyar Köztársaság területén az országos közforgalmú vasúti pályát személyszállítás vagy árutovábbítás céljából

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

igénybe vevõ helyi közforgalmú vasút, sajáthasználatú vasút, illetve külföldi székhelyû vasút mûködési engedélyével, valamint a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal kapcsolatos érdemi határozatot az erre irányuló kérelem beérkezésétõl számított kilencven napon belül kell meghozni.” (2) Az R8. 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A vasúti szakhatósági eljárás ügyintézési határideje harminc nap.”

7421

A repülõtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén meglévõ és létesítendõ repülõterekre (Lt. 71. § 19. pont) terjed ki.”

az adott mellékletet hiteles elektronikus másolatban nem nyújtják be – papír alapon kell benyújtani: a) területhasználati jogosultságot igazoló, b) a lajstromozási eljárással kapcsolatos valamennyi, c) személyes megbízhatóságot igazoló, d) pénzügyi teljesítõképességet igazoló, e) bírósági keresetet tartalmazó, f) érvényes hajózási képesítést tartalmazó, g) iskolai végzettséget igazoló, h) egészségi alkalmasságot igazoló orvosi, i) külföldi hatóság által papír alapon kibocsátott, j) az eljárási díj befizetését igazoló, k) jogszabály szerint hitelesített formában benyújtandó, l) a kérelmezõt fényképen ábrázoló dokumentumot. (2) A tervlapot vagy térképet, valamint az eredetiben A/4-nél nagyobb méretû dokumentumot az elektronikus úton kezdeményezett hajózási ügyben is papír alapon kell benyújtani.”

20. §

24. §

Az R9. 3. §-a (4) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ mondat lép: „(4) A kérelemhez a légi közlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság beszerzi:”

A vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá esõ területeken kiadható üzemeltetési engedélyrõl szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 3. § (4) bekezdésének c) pontjában megjelölt útvonalra szóló üzemeltetési engedély iránti kérelemhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága által kiadott ökotúra-vezetõi engedélyt mellékelni kell.”

19. §

21. § A hajózási hatóságok feladat- és hatáskörérõl, valamint illetékességérõl szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 3. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kikötõ létesítésével, fennmaradásával, továbbá az úszólétesítmény építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben az ügyintézési határidõ hatvan nap.” 22. § Az R10. 4. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A komp- és révátkelõhely létesítésével és fennmaradásával, üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben az ügyintézési határidõ hatvan nap.”

23. § Az R10. a következõ címmel és 7/A. §-sal egészül ki: „Elektronikus ügyintézés 7/A. § (1) Valamennyi elektronikus úton kezdeményezett hajózási ügyben a kérelem következõ mellékleteit – ha

25. § A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogkörérõl, feladatairól és mûködésének rendjérõl szóló 104/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.) 4. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A PLH – az 1486/2003/EK rendelet 5. cikke alapján – a nemzeti minõségbiztosítási ellenõröket megfelelõ tanúsítványokkal látja el, az ellenõrökrõl nyilvántartást vezet, és a nyilvántartásról naprakészen tájékoztatja az LVB titkárát, aki azt az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezésére bocsátja. A nyilvántartás a következõket tartalmazza: a) a nemzeti minõségbiztosítási ellenõrök személyi adatai, b) legmagasabb iskolai végzettség és szakképzettség, c) légiközlekedés védelmével kapcsolatos alapképzettség, d) auditálással kapcsolatos alapképzettség, e) a légiközlekedés védelmi programok megismerésére irányuló képzés idõpontja és helyszíne,

7422

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

f) munkatapasztalat, illetve a légiközlekedés területén szerzett szakmai jártasság, g) idegennyelv-ismerete.”


26. §


Az R11. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A védelmi oktatóknak a PLH ad engedélyt, amelyrõl nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a következõket tartalmazza: a) a védelmi oktatók személyi adatai, b) legmagasabb iskolai végzettség és szakképzettség, c) légiközlekedés védelmével kapcsolatos alapképzettség, d) auditálással kapcsolatos alapképzettség, e) a légiközlekedés védelmi programok megismerésére irányuló képzés idõpontja és helyszíne, f) munkatapasztalat, illetve a légiközlekedés területén szerzett szakmai jártasság, g) idegennyelv-ismerete.”

27. § (1) Az R11. 8. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A PLH] „i) minõsíti és jóváhagyja a meghatalmazott ügynököt (ellenõrzött szállító), nyilvántartást vezet annak nevérõl és lakcímérõl (telephely), valamint felügyeli annak tevékenységét,” (2) Az R11. 8. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés f), h) és k) pontjában foglalt eljárások esetében a PLH a szakértõ kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti. (4) A kérelmet – a jogszabály által elõírt mellékletekkel együtt – a PLH által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a következõ eljárásokban: a) légiközlekedés-védelmi tiszt kijelölés jóváhagyása, b) védelmi oktatók engedélyezése, c) védelmi tervek, illetve védelmi képzési tervek jóváhagyása.”

28. § Az R11. 21. §-a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3)–(6) bekezdés számozása (4)–(7) bekezdésre változik: „(3) Ha a repülõtér üzemben tartója a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a PLH a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt napon belül hívja fel hiánypótlásra.”

29. §

30. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R2. 2. §-ának (2) bekezdésében a „Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának (a továbbiakban: GKM EKH) engedélye” szövegrész helyébe a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) engedélye” szövegrész lép, továbbá az R2. 4. §-ának (3), (7), (8) és (10) bekezdésében, 5. § ának (3) bekezdésében, 6. §-ának (3) bekezdésében, 7. §-ának (2) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-ának (3) bekezdésében, 10. §-ának (3) bekezdésében, 11. §-ának (2) bekezdésében, 12. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 13. §-ának (2) és (3) bekezdésében 14. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 15. §-ának (2) és (3) bekezdésében, valamint 17. §-ának (1), (2) és (6) bekezdésében a „GKM EKH” szövegrész helyébe a „Hivatal” szövegrész lép.

31. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R4. 2. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, b) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról szóló 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §-a, c) az R5. 8. §-ának (5) bekezdése, valamint 10/A. §-ában az „azzal, hogy a jegyzõ a tevékenység engedély nélkül történõ gyakorlását a 8. § (5) bekezdésében meghatározott határozattal megtiltja” szövegrész, d) a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 9/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 2. §-a, a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 58/2003. (IV. 24.) Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésének a)–e) pontja, továbbá a 10. §-ának (2) bekezdése, e) az R6. 25. § (2) bekezdése, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletérõl szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 101/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 10. §-a, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. §-a, f) az egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefüggõ kormányrendeletek módosításáról szóló 206/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése, g) a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá esõ területeken kiadható üzemeltetési engedélyrõl szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 76/2003. (V. 28.) Korm. rendelet 3. §-a, h) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. §-ának c) pontja, i) az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselõ jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépõ kereskedelmérõl szóló 110/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése, j) az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése. (2) 2007. január 1-jén az R3. – jelen rendelet 5. §-ával megállapított – 3/A. §-a hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 228/2005. (X. 13.) Korm. rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 21. § (2)–(4) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint 59. §-a (1) bekezdésének a), d) és h) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének b), c), i) és l) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében és 45. § (7) bekezdésének e) pontjában, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, továbbá a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 41/A. §-ában, 47. § (1) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 72. § (5) bekezdésében, 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

7423 1. §

A környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A kérelem elbírálására legkésõbb a benyújtást követõ negyedév végéig kerül sor. A hasznosítást koordináló szervezetek kérelmérõl a Fõfelügyelõség a kérelem megérkezése napját követõ harminc napon belül dönt.”

2. § Az R. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hasznosítást koordináló szervezet nyilvántartásba vételérõl a Fõfelügyelõség döntést hoz.”

3. § A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nyilvántartásba vételrõl a Fõfelügyelõség a kérelem benyújtását követõ 30 napon belül döntést hoz.”

4. § A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § A hiányosan benyújtott kérelem esetében a felügyelõség az ügyfelet a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.”

5. § Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A (2) bekezdés szerinti eljárás megindítására vonatkozó kérelem tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. A hiányosan benyújtott kérelem esetében a felügyelõség a környezethasználót a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.”

7424

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

6. §

10. §

A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élõ állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérõl szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. §-ának (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(13) Származási igazolás, illetve tenyésztõi bizonylat csak a Bizottság rendelete VI. fejezetében meghatározottak szerint egyedi azonosításra alkalmas jelöléssel ellátott példányokhoz állítható ki. A származási igazolást, illetve a tenyésztõi bizonylatot a kérelem elõterjesztésétõl számított harminc napon belül kell kiadni.”

E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 22. §-ának (1) bekezdésében „az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43. §-ában” szövegrész helyébe „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész lép.

11. § 7. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet 2–14. §-ában meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem elõterjesztésétõl számított hatvan napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követõ harminc napon belül adják meg állásfoglalásukat. A felügyelõséghez mint szakhatósághoz intézett megkeresést harminc napon belül kell teljesíteni. A hiányosan benyújtott kérelem esetében a felügyelõség az ügyfelet a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt napon belül hívja fel hiánypótlásra.”

8. § Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatáskörérõl szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § A Fõfelügyelõségnek a 3. § a) pont aa) alpontjában meghatározott elsõfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági döntései ellen benyújtott fellebbezéseket a Minisztérium mint közvetlen felettes szerv bírálja el.”


E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R. 2. §-ának (5) bekezdése, b) az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történõ hulladékszállítás felügyeletérõl és ellenõrzésérõl szóló 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdése, c) a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. §-ának (5) bekezdése, d) a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése és a 8. §-ának (2) bekezdése, e) az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 6. számú melléklete 3. pontjában az „Áe. 43. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenõen, az” szövegrész, f) az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. §-ának (6) bekezdése, g) a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése, h) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 18. §-ának (7) bekezdése, i) a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 11. §-a, j) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 21. §-ának (2) bekezdése, k) a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 229/2005. (X. 13.) Korm. rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes oktatási ágazati feladatokat érintõ kormányrendeletek módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdésében, továbbá a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. §-a (1) bekezdésének a), c), d) és h) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének e), f) és g) pontjában és 95/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (2) és (3) bekezdésében és 122. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására a következõket rendeli el:

1. § Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A (7) és (8) bekezdésben a vizsgabizonyítvány kiállítására meghatározott határidõket a miniszter indokolt esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.”

2. § Az R. 6. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Ha a Testület a kérelem alapján megállapítja a vizsgaközpontként való akkreditálhatóságot, a PH Központ a döntést alakszerû határozatba foglalja, melyet a PH Központ vezetõje ír alá. (4) A PH Központ döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezni. A miniszter a beadvány valóságtartalmának megvizsgálása alapján az elsõ fokú határozatot elfogultság miatt is megváltoztathatja, ha a PH Központ a miniszteri felszólítás ellenére sem változtat álláspontján. A jogerõs akkreditációs határozatot az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni.”

3. § Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Testület szakmai állásfoglalása alapján a PH Központ jogosult külföldön kiállított idegennyelv-tudást

7425

igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történõ honosítására. A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány honosításáról a PH Központ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései alapján hoz határozatot azzal, hogy a honosítási eljárás határideje a kérelemnek a PH Központhoz történõ megérkezése napjától számított kilencven nap. A PH Központ döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezni.”

4. § Az R. a következõ 12/A. §-sal egészül ki: „12/A. § (1) A vizsgaközpont által kezdeményezett akkreditációs eljárásban és a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok honosítási eljárásában a hatóság az eljárási cselekményeit – a határozat közlésének kivételével – elektronikus úton is gyakorolja. E közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél kérelmét – annak közokirati melléklete kivételével – elektronikus úton is elõterjesztheti. (2) Az e rendeletben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.”

5. § Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Vizsgaközpont a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alapján hoz a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben határozatot azzal, hogy a tankönyvvé nyilvánítási eljárás elintézési határideje a kérelem benyújtásától számított kilencven nap, az Országos szakértõi, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe történõ felvételre irányuló eljárás elintézési határideje százhúsz nap; b) a szakmai ellenõrzés és a törvényességi ellenõrzés megszervezésénél a Kt. 107. §-ában, valamint az Szt. 6/A. §-ában meghatározott eljárást alkalmazza.”

6. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az Igazgatóság legfeljebb egy évre – az írásbeli kérelemben benyújtott indokok mérlegelésével – részletfizetést engedélyezhet.”

7426

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

7. §

12. §

A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeirõl szóló 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A diákigazolvány kiadására irányuló eljárás megindításának napja az a nap, amelyen az igénylõlap az OKÉV-hez megérkezik. Ha a kérelem hiányos és a hiánypótlás a kitûzött határidõn belül nem történik meg, az OKÉV az eljárást megszünteti.”

E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 166/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. §-a.

8. § A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. pedagógusokat és oktatókat érintõ rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A pedagógusigazolvány, oktatói kártya kiadására irányuló eljárás megindításának napja az a nap, amikor az igénylõlap az OKÉV-hez megérkezik. Ha a kérelem hiányos és a hiánypótlás a kitûzött határidõn belül nem történik meg, az OKÉV az eljárást megszünteti.”

9. § A pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e rendeletben meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

10. §


A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter 90/2005. (X. 13.) FVM–EüM–GKM együttes rendelete az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet módosításáról Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. § Az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 19. §-ának (4) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: [(4) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „h) a Bizottság 2005/26/EK irányelve (2005. március 21.) a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletének hatálya alól ideiglenesen kizárandó élelmiszer összetevõk és anyagok jegyzékének megállapításáról.”

(1) Ez a rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

2. § Az R. 4. és 5. számú melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

11. § 3. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésében az „(Áe. 93. §)” szövegrész hatályát veszti.

Ez a rendelet a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletének hatálya alól ideiglenesen kizárandó élelmiszer összetevõk és anyagok jegyzékének megállapításáról szóló, 2005.

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

március 21-i 2005/26/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

4. §

7427

FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 4. számú mellékletében a második oszlop fejlécében szereplõ mértékegység-meghatározás „(mg/l)”-re módosul. (3) Az R. 4. számú mellékletének e rendelet mellékletével megállapított II. fejezete 2007. november 25-én hatályát veszti.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.)

Gráf József s. k.,

Dr. Rácz Jenõ s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

egészségügyi miniszter

Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 90/2005. (X. 13.) FVM–EüM–GKM együttes rendelethez 1. Az R. 4. számú melléklete az „Allergén összetevõk” címet megelõzõen „I.” jelöléssel egészül ki. 2. Az R. 4. számú melléklete az „Allergén összetevõk” címet követõen a következõ felvezetõ szöveggel egészül ki: „Azon anyagok listája, amelyeket a II. fejezetben foglalt kivételektõl eltekintve jelölni kell, amikor hivatkozás történik a 4. számú mellékletre.” 3. Az R. 4. számú melléklete a következõ II. fejezettel egészül ki. „II. Egyes allergén összetevõkbõl készült termékek, amelyek nem minõsülnek allergénnek Összetevõ

Glutént tartalmazó gabonafélék

Tojás Hal Szójabab

Tej

Diófélék Zeller Mustár

Az összetevõbõl készült, ideiglenesen nem jelölésköteles anyag

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Búzából készült glükózszirup, beleértve a dextrózt is(*) Búzából készült maltodextrin(*) Árpából készült glükózszirup Gabonafélék, amelybõl készült párlatot szeszes italok készítéséhez használják Bor elõállításánál használt tojásból elõállított lizozim Bor és almabor derítésénél használt tojásból elõállított albumin Aromák és vitaminok hordozóanyagaként használt halenyv Sör, bor és almabor derítéséhez használt halenyv és vizahólyag Finomított szójabab olaj és zsír(*) Szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E 306), természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol szukcinát A szójabab növényi olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol észterek A szójabab növényi olajából nyert szterolokból elõállított fitosztanol-észter Tejsavó, amelybõl készült párlatot szeszes italok készítéséhez használják Laktit Bor és almabor derítéséhez használt tejkazein termékek Diófélék, amelybõl készült párlatot szeszes italok készítéséhez használják Szeszes italokban aromaként használt mandula, dió Zeller levél- és magolaj Zeller mag oleorezin Mustárolaj Mustármagolaj Mustármag oleorezin

(*) és az abból készült termékek, amennyiben az elõállítási eljárás során várhatóan nem növekszik az elõállítás alapjául szolgáló termék EFSA által megállapított allergizáló hatásszintje”

4. Az R. 5. számú mellékletének lábjegyzete helyébe a következõ rendelkezés lép: „A táblázat elsõ oszlopában lévõ koncentrációkat a közvetlen fogyasztásra szánt vagy a használati utasításnak megfelelõen elkészített termékekre kell vonatkoztatni.”

7428

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

A honvédelmi miniszter 40/2005. (X. 13.) HM rendelete

OSZTÁLY” „Beosztás megnevezése” oszlopban az „ezredes” rendfokozati sorban a „Fõvárosi Bíróság Büntetõ Kollégiuma vezetõ-helyettese” beosztási megnevezés.

a Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet módosításáról

Juhász Ferenc s. k.,

A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a következõket rendelem el:

1. § (1) Az R. 5. számú mellékletében „A katonai tanácsokkal rendelkezõ bíróságok hivatásos fõtiszti, tiszti, zászlósi, tiszthelyettesi állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolása, valamint az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatok” cím alatti táblázat „I. BESOROLÁSI OSZTÁLY” „Beosztás megnevezése” oszlopban a „dandártábornok” rendfokozati sor a „Fõvárosi Bíróság Büntetõ Kollégiuma vezetõ-helyettese” beosztási megnevezéssel egészül ki. (2) Az R. 5. számú mellékletében „A katonai tanácsokkal rendelkezõ bíróságok hivatásos fõtiszti, tiszti, zászlósi, tiszthelyettesi állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolása, valamint az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatok” cím alatti táblázat „I. BESOROLÁSI OSZTÁLY” „Beosztás megnevezése” oszlopban az „ezredes” rendfokozati sor a „Fõvárosi Bíróság Büntetõ Kollégium tanácselnök” beosztási megnevezéssel egészül ki.

honvédelmi miniszter

III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 79/2005. (X. 13.) OGY határozata „az Apró–Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekbõl, illetve állami hitelekbõl történõ meggazdagodásának titkairól” elnevezésû vizsgálóbizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 45/2005. (V. 26.) OGY határozat módosításáról* „Az Apró–Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekbõl, illetve állami hitelekbõl történõ meggazdagodásának titkairól” elnevezésû vizsgálóbizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 45/2005. (V. 26.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés dr. Papcsák Ferenc helyett dr. Deutsch Tamást a bizottság tagjává megválasztja.

2. § Mandur László s. k., (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2005. október 1-jétõl kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 5. számú mellékletének „A katonai tanácsokkal rendelkezõ bíróságok hivatásos fõtiszti, tiszti, zászlósi, tiszthelyettesi állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolása, valamint az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatok” cím alatti táblázat „I. BESOROLÁSI

az Országgyûlés alelnöke

Dr. Füle István s. k.,

Pettkó András s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje


* A határozatot az Országgyûlés a 2005. október 10-i ülésnapján fogadta el.

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7429

Az Országgyûlés 80/2005. (X. 13.) OGY határozata

Consignations”, mint Kifizetõ Hatóság által képviselt Francia Köztársaság között az „URBACT” Közösségi Kezdeményezésen alapuló program végrehajtásáról

a „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” címû dokumentumban foglaltaknak az Európai Unió készülõ Drogstratégiájával való összehangolását elõkészítõ eseti bizottság eddigi tevékenységérõl szóló jelentés elfogadásáról*

az EU strukturális alapokra vonatkozó rendelkezéseket megállapító rendeleteivel, különösen az 1260/1999/EK tanácsi rendelettel, az 1999. július 12-i 1783/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel, az 1994. július 11-i 1681/1994/EK, a 2000. március 28-i 643/2000/EK, a 2000. május 30-i 1159/2000/EK, a 2001. március 2-i 438/2001/EK (különösen annak 19. cikkével) és 448/2001/EK bizottsági rendeletekkel, a 2004. március 10-i 448/2004/EK bizottsági rendelettel módosított 2000. július 28-i 1685/2000/EK bizottsági rendelettel, a 2000. április 28-i, az URBAN II Közösségi Kezdeményezést illetõ iránymutatások (a továbbiakban: URBAN iránymutatások) tekintetében a tagállamok részére kiadott bizottsági közleménnyel,

Az Országgyûlés a „Nemzeti stratégia a kábítószerprobléma visszaszorítására” címû dokumentumban foglaltaknak az Európai Unió készülõ Drogstratégiájával való összehangolását elõkészítõ eseti bizottság eddigi tevékenységérõl szóló jelentést elfogadja. Az eseti bizottság mûködése során megvizsgálja, hogy a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bûncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, az Európai Unió Tanácsa 2004/757/IB. számú kerethatározatában (2004. október 25.) foglaltak végrehajtására irányuló elõkészítõ munka – a végrehajtásra elõírt szoros, 2006. május 12-i határidõre és a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti kábítószerek egészségkárosító hatása szerinti differenciálás kidolgozásának idõigényességére tekintettel – megfelelõ ütemben halad-e. Mandur László s. k., az Országgyûlés alelnöke

Dr. Füle István s. k.,

Pettkó András s. k.,



* A határozatot az Országgyûlés a 2005. október 10-i ülésnapján fogadta el.

V. rész

NEMZETKÖZI SZERZÕDÉSEK

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli minisztertõl

összhangban

az EU-tagállamok, a Belga Királyság (amelyet országos és regionális hatáskörrel bíró szervei képviselnek), a Francia Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, az Ír Köztársaság, a Holland Királyság, a Dán Királyság, a Spanyol Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, megállapodnak az Európai Bizottság által 2002. december 20-án elfogadott [C(2002) 4626. határozat] „URBACT” Közösségi Kezdeményezésen alapuló programról (a továbbiakban: KKP) (CCI: 2002 EU 16 0 P C001). Az URBACT-program elsõsorban azokra a városokra irányul, amelyek az URBAN I és II, illetve az UPP-programok kedvezményezettjei. Célja a nemzetek közötti tapasztalatcsere fejlesztése az URBAN I és II program, valamint az Urban Pilot Projektek szereplõi, városai és partnerei között. Törekszik továbbá arra, hogy a megfigyelésbõl levonható tanulságok révén összegezze a megszerzett tapasztalatokat. összhangban a francia Várospolitikai Minisztérium, a továbbiakban Irányító Hatóság (IH) és a „Caisse des Dépôts et Consignations”, a továbbiakban Kifizetõ Hatóság (KH) között létrejött egyezményekkel.

Sorszám: 9. PREAMBULUM Megállapodás az „URBACT” Közösségi Kezdeményezésen alapuló program végrehajtásáról Megállapodás, amely létrejött egyrészt a Magyar Köztársaság, másrészt a „Délégation Interministérielle B la ville”, mint Irányító Hatóság és a „Caisse des Dépôts et

Tekintettel arra, hogy rögzíteni szükséges a KKP Irányító Hatóságaként eljáró francia Várospolitikai Minisztérium és a KKP Kifizetõ Hatóságaként eljáró „Caisse des Dépôts et Consignations”, továbbá az EU-tagállamok jogait és kötelezettségeit, valamint a pénzügyi felelõsség, a pénzáramlás és a pénzügyi ellenõrzés szabályozását, a

7430

MAGYAR KÖZLÖNY

fent említett tagállamok, a francia Várospolitikai Minisztérium, mint Irányító Hatóság és a „Caisse des Dépôts et Consignations”, mint Kifizetõ Hatóság úgy döntöttek, hogy megállapodást kötnek az URBACT-program közös végrehajtásáról, meghatározva egy közös végrehajtási struktúrát, amely a Monitoring Bizottságból (MB), az Irányító Hatóságból (IH), a Kifizetõ Hatóságból (KH), az URBACT-Titkárságból (UT) és a Pénzügyi Ellenõrzési Csoportból (PEC) áll.

1. § Intézményi felépítés (1) A KKP elõírásai szerint a tagállamok a francia Várospolitikai Minisztériumot jelölik Irányító Hatóságként (IH), az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 9. cikkének n) pontja és 34. cikke, a 2001. március 2-i 438/2001/EK és 448/2001/EK bizottsági rendeletek értelmében, és a 2000. április 28-i, az URBAN II Közösségi Kezdeményezést illetõ iránymutatások tekintetében a tagállamok részére kiadott bizottsági közleménnyel összhangban, valamint a „Caisse des Dépôts et Consignations”-t jelölik Kifizetõ Hatóságként (KH), a fent említett tanácsi rendelet 9. cikkének o) pontja és 32. cikke értelmében. Operatív szinten a KH felel a kifizetések teljesítéséért. (2) Az IH és a KH végrehajtja a strukturális alapokra vonatkozó rendeletekben, a KKP-ra vonatkozó szabályokban, a programkiegészítõ dokumentumban (a továbbiakban: PkD) és az e Megállapodásban meghatározott feladatokat. (3) Az IH és a KH, a fenti rendelkezések sérelme nélkül feladataik végrehajtása során a francia intézményi, jogi és pénzügyi rendelkezéseknek megfelelõen jár el. (4) A program adminisztratív végrehajtása során az IH létrehozza az URBACT-Titkárságot (UT) a KKP erre vonatkozó elõírásai szerint. A feladatok felsorolása a KKP 5.2.2. fejezetében található, és tartalmazza a program végrehajtásához szükséges irányítási és operatív funkciókat. Az UT székhelye Párizs. (5) A Monitoring Bizottság (MB) felelõs a tagállamok nevében a program végrehajtásának felügyeletéért és monitoringjáért, az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 35. cikkében és a KKP 5.1. fejezetében meghatározottakkal összhangban. (6) A Monitoring Bizottság (MB) munkacsoportokat (MCS) hozhat létre egyedi témakörökben és korlátozott idõtartamra annak érdekében, hogy összehozzon megválasztott képviselõket, szakértõket, szakembereket és kutatókat. (7) A 438/2001/EK bizottsági rendelet VII. fejezetének 19. cikke értelmében Pénzügyi Ellenõrzési Csoportot (PECS) kell létrehozni a második szintû ellenõrzés közös

2005/135. szám

végrehajtása érdekében, a 438/2001/EK bizottsági rendelet 4. fejezetének rendelkezései szerint. (8) A PECS a tagállamok pénzügyi ellenõrzési szerveinek képviselõibõl áll. (9) Franciaországban a strukturális alapok kezeléséért és ellenõrzéséért felelõs szervezetet, a „Commission Interministérielle de Coordination des Contrôles”-t (CICC) jelölik ki a támogatás megszûnésekor kibocsátandó nyilatkozat elkészítésére az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontja és a 438/2001/EK bizottsági rendelet 15. cikke alapján.

2. § Az IH, a KH, valamint az UT jogai és kötelezettségei (1) Az URBACT-ben részt vevõ tagállamok a Várospolitikai Minisztériumot (cím: 194, Avenue du Président Wilson, 93217 Saint Denis la Plaine CEDEX) jelölik ki Irányító Hatóságnak az 1260/99 rendelet 34. cikkének megfelelõen. (2) Az IH felelõs a program irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerûségéért. A KKP 5.2.1. fejezetében meghatározottak értelmében az IH felelõsségébe különösen a következõk tartoznak: – a program képviselete a Bizottság és a partnerek vonatkozásában, – a program koordinációjának, szervezettségének és következetességének biztosítása, – a programkiegészítõ dokumentum kiigazítása a Monitoring Bizottság kérésének megfelelõen, – egy megbízható pénzügyi és statisztikai információs rendszer létrehozása a monitoringindikátorok kialakításához és az értékeléshez, amely magában foglalja a kifizetésekbõl behajtható összegeket is, – az idõközi értékelés megszervezése, – pályázati kiírások és ajánlati felhívások közzététele, – annak biztosítása, hogy az irányításban részt vevõ szervezetek a támogatások pénzügyi tranzakcióit külön könyvviteli rendszerrel vagy vonatkozó megfelelõ könyvviteli kóddal tartsák nyilván, – a finanszírozott tevékenységek szabályszerûségének biztosítása és belsõ ellenõrzési rendszer kiépítése, – a közösségi politikákkal való összhang biztosítása, – a Bizottság részére éves jelentés készítése a végrehajtás menetérõl, – a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása, az 1260/1999. rendelet 46. cikkében és az 1159/2000. rendeletben foglaltak szerint. (3) Az IH kijelöl a tájékoztatásért és nyilvánosságért felelõs egy vagy több személyt és a jelölésrõl az Európai Bizottságot tájékoztatja. Az IH és a KH tevékenységének segítése érdekében az egyes tagországok felelõs nemzeti,

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

regionális és helyi közigazgatási szervei megteszik a szükséges intézkedéseket az 1159/2000/EK bizottsági rendeletben meghatározott megállapodások hatékony alkalmazásának és az Európai Bizottsággal való együttmûködés érdekében. (4) A 438/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének megfelelõen az IH és a KH számít a megfelelõ nemzeti szervek hatóságainak segítségére annak érdekében, hogy az 5. §-ban foglaltaknak megfelelõ irányítási és ellenõrzési rendszereket biztosíthasson az illetõ tagállam projektpartnerei részére, az ERFA által kiutalt támogatások megbízható pénzügyi irányítása érdekében. (5) A 438/2001/EK bizottsági rendelet 9. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelõen az IH köteles a KH-t megfelelõen tájékoztatni az IH által alkalmazott eljárásokról és az igényelt kiadásokról, hogy biztosítsa a hatályos szabályok tiszteletben tartását és az ellenõrzési nyomvonal fenntartását úgy, hogy az ellenõrzési rendszerek és az ellenõrzési nyomvonal megfelelõségérõl az Európai Bizottság a költségkimutatás benyújtását megelõzõen bármikor meggyõzõdhessen. (6) A technikai segítségnyújtás költségvetésének felhasználásáról az IH köteles éves jelentést készíteni az MB részére. Amennyiben a KKP végrehajtási idõszakának végén a tagállamok által kifizetett elõzetes hozzájárulások összege nagyobb a ténylegesen felhasználásra került összegnél, akkor a KH visszatéríti a különbözetet. (7) Az UT az IH és az MB munkájának végrehajtásában nyújt segítséget. A Titkárságra ruházott feladatok részletes leírása a KKP 5.2.2. fejezetében és a vonatkozó PkD-ben található. Az URBACT-Titkárság vezetõje és munkatársai kettõs szerepet játszanak: egyrészt elvégzik a programmal kapcsolatos adminisztratív feladatokat, másrészt elindítják és nyomon követik a tevékenységeket. Másodlagos feladatuk ellátásához különbözõ állampolgárságú munkaerõt foglalkoztatnak és munkájukat néhány európai szakértõ segíti, akik a KKP 3.2.2. fejezetében meghatározott koordinációs feladatokat látnak el. (8) Az URBACT-ban részt vevõ tagállamok a „Caisse des Dépôts et Consignations”-t (cím: 56, Rue de Lille, 75007 PARIS) jelölik ki Kifizetõ Hatóságnak az 1260/1999. rendelet 32. cikkének és a 438/2001. rendelet 9. cikkének megfelelõen. A KKP 5.3. fejezetében rögzítetteknek megfelelõen a KH felelõs: – a kifizetési kérelmek hitelesítéséért és a Bizottság felé továbbításáért, – a Bizottság részérõl érkezõ kifizetések és a tagállamok részérõl befolyó hozzájárulások fogadásáért, – a végsõ kedvezményezettek részére a programból származó kifizetések biztosításáért, – a program pénzügyi ellenõrzésének biztosításáért, – a programhoz rendelkezésre álló pénzek kezeléséért, – annak ellenõrzéséért, hogy az alapok kifizetését megelõzi az 5. §-ban lefektetett szabályok elõvigyázatos betartatása.

7431 3. §

A támogatási keret felhasználása és a pénzügyi megbízhatóság (1) A tagállamok kijelölik az IH-t és a KH-t, hogy az elõzetes nemzeti hozzájárulásokat, illetve az EU-s pénzeket a saját nevükben és az egyes tagállamok részére nyilvántartsák. A hozzájárulások befizetése euróban történik, melyet a „Caisse des Dépôts et Consignations” mint KH köteles két külön számlán nyilvántartani, egyrészt az ERFA kifizetésekre, másrészt a nemzeti hozzájárulásra vonatkozó számlákon, és a KH által, mint bizalmi letéteket kezelni. Az IH és a KH korlátlan felelõsséggel rendelkezik a fent említett bizalmi letétként kezelt pénzalapok elhelyezéséért, a fentiekben idézett bizalmi számlákon. A nemzeti hozzájárulásból származó kamatnyereséget, az MB döntéseinek figyelembevételével az ERFA-finanszírozásra érvényes eljárás szerint kell felhasználni. (2) A tagállamok minden év július 31-ét megelõzõen átutalják az elõzetes nemzeti társfinanszirozást, a PkD elõírásainak és az MB által elfogadott pénzügyi tervnek megfelelõen. A tagállamok a nemzeti társfinanszírozás teljes összegét már az elsõ befizetéssel egy idõben is átutalhatják. (3) Az IH és a KH tevékenysége során keletkezõ kiadások fedezése a KKP-ben és e Megállapodásban foglaltak szerint a következõ pontok alapján történik: – III. prioritás – a technikai segítségnyújtásra vonatkozóan a 2004. március 10-i 448/2004/EK rendelettel módosított 2000. július 28-i 1685/2000/EK bizottsági rendeletének 11. szabálya, valamint a KKP 3.3. fejezete szerint, illetve – II. prioritás – az összeg mértéke az MB döntésének tárgya – a program végrehajtásának függvénye, ahogyan arról a KKP-ben a program végrehajtására vonatkozó fejezete rendelkezik. (4) Az egyes projektekkel kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan felelõsség terheli az egyes Irányító Partnereket (IP)/Végsõ Kedvezményezetteket az ERFA-hozzájárulások tekintetében, amelyeket az URBACT keretében az érintett IP-nek/Végsõ Kedvezményezettnek nyújtottak. (5) Mindemellett mögöttes felelõsség terheli az egyes tagállamokat a nemzeti területükön tevékenykedõ projektpartnerek tekintetében.

4. § Támogatási szerzõdések és kifizetések a kedvezményezettek részére (1) Az igénybe vehetõ EU strukturális alapok felhasználására vonatkozó döntést az MB köteles meghozni. Az MB döntése alapján az IH saját nevében köt támogatási szerzõ-

7432

MAGYAR KÖZLÖNY

dést a mûvelet IP-jével/Végsõ Kedvezményezettjével. A projektek megbízható és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a támogatási szerzõdést csak az után kötik meg, hogy az IH meggyõzõdik minden egyes projektpartner megfelelõ pénzügyi és jogi illetékességérõl, beleértve az ellenõrzési kötelezettség vállalását, melyet a partnerségi megállapodás (közös egyezmény) állapít meg. (2) Az Irányító Partner részére az elsõ kifizetés csak akkor történhet meg, ha a tagállamok elõzetesen kidolgoztak egy, az összes projektpartner számára megfelelõ ellenõrzési rendszert. (3) Amennyiben az IH úgy találja, hogy nem tettek eleget ezeknek a feltételeknek, azonnal értesíti a projektben érintett partner tagállamát. Amennyiben a probléma fennmarad, az IH értesíti az MB-t, amely további döntés meghozatalára jogosult. (4) Az ERFA kizárólag az MB által jóváhagyott és a támogatási szerzõdés szerves részét képezõ kérelemben leírt projektre nyújt támogatást az IP/Végsõ Kedvezményezett számára. (5) A támogatási szerzõdés megkötése euróban történik. (6) Az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 32. cikke (1) bekezdésének megfelelõen a KH biztosítja, hogy az IP-k/Végsõ Kedvezményezettek részére a strukturális alapokból az õket illetõ hozzájárulás kifizetése a lehetõ legrövidebb idõn belül és teljes egészében megtörténjen a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésrõl szóló 35/2000/EK számú irányelv szerint. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy további külön díj, amely ezeket az összegeket csökkentené. (7) A zárókifizetés (a támogatási szerzõdésnek megfelelõen megítélt összeg 5%-a) az IP-t/Végsõ Kedvezményezettet azután illeti meg, hogy a projekt a megvalósítás végsõ fázisába ér az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 32. cikkének (3)–(4) bekezdése szerint. (8) A KH csakis abban az esetben teljesítheti a kifizetést, ha az IP/Végsõ Kedvezményezett a projektre vonatkozó eredményeket felmutatja a támogatási szerzõdésben lefektetett koncepciótervezet alapján úgy, hogy kifizetési igényét jóváhagyott és átvizsgált számlákkal, illetve törvényesen is megerõsített azonos értékû könyvviteli dokumentumokkal tanúsítja. A projektre vonatkozó elõrehaladásról szóló beszámoló egy tevékenységi és egy pénzügyi jelentést tartalmaz, valamint egy olyan táblázatot, amelyben a vonatkozó idõtartam és minden egyes költségvetési tétel vonatkozásában a kiadások feltüntetésre kerülnek. A pénzügyi jelentést egy, a mûködési tevékenységektõl független könyvvizsgáló írja alá, aki a kifizetési kérelmet is hitelesíti. (9) A támogatások euróban kerülnek átutalásra, az IP/Végsõ Kedvezményezett által a pályázatban feltüntetett bankszámlára. Azokban a tagállamokban, amelyek nem-

2005/135. szám

zeti valutájukat megtartották, az átváltással járó kockázatokat az IP/Végsõ Kedvezményezett viseli.

5. § Irányítási és ellenõrzési rendszer (,,elsõ szintû ellenõrzés”) (1) Az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 34. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerint az IH különösen felelõs támogatás keretében finanszírozott mûveletek szabályszerûségének biztosításáért, beleértve annak igazolását, hogy a támogatási szerzõdésben rögzítettek szerint jóváhagyott támogatási keretek nem kerülnek túllépésre, illetve, hogy az igényelt összegek megadhatóak-e, még mielõtt a kifizetés az IP/Végsõ Kedvezményezett részére megtörténne. (2) A 438/2001/EK bizottsági rendelet 2. és 19. cikkében meghatározottak szerint a tagállamok részletesen beszámolnak az IH-nak az irányítási és ellenõrzési rendszer felépítésérõl. (3) Az ellenõrzési rendszer Az URBACT elsõ szintû ellenõrzésén a tagállamok URBAN II ellenõrzési rendszerei kerülnek felhasználásra, melyekhez kapcsolódhat az URBAN I vagy az UPP által támogatott helyi hatóságok felügyelõ rendszere. Az elsõ szintû ellenõrzésrõl a tagállamok megfelelõ tájékoztatást nyújtanak az IH részére. Az elsõ ellenõrzési szint keretein belül az irányítási és ellenõrzési rendszerek feladata, hogy ellenõrizze a társfinanszírozott javak és a szolgáltatások teljesítését, az elismerhetõ valós kiadásokat és a nemzeti és közösségi szabályoknak való megfelelést (1260/1999/EK rendelet 4. cikk). Az elsõ ellenõrzési szintrõl a tagállamok megfelelõ tájékoztatást nyújtanak a program partnerei számára. Amennyiben az elsõ ellenõrzési szinten szabálytalanságokra derülne fény, a tagállam feladata, hogy együttmûködve az IH-val helyesbítse azokat és kiigazítsa a rendszert. (4) Ellenõrzési nyomvonal és iratmegõrzés A továbbiakban az IH meggyõzõdik arról, hogy az irányítási és ellenõrzési rendszerek segítségével biztosított a megfelelõ dokumentáció a vitatott költségekrõl, a ténylegesen támogatott kifizetésekrõl és az ellenõrzési nyomvonalról, az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 38. cikke (6) bekezdésében és a 438/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében rögzítettek szerint. Az IH további kötelessége az ellenõrzésekhez szükséges dokumentumok nyilvántartása, az így elkészült nyilvántartás fellelhetõségének megnevezése és a dokumentumok rendelkezésre bocsátása betekintésre a 438/2001/EK bizottsági rendelet 7. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett személyek és szervezetek részére. Alapvetõen és a támogatási szerzõdésben rögzítettek szerint a dokumentumok készen tartá-

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

sáért az IP/Végsõ Kedvezményezett felel. A teljes programozási ciklus idõtartamára a program minden szintjén elegendõ ellenõrzési nyomvonalat kell biztosítani a 438/2001/EK bizottsági rendelete I. mellékletének megfelelõen. (5) A kiadások igazolása Az egyes tagállamok által kiválasztott, az elsõ szintû ellenõrzések elvégzésével megbízott független ellenõrök kiadásokat igazoló bizonylatokat állítanak ki az Irányító Partner/Végsõ Kedvezményezett, illetve más projektpartnerek részére. Az egyedi nemzeti szabályozás függvényében a kiadási bizonylatokat a hatóságok/közigazgatási szervek vagy magánkönyvvizsgálók állítják ki. Az IH minden egyes tagállam esetében felkér egy hatóságot, hogy erõsítse meg az elsõ szintû ellenõrzés végrehajtására kinevezett ellenõrt. A tagállam kötelessége annak biztosítása, hogy az igazolások egy, a program végrehajtásától független, az igazolás kiállítására jogosult személytõl/intézménytõl/részlegtõl származnak. Ez a megerõsítés elõfeltétele az IP/Végsõ Kedvezményezett részére történõ elsõ kifizetésnek. (6) Megbízható irányítás megerõsítése Az IH a 438/2001/EK bizottsági rendelet 7. cikke (3) bekezdésének megfelelõen megbizonyosodik arról, hogy az elsõ szintû ellenõrzési rendszerek az összes tagállamban létrejöttek és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Amennyiben a KKP irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályosságáért felelõs IH nem biztos az elsõ szintû nemzeti ellenõrzési rendszer megfelelõ mûködésében, az adott tagállamhoz fordul aggályainak ismertetése és megvitatása céljából. (7) Az IH az UT támogatásával biztosítja, hogy az összes felmerülõ kérdés megválaszolásra kerüljön, mielõtt bármilyen kifizetési igénynek helyt adnának. Kifizetési igénynek nincs helye, és átutalás nem történhet az IP/Végsõ Kedvezményezett részére, amíg teljes körû és kielégítõ információ nem érkezik.

6. § Rendszerellenõrzések, valamint a mintavétel szervezése és nyomon követése (másodszintû ellenõrzés) (1) A tagállamok a 438/2001/EK bizottsági rendelet IV. fejezete alapján mintavételi pontokat jelölnek ki a program mûködése során, hogy így a helyszínen is ellenõrizhessék az irányítási és ellenõrzési rendszerek hatékonyságát, illetve a különbözõ szinteken jelentkezõ kiadások elszámolásának hitelességét. (2) Minden tagállam kijelöl egy hatóságot a PECS tagjaként. A PECS felelõs a másodszintû ellenõrzés közös koordinálásáért. A PECS az egyes tagállami jogszabályok sérelme nélkül meghatározza, hogy kinek a feladata az ellenõrzés végrehajtása, továbbá határoz arról, hogy az

7433

ellenõrzés során milyen megközelítést alkalmazzanak, ezenkívül iránymutatásokat nyújt a Bizottság ellenõrzési kézikönyvével összhangban lévõ sajátos ellenõrzési módszerre vonatkozóan. A kijelölt ellenõrzési szervek a program mûködése során mintavételezéssel végzik az ellenõrzést, a PECS-csel közösen meghatározott ellenõrzési lista szerint. (3) Az IH nevében az UT szervezi a PECS üléseit. A szükséges információkról, különösen a kifizetésekrõl, a mûveletek kapcsolattartó személyeirõl és elérhetõségeikrõl az UT gondoskodik. (4) A 438/2001/EK bizottsági rendelet IV. fejezetének megfelelõen a mûveleti mintavételekre az elismerhetõ összes kiadás legalább öt százalékára vonatkozóan változó idõszakonként, a programozási periódus idõtartama alatt kerül sor. (5) A mûveletekrõl gyûjtött minták ellenõrzésre történõ kiválasztása a 438/2001/EK bizottsági rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint történik. A mintavételekrõl szóló beszámolókat kézhez kapja a PECS, az Irányító Hatóság és a Kifizetõ Hatóság. Amennyiben egy beszámoló vitás kérdésekre is kitér, a PECS kérheti az arra kijelölt illetékes nemzeti hatóságot további információ megküldésére vagy az ellentmondások kiküszöbölésére. A mintavételekrõl írott beszámolókból éves jelentés készül, amelynek tervezetét az arra kijelölt ellenõrzési szervek készítik. A jelentést jóváhagyása után a PECS minden év május 30-ig továbbítja az IH és a CICC részére, hogy az IH-nak ezáltal is segítsen eleget tenni a 6. §-ban meghatározott kötelezettségeinek. (6) Az ellenõrzés során ki kell derülnie, hogy van-e szisztematikusan jelentkezõ probléma. Amennyiben van, a PECS köteles pénzügyi korrekciót vagy az irányítási és ellenõrzési rendszerek egészét érintõ módosítást indítványozni az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 39. cikke alapján a pénzügyi korrekciókra vonatkozó eljárással kapcsolatban a Bizottság útmutatásában rögzítettek szerint. (7) Az IH az UT segítségével folyamatosan tájékoztatja az MB-t a mintavételek eredményeirõl. Az IH a beszámolókat átadja a KH-nak annak érdekében, hogy bárminemû szabálytalanságot figyelembe vehessenek. (8) Az IH a PECS-tõl kapott beszámolót a fenti 6. § (5) bekezdésében rögzítettek szerint minden év május 30-ig továbbítja az Európai Bizottságnak, a 438/2001/EK bizottsági rendelet 13. cikkében rögzítetteknek megfelelõen.

7. § Kifizetési kérelmek az EU felé (1) A KH (KKP 6.2. §) megküldi az Európai Bizottság részére minden évben legkésõbb április 30-ig a folyó évi

7434

MAGYAR KÖZLÖNY

kifizetési kérelmekre vonatkozó naprakész elõrejelzést és a következõ évre vonatkozó elõrejelzést, az 1260/1999/EK tanácsi rendelete 32. cikkének (7) bekezdése szerint. Ezeket az elõrejelzéseket az UT készíti. (2) A 438/2001/EK bizottsági rendelet 9. cikkének (1) bekezdése és az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 32. cikkének (6) bekezdése értelmében a KH kiállítja azokat az igazolásokat és nyilatkozatokat, amelyekre a fenti rendelet 32. cikkének (3) és (4) bekezdése hivatkozik. A fenti cikkekben meghatározott idõközi és zárókifizetésekrõl szóló nyilatkozatok igazolásai a 438/2001/EK bizottsági rendeletének II. melléklete szerinti formában a KH által kerülnek kiállításra. A 438/2001/EK bizottsági rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a KH mûködését illetõen független a kifizetési kérelmek jóváhagyó szolgálatoktól. A KH meghatározza a projekttel kapcsolatos minden egyes költségkimutatás ellenõrzésének eljárását, és meghatározza jogosítványát további vizsgálatok lefolytatására.

2005/135. szám

kell az IH-t, a KH-t és az érintett IP-t/Végsõ Kedvezményezettet. (2) Amennyiben az elsõ ellenõrzési szinten olyan tényezõk merülnek fel, amelyek miatt a már folyósított ERFA idõközi és/vagy nemzeti hozzájárulásból adódó kifizetések, vagy a már teljes összegben folyósított ERFA és/vagy nemzeti hozzájárulásból adódó kifizetések újraszámítása szükséges, az IH-t, a KH-t és az érintett IP-t/Végsõ Kedvezményezettet azonnal tájékoztatni kell.

Beszámolási kötelezettségek és ellenõrzési jog

(3) Amennyiben az IH vagy a KH bármilyen szabálytalanságot észlel a program végrehajtása során, vagy amennyiben az IH vagy a KH ilyen szabálytalanságról tájékoztatást kap, valamint amennyiben ez szerzõdésszegést vagy szabálytalanságot jelent, akkor az IH az MB-vel és/vagy az érintett tagállammal egyeztetve, a támogatás összegének teljes vagy részleges visszafizetését követelheti. A visszatérítés összegét levonhatják az IP-t/Végsõ Kedvezményezettet illetõ soron következõ kifizetésbõl, vagy felfüggeszthetik a fennmaradt összeg kifizetését. A visszatérített összegeket az URBACT-program belsõ számlájára könyvelik el. Az MB és/vagy az érintett tagállam köteles az IH-nak segíteni az érintett projektpartnerrel szemben a kiutalt ERFA-támogatások és/vagy nemzeti hozzájárulások fennmaradó részének beszedésében.

(1) A KKP 6.3. fejezetében rögzítettek értelmében az IH megküldi a végrehajtásról készített éves beszámolót jóváhagyás céljából az MB részére. A jóváhagyott beszámolót elküldik az Európai Bizottságnak a rákövetkezõ év július 30-ig, az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 37. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(4) Abban az esetben, ha az IH nem képes a fent említett eszközök segítségével beszedni az IP-tõl/Végsõ Kedvezményezettõl az indokolatlanul felvett juttatást, köteles haladéktalanul informálni az MB-t, hogy a további megfelelõ jogi lépéseket megvitassák. Amennyiben szükséges, az IH az MB-vel egyeztetve él azon jogával, hogy felbontsa a támogatási szerzõdést és/vagy a bírósághoz forduljon.

8. §

(2) Az Európai Bizottsággal történõ éves felülvizsgálati ülésekre hivatalosak az IH és az UT, valamint megegyezéses alapon az MB meghatározott tagjai. Amennyiben az Európai Bizottság észrevételeket tesz vagy ajánlásokkal él a monitoring és az irányítási szabályozás kiigazításával kapcsolatban az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 34. cikkének (2) bekezdésére hivatkozva, azt elõször az MB jóváhagyja, majd az IH végrehajtja. Az adott észrevétel vagy javaslat továbbításra kerül a program lebonyolításáért felelõs szervként a CICC-nek is.

9. § Szabálytalanságok és pénzügyi felelõsség (1) Amennyiben az elsõ ellenõrzési szinten szabálytalanság észlelhetõ, az adott irányítási és ellenõrzési rendszerek kötelesek biztosítani – a kiadások igazolása elõtt – a hiba megfelelõ orvoslását. Abban az esetben, ha a hiba nem könnyen orvosolható vagy késedelmet okozhat a projekt végrehajtásában, és/vagy ha ebbõl kifolyólag szükséges értesíteni az európai hatóságokat, azonnal értesíteni

(5) Amennyiben az IH nem tudja beszedni az IP-tõl/Végsõ Kedvezményezettõl az indokolatlanul felvett támogatást, az érintett tagállam köteles a területén mûködõ projektpartnereken keresztül viselni az elkövetett szabálytalanságok pénzügyi következményeit (másodlagos kötelezettség), az 1681/1994. rendelet 5. cikke (2) bekezdése lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül. (6) Amennyiben jogi tanácsadásra vagy ügyvédi szolgáltatásra vonatkozó kiadások merülnek fel az IH vagy a KH beszedési jogának érvényesítése során a (2)–(5) bekezdésekben rögzítetteknek megfelelõen, akkor a felmerülõ kiadásokat – feltéve, hogy azok nem elszámolhatók költségtérítésként e Megállapodás 3. §-ának (3) bekezdése szerint – az érintett tagállamok az IH vagy a KH részére megtérítik. (7) Amennyiben rendszeresen fellépõ szabálytalanság észlelhetõ, a tagállamok közösen viselik a pénzügyi következményeket, ami azt jelenti, hogy minden egyes tagállam elõzetes hozzájárulásának arányában vonható felelõsségre a 448/2001. bizottsági rendeletnek megfelelõen. (8) Amennyiben a szabálytalanságért az IH-t terheli a felelõsség, az Európai Bizottság felé a Francia Köztársaság felel.

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(9) A beszedést követõen az IH visszafizeti a szabálytalan kifizetések összegét az esetleges késedelmi kamatokkal együtt, a szóban forgó összegnek a soron következõ költségelszámolásból való levonásával és az Európai Bizottsággal szembeni kifizetési igénylésbõl, vagy ha ez nem elégséges, visszatéríti a Közösség számára. (10) Minden tagállam a területén jelentkezõ szabálytalanságokról ûrlapot tölt ki, és eljuttatja azokat az IH-hoz. Az IH további szabálytalanságokat állapíthat meg, és ezekrõl értesíti az érintett tagállamot. Az IH összegyûjti és megküldi az ûrlapokat a CICC-en keresztül az Európai Bizottságnak, az Európai Csaláselleni Hivatalnak (OLAF), az1994. július 11-i 1681/1994/EK bizottsági rendelettel (HL L 178., 1994.7.12., 43. o.) összhangban.

7435

(4) Az IH, a KH, az UT és a tagállamok közötti hivatalos levelezés francia és angol nyelven történik. (5) E Megállapodást az „URBACT” Közösségi Kezdeményezésen alapuló program végrehajtásának érdekében írta alá az összes részt vevõ tagállam és a francia Várospolitikai Minisztérium mint Irányító Hatóság. Az utolsó aláírás idõpontjában lép hatályba, és érvényben marad a KKP végrehajtásának idõszaka alatt, beleértve az 1260/1999. rendelet 37. cikke szerinti záróbeszámoló elkészítését és a teljes program zárónyilatkozatát.

12. § Elõzetes hozzájárulások

10. § Nyilatkozat a program lebonyolításáról A PECS a zárónyilatkozatot kibocsátó szervvel együttmûködve meghatározza a megfelelõ alaki és eljárási elõírásokat a program zárónyilatkozatához szükséges megfelelõ információk összegyûjtése vonatkozásában, a 438/2001/EK bizottsági rendeletének V. fejezete szerint. A nyilatkozat Franciaországban az ellenõrzési és irányítási rendszerekkel és a strukturális alapokkal megbízott „Commission Interministérielle de Coordination des Contrôles” (CICC) által kerül kibocsátásra, az összes résztvevõ tagállam felelõsségének figyelembevételével az 1260/1999/EK tanácsi rendeletének 38. cikke szerint.

11. § Záró rendelkezések (1) E Megállapodás a Francia Köztársaság jogszabályaival összhangban érvényes. E Megállapodásban nem szabályozott eltérések esetén a felek megállapodnak, hogy mindkét fél számára baráti és kölcsönösen elfogadható megoldást keresnek. Amennyiben a partnerek nem így tesznek, az e Megállapodással kapcsolatban felmerülõ peres ügyeket elsõ fokon az illetékes párizsi igazságszolgáltatási szerv tárgyalja. (2) Amennyiben e Megállapodás rendelkezései hatálytalanok vagy részben vagy teljesen hatályukat vesztik, a többi rendelkezés érvényben marad. E Megállapodás felei az összes szükséges lépést és intézkedést megteszik, hogy az a hatálytalan rendelkezést egy olyan hatályos rendelkezéssel helyettesítsék, amely a lehetõ legközelebb áll a hatályát vesztett rendelkezésben foglaltakhoz. (3) E Megállapodás módosításához írásbeli beleegyezés szükséges, beleértve az írásos forma alkalmazásának felfüggesztését.

(1) A teljes hozzájárulás összértéke … euró. Ez a hozzájárulás a következõ ütemben kerül befizetésre: Összeg: ...................... 2004. július Összeg: ...................... 2005. július Összeg: ...................... 2006. július a következõ címre: Caisse des Dépôts et Consignations, 56, Rue de Lille, F–75356 Paris Cedex 07 SP Számlatulajdonos: FONDS PROGRAMME URBACT, DBRM4 PIECE A 605 15 QUAI ANATOLE FRANCE 75700 PARIS SP 07 Számlaszám: 0000278697 F „URBACT Contreparties Nationales” RIB sorszám: 23, bank sorszám: 40031., ügynökség sorszáma: 00001. IBAN kód: FR95 4003 1000 0100 0027 8697 F23 S.W.I.F.T. kód: CDCG FR PP Az aktuális hozzájárulás árfolyamban és dátumban ugyanazzal a referenciával kerül elkönyvelésre, mint a Közösségi hozzájárulás.

13. § Nemzeti hatóságok Nemzeti hatóságok, amelyek az IH és a KH részére támogatást nyújtanak, illetve az IH valamennyi kérdésének és jelentésének címzettjei (általában az MB tagjai): A Magyar Köztársaság Hivatalos képviselõje ............................................................................................ (a tagállam képviseletére jogosult szerv neve) Hely, dátum: ..................................................................... Aláírás: ............................................................................. Cím: ..................................................................................

7436

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám II. melléklet

A tagállam illetékes hatósága, a második szintû ellenõrzéssel megbízott szerve (a PECS tagja)

Az URBAN-program keretében szétosztott hitelek

A Magyar Köztársaság Hivatalos képviselõje

Állam

Juttatás mértéke (millió)

............................................................................................ (a tagállam képviseletére jogosult szerv neve)

Franciaország

Hely, dátum: .....................................................................

Ausztria

22,4

Aláírás: .............................................................................

Belgium

40,2

Cím: ..................................................................................

Dánia

Az Irányító Hatóság Délégation interministérielle a la Ville 194, Avenue du Président Wilson, 93217 Saint Denis la Plaine CEDEX, Claude BREVAN asszony, a delegáció képviseletében.

Finnország

183,0

7,3 13,3

Németország

266,7

Görögország

70,5

Aláírás: .............................................................................

Írország

26,3

Hely, dátum: .....................................................................

Olaszország

250,8

A Kifizetõ Hatóság Caisse des Dépôts et Consignations, sajátos jogállású állami tulajdonú intézet Bankigazgatóság 15 Quai Anatole France 75700 Paris Pierre DUCRUET úr, az igazgató képviseletében

Luxemburg

0,4

Portugália

70,2

Spanyolország

Aláírás: .............................................................................

Egyesült Királyság

Hely, dátum: .....................................................................

Összesen

Svédország

10,3

Hollandia

52,8

I. melléklet Elõzetes hozzájárulások (euróban) 2003 és 2006 között Állam

Franciaország

980 383 100% készpénz 21 465

Belgium

38 522

Finnország

6 995 12 745

Németország

255 570

Görögország

67 558

Írország

25 203

Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Hollandia Egyesült Királyság Összesen

VI. rész

249,3 1623,1

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Hozzájárulás mértéke

Ausztria Dánia

359,6

240 333 67 270 344 593 9 870 50 597 238 896 2 360 000

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter pályázati felhívása a feladatkörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai vizsgaszervezési jogának megszerzésére A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet alapján pályázatot hirdet az alábbi – Országos Képzési Jegyzékben szereplõ – szakképesítések vizsgaszervezési jogának az elnyerésére: – ingatlankezelõ (OKJ szám 54 7899 03), – ingatlanközvetítõ (OKJ szám 52 3439 02), – ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ (OKJ szám 54 3439 02), – társasházkezelõ (OKJ szám 52 7899 03). Felhívjuk figyelmüket, hogy a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények vizsga-

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

szervezési joga 2008. december 31-ig érvényes [az egyes szakképesítési szakmai és vizsgakövetelményeirõl és a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények jegyzékérõl szóló 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet 1. § (3) bekezdése és a rendelet 3. számú melléklete (Magyar Közlöny 2005. évi 108. szám)]. I. A pályázók köre Pályázatot nyújthat be az a jogi személyiséggel rendelkezõ intézmény vagy egyéni vállalkozó, amely/aki az alábbi feltételeknek megfelel: – a pályázat kiírásának idõpontját megelõzõ 5 évben évente legalább három képzést szervezett azon szakképzés(ek)bõl, amely(ek)re pályázatot nyújt be, – az ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szakképesítés esetében a pályázat kiírásának idõpontját megelõzõ 5 évben évente legalább három ingatlanközvetítõ képzést a pályázat kiírásának az idõpontjáig megszervezett, ideértve a folyamatban lévõ képzést is, – szerepel a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában meghatározott felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és a nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt, – azon szakképesítés, amelynek a vizsgaszervezési jogára a pályázatot benyújtja, – az ingatlanvagyon-értékelõ és ingatlanközvetítõ kivételével – szerepel az elõzõ pontban említett nyilvántartásról kiadott regisztrációs tanúsítványban, – eleget tett az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerinti – a tevékenységérõl szóló kétéves – beszámoló készítési kötelezettségének, – nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása, – nem áll csõd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt, – az Fktv. szerint akkreditált, – a bírálati díj befizetését igazolja, – a számlavezetõ pénzintézettõl származó, a pályázat benyújtásának idõpontjától számított 30 napnál nem régebbi bankinformációt, amely tartalmazza a számlavezetõ hitelintézet megnevezését, címét, a számlavezetés kezdõnapját és a bank nyilatkozatát, hogy a pályázó fizetési kötelezettségeinek idõben eleget tesz-e, bankszámláján elõfordult-e sorban állás a tárgyévet megelõzõ évben, a pénzintézet és a pályázó kapcsolatának jellemzését (pl. széles körû vagy csak számla kapcsolat), – vállalja, hogy a vizsgaszervezéssel összefüggõ jogszabályi rendelkezéseket betartja, valamint felkérés esetén a vizsgáztatást megszervezi az adott régióban, – a megpályázott régióban rendelkezik az alábbi infrastruktúrával: = az írásbeli vizsga lebonyolításához legalább 35 fõ befogadóképességû megfelelõ tanteremmel,

7437

= a szóbeli vizsga lebonyolítására alkalmas teremmel, ahol a vizsgára várakozó hallgatók elhelyezése is megoldható oly módon, hogy az ne zavarja a vizsga menetét, = a termekhez kapcsolódóan megfelelõ szociális helyiségekkel (WC-k, mosdók), = az írásbeli vizsgákkal kapcsolatban a titkosság biztosításához szükséges széffel vagy páncélszekrénnyel, – rendelkezik a bizonyítványok kezeléséhez szükséges infrastruktúrával: = széf vagy páncélszekrény, = számítógép, internet hozzáféréssel, = elektronikus aláírás, – az intézményt, illetõleg annak vezetõjét az elmúlt 5 évben munkaügyi, hatósági vagy bírósági úton nem marasztalták el az állam által elismert vizsga (szakmai vizsga, érettségi vizsga stb.) megszervezésével kapcsolatos mulasztás vagy kötelezettség megszegése miatt. II. A pályázattal kapcsolatos követelmények Elöljáróban felhívjuk a figyelmet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megtartására: „Amennyiben a pályázó a vizsgaszervezési tevékenységet több tervezési statisztikai régió területén is el kívánja látni, mindegyik régió vonatkozásában külön pályázatot kell benyújtania, és valamennyi pályázaton fel kell tüntetnie az összesen benyújtott pályázatai számát. Ebben az esetben a közhiteles mellékleteket csak az egyik pályázathoz kell csatolnia. A többi pályázathoz a mellékletek fénymásolatban is csatolhatók, azonban a pályázaton fel kell tüntetni, hogy melyik régióra benyújtott pályázathoz csatolta a közhiteles mellékleteket.” Részletes követelmények A pályázó vállalja: – a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartását, valamint a szakmai vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzését, – a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet 6. § (3) bekezdés alapján engedélyezett vizsgaszervezést, – a szakmai vizsga lebonyolítása alapján a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeivel, valamint a központi programjával kapcsolatban véleményt ad a külön szabályozást, intézkedést érintõ kérdésekrõl, a miniszter által kiadott tételekre módosítási javaslatokat tesz, – felkérésre részt vesz a szakképesítés fejlesztésével kapcsolatos programokon, – felkérésre tájékoztatást ad a szakképzés oktatásipedagógiai tapasztalatairól, eredményeirõl a szakmai gyakorlatot szervezõ intézményeknek, – javaslatot tesz az országos adatgyûjtések (mérések) témaköreire,

7438

MAGYAR KÖZLÖNY

– a vizsgaszervezési jogosultság idõtartamának letelte után szakképesítésenként összegzõ jelentést készít (vizsgák száma, vizsgázók száma, vizsgaeredmények, tapasztalatok, javaslatok stb.). a) Formai követelmények: – a pályázatot és annak mellékleteit 3 példányban kell benyújtani az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalhoz (lásd III. fejezet), – a pályázati felhívás mellékletét képezõ pályázati adatlap pontos és teljes körû kitöltése és benyújtása, – a pályázati adatlapon szereplõ igazolások, dokumentumok csatolása, – a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ, jogszabályban meghatározott rendelkezések betartására, valamint a megpályázott régióban, a megpályázott szakképesítés(ek) tekintetében a szakmai vizsgáztatási tevékenység végzésére vonatkozó nyilatkozat megtétele, – az Fktv. szerinti intézményi akkreditációt tanúsító dokumentum csatolása. A benyújtott pályázat valamennyi oldalát cégszerû aláírással (aláírásra jogosult személyek és hivatalos bélyegzõ) kell ellátni. A fentiekben elõírt dokumentumok tekintetében hiánypótlásra nincs lehetõség. Az adatlap hiányos kitöltése, vagy a formai követelmények között felsorolt, a pályázat kötelezõ mellékletét képezõ igazolások, dokumentumok hiánya esetén a pályázat formai hibásnak minõsül, és érdemi bírálat nélkül elutasításra kerül. b) Tartalmi követelmények Vizsgaszervezési jogot csak azon jogi személyiséggel rendelkezõ intézmények és egyéni vállalkozók, szerezhetnek, akik rendelkeznek a szakmai vizsga lebonyolításához szükséges feltételekkel. A pályázatnak tartalmi szempontból az erre vonatkozó, alábbi információkat kell tartalmaznia: – a megszervezett, valamint a folyó képzések adatokon alapuló bemutatása, feltüntetve az infrastrukturális, tárgyi, személyi és intézményi feltételeket, – a képzõhely által alkalmazott minõségbiztosítási rendszer leírását, tanúsított rendszer (pl. ISO) esetén a tanúsítvány másolatát, továbbá a pályázati adatlapon megadott szempontok alapján a szakmai vizsga szervezésével kapcsolatos eddigi, illetõleg tervezett tevékenység feltételeinek ismertetését, – a szakmai vizsga szervezését végzõ egység bemutatását (a szervezetben elfoglalt helyét, irányítását, az e célra rendelkezésre álló személyi, tárgyi, különös tekintettel az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételeket), – a szakmai vizsga szervezéséért közvetlenül felelõs személyek iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának, betöltött munkakörének ismertetését, – a szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és a gyakorlati vizsgarészének lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, a helyiségek rendelkezésre állását bizonyító dokumentumok [tulajdoni lap, bérleti szerzõdés,

2005/135. szám

harmadik féllel (pl. képzõ intézménnyel) kötött megállapodás] másolatát, – a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartására, valamint a szakmai vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást, – gazdasági kamarával, illetõleg a tevékenységhez kapcsolódó szakmai szervezettel, szövetséggel stb., a szakképesítés körébe tartozó munkaadói és munkavállalói szervezetekkel való kapcsolatának bemutatását, – a pályázatban szereplõ szakképesítés(ek) és régió kiválasztásának szakmai indokait. A pályázathoz csatolni kell: – a pályázó által az oktatás során alkalmazott írott tananyagot (tankönyvek, jegyzetek, egyéb kiadványok). Az ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szakképzés kivételével a központilag kiadott szóbeli vizsgakérdésekhez kapcsolódóan be kell mutatni, hogy az írott tananyag mely részei szolgálják az adott kérdés esetén a hallgatók felkészülését a vizsgára, – az ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szakképzés esetén az alkalmazni kívánt szóbeli vizsgakérdéseket (tantárgyanként 35 kérdés), valamint a vizsgakérdésekhez kapcsolódóan be kell mutatni, hogy az írott tananyag mely részei szolgálják az adott kérdés esetén a hallgatók felkészülését a vizsgára, – a bizonyítványok kezelésének, a szükséges biztonsági feltételek biztosításának bemutatását, – a gyakorlati vizsga (szakmai dolgozat) követelményeinek és értékelési rendszerének részletes bemutatását, csatolva képzésenként – az ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szakképesítés esetében az ingatlanközvetítõ szakképzésrõl – három – osztályzattal minõsített – dolgozat másolatát. III. A pályázati eljárás rendje, az elbírálás értékelési szempontjai és módszere A pályázatot az 1. számú mellékletként kiadott adatlapon a csatolandó mellékletekkel az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalhoz postai úton kell benyújtani (1903 Budapest, Pf. 314). Minden egyes pályázatot cégszerûen aláírva, 3 példányban (1 eredeti és az eredetivel mindenben megegyezõ 2 másolati), továbbá – a külön becsatolt tankönyvek és szakdolgozatok kivételével – kötött vagy fûzött formában, címlappal, tartalomjegyzékkel ellátva, az összes példányt egy zárt borítékban vagy dobozban, „TNM vizsgaszervezési jog elnyerésének pályázata 2005.” felirattal megjelölve – a borítékon egyéb felirat nem lehet – kell benyújtani a következõ címre: Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 1903 Budapest, Pf. 314 A pályázat címlapja tartalmazza: a pályázó nevét, címét, annak a szakképesítésnek az OKJ azonosító számát és megnevezését, amely vizsgaszervezési jogának megszer-

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

zésére a pályázatot benyújtották, továbbá a pályázat elkészítésének idõpontját (év, hónap, nap). A pályázatok címlapján fel kell tüntetni az ajánlat „eredeti” és „másolat” megjelölését, valamint az „eredeti” felirat mellett az 1. sorszámot, továbbá a „másolat” felirat mellett azok 2–3. közötti sorszámát. Az eredeti pályázat és másolatai közötti eltérés esetén az eredeti pályázatban foglaltak kerülnek figyelembevételre. A pályázó bírálati díjat köteles fizetni, amelynek összege – pályázatonként – 26 000 Ft, azaz huszonhatezer forint. A bírálati díjat az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 1002300200285946-00000000 számú számlájára kell befizetni. A befizetési csekken vagy az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a rendeltetésének célját: „TNM vizsgaszervezési jog elnyerésének pályázata 2005.” megnevezést. A bírálati díj a pályázatok elbírálásának és a hozzá szorosan kapcsolódó feladatok – így különösen a pályázatok értékelése, az e feladatokkal összefüggõ személyi és tárgyi feltételek megteremtése – költségeinek a fedezetére használható fel. A befizetett bírálati díj a bírálóbizottság tagjainak felkéréséig a pályázat visszavonása esetén visszaigényelhetõ. Visszavonás esetén a bírálati díj – a pályázat befogadásával kapcsolatban keletkezett 20% költséggel csökkentve – a pályázó részére visszafizetésre kerül. A pályázattal elnyerhetõ vizsgaszervezési jogosultság 4 éves idõtartamra érvényes. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter a vizsgaszervezési jogosultságot bármikor visszavonhatja, amennyiben a vizsgát szervezõ intézmény nem az érvényes jogszabályok szerint jár el, valamint ha a pályázathoz csatolt nyilatkozatok érvényüket vesztik. A pályázat benyújtásának határideje, módja, helye A pályázat benyújtásának határideje: a pályázati kiírás Magyar Közlönyben történõ megjelentetését követõ 60. nap (a postára adás ideje), amennyiben ez a nap nem munkanap, úgy az azt követõ elsõ munkanap. A határidõ után postára adott pályázatok nem kerülnek elbírálásra. A pályázat elbírálásának módja és ideje A pályázat elbírálásának határideje: a pályázatok benyújtására elõírt határidõt követõ 30 munkanap. A pályázatban valótlan adatok, információk közlése megtévesztésnek minõsül és automatikusan a pályázásból történõ kizárást eredményezi. A pályázatok elbírálására a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter a szakmai szövetségek, érdekképviseleti szervek és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal képviselõibõl bírálóbizottságot hoz létre – a pályázatok elbírálását bírálóbizottság – az elbírálási határidõn belül megtartott bírálóbizottsági ülésen hozott döntéshozatallal – a regionális fejlesztésért és felzárkózta-

7439

tásért felelõs tárca nélküli miniszter által jóváhagyott mûködési szabályzat szerint végzi, – vizsgajogosultság a következõ tervezési statisztikai régiókra pályázható: = Közép-Magyarországi Régió: Budapest, Pest megye, = Közép-Dunántúli Régió: Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye, = Nyugat-Dunántúli Régió: Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye, = Dél-Dunántúli Régió: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye, = Észak-Magyarországi Régió: Borsod-AbaújZemplén megye, Heves megye, Nógrád megye, = Észak-Alföldi Régió: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye, = Dél-Alföldi Régió: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye. A formai követelményeknek megfelelõ pályázók közül azok nyernek vizsgaszervezési jogosultságot, amelyek a követelmények alapján biztosítani tudják a szakmai vizsga igény szerinti megszervezéséhez szükséges feltételeket, és a 2. számú melléklet szerinti értékelés során az elérhetõ pontszámok legalább 75%-át megszerzik. A pályázat eredményérõl történõ értesítés módja és ideje A szakmai vizsgák szervezésére jogosult intézményeket, az azokra vonatkozó vizsgaszervezési jogosultság kiterjesztését, a vizsgajogosultság statisztikai régióját és a jogosultság lejártának idõpontját a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter rendeletben határozza meg. A pályázati eljárás eredményérõl a pályázatot benyújtók levélben, az elbírálást és döntéshozatal ülését követõ 10 munkanapon belül értesítést kapnak. Egyéb információk A szakmai vizsga szervezõjének feladatait a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet határozza meg. A pályázati kiírásban nem érintett kérdésekben a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet elõírásait kell iránymutatónak tekinteni. A 35/1998. (III. 20.) OGY határozat tartalmazza a tervezési statisztikai régiók megnevezését. A pályázati adatlap az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal honlapjáról letölthetõ: http://www.oleh.hu. Dr. Kolber István s. k., a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter

7440

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

1. számú melléklet Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 1903 Budapest, Pf. 314 Iktatószám: ........ – ......... /2005. Érkezett: 2005. ........... hó ...... nap

PÁLYÁZATI ADATLAP a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozó egyes szakképesítések vizsgaszervezési jogának megszerzésére Beküldési határidõ: a pályázati kiírás Magyar Közlönyben történõ megjelenését követõ 60. nap.

I. A PÁLYÁZÓ ADATAI A pályázó neve: .............................................................................................................................................................................. székhelye: megye: ......................................................................................................................................................... település: .............................................................................................................. utca, hsz.: ..................................... jogállása (aláhúzással kérjük jelölni): – jogi személyiséggel rendelkezik – egyéni vállalkozó adószáma: __________ Rendelkezik-e az Fktv. 12. §-a szerinti akkreditációs tanúsítvánnyal: _ Igen _ Nem Cégjegyzék, vagy egyéni vállalkozói ig. száma: ............................................................................................................ A pályázó fenntartójának neve: ..................................................................................................................................... A hatályos alapító okirat (alapszabály) száma: ............................................................................................................. Nyilvántartási száma és érvényessége (Fktv. 8. §): ........................................................................................................ A pályázó intézmény (regionális képzõ központ stb.) vezetõje, képviselõje/az egyéni vállalkozó neve, beosztása: ............................................................................................................................................................ Telefon: ......./............................ Fax: ......./............................. E-mail: ..................................................................... A pályázat témafelelõse, projektmenedzsere neve, beosztása: ............................................................................................................................................................ Telefon: ......./................................. Fax: ......./............................ E-mail: .................................................................

II. A PÁLYÁZAT ÁLTAL ÉRINTETT SZAKKÉPESÍTÉS (amelyekre a vizsgaszervezési jogosultságot kéri a pályázó) A szakképesítés megnevezése

OKJ azonosító száma (a hatályos jegyzék melléklete szerint)

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7441

ÉS RÉGIÓ (amelyben a pályázó a vizsgaszervezési tevékenységet el kívánja látni)

Szakképzés típusa

NyugatDunántúl

KözépDunántúl

Dél-Dunántúl

KözépMagyarország

ÉszakMagyarország

Észak-alföld

Dél-Alföldi Régió

Ingatlankezelõ Ingatlanközvetítõ Ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ Társasházkezelõ – A pályázott szakképzés típusát és a régiót *-gal kell bejelölni! A közhiteles mellékletek a ............................................................ statisztikai régióra benyújtott pályázathoz kerültek csatolásra.

III. SZAKMAI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA 1. A pályázó .......................................... (beírandó az OKJ szám és a megnevezés) szakképzéssel kapcsolatos eddigi tevékenysége a) a pályázó által szervezett képzések száma, valamint az azon részt vevõ tanulók, hallgatók száma (az ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szakképzés kivételével legalább az elmúlt 5 évre visszatekintve), b) a személyi feltételek ismertetése, feltüntetve a szaktantárgyakat oktatók képesítését tantárgyanként, c) az elméleti oktatáshoz rendelkezésre álló eszközök, infrastruktúra, valamint a gyakorlati oktatáshoz meglévõ tárgyi, intézményi feltételek (eszközök, demonstrációs terem, számítógépterem stb.) bemutatása. Ha a pályázat több szakképesítés szakmai vizsgáztatására irányul, akkor szakképesítésenként kell a személyi, tárgyi, infrastrukturális feltételeket bemutatni (legfeljebb 1 oldal). 2. A képzõhely által alkalmazott minõségbiztosítási rendszer leírása (legfeljebb 2 oldal). 3. A szakmai vizsga szervezéséhez szükséges feltételek: a) amennyiben korábban vizsgaszervezési jogosultságot is szerzett, a pályázat benyújtását megelõzõ legfeljebb 5 évre visszamenõen megszervezett szakmai vizsgák, valamint vizsgázók száma (a saját hallgatók, tanulók részére, valamint szerzõdés alapján végzett vizsgára való bontásban); ezeket az adatokat az ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szakképesítésre benyújtott pályázat esetében az ingatlanközvetítõ szakképzésre vonatkozóan kell bemutatni, b) azon pályázók esetén, amelyek már szerveztek szakmai vizsgát, a vizsga szervezését végzõ egység bemutatása (szakmai vizsgát még nem szervezett pályázók esetén, az erre vonatkozó elképzelés leírása, feltüntetve az alkalmazott ügykezelési és titoktartási szabályzatok betartását biztosító feltételeket), c) a szakmai vizsga szervezésért közvetlenül felelõs személy iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának, betöltött munkakörének ismertetése, d) a vizsga szervezéséhez szükséges infrastrukturális feltételek (tanterem, számítógépterem stb.), valamint azon intézmények bemutatása, amelyek a szakmai vizsga gyakorlati részénél a vizsga helyszínéül szolgálnak, mellékelve az együttmûködési megállapodások másolatait (vizsga-helyszínenként legfeljebb 1 oldal). 4. A megpályázott szakképesítés(ek) és régió kiválasztásának szakmai indokolása a régióban felmerülõ vizsgaszervezési igények figyelembevételével (legfeljebb fél oldal).

7442

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

IV. NYILATKOZAT Kijelentem, hogy intézményünk, vállalkozásunk – nem áll csõd-, végelszámolási és felszámolási eljárás alatt, – nincs tartozása a Munkaerõpiaci Alap Képzési Alaprésze felé, – a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ jogszabályi rendelkezéseket betartjuk és a szakmai vizsgáztatási tevékenységet felkérés esetén folyamatosan ellátjuk. Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a pályázati adatlapon és az alábbiakban felsorolt és csatolt mellékletekben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ......... év ...................................... hó .......... nap ............................................................................. cégszerû aláírás és pecsét ............................................................................. olvasható név, beosztás ............................................................................. olvasható név, beosztás A pályázat valamennyi oldalát cégszerûen alá kell írni, és le kell pecsételni! A pályázathoz csatolandó mellékletek 1. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó pályázók esetében az illetékes cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, egyéb pályázók esetében – a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében nevesített felsõoktatási intézmények kivételével – a pályázó egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítõ alapító okirata, alapszabálya, egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolata és a nyilvántartásukra illetékes önkormányzat 30 napnál nem régebbi igazolása arról, hogy a vállalkozó a nyilvántartásukban szerepel. 2. Az Fktv. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, a nyilvántartásba vétel tényét igazoló tanúsítvány másolata; az ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szakképesítés esetén az ingatlanközvetítõ szakképesítés értendõ. 3. Az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerint elkészített és a nyilvántartást vezetõ részére megküldött, a kétéves tevékenységrõl szóló beszámoló másolata. 4. Annak igazolása, hogy a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. 5. Gazdasági társaság, illetõleg egyéni vállalkozó esetén a területileg illetékes gazdasági kamara, illetõleg – ahol a szakképesítés nem tartozik gazdasági kamara illetékességébe – a szakképesítésért felelõs miniszter által kijelölt, az Szt. 14. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai szervezet igazolását, hogy a gyakorlati vizsgarész lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló tárgyi feltételek megfelelõ minõségûek. 6. Annak igazolása, hogy a pályázónak nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozása vagy lejárt köztartozása. 7. Amennyiben a pályázó a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozó szervezet, arra vonatkozó nyilatkozata, hogy nem folyik ellene csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás. 8. A régiónkénti 26 000 Ft bírálati díj befizetését igazoló csekk másolata. 9. A vizsgaszervezés lebonyolításáért felelõs vezetõ szakmai önéletrajza. 10. Az Fktv. 12. §-a szerinti intézményi akkreditációról szóló tanúsítvány másolata.

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7443

11. A számlavezetõ pénzintézettõl származó, a pályázat benyújtásának idõpontjától számított 30 napnál nem régebbi bankinformáció, amely tartalmazza a számlavezetõ hitelintézet megnevezését, címét, a számlavezetés kezdõnapját és a bank nyilatkozatát, hogy a pályázó fizetési kötelezettségeinek idõben eleget tesz-e, bankszámláján elõfordult-e sorban állás a tárgyévet megelõzõ évben, a pénzintézet és a pályázó kapcsolatának jellemzését (pl. széles körû vagy csak számlakapcsolat). 12. Egyéb dokumentumok: lásd Pályázati felhívás II. fejezetében a pályázathoz csatolandó dokumentumok felsorolását!

2. számú melléklet ÉRTÉKELÕ LAP Értékelési szempont

1. A pályázott szakképesítéssel kapcsolatos tevékenység 1. a) A szakképzés bemutatása 1. b) Korábbi oktatási gyakorlat*: Az elmúlt öt évben 0–3 képzés (tanfolyam): 0 pont Az elmúlt öt évben 4–10 képzés (tanfolyam): 4 pont Az elmúlt öt évben 11–20 képzés (tanfolyam): 6 pont Az elmúlt öt évben 20-nál több képzés (tanfolyam): 8 pont Az elmúlt öt évben 50-nél több képzés (tanfolyam): 10 pont 1. c) Alkalmazott tananyag megfelelõsége és a vizsgakövetelményekhez való kapcsolhatósága 1. d) A képzés személyi feltételei: Oktatókkal való ellátottság (párhuzamos és helyettesítõ oktatók is): Tantárgyanként 1–2 fõ 3 pont Tantárgyanként 3 vagy több fõ 5 pont Oktatók bemutatása Az oktatást segítõ munkatársak (pl.: oktatásszervezõk) bemutatása 1. e) Az oktatás tárgyi feltételei 2. A pályázó által alkalmazott minõségbiztosítási rendszer 2. a) Tanúsított rendszer (pl. ISO) 2. b) A rendszer bemutatása, megfelelõsége 2. c) A vizsgáztatással kapcsolatos panaszkezelési és jogorvoslati rendszer bemutatása, megfelelõsége 3. A szakmai vizsga szervezéséhez szükséges feltételek 3. a) Korábbi vizsgaszervezési gyakorlat*: Az elmúlt 5 évben legfeljebb 3 vizsga: 0 pont Az elmúlt 5 évben 4–10 vizsga: 4 pont Az elmúlt 5 évben 11–20 vizsga: 7 pont Az elmúlt 5 évben 20–49 vizsga: 10 pont Az elmúlt 5 évben 50-nél több vizsga: 15 pont 3. b) A vizsgák dokumentálása 3. c) A vizsgaszervezõ egység felkészültsége 3. d) Vezetõ, dolgozók felkészültsége 3. e) A vizsgáztatás tárgyi és infrastruktúrális feltételei 3. f) A gyakorlati vizsga részletes követelményrendszere 3. g) A gyakorlati vizsga értékelési rendszere 4. A megpályázott szakképesítés és régió kiválasztásának indoklása Összesen: * Az ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ esetében: ingatlanközvetítõ szakképesítésre vonatkozóan.

Max. Elért pontszám pontszám

15 10

20 5

10 5 10 10 5 10

15

10 10 10 20 15 15 5 200

7444

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

Minimálisan elérendõ pontszámok: 1. 2. 3. 4.

A pályázott szakképesítéssel kapcsolatos tevékenység: A pályázó által alkalmazott minõségbiztosítási rendszer: A szakmai vizsga szervezéséhez szükséges feltételek: A megpályázott szakképesítés és régió kiválasztásának indoklása:

Összesen:

60 pont 15 pont 74 pont 1 pont

(max. 75) (max. 25) (max. 95) (max. 5)

150 pont

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium közleménye az Idõsbarát Önkormányzat Díj odaítélésérõl Az Idõsbarát Önkormányzat Díj Bizottság javaslatára 2005-ben az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter, valamint a belügyminiszter az alábbi önkormányzatoknak ítélte oda az Idõsbarát Önkormányzat Díjat: Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat, Kompolt Község Önkormányzata, Gyomaendrõd Város Önkormányzata, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Somogy Megye Önkormányzata, Tiszagyenda Község Önkormányzata. Korózs Lajos s. k., ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi minisztériumi politikai államtitkár

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2005. évi 122. számában megjelent, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról rendelkezõ 38/2005. (IX. 13.) EüM rendelet – 1. számú mellékletének (2) pontjában a „66989 Krioprecipitátum, gépi afarezisbõl, 1 E friss, fagyasztott plazmából 7649” szövegrész helyesen: „66989 Krioprecipitátum, gépi afarezisbõl, 1 E friss, fagyasztott plazmából, szerelékkel 7649” – 2. számú mellékletében a „*++ 05P 183K Kiegészítõ HBCs további ágakba történõ stent beültetésre” szövegrész helyesen: ,,*++ 05P 183K Kiegészítõ HBCs haemodinamikai eljárásokhoz (további ágakba történõ stent beültetésre, vagy coronarografiás nyomásgrádiens meghatározására, vagy további egyéb percutan cardiovascularis beavatkozásra)” (Kézirathiba)

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7445

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2005. évi éves elõfizetési díja: 13 248 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. telefon/fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, telefon: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2005. évi elõfizetési díj fél évre

6624 Ft áfával

egy évre 13 248 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

7446

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2005. évre: 20 424 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2005. évi elõfizetési díj egy évre: 20 424 Ft áfával. fél évre: 10 212 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2005. évi éves elõfizetés díja: 4968 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

7447

7448

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY – az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja – az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Az Egészségbiztosítási Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2005. évi éves elõfizetési díj: 19 044 Ft áfával.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

2005/135. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ

A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2005. évre: 94 700 Ft, fél évre: 50 000 Ft, negyedévre: 26 100 Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj

egy évre fél évre negyedévre

94 700 Ft 50 000 Ft 26 100 Ft

Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………

cégszerû aláírás

7449

7450

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/135. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2006. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.), vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2006. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Sportértesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Jogtanácsadó Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ

98 808 Ft/év 14 628 Ft/év 22 632 Ft/év 5 520 Ft/év 18 768 Ft/év 4 692 Ft/év 25 116 Ft/év 20 976 Ft/év 26 220 Ft/év 3 312 Ft/év 18 216 Ft/év 23 184 Ft/év 6 348 Ft/év 4 968 Ft/év 15 732 Ft/év 21 804 Ft/év 6 348 Ft/év 14 904 Ft/év

Közbeszerzési Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság

104 880 Ft/év 24 288 Ft/év 18 768 Ft/év 19 872 Ft/év 15 180 Ft/év 21 804 Ft/év 30 360 Ft/év 12 972 Ft/év 15 456 Ft/év 11 592 Ft/év 6 348 Ft/év 9 384 Ft/év 4 858 Ft/év 11 040 Ft/év 2 760 Ft/év 4 416 Ft/év 6 072 Ft/év 7 176 Ft/év

Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvült, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2006. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 118 080 Ft, fél évre 59 040 Ft.

A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2006. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 130 000 Ft 160 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

200 000 Ft 280 000 Ft 500 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 8000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2006. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

70 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

187 500 Ft 300 000 Ft 450 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 7000 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2005-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.2783 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 13., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 828, Ft

Recommend Documents