AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
Brüsszel, 2013. február 26. (28.02) (OR. en) 6846/13
ENER ENV DELACT FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
61 149 10
az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató 2013. február 26. Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára C(2013) 817 final Part 1/9 A BIZOTTSÁG .../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.2.18.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a Bizottság C(2013) 817 final számú dokumentumának 1/9. részét.
Melléklet: C(2013) 817 final Part 1/9
6846/13 DG E
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2013.2.18. C(2013) 817 final Part 1/9
A BIZOTTSÁG .../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.2.18.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT–vonatkozású szöveg)
HU
HU
INDOKOLÁS 1.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
A javaslat okai és céljai A helyiségfűtő berendezéseket és a kombinált fűtőberendezéseket (e dokumentumban együttesen: fűtőberendezések) az Európai Unióban széles körben használják helyiségfűtésre. Míg a helyiségfűtő berendezések kizárólag helyiségfűtésre szolgálnak, addig a kombinált fűtőberendezések meleg ivóvizet és szanitervizet is biztosítanak. A jelenleg forgalomban lévő fűtőberendezések többsége kazán, de egyre gyakrabban jelennek meg a piacon olyan új technológiák, mint például a kapcsolt energiatermelés, a hőszivattyúk vagy a fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból álló csomagok. A fűtőberendezések jelentős környezeti hatásokkal bírnak az Európai Unióban. A használat közbeni energiafogyasztás például 2005-ben a becslések szerint 12 089 PJ (289 Mtoe) volt, ami 698 Mt CO2-kibocsátásnak felel meg. E rendelet célja a termékek energiahatékonyság és energiafogyasztás szerinti címkézésére és a fogyasztóknak szóló szabványos termékismertető biztosítására szolgáló harmonizált rendszer bevezetése. A címkézésre vonatkozó követelmények nagymértékben ösztönözhetik a gyártókat arra, hogy fokozzák az energiahatékonyságot és előmozdítsák az energiahatékony önálló fűtőberendezések, valamint a fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből és hőmérséklet-szabályozókból álló csomagok piaci elterjedését. E felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, javasolt bizottsági rendeletet. Háttér-információk Az alacsony hatásfokú fűtőberendezések és megújuló energiaforrásokat vagy kapcsolt energiatermelést nem használó, hagyományos termékek értékesítése azért nem szorul vissza, mert a végfelhasználók a termékek élettartamköltségei helyett a vételár alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket, e helyzet megváltozását pedig az sem segíti elő, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint az energiaköltségek nem tartalmazzák az összes költséget. Ezenkívül csak korlátozott mennyiségű információ áll a vásárlók rendelkezésére a fűtőberendezések energiahatékonyságáról, emiatt pedig aszimmetrikussá válik a tájékoztatás, különösen akkor, ha a fűtőberendezéseket további termékekkel kombinálják. Emiatt a végfelhasználók gyakran elmulasztják az energiahatékonyság költséghatékony javítására kínálkozó lehetőségeket. A másik problémát az eltérő érdekek jelentik: az épülettulajdonos például a fűtőberendezés megvásárlásakor és telepítésekor az alacsonyabb vételárat tartja szem előtt, ennek eredményeként azonban előfordulhat, hogy végül a bérlőnek magasabb lesz az energiaszámlája. Ezenkívül a fűtőberendezéseket a végfelhasználóknak értékesítő és rendszerint a telepítést végző kereskedők nem rendelkeznek olyan szabványosított információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kereskedők a megújuló energiaforrásokat használó és a kapcsolt energiatermelési technológiák bevezetése nyomán az Unióban forgalomba hozott fűtési termékekből álló csomagokat kínáljanak a végfelhasználóknak. E javaslat az említett piaci akadályok okozta problémákat az önálló fűtőberendezésekre és a fűtőberendezésekből és további fűtési termékekből álló csomagokra vonatkozó uniós energiacímke bevezetésével kívánja megoldani. A széles körben ismert A és G közötti skálát alkalmazza a különböző típusú hagyományos kazánokra. Emellett a legmagasabb, A+, A++ és
HU
2
HU
A+++ dinamikus osztályok arra is szolgálnak, hogy előmozdítsák a kapcsolt energiatermelés és a megújuló energiaforrások használatát. A szabványosított termékinformációkat „termékismertető adatlapok” (vagyis tájékoztatók) formájában kell a végfelhasználók számára elérhetővé tenni az interneten vagy a hirdetésekben. A hatásvizsgálat szerint a fűtőberendezések adják az EU–27 bruttó teljes energiafogyasztásának 16%-át, ami megközelítőleg Franciaország bruttó éves energiafogyasztásának felel meg. E javaslat célja, hogy csökkentse e készülékek energiafogyasztását. A becslések szerint a környezettudatos tervezés területén javasolt új követelmények és az e javaslatban meghatározott új címkézési rendszer együttes hatásának köszönhetően az eddigi gyakorlat folytatásához képest 2020-ig évente közel 1900 PJ-lal (45 Mtoe) csökkenne az energiafogyasztás, ami megközelítőleg 110 Mt CO2-kibocsátásnak vagy a Cseh Köztársaság bruttó éves energiafogyasztásának felel meg. Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A fűtőberendezések energiahatékonyságára, hangteljesítményszintjére és nitrogén-oxidkibocsátására vonatkozó követelményeket a környezettudatos tervezés területén meghatározó javasolt végrehajtási intézkedés mellett a következő intézkedések ugyan nem az energiafogyasztás címkézése terén, de szintén e termékek környezeti teljesítményét érintik: –
a Tanács 92/42/EGK irányelve 1 (1992. május 21.) a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről (a fűtőberendezések környezetbarát tervezésére vonatkozó, javasolt intézkedés hatályon kívül fogja helyezni);
–
a Bizottság 2007/742/EK határozata 2 (2007. november 9.) a villamos meghajtású, gázmotoros vagy gázabszorpciós hőszivattyúkra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról;
–
az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve 3 (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról;
–
az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve 4 (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról;
–
az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve 5 (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról;
–
az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete 6 (2006. május 17.) egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról;
–
az Európai Parlament és a Tanács 2009/142/EK irányelve 7 (2009. november 30.) a gázüzemű berendezésekről;
–
a Bizottság 626/2011/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 8 (2011. május 4.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló
1 2 3 4 5 6 7 8
HU
HL L 167., 1992.6.22., 17. o. HL L 301., 2007.11.20., 14. o. HL L 153., 2010.6.18., 13. o. HL L 52., 2004.2.21., 50. o. HL L 140., 2009.6.5., 16. o. HL L 161., 2006.6.14., 1. o. HL L 330., 2009.12.16., 10. o. HL L 178., 2011.7.6., 1. o.
3
HU
berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (kizárólag levegő-levegő hőszivattyúk esetében). Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az új energiahatékonysági osztályok és a környezettudatos tervezés területén javasolt követelmények bevezetésével fokozható az energiahatékony fűtőberendezések piaci elterjedése, ami hozzájárul majd az energiahatékonysági cselekvési terv (COM(2006) 545) szerint 2020-ig teljesítendő és az „Energia 2020” stratégiáról (COM(2010) 639) és a 2011. évi energiahatékonysági tervről (COM(2011) 109) szóló bizottsági közleményben is megerősített 20%-os energiamegtakarítás eléréséhez. E javaslat kiegészíti majd az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégiájának (COM(2010) 2020) lényeges elemét, azaz az energiahatékony termékek piaci elterjedésének ösztönzését, mivel nagymértékben javítja az energiahatékonyságot, előmozdítja az erőforrás-hatékony gazdaságba való átmenetet, ösztönzi a kutatási és fejlesztési célú beruházásokat, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vízmelegítési termékek számára. A fűtőberendezések energiafogyasztásának javasolt címkézése emellett a Bizottság iparpolitikájának is megfelel, különös tekintettel a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési tervre (COM(2008) 397) és az európai gazdasági fellendülés tervére (COM(2008) 800), amely az egyik legfontosabb prioritásként jelöli meg az energiahatékonyságot, példaként hozva az olyan termékek gyors elterjedésének ösztönzését, amelyek a „jelentős energiamegtakarítás lehetőségét” kínálják. A 2010/30/EU irányelv 9 végrehajtása is hozzájárul az Európai Unió azon célkitűzésének eléréséhez, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2020-ig legalább 20%-kal csökkenjen. 2.
KONZULTÁCIÓK AZ AKTUS ELFOGADÁSA ELŐTT
Konzultáció az érdekeltekkel Az előkészítő vizsgálat kezdetétől konzultáció zajlott az uniós és a nemzetközi érdekeltekkel és a tagállamok szakértőivel, a környezettudatos tervezést szabályozó 10 2009/125/EK keretirányelv szerint létrehozott, a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum pedig a környezettudatos tervezés követelményei mellett az energiafogyasztás címkézésével is foglalkozott. A konzultációs fórum a tagállamok szakértőiből és arányos számú érdekelt félből, azaz gyártókból, kiskereskedőkből, nem kormányzati környezetvédelmi szervezetekből és fogyasztói szervezetekből áll. A konzultációs fórum 2008. február 29-i, 2008. július 8-i és 2009. június 24–25-i ülésein a Bizottság a fűtőberendezések és a vízmelegítők 11 környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények és az energiafogyasztás címkézésére szolgáló rendszer bevezetését javasoló munkadokumentumokat ismertetett. A munkadokumentumok a környezettudatos tervezéssel foglalkozó szabályozási bizottság 2011. április 11-i ülésén, valamint a tagállami szakértőkkel 2012. június 29-én és az érdekeltekkel 2012. szeptember 6-án tartott egyeztetés keretében is megvitatásra kerültek. A vonatkozó munkadokumentumokat megkapták a tagállamok, az Európai Parlament és az érdekeltek, és a konzultációs fórum munkaanyagait a Bizottság közzétette a CIRCA rendszerben az érdekeltek írásos észrevételeivel együtt. A kezdeményezést emellett számos 9 10 11
HU
HL L 153., 2010.6.18., 1. o. HL L 285., 2009.10.31., 10. o. A vízmelegítőkkel külön javaslat foglalkozik.
4
HU
alkalommal megvitatták a bizottsági szolgálatnak az érdekeltekkel és a tagállamokkal, valamint a nemzetközi partnerekkel, például Japánnal és az Egyesült Államokkal tartott ülésein is. A WTO/TBT 2012. június 4-én értesítést kapott a rendelettervezetről annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet ne vezessen be kereskedelmi akadályokat. A szakértőkkel további írásbeli konzultációk indultak 2010 júniusában és 2011 márciusában a fűtőberendezések és a vízmelegítők környezettudatos tervezésére és az energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó intézkedésekről szóló, frissített munkadokumentumokról, amelyek a konzultációs fórum keretében folytatott korábbi konzultációk során közölt információkra és visszajelzésekre épülnek. Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése Általánosságban a fűtőberendezések energiafogyasztásának címkézésére szolgáló rendszert az érdekeltek és a tagállamok is támogatják. A fő érdekelteknek a bizottsági javaslat kulcsfontosságú elemeivel kapcsolatos álláspontja a következőképpen foglalható össze: Termékkör Az érintett fűtőberendezések közé a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű kazánok és hőszivattyúk, a 2004/8/EK irányelvben meghatározott, 50 kW-nál kisebb elektromos kapacitású kapcsolt energiatermelő berendezések, valamint a fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból álló csomagok tartoznak. A fűtőberendezéseket úgy kell kialakítani, hogy gáznemű és folyékony tüzelőanyagokkal – ideértve a biomasszát is, amennyiben nem ez a fő tüzelőanyag –, villamos energiával, valamint környezeti vagy hulladékhővel üzemeljenek. Termékcímke A termékcímkét a tagállamok és az érdekeltek általában véve elfogadják. A fogyasztói szervezetek kérték, hogy a címkék a végfelhasználók érdekében legyenek egyszerűek, továbbá ragaszkodtak ahhoz, hogy az energiafogyasztást jelölő címkén szerepeljen a hangteljesítményszint is. Egyes gyártók és egyes tagállamok szorgalmazták a hatásfok százalékos értékének a címkéről való eltávolítását, mivel a vizsgálati körülmények fűtőberendezésenként eltérnek, ugyanakkor kérték, hogy a hatásfok százalékos értéke továbbra is szerepeljen a termékismertető adatlapon. A hőszivattyúgyártó ágazat és több tagállam támogatta, hogy külön címke vonatkozzon az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkra; hogy a közepes hőmérsékletű hőszivattyúkon legyen megjelölve a kis hőmérsékleten való alkalmazás esetleges lehetősége; továbbá hogy az integrált kiegészítő fűtőberendezés használata is mindig szerepeljen a címkén. A fűtőberendezések termékcímkéje tekintetében a tagállamok és az érdekeltek számos különböző véleményt fogalmaztak meg a következő alapelvek mentén:
HU
•
egyetlen egységes, A+++-ig terjedő skálájú kötelező címke vonatkozzon valamennyi fűtőberendezésre,
•
egyetlen egységes, A++-ig terjedő skálájú kötelező címke vonatkozzon valamennyi fűtőberendezésre, de a hőszivattyúkat és a kapcsolt energiatermelő mikroegységeket alternatívaképpen el lehessen látni A+++-ig terjedő skálájú önkéntes címkékkel is. A címkéken az energiahatékonyság százalékos értékét is fel kelljen tüntetni,
•
két kötelező címke legyen, melyek közül az egyik a kazánokra vonatkozzon és A+-ig terjedő skálájú legyen, a másik pedig, A+++-g terjedő skálával, a hőszivattyúkra és a kapcsolt energiatermelő mikroegységekre.
5
HU
A kogenerációs fűtőberendezések gyártóit képviselő érdekeltek két különböző termékcímke kialakítását kérték: az egyiket a kogenerációs részre, amely a fő rész, a másikat pedig az integrált kiegészítő fűtőberendezésre vonatkozóan. Az azonban nem egyeztethető össze az általános termékcímkézési megközelítéssel, hogy a forgalomba hozott egységek egynél több termékcímkével rendelkezzenek. A kombinált fűtőberendezések esetében a tagállamok és az érintettek olyan energiacímke kialakítását kérték, amely a helyiségfűtési és a vízmelegítési funkcióra egyaránt vonatkozik, az utóbbit a különálló, a vízmelegítők energiafogyasztásának címkézéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően. A kombinált fűtőberendezések körébe nemcsak a hagyományos kazánoknak, hanem a hőszivattyús kombinált fűtőberendezéseknek is bele kell tartozniuk. Csomagokra vonatkozó címke A termékcímke szabványosított tájékoztatást nyújt a végfelhasználóknak az önálló fűtőberendezésekről, azonban a fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból álló csomagokra vonatkozó információk csak korlátozottan állnak rendelkezésre. E piaci korlát feloldása érdekében javaslat született a csomagokra vonatkozó címkéről. Több tagállam és gyártó felszólított arra, hogy a javasolt, csomagokra vonatkozó termékismertető adatlapot ki kell egészíteni a szokványos termékcímke-kialakításnak megfelelő, függőleges címkével, amellyel a kereskedő pontosabb tájékoztatást nyújthat a végfelhasználónak. A csomagokra vonatkozó címkét és termékismertető adatlapokat a tagállamok és az érdekelt felek többsége támogatta, egyes tagállamok viszont azon az állásponton voltak, hogy a csomagokra vonatkozó termékismertető adatlap szerepelhetett volna az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU (EPBD) irányelvben. Ezért olyan, felelősséget kizáró nyilatkozatról született javaslat, amely tisztázza, hogy a csomagokra vonatkozó termékismertető adatlap a termékcsomagok hatásfokára és nem az épületek energiahatékonyságára vonatkozik. A fűtési rendszer energiahatékonyságát olyan további tényezők befolyásolják, mint például az elosztórendszer hővesztesége, valamint a termékeknek az épület méretéhez és jellemzőihez (például szigetelés) viszonyított méretezése. A beszállítók lehetőséget kértek arra, hogy fűtőberendezésekből, napenergia-készülékekből és/vagy hőmérséklet-szabályozókból álló integrált csomagokat hozzanak forgalomba, tekintettel különösen arra, hogy a piac struktúrája nem teszi lehetővé számukra, hogy kereskedőként (kiskereskedőként vagy üzembe helyezőként) lépjenek fel. A napenergiakészülékek és a hőmérséklet-szabályozók beszállítói közül többen, főként a kkv-k, ugyanakkor tartanak a tisztességtelen versenytől. Több tagállam ezért felvetette, hogy a csomagra vonatkozó címkét és adatlapot a beszállító mellett a kereskedő is kiadhassa. Ekkor a kereskedőnek a csomaghoz tartozó adatlapot a fűtőberendezések, a napenergia-készülékek és a hőmérséklet-szabályozók beszállítói által rendelkezésre bocsátott termékismertető adatlapok alapján kell elkészítenie. A kereskedő a beszállító által átadott csomagot átalakíthatja, például új címke és adatlap kiadása mellett hatékonyabb hőmérséklet-szabályozót vagy más alkatrészt helyezhet el benne. Egyes tagállamok azt is kérték, hogy a beszállítók és a kereskedők reklámozzák a csomag hatékonyságát (ha a csomagon van reklám). A kereskedő felelőssége a beszállítóktól kapott termékismertető adatlapokon alapuló, egyszerű számítás elvégzésére korlátozódik. A kereskedők, elsősorban a kkv-k támogatása
HU
6
HU
érdekében a Bizottság sablonokat és iránymutatásokat fog közzétenni számukra az energiafogyasztás címkézéséről szóló bizottsági weboldalon 12. Több tagállam és érdekelt fél kérte a csomagokra vonatkozó címke önkéntes bevezetésének lehetőségét. A következő okok miatt azonban javaslat született a kötelező, csomagokra és termékekre vonatkozó címke bevezetéséről. A végfelhasználókat nem elegendő kizárólag az önálló fűtőberendezéseken szereplő címkékkel tájékoztatni. A végfelhasználók számára nem állnak rendelkezésre az értékesítés helyén olyan adatok, amelyek alapján megalapozott döntést tudnának hozni a több fűtőberendezésből (kazán, hőszivattyú, illetve kapcsolt energiatermelő egység) és napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból készülékekből álló, új fűtési csomagok megvásárlásáról. A csomag hatásfoka nem egyszerűen a részei hatásfokának összege. A Bizottság megbízást adott az európai szabványügyi testületeknek, hogy a fűtőberendezés-csomagok energiahatékonyságának mérésére és számítására vonatkozóan szabványosított módszereket dolgozzanak ki. Az érdekeltek további észrevételeket fűztek a termékismertető adatlapokhoz. A kiegyenlítő tartály energiahatékonysághoz való hozzájárulását el kell távolítani a szezonális helyiségfűtési hatásfok számításából a nem modulációs kazánokra vonatkozó redundáns korrekciós tényező eltávolítása miatt. Az elsődleges fűtőberendezések és a nem elsődleges, kiegészítő fűtőberendezések hőteljesítménye közötti rögzített arányt a tényleges arányok súlyozásával kell felváltani az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet végrehajtó nemzeti előírásokban, például a NEN 7020 és a DIN 18599-9 szabványban meghatározott, alapértelmezett értékek alapján. A kombinált fűtőberendezésből és egyéb termékekből álló csomagok vízmelegítési funkciójára vonatkozó adatlapnak meg kell egyeznie a különálló, a vízmelegítők energiafogyasztásának címkézéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendeletben javasolt, vízmelegítő-csomagokra vonatkozó adatlappal. Az energiafogyasztás címkézésének skálái Általánosan elfogadottnak bizonyult a primerenergia-fogyasztáson alapuló, egységes energiahatékonysági osztályozás alapelve. E körbe tartozik az összes fűtési technológiára vonatkozó, egységes skála feltüntetése a termékek és a csomagok címkéin annak érdekében, hogy a fűtőberendezések piacán egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki, és ösztönözzék az egységes energiapiac létrejöttét. Egyes tagállamok és érdekelt felek azonban a kifejezetten az egyes technológiákra és tüzelőanyagokra vonatkozó skálákat szorgalmaztak. Az érdekeltek azt kérték, hogy az energiaosztályokat olyan módon határozzák meg, hogy a legjobb hagyományos technológia, azaz a kondenzációs technológia is el tudja érni legfeljebb akár az A osztályt. Az A+ és A+++ közötti osztályokat kizárólag a kapcsolt energiatermelést vagy megújuló energiaforrásokat használó fűtőberendezések érhetik el. A hőszivattyúgyártókat képviselő érdekeltek azt kérték, hogy az A+ skála a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv VII. mellékletében a hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból előállítottként elszámolható része tekintetében előírt minimumkövetelménynek megfelelően 115%-kal kezdődjön. Ugyanakkor javaslat született arról is, hogy az A+ osztály kapcsolt energiatermelés használatával is elérhető legyen. Egyes tagállamok és nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek azt javasolták, hogy mérlegeljék az elektromos kazánoknak az energiafogyasztási címkézési skálán elfoglalt helyét (legfeljebb D osztályt érhessenek el), valamint hogy az A++, illetve az A+++ osztály küszöbértékét emeljék 130, illetve 150%-ra.
12
HU
http://ec.europa.eu/energy/efficiency/labelling/labelling_en.htm.
7
HU
Az egyik tagállam felszólított a környezettudatos tervezés követelményeinek az energiacímke vonatkozó osztályainak határértékeihez való hozzáigazítására. Azonban ettől eltérő megközelítésre van szükség ahhoz, hogy egyetlen skálán belül megkülönböztethetőek legyenek a fokozottan és a kevésbé hatékony fűtőberendezések. A kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmény általános értéke például 86% (kondenzációs technológia), míg az A osztály 90%-os határértéke lehetővé teszi a fokozottan és a kevésbé hatékony kondenzációs kazánok megkülönböztetését. A tagállamok és az érdekeltek támogatták azt a javaslatot, miszerint az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk címkézési skáláját a közepes hőmérsékletű használatra vonatkozó skálánál 25 százalékponttal magasabban kell meghatározni. A kapcsolt energiatermelő berendezések gyártói alternatív hatásfok-számítási módszert javasoltak annak érdekében, hogy termékeik a hőszivattyúkkal egyenlő versenyfeltételekkel rendelkezzenek. Ez a felvetés azonban nem támogatható, mivel egyfelől a megújuló energiaforrásokat használó technológiáknak elvben más technológiákhoz képest magasabb címkézési osztályokat kell tudniuk elérni, másfelől pedig ez a megoldás túlértékelné a kapcsolt energiatermelő berendezések villamosenergia-termelési hatékonyságát. Néhány érdekelt azt szorgalmazta, hogy az egyes energiaosztályok szélessége azonos legyen. Az európai energiapolitika eredményeként hosszú távon elérhető lehet, hogy a fűtőberendezésekre vonatkozó energiaosztályok szélessége megközelítőleg azonos legyen. Jelenleg azonban olyan, különböző hagyományos, új és megújuló energiaforrásokat használó fűtési technológiák állnak rendelkezésre, amelyek a piac dinamikus átalakítása érdekében szükségessé teszik a különböző szélességű energiaosztályokat. Ütemterv Az ütemezéssel kapcsolatosan az álláspontok különböztek, és az energiafogyasztás címkézésének azonnali, önkéntes bevezetésétől a háromszakaszos, legfeljebb hat évig terjedő, különböző bevezetési dátumokat alkalmazó megközelítésig terjednek. A gyártók azt kérték, hogy az energiafogyasztás címkézésére vonatkozó ütemterv igazodjon a környezettudatos tervezésre vonatkozó ütemtervhez. Figyelemmel az uniós energiacímke bevezetéséhez szükséges időre és a már meglévő energiacímke hiányára, az érdekeltek többsége nem támogatta a címke azonnali, önkéntes használatát. A fogyasztói szervezetek emellett azzal érveltek, hogy a különböző, párhuzamosan alkalmazott címkézési skálák megzavarhatják a fogyasztókat. Harmadik fél által végzett ellenőrzés Mivel fennáll annak a kockázata, hogy nem sikerül kiaknázni a fűtőberendezésekben rejlő, a jelentős környezeti javulás iránti lehetőségeket, ezért a gyártók az önértékelés helyett a harmadik fél által végzett ellenőrzést javasolták, amely a piacfelügyelet támogatásának eszköze is lehet. A harmadik fél által végzett ellenőrzés alkalmazásának azonban az energiafogyasztás címkézéséről szóló 2010/30/EU irányelv értelmében jogi akadályai vannak. Vizsgálati és számítási módszerek Bizonyos tagállamok és gyártók az I. hőmérséklet-szabályozási osztály eltávolítását kérték, mivel az ebbe az osztályba tartozó kazánok az érintett tagállamokban nem üzemeltethetők. A passzív füstgázhő-visszanyerő készülékek egyik gyártója az e termékcsoportnak az energiahatékonysághoz való hozzájárulására vonatkozóan javasolt átmeneti számítási módszer módosítását szorgalmazta a nagyméretű passzív füstgázhő-visszanyerő készülékek fokozottabb figyelembevétele érdekében. Szakértői szinten azonban nincs egyetértés egy ilyen módosított mérési módszerrel kapcsolatban. A Bizottság megbízást adott az európai
HU
8
HU
szabványügyi testületeknek, hogy dolgozzanak ki harmonizált szabványt a passzív füstgázhő-visszanyerő készülékre vonatkozó mérési módszerekre vonatkozóan, és ezáltal lehetővé váljon a rendelet majdani felülvizsgálatakor annak meghatározása, hogy indokolt-e a rendelet hatályát kiterjeszteni a passzív füstgázhő-visszanyerő készülékekre. Egyes érdekeltek megjegyezték, hogy a frekvenciával súlyozott LWA hangteljesítményszint mértékegységének jele dB. A javasolt rendelet az érdekeltek és a tagállamok észrevételeinek figyelembevételével készült. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása Tudományos szakvélemények Az előkészítő vizsgálathoz szükséges műszaki, piaci és gazdasági elemzést az előkészítő vizsgálatok és a hatásvizsgálat szolgáltatták. Ezeket a Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága megbízásából külső tanácsadói konzorciumok végezték el. A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők Az előkészítő vizsgálat nyílt eljárás keretében zajlott, végrehajtása során figyelembe vették az érdekelt felektől származó információkat – többek között a gyártóktól, az üzembe helyezőktől, a kiskereskedőktől és egyesületeiktől, a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetektől, a fogyasztói szervezetektől, az uniós és az EGT-tagállami szakértőktől, valamint az Unión kívüli országok szakértőitől. A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel, hogy a javaslat visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat. Hatásvizsgálat A lehetséges szakpolitikai intézkedések hatásvizsgálata a 2009/125/EK irányelv 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint zajlott. A megfelelő teljesítményszintbeli elvárások teljesítése érdekében megvalósított piaci áttérésre vonatkozóan számos szakpolitikai lehetőséget mérlegeltek, ideértve az eddigi gyakorlat folytatására vonatkozó forgatókönyvet, az önszabályozást, kizárólag az energiafogyasztás címkézését, kizárólag a környezettudatos tervezésre vonatkozó rendeletet, ez utóbbi két lehetőség együttesét, valamint kizárólag az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv értelmében meghatározott, fűtési rendszerekre vonatkozó követelmények megfogalmazását. A fűtőberendezések környezettudatos tervezésére és energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, egyértelmű jogalkotási felhatalmazásra figyelemmel azonban a végrehajtási jogi aktustól eltérő lehetőségek elemzésének mélysége arányos volt, a középpontban pedig a javasolt végrehajtási rendeletek értékelése állt. Az energiafogyasztást jelölő címkék bevezetésére vonatkozó szakpolitikai forgatókönyvek hatását az eddigi gyakorlat folytatására vonatkozó forgatókönyvvel vetették össze. A költséghaszon elemzés alapján a környezettudatos tervezés követelményei, a címkézés, valamint az épületek energiahatékonyságára vonatkozó rendszerkövetelmények együttese bizonyult az előnyben részesített lehetőségnek a jobb környezeti teljesítménnyel rendelkező fűtőberendezések piaci elterjedésének sikertelensége okozta probléma megoldása érdekében, mivel ez a kombináció felel meg a leginkább a környezettudatos tervezést szabályozó és az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelv követelményeinek. Következésképpen a környezettudatos tervezés követelményeinek elfogadását és a termékek és csomagok címkézésére vonatkozó rendszer bevezetését magában foglaló lehetőségre esett a választás, mivel a legjelentősebb megtakarítást teszi lehetővé, és az érdekeltek is előnyben
HU
9
HU
részesítik. A fűtőrendszerek termékcímkéje vonatkozásában a hatásvizsgálat során a környezetvédelmi szempontok (megtakarítások) és a gazdasági előnyök szempontjából legkedvezőbb, egyetlen egységes, minden fűtőberendezésre kiterjedő, A+++-ig terjedő skálájú címke dinamikus alkalmazásának lehetőségét vizsgáltuk. Megvalósításával az alábbiak teljesülnek: –
az energiahatékonyság folyamatos javulása fenntartható és előmozdítható a végfelhasználók szabványosított információkkal való tájékoztatásával és az aszimmetrikus tájékoztatás és az eltérő érdekek jelentette piaci korlátok felszámolásával;
–
a piac dinamikusan áttér a kiemelkedően energiahatékony fűtőberendezésekre, valamint a fűtőberendezésekből és új, illetve megújuló energiaforrásokat használó technológiákból álló csomagokra;
–
a tisztességes verseny és a termékdifferenciálódás az energiahatékonyság további javulását eredményezi;
–
az energiafogyasztás költséghatékony szintet ér el;
–
az ipar versenyképességét fokozza a fenntartható termékek egységes uniós piacának bővülése;
–
a beszállítókra, többek között a kkv-kre nem nehezednek túlzott mértékű terhek, mivel az átállási időszakok figyelembe veszik a termékek újratervezéséhez szükséges időt;
–
az uniós foglalkoztatást nem érik kedvezőtlen hatások.
3.
A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A javasolt intézkedés összefoglalása A javasolt intézkedés új, kötelező címkézési és szabványos terméktájékoztatási követelményeket állapít meg a fűtőberendezéseket, a hőmérséklet-szabályozókat, a napenergia-készülékeket (kizárólag napenergiával működő rendszer, napkollektor, napenergiával működő tartály és egyéb, önállóan forgalomba hozott, napenergiával működő termékek) és a fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és/vagy napenergiakészülékből álló csomagokat forgalomba hozó, illetve üzembe helyező beszállítók, valamint az önálló fűtőberendezéseket és a fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és/vagy napenergia-készülékből álló csomagokat kínáló kereskedők számára. Az intézkedés hatálya igazodik a fűtőberendezések energiahatékonyságára, hangteljesítményszintjére és nitrogénoxid-kibocsátására vonatkozóan a környezettudatos tervezés területén javasolt végrehajtási intézkedésben foglalt követelmények hatályához. A fűtőberendezések energiahatékonysági osztályozása a 2010/30/EU irányelvben meghatározott rendszeren alapul, és a kazánokra, a kapcsolt energiatermelő berendezésekre, a hőszivattyúkra, valamint a szolár fűtőberendezésekre vonatkozóan egységes helyiségfűtési energiahatékonysági skálát alkalmaz. A rendelet hatálybalépését követő két év elteltével sor kerül a G és A közötti skála bevezetésére a hagyományos fűtőberendezésekre vonatkozóan (G és D közötti az elektromos kazánokra vonatkozóan, C és B közötti a társasházakban található nem kondenzációs kazánokra vonatkozóan és B és A közötti a kondenzációs kazánokra vonatkozóan), az A+ osztályra a kapcsolt energiatermelő berendezésekre vonatkozóan, valamint az A++ osztály a hőszivattyúkra vonatkozóan. A rendelet hatálybalépését követő hat év elteltével a címkézési skála az A+++ osztállyal fog kiegészülni, hacsak a rendelet
HU
10
HU
hatálybalépése után öt évvel esedékes felülvizsgálat alapján más döntés nem születik, míg a G-től és E-ig terjedő osztályok a környezettudatos tervezés ambiciózusabb követelményei következtében megszűnnek. Ezzel biztosítható, hogy a piac dinamikusan áttérjen az új, megújuló energiaforrásokat használó technológiákat alkalmazó, kiemelkedően energiahatékony vízmelegítőkre. Az A+++ osztály bevezetésére tehát csak a rendelet hatálybalépése után hat évvel fog sor kerülni, egy évvel később, mint a hatásvizsgálatban legkedvezőbbként azonosított lehetőség esetében. Erre az időzítésre azért esett a választás, hogy a hagyományos kazánok gyártóinak több idejük legyen technológiáik megfelelő átalakítására. A vízmelegítők energiafogyasztásának címkézéséről szóló rendeletben meghatározott energiahatékonysági skálát kell alkalmazni a kombinált fűtőberendezések vízmelegítési funkciójára. A termékcímke ezenkívül tájékoztatást fog nyújtani a végfelhasználóknak a hangteljesítményszintről, a fűtőberendezésekre vonatkozóan pedig sor fog kerülni a szabványosított termékismertetők, például termékismertető adatlapok és műszaki dokumentációk bevezetésére, emellett sor fog kerülni azon információkra vonatkozó követelmények meghatározására, amelyeket a fűtőberendezések bármely formában történő távértékesítése során, valamint bármely hirdetésében és műszaki promóciós anyagában közölni kell. Mivel a fűtőberendezések értékesíthetők csomagban, egyéb fűtési termékekkel, például napenergia-készülékekkel és hőmérséklet-szabályozókkal együtt, ezért a végfelhasználók tájékoztatására szolgáló, a termékcsomag teljes energiahatékonyságára vonatkozó címke kerül bevezetésre, és az adatlap a végfelhasználók számára érthető számítást fog tartalmazni. A csomagok címkéjét és az adatlapot a beszállító adja ki, de a kereskedő is kiadhatja. A csomagok címkéje a G és A+++ közötti energiahatékonysági osztályokon alapul, amelyek tükrözik e csomagok esetlegesen jobb energiahatékonyságát. A termékekre és csomagokra vonatkozóan javasolt címkékkel és szabványosított termékismertetőkkel megszüntethető a fűtőberendezéseket vásárlók tájékozottságának hiánya, valamint feloldható az épülettulajdonosok és a bérlők közötti érdekellentét. Az e rendelet szerinti mérési módszerek és a piacfelügyeleti célokra vonatkozó hitelesítési eljárás igazodik a környezettudatos tervezésre vonatkozóan javasolt végrehajtási intézkedésben meghatározottakhoz. Jogalap A felhatalmazáson alapuló rendelet a 2010/30/EU irányelvet hajtja végre, különös tekintettel annak 10. cikkére. A szubszidiaritás elve A rendelet a 2010/30/EU irányelvet hajtja végre, összhangban annak 10. cikkével. Az arányosság elve Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az intézkedés nem lépi túl a célja eléréséhez szükséges mértéket. A végrehajtási intézkedés formája rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ezzel biztosítható, hogy a nemzeti és az uniós hatóságokat ne terheljék költségek a végrehajtási jogszabály nemzeti jogba való átültetése miatt. A jogi aktus típusának megválasztása
HU
11
HU
Javasolt aktus: felhatalmazáson alapuló rendelet. Költségvetési vonzatok A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés A tervezet módosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Európai Gazdasági Térség A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.
HU
12
HU
A BIZOTTSÁG .../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.2.18.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT–vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre 13 és különösen annak 10. cikkére, mivel:
HU
(1)
a 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni az energiával kapcsolatos azon termékek címkézésére vonatkozóan, amelyekben megvan a lehetőség a jelentős energiamegtakarításra, és amelyek azonos rendeltetésű típusainak műszaki jellemzői azonban jelentős eltérést mutatnak.
(2)
Az Unió teljes energiaigényének jelentős részét teszi ki a helyiségfűtő berendezések, valamint a helyiségfűtést és vízmelegítést biztosító kombinált fűtőberendezések által felhasznált energia. A rendeltetésükben egyenértékű helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések energiahatékonysága jelentős eltéréseket mutat. E készülékek energiafogyasztásának csökkentésére számos lehetőség áll rendelkezésre, ilyen például a megfelelő hőmérséklet-szabályozóval és napenergia-készülékkel való kombinálásuk. A helyiségfűtő berendezésekre, a kombinált fűtőberendezésekre, valamint az ilyen fűtőberendezésből és hőmérséklet-szabályozókból és napenergiakészülékekből álló csomagokra ezért energiafogyasztási címkézési követelményeknek kell vonatkozniuk.
(3)
Az elsősorban (több mint 50%-ban) biomasszából előállított folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagok használatára tervezett helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések sajátos műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és további műszaki, gazdasági és környezetvédelmi elemzéseket igényelnek. Ezen elemzések eredményeitől függően a későbbiekben az ilyen típusú fűtőberendezések esetében is sor kerülhet az energiafogyasztás címkézésére vonatkozó követelmények meghatározására.
(4)
A helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések energiahatékonyságára vonatkozóan harmonizált címkézési és standard termékinformációs rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy a gyártókat e fűtőberendezések
13
HL L 153., 2010.6.18., 1. o.
13
HU
energiahatékonyságának fokozására, a végfelhasználókat pedig energiahatékony termékek vásárlására lehessen ösztönözni, és javuljon a belső piac működése.
HU
(5)
Az egyes fűtőberendezés-típusok esetében elérhető jelentős energia- és költségmegtakarításra tekintettel e rendeletnek új, A++-tól G-ig terjedő osztályokat tartalmazó címkézési skálát kell bevezetnie a helyiségfűtő kazánok, a kapcsolt helyiségfűtő berendezések, a hőszivattyús helyiségfűtő berendezések, a kombinált kazánok és a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések helyiségfűtési funkciójára vonatkozóan. Míg az A-tól G-ig terjedő osztályok a kogenerációs vagy megújuló energiaforrást használó technológiákkal nem kombinált, hagyományos kazánok különböző típusaira vonatkoznak, addig az A+ és az A++ osztályoknak a kapcsolt energiatermelést és a megújuló energiaforrások hasznosítását kell előmozdítaniuk.
(6)
A kombinált kazánok és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések vízmelegítési funkciójára vonatkozóan új, A-tól G-ig terjedő osztályokból álló címkézési skálát kell bevezetni a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíz-tároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, XXX-i …/…./EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében (a rendelet száma és a lábjegyzetben található HL-hivatkozás a Hivatalos Lapban való kihirdetés előtt illesztendő be).
(7)
Hacsak a rendelet felülvizsgálata nyomán más döntés nem születik, a szezonális helyiségfűtési, illetve vízmelegítési skálát négy év elteltével ki kell egészíteni az A+++, illetve az A+ osztállyal a leghatékonyabb, megújuló energiaforrásokat használó helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések piaci részesedések növelése érdekében.
(8)
E rendelet azt hivatott biztosítani, hogy a fogyasztók három európai éghajlati zónára vonatkozóan alkalmazott, szezonálishatásfok-számítási és -mérési módszer alapján pontosabb összehasonlító információkhoz jussanak a hőszivattyús fűtőberendezések teljesítményéről. A Bizottság megbízást adott az európai szabványügyi testületeknek annak megvizsgálása érdekében, hogy más fűtőberendezésekre vonatkozóan is szükséges-e hasonló módszert kidolgozni. A kazánok, kogenerációs fűtőberendezések és napenergiával működő fűtőberendezések európai szinten szabványosított fűtési idényeit is mérlegelni lehet e rendelet felülvizsgálata során.
(9)
A fűtőberendezések hangteljesítményszintje fontos szempont lehet a végfelhasználók számára. A helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések címkéin fel kell tüntetni a hangteljesítményszintre vonatkozó adatokat.
(10)
E rendelet, valamint a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, …-i …/…/EU bizottsági rendelet (a rendelet száma és a lábjegyzetben található HLhivatkozás a Hivatalos Lapban való kihirdetés előtt illesztendő be) 2020-ig együttesen előreláthatólag évi 1900 PJ (megközelítőleg 45 Mtoe) energiamegtakarítást (ami közel 110 Mt CO2-kibocsátásnak felel meg) eredményez majd az intézkedés hiányában beálló helyzethez képest.
(11)
A címkéken szereplő adatokat olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési és számítási eljárások alapján kell meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket, ideértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén
14
HU
történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 14 meghatározott eljárások szerint az európai szabványügyi testületek által a Bizottság kérésére elfogadott harmonizált szabványokat a környezettudatos tervezés követelményeinek megállapítása céljából. (12)
E rendeletnek meg kell állapítania a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések termékcímkéjének egységes megjelenését és tartalmát.
(13)
E rendeletnek ezenkívül meg kell határoznia a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések termékismertető adatlapjára és műszaki dokumentációjára vonatkozó követelményeket.
(14)
E rendeletnek ezenkívül meg kell határoznia azokra az információkra vonatkozó követelményeket, amelyeket a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések bármely formában történő távértékesítése során, valamint bármely hirdetésében és műszaki promóciós anyagában közölni kell.
(15)
Az önálló helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések e rendeletben meghatározott termékcímkéi és termékismertető adatlapjai mellett a csomagoknak a beszállítótól kapott termékismertető adatlapon alapuló címkéjével és adatlapjával kell biztosítani, hogy a fűtőberendezésekből és napenergia-készülékekből, illetve hőmérséklet-szabályozókból álló csomagok energiahatékonyságára vonatkozó információkhoz a végfelhasználó könnyen hozzáférhessen. A leghatékonyabb, A+++ osztályt csak ilyen csomag érheti el.
(16)
Helyénvaló rendelkezni a rendelet rendelkezéseinek a technológiai fejlődés figyelembevételével történő felülvizsgálatáról,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály (1)
Ez a rendelet megállapítja a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések, a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézésére és kísérő termékismertetővel való ellátására vonatkozó követelményeket.
(2)
Ez a rendelet nem alkalmazandó:
14 15
HU
a)
a kifejezetten a főként biomasszából előállított folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagok használatára tervezett fűtőberendezésekre;
b)
a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezésekre;
c)
a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 15 hatálya alá tartozó fűtőberendezésekre;
d)
a kizárólag meleg fűtőberendezésekre;
ivó-
vagy
szanitervíz
biztosítására
hőt
termelő
HL L 204., 1998.7.21., 37. o. HL L 334., 2010.12.17., 17. o.
15
HU
e)
a gáznemű hőhordozó közeg, például gőz vagy levegő melegítésére és elosztására szolgáló fűtőberendezésekre;
f)
a legalább 50 kW maximális elektromos kapacitással rendelkező kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre. 2. cikk Fogalommeghatározások
A 2010/30/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:
HU
1.
„fűtőberendezés”: helyiségfűtő berendezés vagy kombinált fűtőberendezés;
2.
„helyiségfűtő berendezés”: olyan készülék, amely a)
vízalapú központi fűtési rendszert lát el hővel a kívánt beltéri hőmérséklet zárt térben, például épületben, lakóházban vagy helyiségben való elérése és fenntartása érdekében; és
b)
egy vagy több hőfejlesztő berendezéssel rendelkezik;
3.
„kombinált fűtőberendezés”: helyiségfűtő berendezés, amely egyúttal adott hőmérsékletű, mennyiségű és áramlási sebességű, meleg ivó- vagy szanitervíz adott időközönként történő előállítása céljából hőt ad át, ezenkívül külső ivó- vagy szanitervízforráshoz kapcsolódik;
4.
„vízalapú központi fűtési rendszer”: az a rendszer, amely hőhordozó közegként vizet használ a központilag termelt hő hőleadókhoz való eljuttatásához az épületek, vagy azok egy részének helyiségfűtése céljából;
5.
„hőfejlesztő berendezés”: a fűtőberendezés azon része, amely az alábbi eljárások közül egynek vagy többnek a felhasználásával hőt fejleszt: a)
fosszilis, illetve biomasszából előállított tüzelőanyagok égetése;
b)
az áram elektromos ellenállásos fűtőelemekben fellépő hőhatásának (Joulehatás) felhasználása;
c)
hulladékhő, illetve a levegőből, vízből vagy talajból nyert környezeti hő összegyűjtése;
6.
„mért hőteljesítmény” (Prated): a fűtőberendezés kW-ban kifejezett, helyiségfűtés és adott esetben vízmelegítés közben, standard mérési körülmények között mérhető, névleges hőteljesítménye; hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések esetében a mért hőteljesítmény meghatározását szolgáló standard mérési körülmények a VII. melléklet 10. táblázatában szereplő tervezési referenciafeltételek;
7.
„standard mérési körülmények”: a fűtőberendezések mért hőteljesítményének, szezonális helyiségfűtési hatásfokának, vízmelegítési hatásfokának és hangteljesítményszintjének átlagos éghajlati viszonyok melletti megállapításakor uralkodó üzemi körülmények;
8.
„biomassza”: a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve), erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
16
HU
HU
9.
„biomasszából előállított tüzelőanyag”: biomasszából nyert, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyag;
10.
„fosszilis tüzelőanyag”: fosszilis eredetű, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyag;
11.
„kapcsolt helyiségfűtő berendezés”: olyan helyiségfűtő berendezés, amely egyetlen folyamaton belül, párhuzamosan termel hőt és villamos energiát;
12.
„hőmérséklet-szabályozó”: az a készülék, amelyen keresztül a végfelhasználó beállíthatja a kívánt beltéri hőmérséklet értékét és időzítését, és amely a vonatkozó adatokat továbbítja a fűtőberendezés interfészére, például központi feldolgozóegységére, ezzel elősegítve a beltéri hőmérséklet(ek) szabályozását;
13.
„napenergia-készülék”: önállóan forgalomba hozott, kizárólag napenergiával működő rendszer, napkollektor, napenergiával működő melegvíz-tároló tartály vagy a kollektorkörben található szivattyú;
14.
„kizárólag napenergiával működő rendszer”: egy vagy több napkollektorral, napenergiával működő melegvíz-tároló tartályokkal, esetlegesen a kollektorkörben található szivattyúkkal, valamint egyéb alkatrészekkel felszerelt készülék, amely egy egységként kerül forgalomba, és esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel;
15.
„napkollektor”: olyan eszköz, amely elnyeli a globális napsugárzást, és az így előállított hőenergiát átadja a rajta áthaladó folyadéknak;
16.
„melegvíz-tároló tartály”: olyan edény, amely vízmelegítésre, illetve helyiségfűtésre használt meleg víz tárolására szolgál, és – esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve – nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel;
17.
„napenergiával működő melegvíz-tároló tartály”: egy vagy több napkollektor által előállított hőenergiát tároló melegvíz-tároló tartály;
18.
„tartalék merülő fűtőbetét”: a Joule-hatáson alapuló ellenállásos melegítő, amely része a melegvíz-tároló tartálynak, és kizárólag a külső hőellátás megszakadása (ideértve a karbantartást is) vagy leállása esetén fejleszt hőt, vagy amely napenergiával működő melegvíz-tároló tartály része, és akkor fejleszt hőt, ha a napenergiával működő hőforrás nem elegendő az elvárt komfortszint eléréséhez;
19.
„helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomag”: olyan, a végfelhasználónak kínált csomag, amely egy vagy több helyiségfűtő berendezést, hőmérséklet-szabályozót és/vagy napenergia-készüléket tartalmaz;
20.
„kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomag”: olyan, a végfelhasználónak kínált csomag, amely egy vagy több kombinált fűtőberendezést, hőmérséklet-szabályozót és/vagy napenergiakészüléket tartalmaz;
21.
„szezonális helyiségfűtési hatásfok” (ηs): a helyiségfűtő berendezés, a kombinált fűtőberendezés, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomag vagy kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomag által a meghatározott fűtési idényben kiszolgált helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás százalékban kifejezett aránya;
22.
„vízmelegítési hatásfok” (ηwh): a kombinált fűtőberendezés vagy a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló
17
HU
csomag által biztosított ivó- és szanitervízben lévő hasznos energia és az előállításához szükséges energia százalékban kifejezett aránya; 23.
„hangteljesítményszint” (LWA): beltéri, hangteljesítményszint dB-ben kifejezett értéke.
illetve
kültéri,
A-súlyozott
Az I. melléklet a II–VIII. melléklet alkalmazásában további fogalmakat határoz meg. 3. cikk A beszállítók kötelezettségei és az ütemterv (1)
Az akár különállóan, akár helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló integrált csomagban helyiségfűtő berendezéseket forgalmazó, illetve üzembe helyező beszállítóknak [beillesztendő dátum: e rendelet hatálybalépésétől számított két év]-tól/től gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
a II. melléklet 1. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő helyiségfűtő berendezések rendelkezzenek a III. melléklet 1.1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú nyomtatott címkével, amelyet a hőszivattyús helyiségfűtő berendezések esetében legalább a hőfejlesztő berendezés csomagolásán fel kell tüntetni, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagokban való használatra szánt helyiségfűtő berendezések esetében pedig a III. melléklet 3. pontjában meghatározott formátumú és információtartalmú, második címkével kell ellátni mindegyik helyiségfűtő berendezést;
b)
mindegyik helyiségfűtő berendezés rendelkezzen a IV. melléklet 1. pontjának megfelelő termékismertető adatlappal, amelyet a hőszivattyús helyiségfűtő berendezések esetében legalább a hőfejlesztő berendezéshez biztosítani kell, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagokban való használatra szánt helyiségfűtő berendezések esetében pedig a IV. melléklet 5. pontjának megfelelő második adatlapot kell biztosítani;
c)
az V. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt a tagállamok hatóságai és a Bizottság kérésre megkapják;
d)
a meghatározott helyiségfűtőberendezés-modellre vonatkozó és energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés tájékoztasson az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályáról;
e)
a meghatározott helyiségfűtőberendezés-modellre vonatkozó és a konkrét műszaki paramétereket leíró műszaki promóciós anyag tartalmazza az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát.
A II. melléklet 1. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő helyiségfűtő berendezéseknek [beillesztendő dátum: e rendelet hatálybalépésétől számított hat év]-tól/től rendelkezniük kell a III. melléklet 1.2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú, nyomtatott címkével, amelyet a hőszivattyús helyiségfűtő berendezések esetében legalább a hőfejlesztő berendezés csomagolásán fel kell tüntetni.
HU
18
HU
(2)
Az akár különállóan, akár kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló integrált csomagban kombinált fűtőberendezéseket forgalmazó, illetve üzembe helyező beszállítóknak [beillesztendő dátum: e rendelet hatálybalépésétől számított két év]-tól/től gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
a II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak és vízmelegítési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő kombinált fűtőberendezések rendelkezzenek a III. melléklet 2.1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú nyomtatott címkével, amelyet a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések esetében legalább a hőfejlesztő berendezés csomagolásán fel kell tüntetni, a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagokban való használatra szánt kombinált fűtőberendezések esetében pedig a III. melléklet 4. pontjában meghatározott formátumú és információtartalmú, második címkével kell ellátni mindegyik kombinált fűtőberendezést;
b)
mindegyik kombinált fűtőberendezés rendelkezzen a IV. melléklet 2. pontjának megfelelő termékismertető adatlappal, amelyet a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések esetében legalább a hőfejlesztő berendezéshez biztosítani kell, a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagokban való használatra szánt kombinált fűtőberendezések esetében pedig a IV. melléklet 6. pontjának megfelelő második adatlapot kell biztosítani;
c)
az V. melléklet 2. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt a tagállamok hatóságai és a Bizottság kérésre megkapják;
d)
a meghatározott kombináltfűtőberendezés-modellre vonatkozó és energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés tájékoztasson az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályáról és vízmelegítési energiahatékonysági osztályáról;
e)
a meghatározott kombináltfűtőberendezés-modellre vonatkozó és a konkrét műszaki paramétereket leíró műszaki promóciós anyag tartalmazza az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát és vízmelegítési energiahatékonysági osztályát;
A II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak és vízmelegítési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő kombinált fűtőberendezéseknek [beillesztendő dátum: e rendelet hatálybalépésétől számított hat év]-tól/től rendelkezniük kell a III. melléklet 2.2. pontjában előírt formátumú és információtartalmú, nyomtatott címkével, amelyet a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések esetében legalább a hőfejlesztő berendezés csomagolásán fel kell tüntetni. (3)
HU
A hőmérséklet-szabályozókat forgalmazó, illetve üzembe helyező beszállítóknak [beillesztendő dátum: e rendelet hatálybalépésétől számított két év]-tól/től gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
a terméket a IV. melléklet 3. pontja szerinti termékismertető adatlap kísérje;
b)
az V. melléklet 3. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt a tagállamok hatóságai és a Bizottság kérésre megkapják.
19
HU
(4)
(5)
(6)
HU
A napenergia-készülékeket forgalmazó, illetve üzembe helyező beszállítóknak [beillesztendő dátum: e rendelet hatálybalépésétől számított két év]-tól/től gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
a terméket a IV. melléklet 4. pontja szerinti termékismertető adatlap kísérje;
b)
az V. melléklet 4. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt a tagállamok hatóságai és a Bizottság kérésre megkapják.
A helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagokat forgalmazó, illetve üzembe helyező beszállítóknak [beillesztendő dátum: e rendelet hatálybalépésétől számított két év]-tól/től gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
a II. melléklet 1. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő, helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok mindegyike rendelkezzen a III. melléklet 3. pontjában előírt formátumú és információtartalmú nyomtatott címkével;
b)
a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok mindegyike rendelkezzen a IV. melléklet 5. pontjának megfelelő termékismertető adatlappal;
c)
az V. melléklet 5. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt a tagállamok hatóságai és a Bizottság kérésre megkapják;
d)
a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés tájékoztasson az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályáról;
e)
a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és a konkrét műszaki paramétereket leíró műszaki promóciós anyag tartalmazza az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát.
A kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagokat forgalmazó, illetve üzembe helyező beszállítóknak [beillesztendő dátum: e rendelet hatálybalépésétől számított két év]-tól/től gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
a II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak és vízmelegítési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő, kombinált fűtőberendezésből, hőmérsékletszabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok mindegyike rendelkezzen a III. melléklet 4. pontjában előírt formátumú és információtartalmú nyomtatott címkével;
b)
a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok mindegyike rendelkezzen a IV. melléklet 6. pontjának megfelelő termékismertető adatlappal;
c)
az V. melléklet 6. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt a tagállamok hatóságai és a Bizottság kérésre megkapják;
20
HU
d)
a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés tájékoztasson az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályáról és vízmelegítési energiahatékonysági osztályáról;
e)
a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és a konkrét műszaki paramétereket leíró műszaki promóciós anyag tartalmazza az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát és vízmelegítési energiahatékonysági osztályát. 4. cikk A kereskedők kötelezettségei
(1)
(2)
HU
A helyiségfűtő berendezéseket forgalmazó kereskedőknek gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
az értékesítési helyeken kiállított helyiségfűtő berendezések külső borításának elején – jól látható helyen – szerepeljen a beszállítók által a 3. cikk (1) bekezdése szerint kiállított, a III. melléklet 1. pontjának megfelelő címke;
b)
a megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált helyiségfűtő berendezéseket a VI. melléklet 1. pontja szerint a beszállítók által nyújtott információkat a berendezéshez mellékelve értékesítsék, amennyiben a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított helyiségfűtő berendezések megtekintésére;
c)
a meghatározott helyiségfűtőberendezés-modellre vonatkozó és energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés tájékoztasson az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályáról;
d)
a meghatározott helyiségfűtőberendezés-modellre vonatkozó és a konkrét műszaki paramétereket leíró műszaki promóciós anyag tartalmazza az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát.
A kombinált fűtőberendezéseket forgalmazó kereskedőknek gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
az értékesítési helyeken kiállított kombinált fűtőberendezések külső borításának elején – jól látható helyen – szerepeljen a beszállítók által a 3. cikk (2) bekezdése szerint kiállított, a III. melléklet 2. pontjának megfelelő címke;
b)
a megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált kombinált fűtőberendezéseket a VI. melléklet 2. pontja szerint a beszállítók által biztosítandó információk nyújtásával értékesítsék, amennyiben a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított kombinált fűtőberendezések megtekintésére;
c)
a meghatározott kombináltfűtőberendezés-modellre vonatkozó és energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés tájékoztasson az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti
21
HU
szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályáról és vízmelegítési energiahatékonysági osztályáról; d)
(3)
(4)
A helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagokat forgalmazó kereskedőknek a beszállítók által a 3. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdése szerint kiállított címke és termékismertető adatlap alapján gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
a meghatározott csomagra vonatkozó ajánlat – amennyiben alkalmazható – tartalmazza a csomag átlagos, hidegebb, illetve melegebb éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési hatásfokát és szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát, a csomagon feltüntetve a III. melléklet 3. pontjában meghatározott címkét, valamint a csomag jellemzőinek megfelelően kiállítva a IV. melléklet 5. pontjában meghatározott termékismertető adatlapot;
b)
a megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált, helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagokat a VI. melléklet 3. pontja szerint a beszállítók által nyújtott információkat a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomaghoz mellékelve értékesítsék, amennyiben a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított csomag megtekintésére;
c)
a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés tájékoztasson az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályáról;
d)
a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és a konkrét műszaki paramétereket leíró műszaki promóciós anyag tartalmazza az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát.
A kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagokat forgalmazó kereskedőknek a beszállítók által a 3. cikk (2), (3), (4) és (6) bekezdése szerint kiállított címke és termékismertető adatlap alapján gondoskodniuk kell arról, hogy: a)
HU
a meghatározott kombináltfűtőberendezés-modellre vonatkozó és a konkrét műszaki paramétereket leíró műszaki promóciós anyag tartalmazza az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát és vízmelegítési energiahatékonysági osztályát.
a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó ajánlat tartalmazza – amennyiben alkalmazható – a csomag átlagos, hidegebb, illetve melegebb éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési hatásfokát, vízmelegítési hatásfokát, szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát és vízmelegítési energiahatékonysági osztályát, a csomagon feltüntetve a III. melléklet 4. pontjában meghatározott címkét, valamint a csomag jellemzőinek megfelelően kiállítva a IV. melléklet 6. pontjában meghatározott termékismertető adatlapot
22
HU
b)
a megvásárlásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált, kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagokat a VI. melléklet 4. pontja szerint a beszállítók által nyújtott információkat a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomaghoz mellékelve értékesítsék, amennyiben a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított csomag megtekintésére;
c)
a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat tartalmazó hirdetés tájékoztasson az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályáról és vízmelegítési energiahatékonysági osztályáról;
d)
a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok meghatározott modelljére vonatkozó és a konkrét műszaki paramétereket leíró műszaki promóciós anyag tartalmazza az adott modell átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát és vízmelegítési energiahatékonysági osztályát. 5. cikk Mérési és számítási módszerek
A 3. és 4. cikkben említett információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető, a VII. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszerek alapján kell megadni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket. 6. cikk Piacfelügyeleti célú vizsgálatok A tagállamok a VIII. mellékletben meghatározott eljárás szerint állapítják meg, hogy a fűtőberendezés névleges szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályával, szezonális helyiségfűtési hatásfokával, vízmelegítési energiahatékonysági osztályával, vízmelegítési hatásfokával és hangteljesítményszintjével kapcsolatos követelmények teljesülnek-e. 7. cikk Felülvizsgálat A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai fejlődés figyelembevételével legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően öt évvel felülvizsgálja. A felülvizsgálat keretében elsősorban a III. melléklet 1.2. és 2.2. pontjában meghatározott címke hatálya alá tartozó különböző fűtőberendezés-típusok piaci részesedésében bekövetkező lényeges változásokat, a hőszivattyú hatásfokától eltérő fűtőberendezés-hatásfok szabványosított fűtési idények alapján történő feltüntetésének megvalósíthatóságát és hasznosságát, a III. melléklet 3. és 4. pontjában és a IV. melléklet 6. és 7. pontjában meghatározott, csomagokra vonatkozó termékismertető adatlap és címke megfelelőségét, valamint a passzív füstgázhő-visszanyerő készülékek e rendelet hatálya alá vonásának indokoltságát kell megvizsgálni.
HU
23
HU
8. cikk Hatálybalépés és alkalmazás Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2013.2.18.-én.
a Bizottság részéről elnök José Manuel BARROSO
HU
24
HU
I. MELLÉKLET Fogalommeghatározások a II–VIII. melléklethez A II–VIII. melléklet alkalmazásában: a fűtőberendezésekhez kapcsolódóan:
HU
1.
„helyiségfűtő kazán”, a IV. mellékletben található 1–4. ábrán „kazán”: olyan helyiségfűtő berendezés, amely fosszilis, illetve biomasszából előállított tüzelőanyag égetésével, illetve az ellenállásos fűtőelemekben fellépő Joule-hatás használatával hőt fejleszt;
2.
„kombinált kazán”, a IV. mellékletben található 1–4. ábrán „kazán”: olyan helyiségfűtő kazán, amely egyúttal adott hőmérsékletű, mennyiségű és áramlási sebességű, meleg ivó- vagy szanitervíz adott időközönként történő előállítása céljából hőt ad át, ezenkívül külső ivó- vagy szanitervízforráshoz kapcsolódik;
3.
„hőszivattyús helyiségfűtő berendezés”, a IV. mellékletben található 1–3. ábrán „hőszivattyú”: olyan helyiségfűtő berendezés, amely hulladékhőt, illetve a levegőből, vízből vagy talajból nyert környezeti hőt használja hőfejlesztésre; a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés felszerelhető egy vagy több olyan kiegészítő fűtőberendezéssel, amely az ellenállásos fűtőelemekben fellépő Joule-hatás használatával vagy fosszilis, illetve biomasszából előállított tüzelőanyagok elégetésével termel hőt;
4.
„hőszivattyús kombinált fűtőberendezés”, a IV. mellékletben található 1–3. ábrán „hőszivattyú”: olyan hőszivattyús helyiségfűtő berendezés, amely egyúttal adott hőmérsékletű, mennyiségű és áramlási sebességű, meleg ivó- vagy szanitervíz adott időközönként történő előállítása céljából hőt ad át, ezenkívül külső ivó- vagy szanitervízforráshoz kapcsolódik;
5.
„kiegészítő fűtőberendezés”: olyan nem elsődleges fűtőberendezés, amely abban az esetben termel hőt, ha a hőigény meghaladja az elsődleges fűtőberendezés mért hőteljesítményét;
6.
„kiegészítő fűtőberendezés mért hőteljesítménye” (Psup): a kiegészítő fűtőberendezés kW-ban kifejezett, helyiségfűtés és adott esetben vízmelegítés közben, standard mérési körülmények között mérhető névleges hőteljesítménye; amennyiben a kiegészítő fűtőberendezés hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés, akkor a kiegészítő fűtőberendezés mért hőteljesítményének meghatározására szolgáló standard mérési körülmény a Tj = +7 °C kültéri hőmérséklet;
7.
„kültéri hőmérséklet” (Tj): Celsius-fokban kifejezett, száraz kültéri léghőmérséklet; (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutathatja meg);
8.
„éves energiafogyasztás” (QHE): a fűtőberendezés végső energiafogyasztásra vonatkozóan kWh-ban, illetve GCV-re vonatkozósan GJ-ban kifejezett éves energiafogyasztása, amely helyiségfűtés céljából a meghatározott fűtési idény éves fűtési referenciaigényének kielégítéséhez szükséges;
9.
„készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a fűtőberendezés a villamosenergiahálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció, vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, illetve információ- vagy állapotkijelzés;
25
HU
10.
„energiafogyasztás készenléti üzemmódban” (PSB): a fűtőberendezés kW-ban kifejezett energiafogyasztása készenléti üzemmódban;
11.
„átváltási együttható” (CC): a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 16 említett, becsült, átlagosan 40%-os uniós energiatermelési hatékonyságot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;
12.
„bruttó fűtőérték” (GCV): a tüzelőanyag egységnyi mennyisége által az oxigénnel való teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletbe való visszatérésekor felszabaduló teljes hőmennyiség, amely tartalmazza az esetlegesen a tüzelőanyagban lévő vízgőzből és a tüzelőanyagban található hidrogén égésekor keletkező vízgőzből származó kondenzációs hő mennyiségét is;
a helyiségfűtő kazánokra, a kombinált kazánokra és a kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan: 13.
–
helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok esetében a mért hőteljesítményen mért hatásfok és a mért hőteljesítmény 30%-án mért hatásfok százalékban kifejezett, súlyozott átlaga;
–
elektromos helyiségfűtő kazánok és elektromos kombinált kazánok esetében a mért hőteljesítményen mért hatásfok százalékban kifejezett értéke;
–
kiegészítő fűtőberendezések nélküli kapcsolt helyiségfűtő berendezések esetében a mért hőteljesítményen mért hatásfok százalékban kifejezett értéke;
–
kiegészítő fűtőberendezésekkel felszerelt kapcsolt helyiségfűtő berendezések esetében a kikapcsolt kiegészítő fűtőberendezések mellett, mért hőteljesítményen mért hatásfok és a bekapcsolt kiegészítő fűtőberendezések mellett, mért hőteljesítményen mért hatásfok százalékban kifejezett, súlyozott átlaga;
14.
„hatásfok” (η): a helyiségfűtő kazán, a kombinált kazán vagy a kapcsolt helyiségfűtő berendezés hasznos hőteljesítményének és teljes felvett energiamennyiségének százalékban kifejezett aránya, ahol a teljes energiabevitelt GCV-ben, illetve a végső energiafogyasztás és a CC szorzataként kell megadni;
15.
„hasznos hőteljesítmény” (P): a helyiségfűtő kazán, a kombinált kazán vagy a kapcsolt helyiségfűtő berendezés hőhordozó közegnek átadott, kW-ban kifejezett hőteljesítménye;
16.
„elektromos hatásfok” (ηel): a kapcsolt helyiségfűtő berendezés villamosenergiatermelésének és teljes felvett energiamennyiségének százalékban kifejezett aránya, ahol a teljes energiabevitelt GCV-ben, illetve a végső energiafogyasztás és a CC szorzataként kell megadni;
17.
„gyújtóégő energiafogyasztása" (Pign): a főégő meggyújtására szolgáló égőnek a GCV-re vonatkozóan W-ban kifejezett energiafogyasztása;
18.
„kondenzációs kazán”: olyan helyiségfűtő kazán vagy kombinált kazán, amelyben az égéstermékekben található vízgőz – a vízgőzben lévő rejtett hő fűtési célra való hasznosítása érdekében – rendes üzemi körülmények között és megadott üzemi vízhőmérsékleten részlegesen kicsapódik;
16
HU
„szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok” (ηson):
HL L 315., 2012.11.14., 1. o.
26
HU
19.
„villamossegédenergia-fogyasztás”: a helyiségfűtő kazánok, a kombinált kazánok vagy a kapcsolt helyiségfűtő berendezések rendeltetésszerű működéséhez szükséges, teljes terhelés mellett (elmax), részterhelés mellett (elmin), készenléti üzemmódban, valamint az egyes üzemmódok alapértelmezett üzemideje során mért villamosenergia-fogyasztás alapján kiszámított, a végső energiafogyasztásra vonatkozóan kWh-ban kifejezett éves villamosenergia-fogyasztás;
20.
„készenléti hőveszteség” (Pstby): a helyiségfűtő kazánok, a kombinált kazánok vagy a kapcsolt helyiségfűtő berendezések kW-ban kifejezett hővesztesége hőigény nélküli üzemmódokban;
a hőszivattyús helyiségfűtő berendezésekre fűtőberendezésekre vonatkozóan:
HU
és
a
hőszivattyús
kombinált
21.
„mért fűtési jóságfok” (COPrated) vagy „mért primerenergia-hányados” (PERrated): a kW-ban kifejezett, mért fűtőteljesítmény, valamint a GCV-re vonatkozóan kW-ban, illetve a végső energiafogyasztás és a CC szorzataként kW-ban kifejezett, teljes felvett energiamennyiség hányadosa, standard mérési körülmények között történő fűtés mellett;
22.
„tervezési referenciafeltételek”: a tervezési referencia-hőmérséklet, a maximális bivalens hőmérséklet és a maximális megengedett üzemi hőmérséklet együttese a VII. melléklet 10. táblázata szerint;
23.
„tervezési referencia-hőmérséklet” (Tdesignh): az a VII. melléklet 10. táblázatában megadott, Celsius-fokban kifejezett kültéri hőmérséklet, amelyen a részterhelési tényező értéke 1;
24.
„részterhelési tényező” (pl(Tj)): a kültéri hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értéke osztva a tervezési referencia-hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értékével;
25.
„fűtési idény”: az átlagos, hidegebb és melegebb éghajlati viszonyok melletti üzemi feltételek együttese, amelyek minden kosárra vonatkozóan meghatározzák az adott kültéri hőmérsékletet és azon órák számát, amikor az adott hőmérséklet az adott idényben előfordul;
26.
„kosár” (binj): a VII. melléklet 12. táblázata szerinti kültéri hőmérséklet és kosárórák számának együttese;
27.
„kosárórák száma” (Hj): azon, a VII. melléklet 12. táblázata szerinti órák éves óraszámban kifejezett mennyisége egy-egy fűtési idényben, amikor az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul;
28.
„fűtési részterhelés” (Ph(Tj)): az adott kültéri hőmérsékleten jellemző fűtési terhelés, amelynek értéke a tervezési terhelés és a részterhelési tényező kW-ban kifejezett szorzata;
29.
„szezonális fűtési jóságfok” (SCOP) vagy „szezonális primerenergia-hányados” (SPER): a villamos energiát használó hőszivattyús helyiségfűtő berendezések vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezések teljes fűtési jóságfoka vagy a tüzelőanyagot használó hőszivattyús helyiségfűtő berendezések vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezések teljes primerenergia-hányadosa, amelynek az adott fűtési idényre vonatkozó értéke az éves fűtési referenciaigény és az éves energiafogyasztás hányadosa;
30.
„éves fűtési referenciaigény” (QH): meghatározott fűtési idényre vonatkozó, az SCOP vagy az SPER kiszámításához alapul használandó fűtési referenciaigény, amelynek
27
HU
kWh-ban kifejezett értéke a tervezési fűtési terhelés és az éves ekvivalens főfunkcióórák számának szorzata;
HU
31.
„ekvivalens főfunkcióórák éves száma” (HHE): az az órában kifejezett, feltételezett éves óramennyiség, amely során a hőszivattyús helyiségfűtő berendezésnek vagy a hőszivattyús kombinált fűtőberendezésnek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést;
32.
„főfunkciós fűtési jóságfok” (SCOPon) vagy „főfunkciós primerenergia-hányados” (SPERon): a főfunkció szerint villamos energiát használó hőszivattyús helyiségfűtő berendezések vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezések átlagos fűtési jóságfoka vagy a főfunkció szerint tüzelőanyagot használó hőszivattyús helyiségfűtő berendezések vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezések átlagos primerenergiahányadosa a meghatározott fűtési idényben;
33.
„kiegészítő fűtőteljesítmény” (sup(Tj)): annak a kiegészítő fűtőberendezésnek a kWban kifejezett Psup mért hőteljesítménye, amely a fűtési részterhelés teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt, amennyiben a névleges fűtőteljesítmény nem éri el a fűtési részterhelést;
34.
„kosárspecifikus fűtési jóságfok” (COPbin(Tj)) vagy „kosárspecifikus primerenergiahányados” (PERbin(Tj)): a villamos energiát használó hőszivattyús helyiségfűtő berendezések vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezések fűtési jóságfoka vagy a tüzelőanyagot használó hőszivattyús helyiségfűtő berendezések vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezések primerenergia-hányadosa az adott fűtési idény valamennyi kosarára vonatkozóan, a meghatározott kosarak fűtési részterhelése, névleges fűtőteljesítménye és névleges fűtési jóságfoka alapján, más kosarakra vonatkozóan interpolációval vagy extrapolációval kiszámítva, szükség esetén a degradációs tényezővel korrigálva;
35.
„névleges fűtőteljesítmény” (Pdh(Tj)) az a kW-ban kifejezett fűtőteljesítmény, amelyet a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy a hőszivattyús kombinált fűtőberendezés kültéri hőmérsékleten nyújtani képes;
36.
„teljesítményszabályozás”: hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés azon képessége, hogy a hűtőfolyamathoz szükséges legalább egyik folyadék térfogatáramának megváltoztatásával módosítsa saját teljesítményét; a készülék „rögzített”, ha a térfogatáram nem módosítható, és „állítható”, ha a térfogatáram két vagy több lépésben módosítható vagy állítható;
37.
„tervezési fűtési terhelés” (Pdesignh): hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés tervezési referencia-hőmérsékleten mért, kWban kifejezett mért hőteljesítménye (Prated), ahol a tervezési referencia-hőmérséklettel egyenlő kültéri hőmérsékleten a tervezési fűtési terhelés megegyezik a fűtési részterheléssel;
38.
„névleges fűtési jóságfok” (COPd(Tj)) vagy „névleges primerenergia-hányados” (PERd(Tj)): korlátozott számú kosárhoz tartozó fűtési jóságfok vagy primerenergiahányados;
39.
„bivalens hőmérséklet” (Tbiv): az a Celsius-fokban kifejezett, fűtésre vonatkozó, a beszállító nyilatkozata szerinti kültéri hőmérséklet, amelynél a névleges fűtőteljesítmény megegyezik a fűtési részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges fűtőteljesítményt kiegészítő fűtőteljesítményre van szükség;
28
HU
40.
„megengedett üzemi hőmérséklet” (TOL): az a Celsius-fokban kifejezett, fűtésre vonatkozó, a beszállító nyilatkozata szerinti kültéri hőmérséklet, amely alatt a levegő-víz típusú hőszivattyúval ellátott helyiségfűtő berendezés vagy levegő-víz típusú hőszivattyúval ellátott kombinált fűtőberendezés nem képes fűtőteljesítményt leadni, a névleges fűtőteljesítmény pedig nulla;
41.
„fűtővíz megengedett üzemi hőmérséklete” (WTOL): az a Celsius-fokban kifejezett, fűtésre vonatkozó, a beszállító nyilatkozata szerinti kimeneti vízhőmérséklet, amely felett a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy a hőszivattyús kombinált fűtőberendezés nem képes fűtőteljesítményt leadni, a névleges fűtőteljesítmény pedig nulla;
42.
„fűtési ciklusteljesítmény” (Pcych): a fűtés tekintetében a vizsgálati ciklus időtartama alatt mért fűtőteljesítmény integráltja, kW-ban kifejezve;
43.
„ciklikus jóságfok” (COPcyc vagy PERcyc): a vizsgálati ciklus időtartama alatt mért átlagos fűtési jóságfok vagy átlagos primerenergia-hányados, amelynek értéke az időtartam alatt mért fűtőteljesítmény integráltjának és az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti energia integráltjának a hányadosa, a GCV-re vonatkozóan kWh-ban, illetve a végső energiafogyasztás és a CC szorzataként kWh-ban kifejezve;
44.
„degradációs tényező” (Cdh): a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés ciklikus üzeme miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma; amennyiben a Cdh értékét nem méréssel állapítják meg, akkor az alapértelmezett degradációs tényező: Cdh = 0,9;
45.
„főfunkció”: az olyan órákra jellemző üzemmód, amikor a zárt tér bekapcsolt fűtési funkció mellett fűtési terhelés alatt áll; ez az üzemmód magában foglalhatja a hőszivattyús helyiségfűtő berendezésnek vagy a hőszivattyús kombinált fűtőberendezésnek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus üzemeltetését is;
46.
„kikapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelyben a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés hálózati áramforráshoz csatlakozik, de egyetlen funkciója sem aktív, ideértve azt az állapotot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad, valamint azt az állapotot, amely kizárólag a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat nyújt;
47.
„termosztát által kikapcsolt üzemmód”: a fűtési terhelés nélküli és aktív fűtési funkció közbeni üzemórákra jellemző üzemmód, ha a fűtési funkció be van kapcsolva, de a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés nem üzemel; a főfunkcióban történő ciklikus üzemeltetés nem minősül termosztát által kikapcsolt üzemmódnak;
48.
„forgattyúház-fűtési üzemmód”: olyan állapot, amelyben a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása érdekében fűtőkészülék kapcsol be, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;
49.
„kikapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztás” (POFF): a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés kW-ban kifejezett, kikapcsolt állapotban mért energiafogyasztása;
17
HU
HL L 390., 2004.12.31., 24. o.
29
HU
50.
„termosztát által kikapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztás” (PTO): a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés kW-ban kifejezett, termosztát által kikapcsolt üzemmódban mért energiafogyasztása;
51.
„forgattyúház-fűtési üzemmódbeli energiafogyasztás” (PCK): a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés kW-ban kifejezett, forgattyúház-fűtési üzemmódban mért energiafogyasztása;
52.
„alacsony hőmérsékletű hőszivattyú”: kifejezetten alacsony hőmérsékletű használatra készült, hőszivattyús helyiségfűtő berendezés, amely az átlagos éghajlati viszonyokra vonatkozó tervezési referenciafeltételek mellett, –7 °C (–8 °C) bemeneti száraz (nedves) hőmérsékleten nem tud 52 °C kimeneti hőmérsékletű fűtővizet szolgáltatni;
53.
„alacsony hőmérsékletű használat”: olyan használat, amely során a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés 35 °C beltéri hőcserélő-kimeneti hőmérsékleten a névleges fűtőteljesítményét adja le;
54.
„közepes hőmérsékletű használat”: olyan használat, amely során a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés 55 °C beltéri hőcserélő-kimeneti hőmérsékleten a névleges fűtőteljesítményét adja le;
a kombinált fűtőberendezések vízmelegítési funkciójához kapcsolódóan:
HU
55.
„terhelési profil”: a VII. melléklet 15. táblázatában feltüntetett, vízvételekből álló sorozat; minden vízmelegítő megfelel legalább egy terhelési profilnak;
56.
„vízvétel”: a hasznos vízáramlási sebességnek, a hasznos vízhőmérsékletnek, a hasznos energiatartalomnak és a csúcshőmérsékletnek a VII. melléklet 15. táblázatában meghatározott együttese;
57.
„hasznos vízáramlási sebesség” (f): az a VII. melléklet 15. táblázatában feltüntetett, liter/percben kifejezett legkisebb áramlási sebesség, amelynél a meleg víz hozzájárul a referenciaenergiához;
58.
„hasznos vízhőmérséklet” (Tm): az a VII. melléklet 15. táblázatában feltüntetett, Celsius-fokban kifejezett vízhőmérséklet, amelynél a meleg víz elkezd hozzájárulni a referenciaenergiához;
59.
„hasznos energiatartalom” (Qtap): a VII. melléklet 15. táblázatában feltüntetett, a meleg víz kWh-ban kifejezett, a hasznos vízhőmérséklettel azonos vagy annál magasabb hőmérsékleten és a hasznos vízáramlási sebességgel azonos vagy annál magasabb vízáramlási sebességen megadott energiatartalma;
60.
„a meleg víz energiatartalma”: a víz fajlagos hőkapacitásának, a kilépő meleg víz és a belépő hideg víz közötti átlagos hőmérséklet-különbségnek és az előállított meleg víz össztömegének szorzata;
61.
„csúcshőmérséklet” (Tp): a VII. melléklet 15. táblázatában feltüntetett, Celsius-fokban kifejezett, vízvétel során elérendő legkisebb vízhőmérséklet;
62.
„referenciaenergia” (Qref): a VII. melléklet 15. táblázatában feltüntetett, adott terhelési profil keretében végrehajtott vízvételek hasznos energiatartalmának kWhban kifejezett összege;
63.
„legnagyobb terhelési profil”: a kombinált fűtőberendezés által az adott terhelési profil hőmérsékletre és áramlási sebességre vonatkozó feltételeinek teljesítése mellett nyújtható legnagyobb referenciaenergiával rendelkező terhelési profil;
30
HU
64.
„névleges terhelési profil”: a vízmelegítési hatásfok meghatározásakor használt terhelési profil;
65.
„napi villamosenergia-fogyasztás” (Qelec): a névleges terhelési profil esetében 24 egymást követő órán át vízmelegítés céljára fogyasztott energia végső energiafogyasztásra vonatkozóan kWh-ban kifejezett mennyisége;
66.
„napi tüzelőanyag-fogyasztás” (Qfuel): a névleges terhelési profil esetében 24 egymást követő órán át vízmelegítés céljából fogyasztott tüzelőanyag GCV-re vonatkozóan kWh-ban, valamint a VII. melléklet 5. f) pontja alkalmazásában a GCV-re vonatkozóan GJ-ban kifejezett mennyisége;
67.
„éves villamosenergia-fogyasztás” (AEC): a kombinált fűtőberendezésnek a vízmelegítésre használt, a névleges terhelési profil esetében és adott éghajlati viszonyok mellett mért, a végső energiafogyasztásra vonatkozóan kWh-ban kifejezett éves villamosenergia-fogyasztása;
68.
„éves tüzelőanyag-fogyasztás” (AFC): a kombinált fűtőberendezésnek a névleges terhelési profil esetében és adott éghajlati viszonyok mellett mért, a GCV-re vonatkozóan GJ-ban kifejezett, vízmelegítésre fordított, éves fogyasztása fosszilis-, illetve biomasszából előállított tüzelőanyagból;
a napenergia-készülékekhez kapcsolódóan:
HU
69.
„nem napenergiából származó éves melegítési hozzájárulás” (Qnonsol): (primerenergia-fogyasztásra vonatkozóan kWh-ban kifejezett) villamos energia, illetve (GCV-re vonatkozóan kWh-ban kifejezett) tüzelőanyagok hozzájárulása a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomag hasznos hőteljesítményéhez, figyelemmel a napkollektor által gyűjtött hőnek és a napenergiával működő melegvíz-tároló tartály hőveszteségének éves mennyiségére;
70.
„apertúrafelület” (Asol), a IV. mellékletben található 1–4. ábrán „kollektorméret”: az a m²-ben kifejezett, legnagyobb kivetített terület, amelyen keresztül nem koncentrált napsugárzás éri a napkollektort;
71.
„kollektor hatásfoka” (ηcol): a napkollektor hatásfokának százalékos értéke a napkollektor és a környezeti levegő hőmérséklete közötti 40 K különbség esetén és 1000 W/m² tekjes napsugárzás mellett;
72.
„hőtárolási veszteség” (S): a napenergiával működő melegvíz-tároló tartályból adott víz- és környezeti hőmérsékleten elvesző fűtési teljesítmény W-ban kifejezett értéke;
73.
„tárolási térfogat” (V), a IV. mellékletben található 1–4. ábrán „tartálytérfogat”: a napenergiával működő melegvíz-tároló tartály literben vagy m³-ben kifejezett, mért térfogata;
74.
„villamossegédenergia-fogyasztás” (Qaux), a IV. mellékletben található 5. ábrán „villamos segédenergia”: a kizárólag napenergiával működő rendszernek a szivattyú áramfogyasztásából és a készenléti áramfogyasztásból fakadó, végső energiafogyasztásra vonatkozóan kWh-ban kifejezett éves villamosenergia-fogyasztása;
75.
„szivattyú áramfogyasztása” (solpump): a kizárólag napenergiával működő rendszer kollektorkörében található szivattyú W-ban kifejezett, névleges villamosenergiafogyasztása;
31
HU
76.
„készenléti áramfogyasztás” (solstandby): a kizárólag napenergiával működő rendszer W-ban kifejezett, mért villamosenergia-fogyasztása nem üzemelő hőszivattyú és hőfejlesztő berendezés esetében;
továbbá:
HU
77.
„átlagos éghajlati viszonyok”, „hidegebb éghajlati viszonyok” és „melegebb éghajlati viszonyok”: a Strasbourgra, Helsinkire, illetve Athénra jellemző hőmérsékleti és teljes napsugárzási viszonyok;
78.
„típusazonosító” az az általában alfanumerikus kód, amely alapján a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a hőmérséklet-szabályozók, a napenergia-készülékek, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok vagy a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok ugyanazon védjegy, beszállítónév vagy kereskedőnév alatt forgalmazott különböző modelljei megkülönböztethetők egymástól.
32
HU
II. MELLÉKLET Energiahatékonysági osztályok 1.
Szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályok
Az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk és az alacsony hőmérsékletű használatra szolgáló hőszivattyús helyiségfűtő berendezések kivételével a fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát az 1. táblázatban meghatározott szezonális helyiségfűtési hatásfok alapján kell megállapítani. Az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk és az alacsony hőmérsékletű használatra szolgáló hőszivattyús helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát a 2. táblázatban meghatározott szezonális helyiségfűtési hatásfok alapján kell megállapítani. Az átlagos éghajlati viszonyok mellett használt hőszivattyús helyiségfűtő berendezések, hőszivattyús kombinált fűtőberendezések és alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk esetében a fűtőberendezés szezonális helyiségfűtési hatásfokát a VII. melléklet 3. és 4. pontjának megfelelően kell kiszámítani. 1. táblázat: A fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályai, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat és az alacsony hőmérsékletű használatra szolgáló hőszivattyús helyiségfűtő berendezéseket
HU
Szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztály
ηs szezonális helyiségfűtési hatásfok (%ban)
A+++
ηs ≥ 150
A++
125 ≤ ηs < 150
A+
98 ≤ ηs < 125
A
90 ≤ ηs < 98
B
82 ≤ ηs < 90
C
75 ≤ ηs < 82
D
36 ≤ ηs < 75
E
34 ≤ ηs < 36
F
30 ≤ ηs < 34
G
ηs < 30
33
HU
2. táblázat: Az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk és az alacsony hőmérsékletű használatra szolgáló hőszivattyús helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályai
2.
Szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztály
ηs szezonális helyiségfűtési hatásfok (%ban)
A+++
ηs ≥ 175
A++
150 ≤ ηs < 175
A+
123 ≤ ηs < 150
A
115 ≤ ηs < 123
B
107 ≤ ηs < 115
C
100 ≤ ηs < 107
D
61 ≤ ηs < 100
E
59 ≤ ηs < 61
F
55 ≤ ηs < 59
G
ηs < 55
Vízmelegítési energiahatékonysági osztályok
A kombinált fűtőberendezés vízmelegítési energiahatékonysági osztályait a 3. táblázatban meghatározott vízmelegítési hatásfok alapján kell megállapítani. A kombinált fűtőberendezés vízmelegítési hatásfokát a VII. melléklet 5. pontjának megfelelően kell kiszámítani.
HU
34
HU
3. táblázat: A kombinált fűtőberendezések névleges terhelési profil alapján csoportosított vízmelegítési energiahatékonysági osztályai (ηwh %-ban) 3XS
XXS
XS
S
M
L
XL
XXL
A+++
ηwh ≥ 62
ηwh ≥ 62
ηwh ≥ 69
ηwh ≥ 90
ηwh ≥ 163
ηwh ≥ 188
ηwh ≥ 200
ηwh ≥ 213
A++
53 ≤ ηwh < 62
53 ≤ ηwh < 62
61 ≤ ηwh < 69
72 ≤ ηwh < 90
130 ≤ ηwh < 163
150 ≤ ηwh < 188
160 ≤ ηwh < 200
170 ≤ ηwh < 213
A+
44 ≤ ηwh < 53
44 ≤ ηwh < 53
53 ≤ ηwh < 61
55 ≤ ηwh < 72
100 ≤ ηwh <130
115 ≤ ηwh < 150
123 ≤ ηwh < 160
131 ≤ ηwh < 170
A
35 ≤ ηwh < 44
35 ≤ ηwh < 44
38 ≤ ηwh < 53
38 ≤ ηwh < 55
65 ≤ ηwh < 100
75 ≤ ηwh < 115
80 ≤ ηwh < 123
85 ≤ ηwh < 131
B
32 ≤ ηwh < 35
32 ≤ ηwh < 35
35 ≤ ηwh < 38
35 ≤ ηwh < 38
39 ≤ ηwh < 65
50 ≤ ηwh < 75
55 ≤ ηwh < 80
60 ≤ ηwh < 85
C
29 ≤ ηwh < 32
29 ≤ ηwh < 32
32 ≤ ηwh < 35
32 ≤ ηwh < 35
36 ≤ ηwh < 39
37 ≤ ηwh < 50
38 ≤ ηwh < 55
40 ≤ ηwh < 60
D
26 ≤ ηwh < 29
26 ≤ ηwh < 29
29 ≤ ηwh < 32
29 ≤ ηwh < 32
33 ≤ ηwh < 36
34 ≤ ηwh < 37
35 ≤ ηwh < 38
36 ≤ ηwh < 40
E
22 ≤ ηwh < 26
23 ≤ ηwh < 26
26 ≤ ηwh < 29
26 ≤ ηwh < 29
30 ≤ ηwh < 33
30 ≤ ηwh < 34
30 ≤ ηwh < 35
32 ≤ ηwh < 36
F
19 ≤ ηwh < 22
20 ≤ ηwh < 23
23 ≤ ηwh < 26
23 ≤ ηwh < 26
27 ≤ ηwh < 30
27 ≤ ηwh < 30
27 ≤ ηwh < 30
28 ≤ ηwh < 32
G
ηwh < 19
ηwh < 20
ηwh < 23
ηwh < 23
ηwh <27
ηwh <27
ηwh <27
ηwh <28
HU
35
HU
3.
A napenergia-készüléknek minősülő (vagy annak részét képező), napenergiával működő melegvíz-tároló tartályok energiahatékonysági osztályai
A napenergia-készüléknek minősülő (vagy annak részét képező), napenergiával működő melegvíz-tároló tartályok energiahatékonysági osztályát a 4. táblázatban meghatározott hőtárolási veszteség alapján kell megállapítani. 4. táblázat: A napenergia-készüléknek minősülő (vagy annak részét képező), napenergiával működő melegvíz-tároló tartályok energiahatékonysági osztályai Energiahatékonysági osztály
HU
S hőtárolási veszteség wattban, V tárolási térfogat literben
A+
S < 5,5 + 3,16 · V0,4
A
5,5 + 3,16 · V0,4 ≤ S < 8,5 + 4,25 · V0,4
B
8,5 + 4,25 · V0,4 ≤ S < 12 + 5,93 · V0,4
C
12 + 5,93 · V0,4 ≤ S < 16,66 + 8,33 · V0,4
D
16,66 + 8,33 · V0,4 ≤ S < 21 + 10,33 · V0,4
E
21 + 10,33 · V0,4 ≤ S < 26 + 13,66 · V0,4
F
26 + 13,66 · V0,4 ≤ S < 31 + 16,66 · V0,4
G
S > 31 + 16,66 · V0,4
36
HU
III. MELLÉKLET A címkék 1.
Helyiségfűtő berendezések
1.1.
1. címke
1.1.1.
Az A++ és G közötti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtő kazánok
a)
HU
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
37
HU
b)
HU
I.
a beszállító neve vagy védjegye;
II.
a beszállító által megadott modellazonosító;
III.
a helyiségfűtési funkció;
IV.
a készüléknek a II. melléklet 1. pontja szerint megállapított szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztálya; a helyiségfűtő kazán szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát jelző nyíl hegye legyen egy magasságban az energiahatékonysági skála megfelelő szintjét jelző nyíl hegyével;
V.
a mért hőteljesítmény kW-ban kifejezett, a legközelebbi egész számra kerekített értéke;
VI.
az LWA hangteljesítményszint beltéri értéke dB-ben kifejezve, a legközelebbi egész számra kerekítve.
A helyiségfűtő kazánokra vonatkozóan a címke megjelenésének összhangban kell lennie e melléklet 5. pontjával.
38
HU
1.1.2.
Az A++és G közötti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályba tartozó kapcsolt helyiségfűtő berendezések
a)
HU
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük: I.
a beszállító neve vagy védjegye;
II.
a beszállító által megadott modellazonosító;
III.
a helyiségfűtési funkció;
39
HU
IV.
a készüléknek a II. melléklet 1. pontja szerint megállapított szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztálya; a kapcsolt helyiségfűtő berendezés szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát jelző nyíl hegye legyen egy magasságban az energiahatékonysági skála megfelelő szintjét jelző nyíl hegyével;
V.
a mért hőteljesítménynek, ideértve az esetleges kiegészítő fűtőberendezés mért hőteljesítményét, a kW-ban kifejezett, a legközelebbi egész számra kerekített értéke;
VI.
az LWA hangteljesítményszint beltéri értéke dB-ben kifejezve, a legközelebbi egész számra kerekítve;
VII. a kiegészítő villamosenergia-termelési funkció. b)
HU
A kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a címke megjelenésének összhangban kell lennie e melléklet 6. pontjával.
40
HU
1.1.3.
Az A++ és G közötti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályba tartozó, hőszivattyús helyiségfűtő berendezések, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat
a)
HU
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük: I.
a beszállító neve vagy védjegye;
II.
a beszállító által megadott modellazonosító;
41
HU
III.
helyiségfűtési funkció közepes, illetve alacsony hőmérsékletű használat esetén;
IV.
a II. melléklet 1. pontja szerint megállapított, az átlagos éghajlati viszonyok melletti, közepes, illetve alacsony hőmérsékletű használatra vonatkozó szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztály; a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés közepes és alacsony hőmérsékletű használatra vonatkozó szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát jelző nyíl hegye legyen egy magasságban az energiahatékonysági skála megfelelő szintjét jelző nyíl hegyével;
V.
a mért hőteljesítménynek, ideértve az esetleges kiegészítő fűtőberendezés mért hőteljesítményét, a kW-ban kifejezett, a legközelebbi egész számra kerekített értéke átlagos, hidegebb és melegebb átlagos éghajlati viszonyok mellett, a közepes, illetve az alacsony hőmérsékletű használatra vonatkozóan;
VI.
Európa hőmérsékleti térképe három indikatív hőmérsékleti zónával;
VII. az LWA hangteljesítményszint beltéri (adott esetben) és kültéri értéke dBben kifejezve, a legközelebbi egész számra kerekítve. b)
18
HU
A hőszivattyús helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a címke megjelenésének összhangban kell lennie e melléklet 7. pontjával. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 alapján megkapta „az Európai Unió ökocímkéjét”, az uniós ökocímke másolatát is fel lehet tüntetni.
HL L 27., 2010.1.30., 1. o.
42
HU
1.1.4.
Az A++és G közötti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályba tartozó, alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk
a)
HU
A címkén az alábbi adatoknak kell szerepelniük: I.
a beszállító neve vagy védjegye;
II.
a beszállító által megadott modellazonosító;
III.
helyiségfűtési funkció alacsony hőmérsékletű használat esetén;
43
HU
IV.
a készüléknek a II. melléklet 1. pontja szerint megállapított, az átlagos éghajlati viszonyok melletti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztálya; az alacsony hőmérsékletű hőszivattyú szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát jelző nyíl hegye legyen egy magasságban az energiahatékonysági skála megfelelő szintjét jelző nyíl hegyével;
V.
a mért hőteljesítménynek, ideértve az esetleges kiegészítő fűtőberendezés mért hőteljesítményét, a kW-ban kifejezett, a legközelebbi egész számra kerekített értéke átlagos, hidegebb és melegebb éghajlati viszonyok mellett;
VI.
Európa hőmérsékleti térképe három indikatív hőmérsékleti zónával;
VII. az LWA hangteljesítményszint beltéri (adott esetben) és kültéri értéke dBben kifejezve, a legközelebbi egész számra kerekítve. b)
HU
Az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkra vonatkozóan a címke megjelenésének összhangban kell lennie e melléklet 8. pontjával. Ettől eltérve, ha egy modell a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megkapta „az Európai Unió ökocímkéjét”, az uniós ökocímke másolatát is fel lehet tüntetni.
44
HU
