2006. MÁRCIUS
KÖZÉLETI LAP
XVII. ÉVFOLYAM
RENDKÍVÜLI SZÁM
125 éve született Bartók Béla Az Általános Művelődési Központ központi épületén, a könyvtár bejáratánál emléktábla emlékeztet Bartók Béla csorvási kötődésére. A tábla Ligeti Erika Szentendrén élő szobrászművész alkotása. 2001. március 25-én a nagy zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából helyezte el az önkormányzat. Ekkor jelent meg a Csorvási
Környezetvédő Tanárok Egyesülete a fenti dokumentumokat egy művészi dossziéba rendezte, és az érdeklődők figyelmébe ajánlja. Hagyományaink szerint már tizedik alkalommal rendezzük meg Bartók Béla születésnapjához kapcsolódva a Nemzetközi Népzenei Fesztivált. Másodszor került arra sor, hogy a Fesztivál túl
füzetek 1. száma is, Bartók és Csorvás címmel. 2002-ben a Pro Natura díjas Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete Csorváson tartotta éves országos gyűlését. Az országos gyűlés témái: Bartók és a természet, Bartók csorvási gyökerei voltak. A rendezvény szervezője a csorvási születésű Dr. Gulyás Pál állami díjas hidrobiológus volt. A program emlékezetes részét a Donna Európa díjas Rab-Kovács Éva kiállítása jelentette. „Bartók és a természet" címmel. RabKovács Éva tanulmányt is írt Bartók Béláról. Erre az alkalomra készítette el a művésznő a Bartók portré sorozatot: Bartók a Zeneakadémia fiatal tanára Geyer Stefivel Bartók a Mamával és Zigler Mártával - Bartók Dittával - Bartók portré. Az országos gyűlés záró rendezvénye a római katolikus templomban került sor annak emlékére, hogy Bartók Béla szülei 1880. április 5-én a csorvási katolikus templomban kötöttek házasságot. (A mai templom nem azonos azzal.) Abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy az ünnepi műsort a világhírű Bartók Vonósnégyes adta, emlékezetes sikerrel. Bartók Béla születésének 125. évfordulójára a Csorvásiak Baráti Társasága és a Természet és
mutat a határokon, és a DunaKörös-Maros-Tisza Eurorégió keretei között kaptak meghívót a rendezvényre az éneklő csoportok. A program 2006. március 25én 9 órakor, a Művelődési Központ előtti téren koszorúzási ünnepséggel kezdődik, ahol a résztvevő csoportok együttesen idézik Bartók kálváriáját az „Elindultam szép hazámból..." c. dallal. Utána a színházteremben Varga Zoltán a megyei közgyűlés elnöke tart megnyitót, melyet több, mint 20 fellépő együttes műsora követ. Számunkra rendkívüli öröm, hogy az ünnepi programon részt vesz Oláh Tóth Emil úr is, aki a Bartók család leszármazottja. Az. önkormányzat a Csorvási Híradó külön kiadásával emlékezik Bartók Béla születésének 125. évfordulójára. A Híradóban közzétett anyagot Baráth Lajos tanár úr és leánya Krizsánné Baráth Ágnes gyűjtötte össze A csorvási „Bartók kultusz" címmel. Az összegyűjtött dokumentumok fiatal városunk történelmének fontos részét képezik. Tanulmányozzuk figyelmesen és emlékezzünk arra a „szellem óriásra" aki mindenkor vallotta, hogy a szépség és igazság, a jóság viszi előre az emberiséget. Szilágyi Menyhért polgármester
Csorvási Híradó
2. oldal
2006. március
A csorvási Bartók-kultusz "Szerette Adyt, Babitsot, Kosztolányit, Németh Lászlót, Tolsztojt és Dosztojevszkijt. Érdemrendet sosem viselt hivalkodóan, nem vágyott többre, minthogy az Embernek megmaradjon a hite. A tudásban, az írott betű szeretetében, a humanizmusban. Hitt abban, hogy az írott szó erejével megváltoztatjuk a világot, mosolyt, derűt varázsolhatunk a fáradt arcokra. Hitt abban is, a könyvek nem arra termettek, hogy bezárva, polcokon porladjanak el. Számtalan akkori kisdiák, ma már komoly családapa és anya nőtt fel keze alatt, ismerte meg a könyvek varázslatos világát. Egy tenyérnyi, csöpp kis kölcsönzőhelyiségből lett könyvtár és olvasóterem. Nagyon szerettem. Akár esett, akár fújt, én cipeltem a könyveket. Szinte futva tettem meg az utat oda- és visszafelé. Közbe reám esteledett, úgy repült az idő. Később a falu új művelődési házat és mozit kapott. Új lett a könyvtár is, melyre büszke volt. Nagyobb lett az olvasóterem, kibővült zenei részleggel. Mindig szervezett valamit, nem tudott pihenni, mert oly sok még a tennivaló. Ereje azonban egyre fogyott. Végül is álmai nem foszlottak szerte szét, az elvetett mag kicsírázott. Nem ismerte a szenvedést, a szenvedélyt igen, világítani és lassan elégni. A lámpásban kifogyott az olaj, utolsót pislant, kihunyt volna a fény? Nem, mert vannak most mások, akik örökségét folytatják, kezdik elölről a terveket, "majd az új helyen". Teszik ezt kitartással, méltósággal, a könyvek iránt érzett odaadással egy új kor hajnalán. "Mária néni."így hívtuk őt, így tiszteltük meg. Emlékéről ne feledkezzünk, juttassunk neki egy darabka helyet a szívünkben. -r 1969. december 6-án írásban fordul tisztelettel és köszönettel dr. Koczóh Ferencné a csorvási Katolikus Egyház vezetőségéhez: „Szegő Júlia - a Romániában élő magyar írónő - Embernek maradni c müvét miután megvettem a könyvtár részére. Csorvási Híradó. 1978. január sz. - Kiss Lajos: ..Lámpás" volt az életemben (Mária néni emlékére) 8. old.
Csorvással kapcsolatos adatokat találtam benne: Bartók szülei Csorváson esküdtek, s anyai nagyanyja itt van eltemetve a katolikus ótemetőben. Kissé szabadon idézve: Voit Paula, Bartók Béla édesanyja Pozsonyban született. Szülei szerény tisztviselői fizetésből éltek négy gyermekükkel. Az egyetlen fiú - Voit Lajos - a magyaróvári gazdasági iskolában tanult. Tanulótársa volt a Békés megyei Wenckheim gróf fia. így lett Voit Lajos házitanító, később gazdatiszt Wenckheim Géza birtokán. A családfő hirtelen halála után az özvegy Voitné három gyermekével együtt Csorvásra költözött Lajos fiához. Fél év múlva eltemették a falusi temetőben. A legkisebb lánya, Paula Pozsonyban végezte a tanítóképzőt, s Csorváshoz közel, Nagyszentmiklósra nevezték ki. 1880. áprilisában (id.) Bartók Béla és Voit Paula megtartották esküvőjüket a Csorvási plébánián. Az ókatolikus temetőben kerestem Bartók anyai nagyanyjának sírját, de csak egy omladozó rózsaszín márványkő van Voit Ella 1871-1879 felírással, nyilván Bartók unokatestvére, feltételezhető, hogy e körül volt a nagyanyja sírja is. Kérem az Egyház vezetőségét, emlékként megőrizni a sírokat, s ha lehetséges, a vonatkozó okmányokból másolatokat kiadni a könyvtárnak." A kérelmet 1969. december 19-én Sófalvy Márton plébános vette át. Dr. Koczóh Ferencné Kocsor Mária, azaz Mária Néni volt a csorvási ,.Bartók-kultusz" elindításának kezdeményezője. 1972. február 29-én a Nagyközségi Tanácshoz címzett levelében írja: „A kultúra szolgálatában teszem meg kérésemet. Készítessen a község a Művelődési Ház-Könyvtár bővítési ünnepségére Bartók Béla zeneszerző, zongoraművész és zenetanár tiszteletére emléktáblát, ( ha már szobrot nem lehet) Bartókdomborművel. és a Csorvásra vonatkozó sorokkal: anyai nagyanyja itt van eltemetve a katolikus ótemetőben, szülei Csorváson esküdtek. Kérelmemet azzal indokolom, hogy Bartók KelettőlNyugatig elismert világnagyság, és a nagyemberek
2006. március
3. oldal
közül senkihez nincsenek ilyen közeli községi szálaink. Javaslom: szélesebb Bartók-kultuszt indítsunk mivel rendkívüli művészete mellett mély megbecsülést érdemel embersége is - a művelődési intézmények, szakkörök, klubok, kiscsoportok viseljék a nevét községünkben." Ennek a kultusznak első jelentős rendezvénye 1975. október elsején a zene világnapja alkalmából került sor. A rendezvényt összekapcsolta Bartók halálának 30. évfordulójával (1945. szeptember 26.). Kiállítást rendezett, melynek uralkodó színei a kék volt (emlékezvén a Kékszakállú herceg vára című Bartók műre). Bartók képe mellett 30 szál piros szegfű emlékeztetett a jeles évfordulóra. Ekkor avatták fel a könyvtár hangtárát is. Precíz, körültekintő tervező-szervező volt Mária Néni. "Szokolay Sándor zeneszerző édesapja, Szokolay Bálint tanár, a híres, orosházi Madrigál Kórus
karnagya 1975. szeptember 30-án este 1/2 8-kor nyitotta meg az ünnepséget. Műsor: Térzene a művelődési ház előtt (úttörőzenekar); Madrigál Kórus köszöntője; Szokolay Bálint ünnepi beszéde; Általános iskola énekkara (Bartók gyűjtésből); Citerazenekar (népdalok); Madrigál Kórus (Kodály - Szokolay művekből). Szokolay karnagy ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a környéken sehol sincs zenei könyvtár, csak Békéscsabán, így talán jobban megértik a csorvásiak, hogy milyen ritka nagy kincsek, szellemi, művészi remekek birtokába jutottak... Az értékes zene mindig jobbá, különbé csiszolja az embert.."3 Dr. Koczóh Ferencné 1980. július 12-én a Békés Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályához címzett levelének tárgya: ,.Bartók - centenárium, névfelvételi kérelem:
Dr.Koczóh Ferencné a csorvási Bartók Kultusz kezdeményezője ' Dr. Koczóh Ferencné Kocsor Mária kérelme - Csorvási Bartók Béla Könyvtár gyűjteményéből
Csorvási Híradó
A csorvási Nagyközségi Könyvtár Bartók Béla zeneszerző, zongoraművész és zenetudós nevét szeretné kiérdemelni a Bartókcentenárium évében. A Müv. Min. 13 6 / 1 9 7 2 . (M.K.15.)MM.sz. utasítása a művelődésügyi intézmények elnevezésének és névhasználatának szabályozásáról Il.a/ b/ c/ portjai alapján. Nagy tisztelettel kérésünket az alábbiakkal indokoljuk: a/ Tartósan kiemelt színvonalon látja el feladatait könyvtárunk a szakfelügyeletek véleményei szerint. b/ Bartók nagyrabecsült neve, emberi és művészi súlya - példakép. c/ Édesanyja, Voit Paula lakott is Csorváson, szülei itt esküdtek. Az intézmény elnevezésének és névhasználatának (III. 9., 10., 11. sz. szerinti) engedélyezésére irányuló kérelmemet - a nagyközségi vezetőség
Csorvási Híradó. 1975. novemberi sz. - Dr. Koczóh Ferencné K. M. vez. Könyvtáros: Bartók Béla 7. old.
Csorvási Híradó
4. oldal
tudomásával - az engedély megadására ezúttal felterjesztem." Centenáriumi előzetesként 1980. április 5-én. Bartók szüleinek házasságkötésére emlékezett a könyvtár, az úttörőzenekar és a művelődési ház Röpülj páva köre. A résztvevők köszönetüket és elismerésüket fejezték ki a bensőséges ünnepség szervezőjének. Mária Néninek. „ Nagyközségünk lakossága 1981. április 3-án köszöntötte Bartók Béla zeneszerzőt születésének 100. évfordulóján... A megemlékezés színtere a Művelődési és Ifjúsági Ház volt, valamint a Nagyközségi Könyvtár. A délutáni ünnepség Vajda Márta színművész előadásában Fodor József Bartók c. versével kezdődött. Ezt követően Dr. Csendé Béla (a Békés Megyei Tanács VB. Müv. Osztályának osztályvezető helyettese) méltatta Bartók Béla életét, munkásságát, s átadta a könyvtárnak a többéves jó munka elismeréseként a „Bartók Béla Könyvtár" címet, majd leleplezte az intézmény falán elhelyezett emléktáblát...A koszorúzás alatt az úttörőzenekar Bartók Békés megyei táncok c. feldolgozásából játszott részleteket Koter István karnagy vezetésével." Részletek Dr. Csendé Béla a centenáriumi ünnepségen elhangzott beszédéből: „Békés megye és Csorvás nagyközség lakossága is nagy tisztelettel és szeretettel emlékezik születésének 100. évfordulóján a művészre, az emberre..., arra a zenei géniuszra, akinek szülei itt, Csorváson kötöttek házasságot 1880. április 5-én... Amikor emléktáblát avatunk a róla elnevezett Nagyközségi Könyvtár falán, akkor és ebből az alkalomból is hangsúlyozni kell, hogy az Alföldön, Békés megyében szerzett élmények, tapasztalatok is inspirálólag hatottak zenei pályájának kiteljesedéséhez. Ez a megemlékezés, az emléktábla is őrizze és hirdesse Bartók Béla és Csorvás nagyközség élő kapcsolatát..., korunk zenei géniuszának élő emlékét... Ifj. Bartók Béla: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai című 1961-ben Gyulán megjelent kiadványában a következőket olvashatjuk: „Gyűjtési időpontjairól tájékoztatást ad Bartók Béla néhány 4
Csorvási Híradó, 1981. áprilisi sz. -Nagy-Pál Andor: Bartók
Bélára emlékezünk 1. old.
2006. március
1906-ban írt levele édesanyjának: Július 20-án megjelenek Békés megyében olyan szerszámmal, amelynek láttára ámulatukba hanyattesnek a jó békésiek. És pedig először Gyulára megyek, ahol 20-án (pénteken) vásár van... Szombaton szerencsésen kijutottam Benedekre... Hétfőn elmentem gépemmel kanászoknak és juhászoknak közibe, délután meg este a benedeki cselédlányt fonografáltam le..."Ez a Gyula-benedeki cselédlány a csorvási születésű , akkor kb. 18 éves Illés Anna, a későbbi Panni néni, akit a benedeki gazdatiszt, Galgóczy Géza ajánlott meghallgatásra egy aratómunkással együtt. Állítólag kilenc dalt énekelt Bartóknak, amelyek „szinte biztos, hogy csorvási eredetűek, vagy községünkben sűrűn énekeltek" voltak. Ezek közül az egyik legismertebb a „Ha csakugyan, csakugyan..." kezdetű. Bartók feljegyezte, hogy „arra felé 83 dalt, és 47 felvételt készítettem". A Rádió népzenei műsoraiban gyakran felcsendültek Illés Panna dalai, hiszen az ötvenes években több stúdiófelvétel készült közreműködésével." A máig fennálló ."élő" kapcsolatban Csorvás és a nagy zenetudós között Illés Panna egy másik láncszemecske, akit a Gömör megyei Gerlicepusztán szolgáló székely parasztlánnyal, Dósa Lidivel együtt „természeti tüneménv "-ként csodált Bartók. A rendezvény a színházteremben folytatódott pávaköri találkozóval, ahol citera együttesek és kórusok léptek fel. Békéssámson. Csorvás, Gyula. Kardoskút, Nagyszénás és Tótkomlós amatőr együttesei adtak a zeneszerző nevéhez méltó műsort, a nagyszámú közönségnek. Ezzel azonban nem ért véget az ünnepségsorozat, mert ez év májusában a Békés Megyei Népújság kulturális mellékletének, a Köröstájnak a napját. Csorváson rendezték meg. E rendezvény gerincét is a Bartók évforduló képezte, amelyen közel száz újságíró, népművelő, író, költő és helytörténész vett részt. Közöttük Dr. Csendé Béla, aki "Bartók népdalkutató tevékenysége Békés, Bihar és Arad megyében" címmel tartott igen érdekes előadást. A leghozzáértőbbet hívták meg, mert ebben az évben jelent meg az előadónak a szerkesztésében „A népdalkutató Bartók Béla" című kötete, amelyben igen komoly, fényképes anyag is van Csorvás és Bartók kötődéséről. Az orosházi Koszorús Oszkár pedig Bartók csorvási kapcsolatairól és levelezéséről tartott igen értékes előadást. A
5
Csorvási Híradó, 1981. áprilisi sz. -Nagy-Pál Andor: Bartók Bélára emlékezünk 1. old.
6
Békés megyei Népújság. 1981. május 17. Röröstáj rovat
2006. március
5. oldal
rendezvényt szavalatok, valamint Bartók gyüjtésü népdalok előadása színesítette. A résztvevők megkoszorúzták a könyvtár falán levő Bartók emléktáblát, ahol Miklya Jenő mondott beszédet. Miklya Jenő gondolata e beszédből: „ha azt szeretnénk külföldön megmagyarázni, hogy magyarok vagyunk, említsük meg Bartók nevét, mindjárt mosolyra nyílnak az ajkak, hisz az Ö nevét többen ismerik, mint bárki mást közülünk, mert a zene nyelve világnyelv, s aki magyarként és internacionalistaként művelte, az Bartók Béla volt. Igen komoly programmal zárult a nap, mert három író-olvasó találkozót is rendeztek a községben: a HÓDIKÖT üzemének klubjában, a TSZ klubban, valamint a Bartók Béla Könyvtárban. Ezeken fiatal békéscsabai színművészek tolmácsolták a szerző munkáit, a közel kétszáz hallgatónak. Nincs olyan esztendő 1981 óta, hogy a Bartókemléktáblánál ne tisztelegne az utókor a nagy zeneművész születésének és halálának évfordulóin. Koszorúzási ünnepségek, kiállítások, kulturális vetélkedők és műsorok színesítik a programot. S valóban - mint, ahogy Kiss Lajos írta - „az elvetett mag kicsírázott"...."vannak most mások, akik örökségét folytatják"...."s teszik ezt kitartással, méltósággal". Dr. Koczóh Ferencné halála után a Bartók-kultuszt a csorvásiak - Mária Néni szelleméhez hűen fenntartják, és méltóképpen ápolják. Gulyás-Szabó Györgyné vezető könyvtáros számolt be 1992. március 30-án „Bartókra emlékeztünk..." feljegyzésében az alábbiakról: „Mi, a könyvtár dolgozói úgy határoztunk, hogy bár nincs kerek évfordulója a zenetudósnak, mégis méltóképpen megünnepeljük születésnapját. A március 23. és 27. napok közötti héten kiállítást rendeztünk a csorvási vonatkozású dokumentumokból, Bartókhanglemezekből, életéről, munkásságáról szóló könyvekből, és az 1988-as magyarországi temetéséről beszámoló korabeli újságcikkekből. Március 26-ra meghívtuk a Szegedi Konzervatórium Jeunesses Szervezetét, hogy a tanulóifjúságnak hangversenyt adjanak. A műsoron szerepelt Vivaldi, Handel, Bach, Mozart egy-egy müve, s természetesen Bartókkal zárult a koncert, a „Román népi táncokkal". 125 tanuló és 5 pedagógus élvezte a gyermekek számára is befogadható muzsikát, hangszerbemutatót. Csorvási Híradó, 1981. áprilisi sz. - Nagy-Pál Andor: Bartók Bélára emlékezünk 2. old.
Csorvási Híradó
Vendégeink dicsérettel illették a közönséget zeneértéséért, figyelméért, aktivitásáért. Vendégünk volt Dr. Koczóh Ferencné nővére, Erzsike néni is... A kiállításon láthatók rövid ismertetése után a plebániakertbe mentünk, és Voit Ella, Bartók Béla nyolc évesen elhunyt unokatestvére sírkövére helyeztük kis koszorúnkat. Megemlékeztünk a családról, és rövid ünnepségünket Bella István: Üdvözlet a hazatérőnek c. 1988-ban írt versével zártuk... A jövő évben is szeretnénk ezt az immár hagyományosnak mondható rendezvénysorozatot folytatni."8 Ugyanebben az évben népzenei találkozót rendezett a csorvási nyugdíjasok klubja június 19-én a tornacsarnokban. „Öt Békés megyei és egy Bács megyéből érkezett vendégegyüttes lépett színpadra a csorvásiak mellett... Az összetartozás demonstrálása volt ez az est, s ezen túlmenően a magyar népzenének az ünnepe is. A dalok többsége Bartók és Kodály gyűjtéséből került műsorra... A csorvásiak előadásának gerincét - ahogy az illik is Bartók 1906-os Békés megyei gyűjtése adta, ismét elhangzottak a csorvási eredetű dalok is." 1992. augusztus 23-án - Államalapító Szent István ünnepe után néhány nappal - fejeződött be az Általános Művelődési Központ építésének második szakasza. Ez alkalommal Szilágyi Menyhért polgármester bevezető köszöntőjében vázolta: „Harminc évvel ezelőtt Dr. Koczóh Ferencné kezdeményezésével indult el útjára néhány négyzetméteren a falusi könyvtár... az akkori mintegy húsz négyzetméteres helyiségből később közel százötven négyzetméterre terebélyesedett az olvasóterem, és vele arányosan nőtt a könyvek száma is... A most átadásra került Bartók Béla Nagyközségi Könyvtár már hatszáz négyzetmétere szolgálja az ifjúsági és a közművelődési feladatokat, és áll több mint hétszáz állandó könyvtári tag és ennél jóval több alkalmi olvasó rendelkezésére." Nagy tetszést aratott a Bartók Béla Ifjúsági és Közművelődési Könyvtár új kezdeményezése, az a kulturális nyári tábor, amelyet 1994. július 4-től 9-ig 8
Gulyás-Szabó Györgyné beszámolója*- Csorvási Bartók Béla gyűjteményéből Csorvási Híradó. 1992. júliusi sz. - Kasuba István: Népzenei találkozó Csorváson 1. old. 10
'"Csorvási Csorvási Híradó, 1992. áprilisi sz. - Papp János: Könyvtárat avatunk 1. old.
Csorvási Híradó
6. oldal
2006. március
szervezett felső tagozatos tanulóknak „Bartók Béla nyomában..." jelszóval: „A költségek egy részét a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázatán nyert támogatásból fedezzük... A tervezett programból: - Bartók Béla élete, kötődése Csorváshoz, helytörténet. - Bartók Béla művészete, barátsága Kodály Zoltánnal, népdalgyűjtésük. - Kirándulás Budapestre, Vésztőre, Dobozra, Gyulára, Tarhosra. - Bartók Béla emlékhelyek felkeresése, könyvtárlátogatás, strandolás. - Zenei akadályverseny. - Közös táborzáró a szülőkkel...'" 11 A kulturális tábor résztvevőinek talán legemlékezetesebb napja július 6-a volt, amikor a Farkasréti temetőben tisztelegtek és helyezték el a megemlékezés koszorúját a nagy géniusz végső
nyughelyénél. A táborozás ideje alatt bábjelenetet láthattak Bartók, Balázs Béla szövegére írt A kékszakállú herceg vára színpadi művéből. Jelenetet adhattak elő Bartók, szintén Balázs Béla szövegkönyve alapján teremtett táncjátékából, A fából faragott királyfiból, és bemutathattak egy jelenetet Bartók, Lengyel Menyhért szövegkönyvére komponált A csodálatos mandarin-jából. Beköszöntött a „Csorvási Tavasz" hagyományos rendezvénysorozata, amelynek egyik kiemelkedő újdonsága volt a „Bartók Béla Zongora Emlékverseny". „A csorvási millecentenáriumi ünnepségsorozat részeként megyei zongora emlékversenyt rendezett 1996. március 22-én a Csorvási ÁMK zeneiskolai tagozata. A verseny névadójának Bartók Bélát választottuk, hisz 1996-ban ünnepeljük születésének 115. évfordulóját, ezentúl közismert Bartók Csorváshoz való kötődése...A versenyre a megye valamennyi iskolája jelentkezett. Hetvenhárom induló versengett a legjobb zongorista címért...hét korcsoportban....,ahol egy kötelező és egy szabadon választott müvet kellett előadni a versenyzőknek a szakmai zsűri előtt. A bizottság Szegedről érkezett.... tagjai voltak: Demeterné Dányi Julianna a Szegedi Király-König Péter Zeneiskola tanára, Zsigmond Zoltán zongoraművész, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriumának tanára...., elnöke pedig Kerek Ferenc zongoraművész, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriumának tanára. A verseny összegezéseként leírhatom, hogy egy magas színvonalú zenei esemény tanúi lehettek az érdeklődök. A Csorvási ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája pedig most vált igazán tagjává a megyében régóta működő, nagymúltú zeneiskolák csoportjának. Kukla Zoltán ig. h . " 12. Két nappal később. 1996. március 24. újabb fontos kulturális esemény, mely a Bartók-kultusz egyik jelentős állomása. „Szilágyi Menyhért polgármester úr köszöntötte a résztvevőket és a díszvendégeket: Göncz Árpádnét a Magyar Köztársaság Elnökének feleségét, és Dr. Vastagh Pálnét, a kormány igazságügy miniszterének feleségét. Ezután Dr. Vastagh Pálné lépett a mikrofon elé, és megnyitotta
Csorvási Híradó, 1994. júliusi sz. -..Bartók Béla nyomában..." nyári kulturális tábor programja 7. old.
Csorvási Híradó. 1996. áprilisi sz. - Kukla Zoltán ig. h.: Bartók Béla Zongora Emlékverseny 1. old.
A Bartók Béla Ifjúsági és Közművelődési Könyvtár
2006. március
7. oldal
Csorvási Híradó
a Csorvási Bartók Béla Népzenei Versenyt. Kiemelte Csorvás és a Bartók család kapcsolatait... A feszített program következő állomása az ÁMK Bartók Béla nevét viselő Ifjúsági és Közművelődési Könyvtár volt... most a 115. évforduló alkalmával a kegyelet koszorúit díszvendégeink helyezték el."
Csorváson nyugvó tagjainak - Voit Mórné, Bartók anyai nagyanyja és Voit Lajos, Bartók nagybátyja sírhelyét. A község és a római katolikus egyház összefogásával ez meg is valósult, mert 1996. március 24-én Göncz Arpádné elhelyezte az alapkövét annak a szerény síremléknek, amely a Voit család Csorváson nyugvó tagjainak nyughelyét jelöli. A tervező munkát Seidl Ambrusnak a község akkori plébánosának az édesapja készítette. Csorvási Tavasz rendezvénysorozat hagyománnyá vált. „1999. március 19én került sor a második alkalommal megrendezett Bartók . Béla Zongora EmlékverA Voith család síremlékének alapkőletétele senyre. Tizenkét zeneiskola hetvenegy versenyzője nevezett be." A Csorvási Tavasz rendezvénysorozat keretében, népzenei verseny formájában emlékeznek meg Bartók Béla születésnapjáról. Ez a rendezvény ma már országos hírnevű, jelentős magyar népzenei esemény lett. Az utóbbi években nemzetközivé vált, mert részt vesznek rajta erdélyi és felvidéki
A Voith család síremléke Az a tény, hogy a Bartók család tagjainak nyughelye a Farkasréti temető és a csorvási katolikus ótemető, bizonyos feladatot is ró a községre, azt, hogy méltóképpen rendbe tegye és tartsa a család
magyarok, vajdasági magyarok és szerbek, magyarországi szlovákok. Mindez megegyezik Bartók szellemiségével, ezt a csorvásiak tudatosan vállalják. 14
Csorvási Híradó, 1996.. áprilisi sz. - Csorvási Tavasz 96" 1. old.
Csorvási Híradó, 1999. áprilisi sz. - Kukla Zoltán: A művészetek ünnepe Csorváson 5. old.
Csorvási Híradó
8. oldal
2006. március
nagyközségnek vagyunk a követei. A népi gondolat fenntartói, akik Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemét hordozzuk a dalban... bízunk a dal erejében, halhatatlanságában... isten legyen velünk!..."16
Bartók Béla Népzenei Verseny „ ... a Csorvási Tavasz záró rendezvényére gyülekeztek a népzenét kedvelő és művelő vendégek március 20-án reggel a helyi tornacsarnokban. Tíz órakor a magyar és székely himnusz elhangzása után Kádár Margit uzoni tanítónő mondott verset, majd Szilágyi Menyhért polgármester köszöntötte a megjelenteket,...ezután Varga László uzoni alpolgármester szólt a résztvevőkhöz. A zenei versenyt a csorvási gyermek-citerazenekar kezdte, és népdalkörök, citerazenekarok folytatták... Szebbnél szebb produkciók hangzottak el... Búcsúzáskor nagyon sok mosolygó arcot látva, mondtuk vendégeinknek, visszavárjuk őket 2000ben, a jubileumi V. találkozóra."15 „Varga Lászlónak. Uzon alpolgármesterének ... a IV. Népzenei Találkozón elhangzott beszédét idézzük, (részletek)
Attól az időtől kezdve, amikor ismerte vált a Bartók család csorvási kötődése igyekeztek ápolni emlékét, megismerni szellemi hagyatékát és élesztgetni az érdeklődést művei iránt. A könyvtárban születése és halála napján gyertya ég arcképe előtt. Ismerős és ismeretlen népdalok kerültek elő az általa gyűjtött kincsekből és a település lakói érezték és érzik, hogy a népzene valóban a magyar kultúra öröksége. Az alig több mint 140 esztendős Csorvás polgárai lehetőség szerint igyekeztek és igyekeznek méltó módon emlékezni arra, hogy a Bartók család egy jelentős eseménye - Bartók Béla szüleinek házasságkötése - a községhez kötődik és a család egy része a katolikus temetőben nyugszik. És tisztelettel emlékeznek arra a szellemóriásra, aki mindenkor vallotta, hogy a szépség és igazság, a jóság viszi előre az emberiséget. Befejezésül álljon itt egy Bartók által gyűjtött dal részlete, melyet Illés Panna énekelte fel a fonográfra: Ha csakugyan, csakugyan, ha csakugyan nem találok szeretőt, Felszántatom a csorvási temetőt.
Drága jó csorvási Barátaink ! Kedves Dalostársak! Mélyen tisztelt Közönség!
Vetek bele rozmaringot - rozmaringot, rezedát az én babám mással éli világát.'
Immár jó néhány esztendeje, hogy Uzon és Csorvás között a testvéri kapcsolat kialakult, és kölcsönös látogatások, bensőséges együttmunkálkodások megerősítették barátságunkat... Ezúttal is elhoztuk Önöknek a Kárpát-kanyarban élő Háromszék megyei uzoniak forró, testvéri üzenetet, üdvözletét... Ennek a közel háromezer lakosú Csorvási Híradó, 1999. áprilisi sz. - Juhász Kálmán: IV. Népzenei Verseny Csorváson 5. old.
Csorvási Híradó
Csorvási Híradó, 1999. áprilisi sz. - Uzoniak Csorváson 2. old. 17
Kasuba István: Bartók és Csorvás - Csorvási Füzetek. 2001.március, 26. oldal Csorvási Híradó közéleti lap
Szerkeszti: A szerkeszlö bizottság • Szerkesztőség és kiadó: Csorvás Város Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Szilágyi Menyhért polgármester
