1996. április II. évfolyam 2. szám
1100 évre emlékezünk...
896-1996: milyen hosszú idõ! Mennyi vihar, szenvedés, öröm van népünk és hazánk 1100 esztendejében! Az idei év országszerte, így nálunk is az erre való emlékezés jegyében zajlik. Ünnepségek, kiállítások, programok, pályázatok szerte az országban és Pilisen. A helyi ünnepségsorozat idõpontja szeptember második és harmadik hete lesz majd, ahol hangversenyek, vetélkedõk, kiállítás, falunap, bál várja a pilisieket. Mert mi az 1100 évre a saját kis községünk múltjának felidézésével emlékezünk, hiszen ebbõl áll össze a történelem. Ami talán a legmaradandóbb lesz, az a Millecentenáriumi emlékpark a malom mögötti Templomdombon.
Ez Ocztos István tervei alapján, szinte az „egész” falu munkájával készült április 21-én, amikor a faültetésen a képviselõk mellett intézmények, szervezetek, klubok tagjai ültették el a fákat. Az emlékpark természetesen még nem kész, az õszi átasásig még egy emlékmû és további fák, bokrok fogják díszíteni. A kis ligetek, a növekvõ facsemeték már csendben várják az õszi ünnepséget, addig azonban sok feladat áll az egész falu elõtt. Csak abban bízhatunk, hogy az 1100 év emlékezete az igazi tenniakarást erõsíti mindenkiben és nem a ma oly divatos, hangzatos magyarkodást. Hiszen a szívünkben vagyunk magyarok. M.E.
Március 15-ét ünnepeltük A csúnya és igen hosszúra nyúlt tél után ez a nap, március 15-e mindnyájunk számára örömet adó, ragyogó verõfénnyel köszöntött ránk. Ilyen kellemes, jó hangulatban gyülekezett Pilis nagyközség ünneplõ közönsége a március 15-i ünnepségünkre, melynek - mint máskor - most is az evangélikus templom falai adtak oltalmazó védelmet. Már a templomkert ünnepélyessége is jelezte, hogy a szervezõk nagyon készültek erre az ünnepségre. Jó volt látni a templom falán a két hatalmas szentkoronás zászlót, amely keretbe foglalta a szónoki emelvényt, jó volt látni, hogy nemzeti színû szalaggal jelölték ki az ünneplõ közönség helyét, azzal a célzattal, hogy mindenki láthassa és élvezhesse a március l5-i mûsort. Ebben az esztendõben az ünnepi
mûsort a Sárkány Sámuel Cserkészcsapat adta, az ünnepség szónoka Miklós Károly önkormányzati képviselõ volt. Beszédének elején a szónok felhívta az ünneplõ közönség figyelmét a Községháza tetején lengõ, szép kivitelû szentkoronás zászlóra, melyre az 1100as évszám van ráhímezve. Ez a zászló amely egész évben fent fog lobogni - azt jelzi, hogy Pilis község népe büszkén tekint hazánk 1100 éves történelmére. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Miklós képviselõ úrnak úgy ezen zászlóhoz, mint a templomkerti zászlókhoz igen sok köze van, hiszen személyesen Õ készítette azokat.) A nagy érdeklõdéssel hallgatott beszéd folyamán a szónok megemlékezett a korabeli forradalom 12 pontjáról, melynek szinte minden része a mai napig is aktuális, és üzenetet hor(folytatás a 8. oldalon)
TARTALOM: 1.oldal - 1100 évre emlékezünk... - Március 15-ét ünnepeltük 2. oldal - Önkormányzati hírek 4. oldal - Az Önkormányzat 1996. évi költségvetése 5. oldal - 1996. évi kulturális támogatások - Olvasóinkhoz - Egy levél kapcsán 6. oldal - Seregszemle - Hírek az 1.sz. Általános iskolából 7. oldal - Idõsek Napközije - Pilisi karatésok a döntõben 8. oldal - „Bújj, bújj zöld ág”
2. oldal
HÍRNÖK
Önkormányzati Február 13-án az Építési Bizottság tagjai a pilisi tájház létrehozásával kapcsolatban helyszíni szemlét tartottak, melyben az arra alkalmasnak ítélt házakat tekintették meg. Ezzel a Kulturális Bizottság által tett elõterjesztést egészítették ki. A tájház létrehozásáról a Képviselõtestület dönt. Február 15-én a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésezett. Napirendjén az Idõsek Napközi Otthona mûködésével, elhelyezésével kapcsolatos kérdések megvitatása, a Református Egyház szervezésében fogyatékos gyermekek foglalkoztatásának megbeszélése, segélyezési ügyek szerepeltek. Február 26-án a Kulturális Bizottság ülésezett. Itt a március 15-i községi ünnepséget készítették elõ, valamint arról az ünnepségrõl tárgyaltak, amelyet lakossági kezdeményezésben az 50 éve idetelepített szlovák nemzetiségûek tiszteletére tartanának ez év novemberében. Szó esett még a Kulturális Bizottság hiányzó tagjára tett javaslatokról, amelynek ügyében a Képviselõtestület dönt. Ezután a Kulturális Alap támogatására beérkezett pályázatokat összegezték és az 1996-os évi pénzügyi tervhez benyújtandó költségvetési igényrõl döntöttek. Március 4-én 17 órától az Építési Bizottság tárgyalt. Itt a következõ napirendi pontok szerepeltek: - szemétszállítási díj megállapítására javaslat, - önkormányzati tulajdonban lévõ tehergépkocsi értékesítésének ügye, - tetõjavításokra beérkezett pályázatok értékelése, - gyógyszertár létesítésérõl szóló kérelem megtárgyalása. Március 6-án 17 órától a Pénzügyi Bizottság ülésezett. Itt az 1996. évi költségvetési tervrõl tárgyaltak, illetve ennek elsõ változatára készítettek javaslatot a Képviselõtestületnek. Március 7-én l9 órától a Szociális és Egészségügyi Bizottság rendkívüli ülésére került sor. Itt a háziorvosi pályázat kiírása, valamint gyógyszertár létesítésére benyújtott kérelem megtárgyalása szerepelt. Március 11-én 16 órától testületi ülésre került sor. Ezen a következõket tárgyalták és a következõ határozatok születtek: - Napirend elõtt a polgármester beszámolt a lejárt határidejû határozatok végrehajtásáról, valamint az elmúlt idõszak fontosabb eseményeirõl, illetve folyamatban lévõ ügyeirõl. - Az elsõ napirendi pontban a Képviselõ-testület az 1996. évi költségvetési tervet vitatta meg és határozatokat hozott a költségvetési hiány csökkentésére. Miután a költségvetés hiányát nem sikerült lecsökkenteni, a testület az elõterjesztést nem fogadta el és átdolgozásra átadta a Polgármesteri Hivatalnak, illetve további tárgyalásra a Pénzügyi Bizottságnak. - Ezután a Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosításáról döntöttek, amely a Polgármesteri Hivatal munkarendjét érintette, valamint a Kulturális Alap mûködésének segítésére hatáskört ruházott át a Kulturális Bizottságra. A határozat értelmében a bizottság hatáskörébe tartozik az éves költségvetési tervben céltar-
II. évfolyam 2. szám
Hírek
talékként meghatározott összeg felosztása a helyi egyházak, alapítványok, intézmények, társadalmi önszervezõdések kérelmezõi között kulturális, ifjúsági, sport és közösségi célokra. Ezután az Építési Bizottság 16 elõterjesztésére került sor, amelyek röviden a következõk voltak: - A közüzemi vízmû által szolgáltatott ivóvízért fizetendõ díjak módosítása, alapdíj bevezetésével. A testület az alapdíjat havi 210.-Ft-ban határozta meg ingatlanonként, mely a tényleges fogyasztásba a jelenlegi 35.-Ft/m3 vízdíjjal számolva beszámításra kerül. - Döntöttek a szemétszállítás díjának módosításáról is április 1-tõl június 30-ig havi 150.-Ft-ra, valamint a szemétszállító vállalkozóval történõ szerzõdés módosításáról. A vállalkozó ajánlatának felülvizsgálatára AD-HOC. Bizottságot hoztak létre, amelynek tagjai a következõk lettek: Fazekas László, Borgulya Károly és Miklós Károly képviselõk. - A következõkben a testület gyümölcsös terület megvásárlásáról döntött, amelyet az önkormányzat által vásárolt részaránytulajdonból egyenlítik ki. - Határozat született továbbá arról, hogy az új piac és vásártér kialakítására és hasznosítására a Polgármesteri Hivatal pályázatot ír ki. - Az egyházak tulajdonában lévõ temetõk locsolóvíz ellátásáról döntöttek. E szerint 1996-ban a Pándi úti temetõben 2 db, a Kávai úti temetõben 2 db, a vasúti temetõben 4 db, közkifolyó létesül. - Újabb kedvezmény bevezetésérõl döntöttek továbbá az ivóvíz és szennyvízcsatorna hálózat igénybevételi díjával kapcsolatban. - A testület elfogadta az 1996. évi ivóvízhálózat építési ütemtervét. - Határozat született arról is, hogy az Önkormányzat 400.000.-Ft-ért értékesíti a tulajdonában lévõ tehergépkocsit, amelyet még a Tûzoltó Egyesület részére vásárolt. - A testület újratárgyalta továbbá a volt kisebbségi önkormányzat földkérelmét és 2 ha szántó mûvelési ágú földterületet biztosít a kisebbségnek megmûvelésre. - Ezután határozatot hoztak arról,hogy az AD-HOC. Bizottság a víziközmûvek mûködtetési formájára április 30-ig készítsen elõterjesztést. E mellett megköszönték a bizottság eddigi munkáját. - Ismét határozat született arról, hogy az ún. “Bódéváros” kiürítésére a Polgármesteri Hivatal április 30-ig hozzon intézkedéseket. - Tárgyalták ezután egy önkormányzati bérlõ kérelmét, mely a bérlemény megvásárlására irányult. A kérelmet az ingatlan megosztásának problémái miatt elutasították. - Ismét határoztak arról is, hogy a Tüzép Telep kiürítésére, illetve az ÁFÉSZ fennálló bérleti díj behajtására a Polgármesteri Hivatal a monori Városi Bíróságnál keresetet nyújtson be. - Döntés született arról is, hogy az 1.sz. Általános Iskola tetõjavításának elvégzésére beérkezett pályázatok közül melyiket fogadja el a testület és kit bíz meg a munka elvégzésével.
II. évfolyam 2. szám
HÍRNÖK
- Ezután újonnan kialakított utcák és rendezetlen utcák elnevezésérõl döntöttek. E szerint a gázcseretelep elõtti új utcát Honfoglalás, a vásártér mögötti utcát Hét vezér utcának, az almáskertben lévõ új utcát Almáskert utcának nevezik el. A már meglévõ utcák folytatásaként beépült utcák az eredeti néven szerepelnek, csupán a házak kerülnek átszámozásra. Az ún. nagyvíznél lévõ Kender utca harmadik részét Nádas utcának keresztelték a képviselõk. Az új utcanevekrõl, illetve átszámozásról a lakosok értesítést kapnak. - Vendéglátóipari egységben nyilvános telefonfülke telepítésére beadott kérelemrõl is tárgyaltak és ezt miután ez a nyilvános telefonfülkék számát csökkentené elutasították. - Az Építési Bizottság elõterjesztései közül utolsóként az a gyógyszertár létesítéséhez földterület eladási kérelem szerepelt, amelyet egy helyi gyógyszerész adott be. Ezt az elõterjesztést tisztázatlan körülmények miatt, további elõkészítõ munkára visszaadva, a testület elnapolta. A hosszúra nyúlt bizottsági elõterjesztések után következõ napirendi pontban a képviselõ-testület és bizottságainak 1996. évi munkatervét fogadták el. Képviselõi indítványra AD-HOC. Bizottságot hozott létre a testület a Coca-Cola Bárral kapcsolatos bérleti díj elmaradása, illetve az intézkedések miatt. Az AD-HOC. Bizottság tagjainak a következõ személyeket választották: Fazekas László, Bathó Géza, Varjú Zoltán, Királymezei Ágnes, Vízvári Sándor, Lencsés György és Hadas Jánosné. - Ezután lakossági hozzászólás következett a Horgász Egyesület mûködésével kapcsolatban, majd a testület személyiségi jogok tiszteletben tartása végett - zárt ülést rendelt el és a Kulturális Bizottság hiányzó külsõs tagját választotta meg Jansik Tamás személyében. Március 20-án a KÉPÜSZ KFT. és az Önkormányzat képviselõi folytattak megbeszélést a helyi stúdió mûködésének problémáiról, az ehhez érkezett lakossági észrevételekrõl, a szolgáltatás színvonaláról és az önkormányzati ülések közvetítésének finanszírozásáról. A tanácskozás során megállapították, hogy mindkét fél alapvetõ érdeke a helyi stúdió mûködési színvonalának emelése és ezért mindkét félnek lépéseket kell tennie. Március 21-én a víziközmûvek üzemeltetési módjának kidolgozására létrehozott AD-HOC. Bizottság ülésére került sor. Itt meghallgatták a gyáli vízmû üzemeltetõjét, aki ajánlatot tett a pilisi vízmû üzemeltetésére. Március 21-én a Szociális és Egészségügyi Bizottság soros ülésére került sor, ahol segélyezési ügyekben döntöttek. Március 25-én a Pénzügyi Bizottság ülésezett. A bizottság az 1995. évi zárszámadást vitatta meg és fogadta el, valamint az 1996. évi költségvetési tervet tárgyalta. A költségvetéssel kapcsolatban meghallgatta az önkormányzati intézmények vezetõit, és megtárgyalta azokat a lehetõségeket, amelyek a költségvetés közel 9 millió Ft-os hiányát megszüntethetik. A bizottság hosszas és alapos vita után készítette el azt az elõterjesztést, mely szerint a hiány megszûnik és mintegy 1 millió Ft-os tartalék képzésével indul az 1996-os év. Ezután a Pénzügyi Bizottság egyebekrõl tárgyalt. Március 27-én képviselõ-testületi ülésre került sor. Itt a következõkrõl tárgyaltak és határoztak:
3. oldal
- A képviselõk meghallgatták és elfogadták az 1995-ös év zárszámadását, majd az 1996. évi költségvetés tervezetét. A költségvetési vita során - mely a Pénzügyi Bizottság elõterjesztése alapján folyt - két téma merült fel élesen: A kábeltelevíziós közvetítések finanszírozása és a helyi stúdió munkája, valamint a Faluvédõ Egyesület támogatása és az ezzel kapcsolatban felmerült problémák. Az 1996. évi költségvetést a vita végén a Képviselõ-testület egyhangúan elfogadta. - A 3. napirendi pontban, az egyebek között a következõk szerepeltek: - Elszámolás a telepi tornateremre adott céltámogatással. - A IV. háziorvosi körzetre kiírt pályázat, amelyet a költségvetés és egyéb egyeztetések alapján októberre halasztottak. - A helyi vízmû és szennyvíztisztítómû üzemeltetési formájának kidolgozására létrehozott AD-HOC. Bizottság elõterjesztése. Ez alapján - hosszas vitát követõen - a képviselõk név szerinti szavazással 1996. december 31-ig a Gyál és Vidéke Vízügyi KFT-t bízták meg a bérüzemeltetéssel. A határozat hangsúlyozta, hogy a mûködtetésnél a helyi szakemberek bevonását javasolja a testület és különös figyelmet kíván fordítani a vagyon biztonságos mûködtetésének figyelemmel kísérésére. Ezzel kapcsolatban felhívta a bérüzemeltetõ figyelmét a rendszergaranciát vállaló RESOMONT KFT-vel való kapcsolat felvételére. - Ezt követõen személyiségi jogokat sértõ és az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás miatt zárt ülést tartottak. Itt szolgálati lakás kérelmet tárgyaltak és megfelelõ lakás hiányában utasítottak el, valamint szolgálati lakás bérlõjének meghosszabbítási kérelmérõl döntöttek és fogadtak el 1998. december 31-ig. Ezután a vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos elõterjesztések és egyebek következtek. Április 1-jén a Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság ülésezett. - Az elsõ napirendi pontban a Millecentenáriumi ünnepségsorozatot készítették elõ és a Millecentenáriumi Szervezõ Bizottságot hozták létre külsõ segítõk bevonásával. A Szervezõ Bizottság elnökének Haluszka Klára képviselõnõt választották. A bizottság feladata a különbözõ programok, pályázatok elõkészítése, megszervezése. - Második napirendi pontban a Kulturális Bizottság 1996. évi munkatervét készítették és fogadták el. Ezután az idén elõször létrehozott Kulturális Alaphoz benyújtott támogatási kérelmekrõl döntöttek. 2 millió 110 ezer forintot osztottak szét a különbözõ szervezetek, programok támogatására. A támogatási összegekrõl az 5. oldalon tájékoztatjuk Önöket. A támogatott szervezetek az elnyert pénzösszeget elõzetes egyeztetések után vehetik fel. - Ezután egyebekrõl tárgyaltak. Április 9-én a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésezett. Napirenden segélyezési ügyek és a fogorvosi álláshirdetésre beérkezett pályázatok értékelése szerepelt. A Szociális és Egészségügyi Bizottság - miután megvizsgálta a pályázatokat - a három pályázó közül kettõ meghallgatását javasolta a Képviselõ-testületnek, mivel a harmadik nem felel meg a pályázati feltételeknek.
4. oldal
HÍRNÖK
II. évfolyam 2. szám
Az Önkormányzat 1996. évi költségvetése Pilis Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete 1996. március 27-i ülésén fogadta el az 1996. évi költségvetési tervet, amely szerint 1996-ban 336.856 eFt-ból gazdálkodhat az Önkormányzat. Ezt a pénzt elsõsorban az iskolák, az óvodák és a Hivatal, valamint a hozzá tartozó feladatok (egészségügy, központi konyha, könyvtár, idõsek napköziotthona és egyéb feladatok) ellátására, mûködtetésére fordítjuk. Ezen felül 1996-ban folytatjuk -és várhatóan befejezzük- a vízhálózat kiépítését, fizetjük a tetemes kamatkötelezettségeinket, a beruházásokra felvett hitelt törlesztjük és még számtalan feladat vár megoldásra. A költségvetés többfordulós tárgyalása kezdetén több mint 18.000 eFt-os hiánnyal számoltunk. Ezt kellett a Képviselõ-testületnek és a Hivatalnak lefaragnia, amit a nem kötelezõ feladatok egy részének elhagyásával és a juttatások elvonásával oldott meg. És most nézzük, honnan származnak bevételeink és mire fordítjuk azokat! A bevételek közül a legnagyobb tételt -136.685 eFt-otaz állami hozzájárulások jelentik. Ebben az általános támogatás mellett a település-üzemeltetésre, a szociális és gyermekjóléti feladatokra és az óvodai, valamint az iskolai oktatásra kapott támogatás szerepel. Jelentõs bevételünk származik a személyi jövedelemadó visszajuttatásából, erre 64.134 eFt-ot terveztünk be. A gépjármû súlyadó megnövekedett mértékébõl 4.500 eFt az Önkormányzat bevétele. Saját bevételeink közül a müködési bevételek jelentik a legnagyobb összeget, 25.205 eFt-ot. A mûködési bevételek közé tartoznak az étkezési térítési díjak, a szemétszállítási díj, a piacivásári helypénz és a bérleti díjak. A saját bevételeket növelik még a telekértékesítésekbõl, a lakossági közmûberuházásokból (víz- és csatorna), a korábbi években folyósított lakossági lakásépítési hitel visszafizetésébõl származó befizetések. Ezeken túl még 90.112 eFt egyéb bevételre számítunk. Ez az
egészségügy TB finanszírozásából, a szennyvíz- és a vízberuházásra kapott céltámogatásból, a közhasznú foglalkoztatásra kapott támogatásból és a beruházások ÁFÁ-jának visszaigénylésébõl tevõdik össze. Mint már említettem, az Önkormányzat kiadásai közül elsõrendû fontosságúak a mûködésre fordított kiadások. 1996-ban ezek várhatóan 210.273 eFt-ot tesznek ki. Ebbõl 40.951 eFt-ba kerül az 1. sz. Iskola mûködtetése, 19.052 eFt-ba a Széchenyi Iskoláé és 30.092 eFt-ba az óvodáké. A Polgármesteri Hivatal és a hozzátartozó intézmények fenntartása 80.061 eFt-ba kerül. Terveink szerint 20.106 eFt-ot költünk támogatásokra és segélyekre. A szervezetek támogatására 3.490 eFt-ot fordítunk. Segélyezésre 16.616 eFt áll rendelkezésünkre. Ebbõl nevelési segélyt, ápolási díjat, szociális segélyt, átmeneti segélyt és a munkanélküliek számára jövedelempótló támogatást tudunk biztosítani. A fejlesztésre és felújításra is jelentõs összeget, 53.347 eFt-ot kívánunk fordítani. Talán legfontosabb a vízberuházás befejezése, erre 43.750 eFt-ot költünk az idén. A tervek között szerepel a tavaly értékesített almáskerti és vásártéri telkek villamosítása és gázellátása, az alaposan tönkrement útjaink kátyúzása, a piactéren vizesblokk kialakítása, a park vasbolti oldalán kerítés építése, a fogászati rendelõben röntgengép felállítása, a Központi Konyha felújítása és a Községháza tetõfelújítása. Egyéb kiadásaink között szerepel a beruházásokra felvett hitel tõketörlesztése 25.000 eFt értékben és 46.571 eFt kamatfizetés. Összegezve, ismét igen szûkös esztendõnek nézünk elébe. Valamennyi intézménynél visszafogott, takarékos gazdálkodásra van szükség, hogy az összes tervbe vett feladatunkat maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Pilis, 1996. április 11. - kv -
Felhívás Értesítjük a lakosokat, hogy a Képviselõ-testület - idõkorlát nélkül - a következõ kedvezmények biztosításáról döntött. Az ivóvíz hálózatfejlesztési hozzájárulás ingatlanonkénti 25.000.-Ft-os összegére a következõ kedvezmények élnek: - 10.000.-Ft elõleg + 1.500.-Ft/hó 10 havi kamatmentes részlet fizetése, vagy - elõleg nélkül 1.500.-Ft/hó 10 havi kamatmentes részlet fizetése. - A csatorna hálózatfejlesztési hozzájárulás ingatlanonkénti 50.000.-Ft összegét 20.000.-Ft elõleg + 1.250.-Ft/hó 24 havi kamatmentes részlettel fizethetik az igénylõk.
Bõvebb felvilágosítást a Polgármesteri Hivatal Mûszaki Irodájában kaphatnak.
II. évfolyam 2. szám
HÍRNÖK
5. oldal
1996. évi kulturális támogatások A Kulturális Alapról, a pályázati rendszerrõl már többször adtunk hírt. A Képviselõtestület a költségvetés tárgyalásánál 2.450 eFt-ot szánt erre a célra. Ezt az összeget a Kulturális Bizottság ítélte oda. åme azon pályázók listája, amelyek támogatásban részesültek: 1./ Sport célokra: - 1. sz. Általános Iskola kosárlabda, focicsapatainak versenyeztetésére 100.000.-Ft - OTP Karnevál Kupa Nemzetközi Labdarúgó tornán való részvételre 22.000.-Ft - Gerje Horgász Egyesület által szervezett horgászverseny díjazására 15.000.-Ft - Pilisi Sportegyesület támogatására (nevezési díjak, bírói költségek, sportolók utaztatása) 400.000.-Ft - Pilisi Diáksport Egyesület támogatására (utaztatás, nevezési díjak, díjazás, sportszerek) 800.000.-Ft - Kihívás Napja ‘96 községi sportnap megrendezéséhez (útlezárás, díjazás, fellépõ mûvész tiszteletdíja) 100.000.-Ft Összesen: 1.437.000.-Ft 2./ Kulturális programokra: - Széchenyi Iskola által rendezett Szakiskolák Kulturális Seregszemléjének költségeire 10.000.-Ft - Evangélikus Egyházközség gyermektáborainak kulturális programjaira 20.000.-Ft - 807. Sárkány Sámuel Cserkészcsapat ‘96. évi kulturális programjaira, tábor kulturális programjaira 70.000.-Ft - Gerje Party Fúvósegyletnek a II. Balatoni Nemzetközi Verseny nevezési díjaira és útiköltségre 40.000.-Ft, ‘96. évi hangszerjavításra 20.000.-Ft - Barátság Nyugdíjas Klub programjainak kulturális költségeire 20.000.-Ft - Vidám Tavasz Asszonyklub Kolosi Nemzetiségi Találkozó buszköltségeihez 20.000.-Ft, a Nemzetiségi Dalkörök Országos Fesztiválján való részvételre 18.000.-Ft - Református Egyházközségnek a Millecentenáriumi Kórushangverseny megrendezéséhez 20.000.-Ft
Olvasóinkhoz Tisztelt Olvasóink! Nagy örömmel vesszük, ha Önök is tollat ragadnak, hogy jó, rossz véleményüket, felvetéseiket megosszák velünk. Mi ennek mindig helyet is adunk, azonban a megjelentetésnek feltétele van. Névtelen levelet eddig és ezután sem adunk közre. Ha Önök kérik, levelüket, cikküket név nélkül jelentetjük meg, de a nevet és a címet a szerkesztõségben megõrizzük. Ezen okok miatt nem került most az újságba egy olvasónk segélyezéssel kapcsolatos levele sem, hiszen csak monogramos aláírást tartalmazott. Kérjük megértésüket és várjuk továbbra is leveleiket! Cím: Hírnök szerkesztõség Kossuth L. 47.
- Pilisi Hírközlési Egyesületnek a Pilisi Könnyûzenei Fesztivál megrendezésére (hangosítás, reklám, utaztatás, tiszteletdíj) 80.000.-Ft - Kézenfogva Klub gyermekeinek kulturális programjaira, utiköltség 30.000.-Ft - Filmklub segítésére (filmkölcsönzés) 16.000.-Ft - Millecentenáriumi Szervezõ Bizottságnak a községi ünnepségek költségeire 150.000.-Ft Összesen: 514.000.-Ft 3./ Egyéb konkrét célokra: - Pilisi Nép- és Gazdakörnek a Szüreti bál és felvonulás, valamint az Aratási bál ruhavásárlásaira 30.000.-Ft - FKGP helyi szervezetének a Szüreti bál és Aratási bál ruhavásárlásaihoz 30.000.-Ft - OMBK-nek az olasz vendégek kultúrális programjára 60.000.-Ft - Olasz-Magyar barátság gyermekszakkörének buszköltségeihez 10.000.-Ft - 1. sz. Általános Iskola által rendezett körzeti tanulmányi verseny költségeire 15.000.-Ft - Széchenyi Iskola által rendezett tanulmányi verseny költségeire 4.000.-Ft Összesen: 149.000.-Ft 4./ 1996-os évi tartalék, esetleges új pályázataira 350.000.-Ft. Összesítve: Sport célokra 1.437.000.-Ft Kultúrális programra 514.000.-Ft Egyéb, konkrét célra 149.000.-Ft Összesen: 2.100.000.-Ft Tartalék: 350.000.-Ft Kultúrális alap összesen: 2.450.000.-Ft A támogatásokról az érintettek értesítést kapnak, az átvételt stb. a Polgármesteri Hivatalban kell egyeztetni. A támogatásokról utólag el kell számolni! Kívánjuk, hogy a támogatások segítségével a programok, a ‘96-os év sikeres legyen minden pályázónak. K.B.
Egy levél kapcsán... Lapunk utolsó számában megjelent egy olvasói levél. Ebben Ocztos István úr írta le véleményét, észrevételét néhány közügyben. A levél foglalkozott a képviselõi tiszteletdíjakkal is. Az érintettek kérésére a következõ pontosítást kell közzétennünk: A tiszteletdíját teljes egészében nem vette fel Bathó Géza, Varjú Zoltán képviselõk, valamint Mala Ferenc, Tanyi József és Molnárné Bártfai Andrea kültagok. Felvette és az I. sz. Iskolának felajánlotta Pintér Sándor. Önzetlen munkájukat megköszönve további jó munkát kívánunk! M.E.
HÍRNÖK
6. oldal
II. évfolyam 2. szám
Seregszemle 1996. március 30-a nagy nap volt a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola, de a Szakiskolák Országos Szövetségének életében is. Ezen a napon tartották ugyanis a Speciális Szakiskolák KeletMagyarországi Kulturális Szemléjét az említett iskolában. És hogy ez miért volt nagy dolog a Szövetségnek is? Ezt a találkozót idén elõször rendezték meg, hagyományteremtõ céllal. A szemlén 17 benevezett iskola köztük a Fõvárosi Általános Iskola és Diákotthon és a Széchenyi Szakiskola 137 tanulója vett részt. - tudtuk meg Fenesi Ferencnétõl, a Széchenyi Iskola igazgatónõjétõl és a szemle megrendezéséért felelõs személytõl. - A Szemle célja, hogy összefogja az országban szétszórtan lévõ Speciális Szakiskolákat, és a gyerekek, kollégák is megismerjék egymást. Erõsíti a kultúrát, a gyerekek részére a bemutatkozást biztosítja, bizonyos szintig megmérettetést is jelent, de nem kategóriánként értékelnek, hanem a teljesítményeket díjazzák. A szervezésen elég hosszú ideje dolgozunk - folytatta az igazgatónõ -, már az elmúlt évben elkezdtük, amikor megkaptuk az Országos Elnökségtõl a feladatot. A szervezésben szerepelt a József Attila Kuratórium kulturális rendezvényekre kiírt pályázata is, ezen kaptunk pénzbeli támogatást, így van lehetõség arra, hogy minden egyes résztvevõ gyereket jutalmazzunk. -Honnan jött ennek a seregszemlének az ötlete? - tettük fel a kérdést Rába Istvánnak, a Speciális Szakiskolák Országos Szövetségének elnökének. Tulajdonképpen 1994-ben alakult ez a szövetség. A rendezvény legfontosabb célja az, hogy a kollégáknak szakmai továbbképzési lehetõséget adjon, illetve a gyerekeknek szereplési lehetõséget. Ez az elnökségnek csak egy határozata volt, de nemcsak ilyen jellegû seregszemléket, hanem tanulmányi, sport és egyéb versenyeket is hirdetünk, ebbõl az ötletkörbõl alakult ki a Kulturális Seregszemle ötlete. - Miért éppen Pilisen került megrendezésre? Úgy tudom, ez az elsõ alkalom! - Három héttel ezelõtt Magyarország dunántúli területén már rendeztek egy ilyen szemlét, pontosabban Gyõrött. A Kelet-magyarországi szemle megrendezését illetõen Pilis mellett a pilisi iskola hírneve szólt. Nagyon sok rendezvénybe bekapcsolódott, sokat segítettek a szövetségnek, így ez a
lehetõség, hogy õk rendezhetik meg az elsõ Kulturális Seregszemlét, egyfajta jutalomnak is tekinthetõ - bár tudom, sok munkával is járt. Az elsõk mindig is úttörõszerepet kapnak, és ezt természetesen ki kell érdemelni, a megbecsülést. -Hogyan értékeli az elõadás színvonalát? -Nagyon sok érdekes és értékes mûsorszámot láttunk, figyelembe véve a gyerekek képességeit is. Remélem, sokat láthatunk még ilyen mûsorokat. A zsûri tagjai: Rába István, Haluszka Klára (Monori József Attila Gimnázium), Bánhegyi Ferenc (népitánc-mûvész), Kazsoki Mariann (I. sz. Ált. Isk. Pilis) és Hégely Gábor (Monori József Attila Gimnázium). - Mi alapján értékelik a látott elõadásokat? - A kérdésre Haluszka Klára válaszolt. - Csoportos teljesítményeket, tehát iskolákat értékelünk. Ha vannak kiugró egyéni szereplõk, akkor azokat is díjazzuk. Három iskola kap bronzplakettet, kettõ nyaralási lehetõséget Káptalanfüreden, és egy serleget is kiosztunk. Az egyéni szereplõk közül négyen kapnak vázát, többen pedig elismerõ oklevelet szerezhetnek. - Miért éppen Karinthy? - kérdeztük meg Dr. Fehér-Polgár Pálnét, a Széchenyi Iskola felkészítõ tanárát. - A gyerekek döntöttek így, hisz egy tanulónk már tudta a Magyarázom a bizonyítványom c. részt. Ezt kicsit átalakítottuk, és ehhez vettük hozzá a prózai részt, a jó és a rossz tanuló feleletét. Ebbõl próbáltunk egy irodalmi
színpadi képet alakítani, amiben én úgy érzem, a tanulóknak sikerült saját magukat adni. A felkészülésben tulajdonképpen csak az idõ rövidségét hangsúlyoznám, hisz csupán az utolsó két hétben derült ki, hogy mi is szerepelünk. Ez érzõdött a mûsorban, ha érzõdött. Még talán az ének is másképp sikerült, de itt nálunk hosszú éveken keresztül nincs énekóra. Ami azonban bennük volt, azt megpróbáltuk kihozni, és úgy érzem, elég jól szerepeltünk. A Diákotthon tanulói a Macskák c. musicalból elõadott jelenetükért elismerõ oklevelet kaptak. A darabot azért választották, mondta el Kröpfl Mihályné, a felkészítõ tanár, mert egyrészt úgy gondolták, erre a lányok jól tudnak mozogni, másrészt õk is olyan „cicásak”. A jelmezt is õk tervezték, és részben õk is készítették. A szereplést csak az tudja igazán értékelni, aki felkészítette õket, az tudja, milyen óriási munka van egyegy ilyen produkcióban. -Nagyon örültem, hogy itt lehettem. válaszolta Pintér Mihály polgármester arra a kérdésre, hogy mit szól a Seregszemle kezdeményezéséhez. Ahogy azt az emlékkönyvbe be is írtam, nekem nagyon tetszett a mûsor, de azt hiszem, hogy az a fontosabb, hogy azok a gyerekek, akik itt voltak, azoknak az arcán láttam a szereplés örömét. Ez mindennél többet ér! Sedró Ágnes
Hírek az l. sz. Általános Iskolából Március utolsó szombatján már hagyomány, hogy a környezõ általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói összemérik tudásukat. A Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda felkérésére ez évben is iskolánk rendezte meg magyar nyelv, fizika, földrajz és biológia tárgyakból a körzeti versenyt. Gyömrõ, Üllõ, Örkény, Vecsés, Monor, Monorierdõ, Mende, Nyáregyháza iskoláiból 82 tanuló érkezett meg a kísérõ tanárokkal. A háztartási fakultáció ügyes kis háziasszonyai igazi pilisi vendégszeretettel kínálták a maguk készítette szendvicseket, üdítõket a vendégeknek. Lengyel Zoltán pék a szendvicsekhez kenyeret ajánlott fel, Toldi Józsefné kereskedõ a szendvicshez járult hozzá. Köszönjük. Az ünnepélyes megnyitó után 6 helyszínen kezdõdött a verseny, ami
nehéz, izgalmas és korrekt volt. Gyõzött, aki a legjobban tudott. Iskoláink tanulói közül a 7. osztályosok magyar versenyén 1. helyezést Hajdú Katalin, 3. helyezést Bátori Beáta ért el. A 8. osztályosok közül Juhász Szilvia 2. helyezett, Kisvári Edina 4. helyezett és Boldoczki Éva 6. helyezett lett. Kurucz Anita 8. osztályos tanuló a biológia versenyen 4. helyezést ért el. Hajdú Katalin és Juhász Szilvia a megyei versenyen képviseli iskolánkat. Gratulálunk a helyezetteknek és felkészítõ tanáraiknak. Az eredményhirdetés után jó hangulatú baráti beszélgetés folyt a gyerekek és a pedagógusok között. “Jó volt ez a nap” - búcsúztak el egymástól a vendégek és a házigazdák. K.É.
HÍRNÖK
II. évfolyam 2. szám
7. oldal
Idõsek Napközije A képviselõ-testületi ülésen - a költségvetés tárgyalásánál - élesen merült fel az Idõsek Napközi Otthonának jelene, jövõje. A következõ írás errõl a témáról szól, csak a “másik” oldal szemszögébõl. Miután e téma nem került le a napirendrõl, valóban aktuális. Egy társadalom fejlettségét többek között azon mérjük le, hogyan gondoskodik öregeirõl. Vitathatatlanul legszebb öregség azoknak jut, akiket gyermekeik, unokáik szeretõ gondoskodása vesz körül életük alkonyán. Akiknek nem jut osztályrészül az, amit hajdan zömében a család adhatott meg, azok gondjainak tekintélyes részét a társadalom, az állam vállalja magára. A pilisi Önkormányzat által fenntartott Idõsek Napközi Otthona olyan nappali szociális ellátást nyújtó intézmény, ahol azokat az idõs személyeket lehet gondozni, akik koruk, egészségi állapotuk miatt munkaképtelenek, saját ellátásukra csak részben képesek, vagy szociális helyzetük indokolja felvételüket. Az Idõsek Klubja és annak dolgozói kétirányú feladatot végeznek: egyrészt ellátják a Klubban a gondozási munkát, másrészt területi házi gondozási tevékenységet végeznek és irányítanak. Az ellátási feladatok között szerepel a napi háromszori étkezési ellátás, a gondozottakkal való beszélgetés, problémáik megbeszélése, azok megoldásának segítése. Rádió, magnó, színes tv, többféle napi és hetilap szolgálja a szórakozást, kikapcsolódást. Az Otthonban gázfûtés van, fürdõszoba, mosógép áll a gondozottak rendelkezésére. A reggelihez és vacsorához a dolgozók vásárolják meg az élelmet, az ebédet pedig a Központi Konyha szállítja. Igen kedvezményes - nyugdíj és életkor által behatárolt - térítési összeget kell fizetni. Lehetõség van arra, hogy a szolgáltatásokat olyan mértékben vegyék igénybe, ahogy számukra a legmegfelelõbb: akinek háromszori étkezésre van szüksége, azt kapja meg, de aki csak társaság, szórakozás után vágyik, az is rendszeres látogatója lehet az Otthonnak. Sajnos az elõítéleteket,
a gondolkodásmódot nem tudjuk megváltoztatni! Tudomásunk van róla, hogy igen sok rászoruló van, de különféle meggondolásból nem veszik igénybe a napközi otthoni ellátást. Többször próbálkoztunk a létszám növelésével, de az a tapasztalatunk, hogy az idõs emberek kétféleképpen reagálnak az invitálásra: vagy zaklatásnak veszik, megsértõdnek, amiért a “szegényházba” hívjuk õket, kijelentve, hogy “oda csak a naplopók járnak”, vagy pedig megígérik, hogy eljönnek, meglátogatják az Otthont, utána eldöntve, hogy igénylik-e a tagságot. Ebbõl a látogatásból rendszerint soha semmi nem lesz. Számunkra érthetetlen ez a viselkedés, viszont kényszeríteni senkit sem lehet. Több gondozást igénylõt visszatart az is, hogy az Idõsek Napközi Otthona - INO - nagyon kedvezõtlen helyen van (Zsák u. 9. sz.). Igen körülményes az odajárás, fõleg, ha nehezebben mozog az illetõ idõs ember. Nagyon sok alkalommal, sok fórumon elhangzott már, hogy egy forgalmasabb helyen, a falu központjában lévõ ilyen intézményt többen látogatnának. (A környezõ településeken is ez a tapasztalat.) ígéretek voltak, de mi maradtunk a Zsák utcában. Sokan nem is tudnak errõl a lehetõségrõl, amivel sokat könnyíthetnének napi gondjaikon: a téli idõszak fûtési költségeit, áramszámláját jelentõsen csökkenthetnék, étkezésrõl csak hétvégére kell gondoskodni. Hogyan lehet, hogy a mai nagyon nehéz életkörülmények között, a kevés nyugdíj, magas költségek idején nem gondolnak erre az idõsek? Lehet, hogy Pilis különbözik az országos átlagtól, és nálunk nincs ilyen probléma? A szûkös anyagi keretek miatt elutasított szociális segélykérelmek láttán nem így gondoljuk. Lehetõség akad, csak éppen büszkék, vagy közömbösek iránta
azok, akikért létesült az Idõsek Napközi Otthona. Antal Lászlóné szociális gondozónõ Idõsek Napközi Otthona
Pilisi karatésok a döntõben Szurkolhatunk Montrealban!
A pilisi Kyokushin Karatésok 6 versenyzõje indult a Magyar Bajnokságon április 6-án. Haluszka Tamás és Domonyi Ferenc gyerek kategóriában, Illés Irén és Sándor László serdülõben, Illés Erzsébet és Illés Tibor pedig ifjúságiban. A verseny Érden került megrendezésre. A serdülõ kategóriában a lányoknál Illés Irént egy erõsebb rúgás miatt leléptették, így õ nem juthatott el az elsõ helyért folyó küzdelemig, csupán a harmadik helyet szerezhette meg. A fiúk között Haluszka Tamás és Domonyi Ferenc egy-egy gyõzelmet szerzett a körmérkõzésben, de a továbbjutáshoz ez sajnos kevés volt. Sándor László sokkal inkább megérett a feladathoz: az elsõ aranyérmet õ szerezte meg. Az ifik kategóriájában is hasonlóan jó eredmények születtek: Illés Erzsébet is a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Illés Tibor mind a négy küzdelmét fölényesen nyerte, majd a “Kata” (formagyakorlat) versenyben is az aranyérmet szerezte meg, bebizonyítva ezzel, hogy megérdemelten jelölték a Montrealba utazó csapatba. Azt hiszem, nem is lehetne másképp befejezni ezt az írást, minthogy: Sok sikert Montrealban! Lapzárta után kaptuk a hírt: Tibor bejutott az elsõ 16-ba. Gratulálunk! I.-S.
HÍRNÖK
8. oldal
II. évfolyam 2. szám
“Bújj, bújj zöld ág” A május-pünkösdi ünnepkör ünnepe évnegyedkezdõ nap. Keverednek a májusfa-állítás, majális és a pünkösdölés hagyományai. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak kelléke. Májusfát már a XV. század elõtt is állítottak. Van ahol “Hajnalfának”, vagy “Jakab-fának” nevezték. A reggelre felállított díszelgõ májusfa nagysága, gazdagsága elárulta az udvarló anyagi helyzetét is. A fa sudár, gallyaitól a törzsén megtisztított, enyhén lombos. A lombok között ajándékok, szalagok, kendõk, teli üvegek rejtõztek. Pilisen is az volt a szokás, hogy több legény összeállt, és közösen vágták ki a fát (lopták), felállították a lány udvarába, és szerenádot adtak. Néha még a zenészeket, cigányokat is megfogadták. Énekkel, zenével vallottak szerelmet. Gyertyaláng fellobbantásával illett megköszönni.
A májusfát pünkösdig hagyták meg, akkor körültáncolták és lebontották. Vannak olyan vidékek, ahol pünkösdkor állítottak májfát. 1889 óta május elseje a Munka Ünnepe. Ezen a napon többnyire majálist is rendeztek. A réten, a Dolinában, vagy a sportpályán tartottak közös ünnepséget. Majálist a hónap más napjain is lehetett tartani. Az iskolák még mostanában is rendeznek. Az ilyen majálisok programjaira jellemzõ, hogy olyan ügyességpróbákat tartalmaz, amely más tájak pünkösdi szokásait idézi: - májusfa megmászása, - kötélhúzás, célbadobás, versenyfutás, zsákbanfutás - körjátékok (Bújj, bújj zöld ág). A nyár bevonálásának ünnepe: PÜNKÖSD. Az ünnep természetes jelképe a ZÖLD ÁG és a PÜNKÖSDI RÓZSA. Pentekosztész - ötvenedik szóból származik a Pünkösd elnevezés. A keresztény egyház annak emlékére tartja,
hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokhoz. A pünkösdhöz különbözõ eredetû és korú szokások fûzõdnek. A legismertebb a pünkösdi királyválasztás. Aki az ügyességpróbákon gyõztesnek bizonyult, az lehetett a pünkösdi király, és ez a “királyság” tájanként tarthatott egy napig, vagy akár egy évig is. Kiváltságokat élvezhetett az ilyen király, pl. õ lett a legények vezetõje, bírája, akinek engedelmeskedni tartoztak, a kocsmában ingyen ihatott. Innen ered az a szólás, hogy “vége a pünkösdi királyságnak”, vagy “eddig tartott a pünkösdi királyság”. A Dunántúlon még élõ szokás a “Pünkösdi királynéjárás”, kislányok járnak házról-házra köszönteni énekkel és virághintéssel, amiért ajándékot kapnak. Ezek a szokások Pilisen nem pünkösd napján éltek, hanem a majálison lelhetõk fel, egyszerûsítve. Hadas Jánosné
Március 15.
Szlovákia, melynek minden talpalatnyi földje Magyarország volt. Mára - 78 év alatt - mégis büszke nemzeti öntudatuk, önérzetük van, mert vezetõik múltat adtak népüknek. A magyarságnak nem kell kitalált múltat adni, éppen ezért a határon túli testvéreink magyarságát naponta sárba tapossák Mechiár és Illiesku pribékjei. Mi - akik végre szabadon ünnepelhetjük nemzeti ünnepünket, legalább ezen a napon gondoljunk határainkon túl élõ magyar testvéreinkre.” Beszédét így fejezte be: ”Vegyünk példát õseinkrõl, minden népcsoport büszkén viselje, ápolja hagyományait, de még ennél is büszkébben óvja és szeresse közös hazánkat, Magyarországot. 1848. március 15-e talán legjelentõsebb üzenete a nemzeti összefogás szorgalmazása. Magyarország csak abban az esetben lesz az itt élõ népek paradicsoma, csak akkor viselhetjük a magyar nevet, ha a nemzeti összefogás valóra válik. Akkor végre beteljesül a Nemzeti Dal jóslata: A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez.. így legyen!” Az ünnepi beszéd után a Cserkészcsapat szép mûsorral örvendeztette meg a jelenlévõket. Az ünnepi mûsorban fellépett a Vidám Tavasz
Nyugdíjas Klub is, akik - mint mindig most is az alkalomhoz illõ, szép dalokat adtak elõ. Ezután a koszorúzás következett, majd a Szózat közös éneklése után az ünnepség befejezõdött. Szép volt. Örömünket a szép ünnepen talán csak az rontotta el, és háborított fel minden tiszta érzésû állampolgárt, hogy a koszorúzás során tanúi lehettünk, hogy a kegyeleti parkból vandál kezek ellopták a fényszórókat, s a községben kihelyezett nemzeti színû zászlókból az éjszaka folyamán 17 db-ot elloptak.
(folytatás az 1. oldalról)
FOTÓ: Baráth Bálint
doz számunkra. Megemlítette, hogy “az 1848-as szabadságharc idején Kossuth toborzó hívó szavára egy emberként álltak hadba, és csatáztak székelyek, szlovákok, cigányok, zsidók, svábok és magyarok. Mi mindig példát tudtunk mutatni Európának arról, hogy tolerán-
Az ünnepség szónoka, Miklós Károly sak vagyunk a kisebb népcsoportok iránt. Mit tesznek szomszédaink? Eszeveszett szlovák és román politikusok megkérdõjelezik a magyarság létét, õsi nemzeti kincseinket magukénak vallják, Mátyás királyunkat román királyként szerepeltetik történelmükben. A szlovák, román és szerb vezérek évtizedek óta hazaszeretetre nevelik országuk népét. Legszembetûnõbb
Talán eljön az az idõ is, amikor nem kell már ilyesmin bosszankodnunk. - hírmondó -
HÍRNÖK
A PILISI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
Kiadja: Pilis Nagyközség Önkormányzata 2721 Pilis, Kossuth L. út 47. Felelõs kiadó: Pintér Mihály polgármester
Fõszerkesztõ: Mátrai Edit Korrektúra: Sedró Ágnes Tördelés: Tóth Zoltán 2721 Pilis, Kossuth L. út 30. Készült 2000 példányban.
