Gólyaavatás
táblát. Ezután megvendégeltek bennünket. Kedden már gimnazistaként kezdték a napot. Kár, hogy csak egyszer van alkalmunk avatni, mert sajnos elsőre nem sikerült tökéletesre. Ha lenne rá egy következő alkalmunk, biztos, hogy még jobban sikerülne, sokkal szervezettebb lenne. Remélem, hogy jövőre is jól sikerül a kis gólyák avatása. Vozár Csilla 10. D
Szeptemberben ismét elkezdődött a tanév, számomra a tizedik Mint minden évben, most is érkeztek új tanulók az iskolába, ők az ötödikesek és a kilencedikesek. Itt a gimiben az a szokás, hogy tizedikesek avatnak. Tizedikesként az évfolyamtársaimat és engem ért ez a megtisztelő feladat, hogy avathatjuk a kis gólyákat. A rendezvény megszervezése rengeteg előkészületet igényeltAz időpont kiválasztása is sok gondot okozott. Sokáig kérdéses volt, hogy melyik napra legyen esedékes ez az alkalom. Végül szeptember 26-án, hétfőn, 15 órakor tartottuk meg. Az előkészületekhez szükséges pénzt a mi évfolyamunk biztosította, és szerencsére nem kellett sokat várni arra, hogy mindenki beadja. Így időben elkezdődhetett az avatáshoz szükséges kellékek beszerzése. Nehéz volt összeegyeztetni a két évfolyam akaratát. A műsorvezető és a zsűri szerepére is akadt bőven jelentkező. Tizedikesek kitalálták a feladatokat és a kilencedikesek kötelező öltözetét. A gólyaavatót megelőző hétvégén sor került a bevásárlásra, a gólyacsőrök és a „megfelelt” táblák elkészítésére. Elérkezett a számunkra várva várt nap. A szünetekben is folyt a „szívatás”. A nap a nagyon ízletes gólyalötty elfogyasztásával indult. Nem egyszer tapasztaltuk, hogy a gólyák megtegadják a feladatok elvégzését, sajnos ilynkor nem tudunk mit tenni. Pedig csak egy pár bukfencet, egy kis ugrálást és még néhány apróságot kérünk tőlük. Három órakor folytatódott a gimnazistává avatás. Ekkor az osztályoknak egy, tizedikeseket dicsőítő éneket és egy Rómeó és Júlia paródiát kellett előadniuk. Ezek bemutatása után személyekre szabott feladatok következtek. A feladatok között szerepelt a tojásvezetés, éneklés, táncolás, lisztfújás, sztriptíz, tejfölöntés, szerelmi vallomás, hagymás fogmosás és a finomabbnál finomabb dolgokkal megkent kenyér elfogyasztása egy pohár gólyalöttyel leöblítve. Két órán keresztül tartott az avatás, Még tudtunk volna feladatokat adni, de az osztályfőnökök nem akarták, hogy nagyon hosszúra nyúljon ez az emlékezetes nap. Így öt órakor befejeztük és az elsősöknek átadtuk a „megfelelt”
2
110 éves a József Attila Gimnázium Ebben az évben ünnepeltük a gimi 110 éves szülinapját, 2005. szeptember 16-án. Délelőtt volt az ünnepség, amely az Igazgató Úr beszédével kezdődött. Ezt követően Szilágyi Éva és Majoros Ildikó énekeltek. Rakonczás Pál gitározott, Kissné Nyáry Ágnes fuvolázott. A Sebő Ferenc által megzenésített Rejtelmek és a Gyöngy című József Attila verseket adták elő. A műsor után mindannyian kimentünk az udvarra és médiás csoporttársaim lefényképezték az isko-
la tanulóit. Ezután a szülinapi torta következett, amiből minden tanár, dolgozó és diák kapott egy szeletet, továbbá mindenki kapott egy emléklapot. A földszinti és az első emeleti tantermek ajtaján kék plakáton különböző idézetek szerepeltek az iskola életének korábbi hirdetéseiből. Például az egyiken ez volt olvasható: „ H. Sándor IV. B osztályos tanuló nagyfokú meggondolatlanságából meghamisította az osztályozónaplóba írt osztályzatot. A tanári kar Fegyelmi Bizottsága a következő ítéletet hozta: Eltiltás az iskola látogatásától egy heti időtartamra, újrafelvétel próbaidőre, igazgatói rovás, ami kettes magaviseleti osztályzatot von maga után. Eltiltás mindenféle nyilvános szórakozástól. Súlyos kifogás merült fel H. Mihály II. D osztályos tanuló magatartása ellen is. A tanuló a Petőfi parkban kerékpározott: az őt figyelmeztető felnőttekkel szemben szemtelen, diákhoz nem illő magatartást tanúsított ahelyett, hogy leszállt volna a kerékpárjáról. Az üggyel a rendőrség is foglalkozik. H. Mihályt ugyancsak megrója a tantestület ezért a magatartásáért.” Nagyon kellemesen telt a délelőtt, sok érdekességet tudtunk meg az iskoláról. Nagy Dóra 10. D
Egyszer volt, hol nem volt, Október 3-án volt A Zene Világnapja A mi drága aulánkban! Elmondunk most nektek Egy mesét, mely remek!!! ( Ha valaki nem így gondolja, A varangyokat csókolgassa!!!)
1975 óta Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére, a Nemzetközi Zenei Tanács javaslatára október 1-jén ünnepeljük a zene világnapját. Iskolánkban ebből az alkalomból a mai napon az óraközi szünetekben együtt zenélünk, éneklünk. Minden érdeklődőt várunk az aulába a 2. 3. és 4. óra utáni szünetekben.
Presser Gábor: Valaki mondja meg… című dalát énekelték. Természetesen a tanárok is csatlakoztak a dalok előadásához. Nagyjából ennyi volt a Zene Világnapja a suliban. Ha valamit kihagytunk volna… : REKLAMÁCIÓT AZ OLVASÁS UTÁN NEM FOGADUNK EL!!! Ennyi volt a mese mára, Zárul a JAG mókatára! Domján Dóra Surányi Regina 8.a
Halloween Party
Na jó, a versírás nem megy nekünk, ezért felhagyunk vele!!! Szóval 2005. október 3án tartottuk meg a Zene Világnapját. Az 1. óra utáni szünetben egy „ rövidke” szöveget hallgattunk meg. Ami elhangzott, azt most fogjuk leírni (ajánljuk, hogy elolvasd!!!) : A zene a legnagyobb jótétemény, amit a halandók ismerhetnek - fogalmazta meg John Addison- az 1600-as évek végén. Valóban, a zene kincs, sokféle muzsika öleli körül mindennapi életünket, bátorít, lelkesít, vígasztal; szeret minket, embereket. A Zenei Világnap ünnep. A zene ünnepe.
Amint véget ért a 2. óra (a diákok örömére), az aulában a klarinét kvartettet tekinthettük, illetve hallgathattuk meg. Az előadók: Nagy Árpád tanár úr, Vízi Zsolt, Török Zoltán és Varga Bence. Harmadik óra után (vagyis nagyszünetben) volt a csúcspontja a napnak (mivel mi is énekeltünk) , azaz az első dal éneklése… [dobpergés] : LGT (avagy Lokomotív GT) Mindenki másképp csinálja…, amit hangszerek kísértek… ajjaj Regina már megint elkezdett énekelni mellettem!!! Visszatérve… ezt a számot a 8.a, 9.A, 10.A, 10.B, 10.C,illetve a 10.D adta elő. A következő szünetben (4. óra után) a 10.A , 10.B ,11.B ,11.C , előadása következett. Ők Kedves olvasóink! Egész történetünk egy ötlettel kezdődött, majd az ötletből egy kis buli lett. A 8.a-sok meghívták az 5-eseket Halloween bulira. Délután 2-kor kezdtünk előkészülni a partyra. Körberaktuk az egész rendezvénytermet gyertyákkal, díszekkel. Nagyon vártuk az 5-eseket. Kb. 3-kor meg is érkeztek a „tett” helyszínére, különböző jelmezekben, maskarákban. Szemmel láthatóan nagyon élvezték a „nagyok” társaságát. Nagy lelkesedéssel csinálták végig a kizárólag nekik készített feladatokat. Volt jelmezbemutató, majd tombolahúzással fejeződtek be a játékok. Ezután jött a disco a picúroknak. A bulinak 6-kor lett vége. Ezután takarítottunk, és visszarendeztük az ebédlőnket. Ezek után mindenki ment a maga útján. Szép és emlékezetes maradt ez a rendezvény. Hadár Gergő Széll Norbert 8. a
3
Október 23. Mint minden évben, idén is megrendezésre került iskolánkban az október 23-ai megemlékezés. A műsort Kovács Tibor tanár úr készítette a 9. C négy tanulójával, Hős Adriennel, Csendes Krisztinával, Szőcs Anettel és Vizi Róberttel. Természetesen az énekkar Kissné Nyáry Ágnes vezetésével
Feledhetetlen kirándulás Dániában 2005. október 8-án - úgy, mint minden évben- elindult Dániába egy több mint 20 fős csoport, amely a gimnázium tanáraiból és diákjaiból állt. A kirándulás célja az iskolában oktatott angol nyelv elmélyítése a gya-
mint például: Cristiansborg Kastély, a Királyi Tőzsde, Amelienborg Kastély, Victorian Home… Láthattuk Andersen szobrát is, és délután alkalmunk nyílt szabad program keretében városnézésre, apró emléktárgyak vásárlására. Utolsó dániai napunkon Hillerød városában a Frederiksborg Múzeumot néztük meg, mely számos különlegességgel kápráztatja el az érdeklődőket. Este dán vendéglátóink búcsúestet szerveztek, mely nagyon jó hangulatban telt. Másnap fájó szívvel vettünk búcsút dán barátainktól. Utunk következő állomása Lübeck volt, majd az éjszakát Würzburgban töltöttük kényelmes szállodában. Kora reggel elindultunk Magyarország felé. Útközben megálltunk Nürnbergben, ahol egy rövid városnéző sétát tettünk. Éjszaka érkeztünk meg Makóra, ahol barátok, rokonok nagy szeretettel vártak bennünket. Ez a tanulmányi kirándulás véleményem szerint minden résztvevő diáknak és tanárnak egyaránt örök emlék marad. Papp Noémi 12. D
is kivette a részét a munkából, hogy egy élvezetes előadást készítsenek, hiszen ezzel a műsorral ki kellett állniuk a város polgárai elé is. A programban 1956-os versrészletek, prózai visszaemlékezések szerepeltek. A tanulóknak nehéz dolguk volt, hiszen most kezdték a gimnáziumot, és máris egy városi ünnepséget kellett kivitelezniük. 0. órákban próbálták a műsort, és az előadás jól sikerült. Természetesen ebben az énekkarnak is jelentős része volt, ők is lelkesen gyakoroltak. A Himnusz és az Örömóda mellett egy manapság nagyon népszerű számot is énekeltek, a Magyarországot, amiben a szóló részt Csomor Nóra, iskolánk egyik volt diákja vállalta. Míg az iskolai ünnepségre 21-én, pénteken került sor, addig a városi megemlékezésre 23-án, vasárnap. Még aznap délelőtt is mindent beleadva próbált az egész csapat, ott csatlakozott az énekkarhoz a városi zenekar is. Ez azért volt nagy kihívás, mert előtte velük még nem volt próba. A műsor utáni gratulációkból kiindulva az előadás tetszett mind a diákoknak, mind a vasárnap megjelenteknek, és azt hiszem, egy szép megemlékezésnek lehettek tanúi, akik megjelentek. Apró Tímea 11. C
4
korlatban, és az országunktól távol eső csodálatos tájak és kultúra megismerése. Másfél napos út után érkeztünk meg Vordingborgba, ahol már nagy szeretettel várták a csapatot. Dániában töltött első napunkon szabad program volt, melyet a vendéglátó családok körében tölthettünk el. 10-én, hétfőn együtt elutaztunk a Mønszigetre, ahol a Balti-tenger mesés hullámai mossák a partot, a víz pedig kristálytiszta. Este közös program volt, bowlingozás, ahol a dán és a magyar diákok összemérhették a tudásukat ebben a sportágban. Kedden ellátogattunk Roskilde városába, majd betekintést nyerhettünk a „vikingéletbe”, láthattuk az eszközöket, amelyeket használtak, sőt még a ruháik korhű mását is felpróbálhattuk. Talán a legemlékezetesebb nap szerda volt, amikor elment a csoport a dán fővárosba, Koppenhágába, ahol számos nevezetességet tekinthettünk meg,
Helytörténeti kirándulás Mezőhegyesen November 25-én a helytörténeti szakkör Pál Lászlóné tanárnő vezetésével Mezőhegyesre tett helytörténeti kirándulást. Az ügyes szervezésnek köszönhetően egy remek idegenvezetőt kaptunk magunk mellé Tarkó Gábor személyében, aki a mi gimnáziumunkban végezte középiskolai tanulmányait 1989 és 1995 között. Régészként és tanárként dolgozik Mezőhegyesen, tehát nagy szakmai ismeretekkel és igazi lokálpatriótaként kalauzolta 18 fős csoportunkat. Bár Mezőhegyes csak 6000 lakost számlál, mégis gazdag történelmi múltat tudhat maga mögött. A város alapítása óta a lótenyésztésről híres, ezért egyértelmű volt, hogy a először a lovardába látogatunk el. Megcsodálhattuk a híres nonius lófajtát. Meg is simogathattuk őket, de figyelmeztettek bennünket, hogy a lovak előszeretettel gondoskodhatnak a sálaink elfogyasztásáról, vagyis jobb, ha nem hajolunk túl közel hozzájuk. A lovarda mellett áll egy hatalmas platánfa, mögötte pedig a kocsimúzeum található. Először a platánfát néztük meg, amely az egész országban egyedüli korát és méretét illetően. Ezután átsétáltunk a kocsimúzeumba. Ott régen használatos szánkókat és lovaskocsikat tekinthettünk meg, melyeket különleges alkalmakkor még ma is elővesznek. pl.: esküvők alkalmával vagy télen lovasszánnak. Sajnos az idő nem kedvezett nekünk, így mindenki nagyon örült, mikor az ún. Nagy iskola épületébe mentünk egy nagyformátumú kiállítást megtekinteni. Érdekesség, hogy ott még egy pár éve oktatás folyt. A kiállítás során 7 különböző témájú teremben jártunk. Az első teremben, a nagyteremben a Tarkó Gábor régészeti munkái során összegyűjtött és rendszerezett leleteket néztük meg. A következő teremben a szocialista úttörőéletre emlékeztető képeket, jelvényeket és zászlókat állítottak ki. A harmadik terem lett volna a fiúk kedvence, de sajnos egy fiú sem tartott velünk. Itt régi számítóés írógépeket láthattunk, melyek mindenki csodálkozására még ma is működőképesek. Ezeket bárki ki is próbálhatja a nyílt napokon. Sokak számára a legérdekesebb a régi fényképekből összeállított diavetítés
volt, melyet kísérőnk kommentárjával még színesebbé tett. A következő terem régi tanteremnek van berendezve. A régi szabályokon nagyon elcsodálkoztunk. Leginkább az egészség 10 parancsolata keltette föl érdeklődésünket, mely szerint nem ajánlatos csókolózni. (Erről ma nekünk persze más a véleményünk.) Az egyik sarokban egy csontváz figyelt bennünket. Feltételezések szerint „Józsi bácsi” annyira szerette iskoláját, hogy nem tudott megválni tőle, ezért meghagyta, hogy halála után a csontvázát az iskola kapja meg, hogy ezen tudják tanítani a diákokat. Legutoljára egy nagyon apró helyiségben jártunk, ami mint kiderült, az egykori büfé helye volt. Ezután már a buszmegállóba indultunk vissza. Mindannyiunk számara nagyon élvezetes volt ez a kirándulás, kétségtelenül hasznosan töltöttük el ezt a péntek délutánt. Senki nem bánta meg ezt a kis túrát Mezőhegyesen. Továbbiakban még a helytörténeti szakkör keretein belül kirándulást tervezünk Kiszomborra és Hódmezővásárhelyre. Aki ezek után kedvet kapott a környező városok történelmének megismeréséhez, nyugodtan csatlakozhat hozzánk, szívesen látjuk körünkben. Rátkai Adél, Kozák Boglárka, Szokol Zsófia, Sülyi Anett 10. D
Napóleon stratégiája Katonai sikereinek feltételeit a hadügyi forradalom teremtette meg. Napóleon felismerte a katonai újításokban rejlő lehetőségeket. Harcmódjának lényege az erők koncentrációja volt. Stratégiája az volt, hogy hadait a megfelelő helyen és időben tudja
összpontosítani, és képes legyen hatásos ellenőrzést gyakorolni valamennyi alakulata felett. Hadseregét északi és déli hadseregcsoportokra osztotta, így külön-külön tudta azokat irányítani. Hadosztályait rendkívül gyorsan mozgatta. Csapatait az ellenség felé közeledve aszerint vonta össze, vagy húzta szét, ahogy több különálló ellenséges hadtest közé akart beférkőzni, hogy egyenként végezzen velük. Az egymástól távol levő ellenfeleket elszigetelte egymástól, s különkülön győzte le őket. Villámháborúkra törekedett. Stratégiai célja mindig a szembenálló felek főhadának szétzúzása volt. Nagyon fontosnak tartotta a csaták előtt az ellenséges ország természetföldrajzának, útjainak, terepviszonyainak részletesebb megismerését. Pontos ismereteket szerzett az ellenfél hadseregének méretéről, felszereléséről. Megpróbálta végiggondolni a másik oldal tábornokainak lehetőségeit, gondolkodásmódjuk felmérésével előre meghatározni a várható lépéseiket. Különböző terveket dolgozott ki az ütközetekre, amelyeket a helyzet felmérése után azonnal meg tudott változtatni. A siker érdekében képes volt fontos bázisokat elhagyni, vagy veszélyeztetni az utánpótlás vonalát. Ismerte a támadásból származó előnyöket, ezért mindig ő támadott, s a harc folyamán akár nagy veszteségek árán is az ellenséges hadsereg lehető legteljesebb megsemmisítésére törekedett. A másik oldalt tartalékai teljes felélésére kényszerítette, miközben ő minimális erőkkel igyekezett felvenni a harcot. Mindezek mellett kitűnő pszichológiai érzékkel rendelkezett. Hadseregének katonáival közvetlen, emberi kapcsolata volt, azok tűzön-vízen át követték császáruk utasításait a csatákban. Így hódíthatta meg egy évtized alatt szinte egész Európát. Bárdos Anikó 11. A
5
A rettegés foka Nemcsak a mi iskolánkban, hanem az egész országban mindenki az érettségi rendszerben bekövetkezett nagy fordulatról beszél. Sajnos a diákok homályosan látnak az érettségi változással kapcsolatban, de ha elolvassátok a Martinuszné Korom Gabriel-
la igazgatóhelyettessel készített riportomat, sok hasznos információt megtudhattok. Mik az előnyei és a hátrányai az új érettségi rendszernek? Az új típusú érettségi feladatlapok egységesek, központiak és bemértek. Évente több vizsgaidőszakban is vizsgázhatnak a diákok. Továbbá a rendes érettségi vizsgát követően 6–10 000 forint ellenében akár többször is lehet ismétlővizsgát tenni. A legnagyobb hátránya ennek az új rendszernek, hogy az adott évben rosszul sikerült érettségivel a felvételijét is elrontja a tanuló, s csak a következő évben tud újra jelentkezni valamely felsőoktatási intézménybe, az újra írt érettségijével. A vizsgák júliusig, kihúzódnak szemben az előző rendszerrel, illetve mint hallhattátok, májusban a feladatlapok biztonsága is veszélybe került. Van-e esélyük valamely felsőoktatási intézménybe jutásra azoknak a tanulóknak, akik csak a középszintű érettségit merik megkockáztatni? Tavaly az érettségizett diákjaink 85%-át felvették valamelyik egyetemre vagy főiskolára, csupán a reális jelentkezésen múlik minden. Vannak alacsony ponthatárú, kevésbé népszerű szakok is. A diákok hány százaléka fog feltételezhetően vál-
6
lalkozni egy nehéz emelt szintű érettségi feladatsor megírására az idén? Az előző évben nagyon kevesen vállalkoztak emelt szintű érettségire. Történelem, matematika, biológia és angol nyelvből három-hét fő tett emelt szintű vizsgát. Ez, tekintve az évfolyam 87 fős létszámát, alig több, mint 20%-a, ezért úgy vélem, hogy idén sem lesz kiugróan magas az arányuk, talán a diákok 30-40%-a. A média hangoztatja az emelt szintű érettségi fontosságát, de valójában sok szakra a középszint is elegendő. Az iskola mennyire tudja felkészíteni a tanulókat az emelt szintű érettségire? A kötelező érettségi tantárgyakon, a matematikán, a magyar nyelv és irodalmon, a történelmen és az angol nyelven kívül az iskola vállalta, hogy biológiából, informatikából és német nyelvből is felkészíti a diákokat az emelt szintre, amit a fakultációs óraszámokkal, valamint a tanuló szorgalmával teljesíteni lehet. Milyen különbségek vannak a tavaly májusi és az idei, novemberi közép és emelt szintű érettségi között?
Nincsenek különbségek, ugyanolyan maradt az érettségi nehézségi foka, mint tavaly volt, csak angol nyelvből érezték kicsivel nehezebbnek a feladatsort a diákok, valamint egyes vélemények szerint az emelt szint volt kissé nehezebb. Ha ön a mostani negyedikesek helyében lenne, milyen szakokat említene, amiket nem érdemes a tanulóknak megjelölniük? A jogász és a közgazdász szakmák telítve vannak, tanárból is rengeteg van, ezért ezeket a szakokat nem jelölném meg, ellenben a műszaki vonal és a mezőgazdaság speciális gazdasági területei előretörőben vannak. Az egészségügyi főiskolát végzettek, pl.: a védőnők, gyógytornászok, diplomás ápolók rendkívül keresettek, valamint a magyar orvosok külföldön is kaphatnak munkát. Amíg el nem érkezik a félelmetesnek tűnő érettségi, és amíg a rettegés foka tetőre nem hág, addig is jó és sok tanulást kívánok, kedves diáktársaim! Hős Orsolya, 12. A
A folyóink állapota (Részlet) A folyók az emberiség vízellátásának természetes forrásai, ugyanakkor a társadalom többféle módon veszélyezteti őket. Négy fő ok van, amelyek a szárazföldek édesvízi rendszereit és közvetve vagy közvetlenül az emberiség vízellátását veszélyeztetik. 1. a túlzott vízkitermelés 2. a vízi élőhelyek pusztulása 3. idegen fajok betelepítése 4. a vizek szennyezése
A halak pusztulása csaknem minden régióban fontos tényezője az élőhelyek tulajdonságainak megváltozása. Ezt gyakran emberi tevékenységek okozzák. A folyók műszaki szabályozása, vízlépcsők, műtárgyak építése, a folyóparti növényzet kiirtása, kibetonozott mederszakaszok létesítése mind-mind a vízi élőhely drasztikus megváltozását jelenti, s halak ezreinek pusztulását okozza. Az élőhely megváltozását azonban nemcsak a mederben és mederparton végzett beavatkozások idézhetik elő, hanem a folyók vízgyűjtő területén végzett gazdasági tevékenységek is. Így például az erdők kiirtása olyan nagymértékben megnövelheti a mederben szállított hordalékot, hogy az már az eredeti élőhely pusztulásához vezethet: megváltozik a vízréteg vastagsága, átlátszósága, áramlása és hőmérséklete is. A folyók vizének túlzott mértékű kitermelése félszáraz és száraz környezetben olyan nagy vízveszteséget okozhat, hogy nemcsak a vízi élőhely pusztul el teljes mértékben, hanem még a vízgyűjtő területen élő távolabbi szárazföldi élővilág is- s mindez súlyos gazdasági következményekkel jár. Sajnos kevés olyan vízrendszer van a Földön, amely még természetesnek mondható. A 15 méternél magasabb duzzasztógátak számát 40 ezerre becsüljük. Ez a szám önmagában is azt jelzi, hogy az ember a maga hasznára próbálja átalakítania a természetet - de sokszor csak átmeneti sikereket ér el. Az USA-ban egy régebben készített felmérés szerint az ország víztározóinak negyven
százaléka kevesebb, mint 50 évig üzemelhet a feltöltődés miatt. A világ sok hatalmas víztározójában gyors ütemben rakódik le a vízgyűjtő területekről szállított hordalék, és hosszú távon veszélyezteti a gátakban épített turbinák működését. De a duzzasztógátakkal ellátott folyók alsó szakaszain egyes esetekben még súlyosabb következményekkel kell számolnunk. Például a Nílus hordaléka csaknem teljes egészében a Nasszer-tóban marad, s a hordalék szegény folyó nem építi tovább a deltáját, sőt a tenger eróziója egyre “fogyasztja” az egyébként termékeny és sűrűn lakott területet. A Föld 500 legnagyobb folyójából a szakemberek mindössze kettőt minősítettek jónak 2000-ben, de Magyarország folyóinak állapotáról sem szólhatunk nagy elismeréssel. A rendszerváltás idején némi javulást tapasztalhattunk több folyónkon, egyes esetekben, pedig már korábban is kedvező változásokat mutattak ki a szakemberek. Hazánk vízhálózatának alapvető problémája az a természeti adottság, hogy a folyóink összes vízhozamának 96%-a határainkon túlról érkezik. Ez az adottság sem vízgazdálkodási, sem környezetvédelmi szempontból nem előnyös. Például a Sajó, a Hernád és a Bodrog szenynyezésében a szlovák üzemek jelentős szerepet játszanak. Romániából folyamatosan érkezik szennyezés a Tisza mellékfolyóin. Viszont az is igaz, hogy a Duna és a Tisza vizében több szennyező anyag koncentrációja növekszik hazánk területén is, vagyis fő folyóink szennyezettebben hagyják el az országot, mint ahogy hozzánk érkeznek. Vízkészleteink jelentősek. A Magyarországon évente átfolyó vízmennyiség egy lakosra vonatkoztatva a legnagyobb a világon. A Duna átlagosan 2300köbméteresmásodperc enkénti vízhozama nagy hígító hatású, vízminősége az óriási szennyezőanyag-terhelés miatt mégis több szempontból rossz. A hazánkban érvényes öt fokozatú vízminőségi skálán a bakteriális szennyezés alapján a Duna több szakaszon IV. osztályú (szenynyezett) kategóriába tartozik. Ugyanilyen rossz a vízminősége a tápanyagtartalom (nitrogén, foszfor) alapján. Viszont lényeges minőség javulás mutatható ki az utóbbi 20 évben az oxigénellátásban. Európa második legnagyobb folyójának vízminősége a hazai szakaszon csak akkor fog lényegesen javulni, ha Budapest teljes szennyvízmenynyiségét biológiai tisztításnak is alávetik. A többi Duna menti településen is javítani kell a szennyvizek tisztításának hatékonyságát. A harmadik nagy folyónk a Dráva legjobb vízminőségű: csaknem minden paraméter
alapján jó (II. osztály) vagy elfogadható (III. osztály) minősítést kap. Ebben nagy szerepe van a földrajzi helyzetének (határfolyó) és a folyó menti kisebb településeknek (kevesebb szennyvíz). Kovács Bernadett 10. C
A leleplezett lepke A gyapjaslepke őshonos rovarunk, azonban az erdők és más növénytársulások súlyos veszteségét okozhatják. A teljes átalakulás után a lepkék nem igazán szépek, de a lárva kifejezetten tetszetős. Leleplezve kártételeit csak csodálni lehet a természet sokszínűségét, gazdagságát és mindenekelőtt harmóniáját, ami a tulajdonságok, viselkedési formák, azaz az élet terén megnyilvánul mindaddig, amíg az ember - általában gazdasági indíttatásból - be nem avatkozik. A gyapjaslepke történetének megismerése megerősítette bennem, hogy a meggondolatlan, hibás emberi döntések a természetben sokszor járnak tartós, végzetes, vagy évtizedekig kijavíthatatlan következményekkel. Nagyon fontos a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele ahhoz, hogy körültekintő, a természetes környezet megtartását biztosító döntések szülessenek. Ez szükséges a tömeges rajzás kézbentarthatóságához is, hiszen a gradáció kiváltó tényezői sokfélék, egymást többszörösen befolyásoló folyamatok láncolata. Első ránézésre a gyapjaslepke gradációjának számos oka tőlünk függetlennek látszik, mintha általunk nem befolyásolható okai lennének. Ilyen a száraz-meleg időjárás. Kérdés, hogy az időjárásváltozásnak mi az oka. Elérkeztünk az erdőirtásokhoz, szennyezőanyag-kibocsájtáshoz, a környezet elégtelen védelméhez.
Remélem, hogy aki teheti, figyelmet fordít arra, hogy a természetes környezetünk egyensúlya ne boruljon fel olyan mértékben, mint amilyen a gyapjaslepke tarrágása a fiatal fákon. Tiszlavicz Noémi 10. A
7
Kedvessy Viktor 10.D
Csirik Marianna 11.B
Csirik Marianna 11.B
Kenyeres Rudolf 10.D
Baranyi Krisztina 12.A
8
Kedvessy Viktor 10.D
Sziebig Orsolya 10.C
Petrik Dániel 10.C
Rekeczki Dávid 11.B
Sarnyai Virág 12.A
9
A békák világa (Részlet) Párzáskor a hím elszarusodott hüvelykgumójával szorosan átkarolja a nőstényt.
Az ebihalak a petékben fejlődésnek indulnak, és eleinte a szikzacskóból táplálkoznak. Körülbelül tíz nap múlva kikelnek, és vízinövényekre tapadnak.
További négy nap múlva a kis ebihalak már tudnak úszni, először növényekkel, később rovarokkal, kis halakkal táplálkoznak.
Az ebihalak növekedésével kopoltyúik fokozatosan eltűnnek, testükben pedig kifejlődik a tüdő. Ezután már rendszeresen felúsznak a vízfelszínre, hogy levegőt vegyenek.
Körülbelül nyolc hét múlva kezdenek kialakulni a hátsó lábak.
A tizedik vagy tizenegyedik héten megjelennek a mellső lábak.
A tizenkettedik vagy tizenharmadik hétre eltűnik a farok, és az egy centiméteres kis békák elhagyják a vizet. Teljes kifejlődésük három évet vesz igénybe. Csak kevesen érik meg ezt. Legtöbbjük áldozatul esik a többi mocsári ragadozónak.
Műhelyi Marietta 6. A
10
Médeia (lat. Medea) – a kolkhiszi Aiétész király és felesége, Eidüia leánya, nagy hatalmú varázslónő. Erejét Hekaté istennőtől kapta. A mondák világába pedig úgy került, hogy Athéné és Héra istennő őt választotta segítőül kedvelt Iaszónjuk mellé. Aiétész király őrizte ugyanis az aranygyapjút, amelyet Iaszónnak kellet megszereznie, hogy teljesítse a törvénytelenül hatalomra jutott iólkoszi Peliasz király feltételét. Peliasz ugyanis azt az ígéretet tette, hogy visszaadja neki az iólkoszi hatalmat, ha megszerzi az aranygyapjút. A feladatot azonban szinte lehetetlen volt teljesíteni. Aiétész az aranygyapjút gondosan őrízte: Arész hadisten szent ligetében egy magas fára akasztotta, és a sosem alvó sárkány felügyeletére bízta. Iaszón Kolkhiszba érve jelentkezett a királynál és udvariasan elkérte az aranygyapjút. Aiétész azonban arra gyanakodott, hogy Iaszón a trónjára pályázik, ezért csak azzal a feltétellel engedett, ha tűzokádó bikák húzta vasekével felszántja a hadisten mezejét, majd beveti Arész szent sárkánykígyójának fogaival, s ha azután a fogakból felfegyverzett katonák nőnek, legyőzi őket. Mivel itt a puszta hősiesség nem volt elegendő, Argosz Iaszónt Médeia elé vezette, hogy segítséget kérjen tőle. Héra és Athéné eközben úgy intézték, hogy mikor Iaszón belép, Erósz Médeia szívébe lője nyilát, hogy szerelemre gyúljon. A varázslónő így minden rábeszélés nélkül adott Iaszónnak egy legyőzhetetlenné és sebezhetetlenné tevő egy napig ható varázsolajat. Végül azt tanácsolta, dobjon egy nagy követ a sárkányfogveteményből kinövő katonák közé, hogy összevesszenek rajta. Iaszón azonban hiába teljesítette a feladatot, a király nem adta ki a gyapjút, ezért Médeia éjszaka Arész ligetébe hívta. Elvezette a szent fához, varázsitallal elaltatta a sárkányt Iaszónnak pedig azt tanácsolta, hogy vigye el az aranygyapjút, és minél előbb távozzon. A férfi pedig hálából felajánlotta, hogy jöjjön vele és legyen a felesége. A hazaút során Iaszónék szembekerültek még Aiétész hajóhadával, de Médeia segítségével végezni tudtak vezetőjükkel Apszürtosszal, majd elmenekültek. Iaszón végül a phaiákok szigetén vette feleségül Médeiát, hogy megakadályozza a lány kiadását, amit az apja egyik hajója követelt. A férfi nehezen szánta rá magát a házasságra, azonban hamar rájött az előnyeire. Hazatérve idős apját ugyanis Iaszón Mé-
deia varázserejének segítségével megfiatalította, Peliasznak pedig a halálát okozta, mivel az megtagadta ígéretének teljesítését. Médeia ugyanis Iaszón apjának álmában kiengedte az ereiből a régi vért, és bűvös főzettel helyettesítette, amelytől az idős ember megfiatalodott. Majd rábeszélte Peliasz lányait, hogy ugyanilyen módon adják viszsza apjuk fiatalságát. Rávette őket, hogy álmában vágják el Peliasz torkát, ám a kifolyt vért nem pótolta. Ellenkezőleg, testét darabokra szabdalta és beledobta a halálos főzettel megtöltött üstbe. A bosszú azonban újabb bosszút hozott, Peliasz fia elüldözte őket Iólkoszból. Sokáig földönfutóként bolyongtak, míg végül Kreón korinthoszi király menedéket adott nekik. Médeiának két fia született, és azt remélte, az iólkoszi hatalom nélkül is boldogan fognak élni. Iaszón azonban túl becsvágyó volt, és látván, hogy Médeia nem tudja őt hatalomhoz juttatni, Kreón leánya, Glauké iránt kezdett érdeklődni. Miután ezt el-
mondta Médeiának, a nő szerelme gyűlöletté változott. Először Glaukét pusztította el, egy méreggel átitatott ruhát és egy gyönyörű diadémot küldött neki, amely abroncsként szorult a fejére. Amikor Kreón haldokló leányáról akarta letépni a ruhát, a méreg az ő testébe is felszívódott, így ő is meghalt. Ezután Iaszón következett. Rajta azzal állt bosszút, hogy mindkét fiukat, akiket mérhetetlenül szeretett, megölte. Iaszónt életben hagyta, mert a halál csak megszabadította volna szenvedéseitől. Ezután Athénba menekült, ahonnan viszont elűzték. Szárnyas sárkányfogattal, felhőbe burkolózva tűnt el kelet felé. A Médeia további sorsáról szóló hírek eltérőek. A legelterjedtebb változat szerint Aiétész kolkhiszi hatalmának felújítása után Médeia a Tigrisen túl telepedett le, és később az a terület róla kapta a Média nevet. Médeia története a terjedelmes és sok változatban fennmaradt Argonauták-mítosz
része. A csalódott asszony két Euripidésztragédia hősnőjévé vált: a korábbi, a Peliasz leányai c. (Kr. e. 455) elveszett. Az újabb, Médeia (Kr. e. 431) az első athéni bemutatón megbukott, ma viszont a görög drámaköltészet egyik legjobb műveként tartják számon. A római szerzők közül még Ovidius írt Médeiáról tragédiát, ez viszont elveszett. Ugyanilyen címmel írt tragédiát Kr. u. 1. sz.-ban Seneca is, akire nagy hatással volt Euripidész műve. Médeia sorsa a képzőművészeket is megragadta. Alakja mintegy 40 vázaképen szerepel különféle jelenetekben: a legrégebbi a Kr. e. 6. sz.-ból való (Iaszón és Médeia Kolkhiszban, Médeia és Peliasz leányai, Médeia megöli gyermekeit stb.). Herculaneumban találtak egy falfestményt, amely Médeia vívódását ábrázolja gyermekei megölése előtt. Egy másik kép, amelyen gyermekei nevelőjük felügyeletével kockáznak, az ún. Dioszkuroszok házát díszítette Pompeiben. Mindkettő Kr. u. 7075-ből származik, ma a nápolyi Museo Nazionale gyűjteményében található. A plasztikák közül megemlítendő a Médeiát ábrázoló római szarkofág, amely a Louvre Borghese-gyűjteményében található. Az újkori művészek közül szokatlanul sokan feldolgozták ezt a témát. A drámák közül idetartozik elsősorban P. Corneille 1635-ös Médeája, továbbá F. Grillparzer 1826-os Medeája (az Aranygyapjú c. trilógia záró részeként), J. Jahn Medea és J. Parandowski Médeia c. műve. J. Anouilh és R. Jeffers 1946-ban írt azonos címmel darabot. A cseh J. Karásek ze Lvovic Médeia c. költeménye 1912-ben született. Többé-kevésbé mind Euripidész művét veszi figyelembe. Göncz Árpád Magyar Médeia c. drámájában egy mai történetnek adott mitologikus távlatot. A képzőművészeti alkotások közül kiemelkedő jelentőségű Rembrandt Médeia avagy Kreusza mennyegzője c. rézkarca (1648, Eu. Delacroix Medea c. képe (1838), A. Feuerbach Médeia elvonulása (1870 körül), és J. M. W. Turner Médeia látomása (1828). Ide sorolható A. Mucha 1898-as, Sarah Bernhardtot Médeiaként ábrázoló plakátja. Cseh gyűjteményben J. Kraft Médeia c. festménye található (1846), Krumlov, Kastélymúzeum). A zeneművek közül elsősorban operák témája Médeia: M. A. Charpentier Médeia c. műve a 17. sz. második feléből, L. Cherubinié 1797-ből, D. Milhaud-é és B. Rehoré pedig 1963-ból. Melodrámát Médeiáról J. Benda írt 1774-1775-ben, E. Krenek pedig zenekari művet 1953-ban. Balázs Boglárka 11. B
11
Műfordítás Catullus (i.e. I. században élt költő) versét, amely egyetlen egyet használ a főbb szófajok közül, az igéket, többen is lefordították már a magyar irodalomban. A szerkesztése miatt rendkívüli intenzitású vers nehezen ültethető át magyar nyelvre.A gyönyörű szerelmes vers magyar megszólaltatásával mégis újra és újra megpróbálkoznak.Íme az eredeti latin epigramma és egy XXI. századi műfordítása:
Odi et amo. Quare id faciam, fortasse requiris. Nescio, sed fieri sentio et excrutior.
A kulisszák mögött – avagy mi történik, ha Kovács Tibor osztálya munkába kezd
önmagunkra ismertünk a szerepekben. A díszlethez hozzájárult az Iskolamúzeum, ahonnan a régi padokat szereztük. A jelmez egyszerű volt: fekete ing és nadrág, ám annál nagyobb sikert aratott a szöveg és a játék. Az idei darabról nem sokat árulhatok el, hiszen a poént nem lőhetem le, de néhány dolgot azért elmondok. Például azt – hűen hozzánk -, hogy ismét egy vicces darabbal készültünk. A tavalyival ellentétben (ahol egy tanár és sok diák volt) itt egyetlen diák és egy seregnyi tanár szerepel. A szereplőkről. Hatodikban kezdtük a színjátszást, eddigre Tibi bácsi is leszűrte, hogy ki milyen képességekkel rendelkezik. Állandó társulat nem alakult ki, de van néhány ember, aki már az első fellépéstől kezdve része az egésznek. Olyanok is vannak, akik egyik darabban benne voltak, aztán kimaradtak, majd visszatértek. Egy darab kivételével pedig mindegyikben szerepelt olyan, aki nem a mi osztályunk tagja, sőt, volt, hogy nem is a gimnáziumba járt! A gyevi törvényben az akkor hetedikes Sákovics Eszter játszotta a csaplárnét, a Táltos bárányban az akkor második osztályos húgom játszotta a bárányt, és mostani darabunkban évfolyamtársunk, Simon Blanka bújt az egyik tanár szerepébe. Nadobán Renáta csak az első műben szerepelt, de Szécsi Barna például a visszatérő szereplőnk. Demeter Richárd alapító tagnak számít, de iskolaváltás miatt ebben a darabban már sajnos nem szerepelhetett. Néhányan (így Subicz Katalin, Görög Zoltán, Barna Noémi és Lajos László) az első Karinthy-darabtól csatlakoztak hozzánk. Tehát minden játék kicsit más és más, de élvezetes! Ráadásul, ha nem vagyunk elegen, szerepcserére is szükség van, ha
Ha december, akkor Gimi-est, ha Gimi-est, akkor szinte biztosra vehető, hogy egy színdarab is a program része. Már tizedik éve szervezi meg az iskola a Gimi-estet, amely valamennyi művészetnek teret ad. Ezért is lehetséges, hogy a már hagyománnyá váló esten Kovács Tibor tanár úr osztályának néhány tanulója mindig fellép. Először a 2002-2003-as tanév decemberében, az első Gimi-esten léptünk fel egy Mátyás királytörténetet feldolgozó darabbal, A gyevi törvénnyel. A következő évben – már hetedikesként – szintén egy Mátyás-korabeli darabot vittünk színre, Táltos bárány címmel. Tavalyra kicsit komolyodtunk, de azért nem olyan nagyon, legalábbis ezt bizonyította Karinthy Frigyes: Röhög az osztály című humoreszkje. És ebben az évben sem hagyjuk cserben a színjátszás kedvelőit, hiszen Karinthy egy másik humoreszkjével, a Visszakérem az iskolapénzt című darabbal készültünk. Most egy kicsit pillantsunk bele a művekbe! A gyevi törvény című darab hű a Mátyás királyos sztorikhoz: egyszerű a történet (a jó és a rossz küzdelme), Mátyás király álruhában járja országát, de a végén lelepleződik valódi kiléte. A jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig a büntetését, de a poén azért poén marad. Sokáig úgy gondoltuk, ez volt a legjobban sikerült játék, mindenki nagyon élvezte, főleg, mert a régi időkbe kalauzolt el nemcsak a szöveg, hanem a jelmez is. Ráadásul még azóta is fennmaradt osztályunkban a szállóigévé vált mondat, mely a darab egyik alappillére volt: „Kivéve a gyevi bírót!” Második darabunk is hasonlóan jól sikerült, és szerencsére az előző mű díszlete nagyjából illett erre a darabra is. Ezt is nagyon szerettük játszani, bár nem zártuk annyira a szívünkbe, mint az előzőt. A Karinthy-darabot annál inkább. Egy minden hájjal megkent, elképesztően rossz osztály történelemóráját játszottuk el, ami nem volt nehéz, hiszen
12
Gyűlölök és szeretek. Hogy miért teszem, kérdheted ezt most. Mit tudom én, fáj és mardos e kín engem. Csirik Adrienn 11. C
sokan vagyunk, újabb szereplőket kell vinnünk a darabba. A próbák és a szövegkönyv. Ha megtaláltuk a szereplőket, és összeállt a csapat, jöhet a szövegkönyv. Elolvassuk, és döntünk, ki melyik szerepet játssza. Éppen a mostani műben fordult elő, hogy bele kellett szőnünk több személyt, hogy mindenki szerepet kaphasson. Az eredeti forgatókönyv és a színdarab előadási ideje a másfélszeresére nőtt, és még át is alakítottuk mai formára. Már alakult a játék, mindenkinek a fejébe ment a szöveg, mikor a főszereplőt és az igazgatóhelyettest alakító embereket felcseréltük, mert egymás szerepében jobban alakítottak. Így sokáig zavart okozott a próbákon – sőt, még talán most is – hogy ne urat, hanem kisaszszonyt mondjuk. És ennek a tetejébe jött még az is, hogy az igazgató urat lány játssza, így nem nagyon szabadott az eredeti forgatókönyvhöz igazodni. Így még a „tanárnő” és a „tanár úr” szavakra és hozzájuk tartozó szereplő nemére is tekintettel kell lennünk. Sem azok, akik az elejétől fogva tagjai a csapatnak, sem a tanár úr nem emlékezett olyanra, hogy ilyen későn kezdtünk volna el próbálni. Ez pedig egyértelműen a szövegkönyv átírásának és a sok olvasópróbának tudható be. Akármennyire is szeretjük csinálni, áldozatokkal jár, hogy a mű színpadképes legyen, amikorra szükséges. Ez elsősorban nulladik órai gyakorlásokat, délutáni bent maradásokat igényelt. A négy év alatt felléptünk a Gimi-esteken, előtte a gimnázium dolgozóinak kisgyermekeinek tartott Mikulás-délutánokon, tavaszszal a Komplex művészeti versenyeken, különböző rendezvényeken a városban és a térségben. Terveink között szerepel, hogy jövőre eljussunk Gyulára, az Erkel Diákünnepre. De addig is még sok munka vár ránk! Mindenkit várunk szeretettel a Gimi-estre, ha kíváncsiak vagytok új színdarabunkra, gyertek el! Apjok Vivien 9. A
Egyiptomi teremtésmítosz Egy néphez vagy népcsoporthoz úgy tudunk közelebb kerülni, ha megismerjük kultúráját, hiedelmeit, mítoszait. Az egyiptomi világképre jellemző a világrend harmóniájára való törekvés. Hittek abban, hogy az embernek be kell töltenie hivatását az istenek által teremtett világban. A teremtésmítoszokat az istenek és emberek eredetéről szóló elemek szövik át. A mítosz legfontosabb vonása a szimbolizmus. Az egyik mitológiai felfogás szerint a világot valamilyen természetfeletti lény teremtette, a másik felfogás szerint minden fokozatosan fejlődött ki valamilyen kezdetleges, alaktalan állapotból, káoszból, sötétségből, vízből vagy tojásból. Ezenkívül még a Végtelenség, az Elrejtettség és az Ősóceán fogalma a legjellemzőbb. Eszerint az elképzelés szerint Ősvízből kiemelkedő Ősdombon egy őstojás keletkezett, amiből egy ősmadár kelt ki. Egy másik változat szerint az Ősdombra, vagy az első virágot bontó lótuszvirágra érkező napsugár jelenti az élet kezdetét. Burdán Gabriella 9.b
rei mélyednek. A végzet istennője minden élőlény sorsát meghatározza, az emberekét, az istenekét és óriásokét egyaránt. A Fa felbukkanásával azonnal jelzi a hanyatlást és a végző pusztulást. Egy sas nekifogott, hogy lezabálja a lombozatát, törzse korhadásnak indult, Niohögg kígyó pedig rágcsálni kezdte a gyökereit. Yggdrasill hamarosan kidől, és ez lesz a világvége. A világvége a kozmológia szerves része volt. Az erkölcs hanyatlik és megszűnik, az emberek egymást gyilkolják, a föld reng. Az óriások felmásznak a szivárványon, hogy megtámadják és elpusztítsák az istenek lakhelyét. Végezetül az istenek és a hősök meg a szörnyek és óriások hadserege egy nagy síkságon találkozik a végső ütközetre. Minden isten és összes ellenfelük elesik ebben a csatában, Surtr kivételével. Ő az utolsó túlélő, föllobbantja a kozmikus tűzvészt – és az élet minden nyoma eltűnik, az egész földet elnyeli az óceán, az ég leomlik. Ez azonban mégsem a vég. Új föld emelkedik föl, olyan zöld, szépséges, termékeny, mint azelőtt soha, s megtisztul minden szenvedéstől. Az előzőnél ragyogóbb új Nap jelenik meg az égen. Az Yggdrasill fában menedéket lelt emberpártól pedig egy új emberiség ered. A fennmaradt töredékek alapján ítélve a germánok vallása az egyik legösszetettebb és legeredetibb volt egész Európában. Kabai Gabriella 9.B
Lipták Renáta versei Pegazushoz Pegazusom, ne hagyj el! Nekem még írnom kell! Lángsörényed kialudt tán, Hogy ennyire nem gondolsz rám? Eltörött-e szikár szárnyad, Hogy én már csak az árnyad Sem tudom tán látni még? Parázs-szemed tüze nem ég?
Kérlek, ne tedd ezt velem, Ne búsítsd tovább szivem… Legalább e csekély örömem Ne vedd már el tőlem! S ha lábad törött el, Oh, kérlek, csak nyeríts fel! Gyere vissza hozzám, De legalább gondolj rám…!
Vekker Tik. Tak. Tik. Tak. Bumm!!! Berekedt A vekker Mert felvert Reggel, Nem hagyott Aludni, Az álmokból Tanulni, Az álmokat Élni, Semmitől se Félni, Örökre Zenélni, Jobb jövőt Remélni, A szép holdban Bízni, Angyalokat Hívni, S bölcsességet Szívni A szép estből, S a lelkekből, A vén szellemekből.
A germán mitológia ismeri a világfa képzetét is. A középpontban álló Yggdrasill fa a Világmindenséget jelképezi és egyszersmind alkotja is. Koronáján fellegek fészkelnek, törzse alatt lakik a három sorsistennő. Gyökerei között van Mimir óriás kútja, a bölcsesség forrása. A hagyomány szerint Odin azért áldozta fel fél szemét, hogy e kútból ihasson. Csúcsa az eget éri, ágai pedig átölelik a világot. Egyik gyökere a holtak országában, a másik az óriások birodalmában, a harmadik az emberek világban gyökerezik. A végzet, Urdhr abban a földalatti kútban rejtőzik, amelybe Yggdrasill gyöke-
Somodi Éva 10.A
Germán teremtésmítosz
13
szemlélte a történéseket. Nem szólt, nem is kérdezték, mert féltek, hogy a végén megsértik, és el találják veszíteni a fejüket. Ilyenkor Oliver csak mosolygott, és örült annak, hogy ilyen erős és igazságos barátja van, aki megbünteti a bűnösöket. 03.- Oliver barátja elköltözik Mennem kell-szólt Oliverhez-, s talán sosem jövök vissza. Ennyit mondott, s vakon nézte a fiatal lírikust. Az fel sem fogta, mit veSiket Máté 5. A szít el, ha otthagyja őt legjobb – egyetlen - barátja. Átható, mocsoktalan gyermekded-tekinLírikus mesék Oliverről tetével bámult barátja fénylő mellvértjébe. részletek Maradj! - gondolta, de kimondani nem merte. 01.- Oliver Kamasz volt, szinte még gyermek, szinte Azt álmodtam, magzat vagyok. Anyám tes- már felnőtt. Férfiasan állta barátja búcsútén át látom a világ mocskát. Tiszta vagyok zó tekintetét, majd mikor elment, kevésbé még, mindennél tisztább. férfiasan fúrta könnytől maszatos arcát két Így elmélkedik Oliver, mint ősöreg reme- nagy tenyerébe. te. Tényleg, hány éves is? Nos, nem is tuMaradj! - ha ezt kimondja időben, még dom. Tudatlan még, kamasz aggyal szemlé- mindig együtt lennének, együtt kóborolnáli a világot, s láss csodát, ki látott már olyat, nak a tudatlanság pusztájában az értelem hogy remeteként magzatnak álmodja magát után kutatva. De elkésett. egy kamasz? Még a tollát is elejtette. Gyönge és tudatlan, mégis ős ösztönként él benne valami lírikus bölcsesség – szikra, 04.- Olivert arra kérik amely csak a száraz fára vár, hogy hatalmas, a tudatlanok, hogy írjon pusztító erdőtűzként ropogtassa el a vilá- Írjak, írjak- gondolta Oliver-, írjak, de mit? got. Azt hiszik, mondani kell nekem, hogy írjak? Igen. Azt hiszem, Oliver egy igazi lírikus. Írnék én magam is, ha volna múzsám, ha Az a tipikus sosem-ébrenlevő-mindig-álmo- volna tehetségem, ha volna tollam s papídozó-megfoghatatlan, akit sosem ért meg rom. senki igazán, akin úgy mászik a gyermekÍrnék, de még hogy! ded őszinteség, mint porszem a gyönge harSzüntelen égő láz-szenvedéllyel, s ha matcseppen, aki szabad szájú, aki tiszta, aki kell, akkor nem tintával, de vérrel! Írnék örökké fiatal, mégis kezdetektől fogva vén. kihegyezett mutatóujjammal, sosem alvó Aki sosem hal meg. gyermekded magammal, hogy elmondjam 02.- Oliver legjobb barátja Magas volt és széles vállú és erős és izmos. És amolyan senemidős-senemfiatal korosztálybeli. Arca borostás, testét páncél fedi, fején sisak, ezüst míves, oldalán ősi rúnákkal vésett kard, melyet meglendítve lekaszálta a hazugok fejét. Vörös lovon ült, általában a több méteres felkavart porfelhőről lehetett megismerni. Pajzsán fehér unikornis szökellt egy fényes csillag felé, mely oly tüzesen szikrázott, mint fekete szemei. Lovának gyémánt volt a patája, ezzel taposta el azokat, akik ártó szándékkal közeledtek, vagy dühöngő festékszóróikkal a gonosz háromjegyű jelképét égették a téglafalakra. Ő volt Oliver legjobb barátja, néha még azt is megengedte, hogy a fiú mögé üljön a lóra, s együtt vadásszák a gonosz hírnökeit. Tulajdonképpen egy kegyes mészáros volt. Sőt, talán még élvezte is. Ritkán ment emberek közé, akkor is csak lehajtott sisakrostélyán keresztül, csendesen
14
azt a kegyes őrületet, azt az örökké bűntelen vágy leheletet, azt a zavarodott gondolattömeget, melyet az élet adott, hogy őrizzem meg neki. De én nem akarok tovább vigyázni rá, inkább szétosztogatnám, fehér papiroson, hogy vegyen belőle mindenki, aki szükségesnek érzi, vagy csupán meg kíván jeges tűzben égni. Írnék, hogy aztán kapjak angyalszárnyakat, hogy ne vesszek el, hogy örök lehessek, hogy jó gondolatként párologjak fel, egyenesen a nap felé, s a lelkem folyama oázis legyen a szépre szomjazónak e világ perzselő sivatagában. Szívsebész leszek
az érzéketlennek, s lelki társ a meg nem értettnek, csak írhatnék már! De nem jön a múzsa. Ó, segíts nekem, Istenem! Segíts, adj nekem tollat-papírt! Adj nekem múzsát! Szegény, szegény Oliver, így könyörgött, de múzsát nem talált, pedig az ő kezében a toll a szépség fáklyája a tudatlanság éjszakájában. Oliver történeteit a következő számainkban közöljük (A szerkesztőség) Lipták Renáta 10. A A Regénytár a Magyar Írószövetség ajánlásával novellapályázatot hirdetett olyan fiataloknak, akik elsősorban az írásaikkal kapcsolatos szakvéleményre kíváncsiak. Pályázatuk elsődleges célja a kreatív írásoktatás segítése, valamint hogy megtalálják és segítsék azokat a fiatal tehetségeket, akik írói útmutatás nélkül, magányosan járják az érvényesülés útját. A pályamunkákat emailes, vagy hagyományos levélben lefolytatott konzultáció útján egyénre szabottan elemezték. A legjobb írásokat megjelentetik a Regénytárban, a legkiválóbbakat pedig különdíjakkal jutalmazzák. A Renátának küldött szakvéleményből idézünk az alábbiakban:
Kedves Renáta! Ön könnyeden, stílusosan ír, a képei egészen egyéniek, és ezzel a teljesítményével a legkiválóbbnak bizonyult eddigi pályázóink között. Engedje meg tehát, hogy novellapályázatunk első győzteseként üdvözöljük. Ha beleegyezik, közzé tesszük a Lírikus mesék... első nagyfejezetét a Regénytárban, és ha kedve van hozzá, egy rövid önéletrajzzal – akár fényképpel is – bemutatkozhat az olvasóinknak. Természetesen elküldjük Önnek a nyereményét, egy könyvcsomagot, ezenkívül felajánljuk Önnek, hogy díjmentesen (és a fenti szigorúsággal) bíráljuk meg két további hozzánk küldött írását. Takács Ákos 5. A
Angyal
2005. 09.16 – 10.30 2005. október 20-án látogattunk el osztályommal Chagall kiállítására, Szegedre. A téma aktuális volt, hiszen irodalomból éppen Homérosz Odüsszeia című eposzát vettük. A „túrára” osztályfőnökünk, Kovács Tibor és rajztanárnőnk, Kocsisné Maráczi Margit kísért el minket. Marc Chagall A zsidó származású orosz festő 1889-ben Vityebszkben született, és 1985-ben SaintPaul-de Vence-ben halt meg. Hosszú élete során sok helyen megfordult, sok tapasztalatot, élményt szerzett. Például Párizsban (1910) felfedezte a kubizmust, 1919-ben a moszkvai Állami Zsidó Színház díszlettervezője lett. 1923-ban ismét Párizsba utazott, ahol metszeteket készített Gogol Holt lelkek c. regényéhez. Ezt követően művészete líraibb lett, munkássága finomabbá vált, olyan témákat alkalmazott, mint pl. a szerelem. Chagallt mindig is jellemezte alkotói egyedisége, ötletessége. Voltak olyan lények, amelyek csak az alkotó képzeletében léteztek. Ilyen volt többek között állatok és zenészek hangszerekké válása, repülő halak hegedülése. 1941-ben az USA-ba emigrált, palettája sötétebb, komorabb lett. A háború után is festett, de kerámiák és kőszobrok is kikerültek keze alól. Színhasználata miatt megbízást kapott üvegablakok készítésére (New York – UNESCO épület). Vizuális metaforái miatt szürrealistának nyilvánították, holott sosem volt a csoport hivatalos tagja. Chagall és Görögország 1952 és 1954 Között Chagall két évet töltött Görögországban, ekkor rengeteget merített a mitológiai motívumokból. Látogatást tett Athénbe, Delphoiba, Poros szigetére, Olümpiába. Az ókori Görögország hatása nagyban megnyilvánult például a Tériade kiadónak készített Daphnis és Chloé illusztrációin, melyen 1958-tól dolgozik, és 1961ben jelenik meg. 1967-ben a Mazo Kiadó számára megalkotta Sur la terre des Dieux (Az istenek földjén) című litográfiasorozatát.1974 és 1975 között dolgozik az Odüszszeia illusztrálásán, melyet Fernand Moulot jelentet meg. Minden egyes litográfián húsz színréteget alkalmaztak. A kiállításon látott 43 litográfiából 30 darab nagyon érzékeny japán gyöngyházfényű papírra készült.
Amit a litográfiáról tudni érdemes Maga a szó a görög lithosz szóból ered, mely azt jelenti, írni. A XVIII. században a magasnyomtatás és a mélynyomtatás mellett megjelenik a síknyomtatás, vagyis a litográfia, melyet Senefelder Alajos talált fel 179798-ban. A nyomtatás a kő, a festék, a sav és a víz kémiai reakciójának felhasználásával történik. Színes nyomatoknál minden egyes rész-szín külön kőlapon kerül rajzolásra. A víz és a zsír nem keveredik egymással, nedves kőlapon a zsíros festék nem tapad meg. A litográfus szénsavas mészkőre rajzol zsíros anyaggal. Ez lehet szappan, faggyú, viasz, gyanta, korom együttese. Ezután a követ vízzel átitatja. A kőre hengerelt festék csak a zsírkrétával fedett helyeken tapad meg, ahonnan a hengerelés után a ráfektetett papírra kerül. A technikát előszeretettel alkalmazta Delacroix, Gericault, Daumier, Toulouse Lautrec és Magyarországon Barabás Miklós. Chagall műveinek nagy kedvelői a gyerekek, hiszen az alkotó egyéni fantáziájának képben való megalkotása igencsak meseszerűre sikerül. Az Odüsszeia kiállítás színvilága és a képek cselekménye valóban egy mesébe kalauzol bennünket, ahol Marc Chagall elképzelése szerint jelennek meg az eposz jól ismert szereplői, istenek, emberek, hősök és az alkotó kitalált lényei. De akár tetszik Chagall művészete valakinek, akár nem, egy biztos: Marc Chagall egyedisége és fantáziája bámulatra méltó. Apjok Vivien 9. A
Rakonczai Rebeka, 9. A
Marc Chagall és Odüsszeia című litográfiakiállítása a szegedi Móra Ferenc Múzeum Vármúzeumában
Egy angyal érkezik csendben, némán. Tekintetem csak mered rá bénán. A gépek által rágott világ érdektelen, A gépies, bűnös emberek lélektelen S láthatatlan életet élnek, S letörik az angyal szárnyát. Nem vezekelnek. Nem imádkoznak. Én fizetek, ha vétkeztem, Ha már a Földre érkeztem, S létem szárba szökkent, Valóm tűzben fogant. Alakot öltött vágyból lettem, S a hűvös éterben kimelegedtem. Születésem véres lázadás, A szürkeség elleni támadás. Nincs már türelem, Oda a fegyelem. Tekintetemben gyönyörré olvad a kín, S elporlad a márvány, Elfertődik a szerelem-járvány, S sötétségbe olvad az összes szín. Elmém emléke, Lelkem monumentuma, Testem jelképe Szentséggé lényegülve törik szilánkokká, S fellángolnak a kihullott tollak.
Szegénység Megcsókoljuk a csillagokat. Lángol a csend. Perzsel a vér. Tágul a tüdő. Szűkül az ér. Fekete víz hullámzik arcomon. Eszelős szemek szegeznek az égre Testestül, lelkestül. A vágyak koldusa Tőlem kér alamizsnát, De én nála is szegényebb vagyok. Csak egy érzés Csak egy érzés, Csak egy kérdés… - Ennyi a ma. Semmi sem biztos, Mert minden titkos - A mának kulcsa van. Ma kulcsa a jövő, Jelent követő… - A múltnak szövevénye. Talán csak egy érzés, Talán csak egy kérdés Baljós örvénye… Lipták Renáta, 10. A
15
Azért van jó is az életben Bevezetés: ay.... yo..trip.. two zero zero five.. bust this man... Verze 1: Azért van jó dolog is az életben, A rossz után csak jó jöhet és ez nem véletlen. Három perc húsz másodperc és végeztem, Csak adj egy esélyt, hogy elmondjam érvekben! A legelső érv, hogy én is létezem. Példaként elmesélem az életem: Gimnazista vagyok, korán kelek reggel, Rohanok a buszhoz, mert 6-ot ütött a vekker. Hét órát tanulok, fél négykor érek haza, Minden napom rossz, mégis laza, Mert lazán veszem az élet minden percét, És követem a rapperek lazulási elvét, Minek a sok szidás, kiabálás, kitolás a másikkal, Megelégszem az értelemmel meg egy kis mátrixszal. Sorsod te irányítod. Fogd fel rapper! És ezzel egyidőben rohanok, mert 6-ot ütött a vekker. Refrén: Azért van jó is az életben, A rossz után jó jön, ez nem véletlen. Három perc húsz másodperc, és végeztem. Csak egy esélyt kérek, hogy elmondjam érvekben: Azért van jó is az életben, A rossz után jó jön, és ez nem véletlen. Három perc húsz másodperc, és végeztem. Azért van jó dolog is az életben. Verze 2: Tudod, lehet, hogy még nem ismernek a rapperek. Lehet, hogy majd kitagadnak, és végkép elmegyek. Lehet, hogy nincs is olyan sok barátom, De barátom, én mégse várom a halálom, Mert ha beint az élet, akkor ints vissza neki! Ne őrülj meg! He! Téged nem vidít a Chappy! De nem is baj, hidd el, erősebb vagy annál, Hogy a többieknek olyan jó percet adnál! Hát hogy feladom, arra meg senki se gondoljon! Mindenki! Gyerünk, ezerrel forogjon! Kapd el a ritmust, gyerünk, kapd el az ütemet! Gyerünk, rapperek, senki ne iktasson be szünetet! Szabad a mic, szabad a fal, szabad a lap, Pörögjön az élet, hisz már itt az alap És Snake, ki az alapra hadarva veszi el az eszed, Azért látod, van jó is az életben, például ha ezt a témát veszed!
JAG József Attila Gimnázium a hely neve, Ez a tér a lehetőségek és a tudás tere. Mikor az első napon az iskolát láttam, Hogy milyen lesz? Már nagyon vártam. Csak jókat hallottam, csak szépet, Mert tovább jutott az, aki itt végzett. Főiskola! Talán? De inkább egyetem. Eldöntöttem, ez az iskola kell nekem. Az első nap még csak félénken néztem, 2 hónap alatt rájöttem, nem kell félnem, Mert kedvesek és segítőkészek a tanárok, Itt csak segítséget és megértést találok, Mert itt megmutatják, hogy miért is kell élnem,
Refrén: Azért van jó is az életben, A rossz után jó jön, ez nem véletlen. Három perc húsz másodperc, és végeztem. Csak egy esélyt kérek, hogy elmondjam érvekben: Azért van jó is az életben, A rossz után jó jön, és ez nem véletlen. Három perc húsz másodperc, és végeztem. Azért van jó dolog is az életben. Verze 3: Most végiggondolom, hogy mit tudnák még hadarni, Akárhogy is nézed, az élet jó, és ezt nem lehet letagadni, Mert itt a gyönyörű barátnőm, és itt van a kedves családom, Itt van a szobám, és itt van néhány barátom. Mert köszönöm a lehetőséget MWP-nek meg Juhának. A szövegem ezért vidám, és nem írom durvának. A lehetőség megvan, de csak egyetlen lövés lehet, Ha elrontottad, szívás, ha eltaláltad, mehet! Kifürkészhetetlenek útjai Istennek, Itt vagyok egyedül, bár kevesen ismernek. Az vidít fel, hogy első is lehetek. Azt mondta az egyik rapper, hogy kitartás, gyerekek! Én kitartok, és vidámra veszem végzetem! Egészséges vagyok, és ezért összeteszem a két kezem, Én kitartok, és vidámra veszem végzetem, Mert úgy szerintem könnyebb, ha pozitívra veszem az életem! Refrén: Azért van jó is az életben, A rossz után jó jön, ez nem véletlen. Három perc húsz másodperc, és végeztem. Csak egy esélyt kérek, hogy elmondjam érvekben: Azért van jó is az életben, A rossz után jó jön, és ez nem véletlen. Három perc húsz másodperc, és végeztem. Azért van jó dolog is az életben. Azért van jó is az életben, A rossz után jó jön, és ez nem véletlen. Három perc húsz másodperc, és végeztem. Csak egy esélyt kérek, hogy elmondjam érvekben: Azért van jó is az életben, A rossz után jó jön, ez nem véletlen Három perc húsz másodperc, és megváltozott a végzetem, Tudod, tesa, lásd be, azért van jó dolog is az életben! Zoli ezzel a szövegével az MWP 2. on-line szövegíró verseny 2. helyezettje lett. Jutalomként a fenti szám stúdiófelvételére kapott lehetőséget.
És rájövök arra, hogy ez az igazi énem. Bár eléggé erős a tananyag a JAG-ban De ez, mint tudjátok, csakis értünk van ... Mert ha egyszer odaérünk, meg tudjuk mutatni, Mi vagyunk azok, akiket tovább lehet juttatni. Ha ezt nem tartjátok igaznak, hát nevessetek! Célom az, hogy a tanárok rám büszkék lehessenek. Ezért soraimban most az iskolám pártolom. A bölcsességeket örökké a fejemben tárolom. Kb. 20 év múlva, ha kérdezi a gyermekem: - Apám, milyen iskola kell nekem? Én gondolkodás nélkül majd azt felelem, Nekem a József Attila Gimnázium a kedvencem ... Nagy Zoltán, 9. C
16
Legyen Ön is milliomos! (A televízióműsor, mint magasan sztereotipizált médiaszöveg) A műsor keletkezéséről A Legyen Ön is milliomos egy szórakoztató vetélkedő. A vetélkedő a szórakoztató műsorok azon altípusa, amelyben a résztvevők egy csoportja, vagy egyetlen egy ember próbára teszi fizikai, szellemi képességeit vagy szerencséjét, valamilyen nyeremény, elismerés vagy csupán a nyilvános szereplés érdekében. A vetélkedők tipizálása azért sem egyszerű, mert jellegük, meghatározó sajátosságaik gyakran keverednek egymással. A legyen Ön is milliomos ezen belül is kvízshow. A kvízshow - angol eredetije valamennyi vetélkedőt jelöli-, alapvetően a szellemi kihívások műsora. A kvíz résztvevőinek lexikai tudásuk, intelligenciájuk vagy csupán fogyasztói tájékozottságuk segítségével kell megoldaniuk a rendszerint fokozatosan nehezedő feladatokat. A Legyen Ön is milliomos ötlete Angliából származik, és mára szinte minden Európai országban nézhető. Tavaly ősszel voltam Dániában, és ott is láttam ilyen műsort, minden megegyezik, a díszlet, a világítás, a műsor tematikája, csak éppen a műsorvezető változik. Nálunk a műsort Vágó István vezeti, ő a játékmester. A műsor az egyik kereskedelmi csatornán, az RTL klubon látható, de a vele konkuráló másik kereskedelmi csatorna is indított egy ehhez hasonló kvízműsort. Stúdió A műsor egy stúdióban játszódik. A díszlet nem, inkább a világítás és a fényeffektusok a látványosak. A világítás erőssége folyamatosan változik, összhangban van a zenével és a műsor menetével. A padlón és a lépcsőn is villognak és futnak a színes fények. A műsor kezdete óta ezek mit sem változtak. A stúdióban van egy nézőtér, ez félkörben helyezkedik el. Ezzel szemben van tíz számítógép, ahol a játékosjelöltek ülnek. Középütt van egy asztal, azon két számítógép, és az asztal mellett egymással szemben két szék, itt ül a játékmester és a játékos. Szereplők A kvízműsorban a legfontosabb szereplő a játékmester, ő az, aki adásról-adásra lebonyolítja a játékot, és talán úgy is mondhatjuk, hogy ő a műsor arca, ezért is fontos, hogy olyan ember legyen, akiben a nézők megbíznak és akit szeretnek. A legyen Ön is milliomos játékmestere Vágó István. Nagyon művelt emberről van szó, aki általá-
ban fejből tudja a megoldásokat, ezért a nézők tisztelik. Vágó István és a játékvezetők nagyon összetett és bonyolult személyiségeknek látszanak, de ha a néző sok adást megnézett, akkor előbb-utóbb kiismeri a taktikájukat. A játékvezető is ember, így van olyan játékos, akit szimpatikusnak talál, és annak segít, de van olyan, akit kevésbé talál annak, azt még néha hátráltatja is. Vágó István maga mondta az egyik adásban, hogy érte olyan vád, hogy a fiatal hölgyeknek többet segít, de ezt tagadta. A műsor másik fontos szereplője a játékos, aki már azért is megküzdött, hogy játszszon. Kétféleképpen lehet adásba kerülni. Az egyik lehetőség, hogy Interneten jelentkezik valaki, a másik az, hogy telefonon. Egyszerre tíz játékos kerül adásba, és egy sorkérdéssel eldöntik, hogy ki játsszon. Általában a játékosok nevét nem jegyezzük meg, de vannak kivételek, például Nemesdy József, aki a legtöbb pénzt vitte el a műsor történetében,
20 milliót. Bár a többség nem a nevét, hanem foglalkozását jegyezte meg, postás, mivel ehhez az álláshoz nem kell több diploma, ezért az eredmény kicsit megdöbbentő. Mára azonban Nemesdy József „médiasztár” lett, több adásban is szerepelt, például a Desszert című beszélgető műsorban. A harmadik fontos szereplő a műsorban a közönség. Ő felelős a jó hangulatért és drukkol a játékosnak. A közönség soraiban ülnek a játékos kísérői is. A közönségnek van egy másik nagyon fontos szerepe: a segítés. A közönségben fiatalokat és időseket egyaránt találunk, és mindkét nem képviselteti magát, s egyformán élvezi mindenki. A negyedik fontos résztvevő a műsorban, aki nem élő személy, de nélküle nehéz lenne elképzelni a műsort, a számítógép. Ez adja és válogatja a kérdéseket, amiket a kérdésszerkesztők előre betápláltak. Játékszabály A játékszabály nem bonyolult, a játék kezdete óta nem változott, mivel ez egy lízingelt, átvett, nem saját gyártású produkció. A játék célja a fődíj, a 40 millió forint megnye-
rése. Ehhez be kell kerülni a műsorba, ezt telefonon, vagy Interneten keresztül lehet megtenni, de ez még nem elég a játszáshoz, mivel egy adásba tíz játékos jelölt szerepel, ezek közül, hogy ki játszik, azt egy sorkérdéssel döntik el, és aki a leghamarabb válaszol, az kerülhet a játékos székébe. A sorkérdés egy sorba állítási feladat, a négy választ kell sorba rendezni a kérdésben megadott módon, ha valaki a székbe került, akkor „már csak” tizenöt kérdésre kell válaszolnia, és övé lehet a fődíj. Egy kérdésre négy lehetséges választ adnak meg, ezek közül kell kiválasztania a játékosnak a helyeset. A kérdések három csoportra vannak osztva. A kérdések nehezedő sorrendben következnek. Aki az ötödikre válaszol, az már biztos százezer forint nyereményt tudhat magáénak, ha a tizedikre is válaszol, akkor biztos másfél millió forintja van. Ha valaki megkapott egy kérdést és nem tudja rá a választ, akkor segítséget kérhet, egy játékosnak három segítsége van. Az első a közönség. A játékos, ha elakad, akkor kérheti a közönség segítségét, akik ilyenkor egy szerkezet segítségével megjelölik a szerintük helyes választ, és ezt egy grafikonon megjelenítik. A játékos pedig ezek után megjelöli a szerinte helyes választ. Általában azt szokta megjelölni, amelyikre a legtöbben szavaztak, bár van, amikor a közönség téved. A második a felezés. Ilyenkor a számítógép a négy lehetséges válasz közül elvesz kettőt, így a játékosnak csak kettő közül kell választania. A harmadik segítség a telefon. Itt a játékos egy ismerősét hívja fel, akinek a telefonszámát előre megadta. Fél perce van, hogy elmondja a kérdést, és választ kapjon rá az ismerőseitől. Itt derül ki, hogy a műsor nem élő, hanem konzerv, mert az ismerős meg szokta kérdezni a játékost, hogy hol tart. Nézettség és vélemények A műsor nézettségi mutatói nagyon magasak voltak, az ember azt gondolta, hogy végre az ész diadalmaskodott. Igen ám, de jött egy valóságshow, Győzike, ami megelőzte a műsort. De azért az iskolában, még mindig így biztatnak minket a tanárok: „Tanulj, hogy sok pénzt nyerhess a Vágónál.” S történelemórán a tanárnő csak annyit mond egy bonyolult fogalomra: „Ez olyan hárommilliós”, és az már természetes, hogy a műsorban felmerülő tananyaghoz kapcsolódó kérdést a következő órán megbeszéljük. De nem csak az iskolában van így, a felnőtteket is érdekli az adás. A fanatikusak az Interneten és a teletexten még több információt szerezhetnek a műsorral kapcsolatban. Sipos Katalin 12. A
17
Részlet Martonosi Ágnes A Valami Amerika és a Magyar vándor című filmekről készített esszéjéből Eddig a magyar filmek megjelenése nem számított nagy eseménynek, eltekintve néhány kivételtől. 2001-ben az Üvegtigris és a Moszkva tér hódított, 2002-ben pedig a Valami Amerika került a mozikba, mely az Üvegtigrishez hasonlóan nevettetni akart. A történet persze más jellegű és a karakterek is mások, azonban a siker hasonló mértékű volt. Ugyanebben az évben a magyar filmek nagyon sikeresek voltak külföldön. Ebben az esztendőben a magyar filmek 49 díjat hoztak el a világ filmfesztiváljairól, köztük egy olyan szép „növényt”, mint a cannes-i Arany Pálma, de a csillogó „nagyvadakban” sem volt hiány, így például a velencei Ezüst Oroszlánt és a locarnói Ezüst leopárdot is a magyarok vitték el. A 2002-es évet Magyarország felfedezettje tetőzte: Pálfy György Hukkléját találták a legjobb elsőfilmnek az Európai Filmdíj kiosztásán. Az elmúlt évek során talán a legsikeresebb a 2004-es év volt, mely során számos magyar filmet mutattak be mind a hazai mozikban, mind külföldön. Közel 20 játékfilmre majdnem másfél millióan látogattak el. Az évet Herendi Gábor történelmi komédiája, a Magyar Vándor nyitotta meg, mely, bár nem hozott akkora sikert, mint a már említett Valami Amerika, mégis magas nézettséggel indította a 2004-es szezont. Pár szó a rendezőről Életének fontos pillanatai egyetemi évei után érkeznek el. Mindig is érdeklődött a filmek iránt, ez később meg is mutatkozott. Már az egyetemi filmklubban hosszabb és rövidebb filmeket készített, melyeknek a közönség előtt mindig nagy sikere volt. Legkedveltebb kategóriája a vígjáték. Miután az egyetemet befejezte, pár évet a kamerától távol töltött el, de 1989-től forgatókönyveket kezdett el írni televíziós reklámokhoz. Később a BBDO Budapest nevű híres amerikai reklámcég kreatív igazgatója lett és így élőben is elsajátíthatta a reklámfilmezés fortélyait. Ahogy később mondja, igyekezett mindent ellesni a rendezőktől. amit csak e műfajban lehet. Ekkor kezdett el saját magától reklámfilmeket rendezni, majd az Akció Reklámügynökség munkatársaként már kizárólag csak filmrendezőként dolgozott. 1993-ban saját céget alapított Skyfilm néven. Itt számos megbízást kapott különböző reklámfilmek forgatására, és ebben a stúdióban született meg első nagy játékfilmje, a Valami Amerika. Nemcsak a filmjeiben, de a reklámjaiban is nagy szerepet kap a humor, de ugyanakkor az
18
érzelmekre is nagy hangsúlyt fektet. Első nagy sikerei a Postabank-reklámhoz nyúlnak vissza. Ő készítette a Szenzációs négyest a tornászokkal, majd a többi Postabank-filmet Reviczky Gáborral. A legismertebb reklámjai közé tartoznak a Soproni Ászok reklámklippjei, illetve a Pannon GSM-reklámok. A nagysikerű Valami Amerika után hozzálátott egy kosztümös történelmi film forgatásához, melynek címe a Magyar vándor. A film stílusa a Gyalog galoppra emlékeztet, ami azt sugallja, hogy a filmben nincs hiány humorban.
A két filmcím Hogy hogyan kapcsolódik a Valami Amerika cím a történethez? Erre a kérdésre a legjobb választ maga Herendi Gábor adta. Elmondása szerint a filmben egy magyar származású amerikai állampolgárságú férfi érkezik Budapestre, aki jól felkavarja az ott élők életét. Hernádi célja az volt, hogy a film mondanivalóját elrejtse a címben, miszerint ne várjuk az „amerikai nagybácsit”, ne várjuk a külső segítséget, hanem próbáljuk saját magunk megvalósítani álmainkat. Herendi másik filmje a Magyar vándor, melyben a hét vezért kíséri végig a magyar történelem legfontosabb állomásain. Ennek a filmcímnek kettős jelentése van. Utal Magyar Zoltán tornász világbajnok lólengésgyakorlatára, melynek egyik eleme olyan híres lett, hogy azt a világon mindenhol magyar vándornak hívják, és utal a már említett magyar történelem nagy állomásaira, melyeket a hét vezér kalandos útja mutat be nekünk. Költségek, bevételek és nézettség Egy Internetes honlap ranglistáján a Valami Amerika című magyar film egy hét alatt huszonhét alkalommal került fel a tíz legnézettebb film közé. Ezzel a rekorddal megdöntötte a Titanic című monstre opusz többéves rekordját. Herendi elárulta, hogy a Valami Amerika bevétele jóval 300 millió forint fölött járt, de ugyanakkor hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy a 225 millió forintból készülő film visszahozta volna az árát, mivel a bevétel 60 százaléka a moziknál marad, a fennmaradt 40 százalékon pedig a forgalmazó, illetve a gyártó osztozik.
Ezek az okok vezették tehát Herendit más források kereséséhez, hogy a Magyar vándor című filmet el tudja készíteni. Az MMK-döntése alapján Herendi 40 millió forintnyi támogatást kapott, hogy elkészíthesse második nagy filmjét. Továbbá más cégek és társaságok is hozzásegítették Herendit ahhoz, hogy elkészíthesse új filmjét. Ilyen támogató volt többek közt a Pick, a Soproni Ászok, a Mol, a Djuice, a Boci, a Nokia, a Libri könyvesbolt, a Tv2, a Pestiest, és a Danubius Rádió. Ezeket a támogatókat a filmben is fel lehet fedezni, de erről talán egy kicsit később. A magyar história humorral tűzdelt története 300-350 millió forintba került. Miután Hernádi elég támogatót szerzett és megszerezte a hiányzó összeget, sikeresen leforgatta új filmjét. A Magyar vándor erősebben kezdett, mint a Valami Amerika. A film bemutatóját követő első négy nap alatt 79. 566 néző látogatott el a mozikba és a multiplexekbe, hogy láthassák az új remekművet. A film egyértelműen tetszik az embereknek. Több díszbemutatót is tartottak mely szintén ezt a tényt támasztja alá. Ennek a pozitív visszajelzésnek az egyik oka az az, hogy a Valami Amerika óta a nézők bíznak Herendiben és tudják, hogy nem fognak csalódni filmjeiben. A mások ok pedig a példaértékű reklámkampány volt. Martonosi Ágnes 12. D
A sztereotípiák A sztereotípia, amely az ábrázolás, a megjelenítés és a vélemények sablonos módjaira utaló kifejezés, egyúttal olyan minősítési mód, amely a kategorizálást és az értékelést is magába foglalja. A sztereotípiák olyan általános jellegzetességek, amelyek feltételezhetően az egész csoportra igazak. Ideológiai értelemben a sztereotipizálás mindig valamely csoport érdekérvényesítését támogatja mások rovására. Tessa Perkins így írt a sztereotipizálásról: 1) A szterotípiák nem mindig negatívak 2) Nem mindig a kisebbségi csoportokról és a legszegényebbekről szólnak 3) Saját csoportunkra is vonatkoztathatjuk 4) Nem merevek és változatlanok 5) Nem feltétlenül és nem is mindig hamisak Főbb média-szövegfajták: Szappanoperák, szituációs komédia, talk-show, vetélkedő, sportműsor, hírműsor, reklám, műsorközi kontinuitás, klip.
A szappanoperák eredete A szappanopera elnevezés rádiósorozatot jelölt kezdetben. Két sikeres rádiószéria támogatója a Procter & Gamble cég volt, mely főként szappanokat és illatszereket gyártott. Először csak erre a két adássorozatra, majd az összes többire ráragasztotta a köznyelv a szappanopera-kifejezést. A sorozatoknak két alaptípusát különböztetjük meg. Ezek a serials és a series kifejezések. Serials: lényeges az előzmények ismerete, az epizódot úgy zárják le, hogy a néző a folytatást izgatottan várja. Pl.: Dallas, Topmodell, Esmeralda, Onedin család, Vad angyal, Megperzselt szívek. Series: a főhős, illetve a hősök egy csoportja azonos, de minden epizód önmagában lezárt egység. Pl.: Colombo, Farm, ahol élünk, Derrick, Rex felügyelő A szappanoperák világa „A szappanoperák világa, avagy mi varázsolt el milliókat Magyarországon. Latin- Amerikai álom pénzről, szerelemről, barátságról, és a családról, egyszóval a boldogságról. ” (A Frei dosszié műsorából) A kereskedelmi csatornák megjelenésével betörtek hazánkba a szappanoperák, és nézők millióinak szívét hódították meg. Az embereknek azáltal, hogy beleképzelik magukat a teleregények szereplőinek életébe, szinte minden vágyuk teljesül, azonosulnak velük és belegondolnak abba, „ha annak a hölgynek sikerült, nekem miért is ne sikerülhetne”. Képzelőerejük és a telenovellák
segítségével valóra válik az álmuk. Fontos a szappanoperák sztereotip rendszere. Mivel vágyakat ébreszt az emberekben, azonosulnak velük, a rosszakat szeretnék megbüntetni, a jóknak szurkolnak. Ez általában tetszik az embereknek, mivel ilyenkor sem a kor, sem a pénz, semmi nem számít, csakis a szabad véleménynyilvánítás. Mexikó lakosai a tesztközönség, visszajelzéseik nagyban befolyásolják a szereplőgárda tagjait és a cselekmény alakulását. Már szociológusok is kimutatták a tényt, hogy a televízió veszi át az irodalom szerepét, mivel olvasás közben szükség van a képzelőerőnkre ahhoz, hogy egységes kép alakuljon ki a fejünkben a műről. Ezzel szemben a szappanoperák esetében ezt a feladatot a rendező átveszi tőlünk. A szappanoperákban nincsenek bonyolult jellemek, csak pozitív és negatív szereplők, akik nem változnak. Nagyon fontos az esztétikum, fontos, hogy még a gonoszra is jó legyen ránézni. Ezek a színésznők többnyire modellek, szépségkirálynők voltak, mielőtt a színészi pálya felé orientálódtak. Ezek a telenovellák azért tudnak annyi nézőt a televízió elé ültetni, mert olyan érzelmekről szólnak, melyek rengeteg családból hiányoznak: szerelemről, szeretetről, egymással beszélgető házastársakról, s mindezt olyan szövegkörnyezetben, mondatokban, melyeket szinte soha nem használunk, vagy félünk kimondani, sőt még saját magunknak bevallani is.
Szemelvények a statisztikák köréből Statisztikák kimutatták, hogy a szappanoperák a nyugdíjas, a munkanélküli és a háztartásbeli személyek legnagyobb hányadának szívét érintik meg. A televízióban sugárzott telenovellák számítanak a legelérhetőbb kikapcsolódási időtöltésnek. A szappanoperák felmérések szerint olcsón eladható manipulatív műsorok. Brazíliában például egyetlen nap alatt harminc telenovellát sugároznak, ebből tizenkettőt az esti órákban fő műsoridőben. A világon pedig esténként kb. 320 millióan néznek mexikói és 160 millióan brazil szappanoperát, ez együttesen megközelítőleg fél milliárd, ami a világon élő 6 milliárd embernek jelentős hányada. A teleregénygyártó cégek meghatározott korú célközönségnek készítik műsoraikat. Például a Pampák királyát főként negyven évnél idősebb nők, a Paula és Paulinát tizenhét év körüli fiatal lányok, a Titkok és szerelmeket pedig harminc és harminckilenc év közötti nők nézték Magyarországon. A Rabszolgasors című filmsorozat 200 epizódját több mint 170 országban vetítették. Kínában is 200 millió nézőt szögezett a televízió elé. A főhősnő Isaurát alakító színésznő alakítása annyira jól sikerült, hogy a nézők teljes mértékben azonosították a rabszolgalánnyal, ezért más szerepekben nem is tudta őt a közönség elfogadni. Papp Noémi 12. D
Viccek
1 betűsek: N, a, p, d, a 2 betűsek: Az, el, ad, zó, da, la, az
- Kérek egy üveg bort! - Milyet! - Mindegy, verekedéshez lesz.
3 betűsek: Per, cso, óra, adó, all, olg 4 betűsek: vége, édes, lakó, akar, adta 5 betűsek: angol
- Honnan tudja az indián, hogy kiszáradt a patak? - Onnan, hogy rettentően porzik a kenu.
6 betűsek: roppan 7 betűsek: Naponta, tapogat
- Mi az abszolút felkapott cikk? - Szélben a szoknya.
Két víziló beszélget az állatkertben: - Tegnap a gondozóm nagyon leszidott. - Ugyan miért? - Mert lenyeltem. Két férfi beszélget: - Az én anyósom olyan, hogy bármely tárgyról órákig tud beszélni.
- Az semmi! Az enyémnek még tárgy sem kell, mégis napokig jár a szája. Két elítélt beszélget a börtönben? - Te miért vagy itt? - Belém szeretett az anyósom. - Hogy-hogy? - Elcsavartam a fejét. - Mi a véleménycsere? - Mikor bemész a főnököd irodájába a saját véleményeddel és az ő véleményével jössz ki. Vernyik Anita 10. D
Lipták Renáta 10. A
Két ember beszélget 1956-ban: - Magának mi a véleménye a politikai helyzetről? - Véleményem ugyan van, de nem értek vele egyet.
19
JAG-VILÁG 2005-2006. I. szám Főszerkesztő: Kocsisné Maráczi Margit Számítógépes szerkesztés: Galó Dániel A szöveget gondozta: Hoffmann Éva Szerkesztőség: Papp Noémi, Martonosi Ágnes, Vernyik Anita Első borító: Nadobán Nóra 11.A Hátsó borító: Lipták Renáta 10.A Kiadja: József Attila Gimnázium, Makó Felelős kiadó: Rója István igazgató
