11
lt T:~'
át111 :
1/f,L€»f
/1
rk a~.c: 2013 NGV 2 5. AZ ORSZÁGGYŰLÉS Alkotmányügyi, igazságügyi é s ügyrendi bizottsága
Bizottsági módosító javasla t Kövér László az Országgyűlés elnöke részére Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 46/1994 . (IX. 30.) OGY határozat 94 . § (1) bekezdése és 102 . § (1) bekezdése alapján az „egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefügg ő módosításáról” szóló T/12824. számú törvényjavaslathoz a következő
bizottsági módosító javaslato t terjeszti elő:
1. A törvényjavaslat 7 . (1) bekezdése a következők szerint módosul : „(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997 . évi LXXXIII . törvény (a továbbiakban : Ebtv .) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „9/A . § A Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2013 . évi V. törvény (a továbbiakban : Ptk.) 6:130. §-ában foglaltakat a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és a 30 . § (2) bekezdése szerint i szerződéssel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hog y esetükben a) a pénztartozás teljesítésére a Ptk. 6 :130. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidő hatvan nap , b) a pénztartozás teljesítésére szerződésben kikötött határid ő a hatvan napot meghaladó részében semmis .'
2
2. A törvényjavaslat 84 . (30) bekezdése a következők szerint módosul : „(30) A Pp. a következ ő XXII. Fejezettel egészül ki : „XXII. FEJEZE T A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek 347. A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése [Ptk. 2:54. § (5) bek.] iránt indított perekben az I–XIV. Fejezet rendelkezéseit e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni . 348. § (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes belföldi lakóhelye , belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy – ha az alperes nem természetes személy – belföldi székhelye található . (2) Ha az (1) bekezdés alapján az illetékes bíróság nem állapítható meg, a perre a F ővárosi Törvényszék illetékes . 348/A. § (1) A keresetet csak ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésére vonatkozó keresettel lehet összekapcsolni . A perben viszontkereset el őterjesztésének, beavatkozásnak nincs helye. (2) A keresetlevélben meg kell jelölni a jogsértés megtörténtének id őpontját, valamint – ha rendelkezésre áll – az azt alátámasztó bizonyítékot is csatolni kell. A keresetlevélbena felperesnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik-e . 348/B. § (1) A per minden szakaszában kötelez ő a jogi képviselet . [(1)] (2) A bíróság elrendeli az el őtte folyamatban lév ő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya a közösséghez tartozással összefügg ő személyiségi jog érvényesítése, ha az igények ugyanabból a ténybeli alapból származó jogsérelemmel függnek össze . Azonos ténybeli alap esetén az azonos hatáskörű bíróságok el őtt folyamatban lév ő pereket is egyesíteni kell azzal, hogy a továbbiakban az a bíróság jár el, amelyhez a legkorábban érkeztetett keresetlevelet benyújtották. (3) Ha a (2) bekezdés alapján egyesített perben a felperes a közösséghez tartozássa l összefüggő személyiségi jogsértésb ől eredő kár megtérítése iránti követelést is érvényesít,a bíróság elrendeli annak önálló ügyként történő tárgyalását, és azt a per jogerős elbírálásái g felfüggeszti. A bíróság a felfüggesztés megszüntetését követően a pert az általános szabályo k szerint tárgyalja. (4) A felperes a keresetlevélben foglalt nyilatkozatával igazolja, hogy a jogsérelemmel érintet t közösséghez tartozik. (5) A bíróság a személyiség lényeges vonásának min ősülő, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségjegy vonatkozásában azt vizsgálja, hogy a közösséget bántó, jogsérelem alkalmas lehet-e arra, hogy általában véve a közösséghez tartozó személ y személyiségi jogának a sérelmét is okozza .
3
(6) A jogsértés körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétl ődő jellegére,a felróhatóság mértékére, a jogsértés közösségre gyakorolt hatására – tekintettel megállapított sérelemdíjat egy összegben kell megítélni, ami a sérelemdíj iránti igényt érvényesít ő felpereseket egyetemlegesen illeti meg.'
3. A törvényjavaslat 129 . §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása és a törvényjavaslat önmagár a vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölése megfelel ően változik : „(4) A Cnytv . 27. §-a helyébe a következ ő rendelkezés lép : „27.
Végelszámolás lefolytatása esetén akérelemhez csatolni kell :
a) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolását a szerveze t biztosítottjai adatainak átadásáról s b) a szervezetnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatait, ideértve a felügyelőbizottság, illetve a szervezet könyvvizsgálójának jelentését is , c) az elfogadott zárójelentést, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerint i beszámolóját, a vagyonfelosztási határozatot, d) az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratokat, e) a végelszámoló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette .'
4. A törvényjavaslat 129 . §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása és a törvényjavaslat önmagár a vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölése megfelel ően változik : „(7) A Cnytv. a 43/A . §-t követően a következ ő 17/A. alcímmel és ezt követő 43/B– 43/D. §-sal egészül ki : „17/A . Abíróságfeladatai aszervezet végelszámolása során
43/B. & (1) A végelszámoló által a végelszámolás bejelentése változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell
iránt benyújtott
a) a végelszámolás megindítását elrendel ő határozat keltét , b) a végelszámolás kezd ő időpontját é s c) a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét , születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jog i személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a megbízásából eljáró természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét is. (2) A végelszámolás bejelentése iránti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell
4
a) a szervezet jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozatát , b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre i s kiterjedő nyilatkozatot, c) szükség szerint a nyilatkozatot arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról a szervezet tájékoztatta . (3) Avégelszámolásnak a szervezet megszűnése nélküli befejezése esetén a szervezetnek a végelszámolás befejezéséről, a tevékenység továbbfolytatásáról, a végelszámoló felmentéséről és a döntéshozó szerv megválasztásáról szóló határozatát is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez . 43/C.§(1)Abíróság részére a végelszámolónak az arról szóló tájékoztatást melybe n bemutatja, hogy a végelszámolás befejezésére miért nem került még sor és azt, hogy a végelszámolás befejezésére várhatóan mikor kerül sor, változásjegyzési kérelem benyújtás a nélkül kell a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint kell benyújtania, és azt a bíróság (2) bekezdés szerint vizsgálja. (2)Ha a bíróság a tájékoztatást nem találja megfelel őnek, a végelszámolót határid ő tűzésével pénzbírság terhe mellett a beszámoló kiegészítésére hívja fel . Ha a bíróság a tájékoztatóta kiegészítést követően sem tartja megfelel ő nek vagy a végelszámoló a felhívásnak határid őben nem tesz eleget, a bíróság az Ectv . szerinti ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja .Az intézkedések eredménytelensége esetén a bíróság az Ectv . szabályai szerint új végelszámolót jelöl ki a felszámolói névjegyzékb ől, a korábbi végelszámoló nyilvántartásból való törlés e mellett. 43/D.§ (1)Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti – ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is – és ezért az Ectv .-ben írt intézkedések alkalmazásának lehet helye, határid ő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a végelszámolót – az Ectv.-ben írt esetben a civil szervezet korábbi vezet ő tisztségviselőjét –, hogy kötelezettségeinek teljesítését igazolja . (2)Ha a végelszámoló kötelezettségeinek teljesítését nem igazolja a bíróság az Ectv . 9/I. § ában írt intézkedéseket alkalmazza.'
5. A törvényjavaslat
129 .
§
(15)
bekezdése a következ ők szerint módosul :
„(15) A Cnytv. 29–31 .alcíme [59. § (2) bekezdése] és rendelkezés lép :
59–61 .§-a helyébe
a következ ő
„29. Azalapítvány megsz űnésének megállapítására irányuló polgári nemperes eljárá s [(2) Az alapítvány megszüntetésére és az alapítvány nyilvántartásból való törlésér e irányuló kérelmet az alapító nyújthatja be azon indok megjelölésével, hogy a z alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy má s alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk . 3 :403. § (1) bekezdés b) pont) 59. §(1)Az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelem vagy indítvány esetén a kérelemhez csatolni kell a kérelmet vagy az indítványt alátámasztó okiratokat.
5
(2) Ha a kérelem vagy indítvány el őterjesztésének indoka az, hogy az alapító okiratba n meghatározott idő eltelt, a kérelemben erre kell hivatkozni . (3) Ha az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelemben az alapítván y megszűnésének megállapítását arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal val ó egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet megküldi az alapítványnak . (4) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg az alapítványnak, hogy a kézbesítést ől számított harminc napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e . (5) Ha a kérelemben foglaltakat az alapítvány vitatja, a bíróság az eljárást megszünteti , egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítván y megszűnésének megállapítását a (3) bekezdésben meghatározott okból, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell . Ha az eljárás megszüntetésének abból az okból, hogy azt az alapítvány vitatja nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet elutasítja. A bíróság a kérelmet elutasító végzésében felhívja az alapítót, hogy harminc napo n belül keresetlevélben kérheti az alapítvány (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszűnésének megállapítását, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetn i kell." 30. Az alapítvány megszűnésének megállapítására és az alapítvány megszüntetésére irán uló polgári peres eljárás 60. § (1) Az alapítvány megszűnésének megállapítása iránti perre – ideértve az alapító által a z 59. § alapján indított pert is – az alapítványszékhelye szerinti törvényszék illetékes . (2) Az alapítvány megszüntetésére irányuló perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszé k illetékes . (3) Ha a bíróság az alapítványt megszünteti, a jogerős ítéletet megküldi az alapítványt nyilvántartó bíróságnak . A nyilvántartást vezető bíróság az alapítványt – a törvényben meghatározott eljárást követ ően – törli a nyilvántartásból; a végzés ellen sem fellebbezésnek , sem felülvizsgálatnak nincs helye . 31 . Az alapítvány megszűnésének és az alapítvány megszüntetésének nyilvántartásba való bejegyzése iránti eljárá s 61 . § (1) Ha a bíróság az alapítvány megszűnését__megállapítja, v megszünteti, az Ectv .-ben foglalt szabályok szerint jár el .
y az alapítványt
(2) A nyilvántartást vezető bíróság a kényszer-végelszámolást, egyszer űsített törlési eljárás t követően az alapítványt törli a nyilvántartásból ; a végzés ellen fellebbezésnek é s felülvizsgálatnak nincshelye.'
6
6. A törvényjavaslat 129 . (22) bekezdésének m) pontja elmarad : (A Cnytv.) [m) 59. § (1) bekezdésében a „74/E. § (1) bekezdés a)–c) pontjában” szövegrés z helyébe a „3 :48. § (1) bekezdés a) pontjában és a 3:403. § (1) bekezdés a) és c)
pontjában” szöveg ]
7. A törvényjavaslat 129 . (23) bekezdése a következők szerint módosul : „(23) Hatályát veszti a Cnytv . [a)] 56. § (1) bekezdés c) pontja[ , 60. § (2) bekezdése] .”
b)
8. A törvényjavaslat 129 . § (27) bekezdés c) pontja a következ ők szerint módosul : „(A Cnytv)
c) 94. (1) bekezdés e) pontjában [ca)] a „kezelő szerv” szövegrész a „kurátor” szöveggel , [cb) az „ , illetve megnevezését, valamint lakóhelyét (székhelyét)” szövegrész a „lakóhelyét” szöveggel, ] (lép hatályba) ”
9. A törvényjavaslat a 178 . §-t követően a következ ő X. Fejezettel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása és a törvényjavaslat önmagár a vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölése megfelel ően változik : „X. Fejeze t A Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2013 . évi V. törvény módosítása
179 . A Polgári Törvénykönyv Második Könyvéhez kapcsolódó módosítá s 179.k A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban : Ptk.) 2:51 . § (3) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: „(3) Ha bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot, az (1 ) bekezdésben foglalt szankciókat bírósági jogkörben eljárt személy esetén a bírósággal , ügyészségi jogkörben eljárt személy esetén a Lomfőbb Ügyészséggel szemben kell
7 érvényesíteni . Ha az eljárt bíróság_nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szembe n kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általáno s munkáltatói jogkört gyakorolja." 180. A Polgári Törvénykönyv Harmadik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k 180. § (1) A Ptk . 3 :63. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : „(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja. ” (2) A Ptk . 3 :65. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : „(4) A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal ne m felelnek .” (3) A Ptk . 3 :83 . §-a a következő szöveggel lép hatályba : „3 :83 . § [Jogutódlással történő megszűnés) Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét .” (4) A Ptk . 3 :85 . § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(1) Az egyesület jogutód nélküli megsz űnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az al pszabályban meghatározott, az egyesüle t céljával megegyez ő vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kel l átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megsz űnő egyesület vagyonáról, vagy ha a z alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt ne m szerezheti meg .” (5) A Ptk. 3 :86 . § (2) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: „(2) Ha az egyesület jogutód nélkül megsz űnik, a hitelez ők kielégítetlen követelésük erejéi g kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezet ő tisztségviselőivel szembena szerződésen kívül okozott károkért való felel ősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe . Ez a rendelkezés végelszámolással történ ő megszűnés esetén nem alkalmazható . ” (6) A Ptk . 3 :196 . § (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: 1) A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötés e harmadik személyekkel szemben nem hatályos ."
8
„(1) A részvénytársaság az alapt őkehuszonötszázalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket . A saját részvények mértékének megállapításánál a részvénytársaság tulajdonaként kell figyelembe venni a részvénytársasá g többségi befolyásaalatt álló jogi személy – ideértve a külföldi székhellyel rendelkez ő, a rá irányadó jog szerintkorlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaság –tulajdonában álló részvényeket is . A részvénytársaságtulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is, amelyeket tulajdonosuka részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál,továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeketa részvénytársaság követelésbiztosítékáulfogad el . ” (8) APtk.3 :227.§-a akövetkez ő szöveggel léphatályba : „3 :227. § [Pénzügyi segítségnyújtás korlátozása] (1) Nyilvánosan működő részvénytársaság az általa kibocsátott részvények megszerzéséhe z csak • iaci feltételek mellett osztalékfizetésre felhasználható va_ ona terhére n ' 'tha t harmadik személynek pénzügyi segítséget feltéve, hogy ehhez az igazgatóság el őterjesztése alapján a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatáva l hozzájárult. (2) Az el őterjesztés tartalmazza a pénzügyi segítségnyújtás indokát, a kockázatokat, a lebonyolítás feltételeit, a részvények ellenértékét és a társaság által a pénzügy i segítségnyújtással elérhető előnyöket. Az el őterjesztést az igazgatóság köteles a nyilvántart ó bíróságnak benyújtani . ” (9) A Ptk . 3 :240. §-a a következő szöveggel lép hatályba : „3 :240. § [Egyéb részvényfajták és az átváltozó kötvényt (1) A részvénytársaság az e törvényben meghatározottakon kívül más részvényfajta vag y részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja el, ha az alapszabályban meghatározzaa kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét . (2) A részvénytársaság alapt ő kéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amely egy később bekövetkez ő objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul á t (átváltozó kötvény) . (3) A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltozó vagy feltételesen átváltozó kötvény kibocsátására.” (10) A Ptk. 3 :259 . § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban együttesen a szavazatok legalább eg y százalékával rendelkez ő részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó – a napiren d részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelel ő – javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmén me'elenését ől számított n olc na .on belül közlik az igazgatósággal, az igazgatóság a kiegészített napirendr ő l, a részvényesek által el őterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követ ően hirdetményt tesz közzé .A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.”
9
(11) A Ptk. 3 :261 .
(5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba :
„(5) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek,a részvénytársaság felszólítására a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társasá g bizonyítja, hogy a részvényes a kifizetés feltételei fennállásának hiányáról tudott vagy tudni a kellett .” (12) A Ptk. 3 :272. & (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgy űlésre szóló meghívóta közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megel őzően, a társaság honlapján kell közzétenni . A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza a napirend kiegészítésére való jo g gyakorlásának feltételeit is, továbbá feltünteti a határozattervezetek és a közgy űlés elé terjesztendő dokumentumok eredeti és teres terjedelm ű szövege elérhet ő ségének helyét. ” (13) A Ptk. 3 :272. & (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(3)Anyilvánosan működő részvénytársaság a társaság honlapján, a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza : a az összehívás idő . ont'ában me ! lévő részvén ek számára és a szavazati 'o ok arán ár a vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külö n összesítéseket; b a na irenden szere l ő ü ekkel ka csolatos előter'esztéseket az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat ; c) a képvisel ő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, h a azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.” (14) A Ptk. 3 :272 . -a a következ ő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatály „(4) Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteend ő közgyűlési anyagokata közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy id őben elektronikus úton is meg kel l küldeni .” (15) A Ptk. 3 :273 . &-a a következ ő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : „(4) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya megengedi, hogy a részvényes szavazati jogát a közgy űlést megel őzően postai úton gyakorolja, e jog gyakorlását érvényesen csak olyan feltételhez kötheti, amely a részvényes személyazonosság a megállapításához szükséges .” (16) A Ptk. 3 :278. § (1) bekezdés eLpon ja a következ ő szöveggel lép hatályba: (A közgyűlésrőljegyzőkönyvet kell készíteni,amely tartalmazza)
„e) a határozati javaslatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelye k tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástó l tartózkodók számát .”
10
(17) A Ptk. 3 :282 . § (3) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(3) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja . Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos .” (18) A Ptk. 3 :303 §-a a következ ő szöveggel lép hatályba : „3 :303 . § [Feltételes alaptőke-emelést (1) A részvénytársaság feltételes alapt őke-emelést határozhat el átváltoztatható, illetv e átváltozó kötvények forgalomba hozatalával . (2) A forgalomba hozott átváltoztatható és átváltozó kötvények összesített névértékéne k összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét. (3) Az átváltoztatható kötvényt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani . (4) Az átváltozó kötvény egy kés őbb bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át. (5) A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni a) azt, hogy a kötvény kibocsátása zártkörűen vagy nyilvánosan történik; b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvénye k sorozatát, a jegyzés helyét és idejét ; c) a kötvények részvénnyé történ ő átalakításának, illetve átalakulásának feltételeit , időpontját; d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit ; e) kötvény zártkörű kibocsátása esetén a kötvények átvételére jogosult személyeket és a z általuk jegyezhető kötvények számát, névértékét, kibocsátási értékét és sorozatát.” (19) A Ptk.3 :305§-a a következ ő szöveggel lép hatályba : „3 :305. § [Átváltoztatható kötvény helyett részvény igénylése és átváltozó kötvén y átalakulása] (1) Az átváltoztatható kötvény tulajdonosai a kötvény futamidején belül, a közgy űlés által meghatározott időtartam alatt írásban - nyomdai úton előállított kötvények eseténa kötvényeknek az igazgatóság részére történ ő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékéné l alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidej űleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözeteta részvénytársaságnak megfizetni . A nyilatkozat megtételével a kötvénytulajdonos jogosultt á válik részvényutalványra . (2) Az átváltozó kötvény az alaptőke felemelését átváltozó kötvény kibocsátása útjá n elhatározó közgyűlési határozatban foglalt objektív feltételek bekövetkezte alapján alakul á t részvénnyé . Az átváltozó kötvény tulajdonosai az objektív feltétel bekövetkeztét követ ően,a közgyűlés által meghatározott id őtartam alatt írásban - nyomdai úton el őállított kötvények esetén a kötvényeknek az igazgatóság részére történ ő benyújtásával - kötvényeik helyéb e részvényt igényelhetnek . A kötvénytulajdonos az objektív feltétel bekövetkeztével jogosulttá válik részvényutalványra . A kötvény átváltozása a törvény erejénél fogva következik be . (3) A kötvényt kibocsátó közgyű lési határozatban foglaltaknak megfelel ően az (1) és (2 ) bekezdés szerinti bejelentés megtételére rendelkezésre álló id őtartam lejártát, illetve az objektív feltétel bekövetkeztét követ ő első közgyűlésen vagy a közgyűlési határozatban
11
meghatározott id őpontban kell az alaptőke felemeléséről dönteni, és ennek megfelel őena részvénytársaság alapszabályát módosítani ." (20) A Ptk. 3 :319. §-a a következő szöveggel lép hatályba : „3 :319 . § [Egyesülés-[ Az átváltoztatható vagy átváltozó kötvény esetén az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonos számára olyan jogosultságokat kell biztosítania , amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogel őd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájáru l jogosultsága csökkenéséhez . A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelhet i a jogutód részvénytársaságtól . Az e bekezdésben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták a kötvénytulajdonosok helyzetét eg y esetleges egyesülés esetére .” (21) A Ptk. 3 :320 . §-a a következő szöveggel lép hatályba : „3 :320. § [Egyesülési közgy űlések ] Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határoza t meghozatala során a közgyűlési határozathoz való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseke t megfelelően alkalmazni kell .” (22) A Ptk. 3 :321 . §-a a következő szöveggel lép hatályba : „3 :321 . § [A részvénytársaság szétválása ] (1) Nyilvánosan működő részvénytársaság nem válhat szét . (2) A részvénytársaság szétválása során a részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell .” (23) A Ptk. 3 :329 . § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(2) A szövetkezet esetében az el őtársaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelel ően alkalmazni kell . ” (24) A Ptk. 3 :332. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : „(4) A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekb ől álló szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe tagkén t belépni kívánó személyre átruházhatja . Az átruházó szerződést írásba kell foglalni .” (25) A Ptk. 3 :347 . §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : „(3) Ha a szövetkezet jogutód nélkül megsz űnik, a hitelezők kielégítetlen követelései k erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a szövetkezet vezet ő tisztségviselőjével szembena szerződésen kívül okozott károkért való felel ősség szabályai szerint, ha a vezet ő tisztségviselő a szövetkezet fizetésképtelenségével fenyeget ő helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történ ő megszűnés esetén nem alkalmazható .”
12
(26) A Ptk. 3 :354. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(4) A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulá s teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedését vagy annak eg y hányadát rá átruházza .” (27) A Ptk . 3 :361 . § (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(1) A tagsági jogviszony megsz űnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony id őtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját t őke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra . Az összeget a tagsági jogviszony megsz űnését követő három hónapon belül kell kiadni ; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis .” (28) A Ptk. 3 :391 . §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : „(3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személyne k nyilváníthatja.” (29) A Ptk. 3 :402.
(1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba :
„(1) Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át . Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét .” (30) A Ptk . 3 :404. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(3) A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, h a az alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy h a az alapító okirat által megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesüle t a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg .” (31) A Ptk . a) 3 :32. (2) bekezdése az „egységre” szövegrész helyett az „egységére” szöveggel , b) 3 :223 . § (1) bekezdése az „ellenérték legmagasabb összegének” szövegrész helyett a z „ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegének” szöveggel, c) 3 :223 . § (4) bekezdése a „megszerzésének indokáról,” szövegrész helyetta „megszerzésének indokáról és jellegér ől,” szöveggel , d) 3:250 . § (1) bekezdés b)pontja az „alapítás során kibocsátandó” szövegrész helyett a z „alaptőke összegét, az alapítás során kibocsátandó” szöveggel , e) 3 :251 . § (1) bekezdése az „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését” szövegrés z helyett az „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érint ő új befolyásoló körülmény nem merült fel” szöveggel , f) 3 :361 . § (2) bekezdése az „által – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként –a szövetkezet” szövegrész helyett az „által a szövetkezet” szövegge l lép hatályba.
13
(32) Nem lép hatályba a Ptk . a) 3 :329. & (3) bekezdése , b) 3 :404. & (4) bekezdése . (33) Hatályát veszti a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgy ú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi CXXXV . törvény 39 . §-a, valamint 42-44 . &-a. 181. A Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k 181.& (1) A Ptk . 4:124. & (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb két évre örökbefogadhatóna k nyilvánítja, ha a szül őjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szül ő önhibájábó l a) gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot vagy fél éven át semmilye n formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkü l megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések hat hónapon belül ne m vezetnek eredményre .” (2) A Ptk. 4 :233 . § (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(1) Nem rendelhető gyámul az a személy , a) aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll ; b) aki szül ői felügyeletet megszüntető vagy közügyekt ől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; c) akinek szül ői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét nevelésbe vették ; d) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították; vagy e) akit a szülő i felügyelet gyakorlására jogosult szül ő a gyámságból közokiratban vag y végrendeletben kizárt .” (3) A Ptk. a) 4:121 . (3) bekezdése a „gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben van” szövegrés z helyett a „gyermekét nevelésbe vették” szöveggel , b) 4 :124 . & (3) bekezdése az „az átmeneti nevelést” szövegrész helyett az „a nevelésb e vételt” szöveggel , c) 4:124. (5) bekezdése az „az átmeneti nevelést” szövegrész helyett az „a nevelésb e vételt” szöveggel , d) 4:127 . & (1) bekezdés b)pontja az „átmeneti nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe ” szöveggel , e) 4 :178 . & (5) bekezdése a „tartós nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe” szöveggel, .fl 4 :129. & (2) bekezdése az „átmeneti nevelésbe vett vagy tartós nevelésbe vett” szövegrés z helyett a „nevelésbe vett” szöveggel, az „a gyermeket a tartós nevelésbe vételt vagy a z örökbefogadhatóvá nyilvánítást követ ően” szövegrész helyett az „a nevelésbe vett, örökbefogadható gyermeket” szöveggel,
14
g) 4 :186. & (1) bekezdés g) pontja az „átmeneti nevelésbe vette ;” szövegrész helyetta „nevelésbe vette és a szül ő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg;” szöveggel, h) 4:191 . § (1) bekezdésb)pontja az „átmeneti nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe ” szöveggel, az „a szül ő” szövegrész helyett az „az a szülő, akinek szül ői felügyeleti jog a szünetel,” az „az átmeneti nevelésbe” szövegrész helyett az „a nevelésbe” szöveggel , i) 4:230. &a)pontja az „átmeneti vagy tartós nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe ” szövegge l lém hatályba. 182. A Polgári Törvénykönyv Ötödik Könyvéhez kapcsolódó módosítá s 182. Nem lép hatályba a Ptk . 5 :96 . & (3) bekezdésében a „A zálogjogosulti bizományos kérheti , hogy az ingatlan-nyilvántartás, a lajstrom vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartás zálogjogosultként feltüntesse.” szövegrész. 183. A Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k 183.§ (1) A Ptk . 6:106. §-a a következő szöveggel lép hatályba : „6:106. & [Vállalkozások közötti szerződéssel, valamint szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésével kapcsolatos közérdekű kereset ] (1) Vállalkozások közötti szerződés részévé általános szerz ődési feltételként váló,a pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszem űség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosul t hátrányára megállapító kikötést – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozások érdekeine k képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja . (2) A szerz ődő hatóság és a szerz ődő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerző dés részévé általános szerz ődési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejé t a) hatvan napnál hosszabb határid őben meghatározó szerz ődési kikötés hatvan napot meghaladó része semmisségének megállapítását ; vagy b) az e törvényben a szerz ődő hatóságra vonatkozóan meghatározottaktól eltér ő en,a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás hátrányára meghatározó, hatvan napot me g nem haladó határidőre vonatkozó kikötés – mint tisztességtelen kikötés – megtámadásával a kikötés érvénytelenségének megállapítását a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is kérheti . (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelem alapossága esetén a bíróság a kiköté s semmisségét, illetve érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerz ődő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása ne m érinti azokat a szerz ődéseket, amelyeket már teljesítettek. (4) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az (1) és a (2) bekezdé s szerinti olyan általános szerző dési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségéne k megállapítását, amelyet szerz ő déskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosa n megismerhet ővé, abban az esetben is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra . A
15
bíróság a sérelmes általános szerz ődési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségéne k megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától . (5) Az (1)-(2) és a (4) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről . A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz.A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását , tisztességtelenségének, illetve semmiségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. (6) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az olyan általáno s szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amel y a) vállalkozások közötti szerződésben kizárja a késedelmi kamatfizetési, illetve kizárja vag y korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkoz ó kötelezettséget ; b) a szerződő hatóság és a szerz ődő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződésben a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határid őt követő naptól eltérően határozza meg, illetve kizárja vagy korlátozza a késedelmi kamatfizetési, illetve a követelés behajtásával kapcsolato s költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget . (2) A Ptk . 6:130. -a a következ ő szöveggel lép hatályba : „6:130. [Pénztartozás teljesítésének ideje [ (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételét ől számított harminc napon belül kell teljesíteni . Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóság ., a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozásáta jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát . (2) A jogosult teljesítését ől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítésé t vállalkozási szerz ődés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megel őzte; b) nem állapítható meg egyértelm űen a jogosult fizetési felszólítása vagy számláj a kézhezvételének id őpontja; vagy c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetés i kötelezettségét . (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén az e rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosul t hátrányára eltérő szerződési feltételt — mint tisztességtelen kikötést — a jogosul t megtámadhatja . Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az (1)-(2) bekezdésben meghatározott határid őket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött id ő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóságnak szerz ődő hatóságnak nem min ősülő vállalkozással kötött szerződése eseténa pénztartozás teljesítésére kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis .
16
(4) Vállalkozások közötti szerz ődés esetén az ellenkez ő bizonyításáig tisztességtele n kikötésnek kell tekinteni a jóhiszem űség és tisztesség követelményének megsértéséve l egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerző dési feltételt, amelya pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszab b határidőt határoz meg . Pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóságnak szerz ődő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerz ődése esetén a pénztartozás teljesítésére az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményéne k megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határid őt, amely a hatvan napot nem haladja meg — mint tisztességtelen kikötést —, a jogosul t megtámadhatja ." (3) A Ptk . 6 :155 . §-a a következő szöveggel lép hatályba : „6 :155 . § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozá s fizetésére kötelezett hatóság szerz ődése esetén] (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóságnak szerződő hatóságnak nem min ő sülő vállalkozással kötött szerződése eseténa késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév els ő napján érvénye s jegybanki alapkamat — idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adot t pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat — nyolc százalékponttal növelt értéke . A kamat számításakor a késedelemmel érintet t naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév telje s idejére. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerz ődő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerz ődése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költsége i fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettsé g kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszege t megfizetni . E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezménye i alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít . A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatároz ó szerződési kikötés semmis . (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére a z e törvény által meghatározott fizetési határid őt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt — mint tisztességtelen kikötést — a jogosul t megtámadhatja . Szerződő hatóságnak szerz ődő hatóságnak nem min ősülő vállalkozással kötött szerz ődése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejér e e törvény által meghatározott fizetési határid őt követő naptól eltérően megállapító szerz ődési feltétel semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel , szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerz ődés e esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhe z képest alacsonyabb értékben meghatározó szerz ődési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezet t késedelme esetére kötbér fizetésére köteles .” (4) A 6 :198. § (3) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba :
17
Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményez ő kötelesa szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni , és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni . Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt .” „(3)
(5) A Ptk . 6 :247 . § (2) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(2) Határid őben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerz ődésben előírt teljesítés i határidőn belül megkezd ődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap . Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerz ődő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan é s indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtele n kikötést – a vállalkozó megtámadhatja .” (6) A Ptk. 6:417. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(4) A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti . A kötelezett ellen indult felszámolási vagy cs ődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötésé t megelőzően annak feltételeir ől tájékoztatta . A tájékoztatást követően a kezes jogosulta kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép . A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettség e lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre .” (7) A Ptk. 6:426. §-a a következő szöveggel lép hatályba : „6:426 . § [A kezes szabadulása a kötelemb ől] Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájábóla követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelent ősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítés i igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna .” (8) A Ptk. 6:470. § (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(1) Felel ősségbiztosítási szerz ő dés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosítóa szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetv e sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles .” (9) A Ptk. 6:549 . § (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(1) A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felel ősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogya kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozot t kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni . Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a ne m jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja .A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése .” (10) A Ptk.
18
a) 6:194. § (2) bekezdése a „jogcím” szövegrész helyett „jogcím,” szöveggel , b) 6 :395 . § (2) bekezdése a „látra szóló betétként” szövegrész helyett „látra szóló betétkén t vagy letétként” szöveggel , c) 6:534 . § címe az „életviszonyok” szövegrész helyett az „értékviszonyok” szövegge l lép hatályba. (11) A Ptk. 6:430. § (4) bekezdése nem lép hatályba . 184. A Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvéhez kapcsolódó módosítá s 184. § A Ptk. 7 :43 . § (3) bekezdése a „Semmis” szövegrész helyett az „Érvénytelen” szöveggel lép hatályba. 185. A Polgári Törvénykönyv Nyolcadik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k 185.§ (1) A Ptk. 8:1 . § (1) bekezdése a következ ő 7. ponttal kiegészülve lép hatályba : (E törvény alkalmazásában ) „7. szerződő hatóság : a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles .” (2) A Ptk. 8:1 . §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : „(6) A Ptk. épületekre vonatkozó rendelékezéseit más építményekre is megfelel ően alkalmaznikell.'
10. A törvényjavaslat 179 . (4)–(6) bekezdése a következők szerint módosul : „(4) Az 1–58 . §, az 59 . (1) bekezdése, a 60–65 . §, a 66. (3) bekezdés a)–d) és g) pontja, a 67 . § (1)–(3), (10) és (12)–(15) bekezdése, a 67. (17) bekezdés 1 ., 2., 4., 6–8., 10– 13., 15 ., 16 ., 18–20. és 25 . pontja, a 68–75 . §-a, a 76 . § (3) és (4) bekezdése, a 77–110 . §, a 111 . (1)–(3), (5)–(9), (11)–(31), (34)–(42), (44)–(46), (48), (49) és (51)–(54) bekezdése, a 112–128. §, a 129. [(1)–(5), (7)–(13), (15)–(19) és (22)–(25)] (1)–(6), (8)–(15), (17)–(21) és (24)–(27) bekezdése, a 130 . §, a 131 . § (1) és (2) bekezdése, valamint (4) bekezdés b) pontja, a 132–152 . §, a 153 . (1)–(14) és (16)–(22) bekezdése, a 154–172 . §, a 173 . (1)–(10) é s (12)–(23) bekezdése, a 174 . §, a 175 . § (2) bekezdése, a 176–178 . §, a 179. §, a 180 . § (1)– (32) bekezdése, a 181–185. §, a [180. §] 187. § és [181. §] 188. § 2014 . március 15-én lép hatályba.” (5) A 111 . § (4), (10), (32), (43), (47) és (50) bekezdése, valamint a 129 . [(6) és (14)] (7) és (16) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.
19 (6) A 129. [(20)] (22) bekezdése 2014. július 2-án lép hatályba ."
11 . A törvényjavaslat 181 . §-a a következ ők szerint módosul : „181 . § „A 174 . § [(14)] (15) és [(20)] (21) bekezdése a várandós, a gyermekágyas vagy szoptat ó munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönz ő intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
Indokolás
1.)A Ptk. 6 :130. §-ának pontosítására irányuló módosító javaslattal összefüggésben szüksége s válik a kötelez ő egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997 . évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 9/A. §-a helyébe lép ő rendelkezés Ptk.-ra vonatkozó hivatkozásának módosítása is .
2.) A törvényjavaslat már tartalmazza a Pp .-nek a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perekre vonatkozó, az új Ptk. 2 :54 . (5) bekezdésén alapuló speciális szabályait . Az anyagi jogi szabályozás érvényesülésének könnyítése érdekében szükség van további szabályok meghatározására, ami a Pp . speciáli s szabályainak bővítésével valósítható meg . A várhatóan nagyszámú felperes részvételével zajló perekben a bíróság munkáját jelentősen megkönnyítené, ha az anyagi jogi szabályok alkalmazásával felmerül ő eljárási nehézségeket a bíró jogi képviselők szakszer ű közreműködésével tudná kezelni, ezért a módosító javaslat a 348/B. (1) bekezdésének beiktatásával kötelez ő vé teszi, hogy a felek a peres pozíciótól függetlenül jogi képvisel ővel járjanak el. A törvényjavaslatban már szerepl ő, a perek egyesítését előíró szabály azt a célt szolgálja , hogy az azonos tényalapon nyugvó igények egy eljárásban kerüljenek elbírálásra, valamint az egy meghatározott közösséget ért sérelem kapcsán ne születhessen különböz ő bíróságokon, különböző tartalmú ítélet . Indokolt ugyanakkor e szabályozás kiegészítése . Előfordulhat ugyanis olyan eset is, amikor a jogsértésben több személy vesz részt, de az alperese k lakóhelye, székhelye különböz ő bíróságok illetékességi területén van. Erre nyújt megoldást a Pp. – módosító javaslat szerinti - 348/B . (2) bekezdésének rendelkezése azzal, hog y kötelezővé teszi az azonos ténybeli alapon nyugvó, de különböz ő bíróságokon megindult ügyek egyesítését is . Az új Ptk . 2 :54. (5) bekezdése szerint a megsértett közösség tagja a jogsértéssel elér t vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésnek valamenny i szankcióját érvényesítheti . Ebből következően kártérítési igényt is érvényesíthet a jogsértővel szemben. A kártérítési követelések érdemi elbírálása esetén azonban nem mell őzhető az igények egyéniesített vizsgálata, ami nagyszámú felperes esetén a per ésszer ű időn belül történő befejezését nehezítené meg . A módosító javaslat ezért kötelez ő vé teszi a kártérítés i igények külön perben történő elbírálását .
20
A Pp . - módosító javaslat szerinti - 348/B . (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a megsértett közösség tagja a szankciók érvényesítésének egyik jogalapját, a közösséghe z tartozását, erre vonatkozó nyilatkozatával bizonyíthatja, a nyilatkozat megtétele esetén e körülményre további bizonyítást nem kell lefolytatni . A 348/B. § (5) bekezdése szabályozza azt, hogy a személyiség lényeges vonásának minősülő, a közösséghez tartozással összefügg ő személyiségjegy vonatkozásában pontosan mit kell a bíróságnak vizsgálnia . E szabály egyértelművé teszi a jogalkalmazók számára, hogy nem a közösséget ért jogsértésnek az egyes egyénekre gyakorolt konkrét hatását kell vizsgálni , hanem azt, hogy a jogsértés általában véve alkalmas lehetett-e egyéni jogsérelem okozására , azaz megvalósult-e a jogsértés ún . átsugárzása a közösség tagjaira . Az új Ptk. a korábbiakban már idézett szabálya szerint a megsértett közösség tagjai sérelemdíj iránti igényt is érvényesíthetnek. A Pp. – módosító javaslat szerinti - 348/B . § (6) bekezdés e arra is utal, hogy a közösség megsértése miatt járó sérelemdíj iránti igénnyel kapcsolatba n milyen jelleg ű körülményeket kell vizsgálni .
3-8.) Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2013 . évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáró l szóló T/12833 . számú törvényjavaslat – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011 . évi CLXXV . törvén y módosításával – újraszabályozza a civil szervezetekre vonatkozó végelszámolási szabályokat . E törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy az új Polgári Törvénykönyv szabályainak megfelel ően, kinek a kérelmére (ügyész esetén indítványára) vagy kereseti kérelmére dönthet a bíróság a z alapítvány megszűnésének megállapításáról, illetve kinek a kereseti kérelmére dönthet a bíróság az alapítvány megszüntetésér ől. A civil szervezetekre és egyéb szervezetekr e vonatkozó új végelszámolási szabályok megfelel ő hatályosulásának a biztosítását célozzák a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefügg ő eljárási szabályokról szól ó 2011 . évi CLXXXI . törvény módosító javaslattal megállapítani javasolt rendelkezései . A módosító javaslat továbbá az alapítvány megsz űnésének megállapítására és megszüntetésér e vonatkozó eljárási szabályokat is összhangba hozza az egyes civil szervezetekkel kapcsolato s törvényeknek a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2013 . évi V . törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló T/12833 . számú törvényjavaslatnak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011 . évi CLXXV . törvény módosítását érintő rendelkezéseivel . 9.) Az új Ptk .-hoz kapcsolódó módosítások : 179. A Polgári Törvénykönyv Második Könyvéhez kapcsolódó módosítá s A Ptk . 2 :51 . § (3) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás a jogi személynek nem min ősülő bíróságok esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011 . évi CLXI. törvénnyel , annak 119-122 . §-aival való összhang megteremtését szolgálja . A pontosításra azért van szükség, hogy egyértelm ű legyen, hogy ha egy helyi bíróság az, ahol a személyiségi jogsértés t jogkörében eljáró és okozó bíró dolgozik, akkor mely bíróság perelhet ő: ez a módosítandó szöveg értelmében több bíróság esetében akár a törvényszék, akár az ítél őtábla is lehetne . A javasolt módosítás alapján viszont már egyértelm ű, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlás a okán kizárólag az adott helyi bíróság szempontjából releváns törvényszék jöhet szóba . A
21 módosítás értelmében hangsúlyosabbá válik az is, hogy a személyiségi jogsértés okozójána k tevékenysége a magánjogi szankcionálás szempontjából nem az eljáró bírónak, hanem anna k az egyébként jogi személy bíróságnak tudható be, amelynek elnöke felette a munkáltató i jogokat gyakorolja. 180. A Polgári Törvénykönyv Harmadik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k A 3 :63 . kiegészítése törvényi lehetőség hiányát pótolja egyesület esetében, figyelemme l arra, hogy a Ptk . 3 :32. § (1) bekezdése törvényi engedő rendelkezés meglétét kívánja meg az egyes jogi személy szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánításához, ugyanakkor a Ptk . maga az egyesület (és alapítvány) esetében erről a lehetőségről nem rendelkezik . (Gazdasági társaságok és szövetkezetek esetében a rendelkezés el őírása nem kívánatos.) A Ptk 3 :65 . § új (4) bekezdésére vonatkozó módosító javaslat az egyesülési jogon alapuló jog i személy típus, az egyesülés esetén kizárja a tagok mögöttes helytállását . Ellenkező szabályozás az egyesületi élet jelent ős visszaesését okozná, holott az egyesület a polgári önszerveződés kiemelt formája, amely társadalmi rendeltetéssel is bír. A szabályozás koherenciája érdekében a 3 :83. §.-sal kapcsolatos módosító javaslat világoss á teszi, hogy az egyesület nem alakulhat át, vagyis más jogi személy típussá nem válha t egyetemleges jogutódlással. A rendelkezésre azért van szükség, mert bár az eredeti jogalkotó i szándék is ezt takarta, az átalakulásra, egyesülésre és szétválásra vonatkozó általáno s szabályok érvényesülnek minden olyan kérdésben, amelyben az egyes jogi személy típuso k esetében a Ptk . vagy törvény nem rendelkezik másként . Mivel az átalakulás kérdését az egyesületi szabályozás nem érinti, olyan nem kívánatos törekvések is kialakulhatnának, amelyek az egyesület jogutódlásos szervezeti, típusos átalakíthatóságára irányulnának. Figyelemmel arra, hogy a civil szektor társadalmi közös szükségleteket elégít ki, olyan szabályozás kialakítására kell törekedni, amely a civil szervezet eltér ő rendelkezése esetén biztosítja, hogy a jogutód nélkül megsz űnő civil szervezet vagyona a civil szféra érdekei t szolgálja. A Ptk. 3 :85 . §-ának módosítására irányuló javaslat ezt az elvet valósítja meg, és a szabályozáson annyiban módosít, hogy a bírósági hatáskörb ől kivon nem bírósági döntési kérdést, és azt jogszabályra utalja . A vezető tisztségviselők vonatkozásában a 3 :86 . módosítására irányuló javaslat érvényesíti azt a kívánalmat, hogy az egyesület vezet ő tisztségviselői felelőssége ne haladja meg például a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a jogutód nélkül megsz űnő jogi személy hitelezőivel szemben helytállási kötelezettségét . Erre tekintettel, az egyesületek esetében i s beépíti az ún. wrongful trading szabályt . A rendelkezés szövegezése a gazdasági társaságokra vonatkozó előírással egyező. A 2009/101/EK Irányelv a korlátolt felel ősségű társaságok és a részvénytársaságok vonatkozásában nem biztosít kivételt a képviseleti jog korlátozásának hatálytalansága alól . E tilalmat fogalmazza meg a Ptk . 3 :196. §-ának módosítására irányuló javaslat a Ptk . 3:31 . §ához képest. A Ptk. 3 :222. §-ának módosítására irányuló javaslat az Európai Parlament és Tanác s 2012/30/EU Irányelv 27 . és 28 . cikkére tekintettel módosítja a rendelkezést . Ennek megfelelően a saját részvényre vonatkozó előírások kiterjednek immár azokra a társaságokra is, amelyek bár külföldi jog szerint jöttek létre, azonban korlátolt felelősségű társaságnak
22 vagy részvénytársaságnak minősíthetőek. A rendelkezés jogharmonizációs célú, azt a hatályo s Gt. is tartalmazza . A pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó részvénytársasági szabályozás kiegészítés e szükséges a 2012/30/EU irányelv rendelkezéseire figyelemmel, amely részletese n meghatározza az igazgatóság el őterjesztésének tartalmi elemeit . Mivel e kérdés társasági jogi vonatkozásairól más törvény nem szól és nem is szólhat, a jelenlegi általános jelleg ű rendelkezés kibontásának szükségessége merül fől (3 :227. §). A 3 :240 . § kapcsán a módosító javaslat érdemi változtatást nem tartalmaz : A módosítás egyrészről technikai jellegű, javítja a rendelkezés kodifikációs hibáját, másrészr ő l összevonj a a 3 :240 . §-ban és a 3 :240/A §-ban foglaltakat . Az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban tárgykörében született, az Európai Parlament és a Tanács 2007 . július 11-i 2007/36/EK irányelvéne k (részvényesi irányelv) 6 . cikk (1) bekezdés a) és b) pontja a közgy űlés napirendjének bővítéséhez, illetve a határozattervezet el őterjesztéséhez való részvényesi jogosultság részletes szabályait tartalmazza . A Ptk. 3 :259. §-ának módosítására irányuló változtatás a z irányelv maradéktalan átültetése érdekében lehet ő vé teszi a részvényes számára, hogy bármely napirendi ponttal összefüggésben határozattervezetet terjesszen el ő. A részvényesi irányelv 18 . cikke a jogellenesen történt kifizetések részvényesi visszafizetésének feltételéül szabja, hogy a társaság bizonyítja, hogy a részvényes tudott vagy a körülmények alapján tudnia kellett arról, hogy a kifizetés jogszabályellenes . Mivel a Ptk . kihirdetett szövege ezt a plusz kitételt nem tartalmazza, a maradéktalan harmonizáció miatt e feltétel tételes jogi megjelenítése szükséges a Ptk . 3 :61 . § (5) bekezdésében . A rendelkezésnek megfelelő fordulatot a hatályos Gt . is tartalmazza. A részvényesi irányelv maradéktalan átültetését szolgálja a Ptk . 3 :272 . §-ának módosítására irányuló javaslat, amikor nyilvános részvénytársaságok esetében a közgyűlési meghívó további tartalmi elemeit határozza meg . A Ptk. 3 :372 . §-ának módosítására irányuló módosító javaslatok a részvényesi irányel v rendelkezéseire figyelemmel kiegészítik a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak a közgyűléssel összefüggő közzétételi, tájékoztatási kötelezettségét . A Ptk. 3 :273 . §-ának módosítására irányuló módosító javaslat a részvényesi irányel v rendelkezésére figyelemmel világossá teszi, hogy lehet ősége van a nyilvánosan m űködő részvénytársaságnak arra, hogy el őzetes postai szavazási jogot biztosítson . Bár e kérdés főszabályként a társaság döntésétől, alapszabályi rendelkezést ől függő kérdés, így ezen okból a törvényi rendelkezésre nem lenne szükség, azonban a postai szavazás alapszabály i előírásaira vonatkozóan olyan garanciális szabály rögzítése szükséges, amely má s rendelkezésekből nem vezethet ő le. Emiatt szükségessé válik a rendelkezés megfogalmazása . A részvényesi irányelv el őírja a közgyűlés számára a határozathozatal körében rögzítend ő adatok körét . A Ptk . 3 :278 . §-ának módosítására irányuló módosító javaslat ennek érdekébe n egészíti ki a törvény szövegét .
23 A 2009/101/EK Irányelv a korlátolt felel ősségű társaságok és a részvénytársaságok vonatkozásában nem biztosít kivételt a képviseleti jog korlátozásának hatálytalansága alól . E tilalmat fogalmazza meg a módosító javaslat a Ptk . 3 :31 . §-ához képest . A módosító javaslat érdemi módosítást nem tartalmaz : elhagyja a §-ból az egyes bekezdések duplikációját, amelyet jelenleg az „egységesített szöveg” a jogtárakban tartalmaz, tovább á megszünteti a rövidítéseket („ill .") a szövegben . A rendelkezés célja kodifikációs hibák javítása. Azonban figyelemmel arra, hogy az átváltoz ó kötvényre vonatkozó Ptk .-beli rendelkezéseket külön törvény állapította meg így ezeket a rendelkezéseket érintő a technikai módosítás csak úgy hajtható végre, ha a rendelkezése k újonnan megállapításra kerülnek a módosító javaslattal . Egyidej űleg e külön törvén y vonatkozó rendelkezéseit pedig hatályon kívül kell helyezni . A Ptk. 3 :319-321 . §-ának módosítására irányuló javaslatok a jogrendszer koherenciájá t biztosítják . Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesülésér ől, szétválásáról szóló 2013 . évi CLXXVI . törvény tartalmazza a szervezeti változások részletszabályait, így a Ptk .-ban nem indokolt csupán egyes elemeket kiemelni . A hivatkozott törvény elfogadása során nyilvánvalóvá vált, hogy a szabályozás egységét az a megoldás szolgálja, hogy a Ptk . a garanciális, elvi jelentőségű szabályokat tartalmazza, és minden egyéb eljárási vag y szabályozási részletszabály e külön törvénybe kerül beépítésre . A Ptk . 3 :329. §-ának módosítására irányuló javaslat annak érdekében, hogy sajátos indo k nélkül ne érvényesüljön külön szabályozás ugyanazon helyzetekre, a szövetkezetek esetébe n az előtársaságra vonatkozó szabályokat egységesen rendeli alkalmazni, mell őzve az eltér ő szabályt . A Ptk . 3 :332. §-ának módosítására irányuló javaslat egyértelm űvé teszi, hogy bár a szövetkezetnek teljesített vagyoni hozzájárulás és az ahhoz kapcsolódó jogok (pl . osztalékr a való jogosultság) és kötelezettségek (személyes közreműködési kötelezettség) nem jelenne k meg részjegy formájában, attól még továbbra is érvényesül a szövetkezeti jogban az a lehetőség, hogy a tagsághoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek átruházhatók más tagra vag y tagként belépni kívánó személyre. A Ptk. 3 :347. §-ának módosítására irányuló javaslat a szövetkezetek esetében is bevezeti a wrongful trading felel ősséget a vezet ő tisztségviselők hitelez őkkel szembeni felel őssége körében . A Ptk. 3 :354 . §-ának módosítására irányuló javaslatban a szövetkezeti tagsághoz kapcsolód ó jogok és kötelezettségek átruházhatóságának szabályát a Ptk . koherenciájának fenntartás a érdekében szükséges a tagi belépés szabályozásánál is átvezetni . A módosító javaslat ezt rögzíti. A Ptk. elfogadott szövege alapján a tagsági jogviszony megsz űnése esetén a tagot vag y jogutódját a szövetkezet vagyonából olyan összeg illeti meg, amelyre a szövetkezet jogutó d nélküli megszűnése esetén lenne jogosult . A felhívott Ptk. 3 :48 . (2) bekezdéséb ől következően azonban ez azt jelentené, hogy a tag függetlenül attól, hogy mennyi ideig volt a szövetkezet tagja, a szövetkezet teljes rá es ő vagyonrészét kivihetné szövetkezetb ől, tehát a tagsági jogviszonya el ő tt keletkezet szövetkezeti vagyonból is részesedne . Ez azonban ellentmond a szövetkezeti változó t őke elvének és a jelenleg hatályos szabályozásnak is,
24
továbbá a szövetkezetet jelentős likviditási probléma elé állíthatja . A hatályos szövetkezeti törvénybeli szabály szerint a tagsági jogviszony megsz űnése esetére – a vagyon i hozzájáruláson felül – a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőkének csak a tagsági jogviszon y idő tartama alatt keletkezett összege illeti meg a volt tagot (ide nem értve a lekötött tartalékb a tartozó vagyont). Ezen elv további fenntartása érdekében a Ptk . 3 :361 . §-ának módosításár a irányuló javaslat a volt tagot megillető vagyonrész mértékét a szövetkezeti elveknek és a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelel ően állapítja meg. A Ptk. 3:391 . §-ának módosítására irányuló javaslat törvényi lehetőség hiányát pótolj a alapítvány esetében, figyelemmel arra, hogy a Ptk . 3 :32. § (1) bekezdése törvényi enged ő rendelkezés meglétét kívánja meg az egyes jogi személy szervezeti egységének jogi személly é nyilvánításához, ugyanakkor a Ptk . maga az alapítvány (és az egyesület) esetében erről a lehetőségről nem rendelkezik . (Gazdasági társaságok és szövetkezetek esetében a rendelkezé s előírása nem kívánatos.) A szabályozás koherenciája érdekében a Ptk . 3 :402. §-ának módosítására irányuló javaslat világossá teszi, hogy az alapítvány nem alakulhat át, vagyis más jogi személy típussá ne m válhat egyetemleges jogutódlással. A rendelkezése azért van szükség, mert bár az eredeti jogalkotói szándék is ezt takarta, az átalakulásra, egyesülésre és szétválásra vonatkoz ó általános szabályok érvényesülnek minden olyan kérdésben, amelyben az egyes jogi személ y típusok esetében a Ptk . vagy törvény nem rendelkezik másként . Mivel az átalakulás kérdésé t az alapítványi szabályozás nem érinti, olyan nem kívánatos törekvések is kialakulhatnának , amelyek az alapítvány jogutódlásos szervezeti, típusos átalakíthatóságára irányulnának . Olyan szabályozás kialakítására kell törekedni, amely az alapító vagy az alapító okirat eltér ő rendelkezése esetén biztosítja, hogy a megszűnő alapítvány vagyona a továbbiakban a kit űzött cél érdekeit szolgálja. A Ptk . 3 :404 . §-ának módosítására irányuló javaslat ezt az elve t valósítja meg, és a szabályozáson annyiban módosít, hogy a bírósági hatáskörb ől kivon nem bírósági döntési kérdést, és azt jogszabályra utalja. A szövegcserés módosító javaslatok szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaznak . Ezek egy része jogharmonizációs célú, a 2012/30/EU irányelv rendelkezéseire figyelemmel . Az f) pont vonatkozásában kiemelhető, hogy a Ptk . jelenlegi szövegezése – „nem pénzbeli vagyon i hozzájárulás” – az apportról szól, azonban ez megtéveszt ő , mert a jogalkotói cél arra irányult , hogy – egyezően a szövetkezeti törvény 64 . § (1) bekezdésében foglaltakkal – a szövetkeze t használatába adott vagyontárgy visszaszolgáltatásáról rendelkezzen . Következik ez abból is , hogy a rendelkezés a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat szabályozza, azonba n apport esetében a vagyontárgy nem a szövetkezet használatába, hanem tulajdonába kerül é s azért nem kell használati díjat sem fizetni . Erre tekintettel a vonatkozó Ptk .-beli bekezdés módosítása szükséges . A módosító javaslat a szöveges javaslatokra figyelemmel egyes rendelkezések elhagyásá t javasolja .
181 . A Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyvéhez kapcsolódó módosítások A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013 . évi XXVII.
25
törvény 94 . § (1) bekezdése értelmében 2014. január 1-jétől megváltoznak a nevelésbe vételr e irányuló hatályos szabályok (Csjt .), így indokolt, hogy a Ptk . Családjogi Könyve is kövesse a változásokat . 182. A Polgári Törvénykönyv Ötödik Könyvéhez kapcsolódó módosítá s A Ptk. 5:96. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás a rendelkezés els ő mondatának elhagyását javasolja, mert az abban foglalt szabály a § (2) bekezdése szerinti rendelkezésb ől logikusan következik, annak kimondása tehát felesleges . 183 . A Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyvéhez kapcsolódó módosítások A Ptk. 6:106. §-ára vonatkozó módosítás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelme s fizetések elleni fellépésr ől szóló 2011 . február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanác s irányelv (a továbbiakban 2011/7/EU irányelv) 3 ., 4., 6. és 7. cikkének való megfelelést szolgálja a vállalkozások közötti szerződésekben szereplő tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó közérdek ű keresetindítási jog, valamint a pénztartozás fizetésér e köteles hatóságokra vonatkozó közérdek ű keresetindítási jog tekintetében . A Ptk . 6:130. §-ának módosítására irányuló javaslat a 2011/7/EU irányelv 3 . és 4 . cikkének való megfelelést szolgálja, ezáltal a kiegészített már nem csak a vállalkozások egymá s közötti szerződései, hanem a pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóságnak a vállalkozással kötött szerz ődései vonatkozásában is meghatározza a pénztartozá s teljesítésének idejét . A Ptk. 6:155. §-ára irányuló módosítás a 2011/7/EU irányelv 2 ., 3 ., 4., 6. és 7. cikkének való megfelelést szolgálja, ezáltal a kiegészített már nem csak a vállalkozások egymás között i szerződései, hanem a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak a vállalkozással kötött szerződései vonatkozásában is meghatározza a késedelemi kamat mértékét, esedékességét, a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére a jogosultnak a késedelm i kamaton felül járó behajtási költségátalány összegét, és e — többnyire kógens — szabályo k megsértésének jogkövetkezményeit . A Ptk. 6:198. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás értelmében a vagyon védettségét má r az engedményezési szerződés megkötését követően biztosítani szükséges, nem indokolt ezt a védelmet csupán azt követően nyújtani, hogy a kötelezettet az engedményezésről értesítették. A Ptk . 6 :247 . (2) bekezdésének módosítására vonatkozó javaslat a 2011/7/EU irányelv 3 . cikk (4) bekezdésének és a 4 . cikk (5) bekezdésének való megfelelést szolgálja, anna k érdekében, hogy teljesüljön az irányelvnek az átadás-átvételi eljárás keretében történ ő teljesítés határidejére vonatkozó előírása. A Ptk. 6 :417 . (4) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás áttekinthet őbbé teszi a tájékoztatá s teljesítésével, illetve elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezményeket, egyben által a egyértelművé válik, hogy a tájékoztatás elmaradása esetén a kezes nem szabadul a kötelezettsége alól, csupán az egyezség szerint alakul a helytállási kötelezettsége . A Ptk. 6 :426 . §-hoz kapcsolódó módosítás szövegpontosító jelleg ű, mivel a „követelést biztosító jog” fordulat csupán a követelést biztosító jogról való lemondással összefüggésbe n értelmezhető, míg a 6 :426 . § ennél tágabb körben alkalmazandó, és a kezes szabadulása
26 annyiban következhet be, amennyiben emiatt a kötelezettel szembeni megtérítési igénye ne m nyerhet kielégítést . A Ptk. 6:430. § (4) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás megteremti az összhangot a 6 :418. § (1) bekezdése és a 6 :430. § (4) bekezdése között, elhagyva a felesleges ismétlést . A Ptk. 6 :470. § (1) bekezdésére irányuló módosítás annak érdekében pontosítja a felelősségbiztosítási szerződés fogalmát, hogy egyértelművé váljon, hogy a biztosítási szerződés nem csak a vagyoni károk biztosító általi megtérítésére, hanem a személyiség i jogok megsértése esetén a sérelmet szenvedett jogosult által igényelhet ő sérelemdíj megfizetésére is kiterjed(het) . A Ptk . 6:549. § (1) bekezdésének módosítása a jogi személynek nem min ősülő bíróságok esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011 . évi CLXI . törvénnyel ( a továbbiakban: Bszi.), annak 119-122. §-aival való összhang megteremtését szolgálja. A pontosításra azért van szükség, hogy egyértelm ű legyen, hogy ha egy helyi bíróság az, ahol a személyiségi jogi jogsértést jogkörében eljáró és okozó bíró dolgozik, akkor mely bírósá g perelhető : ez a módosítandó szöveg értelmében több bíróság esetében akár a törvényszék , akár az ítélőtábla is lehetne. A javasolt módosítás alapján viszont már egyértelmű, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlása okán kizárólag az adott helyi bíróság szempontjából releván s törvényszék jöhet szóba. A módosítás értelmében hangsúlyosabbá válik az is, hogy a személyiségi jogi jogsértés okozójának tevékenysége a magánjogi szankcionálá s szempontjából nem az eljáró bírónak, hanem annak az egyébként jogi személy bíróságnak tudható be, amelynek elnöke felette a munkáltatói jogokat gyakorolja . A szövegcserés módosítások kapcsán : A Ptk. 6 :395 . § (2) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás azt az esetet is kezeli, amikor a számlavezet ő nem bank, így betétgy űjtésre nem jogosult. A 6 :534. címéhez kapcsolódó módosítás nyilvánvaló elírást javít . A Ptk . 6:194. (2) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás a hiányzó központozást pótolja . 184. A Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvéhez kapcsolódó módosítá s A Ptk. Öröklési jogi Könyvében a 7 :43 . § (3) bekezdésének módosítása elírást javít . 185. A Polgári Törvénykönyv Nyolcadik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k A Ptk . 8 :1 . (1) bekezdésének 7 . ponttal való kiegészítésére vonatkozó javaslat a 2011/7/EU irányelvnek való megfelelés érdekében az irányelv szerinti hatóság fogalmára bevezeti a Ptk .ba a szerz ődő hatóság fogalmát . A Ptk. alkalmazásában szerződő hatóság a késedelme s fizetésekkel összefüggésben a közbeszerzésekr ől szóló törvény szerinti ajánlatkérő függetlenül attól, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles-e. A Ptk . 8:1 . (6) bekezdésére vonatkozó módosító javaslat az épített környezet alakításáról é s védelméről szóló 1997. évi LXXVIII . törvény és a Ptk. közötti kapcsolat megteremtés e érdekében beépíti a kódexbe a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959 . évi IV. törvény 686. §-át.
10.) A hatálybaléptető rendelkezések módosítása a törvényjavaslat szövegének módosításával összefüggésben válik szükségszer űvé . A törvényjavaslat szerkezeti egységeinek átszámozása, a szöveg tartalmi módosítása, a jogszabály önmagára vonatkozó merev hivatkozásainak
27 megváltozását is maga után vonja . Az új Ptk.-t érintő módosítások többségükben 2014 . március 15 . napján lépnek hatályba . A módosító javaslat ugyanakkor – tartalmi módosítá s nélkül – újraszabályozza a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdaság i tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013 . évi CXXXV . törvénybe foglalt, a Ptk .-ba beilleszteni kívánt rendelkezéseket . Annak érdekében, hogy 2014 . március 15-én egyértelmű legyen, hogy a Ptk. nem a 2013 . évi CXXXV . törvény szerinti, hanem a jelen módosító javaslat szerinti szöveggel lép hatályba, még a Ptk . hatályba lépése előtti időpontban hatályon kívül kell helyezni a 2013 . évi CXXXV . törvény érintett rendelkezéseit . Ezért az erre vonatkozó rendelkezés a törvényjavaslat kihirdetését követő 8. napon lép hatályba .
11 .) A T/12824/14 . számú módosító javaslat 43 . pontja (T/12824/16 . számú bizottsági ajánlás 47. pontja) kiegészíti a törvényjavaslat 174 . §-át egy új (14) bekezdéssel. Az új bekezdé s miatt szükséges a törvényjavaslat 181 . §-ának pontosítása is .
Budapest, 2013 . november 25 .
Dr. Cser-Palkovics András elnök
