10

KÖVETELÉSEK, KÖTELEZETTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ELSZÁMOLÁSA NYUGDÍJAS FOGLALKOZTATÁS A KÖZSZFÉRÁBAN ÉVKÖZI ADÓVÁLTOZÁSOK

2013/10

TARTALOM

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZAKLAPJA 1. évfolyam  10. szám  2013. november

Kiadja a Wolters Kluwer Kft. 1117 Budapest, Prielle K. u. 21–35. Telefon: (40) 464-565, +36 (1) 464-5656 Fax: +36 (1) 464-5657 E-mail: [email protected] Internet: www.wolterskluwer.hu Felelős vezető: a Wolters Kluwer Kft. igazgatója A kiadásért felelős: Tóth Gábor A kiadványok szerkesztéséért felelős: Kézdi Katalin Felelős szerkesztő: Orbán-Radóci Anikó Főszerkesztő: Szamkó Józsefné Lektor: dr. Aradi Zsolt Műszaki kiemelt főmunkatárs: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán Nyomdai előkészítés: Wolters Kluwer Kft. DTP-csoport Nyomdai munkálatok: Kaposvári Nyomda Kft. – 130886 Felelős vezető: Pogány László

A lapot megrendelheti honlapunkon (www.complex.hu), e-mailben, levélben, faxon vagy bemutatótermünkben személyesen: Telefon: (40) 464-565, +36 (1) 464-5656 Fax: +36 (1) 464-5657 Postacím: 1518 Budapest, Pf. 101 E-mail: [email protected] Kiadó és bemutatóterem: Wolters Kluwer Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35. A bemutatóterem nyitva tartása: H–Sz: 9:00–16:30, Cs: 9:00–18:00, P: 9:00–16:00 (ebédidő: 12:00–12:30) Hirdetési információ: Szőcs Károly Tel.: +36 (40) 464-565, +36 (1) 464-5544 E-mail: [email protected]

SZÁMVITEL Követelések, kötelezettségek elszámolása az új államháztartási számvitelben . . . . . . . . . . . 1 Befektetett eszközökkel kapcsolatos új számviteli elszámolási szabályok II. . . . . . . . . . . . . . 5 MUNKAÜGY Nyugdíjas foglalkoztatása a közszférában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 ADÓZÁS A központi költségvetési szervek tevékenységét érintő évközi adóváltozások . . . . . . . . . . . 13 AKTUÁLIS KÉRDÉSEK Fontosabb gazdálkodási, számviteli jogszabályok változásai 2013. szeptember 1-jétől . . . 16

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS LAP MÁR DIGITÁLISAN IS ELÉRHETŐ! A Digitalstandon megvásárolt lapjait PC-n, táblagépen és iPad-en egyszerűen és gyorsan, már a megjelenés pillanatától bárhol elérheti és saját polcán olvashatja, itthon vagy akár külföldön is. A digitális lap tartalmilag megegyezik a nyomtatottal, az áttekinthetőséget keresési funkció segíti. A Költségvetési gazdálkodás lap digitális változatára az alábbi linken fizethet elő: https://digitalstand.hu/koltsegvetesigazdalkodas

TISZTELT OLVASÓINK!

ISSN 2063-9449 Termékkód: YOV1358-201310 Előfizetési díj egy évre 19 990 Ft + áfa

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

Ebben a lapszámunkban folytatjuk az új államháztartási számviteli ismeretek bemutatását. Ezen belül két nagyon fontos témakör került feldolgozásra: az egyik az előző számunkban már megkezdett befektetett eszközök új számviteli szabályai bemutatásának 2. része, a másik a követelések és kötelezettségek új, az eddigiektől eltérő szabályait ismertető írásmű. Az adózási rovatunkban az évközi adóváltozásokat foglaljuk össze. A munkaügyi rovatunkban a közszférában foglalkoztatott nyugdíjasokhoz kapcsolódó szabályokat mutatjuk be. Ebben a számunkban folytatjuk az Aktuális rovatunkban a gazdálkodási, pénzügyi és számviteli témájú jogszabályi változásokra történő figyelem felhívását.

Szamkó Józsefné

S Z Á MVITE L

Követelések, kötelezettségek elszámolása az új államháztartási számvitelben Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) – a költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetésén és a pénzügyi számvitel eredményszemléletén kívüli – legfontosabb változása a követelések és kötelezettségek (ezzel összefüggésben a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek) eddigi szabályoktól, sőt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénytől (Szt.) eltérő kezelése. A követelések és kötelezettségek (kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek) fogalmának pontos ismerete, az ezekhez kapcsolódó nyilvántartási és könyvviteli számlák megfelelő használatához szükséges előírások elsajátítása alapvető jelentőségű nem csak a költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó szabályok szabályos követése (kötelezettségvállalással terhelt és szabad előirányzat kimutatása, fedezetvizsgálat stb.) szempontjából lényeges, hanem a tevékenység eredményének és az eszközök bekerülési értékének megállapításához is, hisz az Áhsz. – e tekintetben összhangban az Szt.-vel – az eredményszámlákra és a mérlegszámlákra főszabályként* e számlákkal, és nem tőkeváltozás számlákkal szemben könyvel. Cikkünkben az Áhsz. követelésekkel, kötelezettségekkel (kötelezettségvállalásokkal, más fizetési kötelezettségekkel) kapcsolatos főbb jellemzőit tekintjük át mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitel oldaláról, kitérve a két elszámolási rendszer közötti összefüggésekre is. Terjedelmi okokból a cikk nem foglalkozik a sajátos elszámolási módot igénylő függő követelésekkel és kötelezettségekkel, illetve az olyan követelés vagy kötelezettség jellegű tételekkel, mint például az adott és kapott előlegek.

A követelések A követelések fogalmát az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 6. pontja határozza meg. Követelésként – összhangban az Szt. rendelkezéseivel és az államháztartási gazdálkodásban (nem a számviteli értelemben vett) óvatossági elvvel – csak a már elismert, biztos, jogszerű fizetési igényt lehet elszámolni. Az államháztartás bevételei között a legnagyobb arányt kitevő közhatalmi típusú követelések esetén ugyanakkor egy sajátos szabályt is rögzít az Áhsz., ennek értelmében a fenti feltételeknek megfelelőnek kell tekinteni a kötelezett (adózó, járulékfizető stb.) bevallása alapján megállapított, valamint az olyan követelést is, amelyet a kötelezett ugyan vitat, de jogszabály alapján azt fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell. Nem tartoznak ugyanakkor a követelések közé az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követelések (ezek nyilvántartása a 03. számlacsoportban történik). A költségvetési számvitelben a követelések nyilvántartása az államháztartás egészére kiterjedő közgazdasági szempontú osztályozás, az Áhsz. 15. mellékletében található egységes rovatrend szerint történik. Az egységes rovatrend bevételi („B”-vel kezdődő) rovatait képezi le az Áhsz. 16. mellékletében található számlatükör 0-ás számlaosztályában a 09. számlacsoport. A számlacsoportban található, az egyes rovatok nevét viselő számlák további tagolása a költségvetési * Főszabályként, de nem kizárólag, mivel a nem vásárlás, értékesítés jellegű gazdasági események elszámolása továbbra is eredményszámla és mérlegszámla, vagy mérlegszámla és mérlegszámla közötti egymással szembeni könyvelésével történik, pl. térítésmentes átadás, átvétel, értékcsökkenés, értékvesztés, vagyonkezelésbe adás és vétel.

I. ÉVFO L Y A M | 10. S Z Á M | 2 013 . NOV EMBER

gazdálkodás során a bevételek beérkezésének folyamatához igazodik: előirányzatok megállapítása (előirányzati nyilvántartási számlák), bevételi előírások, azaz követelések (követelés nyilvántartási számlák), és bevétel beérkezése (teljesítés nyilvántartási számlák). Például a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlák a számlatükörben: 09402. Szolgáltatások ellenértéke 094021. Szolgáltatások ellenértéke előirányzata 094022. Követelés szolgáltatások ellenértékére 094023. Szolgáltatások ellenértéke teljesítése A közgazdasági tartalom mellett a követelések másik osztályozási szempontja, hogy azok az adott költségvetési évben, vagy azt követően esedékesek. Az Áhsz. 43. § (4) bekezdése alapján költségvetési évben esedékes követelés az olyan követelés, amely teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a követelés nyilvántartásba vételének vagy az év eleji nyitás során a költségvetési évben esedékes követelések és a költségvetési évet követő években esedékes követelések közötti átsorolás évére esik. Például, ha fizetési haladék miatt a tárgyév júliusában előírt követelést a következő év márciusában kell teljesíteni, a költségvetési évet követő években esedékes követelések között kell a követelést nyilvántartásba venni. A következő év nyitásakor azonban ezt az összeget – mivel az akkor már a tárgyév márciusára vonatkozik – át kell sorolni a költségvetési évben esedékes követelések közé. A követelés nyilvántartási számlákkal szemben a 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla és 0042. Költségvetési évet követően esedékes köve-

1

S Z Á MVITE L

Befektetett eszközökkel kapcsolatos új számviteli elszámolási szabályok II. Folytatjuk a 2014. január 1-jén hatályba lépő, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: új Áhsz.) befektetett eszközökkel kapcsolatos változtatásainak ismertetését. A cikkünk előző részében az új fogalmakkal, elnevezésekkel és tartalmi meghatározásokkal, valamint a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök bekerülési értékének meghatározásának előírásaival foglalkoztunk. Ebben a részben a befektetett eszközökkel kapcsolatos lényegesebb gazdasági események számviteli elszámolását, az értékcsökkenés, értékvesztés és értékhelyesbítés szabályait és elszámolásait, a vagyonelemek mérlegben történő értékelését és a leltározásra vonatkozó előírásokat ismertetjük.

A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökkel kapcsolatos fontosabb gazdasági események számviteli elszámolása A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökkel kapcsolatos gazdasági eseményeket az új Áhsz. alapján a költségvetési számvitel és a pénzügyi számvitel szabályai szerint kell elszámolni. Ezen elszámolások költségvetési számvitelt érintő bevételi, kiadási előirányzatokat, követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését az új Áhsz. 15. mellékletében meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani, ettől eltérni nem lehet, azonban saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatók. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin a 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben történik azok növekedésének – így különösen annak keletkezése, árfolyam-változás miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenésének – így különösen annak más általi átvállalása, elengedése, árfolyamváltozás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az végleges vagy nem végleges, költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségeknek minősül. A követelések nyilvántartási számláin a 004. Követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a követelés növekedésének – így különösen annak előírása, vásárlása, átvétele, elszámolt értékvesztés visszaírása, árfolyamváltozás miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenésének – így különösen annak behajthatatlanná válása, értékesítése, átadása, elengedése, elszámolt értékvesztése, árfolyamváltozás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes követelésnek minősül. Nem lehet a követelések nyilvántartási számláin nyilvántartani a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban:


Szt.) szerinti biztos (jövőbeni) követeléseket, hanem azokat a 03. Függő és biztos (jövőbeni) követelések nyilvántartási számlán a 006. Egyéb nyilvántartási számlával szemben kell állományba venni. A teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel. E nyilvántartási számlákat alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül kormányzati funkciók szerint tovább kell tagolni. A 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán belül a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhető kiadások évközi elszámolására külön nyilvántartási számla található. A beszerzés, a vásárlás és a beruházás gazdasági eseményei a K6. Beruházások, a felújítás a K7. Felújítások rovatokon, illetve az ehhez kapcsolódó 056.–057. nyilvántartási számlákon kerülnek elszámolásra, melyeket az 1. táblázat foglal össze. A pénzügyi könyvvezetés során az előbbi, rovatokon megjelenő gazdasági események az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatásának könyvelése az 1–9. számlaosztályán belül vezetett könyvviteli számlákon történik. Ugyancsak itt kell elszámolni az eszközök egyéb – rovatokon nem elszámolható – változását is. Az 1.–3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazza. A vagyonváltozás eredményre gyakorolt hatását pedig az 5., 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számláinak alkalmazásával kell kimutatni. Az államháztartás új számviteli rendeletéhez kapcsolódóan megjelent az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet (továbbiakban: Kontírozási tételek rendelete). A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökkel kapcsolatos legfontosabb gazdasági események alapvetően a Kontírozási tételek rendelete II.–IV.

5

M U N KAÜ G Y

Nyugdíjas foglalkoztatása a közszférában 2013. január 1-je óta szigorú szabályok vonatkoznak a nyugdíjasok foglalkoztatására a közszférában. Ezek egyrészt az illetmény és a nyugellátás párhuzamos igénybevételét zárják ki, másrészt a miniszteri irányítású, felügyeletű költségvetési szervekkel jogviszonyban állókra főszabályként (újra-)alkalmazási tilalom érvényesül az öregségi nyugdíjra jogosultakra. A közvetlenül nyugdíj előtt állókat ugyanakkor – sérülékeny munkaerő-piaci helyzetükre tekintettel – speciális garanciák védik. Az alábbiakban ezeket a szabályokat tekintjük át a közalkalmazottak és a közszolgálati tisztviselők esetén.

Ki minősül nyugdíjasnak? A nyugdíjasokra vonatkozó speciális szabályok értelmezéséhez először azt kell tisztázni, ki minősül nyugdíjasnak. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) alkalmazásában a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) definícióját kell alkalmazni [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. A közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 7. §-a külön nyugdíjas fogalmat tartalmaz, amely azonban lényegében megfelel az Mt. definíciójának. Eszerint az minősül nyugdíjasnak, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. Utóbbi esetben az is feltétel, hogy az ellátást részére jogerősen megállapították. Nem minősül tehát nyugdíjasnak a közalkalmazott, illetve közszolgálati tisztviselő, ha már beadta ugyan az ellátás iránti igényét, de azt jogerősen még nem állapították meg számára. A bírói gyakorlat alapján ezen az sem változtat, ha a nyugdíjbiztosítási szerv – legfeljebb hat hónapra – visszamenőlegesen állapítja meg a nyugellátásra való jogosultságot. Ha a jogviszony megszüntetésének pillanatában a jogosultsági feltételek nem álltak fenn, az érintett munkát végző nem tekinthető nyugdíjasnak (BH2007/136.). Nyugdíjasnak minősülnek továbbá a rokkantsági ellátásban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesülők is. Végül, az egyházi, felekezeti nyugdíjban, vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülők is nyugdíjasok (ez utóbbi esetben akkor, ha az ellátást már jogerősen megállapították). A közszolgálati tisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha nyugdíjasnak minősül [Kttv. 7. § (3) bek.]. Ilyen szabályt a Kjt. kifejezetten nem tartalmaz, ám az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből eredően a közalkalmazott is köteles bejelenteni, ha a törvény alapján nyugdíjasnak kell tekinteni [Mt. 6. § (2) és (4) bek.].


A nők 40 éves jogosultsági idejével igénybe vehető ellátás A két jogállási törvény eltérően kezeli a nők 40 éves jogosultsági idejével igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjra jogosultakat [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (2a) bek.]. A Kjt. szerint a nő kérelmére kötelező felmentéssel megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt, ha a kérelmező a szükséges 40 év jogosultsági idővel legkésőbb a felmentési idő leteltekor rendelkezik. E feltétel teljesítését a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni [Kjt. 30. § (4)–(5) bek.]. Ennek azért van jelentősége, mert az is jogosultsági feltétel az ellátáshoz, hogy a kérelmező ne álljon biztosítással járó jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják [Tny. 18. § (2a) bek. b) pont]. Az igénybe vételhez tehát meg kell szüntetnie a fennálló közalkalmazotti jogviszonyát (illetve minden más biztosítási jogviszonyát is). Észre kell venni, hogy ebben az esetben a kérelmező közalkalmazott még nem minősül nyugdíjasnak, hiszen a felmentéskor csak a jogosultsági feltételek egy részét teljesíti, az ellátást jogerősen még nem állapíthatták meg neki. Ebből eredően az e jogcímen felmentett közalkalmazottnak jár a végkielégítése is, és a speciális felmentési védelmeket is alkalmazni kell rá (lásd még alább). További kedvezményes szabály, hogy ha az így felmentett közalkalmazott legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni [Kjt. 78. § (4) bek.]. A Kttv. ettől eltérően kifejezetten nyugdíjasnak tekinti azt is, aki a 40 év jogosultsági időt a felmentési idő leteltekor teljesíti, és erre tekintettel kéri felmentését [Kttv. 7. § (1) bek. d) pont és Kttv. 63. § (2) bek. f) pont]. Az e formában felmentett közszolgálati tisztviselő így nem jogosult végkielégítésre. A Kttv. a nyugdíjasok számára nem tartalmaz kedvezőbb szabályokat a jubileumi jutalomra jogosultság körében (Kttv. 150. §).

9

A DÓZ ÁS

A központi költségvetési szervek tevékenységét érintő évközi adóváltozások Évközben több olyan salátatörvény látott napvilágot, amely az adó-, a járulék- és az illetékszabályokat is módosította. A törvények a 66-os, a 103-as és a 111-es Magyar Közlönyben kerültek kihirdetésre. A változások több időpontban léptek hatályba és a központi költségvetési szervek gazdálkodását nem mindegyikük érintette. A cikk célja az, hogy azokra a változásokra hívja fel a figyelmet, amelyek a központi költségvetési szervek gazdálkodását közvetlenül vagy közvetetten érintik.

A cikkben feldolgozásra került jogszabályok: – 2013. évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól (Mtv1.). – 2013. évi CIII. törvény az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról (Mtv2.). – 2013. évi CXXIII. törvény az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról (Mtv3.). – 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) – 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról (Öpt.) – 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról (Gjt.) – 2012. évi LVI. törvény a távközlési adóról – 2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről (Pti.) – 98/2013. (VI. 13.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról

I. A személyi jövedelemadó törvény módosítása A célzott támogatás Az Öpt. lehetővé teszi, hogy a pénztár a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére célzott szolgáltatásokat nyújtson. A munkáltató által célzott szolgáltatásokra befizetett összeg egy elkülönített közös számlára kerül, és a juttatásból az intézmény összes pénztártag dolgozója részesedhet. Célzott szolgáltatásként azok a – pénztár szolgáltatási szabályzatában szereplő – szolgáltatások nyújthatók, amelyek a pénztár és a munkáltató közötti szerződésben rögzítésre kerültek (pl. speciális egészségügyi szűrővizsgálatok, fogászati ellátások finanszírozása). A célzott támogatás tehát olyan speciális befizetés, amely nem kerülhet a magánszemély tagok egyéni számlájára. Az Mtv1. 50. § (1) bekezdése a kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások körét 2013. április


19-étől új jogcímmel egészítette ki. Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az Öpt. előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. Az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor – az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor – a pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe. A 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) jelenleg 98 ezer forint. Az Szja tv. 1. számú mellékletének új 6. 10. pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet célzott szolgáltatásként kap a magánszemély. A szabályozás értelmében a munkavállalókat nem terheli sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség. A béren kívüli juttatásnak számító, a célzott szolgáltatásra befizetett összegek 1,19-szerese után a munkáltatónak 16 százalék szja-t és 14 százalék eho-t kell fizetnie. A célzott szolgáltatásra befizetett összeg értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak számít, és ennek megfelelően a juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizető 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t köteles fizetni. A Kttv. 151. § (1) rendelkezése meghatározza a közszolgálati tisztviselők részére adható cafeteria juttatások körét. A Költségvetési törvény 53. § (29) bekezdése értelmében pedig a cafeteria juttatások együttes összege a 2013. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 ezer forintot, amelybe beleszámítandók azok a munkáltatói juttatások is, amelyek az önkéntes biztosítói pénztártagsággal rendelkezők részére kötelezően fizetendők. Az Mtv1. 50. § (1) bekezdése értelmében a célzott szolgáltatásra befizetett összeget az Szja tv. 70. § (4) bekezdésében szabályozott, és a 71. § béren kívüli juttatásaira vonatkozó, 500 ezer forint éves keret számításánál nem kell figyelembe venni. Ebből az következik, hogy a munkáltató által az önkéntes pénztárak bármelyikébe célzott támogatásként befizetett összeg a közszolgálati tisztviselők részére adható 200 ezer forint cafeteria-keretet sem terheli.

13

AKTUÁLI S

Fontosabb gazdálkodási, számviteli jogszabályok változásai 2013. szeptember 1-jétől 36/2013. (IX. 13.) NGM

Az államháztartás számvitelének megváltozásával kapcsolatos feladatok (rendező mérleg)

332/2013. (IX. 16.) Korm. rendelet

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról

38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról

2013. évi CXXXIX. törvény

A Magyar Nemzeti Bankról

2013. évi CXLII. törvény

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénynek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról

2013. évi CXLIV. törvény

A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvénymódosításáról

382/2013. (XI. 4.) Korm. rendelet

A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról


Az álláshely-zárolásból eredő kiadási megtakarítások befizetésének rendjéről


Az országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról


Az építési beruházások közbeszerzései lefolytatásának további gyorsító és egyszerűsítő feltételeiről, az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

2013. évi CXCI. törvény

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról

SZABÁLYZATMINTÁK Az új államháztartási számvitelben történt változások jelentősen érintik a számviteli szabályzatokat. Szamkó Józsefné egy olyan szabályzatminta tárat állít össze, melyek segítségével egyszerűbben módosíthatja szabályzatait. Számviteli szabályzatok, melyeket a mintatár tartalmaz: • Számviteli politika • Eszközök és források értékelési szabályzata • Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata • Pénzkezelési szabályzat • Önköltségszámítási szabályzat • Számlarend • Bizonylati szabályzat A szabályzatok módosításának határideje az Áhsz. [4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet] hatálybalépését követő 90 napon belül. Részletes információk, és előrendelés: www.complex.hu

16

KÖL T SÉGVET ÉSI GA ZDÁ L KO D Á S

10

Recommend Documents