100. IB ü © á Hí IPISSÍPISri vasárnap december 14k
T Ö R T É N E T ÉS E L B E S Z É L L É S . E g y v o n á s K u n L á s z l ó i d e j é b ő l . ('Folylatús.J H a lo tti csend fogta fel az alkonyat lárm áját. A’ v á r nak ablakai halaványon pislogtak a’ hom ályban,’s mint sir, néma volt köre. Tarczy már felért a 'v á rh e g y re — ’s a’ ma goson idvességét gondolá elérhetni. Zárva volt már minden, és ő kétes viharok közt nyúlt a" haranghoz, mellynek kongására lám pát tartv a kezében lépett-ki egy öreg , haja fehér m int h ó , ’s képére lelkének békétlensége volt nyomva. Gyorsan suhant melléje Tarczy, ’s kezét lágyan szoritva iiim JiÍ . . , ,i\ l i t lö>- In X i öreg fontolólax nézte egy ideig jövevényét a ’ lámpa halavány világánál, midőn végre h irte len felindulva k iálta — „Istenem !sí — ’s lám páját elejtve borult Tarczy keblére. E z — a’ Tarczy háznak régi hiv em b e r e — karjain hordozá egykor L a j o s t — ez volt neve az érkezettnek — ki utóbb serdülvén a’ fegyver-forgatásban is általa gyakoroltaték. Most a’ várnak nagyja. Hevesen szo rító Tarczy az ellágyult öregnek kezét, kinek szemeiből a ’ viszontlátás égi örömei kényeket görditének alá. — „ H á t an y á m , ’s M anczi?” — kérdé Tarczy az elfogódottól — j e r ! vezess karjaikba, hogy boldogságom felsőbb egére j u t ván imádhassam e’ szent napot, melly viszályaim után ismét körükbe v ezérlett.” — Soká tétovázott az ö r e g , s mint a’ harmat gyöngyei a’ lengő szél fu v a lm á ra, arczárói úgy repült-le az öröm e’ kérdésre. — „A nyád nincs többé — szál lá látszató megkeniényedéssel — szolid lelke visszatért az égbe, honnét. e r e d t,’s hol téged is a’ köz hir már régen lenni gyanita. Manczi él! de könnyei ennek is leidézték m á ra z irgalm at, és sirja szélén nyög epedve az alkony után, melly neki is végső lcend.“ — Elhallgata itt kévéssé az öreg, ’s kiapadt könnyeinek utósó csepje látszatott gördülni ősz
Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár
Jelzet: 252.906
802 szakáiéra. Tarczy re s z k e te tt, és elfogódott szive keblét rendkívül feszité. — ,,Holnap — mond tovább az öreg — szenteli az egyház Manczidat nőjévé Arbucznak a’ hatalmas K unnak, k i anyád halála után e’ v á r n a k , m á tk á d n a k , és minden javaidnak crőhatalmű birtokosa. T arczyt megrázta a’ vett értesítés. Keblét boszú-diih feszité , ’s karja rettenetesen nyilt-meg Manczija szabaditására. — „N em ! — k iálta — véremmel vívtam én k i ő t ma g am nak ; vérrel adózzék, ki tőlem elragadni vakmerő lesz“ — ’s dühének legirtéztatóbb kifakadtéval rokant-fel a’ várba. Más napra Tarczy megérkezte ut án volt rendelve az öszvekelés szertartása. A’ rettenetes lépés vissza idézten’ szűznek elrepült n a p ja it, vissza Tarczy szerelmét, ’s min d e n t, mi neki valaha kedves volt. Elrémülve ro g y o tt a’ jelennek örvényébe, ’s boldog napjainak utósó sugara is helyeztetése ridegén setétült-el, szivének minden ütése súg ván , hogy a ’ múltak örömeit semmi jövendő többé felidézni nem fogja. A’ leáldozott nappal hunyt-le reményének utóső sugara is. Mint lelke, szomorú volt: az alkony is, mellynek szürkületjén kilopődzva a’ várbői végbucsút vett min dentől, mi szemébe akadt, ’s mi ú t elhunyt, boldog iiai4aÍB._ cmlckezfete’. ü volt, ki Tarczy előtt imént ellebbenvén pa naszos búcsút zengett. Arbucz menyegzői képzelgésekkel telve lépdelt fel alá szobájában mécse halavány világánál, és hatalm át forgatván ag y á b an , leendő házassága benne egy u j nagy nemzetségnek törzsökét fejté elébe, mert meghittje lévén a’ királynak szabadon csapongott a’ táj nem eseire, kiket százados birto k a ik tó l megfosztva kénye szerint szélesítő telkeit. — T a rczyt a’ boszú dühe ama pogánynak szobájába ragadd, ’s — ,,e’ kard válassza —■dörgé bőszült hangon — tulajdonosát ezen helynek, mellynek engem ősi igazam , téged erő ha talmad te t t u rá v á.11 — Arbucz vad tekintetéből e’ véletlen történet szik rák at lövclt-ki. Guny-mosolygva voná-ki kard j á t hüvelyéből, érdemetlennek tartván megtáinadóját a’ viadalra. — De heves össze-iitközésökre szikrák repültek s zé t, és Arbucznak csapásait Tarczy bajnokul visszavervén dühét borzasztó fokra hevité. Vidám alakkal mosolygott már a’ győzedelein angyala T a r c z y r a , ’s éppen Arbucz vad szivének intézett vasát már is mélyébe döfni arán y zá , mi dőn a’ pogánynak orditására szolgák rohantak-elő, kik T ar-
Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár
Jelzet: 252.906
803 czyt hátul ragadva hirtelen megkapák. — Egy döfés most — b ő g e a ’ pog ány — ’s lelkedet pokolra küldhetném; de vak merőséged czégéresb halált érdemel41 — mond tovább Arb n c z , ’s azonnal a’ vár-tüinlücz legsetétebb mélyére vettető Tarczyt. Manczit megedzé m á r a ’ bánatok súlya, és szive sokkal érzéketlenebb vol t , hogyseni azt a’ sors legdurvább csapá sa is jelen helyzetében cllágyithatta volna. — De bár keniénycdett volna jé g g é , hogy fagyában szé t-re p e d v e aludt volna el élet-világa, mi előtt Tarczy m egjötte tudtára esett. Bánatos merülés fogta-el agyát, jövendője ridegén káprázva ü l t szobájában, midőn Arbucz belépett hozzá. A ’ pogánynak megháborodott volt arcz vonása , és vad tekintetéből valami gyilkos szándéknak borzasztó nyomai látszattak. Hangosan lépdelt egy ideig; végre elmeriiléséből feleszmél vén Manczihoz f o r d u lt , ki t ő l e , mint az éj legborzasztóbb ré m jé tő l, vissza ijedve, szobájának legtávulabb szugolyába vonult. I t t guny-kaczajjal beszéllé-el Arbucz a’ szűznek Tarczy m egjövetelét, ’s általa tö rtén t m egtáinadtatását, — de egyszersmind , hogy holnapi menyegzője annál jelesebb le g y en , az ót orozva megtámadónak leendő kinos inegölett e t é s é t l a k a dalitM - > ir u la ts a g u l h u t a r o z a . — A ’.. sz e r e L ii .sZ.iv ,
bár mi teher nyomja is, inig az csak ön m agát érdekli, csüggedés nélkül szálltat sorsa ellenébe: de ha a z t , ki tá rg y a , ’s léte szebb öröm einek, veszni, és pedig ő érette veszni látja ,a k k o r roskadni kénytelen súlya alatt, bár lelke még olly e r ő s ’s kész volna is megvívni a ’szörnyeteggel. — íg y Manczi is, ki rég elhunytnak vélt kedvesét viszatérni hallá, de csak a z é r t , hogy végleheletét is az ő megszabadítására áldozza, hosszú ájulásba dűlve r o g y o t t á ’ pogánynak lábaihoz, ki a’ történetre meredt szemmel süllyedt nyomába. A’ reggel szép lön. A’ szűznek napjai közt ez vala leg jelesb, inelly jövendőjét h atáro zv a, alkonya boldog éle t e t , vagy halált hozam!. Tarczy megjötte megdicsőült elszánással varázsló őt feléledt szerelme v ilág áb a , melly neki a’ távúiból idvességi fényben mosolygott. A’ menyegzői pompás készület öröm -zajt gerjesztő az udvariakban, kiki bámulván a’ szűznek ny u g tát, melly bennek is öröm szikrát lobbantott. — Manczi mind inkább csendesebb lett, és sovárgó l e l k e , melly megfordult körülményeiben egyetlenét még egyszer látni o h a jtá , hála-ömledeze'ssel dűlt a’ teljesülés a
Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár
Jelzet: 252.906
804 ölébe,*mi őt az öreg Miklós segedelmével czéljához is vezérlé. Tarczy nehéz vasakkal volt lebilincselve mély tömlöczének egyik s a rk áb a, mellynek éjét egy halaványan pislogó mécs szíirkité-meg.Ezt még borzasztóbbá te tte egy csont-váz,melly Tarczynak átellenében álló oszlopnak békójiban elaszván, töredezve állott még rémitő helyében. Maradványa lehe te t t ez valamelly nemes M ag ya rnak, ki ős igazainak, ’s kedveseinek védelmezése közt legyőzettetvén , a’ durva po gány hatalmába k e r ü l t , ’s vett sebei tömlöczének éjében m eriték őt az örök álom ba, mellyből felébredni többé nem t udott. Manczi menyasszonyi fényben lépett a’ tömlöcz üregé, b e , mellynek kormos f a l a i , ’s a’ csont-váz, a’ lámpa halavány v i lá g á n á l, rémitő formákat j á t s z v a , tetem eit jégborzadással futák keresztül. Alom nyomá-el ekkor Tarczyt, k i megnehezült sorsának súlya alatt ellankadván édesen p i hent a’ jótevő természet ölében. De csak hamar tfínt-el ez is, Békétlen lelke háborodott vonásokban nyomult arczára, ’s — ,,megállj ! — Manczi enyim 44— kábult vonaglás közt k i á l t a , és izzadva riadt fel nehéz álmából. — „ T i e d ! 48 — sohajta M anczi, ’s Tarczynak m egnyílt karjaiba d ű l t , ki benne mennyből leszállóit vigasztaló n<ígynl?H“gmrdohí'S7einlélhetni. De a ’ sziv , melly keblén olly tiszta hévvel dobo g o tt , első ütésekor vissza hangzott, ’s egymást m egism er vén a’ viszonlátás égi örömei kiragadák őket a’ por-világból, felejtve az örvényt, jnellybe szép reményű csillagjok örökre leáldozott. r Az összekelés órája m e g j ö t t , ’s Arbucz nemzeti diszköntösében ment menyasszonyáért. De ez e l t ű n t , ’s hova? — a’ várban róla senki se tudá. Arbucz dühe a’ legirtóztatóbb volt. M eggyaláztatása annál mélyebben hatott vad keblére, mennél jobban égett az a’ szűz i r á n t , most pedig pokol-lángjától hevülve v áltozott a’ bosziíállás borzasztó műhelyévé. Nem k é te lk e d e tt, hogy Tarczy lehetett e’ tö r ténet esz k ö z e , k i t Manczi megszabaditván vele szerelme egéről eltűnt. Egy pillantat alatt tehát számtalan lovagok repültek szét a’ határ minden széleire a’ szökevények elfogatása v é g e tt, maga pedig bőszült indulattal tört a’ tömlöcz felé, hogy tulajdon szemeivel tapasztalná a’ megszabadulhatás lehetségét. Hangos lépése visszaverődött a’ tömlöcz sik áto ra in , ’s borzasztón tévedezett szerte a’ mély üreg setét
Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár
Jelzet: 252.906
805 éjébe. Rémülve riadt— fel a’ boldog merülésbe szenderiilt pár a’ pogánynak berohanásán , kinek szemei vad szik rák at loveltek szét a’ jelenetnek látásán. — „Hah! — gyalázatos44 •— orditá bőszült hangon ’s gyilkos boszúval r á n tá .e la ’ szüzet Tarczy kebléről, kinek utána kinyúlt k a r ja it durva vasának súlya ragadá vissza. (V é g ze t következik.) ORSZÁGISMERTETÉS. Tsarskoe-Seloi
kertek.
Tsarskoe-Selo, az orosz czárnak mulató kastélya, melly P éterv ártól három mértföldnyire esik, 1744-ben épült Rastlery grófnak terve (plánum a) szerint. Felesleges pompa pazéroltaték’ reá ; a’ fedél és kastély párkánykariináji (K a rnies) m eg arany ozfattak ; a’ szem annyira k áprázo tt rajta, hogy a’ franczia követ azt kérdezé Erzsébet c z á rn é tó l, hol volna tokja ezen drága ékességnek. Kevés év múlva azon ban ezen arany ozatnak egy része e l ro n ta to tt,’s 11-dik K atalin a’ kastély fedelét zöldre festette, valamint orosz országban a’ házfedelek nagyobb része szokott lenni. Néinelly nyere ség-vadászok 2 5 0 , 0 0 0 frankot ajánlottak a’ még hátra levő arany leszedliétési engedelem ért; de Katalin azt feleié, hogy ő nem szokta eladni régi holmijait. M inekelőtte a’ palotá hoz érne az em ber, balra egy kis chinai falut vehet eszre ; i t t tartózkodtak K atalin udvari em b e re i, midón TsarskoeSeloban m u la to tt; most bizonyos inneplésck alatt a’ diploinaticai karnak lakásául s z o lg á l.. Jobbra a’ k ert v a g y o n , inellyet az ország-uttól széles csatorna választ-el; a’ ko ráb bi franczia k ertalk atok (A nlage) K atalin a la tt t ü n te k - e l, azonban a’ kastély előtti egyenes fasorok (Alléé) megha g y attak , mellyek az épület felséges alakjához nagyon ille nek. Mi előtt a’ berekbe ( P a r k ) lép az em ber, a’ palota m ellett Camerone által épitletelt gyönyörű jóniai oszlopzat o t (colonnade) csudálhatja. Az izlés és csinosságnak ezen remekműve felett függő kertek t e r ü l n e k - e l , ’s azt virágok k a l koszorúzzák körül. Az oszlop közé Katalin minden országok és századok nagy képviselőjinek mellszobrait áll i t t a t á - f e l ; itt sétált fel ’s alá ezen rcndkivüles asszonyság a’ hosszas nyári estvék alatt E urópára függesztvén szem eit, mellynek kódolásai reá nézve megkivontató szükségek va lónak. t
Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár
Jelzet: 252.906
8ÜG
A ’ parkban mindenféle építményi próbák vannak szerte s z ó r v a ; a’ tó mellett a’ hadi tanács épületére akad az em b e r , h o ltélen által az aranyos bárkák t a r t a t n a k , mellyek különben a’ tón ú szn ak , ’s hol a ’ h a tty iík , és réczék me nedékre talalnak. A ’ tó közepén van egy conc ert-sz ála, melly Erzsébet czárné a la tt épült; ehhez közel a’ hullámok alól egy gránitszikla em elkedik -fel, mellyet II-dik K a talin Orloff Eleknek, a’ tschesmei győztesnek, emlékezetére állíttatott; a’ talapzaton (piedestal) domború faragások (basleriefs) látszatnak, mellyek a’ török flotta elégését ábrázol j á k ; az oszlop csúcsán pedig menykövet sújtó sas terjesztik i szá rn y a it; mert O r l o f f orosz nyelven s a s t jelent. Ezen oszlop, és a’ k a h ó u l i ütközet emlékezetére állíto tt obelisk az Oroszok vad ellenségeiknek számos inegverettetésöket említik. Nem em lékeztetnek-e görög országra ezen oszlop-folyosók , és szobrok , mellyekkel e1 kerteket Páros szigete diszesité ? ( T egzet következik.J
J E L E S MO N D Á S . Ifi óság jjflrl* 1-IÉW
tűnése.
B a T á to m ! f n t v a f n t é ltü n k
szeb b s z a k a sz a ,
Csak k ú r á k a t hagy majd öröm ünk tavasza, ’S ama k o s z o r ú b ó l, m elly e t ifjúságu nk K é s z í t e t t , minden nap k ih u ll egy virág un k. K is J á nos .
Emberi
nyereség.
Kétes h a rezok u tán az az ember fő nyeresége, l l o g y szűk léte körén tű rn i ’s felejtni tanul. K i s f a l u d y K ár. u tá n közli S. K aro lina. É l e t k é p e F á y b ú l . Semmi se vonz m inket in k áb b e g y m ásh oz, m int ro ko nság gondolkozásban és kedvtelésben. Term észetünk (m in th o g y önszeretet j á l s z o d t a t m inket) m a g u n k go nd olkozását t a r ta n i le g j o b b n a k , ezt fogni-fel m u s t r á u l , ’s nem ja v a ln i a ’ különbözőket. R o g l a t i c z a r ó l Bácsbúl. G n o m á k . Legigazabb b i r ú a ’ lélek-ism eret ; m e rt ez igazta lanu l sen k it sem ité l. Az erényes em b ertő l el nem c s ik a rja az érdem -ko szo rú t; de a ’ vétkest k á r h o z t a t j a , ’s bűnhődni engedi. A’ tud o m á n y o l l y ru h a, m elly et mindig viselünk, még se szaggathatunk-el. P. S z ő k e d e n c s r ő l .
Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár
Jelzet: 252.906
807 K Ó L T É S Z E T. C e c i l l á h o z . nov . 22-kén 1834. G y erm ek valék ’s szerettem, F eléd ny ú lo k karom m al, T éged sze rettelek ; F e lé d ver a ’ kebel, De néma volt a ’ gyerm ek, ’S mindennap uj szerelm et, ’S meg nem neveztelek. ’S u j v á g y a k a t nevel, O lly édes v o l t , o lly édes ! A ’ vágy d allá lesz ismét, A ’ néma szerelem, M int h a jd a n , ajkam on ; De ah 1 sem v á g y , sem ének ’S e’ néma szent szerelm et E l sem feledhetem. K üzelb az é rt nem von! Epedve nézek egyre A' szép vidék felé, I i o l gyermek-álinam éltét, ’S e z álm ait leié, Hol szép szemeid egéből E lü s i o n t olvasék, ’S mondhatlan érzetemben Szerettem ’s — hallgatok.
A ’ dal nem ér hozzádig, Á r n y a t ta p in t a ’ kéz, A ’ s z í v viszonláng nélkül, A ’ szem könyűbe vész ; A ’ szép vidék közel van, Es tá v u l van nekem; ’S táv ú ib an és közelben B orús m a rad egem. M u k i.
K Ü L Ö N F É L E . M i a ’ s z e r e l e m , ’s h á n y f é l e ? Ezen nagy kérdést egy I I I Í O U j ü l l W H gnan ekképp fejtegették. — A ’ szerelem keb lün k baljáb an létező f é r e g , m elly három é r z é k t ő l , t. i. l á t á s t ó l , h a l lástól , ta p i n tá s tó l fe lh á b o ritta tv á n , lak já b a n dúl fúl. T erm észe t é r e nézve különböző ; némelly eg y csók b alzsam ától is le c s illa p ít h a t ó ; — ezt l e d év s z e r e l e m n e k nevezzük, ’s a ’ mostani k o r szakban legtöbb v a d á sz o k ra ta lá l , — ingerei a ’ pénz , gazdagság, v ag y a ’ kellem. — Más szüntelen n ő , inig a' szerelm i hévmérőnek legfőbb fok át el nem éri. Ez csak b á lv á n y a b ír á s á v a l elégszik-be, m elly ha az övé nem lehet , az u g j - nevezett sziv-sorvadásba ejti tu l a jd o n o s á t, m ellyből az orvosi szerek őt nem vonhatják-ki. E z t l á n g o l ó s z e r e l e m n e k h í v j u k , m e lly re szinte nagy b efo ly á sa van a ’ deliségnek , és s y m p a th iá n a k . — Más ismét bölcsőnktől fogva s í r u n k ig egyszerű tiszta sá gáb an megmarad ; ezt t e r m é s z e t i s z e r e l e m n e k nevezzük, m elly csak m agától a ’ szivek rokon ság átó l függ, — ’s ez a z , m elly sírun ko n t ú l is fenmarad. V . . . r ó I. A m e r i k a i c s e n g e t y ű k . Az éjszakam erikai statuso kb an, je le s ü l P hilad elph iában a' haraíigok és csengetj ük csaknem a' csiim örletig fontos szerepet já ts z a n a k . Az idegen e lő tt felette fu r c s á nak te t s z i k , midőn minden p illan atb a n egy-egy kereskedőt Iát b o lt já b ó l elóugrani , azt o tt egész testi erejéből valamelly h aran gn ak is beillő csengetyűvel h arango zni lá t j a és h a l l j a , ’s h a m á r elég figyelmet vélt maga ir á n t g erjeszten i, vagy- ha m á r ereje nem győzi, e l ő j ö n segéde, ’s még m ielőtt a ’ hungj e lcs e n d esü ln e, ’s még az
Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár
Jelzet: 252.906
'$08 első lélekzet u tán kapkod , a ’ második h a rs á n y t o r o k k a l t a r t d i csérő beszédet az emheri ész találósság a f e l e t t , m elly nek éppen eg y u j bizonyságát b o ltjá b a n a ’ legillendőbb áron lehetne megsze rezni , de a’ m ellj’ alk a lm a s in t estéig kö nnyen elfog yh atn a. Mig ez ig y b e s z é l, tö bb m int húsz más kereskedői.vár tü r h e tle n k e d v e utó só s z a v á r a ; m ert a lig hangzók ez e l , azon fekszik a' dolog, h o g y k i huzhatja-m eg első a ’ h a r a n g o t , h ogj’ aztán maga is ú g y , m in t az előbbi, p o r t é k á já t eldicsérje. Soha se tám ad e’ felett p e r ; és ha tö r té n e tb ő l k e tten eg j’szerre c se n d íte n é n e k , a k k o r a ’ ház szám a határozza-el , kin ek szabad előbb p apo lni. K ik i mindennap más más c z ik k e ly t és ü riig j’et go nd ol-k i. Ezekhez j á r u l a ’ tejes em ber k o c s i já v a l , ki házról h á z r a csengeti össze a' vev ő k et; csen getve szalad g á ln a k végig az utszákon a ’ kés- és olló-köszörűsök, gyümölcs- és zöldség-árosok , vizho rd ók ’s t. e’ félék. — A ’ tehe. nek és lo v a k is tö b b n y ire cseng etj'ű t h o rd o z n a k , ’s ig y a ’ fültom p itó csengés-bengés leg ko ráb bi reggeltől egész késő estig t a r t . S z é p i s t á i ó. P a risb a n jelen leg bizonyos S c h i k 1 e r , s z ü le té sé r e nézve n é m e t, b irja a ’ legszebb lo v ak at. Azt á ll ít já k róla, h o g y hotel-jának első emeletében a ’ legszebb szo bák at ren d elte lo v a i szám ára. De ez alk a lm a s in t csak enj’elgés , m elly e t a ’ p á ris i tré fa -m a d a ra k k ö ltö tte k f e l ő l e ; a n n y i b iz o n y o s , h og y, S ch ik le r istá l ó ji o lly szépek és p o m p á s o k , m in t sok e g y e b ü tt a ’ p a lo t á k és s z o b á k , ’s h og y belépti je g y e k e t kell v á l t a n i , ha a z o k a t v a lak i meg a k a r j a te k in te n i. Ez e lő tt Coudé herczegnek is táló ji v o lt a k nevezetesek CháS'fíffvbán™ mcsSSe' fRlifítf m W W W T r ^ pntbpás b ú t o r o k r ó l és istá ló i e sz kö zök ről; m ost P a risb a n csak S ch ik ler is tá ló jin a k pom p ásság áról beszélnek az emberek. K e r e s k e d ő - k u t y á k . A ’ fran czia határszéle ken űzni s z o k o t t d ug áro zás (Schleichhandel) k u t y á k k a l soha s e v o lt g yak ol’i b b , m int most. A z c* czé lra h asználtató k u tj'á k igen jó l vannak m eg tan ítv a. Közönségesen 5 fo n to t visz eg y-egy k u ty a. Ezen n ég y lá b ú d u g á ro s o k éjjel teszik-m eg u t j o k a t , ’s csak igen ri tk á n esik -m eg , ho gy a ’ vámosok e g y e t elfognak. L e ginkább d o h á n y t szoknak á lt a lo k bevitetni. Kérdő 1) 2) 3) 4)
rejtvény.
M ellyik M iilyen M elly ik M elly ik
rang jelen ti h alá lu n k at? hot n e m i l l i k u ra k k e z é b e ? ár tu d n y u lat fo g n i? k o rt hordozza lá b a in a’ paraszt? I*. S z ő k é d é n c s r ő l . 5) M e l l y i k k o r l e g é d e s e b b ? 6) H o g y l e s z a z e v e t b ő l t e v e ? Sz. H . M.
E l ő b b i r e j t v é n y : 1) K é p ’s a ’ t . — 3) 13 é c s ’s a ’ t. Szerkezi H ó t h k r e p f
Gábor,
h a l p i a c z 86. szá m .
N y o m l. T r a t t n e r - K á r o l y i ,
Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár
ú r i uts za 0 X2.
Jelzet: 252.906
